Bizonyára jól megcsinálják, mert egyébként nagyon fair és megbízható a kivitelező (remélem, fél év múlva is ezt mondom majd:-))), csak valahol bennem van, hogy tőlem elvárják a legfrissebb adatokat, felkészültséget, az eu tagországok hatóságainak szintjéhez igazodó munkát, az igazi szakmai hozzáállást, a felelősség is nagy, kevesen is értenek ahhoz, amit csinálok (valszeg országosan 10 alatt van a számuk...), ehhez képest ez 3 havi nettóm, ha viszont megkérhetnék egy időhiányban szenvedő hozzáértő ismerőst, hogy rajzolja le, hol mit kell csinálnom, akkor kivésem, becsövezem, levakolom (vagy gipszelem, bár a vakolás jobban ment eddig), megcsinálom a fizikai részét, segítek behúzni a vezetékeket, leásom a földelést, kifúrom a süllyesztett szerelvények helyét, sőt a végén bekötöm azokat (ilyesmit már csináltam konnektorral, kapcsolóval, lámpatesttel), de nem nyúlnék az igazi szakmai részéhez, mert nem értek hozzá, és azt kellene megcsinálnia, no meg ellenőriznie a munkámat (alapos vagyok...).
Mármint ha lenne ilyen ismerősöm, de nincs, pedig komolyan mondom, szívesen kivennék két hét szabit, hogy megcsináljam, amit kell, mert akkor is jobban járnék, és a rendelkezésre álló pénzt másra is el tudnám költeni, pl. kútfúrásra(300e Ft), merthogy vakond aztán végképpen nem vagyok...:-)))
Ja igen, gyengeáram (gondolom, CTV, ISDN, riasztó külön csőben) enne van. Kerti ingyom-bingyom nincs, merthogy pénzem sem marad rá.
Egyébként tényleg nem sok ahhoz képest(kb. 1900 euro, ami egy német segédmunkás bére), hogy volt, aki 980e+ÁFA árat mondott, csak ahhoz képest érzem soknak, hogy miből kell kifizetnem, hogy nekem mi mindent kell tudnom és csinálnom, és ezért mennyit kapok.
A (1414).es hozzászolóhoz képest 50 nm= 350+afa
így a 200 nm-ed + gondolom egy kis kerti ingyom bingyom. Szerintem nem is vállalták drágán.
( csak aztán minőségi legyen)
Mérőhely + gyengeáram is van benne?
Szvsz a horonymaró nem nagy összeg (magam is veszek egyet, ytongnál kell), de pl. egy spec. vágókorong már komoly pénz lehet (mondjuk 5-10e Ft). a többi szerelvény nincs az árban, ez csak munkadíj, sőt az sem biztos, hogy a maró benne van.
Azert azt a vedelmeben megjegyeznem, hogy kimarni, csovezni, szerelvenyezni egy ekkora epuletet nem 5 perc munka es akkor meg nem emlitettuk az anyagkoltsegeket (horonymaro, egyeb szerszamok kopasa, csovek, vezetekek, szerelvenyek sincsenek ingyen, kiszallasok koltsege, stb).
Ha azt veszem alapul, hogy egy fogorvos egy 20 perces munkaert szivfajdalom nelkul kiszamlaz 15E Ft-ot minimalis anyagkoltseg mellett (jo, tudom, ott a helyiseget fent kell tartani)...
De mint mondtam, nem vedeni akarom az illetot, csak erzekeltetni, hogy nem a semmire megy el a penzed...
Nekem egy új épületre (ytong fal,103m2+100m2 pince) csak szerelésre (mérő kiépítése nincs benne) mondtak 450e Ft-t. Kicsit szívtam a fogam, de sajnos nem vagyok villanyszerelő, hogy magam csináljam.
A szondát nem "kilóra" mérik, de a nagyobb villanyszerelési boltokban kapható OBO földelőszonda 3m hosszú, és X alakú keresztmetszetével töbnyire elegendő felületet biztosít a legtöbb talajszerkezetnél a biztonságos földelési érték eléréséhez.
A földelés megfelelő értékét mérésel kell elvégezni, a 2 Ohm érték a megfelelő, de ennél inkább kevesebb legyen.
Elvégezhető egy banálisan egyszerű próbával is az ellenörzés; Ha egy 20, 25 A-rel biztosított áramkör fázisvezetőjét a kialakított földeléshez érintjük, és a kismegszakító (automata) azonnal leold, akkor a földelés kifogástalan. Természetesen, csak ha a szabvány szerint, a megfelelő keresztmetszetű védővezetővel, és szabványos csatlakozási pontokkal lett kialakítva.
Nagyon jó földelési értéket kaphatsz, ha a levert földelőszondát az épület vasbeton alapjának vasalatához hegeszted. Ilyenkor természetesen nagyon fontos a hegesztési pontokat megfellően kezelni rozsdásodás ellen.
