A 30 éves alut én is rézre cseréltem mert néhány helyen igencsak melegedtek a kötések. Arra azonban nem gondoltam, hogy a 2,5-ös rézen adott szakaszon nagyobb a feszültségesés a tűzhely sütőjével terhelve mint a régi alu vezetéken.
Nem nyert, csak szomszéd szakmában melózom. Oszt szopok mikor engem is megvág a számítógép, mert esetleg összevissza mászkál a villany ott is, ahol nem kellene...
30 év plusz alu. Ott a kötések állásukban is bírnak melegedni, nomeg beviszed az 1ezer wattos mikrót, meg porszívót. 30 éve szerinted méreteztek ekkora terhelésekre házat? Most meg alapban 500 watt felett van az eseti terhelés, ha megy egy PC, hűtő, meg nézitek a TV-t, és pár mobiltöltő 1-2 bizbasz bedugva.
Topikra anno raktam be ilyen szétfolyt kötésről képet, az mikró előtti konnektoron volt, ugyanígy alun. Nem is bírta. Földelésről nem is beszélve, az biza ritka, mint a fehér olló.
Arra készülj fel, hogy a csere nagy valószínűséggel azzal jár, hogy utána lehet festetni/tapétáztatni. Na most egy frissen vett, nem új házba az emberek tipikusan festés/tapétázás után költöznek be, és utána jó sok (min. 5-10) évig nem akaródzik ezt nekik "tönkretenni" egy vezetékcsere kedvéért. Ezért praktikus dolog a kettőt összekötni, és ezért gáz az elején nem meglépni ezt a lépést.
Az alu-réz kombináció nem túl jó ötlet. Közvetlen érintkezés esetén "megeszik" egymást a kapcsolódási pontnál, mivel zsebtelepként funkcionálnak. Probléma lehet az is, hogy a régi igényekre méretezett alu részen esetleg annyira kicsi a terhelhetősége a drótnak (keresztmetszetileg), hogy esetleg csak 6A-es megszakító lehet azon az ágon, és így állandóan le fog kapcsolni már egy jól megtermett hajszárítótól is.
Ha az akkori igényeket nem meghaladó cuccokat uzemeltetszt tehát az akkori paramétereket nem mulod felul 5 olajsutővel tv pc radió modogatogep meg minden vacak akkor jo amit ugye nehéz elképzelni. gyebkent szerintem meg minek. Anyaméké 40 eves es semmi baj vele.
Ja, a karótól a vill.óráig ki lett cserélve a fővezeték, új kismegszakítók lettek felszerelve, a földelés is korrektül kialakításra és bekötésre került.
Vettem egy házat (1972-ben épült), amelyben alu vezettékkek vannak.
Érdemes ezeket kicserélni rézre?
Esetleg lehet keverni a rezet és az alu-t? (arra gondolok, hogy a gerincet kicserélném rézre a leállásokat pedig maradnának az alu-k)
Kellene egy-két helyre konektorokat, kapcsolókat rakni, van is mindhárom színből egy-egy doboz 2,5-es alu vezetékem, de mostanában inkább a rezet javasolják mindenhol, de azt vennem kéne :(
helyzet: a tetőtérben kialakítottunk több helyiséget, villanyvezetéket a falba, kapcsolók, konnektorok, ami szokás, semmi különleges (tényleg nem kértek tervet se, semmit az építésnél)
a munkát a párom végezte, képesítése: 601. elektronikai műszerész
nyilatkozhat-e ő, mint felelős kivitelező, adhat-e ő a 2/2002 (1.23) BM rendelet szerinti tűzvédelmi szabványossági minősítő iratot (és ez hogy néz ki? ti láttatok már ilyet?)
mert ezt kellene villámgyorsan (hogy stílusos legyek) hiánypótolnunk a Tűzmegelőzési osztálynak, hogy azok bólintsanak és az önkorm. megadja a lakhatásit
Sziasztok! Ismét segítségre lenne szükségem: A földelőszondáról jövő vezetéket a fi elött közösítsem a nullával?És akkor innen lesz földelésem ,nulla pedig a fi utánról?
Ezek a lámpák általában ezt alapból tudják. A fázis egy kapcsolóval megszakítod. Ha szaladgál este a kutya, csak lekapcsolod. Ha azt akarod, hogy állandóan világítson, kapcsoldd fel 2 másodpercen belül kétszer, és hagydd úgy. Addig fog világítani, még le nem kapcsolod.
Sziasztok!Segítségre lenne szükségem:Nem lesz probléma ha úgy kötöm be a mozgásérzékelős lámpát egy csillárkapcsolóval,hogy tudjam este direktben is használni?
ugyan nem szorosan villany, de ebben is delej megy..:)
A lényeg, hogy kaptam Angliából egy vezeték nélküli telefont (elég egyszerű darab). A 220V hálózatba még csak-csak bekötöttem, de a telefonhálózatba nem sikerül... Ahogy elnézem, enek nem csak 2 ( a csati közepén), hanem 4 ér kell (legalábbis a hozzá adott madzag 4 eres).
Namost ezt bebuktam, vagy van rá valami egyszerű trükk? Neten nem találtam róla infót...
antennaszaküzletbe menjél... ott sokkal nagyobb a választék, és még olcsóbb is (de jó minőségű F csatlakozós splittert, és persze csatlakozókat eleve nem valószínű, h kapnál OBI-ban. Jó kábelt se nagyon szoktak tartani)
Ez 2003 novemberében volt. Az árkot kiáshattam volna magam is. A kábel 800Ft/m körül volt. Egy gépet lehetett 5000Ft/óra bérelni. Ha nem köves. sziklás a talaj egy óra alatt 30-40m-t ki tud ásni. A mérőhely volta drága, az oszlophoz tartozó szerelvények drágák.
Nálam földkábellel lett behozva a villany. Csak azt engedélyezték, amikor megtörtént a rákötés a mérőhelyre, az e-on tulajdonába került a 60m-es földkábel szakasz (oszloptól a mérőhelyig) 100 ezer forint értéken, amiből visszatérítettek 85 ezer forintot. Nekem az egész a mérőhely kialakításával együtt kb. 300 ezerbe került. Ebből kaptam vissza a 85 ezret.
Ha nem réz a csőved akkor az EPH dobozból a legjobb egy 6 mm2 vezeték sodrott, a kádnál saru ráforraszt, és flexel fémtisztává tett bekötő kiágazásra megtépni a csavart.
Sziasztok! Tavasszal kezdenénk építkezni, így időszerű a közművek bekötése a telekre. Milyen költségekkel kell számolni a villamos energia bevezetésére? A megrendeléstõl a bekötésig, szerzõdéskötésig mennyi idõvel lehet számolni? Gondolom elõször ideiglenes kiépítést kell megoldani és ha már megvan a csatlakozás helye, akkor lehet a végleges. A végleges helynek elfogadják, ha már állnak a falak és a falba be lehet szerelni a szekrényt+csatlakozókat vagy szükséges a háznak bizonyos készültségi fokot elérni? Vagy megoldható úgy, hogy elõször megépítek egy kerítéspillért a villanyóraszekrénynek és azt már véglegesnek elfogadják? Így csak rövid ideig kellene fizetni az ideiglenes kiépítés díjait. A konyhába villanysütõt + valószínûleg villanytûzhelyet tervezünk. Ehhez elég a 16 A vagy nagyobb kell? Emiatt szükséges a 3 fázis bekötése? Kb. milyen költséggel kell számolnom? Van esetleg valamilyen kedvezményre lehetõség?
Sziasztok! Hozzáértő segítségére lenne szükségem:Jól gondolom,hogy a fi kapcsolónak a villanyórától jövő vezeték és a kismegszakító között kell lennie? A másik,hogy a kismegszakító melyik kapcsára kell a bejövő és melyikre az elmenő ágat kötni?Előre is köszi a segítséget.
tényleg: én is 20 éve beszerzett ónnal tudtam a legjobban forrasztani - talán több, vagy valóban más összetételű gyanta volt a közepén azért hírt adhatsz róla itt is, ha sikerül vmi jót találni
Nem vicc... Vannak olyan folyasztószerek is a forrasztóónokban, melyek kémiai hatásuk miatt egy idő után roncsolják a forrasztás felületét, vagy a forrasztott anyagot. Ezen kívül az összetétel miatt más lehet az olvadáspontjuk, s hőtűrő képességük. Már akkoriban is volt olyan "cin", amelyet a hőfokszabályozós Weller pákám alig akart megolvasztani (s ez nem a páka hibája). Ha már kiadok több ezer forintot, gondoltam, akkor itt érdeklődök, hátha van valakinek ezügyben tapasztalata (mondjuk erre válaszként gyakorlatilag lehülyéztél)
Sajna elfogyott a kb 20 évvel ezelőtt bekészletezett forrasztóónom. Rádiótechnikai célra kellene, de sajna már nem tudom az összetételét, hogy milyet is kellene venni. Arra emlékszem, hogy a közepén gyanta csatorna volt, de az összetétel aránya is kellene. Tudtok ebben segíteni?
Arra kell figyelni, a csillagpont húzzon be legelőször (K3M), és csak utána a háózati kontaktor. A késleltetés után ejtsen el a csillagpont és húzzon be a háromszög kapcsolója. Reteszelni kell, ne tudjon egyidőben behúzni a két kontaktor.
Jártam már így, és a boltba rakták össze, mert a drágából nem volt "raktáron " antenna végpont csatlakozó.Csavarhúzóval , olcsóbb termékcsalád ant.végpont-tal bement a boltos a raktárba és összerakott egyet , majd csomagolás nélküli átadta.... (nem mindig a technika a drága valamikor a design és a
pofátlanság győz.... sajna :(((()
Engem és a közeli ismerőseimet zavarják az ilyen dolgok ezért szeretünk "elemezgetni"!
Ne mindig az olcsó rossz!!!
Ui: Belegondoltatok, hogy pl. egy jakuzzi- ban mi kerül anyiba ?? csak az, hogy van olyan aki megveszi annyiért.
(szívagyú, epoxi gyanta, fúvokák, mikrogép, egyébb 100.000 alatt van)
Érdeklődnék, hogy mit szoltok a következőhöz (nem konkrét villanyszerelés de ...)
Garázskapú mozgató motorokról lenne szó, többen müszaki emberrek beszéltünk a temába és minél több emberre vagyunk kíváncsiak. Legjobb lennne olyan akinek gyakorlati tapasztalata is van.
Szenkcionált kapúkról van szó ugyanolyan magas, de az eggyik szélesebb!
Egy ugyanolyan magas kapuhoz a mozgató motor jóval drágább, mivel azt mondják, hogy nagyobb kapú, nagyobb motor .... (ez logikus lenne,de...)
A motornak, csak az ember helyetti erőt kell helyetesitenie (rugók azért vannak), és az tünt fel, hogy egy fele akkora garázskaput ugyanakkora kézierővel tudtam felemelni , mint az enyémet, akkor miért kellene nagyobb motor....
Megnéztük a kapukat és a kétszerakkra méretü kapúhoz, kétszerakkora rugó tartozik (logikus)
Tehát, ha rugó méret (erő) a kapu méretével növekszik, akkor a motornak miért kell nagyobbnak lenni, hiszen a rugóerő a motornak segít ( nagyobbnak nagyobb rugó miatt nagyobbat segít).
Ha nem lenne rugó akkor teljesen ok, a "nagy kapu - nagy motor" logika, de így ???.......
Mit szoltok hozzá, nem csak egy marketing lfogás, nagyobb kauhoz vegyen drágább nagyobb motort..... (holott csak az emberi erőt kell helyetesítenie a többi a rugóerő dolga az emberi erő hol van 800 N, akkor a 45 kg feleségem nem jutna be a garázsba....)
Még anyit hogy az embernek ezt az erőt emelve (felfele tolva kell kiadni, a motor meg egyenletesen tudja húzni!!!) Mit könnyebb valamit felfele húzni, vagy tolni (ezt mindenki sejti ).......
Mégegy gyakorlati észrevétel a fent említett feleségem a 4,5 méteres garázskapunkat kényelmesen ki tudja nyitni (megfelelően meghúzott rugók!!!), a múlt héten egy 2méteres kaput, (a rugója elég laza) nem tudot megmozdítani, holott azt mondják, hogy az a motor ami a kicsit mozgatja a nagy kapúhoz szóba se jöhet....
Sajnos a hibabejelentésre kiküldött szerelő volt kénytelen beismerni a dolgot. Míg nálam volt két ugyanilyen hibát diszpécseltek neki, azt mondta tehetetlen az ügyben. Érdekessége a dolognak, hogy egy másik 10kv-os rendszeren lévő, tőlem kb. 25 km-re lévő kisüzemben dolgozó TMK-s ismerősöm ugyan ilyen hibáról panaszkodott. Náluk súlyosbítja a helyzetet, hogy van olyan műveletet végző gépük melyet minden ilyen eset után ki kell takarítani, üríteni mert nem képes újraindulni.
Az általad leírtakból értsem azt, hogy ajánlat gyanánt Te majdhogynem egy kiviteli tervet csinálsz ingyen az ajánlat kérőnek. Nekem sokszor pont ez a bajom, hogy mindenki részletes ajánlatot akar méterre pontos vezetékekkel ( Lásd a kérdés feltevőjét is) de ezt nem úgy, hogy ad egy tervet mert azt mindenkinek jó megspórolni, hanem úgy hogy Én számolgassak méreteket keresztmetszeteket stb és nem értik, hogy egy közelsem biztos munkba miért nem akar a legtöbb iparos egy csomó munkát belefektetni és ad inkább egy nm/ft. vagy hasonló ajánlatot.
Nem hinném hogy a napi gyakoriságú 1 mp-s szünetek a középfeszültségű hálózatról jönnének azt elég sokan éreznék egyszerre ráadásul a védelem is annyi jelzést küldene, hogy jobban izgatná a hálózat irányítóját mint téged. ( nálam egy ilyen csuklásra 6-8 különféle hangjelzés jön.) Sokkal valószínűbb egy rossz áram kötés vagy tényleg a fa a 0,4-es hálózaton. Próbálj meg érdeklődni, hogy körülötted milyen távolságban érzékelik. Utca, környék. félváros stb.
Meg tudná valaki mondani, hogy az EON Tiszántúli Áramszolgáltató RT-t mivel lehetne meggyőzni az általuk napi gyakorisággal szolgáltatott kb. 1 másodpercnyi áramszünetek szükségtelenségéről. Bejelentés semmit sem ér, hivatkoznak önkormányzat által felnőni hagyott fákra, stb. Azt azonban nem értem, hogy ezen szünetek mindig a legerősebben szélcsendes időkben következnek be, ami véleményem szerint inkább egy hibás ill. túlzottan érzékeny 10(?)KV-os rendszer védelmi berendezésének köszönhetőek. Arra gondolni sem merek mi lesz majd hófúfás, ónoseső idején. A másik, hogy az ilyen rövid idejű kiesés a legtöbb berendezésnek ártalmasabb mint egy félórás.
No, ez egy ravasz kérdés lesz, gondolom... Kellene nekem egy aljzat (lengô lenne a legjobb, de ha nem az, hát nem), ami nem magyar szabványú, hanem olasz (a villa két pólusa mellett a védôföld háromszögben középen van). Egy olasz készüléket kellene átmenetileg itthon mûködtetni, de nem átszerelni a végén a dugót, mert két hét múlva megy haza. Kapni itt-ott utazáshoz adaptereket, de az mind a fordítottját csinálja: Olaszországban bedugom, és beletehetek egy itthoni készüléket, nekem viszont itt kell bedugnom, és olaszt akarok beletenni. Össze kellene raknom tehát egy arasznyi hosszabbítót, a végén egy olasz aljzattal. Hol kapok ilyet itthon?
Én 4pólusú 25A-st raknék fel, de erre majd ugyis reagál más.
Az EPH- gerincvezető: közvetlenül a fő földelő kapocshoz csatlakozik. Ide több leágazó vezető is csatlakozhat. Keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a villamos berendezésben a legnagyobb keresztmetszetű védővezető keresztmetszetének a fel, de legyen legalább 6mm2, de rézvzető esetén max 25mm2.
Az EPH leágazó vezeték: ez köti össze az egyes idegen vezetőképes részeket. Mechanikai védelemmel ellátott vezeték esetén 2,5mm2, anélkül 4mm2.(réz)
Helyi egyenpotenciálra hozó vezetők: Két villamos testet összekötő helyi egyenpotenciálra hozó vezető nem lehet kisebb, mint a testekhez csatlakozó legkisebb védővezető keresztmetszete.
Villamos testet idegen vezetőképes testtel összekötő helyi egy. pot-ra hozo vezető nem lehet kisebb, mint az érintett védővezető keresztmetszetének fele.
Itt is érvényes a min. 2,5 ill. 4-es vezetékre való előző hivatkozás.
A vízórát is át kell kötni, ha fémcső csatlakozik rá, még akkor is, ha később műanyag cső váltja fel.
A vezetéknek meg kell felelnie a védővezető, az egyenpotenciálra hozó vezető vagy az üzemi földelővezető keresztmetszetének.
Azért szólítlak együtt benneteket, mert lala Neked írta a választ.
Lakásban a szabvány 30mA-es FI-relét enged csak meg. Tehát nem rakhatsz fel 100mA-est. A szelektivitás érdekében más időkésleltetésű, de 30mA-es védelemmel oldható meg.
Sziasztok!
EPH-t milyen keresztmetszetű vezetékkel illik csinálni a készülékek-csövek és a gyűjtősín között ill. a gyűjtősín és a csomopont(EPH-föld-nulla) között?
3x20A ra 4P25A vagy biztos ami biztos 4P40A-es FI-t vegyek ?
Az egyik szaki szerint szinte mindenhová elég 1,5mm2-es rézzel szerelni (kivéve tűzhely) mert 20A-t bírna elvileg és a gyorskötők sem bírnak úgysem többet, másik szerint konnektorokhoz 2,5mm2 világításhoz 1,5mm2, harmadik szerint osztódobozig 2,5mm2-es gerinc utána 1,5mm2 szerelvényekig. Szerintetek melyik a jó megoldás? Ki hogy szokta?
-- honnan hova megy barminemu villany ez hany meter
-- honnan hova megy TV/Telefon/Lan ez hany meter
-- honnan hova megy riaszto ez hany meter
- hol vannak kotesi pontok
-- minden dugalj es kivezetes felett 80 as doboz
-- minden kapcsolo felett 80 as doboz
-- lampakhoz leagazas 80 as doboz
-- dugaljakhoz, kapcsolokhoz 60 as doboz
- kabelekhez
-- TV soros kialkitas leagazhato igy ez hany meter
-- Telefon/Lan vegpont vegpont egy egy csatlakozas egy vezetek hany meter
-- Riaszto (ez mar erdekesebb a rendszertol fugg)
-- villany
--- kulon bizti es kabelezes konyhaba es furdobe es minden mashova
--- szobakba erdemes kulon vezetekezes a vilagitashoz es a gugaljakhoz
Mivel minden meretet leirtal a csovek hossza kiszamolhato az atmerok meghatrozhatok a kabelek szamabol Lan eseteben 5mm atmerovel kell szamolni.
A villany esetben vilagitas 2 eres gerinccel kell szamolni, dugaljaknal 3 eres, konyha es furdoszoba 3 eres. A vilagitas eseten a csillar tipusatol fugg milyen kabel szam kell.
Ezek alapjan meghatarozhato a kabelek hossza nulla, fazis, fold szerint is.
Munka dij itt erosen valtozo altalaban:
- veses metere kulon adjak meg
- bekotesek kulon (dugaljak, kapcsolok / db)
- vezetekezes meterben
De merre vagy? Ha pest kornyek adhatok en is ajanlatot persze irasban adok.
Valószínűnek tartom, hogy akkor az anyagáron is keresel valamennyit (de ne félj, nem mondom el senkinek!). Hisz minek fáradoznál az anyagbeszerzéssel, ha ezzel negatív profitot érsz el?
Ja igen: a háromfázisú fogyasztók esetén természetesen nem is lehet három egyfázisú Fi-relét használni, hiszen a három egyfázisú Fi-relét úgy kell bekötni, hogy előttük a nullát szét kell ágaztatni, mindegyiken külön átvezetni, és onnantól kezdve külön nullák vannak fázisonként (Fi-relénként). Ezeket a Fi-relék után nem lehet összekötni egymással. Minden fogyasztóhoz pontosan azt a nullát kell odavinni, amelyikhez tartozó fázist kapja.
A háromfázisú berendezések (pl. motorok) tipikusan nagyon-nagyon rosszul érzik magukat, ha csak két vagy egy fázist kapnak! Ezért léteznek pl. olyan megszakítók, amelyek fáziskimaradás esetén lekapcsolják a többi fázist is. Tehát a két helyes megoldás: a) egy háromfázisú Fi-relé, majd egy-egy fázison egy kisebb érzékenységű Fi-relé. Mondjuk a közös egy 100mA-es, a kisebbek meg 30mA-esek, a háromfázisú berendezések felé természetesen nem megy át az áram az egyfázisú Fi-reléken. b) a bejövő három fázis kétfelé ágaztatva, egy háromfázisú rész és az egyfázisú rész felé. Ez utóbbin fázisonként lehet Fi-relézni, de csak egyfázisú fogyasztók vannak, míg a háromfázisú részen háromfázisú a Fi-relé is, meg a fogyasztók is (meg persze a megszakítók is).
