Egy lyukon annyi levegő áramlik át, amennyi nyomáskülönbség van ott.
A nyomáskülönbséget a kémény szívóereje hozza létre.
A kémény szívóerejét befolyásolja a benne lévő füstgáz hőmérséklete, a belső oldalfal érdessége és hőmérséklete (hőszigteltség), a kémény belső térfogata (magassága), stb.
Ezen felül kis tűnek kevés levegő kell, nagy tűzhöz sok levegő kell.
Tehát lehet, hogy az a levegő-lyuk a kályhádon nagyon kevés , de lehet annyira sok is, hogy csökkenteni kell a tolókával.
"De mióta visszaszorították ezt a túlterjeszkedő céget"
- egy ravaszul megfogalmazott törvény értelmében egy vállalkozás székhelye nem mentesül a kötelező kéménysprés alól ÉS minden olyan családi ház vállalati székhelynek minősül, ahol egyéni vállalkozó lakik
- kb minden harmadik házban lakik egyéni vállalkozó
- a kéményseprők tavaly a díjaikat háromszorosára emelték
...tehát végeredményben az állam gondoskodott arról, hogy a bevételül ne csökkenjen, sőt a nyereségük durván megemelkedett, mert azóta harmad annyi ház után (harmad annyi kéményseprő megfizetésével) van ugyanannyi bevételük. Tehát eddig minden ház fizetett évente 3000 Ft "kéményadót", tavaly óta csak minden harmadik ház fizet évente 10 ezret (mert valamelyik családtagnak van valamilyen vállalkozói engedélye, tehát az állampolgár-barát törvény értelmében az a ház egy vállalati székház).
Erre nem mondanám, hogy olyan nagyon visszaszorították volna a kéményseprőket.
Korábban volt olyan hogy használaton kívüli helyezési eljárás. Anno a mindentudó /mindent akaró kéményseprők kényszerítették ki a lakosságtól... természetesen jó pénzért.
A lényege az volt hogy felül beton fedlappal kellett ellátni a kitorkolást, bent a becsatlakozásokat befalazni.
De mióta visszaszorították ezt a túlterjeszkedő céget, nem foglalkozik vele senki.
Az a kémény nagyon sokáig állni fog.
Ha nagyon akarod védeni az eső elől, dupla fedlappal feded. Pl. kettő cserép azt már nem viszi el a szél.
Az eső beesésről. tény hogy mindenféle kéménybe beesik az eső. csakhogy az eső előbb utóbb a kémény belső falán köt ki, tehát ritkán ér a fenekére. A faláról pedig kiszárad... a téglakéményeknél. A lemezt kéménynél, mivel az nem szívja a nedveséget lejuthat a fékekre.
nagyjából úgy ahogy a házak külső falainál. ráesik az eső, beszívja majd kiszárad.
A kémény és a ház falának természetesen fagyállónak kell lenni, különben a fagy mindent rombol/errodál..
Most ideiglenesen egy Servant nevű, 8 kW-os kályhával fűtök.
Levegőellátásnak csak két kis, 50 ft-os méretű lyuk van, előtte egy tolattyú, azzal nyitható-zárható.
Elég az neki? Ha rácsukom az ajtót, hallom ahogy elkezd bent süvíteni a szél, mintha fulladozna. Ha kinyitom valamelyik ajtót, és mellékcsukom a kilincsnek, akkor szebben ég.
- a kéményseprő hibásnak (eltömődöttnek) látja a kéményedet
- a takarásod viharos időben lerepülve életveszélyt jelent 100 méteres körzetben :)
Egyébként egy helyesen megcsinált kéménynek nem lesz semmi baja letakarás nélkül sem.
Én nem takarnám, hanem sürgősen lebontanám tövig, nem ragaszkodnék egy kihasználatlan, vacak hőszigeteletlen kéményhez. Ha később mégis akarnék kályhát/kandallót, akkor ahhoz vennék egy korszerű hőszigetelt kéményt.
A kémény viszont MINDENKÉPPEN dokumentált legyen, mert ha a kéményseprőnek nem tudsz felmutatni egy hivatalos tanúsítványt a kéményedről, akkor a kéményseprő nem fogja elfogadni a kéményedet és megtiltja a kályhád használatát. Mert a jelenleg érvényes szabályok szerint hivatalos tanúsítvány nélkül a kéményed nem kémény, csak kéménynek látszó tárgy, amit tilos füstgáz elvezetésére használni.
Köszönöm a válaszokat; jobban utánanéztem, bizony szigetelt kémény lesz.
Több helyről kértem ajánlatot és a legmagasabb több mint kétszeres áron futott annál, amit elfogadtam.
Viszont a mester nem dokumentált: se email, se egyéb írott anyaga nincs, csak felmért és telefonon adott árat és telefonon legtöbbször elérhetetlen. Gondoltam fele ár az nem szigetelt; elértem telefonon; megnyugtatott: szigetelt.
Te nem az eladóról vásároltál, hanem az eladót alkalmazó cégtől.
A te félrevezetésed (=csalás) anyagi haszna is a cégnél jelentkezett.
Neked nem feladatod annak eldöntése sem, hogy a téged félrevezető eladó magától volt hülye, vagy a cég nyomására/utasítására vezetett félre téged, te a kereskedő céget pereled be.
A per hatására a cég
- vagy többé nem alkalmaz hülyét
- vagy többé nem buzdítja/utasítja csalásra az eladóit.
Ezen az oldalon van mindegyik fajtából: valódi páraáteresztő, egyértelműen párazáró és olyan (párazáró/fékező) tetőfóliák, amit egyesek megpróbálnak saját szája ízük szerint értelmezni /belemagyarázni :)
A komoly fóliáknak létezik típusmegnevezése és gyártói leírása. Abban egyértelműen meg van adva a fólia páraáteresztő / párazáró képessége (tehát a fólia Sd és/vagy μ értéke). Ahol nincs megadva vagy nem tudjuk, azt mindet automatikusan párazárónak kéne tekinteni.
"Ugyan azt a fóliát párazáróként és pára áteresztőként akarta a jóember eladni."
Egyszer majd valaki kifizettet vele egy födém- vagy tetőcserét (pl vizesedés miatt korhadó gerendák) és attól kezdve majd meggondolja a vevők átcseszését.
Pár éve vásárolni szerettem volna pára áteresztő fóliát. A kereskedő segéd mondja ,hogy van olyan ok. Majd a társam mellettem pedig párazárót kért volna , az is van.
Ugyan azt a fóliát párazáróként és pára áteresztőként akarta a jóember eladni.
Olyan fóliát tudtommal nem gyártanak, aminek gyári jellemzői között szerepel a "légáteresztő" kifejezés.
Léteznek "párzáró", "párafékező" és "páraáteresztő" fóliák.
És léteznek olyan fóliák, amire ráfogják, hogy páraáteresztő (pl hogy drágábban tudják eladni), a valójában viszont nem az.
Szóval érdekelne, hogy pontosan milyen fóliát nevezel légáteresztőnek.
"A tetőcserepek alatt a lécezésen kívül nincs semmi .... a deszkázás széldeszkákból készült, nem illeszkednek szorosan egymáshoz"
Ez így megfelelőnek tűnik: szerintem elégséges kiszellőzést tesz lehetővé.
Ha felszeded a deszkát, akkor nézd meg, hogy a fólia felszínén nincs-e nyoma néhai víztócsáknak. Némelyik tető csepeg belül eső idején, vagy a szél behordja a havat.
"Ha megbontom, szívesen jelentkezek újra akár képekkel,vagy videóval, ha van rá igény."
Igen, ez egy lehetőség a történtekre. A felső fólia légáteresztő nálam, a deszkázás széldeszkákból készült, nem illeszkednek szorosan egymáshoz. A tetőcserepek alatt a lécezésen kívül nincs semmi. A gerendák és a deszkák száraznak tűntek. Ha megbontom, szívesen jelentkezek újra akár képekkel,vagy videóval, ha van rá igény.
"6 m szerelt kéményt építenek áprilisban, szigetelés nélkül."
Nem létezik kémény szigetelés nélkül, a boltban kizárólag hőszigetelt szerelt kéményeket árusítanak (sajnos, mert én is akartam hőszigetelés nélküli kéményt vásárolni)
"nem fog- e problémát jelenteni az erős hideg a begyújtásnál illetve a kondenzáció nem lehet majd probléma"
Nem fog problémát jelenteni:
- egyrészt azért, mert új kémény csak hőszigetelt lehet
- másrészt azért, mert a kémény belső fala kizárólag saválló anyagból lehet
- a kémény koromzsák alján lesz egy kis kiálló cső,ott fog kicsöpögni az a kevés kondenzáció
Aki a felső fóliát kitalálta oda, az rohadtul kicseszett veled.
- A lakásból alulról a hőszigetelésbe bejutó pára felül el akart távozni a külvilágba, de a felső (párazáró) fólia ezt megakadályozta.
- Mivel ez a felső fólia egész télen jéghideg, ezért a nekiütköző pára lehűlt, folyékony vízzé csapódott ki a fólia alján.
- Ez a víz folyamatosan csepegett lefelé a gyapotra, lucskossá téve azt.
Ha ezek után sem érted, hogy mi történt, akkor fogj egy darab szép egészséges 25 centi vastag üveggyapotot és tedd ki az esőbe vagy tartsd a zuhany alá :)
Így terjednek azok a városi legendák, hogy az üveggyapot szar, mert néhány év alatt "magától" összeesik. Érdekes, nekem a legolcsóbb, legszarabb üveggyapot sem lapult semennyit tíz év alatt sem.
- szedd fel a deszkát,
- alóla a fóliát dobd el a francba (aki javasolta oda, azt meg küldd el a francba)
- nézd át a gerendákat (ütögesd/szurkáld meg minél több helyen), hogy a több évnyi nedvesítéstől nem-e lett valamelyik annyira korhadt, hogy a födém bármelyik pillanatban a fejedre szakadhat
- új gyapottal töltsd fel színültig az üregeket (a régi gyapot maradhat, annyival kevesebbet kell költened)
- tedd vissza a deszkákat DE KÖZÖTTÜK LÉGRÉSEKKEL, hogy az üveggyapot hőszigetelés hideg oldala (teteje) folyamatosan kiválóan szellőzni tudjon a külvilág felé (remélem, deszka alatt valóban 10-15 centi széles deszkákat értesz és nem hatalmas OSB lapokat)
- ilyen elcseszett hőszigetelés esetén azt is feltételezem, hogy maga a padlástér is légmentesen körül van fóliázva (ott is csorog a víz mindenről): gondoskodj a padlástér folyamatos kitűnő átszellőzéséről (a padlás levegője folyamatosan cserélődjön a külvilággal).
Aha, lehet. Kicsit konkrétabban is leírhatnád, hogy mi okozta a tömörödést. Hátha tanulnánk is belőle. A fölötte lévő impregnált fólia? Vagy a deszka ami hozzá sem ért? Esetleg a tudat, hogy nagyon ritkán járkáltunk felette? :o)
A leendő szigetelést tervező szakember szerint túl laza szerkezetű (vagyis túl olcsó, tekercsben kapható) gyapot került beépítésre, ami képes a legkisebb környezeti hatásra is saját súlyától tömörödni. Ilyen hatás lehet pl. az utca forgalma. Ő is találkozott már hasonló esetekkel.
A lényeg: vízszintes felületnél is érvényes, hogy minél nagyobb testsűrűségű szálas takarmány kerüljön beépítésre. Szerintem.
Egy 3-8 kW-os kandallókályhához 150 mm-es, 6 m szerelt kéményt építenek áprilisban, szigetelés nélkül.
A kémény a ház külső oldalán a szabadban fut majd és arra gondoltam az eddigi hozzászólások alapján, hogy nem fog- e problémát jelenteni az erős hideg a begyújtásnál illetve a kondenzáció nem lehet majd probléma a későbbiekben.
Nálam is fa födémszerkezet van. A rétegrend a lakótér felől nézve: gerenda, colos deszka, párazáró fólia, 25cm üveggyapot paplan, fólia, deszka (járható padlás). A deszkák nem csak úgy a paplanra vannak fektetve, párnafák támaszkodnak a gerendákra, azokhoz vannak rögzítve. Ezt 12 éve eszkábáltuk össze. Ősszel megbontottam a padlástér felől, hogy szemrevételezzem a szigetelés állapotát, gyanús volt nekem valami. Azt tapasztaltam, hogy a gyapot vastagsága kb. felére csökkent. Tavasszal - mikor készíttetem a külső szigetelést - ez is cserélve lesz. Szakember javaslatára lépésálló szigetelőlapokat rakunk le x cm. vastagságban. (Otthon vannak a tervek, nem emléxem a pontos adatokra.)
Egy szó mint száz, nekem az a tapasztalatom, hogy az üveggyapot nem eléggé időtálló. Máshol is tapasztaltam ilyen tömörödést az üveggyapotnál, de ott ráfogtam a rezonanciára.
"arra jutottam, hogy rohadt nagy baromság puffertartályt szereltetnem, ameddig nincs rendben a ház szigetelése."
Átlagos magyar gondolatmenet:
1: mahasok a gázszámlám, ősrég gázfűtésem van radiátorokkal, költök két milliót olcsón üzemeltethető fatüzeléses rendszerre
2: 70%-ra csökkent a gázszámlám, költök gyorsan még két milliót ablakcserére és hőszigetelésre
3: 50%-ra csökkent a gázszámlám, vidám vagyok :)
Ugyanez Mekk Elek baráti körében:
1: marhasok a gázszámlám, ősrégi a gázfűtésem, megkérdezem ezt a hülyét, hogy szerinte micsináljak
2: ennek a hülyének a javaslatai alapján költök 1,2 milliót hőszigetelésre.
3: 40%-ra csökkent a gázszámlám (a régi szar gázkazános fűtésrendszerrel), ezután hülye leszek egy fillért is másmilyen fűtésre vagy bármi egyéb energetikára költeni, a többi pénzből befizetek egy világkörüli útra.
:)
Ennyit mára arról, hogy a fatüzelés a legolcsóbb :)
További részletekért (és millió egyéb okosságért) olvasd vissza a (HŐ)Szigetelések topicot jó néhány hónapra/évre :)
"milyen vastagságú üveggyapottal érdemes foglalkozni?"
Szobahőmérsékletű mennyezet esetén a födémre 20 centit javasolnék szegény helyen, de ha van egy kis pézed, akkor legyen 30 centi.
Mennyezetfűtés és kályhából/kandallóból mennyezetre felszálló forró levegő esetén szerintem 30 centi az alsó határ, de még 40 centi se túl sok (az igazi passzívházak nagy részénél a födém hőszigetelés 40 centitől indul :)
Persze nem kell rám hallgatni, én csak egy hülye vagyok, aki nem ért se a fizikához, se az enegetikához.
Még valami: Van egy olyan "szoba" rész, ami most nincs használva. A mennyezet hagyományos: fagerenda, deszka rajta. Ide is üveggyapotot tervezek. Valami szerintem mindenképp kellene alá.
Átgondoltam ezt az egészet és - köszönhetően a hozzászólásaitoknak is - arra jutottam, hogy rohadt nagy baromság puffertartályt szereltetnem, ameddig nincs rendben a ház szigetelése.
Jó, nektek biztos evidens gondolat ez de nekem csak most esett le.
M. Elek stílusban: Gratulálok! Fűtsed csak az utcát még melegebbre ! :-)))
kérdés:
- milyen vastagságú üveggyapottal érdemes foglalkozni?
Voltam olyan házban, ahol a tulaj büszkén mondta, hogy nála falfűtés van, miközben alig látszott a fal a képektől, a falra szorosan rátolt könyvespolcoktól és szekrényektől. Gratuláltam neki, hogy új szintre emelte az "adtál a szarnak egy pofont" mondást, mert ő 1+2 pofont is adott neki :)
- egyrészt kiválasztotta a leggyengébben hőszigetelt felületet (a falakat) és azokat kezdte melegíteni (hőveszteség a külvilág felé),
- másrészt a bútorokkal+képekkel ügyesen megakadályozta, hogy a felmelegített fal képes legen 1: a lakáslevegőt hatékonyan felmelegíteni 2: hősugárzással az ott tartózkodók hőérzetét javítani.
Sokan óckodnak tőle, de valószínűleg mindenki hazudik, aki azt állítja, hogy megharapta őt az üveggyapot, vagy elkapta tőle a bubópestist. Vagy esetleg valami más miatt óckdsz tőle?
"Többször akarom használni a padlást is."
Ez így rohadt homályos.
- évente kétszer el szeretnél jutni a feljárótól a kémény tisztítónyílásáig?
- hajlandó vagy a legegyszerűbb üveggyapotos hőszigetelésnél 100-150 ezer forinttal többet költeni a padláson egy rakodó felület kialakítására, csak azért, hogy azután ott tárolhasd a kb 5 ezer forint összértékű kincseidet?
- esetleg más célból?
"Kőzetgyapot esetleg?"
Azonos hőszigetelési jóság esetén a kőzetgyapotnak az a fő előnye, hogy kb kétszer-háromszor annyiba kerül mint az üveggyapot. Ha túl sok a felesleges pénzed, akkor szerintem inkább menj el világkörüli útra vagy vásárolj festményeket.
A belső hungarocell hőszigetelés hidegre (akár jóval fagypont alá) hagyja lehűlni az egész födémedet, azt viszont nem akadályozza meg, hogy a lakáslevegő párája odajusson a jéghideg födémhez. A pára lehűlve és kicsapódva folyékony víz lesz (penészedés, gombásodás, fa korhadás, födém fejedre szakadás) nagy hideg esetén a vzből jég lesz (táguló jégkristályok extra roncsoló hatása).
Hőt szigetelni KÍVÜLRŐL tessék, hogy a fal/födém meleg, tehát száraz lehessen.
Ha a kémény magasságát és a vakolat színét is belevenném, az nagyon megbonyolítaná a számolást, viszont semennyit sem pontosítana a végeredményen :) A viccet félretéve: az összes egyszerűsített energetikai számítás négyzetméter alapon történik nagyon rég óta. Ki van próbálva, működik.
"Korábban azt olvastam és itt is hangoztatták, hogy a
hőigény az a mínusz 15 foknál szükséges fűtési teljesítmény."
Egy ház MAXIMÁLIS PILLANATNYI hőigényét valóban -15 fokra szokás megállapítani.
"a passzív házaknál ez 15 kWó/nm/év."
Egy passzívház EGÉSZ ÉVES, egy négyzetméterre eső (fajlagos) hőigénye valóban nem lehet több 15 kWh-nál. Ennyi a hivatalos passzívház határérték.
"Az 50nm-es passzívház évi energia fogyasztása 50 x 15 az 750 kWó,"
Általában az energia fogyasztásban benne van a TV és a világítás, de ha csak fűtési energia igényre gondolsz akkor ez így van.
"83 m3 gáz"
83 m3 gázból az egyik fűtésrendszer akár 850 kWh hőt is elő tud állítani, de láttam olyan családi házat is, ahol ennyi gáz elégetéséből valószínűleg még 400 kWh hő sem jutott a lakásba. Tehát a "hány literes házad van" jellegű marhaságokat inkább hagyjuk meg a fizikából felmentett újságíróknak ;)
"amikor még nem voltak ezek a fogalmak, pl. egy rosszul szigetelt ház fajlagos tüzelő értékét q/ nm -ben adták meg."
Ha azt szeretnéd, hogy minden energetikai számítás egy hatalmas szívás legyen, akkor a fűtésigény mértékegysége számodra lehet akár megajoule / négyzetláb, vagy kilófa / négyszögöl is :) én inkább maradnék a kWh/m2-nél.
Azt azért megindokolhatnád , hogy miért csak az alapterületet veszed alapul ?
Korábban azt olvastam és itt is hangoztatták, hogy a
hőigény az a mínusz 15 foknál szükséges fűtési teljesítmény.
Aztán van az un. fajlagos hőigény ez pedig a z évi fűtési energia nm-re vetítve.
a passzív házaknál ez 15 kWó/nm/év.
Tehát az ép szerkezettől függ mind a kettő, de a fajlagos hőigénye egy 50 nm -es háznak és egy 300 nm -es háznak lehet azonos. Az 50nm-es passzívház
évi energia fogyasztása 50 x 15 az 750 kWó, ami pl. 83 m3 gáz,
a 300 nm -esé pedig 4500 kWó, ami 500 m3 /év.
Valamikor nagyon régen amikor még nem voltak ezek a fogalmak, pl. egy rosszul szigetelt ház fajlagos tüzelő értékét q/ nm -ben adták meg.
Pl az mondták hogy 1 q/m2 tüzelő kell. Az illető megvásárolt a 80 nm -es házhoz 80 q tüzelőt és azt 1 vagy kettő cs. kályhában és a sparheltba elégette.
Ha maradt, akkor jó volt a háza ha nem, akkor nem eléggé ( természetese függött ez még egyéb körülményektől is, de azt most ne vegyük terítékre )
Legalább a födémre tegyél minél vastagabb hőszigetelést (az üveggyapot olcsó anyag).
Fatüzelés esetén a forró kályháról a forró levegő először a mennyezetre indul, ahol a hőszigeteletlen födém egyből le is nyúlja a hő jelentős részét, tehát ha nincs a padlás alja durván hőszigetelve, akkor a fűtéspénzed jelentős részének csak a padláson élő egércsalád örül.
Passzívház maximális hőigénye (tehát amikor odakint -15 fok van) 10 W/m2. Hőszigeteletlen családi ház (pl kádár-kocka) maximális hőigénye 200 watt felett van (lehet akár 300 watt is).
9100 watt / 75 m2 = 121 W/m2
Ha a házad nincs hőszigetelve, akkor ezt a 121 wattot túl optimistának érzem, reálisabb lenne a 15 kW-os max. hőigény a 9,1 helyett.
Van egy rakás meleg vized a pufferben és van egy keringető szivattyúd, ami mondjuk úgy van beállítva, hogy 30 fokos tartály felett hajlandó dolgozni (az alatt nincs értelme).
Egy m3 víz fokonként durván 1 kWh hőt tárol. Valójában többet, de úgyis lesznek veszteségeid: pl alig akad annyira okos ember, aki a pufferjét a hőszigetelő burkon BELÜLRE helyezi el. Mindenki kiteszi a jéghideg garázsba/pincébe/stb, majd azon sír, hogy milyen sokba kerül a fűtés :)
Ha az 1 m3 pufferedet 30-ról mondjuk 70 fokosra felfűtöd, akkor 40 kWh hőmenyiséget tettél bele a pufferbe, ebből tud gazdálkodni a termosztát+radiátorok.
A legjobb és a legszarabb hőszigetelésű családi házak egy négyzetméterre eső hőigénye között több, mint hússzoros a különbség. Ráadásul nálad még a négyzetmétert sem tudjuk, létezik 40 m2-es családi ház és létezik 300 m2-is.
Tehát hússzoros szórás a hőszigetelésben, plusz hatszoros szórás a lakás méretében az az jelenti, a legkevésbé hőigényes ÉS kicsi és a leginkább hőigényes ÉS nagy lakás között 240-szeres a hőigény különbség. Plusz van enyhe téli nap és van durva hideg is, ami ezt a számot tovább szorozza.
Ehhez képest mennyire pontosan várod el tőlem, hogy szerintem hány órára lesz elegendő a pufferben lévő 40 kWh hőmennyiség? :)
Az 1000 literes pufferedbe berakott 40 kWh hőmennyiség átlagos téli időben egy 100 m2-es szuper passzívházat 100 órán át tud kifűteni, egy 100 m2-es hőszigeteletlen kádárkockát kb 4-5 órán keresztül. Az év leghidegebb napjain ezek az idők akár a felére is csökkennek.
Mivel a te házad méretéről, hőszigeteltségéről, tehát a ház hőigényéről semmi sem tudunk, ezért neked kell elhelyezned azt valahová a szuper passzívház és a hőszigeteletlen kádárkocka között.
Pl abban az esetben, ha 100 m2-es a hőszigetelt terület, akkor csak annyit mondhatok biztosan, hogy az 1000 literes puffer segítségével áthidalható idő valahol 3 és 100 óra között lesz.
Elégtelen adatból sajnos nem lehet ennél pontosabban saccolni.
Igen, gondoltam a külső szigetelésre is, teljesen igazad van. Az a probléma, hogy ez egy 1930-as években épült ház és annyira szeretem a homlokzatát, stílusát, hogy nem tudom elképzelni, hogyan lehet ezt úgy beburkolni, hogy megmaradjon. Rengeteg kiszögellés, párkány ... nem tartom megvalósíthatónak. Ezért "eröltetem" a puffer kérdést.
