Meg nem akarnak hetente kimaszni az ugyfelhez mert jatekbol programozott es elcseszete uzemkeptelenne az egesz rendszert :-)
A PLC meg egyebet azert nem irtam mert egyre kevesebb, az EIB meg nagyon sokan gyartjak es szeles valasztekban. Nem beszelve arrol, hogy EIB-ben mar lattam LAN vezerlesu megoldasokat. Amik marhara tesztet mert egy PC-re telepitett SW vel elore be lehetet barmit programozni.
Azért amikor itt 1-2 Ampereken vitatkoztok külömböző biztosíték beépítésekor akkor a mai modern rendszereket ne egyszerüsítsük már le ennyire.
Léteznek külön féle plc-k autómatizálási folyamatokra családi házakhoz is nem beszélve az inteligens rendszerek legalább két részre osztásáról mint digitális ill. analóg rendszer.
Az meg hogy egy modern rendszer 10-szerese egy hagyományosnak egyszerüen azért állítják a szerelők mert nem akarnak vagy nem tudnak megbarátkozni az új dolgokkal.
Konyhaszekreny ala szeretnek spotlampat szerelni. Megvan a ket lampa, 12 voltosak, es van egy kulon trafo. A leiras szerint 12V-ot es 4.9A-t ad le a kimeneti oldalon, es azt irjak, hogy 2.5mm2-es vezetek kell hozza. Tenyleg szukseges ilyen vastag vezetek? En minel vekonyabbat szeretnek, kulonben nem tudom elrejteni...
Kösz. Utánaolvasva az egyfázisúé 15, de a háromfázisúé "csak" tíz év. Ezexerint hiteleítetlen mérés volt már jó ideje. Azt meg, hogy ki járt jól vele, majd a számlák visszanézésekor kiderül. Nem fogom olcsón adni a bőröm! :-)
fefefe-nek: A betonalap-földelést mindenképp érdemes megvalósítani (ha vb. alap van :-). Azt én sem tudom, ekkor mindenképp kell-e rúdföldelő, de azért hasznos. Javasolt a kétféle földelés földelővezetékeit külön vinni az elosztóig (vagy legalábbis nagyon jól védett helyen közösíteni!). A földelők és a földelővezeték(-ek) összekötésénél a korrózióvédelemre és a földelési ellenállás szabványos mérési lehetőségére ügyelni! A nagyobb bevésési mélységű csövek, szerelvények helyét a falazás közben előre célszerű kihagyni; a födémek áttörési pontjait pedig mindenképpen.
További információk: Sipos Miklós: A villanyszerelés alapműveletei Műszaki Kvk., Bp., 1992. Dési Albert: Épületvillamosság Építésügyi Tájékoztatási Központ, Bp., 2003. A Sipos-féle könyvben a kismegszakítók karakterisztikái nagyon hibásan szerepelnek! Fenti könyvek, valamint szabványok (MSZ 2364) megtalálhatók a BME-Műszaki Könyvtárban!
Vandalizmus, időjárás? Falon kívüliből is van törésálló műanyagos, azt feltiplized, aztán ha le akarják robbantani akkor úgyis mindegy. Ráadásul ezek alapban vízálló cuccok, akár beépített kamerával is...
Kedvencem most pld. a Legrand cucca, ha nem vagyok otthon, akkor az utolsó X. becsengető embert lefotózza, aztán szépen vissza lehet nézegetni, kik próbálkoztak be. Szerintem jópofa :-) Panasonic meg ház telrendszerére köthető, szépen telefonmellékre becsörög, és ahol sok analóg telefon van szétszórva, ott telefonról is lehet kaput nyitni, nem kell elmenni a nyitógombig. Szóval elég szórt módszerek vannak mindenféle megoldásra, vezérléshez van ahova 2-4 szál gyengeáramú vezeték is bőven elég.
Aztán ezeket még csak erősen hobbiszinten szoktam látni, de elégé széles a skála.
Nem tom, mennyire OFF, a fogyasztásmérőknek mennyi időre szól a hitelesítésük? Mi van, ha a hitelesítési időn túl tönkrement mérő nem mér, és ezt az időszakot a szolgáltató olyan időszak mérései alapján akarja korrigálni, amely időszakban a mérő már lejárt hitelesítéssel mért?
egyiket befuzod eleg hosszan erre csavarod ra a tobbit majd leszikszalagozod oket.
Egyszerre mert csavarodnak es ha kesobb masik menetben akarod a tobbit elofordul hogy mekakad vagy elkezdi kihuzni a mar behuzott szalakat is. Ez inkabb a sodrottnal jelentkezik tomornel kevesbe ott a lecsevelesnel kell nagyon oda figyelni.
Most már itt lesz az ideje, hogy bevessek egy szakembert. Megmondom őszintén, hogy szívesen választanék olyan szakembert, akinek ismerem már a stílusát (pl. olvasgatom itt a kedves válaszait:-)))
Jahno: nekem az is kérdéses, hogy fali vagy sűllyesztett. Úgy vélem, hogy a sűllyesztett jobban védett időjárástól és vandáltól. Vélemény??
Érdeklődnék, hogy mi a vélemény az rf-id kártyás zárakról? Tom, hogy nem a legolcsóbb dolog, de megvannak az előnyei is. (többek között ha elveszik, nem kell teljes zárgarnitúrát cserélni,...) Van erről valakinek tapasztalata, véleménye, netán árakat is tudtok sacc per kb?
Az igazi az lenne ha már kezedben lenne a kaputeló, van ami besüllyesztős, és a dobozt be kell tenni az oszlopba. Ha nincs meg akkor esetleg tegyél be egy 80*80 as dobozt ide jöjjön a 7 eres, meg a mágneszár MTK-ja
Vágasd ki a dobozt, szerintem, meg mögé is tegyél be egy 65 ös dobozt a nyitónak, van kódzáras, de én nem költenék rá, mert aki akar úgyis beugrik/átmászik.
Azt már eldöntöttem, hogy a kaputelefon és a mágneszár ugyanazon oszlopon lesz, így elkerülöm az átkábelezést a két oszlop között. Láttam egy rajzot, ahol a kaputelefon háta mögött mintha kötődoboz lenne besűllyesztve. Elképzelhető-e, hogy ide érkeztessem be a házból a 7erű kábelt, és innen nyomuljak egy műanyag csőben a zár felé?? A zárnál hogyan szoktátok ezt megoldani? Kilóg a műanyag cső az oszlopból aztán majd elvágjuk?? A zárhoz menő kábel "pucéron" van, vagy védi valami?
Na és kötődoboz (vagy polisztirol)? Vágjuk-e ki előre flexszel az oszlopzsalut, vagy tegyük belülre a kötődobozt, jelöljük meg a helyét és utólag flex??? Attól tartok, hogy a betonba helyezett forma (doboz vagy PS) elmászik csömöszöléskor. Apropó: hogy csinálják ezt a kőművesek? Egyenként zsalukő+beton, vagy felrakják áhhh - biztosan egyenként!
Nyugodtabb lennék, ha előre kivágnánk a nyílást, és "látnám" a kötődobozt.
Még egy idevágó kérdés: láttam olyan rajzot, ahol "kifelé menet" egy nyomógombbal ki lehet nyitni a mágneszárat (meg ilyen van ma már több lakótelepi házban). Az tetszik nekem, hogy ha megyek át sörözni a szomszédhoz, akkor egy nyomógombbal kinyitom a kaput mondjuk az oszlop közbülső falára helyezett gombbal. De akkor illetéktelen is kinyitja.! Létezik ide valami security megoldás, hogy nekem ne kelljen kulcsot vinnem magammal a szomszédba! Olvastam valami kódolt nyitóról (lakótelepen láttam is már hasonlót), de az talán túl komplikált az én egylakásos viszonyomhoz.
Igen fogadd meg Lacivill tanácsát csövel eggyütt tetesd bele a vezetéket mert mi már jártunk ugy hogy a tulaj beleöntette az oszlopba a gégecsövet csak azt felejtette el közölni hog y a kömüvesek a csövet 3 helyen törték meg kb 90 fokban tehát ki kellett vésni
a Kézkrém jobb hidd el :)) hogy egyszerre vgya csoportosan ere szerintem nincs recept de majd leirják a tapasztaltabbak de jo hidratálós kézkrémtől csúszik :))
Legjobb lenne Mü. I. jelű merevfalú csővel dolgozni, ezekhez lehet kapni idomokat, toldót.( 16 mm-es elég lehet).
Az lenne jó ha a 7 eres kábeled belejönne az egyik oszlopba, olyan 130-150 magasan, egy hungarocell táblát tennél, hogy majd ne kelljen vésni az oszlopot.
Ideális az lenne ha ebbe az oszlopba kerülne a mágneszár, de ha a másik a nyerő akkor össze kell kötni a két oszlopot csővel, vagy lépésálló gégecsővel ha nem akarsz bajlódni a csővel. (2*1 mm2 vezeték hajlékony)
Van olyan amiben van behuzó acélszál gyárilag.
Különben javaslom, hogy ne utólag akard belehuzni, vagy huzatni, hanem tedd a csőbe bele a vezetéket.
Elkezdtük behúzni a csövekbe a vezetékeket. Hogyan könyebb behúzni hatot (5x2,5 és egy hajlékony 4), egyszerre, vagy 3-3 egymás után? (huszas gégecső) Utóbbi módon csináltuk, mert nem tudtam befűzni őket a behúzószál szemébe.
Mekkora a 2,5-ös vezeték szakítószilárdsága? (-: máshol olyan nehéz volt behúzni, hogy alig tudtam markolni a műanyag behúzószálat, megtörni nem akartam. Igaz, szappan segített.
Engesztelésül egy kérdés, amire (gyanítom) te tudod a választ:-))))
ON
Nemsokára jön a kőművesem, hogy 3 db kapuoszlopot állítson, 30-60-30 cm széleseket (mélység 30, magasság talán 180 cm).
A szárnyaskapu távirányítós nyitogatója kissé távolabbi terv (pénz:-), de a kiskapu elektromos zárja és a vele (talán) közös audio kaputelefon elérhető számomra.
Kérdés: ugye illik előkészíteni a terepet a drótok valamikori fogadására. Én még nem láttam ilyet közelről (néhány szomszéd kapu oszlopából drótos vagy drótnélküli csövek állnak ki évek óta:-(((), de úgy képzelem, hogy valami csöveket kéne behelyeznem, mielőtt a mester önti a betont befelé. Miféle csöveket, esetleg dobozokat, mennyit hova?
Annyit már puskáztam, hogy a kiskapu oszlopára egy ellenoldal becenevű, elektromágnessel működtethető kütyüt kell szerelni, amelyik "elfordul", hogy beengedje a zárnyelvet (amit én a lakásból gombnyomással utasítok). Ezt jól láttam????
A lakásból egy sokerű (7?) kábel megy a földben a kapu felé, gondolom ezen jön-megy majd az audiojel is, meg az ellenoldal vezérlése.
Még annyi infot adnék, hogy a nagykapu egyik oszlopa a garázsom oldalához támaszkodik, tehát elképzelhető, hogy a távirányítós kapuelektronika "lelke" a garázs belső falán helyezkedne el. Amúgy igen keveset tudok ezekről a berendezésekről, valszeg szakember fogja egyszer bekötni a kábeleket, de szeretném előre megkönnyíteni a dolgát, hogy ne kelljen sok betont fúrni-vésni.
Minden ezzel kapcsolatos infót előre is köszönök mindenkinek!
Tehát az előszobádat két helyről lehet kapcsolni, 1-1 kettős alternatívval,
( ne csillározz mert megtésvesztesz::) )
ha jól értem, szóval nem lehet megoldani egyszerűen.
Komplikáltan impulzusrelét kell beiktatni, és rudot tenni a kapcsoló alá, és nyomogombként fog viseledni a kapcsoló, és minden egyes nyomás( impulzus) kapcsol egyet a lámpán.
Én eddig úgy képzeltem, hogy ezt nem lehet megoldani:-((( Mindig akad egy olyan állapot, amikor "lekapcsolt" kapcsolónál világít a lámpa. Én vízszintesen szereltem fel az ilyen alternatív (váltó vagy kereszt) kapcsolókat.
Szonda - eloszto szekrenyhez es mehet alapvasalatra is. Szabvany elerhetoseg weben letolthetoket nem talaltam en meg a szabvanyugyi testulet oldalan vannak infok.
Hi! Néhány dolog, amiben a véleményetekre vagyok kiváncsi:
1. Van arra előírás, hogy a lakáselosztót (nem a villanyóraszekrényt) hová lehet elhelyezni a lakásban? Konkrétan az érdekelne, hogy a gázkazánnal egy helyiségben lehet-e.
2. A riasztók mozgásérzékelőjét lehet egy 3-4m széles szobában az ablakkal szemben felszerelni, vagy be fog kapcsolni akkor is, ha valaki elmegy az ablak előtt?
3. Hogyan szokták megoldani a riasztást a fürdőszobában/mellékhelyiségben, ha szeretnének éjszakára héjvédelmet és szellőztetni is jó lenne? Nem csak illúzió a nyitásérzékelő, amit egyszerű ablaktöréssel/vágással ki lehet kerülni?
4. Van egy 10m hosszú folyosó, amibe inkább tennék egy szürkület/mozgáskapcsolót mint alternatív+keresztkapcsolókat, de az a pár típus amit eddig láttam, az a leírás szerint nem visz el ilyen messzire, van valami tapasztalat ezzel kapcsolatosan? Esetleg van olyan típus, amit középre tudok helyezni és 180 fokban biztosan kapcsol?
Elore is bocsanat a szakemberektol, ki fogtok nevetni a hulye kivanalom miatt, de hatha valaki azert valaszol is... Van a hazunkban nehany valtokapcsolo, sot kereszt is. En azt szeretnem, hogy ha a hazban minden villanykapcsolo lekapcs. allapotban van, akkor ne vilagitson semmi. Nehol azonban ugy van bekotve, hogy ilyenkor van pont feny, ellenkezo allasban nincs. Vajon ezt lehet-e (nyilvan csak egy villanyszerelovel) kiigazitani? Raadasul a valtokapcsolok kozul van olyan, ami csillarkapcsolos (1 kapcsoloban ket valto). Csak azert kerdezem, hogy megoldhato-e, mert ha nem, akkor nem is emlitenem a szerelonek (jon mas miatt nyilvan nem ezert hivnam ki).
Az idén szeretnénk elkezdeni építkezni, és az érdekelne, hogy a villanyos dolgokkal kapcsolatban van-e olyasmi, amire már az egész balhé megkezdése előtt, illetve a szerkezetkész állapotig jobban oda kellene figyelni? Értem ezalatt pl. a földelés elő/elkészítését: hallottam olyasmit, hogy úgy elegáns, ha a levert szonda rá van kötve az alap/talpkoszorú vasalására, és onnan megy a házba, más meg azt mondta, ez tök felesleges, szondától megy a biztosítótábláig, oszt kalap...
A szabványok, előírások gyűjteményét meg lehet találni valahol a neten?
A "ritkán okoznak gondot" legfeljebb nem veszik észre, de igényes hálózatnál biza kimutatható rendesen, esetleg szépen csípnek a vezetékek, vagy legmárkásabb aktív eszközöket használva is előfordulnak mindenféle paranormális jelenségek. Esetleg évente 1-1 switch port elhasal, vagy ilyesmi.
Amúgy valóban, nekem sima cat5-öt is húztak már 40-50 méter hosszan erősáram mellett, aztán végül i sműködik, hozza a soho kategóriás switchben a 100 megabitet, a megtépett vezetékek is ugyanígy működnek. De nálam nagyobb hálózatépítős cégek szoktak rémtörténeteket emlegetni, mikor pár év múlva sorozatos bajok lesznek majd a tépett kábelekkel.
Ez ilyen, nem olyan nagy varázslás az egész hálózatos dolog, de pár dolgot illik betartani. Akkor jó lesz, egyéb esetben már lehetnek bajok, nem hiába vannak itt is ajánlások, meg szabványok.
Hat radiost nem telepitenek a vezetekesuk meg EIB rendszerunek nezki a doksijukbol erre kovetkezetetek. Lenyeg en nem ezzel szerelnek inkabb Siemens ha ilyenre faj valakinek a foga.
En speciel egymas mellett szerelem es eddig soha sem volt problema. Igaz STP kabeleket hasznalok amik zavar mentesen telepithetoek. A riaszto kabelei is arnyekoltak igy azoknal sincs problema. Termeszetesen kulon cso. A cso csoportokat azert irtam mert igy jol szerelhetok es bovithetok viszont nem kell vastag csoveket hasznalni.
Nekünk jól bevált gyakorlatunk új, padlófűtéses vagy szerelőbetonos ház esetén, hogy az erősáram nagy részét hagyományosan a falszerkezet felső (szokásos) részén szereljük, azonban a magasabb igényű helyeknél az UTP-t, koaxokat, telefonvezetéket riasztót stb. szinti dobozokból sugarasan a padlófűtés hungarocell szigetelője alatt, a víznyomócsövekkel azonos szintben szereljük, újabban symalen tip. csőben (régebben Műv II csőben).
Ugyanebben a rétegben el lehet vinni azokat az áramköröket is, melyek csak általában egy fogyasztót működtetnek (pl.: klíma; tűzhely, konyha 3 fú betáp, buborékos kád külön 30 mA -es Fi relével védett köre, esetleg külső világítások gerincvezetéke, stb.) épület igénye szerint.
Mivel ezek a szakaszok a padlóban csillagpontosan vannak csövezve, így a lehető legrövidebb vezetékkel kábelezhetők (ennek fontossága: UTP, Koax hálózat csillapítás csökkentése), valamint ez esetben a 20 cm távolságtartás bőven tartható, általában max. csak egyszeres keresztezés jöhet létre a csövek közt -párhuzamos vezetés nem-, így ez a gyengeáramot nem befolyásolja).
Hát régen a "nagykönyvekben" 20 cm volt megadva az erősáram, és a gyenge között. Ennek betartása sok esetben lehetetlen volt, minden esetben gazdaságtalan volt, így 99% ban egymás mellett futó csövek vannak a legtöbb helyen, és ritkán okoznak gondot.
"tv-internet-telefon, stb dolgokat simán lehet vinni a villanycső mellett(külön csőben), vagy az esetleg zavart okoz? Netán egy csőben a villannyal?"
Külön védőcsőben minden további nélkül viheted, degy együtt semmi képpen sem!!!
A zavar érzésem szerint már egy másik ügy. Vagy létrejön vagy nem :) Nekem eddig nemigen volt gond vele, egyszer viszont előfordult, hogy kb 30-40 méter UTP cat5e a két végpont között maximum 10Full duplex-re volt hajlandó. Se 100half se 100 full nem akaródzott menni. Falon kívül próbaképpen másik kábellal összekötöttem őket és ment. Valamit összeszedtek sajnos.
A cuccot a www.hager.hu oldalon találtam. Tehát alapjában akár jók is lehetnek a megoldások, csak nem kispénzűeknek!:( (valamint a hagyományos egyszerűbb, ezért kevesebb a hiba lehetőség?)
A tv-internet-telefon, stb dolgokat simán lehet vinni a villanycső mellett(külön csőben), vagy az esetleg zavart okoz? Netán egy csőben a villannyal?
A hagyomanyos eseteben mindent kezzel kapcsolsz, az EIB esetben programozhato es taviranyito plusz kezi kapcsolas lehetseges, arban kb 10x kulonbseg ha jolvan tervezve es tenylegesen ki hasznaljak az EIB rendszer lehetoseget.
Alapszabaly barmilyen epitesnel:
- jol atkell gondolni szobankent mit szeretnenk
- ehhez kell tervezni a dugaljakat es lampakat meg kapcsolokat
- nem szabad kihagyni:
-- riaszto
-- telefon
-- internet
-- tv/radio
ha most nem is de a csoveket be kell rakatni csovek szama es csoportok:
- villany - cso
- riaszto - cso
- telefon + internet + tv/radio - cso
Ha belikeled az oldalt az jol jonne megneznem mirol is van szo mert igy elmondasbol nekem valami santit. Olyan mint az EIB busz lenne amivel vezerelnek valamit kapcsolo releken keresztul. De ha gerincrol van szo akkor annak kell megfeleo terhelest elviselni ami lehet hogy meterben dragabb osszesegeben mintha egyel tobb kort huzna be.
A neten barangolva találtam egy oldalt, ahol egy ún. interaktív házat modellez a cég, természetesen a saját termékeivel. Ezek között találtam néhány számomra új megoldást is:
Hálózati leválasztó kapcsoló: a hálózati feszültség automatikusan lekapcsol, ha nincs bekapcsolva a fogyasztó. Leválasztott módban mintegy 15 V egyenfeszültség tapasztalható. A fogyasztó bekapcsolásával a hálózati feszültség is autómatikusan visszakapcsol. (van ennek értelme, vagy csak parasztvakítás elektroszmog ügyben? Jobban belegondolva nem sok olyan kör a lakásban ahol ne lenne olyan fogyasztó, aminek kikapcsoltan is kell valamennyi készenléti villany...akkor mire jó, érdemes?)
Bennmaradó relék: csökkenti a kihúzandó kábelek számát (érdemes vagy jóval többe kerül mint a plusz kábel?)
Szal érdemes egy új háznál ilyeneket (és egyéb "modern"dolgokat) betervezni, vagy nem éri meg a plusz pénzt?
A lakásfelújításkor "elfelejtettem" külön falvezetéket húzni neki.
A vezeték ami a légkondi leendő helyére kerülő dugaljhoz megy, 2,5 ös kettősszigetelésű lapos falvezeték. Egy olvasólámpán kívül nincs rajta terhelés.
Ami aggaszt: Három helyen van a vezeték kötődobozban "megszakítva", és üvegszálas tapétával lefedve. Szóval nem szeretném ha elkezdene szikrázni idővel a kötés.
A kötések a következő módon készültek:
-Vezetékek 35mm hosszan csupaszítva.
-Csupasz vezetékek összesodorva
-Brutális nagy csokiba bedugva, minkét csavart meghúztam
Új kábel és nagyobb bizti C karakterisztikával biztos jó.
Zenekari erősítőkbe ( újabbakba) már építenek úgynevezett szop stop-ot a toroid trafók miatt. Valami ilyet biztos be lehet szerezni. Hobby elektronikás boltokban érdeklődj.
Ha pesti vagy akkor az Ágotáék a XIV. ker Vezér úton biztos tudnak segíteni.
Ágota hangtechnika van honlapjuk is de nem tudom a nevét. A Vezér út Örs vezér téri végénél kb. a második panel épület alatt.
Ágota Jánost keresd még mielőtt valamelyik hölgytől érdeklődsz, hogy Ő-e az Ágota :-)).
A következő kérdésem van a hozzáértőkhöz/ sokat tapasztaltakhoz:
egy jó régi házban lakom, kb. 50 éve épült. Van otthon egy erősítő, ami az esetek felében leveri a biztit. Ez - nyilván - picit zavaró, és valsz a bekapcsoláskori nagy áramfelvétel miatt történik. A kérdésem az, h van-e olyan eszköz (és ha van, mi az), amivel elkerülhető ez az egyszeri nagy áramfelvétel?
V - ha már úgyis felújítjuk a ház egy jó részét - huzassak be egy új kábelt, ami bírja a terhelést?
Javítsatok ki ha tévednék de én úgy tudom, hogy az óra és a vezérelt árammal működő berendezés közötti vezetéket sem leágaztatni, sem megszakítani nem lehet.
Nem akarom magam ismételni éjszakai áramátkapcsolás ügyben.
GO TO 4932 és 4898.
Szó sincs konnektoros kapcsolatról. Én is várom a további fejleményeket az Eontól.
Köszi. Nézd meg a Kopp változatait. Mostanság az Objekt 2005 sorozattal dolgozok. Nagyker áron házhoz hozzák egy e-mail elküldése után. A sorolható dugaljak gyorscsatlakozósak, és valljuk be ebből kötünk be a legtöbbet. Teljes sorral árulják, úgy hogy ha teheted próbáld ki amint tudod.
Üdv: Tamás
Ui: Azt szoktam mondani, hogy ennek egy külsőre másmilyen, de belsőre azonos műszaki tartalmú változata van a bécsi Schönbrunni kastélyban, azaz ha ott működik, nekünk is jó lesz.
Tudja-e valaki hol lehet kapni olyan úszókapcsolót ami nem tök és nem tégla formájú? Íves háromszög alakú van a wilo szivattyúban KR-1 feliratú , de már a wilo sem tart ilyet , és máshol sem találok, a tök meg a tégla meg nem jó mert túl nagy a hiszterézise.
Mi szereltünk többször Cariva szerelvényt, minden szerelvénye, különösen a dupla dugalja kíváló ár/érték arányú az egyéb drágább (Valena , Prodax) termékhez képest.
A dupla dugalj általában minden gyártónál robosztus -szerintem nem túl szép- kivitelű, ezért, ha sok dupladugaljt tervezel szerelni, akkor ez tökéletes szerelvény sorozat, mellesleg a minősége is jó, korrekt megoldású.
A kapcsolói gyorscsatlakozósak (Wago rendszerű), ezért a szerelése is gyors, egyszerű.