Szerintem nem fog működni, mert a fi relé úgy működik, hogy a "befolyó" és a "kifolyó" áram összegét nézi. Három fázisa esetében ezt nem tudod külön nézni, hacsak nincs minden fázishoz külön nullád vezetve és az egyes fázis a saját nullájával átvíve a fi relén.
Ha pedig van háromfázisú fogyasztód, akkor meg eleve nem tudod még így sem. Tehát 3 fázis esetén az lesz igaz, hogy 3F+N árama jó esetben = 0 (kisebb mint a fi relé megszólalási árama). De fázisonként ezt nem tudod nézni külön.
FI relés témánál többen írtátok hogy nem biztos hogy szerencsés 1-re tenni az egész ház hálózatát, mert ha valami leviszi akkor totál elmegy mindenhol a villanyom. Érdemesebb inkább a háznak egy-egy részét külön relére tenni. Kérdésem hogy 3F rendszernél mivan ha egyszerűen nem 1db 3f relét, hanem 3db (fázisonként 1-1db) 1f relét teszek a betápra? Milyen hátulütői (veszélyei) lehetnek a dolognak attól eltekintve hogy drágább mint 1db? (pl. ha valami 3fázisú készüléket-motort használok és az egyik lemegy stb., stb...) Ez a megoldás így ebben a formában hülyeség vagy nem hülyeség?
Az a bajom, hogy szeretnék árajánlatot kérni a mesterektől, legalább 3-tól, úgy, hogy mutatom a tervet, a fűtés-főzés-melegvíz energiaigényét, műszaki előírásokat, és ezek után annyit mondanak, hogy ők olcsón megcsinálják ezt nekünk. De szeretném leírva látni ezt az olcsó árajánlatot, hiszen ez nem konkrét szerződés még, bármelyikünk visszaléphet. Erre bemondják, hogy 4.500.- Ft/nm+Áfa, és már le is tették a telefont. Nincs fax-, e-mail elérhetőségük, a telefonba meg ugye azt mond az ember, amit akar.
Na, ilyenkor mit lehet tenni? Nekem ellenőrizhetetlennek tűnik az egész. Honnan tudjam, hogy 50 m vezeték is elég egy ilyen házba, ő poedig közben 100 m-t fizettet ki velem?
Segítséget szeretnék kérni: 85 nm-es könnyűszerkezetes házunk villanyszerelési munkáit horror áron, bruttó félmillió fölött akarják elvállalni. Létezik, hogy ilyen drága egy komplett villanyszerelési munka? Egyébként villanyfűtésünk lesz, de nem hiszem, hogy ez drágítaná meg.
Sziasztok.Segítséget szeretnék kérni.3X16 A -t szeretnék két épület között kifeszíteni,amik kb. 20-25m-re vannak.Hányas keresztmetszetű rézvezetékkel tegyem ezt?
Azt jelenti, hogy 1,5-ös és 2,5-es vezeték is beköthető. Ebben a tartományban teljesíti a stabil kötés feltételeit. Tehát nem kell venni külön sorkapcsot a 1,5-nek sem.
"Én nem láttam még olyan kötőelemet amin kétfajta átmérő tud becsatlakozni,"
Tudom hogy hülyéket kérdezek, de ha az van a wagora írva hogy 1,5-2,5mm2
akkor az nem azt jelenti hogy bármelyik lyukba rakhatom bármelyiket akár keverve is (mármint 1,5-est és 2,5-est).
Úgy gondoltam, 1hét csípkedést kibír. Ráadásul a blokkja sem volt meg, mert eszembe sem jutott, hogy garanciális probléma lehet vele... Vettem kétszer annyiért egy normálisat. Azóta is a polcomon porosodik...
Sajnos nem csak a szigetelés hitványodik. Régen a koaxok és a tömör vezetékek "igazi" rézből voltak most meg a vágási felületből meghatározhatatlan acélos keménységű ötvözetekkel találkozom.
Nem kalákás társasházra, hanem házgyári 10 emeletes panelra gondoltam. Épp a múlthéten futottam bele egy ilyenbe a Tétényi úti kórház melletti telepen.
"Valaki rákérdezett az egyszeres szig. Al vezre simán falon. Biztos találkoztálmár Te is vele olyan mint az MM kinézetre de csak egyszeres általában fehér az átlagtól sokkal vastagabb szigeteléssel. Általában a nagyon öreg panelekben található ezzel a végén csöves módszerrel szerelve. Szerintem ezeknek volt valami szabvány felmentésük annak idején"
Én kérdeztem rá.
Elbeszélések alapján, ismerve, hogyan épültek ezek a társasházak, (kalákában, ledolgozott órák segédmunkásként, érdekeltté tett műszaki ellenőr...) sajnos ez csak simán az átkúrás kategóriája volt.
Szerintem azt írsz be amit akarsz csak a végeredmény legyen 1% alatt úgyse számol utánna senki.:-)). Egy időbe az Elmű is kért ilyet a műszaki doksiba mindíg csak azt írtam be,hogy a fesz. esés vonatkozó előírásoknak megfelel így is elfogadták.
Miután az E-on-nál is meg van aki a maga pecsenyéjét sütögeti így jelenleg semmilyen megállapodás nincs az egymás által regisztrált szerelők elfogadásáról nem hogy arról, hogy a nyomtatványok vagy a követelmények azonosak legyenek. Valószínüleg ezért nem ért hozzá a pesti szaki. Nem ismerem az E-on-os nyomtatványt de azért annyira bonyolult kérdések nem lehetnek rajta. Ha valakinek jó a meggyőzőképessége akkor azért elfogadják az Elműs reg számot is.
Bocs de az jutott eszembe, hogy ha fáj a kezed mert beverted, harapj bele egy nagyot, és akkor a harapás fog fájni nem az ütés.
Az "elektroszmog" ellen védekezzünk másik "elektroszmogot gyártó" készülékkel.
Sajnos ezzel együtt kell élni, az elekromos készülékek igenis ontják magukból a "káros" sugárzást.
OFF
Csak érdekességként, megfigyelések, tapasztalat bizonyítja, hogy "bizonyos haditechnikai eszközök" kezelőszemélyzetének vagy nem lett gyereke, vagy szignifikánsan csak lányokat tudtak nemzeni.
Az annó "Haditechnikai intézet", meg a munkabiztonsággal foglalkozók persze sűrűn tagadták az eseteket.
Ebben a témában elég földhöz ragadt vagyok kíváncsi lennék a konektorbadugós sugárzás csökkentő működési elvére. Ebben a sok eszközben csak az zavar, hogy mindent be lehet adni az embereknek azok meg megveszik. A nagyfeszültségű alállomásokon 24-órás szolgálatban dolgoznak sokan több 10 évet és onnan mennek nyugdíjba. Vagy vegyük például a villamos, hév stb. vezetőket az utóbbi 30-40 évben hát nem igazán perelik a bkv-t a hozzátartozók pedig ha egy kis alap is lenne valaki biztos próbálkozott volna már vele. Ehhez képest egy hálló szobai konektor...???
Hallottam már olyan eszközről amit konektorba kell dugni, hogy megszütesse a mágneses teret, van aki árnyékolt kábellel szereltet......
Szerintem egy kicsit tulzás, de tudomásul kell venni, hogy többféle gondolkozású ember van, és aki így biztonságosabbnak érzi az életét az mért ne szereltessen be ilyen eszközt.
Villamos elszigetelére a gumilap tök jó de minek? Mágnesestér ellen semmit nem ér ahhoz valami földelt fém kéne de azt meg nem kéne a konektor elé rakni.
A normál konektornál nem hiszem hogy bármilyen sugárzás mérhető lenne de ez mindenkinek a saját véleménye.
Villanyszerelők nem nagyon állítanak olyat, hogy ez sugározna így nem is védekeznek ellene. Ha egy természetgyógyász topikban érdeklődsz tovább biztos nagyon sok " értelmes és hasznos" tanácsot kapsz.
Pl: Hiába érdeklődsz a mobil káros hatásairól a telefonos cégektől, vagy szerelőiktől sok értelme nem lessz.
Köszönöm, de nem erre gondoltam. Biztonsági dugalj van beszerelve és nem az a gondom, hogy esetleg belepiszkál...
Arra gondoltam hogy minden elektromos szerkezetnek van "háttérsugárzása" és szokták is mondani, hogy egy hálószobába minél kevesebb kerüljön ezekből, pl. kerüljük ha lehet, hogy számitógép legyen ott, a tv ne legyen közel az ágyhoz stb...Tehát nyilván van egy dugaljnak is ilyen .(de lehet hogy nincs, nem tudom nem értek hozzá, ezért mondtam ne nézzetek a kérdés miatt hülyének) :))Engem ebből a szempontból zavar, hogy egy konnektor van a feje mellett és az volt a kérdés, hogy a falvédő alatt mivel szigetelhetném le, jó-e a gumilap erre?
Bármit rá szabad kötni a vezéreltre de csak fix-en az átkapcsoló aut már nem fix. A másik kikötés, hogy a készülék a gyártója szerint alkalmas legyen szakaszos üzemre, de ezt csak azért kérik, hogy ne lehessen reklamálni ha mondjuk a napi 8 órát 10-12 részletben kapod meg. ( volt már rá példa)
Az E-on többek közt az LCR 500-at is használja. Engedély nem tudok róla, hogy kéne hozzá bár az érdekes lehet honnan szerzel megfelelő kódolásút.
Lacivill Valaki rákérdezett az egyszeres szig. Al vezre simán falon. Biztos találkoztálmár Te is vele olyan mint az MM kinézetre de csak egyszeres általában fehér az átlagtól sokkal vastagabb szigeteléssel. Általában a nagyon öreg panelekben található ezzel a végén csöves módszerrel szerelve. Szerintem ezeknek volt valami szabvány felmentésük annak idején.
Lenne egy kérdésem. A gyerek ágya úgy tehető be a szobájába, hogy alváskor a fejénél van egy konektor. Lehet, hogy azt mondjátok, hogy ez hülyeség,de engem zavar, valamivel szeretném leszigetelni a falvédő mögött. Mit tegyek oda? A gumilap jó megoldás?
Én úgy hallottam, hogy bármely készüléket rá lehet kötni éjszakai áramra, ha kérünk rá engedélyt. Az áramszolgáltató kijöhet megnézni a vezetékelést, ugyanis ezeket a fogyasztókat csak FIXen szabad rákötni a rendszerre, nem lehet közbeiktatni az óra és a készülék közé konnektort, vagy egyéb lecsapolási lehetőséget.
Mekkora szerver lett az? Nekem az összes gépem nem csinál ennyit... Havi Jó 10ezer felett van a számla, ebből 2 gép megy itthon 24 órásban. Harmadik csak kb. 15 órákat, meg az keveset zabál.
Amúgy sosem értettem, embereknek miért jó az éves elszámolás. Ha plusz akkor gáz van, ha mínusz akkor ingyen hiteleztem az áramszolgáltatónak. És ráadásul az ilyen és ehhez hasonló "meglepetések" túl későn derülnek ki.
Szeptemberben a kerítésemet hegesztettem. Következő hónapban egyből észrevettem milyen energiaigényes művelet...
"Erre gyártott szerkezet tudtommal nem létezik gyárilag, egy kis barkácsolással megoldható."
Én nem tudok villanycucokkal "barkácsolni ", ezért kérdezősködök itten:)
Fiúk, nem vagyok az ELMŰ beépített embere:))) :(((
Én is - mint ahogy korábban írta valaki - úgy mosógépezek, hogy elindítom nappalin, átdugom a konnektort a különmértbe, aztán ráér kimosni amikor megjön az áram. De nem bánnám, ha a háztartás többi fogyasztóját is lehetne éjszakaival működtetni. Az ember azt hinné, hogy csak a nagyfogyasztók tudnak borsos számlát generálni Hát nem:((( Tavaly a fiam berakott egy állandóan működő szervert, hát az éves elszámoló számla jó kis taruma volt. "Csak" 100 e ft-tal volt több , mint a szokásos évi fogyasztásunk.
Nem tudja-e valaki, hogy az E-on a hangfrekis vezérésre melyik "LCR" eszközt alkalmazza. A kövilágítással együtt szeretnék valamit vezérelni...hangfrekisen...
Amúgy ismert az LCR 140, LCR 500, 540....talán ABB-s.
De símán bekötve - "behangolva" vezérel-e..Kell-e valamiféle E-on endedély?
A valóság, hogy különmért ( köznyelvben éjszakai) áramot kizárólag fix !!! bekötésű hőtárolós ( forróvíztároló vagy hőtárolos kályha) készülékhez lehet használni. Az ide-oda kapcsolgatás a szerződés szerint tilos. Dióhéjban ennyi, persze ötletezni mindig lehet, de az mindenki saját kockázata.
Szerintem ahogy Brian mondja, nem sok mindenre lehet használni az így kapott éjszakait.
Én a következőt csináltam, természetesen nem hivatalosan. leágaztattam az ájszakait a mosógéphez egy dugaljra. A mosógépet még este baállítja a nej a programra, majd elindítja, és egy perc múlva ki is húzza, és átdugja az éjszakai konnektorba. Amikor megjön az áram, a gép kimos.
Na, pontosan ezektől a tranziensektől félek: ha lenne még valami védőáramkör a relére építve, akkor a pont az lenne, mint amire én gondolok.
Lehet kapni olyan dugaljakat, amibe ilyen surge protection van beépítve, természetesen jóval kisebb áramra: ebből kellen ehhez a reléhez. Eseleg még a fő nappali ágba is, mert amikor arra kapcsolna át, akkor nyilván azt a kört is veszélyeztetné, ott meg tényleg lehetnek érzékeny berendezések is.
Hát nálunk (Pomáz) sokat nem lehetne spórolni az egésznapos mosásnál, mert ha jól emlékszem este 9-10 körül kapcsolják be 1 órára fix időpontban, meg valamikor éjféltájt. Egyededül hétvégén van többé-kevésbé nappal is "éjszakai" áram. Így nemigen lehet sokat mosni...
Én pl. járdafűtéshez tudnám elképzelni. Az úgy is hajnaltájt a leg célszerűbb.
Ha a szakembereket kérdezed, azt fogják mondani, hogy NEM!
De maga az éjszakai relé is ezen az elven működik. :-)
Úgy kapod az áramat éjszaka, hogy bekapcsolnak egy vezérlőn keresztül egy relét, ami a vezérlő következő kapcsolásáig a lábain kiadja az éjszakai áramot.
Ez se más mint amiről beszélünk.
Ami gond lehet, hogy a tranziensek(!) igazából a relé lábait veszélyeztetik, hamar átfognak égni. Azt hiszem (DIL relének hívják).
A fűtőszálnak tök mindegy, hogy egy mp-re megszakad az áram.
Természetesen nem érzékeny berendezések áramellátását gondoltam ilyen módon megoldani, hanem csak fűtőpanelekét (amik ráadásul fixen be vannak vezetékelve, ahogy azt az áramszolgáltatók kérik). De még esetleg itt is gond lehet az átkapcsoláskor fellépő tranziensekből, amit a relés megoldásnál nem lehet elkerülni. Vagy ilyenkor ezzen nem is érdemes aggódni?
Nem ismerem az áramszolgáltatók részletes szabályozását a vezérelt áram vételezésével kapcsolatban, csak egy korlátozásról tudok: a rákapcsolt berendezéseket fixen kell bekötni. Tényleg nem szabad így kapcsolgatni?
Ha ez lett volna a kérdés, én is elmondtam volna, hogy a digitális vezérlésű mikrók, tévék, számgépek, nem igen szeretik az ilyen jellegű megoldást.
De ha a feleségének egy hajdú energomat mosógépe van, tíz purdé után mos egésznap, akkor persze nem mindegy melyik áramot használja.
Az átkapcsolást meg gondolom a házon belül kell megoldani a mosógépnél például, ott meg a villanyműveknek nem sok köze van. Max a szerződést szeged meg, azzal mag nem foglalkoznak, csak ha nincs egy jó és kedves szomszédod.
Hát én azért félteném a berendezéseimet amikor átkapcsol egy nagyteljesítményű relé. Tizedmásodpercekben mérhető ideig lekapcsol minden azután újra be...
Max. valami nagyteljesítményű szünetmentes tápon keresztül képzelhető el, de annak meg akkora az ára, a fenntartási költsége, zaja, hogy nem éri meg.
Létezik olyan kompakt szerkezet, amivel egy hálózatra lehet a éjszakai áramot és a csúcsideji áramot kötni? Ha van éjszakai áram, akkor az menne be, ha nincs akkor a csúcsideji.
A leválasztott készüléknek a leválasztástól, olyan távolságra kell lennie, hogy a szerelő leválasztást akadálymentes láthassa.Meg határozva a max. távolság de azt hirtelen én se tudom. Oka, a más által esetlegesen előídézett véletlen hálózatra kapcsolást kell megakadályozni.
Megígérted,hogy abbahagyjuk, egyre jobban ellentmondásba keveredszt magaddal. Olvassd el légyszíves amit írtam, és ne állíts olyat ami nem igaz. MINDKÉT megoldás jó!!! Tényleg lapozzunk már. Miért nem lehet elismerni, hogy tévedtél? Attól még jó szakember maradhatsz, így meg...
Elolvastam a 15. oldalt. Hát nem azt írja, hogy kapcsolóval kell bekötni, az csak egy lehetőség.
A mondat így hangzik:
Egy leválasztó berendezésen keresztül (pl. biztosíték, LSM kapcsoló) kell bekötni
Tehát nem feltétlenől kell kapcsolónak lennie. A lényeg, minden pólust szakitson meg. Ez lehet biztosíték is, kismegszakító is, ha 3mm-nél nagyobb megszakításkor a hézag.
Már régebben is kérdeztem, tulajdonképpen milyen messze kell lennie a leválasztásnak a leválasztott eszköztől? A válaszra emlékszem, de ez melyik szabványban van megadva, mert szerintem felesleges a készülékhez közel lennie. Nincs rá észérv.
Tavaly vettem a 75'-ben kalákában épült társasházi lakásomat. Felújításkor derült ki, hogy a kötödobozoknál csak 5cm-es csődarabok vannak, hogy a műszaki átvételkor az látszódjon végig a falban csőben mennek a vezetékek. Volt meglepetés amikor át akartam vezetékezni. Mindent szét kellett bontani...
Sajna több helyen jártam már úgy, hogy kellett volna a fázis, a nulla és a föld, de a föld nem volt meg. Sajna ilyenkor egészen vissza kéne menni a vezetékek cseréjével mindaddig, amíg megbízható földelőt nem találok. De a tulaj idegbajt kap, ha a szépen tapétázott dobozt kibontom, meg keresem a vezetékek vélt csöveit, dobozait. Én ezt amúgy sem akarom ingyíen megcsinálmni, ő meg fizetni nem akar érte... Sajna még a nyolcvanas évek végén, de még a kilencvenes évek végén is vezetékeztek úgy házakat - tapasztalat -, hogy olyan vezetékekkel csinálták, amilyen éppen volt (és villanyszerelők csinálták!!!) Na jó, én ezekhez a villanyászokhoz képest biztosan nem értek annyira a dologhoz, mint ők, de nem is ez a szakmám... Nekem csak az a fránya föld kellene, amire rá tudnám kötni az én készülékem házát az érintésvédelem érdekében.
Úgyhogy szorgosan olvasom az írásaitokat földelés témával kapcsolatban.,,
Szerintem összekötik a transzformátor 0 vezetékét a szekunderoldal egyik ágávan vagyis a testnek kinevezettel. Gondolom honnan hova szikrázik az nem mindegy azert kell ennyire odafigyelni rá.
ha nem új építkezés, ahol gondoltak erre, és vittek tápkábelt a kazánnak, hanem régi cseréje, akkor valszeg nem fog egy beüzemelő villanyt szerelni, kábelcsatornázni - inkább beköti oda, ahol a régi is volt, a konnektorba és szól, h ne fordítsák meg legalábbis ismeretségi körben elég gyakori volt, h egy fűtésszerelő (aki villanyhoz nem is nyúlt volna) rakta föl a kazánt, majd utána hívták a garanciális beüzemelőt
FI reléből melyik a jó minőség? Baumax-ban akartam venni, de még időben észrevettem a feliratot "made in China". Erre nem bíznám a saját, és családom életét. Milyen típust keressek? Előre is köszönöm.
Többet én se írok ez ügyben megígérem. A dugvilla hiánya nem azért van, hanem a kötelező szakcég által végzett beüzemelés "kikényszerítése" végett. Szerintem lapozzunk :))
Sajnálom, hogy nem vagy hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy tizenévvel ezelőtt amikor itthon hire-hamva nem volt piezós készülékeknek akkor se működött több készülék ha fordítva dugták be.
Különben azokat a készülékeket amelyeken nincs dugvilla azért így szerelik, mert kapcsolóra kell(ene) kötni, és nem a szerelő dönti el, hogy dugvillát szerel rá.
Éppen a kezezembe került pl.: FÉG Komfort T 25 VH leírása és abban a következő olvasható: Figyelem: Ügyelni kell a fázis és a nulla megfelelő helyzetére: ezek esetleges felcserélése esetén a központi gyújtó egység leblokkol, amely a fázis és a nulla helyes sorrendbe állításával szüntethető meg.
Tehát amely készülékbe nincs központi gyujtóegység arra ez nem vonatkozik. Gázszerelő céget kérdeztem meg ők is ugyanezt mondják.
