És egy nem individuális, hanem közösségközpontú, totális vallási kultúrában éltek, ciklikus, vagy az aranykortól távolodó "történelem" szemlélettel. Ennek köszönhető, hogy miközben a tradicionális egyiptomi szobrászatba hellenisztikus elemek keveredtek, romlásként élték meg a dolgot...vagy az inkák, akik az égbolt változásait úgy élték meg, mint a közeledő katasztrófa jeleit. Mindezek a kulturák jól megvoltak, amíg nem ütköztek egy radikálisan más szemlélettel...
Azért, mert kultikus építmény volt, nem állandó használattal...
Érdekes, hogy Mathy nem linkel, csak távoli felvételeket...márpedig a közeli képeken látni fűrész, dörzsölésnyomokat, karcolásokat, bemélyedéseket...ahogy egyiptomi ábrázolások is vannak a kőedények (gránit, diorit) készítéséről, zöldes nyomok a kőfejtőkben hagyott megalitok oldalán (bronz?), és a korábban említett ásványok zúzaléka...
A megalit kulturák esetében szerintem nem technikai, hanem ismeret és alkamazás terén voltak leleményesek.
A világ hét csodáját is ókori technikával építették meg. Például a rodoszi kolosszus építése is hihetetlen teljesítmény egy kis városállamtól. De érdekes lehet még az alexandriai fárosz tükre, amely négy méteres csiszolt fókuszált tükör volt. Az 1900-s évek elején még nem létezett az a technológia, amivel elő lehetett állítani ekkora méretben. Mikor a rómaiak korában eltörték, már nem tudták újra csinálni. Tehát kétségtelen tény, hogy az a történelem, amit mi kiindulásul fogadunk el (tehát a római és görög történetírás), már egy olyan korról számol be, amely technológiailag fejletlenebb, mint az előtte lévő korok.
De van, és nemcsak az olvasdáspont. A bronzötvözet ridegebb tud lenni, mint a lágyvas, de pont ezért nem lehet jól szerszámnak használni. Mert ugyanazon a keménységen a bronz törik. A bronz vágókorong pedig azért nem jó, mert két másodperc alatt szétolvadna.
Gondolkodtam, de továbbra sem tudok olyat elképzelni, amivel a vulkáni kőzeteket megmunkálni lehet. Hasítani ugye nem tudod. Esetleg még valami homokfúvásszerű dolog lehet. Vagy valami bronzfoglalatba foglalt kő. De szerintem ez túl szaporátlan ahhoz, hogy valaha is készen legyenek egy ekkora építménnyel.
1. Az inka megalitikus építmények (pl. Sacsayhuaman, Ollantaytambo, Machu Picchu), valamint a bolíviaiak (Tiahuanaco) kora ismeretlen. A tudománynak nincsen semmilyen bizonyítéka arra, hogy az ott található köveket a pár száz évvel ezelőtti indiánok bányászták, szállították, munkálták stb. volna meg.
2. Ellenben archeoasztronómiai mérések szinte bizonyossá teszik, hogy a fenti építményeket létrehozó civilizáció emberei magas fokú csillagászati (és mérnöki)
ismeretekkel rendelkeztek. Ismerték pl a tavaszpont precessziójának jelenségét , és ennek összefüggését a különféle csillagállásokkal. Ennélfogva szinte biztos, hogy ismereteik voltak a Föld gömb alakjáról.
A fenti mérések eredményeinek figyelmenkívül hagyása hiba a tudomány részéről. Az építményekben rejlő csillagászati tudásanyag ugyanis tény, és szorosan összefügg az építményeket létrehozó emberek hitvilágával (pl. csillagvallás).