Azonban Lacivillhez csatlakozva, ha előfordulhat a rendszerben pl.: sorolás, vagy speciális igény: RJ 11 (telefon); RJ 45 (számtech.); esetleg hangszóró csatlakozó, vagy fényerőszabályzó, csillár-alternatív, vagy dupla alternatív, akkor ezt a Cariva sorozatban nem találod meg.
Esetleg több fajta szerelvénnyel szerelvényezel, de ez már izlés -és pénz- dolga.
Ha mindenképp fontos az ár és a minőség is, de flancos speciális szerelvény nem szükséges, ez esetben bátran merem javasolni ezt a szerelvényt.
Szia. Tudom ajánlani ebben nagy választékban a Kopp gyártmányú szerelvényeket. Nézd meg a www.kopp.hu oldalon. Rendelésnél ne foglalkozz a csomagolási egységgel, lehet kisebb mennyiséget is rendelni. Azért bátorkodom ajánlani, mert a lakásomban húsz éve hibátlanul működik minden szerelvény. Szerencsére a mostani szerelvények betétei a jól bevált belső műszaki tartalommal rendelkeznek még most is, azaz ami bevált azt alkalmazzák. Persze a divat változik, vele a külső is, de a belső az maradt.
A tervrajzon világosan be volt jelölve, hogy a mosdó fölött legyen. Mivel a fürdőszoba elég kicsi, eleinte nem tűnt fel, hogy kb. 30 centivel arrébb rakták. (Mondjuk nem is gondolja az ember, hogy ennyi esze lehet valakinek). Csak amikor leburkoltak, majd betették a kádat... na akkor kaptam frászt.
A kinézet nem, de megszoktam a régi Kontakta dugaljak "masszívabbnak tűnő" lágyacél érintkezőit, és ez ahhoz képest gyengének néz ki. Lehet, hogy nem lényeges, mert ez is tudja a szabványt húsz évig, de a kinézete nem ezt sugallja. Sajnos nem tudok vakon bízni az ipari cuccokban sem azóta, hogy teljesítmény-elektronikai alkatrészek feliratait átszitázzák, így azokat a ténylegesnél nagyobb igénybevételre kínálják, és persze eldurrannak.
Pont a földelési csatlakozóknal lehet esetleg gond, hogy egy idő után elhajlik, és nem lesz jó az érintkezés.
Vagy akár a fázis, és nulla csatlakozásánál megolvadhat, persze ez a jelentősebb teljesítményű gépeknél lehet gond.
A kapcsolóknál meg nem mindenki szereti ha nagyot kell ráütni, hogy hajlandó legyen kapcsolni.
Ismétlem ezt a gyártmányt nem ismerem, de a hasonló olcsó termékek igen, és szerintem mérlegeld , hogy mennyi lenne az árdifferencia.
30-40 darabnál ha ez 12-15 ezer Ft, és ezt nem tudod kigazdálkodni akkor válaszd az olcsót. Jó ötletnek tünhet, hpgy fürdőszobába, konyhába tennél csak drágábbat.
Minket a sorolhatóság, keretek, hasonlók nem érdekelnek, csak a műszaki szempontok (-: melyik "családot" javasolnád, ami olcsó és tartósnak ígérkezik? Kétféleképpen kérdezem: minden gyártótól, és Legrandon belül, mert itt egy boltban abból van sokféle. Amúgy ez a nagyon olcsó Legrand olyan csúnya sárga védővezető érintkezőkkel rendelkezik, mint az egyszerű kínai hosszabbítók, ez bizonytalanított el.
Tényleg, lehet az, hogy nem túl durva helyekre (például mosógépnek nem) ezt veszem, és ha gond van, jobbra cserélem? Olvasólámpát, rádiót, robotgépet csak elbírnak. Milyen gond szokott lenni?
Még nem volt a kezemben ez a "család", de 1000-2000 ft-os szerelvény áraknál még nem a csicsát kell megfizetni, az valahol 2-5000 ft- nál kell megfizetni.
Tehát elképzelhető, hogy tartósságukban is elmaradnak a picit drágábbtól.
A szerelvények tipusai szegényesek, nem lehet sorolni őket, nincs 2-3-4 es keret hozzá.
Új anyagot veszünk, mert a házban teljesne fölújítjuk a villanyos részeket. Itt lehet kapni Legrand Kariva (ha jól emlékszem) családba tartozó kapcsolókat és dugaljakat, melyek darabja 300-600 Ft szemben a dizájnos cuccok 1000-2000 forintos árával. Az a kérdésem, hogy elképzelhető-e, hogy ezek műszakilag gyengébbek lennének a drágábbaknál? Pl romlik az érintkezés, melegszik, vagy hasonlók.
Hogy került "véletlenül" oda a konnektor?! Semmi terv, vázlatrajz legalább stb? Ekkor a szerelés minősége is ki tudja, milyen. Ha a vezeték arra megy, ahol a konnektornak lennie kellene, be lehet építeni egy dobozt a konnektornak, nem kell feltúrni az egész nyomvonalat. (Kérdés, a szerelő vállalja-e a feltételezett védőcső in situ elvágását - azért mennie kell!) Ha a nyomvonal nem érinti a konnektor leendő helyét, a vezeték elviteléhez a védőcsövet meg kell toldani (in situ nehéz!); doboz jobb, ha nincs a fürdőben. Ha falvezeték van, a doboz elkerülhetetlen, de ne legyen a kád közelében!!! A használaton kívül maradó vezetékszakaszt megbízhatóan le kell kötni az üzemi részektől, a konnektor rossz helye bevakolható. Még valami: a kád fölött elvileg vezeték sem mehet a falban, legalább is amennyire a víz fel szokott csapni. - Tudta ezt a szerelő?
Ld. a 4930. hozzászólásomat! A közvetlenül falba fektetett vezeték terhelhetősége nagyobb, mint a védőcsövesé; bár MT esetén elvileg kisebb, mint MM esetén (az erek szorosan egymás mellett futnak). Maga az MM vezeték is kettős szigetelésű, sőt hőleadás szempontjából ilyen az M vezeték + védőcső is. Védőcsőnél egyébként a légrés jelenti a fő hőellenállást! Ha az MT tömlővezetéket úgy méretezed, mintha ugyanolyan erű M menne védőcsőben, terhelhetőségre nem lesz alulméretezett. Ami a kötéseket illeti: ha száraz helyen megy a vezeték (és pl. télen, a lakás elhagyásakor sem vizesedik ki), teljesen nyugodt lehetsz. Ha esetenként vizes helyen van a kötés, évente meg kell húzni a kötőcsavarokat vagy bontsd szét a rugós kötőelemet és szereld újra! Ha feltűnő korrózió van, már nagyobb a baj. Ha az ilyen kötés még éghető környezetben is van, gyorsan szabadítsd meg tőle a házadat!
Mosdó helyett "véletlenül" fürdőkád fölé szerelt konnektor ügyében van-e valakinek valami ötlete, ami a burkolatnak minél kevésbé fájdalmas? be lehet-e simán falazni, némi szigetelés után? Minden megoldás érdekel. Csak ne rázzon.
Csakhogy teljesen más a villanyosmérnök és a szakmunkások tevékenységi profilja! Az a világ még nagyon messze van, hogy minden mozdulatot, amit ma szakmunkások tesznek, kiváltható legyen mérnökök tervezte robotokkal! (Nem is hiszem, hogy minden területen megérné ekkora automatizáltság, az csak a nagy sorozatfeladatokra érvényes. Arra viszont igen, mert a "rabmunka" tönkreteszi az embert.)
Addig viszont szükségünk van a szakmunkásokra, akik ráadásul nem is a robotmunkára, hanem a gondolkodást igénylő feladatokra vannak képesítve! (Robotmunkára elvileg bárki megteszi.) Viszont szakmunkásokból már ma is nagy hiány van.
Másrészt: szerintem a népesség nem kis %-a nem is akarna egész munkaidejében csak szellemi munkát végezni, illetve nem is lenne rá alkalmas. Ez szerintem nem az ő hibájuk/értéktelenségük, ez az emberi alkattól függ. Az egyetemekre való tömeges nyomulás - mint írtam - csak egy gerjesztett hisztéria (szerintem). A diplomás réteg a társadalom szempontjából nyilván megkerülhetetlenül fontos, véleménye mérvadó kellene, hogy legyen (ehhez először a diplomás réteget kéne részlegesen cserélni :-), de az egész(séges) társadalmat nemcsak ők adják és alakítják. Az is szomorú, hogy ma az emberek értelmiséginek tartanak egy gyorstalpaló menedzserképzőt végzett ügynököt vagy kereskedelmi tv-csajt, de egy szakmailag és emberileg tapasztalt, tisztes kőművest esetleg nem.
Javaslom, e téma folytatásához keressünk / nyissunk másik topikot az interneten!
Pont az a lényeg, hogy nem kéne sokmindent tanítani amit ma tanítanak. Azt meg nem gondolhatod komolyan, hogy a mai elismertség és lehetőségek melett valaki 20 éves koráig tanuljon szakmunkásnak mikor 22-évesen villamos mérnök is lehet.
Természetesen - vagy az együtt vezetett vezetékeket kell túlméretezni (ekkor viszont eleve kevesebb fér belőlük a csőbe), - vagy folyton túlterhelődik a rendszer és működésbe lép a kismegszakító, - vagy tudatosan le kell mondani egyes gépek egyidejű használatáról, - vagy mégis falat kell vésni, további csöveket fektetni. Azt hiszem, a 3. vagy esetleg a 4. verzió jöhet szóba.
Köszönöm az észrevételt, de magam részéről hivatkoznék az MSZ 2364 szabvány 523.4. Egynél több áramkört tartalmazó kábel- és vezetékcsoportok c. szakaszára, amely olvasatom szerint kifejezetten megengedi több áramkör azonos védőcsőben történő vezetését, viszont csökkenteni kell az egyes vezetékek max. terhelését. Tény, hogy pl. 12 vezeték nem tud úgy haladni, hogy mindegyik kívül legyen a kötegben, így egyesek a hőjüket csak a kijjebb levő vezetékek köpenyén át tudják leadni, számottevő túlmelegedést okozva. Nálunk kerek 10 éve az ÉDÁSZ szakemberei építettek ki egy csőben néhol 3 áramkört.
Természetesen, ha bárkinek ellenvetése van a leírtakkal, szívesen fogadom! Turcsiorrú.004
A szakmunkásképzésről az a véleményem, hogy itthon ma valahogy nem létezik. Ennek két gyökere lehet: Az egykori jó képzés szétverése az utóbbi jó néhány évtizedben (sajnos a rendszerváltással ez még csak fokozódott, ld. multikra épülő ipar); A szakmunkásság népszerűség-csökkenése, különösen a fiatalok előtt --> kevés jó képességű fiatal megy szakmunkásképzőbe. Ez egy öngerjesztő folyamat: kevesebb jó szakmunkás --> alacsonyabb népszerűség --> rosszabb diákanyag --> a képzés színvonala ehhez mértem csökken, mert mennyiségi szemlélet van, a szükséges létszámot ki kell képezni --> még kevesebb jó szakmunkás. Bravó, hadd menjen tönkre a hazai ipar (és minden más). Nem mondok Nektek újdonságot, ma alig lehet fiatalabb "igazi mesteremberrel" találkozni. Aki van, annak nagyon nagy tisztelet.
A probléma gyökere abban állhat, hogy hagyományosan érettségi nélkül lehet(ett) szakmunkás bizonyítványhoz jutni; pedig érettségire gyakorlatilag mindenki igényt támaszt (részben egy szakmunkásnak ugyanúgy illik általánosan műveltnek lennie, mint egy diplomásnak, másrészt ma még a portásnak jelentkezőtől is érettségit várnak). Megoldás lehet az érettségi utáni megfelelő színvonalú szakmunkásképzés, ami nem is újdonság, vegyük csak a technikusképzést vagy az összes felsőfokú képzést (hisz azok is érettségi utániak). Abban egyetértek, aki akar, az már 14 éves kortól a normál középiskolai tananyag mellett elkezdhesse a saját szakmáját is tanulni, majd 19-20 évesen tesz érettségit.
Az a baj, ma Magyarországon a fiatalok egyik 50%-a egyetemen, főiskolán tanul valamit, sokszor azt sem tudja, miért (és ilyenek a menedzser szakok + a huszonsok helyen zajló főiskolai "mérnöki", "gazdasági" képzések, mindez a diplomások megbecsültségének sem tesz jót); másik 50%-a szeretne, de nem tud diplomát szerezni, ezért inkább elmegy pl. árufeltöltő menedzsernek :-).
Mindez végül is az egész társadalom jövőjét befolyásolja nagggyon hátrányosan.
Lacivillnek: Villanyszerelés háza táján ~ a Jupiterről :-), csak mérnökként foglalkozom elektrotechnikával. Az épületben a legszűkebb keresztmetszetet a meglévő védőcsövek adják. A kiselosztótól a vizesblokkig d23 mm csövek mennek, ezeket nem lehet teletömködni 6-8 áramkörre való vezetékkel. Falat vésetni meg nem szívesen akar senki, ha elkerülhető. Üdv
"Jelen pillanatban a szakmunkás oktatás kb ott tart, hogy kifeszítenek egy kötelet az iskola elé és ha átesik rajta egy megfelelő korú gyerek akkor behuzzák a suliba és már fel is van véve." Az idézet egyik volt tanáromtól származik.
Azzal, hogy 16 éves korukig nem mehetnek még tanműhelybe sem pont a leg tevékenyebb időszakot vették el. 14-éves gyerek még szeretne valamit csinálni egy 16-évesben már kellőkép kialakul az addig csinálok valamit amíg néznek gondolkodás.
Mivel szakmunkás után estin végeztem a szakközepet technikumot és a fősulit is így elég sok oktatással találkoztam.
Az Üteg u-ban mindíg is volt esti és levelező képzés 3 vagy 4 éves + technikusi bárkinek 2 éves + technikusi éretségizetteknek. A gyakorlati oktatás évi 10 óra mérésből állt. volt olyan osztálytársam aki ápolónő volt és villamos ipari technikus lett ennyi gyakorlattal. Voltak osztálytársaim Mali-ból és Zmibawéből még villany sem volt a lakóhejükön ha hazamentek Törzsfőnökök vagy varázslók lehettek legjobb esetben:-)).
Összegezve az oktatás egyre komolytalanabb a benne résztvevők egyre gyengébb színvonalat képviselnek függetlenül attól, hogy Okj-s vagy egyébb képzés.. Mindenki képezze magát ahogy tudja és ha alkalmazottat vesz fel ne a papírt figyelje, hanem hogy mit tud.
Nekem tetszeni fog, amikor majd nagyokat pislognak a gyakorlati problémák megoldásánál.
Egy ismerősöm szakközepet végzett ugyanott mint én, már "mester", egyszer nem tudtam otthon lenni, anyám felkérte néhány munkára, dupla pénzért dolgozott, a két konnektor pedig 10 fokkal tér el a függőlegestől, melyet felfúrt.
A vezérelt áram eltűnésekori probléma:
Azt tapasztaltam, hogy a vezérelt jel megérkezése UTÁN 1-2 perccel kapcsol csak be, és talán ki is. Van ennek valami logikus magyarázata?
Ha ez tényleg így van, akkor elég lenne a vezérlő jelet figyelni és még a tényleges eltűnés előtt vissza lehetne kapcsolni a nappalit.
Villanyszerelési fórum lévén szeretném a véleményeteket kikérni egy felhívással kapcsolatban.
Nem akarok reklámot csinálni újságnak, mivel villanyszerelő szakmai lap csak nagyon kevés jelenik meg, úgy gondolom, hogy ez itt megengedhető:
A villanyszerelők lapjáról van szó a 2006 január - február számról.
Olvasói levélként jelent meg egy felhívás, melyre az újság szerkesztősége is külön szeretné ráirányítani a figyelmet.
Lényege, hogy a villanyszerelő szakmát (veszélyességét figyelembe nem véve) "gyorstalpalókon" oktatják pl. munkaügyi központon keresztül 8 hónapos tanfolyamként. A villanyszerelés nívójának megőrzése miatt a szerző (névvel megnevezve) kéri, hogy a szakma képviselői tiltakozzzanak a kamaráknál ez ellen.
Magam részéről ezt pártolom, bár ez a másik oldalon szakmai féltékenységnek tűnik, annál is inkább, ugyanis ugyanebben az újságban (ugyanebben a számban), OKJ-s képzésként említik az Elektrotechnikai technikus képzést (OKJ 52 5422 01), amelynél a szükséges iskolai végzettség: középiskolai végzettség, szakmai előképzettség nem szükséges!
Ezzel a szakmával végezhető tevékenységek:
termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítése, végrehajtása és ellenőrzése;
mérnöki felkészültséget nem igénylő fejlesztési részfeladatok elvégzése;
munkavégzés során műszaki dokumentációk értelmezése és készítése, szakterületre vonatkozó szabványok alkalmazása;
ipari és kommunális épületek és építmények villamos rendszereinek kivitelezése, a rendszer üzembehelyezése, és üzemeltetése;
a villamosenergia- ellátás területén építési és üzemeltetési feladatok elvégzése;
szakirányú gyakorlattal különböző szolgáltatási feladatok ellátása (villanyszerelés, motortekercselés, háztartási gép szerelés stb.);
számítógépes rendszerek működtetése és az alkalmazott szoftverek üzemeltetése;
munkajogi, gazdasági és vállalkozási ismeretek gyakorlati alkalmazása;
alsó szintű vezetői, illetve magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai munkakörök betöltése.
A szakképesítéssel betölthető munkakörök a következők:
diszpécser,
szerkesztő,
elektrikus,
gyártás -előkészítő,
szakmunkás,
műszaki előadó,
művezető,
energetikus,
üzemeltető,
műszaki kereskedő.
Bocs, hogy kicsit hosszan írok, de bosszant, hogy ezt az államilag elismert OKJ-s szakképzettséget tudomásom szerint 2 (kettő) éves képzésben esti tagozaton (heti három alkalom délután: 16.00 - 20.00-ig) meglehet szerezni. (Üteg utcai iskola) (Ilyen végzettséget megszerzett fiatal technikussal készített cikk: Villanyszerlők lapja 2005 szeptember - 42.oldal)
A szakmai feljogosítottság talán a régi klasszikus szakmunkás és szakközépiskolai, valamint technikumi képzés teljességét felöleli szakmai és gyakorlati előképzettség nélkül.
Szeretném ezzel kapcsolatban a véleményeteket kikérni, mégpedig azért ezen a fórumon, mert Ti a saját szabadidőtök egy részét is a szakma művelésével töltitek, gondolom ez a (manapság kevésbé elismert) szakma mindanyiunknak becses.
Nem értelek, komolyan faggatozol a szabványok felől, és amikor 10konektor/ áramkörről beszélünk nem akarod figyelembe venni. Egy kismegszakitó 650 Ft körül van........ tehát nem annyira üzletpolitika.
Köszi a válaszért. Gondolom, főleg közületeknél van jelentősége; lakásban, ahol hiába van 20 konnektor, a család akkor sem használ egyszerre 20 gépet, mások a szempontok. Üdv
Nem feltétlenül szükséges külön kőrre kötni, de törekeddj arra, hogy ne igazán kapcsolhassa le semmi a kismegszakítóját. Azért terveztem ennyi infrát, mert 3-4 E ft. darabja (akcióban) , és akármilyem központot is teszel fel, ennyi zónát szinte mind kezel. Tehát nem igazán drágítja a dolgot, de a védelmedet jelentősen erősíti.
Villámvédelemhez nem igazán értek, de egy profi és gyors tulfeszvédő biztos K..va drága lehet. Olcsóbbakat én is szereltem, de semmit nem értek. A villám által okozott tüskét nem bírták "elcsípni".
Szerintem az elosztótábla anyag pénz + esztétikum kérdés nem hiszem, hogy az átlag termékek között nagy szórás lenne. Van aki a nyitott táblát szereti mert abban van a csengő és csak így halja van aki e fehér ajtósat és van aki füst üvegeset stb. kismegszaktóból olyat vegyél amit mindíg lehet kapni, mert a kivezetések nincsenek egysíkban és nem lehet feltennia sínt pl ha később mégis cserélni kell vagy bővíteni.
amiből 1-et javasolnak egy körre sütő, mosógép, mosogató gép ott általában a trehelés indokolja.
A konektorok és egyéb fogyasztók darabszáma megint csak terhelés és ésszerűség is ha nem lessz sötét pl egyszerre az egész lakás.
Még 1: miért javasolják, hogy egy körön max 10 (8, 6, ... -->1) fogyasztó legyen? Szerintem ez csak üzleti fogás a gyártóknak; ha nincs a kör túlterhelve vagy állandóan leterhelve, + jók a vezetékkötések, ez gyakorlatilag tök mindegy. Üdv
Az SI jelű készülékekkel kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Lacivill írt a Fi-relé kapcsolóval való megkerüléséről lakáselhagyás esetére. SI jelű esetén is megéri egy kapcsolót bekötni? (Hűtőgép indítási áramlökése, villámlás stb.) Legrand-árlista (Marchiol): moduláris szakaszoló kapcsoló jó ezer Ft, SI ÁVK kb. kétezerrel drágább, de nem igényel külön modult. Másik kérdésem (ha ezzel nem sértek üzletszabályzatot): Melyik márká(k)ból legjobb kiépíteni a kiselosztót? (Bakony, Merlin Gerin, Legrand...) (A ház MG Mini Pragma lesz, emellett már döntöttem :-)
Köszönöm tanácsaidat. Valamit félreértettél, ugyanis a nyaraló kb. húsz éves :-) Most kerül sorra a betáprendszer teljes felújítása és az eddigi 2 helyett több áramkör létrehozása. Amit még kérdeznék: a riasztórendszer mindenképp külön áramkört igényel- e, vagy elegendő egy olyan körre kötni, melyet a ház elhagyása után egyetlen más fogyasztó sem terhel, konnektoros készülékek kihúzva (pl. a szobai dugaljak v. világítás). A riasztórendszer milyen villámvédelmet igényel? (Erre vonatkozó "épületparamétereket" korábbi hozzászólásaimban (4986-ostól) leírtam.)
Segítségedet ismét megköszönöm. Üdv Turcsiorrú.004
Nekem a lakáson 30mA-es Fi relé van a fürdőkádnál 10mA-es a gyerekek dugaljai meg 6mA-es Fi relével egybeépített dugaljak egyikkel sem volt még olyan tapasztalatom, hogy feleslegesen lekapcsolódott volna még villámláskor sem.
Ha még nincs is együtt a LÉ, szerintem akkor is érdemes mindenképpen lecsöveztettni, és a kábeleket behúzattni. Ha ez nincs meg, nagyon meg tuddja drágítani a késöbbi telepítést (rejtett vezetékszerelés).
Majd ha lesz pénzed, telepítetted a rendszert. A kábel nem igazán drága, háromezerpárszáz forint száz méter. A csövezés meg ha a villanyszerelésel együtt történik (azonos nyomvonalon) alig emeli a költségeket.
Hogy a kérdésedre is válaszoljak, 1 darab 2A-es, Fi relé nélküli megszakítóról vigyél KÜLÖN áramkört a vagyonvédelmi rendszerhez.
Nem vagyok villanyszerelő, én riasztókat szerelek, és szerintem vagyonvédelemhez tervezett GSM komunikátort alkalmazz, ne gagyi panelokat, vagy ha távfelügyelet akkor rádiós!
Ha küldesz alaprajzot, ingyé, megtervezem a vagyonvédelmedet, és a terveimet szabadon felhasználhatod (ha érdekel).
Elég rosszak a tapasztalataid tárcsa ügyben. Nekem ennél jobbak, bár az elején úgy 14 éve én is szívtam párszor a jó(nak tűnő) tárcsákkal is. Milyen márkájuakat használsz?
Lakóépület, melléképület? Nem akarok beleugatni, meg tudja a fene szabványt, de egy izmosabb földkábelt a kerítés tövében simán elvinék, vagy acélsodrony, oszt levegőben. Négyzetesen olcsóbb, meg eccerűbb, mint ásni. Légkábel meg teljesen létező szakmai dolog. Nálun így megy a műhelybe, fí relé, valami tripla szigetelésű jó vastag cucc, aztán ennyi. Nagy baj nem lehet, 20 méteres narancssárga OBI-s elosztó az lightosabb, oszt elvileg használható :-)
Túlfeszvédés érdekes dolog, villám ellen szerintem nincs az a cucc, ami gyakorlatban megvéd egy kényes eszközt. Nálunk hűtő/fagyasztó meg ilyenek azok túlélték. 1 kilométeres körzetben kihaltak a TV-k, videok, csak a mienk nem, mert azt kihúztam :-) Hűtő/egyéb az kibír egy kisebb löketet, mert villanymotor nem olyan kényes. Ha nagyobb jön, akkor meg úgyis mindegy, vagy drága az ellenszer.
Fekvés is mindegy, nem kell közvetlen csapás, inkább a statikus elektromosságtól kell félni. Számgéphálózatok a levegőből meg 1-2 kilométerről is össze bírják vadászni a villámot, amitől az aktív eszközök faszán elhasalnak. Ez ellen meg csak értelmes tervezéssel lehet segíteni. Villámcsapásunk volt 30 méterre (nem kicsit volt durva), amitől semmi nem döglött meg, de volt 300 méter 2 kilométerre is, amitől a fél város megpusztult.