A másik kérdés a szerelő szabadon eldöntheti, hogy dugvillával köti be a készüléket vagy fixen. A különbség annyi, hogy fix bekötés esetén kétpólusu leválasztó kapcsoló is kötelező. Tehát ez nem rendes szerelő kérdése mint ahogy írtad. Az ok is egyszerű a leválasztást vagy így vagy úgy biztosítani kell, ezenbelül mindegy. Üdv.
"FIGYELEM! Az elektronikus gyújtású gázkazánok (/E és /I-típusok) csak fázishelyes
elektromos bekötés esetén fognak megfelelôen mûködni!" Ezt egy használati útmutatóból másoltam be. Nem vagyok elektromos szaki de ezekben valami olyan kütyü van ami érzékeny erre a témára. Biztos a szikra előállítása miatt van az egész, van olyan kondenzátor ami ilyen. Kicsit bizonytalan vagyok vagy nem? :-)
Bár nekem "régi " gyujtólángos Junkersem van, nem merném fordítva kötni:)
Sokkal régebbi készülékek amelyek szintén őrlángosak voltak mégse mentek ha rosszul kötötték be. Ezzel többször találkoztam már, mikor konektorba dugták be-néha fordítva.
Nem kivánok vitatkozni, bocsi de nem tudom elfogadni a válaszodat
tényleg így van: ismerős is visszahívta a beüzemelő szerelőt pár nap után, h nem jó a kazán, nem gyújt be! a hiba mindössze annyi volt, h a fölújítási munkák miatt csak ideiglenesen lehetett bekötni a kazánt, hosszabbítóval - és bár a kazán dugóját nem piszkálták, a hosszabbítót aznap fordítva dugták vissza a falba... az viszont jó kérdés, h mi a magyarázat
Sziasztok! Ismét lenne egy kérdésem, ezúttal kissé off.
Szeretnék laposvasba menetet fúrni, de sajnos nem tudom, hogy milyen méretű fúróval kellene kifúrni a menetfúrás előtt az anyagot. A méretek 8 mm, 6 mm, 5 mm, 4 mm, 3 mm. Tehát ezekkel a csavarméretekkel kellene dolgoznom, s nem tudom, miféle mérettel fúrjam elő az anyagot. Normál menetről van szó, ha jól emlékszem, normál méter-menetnek neveztük annak idején, de lehet, hogy most marhaságot írtam.
Itt sok a szaki, hátha erről is van táblázata valakinek.
Az újabb készülékek csak helyes polarítással indulnak. Az ciki mikor szerelőt hívunk, hogy nem megy a készülék és a szaki többezer ft.-ért megfordítja a dugvillát. :)
Az EPH-nak láthatónak és fixnek kell lennie.Dióhéjban: az értelme, hogy a gázvezeték potenciálja ne tudjon megemelkedni ( földpontenciálon tartja). A dugalj földelése a kazán érintésvédelme miatt van. A kettő két külön történet :)
Szerintem a rendes kismegszakítók megfelelnek a célnak, de meg kell nézni a gyártó katalógusában. Pl. nekik a 'Kismegszakítók' c. alatt van egy pdf, a végében ott van a legtöbb modellnél, hogy 'megszakítási távolság >=4mm'. http://www.moeller.hu/infos.htm
Az EPH fixen van bekötve, a cirkóhoz közeli szerelődobozban lévő födvezetékhez csatlakoztatták (mondjuk ez gyakorlatilag az a vezeték, ami a dugalj földje is egyben).
A kazán viszont simán dugaljba dugva...
EPH-ról van papírom, elvileg jó. De gyakorlatilag senki se nézte meg, vagy nem mérte ki.
"szerelésnél, vagy nyári leállásnál sokkal biztonságosabb, hogy könnyen leválasztható a hálózatról"
Ebben is van igazság, valóban, úgyhogy van érv pró és kontra. Akkor már csak annyi a kérdés, hogy mondanak-e erről valamit az aktuális előírások, mert akkor azokat kell követni.
Ne tedd! Miért cserélné fel a polarítást, általában nem szoktuk csak úgy kihúzni a cirkót a dugaljból ok nélkül.. Viszont szerelésnél, vagy nyári leállásnál sokkal biztonságosabb, hogy könnyen leválasztható a hálózatról. De kérdezz meg egy gázszerelőt erről.
Anyáméknál is konnektorba van dugva a cirkó tápja, de ha magam csinál(hat)nám, fixen kötném be, hogy a fázis a kijelölt vezetékben maradjon, ne lehessen fölcserélni...
Ezzel az egész szisztémával csak az a baj, hogy ha nem vagyok cipész, de tudok cipőt készíteni, akkor is kötelezően a cipésznél kell megrendelnem.
Arra akarok kilyukadni, hogy az EPH-t rendben, csinálja szakember, de nehogymár egy villamosmérnöki diplomával azért kelljen egy rakat pénzt fizetnem a szerelőnek, hogy 1 db konnektort bekössön, és abba bedugja a 150 W fogyasztású cirkót, meg behúzzon 3 db vezetéket a termosztáthoz... ez kis túlzással olyan, mintha egy talicska föld elhordásához kellene kotrógépet rendelnem.
Kéményesekkel szerencsére nem kell bajlódnom, mert turbókazánom lesz. Épp elég macera lesz a gázosokkal - de az ellen nem tiltakozom, mert a gáz igencsak veszélyes üzem, sokkal inkább az, mint a 220.
Cirkohoz vezetékezést a villanyszerelő végzi, beüzemelő köti be.
Ez érdekes, nekem engedélyes villanyszerelő csinálta az EPH-t, és a cirkóbekötést. Ez utóbb abból áll, hogy a cirkó melletti konnektorba van bedugva a cirkó tápfesz vezetéke. Gyártott hozzá egy kábelt, és annyi. Ezen már akkor csodálkoztam. Ezt nem fixen kellett volna bekötnie?
Pomázon a Pagodáknál van egy kis villanyos bolt, két csajszival. Mindent meghoznak, kb. 10-20%-al olcsóbban mintha elmennél a Bricoba. Kicsit még alkudni is lehet velük...
"Cirkohoz vezetékezést a villanyszerelő végzi, beüzemelő köti be."
Akkor ha úgy fogadom a gázost, hogy nesze ott a kanóc, kösse arra, akkor meg fogja tagadni? Vagy a meo nem veszi át?
Tehát a gázszerelés kapcsán sehogy nem úszható meg a villanyszerelő annak ellenére, hogy nem tűnik túl nagy munkának?
"EPH gáz meósnak kell, addig nem veszi át."
Tehát kijön a gázszerelőn kívül egy másik ember, aki megnézi az épített cuccot és a papírokat, és csak akkor adja rá áldását, ha minden OK, a gázszerelő meg addig nem kötheti be? Bocsi a nagyon részletező kérdésekért, de sose csináltam ilyet. Új ház építésénél még utána lehet nézni a dolgok menetének, de felújításnál ahány ember, annyifélét mond... :(
"3fázis viszont új bekötésnek számit"
Tudom, ezért szeretném lehetőség szerint elkerülni. 32 A elég lehet a névlegesen max. 35-öt felvevő tűzhelyhez? Igen, tudom, elméletileg azzal túl lehetne terhelni a hálózatot, de ekkora egyidejűség szinte kizárt, és ha elég jól van építve a hálózat (az órától a tűzhelyig vadiúj, 40 A-re méretezett vastagságú, toldásmentes sodort rézvezetékekkel), akkor mindössze a kismegszakító leverése a legnagyobb kockázat, vagy tévedek?
Nem szükséges mindent külön ÉV relére kötni, ugyanis, ha a védelem kiépítésednél a szelektivítás kötelező elvét érvényesítették, akkor, ha le is old a relé a kismegszakítokkal pillanatok alatt ki tudod zárni a hibás kört. Van persze előírás pl. hidromasszás káá, gőzkabin ezekre kötelező külön ÉV relé a megfelelő szelektivítással.
1. Kell-e, érdemes-e a villanytűzhelynek külön FI relét kialakítani? Háromfázisú esetben ez nem kérdés, mert ha lecsap a 3f FI, akkor viszi magával a két másik fázist is, szóval háromfázisú bekötés esetén mindenképp külön körön lesz. A kérdés a tűzhely egyfázisú bekötésénél van, hogy rakjam-e a többi fogyasztóval és dugaljjal közös FI relére, vagy akkora kóboráramot tud produkálni, hogy célszerű külön FI neki (azért, hogy a többieket védő FI kisebb névértékű lehessen)?
2. A világítást semmiképp nem fogom egy körre kötni a dugaljakkal, se kismegszakító, se FI relé tekintetében, hogy adott esetben ne sötétben kelljen keresni a hibát. Kérdés viszont az, hogy egy kizárólag beltéri, beépített csillárokat és kapcsolókat tartalmazó kört érdemes-e FI relével védeni?
3. Üzemszerűen, jó hálózatot feltételezve kb. mekkora kóboráramot tud produkálni önmagában egy tűzhely, egy mikró, egy tévé, egy hűtő, egy számítógép, stb.? (Bocsi, nem tudtam az egész topikot végigolvasni, lehet hogy már írtatok róla...)
"a gázhoz nem merni kell -- nem szabad -- hozzányúlni"
Azt hiszem, gáz esetében a kettő egymásból következik. :) Nem is láttam még olyan idiótát (szerencsére), aki házilag piszkálta volna a gázhálózatát. Ha elszúr valamit, repül a fél kerület...
"az EPH -t csak arra endedélyes kötheti be + papír is kell"
Kinek is kell a papír? A gázosnak, különben nem köti be a cirkót a gázhálózatba? (A ház nem új, tehát használatbavételi engedélyt nem kell kérnem, ahhoz tudom, hogy _mindenféle_ papír kell.)
Vagy a gázos nem foglalkozik azzal, hogy van-e EPH, és az én felelősségem, hogy kiépít(tes)sem?
3. Villanytűzhely lesz a házban, eddig gáz volt. Az 1x25 A-es teljesítményt meg szeretném emeltetni hozzá. Kérdés, elég-e az 1x32 A, vagy mindenképp kell a 3x16 A? A névleges max. teljesítménye 7900 W, és egyfázisú bekötésnél 35 A-t ír a leírása, de szerintem gyakorlatban soha nem fordul elő a teljes max. teljesítmény. Egyébként a 3x16 A alternatívájaként felmerült az 1x40 A is, mert akkor nem kell a jelenleg előszobában lévő villanyóra helyét bolygatni és a fejlesztési hozzájárulás is fele lenne a 3x16 A-nek, de ezt nem valószínű, hogy engedélyezi a szolgáltató.
4. Hogy működik _pontosan_ egy villamosan reteszelt tűzhely? Azt tudom, hogy nem vesz föl 16 A-nél többet egyszerre, de kérdés, mik a hátrányai? Mert ha ezt úgy éri el, hogy két működő főzőlap mellett a harmadikat már be se kapcsolja, hát akkor inkább nem kérek belőle. Viszont ha egyenletesen leszabályozza a teljesítményt, vagyis tehetek föl 3-4 edényt, max. lassabban fog főni, akkor lehet róla szó.
{OFF}
5. Hagyományos platós és a kerámialapos főzőlapok között milyen érvek alapján lehet dönteni pro és kontra, az esztétikától eltekintve?
Adott egy meglévő családi ház, meglévő villany- és gázhálózattal, konvektoros fűtéssel.
Namármost a konvektorok helyett cirkó lesz, gázszerelő volt, már be is adta az engedélyezési tervet (a gázhoz amúgy se mernék sajátkezűleg hozzányúlni).
Kérdések:
1. Kinek kell gondoskodnia a cirkó villanybekötéséről? Technikailag meg tudom csinálni én is elegendő szakszerűséggel, de nem tudom, hogy a gázosnak foglalkoznia kell-e a villany bekötés mikéntjével, azaz köteles-e tanusíttatni egy vizsgázott villanyszerelővel?
2. Kinek a felelőssége az EPH? A jelenlegi állapotban úgy látom ilyen hálózat egyszerűen nincs a házban, a radiátorhálózat meg csak most fog épülni, azaz valakinek ki kellene építenie hozzá az EPH-t. A gázszerelő csinálja, vagy villanyszerelő kell hozzá, vagy megcsinálhatom én is?
Tudom persze, hogy hivatalosan bármilyen villanyos melóhoz vizsgázott villanyász kell (legalábbis ahhoz, hogy ne én legyek a felelős egy esetleges balesetért), a kérdésem arra vonatkozik, hogy a gáz üzembehelyezéséhez - ahol ugyebár semmiképp nem akarom a hivatalos utat megkerülni - kell-e bármilyen papír egy villanyásztól?
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan szerelvéndoboz, ami sorolható (közös keretbe), de mélyített , hogy mögötte kötni lehessen.
Probléma:
Visszintesen vinném a konektoroknak a védőcsövét a falba,de minvel sokszor 3 aljzat van közösítő keretbe, ugy gondoltam, hogy a védőcsőbe lévő gerincről minden 3-as alzategységnél leágaznék 5 * 1,5 WAGO-val, így az egyes aljzatokba nem kellene több kábelt bekötni (párhúzamosítani).
A mélyített dobozba lenne a 3db WAGO és ehhez sorolnák még kettő sima szerelvénydobozt . (GYorsabb lenne a szerelvényezés).
Vagy ilyen doboz, vagy van valamilyen jobb ötlet ???
Eljutottunk epulo hazunk villanyszerelvenyezeseig. Hol erdemes ezeket megvenni? Elvileg a Prodax Classic csaladot neztuk ki vajszinben, ekkora mennyisegben meghoznanak nekunk akar egy barkacsaruhazban is mindenfele szukseges elemet, de ha van ennel jobb (olcsobb...) tipp, akkor orommel veszem. Budapest kornyeke (Pomaz pontosabban, de viszonylag mobilak vagyunk). A valasztast is lehet kritizalni...
Apropó, lenne még egy elvibb kérdésem. Mi ma az álláspont a dobozokban az összeforrasztott vezetékekrôl (a szokásos merev rézdrótra gondolok, alaposan összecsavarva, forrasztva, végül szigetelve)? Úgy tudom, divatosak ma a spéci (feltekerhetô?) csatlakozók, de van ennek konkrét elônye a forrasztással szemben, vagy csak a gyorsaság és a komfort miatt szokás alkalmazni ôket?
Köszi, ahogy nézem, úgyis egy kismegszakítóval kombinált kapcsolót ajánlottak ide, ami tehát amúgy is bontja mindkét vezetéket, amikor ki van kapcsolva.
A cég nekem valahonnan ismerős. Oszt így szeretnél tűzjelzőt üzemeltetni, hogy innen a topikról szeded össze? Amúgy relé behúz, oszt elindul. Persze ha kicsi a cucc, ha nagy, akkor késleltetett indítás, de azt meg a cucc gyártója mellékeli mindenképpen.
Mekkora cucchoz kell ugye, bár ez nem szívattyú, csak a méretek miatt:
Bocs, hogy megint ezzel zaklatom a topikot, de fontos lenne megoldanom:
Egy egyszerű kapcsolási rajzot kell készítenem egy szivattyú motor vezérléséről és szükségem lenne rajz elemekre (pl. motorvédő, kismegszakító, mágneskapcsoló, stb.). Nekem nincs tervező progim, ezért az egyszerű rajzért meg nem érdemes tervezőt zaklatnom. Ha valaki tud olyan helyet, ahonnan le tudnék ilyet tölteni, vagy tudna nekem küldeni azzal az életemet mentené meg. Thx. vedelemkft@vodafone.hu
egy régi elosztótáblát kellene újjáépíteni, egyelôre a szükséges doboz, kismegszakítók, egyebek beszerzésénél tartok. Van azonban a régin egy, a mellékelt képen látható alkatrész, elsô ránézésre úgy tûnik, mintha semmit nem csinálna, csak összekötné a két vezetéket. Mi errôl a szakvéleményetek?
Nem kérdeztél baromságot. Ahogy gépesítünk, egyre indokoltabb az általad felvetett probléma. De képzeld el, hogy pl. a vasaló - amivel selymet, meg vásznat is vasalhatsz- egy bimetál kapcsol ki-be. A mosógéped "melegvíz" előállítása is úgy működik, hogy a fűtőbetét ki v. bekapcsol. Az asszony világgá megy, mert amikor az egyikat csinálja leáll a mosógép - vagy kikapcsol a mikró. Tehát inkább az egyszerűbbet válaszd, ami lehet, hogy annyit jelent, hogy a 2-3 áramkörös elosztódat egy 5-6 áramkörösre cseréld, és a külön külön jól működő rendszerek együtt is működhetnek. Jogos egyes hozzászólók aggálya - az alu vezetékekkel kapcsolatban, de ha a pl. 1x10A "alá" betereltek egy jónéhány dugaljat még a mérő előtti védelemig sem tudsz vételezni, pedig amúgy tudnál együtt mosni és vasalni is.
A 16A-es védelmed - akár 4-5 percig is akár 2-3 amperral túlterhelhető, nem kapcsol ki - és mivel a vasaló és a mosógép, de a mikró teljesítménye is változik "ki-be" kapcsol - semmit nem terhelsz túl. Még a régi világban is az Mfal, vagy az MM-fal vezetékek (alu) is dugalj áramkörben 2,5 mm2 volt. Hívsz egy szakit és az megcsinálja Neked.
Ha pl. egy külső rampa fűtés (jég és hóolvasztó lenne) máris ajánlanék áramfigyelő reléket, mert ott nem volna gond, hogy ha a mosógépnek éppen fűteni van kedve 4-5 percre kapcsolja ki a "jégmentesítőt". Ott nem gond egy ilyen kikapcsolás. A lakásodnál meg a "kismegszakítózást ajánlom továbbra is.
Köszönöm a hozzászólásokat, nem vette el semmi a kedvem...
Valóban azt értem ez alatt, hogy pl. ha a terhelés eléri mondjuk a 13,2 A-t, akkor mást már ne tudjunk használni(bekapcsolni igen!!!!) De ha egy másik fogyasztót kikapcsolunk, helyette a később kapcsolt készülék fogyasztja az áramot... (belép a helyére ) Kismegszakítózni nem akartam, de ha ez a kérdés ennyire bonyolult, akkor hagyjuk, elnézést mindenkitől amiért baromságot kérdeztem.
Egy egyszerű kapcsolási rajzot kell készítenem egy szivattyú motor vezérléséről és szükségem lenne rajz elemekre (pl. motorvédő, kismegszakító, mágneskapcsoló, stb.). Nekem nincs tervező progim, ezért az egyszerű rajzért meg nem érdemes tervezőt zaklatnom. Ha valaki tud olyan helyet, ahonnan le tudnék ilyet tölteni, vagy tudna nekem küldeni azzal az életemet mentené meg. Thx. vedelemkft@vodafone.hu
Falba kellene néhány csövet beépíteni villanyvezetékek részére. Azt is ki lehet vágni valami gyémántos koronggal, vagy ehhez horonyvágót kéne inkább vennem?
Remélem NADASILVA kedvét nem vette el ez a közjáték, további gondolatok jönnek elő a felvetések alapján - aminek mégis csak az volt a célja, hogy segítsünk.
Szaktudásod maximálisan elismerve továbbra is fenntartom véleményemet,bocsi.
Aki a kérdésben is bizonytalan, annak ez elsőre szerintem kemény mégha szakszerű voltál is .Saját, más, számomra kevéssé ismert terület tapasztalata alapján gondolom ezt. De szerintem lépjünk tovább :))
A problémát pontosan megfogalmazták, talán még azt is, hogy mit szeretne.
A válaszom talán akkor lett volna "szakmai dolgozat" szerű, ha még a D rendszerű táblákat is ide kevertem volna.
Senki nem állította, hogy a kapásból megnövelt teljesítmény nem igényli a hálózat felülvizsgálatát. Talán említettem, hogy egy hozzáértő szaki a felvázolt ötletek alapján megtalálja a legjobb megoldást.
De gondolat ébresztőnek bátorkodtam az önmagában egyszerű megoldások vizsgálatát, pl. hogy a 2-3 áramkörös elosztótábla cseréjén elmélkedni, mert sok esetben az értelmetlen kialakítás pl. 10 A-es dugalj áramkör úgy okoz kellemetlenséget, hogy ésszerű igazi védelmet nem, csak bosszantó kikapcsolást..
Úgy gondolom, hogy a feltett kérdésre való válasz további kérdésre, válaszra, pontosításra ösztönzi a kérdezőt.
A megjegyzésed nélkül is a segítség a célom, méghozzá olyan amivel a szabálytalan, balesetveszélyes megoldások elkerülésére biztatom a kérdezőket.
"Dolgozat" nélkül próbálom azt is megértetni, hogy miért is veszélyes vagy problémás esetleg az egyik-másik "kontár" megoldás. De hát pont ezért vannak ilyen fórumok..
Azt gondolom, hogy nem minden felvetésre szükséges azonnal szakmai dolgozattal reagálni ugyanis ahogyan írtad a problémát részletesen kell ismerni.
Sokan még meg sem fogalmazzák, hogy pontosan mit szeretnének először segítsük Őket ebben.
Egyébként a 32A-re bővítés ugyan HFH mentes, de a belső műszaki feltételek meglétéről szakembernek nyilatkonia kell. Egy elavult aluminium vezetékezésű, akár "D" rendszerű elosztótáblára nem szerencsés rászabadítani a 6-7 KW teljesítmény fogyasztás lehetőségét.
Vannak lehetőségek, áramkorlátozók, Wattőrök egyebek. Lakásoknák nem igazán szokás ilyeneket beépíteni.
Mielőtt beruháznál..próbáld ki, hátha Nálad bejönnek az alábbi ötletek.