3. A megalitikus építmények építőjeként aposztrofált indiánok már a konkvisztádorok érkezésekor sem tudták, hogy kik, mikor és hogyan emelték a gigantikus konstrukciókat. Az ősi dél-amerikai indiánok nem ismerték az emelőcsigát, ökreik sem voltak, szekereket sem tudtak csinálni, és fémszerszámaik is csak maximum egyszerű bronzeszközök lehettek. A hatalmas kövek szinte eresztékmentes összeillesztése pedig megkívánta a többszöri egymásra emelést. Több helyen a kövek között fémkapcsokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy rendelkezhettek az építők egyfajta hordozható olvasztóberendezéssel, mellyel biztosították a kövek összeillesztésénél a fém olvadt állapotban tartását.
A köveket sok esetben több km-ről szállították a rendeltetési helyükre, egyenetlen, sziklás terepen.
4. Ezek az indián népek – az európai hódítók megjelenése óta – mind a mai napig nem építenek hasonló építményeket. Legalábbis abban a formában és nagyságban nem. Az építési technológiáról csak találgatásaik vannak.
5. A mexikói piramisokkal kapcsolatban tény, hogy a Teotihuacant (az Istenek városát) létrehozó kultúra ismeretlen a tudomány előtt. Azt sem tudja senki, hogy mi az eredete a „matematika város”-ban rejlő tudásanyagnak. Hugh Harleston kutatásai ellenben rávilágítottak a város tervrajzában, arányaiban rejlő mértékegységre, amelyet a sok ezer évvel ezelőtti antik világban szinte mindenütt alkalmaztak.
"Nem tudom milyen gyakran fordulsz meg kőfaragó telepen, de nem gyémántkorongokkal vágják a legkeményebb kőzetet sem.."
Ezek szerint Nálad gyakrabban. A nem hobby célú vágó vagy csiszoló korongok gyémántkorongok (de ki a fene vágna hobby céllal gránitot?). Ajánlhatok pár márkát: Klingspor, Tyrolit.
"a bronz mechanikai tulajdonságai pedig nem maradnak el a vastól..."
Nem tudom milyen gyakran fordulsz meg kőfaragó telepen, de nem gyémántkorongokkal vágják a legkeményebb kőzetet sem...a bronz mechanikai tulajdonságai pedig nem maradnak el a vastól...
Technológiai ismerethiánnyal mi küzdünk. Ugyanis nem tudjuk megmondani, mivel munkálták meg Machu Pichu köveit. A bazalttömböket ugyanis bronzszerszámmal (mert ugye nem ismerték a vasat) nem lehet megmunkálni. A másik népszerű elképzelés az volt, hogy megolvasztották, hiszen teljesen úgy néznek ki, mintha kicsit képlékenyen rakták volna össze őket. De kiszámolták, hogy a megolvasztásukhoz túl nagy darabon kellett volna kiirtani az őserdőt. Maradt még az általuk használt obszidián, ami rohadt éles tud lenni, viszont törékeny, nem lehet vele dolgozni (viszont sebészkésnek tökéletes, mert varrat nélkül gyógyul a seb, annyira éles).
Mészkőből viszonylag könnyű építkezni, mert puha és hasad, mivel réteges.
De a vulkáni kőzetek megmunkálása még most, a gyémánt vágókorongok korában is baromi drága.
A tengerszint feletti 4000 méter magasságba felcipelt irdatlan monolitok inka, aymara stb. indián szállítóinak, építőinek életszínvonalbeli elemeit is feltárták, melyek igazolják a gigantikus munkálatok kivitelezésének feltételeit, körülményeit?
Hm...te műszaki fejlettségnek tartod azt, amit én technológiai ismerethiánynak...:-)
Amúgy az ókori társadalom is "fogyasztói" volt, csak a városok, lakóépületek, gazdasági épületek eltüntek, melyek kiszolgálták ezeket a kultikus építményeket...mostanra viszont feltárták mind a maja, khmer, egyiptomi, etc. településmaradványokat, és ezekből látható, hogy ezek többszázezres lakossága és bronzkori eszközkészlete elegendő volt ezek felépítésére, műszakilag fejlettebb őscivilizáció nélkül is....