Telefon/villanydróton bejövő túlfeszért elvileg a szolgáltató felel, de gyakorlatban nem tudok ilyenról, PCtápok mikor a gagyi kivitelezés miatt sorra hullottak el, aztán ELMŰ/biztosító szó nélkül fizetett, azóta kicsit szigorúbban fogják a dolgot.
Nekem van konkrétan villámvédelemmel melózó cégem, de ott már tényeg nagyban, meg durván nyomják. Passz.
ad Kábeltoldás: A kábel a lakóépületet köti össze a melléképülettel, ami jelenleg egyfajta "nyári konyha"-ként van használva. Új kábel ára 6-8000 Ft, ásás+fektetés+bekötés munkaigényes, de magunk is elvégezhetjük a munka kevésbé "szakmai" részét (a helyes lecsévélésre kell külön figyelni). A toldás költségeiről eddig nincs információm, majd megkérdezek valakit. (Aki csinálta+javította is, kiváló szerelő, de azóta nem itt dolgozik.) ad Túlfeszvédelem: Én is a többlépcsős megoldást tartom bonyolultnak, elvileg minden egyes ilyen berendezéshez külön helyi túlfeszvédőt is csatolni kellene, hogy valami értelme legyen az egésznek. Mint említettem, jelenleg egy lépcső is szükségtelen, a legjobb módszer a dugó konnektorból való kihúzási művelete (tv stb.). Külön örülök, hogy csak milliós hűtőkben stb. van elektronika, tehát ha a jelenlegi lerobbanna (még egyáltalán nem akar), akkor sem lesz ez központi kérdés. Jó, hogy a biztosítást említetted, megnézzük, szerepel-e benne a villámkár. Nem a ház áll dombtetőn egyébként, tőlünk ~150 m-re van, mi meg sík területen. +Sokfelé magasabb házak, palotácskák rézsipkával, fák. Villámhárítója senkinek. Balaton ~300 m-re. Leginkább a szabadvezetékes hálózat izgat.
A koronggal elérhető vágási hossz nagyon függ a vágandó faltól (beton, kő, tégla stb), a gép korongátmérőjétől: (230 mm; 150mm; 125 mm) stb.
Sajnos az én tapasztalatom szerint a drága minőségi korong sem mindenütt jobb, mint az olcsó, gagyi, pl.: Vágtunk új gépi vakolás után falhornyot: a drága 20.000,- Ft-os Bosch korong itt ugyanúgy fogyott, mint a 4000,- Ft-os noname. ( kb 3 nagyszobányit bírt)
A korongokon egyébként rajta van mire alkalmas, ezt fedd figyelembe.
A kopás függ attól is, hogy a gépet folymatosan nyomod, vagy a korongot hagyod egy kicsit hűlni (időnként)
PS: Profi elszívás nélkül horonymarót ne használj!
Betonalap földelőre használható előírást az ME-04-124 adott (szerintem ez a megoldás ma is célszerű és elfogadható)
A betonalapföldelőnek nem kell külön korrózióvédelem. A legalább 30 mm betontakarás korrózióvédettnek tekinthető. A betonból kivezetett csatlakozó tüskéit , valamint a mozgási hézagok átkötőszakaszait korrózióvédelemmel kell ellátni (250 mm hosszan).
Túlfeszvédelemre a Dehn-t vagy a Phoenix Contact-ot javaslom, de esetedben én nem költenék rá. Ha mégis, akkor az ő szakembereikkel konzultálnék.
Villámvédelem szükségességének azért utánanéznék a helyedben: 2/2002 (I.23) BM rendelet; ill.: régi MSZ 274 sorozat. (hegytető és a vízközelség már akár szükségessé teheti a villámvédelmet bár erősen függ az épületszerkezettől is. )
Riasztóval kapsolatban én is a DSC-t javaslom. A Füvészkert u.-ban szívesen segítenek, az ára sem horror, de szerintem sem érsz semmit SMS-el, inkább a távfelügyelet. A telefonmodul (kommunikátor) viszont a DSC 585 központjában is benne van ez is több számot felhív, (4 zónás központ) ára: 10-20.000,- Ft /szett. - A szetteset keresd!
A dugalj földelése + EPH külön összekötése a régi MSZ 172/1 szerint a
helyi egyenpotenciálú összekötés! Ha tisztességes EPH-d van, a kiselosztóban az EPH csomópont és PE ill. PEN összekötve, akkor a helyi egyenpotenciálú összekötés véleményem szerint fölösleges.
ad. Kábeltoldás: Tehát valószínűleg gazdaságosabb kicserélni a ~40 m földkábelt, mint egy zsugorkötést létesíteni rajta, ha már egyszer el akarjuk tüntetni a dobozt?
ad. Túlfeszvédelem: Érdeklődni szeretnék, a ma kapható - elektronikai áramköröket is tartalmazó - háztartási készülékekkel kapcsolatban tapasztaltatok-e a gyakorlatban villámkárt. Arra gondolok, pl. most nincs más a tv-n stb. kívül, de egy később megveendő hűtőgép, forróvíztároló már veszélyeztetett lehet (elvileg). Ezeket a készülékeket nyilván nem lehet minden zivatar idején leválasztani.
Köszönöm a hasznos tanácsot. Vezetékes telefonunk nincs, nem is lesz :-) A mobil sokkal egyszerűbb, ha a tápellátása folyamatosan megoldható. (Valamint elég hozzá egy "lestrapált" telefon és a kártyán maradó összeget fel lehet használni más célra.) Ami most leginkább érdekelne: ezen felügyeleti rendszerek tápellátásához, egyáltalán installálásához mit kell pluszban a kiselosztóba beépíteni (a most esedékes villamos felújítás miatt érdekelne).
Léteznek olyan modulok, amelyekhez egy gsm telefont kapcsolva ez megoldható. Áruk 20-40E között. Ez a sufnituning, én vagyonvédelmi célra nem ajánlaom.
Vannak direkt erre a célra fejlesztett ipari gsm modulok, melyek képesek működni a riasztó szünetmentes 12 volt-járól, és gyüjtött hibajelzést tudnak szolgáltatni a riasztónak, tehát felügyelhetőek.
Ha van a kéróban vezetékes telefon, akkor sok riasztó alapból tud telefonon értesíteni. Pl. a dsc hívását nyugtáznod kell, különben újrahí a beálított maximális ideig.
És valamit még elfelejtettem: A melléképületbe haladó MB-földvezetéken van egy toldás, helyileg az épület külsején levő dobozban. Ezt a dobozt szeretnénk most megszüntetni (már csak azért is, mert tavaly a szomszédot áramlopáson kaptuk :-))). Vajon van-e mód a kiskábel védőcsőben (vagy esetleg még a földben) való toldására, vagy ez esetben mindenképp ki kell cserélnünk a teljes kábelt? (Pl. zsugorcsöves technológiára gondoltam, ha ezzel is megoldható.) Köszönet a válaszért. Turcsiorrú.004
SMS t küldő riasztóért nézzd meg a http://www.dsc.hu/ ott van minden de ha rám hallgatsz akkor a helyi biztonsági cégnél befizetsz vonuló szolgálatra ők is értesitenek ha betörés történt . Ráadásul a kivonuló biztonságiak fejpénzt kapnak ha betöröt fognak tehát sietnek a helyszinre ha nem találnak semmit jegyzőkönyvezik. Ha csak sms t küld a rendszer attól csak te leszel ideges:)))
Az alábbiakban kérnék segítséget, a hétvégi házunk felújítása kapcsán (igaz, hogy hívunk mestert, de az is igaz általában, hogy nem mindenki ért mindenhez :-): 1. A betonalap mint kiderült felhasználható földelésre. Az alapból kivezetett vaskonzolt hogyan kell rákötni a földelővezetékre? (A kötés a szigetelés alatt/felett, hegesztett/csavaros kötés, milyen betontakarással kell ellátni, honnan kezdődhet a védőcső stb.) 2. Milyen túlfeszültség-védelmet javasoltok? A ház földszintes, egyetlen kiugró eleme vagy magasan elhelyezett fémrésze sincs, villámhárító nincs, a közelben több magasabb ház + dombtető, a villámok rendszerint a Balatonba csapnak (300 méterre), de szabadvezetékes villanyellátás, trafó 5-600 méterre. A házban csak néhány elektronikai eszköz van (tv, rádió). Számítógépet, ha oda vinnék, zivatarban amúgy sem használnék. Igaz, ha a jövőben le kell cserélni pl. villanybojlert, hűtőt stb., az újak már tele vannak elektronikai áramkörökkel. 3. Tud valaki olyan rendszerről, ami SMS-t küld a lezárt házból, ha valaki behatolt? 4. A fürdőszobai + konyhai EPH-t szabad összekötni a helyi konnektor védőkapcsával? (Elvben úgy gondolom, hasznos, de lehet, hogy egy szakértő kézzel-lábbal tiltakozik. :-)
Tapasztalt(abb) villamos kollégák segítségére számítok!
Egy gyors kérdésem van hozzátok: hány méter vágást bírnak a horonymaró tárcsák? Külön gondolom a jó és gyengébb minőségűeket. Kölcsönözni szeretnék ilyen gépet, és nem tudom, kell-e cserére készülni.
Nekem az a véleményem, hogy az az EPH szar. Ha a nulla rendesen le van kényszerítve a földre, a négy volt óriási árammal folyik el, tehát izzanak a drótok. Inkább az EPH-ná laza egy kötés, vagy nem szabályosan, fényes csavarokkal, alátétekkel, rugós alátéttel, tán nem lecinezett réz kötőelemekkel van elkészítve.
Egyszer csináltam egy EPH-t, akkor a tizes fényes csavarra hegesztettem úgy a betonvasat, hogy vízben hűlt közben a csavar, úgyhogy szép maradt, arra kötöttem mindent - remélem még 20 évig jó lesz.
Tegnap kötöttem egy ismeretlen, de FI-vel védett rendszerbe egy villanybojlert, és a föld bekötésekor szikrázott:) Megmértem, 6 amper mászott le a szegény 1-es dróton:)
Való igaz, hogy a földelési ellenállás csökkentésével csökkenhet a nullponteltolódás, de az is lehet, hogy csak még több áram fog a földelésen áthaladni (ui. a közüzemi nullponteltolódást számtalan fogyasztó terhelése adja, értéke a terhelés függvényében szinte kötött). Sokkal inkább az EPH-ra kell helyezni a hangsúlyt. Meg kell mérni a zuhanytálca (ill. a vizes padló) és a csap közti EPH-ellenállást víztelenített és kiszárított állapotban: lehet, hogy kiderül, valami itt nem stimmel. Ha a padló és a csap felől induló EPH vezetők messze találkoznak, a bennük szállított kóboráram hatására adódhat akkora feszültségkülönbség a zuhanynál, ami már zavaró, sőt veszélyes. Érdemes lenne megmérni: ha a zuhanytálcát és a csapot összekötjük egy 600 ohmos ellenállással, az ellenállás kapcsain mekkora feszültségkülöbség adódik. 12 volttól felfelé ez itt életveszélyes!!!
Leghelyesebb (vagy inkább egyetlen helyes) módja az EPH-zásnak, ha a kád és minden onnan elérhető csapszerelvény közt külön létesítünk egy közvetlen vezetői összeköttetést (4 mm2 Cu), a korróziós, mechanikai hatásoktól védetten.
P. S. Az ember legkisebb szívet is érintő ellenállása 600 ohm, ha az áram ázott bőrön át a mell és a hát közt csordogál. Zuhanyzáskor épp ez valósul meg, ha a villanyász nem vigyáz! Mivel 20 mA az életveszély alsó határa, ez már 12 V hatására átfolyhat!
4859 számú hozzászólásom (2) bekezdésben volt már hasonló tapasztalatom.
Kádár Aba szerint fürdőknél, kádaknál veszélyes potenciált tud még behozni a műanyag szennyvízcső is, mivel a kis lejtés miatt mindíg van benne vezetőképes folyadék, valamint a belső falán is lerakódik szerves anyag ami vezet. Szeretnék elérni, hogy a gépészek a lefolyócső közé iktassanak be földelhető fém csődarabot.
A led-es technika óriásit fejlődött az utóbbi időben! Pl. a fénysorompókban is már ezt láthatjátok . És nem utolsó sorban a led gyakorlatilag örökéletű, és az egyik legnagyobb hatásfokú fényforrás , kár hogy nem olcsó ...
Segítségre szorulok!
Van egy közösségi épület, ebben több zuhanyozó is található. A zuhanyozóban, a kőlappal borított padlón álló embert, (zuhanyozás közben), ha megérinti a fémcsapot megrázza az áram. (Nem nagyon, de érezhető.) Ez akkor is működik (ráz), ha az óra alatt lévő 3db kismegszakítót lekapcsolom. EPH, földelés van. Ha a bejövő PEN vezetőt felemelem, akkor az épület földelési "rendszeréhez" képest is, és a távoli földpotenciálhoz képest is 4 V feszültség mérhető rajta. Ha visszakötöm az épület földeléséhez (amihez víz, gáz, stb csatlakozik EPH-val), akkor a távoli földpotenciálhoz képest a bejövő PEN vezetőn 3,5 V van, és a földelések felé 0,7 A folyik. Mindez kikapcsolt kismegszakítóknál, de csak az esti óráktól kezdve (talán a világítás?). Számításom szerint a földelési ellenállás értéke 3,5/0,7=5 Ohm, az áramszolgáltató azt mondja földeljek tovább, mert attól lesz ez jó! Előre is köszönöm a segítséget!!!
De az két darab kínai akku, meg olcsóbb led, meg gyenge napelem. Nagyobb cuccal már tényleg lehet rendesen világítani, egyik cégnél rá van lógatva a 14 wattos izzó, napelem meg van mellé fél négyzetméter.
Egyébként a környezetvédelemről is annyit, hogy az elektronika legyártása sokkal nagyobb környezetkárosítást jelent, mint ami villanyt a hagyományos egész életében elfogyaszt.
A kerti lámpát napelemmel fogom hajtani. Így eléggé öko-bio is lesz (kivéve persze az akkut :-), másrészt állati érdekes lesz, ahogy esténként öntörvényűen bekapcsol, majd ég, ameddig tud. Azt még nem tudom, miből(+mennyiből) állítom össze az áramkört, talán körülnézek néhány elektronikai boltban. (Napelem+akku+fototranzisztoros átkapcsoló+fénydióda.)
(A hipermarketekben 1000 Ft-ért árult "szentjánosbogarak" nem tetszenek.)
Én még soha nem szereltem fel 10 mA-es FI relét, de egyszer már irtam, hogy ilyen esetben ha nyaraló van akkor amikor elmegy a tulaj egy kapcsolóval kikerülheti a FI relét, így a hütője meg miegyebe mehet tovább:)
Valakinek van közvetlenebb tapasztalata a 10 mA-es fi-relékkel kapcsolatban? (Főleg, hogy mennyi kell hozzá, hogy feleslegesen kioldjon.) Megmondom, nekem mi a bajom a 30 mA-essel: annak elvileg 15 és 30 mA között kell leoldania. Az egészséges szíven átfolyó áram életveszélyes értéke viszont 20-25 mA. (Súlyos szívbetegekről itt most nem beszélek, ők sajnos áramütés nélkül is életveszélyben vannak.) A 30 mA-es fi-relé tehát csak jól-rosszul leföldelt berendezés testzárlata esetén látja el feladatát maradéktalanul; a védővezeték szakadása esetén pl. nem. És a "szivárgó" testzárlat, valamint a PE szakadása sajnos rejtve maradó hibák. Persze minden fi-relé, így a 10 mA-es is elromolhat, de 3 egyidejű hiba együttállásától talán tekintsünk el.
A 10 mA-esről azt állítják, túl gyakori a felesleges lekapcsolás, főleg nedvesebb épületekben (és pl. egy nyaraló tavasszal eléggé kivizesedhet.)
Elméletileg igen, de gyakorlatilag kifizetődőbb, ha szerelőt hívsz és nem követsz el rongálást. Rád is veszélyes lehet (áramütés, csattanás, szikraeső stb.). Aztán képzeld el: a biztosítód (mármint az ELMŰ-é) leég és úgy marad. A házad pedig védelem nélkül marad, amíg ki nem jönnek a szerelők. Úgy tíz éve nálunk egy hivatásos (!) villanyszerelő rövidzárral akarta kikapcsolni a biztosítékot, hogy ne kelljen kimenni a villanyóráig. Szikraeső, aztán a visszakapcsolásnál derült ki, hogy kiment a társasház központi (késes) olvadóbiztosítója is! :-(((
Az alut rézre cseréld! 10 mm2 a min. előírt keresztmetszet! Bár a hangfrekis vevőbe ezt biztos nem tudod betuszkolni.
Újra plombálás kiszállással kb 8000 Ft.
Javaslom 1:
Ha a kismegszakítód (mivel csak egy fázisod van) értéke nincs 32 A még, akkor célszerű egy kalap alatt erre az értékre felbőviteni, ugyanis 2005 dec-ben ez 10400,- Ft volt, míg az egyszerű plombálás 8000,- Ft. Így a teljesítményed kb. 7,5 kW lesz, viszont az órából az első kiselosztóig (lakáselosztó) réz esetén min 10 mm2, alu esetén min. 16 mm2 vezetékre kell cserélni. Ez már bagatel összeg, s a későbbi biztos működés miatt megéri!
Javaslom 2.:
Először próbáld meg ELMŰ-s ismerős szerelővel nem hivatalosan, olcsóbb lehet.
Javaslom 3.:
Ha az Elmű oldalán történik hiba, akkor viszont azt ingyen kell javítaniuk + ingyenes a kiszállás pl.: kismegszakító megégés. (Ez mesterségesen is előidézhető - nem akarok ötletet adni)
Koszi az infokat. Beszelek elmu-vel eloszor es azt hiszem mindenkeppen kilesz cserelve hamar barmit is buzeralunk a 4-es alu rezre. Az a baj, hogy a kapcsolo nemtudom, hogy atad e. Amilyen a rendszer semmi sem biztos. Az is levan blombalva, de mondjuk meg az is 100 eves lehet rajta szoval lehet megnezem.
A "Horty" mágneskapcsoló átad? Ha igen, azaz van feszültség a nullához mérve, akkor lehet a nulla vezeték szakadt, feltéve, ha a fogyasztóvégi oldalon a fázis megjelenik a mágneskapcsoló meghúzásakor. Ha nem, akkor a mérőnél van a hiba, feltéve, hogy a vezeték nem szakadt. Elmü kiszállási díj... Mibe fáj: 06-40-383838 számon megmondják. Érdemes a pocsék 4es Al-t legalább 6os Cu-ra cserélni, ÜZEMBIZTOSabb.
Beleutkoztem egy kis bakiba egy munkamnal ezzel kapcsolatban szeretnek segitseget kerni.
Van ejszakai es normal betapja ugyibar a lakasnak. A nappalival semmi gond nincs 5 szal 4-es aluval van a beallasa bar ezt sem tom minek mert 1 fazis van csak. Sebaj. Viszont az ejszakainak jon be elvileg 3 szal meg plusszban. Szinten 4-es aluk. Ugye fazis nulla fold. Bar mar itt sem ertettem miert van meg egy fold vezetek de sebaj. Tulajnak papiron minden rendeben. Fizeti az altalanyt ugye mindegyik merore es kesz. Viszont az ejszakai deroton soha nincs meg a fesz. Kint a szekrenyben nezegettem a amit lehet mert a nagyfrekis vevo sincsen leblombalva. Ott ha atnyomom a rele fulet kezzel akkor behuzza a segedkapcsolot ami meg Horthy idejebol szarmazik. A tobbi 3 lakasbol csak 1-nek van meg ejszakaija annak mukodik. A nagyfrekis kutyun kivul minden levan blomalva tehat nemigen szeretnem buzeralni. ELMU ha kijon es megallapitja, hogy a vezetekem (amivel beall az ejszakai a lakasba az oratol) torott valahol az nekem mibe fog fajni? Vagy ilyenkor, hogyan mukodik az egyuttmukodes? Nelkule nemtudom kideriteni, hogy en vagyok e hibas. Ha viszont en akkor nem szeretnek neki is fizetni.
Úgy gondolom Kedves *Steve, hogy a HUNGARIAN James Bond 007 CLUB minden munkatársa nevében elnézésedet kérem, amiért az általad oly sokszor, összesen 2 (!!!) alkalommal megjelent a csilláros hírdetés ebben a topikban.
A klub, miven nem ilyen területen mozog, így nem is nézte, hogy milyen válaszok jöttek rá.
Az illető személy a klub közeli barátja, és tényleg csak megkérte egyik kollégánkat, hogy tegye fel pár oldalra a hírdetését. Így itt a fórumon más topikban is találkozhatsz vele. Ha jól tudom csak ide került fel 2-szer.
Egyébként sajnálom, hogy ilyen gyors haragú, rosszindulatú vagy és fikázod a másik írását!
Mi sem bántottunk itt senkit, nem értem, minket miért kell?????
bocs nemtudtam az előéletét a sztorinak. Nehogy félre értsd Steve nem buzerálni akartalak. Én nem is vagyok topic-lakó csak csendes állandó olvasója a témának.
A topiclakóktól elnézést kérek de ennek a kedves egyénnek nem ez az első agancsos csilláros hirdetése akkor is min 1 oldalon szóltunk neki nem ide való de hát ugye valaki ezt nem tudja megérteni bennem meg gyorsan megy fel a pumpa ez van .
Főleg ha ilyen béna szöveg hogy nem tudta hogy a tortát nem a cukrász csinálja könyörgöm ha én villanyt szereleke akkor csillárral meg olyan dolgokkal is házalok amit be lehet dugni a konnektorba???.......
Amugy meg ha valaki veletlen felaron arulna legrand, merlin gerin meg siemens szerelvenyeket ujonnan akkor arra szivesen lecsapnanak az emberek. Ha jol tudom ez is szerelvenynek szamit................................
Nem vagy egy kicsit drasztikus? Ennek sincs helye ebben a topicban szvsz... Szerintem egyszerubb azt mondani, hogy "ok ez van". Mint a mas cuccanak a sz*rozasa. Az, hogy nem idevalo reszben az egy dolog. De attol mert neked nem tetszik meg nem "ürülék".....
Köszönöm a tanácsot. Megnéztem a szabványgyűjteményt (BME-OMIKK), remekül használható.
Valószínűsítem, hogy 4758. ssz. hozzászólásomon van mit módosítani: A kismegszakítóra vonatkozó adatokat elsősorban Sipos Miklós: A villanyszerelés alapműveletei c. könyvből vettem, itt szerintem tévesen van megadva az ikerfémes kioldási időre 1 perc helyett 1 óra. Más szakkönyvekben az áram-idő diagramok is máshogy néznek ki, továbbá a Legrand internetes katalógusa is az egy percet támasztja alá. Utóbbiak tisztességesen megmagyarázzák a B, C, D karakterisztika közti különbséget is. (Elvégre a perc reálisabb is, lévén a kismegszakító nem valami nagy hőtehetetlenségű berendezés.) Mindettől függetlenül a vezetékek méretezésének előírásai, a leégés lehetősége ugyanúgy komolyan veendő.
Egyébként aktuálisabb vill.szerelési javaslatokért érdemes elolvasni Kovács Imre: Épületvillamosság c. könyvét (fellelhetőség pl. BME-OMIKK).
Jut fejembe ha egy nagy szakrényed van amiben a nappali 3 fázisú akkor a vezérelt 3 fázis is belefér legfeljebb az elején a maszkot kell kivágni vagy cserélni.
A mostani szerelőd akkor csinálhatja he regisztrált szerelő az Eon-nál. Egyébként nem fogadják el tőlle.
A mérőhelyeden az a kérdés, hogy belefér-e a 3 fázisú vezérelt óra ha nem akkor cserélni kell a szekrényt. Kötéseket nem csinálnak a szekrényben mivel a vezéreltnek külön elosztó táblája kell hogy legyen így oda kell menni a 3 fázisnak és onnan megy 1 jör a boylernek 1 fázisban és egy 3 fázisú kör a fűtés ill. Te esetedben az átkapcsoló felé.
a regisztrált szerelőtől anno örültem hogy megszabadultam aki a telekre a bevezetést csinálta, mivel sok probléma volt vele (több hetet késett, drága volt, nem rakott dugaljat sem a 3 fázishoz, sem pedig a normál 220-hoz a szekrényre ) és mint a végén kiderült nem szereltek fel életvédelmi relét sem, ezt már azok javították akik a házam teljes szerelését csinálták. Velük fogom ezt is megcsináltatni, mivel ők jól végezték el a munkát és mindent úgy ahogy kértük - kivéve egy dolgot, hogy nem szigetelték le egy dugaljhelyen a vezetékeket és abban volt áram, holott a biztosítékszekrény kiosztása szerint nem lehetne, mivel az ahhoz tartozó kismegszakító soha nem volt bekapcsolva és ha lekapcsoltam akkor is van benne áram, rosszul kötötték be, hiába van 33 kismegszakító és van szinte minden külön körön és biztosítékon. Ezt szerencsére gyorsan kijavították. Így ők lesznek a potenciális jelöltek most is:)
Éjszakai mérőm van a szekrényben, és be van húzva a házba is. De az Eon-os szerződésem szerint abban csak 1 fázis és 32A van. Jelenleg semmilyen fogyasztó nincs rákötve, a bojlerhez van kiépítve a hálózat. Kérdés hogy a szekrényben meg tudnak e majd ennyi kötést csinálni, mivel alig van benne már hely a sok vezetéktől (800m vezeték van az alsó szinten és még hátra van a tetőtér ami külön szekrénybe kerül, lentiből csak a tápot kapja)...