- Ma egy lakás -1 x 32 A-ig vételezhet - különféle fejlesztési hozzájárulások nélkül.
Lehet, hogy nálatok egyszerűen -persze ha amúgy a hálózat megfelelő- csak a pl. 1x16A-t le kell cserélni a 32A-esre. Kérd az Áramszolgáltatótól..
- Ha nem a mérőnél "megy le" lehet, hogy nem igazán jól vannak a fogyasztások elosztva. Régebbi lakásoknál 1-2 áramkörre bontották a lakásokat. Még az is előfordult, hogy 10A-es volt a dug.alj hálózat. No és az áramköröket összefogva hamar összejött a 10A.
Lehet, hogy ha lecseréled az elosztó tábládat és jól szét osztod az áramköröket, valamint bátrabban élsz a 16A-es kismegszakítókkal - kevesebb gondod lesz.
Tehát lehet "terelni" az egyidejűségeket...
A végleges jó megoldáshoz több ismeretre volna szükség...De egy hozzáértő szakinak ez nem nagy ügy.
Fussunk neki mégegyszer. Mit értesz a " nem engedi bekapcsolni " alatt? Magyarul találja ki a ketyere, hogy a mosógép mellé még valahol egy vasaló is akarsz csatlakoztatni és kapcsolja ki a dugaljban a feszt, ha mégis ...?
Létezik olyan szerkezet, amely több készüléket ( vasaló, olajradiátor, stb.), automatikusan nem enged bekapcsolni egy bizonyos áramfelvétel felett? Mielőtt a kismegszakító kioldana? Tűzhelyeknél vmi reteszelésnek hívják talán...
A feleségem sosem tudja megjegyezni, miket nem kapcsolhat be egyszerre...
Természetesen vannak nagyobb körzetenként mérők, és az alapján lehet következtetést levonni.
A hirdetés azért bugyuta, mert egy meglévő házban-lakásban ahol ismert a fogyasztási érték, és az okos elkezdi csökkenteni az értéket felére pl. akkor tuti kimennek, és mondjuk lecserélik egy digitális mérőre!
Arra gondolom nem jó a 100ezres ketyere.
Ha meg népi móka lenne ez a szerkezet akkor akár egész országban lecserélik a mérőket, és szépen beleteszik az áram árába.
Francia országban állitólag ilyan okok miatt cserélték le az össze mérőt digitre.
Nem tudom pontosan milyen mérési lehetőségek vannak, azonban bizonyos, hogy pl. egy családiházas övezetben egy trafóállomás meghatározott számú otthont lát el energiával. Egy ilyen helyen nagyjából meghatározható az átlagos nappali és éjszakai fogyasztás. Ami gyanús a szolgáltatónak az az éjszakai teljesítményfelvétel, mert itt már néhány KW többlet rávilágíthat hősugárzók, olajradiátorok folyamatos működésére. Ezen vételezési helyeket azután próbálják behatárolni, nem is sikertelenül.
Nem vagyok villanyszerelő, de azt hallottam (erősítsenek meg a nagyok, vagy cáfoljanak), hogy körzetenként vannak főmérők, amik a körzet fogyasztását nézik. Ha a körzet fogyasztása az egyéni órák összege alapján kisebb mint a főmérő órájának értéke, akkor triviális, hogy valaki lopikálja az áramot. Ebbe természetesen beleteszik a veszteséget, mindenféle szorzókat. Ha kijön, hogy valaki lop, akkor a kérdés szerintem, hogy mennyit. Ha nagy a terület, és kishal van benne, azzal szerintem nem foglalkoznak (nincs rá idő meg kapacitás) De ha valaki vérszemet kap (vagy nagyfogyasztó) azt úgyis kiszedik, és akkor qrva sokat fizethet.
Teljesen orafuggetlen a dolog. Csak annyi kell hogy a fazist meg tudd fogni az ora előtt es az ora után. Azt pedig meg lehet csinalni szamtalan formában. Azert 100K forintot fizetni egy lof@sz trafóért aminek par tizedvoltos szekundere van de igen vastag arammal igen huzos dolog.
Ez így van. A fázist kötötték be a régi óráknál fordítva (bejövő-kimenő) és ezután forgott visszafelé. Amikor gyerek voltam, ez nagyon dívott mifelénk. Ma ez már az új órákkal nem műkszik.
Csak érdekességként ma jártam a "lakásból otthont" szlogenű cégnél, és megnéztem mennyiért adják a FI relét. Valami németet adnak 4P 3F ~25 A volt 10 eFt. A 2P 1F ~25A azt hiszem 8 eFt. A mobil, amit bárhol használhatsz, mert olyan mint egy időkapcsoló, vagyis a konnektorba dugod, és abba kell dugni a fogyasztót, az meg 5 eFt.
Régebbi óráknál működik, módszert azt most inkább nem írom le, mert majd más jól használja, én meg majd miatta fizetek többet a villanyért. Ez csak régi típusú órákkal működik úgyis, a mai moderneket nem hinném, hogy meg lehet buzizni.
Lehet, hogy tud valamit amit mi nem. Mert ha csak egy vacak lopótök akkor 99 forintnál nem ér többet. Amúgy meg ha élete hátralévő idejében mégegyszer szeretné kifizetni az eddig legálisan elfogyasztott összes villamos energiát akkor mehet a vásár.
4.) Szeretne élete hátralevő részében ingyen áramot? Egy olyan eszköz lehet az öné, mely segítségével tetszőleges értékre állíthatja villanyórája számlálóját. Az eljárás 100%- ban biztonságos és lebukásmentes, nem mutatható ki később semmilyen módon (nem kell plomba eltávolítást, bontást végezni). A műszer megvétel előtt kipróbálható. Ára: 99. 999 Ft
Kíváncsi vagyok hány hiszékeny embert fog átverni vele a tag!!!!
nemregen fejeztem be a hazam teljes villamos felujitasat. a vizhalozat bovitese, es szennyviz atepitese jovore marad. Emiatt a mosogep a furdoszobaba szorult sajna a szukos hely miatt hosszabbitoval.
A FI rele nalam 2x oldott le osszesen 3 honap alatt. Mindketszer a mosogep volt a hunyo. Pontosabban a mosogep hosszabbitoja.
elso leoldasnal a hosszabbitot huztam ki, majd visszakapcsolva minden mukodott kb. 2 hetig. Utanna ujra megszolalt a Fi rele. Ekkor a mosogepet huztam ki a hosszabbitobol es nem tudtam visszakapcsolni.
sejtesem szerint: a regi hosszabbito szigetelese serult mar ez okozta a Fi rele megszolalasat.
hosszabbito kidobva, uj gyartva es azota (2 honapja) semmi gondom nincs.
A 4241-es hozzászolásomban látszik valamelyest az egész villanyóra szekrény. Ha követted a beírásaimat lehet tudni, hogy itt többen lakunk. Ezt a villanyóra szekrényt ketten használjuk. Középen van az én háromfázisú órám. Balra tőle lenn a szomszéd egyfázisúja. Az fölött van az én FI relém (csak ide fért el). Van még a szekrényben a jobb oldalon lenn két éjszakai óra is, de azok nem látszanak.
Csak érdekességként a harmadik szomszéddal is van egy közös villanyóra szekrényem, abban is van egy háromfázisú mérőm, de az le van állítva (0 fogyasztással), csak nem adtam vissza, mert az ELMŰ azt javasolta, hogy nem érdemes.
Csakhogy milyen jó a közös udvar, a másik leállított villanyórám az kb 55 méteren keresztül jön (a mért vezetékem) a szomszédok lakásán keresztül. (mielőtt valaki megkérdőjelezné, van ilyen, ugyanis annak idején ez a ház egy többgenerációs ház volt, amit aztán idegenek népesítettek be) Nem tudom, hogy lopták-e az áramot, de amióta ezt a lefényképezett órát használom (ezt én vezetékeltem, húztam be a lakásba) érdekes módon csökkent a fogyasztásom. Persze lehet hogy csak ez az óra kevesebbet mér, de legalább biztos vagyok benne, hogy amit fizetek azt én használtam el.
Nagyon örülök a gyakorlatias hozzászólásaidnak. Úgy tűnik jól célba talál, mert a visszajelzésekből látszik, hogy "odaért". Azért finamítanom kell ez előbbi hozzászólásodon. A védőföldelésről Te tudod, hogy nem az, de itt a fórumon igencsak sokan keverik a nullázást a védőföldelést- mint érintésvédelmi megoldást.
Valóban a gyerek meg a hajcsat is igaz, de kell hogy tiszta legyen mindenki előtt, hogy a készülék meghibásodása - lehet olyan, ahol a fázis és a nulla kerül zárlatba. Ekkor "csak" a kismegszakító lő ki, ez nem érintésvédelmi kérdés.
De ha testzárlatos a készülék elvileg működik a "nullázás", kikapcsol a kismegszakító, és ha van a FI relé is.
Egy 30mA-es berendezés az általad említett matatás, vizezés, szivárgás esetén már lekapcsol...Így valóban nagyobb a biztonság.
Az FI relé már vagy 30-40 éve ismert nálunk is. Főleg az egészségügyben, gyógyászatban - műtőkben egyéb cifra helyiségekben használták. Mega felvonulási szekrényekben is, egyéb ideiglenes, de veszélyes helyeken.
Az öregebbek talán emlékeznek a KLÉSZ elődjére, az Érintésvédelmi Rendszabály - tervezetre ami a lakó épületekkel kapcsolatos szerelések biztonságtechnikájáról szólt. Na akarták -vagy 30 éve- a lakásoknál kötelezően előírni. Lett volna már akkor is értelme. De akkor még a GANZ KK sem és más sem gyártotta Magyarországon. Akkor az import sem volt egyszerű. Ami volt az NDK-ból jött.
De tömegesen a lakásokhoz nem lehetett...Így nem lett akkor kötelező..
A védőföldelés a készülék meghibásodása, sérülése esetén véd, a kismegszakitót csapja le, ha akkora a zárlat.
Ha kisebb akkor nem csap le, vagy egy kültéri konektorba dugott hosszabbító vizes lesz, és szivárog áram, vagy ha egy gyerők bedug egy hajcsatot vagy egy szöget a konetrorba.......
Mint kiderült, - most tettem be én magam - , az ára csak 6200 Ft volt és 3 fázist egyszerre védi. Én is azt hittem, hogy drága. Persze ha villanyász szaki rakja, úgy még 12 eFt is lehet. :-)
Rosszul gondolod... Fateromék '81-ben építkeztek, és az ideiglenes áramon már akkor volt Fi-relé - időnként le is vert, és akkor engem szalasztottak, mert vagy két házzal odébb, az oszlopon volt. Ilyen helyes kis 15cm x 10cm x 10cm-es fehér doboz, rajta egy nagy fekete kapcsolóval :)
Nem is értem, hogy a fenébe nem találták ezt ki előbb, végülis nem egy olyan bonyolult dolog...Kismegszakító már ezeréve létezik, bár kissé más elven működik, dehát akkor is...
"vagy szerencse, vagy piszok jól szerelte az illető a hálózatot"
Inkább szerencse. Egy esős nap, nedves helység, hibás készülék megrázó élményt jelenthet. Egy FI relé 10.000Ft körül van. Egy baleset után bárkinek megérne ennyi pénzt...
Az MSZ 2364 elő is írja a FI relét, ha kültéren használt eszköz megy a dugaljról. Még abban az esetben is, ha a dugalj a szobában van és a gépet arról üzemeltetik kültéren.
Nem akarom a FI relé kérdést túl feszíteni, de nálam az van, hogy villanyos szakember szerelte a házat egy villamos felújítás kapcsán, de FI relé az nincs sőt nem is mondta, hogy kéne!
Van viszont felszerelt kültéri konnektor a kapulábon.,illetve van kerti lámpám 220V-os! Mindez vagy 5 év készült (és most olvasva az előző hozzá szólásokat ), vagy szerencse, vagy piszok jól szerelte az illető a hálózatot, de semmi baleset nem történt. Az meg 100 %, hogy felszerelek egy FI relét, záros időn belül!!
Ha pontosan akarok fogalmazni, ez egy majré relé. Ha van gyerkőc, sokat szerelsz kinn a kertben, vannak veszélyesnek mondott eszközeid (mosógép, villanytűzhely, kerti lámpák, stb) meg pénzed, akkor érdemes berakni.
Én elég sokat vacakolok az árammal, nekem megérte, meg a neurotikus szorongásaim közé tartozott az, hogy a gyerek a fürdőben szárítja a haját, miközben a tesója a kádban fürdik, a többit mindenki képzelje oda. Elvileg már nem történhet baj (még a kád földelését leellenőrzöm).
Ez egy 4 pólusú 3 fázisú FI relé (jobb oldali fehér doboz). Belemegy a nulla meg a 3 fázis, és kijön a nulla meg a három fázis a lakás felé.. Mielőtt a nulla belemegy, leközösíettem a földdel. Utána a nulla, meg a föld már nem találkozhat. A tesztek alapján műkszik.
Oldalakon keresztül azt meséljük, hogy amikor megfogod egyik kezeddel a fázist, utána meg a radiátort, akkor agyonvágás/házleégés helyett az első fikarcnyi szivárgó áramnál a Fi relé áramtalanítja a házat, oszt megszűnik a fázis a kezedben.
Anyóséknál van Fi relé, elég hulla a hálózat is, meg vannak érdekes cuccok, mégsem vert le soha. Ismerősök környékén sem hallottam olyat, hogy levágott volna, itt nálam meg időnként gondolt egyet, oszt volt mikor 1 nap 3szor is elküldte magát, volt olyan, hogy hetekig semmi extra. Oszt kikötöttem, mert egy idő után meguntam, sosem derül ki, hogy minek volt baja. Azóta átt lett huzalozva minden, most majd lehet teszek egy újabb próbát.
Isten őrizz, hogy ki akarnálak oktatni, csak már nem először fordul itt elő, hogy vagy hüjének (sic!) néznek, vagy megkérdőjelezik a szavahihetőségemet.
Szerintem egy magamféle "ámátőr" is tudhat olyat mondani, vagy mutatni, ami érdekes, vagy új lehet esetleg valakinek, akár más területen (földrajzilag) dolgozóknak. Mint ahogy nekem is tudnak a mai napig mondani olyat a szakterületemen, amivel ezidáig nem találkoztam.
Egyébként az előbb bekötöttem a FI relét. Egy darabot vettem és a kismegszakítókhoz tettem a 3 bejövő fázisra egyszerre.
Valahogy így:
Az igazság az, hogy sok dolgot "tanultam" Tőletek, és bizonyoson dolgokat másképp közelítek meg ezek után.
Csak érdekességként a Fi relé a fáziscerkára nem reagál, de egy 5W-os hűtőgép lámpát a fázis és a föld közé téve szépen leoldott.
A második konnektor ahol próbáltam nem reagált a próbára, mikor szétszedtem kiderült, hogy a konnektorban a föld fel volt lazulva, vagyis kontakt hibás volt.
Márcsak ezért megérte. Ha lesz egy kis időm, végig megyek minden konnektoron, és letesztelem őket "élesben".
A " tanult" sablon az, hogy a gáz bejövő, és elmenő vezetékét össze kell kötni fémesen. Az eddigi gyajkorlat alapján ezt biliccsel kellett megoldani. Ha egy "újitás" révén a tartó is betölti ezt a szerepet akkor a helyszínen dönt úgy a szaki, hogy akkor itt nem kell ezt megoldania.
Nem tartozik szorosan a villanyszereléshez, de amikor a gázt csináltattunk, akkor változott a szabvány. Anyósomék gázóráját a kertbe tették, két hónapra rá a mienket a lakásba. Akinek a lakásba tették, azoknak szinte mindenkinek ilyen konzollal (ezt a helyi villanyász mondta, aki az EPH-kat csinálta) van. Nem is volt vele sok gondja.
Éppen volt egy képem, a haverom házát most építették (két hete kapta meg a lakhatásit), itt jól látható, hogy neki az EPH-t a gázcsövek között valszeg elektromosan vezetővel kell biztosítani. Ugyanis neki nem olyan a konzolja mint az enyém. (nincs is neki).
Azt szoktam mondani, hogy a világ sokszínű, nem fekete fehér. Azért mert valami nem illik be a tanult sablonunkban, azért az még létezhet, és még szabályos is lehet.
Nalam a betonkeverőnek volt annyira rovid a zsinorja hogy a villa log lefelé, ertelemszeruen a konnektor pedig vele szemben felfelé. És eleredt az eső le is oldott egy kis szaritas fprgatva csak en be is fejeztem a dolgot.
Csak eleredt az eső és be akartam fejezni a kerítést. Hülye voltam. FI relé lekapcsolt, én meg rájöttem inkább a gyerekeimmel játszom, minthogy anyoncsapjon. A kerítés megvárt...
A flexicsövet értem, a cirkót értem, de a falikonzolt, ami ebben a formában egy egész dolgot képez a gázóra előtt és után lévő csövek között mechanikusan (hegesztve), ezt valahogy valószínűleg soha nem fogom megérteni.
Nem kötekedem, csak a "lógikát" keresem. Vagyis fogok egy 1" csövet , összehegesztem egy másik 1" csővel, és ezek után a varratot még áthidalom rézvezetővel. :-O
Ezek alapján az én olvasatomban, a fűtésrendszer minden egyes hegesztését (réznél a forrasztását) át kell hidalnom rézvezetékkel, hogy az EPH meglegyen.
Úgy tűnik a válaszaimból, hogy valamiféle céget képviselnék? Ha figyelmesen elolvasod mégegyszer egyszer sem említettem típust, pedig van vagy 30 féle a piacon. Arra is próbáltam rávilágítani, hogy - főleg a takarékosabbaknak - hova nem tennék a helyükben. De főleg azoknak akik szeretnek barkácsolni próbálok életszagú javaslatot tenni...
Sajnálatos módon sok jó "szaki" sem igazán jó szaki.. Megdöbbentő dolgokat lehet láthat az aki ilyen területen dolgozik. Egy építkezésen a felvonulási szekrények, az ideiglenes kialakítások időzített bombák. Vagy egy aranykezű szeki, akit a nulla, a nullázó, EPH vezeték, a földelő vezeték a PE, a PEN -meg egyéb fogalmak erősen megzavarnak, vagy ugyanezek kötése - mikor mit szabad és tilos összekötni és miért és amit nem miért nem...megkever nagy zűrzavart tud okozni.
De az a hozzászóló is, aki az FI relékről elmélkedve vitatja azt az álláspontot, hogy milyen "kellemetlen", hogy az ellátó rendszer elején lévő FI kikapcsol..nehéz meggyőzni. Főleg, ha az érve az, hogy neki még nem kapcsolt le, csak a kismegszakító. Annak hiába is mondanám, hogy ha túlterhelés van vagy Fázis Nulla zárlatakkor helyes, hogy a kismegszakító old le - hiszen ez a dolga. Ilyenkor nem dolga az FI-nek a működés.
De egy " tapogatott" berendezésnél -egy testzárlatnál pl. vagy olyan végét járó mosógép szigetelés romlásnak -ahol a beteg hálózat (EPH, egyéb csatl.ponti föld ügyek)...milyen fontos lehet ez a védelem.
Egyes gyátók kifejezetten javasolják termikus (pl. vilamos konyhák) fogyasztóinál.
Itt már egy 100 vagy akár 300mA-es védelem - az eddíg említetteken túl - tüzek megelőzésére is ajánlják. Mivel a szigetelés öregedések (hő, pára egyéb szennyeződés miatt ) "előszobája lehet egy villamos tűznek is...
No hát ilyenek mellett döntsön az emberfia , hogy mit is kéne tenni...
1, Körübelül mi reális ár egy tetőtérbeépítéses 80 m2 -es ház villszerelésének (konektorszám befolyásolja ?) , A házban külön kellene csillagpontos TV, LAN, Telefon hálózat ezt csak a falba lehetne vinni, mert aljzatolva van
Az ár az négyzetméter szerint, vagy szerelvény szerint számolják?
2, A FI témában érdeklődnék, hogy létezik olyan, amit elektromos impulzussal vissza lehet kapcsolni ? (távvezérlés lehetőség)
Ezt az EPH-t megnéztem én is. (nem emlékszem a gázszerelésnél mi volt). Nekem a gázóra olyan fali konzollal van felrakva, hogy mindkét cső a - bejövő, és a kimenő zártszelvénnyel van összefogva. Ez idáig rendben. A fali cirkó és a fűtésrendszer fémesen érintkezik (ha jól tudom - a csövek vas és réz) A gázrendszer és a cirkó fémesen érintkezik, ha már rá van csavarozva a bekötő csonk. A vízvezetékre a cirkó flexicsővel rá van kötve, mert onnan töltöm fel a fűtésrendszert. Ez is rendben. A boyler fémesen érintkezik a vizvezeték rendszerrel, mert rézzel van minden bekötve. Tehát a rendszer összeköttetése biztosított. A kérdés az, hogy hol van mindez a földelő szondához kötve. Ma ez lesz a házifeladatom, hogy kiderítsem, és ha nem jó kijavítsam.
Azt láttam, hogy egyszer a villanyszerelő a fűtéscsőre a védőföldet valahol az órához közel mintha rábilincselte volna. Csak gondolom ez így nem a legtutibb.
Szóval erre látatlanban nem lehet igazán válaszólni, aki alárja(ta) a jegyzőkönyvet az ő felelősége, hogy ezt megállapítsa.