Már pedzegettem itt, hogy nagyon nézegetem a puffertartályokat.
Az elképzelésemről szeretnék véleményt kérni:
Kiindulásként feltételezzük - Mekk Elek :-) -, hogy nincs lehetőség elektromos fűtésre a következő probléma megoldására:
Tehát:
- idro 30 vizeskandalló
- kb. 75 nm a ház
- nyílászárók közepesek de nem cserélhetőek - anyagi szempontok miatt -.
- az idro 30, radiátorokkal fel tudja fűteni a házat -10c-ben is de mindenképp el kell valahogy nyújtani a fűtési időt az éjszakai
órákban mivel reggelre nagyon hideg van.
Ezt kellene megoldani jövő télre. Itt jönne be a képbe a puffer.
Mekk Elek köszönöm az eddigi tanácsokat - is -, de most - amennyiben megtisztelsz a hozzászólásoddal - ne arra koncentrálj, hogy miért szar ez az egész így, hanem, hogy hogyan tudnám megoldani a problémát :-) ( na ez egy szép mondat volt :-) )
Nos a fő kérdésem:
- Amennyiben beruháznék egy 1000 literes pufferbe, szerintetek megoldódna a problémám?
- Kifejezhető "órában" egy megfelelőén felfűtött 1000 literes puffer "teljesítménye"?
( tehát meg lehet mondani hozzávetőlegesen, hogy mennyivel tudnám kitolni a fűtési időt amennyiben beszereznék egy
A benne lévő pára harmatpontja 55-60 fok, tehát a füstgázból víz csapódik ki MINDEN FELÜLETEN ami ennél hidegebb.
Ez a víz ráadásul enyhén savas,
tehát
- minden 60 fokosnál hidegebb, füstgázzal érintkező vasat folyamatosan sav mar,
- és minden 60 fokosnál hidegebb, füstgázzal érintkező habarcsból folyamatosan sav eszi ki a meszet.
Persze ez a sav nem túl tömény, ráadásul a vas hőmérsékletének emelkedésével csökken a kicsapódó víz mennyisége is tehát lehet, hogy a 40 fokos hátfalú kandallód talán csak 20-30 (esetleg 50) év múlva fog a savasvizes kezelés miatt kilyukadni.
Ha a tüzet fojtogatva (levegő elfojtással) próbálod elnyújtani az égést, akkor a füst sok elégetlen fagázt is fog tartalmazni, ekkor a fent említett vízkicsapódás közben kátrány is fog megjelenni a hideg felületeken, ami igaz, hogy rontja hőátadást, de a kátrány egy kis időre megvédi a vasat a savas kezeléstől :)
Nem, nem érted. 55-57 fok körül és alatt a tűz/füst közelében lévő fém felületeken kicsapódik a víz. A keletkezett kátrány szigeteli a hőátadó felületet (1mm -> -10%) és ha olyan fémből van, ami rozsdásodni képes (pl. öntöttvas, hengerelt acél) a meleg nedves környezet miatt rohadásnak indul. Az öntöttvas később, a lemez viszonylag hamar kilyukadhat (1-2-3 év). A kémény, ha nem bélelt, elázik, amikor nem fűtesz szétfagy. Bónuszként a lecsapódás kátrányos lé formájában szivárog végig a kéményen, majd a falon átütve büdösít mindenhol, ahol a kémény elhalad. Javítása csak bontással és újraépítéssel lehetséges.
Eddig a hosszú és középtávú veszélyek. A rövidtávú pedig az, hogy az alacsony fém felület ill. folyamatos pára lecsapódás miatt a tűztér hőmérséklete túl alacsony, ezért a tűz nem ég hatékonyan. A fa nagyrészt gáz formájában ég el, a gázosodáshoz magas hőmérsékletre van szüksége, a gázok még melegen is nehezen keverednek a levegő oxigénjével, viszont anélkül nem vagy csak részben égnek el. Ebből következik, hogy az alacsony tűztér hőmérséklet elégetlen fagázokat eredményez, azaz gázosítod a fát, majd kiengeded a kéményen, ami egyrészt környezetszennyező, másrészt nagyon pazarló fűtési mód. A vizes fával és/vagy fojtogatva tüzelők is ezt csinálják, bár nem biztos, hogy tudnak a hátteréről (valszeg meg sem értik).
Ha folyamatosan alacsony hőmérsékleten hajtod az I30-at, sokba lesz a fűtés ás szétrohad a betét.
Amit tehetsz: kazánvédő szelep a min. hőmérséklet biztosításához: 55 fokos ESBE VTC szelepet tennék megfelelő méretben. Ha nem akarsz a végén túl sok meleget hagyni a kandallóban (30l mindössze, mennyi energia az?), akkor csinálhatsz egy bypass ágat, amivel a szeleptől függetlenül, a keringető el tudja vinni a meleget a kandallóból, szóval akár 35-40 fokig is kiürítheted a kandallót. Ha azzal még tudsz fűteni egyáltalán. Ez csak a végén érvényes, amikor már nincs láng, gázosodás, csak parázs!
Nekem 45 fokos a visszatérő és 45-nél állítom le a keringetést. Nálam viszont a leghidegebb víz (visszatérő) egy samott/tűzálló beton héj mögé érkezik, nem tud semmi lecsapódni.
A füstöt visszahűteni azért nem szabad, hogy meglegyen a megfelelő kéményhatás és ha nem szigetelt ill. saválló a kéményed, elkerüld a lecsapódást. Ha nagyobb átmérőjű és/vagy magasabb a kéményed, ha bélelt és/vagy szigetelt akkor jobban lehűtheted a füstöt, bár egy gyári betétnél, ráadásul egyolyannál, ahol a füst nem ad le hőt, nem látom veszélyét a füst túlhűtésének.
Tévedsz. Ez pont, hogy nem egy csilliókba kerülő gyári megoldás, hanem egy hobbi kályha. Bárki, akinek van egy pici ezermester vénája, meg tud csinálni egy ilyen vagy hasonló, ügyesen kivitelezett rendszert. Csak gondolkodni kell és a részeredmények függvényében változtatni. Akár minden évben. Egyáltalán nem egy lehetetlen valami.
Apropó. Idén még nem sokat csiszoltam. Csak beraktam egy hasábtartót, ami inkább optikai tuning és biztonsági funkciója van, bár a levegő oldali teljesítmény csökkent így a víz oldal javára mert feljebb ég a tűz.
"Csak azt akartam jelezni, hogy házi körülmények között sem lehetetlen a fával jó eredményt elérni."
Én megfizethető árú bolti termékekről beszéltem,
te meg egy éveken át bővíthetett hatalmas egyedi fűtőrendszerről beszélsz, mint "bárki által könnyen elérhető" hatásfokról.
Ha a vele eltöltött munkaóráidat is forintosítjuk, akkor neked az a kandalló valószínűleg több millió forintodba van, ne hasonlítsd össze egy két-háromszáz ezer forintos bolti kályhával elérhető hatásfokkal.
Nem figyeltél Mekk. A hőcserélő felület bruttó 4m2, aminek egy része tűzálló betonnal burkolt, de a közvetlen felület is 2,5m2. Ha vízoldalon mérek 2+kWh-t, akkor a szumma 3 nagyon nem elrugaszkodott becslés...
Tudok tüzelni is, most éppen ilyen nálam egy be/újragyujtás:
Csak azt akartam jelezni, hogy házi körülmények között sem lehetetlen a fával jó eredményt elérni. Persze kell hozzá némi kisérletező szándék, idő, valamennyi pénz és szakadatlan fejleszteni akarás.
Mint optimista, úgy számolhatsz akár 4 kilowattórával is :)
de mint realista valószínűleg csalódni fogsz, ha 2,5 kWh fölé mész.
Én régebben mindig 2,5 kWh-t tekintettem átlagember+átlaghályha számára könnyen eléehetőnek,
de ezen a télen végeztem néhány kísérletet és most ott tartok, hogy mindenki gyanús, akinek egyszerű átlagos fűtőkészüléke van és mégis 2 kWh/kg feletti értékkel számol. Tehát ha az átlagosnál komolyabb hőcseréőjű kályhád van, akkor a 2,5 elfogadható, de aki 3 kWh-ról (pláne még többről) beszél, annak vagy nagyon-nagyon szuper kályhája van ÉS profi tűzmester is, vagy kinevetem.
Mint optimista, én számolhatok 3kWh/kg-mal? Csak azért, mert vízre mérve is 2kWh felett van és jelentősen fűt levegőre is. Mondjuk a fa jó száraz (mérve jóval 20% alatt), 3 féle levegővel, előmelegítővel és fagáz-utánégetővel vagyok felszerelve, valamint van némi tüzelési tapasztalatom is.
Pontosan. A vizet/lecsapódást kizárni sokkal nehezebb, mint a kifüstölést elkerülni. Nekem ráadásul a béléscső rá is van építve a tűztérre, azaz sajnos "öntisztuló", nincs koromzsák. Ne kérdezzétek. Így csinálták a szakik. A beverő eső is lefolyik a tűztérig. Főleg nyáron. Persze a csöveken lévő irányjelzést is figyelmen kívül hagyták az építők ezért az első szezon után szét kellett bontanom és megfordítanom a csöveket. Meg lecsiszoltam a csövek külsejét is. Vacak egy meló volt. 5m cső. Kifüstölés azóta sincs és most már a kormos lé sem folyik ki, ég rá...
"- elkezdek fűteni.... és amikor az elsődleges körben elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe.
Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?
Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?
Amennyiben igen: ezek a szelepek jellemzően mikor nyitnak? / Celsius /"
Kazánvédő vagy puffertöltő szelepnek hívják. 45-50-55-60-... nyitási hőfokúak általában. Keress rá az ESBE VTC sorozatra pl.! Neked a kandalló megóvásához kb. 55 fokos szelep kellene, a puffer töltéséhez meg kb. 80-as.
A jelentős hőtároló tömeg véleményem szerint alap kéne, hogy legyen. Az elég jól ki tudja símítani a hőingadozást (persze marad valamennyi). De a hőt úgy helyes kinyerni a füstgázból, hogy előtte a lehető legjobb hatásfokkal előállítjuk, és a szükséges minimumot engedjük el. Az meg, hogy a kandalló előtt melegebb van, nagyon is rendben van, én pl. azért ülök oda estefele, ha a macskák engedik...
Itt eredendően az alap koncepció az, hogy azért nyújtják el az égést, hogy a klasszikus "kandallóbetegséget" elkerüljék: azaz hirtelen vagy nagy meleg, aztán leég, és egy óramúlva hideg van.
Bevallom, én nem próbáltam, egyrészt mert jól szigetelt a lakás (ilyen időben 1-1.5 fokot hűl éjszaka), acsalád szereti az egyenletes meleget (éjjel temperál a gáz), és nincsen túlméretezve a betét, azaz nem kell folytanom, hogy kellemes meleg legyen.
Nos, érdekes, sőt szellemes megoldás egyfelől, lehet automatikus szabályozásnak nevezni, de ezúttal is csak a levegőellátás mennyiségi változtatásával valósul ez meg. Ez a megoldás nem garantálja az éghető gázok mennyiségéhez igazodó levegőellátást, sőt. Annyit tesz csupán, hogy ha fokozódik a huzat, korlátozza az égéslevegőt. Pedig ha a huzat nagy fogadni lehet rá, hogy jó sok fagáz szabadul ki. Tehát először odaadja a levegőt, fokozódik az égés, nő a huzat, erre szépen elveszi az éltető levegőt a tűztől, ami persze ezáltal azonnal kisebbé válik, de éppen ez az éghető gázok keletkezésének az időbeli maximuma, ami csak késéssel fog csillapodni, és a huzat csökkenését követően ad csak levegőt, és kezdődik az egész újra.
Szerintem a helyes megoldás minden esetben a begyújtást követően kis idő múlva (amikor már jól ég a tűz) a primer égéslevegőt csökkenteni (akár elzárni, én ezt teszem), és egyidejűleg megfelelő mennyiségű szekunder levegőt biztosítani a gázok elégéséhez. Az ilyen módon táplált tűz nem fokozódik minden határon túl (mivel nem provokálja a kelleténél több fagáz keletkezését), ugyanakkor megfelelő légfelesleg és gázkeveredés mellett elégeti az összes éghető gázt, és ez a legjobb amit célként kitűzhetünk.
Abban az általam kritizált videóban azt láthatjuk, milyen nagy mennyiségű gázról beszélünk, ami pusztán levegőelvétel miatt nem ég el. A kis teljesítményű tűz következtében a hőmérséklet se adott a jó hatásfokú égéshez.
Véleményem szerint a fatüzelésben az ilyen mértékű szabályozásról le kell mondani. A jó minőségű, magas hőmérsékletű, tiszta égésre jellemző 1-2 órás égési időt követően van még fél óránk, hogy eldöntsük, kell-e még estére két-három hasábot rátenni, az ekkor még jó erőben lévő parázsra.
Tíz tizenkét órára elnyújtani az égést, mindezt azért, hogy másnap ne kelljen gyufa...
Talajszonda/talajkollektor egy cső, ami maga körül (értelemszerűen henger alakban) veszi fel / adja le a hőt. A közvetlenül a cső körül lévő (pl húsz centis átmérőjű) "talaj-henger" hője könnyen+gyorsan hozzáférhető a cső számára, a távolabbi talajszemcsék lassabban, mert a talaj nem túl jó hővezető. És van annyira távoli talajszemcse, aminek a hőtartalmával ebben a fűtési/hűtési szezonban már nem érdemes számolni :) átlagos/értelmes felhasználás és átlagos talaj esetén ezek a talajszemcsék kb 50-70 centire vannak a csövünktől.
Tehát a hőcserélő cső körül képzelj el egy 50-70 centi sugarú talaj-hengert, ami ezen kívül van, az ebben az évben elérhetetlen számunkra :) És ezt a talaj-hengert képzeletben szeleteld 1 köbméteres darabokra, ha a csöved által egy szezon alatt betehető/kivehető hőmennyiséggel szeretnél számolni.
Akkor lehetsz biztos abban, hogy megértetted a fenti mondatok értelmét, ha mostantól kedve hangosan felröhögsz, ahányszor egy meglátsz egy képet egy olyan talajszondáról,
- ahol a csövek túl közel vannak egymáshoz (tehát egyidőben több cső is ugyanabból a talaj-köbméterből próbál dogozni)
- de a szonda/talajkollektor várható hőteljesítményét a cső-méter alapján számolják (parasztvakítják)
néhány kép (hőkosár, energiacölöp, spirálkollektor, stb):
Elek! Köszi a pontos meghatározást, főleg ami a talajköbmétert illeti. Sokat segített. Gondoltam érted a kérdést, de ezek szerint nem. Kicsit konkrétabban: talajszondánál hogyan határozzuk meg a talajköbméterek számát?
De ezek a kérdések minden irányból körül vannak járva a hőszivattyús és kútklímás topic-okban.
"csak kicsit közel van, kb 8 méterre"
Ha
- van sejtésed a talajvíz áramlási irányáról (közeli folyó vagy hegy segíthet),
- ami nem túlságosan lassú (pl a Kiskunság közepén gyakorlatilag áll a talajvíz),
- és soha nem erőlteted meg a vízáramlást (hogy odalenn "rövidzár" alagút alakulhasson ki a két kút között)
akkor 8 méter távolság szerintem akár elég is lehet, tehát az alsó kútba visszaeresztett vizet elhordja az áramlás, tehát abból szerencsés esetben semmi nem jut vissza a szívókútba.
Értelemszerűen a talajvíz folyásiránya szerinti "felső" kútból kell szívni és az "alsó" kútba visszaengedni.
-15-ig ma már minden gép biztonsággal működik, egyesek még -20ban is.
Olyan, hogy EGÉSZ NAP ez alatt lenne a hőmérséklet olyan NINCS.
Olyan meg főleg nincs, hogy napokig/hetekig, az EGÉSZ TÉLENT most nem értelmezném.
Olyan sincs, hogy Hideg volt a levegő és mégis párás. Erről gondoskodik a fizika.
Az 1 kutas rendszered halott ötlet, de már maga a vizes rendszerek is mind rossz ötlet, szépen kikoptak a kínálatból is, mert értelmetlenné vált az esetek 90%-ban.
Először egy kérdés: mi számít talajköbméternek? Tudom, kicsit off, ezért is nem feszegetem ezt a témát. Közben kiderült, hogy a szomszéd telken van egy működő kút ami télen szabad. Oda vissza lehetne csurgatni a vizet csak kicsit közel van, kb 8 méterre. Ez lehet kevés lesz. Hidegebb időben kb 4 kwh a ház fogyasztása.
Nem emlékszel rá, pedig nem volt olyan régen. Vagy felétek nem ilyen volt az idő. Csupa dér volt minden , olvasztás után már azonnal lefagytak a kültérik. Hideg volt a levegő és mégis párás. Az egész tél ilyen volt.
Talajszondák esetén a tartósan (egész szezonon át) kivehető/betehető hőmennyiség talaj-köbméterenként 20-50 watt.
"egy jó szivattyú egy jó kútból simán kivesz 4 m3 vizet"
Viszont van olyan kút, amibe ugyanaz a szivattyú nem képes visszanyomni azt a vizet ugyanannyi idő alatt. Akár NAGYON aszimmetrikus is lehet az ütemezés: pl 1 óra szivattyúzás és 5 óra visszanyomás.
Valamiért mégis kattog az agyam ezen a dolgon. Olyan lenne mint egy talajszonda. Ott a szonda külső palástja a hőfelvevő felület, ami belülről még hűtve is van egy kicsit. Ebben az esetben pedig szétnyomjuk egy jópár résbe azt a 3-4 m3 vizet, az mekkora felület lehet? Ideje is lenne visszamelegedni, mert egy jó szivattyú egy jó kútból simán kivesz 4 m3 vizet , a ház hőigénye pedig 4 kwh óránként, vagyis ha 4 C fokot tudunk belőle kivenni akkor van ideje visszamelegedni ott lent. Energiamérlege pedig : egy ilyen szivatttyú cirka 1100 wattos, 4 m3 víz 4 fokkal hűtve 16 kwh energia durván számolva is. Vagyis érdemes lenne kipróbálni szerintem. Hogy miért nem levegős gép az udvara? Abban maradtunk, hogy a levegő- vízes gépek valamiért drágák. Meg emlékeztek-e még a 2016-17-es télre? Én azt nem fogom elfelejteni!! Mi arra a garancia, hogy nem lesz megint? Lehet egy próbát megérne ez az ötlet. Olcsóbb, mint egy szondát fúratni és általában minden kertben van ilyen kút itt felénk.
Van igazságod, köszi a választ. Azért itt írtátok, hogy ha már vizes az egyik oldal, akkor nagyon megdrágul egy hőszipka, nem tudni miért. Az egyszerű villanyos kütyü ki lett próbálva, 100 kwh/nap lett 37 forintjával. Kicsit sokallták. Ezért gondoltam, hogy a pincében így meg lehetne oldani az egészet. Elekkel sem értek teljesen egyet. Ha szívjuk a kútból a vizet akkor ott nem gondolnám hogy millimétereket mozog a víz óránként. Ott vékony erekben mozog a víz, gondolom, akkor viszont egy 3 m3/h mennyiségnél mozogni kell neki. Szerintem, persze ezt is ki kéne próbálni.
"már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik"
Odahívnál egy hőkamerást, ő mutatna még tízet :)
Mondjuk a kályha forró levegője felszáll a mennyezetre, ott szétterül és a drágán előállított hő felét villámgyorsan leadja a szarul hőszigetelt mennyezeten (és körben a jéghideg beton koszorún) át a külvilágnak. Neked a hő maradékából kell megoldanod a lakás fűtését :)
"elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe. Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?"
Alap, hogy a füstgáz (persze az első perceket leszámítva) sehol ne érintkezzen 60 fokosnál alacsonyabb hőmérsékletű felülettel, tehát a vízforgatás semmiképpen ne hűthessen 60 fok alá egyetlen füstgázzal érintkező felületet sem. Tehát tulajdonképpen csak a 60 fok felett/mellett kivehető energiamenyiséget küldheted a fűtés/puffer felé, szóval mellőzz minden olyan megoldást / trükköt / tevékenységet, ami a kályha 60 fok alá lehűlésével jár.
"Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?"
Léteznek nagyon okos (akár külső) hőérzékelős szelepek is, amelyek elektronika nélkül is sok dolgot automatikusan megoldanak, pl vigyáznak arra, hogy a kazánod ne hűlhessen le 60 fok alá, de 60 fok felett automatikusan engedik a puffer melegedését, de mindig csak annyira, hogy a pufferből visszaáramló pl 30 fokos víz se hűthesse 60 fok alá a kályhát.
"3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra?"
Mindig nagyjából ugyanazt a vizet szívnád vissza, amit előtte leengedtél :)
A talajvíz áramlása sokhelyütt (folyóktól távol) csupán pár milliméter óránként.
Még különálló szívó és nyelőkőút esetén is van némi esély arra, hogy egy idő után a kettő között kialakul egy összekötő "alagút", ettől kezdve az egyik kútból kiszívott víz X százalékban megegyezik a másik kútba leengedett vízzel.
Minek szívatnád magad ilyennel jó drágán, ha van olcsó levegő/víz hőszivattyú a boltban. Ha meg annyira pici a ház hőigénye, hogy 1 fúrtkutas szonda bírná, akkor miért nem fűtesz valami filléres villanymegoldással, minek a milliós beruházás?
Miből van a kandalló fala? Ytong , gipszkarton vagy tégla?
A ytong nem tárolja úgy a hőt, nem is melegszik át annyira, ez van nálunk. Pont ugyanúgy festettték le a festők, (glett, majd héra) mint a szoba több részét. De alapvetően légfűtésre van, nagy átszelőzéssel.
Van egy kicsi rész a kéménycsőnél, ahol gipszkarton takarás van, hiába volt már kétszer is hálózva, egy kicsi repedés azért van a téglafal és gipszkarton találkozásánál.
A téglánál is aggódnék a felmelegés miatti esetleges repedések kapcsán a festésen.
Ha újra csináltatnám, akkor sima, vakolatlan téglából lenne az oldala a kandalló falának...
Üdvözlök Mindenkit! Segítségre lenne szükségem. A jövő hét végén készítik el a kandallónkat. Minimál stílusú a házunk, egy nagyon egyszerű feher sarokkandallónk lesz. A glettelést és a festést a férjem csinálja. Flexibilis ragasztóval gletteli. De melyik márka? Melyik jobb?! Vagy mind1?!Van esetleg van aki mást ajánl?! ... és mivel fessük? SIMA diszperzittel nem szeretnénk, szeretnénk ha kicsit eltérne a többi falunktól! Olvastunk sok cikket... van aki kültéri vakolattal csinálta, van aki mészfestékbe tett kvarchomokot... Mit ajánlotok? Köszönöm az ötleteket előre is!
Na mégegyszer! Elek! Gondold már át légyszi, hogy működne-é egy fúrt kút szondaként. Vagyis 3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra? Adott egy ilyen feladat, ezt gondoltam ki mivel csak egy kút van, nem is lehet másikat fúrni. Köszönöm.
Talán annyit, hogy kényszerhelyzetben vagyok ezzel az egésszel - fűtés szempontjából -.
Nappal fel tudom fűteni a házat - tehát alapvetően megfelelő nekem ez a vizes kandalló megoldás -.
Körbenéztem és már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik. Persze, tudom ezt lehet fokozni külső szigetelés, stb.
Most az az elsődleges cél, hogy ebből kihozzam amit lehet. Ezért kell valami megoldás az éjszakai meleg biztosítására. Ezért nézegetem a puffer lehetőségeket.
Csak, hogy jól gondolom e:
- elkezdek fűteni.... és amikor az elsődleges körben elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe.
Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?
Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?
Amennyiben igen: ezek a szelepek jellemzően mikor nyitnak? / Celsius /
"érdemes az 500 literessel is foglalkozni vagy 1000 literesben gondolkodjak?"
Egy 100 m2-es passzívház hőigénye (az év leghidegebb napján) óránként 1 kWh, viszont egy pont ugyanakkora hőszigeteletlen kádárkockáé viszont akár 20-30-szor akkora is lehet.
Létezik annyira alacsony hőigényű (rohadt jól hőszigetelt) ház, ahová 500 liter is bőven elég. Amikor literekről és fokokról beszélünk, akkor tulajdonképpen a tartályban (pl éjszakára) eltárolt kilowattrákról beszélünk. Egy szarul hőszigetelt hatalmas házba viszont még 1000 liternyi puffer is csak alig észrevehető könnyebbséget hoz.