Nem volt az, biztosíthatlak erről:) Előzőleg nem egyeztettem a saját elektromos kivitelezőmmel erről és ezért szerettem volna egy olyan céget akik biztosra tudják. Erre ajánlott az Eon LÉM menedzsere egy olyan céget akik elektromos fűtések kivitelezésével foglalkoznak és biztosan meg tudják csinálni. A saját kivitelezőm csak a hálózatot építette a fűtésekhez csak 220-as dugalj kellett, semmi más.
Köszönöm szépen az infót, nagyon jó hír amit írtál! Azt hiszem akkor meg is rendelem az Eon-nál ezt - gondolom ők végzik a mérőhely átalakítását, nem a saját szerelőnk.
Visszatérve a hőtárolós kályhámra a bizt kapcsoló és a hőfokszabályzó már ki lett cserélve.
Összeszerelve a szig ellenállás kicsivel a rosszabik fázis alatt volt minden fázisban mivel a nulla közös a betétek ellenállása meg elhanyagolható ebben a nagyságrendben. Ha lehúztam a nullát akkor meg minden fázison a két betét eredőjét kaptam.
Mivel az idő pénz és negyon utálom a FI relét kaocsolgatni vettem egy készlet új fűtőszálat és azóta működik.
Ezt az Eon által ajánlott szakszerű kivitelezőt, kicsit lehúzás szagúnak éreztem, de látom Te sem ugrottál rá. Két mágneskapcsolóval szerintem minden szerelő megtudja csinálni.
Ha jól értem akkor Nappalra van 3 fázisod így vezéreltre ugyan az a teljesítmény jár HFH nélkül. Csak a mérőhelyet kell átalakítanod ha szükésges és utólag befizetni az egyszeri kiszállás + mérő csere díjat kb 15 000 FT.
Igen jelenleg nappaliról megy, de egyelőre nem lakunk benn, mivel most vagyunk a végső fázisban és ezért szeretném ha addigra elintéződne a dolog. Tegnap beszéltem még azokkal akik az elektromos szerelést végezték a házunkban , elvállalták hogy megoldják a relé problémát és át fog kapcsolni vezéreltre ha az rendelkezésre áll. Közben még tegnap este sikerült elérnem a fűtés forgalmazóját és kiderült hogy a fűtőtestek kb. 8-10 percenként kapják a jelet a vezérlőpaneltől, így aztán áramkimaradás után is magukra találnak ezen időn belül.Én eddig 1-2 percet vártam velük többet nem. Addig pedig mennek komfort fokozaton, majd pedig átállnak a program szerintire. Remélhetőleg így jobb lesz.
Köszi az igazítást, ezentúl nem írom majd azt a fránya h-t :)
Igen az óra műanyag szekrényben van, remélhetőleg lehet cserélni...persze hogy az milyen vezetéken jön be a házba és alkalmas e 3 fázisra, azt nem tudom.Ha nem akkor max. cseréljük , kb. 8 méterről van szó, szerencsére a kert még nincsen készen. Nem tudom mennyibe kerülne ez a dolog, csak azt hogy most olyan 20-25eFt-os számláról beszélünk, ezt lehetne 30%-al csökkenteni kb. Hosszú távon biztosan megéri, mivel ez lesz az egyik fűtés. Kérdés hogy majd a kemencénk mennyit segít rá főfűtésként és úgy mennyit változik a jelenlegi áram költség.Legrosszabb esetben ráköttetem csak a nappalit ami 4kw-ot fogyaszt ez úgyis egy fázison van, a kisebb fogyasztók pedig mennek folyton nappaliról. Sajnos a szüntementes dologba bele sem gondoltam, csak miután leírtam hogy mekkora A mennyiségről beszélünk...
Az a baj, hogy a fűtőtesteken van egy kapcsoló amivel újból a vezérlés alá kell vonni őket, ha a panelt kellene újraindítani akkor nappali áramkörön lenne, de ezt meg más okból nem lehet(ld. lejjebb). Most próbálok a forgalmazóval kitalálni valamit hogy mit lehetne tenni. A vezérlőpanel a legnagyobb fogyasztókat tartalmazó fázis (2x2kw-os fűtőtest) körére kötött dugaszolóaljzatra van rákötve(minden fűtőtest külön körön van). A gyártó szerint így biztosítható tökéletesen a megfelelő komunikáció, mivel ez magasfrekvencián történik és az áramkör vezetékeit használja a rendszer kommunikációs csatornának, így nem kell hozzá külön vezeték a vezérléshez, ennek a körnek van a legerősebb jele.
Amit elfelejtettem írni:természetesen a fix bekötés szükséges ezeknek az eszközöknek, nem lehetnek konnektorosak. Persze kérdéses még hogy az éjszakait lehet e bővíttetni, mivel ez nálunk 32Ah-ra van telepítve a fűtőtestek viszont 30,2 Ah-rát vesznek fel(ha megy mindegyik) és ugye még erre menne a bojler is, amit szerintem már nem bírna el. Ha megoldható akkor ezt is bővettetni fogom. Azt sem tudom hogy a nappali 3 különböző fázisán lévő köröket hogyan tudják majd átkapcsoltatni a vezérelt 1 fázisú körére, ehhez nem értek, de szerintük megodlható...
A fentiek alapján egyébként a ház fogyasztásának egy része simán átköthető ezekkel a feltételekkel szvsz erre az átkapcsolós technológiára(világítások pl.), szemben az elterjedt eszközökkel(ami általában bojler).
Múlt héten írtam a vezérelt árammal kapcsolatos kérdésemről, ami az átkapcsolást tenné lehetővé nappaliról amennyiben van vezérelt áram. Ma megérkezett az Eon állásfoglalása, lehetséges kapcsolórelével a váltás nappaliról éjszakaira (és vissza is), amennyiben a vezérelt áram is rendelkezik fogyasztásmérővel és annak bekötése nem illegális. Megadták annak a cégnek az elérhetőségét is, akik hivatalosan beszerelhetik ezt. Sajnos továbbra is kérdéses a kapcsolás idejére kieső feszültség problémája, mivel a fűtőtestek ilyenkor újraindulnak és elvesztik a vezérlőpanellal a kapcsolatot, így valószínű hogy ide valamilyen szünetmentes táp megoldásra lesz szükség, hogyha folyamatos vezérlést akarok és nem azt hogy a fűtés nem vezérelt módban működjön (ilyenkor a legmagasabb hőfokra beállított értéken megy folyamatosan).
Olvastam egy szakcikket, amely a vezetékek megengedett terheléséről és biztosításáról írt. Eszerint a védőcsőbe húzott vagy vezetékcsatornába fektetett vörösréz vezetékek biztosítása egyezik meg a http://www.indumark.hu/lexikon/rez.htm oldalon levővel. Közvetlen falba süllyesztett vörösréz vezeték esetén egy fokozattal, szabadon szerelt vörösréz vezeték esetén pedig két fokozattal kisebb keresztmetszet választható ugyanazon biztosítóhoz. Aluvezetékre pedig továbbra is az a szabály, hogy minden esetben eggyel nagyobb keresztmetszetet kell választani, mint azonos beépítettségű vörösrézre.
Ezt egy néhány éves folyóiratcikk írta, természetesen nem helyettesíti a szabványt! Aki más, pontosabb előírásról tud, ossza meg velünk!
A falvezetékre adott "engedmény" egyébként logikusnak látszik (elmarad a szigetelő légréteg), de a szabadon szerelt vezetékre adott engedménnyel én vitába szállnék (főleg, ha vastagabb köpenyű kábelről van szó).
Korábbi hozzászólásomhoz teszek pontosítást: Az említett készülékek (fűtőtest+bojler+hajszárító vagy porszívó+fűnyíró) egyidejű működését természetesen nem az "alkalmanként, rövid ideig tartó fokozott terhelés", hanem a "gyakran és egy-egy alkalommal félegy órán át jelentkező terhelés" mintájára kell figyelembe venni!
(Azt hiszem, korábbi megfogalmazásom félreérthető volt.)
Erre igy nem lehet válaszolni ház válogatja attol függ hány dugalj hány kapcsoló hány helység Kell e pluszban a gyengeáramot ,kábeltévét is kiépiteni stb stb stb szal ezt igy nem lehet megválaszolni
Emi2: bekötés alatt mit értesz? A telekre bevitetni az áramot -mert ebben az esetben független a ház méretétől - vagy a házon belüli elektromos szerelésre gondolsz? Előbbi nálunk közel 300 volt 3 fázisra, bővítve 48 Ah-ra. Házon belüli szerelés szerelvények nélkül minden anyaggal és munkadíjjal együtt volt 402.000Ft, de a szerelvényezést még nem fizettem ki , olyan 60.000Ft körül van.
Én tűzhely alatt a sütőre gondoltam, mivel a főzőlapunk az gázüzemű lesz. Annak 3,2kw a teljesítménye, amit főzőlapot néztünk kerámia lapost, ott 2x2kw és 2x1,5 kw-os főzőlapja volt. Ha az összes megy természetesen elképzelhető irdatlan nagy fogyasztás, ami nem szokványos használat, mert szerintem ennyit ritkán használ együtt bárki is (persze ez életstílus kérdése!), de pl. mi a fűtésnél használunk ennyit.
Persze, hogy nem kell neki 3 fázis elég neki egy fázis, csak azon felvesz laponként 10A körül.
Lehet számolgatni, ha megy két lap, meg a mosogép akkor mit kell kihuzni, hogy ne verje le a kismegszakitót.
Tehát mégegyszer: a tűzhelyet be lehet kötni 1-2-3 fázisra is, de Magyarországon egy fázison nem lehet vételezni akkora energiát ami kellő biztonsággal kielégiti egy olyan lakás igényeit ahol van villanytűzhely.
Lacivill: csak egy adalék ehhez a témához: nálunk kiegészítő fűtésnek van elektromos fűtés rendszer(NOBO), ha ez nem lenne akkor nem kérnék 3 fázist. Én analfabéta vagyok az elektromossághoz, de nem látom értelmét elektromos tűzhely esetén a 3 fázisnak. Szombaton jártuk végig ezügyben a boltokat kereskedéseket, kb. a 20%-a a piacon lévőknek az ami 3 fázist igényel, a többi 220-ról megy(ilyet is vettünk végül, pedig nálunk is 3 fázishoz húzott be vezetékeket a szerelő a tűzhelynek). Persze lehet hogy jobb külön fázisra rakni magát a tűzhelyet, de ez már szakmai kérdés amibe nem akarok beleszólni.
Sziasztok! Hétvégén nézi meg a villyanyszerelő a házikót (szerkezetkész). 1 fázis vagy 3 fázis? Ez lenne a rövid kérdésem. Melyiket válasszam? Nem szeretnék semmi extra teljesítményű szerkenytyűt használni (habár ki tudja...) Röviden elmagyaráznátok a kettő közötti különbséget. Köszönöm!
Apropó, ha már szig. ellenállásmérőd kéznél van mérd már le a kályhát fűtőszálakkal összeszerelve a fűtőköri tápoldal porcelánkapcsainál.
Lehet a hőkorlátozó, v. a hőfokszabályozó is a gond okozója.
Azonkívül még: vedd figyelembe a fűtőbetéteid SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁSAI is párhuzamosan kapcsolódnak, így azok EREDŐ szigetelési ellenállása lesz a mérvadó, amin a testzárlati áram folyik. (Párhuzamos ellenállások esetén az eredő mindíg kisebb, mint az egyedi legkisebb érték, ebből adódik, hogy az áram nől.)
Igazad van, az áramszolgáltató minősítési rendsze nem tökéletes, sajnos az oktatás sem a valódi problémákat veti fel, hanem gyenge, elméleti síkú, valóságos problémákat nem vet fel.
Véleményem szerint a rendszer jobban működne, ha esetleg minden bekapcsolási helyet az elkészítés után akár fényképesen is meg kellene örökíteni (amíg az előírt előírások végrehajtásai még láthatóak, gondolok itt a vakolás előttiségre.)
1990-ben én is az ÁSZ színeiben dolgoztam, ismerem a bekapcsolást átvevő kollágákat, valamint a konkurenciát is.
Sajnos a szerény fizetőképes piac hozta, hogy mindenki a tisztességes "ár" alatt vállal, s hogy a vállalás mégis kifizetődjék: silány, nem megfelelő minőség, olcsóbb anyagok, az előírtnál vékonyabb kábelkeresztmetszet, ill. nem megfelően elkészített technológia -pl: kábelvégelzárások hiánya, nem a tipustervnek megfelelő kötőelemek alkalmazása, jellemzi a bekapcsolásokat.
A másik probléma, hogy nagyon sok minősített kisvállalkozás nem rendelkezik a megfelelő gépekkel, szerszámokkal, állványokkal, védőeszközökkel, amivel az adott előírt technológia megoldható, ezért sokszor a hibák ebből következnek.
Sajnos az áramszolgáltató átvevő emberei ezt tudva (ők is ebben a világban élnek)
rákényszerülnek esetlegesen ilyen bekapcsolások átvételére is.
A tapasztalatom az, hogy ÁSZ minősített, szerződött fővállalkozóinak emberei sincsenek ellátva megfelelő eszközökkel, ezt a bekapcsolásokon tapasztaljuk, (pl: se létrájuk, se kábelvágójuk, se sajtolófogójuk,.... stb., a legnagyobb gond, hogy a szakemberük saját otthoni kéziszerszámát kell, hogy használja. Nem jutnak a megfelelő információhoz, nem kapnak pl.: "Villanyász"-t, eddig nem volt
"Tipus fogyasztásmérő helyek" c. könyvük, az aktuális előírásokat nem tudták követni, így könnyen megvezethetőek voltak pl.: buborék alkalmazhatósággal kapcsolatban is.
Hangsúlyozom ez nem a szerelők hibája!!! - Sajnos a rendszer még nem fort ki!!!
Úgy vélem egyenlőre a minősítő rendszer (egyes testületeknek : IPOSZ- Kézműveskamara; majd MEE)- a bevétel miatt- fontos.
A kezdetbeni valós célja, hogy a fogyasztó valamilyen minősítő rendszerben lévő szolgáltatást kapjon, valamint a felkészült vállalkozóknak végre megfelelő (tiszetsséges bevételt biztosító) piacot teremtsen sajnos ez most másodrendű. Várom a pozitív változást.....
Remélem ezek a már csak a mi régiónkban tapasztalhatóak, bár a villanyszerelő konferenciánmás régióból is hallottam hasonlót.
Még egy kis adalék a hőtárolóskályhához. Hidegen minden fűtőbetét több mint 1000 Mohm a testhez képest. Melegen a Fi relé lecsapása után kb 2 percel 2,5 és 3 Mohm között kettő kivételével ami 0,8 Mohm. A mérés 1000V-al történt. A két 0,8 Mohm-os betétet kikötöttem ezután még mindíg lecsapja a Fi relét.
A Fi relé 30 mA-es ami = 0,03 A A fűtőbetét 230Vos ezek szerint az ellenállásnak
7,67 Kohm = 0,007 Mohm alá kéne esni ez így sehogysem gömbölyű. :-(((
Védővezeték jelenleg nincs, de a helyszíni szemle során megállapítottam, hogy a védőcsőbe még bőven behúzható (nem lesz kitöltve a cső 1/3-a), a legközelebbi doboznál pedig már van védővezeték. (Egyébként hivatásos szakit hívunk a szerelésre, de lehet, hogy neki az 1. variáció tűnt volna kizárólagosnak :-)
Nemrég fedeztem fel, hogy nagymamámnál a konyha egyik (védőérintkezős) konnektoránál a védővezeték egyszerűen hiányzik. További probléma, hogy a házában minden más helyen a régi védőcsövek vannak, de ehhez az egy konnektorhoz MM-fal vezeték megy. (A 70-es években telepítették.) Azóta egyébként ez lett a konyha legfontosabb dugalja (néhány éve PB-gáztűzhely vill. gyújtással+sütővilágítással). Na, gondoltam, ezt már nemhagyom annyiban. Szerintetek mi a villanyszerelőibb megoldás? 1. Szétverni a csempét, védőcső a dobozig, benne 3 vezeték. 2. Az új vezetéket (csőben) a 30-as fal túloldalán fektetni, így nem kell csempét szétverni, alulfelül a dobozfenék felől történne a csatlakozás. (Csak nem tudom, mennyire elfogadott ez a megoldás.)
Ha valakinek van javaslata, előre is köszönet érte. Turcsiorrú.004
Sanyicsjo:hasonló problémával küzdök mint Te, de csak 2 hete. Ekkor készült el a házunk kiegészítő fűtésrendszere, amit szerettünk volna úgy használni, hogy a vezérelt időszakban arról üzemeljen. Utánanéztem az E-on honlapján ahol a következő infó van fent erről: " Lakossági vezérelt "B" árszabás (a köznyelv szerinti éjszakai áram)
A fogyasztó az "A" díjszabás mellé a "B" díjszabást is választhatja. A "B" díjszabás szerint számolható el a szolgáltató és a lakossági fogyasztó között létrejött általános közüzemi szerződés alapján a fogyasztó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető - a vezérelt áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - fogyasztói berendezés (pl.: bojler, hőtárolós kályha stb.) fogyasztása. Ezen berendezések fogyasztását a lakossági "A" díjszabásnál olcsóbban számolja el a szolgáltató. A "B" díjszabással elszámolt berendezések müködtetéséhez - egy általunk felszerelt berendezés segítségével (kapcsolóóra, hangfrekvenciás központi vezérlés) naponta legalább 8 órára biztosítunk villamos-energiát, előre nem meghatározható, csúcsidőn kívüli időszakban. Ezek az időszakok, a közhiedelemmel ellentétben, azonban nem csak az éjszakai órákra korlátozódnak. " forrás:(http://e-iroda.eon-eszakdunantul.com/vilen_lakossagi.php) Ezek után felhívtam őket és megkérdeztem, hogy mit tudok tenni ilyen esetben hogy a nem vezérelt esetben is működtethessem a kiegészítő fűtést. Közölte a hölgy hogy ilyenkor dugjam át a normál hálózatú konnektorba ilyenkor a fűtőtestket(!) . Mondtam neki hogy ez egy eleve elvetélt ötlet, másrészt a honlapjukon található infó szerint nem is szabályos. közölte hogy tudja, de mindenki ezt csinálja mivel ők csak az órát ellenőrizhetik, mivel az a tulajdonuk és baromi nagy fogyasztásnak kell ahhoz lennie ahhoz az éjszakai mérőn hogy vizsgálathoz engedélyt kapjanak hivatalos szervektől( gondolt itt házkutatásra).Erre is megoldás lehet hogyha van egy nagyteljesítményű fogyasztód ami fixen rá van kötve és arra hivatkozol, hogy az zablja a kw-tokat. Úgyhogy megoldást nem tudott mondani erre. Most arra várom a választ hogy mi a kedvezményesebb tarifa náluk, mert a honlap szerint van - a 4000kw/év feletti fogyasztóknak - csak éppenséggel erről semmit nem tud az ügyfélszolgálat, így várom a válaszukat hogy mire jutottak...
Igen érdekes probléma ez, mert ugyan a jogi oldal lehet, hogy jó, de a villamos előírások úgy szólnak, hogy mért fővezetéket nem közösítünk, sőt egy elosztótáblába sem szereljük. Ez lenne a bökkenő. Amit meg a konnektoros csatlakozásra mondanak az szerintem bla-bla.
Jó kérdés. Évek óta próbálok utánajárni. VÉLEMÉNYT már rengeteget hallottam ilyet is, olyat is, de azt, aki meg tudná mutatni, hogy a fogyasztói szerződés mely pontját sérti, olyat nem. Beleértve az ELMU Jogi Osztályának képviseloit is, igaz, hogy mindig csak telefonon, írásban nem.
Amire hivatkozni szoktak, hogy nem szabad konnektorral csatlakozott készüléket rácsatlakoztatni, mert akkor bármilyen fogyasztót bedughatunk, olyat is, aminek ellenorizetlen beindulása a vezérelt megjelenésekor nem kívánatos. Ez jogos elvárás, de én nem is okozok üzemszünetet (legfeljebb 1-2 másodpercig)
A magyarázat az szokott lenni, hogy az ebbol adódó károk a szolgáltatót nem terhelik. Ez tiszta sor, egyet lehet érteni.
Záróplomba érintve nincs, méretlen vezeték nincs megcsapolva. Jöhet az ellenőrzés... az óráig. Utána viszont saját felelősség.
Itt küldöm a kapcsolást.
Talán az lehet a baj, hogy a vezérelt eltűnésekor a nappali olyan gyorsan behúz, hogy a vezérelt mágneskapcsolójának érintkezője még félig zárt és ez elég ahhoz, hogy azon keresztül az időrelé megint behúzzon és az megint megszakítsa a nappali tekercsét. Igaz, ezt már késleltetéssel kellene tennie a mostani beállítás szerint, de nem úgy csinálja, hanem a lehető leggyorsabban.
Ha ez lenne az oka, akkor elég lenne az elendegésnél is késleltetni és csak akkor húzna be a nappali, ha a vezérelt már régen nincs sehol.
Csak éppen ezt szeretném minimalizálni.[image1]
Én még nem láttam, hogy csökkent volna a légvezetékről a kábel bekötés ára ráadásul a tervezés 60000Ft. os díjja is megmaradt azért meg már lehet egy kicsit egyeztetni. A közös munkáról annyit, hogy miután részt veszek a minősített vállalkozók újbóli oktatásában így kimentem 3 hétig az egyik alvállalkozóval az új bekapcsolásora. A kedvencem egy 6 lakásos társasház 16-os réz kábellel ahol minden lakás 1*40A kért + 1 32A-es közösségi. Ezt ugye senki mástól nem vették volna át.
Már néztem a fűtőbetéteket de szemre nem látszik semmi. Megpróbálok 1-1 fázist kikötni 1 napra és legalább azt kitalálom melyik fázis betéteit cseréljem.
Igazad van a kábelfektetéssel kapcsolatban, azonban vedd figyelembe, hogy a tavaly év eleji 12.000,- Ft + áfa árhoz lényegesen csökkent, valamint pl. NYCWY 4x16/16 mm2 kábel nagyker listaára: 1200,- Ft + Áfa / fm, valamint az áramszolgáltatónak kellene az ásást, fektetést, kábelvég - kifejtést, kábelvégelzárást megoldani, valamint a KÖZMŰEGYEZTETÉSEKET!
Közműegyeztetés:
-Vízmű
-Gázszolgáltató
-Telefon (földkábel)
-Telefon (légvezeték)
-Telefon (üvegszál)
-Kábeltévétársaság (ha érintett)
-Áramszolgáltató (földkábel)
-Áramszolgálktató (légvezeték)
-Áramszolgáltató által fektetett optika
-esetenként önkormányzat vagy az út kezelője.
Nekem ennyit kellett ezelőtt bejárni, ez most az ÁSZ feladata lenne.
Megjegyzem nálunk "ÉMÁSZ terület régiójában" még általuk készített csatlakozót nem láttam, általában mindenkit megpróbálnak lebeszélni a létesítésről mivel min. 90 nap után tudják csak elkezdeni a munkát. (Nekünk ez általában max 1 hét volt,
- amíg csinálhattuk.)
A szégyen az, hogy a mérőszekrény telepítését továbbra is minősített vállalkozónak kell megcsinálni, az ilyen "közös" munkák mindíg "remekül" működnek. :(
Az Elműs kábelfektetés még mindíg horror árú a 2500Ft/m csak arra előírás ha csak kábeles csatlakozód lehet. Ilyenkor ugye az első 15m. ingyenes utánna jön a 2500Ft/m és nem számolhatnak tervezési díjat sem.
Ha a fogyasztó kérésére fektetnek kábelt akkor maradt az ár + tervezési díj.
Egy kis segítség kéne hátha valaki már járt így. A garázsba hőtárolós kályhát tettem és egy kapcsoló óra ad neki villanyt a fűtéshez napi 8 órát. A kályha ha sokszor előbb felfűt és ilyenkor a hőfok kapcsolója rendesen kikapcsolja majd ha kell akkor vissza. Na ilyenkor van a gond kb. minden 3.-4. visszakapcsoláskor leveri a FI relét. Ha kézzel tekergetem a termosztátot akkor csak kb. minden 50. kapcsolásra csinálja. Biztosíték soha nem megy le csak a fi relé. Hőfok kapcsolót már cseréltem és ideiglenesen kikötöttem a ventillátor vezetékeit is. A probléma továbra is fenn áll. Ugyan azon táppontra kötve másik azonos teljesítményű kályha minden baj nélkül működik.
A család már röhög rajtam, hogy mindenhol megtudom csinálni a villanyt csak otthon nem.