Azért elgondolkoztatásképpen irnám, hogy a radiátorok fémek a víz valamennyire vezeti az áramot, innentől valahogy meg kell8ene) oldani a bekötését, akár osztógyüjtőnél akár kazánnál.
Eddig ok,de mik a nagykiterjedésű fémtárgyak.Egyébként a gázkazán miatt kérdezem.Vízcsövek müanyagok,nincs zuhanytálca,akril fürdőkád,fűtéscsövek az aljzatban.Én a gázkazán melletti gázcsőre gondoltam.Ezen kívül is rá kell kötnöm még valamit a földelésre?
Röviden és tömören annyit jelent, hogy minden nagykiterjedésű fémtárgyat, egy csomópontban összekötsz, és azt az elosztó földelősinjével összekötöd, ezenkivül átkötöd a gázórát, illetve( bizonyos esetben) a gáz bekötő flexi csövet.
Tehát szelektívebben kivitelezhető a védelem több külön FI-vel.
Már csak az a kérdésem, ha pl. beteszek még 1-2db FI-t olyan fogyasztókra, melyeknél az érintésvédelem különösen fontos lehet, akkor miként fog működni a védelem a gyakorlatban? Leveri a saját körön lévőt is, és a 3Fes "globális" FI-t is, vagy csak a saját körön lévőt?
A Fi relé nem csodaszer, valóban kell egy jó hálózat, jó földelés jó EPH.
A FI relé legyen csak pénzkidobás, soha ne kelljen müködnie.
Olyan ez mint egy Casco, vagy az életbiztosítás az ember fizeti havonta, és annak örül ha kidobott pénznek számitana mindig, és nem kellene felhasználnia.......
Majd egy éve lakom a sajátkezűleg felújított (vill. hálózat is) lakásomban. Külön FI relé a lakásszintnek, külön a garázs-pinceszintnek. (30mA-esek)
Soha nem kellett éjjel sötétben tapogatózva hibás készülékeket keresnem.
Sokszor hallom: mi van ha este lekapcsol....
Az a véleményem, hogy a FI relé (ha szar a hálózat, vagy a készülékek) igenis kapcsoljon le akár éjszaka, ezzel rákényszerítve, hogy kiderüljön hol a hálózat (életvédelmileg) gyenge láncszeme. Ez inkább erény mint nyűg.
Igen értem amit mondassz, és tökéletesen egyetértek vele, ha most új házat építenék, biztos így tennék.
Most egy meglévő rendszerből kell kihoznom a biztonságot is szavatoló pénztárcához mérhető működést.
Amit írsz, hogy a konyhai gépekkel gond lehet az igaz, néha előfordul (ha megy a mosógép, a szárítógép, a hűtők is akkor kapcsolnak be, meg legalább egy tv, ekkor ha rákapcsoljuk a mikrót, akkor lever.) Szerencsére évente kétszer ha összejön mindez. Bár mostanában nem, mert figyelünk rá.
Sajnos csak a meglévő hálózatban tudok egyenlőre gondolkodni.
Az osztás mint írtam valamilyen formában megvan.
A helyi szaki szerint, ha a 4pólusút használom, a 30 mA-est, akkor azzal azt a feltételt is teljesítem, hogy akkor lesz csak üzembiztos a ház (a Fi relé által) ha minden más feltétel teljesül, és minden kifogástalan állapotban van. Ebbe az EPH-tól kezdve a földelőszondáig minden benne van gondolom. Így ha valami gond van, akkor igaz, hogy elemlámpa kell, de ha kijavítom, akkor biztos lehetek benne, hogy a ház üzembiztos.
Persze ha milkós lennék, akkor minden konnektorhoz tennék külön megszakítót, meg Fi relét. :-))
Nem könnyű azt mondani, hogy mennyi elég, mennyi sok. Talán - a külső fogyasztós dugaljas áramkörhöz tennék 30mA-es FI relét - Szabadtéri csatlakozó aljzatokhoz kötelező is. A többinél "csak" melegen ajánlott. De ott a 100mA-es is jó lehet.
Az említett mosogép, szárító, mosogató egy fázison van ott javasolnék FI relét.
Bizonyára nem kell mondani, hogy itt még további gond lehet, ha véletlenül nem figyeltek az egyidejűségre. Annyi szent, hogy bármelyik kettő fogyasztót bekapcsolod várhatod, hogy a 16A-es kismegszakító lekapcsol. Mert túlterheled.
Kisebb 17-18 A-es túlterhelésnél még "elmélkedik" pár percig a védelem -főleg, ha télen, minusz 10 fokban a "jól szellőző" mérőszekrényven vannak a lakás kismegszakítói.
A mérlegelésnél szempont lehet, hogy működése esetén mi kapcsol még le és abból milyen gond lehet. A nullázás is jól tud működni, ha minden rendben van vele, pl. egy testzárlatnál az is kikapcsol... Ha jól és jó sok áramkörre bontottad a házikód - és pl a dugalj és a világítás külön áramkörön van jó esélyed van arra, hogy villanyfény mellett keresgélheted, hogy a kilőtt áramkör melyik fogyasztójának lett "elege".
Jól érzed ! Alapvetően ha a tápponton a kapcsolót beépíted a hibaáramra kiold.
Előnye, hogy megvéd, hátránya, hogy MINDENT lekapcsol. Ha ez este történik elég nyűgös, mert nem mindíg egyszerű megtalálni a hunyót, és elég nyűgös, hogy variálni kell, hogy a bűnös fogyasztót kilődd, a többit meg életre keltsd.
Az FI relé -amúgy már nem számít önálló érintésvédelmi módnak, hanem általában a nullázott hálózaton "egy" kapcsoló szerrezet.
Minél kiterjedtebb a hálózat, annál jobban összejöhet ez a hibaáram és nem "szelektíven" lövi ki a beteget. Van olyan is, hogy "direkt" zárlat jön létre és az FI és a kismegszakító is lekapcsol. Ha minél közelebb a fogyasztóhoz (villamosan) és több darabot építesz be annál inkább "csak" az aktuálisat választja le.
Nem részletezném, hogy bizonyos lápcsőzéseket -szelektivitásokat- is el lehet végezni..de ezek pontos kiválasztása már kicsit "szakmaibb" dolog.
Ha jól vettem ki valami ilyesféle a javasolt bekötése:
Ha valamit eltervezek, nem hagy nyugodni, amíg a legapróbb részletet is ki nem derítem róla.
Azért azt még megkérdem a szakiktól, hogy ha jól vettem ki a Prodax honlapjáról, a relé működési tartomána (hőmérséklet tekintetében) -5 C fok-tól + 40 C fokig van.
Namost ha a relét külső fali dobozba szerelem, nem lesz baj abból, hogy nincsen nekije "fűtése" télen?
Ma kérdeztem a helyi szakit (elmondtam mik vannak a fázisokon), azt mondta a FI reléről, hogy ne vacakoljak fázisonként, hanem tegyek fel egy 4P 25A 30 mA-t ez a legolcsóbb, még ha néha le is veri, még mindíg biztonságosabb. Ez nálunk 6200 Ft, ami ráadásul nem is "aranyár", és védve van mindenki.
Nagyon köszönöm a számomra tökéletesen korrekt és kielégítő választ, a kérdésekre amik megfogalmazódtak bennem az éjszaka, szinte teljes mértékben kimerítő választ adtál. Ezek után csak át kell gondolnom a rendszeremet, meghatároznom a veszélygócokat, és azokra telepítenem a relét.
3F fogyasztóm jelenleg nincs, tehát a 4 pólusúra jelenleg nincs szükségem, (amíg be ne dugok a konnektorba egy 3F fogyasztót).
A házban az egyik fázison a potenciális veszélyforrás a mosógép, szárítógép, mosogatógép, tehát azt a fázist illik levédenem.
A másik fázison a pince és a garázs van, ahol hűtők és mélyhűtők vannak, ezeknek sem ártana egy védelem.
A harmadik fázis ezidáig kihasználatlan, erre fogom kötni a melléképületet, ahonnan a kerti munkákra viszem az áramot, tehát ide is kell a védelem.
Akkor ezek szerint ha jól értem a házra elég a 30 mA-os, ebből kettő darab (hogy ne egyszerre vágjanak le gond esetén).
A melléképületre ami az udvarnak is adja meg egy 100 mA-os.
Tehát átgondolva a rendszert mégis csak 3 darabra lesz szükségem.
Kérdeznék én is. Ha van egy 3F FI relém, ami az egész házat védi, akkor van még értelme betenni külön reléket az egyes fázisokra is? Konkrétan, nekem az egyik fázisról megy a felső szint, a másikról az alsó szint, a harmadikról meg a villanytűzhely és még 1-2 dolog.
Értelmezésem szerint, ha bárhol gond van, akkor a 3F FI már véd, tehát nem kell külön is. (kivéve a gőzkabint, mert ott kötelező)
Ja most látom, hogy azt nem írtam - az amúgy 3 F rendszeren szabályosan kialakított 1F fogyasztókhoz természetesen 1 F FI relé kell. Tehát -ha nem az egész rendszert, hanem csak egy részét véded - pl. a pincét - ami 1 F -on ketyeg elég az egyfzisú szerkezet...
Azért értetlenek veled, mert a szakembereknek ennél pontosabban meg kellene érteni, ismerni a dolgokat.
Ha 3 F -od van akkor is több esélyes a dolog. És akkor még ez után is több variáció lehet. Ahogy kivettem, van egy helyi, hozzáértő szaki. Ha tényleg az - a helyszín ismeretében tehet javaslatot.
Ha van 3 F fogyasztód is pl. villanymotor, vill. tűzhely stb. akkor mondjuk egy
4 pólusú FI 25/0,0,3A-es volna jó. Előnye, ha a fogyasztói főelosztó tábládhoz szerelik, a pincétől a padlásig mindent véd - de csakaz amúgy jól nullázott rendszeredet. Ez az előny egyben hátrány is, mert bkármelyis szerkentyű rosszalkodik kikapcsolja a többit is. Tehát egy még működő de már öregecske mosógép elrendezi a többi fogyasztót is...30mA nem túl nagy hibaáramnál. Ez hamar összejön.
Ha csak 1 F fogyasztóid van, akkor azt javaslom, hogy akkor egy 2pólusú (fázis-nulla) szerkentyűt kell beépíteni. Az az igazi ha több van FI reléd van és először mindenféleképpen a mosógép esetleg ha műhely is van, gépeket stb.-t tapogatsz
azok elé. A konyhai fogyasztókat sem árt védeni. A kisgépek általában kettős szigetelésűek ott nincs értelme, de a dugalj - remélhetően "földelt" bedughatsz olyan valamit aminél mégis fontos.
A variabilitást még cifrázhatja, hogy melyik áramkörön milyen fogyasztók vannak, tehát nehezen adnak tanácsot. Csak általánosságokat mondhatunk.
Ha több fogyasztó, hosszabb, nagyobb kiterjedésű a hálózat inkább 100mA-es érzékenységűt vegyél. Kevesebb gondod lesz.
Ha valami kóbór konnektor áramkört is kivittél a házból, vagy belül van de olyanvalamit dugsz bele amit az udvaron matatsz, kell a 30mA-es...még akkor is, ha megőrülsz, hogy sokszor kikapcsol.
Az elvet nagyvonalakban ismertem, csak a kiszerelést nem tudtam.
Nem szerelek nap mint nap villanyt. :-)
Köszönöm így érthető volt minden számomra.
Az agregátoros buli miatt úgyis átalakítottam a hálózat ezen tulajdonosra eső részét, ezért most sokkal könyebb lesz egy ilyen szerkentyűt belerakni az új dobozba.
Szóval bővebben, úgy néz ki, hogy a relén átmegy a fázis (fázisok) és a nulla. A föld nem! Tehát az egyfázisúnak 2x2 , a háromfázisúnak 2x4 kapcsa van. A 2 (4) vezetéken folyó áramok összege 0. Ha nem, akkor valahol (pl. a mosógépet fogdosó emberen keresztül) a föld felé megy az áram egy része, és a relé leold.
Van ennél kacifántosabb történetem is róluk, de nem fogom leírni, mert még azt sem hinnék el.
Tényleg mesébe illő sajnos.
Régen nem volt ilyen szokásuk, mármint hogy értesítsenek. A legutóbb már szabályosan csinálták, vagyis itthon voltunk, jegyzőkönyv a régiről, jegyzőkönyv az újról, meg a plombákról.
Annyira nem ismerem őket, mármint szakmailag.
Szerencsére a hálózatomat elég gyakran ellenőrzöm a helyi szaki segítségével, ezért "nagyon" nem félek.
Amikor vettem a házat sok kábelem a falba a szokásos alu-réz összetekerés volt kézzel. Volt amikor szikrázott a fali doboz. Ezeket már mind megszüntettük. Belső hálózati problémám azóta nem volt.
Az életvédelmi relé egyébként a fázishoz kötődik, vagy a nulla-föld-höz?
Mi az ördögöt válaszoljak amikor pl.: amikor a 3 fázisu Érintésvédelmi relét 3 db 1 fázisuból akarod összerakni. Nem lehet 15 nap alatt szakmát elsajátítani talán még Neked sem. Bocs, de mivel nem vagyunk azonos felkészültségben nem kívánok tovább vitatkozni. Üdv
Nem foglak elküldeni, de azon kívül, hogy kétségbe vontad a szavamat, nem kaptam segítséget sokat részedről sem. Lehet, hogy a szakma megcsúfolása, de láttam én már érdekes dolgokat olyanoktól, akiknek sokpecsétes papírjuk volt róla. Ezt itt többen el is ismerték.
A szakmádat elismerem, bár nem tudom megítélni, mert nem szóltál hozzá sokat.
Akinek a segítségét kértem, attól megkaptam, azon az úton elindultam.
Nem az volt az első dolgom, hogy kérdés nélkül bedugtam volna a falba oszt had szóljon.
Ha végig követted amiket írtam, volt egy folyamat. Elmondtam itt a problémámat, majd kerestem egy villanyszerelőt, akivel tüzetesen megbeszéltem, hogy mit akarok (ráadásul helyi szakember, aki még a házat is ismeri) ezekután előkészültem, és utána kipróbáltam.
Már ne haragudjatok, szerintem eléggé megfontolt voltam úgy gondolom. A topikban 10.11.-én jelentkeztem először a problémával. Végül 26.-án jutottam el oda, hogy ki mertem próbálni. Szerintetek el volt kapkodva?
A kérdés költői volt, szerintem nem.
De köszönöm mindenkinek a tanácsot.
Az életvédelmi relé engem is érdekel, de én amit a villanyász boltban láttam, az egy fázisú volt. Így meg 30 ezer sajna.
Az Áramszolgáltató - elvileg - értesíti a fogyasztót a mérő cseréről.
Mondom elvileg a leszerelt szerkentyű mérőállását rögzíteni illenék, hiszen fizetsz a fogyasztásért. A mérőhelyért Te felelsz -különben. Nem kell zárhatónak lenni, de valóban többet érdemelne..Így még könnyebben lekapcsolhatja bárki..
Lehet, hogy erőszakosabbnak kellett volna lenni...Volt már olyan, hogy trehány, figyelmetlen munkából tűz vagy érintésvédelmi gond volt. Egy rossz nulla vezeték kötés miatt a jó berendezésed (hűtő , mosógép és a többi nullázott rendszer) életveszélyes lesz. Távol álljon tőlem, hogy bántsam a "ottani" szakikat, de - főleg régebben- nem arról volt híres a cég, hogy ott vannak a legjobb szakemberek
de az nem 10 eFt lesz, hanem 30 eFt, mert ugye 3x 16 A van.
Ez mondjuk engem is érdekelne, mert nálam csak 1db FI relé van, viszont 3 fázisom van nekem is. De a villanyászom szerint elég egy is, mert valahogy úgy van bekötve, vagy háromfázisú eleve a relé, mittomén...:-)
Közben megnéztem, van abban a csőben egy fémcső is. Ez egy többrétegű cső, van 2-3 műanyag réteg kívül, egy szintén műanyag réteg legbelül, és a kettő között van egy fémcsőréteg is. Valószínűleg az viszi tovább a rézcsőre bilincselt földet. Vagy mittomén...
Aki majd beköti a gőzkabinodat
Ebben az a szép, hogy kb. 2 hete nem találok rá embert :-( Nem hittem volna...
Ezért próbálok itt okosodni...
A földelést hogyan tudom megnézni, hogy jó-e? Villanyszerelő hogyan ellenőrzi?
Még annyit hozzátennék, hogy a képen látható kupiban középen van az én órám, egyedül nekem vannak a legújabb kismegszakítóim, a másik két család még arra sem vette a fáradságot, hogy a régi porcelán biztiket kicseréltessék.
Az életvédelmi relé meg engem is érdekel, mint írtam, de az nem 10 eFt lesz, hanem 30 eFt, mert ugye 3x 16 A van. A ház meg el van osztva közöttük.
Egyik fázison a lakás, másikon a garázs és a pince, a harmadikon a műhely. Mindenhova tervezek relét. Csak lehet, hogy nem egyszerre, hanem fontossági sorrandben.
Tisztelettel nem fogok mégeszer kimenni, de van rajta ajtó, csak meg kéne nézni a képet tüzetesen. Az, hogy éppen úgy állnak, hogy nem látható, az persze nem az én hibám. (de az enyém, mert nem csuktam be a fényképezés miatt.)
Még annyit, hogy ebben a szekrényben 3 család órája van. A helyi villanyász szövetkezet rakta fel. Már bocs de ki fizeti ki nekem, ha a legújabb szabvány szerinti dobozt elkészítem? Ugyanis egy közös udvarban, ahol 3 náció él, de ebből csak egy érdekelt benne, Ő fizessen mindent?
Egyébként a ház fekvése olyan, hogy az ajtók amik rajta vannak (de most csak részlegesen látszanak), elegendő védelmet adnak.
Őszintén mondom és hidd el, nem cikizni akarunk itt, de amit Te ebben a topikban nyilvánvaló jószándékkal teszel az egyrészt a szakma megcsúfolása, másrészt ha valaki naívan olvasgatja és utánad csinálja az általad leírtakat az meg gondatlan veszélyeztetés a részedről.
Még mielött elküldesz azt gondolom, hogy erősáramú villamosmérnökként és energetikai szakmérnökként kötelességem ezt megjegyezni.
Napok óta figyelem az írásaidat, de kissé hihetetlen történeteket írsz le. pl.: az óra cserédhez valakinek be kellett engedni a szolgáltatót, és aki otthon volt nálatok annak nem tünt fel, hogy nincs villany??? stb.
Így igaz. Hol ekkora Ah-s akkuk vannak, ott komoly diszcipált hő is van "központ " oldalról. Ilyenkor az áramellátásn túl még a klimatizálásra is gondolni kell. Aztán meg ha a "légtér" is kicsi olyan hőmegszaladás lesz, hogy csak na.
"Nagy" helyeken aut dízel áramfejlesztő elindul... de kisebb helyeken 3-4 órás áramszünet után -főleg nyáron nem csak a központ energiaellátása van veszélyben mert az akku kapacits is véges), hanem a terem hőmérséklete is. Kis légtér nagy belső-külső hőterhelés....és mindjárt 35-40 fok..Na ettől áll meg az érzékeny telefonkp. vagy az ott lévő egyéb elektronikus cifraság.
A lényeg, hogy be lett építve egy vegyeskazán a fűtés rendszerbe, ami ugyi zárt a meglévő cirkó miatt. Namost télen gyakran (annyira azért nem, de előfordul) van áramszünet. Több lehetőség adódik ilyenkor :
A 2,5 báros biztonsági szelepen keresztül a felforralt vizet kiengedni.
A rendszerbe beépíteni egy puffertartályt (kb 4 m3).
Egy ideiglenes áramforrással áthidalni ezt az időt.
Az utóbbit szerettem volna (anyagilag, biztonságtechnikailag, és a fűtés folyamatosságának biztosítása miatt), úgy, hogy a mélyhűtők is esetleg működjenek róla.
Ez volt az alap motiváció.
Természetesen tehettem volna, hogy a keringetőt rányomom egy az egyben az agregátra. De ha elbírta volna a házat is, az jó lett volna.
A szolgáltatónak meg mutogathatom, a szerződésüket, azzal kitörölhetem a.....
Csak példaként, egyszer kijöttek időszakos óracserére, ami után nem kapcsoltak vissza a kismegszakítómat. Szerencsétlenségemre éppen 24 órás szoliban voltam, utána még dolgoztam úgyhogy mire hazaértem ki kellett dobnom a 420 literes mélyhűtőm tartalmát. Megjegyzem semmit nem fizetett az akkor még ELMÜ. Természetesen az agregátor ezen nem segíthetett volna akkor. De pl most lesz egy előre bejelentett 9 órás áramszünetünk. Izgulok, hogy a hűtőim bírják ennyi ideig.
Ha egy mélyhűtőt telepakolsz mondjuk annak az ára jóval alatta van egy ilyen agregátornak.
Nem amatörként elmondhatom, a "mobil aggregátorok" és épületek konstellációjánál -vagy 3000 esetről is tudok, telefonközpontok, mobil állomások egyéb energia függő létesítményeknél más a "szokás".
Az a gyakorlat, hogy áramszünet esetén, odaviszik a gépet, egy kapcsolóval átkapcsolnak a Hálózati ellátásról -egy oda szerelt csatlakozóra. Így egy kapcsolás, egy dugás és visszatáplálás mentesen mehet az energia.