További előny:
- ha elég nagy a puffered
- ÉS a vegyeskazánoddal gravitációs kapcsolatban van
- ÉS nem csinálsz nagy hülyeséget (pl 90 fokos puffer esetén már nem rakod meg a kazánt :)
akkor soha nem kell a víz felforrásától tartani.
"van hőcserélő nélküli is?"
Nincs szükség hőcserélőre, ha a fürdővizet nem a pufferből akarod kivenni és mehet a kazánban is ugyanaz a víz, ami a radiátorokban kering.
"a fűtésrendszerben keringő folyadék mennyiségéhez ilyenkor hozzáadódik a pufferben levő folyadék mennyiség?"
A víz valóban összeadódik, de ebből a vízből a kazán leállásától
1: az a víz tárol hőt, ami a (marhavastagon hőszigetelt) pufferben tartózkodik
2: az a víz éppen a lakást fűti (amíg melegebb a szobánál), ami éppen a hőszigetelésen belül a radiátorokban és lakótérben lévő csövekben tartózkodik
3: az összes víz, ami sem az első, sem a második pontban nem szerepel, az víz meg éppen szegényebbé tesz téged (hőt pazarol). Ide kell érteni minden csepp vizet, ami a fűtött lakáson kívül lévő kazánban, vagy pl a fűtött lakótéren kívül futó összes csőben van.
És amikor a termosztát+keringető a pufferből hőt kér, az a hő ne jéghideg csövek felmelegítésével induljon, tehát okos ember a puffert a hőszigetelt lakóburkon belülre teszi.
Világos, de itt arról van szó, hogy valami csak akkor tud belobbanni hirtelen, ha egyébként addig is jelen volt, éghető, és egyébként gáz halmazállapotú. Rendben van, hogy nem nyitsz rá ajtót, első a biztonság. De hányadik a hatásfok? Az a kérdés, hogy a kis teljesítményre történő szabályozhatóság ér-e annyit, hogy éghető gázok távozzanak elégetlenül huzamos ideig. Folytonégés fojtott égés árán...
Igen, olyankor tilos kinyitni az ajtót, mert belobban hirtelen. Ennyire nem szoktam visszatekerni. Meg egyébként is, kisméretű tűztér, kevés fa megy bele, és valamennyire kell égnie, mert szépen kifűti az egész házat.
A veszélyt nem degradálva azért érdemes megjegyezni, hogy ezek a BUMMMMMok általában cserépkályháknál jelentkeznek. Ott többszörös mennyiségű gáz tud összegyűlni, mint egy alábbi kandallókályhában és nem ritka, hogy a fojtás magának a járatoknak az összeséséből alakul ki.
Azokat az elégetlen gázokat úgy kell elképzelni, hogy nem csak jelentéktelen mennyiségről beszélünk.
A fa égésének több, mint 70%-át a gázok égése adja.
Tehát ha ezeknek a gázoknak CSAK a felét engedjük ki a kéményen máris produkáltunk egy 35%-os hatásfokromlást.
Ha a kályhánk -elképzelhetetlen 70%-os hatékonyságot tud, akkor a fentieket figyelembe véve ezzel a falyta folytogatással máris megteremtettük a 35%-os hatásfokkal üzemelő kályhát.
Persze ezzel nincs semmi baj, ha csak látványnak kell a kályha.
Azért amikor a videón látható módon az ember elveszi a levegőt a tűztől, a fából kiszabaduló éghető gázok mennyisége drasztikusan, és hirtelen nem fog lecsökkenni. Csak nincs elég égéslevegő, így nincs több láng. Látszik is amikor visszaadja (1:30-nál különösen, de korábban is egyszer), hogy először lángtenger, és kicsivel utána a normál égés (ekkor égnek el a tűztérben felhalmozódott éghető gázok). Tehát elvétel után éghető gázok távoznak elégetlenül jó darabig ki a kéményen.
"bár a kiegyenlítetlenség miatt a szomszédokra folyhat a víz...??"
Nem igazán értem, hogy miféle kiegyenlítetlenségről beszélünk. A meglévő vízzáró réteghez nem szabad hozzányúlni, te csak a tetejére teszed a plusz hőszigetelő lapokat.
Nem kék láng esetén elsőként valamilyen szennyeződésre, vagy levegő hiányra gondolnék. Persze ezektől nem lesz nagyobb a láng, csak nem lesz kék színű.
Van itt az index fórumon fűtésszerelő vagy gázszerelő topic, talán több is, én nem értek ilyesmihez.
Lapost tető esetén én a lakásom fölé ledobnék a tetőre legalább 10 centi xps habot és szórnék rá 5-10 centi kavicsot (megvédeném a naptól + leterhelném szélvihar ellen)
Az egészséges lakáslevegő nem a páratartalomtól függ, hanem a széndioxid tartalomtól (ajánlott érték: max 1000 ppm). Azért kell szellőztetni a lakásokat, hogy alacsony legyen a széndioxid szint. Sajnos a széndioxid mérő műszerek nem olcsók (25-30.000 Ft tól kezdődnek) próbálj megkérni vaslakit, akinek van, hogy adja kölcsön egy napra.hogy több ponton is mérhess a lakásban.
Egyszerű páratartalom mérők fillérekért kaphatók még a teszkóban is (hőmérővel egybeépítve), de a páratartalomnak semmi köze a co2 szinthez.
Viszont ha egy lakásban télen magas a páratartalom, akkor valószínűleg igen szar a szellőztetés, tehát valószínűleg egészségtelenül magas a széndioxid szint.
Lehet, hogy az új tető hőszigetelése gyengébb a réginél, mindössze ezért dolgozik többet a gázégőd.
Esetleg te is csináltál komoly változtatást a lakásodon, amit most elfelejtettél megemlíteni. Pl nagyon sok laikus az új hőszigetelésre próbálja ráfogni a páratartalom megemelkedését és a penész megjelenését és közben egy másodpercig sem gondol arra a (szerinte) jelentéktelen apróságra, hogy ablakcsere is volt :)
Héra cserépkályhám van, ami a problémám vele, az az hogy ebben a szezonban túl sűrűn kapcsol be az automatája. Be van állitva 3. fokozatra és ezt tavaly nem csinálta, hogy naponta többször bekapcsol.
Ősszel volt lapostető felújítás, remélem nem kavartak be ott a kéménynél (legfelső emeleten vagyunk) mert így olyan mintha állandóan huzatot kapna, nagy, levegős lánggal ég.
Első teles kandallós vagyok, szerintem kb. hozzád hasonló méretekkel: kétszintes ikerház, a szomszéddal fűtött fallal csatlakozik, föndszint + emelet egyaránt 40m2, belmagasság 2,4m. Levegő szempontjából jól átjárható, a kandalló jó helyen van.
Tapasztalatom szerint sok leszneked az a 12kw, és ha nem akarsz szívni vele sokat, akkor elfelejted az olcsó betétet. Nekünk ez van:
Kicsi, hosszanégő betét, nem fűti túl a lakást, de nagyonszépen szabályozhatóan hosszan ég. Ha kell, vissza tudomfogni úgy, hogy épp csak lassan égjen, ill. a legnagyobb hidegben (kb. -8-9fok volt most) megdurrantva szépen kifűtötte az egész lakást. Napi rendszerességgel használjuk, de elsősorban nem főfűtésre. Napi kb. fél óra a bíbelődés vele, és sztem drágább, mint a gáz. Csak akkor vágj bele, ha így belefér. Ja, és alap dolog, hogy tárolnod kell (és meg kell venned (!)) a fát két évre előre. Hangulatban viszont verhetetlen!
Árban kb. annyi volt, amit írtál: 450eFt körül van a betét, mégegyszer ennyi a munkadíj.
"- elég lenne csak valahol felül egy kb. 100mm furat?"
A forró kályháról a forró levegő
- először is felvágtat a mennyezetre (hiszen a legmelegebb levegő a legkönnyebb, ezért mindig a legmelegebb van legfelül)
- a mennyezeten szétterül (mint egy "felfelé folyó víz") és elfoglalja az összes rendelkezésére álló területet.
Ha ezt a területet behatárolja a konyhád négy fala, akkor ez a forró levegő csak azon a területen oszlik el, de ha egy JÓ NAGY (tehát nem röhejes 80, hanem TÖBB SZÁZ cm2-es) lyukon a forró levegő át tud "folyni" a nappaliba is, akkor a forró levegő szétterülési területe már konyha+nappali lesz.
Persze a kályha felett időközben újabb adag forró levegő gyártódott, az előző adag meg már egy kicsit lehűlt (ha a mennyezet felett nincs qrva vastag hőszigetelés, akkor szétterülés közben nem is kicsit hűl le ez a forró levegő ;) tehát az újabb adag forró levegő az előző adag FÖLÉ fog benyomulni (és ott szétterülni a plafonon), eközben az előző adag levegőt eggyel lejjebb szorítja.
És így tovább, az új forró levegő a plafontól egyre jobban szorítja lefelé a régebbi, egyre jobban lehűlő levegőt, egészen le a padlóig.
Legalul van a leghidegebb levegő, ennek vissza kell jutni a kályha aljához, hogy újra felmelegedhessen és új körforgásba kezdhessen. A nappaliból ezt a visszautat vagy egy nyitva hagyott ajtóval oldod meg, vagy egy kb ugyanakkora lyukkal a padló felett, mint amekkora lyuk fenn van a mennyezetnél a forró levegő számára.
Amúgy ilyen nagy kandallót egy jó nagy szobába telepítenek,
pl. egy min. 24 nm -es szobába elmegy. Aztán a felesleges hőt át szállítjuk a konyhába. Ajtó nyíláson keresztül, de a konyha max 10 nm-es és az ajtó jó nagy és nem zárják be állandóan.
Akkor nézzük a felületeket. Egy 100 mm-es furat felülete D2 Pi /4, azaz 100 a négyzeten x 3,14 / 4. Ez 7850 mm2, de ilyenkor jobb deciméterben számolni, tehát 0,785 dm2. Aztán feltételezve, hogy a konyha és a szoba között van egy ajtó, az mondjuk 70 cm x 2 m annak felülete 7 x 20 = 140 dm2 tehát 200 x akkora felület a hő mégis lassan megy át. Az ajtó nyíláson.
Hogy egyszerűbb legyen a nyílás 100 x 100 mm2, ami 1 dm2,ha kettő van akkor 2 dm2 akkor is 70 x kisebb a felület.
Így nem megy a hőt átvitel.
Egyébként az egy fűtő készülék több fűtendő helyiség bevett gyakorlat a magyar lakosságnál. Kényszerből takarékosságból. Összeajtózásnak nevezik.
De csak akkor sikeres ha megfelelő ajtó felület van. Még a 70 x 200 cm -es ajtó is kevés.
Akkor sikeres ha az ajtó kettőszárnyú és elég sok ideig nyitva van . Majd mindig.
Úgy általában egy nagy helyiségből két kisebbet lehet fűteni. Ha a fűtőkészülékes elég nagy, a két másik pedig viszonylag pici. Pl. 20 nm -es szobából lehet kettő 6 -7 nm -es szobát / fészoba / is fűteni. Nagy ajtónyílás , jónagy fűtőkészülék.
De így is lesz hőfok különbség.
pl. korábban a konvektoros lakásoknál dívott ez a nem tökéletes megoldás. Úgy vélték jó lesz, mégsem lett jó.
Nálad az a kettő lik semmi ! Talán ventilátorral, de akkor annak a hangját kell hallgatni + a porkavarást elviselni .
Az általam bemutatott újgazdag 400 millát költött a beton villájára. Állítólag nyaralóként némi rábeszéléssel még el is fogadják. Nem lakó épület, csak hobbi villa.
" Hőszigetelt és hőszigetelt ház között akár 15-20-szoros hőigény különbség is lehet, a csúcs hőigény lehet mindössze 10 watt négyzetméterenként (passzívház), de lehet akár 200 watt felett is (két centi hőszigetelő vakolat)."
Lehet az akár 100 -os is.
A hőigény megnevezés a következőkre vonatkozik :
Mínusz 15 fokban, egyenletes mondjuk 20 C fok belső hőmérsékleten mekkora teljesítménnyel lehet a hőmérsékletet tartan egy adott házban /lakásban/ helyiségben.
Az értékét kW -ban adjuk meg. Házaknál, lakásoknál elég egy egyszerű számmal megadni, helyiségeknek pedig egytizedes pontossággal.
Tehát az adott lakás hőigénye 3 kW …. 6 kW vagy 12 kW. Ez az érték kell a hőtermelő pl. a kazán stb. kiválasztásához. Mindig azt szokták ajánlani a laikusoknak, hogy a mérnök úrral , az energetikus úrral /hölggyel számoltassák ki. Azok kis is számolják, elvégre kell nekik a pénz, sőt a buzgók akár kettő tizedessel is megadják az értéket.
Pl a kuntcsaf kéri hogy határozzák meg az ő konkrét házuk hőigényét . Némi felmérés, némi titokzatosság után jó rutin képességgel megadják , hogy a házának a hőigénye 8,76 kW.
Örül az illető, válaszhat kazánt. Az persze más , hogy a kereskedelmi kazánok a lakosságiak mind legalább 20 k W sőt annál némileg nagyobb teljesítményt is produkálnak,
tehát ugyan mindegy hogy az a ház 7 kW vagy 12 kW hőigényű, biztos belefér.
A hőleadók …. konkrétan a radiátorok hőigény meghatározása már rizikósabb, ezért ezt általában egy tizedes pontossággal illik megadni... a kettő tizedes szintén nagyzolás.
fürdő 1,4 kW stb. A lényeg ,hogy a radiátor felülete/teljesítménye egy picitt pl. 15 -20 % -kal nagyobb legyen mint a megállapított lakás hőigény. Ha lakásé 8 kW a radiátoroké legyen 10 kW és minden stimmel, Fordítva pl 8kW -os kazán teljesítményhez 6-7 kw rad felület... állandóan kapcsolgat a kazán.
Vissza a hőigényre , a házak lakások hőigényére annak meghatározásához sok sok adat kell, kezdve az alapterülettel, fal vastagságokkal, födém, nyílászárók nagysága , minősége, fajtája , a benapozottság és még számos adat. Ezeket objektíve meghatározni körülményes, nem fizet a vevő annyit hogy megérje. ennek ellenére ha kér valaki hőigényt és fizet fog kapni, sőt legtöbbször olyant ami nagyjából megközelíti a valóságot.
Az energetikusok vannak annyira rutinosok, hogy meghatározzák.
Akkor a példák . van egy második emeleti 24 nm -es társasházi lakás - Áll pl. egy 18nm -es szobából, a maradék fürdő konyha belépő. elég picinyke ,de pl. a Kossuth -tér környékén ahol azért nem randalíroznak, csak jó ! Második emelet, védett, alatta felette netán oldalt is lakások. kiszámolta az energetikus ,hogy a hőigény 2,11 kW.
A 6 kW -os egyszem konvektor mindig minden időben kifűti.
Aztán a szomszéd 76 nm-se lakása , ami pont sarkon van, ennek a hőigénye a számítás ( ?) a rutinból, tapasztalatból megadott érték olyan 7,2 kW. A tulaj 2 éve kondis kazánt szereltetett
fel, 6db. megfelelőméretű radiátorokkal, a fűtés kitűnő , ha radiátorok is jól vannak megválasztva, hiszen a kondis kazánok is majd mindig tudják, a 20 kW -ot, kell a melegvízhez.
Az illetőnek ez a fűtése 2 millába került … belváros , jó ház, itt a ceruza is vastagabban fog,
Van a 4.-en egy sarki lakás, olyan 135 nm, felette a csupasz födém, itt a számított (?) hőigény 14,55 kW, így adta meg az energetikus . Ő persze tudta , hogy kiszámolni pontosan úgysem
lehet, de mivel fizettek neki, az értéket meg kell adni, hát, hogy fontosnak látszon megadta a kettőtizedeses értéket. Elvileg még ide is jók a kereskedelmi , legkisebb kazánok. Mindegy hogy az érték 13 vagy 17 kw a kazán tudja. Pech akkor van ha egyszerre a három szomszédja , a bal a jobb és az alatta lévő felújít, nem fűt, sőt akár nyitva is hagyja az ablakait és beüt egy tartós mínusz 15 fok alatti hőmérséklet, az óvatos energetikus ezért inkább a 35 kW -os kazánt ajánlja. Biztos ami biztos.
Aztán Hentes István valami miatt meggazdagodott, neki most fejeződik be a 380 nm -es hidegkúti villája , az energetikus már kettő kazánt is javasolt, pl. 2 db 35 kW-ost. nem láttam a dokumentációt így nem tudom mennyi a számított hőigény, valószínűleg az illető jól határozta meg.
Egy másik újgazdag 500 nm -es villa komplexumot épített magának, szereti a betont, valamiért a hőszigeteléstől idegenkedik … mondták neki hogy befülleszti a házat stb, tehát nem tetet rá hőszigetelést … az építész mit tehet , így rendelték meg. Na ennek a háznak a hőigénye lehet úgy 80 - 90 kW
az első példámnak a 2, 11 nek a 40 x rese.
Mondhattam volna persze a gazdagok helyett iskolát, művelődési házat stb. -t. Lényeg hogy nagy épületnek nagy a hőigénye- azt azért jól kell meghatározni--- sokféle módszerrel. Egy 400 - 500 nm-es épület fűtését megépíteni csak jól kidolgozott terv alapján lehetséges.
Szegény építész, neki kell tartania magát a szigorú hőtecnikai szabványokhoz, de hát a megrendelő az úr... majd megoldják valahogy. Pl. kitalálják hogy az nem is lakóépület vagy némi simli a számításoknál.
Én most megnéztem ezt a majat ez 8kW-osnak írt, csak a neve 12.
Én a leírt használati körülményekhez valóban inkább egy minél kisebb betétet javasolnék.
Olyat ami belülről samot/vermukulit lapokkal bélelt, hogy gyorsan fel lehessen forrósítani az égésteret, ne kelljen agyig pakolni és ezzel szauánává varázsolni a szobát.
A betét köré építenék egy nagy tömegű tégla magot ami elnyeli a sok hőt.
A tégla magot talán szigetelném ytonggal kívülről, de nem biztos.
Ezzel este meg lehetne rakni a kályhát élvezni a tüzet, majd éjszakára magára hagyva még reggelig tolná a tégla a meleget.
Füstcsappantyút és nem túl nagy kémény választanék hozzá.
"12 kilowattos kandallóban is lehet 3 kilowattos tüzet csinálni."
Ha lehet vele úgy tüzelni, hogy a szép látvány megmarad, tehát az üveg nem kormolódik, lehet bambulni előtte, hogy de szépen ég - mert erre kell- és ezt a MAJA betét tudja, akkor nincs több kérdésem.
Látom nagyon pongyolán kérdeztem, próbálok korrigálni.
A ház - szerintem is - pici, újépítésű ikerház. Szigetelés minimum 10 cm van rajta. Az alsó, egybefüggő, egy légterű helység max 30 nm lehet a belmagasság lehet vagy 2,6 méter, de én nem mértem.
A fűtés központi fűtés, gázos, nem hideg hónapban - elmondásuk alapján - 10.000 Ft a gázszámlájuk, ( eddig max 20.000 Ft volt) tehát jól szigetelt a ház.
A kandalló "játszani" kell, mert szép és látványos. Ezzel egyet is értek. Amikor mi akartunk építtetni, az öreg szaki nem csinálta meg, mert azt mondta, az túlzóan sok lenne. 7*4 méter, 2,8m belmagassággal volt az egybefüggő tér, ahova kértük volna, (a ház 8 cm szigeteléssel van ellátva) onnan nyílnak egyéb helyiségek, illetve az emeleti feljáró. Javaslata egy egy kisebb 6 KW körüli kandalló kályha volt. ( van központi fűtésünk, fa, kazános)
A 6KW-os javaslata ellenére 8KW-os Wamsler kandallókályhát vettünk, ( az tetszett, és abba belefér 37 cm hosszúságú fahasáb) de 2-3 óra után ( teljesen levett levegővel is) 30+ fokot csinál, így nem is igazán használjuk. Sok. Kb 0-5 külső hőmérsékletig az egész házat kifűti ( minimum fokozaton), ha mondjuk 6-8 órát üzemel. Akkor lent van 30-31 fok, fent 23-24.
Ebből kiindulva gondoltam, hogy ha ők látványként szeretnénk használni az eleve fűtött lakásba, akkor az oda rengeteg. Félig megrakva is 3-4 órát ég, nyitott ablaknál is szauna lesz,de ez csak az én (laikus) véleményem.
A kérdésem lényege az lett volna, hogy jól gondolom-e, hogy az oda sok a 12KW, ill. a MAJA betét mennyire jó, ( olcsónak olcsó), van-e kisebb betét, ami jól leszabályozható úgy, hogy a látvány azért megmaradjon ( ne kormolja le az üveget a visszafojtás miatt).
A terv szerint kívűlről szívja be a levegőt, új kéményt is kap.
"Az ő számításai szerint 180 légköbméter az alsó és felső szint együtt, szigetelt ház."
Feltételezzük, hogy az alsó szint 50 nm, 2,6 belmagassággal, akkor ott a légköbméter 130, a maradék 50 m3 pedig valami nagyon alacsony tetőtér. Lehetséges ,de a valószínűsége kicsi.
Jó az a 12 kW-os maja vagy bármi kandalló, de nem fűtésre.
Csak nem gondolod hogy valaki állandóan előtte ücsörög és rakja a tüzet ?
Most az 180 légköbméteres ház még sok egyéb paraméterrel is rendelkezik, amit tudni illene. De nem tudjuk.
Feltételezzük, hogy az ismerős jól számolta ki a térfogatot ( 7. általánososok már talán ki tudják számítani ) , az a szigetelés is átlagos, akkor annak a háznak a hőigénye ----- mínusz 15 fokban van úgy 10 és 14 kW között. Ez azt jelenti, hogy folyamatos fűtésnél ennyi energia teljesítményt igényel. De nincs mindig ilyen hideg. Általában kevesebb-
a hőigény mindig változik... ezt egy gázkazán, egy villamos fűtés tudja követni-
A kandalló nem !
Mégis mire jó egy kandalló ??
Nagyon sok mindenre, gyönyörködésre , melegedésre, pénz költésre.
Az a 12 kW nagyon nagy teljesítmény. Ha van abba a lakásban egy nagy tér, még jó is lehet.
Tehát nagy tér, száraz tüzelő, jó kémény és egy ember aki időnként rakja, Akkor minden stimmel.
Pl. ha van egy 32 nm-es nappalim 3,2 belmagassággal - oda elmegy, ott még jól is szuperál.
Ez a 180 m3 -nek több mint a fele és mi lesz a többi helyiségekkel.
Az ajtókon , csöveken át engedi a meleget ? át megy , de tökéletes soha sem lesz.
Jó az a kandalló, de az csak hőt termel, a hőt el kis kell szállítani, elosztani jól szabályozni.
Nem véletlen hogy kitalálták/kifejlesztették a központi fűtéseket.
Hőszigetelt és hőszigetelt ház között akár 15-20-szoros hőigény különbség is lehet, a csúcs hőigény lehet mindössze 10 watt négyzetméterenként (passzívház), de lehet akár 200 watt felett is (két centi hőszigetelő vakolat).
Szóval az, hogy "a ház hőszigetelt", az önmagában még nagyon kevés információ.
"Jól látom-e hogy sok lenne oda a 12KW"
12 kilowattos kandallóban is lehet 3 kilowattos tüzet csinálni.
Fordítva már sokkal nehezebb a dolog :)
És ha szinte soha nem lesz maximumig kihajtva, akkor minden kandalló sokkal tartósabb, még a vacak olcsó is.
Kedves ismerősöm kandalló építtetésre adta a fejét. Kapott árajánlatot amiben 12KW-os MAJA kandallóbetét lenne.
Az ő számításai szerint 180 légköbméter az alsó és felső szint együtt, szigetelt ház.
Jól látom-e hogy sok lenne oda a 12KW, illetve milyen minőségű ez a MAJA, esetleg lenne jobb tippetek? Ha drágább a betét, szerintem nem okozna gondot nekik.
aztán amikor meggyulladt a fa, akkor jól lezárja az összes rést, hogy jó lassan égjen a fa. És bármikor felrobbanhasson a kályha, ha akar :)
A tűzilevegőt korlátozni, csak az UTÁN szabad, amikor már az ÖSSZES fahasán vörösen izzik (egészen a közepéig!) Ez előtt lefojtani a tüzet vagy robbanásveszélyes, vagy csak egyszerűen tűzifa-pazarlás.