"Pontosítanod kellene a kifejezéseiden...a hajszálpontos nálam század/ezredmilliméter pontosságú megmunkálást jelent, ami ezeknél a megalit épületeknél nem áll..."
Ilyen pontosságra nem volt szükségük. Megelégedtek azzal, hogy a felhasznált köveket csúszásmentesen, sokszögű formációval egymáshoz illesztették úgy, hogy a késpenge sem fért az illesztékek közé. Így is akát több 10 ezer évre szóló földrengésbiztonságot értek el! Kötőanyagot azért nem használtak, mert az évtizedek alatt is elenyészik. A megalitikus építészek pedig - majdnem szószerint - az örökkévalóságnak építkeztek. Azért is használtak több 10 vagy 100 tonnás, precíziósan megmunkált kőtömböket.
Gondolom azért is nehéz megérteni mindezt, mert korunkban - fogyasztói társadalomban - csak egy-két évtizedre, maximum egy-két évszázadra építkezünk. Sok ezer évvel ezelőtt műszakilag el tudták érni, hogy akár több 10 ezer éveket is kibírjanak az építményeik.
Pontosítanod kellene a kifejezéseiden...a hajszálpontos nálam század/ezredmilliméter pontosságú megmunkálást jelent, ami ezeknél a megalit épületeknél nem áll...
A kötőanyagok ismereteinek hiányában nyilvánvaló, hogy a stabilitás csak a megmunkálással volt elérhető, tehát nem volt választási lehetőségük, faragni kellett azokat a poliédereket...sablonok felhasználásával gyorsan lehet haladni...
A Nagy Piramisnál nem volt ilyen. A tört piramis - ha jól emlékszem - Sznofru egyik piramisa volt. Gízától távol épültek.
A Nagy Piramis, illetve a Khephrénnek tulajdonított piramis legalsó sorainak monumentalitása egészen más. Ezeket egy igen magas kultúrájú nép építette egy bizonyos korban. Továbbra is azt állítom, hogy 2,3 millió több tonnás kőtömb ilyen szintű feldolgozásához a Kheopsz-kor kezdetleges eszközei nem adnak magyarázatot. Azt, hogy a kőtömbök többségét nem munkálták meg precízen, nem hiszem el. Az építmény pontossága és a korábbiakban kifejtett térfogatszámítási fejtegetésem jogossága miatt sem.
Az ortodox tudomány állítása szerint az Újvilágban nincs 2000 évesnél régebbi építmény. Machu Picchu kora sem lehet 500 évesnél idősebb. Az amerikai kultúrák megalit kövekből álló építményeit, illetve piramisait kizárólag kezdetleges eszközökkel rendelkező indián kultúrák építették. Olyan indián kultúrák – bár fejlett matematikai és csillagászati tudást megtestesítő fejlett naptárral rendelkeztek -, akik nem ismerték az egyszerű kerék működési elvét sem.
A fenti állítás - sajnos – egészen bizonyosan nem igaz. Az ehhez a nézethez való ragaszkodás nem vezet jó útra.
Sok tudós van azon a véleményen, hogy Machu Picchu legfontosabb külső jellegzetességeinek jelentős csillagászati vonatkozásai vannak. Bizonyos csillagállások részletes matematikai számításaival (a tavaszpont precessziója jelenség során a csillagállások fokozatosan megváltoznak) tudósok arra az eredményre jutottak, hogy Machu Picchut az i.e. 4000, illetve i.e. 2000 közé eső időszakban építhették. Tehát nem 500, hanem 4-6 ezer éves Machu Picchu.
Sok megalitikus építmény korát csak archeoasztronómiai módszerekkel lehet megállapítani. Olyan régi korban épülhettek ezek az időtálló emlékművek, hogy a hagyományos módszer nem alkalmas az objektív kormeghatározásra. A tudománynak komolyabban kellene figyelembevennie azt a tényt, hogy az ezeket az ősi konstrukciókat létrehozó emberek nagyon komoly csillagászati és műszaki ismeretekkel rendelkeztek.