Talán a telefonkozpontokhoz tudok hozzászólni . Ott ugy 8000A/ó akkusorok dolgoznak es amikor áramszunetkor az invertereken esik a fesz vagy nagyon látható lesz a kimerulés akkor hoznak csak agregátort es persze kapcsolas at es kész. De ott a berendezések nem veszik eszre azt hogy most nem a halózati 220 380 van hanem motor adja.
Ilyenem van, valóban a cirkónál. Egy sárga-zöld vezeték rá van bilincselve a víz (vagy fűtés??) csőre, és egyenesen belemegy egy kötődobozba, ott pedig rá van kötve a földelésre.
De azt nem látom sehol, hogy a földelésem hol a fenében van leverve (vagy megcsinálva). :-)
További problémám, hogy a víz/fűtéscsövek azóta ki lettek cserélve műanyagra. Na ilyekor mi van? Újra kell minősíttetnem a rendszert? Vagy ez hogy van? A régi cső réz volt, de az a része megmaradt ahol az említett vezeték rá lett kötve. Pár méterrel arrább lettek elvágva, és onnan lettek az új, műanyag csövek betéve..
Mikor épült a ház?
Ez egy 80-ban épült ház, ami 2000-ben teljesen fel lett újítva. Ennek okán, szerintem az alapban lévő betonvasra még nem kötöttek anno földelést. Bár ezt nem tudom biztosan, de nem tartom valószínűnek...
Gázra készült EPH jegyzökönyv?
Jó kérdés. Volt itt egy villanyszerelő, aki bekötötte az említett vezetéket és ő adott valami papírt erről, de nem néztem mi az :-)) Akkor gondolom az lehetett...
Viszont nem mért semmit, csak rákötötte a drótot.
Már csak az a kérdésem, hogy a földelés megfelelősége miből látszik? Az órától bemennek a zöld-sárga vezetékek a házba, de azt nem látom, hogy az órához honnan "jön" a föld...
Most ez a műanyagcsöves dolog kissé aggaszt...
Bocs, ha nagyon lámákat kérdezek, ez a része nem tiszta számomra...
Sajnálom, hogy így összegabalyodtunk, mert a hozzászólásaidat olvasva nem az amatőr kategóriába tartozol. Igazából érdekelt volna a véleményed, csak úgy látszik nem értettük meg egymást. Amit tudtam, bármilyen zavarosnak is látszik megpróbáltam leírni érthetően. Hidd el, hogy szerettem volna a leghatározottabban a legbiztonságosabban megoldani a rendszert. Mivel még kipróbálás alatt van, nem is marad ebben a formában. Egyenlőre az érdekelt, hogy működik-e.
Azt hiszem, hogy visszafogok részletesebben olvasni, mert a Fi relé működése érdekelne az agregátoron kívül, csak az a baj, hogy aranyárban mérik, bár tudom, hogy az élet mégdrágább.
Gondolom ezzel a személyeskedést be is fejezhetjük. Senki nem tökéletes, mindenkinek vannak hibái.
De ne próbáljunk meg úgy fogást találni valakin, hogy van-e rajta sapka, vagy nincs.
Gondolom másnak is ez a véleménye. Ha valakit érdekelnek a tapasztalataim, akkor örömmel válaszolok neki magánban. Ha lesz még kérdésem, felteszem ide.
Úgy látom, hogy többen is -jóhiszeműen- próbálják az igencsak zavaros ügyedet kibogozni, segíteni. A felvetett problémákat rendre megválaszolják - ki szakemberként, ki "amatörként". Ki elméleti, ki gyakorlati oldalról közelítve.
Mindezek ellenére a tanácsokat rosszul kezeled. Az - nekem nem derült ki, hogy pontosan milyen az aggregátorod, a fénykép ellenére sem. Arról sem elmélkedtem, hogy ki mit és hogyan "alakította át".
Nem amatörként elmondhatom, a "mobil aggregátorok" és épületek konstellációjánál -vagy 3000 esetről is tudok, telefonközpontok, mobil állomások egyéb energia függő létesítményeknél más a "szokás".
Az a gyakorlat, hogy áramszünet esetén, odaviszik a gépet, egy kapcsolóval átkapcsolnak a Hálózati ellátásról -egy oda szerelt csatlakozóra. Így egy kapcsolás, egy dugás és visszatáplálás mentesen mehet az energia.
Itt nem hosszabbító van és nem dugalj a gépen -mint ahogy most a te gépedről megtudtuk. Ilyen gépeken - a mobil géptől egy kábelen van az aljzat, a házon az általam említett rögzített dugvilla. Ezért bátorkodtam tanácsot adni.
"Na ennyi és ezzel befelyeztem, ha valaki értelmes ötletet nem tud adni, kérem az aggódását tartsa meg magának". -írod.
Mivel neked nehéz értelmes ötletet adni én is befejeztem...
Ja még egy: az áramütésre a ló, az gyerekek, a nők - nagyon érzékenyek.
Az két utolsóért aggódom továbbra is... A többiért - nem, megtartom magamnak.
De már idéztem, ha Te sem adsz a gyereknek nyalókát, olyat aminek a fogója pont belefér a 220-as dugóba, még nyálasan is, és használsz mindenhol IKEA-s konnektorvédőt, addig nem leszek én sem nyugalomban.
Egyenlőre az volt a kérdés, hogy elbírja-e a házat az agregátor.
A válasz - NEM.
Csak egy részét, innentől fogva lehet, hogy más megoldást kell keresnem, mert lehet, hogy értelmetlen a házra rákötni, ha úgysem bírja el a 4 db hűtőt, meg a sallangot.
Tehát nem kell aggódni, azt hagyjátok meg nekem.
Ami miatt vettem, az csak részben tudja teljesíteni. Ettől függetlenül, ha egy villanyszerelő azt mondja, hogy az elmélet és a kivitelezés megfelelő, akkor nem tudom, és értem az okát a lelkes amatőrök aggódásának.
Hozzá kell tennem, hogy nálam jobban nem kell aggógni senkinek, ugyanis mint említettem sem leülni, sem lelkiismeretileg elszámolni nincs kedvem.
De ha már az apuci anyuci problémájánál tartunk, mond meg nekem, ha egy hálózatról leválasztott házba bármilyen csatlakozóba beledugsz egy hosszabítót, annak a végén hol lesz fesz? Majd ha ezt dugod az agregátorba, hol fog megvágni?
Ha a kikapcsolás úgy történik, hogy az agregátort leállítod, hol lesz fesz?
Már bocs.
A normál hálózatban is lehet gond, kaptam én már idegen gyerek kezéből a dugvillát, amit a fém résznél fogott a kicsi, és ment a konnektor felé.
Nem hiszem, hogy a gyerekeim fogják az agregátort kicipelik a műhelyből, leföldelik, lakapcsolják a hálózatról a házat a kismegszakítókkal, ezután kézzel beindítják az agregátort, majd össze vissza dugdossák a konnektorba. Na ne már!!!!!!!!
A feleségem meg úgy fél az áramtól mint a tűztől.
Az aggódók szerintem kiprojektálják a félelmüket az ügyből kifolyólag.
Mondtam, hogy ezt csak én tudom ilyen formán működtetni, a többieknek esélyük sincs. (a nejem be sem tudja indítani az agregátort. :-)) )
Na ennyi és ezzel befelyeztem, ha valaki értelmes ötletet nem tud adni, kérem az aggódását tartsa meg magának.
Én csak sejtem hogy hol van mert leburkoltattuk csempével. Igaz van kettő mert egyett vettem a hazzam egyett meg en csinaltam es összekotottem a tettőt hofy "erős" legyen.
Az EPH-t látható helyen kell megoldani, tehát ha nyitott szemmel körbejársz a házban főként cirkó-kazánnál akkor fém bilincseket illene látni, vastag zöld-sárga vezeékkel összekötve, ami a ház elosztójába van bekötve.
Azért kezdetnek tegyél meg annyit, hogy a dug.aljat és a dugvillát cseréld fel.
Az épületre illik szerelni az apucit..tehát a pl. rögzített dugvillát Dfr 416 m (ha 3 fázisú) ... és a táp (aggregátor) felöl meg az anyucit pl. Dafr. Az aktus így is összejön, de legalább annyival biztonságosabb hogy ha valaki beindítja a gépet még véletlenül sem tapogathatja senki a fesz alatti részt - rácsatlakozás előtt sem.
Legalágalább ezt... Az FI reléről sem mondanék le kapásból...
Azt vajon honnan tudom meg, hogy nálam ki van-e alakítva? Igazság szerint, a t*köm tele ezzel a gőzkabinnal. A forgalmazó szakembere csak beköti a cuccot a végpontokra -így az elektromos végpontra is-, de a vezetékezést villanyásznak kell csinálni. Eddig akárkit kérdeztem -villanyszerelőket, akiket ismerek-, még senki se csinált ilyet. Maga a beszerelés nem nagy ügy, kell egy külön kör, azon kismegszakító+FI relé+egy manuális főkapcsoló, de egyenpotenciál ügyben, mittomén mi van itt a házamban ? :-)) Lehet ezt mérni? Egy villanyszerelő meg tudja állíptani, hogy rendben van-e? Vagy ehhez valami speciális papírral minősített villanyszerelő kell?
Igaz, bár ha belegondolsz ugyanezt csinálod otthon is, a házak 80-90% -ban meg nincs Fi relé. Természetesen a lehetőségekhez mértem lemértem mindent. A földelés rendben volt, a készülék 1 órát pöfögött, a vizvezetéktől kezdve a fűtés csöveken át mindent megmértem. Hozzá kell tennem semmit nem találtam. Most viszont (hálózaton) ha hozzányúlok a számgép házához, igencsak csiklandoz. Nem beszélve a kábeltv antennájáról.
mivel az áram bármin vagy bárkin keresztül igyekszik a föld felé eljutni.
Erre való a tisztességes FÖLDelés.
Természetesen nem feltétlenül kell utánam csinálni. Van aki az égőcseréhez is villanyszerelőt hív. :-)
Az agregátor "egyik fázisát" (vagyis az egyik dugvillat) kijelöltem nullának, és leföldeltem. Ekkor megjelent rendesen a másikban a fázis.
No FI relé vagy valamilyen védelem nélkül innentől nevezhető ez a megoldás véleményem szerint életveszélyesnek, mivel az áram bármin vagy bárkin keresztül igyekszik a föld felé eljutni.
Először is a házat leválasztottam a hálózatról, a fázisokat a kismegszakítóval, a földet és a nullát pedig egy 3x16A-os modulkapcsolóval (olyan amit a kismegszakítokkal lehet sorra szerelni).
Utána az agregátort földeltem egy másfél méterrre levert betonvassal.
Az agregátor "egyik fázisát" (vagyis az egyik dugvillat) kijelöltem nullának, és leföldeltem. Ekkor megjelent rendesen a másikban a fázis. Ezután a házat és az agregátort összekötöttem egy 220/380 vezetékkel, vagyis az agregátor felöl egy normál duvillát tettem fel a kábelre, a ház oldalán pedig egy 380-as 5 pólusú csatlakozót. A 380-as csatlakozóban az agregátorból jövő fázist átkötöttem mindhárom fázisra, így a házban mindhárom fázison megjelent a feszültség.
A lényeg szépen beindult, viszont az agregátor teljesítménye gyenge a 4 hűtő, keringető, alattomos fogyasztók (riasztó, dect telefon, ADSL modem, stb) táplálására. A legnagyobb gond a hűtőknél adódott, az induláskor nagy az áramfelvételük, ezért nem tudja az agregátor elindítani őket.
Végül is csak az egyik fázis lesz csak megtáplálva, ezen a vegyes kazánom keringetője van, meg a "FŐ" mélyhűtő. Ezt szépen viszi. Sajna többet nem bir.
Amit megtapasztaltam, hogy ha lenne egy nagyobb teljesítményű agregátor, gond nélkül rá lehetne kötni a házra, a fenti elv alapján.
Sajnos a hobby-áruházas tényleg csak rész dolgok táplálására elég.
beleszólok, bár egy pár hete már nem is értek semmihez:) Szerintem azt az aggregátot felfoghatjuk egy 230/230 leválasztó trafónak, mivel a háza nem szigetelőanyagból van, meg az egész elektrosztatikusan feltöltődhet + a benne lévő benzin sem túl biztonságos, földelni nem rossz 5 let.
apropó... tudna nekem valaki tippet adni, egy legalább 3 kW-os generátorra, hogy tudnék használtan egyet beszerezni? Szinkronizálni szeretném, aztán meglátjuk:)
arra a baromságra is gondoltam, hogy egy leégett vizesporszívó forgórészét fogom megtekercseltetni 12 V-ra, aztán csúszógyűrűvel hajrá:)))
hmmm... mellesleg pénzügyi lehetőségeim minimálisak....
5000 Ft körüli flexel megoldhatod, bár az csak 3 cm-re vág be vagy kölcsönözzki egy 230-as flexet azzal mélyebbre tudsz vágni. Vagy próbáld a térkő alatt megoldani.......
Ismét segítségre van szükségem villanyszerelés ügyben. Szükséges lenne egy kétszárnyas kapu két pillérje között két vékony gégecsövet elhelyeznem. Az egyikben 220 menne MT kábelen, a másikban pedig gyengeáram a kapunyitó elektronikához.
Az a gond, hogy a pillérek közti terület le van betonozva elég igényes kivitelben, valahogy mégis át kellene vinni a "derótokat". Szerintetek mivel lehetne betonba valamiféle hornyot vágni? Van erre lehetőség úgy, hogy ne kelljen csillagászati összegekért ipari minőségű gyémántvágót venni? (az aszfaltosoknál láttam ilyesmit) A pillértől kb 50 cm-re az udvar felé kezdődik a térkő, s az mellett szeretnék valami technikával kivágni a beton széléből 4-5 cm mélyen egy szeletet, amelyet vésővel letörnék. Vagy van valami jobb ötletetek erre? (s utána mivel lehetne praktikusan "visszakiönteni" ezt a hézagot?
Gyakorlott villanyszerelők biztosan találkoztak már olyan esettel, amikor a betonban kellett valami villanyász csövet elhelyezni utólag.
Nem sok olyan dolgot tudsz ma mondani ami nem kínai. :-)
Az, hogy némely cég a nevét adja hozzá a kínai cuccokhoz, csak azt jelenti, hogy egy dzsunkával odébb készült munkaidőben, munkaidő után meg csinálják az enyémhez hasonlókat. :-)
Én ezt másként látom, de véletlenül sem hiszem, hogy nem tévedek. Amíg szimmetrikus áramforrásként nézzük, használjuk a generátort, tehát földfüggetlen addig egy akár testzárlatos berendezés érintése sem életveszélyes mivel a föld felé nem folyhat a gyanútlan useren áram. Ezért hivatkoztam a tévészerelők leválasztó trafójára már, mivel anno a készülék káváján igencsak virított a fáziskereső.
Gondolom így van. A kezelésije azt írja, hogy földeljük le a gépet egy pálcával, majd lehet használni. Viszont ahogy írod a nulla nincs földpontra téve. Ez itt a lényeg. Tehát ha be akarom kötni a ház hálózatába, gondoskodnom kell megfelelő védőföldelésről, enélkül az egész nagyon problémás (veszélyes) lehet. Ebben az esetben pedig a házat szeparálnom kell (megszakítani) a távhálózat föld-nulla részétől.
Mivel alapvetően átmeneti állapotra kell, kisteljesítményt veszek le, csak a legszükségesebb eszközök mennek majd róla, nem gondolom, hogy problémát okozna. Rákerestem a neten, egy olyan kínai cég csinálja ezeket, akik mindenféle agregátort gyártanak, a katonai csúcsgépektől a hobby kategóriáig. Egyébként egyfázisú generátor van rajta, nem inverter. Van aki attól félt, hogy nem lesz meg a színusz. Megvan, az csak az invertereknél nincs (esetleg nincs) meg, ott helyettesítik trapéz és egyébb hullámokkal.
Szerintem Te a váltóáram irányának váltakozásával kevered ezt a dolgot. Egyébként fázisról beszélni szerintem eredendően földelt asszimetrikus rendszerek esetében lehet, egy házi generátornál véleményem szerint semmi nem indokolja, hogy valamelyik ágát földelni kéne
A katonaságnál is azzal kezdődött az aggr. indítása, hogy levertük a földelő szondát. Én a légvédelemnél voltam, voltam a Kara-kum-ban is. Győztünk is.
Arra akartam kilyukadni, ha földelt dugalj van az aggr.-en, akkor szerintem tudnod kell mérni feszültséget a földhöz képest.
Mint említettem egy kicsit foglakoztam erősárammal is (Honvédség, rakétatechnika, indítóállvány, 12 tonna), de nálunk normál orosz háromfázisú agregátorok voltak (harckocsi motorok) amiket szépen szinkronizáltunk a hálózatra, majd amikor a szinkron megvolt, a hálózatot leválasztottuk, és agregátoron "háborúztunk". Ott tudtam, hol a szufla, de itt. :-D
Vagy kiccsávókorunkban tanult dolog, hogy szépen tényleg hol az egyik éren van a fázis, hol a másikon, úgy szinuszosan. Valami fizikus vagy generátoros el bírja mesélni, elég halványan rémlik a dolog, hogy van ilyen is.
Megnézhetem, de még üzemmérnök koromból tapasztalat alapján nem mérek hidegen semmit.
De leírom mégegyszer, bár nem tudom mit nem értessz.
A feszmérő a dugaljon lévő két lyuk között kb 230 V-ot mér.
A dugalj lyukjai és a föld (test) között nem mérek semmit (a fesz =0)
A fázisceruza ha a dugaljba dugom mindkét lyukban fázist jelez, ha a kezemmel (másikkal )testhez nyúlok.
Szerintem érthető voltam.
A villanyász szaki meg valami piros műszerrel, ami olyan tapintóban végződik, meg jó vastag, azzal próbálta ki ugyanezt. Az eredmény= a fázis mindkét helyen jelez.
Az igazság az, hogy már azon gondolkodom, hogy mi van ha 12 V-os az agregátor, és valami beépített inverteren keresztül adja a feszt ki. (van rajta 12 V-os akkumlátortöltő kimenet is)
Ha belemérsz ellenállás-mérővel az egyik kivezetésbe és a teshez, akkot rövidzárat mérsz? Persze nem mérhetsz, mert akkor le lenne az egyik pont földre és tudnál a testhez képest feszültséget mérni. Nem üzem közben mérsz bele természetesen.
Nem tudom, miért kérdeztem ezt, de valamit nem értek a hozzászólásodban.
Kismegszakító a zárlat, vagy túlterhelés ellen véd. Fí relé meg az életed védi. Ha megfogod a fázist, másik kezeddel a radiátort, akkor kismegszakító vígan táplálja beléd a villanyt, de Fí relé leold a fenébe. Ez a dolga, szivárgó áramot nézi, ha nem rendeltetésszerű helyen mozog (emberi testen át a fűtés felé) akkor lekapcsolja a fázist.
FI relé azt dekeltálja hogy ha a fazis ill a nulla vezetőben nem egyenlő áramerősségf van akkor leold. Ez akkor lép fel pölö amikor fogod a fazis es az áram nem a nullán at megy hanem a testedenkereszul a földbe.
Köszi. Akkor mégegy kérdés. A gőzkabinhoz előírás szerint be kell szerelnem egy FI relét. Ez mivel véd jobban, mint a kismegszakító, egy esetleges zárlat vagy valami olyan zűr esetén, ha a vízbe fázis kerülne -ettől kicsit fosok-?
Nougye. Bár nálam mindig a bal oldalon van a fázis, lápákhoz a kapcsolható fázis meg egyéb hibrid színnel szerepel, de aggregátnál a hűtő/sövényvágó/egyéb cuccnak kurvára mindegy... Nem is ez a bajom :-D
Van leírás, de nincs benne, hogy hol gyün ki a fázis. Megnéztük egymáshoz képest a dugaljban, ott 235 volt jön ki stabilan. A testhez képest egyik sem ad ki feszt, mármint a voltmérő szerint, de a fáziscerka jelez mindkét dugvillánál, ha közben a testet érinted a kezeddel.
Tökéletesen igazad van, nekem is vannak fenntartásaim. Most keresek egy egyszerű megoldást, ami a kereteken bellül a legnagyobb biztonságot adja. Amint lesz átalakítás, a házat úgy fogom vezetékelni, hogy a külön vezetékelés megoldott legye. Hidd el sem leülni nem akarom, sem életem végéig azzal a tudattal élni, hogy én okoztam valaki.....................
Szóval nem hiszem, hogy ez több szót érdemelne. A biztonság meg nem lehet százszázalékos, ezt Te is tudod. Amíg a gyereknél lehet egy nyalóka pálcikája, meg a konnektor elérhető magasságban van, addig van ennél nagyobb veszély is mint amiről itt vitatkozunk szerintem. (ugye ez ellen is az IKEA-s konnektorvédő véd, nálam a zár és a lakat).
Egyébként van "ilyen" 16/5-ös "380"-as dugóm, én is azt hiszem oda fogom dugni egyébként.
Ja és ilyen az agregát, csakhogy ne hülyítésnek tünjön.
Elvileg 650 w-ot tud folyamatosan leadni 7 órán át. Ezidáig 4 órán át járattam be kb 520W-os terheléssel gond nélkül (pl szépen szólt a rádió rajta)
Naja, eccer legyen az, hogy nem vagy otthon aztán "apjuk is így szokta" berröffenti valaki a családból, esetleg elbotlasz a kábelben és reflexből odakapsz. Tudom, elméletben ilyen nem fog megtörténni, csak tudod a balesetek így szoktak történni...