Szeretnék tanácsot kérni Tőletek, hátha valaki már találkozott hasonlóval.
A villanybojlerünk kb. 2 hete egyszer csak nem működött. Laikusként arra gyanakodtam, hogy mivel éjszakai árammal működik, és előző este többször is áramszünet volt, hátha nem kapcsolt be, és ezért nem lett reggelre melegvíz. Hívtunk vill.szerelőt, aki megnézte, és megállapította, hogy a hőérzékelő (vagy mi) romlott el, ki is cserélte. (Először csak ideiglenesen egy magyarra, mert nem volt neki a megfelelő olasz alkatrész, aztán másnapra azt is elhozta.)
Ezután kb. 1 héttel ismét egy reggel arra ébredtünk, hogy nem volt melegvíz, ismét kihívtuk a szakit, aki most már csak valamit "igazított", igaz, ezután megint működött. Ez volt múlt hét pénteken.
Ma reggelre megint nem volt miben fürödni, ja, és a múlt héten is, meg tegnap is többször volt 1-2 perces áramszünet. Most kinél reklamáljak, az Elműnél, ha miattuk krepál be a bojler, amivel eddig semmi gond nem volt, vagy a szerelőnél, aki egyébként azt mondta, hogy sajna télen elég gyakoriak az ilyen áramszünetek.
Mi a garancia, hogy ha ma kihívjuk, és megjavítja, holnapután nem lesz megint áramszünet, és megint elromlik?
Ha újat kell vennünk, az sokba kerül, és gondolom, annak se használnak az áramszünetek...
Az Ensto kontaktpaszta tubusban van 225g, ezt elsősorban kültéren légvezetékes hálózaton használt szigeteléstátszúró összekötő érintkezőinek kenésére ajánlják, ez gyógyszertárból szerezhető nagyméretű fecskendőbe betölthető, a kötőelembe a vezetékcsatlakoztatás előtt kell befecskendezni belőle.
Kapható v. kapható volt kontaktpaszta eleve ilyen fecskendős kiszerelésben is de
A trafó primer oldalán a szekunder terheléssel arányos áram folyik az áttétel arányában.
Javaslatom: a primer oldalt (ha a primer o. 400 v. 230V) kismegszakítóval védd, itt a elég a zárlatvédelmet beállítani, a szekunderre olvadóbetétet használj a túláramvédelem finomabb beállíthatósága miatt pl: Wichmann üvegbiztosíték, ezzel a védeni kívánt berendezés üzemi áramának megfelelően találsz biztosító értéket. (az általános kismegszakító 230 V-on működik)
Olvadóbetét esetén ügyelj arra, hogy a biztosító lomhasága idokolt-e. Ha szükséges a lomhaság, akkor használj "T" jelű olvadóbetétet!
A 3M-nek vannak olyan toldói, amik sodrottat is fogadnak, vízmentesen zár, mert zselé van benne.. ezeket ismeritek?? Hogy mekkora áramot visel el, at nem tudom, autóknál rendszeresen használják, azért ott is vannak Amperek...
Ismer valaki olyan eszközt (esetleg gyártmányt is tudna mondani), amivel vezetékek helyét lehet falban megkeresni? Szögeléskor stb. hasznos segítség lenne. Van valakinek konkrét tapasztalata kiselosztóban keletkezett komolyabb meghibásodásról, esetleg tűzről? Azért érdekelne, hogy tudjuk, mennyire kell tőle óvakodni. Nálunk egyszer (úgy 15 éve) este a lakás minden villanya furcsán, egyszerre pislákolt, mire kimentünk a villanyóraszekrényhez, ahol az ÉDÁSZ főbiztosítója (azt hiszem, EB típusú volt) csak úgy hányta a szikrákat. Egy fadarabbal lett lekapcsolva, erre megszűnt a szikrázás (és a villany is :-). Másnap a szerelők megállapították, hogy a kismegszakító leégett. Indokot azóta sem találok. Ha valakinek van rendszeres rossz tapasztalata egyes biztosító-, kapcsoló- stb. típusokkal, bátran ossza meg velünk! (Nekem a Bakony EB-vel egyébként nincs.)
Tudtommal létezik egy szabvány, ami kimondja, hogy kis belső ellenállású áramforrások (így a trafó) esetén a túláramvédelem kötelező. Ez azt jeleni, hogy a szekunder oldalra külön fel kell szerelni egy a vezetéknek megfelelő kismegszakítót? (Józan paraszti eszemmel így fogom fel, mivel a primer körben a sec. kör túlárama majdnemhogy nem is jelentkezik.)
1000(mester)x kösz a tanácsokat! Főleg a moduláris trafót!
Te a kerti lámpát megoldanád 230 V-tal is? Előző fórumtársak javasolták az érintésvédelmi törpefeszültséget; azért mégis megnyugtatóbb úgy locsolni a virágokat (még ha a locsolás időtartamára soha nem is kapcsolnánk fel a lámpát). A trafó kapcsolását egyébként úgy képzeltem, hogy a lakásvilágítási körben elhelyezett kapcsoló kapcsolja a trafót (mivel már csak helyileg is útba esik a főelosztó), innen halad a törpefeszültségű kör a teraszra, természetesen külön védőcsőben. Így nincs üresjárat (ha csak ki nem ég a lámpa :-). Egyébként én is elfogadom, hogy fi-relével eléggé biztonságos a konstrukció. Azért mégis maradnék a törpefeszültségnél.
A védőcsőbe húzást illetően ismerek egy olyan szabványt (ajánlást?), ami szerint egyenes szakaszon max. 12 m húzható be, és derékszögű ívenként ez 33 m-rel csökken. De ha rángatás, erőltetés nélkül is megy a behúzás, lehet, hogy ennek sok jelentősége nincs.
Behúzáshoz léteznek a régi acélbehúzóktól korszerűbb műanyagbehúzók (vastagabbik fajta nagyon jó! kb 4-5 mm átmérő) anyaga nagyon hasonlít a telefonosok és kábeltévések által használt műanyag behúzóra. Az általam említett Symalen csőben (a cső 100 m-es tekercsben vásárolható) ezzel 10 - 20m közti szakaszok vígan húzhatók át 16 mm belső átmérőnél 2 könyök esetén. 25 mm -es KPE csőnél a telefonosok behúzója a jó megoldás akár 40-50 m hossznál is, ez a behúzó azonban az éles könyököket nem szereti.
Ha nagy a hossz, kb 20 - 25 mm belső csőátmérőnél éles könyök esetén 40-60 m hossznál nekünk az egyedüli bevált megoldás az AASC 25 mm2 (aludúr), ez átmegy az éles könyökön, nehezem de áttolható,
Hátrányai: nézd meg a behúzás után a kesztyűd, (szabadkézzel ne is próbáld behúzónak használni!) valamint az aludúr sem marad olyan állapotban, hogy az mégegyszer szabadvezetékes hálózat légvezetékeként esztétikailag is felhasználható legyen. Csak sarokoszlop feszítéseként, vagy feszített sodronyos lámpatartónak lehet használni. A behúzás után a felcsévélése sem egyszerű.
De ha nem volt más megoldás.....:))
Vastag, 50-63 mm átmérőjű LPE v. KPE csőbe ha réz vagy alu betápkábelt kell elhelyezni, (kb 4x16mm2 - 4 x 50 mm2) azt kézzel be lehet tolni akár 100 fm hosszan is -max.: 2-3 fő kell hozzá- (+ jól csúszó mosogatószer + júliusban ha kinti a munka a végén a srácoknak a láda sör ) .... :))
A (csoki) sorkapocs továbbra is használatos, alkalmazható kötőelem, azonban valóban már léteznek új, korszerű kötőelemek sodrott, és tömör vezetékek toldására ilyen pl.: a Weidmüller D-LUX 2+1x1,5mm2 kötőelem. Egyik oldala 2 db 1,5 mm2 tömör vezetéket tud (wagoszerűen) toldani, a másik oldala azonban "csipesz" -szerűen összenyomva tud 1,5 mm2 sodrott vezetéket összekötni.
Ezt a kötőelemet csillárkapocsnak hívják, elsősorban csillárok hajlékony csatlakozóvezetékét lehet ezzel a mennyezetből kilógó tömör réz, v. alu vezetékkel összekötni. Nagyker listaára 2005 dec.: 46,96 Ft + ÁFA / darab
Régebbi felvetésben olvastam, hogy a Wago kapocsban alumínium vezeték nem köthető, ez nem igaz, mert kapható injekciós fecskendőben un. kontaktpaszta, amelyből a kötőelembe kell fecskendezni, így alkalmassá tehető alumínium kötésére!
Ensto kontaktpasta ára: 2098 Ft + ÁFA
Megj.:
2005-ben a Wago kiadott egy új kötőelem típust ami alkalmas több sodrott és több tömör vezeték egy kötőelemen belüli toldására. Sajnos a tipusát nem tudom, mert elkeserítettek azzal, hogy egyenlőre nagyon drága. :(
Moduláris biztonsági transzformátort találsz pl.: Legrand 2004-2005 főkatalógus 159. oldalán, viszont a legnagyobb teljesítmény itt 63 VA (nem túl sok), 2005 évvégi nagyker nettó listaára viszont 10.383 + ÁFA (004237 kat. szám)esetleg még Schneider katalógusból valami....., javaslom keress más megoldást a törpefesz előállítására. Talán az elektronikus trafó a legjobb, mert üresjárásban gyakorlatilag elhanyagolható a vesztesége. Sajátmagamnak 230V + 100mA ÁVK-val csinálnám meg.
Milyen Fi relét vegyek és hogyan kötessem be, ha 3x16 A van a lakásban (újép, társház), és a hűtőt mindenképpen menteni szeretném a lecsapástól. (Pl. elmegyünk és szgép/video időzítéssel bekapcsolva hagyottan lenyomja). A dobozban még kb két bizosítéknyi hely van. Nagyobb fogyasztók: főzőlap, hűtő, mosógép, mosogatógép, porszívó, vasaló. Nemtom fejből, de kb 8 kör van. (Legalábbis ennyi biztosítékot látok.)
Gyakran előfordul, hogy csatlakoztatnom kell sodrott és tömör réz/alumínium vezetéket egymáshoz. Ezt csokival szeretném véghezvinni, de úgy tudom, hogy ez már nem felel meg a szabványoknak, itt is olvastam erről.
Ám úgy hallottam, hogy mégis csak szabványos abban az esetben, ha a sodrott vezetéket érvéghüvelybe sajtoljuk, s úgy kötjük be a csokiba, vagy esetleg a csoki rendelkezik azzal a belső lemezkével, ami megakadályozza azt, hogy a bekötött vezeték a csavarozás folyamán megsérüljön. Vajon igaz ez?
Ti az régebben kiépített alumínium vezetékrendszerekhez hogyan csatlakoztatjátok egy bővítés során a mostani tömör réz, vagy a sodrott mt kábelt?
Természetesen külön kell hangsúlyozni, a villamos hálózat kialakításakor a védővezető egyes szakaszai semmiképp nem helyettesíthetők más fémhálózattal! Az általam vázolt megoldás kizárólag a házi informatikai berendezések szükségföldelésére vonatkozik; semmiképp nem fogadható el pl. a hiányzó vagy meghibásodott fürdőszobai / konyhai földelés pótlása a vízcsőre kötéssel! Úgy tudom, gázcső soha nem használható fel ilyen célra!!!
Lehet, hogy hivatkozott megjegyzésem így helyesebb: Nem árt érdeklődni, hogy a távhőcső egyenpotenciálra hozása szakszerűen el lett-e készítve.
Megjegyzések: Ásatagabb házakban nem árt érdeklődni, felhasználható-e a távhőcső földelésre.
Ez a megjegyzés ezt kicsit azt sugallja, hogy bizonyos eseteken a táhőcső felhasználható földelésre. Mivel itt vannak olyanok akik nem szakmabeliek úgy gondolom jó lenne itt leírni, hogy a szabvány ezt nem engedi.
Tehát ezt a megoldás, mint utolsó lehetőség szabad felhasználni, de sose lesz olyan mint egy szabványos földelés.
Természetesen, ahogy írtam, a törpefeszültség mellett is védőcsövet alkalmazok. Egyébként vicces, hogy a kertben a melléképületbe a 230 V sima MB vezetékben halad, és már többször lett javítva talán az egerek :-) Komolyabban, a vezeték sérülései minden esetben felfagyásosnak látszottak. (Kb. 40 cm mélyen; hivatásos szerelő fektette, de a fagyhatár legalább 60-70 cm!) Egyébként a "kertben végig védőcsőben" megoldással kapcsolatban amit egyre inkább szeretnek alkalmazni annyit nem értek, hogyan húznak be egyszerre több tíz m kábelt? Vagy ha részletekben történik, a kábelbehúzás után fektetik és szerelik össze a védőcsődarabokat? (Utóbbi reálisabb.)
Úgy néz ki, mindenképpen maradok a törpefeszültségű megoldás mellett, de eligazításod nagyon értékes. Nem tudsz olyan 230/12 V vagy 230/24 V trafóról, amit a főelosztótáblába lehet szerelni a kismegszakítók mellé? (Másik kérdésem a lopásgátlásra vonatkozna, amikor nem vagyunk a nyaralónkban:-) - gondolom, ősszel leszerelni, a tartót nylonnal+szigszalaggal betekerni.)
Amúgy jobban elképzelve nappal az egész kicsit giccses lenne. :-) ___________________
1./ Tényleg ez az MZS vezeték, csak nem tudtam, hogy ezt híjják annak. Látszatra nem valami erős struktúra, de sokkal nehezebb csupaszítani, mint az M vagy MT vezetékeket. (Lehet, hogy szálerősítéses műanyagból készült?) 2./ Ezen csak azért csodálkoztam, mert úgy tudtam, a hidegpadló-anyagok kerámiák, a kerámiák pedig kiváló szigetelők. 4./ Ikarus újra lesz :-) 5./ A lámpához menő összes vezetéket műszerrel megvizsgáltam, a kötések a falban + a mennyezeten + a lámpában hibátlanok, a hiba viszont a foglalatnál és a mennyezetnél jelentkezik, ha égő nincs benn, és a fázis fel van kapcsolva. A vezeték ellenállása (hidegen, mérés közben) normális, és a lámpa is rendesen ég. Melegedés sehol. Kiderült, hogy a legközelebbi doboztól a mennyezetrózsáig egy ásatag acélpáncél védőcső megy, ami vasmagként is viselkedhet. Ebből most mégis indukcióra gyanakszom (egyelőre).
A topikban többször felmerült a számítógép stb. földelésének szükségessége, pár sorral ennek általam szakszerűnek tartott kivitelezésére adnék tanácsokat, ott, ahol nincs kiépítve földelt konnektor és védőcsövek sincsenek, viszont van pl. jól földelt radiátor. Fontos, hogy a tápegység, ill. a monitor zavarszűrése csak meglevő földeléssel működik, ennek hiányában akár monitorunk tönkre is mehet, vagy adataink könnyebben elvesznek! (Amióta a földelést megoldottam, sokkal kisebb fáradsággal tudom nézni a monitort!)
I. verzió. Veszünk egy egyerű hajlékony vezetéket (szilárdsági okokból legalább 1,5 mm2-es legyen); egy csőbilincset a radiátorcsőre (acélszalagból készül, amit egy érintőirányú csavarmenet húz össze) EPH-kapocs is legalább ilyen jó, de szigetelőszalagot semmiképp nem használunk (idővel lejön, és a bizonytalan érintkezés a gépnek több kárt okoz, mint hasznot); 1 db. csavar (pl. M4-es), 2 db. anya, 4 db. alátét. Csak van olyan furat gépünk hátulján, amin a csavar átmegy. A FESZÜLTSÉGMENTESÍTETT gép hátulján az ábra szerint elkészítjük a kötést: Vigyázzunk, hogy a vezeték a gép felállási helyzetében a kötést érintőirányban hagyja el, különben könnyen letekeredik. Elkészítjük a bilincskötést az előzetesen lecsupaszított radiátorcsőre. Itt is vigyázzunk, hogy a vezeték menjen át a bilincsszalag alatt, másként a bilincs csálé lesz, a vezeték kicsúszik. A kötést úgy helyezzük el, hogy függöny stb. ne akadjon bele. Ezután lehet a gépet feszültség alá helyezni. A hálózatra kötött gép a továbbiakban még kikapcsolt állapotban is! megoldja a vele közös védőérintkezős elosztóba kötött többi készülék (monitor ) földelését is.
II. verzió. (Csak hozzáértő szerelőknek ajánlom!) Egyszerűbb a megoldás, és a számítógép leválasztása után is védi a többi készüléket (lámpát stb.), ha az iménti védővezetéket egy védőérintkezős dugó védőkapcsára kötjük, majd a radiátorcsőhöz szerelés UTÁN az asztali elosztóba dugjuk. Javaslom, hogy ez esetben a vezeték mindenképp zöld/sárga legyen.
Megjegyzések: Ásatagabb házakban nem árt érdeklődni, felhasználható-e a távhőcső földelésre. Ha van földelt konnektor, soha ne építsünk ki másik földelést, mert annak ún. földhurok a következménye: kóboráram haladhat át a készülékeinken, amire egyes elektronikus berendezések érzékenyek. Ha egymástól távolabb, különböző helyiségekben levő készülékeinket árnyékolással ellátott (testkapcsolatot adó) kábel köti össze, és egyiket már leföldeltük, meg kell oldanunk a többi földelését is, mert az árnyékolás általi földkapcsolat bizonytalan, ami kifejezetten káros, viszont ilyenkor az összes érintett gépet közös földpontra kell kötni (pl. közös felszálló hőcsőhöz).
Uraim! Keresek terhelésleválasztó áram (elönykapcsolós) relét 8-15A müködéssel nyitó érintkezővel. Aki tud, esetleg pontos tipusjellel adja meg. Köszi.
1./ csatlakozóvezetéknek írásodból pl. asztali lámpa vezetékét érzem kihallani.
az MT / MTL tip. kábelek érszigetelés + köpenyszigetelésből álló kábelek; az általad egyrétegűként említett kábel valószínűleg a régi "MZS"tip. kábel ez eredetileg egy megerősített szigetelésű kábel, (ha valóban arra utalsz) s az továbbra is alkalmas II. ÉV osztályú készülékek pl. asztalilámpa tápellátására.
2. / Néhány régi higegpadló sajnos tényleg vezetőanyagú (régi 50-60-as években épített társasházakban lerakott kőzúzalékos burkolólap) gyakorlati tapasztalatunk volt egy hibafeltáráskor, mikor a 2. emeleti lakó villanyszerelője a nagyszobai csillárhorgot földelni akarta, véletlenül a fázist kötötte rá, abban a lakásban semmi probléma nem volt, viszont a 3. emeleti lakók akár a vízcsaphoz, fűtőtesthez, radiátorhoz, illetve bármilyen földelt fémtárgyhoz értek a padlólapon keresztül kb.: 40-50 V feszt. hidaltak át. (A hibát nagyon hosszas, kb 3 órás keresgélés után találtuk meg.) A fázis potenciálját az ominózus padlólap vitte végig a 3. emeleten.
3./ Szerencsére a "kerek" dugók eltünnek (régi szabvány szerinti ÉV osztályú készülékek)
4./ A Kontalluxot megvette a Legrand (csak hogy nevess: a cég neve először:
Kontavill -Legrand; majd: Legrand - Kontavill; jelenleg Legrand Rt.) ne csodálkozz, ha a Kontallux eltűnik :) egyébként kategóriájának megfelelője a Randevú szerelvény de újabban megjelent a Cariva ami olcsó és nagyaon jól szerelhető, jó minőség. Egyébként a Kontallux még néhány helyen vásárolható, de az ára lassan a csillagos eget veri!
5./ Nagyon valószínű a csőingás lámpa esetén a nulla vezeték kötési hibája, előbb utóbb megtalálod a hiba helyét, mert ha a lámpád világít a kötésed melegszik, előbb - utóbb megmutatja magát!
Áramszolgáltatói közműbekötés esetén az ELMŰ- ÉMÁSZ által engedélyezett NYCWY, vagy NACWY tip. földkábel használható, sajnos az áramszolgáltató ezek fektetési jogát elvette a regisztrált vállalkozásoktól, így jelenleg csak ők, illetve szerződött alvállalkozóik szerelhetnek kommunális kábelként, (szerencsére egy jogszabály ennek díjtételét nagyon alacsony szintre nyomta - 2005 elején pofátlanulsokat kértek érte: 12.000,- Ft / fm + ÁFA + 1x 60.000,- Ft tervezés. Azt hiszem ezzel szemben az áramszolgáltató kb.: 2500,- Ft/ m áron kell, hogy kábelt fektessen!
Virágágyásra a javaslatom: földbe közvetlenül kiskábelt ne tegyél, mert átázik a szigetelése, sajnos ez saját tapasztalat, akár kis-, akár törpefeszről beszélünk.
Ami bevált: a kiskábel behúzása (pl.: kertben) KPE csőbe, vagy ami "villanyszerelőibb" megoldás: "Symalen" elektromos csőbe történő behúzás. (Ez a cső a KPE csőhöz hasonló műanyagcső, viszont jobban hajlítható, vékonyabb keresztmetszetben kapható, s ami a lényeg, elektromos vezetékre alkalmas, önkioltó anyagú.
Egyik korábbi hozzászólásomban rosszul írtam, hogy a 10 A-es C karakterisztikájú kismegszakítónak 15 és 52,5 A között 1 órán belül kell kioldania, ugyanis 19,5 és 52,5 A között kell 1 órán belül kell kioldania (19,5 A a kioldó árama). További megjegyzéseim: a megengedettnél nagyobb terhelhetőségű vezetéket bárhova be lehet építeni (pl. törzsvezetéknek, ahol az igénybevétel fokozottabb), de sok értelme általában nincs. alumíniumvezetékből mindig legalább egy fokozattal nagyobb keresztmetszetűt szabad csak beépíteni, mint rézvezetékből! (Erre egyébként a pontos szabványelőírást nem leltem fel.)
Lakásáramkörök kiosztásához érdemes megfontolni az alábbi tanácsot, a kismegszakítók kímélése érdekében, és hogy az állandó lekapcsolásokat elkerüljük: A majdnem állandóan (nyaraló esetén a szezonra értve) működő készülékek (hűtő, fagyasztó, forróvíz-tároló) a kismegszakítót ne terheljék le jobban, mint a névleges érték 5060 %-a. A gyakran és egy-egy alkalommal félegy órán át jelentkező terhelés (tűzhely, porszívó stb. részéről) ne érje el a névleges értéket. Az alkalmanként, rövid ideig tartó fokozott terhelés (pl. hajszárító, vagy több készülék esetleges egyidejű működtetése) esetén se lépjük túl a nem kioldó áramot (persze, ha egész véletlenül előfordul, az se baj, hiszen a kismegszakítók kibírnak néhány ezer kapcsolást). Még egy nyaralónál is célszerű gondolni arra, hogy pl. hajmosás után egyszerre működik a fűtőtest (ha rossz az idő), a bojler és a hajszárító! Máskor pedig egyszerre áll neki a család port szívni és fűnyírózni :-).
Valamiben szeretném kérni tanácsotokat: valakinek van tudomása olyan esetről, hogy beragadt a kismegszakító? Ha ilyesmi ténylegesen előfordul, hogyan lehet a működőképességről meggyőződni? (Egy szándékos túlterhelés semminek nem tesz jót.) Úgy tíz éve egy villanyszerelő nálunk rövidzárral akarta kikapcsolni a biztosítékot, hogy ne kelljen kimenni a villanyóráig. Szikraeső, aztán a visszakapcsolásnál derült ki, hogy kiment a társasház központi (késes) olvadóbiztosítója is! :-(((
Apropó, rövidzár: ugye a feszültségmentesítés elvileg kötelező lépése! A múltkori hozzászólásom jelenetében is ez védené meg a Háziurat az agyoncsapástól, ha a fürdőszoba-áramkör kikapcsolása után lenne még egy szabad konnektor, amibe a szerelés alatt bele lehetne dugni. Ezért inkább azt javaslom, ilyen áramkörök szerelése esetén az egész lakást feszültségmentesítsük!
Egyébként úgy néz ki, a szabvány az életvédelem terén kétszeres biztonságot ír elő: kettős szigetelésnél a két független szigetelő burkolat; földelésnél az egyetlen szigetelő burkolat és a működőképes földelés; villanyszerelésnél a kikapcsolt biztosíték és a rövidzár (utóbbi még működésképtelen biztosíték esetén is korlátozza az emberi testen eső feszültséget). Ezekhez jött újabban a hibaáram-védőkapcsoló, ami azonban a védővezetőt nem teszi feleslegessé! Annyit szeretnék megkérdezni, ugyan a hajszárítók esetén hol van a kettős szig.?! Egyszer egy elég jó márkájú hajszárítónk használat közben furcsa szagot adott; mire észrevettük, a fűtőspirál feletti burkolat cseppjei rá voltak égve a fűtőszálra! Különben a tűzvédelem terén úgy néz ki a szabvány még csak egyszeres biztonságot ír elő (azaz a kötések hibátlan volta), mert ha szikrázás kezdődik (akár el-elváló kötés miatt, akár majdnem összeérő zárlat miatt), jelenleg nincs az a műszer, ami ezt érzékelné. (Ha tud valaki ilyenről, légyszi szóljon!)