Ajánlom még földelőszondának az 1,5 - 2 coll-os horganyzott acélcsövet, valamivel olcsóbb, mint a gyári földelő, bár leverni nehezebb.
Ezt is 3m-es darabokban érdemes leverni; ha egy cső nem adja ki a megfelelő értéket, 1m-rel távolabb le lehet verni egy másikat, és min 12-es gömbvassal összehegeszteni a kettőt.
Az OBO szondán már eleve van egy kb 2m hosszú felvezetés hegesztve, ezt kell a házfal külső oldalára helyezett 100-as vagy 150-es MÜ-I-es dobozba vezetni, a dobozhoz a biztosíték táblától, és lehetőleg az EPH ponttól is odacsövezni a 10 2mm keresztmetszetű földelővezetéknek, amit csavaros kötéssel kell a szonda felvezetésén kialakított szemhez rögzíteni.
Ha kisiparilag kialakított földelőszondát alkalmaznak, akkor természetesen a felvezetést is külön kell a csőre hegeszteni, min 12 2mm kresztmetszetű gömbvasból, melyet szintén a dobozba kell bevezetni.
Én a gömbvas végére egy 10-es horganyzott csavart szoktam hegeszteni, és arra fogom rá a földelövezetéket, nem pedig szorítóval fogom össze a gömbvassal.
Lehet, hogy volt szó róla, akkor bocsi. Milyen vastag és hosszó szondát kell a földbe vereni és hogyan kell hozzácsatlakoztatni a földelőkábelt?
Mirima
Nekem az a gyanum, hogy az orakhoz hozza sem nyult volna, mivel azok nemreg lettek cserelve (villanybojlert telepitettek), es megnezven oket a szaki egy "ez rendben is van" mondattal nyugtazta azt.
Riaszto nem volt benne, gyengearambol pedig egy telefonaljzat. Anyagkoltsegben a kapcsolok, aljzatok ilyesmik nincsenek benne.
Igen, kaphatóak túlfeszültség levezető berendezések, amelyek a mért fővezetékbe építhetőek, éppen az érzékeny elektronikai berendezések védelme az elsődleges céljuk.
Bármely nagyobb villanyszerelési szaküzletben kaphatóak, de lehetőleg szakember telepítse.
Ezek un. B-C kategóriás eszközök, amelyek villám védelemre, az áramszolgáltató "szakemberei" okozta elkötésekre, ill az általad leírt 0 szakadási problémákra nyújtanak kielégítő védelmet.
OBO, Legrand, DIEHL, stb márkákban kapható 50-60 e Ft. körüli árfekvésben.
Telepíthető "D" kategoriájú berendezés is a védendő áramkörökre; ez lehet kismegszakítóval (automata) egybeépített készülék, 20e Ft körüli áron, vagy dugaszolóaljzattal egybeépített készülék.
Ezek villámcsapásból eredő túlfeszültséget nem biztos, hogy képesek levezetni, de 400V-ra megfelelő védelmet nyújtanak.
Bármely típusú túlfeszültség-levezető készülék megbízható működésének feltétele a kifogástalan földelés!
Rezet aluval összekötni sorkapoccsal (csokival) érdemes, esetleg 4 mm2 keresztmetszetű vezetőig kiválóan használható a WAGO v. Weidmüller típusú "dugdoshatós" kötőelem.
Ezeknek a vezeték összekötő elemeknek a belső részei kadmiummal, vagy más semleges fémmel vannak futtatva, így az alu és a réz között nem alakul ki az a jelenség, amely sodrott kötés esetén néhány év alatt az alu vezeték elporladásához és leégéséhez vezet.
Hali!
Szüleim családi házában egy éve elégett a nulla vezeték, maradt a három fázis.Igen sok elektronika megsült a házban. Van valami "relé" vagy akármi, ami ilyen esetben védelmet ad?
Más: hogy kössek össze rezet alumíniummal? Miből legyen a kötőelem?
Ha új mérőhelyet is csinálnak, (ami elvileg kötelező lenne) az akár 150eFt-tal is megdobhatja az árat, + még ha a szerelvények is benne vannak az árban akkor a 350e-t határesetnek mondanám, még ha a kivitelező az antennát, telefont, szóval erős és gyengeáramú hálózatot egyaránt kialakítja, és ebbe a riasztót is beleértem.
Különben nekem húzósnak tűnik az ár. (Ha valóban 50 m2-ről van szó)
Az optimális nyomvonalterv kialakítása nagyon sok tényezőtöl függ; betonáthidalók, nyílászárók, fűtés- és vízvezetékcsövek elhelyezkedése, kötődobozok helyének megtervezése, stb.
Olyan program nem létezik, ami magától kirajzol egy nyomvonalat.
Ha volt igény komoly tervekre, akkor én először kimentem a területre a megrendelővel, eggyeztettem vele, hová szeretné elhelyezni a világítást, kapcsolókat, aljzatokat, fényképeztem digigéppel, majd otthon nekiültem az AUTOCAD-del megtervezni a nyomvonalat, de a végleges terv kizárólag kivitelezés után végezhető el, hiszen nemritkán szinte az egész terv borul a megrendelők szeszélye miatt.