13 kg száraz fa marhavékonyra hasogatva és tüzelés közben az ajtó résnyire nyitva hagyva = 40-50 kilowattos tűz, ez a tüzelési stílus néhány nap alatt tönkreteheti a kandallódat
13 kd fa 1-2 db rohadt vastag fahasáb formájában valószínűleg 5-6 kW-nál nagyobb lángot nem fog produkálni, ha mindig így tüzelsz, akkor a kandallód élettartama talán meghaladhatja a 100 évet is.
Mennyi lehet az élettartama egy Supra temporis 3d kandallónak? Minden nap fűtök, teljesen száraz akáccal pakolom, egyszerre maximum 13-15kg-t rakok rá. Mire számítsak? Honnan veszem észre hogy karbantartani kellene majd?
Ne nevessetek ki, de szeretnék őtletet tőlletek, és ha van kivitelezőt is. tavaszra.
Szoval kb 5 éve rakattam egy cserépkályhát ami még a télen felemelkedett a teteje.kályhás szerint ( (pesti előtte román szarmazásu ) tul fütőttem , ujra átrakta / mondanom sem kell nem olcson .
Na most ha látnátok a tetejét , huuu én ilyet nem láttam mindha nem fejezte volna be , na mindegy ,fiam befedte, Most megint felemelkedett az egész teteje. Én nem voltam otthon. menyem tüzelt.
Na most elegem lett a cserép kályhábol kicsit. Egy vagyon volt és most rakathatom át megint. Nagyszüleimnek egész életükben és nekem az előző kályha is 15 évig mükődőtt remekül. Most felmerült olyan bennem ,hogy nem -e lehet olyant hogy veszek egy kájhát és kőrbe épiteni csempével ? Hogy ugy nézzen ki mint cserépkályha ,de mégis belül kályha ? Már csak azért mert a kapható kályhák nem tettszenek nappaliban. Létezik ilyen ? vagy marad megint az átrakás ? Vagy valami jó őtlet , egy 7x5 méteres nappali fütésére, persze mellette van kőzponti is. De ugye a kályha melege mégis na .
Igen, abban az esetben van értelme, ha nincs más, és fűteni kellene...
Egyébként meg ugyanúgy tárolni kell, ugyanúgy koszol (persze nem akkora helyen és nem olyan mértékben, de akkor is) és nem is lehet hasonlítani a tüzifához. Tapasztalatom szerint a bükk, akác, kőris megfelelően felhasogatva és a szabadban tárolva egy nyár alatt is szárad annyit, hogy lehet vele tisztességesen fűteni. Nem ez az ideális, de lehet. A kőris a legjobb, mert könnyen gyullad (akár vizesen is), ugyanakkor szépen és sokáig ég, nagy parazsat ad, nem nehezebb hasogatni, mint akármilyen másik fajtát, nem fülled be, nem "szállják meg" a bogarak.
A tölgy, cser, gyertyán esetén viszont kevés az egy nyári száradás, ezzel tisztában kell lenni.
Végül is... A tüzifa az 100% fa, ugye, a fabrikett pedig újrahasznosított fahulladék.
De többször elôkerült már a téma, ha valakinek van helye fát tárolni, az nem fűt brikettel. Akinek meg nincs, az normális esetben nem fával tüzel :) Mindenesetre a nem kiszárított tüzifánál jobb.
Kandallókba és/vagy átmeneti fûtésnek való, nem fôfűtésnek.
Egy ismerősöm regélt nekem a fabrikettről, annyira hihetetlen volt, hogy vettem a fáradságot, kipróbálni. Hát, a próba után csak kacagni tudtam! Látványkandallóba igen, melegítésre nem! Ha van rendes fűtésed, mellette pislákoltathatod a kandallóban a fabrikettet, nem kell félned, hogy túlfűtöd a lakást!
A brikett nekem is nagy csalódás volt, 3 fajta prémiumot próbáltam, de a közelébe sem értek a tüzifának semmilyen szempontból. És mondhat akárki akármit, jó pár év kandallózás után egyszerűen ez a tapasztalat.
A bükk egyébként nagyon gyorsan szárad, egy nyári száradással már lehet vele tisztességesen tüzelni. Viszont az a vastagság, amit irtál, közel sem ideális. Begyújtás után az első rakat legyen vékonyabb darabokból, és ha már megvan a massziv parázságy, és hőmérséklet, akkor mehetnek a vastagabbak.
A vízes nedves fa az oka szerintem is: májusban vásárolt vastag bükk ennyit tud fél év száradás után (ami inkább 2-3 nyári hónapot jelent...). Ősz végén néztem, 40% felett is volt némelyik közepe, a rossz hív, hogy azért 'csak' ennyi, mert itt akad ki a műszer...
Éppen ezért begyújtásnál az alap parazsat brikettel csinálom neki, hogy legyen előmelegítve a tűztér. Ha már brikett: nagyot csalódtam szinte mindegyikben. Egyedül az OBI-s 'nagy hengeres' (5db = 10kg) vált be, az korrekten ég le, és tart olyan parazsat, amiről meggyullad a fahasáb.
A hagyományos habarcsokból a meszet eszi ki a vacak hideg kéményekben megjelenő savas vízkicsapódás. Ezért "tűnik el" szép lassan a kötőanyag egyes kémények téglái közül.
"hát kis parázsról is könnyen hamar gyúl a padlószél darabká"
Egy kis padlószél darabka egy SOKKAL gyorsabban melegszik fel a kb 250 fokos (éghető fagáz kibocsátási) hőmérsékletre, mint egy vastag keményfa fahasáb.
Aztán ha már jön a gáz, akkor az a következő kérdés, hogy találkozik-e elég levegővel ÉS 600 fok feletti hőmérséklettel IS, hogy meg is gyulladjon. A világos vörösen izzó parázs persze bőven megvan 600 fokos, csakhogy az utólag rárakott ÉS már felmelegedett fából távozó fagáz néha nehezen akar lefelé menni a parázshoz, inkább elégés nélkül kiszökik a kéményen át. Ezért okosabb, ha utólag akkor teszünk a tűzre, amikor még vannak lángok.
- a keményfát az elején a puhával együtt gyújtod meg, tehát volt ideje felforrósodni, mégsem gyullad meg
- utólag dobod rá a még nagy lánggal égű puhafára
- utólag dobod rá a haloványan parázsló puhafára és azt várod, hogy az új hideg fahasáb külső felülete tíz másodperc alatt forrósodjon fel 250 fok fölé, ekkor kezdje ontani magából a fagázt, amely gázt rögtön gyújtsa is meg (lobbantsa lángra) egy arra járó varázstörpe a varázsgyújtójával? (mert ugye láng az régen nincs egy szál se az öreg parázs felett :)
Nehezen meggyulladás: Jelenleg száraz pudvás fenyővel tüzelek, meg puha fával. Jártam már úgy többször hogy ez meg van szokva (puhafás tüzelés) de rakok rá csont száraz szobahőmérsékletű keményfát akkor képes az is csinálni hogy csak füstölög, nem gyullad meg. Ilyenkor néha bedobok egy égő újságpapírt hogy belobbantsa a fagázokat és onnantól már megy neki magától az égés. (kandallóm hátránya hogy parázsra rakhatok csak mert képes kifüstölni, ráadásul amúgy sem szeretem "nyomatni" a kandallót így kevés a parázs viszonylag.)
""Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?""
Magas hőtárolású ÉS nagy hőátvevő felületű fűtőrendszerben teljesen mindegy, hogy mivel tüzelsz, mert mindenféle méretű tűz hőjét képes eltárolni és később leadni a lakásnak. Ilyenek a tömegkályhák és egyes nagyon profin megcsinált kandallók.
A hosszan égő és kis méretű tűznek csak kis hőátvevő felületű és szar hőtárolású fűtésrendszerbben (tehát a létező rendszerek 90 százalékánál) van jelentősége.
A kettő között van
- a cserépkályha: viszonylag nagy hőátvevő felület, közepesen szar hőtároló képességgel
- és a hőtárolós burkolattal okosan körbeépített kandalló: többnyire elég szar (kicsi) hőátvevő felület, esetenként kellemesen nagy hőtároló képességgel.
"Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának."
Az erdőben a fát méteresre vágják, úgy a legkönnyebb a kitermelt / elszállított / ellopott köbmétert megszámolni. Ezt később legtöbbször háromfelé vágják, így lesz a legtöbb hasábfa 33 centi hosszú, ehhez méretezik a legtöbb kályha tűzerét is (min. 40 centisre).
A fahasáb vastagsága az ügyfelek igényeitől és fahasogató lustaságától függ.
Általános szabály:
- vastag hasáb: jó sokáig ég, viszont rohadt lassan szárad, ezért (nem-balekoknak) nehéz gyorsan eladni, viszont kevesebb munkabért visz el a hasogatása
- vékonyabb hasáb: a vastagnak mindenben pont az ellenkezője :)
"És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög."
Ezt hívják vizes fának :) Ha combnyi vastag, akkor tedd ki szabad levegőre (de lehetőleg tető alá) 2-3 évre és utána figyeld meg, hogy egészen másképpen fog viselkedni a kályhában. Vagy hasogasd kisebb darabokra (tehát végezd el te azt a munkát, amit a fakereskedő kifizettetett veled), akkor ez év novemberére már többé-kevésbé száraz lesz.
"Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?"
Pontosan. A kályha belsejében a külvilághoz képest negatív a nyomás. Ezért nem kell egyetlen kályhát sem légtömörre csinálni, meg lehetetlen is, ráadásul nem is akvárium.
Elek szavaival élve fizikából felmentettnek minősül aki a kis, eseti kifüstöléseket tömítéssel, zsinórral, pasztával akarja megoldani.
Keményfa esetén csuklóvastag, puhafa esetén lehet vastagabb (kandallóm van) De amúgy az is számít mennyire hagyja az ember leégni. Én elégé leszoktam (kis szoba miatt), mert puhafával tüzelek általában de az meg gyorsan gyullad, esetleg alá dobok néhány vessző darabot.
Ha tényleg száraz a fa akkor nagyobb darabbal sincs gond amúgy.
Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának.
Csak azért kérdezem, mert most kifejezetten nagyobb méretet kaptam, -hasítva- combnyi vastag hasábok is vannak. És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög. A fa tavaszi beszerzés, a nedvességgel gondol vannak, de sztem ez nem indokolná a gyenge égést. Az egyik tippem az, hogy nincs elég parázs ahhoz, hogy átizzítsa a fát, és az a gyanúm, hogy kandallóba eleve vékonyabb fák lennének valók...
Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?
"Valami fustjelzot berakni esetleg a hideg kalyhaba? Az hamar megmutatna hol szivarog."
A legtöbb kályha-kémény rendszeren számtalan rés van, tehát egy füstgenerátorral ÉS TÚLNYOMÁSSAL tesztelve szinte minden kályha+füstcső orrán-száján füstölne :)
Csakhogy amikor a meleg kémény SZÍVJA kifelé a füstöt a rendszerből, akkor az összes résen BEFELÉ áramlik a levegő, ezért a legtöbb fűtőrendszer soha sehol sem füstöl.
A füstgenerátor amúgy nem rossz ötlet, de hő nélkül valószínűleg lehetetlen lesz ugyanolyan körülményeket (nyomásviszonyokat) létrehozni.
Háát nem tudom- Azt hiszem ennyire nem érzékenyek a füstérzékelők, bár tény, hogy nekem nincsen vele tapasztalatom.
A kéményre én is gondoltam, hogy valami tömítetlenségi, vagy nyomáspróbát kellene csinálni.
Sancibácsi lehet megadott egy hibát - ami nálam is lehet - és okozhatja. Alul a rácsnál már találkozott olyan kéménnyel ami tömítetlenség miatt visszafüstölt. Nem jutott eszembe hirtelen anno mikor kérdeztem, hogy nálam alul a kondenzvíz kivezetője körül kb ujnyi részen még van rés.
Most tömítőztem ki. Akár ez is lehetett, mert a régi rács alatt van a kondenzvíz dugó, ha a rácsnál füstölt akkor most itt is kiszivároghatott!
Ahogy egyre jobbá és jobbá válnak a fütőberendezések és a házak is nagyon fejlődnek -pl ott is van már nyomáspróba - A kéményeknek is kellene fejlődni. Pl nyomáspróbával megnézni, hogy sikerült-e úgy megcsinálni, hogy résmentesen záródnak az elemek. Persze tudom, hogy sok helyre már nem is raknak kéményt...
Valami fustjelzot berakni esetleg a hideg kalyhaba? Az hamar megmutatna hol szivarog. Esetleg arra az idore eltomiteni a kemenyt is? (Probalok otletelni, hatha.)
Aki ezt a honlapot csinálta, az nem terméket megismertetni/eladni akart, csak felvenni a fizetését :)
Vannak ám a westex honlapján 700-1000 fokos tömítőzsinórok is, csak átlagember számára kissé nehéz megtalálni. Mondjuk ahol nincsenek árak, onnan én automatikusan távozok :)
A teteje kifogástalan volt.Repedésmentesebb agyaghabarcs nem létezik, már az első fedés sem engedett át. A kályhacső+kályha is jól csatlakozott.
Ez megerősítette, hogy nem a kályha oldalán lévő helyiségből jött a szag.
A kémény viszont így nézett ki - képeken.
Alul látszik a külső légbevezetés csöve is. És a burkolt kémény. Anno még a kéménycsatlakozásnál a habarcs alatt volt hőálló paplan is körben- azon sem volt nyom.
Mikor végre kivettem a csövet már láttam, hogy a kéménybekötő elem alja szét van égve/porladva.Kicsit megvakarva kb az egész elporladt - de csak lefelé
A csatlakozó elem és a kéménycső jól csatlakozik, a gyári ragasztó kőkeményre volt kötve és repedésnek nyoma sem volt.
Viszont átnézve a keletkezett lyukon már látszik a kéménycső külső része.Itt sincs nyoma a füstnek.
Jó kérdés, hogy szerintetek így is lehetett-e ott átszaglás? Én eddig csak azt tapasztaltam, ha nyoma van akkor ott kifüstölt, de esetleg nyom nélküli lyukon is kijöhetett-e a szag szerintetek?
Javítottam habarcsba ágyazott cseréppel a lyukat, visszaépítettem mindent. Egy nap múlva tudom óvatosan szárítva felmelegíteni újra... hát nem érzem, hogy biztosan megvan az a füstölés... de ezt kizárhatjuk!
Külső légbevezetéses a kályhám.Közvetlen a tüztérbe juttatom a levegőt.Nem a kályha ajtónál jön vissza a füst.Szépen ég.Persze tudok a lakás felöl is adni neki levegőt, de ez most független ettől!
"Újak az ablakok!Ráadásul abban a helyiségben még középtömítéses is így biztosan jól zár."
Leírnám az eredeti kérdésedet kissé átfogalmazva:
"Van egy komoly gondom! Az új, kiválóan tömített ablakokkal sikeresen megakadályoztuk, hogy a cserépkályhánk levegőhöz jusson a külvilágból. Azóta a kályha nem működik megfelelően. Vajon mi lehet az oka?"
:)
Nyiss ki egy ablakot mindössze egy milliméterre, gyújts be és úgy nézd meg, hogy van-e füstszag.
"de az ilyen felső bekötés nem szerencsés megoldás."
Ez a "nem szerencsés" ez valami fizikai jelenséggel kapcsolatos, vagy lottózással kapcsolatos?
Van egy rakás olyan tévhit, amit senki nem tud megmagyarázni, maximum annyit lehet kiszedni belőlük, hogy "a kocsmában mesélte a Jóuzsi, aki ért mindenhez" :))
Természetesen nem, nem érződik meleg kéménynél ez biztos. Csak hideg szerkezet esetén, de sajnos akkor sem mindig - és ez nagy baj, mert napokig várhatunk egy-egy szagtesztre ami meg nem visz előre, mert mire érzed már nem tudod lokalizálni a helyet.
A gond, hogy ez túlmutat a cserépkályháson és a kéményseprőn is. Ilyet még nem láttam. Jómagam is cserépkályhás vagyok, ezért is a gondolom az, hogy ez szerintem a kémény miatt van. Viszont az meg tuti, hogy sehol nem fogok olyan kéményseprőt találni aki kijön és megmondja, hogy a gyári schiedel kéménynek milyen hibája lehet pl. Max találgatás - ami jódrága mulatság más pénzén. Gondoltam itt sok embernek van nyűgje hátha járt így valaki.
Logikusan lehet a kályha repedésein keresztül- palástja teteje ajtó stb. Mivel az a szoba ahol a kályha van nem volt soha füstős így azt kizárnám - persze nem lehet kizárni, hogy pont most lett valami mikrorepedés amiből hetente 1x kijön a füst- ergo építsem újra a kályhát, holott nyoma nincs, de tökéletesen természetesen nem lehet kizárni semmit.
Lehet a kéménybekötés - ez ugye az új helyiségben van és mivel a szag is ott szokott lenni így jogos is a felvetés, de mivel újrahabarcsoztuk így ezt is kizárhatjuk. Illetve nem, mert nem vettük ki a csövet, csak 5 centi mélyen kikapartuk és visszahabarcs. Na ott is ott van még a gyári bekötőelem ami egy vacak. Az miatt is szétszedhetem a kályha tetejét meg a felső sort lebonthatom majd ki a csövet aztán vagy látok valamit ott, vagy nem.
Lehet a kémény, hiszen az meg abban a helyiségben van... na de a kémény a béléscsövek között szivároghat át? Akkor ott van még, hogy ez a szigeteltelt kémény, még ott is át kell jönnie, majd át (a valóban porózus) kéménybeton testen. Ezt is kizárhatjuk, mert még be is vakoltuk - persze azon is lehet repedés - majd ezt is begipszkartonoztam - persze a csőnél el kellett hagyni, így ott is kitalálhat ha felgyűlik a gáz, és nem a bekötéssel van a gond, de ott jön ki például.
Szóval lehet bármi, meg az ellenkezője is!
Lefóliáztam a két helység közötti átjárókat, hogy legalább a kályhát kizárjam, de természetesen most semmi szagot nem érzetünk semelyik helyiségben!
A kályha mögötti faláttörést bedobozoltam, de ott meg a friss agyaghabarcs és a dobozolásra használt karton szaglik.
Szóval továbbra sem tudtam kizárni semmit!
A parkettát meg már raknánk le és készen a szoba... rémálom, hogy nem találok semmi nyomot!
A 90 fokos bekötés nem probléma a gyártó részéről sem ha annak megfelelő a tisztíthatósága.
És a külső levegő miatt sem robbanhat fel a tűztered, de az ilyen felső bekötés nem szerencsés megoldás.
A korábbi képen látható volt a flexi alú cső. Ha a padlástérből szívja az égési levegőt ami pl. adott időszakban legyen mondjuk 5C fok, akkor a forró tűztér mögött legyen 60C fok egy átforrósodott csőben. az nehezen indul el lefelé.
Egy régi (repedezett?) cserépkályha + amatőr tömítések esetén teljesen természetes, hogy begyújtás után itt-ott füst szivárog, amíg fel nem melegszik a kémény (tehát be nem indul a kémény huzata = szívóereje).
Próbáld ki, hogy a füstszag MELEG kémény esetén is érződik-e. Tehát begyújtasz, felmelegíted a kéményt, kiszellőztetsz és utána szaglászol, hogy meleg kémény mellett is jön-e valahonnan füstszag.
Vacak rendszereknél közvetlenül begyújtás előtt szokás a kémény(huzat) "beindítása" (előmelegítése) egy 5-10 másodperces nagy lánggal (pl összegyűrt papírok). Sokan nem is tudják, hogy ezt csinálják évek óta, csak akkor veszik észre, hogy kifüstöl a kályha, amikor az eddigi "sok papíros" begyújtásról átállnak kis lánggal történő begyújtásra (pl alágyújtós kocka).
Van egy komoly gondom! Már ketten is megnéztük - a mesterem is átjött - de nem találjuk, hogy mi füstöl.
Nem mindig jön elő és általában csak picit érződik, de zavaró.
A kályha egy cserépkályha. A hátsó új szobában van a régen kinti kémény (körbeépült) ami gyanús, mert ebben a szobában érződik a füst. A fal át lett törve. Ott átmegy a meleg is, meg a kályhacső is a kéményhez.
A kályha hátulját átnéztük - nincs nyoma és a régi szobában ahol a kályha van sem érződik semmi.
A kéménybekötésre gyanakodunk. Kikapartuk a fugát + habarcsot végig a kéménycső belsejéig. Szagot ott érezni (persze ott a füst), de nyom nem volt.
Visszatömtük gondosan.
A kémény burkolva lett kivétel a bekötésnél a betét -füstszag maradt!
A kémény Shiedel kémény a gyári "gagyi" cserépkályha bekötő elemmel.
Már arra gyanakodom, hogy az nincs megfelelően ragasztva- amúgy is porózusnak tűnik olyan nikecell szerű anyag a gyári csatlakozóelem.
Most végső elkeseredésemben szedhetem szét a kályha tetejét és ki a csövet, hogy kb semmit ne lássak és újra visszategyem a kéménybe a csövet.
Vagy agyaghabarccsal kitömni az egész csatlakozóelemnél a kémény füstőcső körül a kémény burkolatáig(gipszkarton) egy gipszkartonnyi vastagon és akkor ott tuti nem talál ki semmi.Hiszen zárttá válik a köpeny.
Mi tegyek?Már napok óta nyomozok és a szoba befejezése is csak ezért áll, mert 1 napnyi meló lenne, de így, hogy füstszag van csak tétlenkedünk/szagolgatunk/morforindozunk.Nem gondoltam, hogy így megszívat a kémény/kályha.
Hm, feltűnt, h nagyon nem akar kormolódni a kályha az ajtó felett(eddig mindig vastagon kormos volt) :) Ez ugye két dologtól lehet csak: vagy a fa, vagy a begyújtási technika jobb :) A begyújtási technika hibrid: felülre rakom a gyújtóst, a farakásban középen hagyok egy csatornát, ide rakom a papírt, alul is, középen is, és alulról gyújtom, az alsó ajtót begyújtáskor kinyitom, a huzat mintegy felviszi a lángot, és így felülről-középről kezd égni a rakás. Amikor már ég, akkor az alsót becsukom, ill nagyon résnyire hagyom csak nyitva, a felső kicsit nyitva.
persze a profik kerülik a vízszintes füstjárat szakaszokat, mert ezekben felhalmozódhat a korom, ezért rendszeres ellenőrzésre szorulnak. De ettől még jól fog működni a fűtésed, csak ne felejtsd el a vízszintes szakaszokat rendszeresen ellenőrizni+tisztítani.
Aki pedig azt állítja, hogy a külső levegő bevetetési pontja nem lehet magasabban a tűztérnél, az nincs tisztában az alapvető fizikai törvényekkel sem, ezért szerintem ne ő készítse a tájékoztató CD-t :) Egész kémény családok vannak, amelyeknél a tűzilevegő beszívási pontja csupán néhány centivel van a kémény felső vége (kimeneti pontja) alatt.
A füstgáz hőmérséklete folyamatosan változik, a 300 fok többnyire a csúcs érték, ami egy begyújtási-leégési periódus alatt csupán néhány percig igaz.
"mire a kémény végére ér akkor is van vagy 100 fok."
Kondenzvíz kicsapódás van minden felületen, ami 60 fok alatt van,
a begyújtás pillanatában viszont a kéményed mínusz tíz fokos, a füstcsöved pedig szobahőmérsékletű.
De még egy "már meleg" téglakémény is méterenként 15-18 fokot hűt a füstgázon. Nagyon sok téglakémény felső végén látszik, hogy a téglák közül "kiette" a maltert a sok kicsapódó savas víz, mert olyan sok a hőelvonás a (hőszigeteletlen) kémény alsóbb szakaszain, hogy a kémény felső vége szinte soha nem tud 60 fok fölé felmelegedni.
"RUF feliratú brikett jó a vízteres kandallóba? Érdemes megvenni?"
A RUF betűket egy brikettcsináló gép préseli bele.
Ilyen gép van jó pár az országban, mindenütt mást töltenek bele, a tiszta keményfától egészen a napraforgóhéjjal kevert szemétig.
Tehát a RUF felirat nem egy fa-termék, hanem egy fapréselő gép.
A fabrikett fából van, tehát minden fatüzelésű kályhában használható.
Akinek elfogyott a jó porszáraz tűzifája, annak szerintem érdemesebb megvenni a brikettet, mint frissen vásárolt félig vizes fát pazarolni.
"Esetleg valami tapasztalat, hogy mennyit kell rárakni - darabra - ?"