Tegyél már fel egy olyan dugaszt a falba fiexen, aztán megnyugszom :-) Vagy télleg külön kört neki, aztán átdugdosni, mert a garázs földelése össze van kötve mindenfélével, a nullája is, azok meg visszatáplálhatnak bármit. Felőlem lehet, csak mindig attól tartok, hogy a panelban is ilyen aprólékokon játszik gázzal a felettem lakó, oszt egyszer majd leshetek egy jót...
Ebban is igazad lenne, ha két hűtő nem a garázsban, kettő nem az előszobában, egy kazán nem a fürdőben, és egy nem a pincében lenne.
Nem félni kell, hanem átgondoltan cselekedni a lehetőségek keretein bellül, annyira betartva a biztonsági rendszabályokat, amennyire ésszerűen lehet.
Azért mert két villásdugó van a kábel végén, azért még nem kelle betojni. Előbb le kell állítania az agregátot, és utána akár nyalogathatod is. :-) Jó ez vicc volt.
Vannak itt villanyszerelők is, akár sima ppírosak, akár ELMŰ minősítettek... aki szokott erre járni, az ismeri a listát. Ha pár drótról nem tudja megmondani, hogy melyik a fázis, akkor érti a fene, hogy a cucc vacak, vagy a villanyász a birka, mert jobb esetben 200 forintos fáziscerka is erre való.
Meggondoltan kell cselekedni ja, legfeljebb időnként baj van belőle, vagy más nyúl hozzá....
Egyébként én gyengeáramot tanultam, utána az életben meg nagyteljesítménnyel is foglalkoztam. De nem ez a szakterületem már jórégóta. Ezért van az, hogy megfelelő távolságtartással nyúlok a fázishoz. Nem félni kell tőle, hanem meggondoltan cselekedni.
Most is ezt teszem. Én azt hittem, hogy itt villanyászok vannak, de rá kellett jönnöm, hogy csak lelkes hozzáértő amatőrök. Ami nem baj, ezért kerestem villanyszerelőt is meg a kérdésemmel.
A műszerekkel kapcsolatban csak annyit, hogy a villanyász szakinak is hasonló profi ketyeréi voltak, mégse tudtuk kibogozni hol jön ki a fázis.
Ha csak hűtő, meg egyenek kellenek, akkor hosszítóval kell odavinni, sima konnektor azért nem jó, mert falban is mama szerelvény van, ehhez pedig egy papa-papa kábelt kell csinálni, ami ugye életveszélyes.
A villany mindig mama csatlakozón jön ki. Alapban ezt be kell tartani, oszt bogozhatunk tovább.
Mégegyszer leírom érthetően: NEM akarok sem házimozit, sem számítógépet üzemeltetni.
Amire kell az keringető szivattyú, hűtő, mélyhűtő, plusz egy lámpa. Ezenkívül a telekre is ki lehet vinni.
Egyébként a gagyi agregátoknak is van saját biztije, olyan hőkioldós.
Azt is elmondom, hogy nem oda akarom dugni, ahol a srácok hozzáérhetnek, hanem mondjuk a melléképületbe, ahol ugye zárható a helyiség.
Egyébként olyan konnektorom is van, de minek dugjak bele egy egyfázisú agregátot?
Jó arra a sima villásdugó is.
Arra is volt már példa, hogy a három fázisból elment egy, természetesen az, amin a ház elektromos dolgai vannak kötve. Ekkor egyszerűen az elment fázis biztosítékát levertük, egy hosszabítóval az egyik konnektorból a másikba átvittük az áramot, és minden gond nélkül ment.
Én vettem belőle jóóó sokat, jóóó drágán, oszt nem is vagyok villanyszerelő, csak az észt osztom :-) Viszont amihez nem értek, vagy nem vagyok biztos benne, azt nem bolygatom. Leírás meg a szabvány olvasgatása viszont csodákra képes. Fázis meg az, amelyik megrázó élményt nyújt :-D
Húúúú. Ez kicsit érdekes megoldás lesz. Konnektoron keresztül, a kismegszakítók mögött akár a nappaliban pld? Ez tényleg így gondoltad, vagy én értem rosszul?
Minden bejövő villanyt kötelezően a kismegszakítók előtt kellene intézni, vagy külön biztitáblával...
Rende aggregát nem erre való, de még mindig érdekelne, hogy ilyen gyakran van-e áramszünet, vagy csak hülyíted itt népet? Obiban/társaiban hobbiszintű 1-200 wattot termeló cuccost lehet venni, normálisabb honda gépekből pedig alapban kijön a 3 fázis, 100ezer felett...
Szóval konnektorra az előszobai fali aljzatot is érted, avagy mondjuk egy ilyet?
A többiek majd elmesélik a színusz/nem színusz közti dolgokat, de az áramfejlesztők nem adnak le olyan precíz villanyt, ami mondjuk a házimozinak, vagy a számgépnek kell. Kertben búvárszivattyúnak, hűtőnek, elektromos sövényvágónak okés. Ház üzemeltetése már bonyásabb dolog.
Na üdv. Annyit kiderítettünk ma a villanyásszal, hogy a barkácsáruházi gépeknél nem egyértelmű az, hogy a villásdugón hol adja ki a fázist. Ez alapjában véve nem gond a villanyász szerint, de ebben az esetben meg kell szakítani a ház nulla-föld részét is, nem csak a fázist. Vagyis a villanyász szerint a legolcsóbb megoldás, ha veszek egy kétpólusú kapcsolót, amivel a nulla-föld megszakításra kerül, utána csak le kell kapcsolni a kismegszakítókat, aztán a konnektoron keresztül megtáplálni a házat, miután az áramfejlesztőt leföldeltem.
Tehát kell egy fix hely az agregátornak, oda betonvas lever, rá egy gyorscsatlakozó, amivel leföldelem az agregátort, utána felteszek egy kapcsolót a kismegszakítókhoz, amivel a nulla-föld megszakításra kerül. Aztán csak a házra kell rákötni, azután, hogy a kismegszakítókkal szeparáltam a házat. A villanyász szerint arra a célra amire nekem kell, a barkácsáruházi agregát tökéletesen megfelel. Ezenkívül a telekre is ki tudom vinni.
Sajna ma nem lesz időm a tesztre, a jövő hétre halasztódik, vagyis a házra való kötése.
Én már próbáltam a masinát, ez egy barkácsáruházi olcsó kategória, rátettem egy 500W-os halogént, meg egy videoton europa star radiót és azzal járattam be egy tank benzinnel. 4 órán keresztül ment, a rádió szépen szólt, a hálózati fesz folyamatosan 225 V volt. Szóval az enyém a gagyisága ellenére elég szépen muzsikál. Azt írják tartósan kb 650 W-ot tud leadni. Ez nekem elég mondjuk egy 50 w-os keringetőhöz, meg 4 x 120w hűtőhöz (ami ugye nem megy folyamatosan). Meg max egy energiatakarékos égőhöz.
Nekem erre kell. Ha megy a vegyes kazán, és elmenne az áram (sajna szokott), akkor gyorsan tudok alternatív áramforrás biztosítani a keringetőnek.
Ha már így szóbakerült, akkor megkérdezném, hogy az ilyen berendezések mire alkalmasak ha erre nem? Én is gondolkodtam már egy ilyen aggregátor beszerzésén, mert amilyen időjárás mostanában van -és vélhetően lesz-, nem árt ha van a szuperhülye ELMÜ-n kívül is valami alternatív energiaellátási mód. Napkollektorban is gondolkodtam, de az csak melegvízre jó -a napelem még nagyon rossz hatásfokú-. A fűtéshez alternatívaként ott a kandalló. De az áramra semmi sincs. Tehát ezek a barkácsban hirdetett generátorok semmire se jók? Pedig láttam egész jó teljesítményűt is, noha tudom, az ilyen helyeken általában gagyikat lehet kapni.
Bár mondjuk kiváncsi vagyok, hogy egy bezárt pl. garázs vagy pincében elhelyezett villásdugót ki fog kihuzigálni nekem. Ugyi az agregát az kinn kell hogy legyen, hacsak nem akarok szénmonoxid mérgezést. A táplálás meg egy erre a célra rendszeresített villásdugókkal ellátott hosszabbítóval gondoltam, egy olyan helyen megtáplálva a házat, ahol rajtam kívül más nem fogja kiráncigálni a konnektorból. Az természetes, hogy nem megy a dolog felügyelet nélkül, ezért is kell csak manuális rendszer. Kidolgozott , begyakorolt munkasorrenddel nem lehet hibázni, illetve kicsi a valószínűsége.
Igen leversz betonvasat erre rahuzol egy dobozt, a dobozon belul egy megfelelo bilincset raksz erre rogzited a foldelo kabelt amit vagy gegecsovel vagy mas csovel a falon kivul is elviheted a szukseges helyig.
Még annyit kérdeznék, hogy családiház számomra elég bizonytalannak tűnő régi földelését hogyan kellene lecserélni? Gyakorlatias módszerrel, kellene, ami műkszik is. Volt aki azt javasolta, hogy erős betonvasat verjek le vagy 1,5 méter mélyre, aztán erre csatlakozzon az óraszekrénytől lejövő földelővezeték. Így jó? Nem nagyon akarnék komolyabb földmunkákat végezni, ha nem szükséges. Nálunk a talaj 1 m mélyen már nagyon nedves. Az elektromos művek szakembere, amikor kijött az órát plombálni, ránézésre megállapította, hogy "jó az". Márpedig a földből egy rozsdás acélhuzal jön vel, s valahol falon belülegy vésés nélkül hozzáférhetetlen helyen csatlakozik a régi piros aluminium földelővezetékhez, ami az óraszekrénybe megy, s ott össze van kötve a nullával. S az a rozsdás acélhuzal nem valami bizalomgerjesztő, ráadásul eléggé lóg ott, ahol eltűnik a falban.
Most beszéltem telefonon a falunk egyik villanyászával, Ő azt mondta, hogy mindenhol a szabvány a nullázott föld, ezt így kell szerelni, ez a szabvány. Az agregátor bekötésére meg azt mondta, hogy felesleges (másrészt qrva drága) akármilyen kapcsoló, mert a 3 fázis megszakítása (kismegszakító) után a szükséges fázisú konnektoron keresztül a házat minden gond nélkül meg lehet táplálni agregáttal. Nem fog semmit visszatermelni a nullán keresztül a nagyhálózatra. Ez így már mindjárt olcsóbb, és szakember mondta.
Holnap kipróbálom. Ha nem írok délutánig, akkor a temetésemről később intézkednek. :-))
Igen értem, hogy jó lenne vagy külön álló kábelezés, vagy szeparált leválasztás, de ez csak új háznál, vagy felújítás okán lehet kivitelezni egyszerűen. Ha egy működő házat akarok ilyen formán átalakítani, az hatalmas költséget jelent, a megbontással járó munkákról nem is beszélve. A lényeg, hogy a legolcsóbb ezek szerint egy Ganz KK kapcsoló beépítése, erre az agregátor rákötése, és a házban csak azon fogyasztók használata, melyek bírják az ingadozó feszt és szinuszt. A kapcsolónak utána néztem (köszi a tippet), már csak a kérdés, hogy 5 pólusút tudok-e szerezni.
Ja + a rendszert ugy kell atalakitani, hogy ez a taplalasi mod csak azokhoz a berendezesekhez csatlakozzon amit taplalni szeretnenk. Fuggetlen kabelezsel.
Akkor pedig egy másik hálózat kiépítése a megoldás, és nem a teljes hálózat átkapcsolása. Ebbe a "generátorosba" csatlakoztatod azokat a fogyasztókat amiket mersz kockáztatni :))
Igazad van, de nem hosszútávra, és nem a számítógép-tv kategóriára, hanem a fűtéshez a keringetőre, a mélyhűtőládára, hűtőre kell. Csak érdekesség most lesz majd (szerencsére) bejelentett áramszünet reggel 8-től du 15:00-ig. Még az a jó, hogy nincs hideg. De a hűtőim, meg a mélyhűtőim nem igen szeretik ezt az időintervallumot már.
A másik, hogy a vegyes kazán biztonsági rendszerei miatt (pl. keringető) jó lenne ha lenne egy alternatív áramforrásom.
Ez az űgy ennél azért bonyolultabb, gondolj bele számítógép, és minden amiba vezérlés van ( mosógép, mosogatógép), szórakoztató elekronika rendkivül feszültség, és színusz érzékenyek. A barkácsáruházas ketyerék erre nem alkalmasak. Egy valamire való ilyen biztonságos generátor horror pénz. Inkább vegyél a számítógéphez szünetmentes tápegységet ez ma már olcsó.
Nem ajanlott. A megoldas vagy egy magnesreles rendszer (ez akar automatikusra is tervezheto ha nincs 220 az ora felol automatikusan a generatort elinditja es a betapot atkapcsolja), vagy teljesitmeny kapcsolo alkalmazasa harom allasu egyik iranyba batap felol kozepso mindegyik bont masik irany generator.
Kérdezném a villanyszerelő szakikat, hogy lehet-e azt csinálni nagyobb baj nélkül, hogy a ház elektromos hálózatát egy 16/5-ös dugalj-dugasz kombinációjával megszakítom, mondjuk a belső hálózati biztosítékok után. Ezzel elérhető lenne, hogy a ház elektromos rendszere egy húzással leválasztható legyen a hálózatról, és az óráról. Ebbe a dugaljba pediglen bedugható lenne egy áramfejlesztőről lejövő vezeték, amivel áramszünet esetén lehetne táplálni a kéglit.
Nagyon pofás valami szlovén dugalj-dugasz kombinációt lehet kapni, ami 5 pólusú, vagyis 3x 16 amper fázis, nulla és föld.
Nekem egyik körön van Wagoval, meg sorkapocsal is toldás, oszt biza a sorkapocs az hirtelen megfeketedett. Wagon meg nem kevés PC lóg, azok elzabálhatnak pár kilowattot, a klímág meg ugye fix bekötésűek...
Ha visszaolvasol, erről tanakodtunk már vagy egy hete. Pont én mondtam, hogy alapvetően sorkapcsokat terveztem betenni mert nem szimpatikus ez az új kötésforma, de a villanyszerelő mesterek itt meggyőztek arról, hogy a wago elég jó. Szerintem nincs ezzel semmi gond, de persze a kerámialapos sütőt én sem wago-val kötném be.
De a tetőterem eleve két körre van osztva, és nincs túl sok fogyasztó, úgyhogy azt ennek simán bírnia kell. Megkérdeztem a villanyszerelőmet is, ő azt mondta, hogy komplett nagy irodaházakat szerelnek wagoval, ahol a terhelés ugye sokszoros. Ha oda jó, akkor egy családiházba is jó lesz.
Nomeg az is tény, hogy pl. a sorkapocsba szerelt vezeték vége igencsak ki van lapítva, ami végsősoron keresztmetszet csökkenést jelent szerintem. Bár lehet, hogy ez nem így van, majd a hozzáértők kijavítanak :-)
Szépnek szép de hogy mennyire jó ? Most botránykozik egy kolléga azon hogy latattok megy wago milyen belül ? Mekkora felületen erintkeznek ott a drotok a kapcsokkal amikor rairjak hogy 20 A !!
Még annyit kérdeznék, hogy családiház számomra elég bizonytalannak tűnő régi földelését hogyan kellene lecserélni? Gyakorlatias módszerrel, kellene, ami műkszik is. Volt aki azt javasolta, hogy erős betonvasat verjek le vagy 1,5 méter mélyre, aztán erre csatlakozzon az óraszekrénytől lejövő földelővezeték. Így jó? Nem nagyon akarnék komolyabb földmunkákat végezni, ha nem szükséges. Nálunk a talaj 1 m mélyen már nagyon nedves. Az elektromos művek szakembere, amikor kijött az órát plombálni, ránézésre megállapította, hogy "jó az". Márpedig a földből egy rozsdás acélhuzal jön vel, s valahol falon belülegy vésés nélkül hozzáférhetetlen helyen csatlakozik a régi piros aluminium földelővezetékhez, ami az óraszekrénybe megy, s ott össze van kötve a nullával. S az a rozsdás acélhuzal nem valami bizalomgerjesztő, ráadásul eléggé lóg ott, ahol eltűnik a falban.
Én is úgy látom, csak papírzsebkendőt szabad ráakasztani.
Nem alakítanám át a kötéseket, hiszen nincs kitéve nagy igénybevételnek a kötés. Szerintem egy forrasztott kötés száz év múlva is jó lesz, ha nem terhelik 200A-el.:))
Amúgy nem vagyok ellensége az új dolgoknak, elektromos területen dolgozom, ott használok is ilyen gyorscsatlakozókat. Csakhogy ott nem folynak nagy áramok, max néhány tíz mA, ott nyugodt szívvel kötöm ezzel.
Van, hogy a fáziskereső nem elég, hanem műszert kell csatlakoztatni (pl. megkeresni a derót másik végét). Mondjuk eddig egyszer volt erre szükségem.
Nem tudom, hogy gyárilag hogyan tesztelik a wagokat és társait. Azért az ipar elég jó hosszútávú tesztet tud kitalálni. Meg azt sem tudom, hogy tőlünk nyugatabbra mióta szerelnek ilyen dolgokkal.
Mindenestre tetszik a lelkesedésed, én biztos nem tudnám magam rávenni, hogy átszereljem az egész lakásomat :-)
Én azzal szoktam. Azt hiszem, ellenőrzéskor is azzal matatnak...
Egyébként értem én, ezért is írtam, hogy átszerelem az egészet wagoval. De tény, hogy ez még nem egy lepróbált, sokévtizede használt megoldás, így nem lehet tudni, mit csinál majd 10-20év múlva...
Szerintem a wagonak az lehet az előnye, hogy könnyebb egyenletes minőségő kötést csinálni. Blankolom, bedugom. Ezen nincs mit elrontani. Az összesodrom, betekerem, már neccesebb. Ha éppen nincs elég hely, lehet, hogy nem tudom jól összesodorni, amikor benyomkodom a dobozba, szétmozdul, stb., stb.
Csak hobbi szerelő vagyok, de így kívülről nézve ezt látom. Meg valóban baromi gyorsan megy a szerelés, és ez házi körülmények között sem mindegy, főleg ha magadnak szerelsz. Mert rendszerint az ember saját ideje a legdrágább, csak nem szokott vele számolni...
Ja, és wagóra utólag is könnyű rámérni, a hátulján be tudod dugni a mérőcsúcsot. Ezt a szigszalagos dologban nehezebb kivitelezni.
Nyilván van azért lobby is erősen. De a wago mellett nem csak az szól, hogy "szabványos", hanem az is, hogy gyorsabb szerelni. Ezeknél a cuccoknál nem az a biznisz, hogy Józsi bácsi megszerel egy családiházat, hanem mikor hatalmas épületekben kell szerelni, és ezerszámra fogy az ilyen wago kapocs, ráadásul a kivitelezők erősen határidőhöz kötöttek, tehát nyilván kifizetődőbb egy gyors wago kötés, mintha a villanyszerelő sodorgatna+forrasztgatna+szigszalagozna, és percekig vacakolna egy kötéssel. Az más kérdés, hogy mennyire lesz tartós a wagos kötés, mert azt már tudhatjuk, hogy nem mindíg a legújabb a legjobb!
Állítólag már égett le vezeték amiatt, hogy tekergetve volt. Úgyhogy ha a szabvány azt mondja wago szerűság kell, akkor én inkább azt teszek, noha nem vagyok róla meggyőződve, hogy olyan marha jó kötést eredményez az a kis vacak...
Hmmmm.... Én néhány éve, talán 2 vagy 3 éve áthúztam az egész lakást, s a régi alu vezetéket lecseréltem 1,5 mm tömör rézvezetékre, a kötéseket először megsodortam, fogóval meghúztam, a végét visszahajlítottam, majd forrasztópákával összeforrasztottam, szigszalaggal szigeteltem. Akkor most szedjem szét az egészet? Kössem újra? Kizárt dolognak tartom, hogy egy WAGO (mellesleg van is itthon néhány marékkal) adjon olyan érintkezést, mint az az 50 mm-es szakasz összecsavarva, s összeforrasztva. Még fogadni is mernék rá, hogy így nagyobb fizikai terhelést bír, azzal a bedugós kábelösszekötővel.
Ma szedtem szét a melléképületünk vezetékezését, ahol eddig alumínium volt még a mai napig is. Akkor készült a villanyszerelés itt, amikor még 10-12 éves kisgyerek voltamn, ma 37 éves vagyok. ide, ebbe a helyiségbe egy 3 eres sodrott réz vezetéken jött az áram, ami simán össze volt csavarva az alu vezetékkel. Nos megvizsgáltam az illesztést, semmi korrodáció nem volt a kettőp között, az alu is teljesen fényes volt, pedig eléggé igénybe volt véve ez a vezetékszakasz, többször hegesztés is történt róla gyengébb amperszámmal, s bírta a kiképzést... a 25 éves szigetelőszalagok akár újrafelhasználhatók lehetnének, annyira jók még ma is. Persze gondolom, nem tesco-gazdaságos minőségben gyártották akkoriban.
Én is így értelmezem. Tehát mechanikai terhelésnek nem lehet kitéve. De egy kötődobozban nem éri sem húzó, sem nyomóhatás a vezetéket, az csak lóg ott a levegőben. Ettől függetlenül, jobb lesz átszerelni wagoval...
A szigszalagból meg pár év múlva vagy magától letekeredő kiszáradt valami lesz, lesz egy minden összeragacsoló ocsmányság.
