A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Dobd át a mikor-merrét. Holnap délután (ebédmeghívás után valamikor) elvileg úgy is van mászkálásom, bár inkább Dél-buda volt a terv. Munkanapokon sokkal kötöttebb vagyok sajna... De megpróbálok, mert az a gép érdekel annyiért.
Igazad van a 87.5 valami csodaszám, több helyen is láttam. A naracssárgával csak az a baj, hogy nem mindenkinek fér be a konyhaberendezésébe, pont a színe miatt, Classic meg annyiért nem tudom mennyire fordul elő. Illetve a kb 145euro a szállítással, még mindig elég jó ár. De bizta ki lehet fogni olcsóbban is (Blazenek ugye sikerült kb ennyiért most Classicot szerválni).
Ja, csak a postaköltségtől besz*rsz. 55 alatt nem szeretnek csomagot küldeni.
Ez a 87.5-t nem tudom ki találta ki az olaszoknál, de ez a kedvenc számuk, ha Baby Gaggiáról van szó. Ennyiért szinte mindig van villámáron, de ha már Baby, akkor én nem ezt a műanyagost venném, hanem egy régi narancssárga öntvényházast.
Ez a Faema Compact a legcsúnyább gép a világon. Asszem ilyen van luigiéknál csak az automatic és kétkaros?
A kutyatálban gondolkodók készüljenek arra, hogy amikor odakoppintják a kart, nagyot fog szólni. :-D Nálunk még a vendégek is megijednek amikor valaki egy kicsit jobban odabaxxa a rozsdamentes anyaghoz. Pedig nincs kis tér szemben egy konyhával.
"Én kis híján a Silvia mellett döntöttem, de nagyon sokan panaszkodnak a hőstabilitására."
Én meg ezt olvastam az eszpresszo.com-on, azért gondoltam, hogy jó:
A Rancilio készülékek alkatrészei (bojler, főzőfej, szűrőtartó) például masszív bronzból készülnek, ez az anyag kiválóan tartja a hőt, ha egyszer felmelegedett, akkor más fémekhez képest sokkal lassabban hűl le, márpedig az eszpresszónál a hőmérsékletnek van a legnagyobb szerepe. Ökölnyi, egy darabból előállított súlyos alkatrészek ezek, van bennük anyag, ahogy mondani szokás: ez a hőstabilitás segít aztán hozzá a kiváló eszpresszóhoz.
A Family 15 perc alatt üzemkész, esetleg egy kis vizet csapolok belőle. 5 perc után érinthetetlenül forró a fej, a többi idő csak a kar és a gép további anyagának a stabilizálásra kell.
Ha ez rendben van akkor is vannak kevésbé elkapott pillanatok, amikor mondjuk olyan folyik belőle, mint az Elektrolux-szal fénykorában sikerült.
Szvsz nem a 2, 3 vagy 4 deci ürméretű bojler az amit fel kell fűteni rendesen, hanem a fél kilós kart meg a két kilós bronzfejet. :-) És hasonló súlya van a komolyabb gaggiáknak is.
Eddig kétkedtem a kis thermoblokkos gépek félórás melegítésében, de a minap bekapcsoltam a boltban az Euromatik podost (élvezkedek vele kicsit eladás előtt), hogy kávézom egyet, de aztán legalább 35 percig nem volt időm rá, utána viszont pont elkaptam egy felfűtés végét és állati jó kávé jött le.
ok thanks , nincsen kutyam de a boltot ismerem Budaorson van a Tesco mellett. jovo heten meg is nezem mert asszony morcoskodik a szemetes "osszekavezasatol"
a kepen pedig egy Gaggia Classic-ot latok :) az enyemrol most kaptam meg a tracking numbert, remelem hetfon indul is :)
...
koszonom a Dezso teri infot is. gondolom legalabb 5K-t elkernek azert...
Vajon figyeli Peppino a felfűtési ciklusokat vagy csak random odamegy a géphez és csapol? Ha utóbbi, akkor azért szerencsétlenül el lehet kapni a hőmérséklet szabályzás alsó pontját, amikor is már nem ad olyan fényes kávét a Silvia sem.
Ez igaz bármilyen thermosztátos vezérlésű gépre, akármekkora méretű és anyagú bojlerrel.
Ezen nem akarok vitatkozni, mert sosem volt bronzbojleres gépem, amivel össze tudnám hasonlítani a Gaggia-t. Egyszerűen csak ésszerűnek tűnik az, hogy napi egy kávé lecsapolásához felesleges felfűteni egy 3 dl-es bronz főzőegységet, szemben egy kisebb méretű, pillanatok alatt felmelegedő aluval szemben. De lehet, hogy rosszul gondolom!