Minden háznak más a hőigénye, minden tűzmester más hatásfokkal pazarol tüzel és a RUF brikettek között is különbségek vannak.
Én pl keményfa RUF bikettből három darabbal szoktam tüzet rakni, de a legtöbb helyen ennél jóval többre van szükség. Kiindulásképpen (amíg ki nem tapasztalod az arányokat), súlyra kb 25-33%-al kevesebb kiló brikettel kezdj tüzelni, mint amennyi fával tüzeltél eddig.
Bár valószínű az amit éppen előttem írtatok. De ha tesztelni akarnád akkor szerintem (lehet kiröhögtök) hamuval körbeszórod s kicsit belenyomkodod Csak esetleges böffenéskor van gond de ugye tesztnek írtam :) Esetleg közetgyapottal ha van valakinek kevés.
Lehet, hogy igazad lesz - remélem - mert most jobban kezdtem tüzelni - magasabb hőfokra -
Még egy kérdés:
RUF feliratú brikett jó a vízteres kandallóba? Érdemes megvenni?
Van sok hulladék fám. Ezzel nappal jól megy a dolog de estére kellene valami keményebb, tovább égő, több hőt adó anyag. Keményfám nincs most mivel most vettem a házat és nem tudtam rákészülni.
Esetleg valami tapasztalat, hogy mennyit kell rárakni - darabra - ?
"- még nézeget, hogy mi lehet a gond - lehet, hogy még nem égett le teljesen a berendezés felületéről a cucc -."
Igen, könnyen lehet, hogy mindössze ez a gond, és azt érzed. Nálam az első szezonban ez úgy volt, hogy természetesen az első pár begyújtásnál éreztem, aztán sokáig semmi, majd januárban ismét előjött, amikor erősebben tüzeltem (aztán ha ez egyszer megoldódik -leég teljesen- akkor soha többé nem jelentkezik már)
Az is füstjárat szűkítés, amikor a füstcsövet nem csak 12-15 centire toljuk be a fali kémény-lyukba (amennyi a kémény falvastagsága), hanem 25-30 centi mélyre toljuk be "hogy jól benne legyen", a cső végét szinte nekitoljuk a kémény-kürtő szemközti falának :)
Szerencsére a kéményseprő ezt rögtön kiszúrja, amikor belenéz a kéménybe.
"A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt."
Kivétel
- a begyújtás utáni első másodpercek (gyengébb kémény esetén percek), amíg hideg a kémény, addig a "meleg levegő felfelé száll" törvén erősebb a kémény (hidegen még nem létező) szívóhatásánál.
- vagy amikor valaki olyat dob a tűzre, ami hirtelen olyan nagy hőfejlődést okoz, amivel nem képes a kémény megbirkózni
Minden más esetben a kémény szívó hatása garantálja, hogy semmi szag ne jöhessen kifelé sehol, mert minden résen/lyukon befelé áramlik a levegő.
Még egy lehetőség: előfordulhat olyankor is pillanatnyi füst(gáz)kilövés, ha a füstjáratban valahol szűkület/szűkítés van. Ezért is tilos a füstjárat szűkítése útközben.
"az én kályhámnál a cső nem bele megy hanem rá !!"
A füstcsöveket úgy kell egymásba dugni, hogy a cső belső falán lefelé csorgó kondenzvíz sehol ne tudjon kifolyni, hanem mindvégig a cső belsejében csorogjon egészen a tűztérig (kémény-összedugdosás esetén esetén a koromzsákig).
Ha nálad nem bele, hanem rá van dugva a csőcsonkra, akkor nálad a lefelé csorgó kondenzvíz ki van vezetve a kályha tetejére :)
"Nem akarok egy tubus , fekete, hőálló tömítőt venni"
Pedig ezen a helyen az lesz a jó megoldás. Léteznek tömítő zsinórok, de a tűztér kilépési pontján előfordulhat olykor akár 600 fok felett is (sötétvörösen izzó felület) és azt az olcsó zsinórok tudtommal már nem bírják. A kinyomós trutymó viszont 1000 fok felett is bírja, tehát vagy trutymó kell neked, vagy beszerzel valami komolyabb hőtűrésű (kerámia?) tömítő zsinórt.
A kályha tetején kondenzvíz? Begyújtástól hány másodpercig? Mindenesetre nálam tizenöt év alatt nem keletkezett ilyen kár, még a nem kis felületű vasból készült füstgázhasznosítóm se lyukadt ki pedig annak idő kell a felmelegedéshez. Hozzáteszem nálam ezzel együtt is van tömítés (minek szívjon falsot, majd én adagolom a levegőt), tehát nem folyik ki semmi.
Mondjuk belegondolva elfogadom, hogy egy lemezkályhát ez esetleg károsíthat, ezért peremezik ki. Öntvény kandallóbetétnél ilyesmit még nem láttam.
Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Nem így van.
Abban az esetben amit írsz az esetleges kondenzvíz szépen kicsorogna, ráégne a kályha külsejére. Akkor lenne csak fejvakargatás, mert szép többet nem lenne.
Kályhazsinórból van lapos profilú, én ide azt tennék (ha valahogy beférne), ha itt jön a szag, ha nem. Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Szerintem a szilikon ide kevés, vagy határeset, a piros színű szokott olyan 300 fokig használható lenni. Van pár termék efölötti hőtűréssel, azt van hogy szilikon névvel illetik, meg van egy fekete cucc 1200-1300 fokot tud, de ezek megszilárdulnak, nem ajánlom a rendszeres hőtágulások miatt. Ha létezik 600 fokig jó ami rugalmas is marad, az persze mehet, nem tudok ilyenről.
De valóban - itt kifelé normál esetben semmi se kéne, hogy jöjjön, rendes kémény esetén a tüzelés során még a kandalló ajtaját is ki lehet nyitni kellő óvatossággal, nálam legalábbis, pedig még majdnem 5 m-en keresztül kínzom a füstgázt, mire a kéménybe jut.
Nem jó irány a tömítgetés. A füst nem nyomással távozik a csöveken.
A tömítés csak tüneti kezelés, azt kell megállapítani, hogy azon a szakaszon (ha valóban ott jön ki a füst) mitől lesz nagyobb a nyomás, mint a szobában. Normál működés közben ilyen nem lehet. A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt.
Ahogy látható a képen, kifelé van peremezve a füstcső csonk. Ezt úgy kellet volna, hogy egy rövid darab 15-20 cm belemegy és utána van ráhúzva a cső.
Szerintem nem ott jön ki a szag de ha biztosra akarsz menni inkább hőálló szilikont vegyél ami max. 600C fokig bír ( 600 C fölött vastartalmúak az ehhez hasonló "kandalló" tömítők és egy idő után kitöredezik belőle).
A gázfűtésed valahol NAGYON veszteséges. Ha a kazánod hatásfoka nem ennyire szörnyű, akkor a kazán felülete és/vagy a csövezés rengeteg hőt pazarol NEM a lakás felé, hanem valószínűleg garázst/pincét/lábazatot/talajt fűtesz vele.
1 kg fából 1 kWh hő előállítása nem csoda, éppen pár napja írtam itt erről.
"Ez akkor bukik ki, ha magas hőmérsékletű áram fűtéssel hasonlítod össte azokat."
Sokan nem tudják, hogy
1: okosan elhelyezett és okosan irányított, SUGÁRZÓ fűtés esetén alacsonyabb szobahőmérséklet is elegendő azonos hőérzethez (ezzel a trükkel előznek a cserépkályhák, a hősugárzók és a mennyezetfűtések)
2: minél magasabb hőmérsékletű a sugárzó felület, annál jobban irányítható a hő a kívánt irányba (tehát cserépkályha minden irányban szórja a hőt, egy narancssárgán izzó elektromos kvarc-csővel viszont már célozni, sőt hőt "ellőni" is lehet, akár több méter távolságra).
A magas gyanta tartalom sok hőt termel, ezért egyszerre csak keveset tegyél a tűztérbe és csak azután tegyél rá újabb fenyőt, amikor az előző adag már teljes vastagságában parázslik.
Lassan aktuális lesz a dolog, szóval szeretném megkérdeni, hogy mit szóltok a karácsonyfa kandallóban történő eltüzeléséhez. Nyílván nem egyszerre, hanem apránként, mint gyújtós, vagy a gyújtóshoz adva kis mennyiségben. Jelenleg is fenyő léceket használok a begyújtáshoz, tudtommal az okés. De a tűleveles ágak okozhatnak-e problémát? Vagy egyátalán van-e értelme?
12 év alatt többször is mérték, mind a kazánnak, mind a kandallónak jó a névleges hatásfoka, éppúgy mint mindenkinél, hozzák a gyártó által ígért 96% (gáz), és 85% (kandalló) hatásfokot.
Szinte tökéletes az égés, a kéményen gyakorlatilag csak széndioxid negy ki.
Nem az én rendszeremmel van gond, hanem mindenkiével, csak nem tudnak róla az emberek.
Ezerszer sem értette meg senki, csak pár ember, aki hajlandó volt kipróbálni az áram fűtést magas hőmérsékletű eszközzel (minimum világít, olyan forró).
Hol így, hol úgy, de az eredmény mindig makacsul ez lett.
A rendszeres szakszerviz, és az a tény, hogy ekkora házra szigetelés nélkül mások is ennyit fűtenek el, vagy még többet, azt mutatja, hogy valójában a gáz és a fa tüzelés mindenkinél ennyit tud valójában szezonális hatásfokban.
Sokat kutattam mi lehet ennek az oka.
Miért ilyen alacsony a tényleges hatásfok?
Az egyetlen magyarázat a hőerőgépek maximális hatásfokát leíró egyenlet, úgy tűnik.
Tehát ezeket próbáltad hogy egyik évben gázzal másik évben fával harmadikban villannyal fűtöttél?
Ennyire brutálisan rossz nem lehet a gázos/radiátoros rendszered hatásfoka. Vagy valamit nem értek jól.
Én látatlanra azt mondanám, hogy egy NEM HASZNOS TÉRBEN elhelyezett kazánnalcsövezéssel örüljünk ha 50%-ot tud a gázos cucc, Kandallót mondjuk simán lehet 30%-ig rontani észrevétlenül.
- annyira jó a kéményed, hogy a megfelelő huzat-erősség produkálásához nem igényel túl forró füstgázt,
- ÉS a kályhádból viszont elég forró füstgáz jön ki,
..akkor butaság lenne a füstcsőből kifelejteni egy jó nagy felületű hődobot. Ne menjen ki a kéménybe az a sok hő, ha a kéményünk megelégszik kevesebbel is.
"meggypiros. Ez a korábbi méréseim szerint 550 fok"
Ebből a színskálából is lehet saccolni a vas hőmérsékletét:
Van egy kályhám. 95 cm magas felső kivezetésű. Egy kb 1,2 hosszú egyenes fűstcső, majd 90 fokos könyökkel a kéménybe, Így 215 ön megy a lukba.
Amikor jószáraz (ez mindig így van ) és nagyon felaprított tüzelő kerül a tűztérbe a cső a kályhától még kb. 20 cm re is meggypiros. Ez a korábbi méréseim szerint 550 fok, ennyi a füstgáz hőmérséklete. Ha betennék egy hődobot valószínűleg alacsonyabban lépne be a füstgáz a kéménybe. hely bőven van, 3. 2 a belmagasság, a hődob 60 cm.
Hová tegyem ? A kályha után közvelenül vagy a könyök elé ?
Kezembe került egy Wamsler Lucifer típusú játékkandalló.
Lenne egy kérdésem. Samott ki lett szedve valamikor valakinél, megvan mind viszont a felső samott tábla elhelyezésében nem vagyok biztos. Hátul van a füstelvezetés.
Van egy fém konzol amivel gondolom távtartóként üzemel. Össze tudom rakni kétféleképp.
1. Hátra rakom a távtartót, ekkor hátul és elől is kb egál rés marad
2. Hátra tolom teljesen a samottot és elől rögzítem, ekkor csak elől, az ajtó felett van nyílás.
A mai fűtőberendezések 99 százalékát "hülyebiztosra" gyártják, hogy a laikus kezelők a füstcsappantyúját ne tudják robbantó, a légellátását ne tudják szénmonoxid gyártó üzemmódra állítani. Nagyon kevés az olyan kályha/kandalló, aminél a kezelő lehetőséget kap a füst és/vagy a tűzilevegő TELJES elzárására.
A teljes építészet és energetikai ipar kilowattban számol. A joule valóban szabványos mértékegység, de csak fizikatanárok, tanítványaik és laikus újságírók használják, hozzáértők, szakemberek közül senki.
Elsőre hulladék ágfával gyújtottam be utána egyszer raktam rá régi hulladék szarufát / kb. 7 darabot /.
Na ettől sikerült felkergetni 90 fokosra a vizet. Egy kicsit be is rottyantottam tőle de szerencsére megállt itt :-)
Elzártam a levegőt de most nálam is jelentkezett az a dolog, hogy olyan érzésem volt, valahonnan szívja a levegőt. Ennek utána fogok járni, hogy honnan szívja.
Konklúzió:
- kell még rá radiátor / most 3db 1200-as + 1db 1000 van rajta /
- be fogok szerezni egy bojlert amibe el tudom nyeletni ezt a plusz hőt
"Sokan felteszik a kérdést, hogy melyik tüzelőanyag a legjobb választás egy családi ház fűtéséhez? Vegyünk példaként egy átlagos 120 m2 alapterületű családi házat, s tegyük fel, hogy a mai hőtechnikai szabványoknak megfelelő hőszigeteléssel ellátott. Ennek éves energiaigénye kb. 90.000 MJ. Ha a 85%-os hatásfokú tüzelőberendezéssel számolunk, akkor évi 8,5-9 t lignit felhasználására (lignit diószén: fűtőérték 12,50 MJ/kg) kerül sor. Ez kb. bruttó 115.000-226.000 Ft éves fűtésszámlát jelent (Mátra-Brikett Kft. telephelyi árakkal attól függően, hogy ömlesztett, vagy zsákos szenet használ). Ha ugyanazt az épületet 85-90 %-os hatásfokú gázfűtéssel, 2.900 m³ gázt (fűtőérték: 34,94 MJ/m3)"
Mátrabrikett kft állít ilyeneket.
dátum nincs, de régi lehet.
Mert azért manapság már 120 nm -en nem fűtenek el 2900 m3 gázt, legalább is abban amit a mai szabványnak megfelelőnek tartanak. Szerintem egy mai követelményeknek megfelelő 120 nm-es házban 1300 - 1400 /év gázt lehet elhasználni fűtésre.
A legrosszabb fűtési hatásfok értékeket akácfával tüzelve lehet produkálni,
mert az akácot annyira vizesen is meg lehet gyújtani, amikor a fűtőértéke még 2,5 kWh/kg sincs,
ebből lejön a szar hatásfokú kályha, az energiapazarló hőszigeteletlen kémény, no meg a hozzánemértő tűzmester a levegő-fojtogatós stílusával... szerintem jelen pillanatban is meglepően sokan fűtenek 0,8-0,9 kWh/kg körüli hatékonysággal.
Papíron 4-4,2 körül vannak a különböző fafajták, légszáraz állapotban.
Frissen kivágva (vizes fa) ennek csak kb a fele igaz, a fenti magas értéket kb 1-2-4 év száradás után éri el.
Ehhez jön a szar hatásfokú fűtőberendezés+kémény, ami a hő egy részét kiküldi a kéményen.
Ehhez jön a gyakorlatlan tűzmester, aki a fának csak egy részét képes hővé alakítani, a többiből hamut/kátrányt/kormot/stb csinál.
Tehát az ELMÉLETI 4 kWh hőmennyiség helyett 1 kg fából a legtöbb esetben csupán 1-2,5 kWh tényleges hőmennyiség lesz a lakásban (egyes optimisták 3-al szoktak számolni).
Akkor mi itt szerencsés helyen vagyunk ilyen szempontból, itt működik az egy nyerő-egy nyelő kút verzió. Orosháza környéke. Igaz, ha van egy régebbi, használatban lévő fúrt kút, akkor az szokott lenni a nyelő, általában ő már be van járatva, jobban nyeli a vizet, mint egy új kút.
"Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva."
Az ország nagy részén annyira rossz a vízadó réteg elnyelő-képessége, hogy a kiemelt víz elnyeletéséhez több nyelőkutat kell csinálni és/vagy nyomással (szivattyúval) kell visszanyomni. Tudok olyanról (homokos Alföld, vízréteg mélyen), hogy 1 db nyelőkút esetén 2-3 bar nyomás kellett az elnyeletéshez.
A kútklímák túlnyomó többségénél a kiemelt víz végül a csatornába/kertbe/szivárgóba kerül.
A ország egy részén persze egy db nyelőkút is problémamentesen dolgozna, de sokan ott is inkább a csatornába engedik a vizet, hogy ne kelljen még egy kutat fúrni.
Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva. Nem szivattyúzzuk összevissza a vizet a vízadó rétegek között. Én bízok abban, hogy ha lesz új szabályozás, ott figyelembe fogják venni, hogy a hőtechnikailag felszívott víz ami visszakerül ugyanabba a rétegbe nem fog vízkivételnek számítani. Vagy más elbírálásban fog részesülni.
1200X600-as radiátor 70/50-es vízzel tud 1200-1300W körül. 50 fokos vízzel meg nem szokták megadni, de úgy tudom, hogy 10fokonként 20%-ot le kell venni.
Tehát 50/30-as vízzel kb 800W-ot ad le.
Na pont így van hozzá egy 700/2000W-os olajradiátor.
Nem egymáshoz kell hasonlítani, hanem ha egy szoba max hőigénye 1500W akkor oda jó sok lesz a 2000W-os olajradiátor.
Mostanában páratlan napokon egy 800 wattos elektromos hősugárzó "utánozza" a páros napokon fűtő napi 7-8 kg fabrikett hőtermelését.
"Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó"
Hideg falak esetén + szarul hőszigetelt házban 2 kW valóban nagyon-nagyon kevés a kellemes közérzethez. Meleg falak + jó hőszigetelés esetén meg összesen fél kilowatt is elég lehet egy egész házra.
"Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!"
Hőszigetelés kérdése az egész. Az érdekesség kedvéért egy passzívház maximális hőigénye (tehát -15 fokos időjárás esetén) négyzetméterenként 10 watt, átlagos téli időjárás (+5 fok) esetén 4 W/m2 körül van. Tehát ha egy ilyen ház pl 100 négyzetméteres, akkor az év leghidegebb órájában 1000 watt kell a ház kifűtéséhez (átlagos hőmérsékletű téli napon a felénél is kevesebb).
Persze egy passzívház jóságú hőszigetelés drága dolog, viszont egy passzívházénál ötször szarabb hőszigetelés bárki számára viszonylag olcsón elérhető. Ekkor a 100 m2-es házunknak 5000 watt lesz a hőigénye az év leghidegebb óráján, amihez pl az általad említett "700 wattos szarokból" 7 darab kell.
Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó / csak a konyhai részen/. Pont arra volt elég, hogy ne fagyjon le a tökük. Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!
Vicc.
Ja és biztos jól lehet aludni amikor a nagyszobába egész éjszaka dübörög 4 ilyen szar. Hol van ez 2 db 1200-as radiátor hőleadásához képest?!
Hülye vagy te öcsém, és akkor még finom voltam és nőies! Mert ha őszintén elmondanám mi vagy te, akkor nem a "hülye" jelzőt használnám! Részemről befejeztem veled a diskurzust, szaladhatsz a modikhoz!
"De gondolja bele, ha minden telken ipari mennyiségben szivattyúznád az egyes vízzáró rétegek között a vizet ki-be."
Én nem azt mondtam, hogy minden hülye azt csináljon a talajvízzel amit akar, én csupán jogbiztonságot szeretnék. Pl legyen benne a törvényben, hogy az ugyanabba a vízrétegbe visszaengedett talajvíz mennyisége nem számít vízkivételnek. Ez a törvényalkotóknak pár peres munka lett volna, de valami miatt még sincs benne semmi ilyesmi.
És már sok éve nem hiszem azt, hogy ha egy törvény szövegéből "kifelejtődik" valami lényeges, az véletlenül lett kifelejtve. Szerintem valamiféle "kútadó" előkészítése folyik trükkösen, álnéven (kötelező kútbejelentés /büntetés) és nem akarják kihagyni a szórásból a jó vastagon megadóztatható magánszemélyeket (akik sok talajvizet mozgatnak meg), ezért lett "véletlenül kifelejtve" a jogszabályból az az jelentéktelen apróság, hogy egyes "vízhasználók" valójában egy cseppet sem használnak el a talajvízből.
Nem lenne szép dolog külön megemlíteni csak egyetlen pártot abból a kb 10 tagú párt-listából, melyek együttesen ravaszul összehozták a jelenlegi nagy magyar jogbizonytalanságot.
Csak a kémény + füstcső + kandalló több, mint tíz alkatrész.
És akkor még jönnek a radiátorok, csövek, elágazó idomok, csapok, keringető, termosztát, a fagyvédelem, a túlmlegedés védelem alkatrészei, áramszünet védelem, stb. stb.
"Írd le, hogyan tudnám a házam fűtését megoldani ennyiből: 3 szoba + fürdő + konyha"
Egy lehetséges olcsó megoldás: 4-6000 Ft-os elektromos fűtőtestekből elhelyeznék kb 7 darabot, plusz kb 60-70 ezer forint villanyszerelési munkákra.
A vízkivétel normál mennyiségben -talán- nem jelent gondot. De gondolja bele, ha minden telken ipari mennyiségben szivattyúznád az egyes vízzáró rétegek között a vizet ki-be.
Lásd ingyenes elektromos autós töltés. Halandó nem tud csak anyázni a töltőfej mellett, mert az egyik kocsimegosztó ipari mennyiségű autókat (4-500?) töltöget rajtuk. csakis azért, mert nincs(szarul van szabályozva.
Hidd el, hogy vita esetén a bíróság vízkivételnek fogja tekinteni, akkor is, ha a hőcserélődet leengeded egészen a talajvíz szintje alá.
Felesleges nyelvészkedni ott, ahol nincs jogbiztonság. Öt perc alatt előrántanak egy egy szakértőt, aki levezeti szépen, hogy a "vízkiemelés" a törvény szövegében nem azt jelenti, hogy kiemeled a talajszint fölé, hanem pl azt, hogy "kiemelted saját természetes közegéből".
Én a kertet pl úgy locsolom, hogy a víz egy milliméternyit sem emelkedik a talajszint fölé (gyökérzónás öntözés). A te gondolkodásod mentén lehetne így akár száz hektáros kertészetem, nekem ingyen jár a víz korlátlan mennyiségben, hiszen "nem történik vízkiemelés" (a talajszint fölé ;)
Ezt a "csak hőcsere" problémát nem nyelvészkedéssel, ravaszkodással kell megoldani, hanem a nyilvánosság erejével: minél több nyilvános fórumon támadni, nevetségessé tenni azokat törvényalkotási szakértőket, tanácsadókat, akik 2018-ban még nem hallottak a hőszivattyúról. És előbb-utóbb remélhetőleg megjelenik egy kiegészítő bekezdés a törvényhez... Ha lenne időm ilyesmire, akkor utánaolvasnék, hogy hogyan van ez szabályozva a műveltebb külföldi országokban.
Szia! Az jutott eszembe, mi van akkor ha nem vesszük ki a vizet a kútból, hanem a felszín alatt 1 méterrel egy aknában egy jó lemezessel kivesszük a vízből ami nekünk kell és had follyon vissza oda ahonnan jött, csak kicsit arrébb. Ez nem vízkivétel. Ez így működhetne szerintem.
Összevissza beszél már évek óta. De még nem is ez a baj, viszont az, hogy folyamatosan lehülyézi meg kiröhögi egy kandalló, cserépkályha topicban a fával tüzelőket, az már kiveri egy idő után a biztositékot (és még ő beszél illemről meg jó modorról). Természetesen azzal semmi gond, hogy egyéb, fűtéssel kapcsolatos témák, alternativák felmerülnek itt, én speciel élvezettel olvasom ezeket, mindig tanul az ember. De ez azt hiszi, hogy ő az atyúristen, mert rájött, hogy klímával is lehet fűteni, és aki nem igy tesz, az hülye egytől egyig.
"egy rendszer minél bonyolultabb annál nagyobb a hibalehetőség"
Ez egy nagyon okos mondás.