Inkább arra ügyelj, hogy a számlázási év végén ne legyen jelentős eltérés az éjszakai fogyasztásban az előző évekhez képest, mert akkor jön az ellenőrzés és az igencsak drága mulatság lesz.
Ezt nem vizsgáltam. De hacsak nincs gyorsabb hangfrekid mint amin kapod a jelet, a kikapcsoláskor így is lesz szünet. Sztem az a tizedmásodperc semminek nem árt, a számítógépet is ha kihúzom-visszadugom, megy tovább-gondolom az ups-ek is valamennyi idő alatt reagálnak. vagy mintha recsegne a kötés...
Azt jelenti, hogy a nyító és záró éritkezők között, van olyan pár, amelyik az átkapcsolás időpillanatában zárva van, azaz az egyik még nem bontott, de a másik már zárt.
ezt a kifejezést speckó nem ismerem. ennek magasabb a tekercse, mert nagyobb behúzóerő kell, a nagyobb rugónyomás miatt, mert a felső sorban a segédérintkezők helyett főáramköriek vannak, ott ugye pedig meg kell lenni az érintkezőnyomásnak:)))) ezt jól kifejtettem.
ha megígéred, hogy félretetetsz nekem kettőt, elárulom a címet:)
RG 500 szerintem jól irta, még azt is kipróbálhatod, hogy kiveszed a dugaljat a helyéröl feszmentes állapotban, meghúzgálod a tápvezetékeket kifele, mert lehet, hogy a csöben viz van. Vagy ha van ipari, vagy nedves porszívó, akkor fuvasd ki a csövet, ha sok nedvességgel találkozol, mikor húzod ki a vezetéket.
Tudnám hogy jön az agancsos csillár a villanyszereléshez ?:)) Akkor megérteném ha be kéne kötni és embert keresne rá de így hogy el akarja adni így végképp nem értem mit keres vele itt
OT: Megnyugtatasul: a szarvasunk lehet hogy vigan szokell meg mindig az erdoben, ugyanis tudvalevoleg evente elhullajtjak az agancsukat, es ujat novesztenek a kov. evben. Az ilyen agancs-csillarokat 100%-ban hullott agancsbol keszitik, ugyanis nincs az a vadasz, aki egy trofeat erre felaldozna.
Tanács kellene : másfél éve lett a házamban a villamos-hálózat felújítva - egy armageddon volt, de úgy gondoltam, megérte. három részre van osztva a ház (nagyszoba+dolgozó / fürdő+konyha / előszoba+külső dolgok), minden részben külön fázis és nulla végigvive a világításnak és a konnketroroknak. Van még plusz két kör, egyik a melegvíz-termelőnek és a főzőlapnak. szép jó, hosszú felújítás után működött minden.
A problémám az, hogy egyszercsak valami elkezdte lecsapkodni a villanyórát. Először a hűtőre gyanakodtam, mert többnyire éjjel történt a dolog, és csak az volt üzemben. volt, hogy két nepot kibírt a rendszer lecsapás nélkül, volt, hogy csak két órát. Rájöttem, hogy az előszobában egy olyan ág, amelyen belső falon (lakás) és külső falon lévő (udvar, vizálló kivitelű) konnektorok vannak. A szerelés WAGO-s, tömör rézdrótos kivitel. Ha ezt az ágat visszakötöm a kismegszakítóra, akkor kezdődik előlről a "leverés", ha nem, akkor müxenek a dolgok.
Hamarosan a felújításom eljut azon szakaszba, hogy festetni, burkoltatni kell, és nagyon fájna, ha ezek után kellene szétbontani a falat (mondjuk minden csőben és bontható tetejű dobozokban lett szerelve), illetve az udvari konnektor is jó volna, ha lenne áram. Merre keressem a hibát, mi lehet a gáz?
A villanyszerelőt, aki csinálta, nagyon nem szeretném megkeresni....
Egy bekötési rajz sokat javítana az érthetőségen...
SZVSZ szünetmentes táp nélkül (mivel nem tudod mikor fog elmenni az éjszakai) mindenképpen számítani kell a relé átkapcsolási idejére szóló áramkieséssel.
Készítettem egy éjszakai tarifára átkapcsoló automatikát, ami a vezérelt áram megjelenésekor az egész házat átkapcsolja a vezéreltre, majd annak eltûnésekor vissza.
Az a gondom, hogy a vezérelt eltûnésekor a mágneskapcsoló prüntyög, de csak amióta egy késleltetõrelét beiktattam, hogy simább legyen az átkapcsolás. A relé csak meghúzáskor késleltet, hogy a vezérelt megérkezésekor ne kapcsoljon ki azonnal a nappali mágneskapcsolója, így akkor folyamatos az ellátás. Bekapcsoláskor nem késleltet, csak azonnal elejt, így egy rövid üzemszünet keletkezik.
Arra még nem tudtam kitalálni valamit, hogy a bekapcsolás simább legyen, vagyis elõbb kapcsoljon vissza a nappali mágneskapcsolója, mint ahogy a vezérelt elmegy, mert ehhez azt kellene érzékelni, hogy mikor FOG elmenni.
Nincs valakinek valamilyen ötlete, hogy ne prüntyögjön?
Hogyan határozható meg, hogy egy szoba optimálisan hány spot lámpával világítható meg?
"
A lampakat is meretezni kell, talan van ra szabvany hogy mennyi fenynek kell 1 nm-re esnie, utana a lampa adataibol (fenyero, vilagitasi szog) tervezheto a lampak helye stb. Egyszer mar lattam egy vilagitasi tervet, de nem tudom hogy kell ilyet csinalni, vagy hogy ki tud.
Faramuci logika, de ha ez van... :o) Én legalábbis legalább zárójelben odaírnám fordítva is. Hogy jelölik, hogyha tényleg fontos a fázis meg a 0 helye? Külön felhívják a figyelmet, hogy kötelező úgy kötni?
Kösz! Berakom a rajzot. Ezek szerint -a rajzzal ellentétben- teljesen mindegy, melyik érintkezőre menne a fázis illetve a 0, hisz' ha a dugót elforgatva dugom be, rögtön borul a sorrend?
Nem kételkedem abban, amit írtál, csak mostmár egyszerűen kíváncsi lettem.
Cm: Pont az elforgatásos váltás kikerülése miatt jutott eszembe, hogy esetleg szabványosítva van a lyuk meg a dugó.
Amennyiben pesti vagy, tudok egy jó kis boltot Óbudán, aki böséges info-val tud ellátni (szinte csak ilyen világítással foglalkozik), a kivitelezést pedig tudom vállalni, ha gondolod. Irj az e-mailre, hogy válaszohassak.
Egyébként van aki szereti van aki utálja, mert aszerint gondolkodnak róla, ahogy viszonyulnak az emberek hozzá. Rengeteget szereltem belöle, hol jó hol rossz volt kivitelében. Nálam csak tavaly kerültek föl elöször ilyen lámpák, célnak megfelelöen, ugyhogy nekem bejött, igaz sokára.
Nincs standard, hiszen 180 fokkal forgathatóan csatlakozik a dugvilla. Erősáramnál (400V) ott van. (meg az angoloknál, de ott nem lehet forgatni a dugót...)
Egy kis segítséget kérnék (ki nem? :o)). Be szeretnék kötni egy Wilo RS szivattyút. A leírásában nincs arról direkt szó, hogy fázishelyesen kellene bekötni, de a bekötési rajzon jelölve van, hogy melyik érintkező a fázis, melyik a 0. Ebből viszont arra következtetek, hogy mégiscsak adott, hogy a dugvilla melyik ágán kell lennie a fázisnak. Jól gondolom?
Egy csatlakozó kérdés: Van arra szabvány, hogy a dugaljakban melyik oladlnak kell lennie a fázisnak, illetve ugyanígy szabvány szól arról, hogy a dugaljakba hogy kell bekötni a vezetéket? Mondjuk a dugaljban mindig a bal oldali lyuk a fázis és a dugóban, mikor lefelé lóg ki a kábel, akkor a bal oldali a fázis?
Állmennyezetbe szerelhető spot lámpákat tervezünk beépíteni a lakás néhány helyiségébe. Ha akad olyan szakember itt, akinek van ebben tapasztalata. Lenne néhány kérdésem a témában:
Milyen típusú álmennyezetbe szerelhető világítás?
Mekkora a helyigénye, vagyis kb. mennyivel csökkenti a belmagasságot, ha csak a világítás miatt kell az álmennyezet?
Lehet-e vizes helyiségekbe (fürdőszoba) is álmennyezeti világítást szerelni?
Normál hálzatról üzemeltethető-e az ilyen világítás, vagy szükség van valamilyen transzformátorra, és ha igen az is beépíthető-e az álmennyezet fölé?
Hogyan határozható meg, hogy egy szoba optimálisan hány spot lámpával világítható meg?
Ezen kívül ha bárkinek ötlete, tanácsa, jó/rossz tapasztalata van a fennt leírt világítással kapcsolatban, azt is szívesen veszem.
Azért egy földelésnek nem néz utána, hogy honnan jön, mi az, hol van összekötve mivel
Nem akarom védeni, mert lehet hogy egy kókler (ez egy idősebb ember, aki az utcában két bazi nagy házat is csinált már, végülis a tulajok ajánlották nekem és nekik nincs gondjuk), de az én házam egy kb. 30éves kis ház, amiben az órához szépen jött egy földkábel (igaz, még alu volt), és mivel az eddig is, és a felújítást követően is működött, gondolom nem látta értelmét szétvésetni a fél falat amiatt, hogy megnézze hova megy a kábel.
Valószínűleg a ház alá, de mindenképp a falban van, legalábbis nem látható helyen. Szerintem senki se ásott volna le, hogy megnézze mi az, ha működött. Vagy rosszul gondolom? Mindenesetre megnézetem mással is, mert már én se bízom benne.
"Pontosabban azt se tudni, hogy a földelést hogyan oldották meg anno mikor a ház épült, mert csak egy valahonnan érkező kábelt látni"
Villanyszerelőt picsánrúg, aztán közöl, hogy nem érdekel a fagyott föld, oldja meg. Velem is ezt szokták, még ha jó melót igyekszem csinálni akkor is. Azért egy földelésnek nem néz utána, hogy honnan jön, mi az, hol van összekötve mivel, akkor a többit is el bírom képzelni. Lehet ezért volt felénk is az a kb. 50 volt a csapokon, aztán később csináltak földelést. Faszom, azzal is mi szoptunk.
Ma kijött a villanyszerelő aki az egészet csinálta. Méricskélt stb. Kiderült, hogy az egész házon NINCS FÖLD! Nem az ő hibájából, mert sajnos Murphy van, mivel a házon minden ki lett cserélve, csak a földszonda nem. Pontosabban azt se tudni, hogy a földelést hogyan oldották meg anno mikor a ház épült, mert csak egy valahonnan érkező kábelt látni. Mivel eddig is erre volt kötve a ház földje, erre kötött rá a villanyszerelő is a felújításkor. A munka befejeztével az ellenőrzéseken minden jó volt, és még kb. fél évig. Aztán 3-4napja elkezdett csípni a víz. Ma viszont kiderült, hogy a föld alapjaiban szűnt meg, valószínűleg eltört a szonda a hidegben??? vagy ki tudja miért, de lényeg, hogy már az óránál sem volt föld. Persze ultraszopás ilyen hidegben, mert szondát leverni ebbe a fagyott földbe lehetetlen. Most azt csináltuk áthidaló megoldásként, hogy a villámhárítót lekötöttük, és annak a szondájára kötöttük rá a földelést. Így most jó. Próbalámpával átvezetve a fázist a csapra vagy bármilyen földelt részre, a FI azonnal leold.
Az is kiderült, hogy a fürdőben miért nem rázott. A vízszerelők a kazántól a konyhai csapig érkező rézcsövet nem cserélték ki, csak onnantól lett kicserélve az összes cső. Ezért a rézcsövön a konyhai csapra rákerülhetett a földön átszivárgó áram, de a műanyag csövek miatt a fürdőig már nem jutott. Azonban ez most felvet egy újabb problémát. Jelenleg sem a fürdőszobai, sem a teljes fűtésrendszeren (radiátorok) nincs védőföldelés, mert az EPH hiába van kialakítva a rézcsöveknél a kazánnál, ha a vízszerelők műanyag csövekkel oldották meg a felújítást. A villanyszerelő szerint, ez nem baj, mert műanyag vízcsőves rendszer esetén nem is lehet EPH-t kialakítani, és így áram sem kerülhet a rendszerre. Ez igaz lenne? Szerintem nem. Ilyen esetben mi a teendő? Talán mindegy egyes radiátort, minden egyes csaptelepet külön le kell földelni egy külön vezetékkel? Az lenne csak a kibaszás, mert akkor verhetem szét a vadonatúj fürdőszobát meg mindent, hogy bekábelezzem a földet...
T*k*m tele már ezzel...kifizet az ember egy csomó pénzt, aztán sz*r az egész...
Ez biztos hogy nincs összekötve, mert a villanyszerelő szerint a 3fázisú FI beépítése esetén tilos a nullát földelni. Úgyhogy azt konkrétan tudom, hogy a nulla nincs földelve...
Alapvédelem, hogy a bejövő nullavezető össze legyen kötve a földelővel, meg az eph-val, MIVEL EZ AZ ALAPVÉDELEM!
Az nem jó. A Fi-relé működéséhez az kell, hogy a nulla és a védőföld minél kisebb ellenálláson keresztül legyen összekötve. Ami jön a villanypóznáról nullaként, az a legközelebbi trafónál úgyis össze van kötve a földdel, csak az elég messze van, így kevéssé lesz hatékony a Fi-relé (a föld relatíve nagy ellenállása miatt). Az valóban igaz, hogy a Fi-relé mögött levő, védett hálózat nulláját nem szabad semmivel összekötni (se másik nullával, se a védőfölddel), ami nem a fázis felé folyó áramot eredményezhet, mert akkor meg lekapcsol a Fi-relé.
Ebböl amit leírtál úgy tünik, hogy a nulla vezetö nincs jól összekötve, vagy sehogyse a védövezetövel
Ez biztos hogy nincs összekötve, mert a villanyszerelő szerint a 3fázisú FI beépítése esetén tilos a nullát földelni. Úgyhogy azt konkrétan tudom, hogy a nulla nincs földelve...
Ebböl amit leírtál úgy tünik, hogy a nulla vezetö nincs jól összekötve, vagy sehogyse a védövezetövel és az eph csomópont sem valószínü, hogy jól össze van kötve a földelö szondával. Nézd, ha totál nem megy, akkor meg tudnám nézni, feltéve, hogy nem a világ vége mellett laksz. +3630-9927532
A tesztgomb nem jelenti, hogy jó a földelésed, csak azt hogy a készülék képes leoldani.
Szóljál a villanyszerelödnek, hogy nézze meg a védövezetök csatlakozását az elosztó táblán, hogy az össze van-e kötve az EPH-val, de nem csak a fémes csöhálózaton keresztül, hanem vezetékkel is.
Az EPH bennt van a házban a kazánnál kiépítve, a földszonda (ha van, mert nem tudom), az meg az óránál van a házon kívül. Védővezetékkel össze van kötve a cső, mert egyrészt látszik, másrészt erről van valami jegyzőkönyvem is, ami még akkor készült amikor a kazánt átvették.
Földszonda vagy valamilyen földelés szintén van-e bekötve erre a csómópontra.
Valaminek lennie kell, hisz az FI-relék tesztgombra működnek, és mint írtam, már oldottak le egy rezsó miatt (de teszteltem is a Fi relét). Tehát a földelésnek elvileg rendbe kell lennie.
Az elosztótáblán az ÁVK elött össze van-e kötve az üzemi nulla vezetöjével
Ezt megnézetem, de ez nem tudom mi :-)
Van-e olyan házon kivüli készülék (pl buvárszivattyú), ami nincs a lakás ÁVK-jára kötve
Nincs.
Mikor jentkezik a hiba?
Nem tudom kötni semmihez. De a műszer szerint, ha minden fogyasztó be van dugva, akkor stabilan rajta van minden földelésre kötött fémes részen kb. 40-50V.
Aztán ennek értéke aszerint változik, hogy mit húzok ki a falból. Mintha összeadódnának vagy nem tudom. De érdekes, hogy kb. fél évig nem éreztünk semmiféle csípést...Valójában nem ráz, inkább olyan érzés, mint mikor statikusan feltöltődsz és kisülsz a föld felé, csak itt folyamatos.
Amennyiben teljes a védöhálózat, ilyen hiba nem fordulhat elö!
Én is így gondolom. Azt viszont el nem tudom képzelni, mi lehet a probléma. Minden új, az egész villanyóraszekrény ki lett cserélve, az összes vezeték áthúzva, 2db FI relé melyek tesztre működnek, kb. 25db kismegszakító, 3fázis, és most mégis szarabb az egész mint előtte volt.
Ráadásul a zavarszürös készülékek miatt a föld felé szivárgó áram folyik, emiatt és a rossz érintésvédelem miatt tud rázni a viz.
Zavarszűrős készülék alatt mit kell érteni? A rossz érintésvédelem valószínű, csak azt nem tudom elképzelni, hogy miért vagy hol? Kipróbáltam pl. dugaljaknál, hogy egy próbalámpával átvezettem a fázist a földelésre, és le is oldott a FI. Akkor ennek jónak kell lenni nem? De akkor meg hogy a fenébe csipkedhet a víz?
Mit lehetne még kimérni? Elképzelésem sincs. Az a baj, hogy a villanyszerelőnek sem.
Szóljál a villanyszerelödnek, hogy nézze meg a védövezetök csatlakozását az elosztó táblán, hogy az össze van-e kötve az EPH-val, de nem csak a fémes csöhálózaton keresztül, hanem vezetékkel is. Földszonda vagy valamilyen földelés szintén van-e bekötve erre a csómópontra. Az elosztótáblán az ÁVK elött össze van-e kötve az üzemi nulla vezetöjével. Van-e olyan házon kivüli készülék (pl buvárszivattyú), ami nincs a lakás ÁVK-jára kötve. Mikor jentkezik a hiba?
Amennyiben teljes a védöhálózat, ilyen hiba nem fordulhat elö!
Sajnos a rázásérzet a rajtad átfolyó áram erösségén múlik, nem a feszültségen, ezért, ha az érzékenységénél kisebb akkor soha sem old le!
Ráadásul a zavarszürös készülékek miatt a föld felé szivárgó áram folyik, emiatt és a rossz érintésvédelem miatt tud rázni a viz.
Van egy "érdekes", és egyben nyugtalanító problémám.
Adott egy családiház, ami idén lett felújítva. A teljes villamosrendszert cseréltük. Eddig minden jó volt, de két napja ráz a víz!?!?
A házon 2db FI relé van. Az egyik egy 3fázisú ami a teljes házat védi, a másik egyfázisú pedig külön egy gőzkabin számára. Az EPH-t még régebben csinálták, de a történethez hozzátartozik, hogy amikor ezt kivitelezték, akkor még a teljes fűtés/vízrendszer rézcsövekkel volt szerelve, idén viszont ezek nagyrésze ki lett cserélve műanyagra. Az EPH viszont nem lett bolygatva, mert az a kazánnál van kiépítve, és ott azóta is minden cső réz/vas.
A FI relék tesztgombra levágnak, illetve a globális FI már kétszer levágott amiatt, hogy anyósom vízzel tisztított egy rezsót (ami egyébként vadonatúj) ezt se értem. Tehát a FI relék elvileg jók.
Namost, ma rámértem a nulla/föld közé, és a konyhai csapon kb. 50V feszt mértem! Ez az érték minden olyan helyen mérhető, ahol földelés van (lámpák fémes részei stb.). Elkezdtem lehúzgálni a fogyasztókat (hűtő, TV stb.). Csak 1-2V jött le. Aztán kb. 20V-ot leszedett a mosógép, és szintén kb. ennyit a mosogatógép (mindkettő ráadja a feszt a földelésre akkor is ha nem üzemelnek, csak simán be vannak dugva). A számítógépes rendszerem szintén pakol rá pár voltot.
További "érdekesség", hogy a fürdőszobai csapon az ég világon semmi feszültséget nem lehet mérni, holott ugyanazon a csőrendszeren van mint a konyhai.
Több kérdés is felmerül.
- Hogy a fenébe kerülhet 50V egy csapra, pontosabban a földelésre?
- Ha már rákerül, akkor miért nincs rajta a fürdő csapján, és ott miért nem ráz a víz?
- Ha a víz érezhetően csíp(ráz), akkor miért nem old le a FI relé?
- Eddig nem volt probléma, tehát elvileg nem lehet kivitelezési hiba (vagy mégis?)
Tud valaki segíteni? A villanyszerelőmnek fogalma nincs sajnos.
Mit mérjek még, vagy hol keressem a problémát? Már nem merünk fürödni sem csak úgy, ha minden létező fogyasztót kihúzot előtte a falból...
Egyenlőre szerzek be kupolfixet, (az rugós talán a csokinál annyival jobb hogy nem kell utánahuzogatni). Ezt a pár rossz kötést megcsinálom és figyelek. Ha utánna bármilyen legkisebb rendellenességet találok, kicserélem réz-re és csakis wago lesz a kötőelem. Öröm vele dolgozni és az atomerőműben is ezt használják!:) + szabványos még a tűzgyújtó sem köthet bele.
Ja! és nem értetlenkedésből írtam ennyiszer, tudom hogy az alu fos, de a vezetékcsere azért bonyolultabb kicsit - óra leszed (Plomba) mert akkor már onnan réz induljon az automatákhoz a mostani 4-es alu helyett + az összes szerelvény leszed visszaszerel. Ezzel szemben egyszerűbb egyenlőre a kötéseket rendbe tennem. Amúgy meg a vezetékelés nem egy összegányolt öreg szar, villanyos ember csinálta az egészet csak szerintem öreg szaki típus aki nem haladt a korral és réz vezetékről + kötőelemekről akkor 1990-ben nekem egy büdös szót nem szólt.
AZ a gáz hogy a kötésnél melegszik a a legjobban . Sajnos nem nagyon tudok a leírtakon kivül mást régen nem véletlenül húztak a sodrat tetejére kupolfixet amit tudtommal már nem lehet kapni de ha nem akarsz vezetéket cserélni pedig logikus lenne:)) talán valamelyikj régi szakinál akad vagy Elmüs ismerös mutogatott kötőelemet amit ők használnak aluhoz de ugye az kereskedelmi forgalomban nem kapható:) valamilyen német cucc. Még mindig az mondom egyszerübb lenne vezetékezést cserélni mint a régi alukötéssel szarozzni .
Boccs a nyiltságért :)) de ma nagyon megmondomafrankót napom van:))
"Miért akarod felújítani? Csak a kötésekkel volt gond? Nem árt tisztázni ezeket a kérdéseket, mielőtt nekikezdesz."
Csak a kötésekkel volt gondom. Anno szerintem a villanyszerelő nem sodorta össze mindegyik kötést rendesen + a mosogóp-hajszárító-mikro-porszívó előfordulhatott hogy egyszerre működött így ezen a körön lett egy szikrázó kötésem amit észrevettem javítottam és ezen felbuzdúlva megnéztem a többi kötődobozt. Ezen a körön több helyen találtam átégett szigetelésű kötést.(Vezeték szigetelés nincs felégve csak a kötés szar) Az egész házban 75m2, ezen kívül még 3 kör van, amiknek semmi baja. A fürdőszobát ami idáig ugye a konyhával egy körön volt, kiváltottam órától közvetlenül 3*2,5 réz vezetékre. (Így Már 5 kanyaron van ez a kicsi házikó) Ezért szeretném a megmaradt kanyart ami már kapott a pofájára újrakötni és mivel már nem kapna akkora terhelést és kötöelemmel lenne kötve 20 évre megint OK!
Csak a kötésekkel volt gondom. Anno szerintem a villanyszerelő nem sodorta össze mindegyik kötést rendesen + a mosogóp-hajszárító-mikro-porszívó előfordulhatott hogy egyszerre működött így ezen a körön lett egy szikrázó kötésem amit észrevettem javítottam és ezen felbuzdúlva megnéztem a többi kötődobozt. Ezen a körön több helyen találtam átégett szigetelésű kötést.(Vezeték szigetelés nincs felégve csak a kötés szar) Az egész házban 75m2, ezen kívül még 3 kör van, amiknek semmi baja. A fürdőszobát ami idáig ugye a konyhával egy körön volt, kiváltottam órától közvetlenül 3*2,5 réz vezetékre. (Így Már 5 kanyaron van ez a kicsi házikó) Ezért szeretném a megmaradt kanyart ami már kapott a pofájára újrakötni és mivel már nem kapna akkora terhelést és kötöelemmel lenne kötve 20 évre megint OK!
Fejlemények: Mint kiderült a kábeltv erősítője és a kaputelefon is ebböl a "körből" kapott valahonnan áramot, úgyhogy azzal vártak vissza, hogy azok sem működnek ám :))) Báhh ebbe sikerült belenyúlni. Jön a közösképviselő elvtárs aztán megnézzük mit tehetünk.