:-DDD Igaz! :-DDD
Viszont akkor most az van, hogy az egyébként villanyszerelő-mester!!! által készített rendszeremet, és az egész házat elkezdhetem módszeresen átszerelni, merthogy az összes kötést sodrással+szigszalag csinálta. :-O
Külön öröm lesz a szomszédaimnak, ha megtudják ezt, mert itt további két házat is ő csinált...
Ezek után szomszédom villámhárítója is tuti hogy rossz, mert akkor nem hinném, hogy ahhoz jobban értett. (réz+alu összekötve)
Nem biztos. Az erővel létrejövő kötések egyfajta hideghegesztést adnak, tehát a wago lemezkéje belevág a drótba. Hasonlóan az elektronikában használt wire-wrap technikához, ahol a szögletes tüskére tekert drót összeheged a tüskével az éleknél, áttörve a mindig meglévő oxidréteget. Érezhetően nehéz letekerni. (Mechanikailag ellenállób, mint a forrasztás!)
A sima forrasztás viszont nem mindennek áll ellent, erő hatására hidegen megfolyhat, szélsőséges hőmérséklet esetén vagy elolvad, vagy törékennyé válhat, sőt korrodálhat megfelelő környezetben.
A szigszalagból meg pár év múlva vagy magától letekeredő kiszáradt valami lesz, lesz egy minden összeragacsoló ocsmányság.
A nem hegesztett vezetékkötéseket továbbra is csak szerelvénnyel szabad megoldani, csupán a vezetékek összecsavarásával készített kötések alkalmazása nem megengedett. A lágyforrasztások mechanikai igénybevételnek(nem csak huzásnak és hajlításnak, de nyomásnak sem) nem ellenállóak, ezért alkalmazásuk kizárólag mechanikai tehermentesítésük mellett megengedett. A lágyforrasztás ezen túlmenően (mechanikai tehermentesítés esetén is) csökkenti a vezeték terhelhetőségét és főként a zárlati áramokkal szembeni ellenállóképességét is!
Gondolom azért kellett ezt bevezetni, mert nem tudták eladni a Wago és Weidmüller kötőelemeket:))))
Egy kicsit még maradok ezen a topicon, talán megtanulom a szabványt is.
Egyébként, így jobban belegondolva, egy kb. 3-4cm-re leblankolt vezeték összetekerve+ónozva szerintem sokkal stabilabb kötést eredményez, mint a wago-ban az a kis darab lemez szorítása, ami ráadásul egy iő után (évek), talán anyagfáradni fog, így a szorítás, és ezzel összefüggésben a kontaktus biztonsága is vélhetően csökkenni fog. Vagy nem. Mindenesetre, bár mai szemmel és a mai technika mellett már valóban elavultnak és bénának tetsző sodrott+ónozot+szigszalagos kötés "rémisztőleg" hat, mégis lehet, hogy stabilabb, biztonságosabb, és tartósabb kötést ad hosszútávon, mint egy kis pöcök a wagoban :-)
De ahogy Lacivill is említette, majd az idő eldönti (ha 20év múlva sorra olvadnak le a wagos kötések az ellazult kontaktok miatt, akkor nem jött be a dolog :-D ).
Mostanában többször olvastam itt, hogy forrasztással történik a kötés, márpedig tudtommal ez ma már nem engedélyezett.
1. Kérdésem, hogy ez tényleg így van-e, s a forrasztásos kötés előnyei, hátrányai melyek?
2. Sodrott eres huzalok sorkapocsba történő kötése előtt ajánlott-e az ónozás? Régebben, mikor tanultam az elektromos szakmát, ez alap volt a mesterem szerint. (persze mostanság eléggé eltávolodtam ettől a szaktól)
A sorkapcsos kötésnek én nem vagyok híve, mert a mostanában kaphatók ha rendesen meghuzód akkor megszakad a menet, gégecsőben van pl. fekete lépésálló.
Sajnos kötnöm kell 1-2 helyen. Az órától jövő -2 körös- betápot bevittem egy profi Legrand dobozba, ott van a legtöbb kötés, mert innen ágaztatom el a végpontokhoz. A te tanácsodra wagoval :-)
De van 2db kötésem kábelcsatornában is. Ezt lehet csinálni? Sorkapoccsal oldottam meg, mert az pont befért a csatornába. Máshol nem kötök semmit.
Akkor így jó lesz? A padlástérben gégecsövet terveztem ráhúzni, mondjuk az nem valami nagyon erős mechanikai védelem, de a semminél jobb, meg ha jól láttam, az MBCU eleve 3x-os szigetelésű vezeték.
4078-ban linkelt alsó képen lévővel lehet vegyesen( tömör, vagy sodrott) kötni.
Létezik 5-ös ben is. ( nem olcsó).
Mechanikai védelem miatt nem ártalmas egy cső rá ha olyan helyen megy, ha lehet kerüld a padlástérben a kötést, ha nem lehet akkor minőségi dobozba tedd, inkább IP 65-ösbe.
Még az alábbi pár dologban segítsetek nekem legyetek szivesek:
1. MB CU vezeték megy a tetőtérben, ahol minden csupa fa (lambéria). Be kell tegyem ezt csatornába vagy gégecsőbe is, vagy mehet csak magába is?
2. Van egy kötésem, ahol minden kábel 1,5-es tömör, de az egyik ami innen osztásként menne, az sodrott (MT, ha jól tudom). Ezt ugye nem wagozhatom össze. MIt csináljak vele? Ez menjen inkább sorkapocsba?
3. Tetőtérben, utólagos kábelezésnél van-e valami különleges szabály/szabvány, amit be kell tartani? (azon kívül, hogy a megfelelő vezetéket kell alkalmazni)
Egyébkén nekem azt mondták, hogy ehhez kell az MB CU, de az eladó szerint nem kell külön cső vagy csatorna rá. Mindenesetre, jobb szeretném ezt villanyszerelőtől is megtudni, mert az eladó mittomén ki volt, lehet, hogy nem is szakember.
Nekem a "sodrott vezeték" szó maradt ki a probléma olvasásakkor. Természetesen azt össze kell forrasztani. De a tömör vezeték tekerve, szigszallagozva remek.
A dobozokban összetekert sodrott kötések nem szabályszerűek, ezeket legegyszerűbben forrasztással lehet hekyrehozni.
Sodrott vezetek végeit amelyek készülékbe kerülnek bekötésre, kb 5 - 7 éve tilos forrasztani, ahogy Anzika is irta, hidegfolyásnak nevezik azt a folyamatot amikor a bekötés meghúzása után " idomul" a vezetékvég, és hosszabb távon nem lesz jó a kötés.
A szerelvényeknél két pofa közé szorul be a vezeték. Ez a vezeték forrasztás után megkeményedik. Amikor rászorítjuk a pofát, akkor igen kis felületen érintkezik a vezetékkel, mert nem tudja szétnyomni. Nagy lesz az áramsürűség, mert kicsi a felület, így rövid időn belűl felég a kötésnél. A vezeték terhelhetőségét teljes keresztmetszetre adják meg, nam arra a kicsi felületre.
Legfeljebb annyi a baj vele, mint a 30 éve betiltott permetezőszerekkel, holott az is működik. Én sem szeretem az ilyen kötéseket, dugaljnál állítólag nem szabad leforrasztani, én mégis azt teszem, vagy érvéghüvelyt rá. Bár így meg asszem én nem vagyok szabványos, de nem is csinálok belőle túl sokat :-)
Nálam az összes dobozban úgy csinálták a kötést, hogy kábel leblankolva, és kb. 4-5cm hosszan összetekerve, majd szigszalag...
Ezzel mi a probléma? Bár én 15 éve nem a szakmában dolgozom, tehát biztos elavult a szakmai gondolkodásom, de régebben ez teljesen elfogadott megoldás volt 2 vagy több vezeték összekötésére. Ezek a kötések a mai napig biztonságosan működnek. Én jobban tartanék egy sorkapoccsal megoldott kötéstől.
A Fi relével kapcsolatban, tényleg az az igazi ha több van a házban, és ezek nincsenek sorba kötve. Főképp ahol maga a gépészet igényel, és oda a legjobb olyan Fit betenni ami egyben kapcsoló is tud lenni. Majd ezután még egy kétsarkú kapcsolót be kell tenni a készülék közelébe, amely szerintem lehet a többi szerelvénnyel megegyező, még akkor is ha nincs meg a 3 mm, mivel a Fi relénél megvan.
És mit szólsz ahhoz, hogy haver házán -ami nem új, csak fel lett újítva-, a villámhárító már megvolt, de rézsodronyból. Toldani kellett, mert nem volt elég hosszú a szondáig. Namost rezet már alig lehet kapni, erre a villanyszerelő hozott alumíniumot, és kapcsokkal összekötötte a régi rézzel. Lehet ilyet csinálni????
Ha jól láttam, az ereszt -ami bádoglemezből van-, nem kötötte rá...A szonda az talán rendben van, de a többi...
Sajnos ezt megerősíthetem. Nálam az összes dobozban úgy csinálták a kötést, hogy kábel leblankolva, és kb. 4-5cm hosszan összetekerve, majd szigszalag...Most mehetek végig egyesével, és csokizhatom le, vagy ezzel a wago mittomén mivel fogom...Vettem belőle 200db-ot :-)
Szerintetek ez úgy értendő hogy csak a kád körének teljesen függetlenül minden mástól külön kapcsoló+FI relé kell
Én azt az információt kaptam, hogy igen. Nekem vana házon is egy FI relé, de azt mondta a gőzkabinos kolléga, hogy annak teljesen külön kör kell egy főkapcsolóval, és egy külön FI relével.
Én ezen már nem lepődök meg. Pesti embernek sok választása nincs, lakóparknak csúfolt ocsmányság, vagy sorházas cucc, ott meg alapban ez van. Általában a gyengeáramot (lan+telfon) szoktam rendberakni az elődeim után, de ahogy szoktam látni, villanyász fronton is kabaré, amit művelnek.
Esetleg mesélhetek egyéb hibákról is, két hetes háznál szenyvízben úszó emeletek, garancia nincs, vagy éppen rosszul szigetelt pince, és első esőzésnél fél méteres víz.
Kabaré az egész, építtető nyom nélkül felszívódik, fizess paraszt, sok választásod nincs, volt már nekem föld+vízcsap közt 100 volt különbség, egy konnektoron belül a föld+nulla közt 400 volt... A többit hozzá kell képzelni, utálom a kontárokat, meg a románokkal occsón melóztató faszfej fővállalkozókat, de ilyen a piaci helyzet.
Én ezen már nem lepődök meg. Pesti embernek sok választása nincs, lakóparknak csúfolt ocsmányság, vagy sorházas cucc, ott meg alapban ez van. Általában a gyengeáramot (lan+telfon) szoktam rendberakni az elődeim után, de ahogy szoktam látni, villanyász fronton is kabaré, amit művelnek.
Esetleg mesélhetek egyéb hibákról is, két hetes háznál szenyvízben úszó emeletek, garancia nincs, vagy éppen rosszul szigetelt pince, és első esőzésnél fél méteres víz.
Kabaré az egész, építtető nyom nélkül felszívódik, fizess paraszt, sok választásod nincs, volt már nekem föld+vízcsap közt 100 volt különbség, egy konnektoron belül a föld+nulla közt 400 volt... A többit hozzá kell képzelni, utálom a kontárokat, meg a románokkal occsón melóztató faszfej fővállalkozókat, de ilyen a piaci helyzet.
Ha már itt a villszerelő felelősségét feszegetitek:
A múlthéten igazán kinyilt a bicska a zsebembe, látva egy rokonom újépítésű sorházuk villanyszerelését!
- ami dobozt láttam ott a kötések szigszalaggal összetekerve!!!!!!!!!!!
- a házban egy elosztótábla 10db kismegszakítóval, a garázsban elhelyezve kb. 2,3m magasan, 1db egyfázisú fi-relé a betáp elé kötve!!!!!!!!!!!
-a padláson szanaszét futó vezetékek, ohne csatorna, egymás mellett szabadon futnak erős és gyengeáramú kábelek, felszálló csövekben szintén!!!!!
- fürdőben a lámpakiállásnál a védővezető vagy bekötetlen vagy közben megsérült!!
-a kötések helyéről, falban futó vezetékek helyéről talán a szerelőnek van fogalma, semmit nem adott át!!!!!!!!!!!
-a legdurvább: a 7,2kW-os klíma betápjánál a padláson a 2,5-es vezetékek szintén szigszalaggal vannak összekötve, majd egy téglasorra lógatva!!!!!!!!!!!!
Mindezt absz. nem olcsón, sőt!!!!
Ti mit tennétek??? Egyáltalán mit kell egy újépítésű háznál átadnia a villszerelőnek?? mert itt semmit nem adott...... érintésvédelmi jegyzőkönyv kell??
Az MSZ 2364-471. pontja szerint a szabad téren elhelyezett dugaszolóaljzatokat (mivel ezek általában szabad téren használt villamos készülékeket táplálnak) 30 mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni. Az MSZ 2364-714. pontja alapján azon szabadtéri világítótesteket, amelyek nem az épület belső hálózatából kapják a villamos betáplálást, 30 mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni.
Ezek mellett, bár szabvány nem utal rá - a biztonsági szempontok maximális figyrelembevételével - javasolható, hogy vizesblokkokban, így például fürdőszobában, a dugaszoló-aljzatok, a világítási berendezések, a törülköző-szárító, lényegében az összes készülék mind-mind áramvédő-kapcsolóról üzemeljen. Természetesen ugyanez vonatkozik a konyhai dugaljakra, a mosogatógépre, mosógépre. Érdemes megjegyezni, hogy a kiemelt balesetveszélyesség miatt lényeges a mosó-, mosogatógép figyelembe vétele is: amikor vizes kézzel nyúl az ember ezekbe a berendezésekbe, s az emberi test ellenállása lényegesen kisebb, mint száraz állapotban (az ezt a munkát általában végző hölgyek bőrének szigetelése amúgy is jóval kisebb, mint a férfiaké), fokozott veszélyhelyzet keletkezik. Talán ismét érdemes hangsúlyozni, hogy noha a szabványok, így az áramvédő-kapcsolóra vonatkozó szabványok nem kötelezők, de az ezektől való eltérés esetén ezekkel egyenértékű vagy magasabb színvonalú műszaki megoldást kell választani!
A villanyszerelő felelősége nem évül el, szemben a más hivatások képviselőinek felelőségével. A villanyszerelő felelősége a káresemény időpontjában is él: bármennyi idő is teljen el, ha a létesítésből (és nem például az elöregedésből) kifolyólag tűzeset vagy más jellegű baleset következik be, akkor a felelőségre vonás meg fog történni. Ki akar kockáztatni?
Az EPH-ról
a betonalap-földelést (ezt a kollégák egyre többször alkalmazzák),
az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket,
az önállóan számottevő házi fémhálózatokat (hideg-, melegvíz- és gázcső),
az épület villámhárító berendezésének a legközelebbi földelését
az érintésvédelmi céllal létesített védővezető-rendszer egy pontját.
Nem közvetlenül az EPH csomópontba, de az EPH hálózattal össze kell kötni a fürdőkádat is (3.2.4.2. pont).
Én nem raknék egy FI relét az egész házra, mert igen kellemetlen lehet egy háznál, ha minden elmegy.
Közönséges billenőkapcsolót nem szoktak ilyesmire használni, vagy forgócsapos megszakítót, de már láttam leválasztót, ami úgy néz ki, mint a kismegszakító. Szerintem jó az elosztótáblán a kétsarkú kismegszakító, ellátja a forgócsapos kapcsoló szerepét, ha nem igy van, akkor javítsatok ki (olyan, akinek van gyakorlata)
A kádhoz tartozó leirásban úgy néz ki, hogy csak a kád köréhez tartozzon a FI relé.
Mégegyszer leírom, ha több lesz a lakásban, egymás után sorban, -írtad, hogy lesz az óra után egy 3 fázisú-, akkor annak szelektinek kell lenni, mert leoldhat elöbb, mint a kádhoz tartozó ill. más kört védő FI relé és az egész ház sötétbe borul.
Szerinted gyorskötőben a wago vagy a weidmüller a jobb minőségű?
Ált. 20 vagy 24A van rájuk írva, addíg tényleg ok. vagy azért ténylegesen 20A terhelésnél már inkább sorkapcsot használnál vagy úgy is kérdezhetném hogy hány A-ig mered használni? (Mert pl. konnektorokra is rá van írva a 16A, de legtöbb ennyitől főleg ha tartósan van rajt akkor elég (a gyengébb minőségű még néha 10A-tól(tartósan) is)). Amelyiknél nincs jelölve hogy pl. a szélső lyuk 2,5mm2 a másik kettő 1,5mm2-re való, hanem csak az hogy 1.5-2.5mm akkor (nem a kallantyúsnál) keverhető bekötéskor a 1.5-es a 2.5-essel vagy csak egyforma keresztmetszetűt illik tenni bele? Ha gyorskötővel dolgozol, egy áramkörnél a kiselosztó automatától a végpontig-szerelvényig max. hány kötést szabad tenni?
" minden áramvezetőt ( fázist-nullát szakít) min. 3mm távolsággal megszakítható főkapcsolóval kell a hálózatra csatlakoztatni. A főkapcsoló után kell a FI relét beépíteni."
-
-Mi is hasonló cipőben járunk "kádügyileg". Szerintetek ez úgy értendő hogy csak a kád körének teljesen függetlenül minden mástól külön kapcsoló+FI relé kell, vagy ha a lakáselosztóra amiről az egész ház megy amúgy is teszek egy főkapcsolót meg egy 3F 30mA-es FI relét az a kádnak is tökéletesen elegendő (persze azért a kiselosztótól külön körön menne, nem keverve más fogyasztóval). Ha nem jó a lakás főkapcsoló akkor a főkapcsolón szószerint egy elforgató gombos főkapcsoló értendő vagy jó egy fázis-nullát megszakító kétpolusú közönséges billenőkapcsoló mondjuk a fürdőszoba kapcsoló mellé is (bár nem tudom ezek hány mm.-el szakítanak meg ezt egyik katalógus sem írja).
Magyarul fogom magam, elmegyek egy villanyász boltba, veszek egy négykontaktusos váltó kapcsolót (lehet, hogy rosszul írom), amivel egyszerre tudom lekapcsolni a házat a hálózatról, a 3 fázist meg a nullát, ezt berakom, majd az áramszünet esetén a kapcsolót átkapcsolva az egész hálózatot leveszem az elmű hálózatáról, majd a nekem szükséges fázisba bedugom a kis agregátorom dugóját. Ha jól értem.
Jajaja. Meg aztán volt sokszor sok kábeles is, két kamionnal :-) Kisebbik még ott hempereg a victor Hugo előtt, de az fel sem tűnik már senkinek, alig nagyobb egy lakókocsinál :-D
Megoldható, ha elég a kézi vezérlés akkor választó kapcsolót kell beépíteni, ha (fél)automatikussá kell tenni akkor mágneskapcsoló(k) szükségeltetik, meg egy kis szakértelem.
Azt nem kismegszakítóval szokták leválasztani, mert az alapban csak fázist fog elnyesni, így a nullákkal meg esetleg 3 fázisokkal sem szabad játszani. Oda elszaparáltabb leválasztás kell, de áramfejlesztő szállítója úgyis beköti szabályosan, minden cuccfüggő.
Kérdezem a hozzáértőket, hogy egy ház hálózatára rá lehet-e kötni egy áramfejlesztőt úgy, hogy előtte a házat a normál villamosenergia hálózatról leválasztjuk a kismegszakítók által?
2 adag kismegszakító van, egy a villamos művek által felrakva, egy pedíg a tulaj által. Figyelni kell-e valamire? Lehet-e egyáltalán?
A szivattyú bekötéséről azt írja, hogy a szivattyút helyhezkötötten (nem dugvillával), minden áramvezetőt ( fázist-nullát szakít) min. 3mm távolsággal megszakítható főkapcsolóval kell a hálózatra csatlakoztatni. A főkapcsoló után kell a FI relét beépíteni.
Van olyan FI relé is, ami a kismegszakító szerepét is betölti. Gondolom az drágább.
Ha több FI relét raksz fel, akkor a szelektivításra is figyelni kell.
az a fí relé nem kismegszakító helyett van, hanem mellette... ami meg inkább szintenként legyen, nálam is vicceses volt, hogy 1 kisebb szivárgás miatt folyton elment az egész házban a villany...
Kerti cuccoknak szökőkútnak fí relé, oszt ha nam vagytok otthon, kertész meg levágja, akkor nem olvad le a fagyasztó, meg ilyesmik.
Tanácsot szeretnék kérni. Építkezünk, mint sok mindenki ebben a topikban, és egy "milyen sorrendbe kössük be" kérdés merült fel bennem.
Röviden a környezet: családi ház, villanyóra után kismegszakítók, plusz fi-relé. Innen megy tovább a vezeték a pince szinti és a földszinti elosztó dobozokba.
Mi galád módon hidromasszázs kádat szeretnénk és ennek a bekötésénél a kapcsolótáblánál (ezen a körön csak a kád motorja lenne) a kismegszakító helyett fi relét ajánlottak (kád leírása és a villanyszerelő is). A villanyszerelő azzal az ötlettel állt elő, hogy akkor erre a fi relére az egész szintet rákötné.
Mi erről a véleményetek? (csak a kád legyen külön fi relézve, vagy az egész szint a káddal együtt?) Melyik jobb megoldás? Esetleg egy harmadik, negyedik... stb. megoldás?