Szemléltetésképpen lássuk két példát:
Vízteres kandallós fűtés: kb száz db alkatrész (lehetséges meghibásodások!), milliós beruházási költség, minden évben 10-féle különféle kötelező cselekedet (a tűzifa beszerzésétől a hamuzásig), melyek közül némelyik cselekedetet évente több, mint 200-szor kell megismételni. Ez lenne az EGYSZERŰ fűtési rendszer?
Elektromos fűtés: beruházás összköltsége mondjuk 100e Ft, meghibásodható alkatrészek száma mondjuk 6 db, ezzel kapcsolatos kötelező éves tevékenység: nulla. És ez lenne a BONYOLULT fűtési megoldás?
Jó nagy szád van ahhoz képest, hogy új vagy itt! Te vegyél vissza, mert ha idegen helyre belép valaki illik köszönni! De ezt neked hiába mondom, ha szüleid nem tanították meg. :(
Nem (egyébként miféle lyuk, miféle gödörből???), de te viszont visszavehetnél. Nézzél felfelé 2 centit, és akkor láthatod a topic cimét. Ha innen további segitség kell, akkor az elég szomorú.
Éppen most nyomtam rá az esti adag kőrist a Supra M58-ra, reggel parázsról mehet tovább. 90 m2, mindenhol kellemes hömérséklet van, a kandalló előtt pipázva olvasni meg olyan feeling, amit te úgysem értenél meg soha...
Azért kérdeztem, mert a szembe szomszédnak van ilyesmi. Azt hiszem 12-14 darab + inverter / azt hiszem ez a neve / és 2,4 milla körül volt az ára a rendszernek. Na most ez minimum 10 év megtérülés. Na most a betápláló egységre adnak 5 év garanciát / ami nem olcsó dolog / és ismerve a tervezett elévülés fogalmát, tuti nem bír ki többet.
"egy rendszer minél bonyolultabb annál nagyobb a hibalehetőség"
Szerintem az én vízteres kandallóm nem arra lett kitalálva, hogy mindent a maximumon "kiszedjek belőle "
Persze, lehet kínozni a kilépő füstgázt és kisajtolni belőle minden hőt. Ebben az esetben - véleményem szerint - jönnek a problémák / túl alacsony füstgáz hőmérséklet, lerakódások, stb. /
Ja, akkor modernizáljuk a kéményt százezrekért meg plusz szabályzók, stb.
Ez tök olyan mint a napelemek. Az életben nem térül meg az ára / csak egyszer számolná ki valaki /
Na de még egy gondolat a kandallóval kapcsolatban:
Régebben volt szó a levegő ellátás problémáiról / túl sok levegő, nem lehet elzárni, stb. /
Próbáltam oda figyelni a bejövő levegő szabályzó "pillangószelepre /
Összeszerelés előtt nagyon jól kitisztítottam, megnéztem, hogy ne legyen semmi piszok ezen a részen ami esetleg megakadályozza, hogy rendesen zárjon. A levegőt a padlás feljárónál szívom be. Szépen szív, intenzíven. Úgy nézem, fokozottan vigyáznom kell, hogy a csövön ne jusson be piszok, vakolat, stb. ami később beszorulhat a szelepnél.
Ha jól emlékszem dstl írta, hogy utána kellett állítania a bovdenen, mivel nem zárt rendesen - ezt is megnéztem mielőtt összerakták -. Tesztfűtés alatt figyeltem a lángot és amikor már felmelegedett a rendszer teljesen elzártam a bejövő levegőt. Valahonnan biztos szív egy kis levegőt de szerintem ez teljesen rendben. Így - ha elfelejtem rányitni - akkor se tudok nagy bajt csinálni -.
Szerintem rendben van ez így, ahogy elkészítették.
Rossz szokás - szerintem - hogy felülbíráljuk a gyártót és módosítunk rajta -. Szerintem nem hülyék és pár évtized alatt talán szereztek annyi tapasztalatot, hogy jót csinálnak.
A szerelőkről pedig:
Az első szerelő - aki eljátszotta nekem a nagymenőt - le se szarta a fejemet. A megbeszélt időben nem hívott, nem vette fel a telefont és ki is nyomta -. Én elhiszem, hogy kurva menő a környéken meg tele van pénzel.
De én erre ugrok!!! Apám nekem azt mondta, ha megígérek valamit, legyen is úgy !
Egy biztos: én senkinek se fogom ajánlani. Lehet most olyan idők járnak, amikor kevés a "szakember " de az idők változnak / innen üzenem / :-)
A másik szerelő teljesen korrekt volt. Megmondta, hogy sok a munka de ekkor meg akkor tudna jönni. Felmérte, mondott egy árat - ami hozzáteszem nem volt magasabb a másiknál -.
Nem alkudoztam csak egyet kértem: " ha azt mondod jöttök és az ígért időben kész lesz, legyen is úgy, megegyeztünk "
Minden úgy történt, ahogy ígérte ! Ja és nem játszotta el velem, hogy " bocs' a Pistához kell mennem sürgősen, meg a Jancsinak sürgősebb ".
A kandalló árával kapcsolatban:
Először gyanakodtam, hogy ennyire olcsón meg tudom venni - Zalaegerszegen -.
186.000.- volt az idro 30-as
Ennyiért sehol se láttam. Mindenhol 40-50 ezerrel drágább volt / persze szuper akcióba :-)) /
"...szétfaragja a házát, plafonig nyit minden ajtót és be nem zárja azokat, hogy valamennyire szétterüljön a kandalló hője. Persze bármilyen burkolat vagy takaróelem felejtős."
Nagyon jók a fenti ötleteid, de esetleg olyan megoldást is választhat, hogy
1: a kandalló köré szép esztétikus díszburkolat épül, mégis fűt mint az állat,
2: csukott ajtók mellett is eljut a hő a többi helyiségbe.
"Ők sem nézik le a fölényeskedő tudálékos hólyagokat."
Ezt a fölényeskedőt melyikünkre kell érteni? Gondolok pl a fenti mondatodra.
Vagy azt a megoldást is választhatja kedves aetheroleum topiktársunk, hogy szétfaragja a házát, plafonig nyit minden ajtót és be nem zárja azokat, hogy valamennyire szétterüljön a kandalló hője. Persze bármilyen burkolat vagy takaróelem felejtős. Te magad írtad, hogy így - a'la nature - lenne tökéletes egy fűtőtest.
Képzeld, ezen a bolygón élnek olyan emberek, akiknek nem csak a hatásfok számít, hanem a praktikum és az esztétika is. Így választanak házat, autót, feleséget... Nem kell őket lenézni ezek miatt! Ők sem nézik le a fölényeskedő tudálékos hólyagokat.
"Chuck Norris egyszer beírt valamit a fórumba, és Mekk Elek nem kötött bele..."
Az ember saját tanítványait nem oktatja ki nyilvánosság előtt, csak személyesen, az oktatás keretében.
Egyébként az ő eredeti neve Mekk Norrisz, de engedélyeztem neki művésznév használatát.
Egy másik tanítványom (Mekk Gájver) pl megtartotta eredeti nevét, csak ő egybe írja.
És vannak még nagyon sokan, az ismertebbek között van pl Mekk Donáldsz, neki szakácsművészetet és marketinges átveréstechnikát tanítottam (az egyik tárgyból megbukott, már nem emlékszem melyikből).
Ez így csupaszon túl jó hatásfokkal fűt. Keress gyorsan egy "profi" szakembert, aki gyorsan körbeépíti (jó szorosan max 2 centi légréssel,, lehetőleg hőszigetelő ytonggal, felül egy mindössze tenyérnyi levegő-lyukat hagyva), az majd jelentősen csökkenti (kitereli a kéményen) a jelenleg a lakásban megjelenő rengeteg meleg nagy részét.
Azt a hosszú vízszintes füstcső szakaszt el kellene kerülni. Jobb lenne egy 45 fokos idomot tenni rögtön a kilépő csonkra. Ha ez nem lehetséges, akkor cseréld ki a 90 fokos idomot olyanra, amin van tisztító nyílás!
Ja, meg még arra is ualtam, hogy az Ytong se látott valószínűleg magasabb hőt gyártása során, mint a Silka, merthogy hasonlóan valami gőzöléses technológiával készül (csak ott a gyártó valamiért nem tér ki a hőmérsékletre, míg ugyanott említi a Silka 200 fokos hőmérsékletű gyártását), ergo nem biztos, hogy a Silka nem bírja a meleget, csak még nem tudjuk, míg a hasonlóan készülő Ytong ebből a szempontból jól vizsgázott.
Az utóbbi év során legalább 50 cikk magyarázta ezt a kút bejelentés-büntetés dolgot, ebből kb 5 cikk érthetően, ebből egyben benne van az egész folyamat leírása kb 1970-től 2018-ig, időpontokkal, rendeletekkel, mindennel, korrekt módon. Na ezt az egy cikket olvastam véletlenül, de már nem tudom, hogy hol (csak abban vagyok biztos, hogy NEM az origo.hu-n volt, ott egész rakás cikk van a témáról, de ahogy nézem azok nem tájékoztatás, hanem inkább birka-terelgetés a vágóhíd irányába).
"Inkább az a kérdés, hogy hőtárolásra jó ötlet-e..."
Az ytong súlya köbméterenként kb öt deka, ezért az sem lehet kérdés, hogy mennyire jó ötlet hőtárolásra használni: semennyire :)
"van vele sok tapasztalat"
Az Ytong-gal nagyon könnyű nagyon gyorsan dolgozni, ezért sokan használják sok mindenre, ezért valóban sok vele a tapasztalat.
De ytongtól azt várni, hogy jó lesz tőle a kályha hőtárolása, az kb olyan, mint egy háztartási létraára terített reklámújságtól azt várni, hogy ettől lényegesen magasabb lesz a létránk :)
Annyi a különbség, hogy a létra magasságán a reklámújság többet javít, mint a hőtároláson az ytong.
Ha Te mondod Mekkelek Mester! :))) Hajlok én az okos szóra és könnyen nevelhető vagyok, sőt elhiszek mindent meg mindennek az ellenkezőjét is, főleg azért mert megbízható elvtárs mondja és az elmúlt nem 40, hanem 62 évet itt töltöttem kalandvágyból!
Nos, mindenesetre Ytongot (gyártási leírása elég hasonlatos, az alapanyagok némileg eltérnek a Silka-tól - Ytong-ban van cement) használnak mobilkemencékben, mivel ott a tömeg nem előny. Persze közvetlen tűznek nem teszik ki. Arra marad a samott. Viszont biztos, hogy kap hőt rendesen. Inkább az a kérdés, hogy hőtárolásra jó ötlet-e...
Az biztos, hogy van vele sok tapasztalat és működik. De ebben sütés alatt is tüzelnek, tehát hőtárolás nem annyira téma, inkább a jó hőszigetelés.
"A 80 méternél nem mélyebb házi kutak adó és bejelentés mentesek!"
Ezt csak azok tudják így, akik az elmúlt 40 évet kómában töltötték :)
A bejelentés NAGYON régóta kötelező mindenféle mélységű kútra, csak ezt sokan elmulasztották, ezért idén hoztak egy törvényt arról, hogy gyorsan mindenkinek pótolni kell a bejelentést, ennek elmulasztása 2019 január 1-től egy millió forintig büntethető.
Az adózás jelenleg valóban csak 500 m3/év vízkivétel felett kötelező, mindenkinek majd attól kedve lesz kötelező, amikor már elég sokan bejelentették a kis házi kutakat.
Szerintem a tavasz óta folyó hajcihő fő célja a majdani kút-adózók címlistájának felhizlalása, körülötte minden egyéb csak figyelem-elterelés ;)
A kúttulajdonosok két év haladékot kaptak a helyzet rendezésére. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet még nem készült el, így még nem tudni, lesznek-e, és ha igen, milyen változtatások az engedélyeztetésben. Ennek részleteiről 2019 elején az Agrárgazdasági Kamara fog majd tárgyalni a kormányzattal. Teendőnk majd az után lesz!
Megkérdeztem valakit, hogy így a 21-dik század környékén mi a kormány hozzáállása azokhoz a kutakhoz, amelyekből a víz csak energetikai céllal, csak egy percre van kiemelve (nyáron hűtés, télen hőszivattyú), majd egy másik kútban vissza van engedve ugyanoda a talajba, tehát a tényleges vízkivétel valójában nulla liter évente.
A magyar törvény szövege semmi ilyesmit nem ismer, ezért nem is veszi figyelembe. Tehát a fent leírt (nulla vízkivételes!) rendszer hivatalosan így néz ki:
- van egy kutad, amely évente 500 köbméter feletti (tehát a törvény szerint ipari mennyiségű) vízkivétel után adózik (a magyar állam/törvény leszarja, hogy minden csepp kivett vizet egy hőcserélő után visszaengedsz egy másik kútba)
- plusz van egy másik kutad, ami 500 köbméter alatti vízkivételű (naná, hogy alatti, hiszen ez kizárólag víznyelő-kút :), ezért ez után a kút után nem kell adót fizetni (egyelőre, de ami késik az nem múlik ugyebár, lesz még adó azon is, csak előbb minél többen jelentsék be a kútjukat ;)
Nocsak, nocsak! Nálam harmadik éve működik kútvizes légkondi. 11-12 fokos víz van a kútban, amit a nappaliban elhelyezett beltéri egységtől 6 fm csővel elérek. Tavasszal rákötök egy második egységet is, ami a ház első felét fogja hűteni.
"Tesco-s fagyálló folyadék mehet a fűtésrendszerbe"
A feladat ugyanaz mint egy autóban és valószínűleg a folyadék sem fog ártani semminek. Ne feledd, hogy a fagyálló nem örök jóságú, ezért pár évente vegyél belőle mintát és vidd el egy autószerelőhöz, hogy vizsgálja be a fagyáspontját.
Ez csupán egy újabb eset a sok százból, amikor egy szakfórumban kérdeztem valami szakmait és egy egyszerű válasz helyett mellébeszélést kaptam. Ez teljesen megszokott dolog, nem sértődök meg az ilyesmin :)
Első változat: "Én csakis marhadrága téglával dolgozok, mert a nagyapám is így csinálta, az okát nem tudom, de nem is érdekel, ezért harminc éve talán felesleges költségekbe verem a megrendelőimet."
Második változat: "Pontosan meg tudom mondani, hogy a tégla mely jellemzője miatt és miért ragaszkodom a drága téglához:..."
"A régi kőművesek kalapáccsal megütötték a téglát és ha nem pendült szépen félredobták!"
Repedt téglát valóban nem illik nagy terhelésű helyre (teherhordó falba/kéménybe) beépíteni. Ezekből a félredobott téglákból épültek a belső közfalak (a közfal nem tart terhet saját magán kívül), a disznóól meg a kályha.
Kályhát meg kéményt csak tökéletes anyagból épít okos ember. A régi kőművesek kalapáccsal megütötték a téglát és ha nem pendült szépen félredobták! Igazuk volt!
De mindenki abból épít kályhát amiből akar, én nem szólok bele, csak ha kérdez!
Azt szoktam mondani, hogy csak buta embert hülyézz egyből, ha nem buta ember mond valami furcsaságot, akkor kapásból hülyézés helyett bölcsebb, ha először inkább kérdezel, mert lehet, hogy meg fogsz lepődni a válaszán.
Ezek szerint én nálad a "buta" kategóriában vagyok :)
"ez esetben a légrés után a hőtároló tömeg lehet mészhomok tégla"
Én nem mernék olyan anyagot akár több száz foknak kitenni, ami életében nem látott még 200-nál többet.
" tömegkályha égésteret (az egész belsejét) úgyis samottból építik"
Valóban, azokat a részeket, amelyek elérhetik a 600-1000 fokot, azokat samottból készítik. Amelyik rész nem lehet több 4-500 foknál, az mehet egyszerűbb anyagból is.
Nem tartok én semmitől, csak kérdeztem :) Nem is az olvadás, hanem a törés-repedés miatt.
Megkukkantottam a silkát is : "Ezután következik a nyers téglák autoklávban történő megszilárdítása csekély energiafelhasználással kb. 200°C hőmérsékleten gőzérleléssel, a falazóelem típusától függően négy-nyolc órán keresztül."
Ha jól tájékozódtam, tömegkályha égésteret (az egész belsejét) úgyis samottból építik, ez esetben a légrés után a hőtároló tömeg lehet mészhomok tégla... talán. Főképp, ha mészhomok a fal is körülötte.
Kissé bezavar, hogy vannak teljesen épített verziók, és van aki egy előre elkészített-vásárolt tűzteret épít körbe.
Ez lemaradt: Ha pl azt mondod, hogy az olcsó téglának 15 százalékkal rosszabb a hőtárolása, akkor én azt mondom, hogy viszont 300 százalékkal kevesebbe kerül, tehát ugyanannyi pénzből akár két-háromszor akkora hőtárolást lehet összehozni.
"Talán még a tömegkályha, habár az egy külön kaszt.... egy vallás."
Én minden nagy hőtároló tömegű kályhát tömegkályhának tekintek, de van olyan vallás, ami szerint tömegkályhát csak a Szent Tervek közül szabad választani, ráadásul ilyen kályhát csak egy felszentelt TömegKályhás Pap építhet, minden egyéb az csak szarkupac és nem Tömegkályha.
"a két határon kívüli helyiségeket /tereket nem lehet igazán komfortosan kifűteni."
A jól hőszigetelt (alacsony hőigényű) házakat is lehetne tömegkályhával fűteni (hetenként csupán 1-3 begyújtás!), csak ehhez kissé át kellene gondolni az ősidőkből ránk maradt kályhaépítési módokat: csökkenteni/lassítani kellene (sőt, akár termosztáttal is lehetne szabályozni) a forró téglarakás hőleadását a lakótér felé.
Üdvözlök mindenkit. Új vagyok a dologban, kérlek, ha tudtok segítsetek.
Van egy cserépkályhám, a házban volt amit vettem.
Tavaly brikettel használtam, minden szuper volt.
Idén kitisztítottam a kályhát és a kéményt is. Ugyan tökéletes húzása volt a kéménynek de azért kitakarítottam...
Van rengeteg tetőlécem, gondoltam eltüzelem. Be is gyújtottam vele. (összesen két alkalommal) Mindkét alkalommal azt tapasztaltam, hogy tüzeléskor olyan hangot hallottam a tűztérben mintha valami "gőzölne", ezenkívül mindkét szobában (főleg a kályha hátuljánál) gázra emlékeztető szagot éreztem. Minél melegebb lett a kályha annál erősebb lett a "gázszag" (légyszi ne menjünk el a gázvezeték irányába. nem ez a gond)
A fugák ugyanolyanok mint tavaly. nem láttam hiányt vagy sérülést rajta
A kémény huzat ereje függ a kéményben lévő meleg levegő (füstgáz) mennyiségétől (liter) ÉS a hőmérséklet különbségtől a külvilághoz képest (fok). Tehát nem sokat számít az, hogy mindössze 14x14-es, ha az a kémény ugyanakkor rohadt magas ÉS rohadt forró.
Persze szégyen, ha a fűtőberendezésnek annyira rossz a hatásfoka, hogy a hő nagy része kijut a kéménybe (elpazarolódik), viszont a vacak kémények sajnos több hőt követelnek meg saját működésükhöz, min a jó (hőszigetelt) kémények.
"...ekkora kályhához túl nagy lenne"
A tervezésnél lehet egy hatalmas külméretű kályhát is viszonylag alacsony huzatra optimalizálni. Az egyik kályhának több pascal kell, a másiknak kevesebb is elég lehet ugyanannyi kilowatt hő legyártásához, ez nem a kályha méretétől függ. Ugyanannyi kilowatt esetén a vastagabb kimenő füstcső általában alacsonyabb huzat-igényt jelez, de az igazi értéket bele szokás írni a kályha adatai közé.
Külső levegőt lezárom, hogy ha nyitom az ajtót, kizárólag a beltérből kapjon levegőt, ergo ne jöhessen vissza a füst. Bár nem is a füstöt mondanám, inkább a szagot vagy nemtudom... De valami bejön. Próbálkozom még, de nálam szerintem a fa lesz az alapvető gond, hogy nem eléggé porzik...
Kéményhuzat-szabályzóval próbálkozom majd még. Kitapasztalom.
Gondoltam egyébként, hogy maga a kandalló nagy lesz, az alagsorba került a tágulási tartály, csináltattam mellé kiállást puffernek, de még nem tudom, hogy jó ötlet-e. Meglátjuk majd.
A cserépkályha ebből a szempontból azért más téma. kandallóknál csak az ajtónyitással megspékelt elbénázott bűvészkedéseknél fordulhat ilyen elő. Cserépkályha egész tömege tud olyan szintre lehűlni az esetleges kinti enyhe időhöz képest, hogy nehezen tudja a kezdeti tüzecske átnyomni a járatokon a hidegdugót.
14X14-es téglakémény huzata nem hiszem, hogy egy ekkora kályhához túl nagy lenne. És valóban érthetetlen, hogy egyszer kirántja a hamut, másszor pedig nem tudja elvinni a füstölést.
Én egy hasonló nagy kályhát használok 14X14-es kéménnyel, sajnos erre csak azt tudom mondani, hogy a használható minimum és a kifüstöléssel nekem is vigyáznom kell.
Viszont ismerek fele ekkora kályhát 200-as szigetelt kéményen huzatszabályzó nélkül, na az kirántja még a parazsat is, viszont fűtésre szinte használhatatlan. Mondjuk nem is arra lett építve. :))
Az a baj nálad, hogy ha ennyire nagyon erős a huzatod amikor meleg a kémény, akkor valószínűleg elég gyakran állítgatni kell(ene) azt a szabályzót a felfűtési időszakban, amit vagy olykor rossz (nem optimális) állásba teszel, vagy elfelejted/megunod az állítgatását.
Egy automatikus kéményhuzat szabályozót viszont egyszer beállítasz pl 15 pascal-ra (vagy amennyi a kályhádhoz illik) és örökre elfelejtheted, mert ő folyamatosan követi a felmelegedő-lehűlő kémény huzat-változásait.
"nem tudtam pl. kisméretű téglából tömegkályhát gyártani."
Ha a hőtárolás / késleltetett hőleadás lehetősége nem érdekel, akkor ez nem gond.
"A függőleges falak mindenhol meghaladják körben a 10-cm térközt"
A képről én max 2-3 centit saccoltam. Ha 10 centi megvan minden oldalról az már kb elegendő. Arra kell még ügyelni, hogy a tűzteret körbevevő légcsatornának alul a bejárata és felül a kijárata legalább azonos szabad össz-keresztmetszetű legyen.
"A víz hőmérsékletét tudom mérni a kandallóban. Ezek szerint akkor a 60 fokos keringetés indítás a megfelelő"
Kiindulási pont: tűz már ég, a víztérben felmelegedő víz a külső csövezés felé meg sem mozdul, a vízfigyelő termosztát hőt mér (a víz felső részén)
Profi megoldás: amikor vízfigyelő termosztát aszongya, hogy megvan a 60 fok, akkor elindul a keringető és egy hőérzékelős keverőszelep gondoskodik arról, hogy 60 fokos víznél hidegebb vizet nem enged befelé a víztérbe (a gyakorlatban ez utóbbit ki szokás felejteni, ezért a keringető elindulásakor újra hideg víz kerül a tűztérbe és kezdődhet a savas vas-kezelés ;)
1. A kémény megfelelő, tiszta, és a füstcsövek is (feltételezem).
2. Csak parázsra raksz újabb adagot
3. Az ajtót mindig lassan nyitni. Éppen hogy megnyitod, vársz pár másodpercet, majd LASSAN nyitod tovább annyira, hogy be tudj pakolni. Tehát nem hirtelen kitárni!
A vizes fa persze itt is be tud kavarni, hiszen kis túlzással sosem lesz "rendes" parazsad, hanem maradnak elégetlen darabok a tűztérben (amire rányitsz, igy jó esetben elkezd megint égni, és jön vissza a füst). A valóban száraz fa az alapja mindennek, onnan indul az egész kandallózás.
Üvegtisztitáshoz tipp: a fahamuba egyhén nedves szivacsot mártasz, és azzal törlöd az üveget, majd egy sima papirtörlővel áttörlöd. Olcsó, hatékony.
Szerintem ott hibáztad el, hogy ilyen kis alapterületű házhoz vízteres kandallót építettél. Nem tudod megfelelően "terhelni" a tűzteret. Az én esetemet pár hozzászólással ezelőtt olvashatod. Nem szeretném még egyszer leírni, a lényeg az, hogy az én vízteresem kb. akkora alapterületet fűt légteresen (rontott légtérfűtési hatékonysággal), mint a te nyaralód. Így én tudok benne annyira fűteni, hogy elég energia jusson a víztérbe is, ezért nálam minimális a kátrány.