Értem.. Hát akkor ez nem kis mutatvány lessz. :( Kibontom nagyjából a vezetékek nyomvonalát és megkeresgélem mi merre mehet. Aztán meglátom. Mert pont ez a lényeg, hogy nem szeretnék semmi lakásba nem való áramkört a lakás falaiban terelgetni.
Ezen a meglepödésen már 21 éve átestem. Sajnos a házvillt vissza kell állítani. Még 85-ben is találkoztam olyan ex. házmesteri lakással IKV házban ahol a lakásnak nem volt saját villanyórája, és az elosztótábláról tápláltak a többi lakáson kivül minden más fogyasztót.
Nos ezt meg is csináltam csak nem volt időm válaszolni.
Most egy ennél összetettebb és mindenképpen szivatósabb problémába ütköztem.
Ez a társasház anno 57 -ben épült. És mint kiderült ez egy házmesteri lakás volt amire semmi nem utalt mert nem olyan az elhelyezése. Bár az oroszok is használták és fejlesztették így semmi sem lehetetlen. A gond az, hogy az egyik falon a bejárati ajtótól nem messze (földszint) az egyik 1,5 m széles falon összefut a lépcsőházi világításnak egy halom (kb 15 mmfal és 6-7 mindenféle réz/alu) vezeték. Ezek egy része gégecsőben egy része falban!!! szal minden ami lehetséges gány. Ugye hogyan is kezdődött a villanyszerelés ezen infók hiányában, megjelentem első nap (haver lakása) és nagy rüsztel minden rám van bízva alapon szétkaptam a táblát és megszakítottam minden onnan kiinduló vezetéket. És csináltam magamnak egy biztosított csatlakozást a munkálatokhoz. Aztán véstünk. Minden mmfalat keresztbe hosszába ahogy illik. :) Már gondolom sejtitek. Kialudt a lámpa! :) Lépcsőházi világítás nuku. Egy dolog. A tulajnak viszont ez a dolog nemigen tetszik, mert az előző lakónak egy konnektor fel volt szerelve a lakásban erre a csomópontra és széépen a közösköltség terhére járatta a konnektorról a mittoménmit. :) Ez nálunk nemzeti sport szóval ezen nem akadok fenn. :D De ő nem akar erre semmi okot adni és hát ha belegondolok akkor megérthető, hogy nem akar a lakásában lépcsőházi csomópontot a fal mögött ilyen gányból.
Megint írtam egy halom félrebeszédet. Lehet az esti sörök teszik ezt. Tehát a kérdés: Milyen elképzelésetek van ennek a problémának a megoldására? Szeretnénk kipaterolni a mezzagokat és inkább a jogi és a törvényi része érdekelne mint a műszaki. Tehát mit szabad mit nem. Hol kezdjem egyáltalán.
Ismét nagyon köszönöm már annak is aki végigolvassa egyáltalán. :)
Gondold át, hogy az a befektetett energia amit aludrót kötésre fordítasz, az nem lenne-e drágább, mint hogy ha rézdróttal áthúznád az egészet és gyorsan lekötöd, és sokáig nem kell hozzányúlni.
Az alu szar ezt többször már kitárgyaltuk marad a wago vagy az a fajta sorkapocs "csoki" amiben van egy kis rugós lapka vagy ha ne adj isten tudsz szerezni kupolfixet
remélem tudtam segíteni.
De legjobb lenne kicserélnéd a vezetékeket rézre:)))))))
2,5 alu villamos hálózatot (15 éves ), úgy szeretném felújítani, hogy a kézi sodort szigetelőszalagozott kötéseket kiváltanám. Dolgoztam már réz vezetéknél a Wago termékekkel nagyon tetszenek. Kérdésem az lenne létezik e hasonló kötöelem amivel alumíniumot is lehet kötni. (Alu-Alu-val mindenhol)
Ha nem létezik alura "csupaszít-bedug" kötőelem mivel lehet kötni.
Az Elmünél is van ez a képlet, csak mivel táblázatba van foglalva, senki se számol, hanem utána néz, ráadásul az egyszerüsített dokumentációnál nem is kell.
Az EON-nal regisztráció hiányában nem foglalkozom velük.
Tényleg ismersz valakit az EON-tól Szfvár térségére?
Most nincs, de amikor esetleg háromfázist kérnek, mert manapság minden elöfordulhat, akkor gáz van, mert a mérö után rovidzár keletkezik hozzányúlás nélkül. Ezt azért tudatosítsd, ha többet kérnek, elötte szóljanak Neked, hogy szerelned kell az elosztó táblánál.
Egy gyors kerdesem lenne egy holnapi melo befejezesevel kapcsolatban.
Elkeszultem egy 35 nm2-es kis lakas teljes csovezesevel es ma nagyjabol behuztam a neccesebb szakaszokat. FK tabla mar a helyen es kozben rabeszeltem a tulajt egy AVK -ra. Egy fazisu a beallas az oratol. Viszont osszesen 5 vezetek. Fazis-Fazis-Fazis-Nulla-Fold. Viszont ugyebar egy fazisu az oranal a kismegszakito es ott a fazis sinrol jon le a leblombalt dekni alol a harom egymassal megegyezo fazis vezetek. (ezt aztan faszan megkevertem :)) Na. Szal mivel van egyfazisu Merlin Gerin AVK-m ami zsir uj, igy gondoltam eladom emberunknek olcsobban mint a bolti ar. Igy mindenki jol jar. Hulye kerdes de a lenyeg az, hogy barmilyen akadalya van annak, hogy a harom egymassal megegyezo 4-es alu vezeteket kozositsem egymassal a fi bemenete elott?
Ezen már mi is gondolkodtunk, csak az a furcsa, hogy egy új csatlakozási helyről van szó, ahol az ÁSZ-os szerelő kb 1 éve rakta fel a B-s kismegszakítókat a telekhatáron levő szekrénybe. Nem kell külön megindokolni a C-tipust? Ezek szerint ez egy járható út? Nem fognak furcsán nézni az áramszolgáltatónál? Gondolom pénzbe fog kerülni a dolog......
Egy olyan kérdésem lenne a fórumban résztvevőkhöz, hogy milyen karakterisztikájú kismegszakítót érdemes használni egy új ház villamos elosztójának kialakításánál, ahol a telekhatáron lévő mérőszekrényben 3x25 A-es B-karakterisztikás kismegszakító van? Hallani olyat, hogy a konektor áramkörben levő C16-os kismegszakító nem megy le egy nagyobb porszívó indításakor, hanem ki kell sétálni a mérőszekrényhez, mert a B25 hamarabb "megszólal". Mit lehet kezdeni a nagyobb indítási áramú gépekkel? Gyakorlati tapasztalatom még nincs róla, de addig nem merek beruházni C16-osokra, ha gond esetén úgy is ki kellene sétálnom az elosztótól kb 25 m-es kábel elején levő közüzemi csatlakozási ponthoz? Vagy van annyi csillapítása annak a 25m-es kábelnek, hogy a benti C16-os működjön gyorsabban?
Valami más elektromos fogyasztó nem került a hálózatba?
Csak a kazán, meg néhány lámpatest, de a leverések már utána következtek be.
Más FI relével védett konektorról is ugyanez van,
( hosszabbítóval ki kéne próbálni más áramkörröl).
Megnézem majd.***
Más fogyasztó eddig soha nem verte le a FI-t?
De igen. Lámpatest szerelésnél a kábelek lecsípésénél szokta levágni a Fi relét, de gondolom ez normális.
Valamivel egyidejüség előállhat amikor leveri?
Szerintem nem.
*** A két szivattyú "meghibásodása" közben volt egy kis csőtörés miatti beázás azon a konnektoron amiről táplálom a szivattyúkat. De hangsúlyozom az első szivattyú "meghibásodás" még ez előtt volt.
Van egy szivattyúm, ami eddig tökéletesen működött. Kb. két hete elkezdte lecsapni a Fi-relét. Szivattyút pihentettem, majd betéve a vízbe kb. 2 perc után a Fi-relé megint leoldott. Arra gondoltam talán leégett vagy zárlatos. Szereztem egy másik szivattyút. Az is működött egy hétig, majd elkezdte lecsapni a Fi-relét. Szétszedtem, nem-e szorul, majd betéve a vízbe a Fi-relé egyből leoldott. Bedugtam egy olyan hálózatba, ahol nincs Fi-relé és tökéletesen működik.
Most mit csináljak? Akarok Fi-relét a házban, hogy biztonságban éljem az életem, de a szivattyút is használni akarom.
A Fi-relé típusa, remélem jól írom: 4P, 25 A, 30 mA-es.
A teraszunk korlátját képező beton virág/cserjeágyásra képzelek el egy-két hangulatlámpát (10-15 cm magas oszlop, rajta 20-25 cm átm. gömbbura). A kivitelezéshez kérnék tanácsot (tudni kell, hogy az ágyás néha a betonperemig van vízzel).
Verzió 1. (Virág-)föld alatt védőcsövekben vezetett földkábel vagy MB1000 vezeték, védőcső pipaszerűen belemegy a lámpaoszlopba, vége 5-10 centivel a betonperem síkja fölött a lámpaoszlopban. Virágföld galvanikusan összekötve a talajjal / alapbetonvasalással. Fi-relé. Természetesen min. IP44 lámpák.
Verzió 2. Ugyanaz a védőcső-konstrukció, csak érintésvédelmi törpfeszültséggel.
Szín: egy lakás. Az egyébként külön-külön biztosított fürdőkonnektor és konyhakonnektor nullája közösítve. Közös nulla elszakad, mosógép leáll (vagy el sem indul). Konyhakonnektor használaton kívül. Háziúr megvizsgálja, van-e feszültség a fürdőkonnektorban. Van. Mosógép máshol rendesen működik. Háziúr nullaszakadásra gyanakszik. Fürdőáramkört lekapcsol. Konnektor feszültségmentes. Háziúr leszereli. Eközben háziasszony konyhában dögnagy teljesítményű (ergo dögkicsi ellenállású) villanysütőt bekapcsol. Feszültség fürdőkonnektorra rákerül. Háziúr még mindig fürdőkonnektorban matat. Háziasszony: Ferikém, megvan már a hiba? Háziúr (rángatódzva): Bzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz.
A vezetékek méretezésével kapcsolatos korábbi vitákhoz szeretnék hozzászólni. A http://www.indumark.hu/lexikon/rez.htm oldalon van egy táblázat a vörösréz vezetékekre, ez egyébként megegyezik a szakmai szabványban előírtakkal. Azt, hogy milyen komolyan kell venni a megadott értékeket, a következőkben szeretném megvilágítani. Biztosítókból nem tudnak két pontosan egyforma időáram karakterisztikájút gyártani (még azonos márka, típus esetén sem), ezért bizonyos kritikus jelzőszámoknak kell megfelelniük:
Névleges áram: amivel folyamatosan terhelve végtelen idő után sem szabad kioldania. Fel van tüntetve a kapcsológombon vagy felette. Szokásosan 2, 4, 6, 8, 10, 12, 16, 20, 25, 32, 35, 40 amper. Nem kioldó áram: ami mellett 1 órán belül nem szabad kioldania (hideg állapotból kiindulva). Megegyezik a biztosító fokozatszámával, a típusjel után áll. Lomha biztosítóknál általában a névleges áram közel másfélszerese, pl. 6 A-esnél 9, 10-esnél 15, 16-osnál 22 A. Kioldó áram: ami mellett 1 órán belül kötelező lekapcsolnia. Értéke közel a névleges kétszerese. Gyorskioldó áram: ami mellett 0,1 s-on belül le kell vágnia. Lomha biztosítóknál ez a nem kioldó áram 3,5-szöröse. Zárlati megszakítóképesség: amekkora áramot még károsodás nélkül meg tud szakítani (általában jó pár ezer amper). Kapcsolási szám (megszakítóknál): ahány kapcsolást kibír a fenti paraméterek elvesztése nélkül (rugófáradás stb.) általában jó pár ezret. Megjegyzés: az adatok szobahőmérséklet mellett érvényesek. Ha a biztosítótábla egy jéghideg helyiségben van, még rosszabb a helyzet (és akkor még nem beszéltünk eljegesedésről, berozsdállásról ). Az is igaz, hogy ha a táblán a biztosítók szorosan egymás mellé lettek felszerelve, nem tudják a hőt leadni (főleg, ha a szomszédosak is teljes gőzzel terheltek), ilyenkor a névleges áram alatt is lekapcsolhatnak (ezért kell köztük néhány mm rést hagyni).
A vezetékek megengedett terhelése úgy van megszabva (tudtommal), hogy ekkor állandósult állapotban 20 fokkal melegebb a környezeténél. Ez az állapot a kis keresztmetszet, kis hőtehetetlenség miatt már pár perc alatt bekövetkezik. Lássuk be, hogy a fenti paraméterek csak azt írják elő, hogy az elektromágneses gyorskioldónak a nem kioldó áram 3,5-szörös értékéig működésbe kell lépnie. Ez egy 10 A-es biztosító esetén 52,5 A. Arra, hogy mikor old ki pl. 40 ampernél, csak azt tudjuk, hogy 15 és 52,5 A között 1 órán belül kell kioldania. Lehet, hogy már működésbe lép a gyorskioldó, de lehet, hogy az ikerfémre kell várni, tegyük fel 10 percet. Ezalatt a vezeték elérte egyensúlyi hőmérsékletét, ami (a biztosítóhoz tartozó 1,5 mm2-es vezetékkel számolva): ha a megengedett 14 A esetén T vez = T körny + 20 C, akkor 40 A esetén (durván) T vez = T körny + (20*40/14) C = T körny + 57 C. 30 fokos környezeti hőmérséklet mellett ez 87 fok, amit a PVC talán még éppen kibír, ha nem fordul elő túl gyakran. (Lehet egyébként, hogy a hőmérséklet a terheléssel nem pont lineárisan változik, ekkor kicsit kisebb hőmérséklet alakul ki.) Ha vezetékünket az előírt 10 A-es helyett 16-os biztosítóval védjük (a táblázatban véletlenül 15 A-est adtak meg, de úgy tudom, ilyen nem létezik), előfordulhat, hogy 40 A helyett például 64 A-rel terhelődik, a vezetőér hőmérséklete kiszámítható durván 120 fok lesz, a PVC leolvad !!! =:-((
A másik szarvashiba, amire fel szeretném hívni a figyelmet: sokan beépítenek adott lakásáramkörhöz egy vastagabb törzsvezetéket, amiről a szerelvényekig vékonyabb ágvezetékeket ágaztatnak le. Majd ellátják védelemmel persze a törzsvezetékhez igazítva, mert különben minek volna szükség arra, hogy a törzsvezeték vastagabb legyen. Ezzel persze az ágvezetékek simán túlterhelhetők!!! A megoldás az, ha egy adott áramkör minden vezetékszakasza egyforma terhelhetőségű. Engedmény esetleg a lámpáknál fogadható el, bár az is lehet pl. földzárlatos, és ha a földelési ellenállás akkora, hogy a gyorskioldó nem bír működésbe lépni, ott is simán leéghet a vezeték.
Tudni kell, hogy a külön lakásáramkörökhöz tartozó nullvezetékek az elosztótábláig nem közösíthetők. Terhelés szempontjából megfelelne, ha a gyűjtőnull terhelhetősége elérné a hozzá menő fázisok terhelhetőségeinek összegét. Érintésvédelmi szempontból viszont még így is nagy hiba van: A szabvány ugyanis 10 mm2 keresztmetszet alatt (úgy általában az elosztótábla után) számol véletlen szakadással. Képzeljük el, hogy egy lakásban közösítve van az egyébként külön-külön biztosított fürdőkonnektor és konyhakonnektor nullája. Közös nulla elszakad, mosógép leáll (vagy el sem indul). Konyhakonnektor használaton kívül. Háziúr megvizsgálja, van-e feszültség a fürdőkonnektorban. Van. Mosógép máshol rendesen működik. Háziúr nullaszakadásra gyanakszik. Fürdőáramkört lekapcsol. Konnektor feszültségmentes. Háziúr leszereli. Eközben háziasszony konyhában dögnagy teljesítményű (ergo dögkicsi ellenállású) villanysütőt bekapcsol. Feszültség fürdőkonnektorra rákerül. Háziúr még mindig fürdőkonnektorban matat. Háziúr (rángatódzva): Bzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz.
Azt gondolom, egyedül a védővezeték esetében engedhető meg a közösítés, mivel egy pillanatban két áramkörben testzárlattal nem(igen) kell számolni. Itt a közösített védővezető terhelhetősége elég, ha megfelel a legnagyobb terhelhetőségű áramkörének.
Megjegyzés: elég nagy baromságnak tartom, hogy 10 mm2 felett nem kell számolni a nullvezető (PEN vezető) szakadásával (főleg, ha jó vastag alamóniumvezetékről van szó:-). Épp ezért nem értem, ilyenkor mi védi meg a NEFH-ra kapcsolt gép tulajdonosát az agyonütéstől. (Tudom, az EPH / fi-relé, de ilyent a háztartások 90%-a nem is látott.)
Ha valakinek megjegyzése, ellenvetése, kérdése van, szívesen fogadom.
A kapcsolási gyakorisága (villamosan) az ÁVK-nak lényegesen rosszabb mint pl. mágneskapcsoló vagy kapcsolónak. Nullavezetöt is szakít, ami 3f áramkörökben nem egészséges. Mechanikai élettartalma a komplikált szabadkioldású szerkezetnek köszönhetöen nagyságrenddel kisebb mint más fentebb említett konstrukcióé.
Nem hiszem, hogy rosszul olvasok. Nem arról beszéltem, hogy főlapcsolóként milyen variációk lehetnek, tehát nem az volt a lényege a mondókámnak, hogy miért jobb vagy rosszabb a KKM kapcsoló mint a mágneskapcsoló.
Egy olyan lehetőséget vázoltam, amelyikkel ENNÉL több értelmes funkciót is "nyer" egy készülék beépítésével. Ehhez képest te a mágneskapcsolós megoldást javasoltad, mert azt jobbnak gondolod. ..
Jó ötlet a mágneskapcsoló helyett a kézi kapcsoló, de nem mondtam, hogy ne használj ÁVK-t, söt: anélkül ma már nem is szabadna építményt, berendezést hálózatra kapcsolni. Az én házmban pl. 14 db üzemel biztonsággal 14 éve!
Az ÁVK ezen kívül -ugyanitt további két funkciót is elláthatna...
Legkevésbé az általad javasolt mágneskapcsolós megoldást javasoltam volna. Az sem érintésvédelmi, sem tűzvédelmi szempontból nem ad további "szolgáltatást".
Az ÁVK-t különben kiválóan lehet és szabad is az általam említett funkcióra használni.
Sylvanus korábbi írásából nem derült ki, hogy van már FI -je....Jól tette hogy beépíttette.
A javaslatomban nem az épülethez, hanem a műhelyéhez javasoltam egy megoldást, amivel egy kapcsolóval - maradéktalanul - többféle megoldásra is kaphat kielégítő megoldást.
A fentiek miatt továbbra is ezt javasolnám, nem a mágneskapcsolós megoldást -ahogy valaki írta.
Ahelyett biztos egy főáramkörben leválasztó pl KKM-1 -est tennék...
Nem tudok olyan szabványról, ami az áramvédő kapcsoló általam írt áramtalanító pl.munka végeztével való kikapcsoló funkcióját tiltaná..
A hűtős kérdéshez Sylvanusnak:
Ha amúgy az egész ház védett, pl. a fogy. főelosztódon -és van hely még, a 4P előttről egy 1Fázisú 2pólusú FI-t építs be pl. 16A/30mA-est. Igy mindent kikapcsolhat, és a hűtő még működhet továbbra is.
A műhelyedbe a villamos becsatlakozáshoz tegyél áramvédő kapcsolót.
pl. 4Pólusú 25A / 30mA hibaáramút.
Ezt 1., főkapcsolónak, 2., érintésvédelmi szempontból kívánatos kapcsoló szervnek, valamint a géped esetleges szigetelés romlásából eredő esetleges 3., tűzveszély csökkentésére..is tudod egyidejűleg használni...
Családi ház közműbekötéséhez (3x16A) földkábel esetén milyen mélyen kell / ajánlott vezetni a kábelt? A földben való vezetés minden esetben védőcsőben történik vagy ez a kábel típusától függ? Milyen típusú kábelt érdemes használni? Mennyibe kerül a viszonylag jó és tartós kábel métere?
Olvastam valahol, hogy egy csatornában(védőcsőben) nem szabad/ajánlatos több fázist vinni, de ha én a műhelybe hátra akarom vinni a 3 fázist, akkor ugye nem kell külön-külön csőbe rakni?
Vagy ezt inkább dupla szigetelésű 4-5 eres veztékkel szoktátok megoldani?
Ha "csak" a vezetékezés hossza változott (és egyébként az egységárak meg az egyéb tételek nem), akkor kb. 100%-ot kellett tévednie a csókának, hogy a 160k-ból 280k legyen. Ez mérési hibának nem reális. Nem mondott semmit a szerelő, hogy konkrétan miért sikerült neki rosszul felmérnie az elején? Rossz szemüveg volt rajta talán?
Sokszor buktam el a munkát ily módon, mert valaki lényegesen alám ajánlott. Rendkivül ritkán előfordul, hogy az eredetileg felmérthez képest tényleg több, de az nálam sosem volt 20%-nál nagyobb összeg.
Tehát úgy tünik, hogy visszatérünk az első mondathoz.
Egyébként 5% többlett alatt nem modosítok az áron, nem éri meg a kapcsolat, lenyelem.
Pfff, Dec végén egyéb témában volt bajom, mert szóban lettek módosítva dolgok. Gyk. a karácsonyi roham miatt nem akartam válllani, hogy nincs cucc, az is drágán, estébé. Nem baj, oldjam meg. Megoldottam, persze drága lett. A végén nem számoltma melódíjat, mindent vasat nulla százalékos árréssel adtam el, erre jóval kevesebbet fizettek, mondván nem ezt beszéltük meg. Ilyen is van, de bebukták.
Elso eset ezt szerzodesben mint modositas szereplnie kell, de ezzel nem foglalkozunk mert nem ez az eset forog fenn.
Masodik eset ha pontosan meghatarozza mi volt a plusz es ez bizonyithatoan beis van epitve elfogadhato de ennek is van elvben formalitasa ha latta hogy elszamolta magat vagy modosulas miatt (lehet szerkezeti okbol is) uj kalkulaciot csinal es azt benyujtja arakkal.
Sajnos ez igy kivulrol pontos es korekk valasz nem adhato, az anyagot kikell fiezetni mert az bepult a munkadij kerdeses mivel a plusz melorol nincs tenyleges ar az megegyezes kerdese.
Most lefognak sokan "baszni" ilyen esetben a munkadijat lenyelem mert en voltam a fasz. Igaz en irasban adom oda hoyg bocsika elszurtam ennyivel. Ezert a munkadijbol 50% kedvezmenyt adok 99% eltekintenek a kedvezmenytol es megtudunk egyezni.
Hát ilyenkor már semmit ha még nem fizetted ki kérd meg hogy tételezze mi volt az a plussz amit elszámolt és akkor megtudjuk mondani hogy korrekt e a plussz 120 e ft bár nekem gyanus .
Villanyszerelő helyszíni felmérés után adott egy részletes, tételes ajánlatot kb 160e Ft.-ra. Megbíztuk megcsinálta kb 3-4 nap alatt. Igaz közben szólt, hogy sokkal többet kell vezetékezni mint gondolta ezért több lesz, mondtuk neki jó, csak csinálja. Konkrét összeg sajnos nem hangzott el.
90% befejezettségnél (kapcsolók, konnektorok még nincsenek meg, 1-2 vezeték nincs behúzva) küldött egy új elszámolást ami 280e Ft. ról szól. Kicsit ledöbbentem. A nagy plusz tétel a vezeték vésés és behúzás. Szerintetek ez így korrekt?
Ennyivel eltudja valaki magát számolni? Az én meglátásom szerint tényleg bent van a falban az amit az elszámolásnál írt, de azért elég rossz a szájízem. Nagyon olyan érzésem van mintha csak megakarta volna kapni ő a munkát és ezért adott alacsonyabb ajánlatot.
Köszi a gyors választ mindkettőtöknek. Valóban főzőlapról van szó, sütő nélkül. De hogyan kell bekötni? Melyik az előnyösebb? (elő van készítve 3f1n1f).
A másik meg egy áramkörre max 10 db kisfogyasztó tehető.
Akkor pereljem be a villanyszerelőmet, mert egy áramkörön van 20 konnektor és nem szólt, hogy egyszerre max. 10-et használjak? Illetve: a 10-ből hányat "visz el", ha egy konnektorba bedugok egy elosztót, abba meg a házimozi 6 kütyüjét? 1-et vagy 6-ot?