Indián népességek lakhatták 500 évvel ezelőtt a várost, de az ősi alapok sokkal-sokkal régebbiek. A több ezer méter magasságban épült városban a házak hosszú teraszokba voltak rendezve. Ezek a házak nagyon aprók (kis szobával). Ezzel szöges ellentétben, bizonyos szertartási helyeket összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon építettek, mégpedig olyan óriási kőtömbökből, melyekhez hasonlót a Sacsayhuaman erődnél, Ollantaytambonál és a bolíviai Tiahuanaconál láthatunk. Ez a feltűnő kontraszt arra utal, hogy a város monumentális alapjait egy sok ezer évvel ezelőtti, magas kultúrájú nép emelte, majd az ősi tudás feledésbe merülését követően indián népek pár száz évvel ezelőtt kisajátították maguknak a várost és saját ízlésük szerint ráépültek.
Az egyik simára polírozott sokszögű monolit kb. 200 tonnát nyom. Vajon melyik civilizáció építészeinek sikerült ilyen magasságba feljuttatniuk ezeket a monstrumokat? Az 500 évvel ezelőtti indiánoknak biztosan nem.
Ilyen kövek tucatjával vannak, és hajszálpontosan illeszkednek egymáshoz. Az egyik kőtömbön összesen 33 szög látható, s ezek mindegyike hibátlanul illeszkedik a szomszédos kőhőz. Jókora poliéderek, tökéletesre faragott, hibátlan élekkel.
A Machu Picchuról kialakított képhez a fenti anomáliákat is figyelembe kell venni.
Igen,de azt hiszem a sztori nem pontos. Úgy tudom az a Kufu után volt;rosszul faragott kövekből építettek 1et, de a kövek nem bírták az 1enletlen nyomást,és a cucc összeomlott. Utána kezdtek 1 másikat,hegyesebbet a szokásosnál, de ott + rájöttek,hogy a fáraónak 120 évig kéne élni ha + akarná érni az építkezés végét,így lett azután hirtelen befejezve.
Én egy piramis összeomlásáról tudok, az egy korábbi próbálkozás volt, és a "hatására" jelentek meg a tört piramisok...nem a kövek megmunkálása, hanem az épület szerkezete volt rossz....
"a precízen megmunkált tömbök a kisebbik felét teszik ki a piramisoknak..."
A Nagy Piramisnál egészen biztos, hogy nincs erre bizonyíték. Sőt, biztos, hogy nem így van. Hiszen a Nagy Piramis az összes közül kitűnik építészeti stb. rafinériájával. Ott mesteri építészek és csillagászok dolgoztak.
Sok olyan vád is van, hogy a Nagy Piramis kevesebb kőből áll, mint 2,3 millió.
A Nagy Piramis térfogata 2,5 millió m3. A mészkő sűrűsége 2500 kg/m3 (alsó atár). Ha a térfogat adott, akkor a piramisépítők kevesebb kőből rakták fel a piramis térfogatát, mondjuk 1 millióból, és a kövek egységtömege volt nagyobb. Ebben az esetben a kövek átlagtömege nem 2,5 tonna volt, hanem kb. 6,2 tonna. Tehát nem helytálló, hogy mondjuk 1 millió követ tételeznek fel 2,5 tonnás változatlan átlagos kőméret mellett, mert ezzel a piramis tömegét 40 %-kal csökkentenék.
Másfelöl nem valószínű, hogy az építő az örökkévalóságnak tervezett tökéletes mértani alakzatot stabilitási szempontból kockára tette volna.
Egyáltalán nem biztos, hogy fiatalabbak. Nincs a tudósok kezében egyetlen bizonyíték sem, ami alátámasztja, hogy az inkáknak tulajdonított megalitikus falak, városok (pl. Sacsayhuaman vagy Machu Pichu) 1-2 ezer évesek.
sze 500 éves;amennyire tudom,jól doqmentált az egész ügy.