Az nem teljesen világos számomra, hogy egyszer a túlzott huzatról, máskor pedig a füstkiáramlásról írsz. Ahol van elegendő huzat a kéményben, ott nem kellene füstkiáramlásnak lennie. Lehet, hogy a tűztér kialakítása szerencsétlen, nincs elég tér az ajtó fölött. Azt is írtad később, hogy van benne huzatszabályozás. Ha lehet, ajtónyitás előtt iktasd ki a huzatszabályozást. Ha erre nincs lehetőség, próbáld lassan nyitni az ajtót.
- a Benkel kandallóban van gyárilag kéményhuzat-szabályzó. Igazából csak azt, és a kintről bejövő levegőt lehet szabályozni. Utóbbi zárható csak teljesen, nyilván..
- a t űz a levegőt valóban kintről szívja
- Ytong... a ház alapja nem érintkezik a földdel, nem tudtam pl. kisméretű téglából tömegkályhát gyártani. Maradt az Ytong. A függőleges falak mindenhol meghaladják körben a 10-cm térközt, a levegőnek elvileg van helye, és áramlik is rendesen, ettől még a kéményen nyilván kimegy valamennyi meleg.
- üveggyapotot megnézem mekkora hőt bír, jó, hogy mondtad. Abban bíztam, hogy létezik erre valami beépíthető elem, vagy valami cső amiben ki lehet juttatni a kémény csövet. Nem találtam.
- A víz hőmérsékletét tudom mérni a kandallóban. Ezek szerint akkor a 60 fokos keringetés indítás a megfelelő.
"HA kinyitom az ajtót, felszívja a hamut, illetve visszarántja az ajtót a huzat"
Jó megoldás: a tűztér kijáratánál egy füstcsappantyúval korlátozni a túl erős kéményhuzatot.
Még jobb megoldás: automatikus kéményhuzat szabályozó beépítése (lehet a füstcsőbe is, de én a kéménybe építeném, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a lakás helyett a külvilágból szívja a számára szükséges extra levegőt).
"A kandalló külső levegő bevezetéses."
Tehát a tűz a levegőt nem a lakásból szívja el, hanem a külvilágból. Ugye?
"Ytong mellett döntöttem"
Az ytong jó hőszigetelő anyag, ezért hatékonyan akadályozza a kandalló fűtését. Sok házat kellemetlenül túlfűt a kandalló, ezért ytonggal veszik körül, hogy a hő minél nagyobb része gyorsan hagyja el a házat a kéményen keresztül. Valószínűleg te is azért döntöttél az ytong mellett,
hogy a kandalló minél kevésbé fűtse a szobát.
A fűtés hatásfokának szándékos elrontása érdekében az is szokás, hogy a tűztér körül minél jobban akadályozzák a levegő áramlását, tehát a díszburkolatot a forró vashoz egészen közel építik. A képeken látom, hogy ezt is ügyesen megoldottad.
"amit kitömtem jó töményen üveggyapottal"
Ez mezei olcsó gyapot, ami 200-250 fok felett tönkremegy,
vagy tűzálló gyapot, ami még 700 fokon is csak kacag?
"Benkel eladója/tulaja szerint 65 fokon kellene, hogy a keringető szivattyú elinduljon, "
A 60 foknál hidegebb felületeken a füstgázból SAVAS víz csapódik ki, ami elkezdi marni mindent, ami nem saválló. Ezért kétféle profi vízmelegítő rendszer létezik:
1: az egyikben (az első perceket leszámítva) a tűz/víz hőátadó felület FOLYAMATOSAN melegebb 60 fokosnál, tehát a víz soha nem húl 60 fok alá
2: a másik megoldás az, amikor a tűz/víz hőátadó felület rozsdamentes anyagból készül
minden egyéb megoldás csak amatőr bénázás + rettegés attól, hogy a savas víz mikor lyukaszt ki valamit.
"Nem tudom mennyire jó az, ha a 65 fokos kandalló forró vízterére kezdem ráforgatni a rendszerben lévő mondjuk 20 fokos vizet."
A 65 fokot ne a füstcsövön mérd, hanem a kályhában lévő vízben és akkor nem indul be a keringetés :) Ha nem lehet a vizet benn a kályhában megmérni (tehát a kályha tervezője nem értett a szakmájához?), akkor lehet csinálni egy kis vízkört (rövidzárat) a víztér bemenete és kimenete közé és abban mérni a vizet. És amikor eléri a 60 fokot, akkor lehet ráengedni a fűtőtesteket, de eleinte csak óvatosan, mindig csak olyan sebességgel, hogy a tűztér ekkor se hűlhessen sehol 60 fok alá.
Ez az elmélet, amit a valóságban szinte senki sem valósít meg, mert vagy nem ért hozzá, vagy túl bonyolult a megvalósítás és nem akarják kifizetni :)
Az üveget a mögötte lefelé áramló "légfüggöny" (levegő-zuhatag) tarja tisztán . Ha ezt elzárod, akkor nincs légfüggöny.
Gondoltam leírom a saját történetemet én is, hátha tapasztalatot szerez belőle bárki.
Hétvégi ház jellegű kétszintes könnyűszerkezetes házunk (korábban írtam már róla pár sort) fűtését alakítottuk ki idén. Vettem 3 klímát, (ami eddig brutáljó döntésnek tűnik a fogyasztása alapján), illetve leendő apósom kialakított a vízteres kandallónkhoz egy központifűtést 3 radiátorral +1 törölközőszárítóval.
A Benkel kandallójára esett a választás, el is hoztam Pilisszentlászlóról a rendelés után két héttel, simán befért egy személyautóba.
Bekerült a nappalinkba, vízteres a tűztér felett, illetve van egy kisebb tartály a hátfalán is. Az ingatlan kb. 40m2 alapterületű tetőtérbeépítéses, a fa nyílászárókon rendesen jut be frisslevegő, de néha ajtót nyitok így is... :)
Mellékelek pár képet, nem építettük be egyből, hátha folyik a csöveknél valami, vagy valahol valamit elrontottunk, lehessen korrigálni. Kémény tégla, béleletlen, körbefújja a szél, szóval nem a legjobb, jövőre cseréljük le, tesztüzemre a régi 14x14-is megfelelt. HA kinyitom az ajtót, felszívja a hamut, illetve visszarántja az ajtót a huzat. A kandalló külső levegő bevezetéses. Ytong mellett döntöttem, bevált eddig, kikentük belül, hogy kevésbé porosodjon, de nálam alapvetően a kéménycső fűt brutálisan, illetve az üvegajtó, szerintem a hő nagyját elviszi a víz.
Lennének kérdéseim, illetve ha van valakinek tanácsa, ne tartsa magában:
1. A faszerkezetű házon a "falon" kimenő kéménycső körül 6-7 centi légrést hagytam, amit kitömtem jó töményen üveggyapottal. Na itt nem tudom mi a megoldás, a ház falaiban is üveggyapot van, illetve fagerendák, deszkák, OSB. Eddig nem gyulladt ki semmi, a közvetlenül a csőhöz érő gyapot barnult meg egy kicsit. Vártam, hogy oltunk/nemoltunk... Van erre valami szakszerű megoldás?
2. A Benkel eladója/tulaja szerint 65 fokon kellene, hogy a keringető szivattyú elinduljon, különben a hőmérsékletkülönbség miatt kátrányosodni kezd. Volt állítólag egy garanciás vitájuk, két év alatt kilyukadt a kandalló kátrányosodás, illetve feltehetően a már 30 víz keringetése miatt. Ez nekem fura. Nem tudom mennyire jó az, ha a 65 fokos kandalló forró vízterére kezdem ráforgatni a rendszerben lévő mondjuk 20 fokos vizet. Nem tudom melyik a jobb.
3. Kátrányosodik a kandalló. Nálam is. Kb. 3-4x gyújtottam be eddig, de az oka kb. egyértelmű, vizes még a fa. Kisebbre vágott fáról van szó ami kint nyaralt a napon egy évet, ami úgy tűnik kevés volt. A tűz égése során látszik, hogy a hasáb vége (ha középen ég) a szélein kissé habzani kezd. Fater szerint berekfával szívok, nem tudom megállapítani pontosan milyen, de az ugyanakkor vásárolt cser ugyanott tárolva lényegesen jobb állapotban van, egyáltalán nem habzik. Érdekes kérdés a kátránymentes fűtés, illetve a már elkátrányosodott részek tisztítása. Vettem ilyen koromtalanító port a parázsra, illetve próbálok kizárólag száraz fával fűteni, leégetni a cuccot mindenhonnan, de ha erre lenne valakinek ötlete, megköszönném. Próbáltam már begyújtani felülről is a farakást, lentről is, ugyanúgy kormosodik.
4. Ha kinyitom az ajtót bejön a füst. Ha lezárom a külső levegőnyílást teljesen, akkor is. Nincs erre valami praktika? Lehet, hogy tényleg jobb a felfelé nyíló tolóajtó, azon talán kevésbé jön ki. Sokszor eszembe jut az itt a fórumon olvasott egyik hozzászólás, hogy "miért csinálsz kazánházat a nappalidból"...
5. Üvegpucolással szívok... kb mint mindenki más.
Nagyjából itt tartok. Mindemellett a hangulat tényleg jó, brutál meleget tudok csinálni pikkpakk, a Benkel kandallót tényleg merem ajánlani, családias magyar cégnek bizonyult külső szemlélőként. Örülünk, hogy belevágtunk.
Jó lenne ha lenne itt a fórumon valami GYIK jellegű dolog, vagy a tanácsolt praktikák.
Sajnos kormosodás nálam is van, kb. ezeket tapasztaltam (mazsola kandallós vagyok még csak):
- nálam keskeny a kandallóbetét, br. 37cm mély(!), és ha a láng közel van/beleér az üvegbe, ott kormos lesz
- magas hőmérséklet: az első adag fát majd teljes lánggal égetem le, akkor elég forró az üveg és a betét ahhoz, hogy a korom jellemzően ne rakódjon rá, hanem elégjen az üvegöblítővel
- szárazfa-szárazfa-szárazfa, ami hasogatva legalább 2 évet jelent (most pl. olyan ég rajta, és kristálytiszta az üveg...)
- levegőbeállítás: vszleg nálad az üvegöblítővel lehet játszani, nálam egy központi állító van. Ha folytom, nagyobb eséllyel kormosodik
- ill. a kihűlési fázisban lesz kormosabb, ekkor már talán nem olyan forró az üveg, hogy leégjen róla a korom
Annyit tennék még hozzá, hogy kismértékű barnulást szerintem nem lehet elkerülni...
Ezen a rajzon van két levegő szabályozó tolóka, a bal oldali szabályozza azt a levegőt, ami (néhány kanyar után) az üveg tetejéről leereszkedve próbálja tisztán tartani azt (távol tartja az üvegtől a füstgázt). Ha ezt a tolókát elzárod, akkor nincs üvegmosó levegőd.
Sziasztok! Supra temporis 3d kandallóm van. Ha csak simán begyújtok, és nem rakok még egy adagot a parázsra akkor egyáltalán nem kormolódik le az üveg. Viszont ha teszek még egy adagot a parázsra, teljesen fekete lesz az üveg. Mit csinálok rosszul? A fa teljesen száraz.
"Ha a házban kandallóval elég egy helyen fűteni, akkor cserépkályhából miért kellene ezer?"
Közben rájöttem, hogy a kandallód vízteres és abban reménykedsz, hogy a legyártott hőmennyiség 70 százalékát a radiátorok fogják megkapni és csak 30 százalékot fog a kandalló közvetlenül fűteni abban a helyiségben.
A tényleges arány sajnos valószínűleg pont fordított lesz, az olcsó kandallóknál a víztér hőátvevő felülete többnyire erősen alul van méretezve. Persze vannak valóban jó magas víz-hatásfokú kandallók is, kb két-háromszor ennyi pénzért (vagy egyedileg építve :)
"a cserépkályha pl. jobb, de én nem fogok ezer helyen tüzelni"
Ez a mondat nem értelmezhető. Ha a házban kandallóval elég egy helyen fűteni, akkor cserépkályhából miért kellene ezer?
"Szerintem el tudom majd "nyeletni " a meleget ezekkel a helyiségekkel"
A mondat helyesen: "ezekben a helyiségekben lesz sokkal hidegebb, mert nem vagyok hajlandó semmit sem tenni azért, hogy az egyetlen helyiségben legyártott rengeteg hő egyenletesen szétterüljön a házban"
"Miért kell ígérgetni a telefonba, hogy visszahív meg jön meg jelentkezik ha egyszer el van úszva melóval?"
Lehet, hogy minden második megrendelését később lemondják (jó magyar szokás ugyanazt a munkát három helyről megrendelni, majd amikor felbukkan az egyik mester, akkor a másik kettőt lemondani) ezért minden munkát elvállal, mert nem tudja, hogy mikor lesz hitelen ideje rád.
Már megvettem a kandallót, szóval nincs vissza út :-)
Sokat vaciláltam a dolgon. Tudom, hogy a cserépkályha pl. jobb, de én nem fogok ezer helyen tüzelni / tudom milyen az /. A gáz messze van és nincs most rá keret. Kazánház kéménnyel nincs. Szóval ez lesz és kész :-). Remélem minél előbb bekötik és majd be tudok számolni a tapasztalataimról :-).
Egyébként a konyhán lesz - ez egy régi ház kb. 1930-bó -. Innen nyílik az előszoba + egy szoba + kamra. Szerintem el tudom majd "nyeletni " a meleget ezekkel a helyiségekkel.
Amit sajnos meg kellett tapasztalnom: Én nem értem ezeket a szerelőket! Miért kell ígérgetni a telefonba, hogy visszahív meg jön meg jelentkezik ha egyszer el van úszva melóval?! Miért nem lehet azt mondani: bocs, nem érek rá 3 hétig csak utána. Miért nem veszi fel ha egyszer megbeszéltük, hogy hívom, és miért kell kinyomni és nem vissza hívni?! Ja és több is ezt játssza! Ennek mi értelme, sose fogom megérteni! :-)
Ahová tetszik, nincs nagy jelentősége. Finomságok ezek. A meleg nem használ neki, főleg ha meg is forralod, valamint a melegebb vízzel könnyebben kavitál, ezért figyelni kell, hogy a hozzáfolyási nyomás meglegyen. Gyakorlatilag a tágulásin kívül minden a nyomó oldalán legyen, a tágulási vezeték meg a szívón. A tágulási vezetéket szerencsésebb a hidegebb/visszatérő ágba tenni, így viszont már az jön ki, hogy a keringető is ott lenne jobb. A biztonsági vezeték meg a kandallóból vagy az előremenő elején induljon a tartályba egy lefelé fordított U alakkal a becsatlakozás előtt.
Látom nem tettél le róla, hogy túlfűtsd a nappalit.:D
Lehet ám rohadtjó kályhát is rohadtszépre építeni.
Sokszor kívülről nincs is semmi látható különbség egy jó hatásfokú lakásfűtő és egy fazabáló gólyafészek-fűtő kandalló között.
Tulajdonképpen a kandallóépítők többsége értelmes ember, a fűtési hatásfok jelentős javításához elég lenne nekik egy tíz perces oktatás, amit személyesen a Jóisten tart nekik. Azért csak a Jóisten alkalmas erre a célra, mert senki másnak egyetlen kályhás sem hinné el, hogy pl a kandallók fűtőlevegő-alagútját évtizedek óta szarul csinálja :)
...mondjuk vannak olyan kályhások is, akik az Istennek se hinnék el, hogy ők bármit is rosszul csinálnak.
Így lett, megfogadtam a tömítési tanácsot. Most gyújtottam be, egy vödör száraz nyárfával indítottam. Amikor kezdett leégni kapott pár hasáb tölgyet, most az ég, az ajtó 3 méteres körzetében hőség van, a nappali 22 oC, padlófűtés leállt. Nem is várok többet egy kandallótól . :-)
Amiket említettem nem egetverő problémák, de a fatárolóból induló és fent nagy résen kibúvó nagy keresztmetszetű légcsatorna sokat számíthat.
Perszehogy befűti, ez egy elég jó betét, sőt durván tud fűteni. Ha jól emlékszem 14kW a reklámozott teljesítménye. És a nagyon nagy üvegajtaján is durván jön ki hő.
A nagy kéménykeresztmetszet pedig igazán csak akkor gond, ha nem tudsz tömíteni zárni minden rést, így önállósodik a kályha. Ha tömítés után újra kezes lett akkor sok baj nincs.
"A megye legismertebb kandallósa készítette, gondolom tisztában volt az arányokkal"
Rengeteg kandallóépítő van, aki a kőműves szakmának professzionális mestere, de az energetikához a világon semmit nem ért, ezért az energetikai megoldásaival más (szintén szar :) kandallókat másol.
Az egyedileg épített kandallók 99 százalékába bele lehet kötni, ha fűtési hatásfokról van szó, az esetek túlnyomó részében a fő baj az, hogy a tűztér körül tízszer-százszor(!) kevesebb levegő áramlik, mint amennyi valóban képes lenne a elszállítani az ott termelődő hőmennyiséget. Emiatt a legyártott hő nagy része kivágtat a kéményen.
A való életben csak egy olyan kandallóval találkoztam, aminek a hatékonyságába nem tudtam belekötni: egy ismerősöm házában azt láttam, hogy az újonnan vásárolt tűztér teljesen csupaszon egy akvárium-állvány szerűségre volt ideiglenesen rátéve (tehát vas lábakon állt kb 50 centi magasan és kb 40 centire a faltól) és ideiglenesen be volt kötve a kéménybe. Mondtam is, hogy ennél jobb hatásfokú kandallója senkinek sincs ebben az országban :) mert ezen a fűtési hatékonyságon bármilyen kandallós mester csak rontani tud.
Köszönöm a válaszokat. Erdő mellett lakunk, lábon száradt fában bőviben vagyunk, begyújtás után kétszer teszek rá 4-5 hasábot, ezzel el van éjfélig. A kutya szeret előtte heverészni. :-)
"a füstöt vissza kéne fordítani a betét fala mellett és alul vezetni a kéménybe! A füst melegítené a téglafalat! Nagy hülyeség? :)"
Az alapelv majdnem jó, két módosítás szükséges:
1: megfeledkeztél a kiinduló állapotról, amikor a kémény még hideg, akkor nulla a szívóhatása, ezért ezen a kacskaringón nem fogja átszívni a füstöt.
2: ha a füstcső egészen a padló közelében megy be a kéménybe, akkor közel nulla hely marad a kéményben koromzsáknak.
Viszont régebben terveztem egy ilyen kályhát:
1: A begyújtás után (a kémény felmelegedéséig) a kezdeti füstöt a "meleg levegő felszáll" fizikai alapelv működteti, ezért begyújtáskor kell a füstnek egy olyan útvonal is, amiben a füst folyamatosan emelkedhet, amíg a kémény fel nem melegszik. Tehát a tűztér tetején egy csappantyúval lehet átváltani a begyújtási (rövid) és a hőleadó (hosszú) füstjárat között.
2: a hosszú füstjárat nemcsak lemegy a kályha alá az egyik oldalon, de vissza is megy a másik oldalon. A rövid és a hosszú füstjárat a füstcsappantyúnál összefutnak, így a kéményre is csak egy bejáratot kell fúrni, ami ráadásul elég magasan van ahhoz, hogy elférjen alatta egy tiszttóajtó+koromzsák.
Tehát a tűztér felett van egy kereszt alakú füstcső-elágazás, közepén egy csappantyúval. Amikor a csappantyú függőlegesen áll, akkor van begyújtási módban, amikor már meleg a kémény (van saját huzata), akkor a csappantyút elfordítjuk 45 fokba, így a füstgáz átkerül a hosszú útra: teljesen "körbejárja" a tűzteret, eközben melegíti a tűztér köré épített bazinagy hőtároló tömeget.
Az eredeti képeken sem az ajtó fölötti, sem a fatároló fölötti belépők nem látszottak. Ezek így már szerintem elegendők. A túloldali kilépőt sejtettem hogy létezik, ezzel együtt gondoltam, hogy kevés. De ha jók a tapasztalataid, akkor örülünk Vincent :o)
Annak idején egy francia kandallót igyekeztünk lemásolni, ami ott bevált. A betét is francia. A megye legismertebb kandallósa készítette, gondolom tisztában volt az arányokkal. Jó pár télen át használtuk megelégedésre. Most, hogy a tömítést kicseréltem, a korábbi gond is elmúlt. Ahogy korábban írtam befűti a házat egy öl fával, de valóban ez csak kiegészítés és jó érzés bámulni a tüzet :-)
Alul, ahol a fatároló rész van, ott a hátsó fal mellett is széles nyílás van a felszálló levegőnek. Nem tapasztaltam nyitott ajtónál sem a jelenséget, amit vélsz.
Az ajtó fölötti résen megy be a levegő, ami felmelegedve a palást két oldalán lévő nyíláson távozik. Tökéletesen befűt nálunk a padlástéren három szobát, de ha elfüggönyözöm a lépcsőfeljárót, akkor a földszinti nappali 100 m2 lesz észrevehetően meleg. Ilyenkor a padlófűtés be sem kapcsol.
Nekem van egy elméletem :) az ilyen betét-körbeépítéssel kapcsolatban: a füstöt vissza kéne fordítani a betét fala mellett és alul vezetni a kéménybe! A füst melegítené a téglafalat! Nagy hülyeség? :)
"a betét körbeépítése ilyen szűkre szabott légtérrel, kivezetésekkel"
Valószínűleg nem fűteni akar vele, csak a látvány/hangulat kedvéért van kandallója. Az a pár kicsike levegő-lyuk ha fűtéshez kevés is, arra valószínűleg elegendő, hogy megakadályozza a tűztérbetét káros túlmelegedését.
2 dolgot látok ami hibe és nagyon könnyen elkerülhető lett volna.
Arra a brutál kéményre (főleg ha még jó magas is) butaság volt rátenni a kályhát füstcsappantyú nélkül. Felmelegedve az még a fadarabokat is felrántja ha ajtót nyitsz állítom.
A másik a betét körbeépítése ilyen szűkre szabott légtérrel, kivezetésekkel. Minimum alul/felül sokkal nagyobb nyílást kellene használni.
Szép, mutatós és arányos kandalló. De - ha megengeded - nem látom, hogy alul hol lép be a levegő a burkolat alá, és a felső nyílást a kilépő levegőnek is kicsinek találom.
Annyi csak, hogy nem passzentos az üveg. Nyilván hőtágulási, ill. hődeformációs okok miatt. Négy kis csavarral rögzített hasáb tartja a helyén, van némi játéka. Nincs zsinór, vagy más tömítés. Végülis szerintem ez szándékos szekunder nem pedig fals levegő, csak nem túl kifinomult, de nyilván itt is felül jut be a legtöbb levegő. De az már nem fokozza az égést annyira, sőt az teszi lehetővé a primer teljes zárása utáni normál égést (a szekundert lehetne még akár növelni is, meglepő tud lenni, hogy mennyi éghető gáz van még a tűztérben). Persze csak akkor lesz valódi primer zárás, ha pótolva lesz a zsinór.
"Nem valami profi üvegmosó szekunder nyílás van, csak négy kis csavaros "izé" tartja a helyén az üveget."
Nem egészen értem a levegő beáramlását az üveg körül, de talán próbaképpen le kéne zárni ezt a rést alul és két oldalt (a kísérlethez elég lehet valami egyszerű hőálló paszta) hogy csak az üveg tetejénél szívhasson be levegőt
és ha még így is túl intenzív az égés (vagy így már kormolódik az üveg) amikor meleg a kémény, akkor muszáj lesz a kimeneti oldal (füstcső+kémény) huzatát (is) korlátozni/szabályozni.
Igaz ! A Bricostoreban vettük a kandalló építőnk esküdött rá. 2012-ben a francia cég anélkül vonult ki Magyarországról, hogy üzletközpontjait bárkinek értékesíteni tudta volna.
Ahogy a kandallóbetétek többsége, ez is szív levegőt körben az üvegnél. Nem valami profi üvegmosó szekunder nyílás van, csak négy kis csavaros "izé" tartja a helyén az üveget. Tehát van már szekunder, ha erre gondolsz (még zörög is az üveg intenzív égésnél), de én nem vagyok híve a tercier, meg további sorszámozásnak. Csupán arra utaltam, hogy amennyiben az égéslevegő nagyobbrészt primer, úgy a tűz intenzitása nőni fog, ez előzhető meg megfelelően bejuttatott szekunder levegővel, merthogy koppra zárva a primert az ablak körüli, meg a réseken bejutó levegő kevés a jó égéshez, primerrel meg ugye fokozódik a helyzet.