Kellene nekem kapcsolós elosztó, de nem hat, hanem tíz aljzattal. Ha lehet, nem valami ismeretlen izé, hanem például Knopp vagy hasonló megbízható minôség, tetszetôs külsô :-)) Az általam ismert helyeken már kérdeztem, ekkora nincs. Van-e ötletetek?
hmm:) ha nekem fűnyírási kényszerem van, az minimum 50 cm-es ringó gaztábla esetén fejlődik ki. Ez esetben, általában a 30 fokban be szoktam öltözni tetőtől talpig, reggel nyolctól este 9-ig csak kint vagyok, hogy a növények hosszát megrövidítsem. Sokszor ez az idő nem elég, tekinve a 800 nöl-es területet. Tehát azért ha a felpörgés túl lassan jött volna létre, vagy tán többé nem akart volna beindulni a fűnyíróm, tán észrevettem volna. Vagy túl jó, nekem tervezhették....
sajnos.... a jó dolgokat kölcsön szokták kérni.... és elfelejtik visszahozni....
Amin vitatkoztok, az jól mutatja az elmúlt 15 év változásait.
Hiszen a szabványok nem kötelezőek, de a villamos szakma a trehányságot nem tűri.
Ebben komoly ellentmondás van, de nem feloldhatatlan.
Az ÁVK-ban való teljes bizodalom viszont vak, mert teljes biztonsággal 100%-ra ez sem működik.
A WAGO nevezetű összekötő csak rézdrótra használható, hiába mondja a cég, hogy használható ez 13 év tapasztalatából kiderült, hogy rossz. Tömör rézdrótra kiválóan használható, mert ha a német ICE vonatoknál bevált, nekem sem lehet rossz.
Jellemzően ilyen megoldással készülnek a KOPP gyártmányú szerelvények is, mert ha a bécsi schöhnburgi kastélyban jó, akkor nekem is jó lesz és ez igaz is, mert már 20 éve hibamentesen müködik házunkban.
1,5kW-os fűnyíród van. Az nem jelenti azt, hogy egy 1,5kW-os fűnyíró ennyit is vesz fel. Annyit vesz fel a hálózatból, amennyire le van terheve. A 1,5kW azt jelenti, hogy annyira szabad max. leterhelni, mert különben leég a motor.
A P=U2/R. Az R-t, vagy inkább az impedanciát állandónak vehetjük, akkor PXR=U2. Látszik az egyenletből, hogy négyzetesen csökken a teljesítmény.
A feszültségesés viszont függ a terheléstől. Minél nagyobb a fű, annál nagyobb lesz az áramfelvétel, mert a motor le akarja küzdeni a fűvet. A feszültség egyre jobban esik, mig az áramfelvétel nő, ez négyzetesen melegíti a tekercselést és leég a motor, ha nem megfelelő a motor teljesítményéhez választott biztosíték.
Nem nekem, hanem a szabványoknak akarsz ellentmondani:)
Az, hogy te otthon telken belül mit csinálsz az egészen odáig, hogy valakit nem csap agyon az áram azt csinálsz amit jónak tetszik! DE! Ha pénzért valaki mások otthonába nem megfelelően dolgozik, vagy rossz tanácsokat ad az ellen fel fogom továbbra is emelni hangomat, annak fényében, hogy nem vagyok tévedhetetlen!
Az meg, hogy egy fünyirásnál a motorod a 230 V helyett csak 210V-al dolgozik, és a maradék 20V meg melegiti a környezetet az a te dolgod....
Szerintem a tudomány nem a szabványok figyelmenkivül hagyásával fejlödőtt.
Megjegyzem ez nem azt jelenti, hogy én sose morgolódok a szabványokon:)
Üdv, Lacivill, megint itt vagyok, hogy legyen valaki aki ellentmond:) A telkem vége a villanyórától éppen 150 m-re van, és amikor fűnyírási kényszerem támad, egyik kínai hosszabbítót dugom a másikba, a házban a kötések régiek, összesodrott réz vagy alu.. mindegy... a 30 mA-ef FI-ben már bízom, tehát nyugodt lélekkel vágok neki a feladatnak. Tájékoztatlak, hogy a másfél kilowattos nagy fűnyíróm jelentéktelen teljesítményveszteséggel dolgozik a majdnem nyolcszor akkora vezetékhossznál. És persze a kínai hosszabbítók nem másfelesek, és tán nem is nikkelezettek a dugók+aljzatok, kb 5 csatlakozás van. Semmi bajom a szabványokkal, meg a tudománnyal, asszem már kifejtettem, csak azokat kitalálták, hogy minden esetben vakon bízhass bennük. De én nem ragaszkodom hozzájuk, mint ahogyan páran előttem sem tették...azóta van földművelés, állattenyésztés, vasöntés, fizika, kémia, elektrotechnika. Még senkit nem öltem meg, és nem is tervezem.
DE ha már feszültségesés... nyilván láttál szar kötést már... az épp elég, és fuccs tudomány. Nahh ezért nem fogok SOHA wago-t használni
Bevallom, speciel nem kedvelem a francia és érdekkörébe tartozó szerelvényeket, mert a minőségük kivánnivalót hagy maga után, és sokszor alkalmaznak valami egyedi megoldást amitől hamarabb tönkre megy, mint hasonszőr társaik. A kontálluxért meg nem hullattam búcsú könnyeket, bár az utobbi ídőben már elég jók voltak villamosan is.
Egy érdekesség: Betegen (bedugult fülekkel, szétrobbanó fejjel) sokkal jobban zavart a búgás mint most, egészségesen. Bár nem örülök neki, de legalább el tudok aludni...
Most az a feleségem beteg, (náthás, bedugult fülek, orr) és azt mondta: Most ő is sokkal jobban érzékeli a "HANGOT"
Ha már megvan a kapcsoló Lacivillre hallgass éskösd be. Ha még nincs - de pénzed még maradt - javaslom, hogy vegyél egy impulzus relét. Ez egy olyan szerkentyű, amit két vezeték érrel bekötve a vezérlését 2-3-4-5-6 stb helyről is tudod működtetni, ki- és bekapcsolni - ugyanennyi síma nyomógombbal...
Bárhol megnyomod - bekapcsol, bárhol újra megnyomos -kikapcsol és ígytovább.. Mint a golyóstoll... megnyomod "vált" ha be voltkapcsolva ki, vagy fordítva..
Szóval nemtudom neked mekkora az átlag lakás, de ha 20 méter felett van egy áramkör, akkor a null+a fzis vezető az már 40 fm, szóval azon 10A-nál már tud feszültség esni.
A másik meg egy áramkörre max 10 db kisfogyasztó tehető.
Máris beleszólnék valamibe, Brian barátunk panaszára tippelve...
sztem... az épület rezonál.
próbáld meg pl a plafont aládúcolni valamivel, akkor változik a rez. frekvenciája
bármi megindíthatja a rezgést, még a szomszéd épületben lévő hőközpont is... bármi
vagy csak a belső tér... valami térelválasztóval... vagy vastag hangszigeteléssel tán ki lehetne próbálni
hmmm.. másik probléma? körök a lakásban? a másfeles drót 16 A-ra terhelhető, ennyire is illik biztosítani, a nagyobb drót pénzkidobás, mert a dugaljak és a védőérintkezők is csak annyit viselnek el, és ha földzárlat lenne, esetleg valami zöld-sárga drót elpukkanna a hosszabbítóban, vagy bárhol. Nagyobb fogyasztású háztartási gépeket célszerű külön áramkörre tenni, a világítás-dugaljáramköröket én nem szoktam szétválasztani, mert a világítás teljesítményigénye viszonylag minimális. Átlag lakásban két általános kör elég.
A kapcsolok szamozasat nem ismerem, de logikailag a ket valto es egy keresztkapcsolos igy kene valahogy kinezzen (remelem nem esik nagyon szet az abra): _________ _______ ----<_________X________>-------- 1. kapcs. 2. kapcs. 3. kapcs. valto kereszt valto
A keresztkapcsolo csak jeloles, vagy koti egyenesen a ket parhuzamos agat, vagy koti keresztben, ahogy az X mutatja (mindig mind a ket bejovo ossze van kotve a ket kimenovel, csak az a kerdes, hogy melyik melyikkel).
Remelem ez is segit amig jon valaki, aki a gyakorlatban is tud segiteni (milyen jelet hova pontosan).
Olyan problémám van, hogy a házamban teljesen kicseréltem a villanyvezetkékeket és a szerelvényeket. A vezetékezést-csövezést szakemberrel csináltam, de a szerelvényezést - pénzt spórólván - én csinálom. Már mindennel készen is vagyok, egyet kivéve. Van egy szoba, amit 3 kapcsolóból kellene vezérelni. Ehhez van két 106-os és egy 107-es kapcsoló (Prodax). Hogyan kell ezt helyesen bekötni? Én úgy gondoltam, hogy ahol a csillár kapja a fázist, ott kell a 107-esnek lenni, a többi helyen pedig 106-os, úgy bekötve, mintha csak ketten lénének. De a 107-est ilyenkor hogy kell bekötni?
ad 1. Sajnos a régi Videoton rádió, tv stb. mind ilyennel van szerelve. Eddig néhány lámpánál végrehajtottam a cserét, ahol már ijesztő állapotban volt a vezeték.
ad 5. Aha, tehát nem statikus feltöltődésről, hanem az 50 Hz melletti indukcióról lehet szó! Egyébként a foglalat oldalérintkezőjénél mértem; ha majd rászánom magamat, megvizsgálom a mennyezeti sorkapcsot stb. is.
2. szabvany a mervado (megjegyzem azokban is van nemi tulzas)
3. konstrukcio hiba, nem oda figyeles, esztetikum mint inkabb megfelelo mukodes, csak. Azok a dugok amik nagy kerekek de foldeltbe nem mennek bele azoknak nincs foldelo csatlakozojuk ezert gyartjak igy oket (nekem teljesen rtelmetlennek tunnek de ez van, szereles szempontjabol es atfolyo amper szempontjabol viszont sokkal jobak).
4. Ez a tulaj dontese o tudja. De roviden a dragabb termekek nem fogytak jellemzoen ez a temek fogyott mivel eloallitasuk hasonlo koltsegu ezert a kisebb hasznot hajtot megszuntettek. Gazdasagilag indokolt de hosszu tavon szamolva nem (csehek, lengyelek is csinalnak hasonlot azonos arban hat az o termekeik fogjak ezt a szegmenst betomni de biztos nem fognak az emberek egy ezressel tobbet kolteni egy szerelvenyre mert az legrand)
5. tarnszformator efektus roviden. De nezd meg hogy becsatlakozasnal is ez jelen van e. Amugy elvben nem szabadna jelenteznie ilyennek.
Lenne néhány villanyos tárgyú kérdésem, itt biztos tud valaki tanácsot adni: - A régi egyrétegű műanyag szig. csatlakozóvezetékeket mindenképpen ki kell cserélni MT vezetékre? - A hidegpadló száraz állapotban is vezető? (Ugyanis a szigorú földelési kötelezettség egy szakcikk szerint nem a vizes, hanem a hidegpadlós helyiségekre vonatkozik.) - Vajon hogy lehet olyan a szabvány, hogy a földelt dugó belemegy a földeletlen aljzatba, de a földeletlen dugók közül egyes (kerek) típusok nem mennek a földeltbe? Egyébként is rossz a szabványos konnektor-konstrukció: egyrészt kidugaszolás közben az üzemi érintkező megérinthető, másrészt az üzemi érintkezők már érintkeznek, amikor a védőérintkezők még nem (egyébként lásd Dreamer 42. számú hozzászólását!). - Vajon miért álltak le (tán pár hónapja/éve) a Kontállux sorozat gyártásával? Esztétikai és strapabírási szempontból is I. helyezett volt (ja, ez is a kapitalista-föderalista-multinacionalista-bolsevista-leamagyarral szindróma?) Nincs már Hajdu, Ikarus, Rába sem, pedig amikor nem rajtunk múlott, hogy nehezebben éltünk, még akkor volt igazán. - Vajon mi lehet az oka, ha egyik csőingás menny. lámpánk esetében: kicsavart izzónál és feszültség alatti fázisnál a nullvezetéknél is (halványan) ég a fázisceruza? Zárlatot, szakadást kizártnak tartok, mert az izzó tökéletesen működik. Hogyan tud akkor a nullvezeték min. 85 V-ra feltöltődni?
- kulon tap es bizti a fali melegitonek es villany meg dugalj Egy kozos nagy bizti harom kicsi
- kulon a furdoszobai mosogato gep, falimelegito es villany meg dugalj Egy kozos nagy bizti harom kicsi
- szobak es eloszoba villany es dugaljak, egyik szobaba ahol a gepek vannak kulon Egy kozos bizti es harom kicsi
Ezzel elrtem, hogy ha kell szerelni valamit igen szelektiven lehet szakaszolni, ha boviteni kell szinten, 2,5 vezetekek elegek voltak, igaz tobb kabel de ez a legkevesebb.
Terheles. A dugaljak + vilagitas egyutt okozhat tulterhelest az adott reszen. A tulmeretezes 3-4mm es vezetek meg nem indokolt 2,5 vezetek meg kedvezobb az ara is.
Meg ha bedugsz egy porszivot es az veletlenul zarlatos nem az egesz lakas villanyat kapcsolja le magyarul este nem esunk pofara a sotetben. Es egy kidurrano izzo sem csinal teljes sotetet, pld a PC nem kapcsol ki azonnal ami a WIndowsnak a halala.
Az nem jó. Ha már egyszer odakerültek a vezetékek, akkor azokat a szigetelés alá kellett volna rakni. Vagy utólag a vezetékekre is rakni még szigetelést, hogy ott se legyen hideg. És ahol átmegy a szigetelésen, ott véletlenül se legyen a vezeték mellett szép nagy lyuk, amin keresztül a szigeteletlen térből lejön a hideg levegő a lakótérbe.
Fercsi, a villanyvezetékek a hőszigeteléssel védett részben mennek belül? Vagy valahol átmennek rajta, mondjuk fent a padláson a hőszigetelés FELETT vezették a vezetékeket?
Könnyűszerkezetes házunk épül. Kész a falak és a mennyezet szigetelése, a villanyszerelés, a gipszkartonozás (burkolás, festés van hátra). A villanyvezetékek legtöbbje a padláson megy és onna hozták le a függőlegeseket a falban. Azt vettem észre, h. egy-két helyen kicsapódik a villanyvezetékekre a pára és nedvesedik a ettől a szigetelés (kőzetgyapot), sőt egy helyen le is vezette a gipszkartonhoz a párát. Párazáró fólia van természetesen, de azért azt szeretném kérdezni, h. kell-e féljek ettől a párásodástól, illetve ha igen, akkor milyen megoldást tudtok erre (vezetékek szigetelése/beburkolása vmivel, de mivel?.....).
Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek! Jelentem, a ma (azazhogy tegnap) átkötöttem az elosztódobozban mindent, most már megy az éjszakai áram is :) Köszi a segítséget! opelgeza
Lehet, hogy egy ventillátor...Néha furcsa hangokat hallatnak ezek a szerkezetek.
Előfordul , hogy a központi szellőző -ha van ilyen - bekapcsolás nélkül is forog egy kicsit. Ha központi szellőző viszonylag jól csapágyazott, egyhe légmozgásnál is forog egy kicsit ezt is lehethallani, ha csöndesebb a ház. De egy hűtő is, ha hozzá ér a hátulja a falhoz, a gázcsőhöz stb...-hez a motorkompresszor hangját a ház másik végében is hallod, ha jó a füled. De a központi fűtéseknek, de a központi melegvíz ellátásnak is van ill. lehet hangja. A melegvíz ellátások cirkulációs vezetéke is hallható lehet...
Szóval jobb egy kicsit süketnek lenni, vagy tudni elterelni a figyelmet.
Vagy 30 éve rádióamatőr voltam, jól kihegyezett fülekkel..Hát mondhatom egy enyhe süketségre vágyom, mert én is többet hallok mint szeretném..
Lassan már minden éjszaka sétálgatok a házban, keresve a zaj forrását. Zörög mindegyik mágneskapcsoló, meg óra. De azok zörgések, és nem meghatározhatatlan forrású mély búgás.
Amúgy nem csak az éjszakai áram ideje alatt hallható. Amikor késő délután hazaérek attól kezdve, másnap reggelig..... Folyamatosan.
Vízcső? A vízcső szerintem "csak" surrogó hangot ad. Azt hallom is a falban, de az csak addig tart amig folyatják a vizet.
Ez a búgó hang olyan, mintha a házad előtt egy sportkipufogós BMW alapjáraton menne, és a bezárt ablakokon keresztül nem magát a hangot, hanem csak a vibrálást "érzed".
Most sem tudok aludni miatta. A vicc az, hogy a lakásomban a leghangosabb. Ha kimegyek a lépcsőházba, ott halkabb. (Vagy csak az órák zörgése miatt???)
Próbáltam már a lépcsőház és a saját áramomat lekapcsolni, de nem segített. A ház főkapcsolóját viszont nem merem lekapcsolni...
Régi építésű társasházban lakom. 12 villanyóra az alagsorban, mi meg felette a földszinten...
1-2 hónapja kezdődött.....:
Az egész lakásban egészen mély frekvenciás búgás "van jelen" Nem is annyira hallom, inkább "érzem a tarkómban" Nem tudok pihenni, elaludni tőle. Mások alig hallanak belőle valamit, azt mondják ha nem figyelnek, nem is zavaró. Engem meg az őrületbe kerget.
A nyáron (tanácsotokra) az elmű szakembere (szó szerint) megolajozta az éjszakai mágneskapcsolókat, így azok búgását már nem hallom . Bár az sokkal kevésbé volt zavaró, mert csak a villanyórák felett hallottam és a mostanihoz képest sokkal magasabb frekvenciájúnak tűnt. (már amennyire az 50Hz magas...)
Ötleteim voltak:
-Felső szomszédomnak van egy kandallója, és talán a kémény rezonál be. De ő csak este rak rá két fadarabot a hangulat miatt... Az reggel már nem búgna, mert éjfélkor már elparázslott.
-Valamely lakó kazánja az alagsorban remegteti a házat. Némelyik ezeréves és iszonyatos hangú gázégővel rendelkezik. De ezek nem mennek folyamatosan. A búgás meg folyamatos.
-Valamely villanyóra a lakásom alatt. Közelről hallom a búgásukat. De ez ek szerintem képtelenek lennének beremegtetni a házat úgy, hogy még az első emeleten is hallom. (de csak én)
A búgás folyamatos, néha lüktetést vélek felfedezni.
Kezdek kétségbe esni, mert nem találom a megoldást.
Valakinek van bármilyen ötlete, megoldási javaslata?
Ha valaki (szelleműző, víz, gáz, villanyszerelő) vállakozik a bemérésre, megfigyelésre, elhárításra, jól megfizetném...
Igen, egy fázisom van, meg egy kétsoros elosztótábla, van benne föld és nulla sín. A kismegszakítók kimenete ugyan nincs bekötve, de a bemenetük össze van kötve egy-egy rézsínnel.
Microsoft Word-ben rajzolgattam egyszerű vonalakkal :-) Mégegyszer köszi a segítséget. Opsz. Eszembe jutott mégegy kérdés. A villanyszerelő aki az első rajzon lévő kapcsolást elkövette, valami iszonyat vastag alumínium vezetéket húzott be az óra felől, pedig én direkt vettem hozzá 6-os sodort rezet (ezt egy másik villanyszerelő kérte még régebben). Lehetett erre valami ésszerű oka, vagy egyszerűen pancser volt?
A zöld vonalra még az EPH-t kéne csatlakoztatni, és az éjszakai kék, meg a földelés összekötés hiányzik. A bojlerhoz ha kétsarkú kismegszakítót teszel, ami a nullát is szakítja akkor még tökéletesebb lesz.
Én már két éve felújítottam a régi hálózatot becsövezett lakásban a nagyteljesítményű berendezések miatt, úgyhogy nekem már felesleges a csatornaprofilok és idomok mással össze nem hasonlítható szineit és szépségét méltatnod. A panellakásban alkalmazható megoldások szükös lehetőségeit pedig attól függetlenül látom, hogy jelen helyzetemben nem szivesen csatornáznék. Egyébiránt hangfalvezetéket én is kénytelen vagyok padlószőnyeg fali szegélyében vezetni
Jelenleg a fázis jön az éjszakairól, a nulla meg a nappaliról. Ahogy mondod, amikor az éjszakai áramot bekapcsolják, az ÉV relé lekapcsol, gondolom ez az utána összekötött föld és nulla miatt van. Miért nem kell a villanybojlerhez ÉV relé? Elég lenne a sima kismegszakító? A földet a nullával itt kell összekötni, vagy az már az óránál megtörtént?
A nem csúnyának az ellentéte az drága, már mutattak már olyan csatornázást, amit nem hittem el, hogy az... De weben minnyá keresek rá képek, egyik helyen a parkettaszegély volt úgy kiképezve, másik helyen körben a plafon kapott díszlécet a sarokba, meg hasonlók. Nekem a 40-es csatorna már mondható rondának, de szép vékonnyal el lehet húzni, akit idegel, az ne költözzön panelba.
Engem az eredeti 30 éves ablak jobban idegel, vagy a nem éppen párhuzamos/merőleges falak, meg a kommersz radiátor. Persze ha mindenzt már fullosan cserélted, akkor nem szóltam, de akkor sem a csatorna lesz az utolsó, ami a legrondább. Más választásod meg nincs, inkább csöppet ronda legyen, mint életveszélyes. Márpedig a panel az, mire kiértek ide a tűzoltók, arra egy komplett lakás tűnt el 1 darab zárlat miatt. Felőlem csinlájátok, szomszédaim szerencsére nem ilyen marhák. Mert kicserélik az olvadóbiztosítékot, oszt villanysütő, klíma, izébizé, de a vezeték marad az eredeti. Míg szét nem folyik a terheléstől.
Csatornából szinte bármilyen színt/formát lehet kapni, csak lóvé kérdése a szépség. Panelban meg úgyis fele előtt van valami bútor, nem kell a kampó szöveg.
Köszi Lacivill! Ami nincs befejezve a rajzon, az a gyakorlatban nincs bekötve (jelenleg egyedül a villanybojlert kellene ellátni árammal). Egyébként az éjszakai körhöz nem kellene külön ÉV relé? Nem probléma, hogy az éjszakai áram fázisvezetéke nincs bekötve sehova (a házban csak egy fázis van). Ha jól értem, a földet és a nullázót az elosztótáblában, de még az ÉV relé előtt kellene összekötni valami sorkapocsféleséggel? opelgeza
A regiek felhasznalhatok siman. a vezetekek csereje eseteben szamolni kell azzal hogy szinte lehetelen, veses betonban esszeruen is lehetetlen es draga.
Marad a kulso csatornazas itt van lehetoseg szegely cstornara ami a padlo melle kerul vagy plafonszegely ami fentre kerul es vagy 45fokos egyenes letoresu fedes vagy ives fedessel lehet ellatni. A fel illetve lemeno csatornak lehetnek igeny vekony es lapos megoldasuak. Megfelelo szelesseg eseten meg tetszetos is lehet ha padlotol plafonig tart.
A csatornazas elonye ilyen panelnal a kesobbi bovitesek vagy atepitesek esetben latszik igazan. Most lehet hogy nincs igeny UTP kabelezesre de soha sem lehet tudni cstorna fedo le kabel be fedo vissza es kb 2 ora alatt kompletten vegeznek a munkaval. Ha a regi csovezesbe kerul minden akkor a TV, telefon kimarad annak nincs hely.
Hát nem tudom jelenleg a legtöbb szerelvény Legrand. S igazából 2-3 évesek, mert azokat akkor cseréltük. Nem is nagyon áll szándékunkban cserélni őket. S már akkor is a Prodax másfélszerese volt a legrandnak, de ezek szerint tényleg csóró vagyok, pedig azt hittem nem.
Azt meg hadd én döntsem el, hogy adott esetben mi az amiért hajlandó vagyok pénzt adni.
De azért köszi a választ!
Tanulság számomra, hogy itt biztos nem fogok villanyszerelőt keresni, mert úgy sem tudom kifizetni.
Lakott!:( Meglévő csatornába kell szerelni, vagy nincs csatorna.
Nincs Netalán csövezve van a rendszer( néhol igen).
Néhol igen. Mik az igények darabszám szintem, meg főként a konyhába mi az igény.
A konyha legkevésbé érdekes, mert ott villanytűzhely miatt legalább a tűzhely meg lett csinálva. Az maradjon meg, ami eddig a többinél. Milyen szerelvényeket akarsz?
Ezt most nem igazán értem? De nem Prodax-ot.:) (Sajnos nem nyertem a lottón.) Milyen legyen a szerelési mód ha nincs cső:
csatorna? Hát ez a legnagyobb kérdés. Erősen árérzékény a dolog, de csak nagyon kicsit van lemaradva az esztétikai rész.
Szerintem minden ilyen munkánál csak a szakemberek nyugtatgatják a lelküket és győzködik a megrendelőt, hogy tulképpen nem is lett olyan csúnya. Pedig az lett. Festésnél , tapétázásnál is proplémás.
A tomszelence a legmozgast szunteti meg a ra rakott szigeteles meg a nagy homerseklet kulonbseget csokenti. Mivel legmozgas nincs igy parasodas sem lesz. De barmilyen lezaras eseteben is lesz nedvesedes ennek valahol tavoznia kell.
Ez világos, csak hát pont' az a kérdés lényege, hogy ki szeretném zárni, hogy víz csöpögjön a csőből. Vagy a tömszelence megakadályozza a pára kicsapódását, alul pedig az extrém esetek miatt maradjon nyitva?