"A nagyméretű bronzbojler valóban probléma lehet/vagyis inkább felesleges/, ha csak pl. napi egy-két kávét ivók számára." Ez nem igaz szvsz. Szerintem ezt Luigi is cáfolni tudja. Ami felesleges lehet otthonra az a hőcserélős gép.
Ez mind nagyon szép és részletesen kimerítő írás az alubojlerről. Nekem sincs semmi gondom vele az EVO-ban. A hozzászólást inkább azért írtam, mert Blaze most készül ilyen gépet venni és azt írta, hogy más a bojlere, mint az EVO-nak.
Ezt a téves információt szándékoztam tisztázni!
A nagyméretű bronzbojler valóban probléma lehet/vagyis inkább felesleges/, ha csak pl. napi egy-két kávét ivók számára. Felsőbb osztályba lépésemet a kávéfogyasztás megnövekedése jelentené, napi 1-2-nél jóval több elfogyasztása, amikor ki sem kapcsolnám a gépet. Ilyen felhasználásnál szimpatizálnék a bronzbojleres komolyabb géppel /pl.Brasilia amit SID árult/. De erről esetemben nincs szó, így marad az EVO.
A lényeg, hogy ugyanazon bojlerrel szerelt mindkét gép! /és ezt nem negatív kritikaként szándékoztam írni a Classic rovására/
Az UNI4514 egy alaposan átgondolt, hosszú évtizedek óta bevált, dupla külső-fűtőszálas extrém vastagfalú és nagyteljesítményű alubojler, melynek kialakításából egy nagyon jó hőstabilitás következik a gyors felfűtés és valóban üzemkész állapot mellett. Semmi nem szólhat ellene. A Gaggia thermosztátok kis hiszterézisűek: nagyon érzékenyen, fürgén szabályozzák a fűtést.A főtőszűálak külső elhelyezkedéséből következik az, hogy nem korrodálódnak, hiszen nem érintkeznek a vízzel... Továbbá: a bojler teljes felületét fűtik, és íly módon egyenletesen melegítik fel a vizet, ez is egy nagy előny. Erre nyilván a Gaggia Classic bronz főzőfeje, szűrőtartó karja, az OPV és a 3-járatú szelep "hab a tortán".
Úgyhogy az, hogy a Gaggia Classicnak UNI 44514-es bojlerje van, ez nem hátány, hanem egy nagyon nagy előny....
Ezt írod: "EVO-ról felsőbb osztályba lépésnél már csak bronzbojleres gépekkel szemeznék!" Nem biztos, hogy jól tennéd. Önmagában egy bronzbojler semmire nem jelent garanciát, még tartósságra sem. Annál lényegesebb egy-egy bojlerben a fűtőszál anyaga, elhelyezkedése, teljesítménye, felülete...
Én kis híján a Silvia mellett döntöttem, de nagyon sokan panaszkodnak a hőstabilitására. A Gaggiákkal kapcsolatosan ilyen jellegű panasz nem található. Tovább: én két hivatásos gépszerelőt és SiD-et is kérdeztem a dolgok technikai oldaláról. Előbbiek állítása szerint (és a Gaggia-forgalmazó Miramax szervízének állítása is ezt tükrözi) a legnagyobb számban eladott gép a Gaggia, ezen belül a Gaggia Classic (több mint egy évtizede változatlan minőségben van forgalomban), és a szervíz nem igazán találkozott velük... Garanciális javításra soha vissza nem vitték... Ez számomra egy meggyőző érv volt, és amikor kipróbálhattam egy Silviát és egy Gaggiát, nem volt több kérdésem: döntöttem. Gaggia.
Akinek Gaggiája, vagy éppen Gaggia Classicja van, az bizonyára tudja, hogy miért írtam, írhattam le én is ezt a véleményt jó lelkiismerettel...
Nem az enyém, az már a daráló elektromosságából is látszik :) hanem egy amerikai háziasszonyé. És tényleg, ez nem a tipikus fajta, mert enem a lefelé szélesedő (biliforma, de stabilabb) fajta kutyatálból készült, hanem fölfelé szélesedőből.
Nekem nincs szükségem ilyesmire, mert a DeLonghik és Solisok kampós karjával elegánsan ki lehet csapni a zaccot a szemetesbe, már a levegőben kiold minden veregetés nélkül. Nem látszik nagy dolognak, de mióta néha nélkülözöm, rájöttem, ez nekem tényleg fontos részlet.