Családi ház esetében sokkal egyszerűbb vésés-csövezés után lefényképezni és/vagy videóra venni a munkát, arról nem is szólva, hogy ezzel akár 100e Ft-ot is meg lehet spórolni, ami az egész kivitelezsnek anyagárastul több, mint 10%-a is lehet.
Nem tudna valaki megmondani hogy mifele szabvanyban van az leirva hogy uj epitesu lakasnak 5m2-enkent kell adni 1 konektor kiallast? ez tenyleg szabvany? kicsit sokallom, hogy kb. 200 ezret akarnak +-ba fizettetni, mikor van szoba ahova csak 2 kiallast kertunk, igaz azt 5-5 aljattal mashova meg cak 3-at egy aljzattal, szerintem probalkoznak, de nem tudom hol, hogyan nezhetnek ennek utana. Amugy azt hogy ez valami szabvany onnet veszem, hogy a szerzodesbe ezt irtak bele.
illetve ha valaki fel tudna vilagositani mi az ami jar pl. furdo 2x db. ha ez igy konkretan megmondhato.
Ez abból adódik, hogy akinek nincs gyakorlata az nem tud olyan hornyot készíteni ami megfelelő. Ha csővezés közben jön ki, hogy nem elég mély a horony vagy az ív nem megfelelő , és a bekevert gipsz ott a kezedben akkor ....
Nehogy azt hidd, hogy a horonykivésése olyan nagy dolog, hogy a munkadíj 40-50%át kitenné. arról nem beszélve, hogy nálam általában menet közben születik meg a horony.
Szerintem nem nagyon van olyan szerelő aki úgy elvállalja, hogy te marod, ill. vésed ki a falat. Vagy ha igen akkor mondjuk 10%ot enged a munkadíjból.LACI
Koszi a valaszokat!
Valaki lejjebb azt irta, hogy sajat maga csinalta meg a falhornyokat, stb., s igy olcsobb volt a dolog.
Gondolom a villanyszerelo a munkadijbol el, s nem az anyagkoltseg haszonkulcsabol, ugyhogy azon torom a fejem, lehet-e ezzel komolyabb megtakaritast elerni.
opelgeza
Szerelvényektől függ, nekem ekkora lakásba valami 600ezer forintot mondtak beltéri ajtókra, szóval semmi sem lehetetlen, amúgy meg kicsit sok, lentebb emlegetett valaki 200 környéki árat, valahol ott kezd kultúr lenni az ár, bár véséshez nem értek, csak csatornázáshoz meg romboláshoz :-)
A nulla és a fázis között a feszültség: 240V
Bármely két fázis között a feszültség: 400V
A szimetrikus terhelés kialakítása miatt a 400V-ról üzemeltettett berendezések mindegyik fázist használják.
No, nem barkácsolni akakrok, kiváncsi vagyok.
Amit én láttam, konektor, annyi az egész, hogy 3 fázis megy rá és kész. Az én fogalmaim szerint ettől még nem lesz 380V. Hmm?? Magyarázza már el valaki.Vagy rosszra gondolok, és van külön háromfázisú dugalj, meg nagyfesz dugalj?
Ja, és ahogy ezt a megoldást elnéztem, semmiféle iskolát nem végzett a kivitelező...
Normális csatlakozónál azt az egy szem eret a kötés előtt elcsíped, annyira nem gány, mert észre sem lehet venni, vagy simán árnyék nélküli patchpanelt használsz. Én meg be nem kötöm, elbarmolják picit is az egyik oldalon a földet, aztán szépen elindul midnenfelé az áram. Háhogyne.
Ha fogalmad sincs a csillag vagy deltakapcsolásról és a fázisszögről akkor jobb ha nem próbálkozol az átalakítással egyikről másikra. Nem az a baj, hogy a készülékeid elfüstölhetnek, hanem az, hogy te is.
Normális csatlakozónál el sem lehet szerintem kerülni, hogy bekösd, vagy igen gányul néz ki. Szerintem ne aggódjatok a földpotenciál miatt, mindent kössetek be szépen. Koaxnál nagyrészt azért alakulhat ki feszültség, mert a kábel bipol antennaként viselkedik. A TP-esetében az érpárak csavarása ezt legtöbbször szépen kiszűri, az árnyék meg a max 100 méter miatt úgyis le van rakva földpotenciálra. Ez azért mégsem 280 méter. :)Egyetlen egyhez ragaszkodjatok, az pedig a hálózat galvanikus bevizsgálása az aktív eszközökkel, de gépek nélkül, és ezt jegyzőkönyvben át kell vetetni. Ha ez megvan akkor ti feltehetitek a kezeteket akkor is, ha a gépek konnektorjaiban a föld helyett fázis van. :)
Vagy a másik út, hogy minden konnektort is bevizsgáltattok, de az drága mulatság lenne.