Megvan a típus is, csak keresnem kell (francia öntvény).
Köszönöm, ez lesz a megoldás. A tolattyú körül nincs tömítés, bár a helye látszik. Szerintem eredetileg sem volt benne. Három nagy hasábbal szoktam kezdeni, arra jön az aprófa, majd amikor az leég mehet bele újból a vastagja. Kíváncsi leszek a tömítés csere eredményére !
A lyuk valóban ott van, de semmi funkciója, a füstcsövek be vannak építve, max. a padlástérben lévő tisztítónyíláshoz tudnék csappantyút elképzelni. A kandalló nem kormol, nyolc év alatt alig látni benne kormot.
Lehet. Évekig fűtöttem fenyővel. Szomszédok károgtak a kátrány veszély miatt. Kémény béléscsövet láttad? Nem volt azóta takarítva. Tök jó anyag, főleg hogy majdnem ingyen volt, csak sok helyet foglal és nehéz vele dolgozni. kWh/kg-ban lever minden más fát. Pont a gyanta miatt. Száradás közben az illata is nagyon finom...
Fontos, hogy száraz (mérve!) legyen, ezért időben fel kell vágni, hasítani, könnyen szárad. Utána már csak annyi a lényeg, hogy nem szabad sajnálni tőle a levegőt. Nagy lánggal kell égetni és csak annyit rátenni, hogy ne fűtsön túl, mert nagyon nem veheted vissza a levegőt, egyből kormol. Parazsa elég gyengusz, hamuja nagyon könnyű és száll mindenfelé, koszol.
Ugyanez a betétem van. Ha a tolattyúra nem reagál, akkor ne az ajtón körbefutó zsinórt cseréld (persze, ha sérült, hiányos, vagy túl kemény akkor azt is), hanem az ajtó alján a levegőbeszívó részt záró zsinórt a tolattyú körül. Mellesleg aprófával tüzelsz, ahogy elnézem, az könnyen láncreakcióba fordul. Ráteszel két rendes félméteres hasábot (ha már van jó parazsad), és a reakcióképes felület a tizede lesz a mostaninak. Szekunder levegős tuning tovább javítaná a helyzetet...
Minél melegebb a kémény, annál erősebb a huzata, tehát annál erősebben szívja be a levegőt a tűztérbe, tehát annál kisebb lyuk is elegendő, hogy a tűz túl sok levegőt kapjon (=nagy lánggal égjen). Peches esetben a tűztéren lévő összes nyílást lezárhatod, ha nem jól záródnak, akkor pusztán az illesztési réseken is képes a forró kéményed túl sok levegőt szívni a tűzre.
Ez a nem kívánt túlzott szívóhatás korlátozható pl a tűztér felet beépített füstcsappantyú kézi állítgatásával, vagy automatikus kéményhuzat szabályozóval.
Vizsgáld meg az ajtó tömítését és az ajtó tetején is keress légrést az üveg felett (lehet, hogy csak kinyitott állapotban látszik).
1. Parázs akkor lesz amior már az összes fagáz kiégett a fából. Ha ezt megakadályozod túlzott levegőelvétellel akkor egyrészt durván lerontod a hatásfokot, mert arengeteg fagáz égés nélkül kimegy a kéményen, másrészt ezzel durván telekormolod az kályhát az üvegtől kezdve végig a kéményig.
2. Ahogy látom nincs füstcsappantyú a kéménycsöveden, jobbra fent az a luk szolgál a karjának a kivezetésére. Így ha nagy keresztmetszetű a kéményed akkor jól túlhuzatolja a kályhádat, nehezen szabályozható lesz és még a meleget is túlzottan kirántja a tűztérből.
Tanácsért fordulok Hozzátok. Kandallónk évek óta jól működik, van egyéb fűtés, ez csak a hangulat miatt . A kérdés annyi, hogy teljes tűznél próbálom mérsékelni az égést az ajtón levő tolattyú elzárásával, de erre nem reagál, ég tovább. Azt szeretném, hogy izzó fahasábok legyenek benne, mint egy cserépkályhában, amire néha ráteszek pár fahasábot. Lehet, hogy az ajtaján körbefutó tűzálló szigetelést kellene cserélni ? Vagy hol máshol kap levegőt ?
Én ezt úgy fogalmaznám meg, hogy egy kémény minél többet hűt a füstgázon, annál több hőt kell a huzat fenntartására pazarolni (ahelyett, hogy azt a hőt benn tartanánk a lakásban).
Persze az a legjobb, ha a kéménynek közel nulla a hőtároló tömege (pl vékony acélcső), mert akkor a begyújtás után másodpercek alatt felmelegszik a kémény fala (kialakul a maximális huzat),
ezzel szemben minél nagyobb hőtároló tömeg van a hőszigetelésen belül (kerámia kéménycső, vagy pláne tégla) a begyújtás után annál lassabban melegszik fel a kémény fala (maximális huzat lassú felépülése) és a tűz leállása után is annál tovább "szív" a kémény feleslegesen (sőt energetikailag károsan).
Én bélelnék. Az a tuti. Persze nem biztos, hogy egyszerű. Nekünk 200x600mm volt a belméret, de egy kéménytűz miatt ki is kellett nyitni.:D
Ha nem bélelsz, akkor magasabb hőmérséklet kell, tehát pazarolsz, de muszáj. Ha bélelsz, akkor lejjebb viheted a kilépőt és ezért több meleget tudsz benn megfogni. Ha akarsz. Nem kötelező vele vacakolni, de minek fűteni a varjak/seregélyek fenekét, nem igaz?:D
A vízteres kandallók/kályhák szinte mind durván túlfűtik a beépítés helyét, de írtuk is már. Találtam a napokban egy pellet kályhát (kicsi ablak, jól szabályozott égés), ami névleges terljesítményen 94,5% hatásfokú és 93C a kilépő füstgáz hőmérséklete, vízre 16,7kW, levegőre 2,6kW-ot ad le. Minimum teljesítményen 96%, 64C, 6,9kW/1,9kW. Van összefüggés.
Nekem úgy van. Nyitott kör kandalló, zárt kör radiátorok + cirkó. A kettő között egy SWEP30kW lemezes hőcsi. Tehát ha beüt a gond (elmegy az áram), akkor nem fog semmi pusztulni. Legfeljebb lesz egy kis gőz. Ezért jó az UPS, mert azzal szépen el lehet fűtögetni, míg a tűz leég vagy akksitól függően akár újra is lehet gyújtani.:D
Annak az idro30-nak lesz kátrányos a belseje, amelyik kívülről vörösen izzik? Egyre nagyobb ellentmondásba keveredsz, nem gondolod? És még egy jótanács. Ha közölni szeretnél velem valamit, nekem címezd, ne légy kisstílű.
Ha a víztér füstgázzal érintkező teljes felülete 55 fok felett van, akkor azon a részen nem kell számítani sem vízkicsapódásra, sem kátrányosodásra.
Tehát
- a vízhőmérséklet LEGALÁBB 55 fokos legyen
- a füstgázzal érintkező TELJES felületen, tehát nem az elmenő, hanem a már a kazánban BEJÖVŐ víz sem lehet hidegebb 55 fokosnál.
A probléma ott van, hogy az emberek ezt nem tudják, vagy agyilag nem képesek a valóságban kivitelezni, vagy vagy nem hajlandók a valóságban kivitelezni (szarnak bele).
Így "készülnek" a kátrányos belsejű kazánok, vízteres kandallók, stb, akár gyantás fenyő nélkül is.
A gáz és a fafűtés viszonylata kb. egálban van energiabevitel ügyében. Valószínűsítem, hogy ugyanaz az ócska fűtésrendszer ment gáz és vegyeskazánnal.
Majd megjött a 100% hatásfokú elektromos fűtés és láss csodát töredék energiabevitellel ugyanazt a hőmérsékletet éred el a házban.
Már csak az a házi feladat, hogy számold ki a két előző fűtésed hatásfokát. SZoktak dobálózni a gépkönyvekben leírt 90%körüli hatásfokú gázkazánokkal, de a példád is mutatja, hogy ez okosan beépítve a közelében sincs ennek. :((
- a lakás jelenlegi TÉNYLEGES hőigénye (sugárzó fűtéssel) 3100 kWh/év
- nagyjából UGYANEZT a hőmennyiséget előzőleg 5000 kg fa állította elő (a 30 százalékos fatüzelési hatásfok nem kirívóan szar, sajnos kb ennyi lehet az országos átlag a valóságban)
- régebben a boldog hőpazarlós időkben ugyanez a lakás 2000 m3 gázzal volt fűtve.
Persze időközben szerintem volt egy komoly hőszigetelés is, amit Epicwar elfelejtett megemlíteni ;)
Én is láttam már annyira szar hatásfokú gázos fűtőrendszert, ami a gázban lévő elméleti fűtőértéknek csak kb a harmadát volt képes a lakásnak átadni.
Egyrészt magának a régi fűtőberendezésnek volt szokásosan vacak a hatásfoka, másrészt a fűtőberendezés külső felületén rengeteg hő ment kárba, nem utolsósorban a fűtés vízcsövei úgy voltak vezetve, hogy rengeteg hőt adtak le a külvilágnak.
A régi házakban sajnos nem ritka az ennyire hülye fűtésrendszer.
Persze a veszteségeket jelentősen csökkenteni lehetne pl a hideg pincében futó rengeteg cső hőszigetelésével, de 10 ezer forint árú üveggyapot helyett általában úgy döntenek, hogy inkább egy milliót költenek fatüzelésű kazánra meg puffertartályra ;)
Vagy 10 éve, mikor kiváltottam a kis 150m2 kuckómban ~ 2000m3 gáz/év fogyasztást ~ 5000 kg/év fára, elégedett voltam, mert kevesebb mint fele lett a fűtés számlám ~100 000 Ft/év lett, ugyanolyan meleg mellett.
Vagy 1 éve, amikor kiváltottam a ~ 5000 kg/év fatüzelést ~ 3100 kWh/év hősugárzós fűtésre, elégedett voltam, mert a napelemek ezt lefedték, így lényegében ingyen lett a fűtés, ugyanolyan meleg mellett.
Közben lett egy csomó ingyen tüzelőm évente, ahogy a kertben megnőttek a fák, bokrok.
Mikorra mindez klasszul beállt, ott tarunk, hogy nem érdemes fűtési trükkökön, szigetelésen agyalni, mert a pénz döntő része kajára megy el, az annyira megdrágult... :)
Értem. Hagyományos téglakéményem van. Első a hőszigetelés lesz - melynek során leszigetelem a padlástéri kéményszakaszt is - aztán felmérem az "új ház" hőigényét. A legfőbb szempont számomra, hogy ne legyen túlfűtött egyik házrész sem a másikhoz képest. Akkor bízok benne, hogy el tudom kerülni a füstgáz hőcserélőt.
"Hűtőborda és egyéb úri huncutságok sincsenek ezeken"
A hűtési elcseszések nem a keringető szivattyú külső felületénél szoknak lenni, hanem pl a tekercsek és a motor teste (vasmag) közötti hőátadásnál.
Hagyományos villanymotoroknál kevésbé vészes a melegedés, hiszen hűtő levegőt vezetnek el a tekercseknél és az álló/forgórész közötti légrésben. De a háztartási keringető szivattyúknál ez nem szokás (gondolom az elektromos életvédelem miatt).
Ha nem béleled a kéményt saválló fém csővel vagy építesz egy új samott belű hőszigetelt kéményt, akkor a plusz hőcserélő felejtős. Nekem van a régi kéményben egy 250-es saválló, azért voltam ilyen bátor. Előtte lilult a vascső, ami a kéménybe megy. Akkor még nem mértem, de volt tartalék.:D
Most ilyen tiszta a béléscső:
Hat-hét éve nem volt pucolva. Kellene? Seregélyek szokták néha kitakarítani, kamikáze üzemmódban. Mielőtt Elek belekötne: nem, a megfolyás nem kátrány, hanem a nyári esőtől van.:D
Nem igazán jó az analógia, mert ott a fűtő panelokból lecsorog a víz, itt meg a kandalló tipikusan a rendszer alján fűt és forralja a vizet áramkimaradás esetén.
Ha a nyitott tágulási beltérben van és 1000% nem fog tudni elfagyni és a tágulás elzáródni (ekkor válik zárttá a rendszer pl.), akkor jó vagy, de igazán nem nagy költség egy 2,5baros lefújó szelep (a kandalló közelében!). Szünetmentes azért kellhet, ha nem akarod a tüzet kilapátolni, a gőzt kiszellőztetni és remegni, amíg dörög és puffog az egész rendszer vagy csak egyszerűen fűtenél még 1-2 órát, amikor elmegy az áram.:D
Szerintem hiába gletteled le szépen a tűzeret, az első felfűtésnél (hőtágulás) a samottok valószínűleg újra elválnak egymástól. És a repedezett felület még rondább is lesz mint a jelenlegi.
Ami foglalkoztat most, hogy új kályhában a gyári samottéglák közti réseket vajon érdemes lehet kikenni valamivel? Pl. a MAPEI FIRESTOP kifejezetten szimpatikusnak tűnik a célra:
Úgy károsítja, hogy a motor tekercseiben olyan extra hő termelődik, amivel a motor tervezői nem számoltak a hűtés kialakításánál.
A tervezés során egy villanymotor hűtését nem illik milliméterre kiszámolni, az egyik tervező/gyártó 10-20 százalékkal biztosítja túl a hőelvezetést, a másik meg 50-100 százalékkal. Így lesz az egyik termék egy olyan keringető szivattyú, amelyik tönkremegy fél órán belül, ha nem szinuszos a szünetmentes táp, a másik keringető meg csak röhög még a szögletes hullámformán is.
Ennek a tűztérnek van négy oldala. Hátul teljesen körülveszi a víztér. Az eleje és a teteje szabadon van. A fenéklemezét kb. 30 cm. légrés választja el a tűztér aljától. Melyik külső felületén várható a vörösizzás?
Erről mondjuk több vitát olvastam már itt a fórumon is. Feltehetően a modern okosszivattyúknak pont mindegy, mivel kellően bonyolult tápáramkörük van ahhoz hogy ne okozzon gondot nekik a négyszögjel sem.
Viszont sokan hangoztatják hogy bár a négyszögjel károsítja a szivatyút, de órákban, sőt napokban mérhető behatás kell hozzá, semmi esetre sem percek, egy átlag áramszünetet gond nélkül kibírnak, még akkor is ha mondjuk 3x előfordul évente.
Mondjuk én a magam részéről valódi szinuszos szünetmentest vettem, az a biztos, drágák volt a szivattyúk a kísérletezéshez.
"Nekem szünetmentes táp van a szivattyúra akasztva"
Az olcsó szünetmentes tápok kimenetén nem szép szinusz hullámú feszültség jön ki (amit szeretnek a villanymotorok), hanem ronda szögletes hullám, amitől némelyik villanymotor pár perc alatt tönkremegy. Persze van olyan keringető is, ami meglepően jól bírja a hülye hullámot is és van olyan (kevésbé olcsó) szünetmente táp is, amiből szép motorbarát hullám jön i.
"de a víztér miatt csak a radiátor hatást csökkentetted le."
Az Idro 30 külső felülete kb 2,5 négyzetméter, a víztér ennek mindössze kb a harmadát hűti. Tehát maradt ott még bőven "radiátor", amely felületek hűlését most egy zárt levegő-üreg akadályozza.
Igen, nekem is az volt az elképzelésem, hogy a körbefalazással csökkentem a légtér fűtési hatását. Az ablakon keresztül rengeteg sugárzó hőt közvetít még így is. Ennek az infra előtét üvegnek utána olvasok, köszi! Az ajtó átalakításán amúgy is gondolkodok, megvalósíthatónak látom a szekunder levegő szabályozását. (Amit nem is szabályozni, mindinkább lezárni szeretnék a parázslás alatt vagy után.)
A kéményem átlagos huzattal rendelkezik, szigeteletlen téglakémény. Füstgáz hőcserélőt erre a kéményre nem mertem rakni. A tavaszra tervezett homlokzati, lábazati és födém hőszigetelés során tervezem a padlástéri kéményszakasz hőszigetelését is (az itt olvasottak alapján). Akkor jöhet majd a füstgáz hőcserélő beépítése. Az után próbálom majd úgy beszabályozni az egész rendszert, hogy ismét szinkronba kerüljön a légteres és a vízteres fűtési teljesítmény. A kandallónak nincs leburkolva a teteje, és az oldalán is van lehetőség két téglányi területen, hogy beindítsam a légáramlatot a kandallóbetét körül, ha túl nagy hatásfokra sikerülne felhúznom a vízteres oldalt (ettől nem tartok) :o) Szóval még mindig képlékeny az egész rendszer, vannak tervek a fejlesztésre.
- nyitott rendszerű vízteres kandallónál esetleges áramkimaradás esetére kell valamilyen plusz biztonsági intézkedés ? Vagy a nyitott tágulási tartály elég biztonságot nyújt ? Esetleg valamilyen biztonsági szelep ?
Pár év csiszolás volt, de megérte. Egy nagy lehetőség még mindig van és az az inverz lángra átalakítás (további kövér hatásfok százalékok), de nem tudtam még rávenni magam. Most vízre ad 2kWh/kg-ot (mérve) és a levegőre becslés alapján legalább +1-et, szóval 3kWh/kg körül lehet, ami nem túl rossz.:DDD
Ma jött egy fás házaló, kár, hogy nem csináltam fotót. A kocsin ki volt rakva szépen sorba a fa, de a belseje egy nagy lyuk volt. Tehát nem púpos, hanem völgyes, érted? Mivel magasföldszinten lakunk, innen ráláttam fölülről a kocsira, de aki az ucán nézegeti csak azt látja, hogy korrektül körbe van pakolva...
Véleményem szerint ez a betét egy közepes alap egy majdnem tökéletes rendszer kiépítéséhez. Én egy idro-50 alapján csináltam a kályhámat.:D Jól csináltad a körbefalazást, de a víztér miatt csak a radiátor hatást csökkentetted le. A fő "mumus" az ablakon keresztül sugárzó hő. Ettől melegít gyorsan, de ettől is fűti túl a beépítési helyet. Infra előtét üveggel lehet rajta segíteni, de csak pár %-ot.Még jobb lenne, ha az ajtó is vízteres lenne.:DDD
Ha a betét nem veszi fel a tűz energiáját (75% hatásfoka van), akkor kell még utána akasztani egy füst hőcserélőt. Hogy van-e benne elég tartalék, azt egy füst hőmérő megmondja ill. tekintettel kell lenni a kéményed adottságaira is. Persze hivatalosan ezt a gyártó nem propagálhatja, neki olyan kimeneti füsthőfokot kell belőni, ami a legvacakabb kéményben sem fog kondenzációt okozni. Ha neked nincs vacak kéményed, mehet a tuning. Ésszel persze. Lehetőleg bypass megoldással, hőmérővel stb. Itt találsz tippeket, rajzokat: Központi fűtéses, épített kandallókályha
És pont úgy van, ahogy írtad: 6m3 sorba rakott fa autón lemérce oké volt, de amikor én sorba raktam őket, rögtön csak 4 lett belőle. De nem gond, mert nagyon szép fát hoztak, és így is kicsivel kedvezőbb volt az ár, mintha kalodásat vennék.
Jajj, csak most olvastam ezt a hozzászólást! Azt mondod, hogy a víztér külső oldala vörösizzásig tud hevülni? :o) Ja, az sem tűnt fel nekem eddig, hogy évente cserélgetem a kandallómat. Biztosan elkerülte a figyelmemet :o)
A tűztér körüli légáramlás megakadályozásától (a tűztér hőleadásának lerontásától) a külseje sokkal jobban fel fog melegedni, itt-ott akár annyira forróra is (vörös izzás), ahol egyes vas alkatrészei már meglágyulnak, elgörbülnek. Végső soron nem olyan sok pénz minden évben venni egy újat....
Vagy olyan tűzteret kellett volna venni, amelynek lényegesen komolyabb a hőcserélője (nagyobb százalékot ad át a víznek)
vagy (rengeteg barkácsolással) hőt kell átadni a víznek a tűztér KÖRÜLI levegőből is.
Ha a kéményed nem valami vacak, hanem jól hőszigetelt, akkor még a tűztér fölé a füstcsőbe is mehet egy füstgáz hőcserélő, A hőszigetelt kémények huzatát többnyire nem csökkenti zavaró módon, ha "hidegebb" füstgáz megy bele.
Hasznàlsz valamilyen keverőszelepet a visszatèrő àgban? Ha igen, mechanikusat, vagy elektromosan vezèreltet? Vagy közvetlenül kötötted a kazànba a visszatèrő àgat a radiàtorok felől?
Na akkor kicsit bővebben az idro30-as tapasztalataimról:
A berendezésről már első ránézésre megállapítható, hogy sokkal többet tud légteresen fűteni, mint vízen keresztül. Ezért én próbáltam úgy beépíteni, hogy rontok a légteres teljesítményén (és ezzel talán az össz hatásfokán is). Úgy körbeépítettem, hogy a kandallóbetét testén körül ne áramoljon a levegő, és hátul (a víztér felől) körberaktam dunit és samott téglákkal. Ezzel a hőtároló tömeg növeléssel próbáltam a puffer hiányát kompenzálni, illetve minél több megtermelt hőt kényszeríteni a víztérbe. (Ezzel együtt a kéménybe is több hő jut, ezért romlik az össz hatásfok :-() Így néz ki a beépítés (ma reggeli fotó):
Ezzel a beépítéssel légteresen kb. 40-45 m2 alapterületet fűt fel, vízen keresztül pedig kb 35-40 m2-t. Ha a légtérrel fűtött területen 23-24 fok van, akkor a radiátoroson 22-23.
A készülék további hátrányai: A primer levegőt (kintről hozni!) gyárilag nem lehet teljesen elzárni. Minden idrón úgy van beállítva a pillangószelep, hogy amikor te azt hiszed, hogy teljesen elzártad, az még jócskán nyitva van. Beépítés előtt be kell állítani a működtető bovdent. Akkor sem lesz légtömör, de már egész jól szabályozható lesz. A szekunder - ami itt az ablak öblítő - levegő egyáltalán nem szabályozható, ráadásul azt a helyiségből veszi el...
Ja, és még valami: a csőspirálos zárt fűtési rendszerhez való, magasabb víznyomást bír ki. A spirál nélkülit tilos zárt rendszerbe beépíteni! Az enyém spirál nélküli.
A vezérlés/védelem megoldott, csak látni szeretném a hőfokot. De az előremenő és visszatérő külön mérése jó ötlet köszönöm! Van beépített vizes öblítő bigyó benne. 98C átöblíti a vízteret, így nagy baj nem lehet, csak nem pakolom tovább ha már 80-85C a viz :)
- bementem megnézni, az eladó srácnak pont ilyen van és szinte azonos ház paraméterekkel. Nagyon meg van vele elégedve. Neki sincs még puffertartály rajta.
- kerestem egy szerelőt aki összerakná a rendszert, adott egy számot akinél szerelt hasonlót. Az alany azt mondta: nagy szar, ki is szereltette mert két szobát sem fűtött fel neki . Ahol volt a kandalló 30 fok volt.
- felvilágosítottak, hogy ebből létezik csőkígyós is ( ötvennel drágább )
( gondolom vízoldalra így többet tud leadni )
Na most akkor "vat fak" van! :-)
Nos azt gondolom belevágok! Egyébként más lehetőséget nem is nagyon látok ha csak egy helyen akarok fűteni.
Mondták a patkós cserépkályhát is ( de tudtommal arra semmi szabvány sincs)
Vasárnap jön a "mester" és megmondja mi mennyi.
Igyekszem majd beszámolni!
Még két kérdésem lenne:
- ajánlatos másodlagos levegőt is bejuttatni ( pl. padlásról ) ?
- nyitott vagy zárt rendszer lehet e a jobb? ( én mint laikus, a nyitottra szavaznék, kiegyenlítővel a padláson)
Ez egy Edil Idro 30? Jó az ár. 250-300 körül szokott lenni. Jelenleg mi a fűtés? Ha nincs kp. fűtés kiépítve, nem biztos, hogy megéri a költség és vesződés. Pl. 1 vagy 2 hűtő-fűtő klíma nem lenne elég? Kiegészítésnek a hidegebb napokra, szépségnek/élvezetnek vagy mert "csak" egy kis kályha/kandalló elég a nappaliba. Víztér és radiátorok nélkül persze. Régi öntöttvas rendszert kiépíteni mert picivel több hőt tárol az nem tűnik túl okos ötletnek.
