földelés témakör: köszi, hogy bemásoltad a Msz 172-öt. /meg van/. - KLÉSZ: " Azokon a helyeken, ahová az Msz 172/1 a nullavezető földelését írja elő, de ennek szétterjedési ellenállását nem határozza meg, önnállóan is számottevő földelés felhasználásával kell a földelést kialakítani."
Bocs, lejebb írtam, hogy olyan 250-300 Kwh szokott lenni a számla, egy panellakás, 2 fő-vel. Nincs klíma, főzés, fűtés, melegvíz villannyal, nincs akváriumunk.
Nem, nem akarok nomádként élni a lakásomba, van TV, számítógép is:) Úgy érzem a józan észhatárain belül megpróbálunk spórolni a világítással (ez alatt azt értem, hogy fel-le kapcsolgatjuk a villanyokat). CSak hát az ember beszélget ezzel-azzal és valahogy mindenkinek kevesebb a fogyasztása, tehár az enyémet sokallom. Ezért gondoltam, hogy megpróbálom a magam tehetsége szerint megnézni, hogy mi az a háztartási eszközöm, ami esetleg nem jól műkszik/régi, sokat fogyaszthat.
De még mindig nem tudjuk számszerűen, hogy mennyi az a sok. Más ha valami okból kifolyólag sok, megint más ha sokallod. Vagy meg lehet próbálni sötétben élni, TV/számítógép nélkül...
Az rá van kötve, de nem külön vastag kábellel -tudtommal úgy kéne-, hanem csak egy normál földkábelre ami pl. a konnektorhoz is megy. Ezt még villanyszerelő csinálta és átvették anno, van róla papír. :-)
Azt csodálnám. :o) 35 éves ház, lehet, hogy már akkor is létezett eph, de amilyen állapotok ott uralkodtak... A kazánt mi cseréltettük, ahhoz tuti nem kötötte hozzá az eph-vezetéket a gázszerelő, a radiátorok vascsővel (a padlóban...) voltak a kazánhoz kötve, ott megint semmi eph. Az a kisülés - szerintem - egyszerűen a fémhez nyúlásnak volt köszönhető.
Na abban igazad volt véleményem szerint a tanácsadódnak, hogy valószínüleg be van kötve az EPH-ba a radiátorod. Ez a kit, mi, hol, miért, mennyire ráz dolog összetettebb annál.
Azért ezt az elektroszatikus kisüléseket nem kell összemosni az EPH-val. Egy másik cipő ls megoldva a dolog. Persze nem akarom elbagatelizálni, mert igen kellemetlen, mondhatni komoly dolog.
Nem, én sem élveztem a dolgot, de mivel egy vill.mérnök állította a dolgot, elhittem.
Tovább folytatva: tök laikusként tudom-e (ha igen, mivel) ellenőrizni a földelés megfelelőségét ill. az eph meglétét? Van némi fenntartásom a villanyszerelővel szemben - persze utólag. A falusi villanyszerelőt nem nagyon érdekelnek az ilyen problémáim.
Ha egyik kezeddel a fázis, másikkal a radiátort fogod, akkor okés, az rázhat. De ugye Te sem tartod életszerűnek, mint laikus, hogy akkor jó egy elektromos hálózat, mikor a radiátor simán lekaratézik?
A régi kéróban állandóan megrázott a radiátor. Vill. mérnök kollégám szerint az a jó, mert hogy működik az eph. (Ezt nagyon csodáltam volna abban a házban.) Az új házban, ahol elvileg megvan az eph, még nem rázott meg semmi. Hogy is van ez? :o)
Túl komolyak vagytok, úgyhogy egy hüle kérdés. :o) Ha leveszem a műszálas mackómat, feltöltődök és hozzáérek a vízcsaphoz (vagy radiátorhoz), akkor az a jó, ha ráz, vagy az, ha nem?
"Akkor ha jól értem, ha pl. egy TV készenléti állapotban van (ugye így hívják, amikor távirányítóval be lehet kapcsolni?:), akkor az relatíve sokat fogyaszt?"
Nekem pl. az 55 cm-es TV-m készenlétben 3 W-ot fogyaszt, bekapcsolva 52 W-ot.
Újabb TV-k videók elég jól össze vannak rakva, azok teljesen minimálisat ogyasztanak, de lehet lemérem, mert nálam úgyis UPS-re van kötve minden, aztán azon tudok mindenfélét méregetni.
Bocs, hogy másodszorra is kérdeztelek, de csak a földelés miatt nem jön ki hozzám senki. Ezért nekem kell megcsinálni, én viszont nem akarok hülyeséget, vagy szabványba ütköző dolgot csinálni.
Igen, azt hiszem egy kütyüről beszélünk:) Na, a forint értékbeállítás nekem nem ment, de ezen senki ne csodálkozzon, mert mint írtam, semmi érzékem a műszaki dolgokhoz:(
Igen,pontosan azt akarom kiszűrni, hogy mitől sok a villanyszámlám:(
Akkor ha jól értem, ha pl. egy TV készenléti állapotban van (ugye így hívják, amikor távirányítóval be lehet kapcsolni?:), akkor az relatíve sokat fogyaszt? De pl. egy kijelző órás mikró is? húúú, azt hiszem tényleg nagyon körbe kell néznem a lakásban.
Viszont ha nem valós az érték,vagyis egy mosógépnek többet kellene fogyasztania, akkor a hütőm meg túl sokat fogyaszt:( Nem?
Olyan 250-300 Kwh fogyasztásom szokott lenni. Egy panel lakás, ahol 2 fő van. Átlagos eszközök (hütő,mosógép,mikró, Tv, számítógép, villany stb.) Tehát nincs árammal fűtés, melegvíz, főzés. És átlagos módon használjuk az áramot, tehát nem ülünk sötét lakásban:), de nem is hagyjuk pl. égve a villanyokat, ha épp nincs otthon senki.
De egy lakás fogyasztásának nagy részét a bojlerek és a hűtőgépek teszik ki ha vannak ,de nem árt átszámolni a kis készenléti cuccokat mert 30Wx24hx30nap= 21.6KWh x kb 30Ft az 648 Ft és ez csak egy készülék
Ha azzal a műszerrel mérsz amivel gondolom (EKM) azon be tudsz állítani Ft értéket is én régebben sokat jártam ilyen méréseket végezni általában legtöbben azt hiszik ,hogy a fűtő készülékek fogyasztanak a legtöbbet ez 50% ban igaz mert igaz ,hogy a fűtő készülékek sokat fogyasztanak de ezeket használjuk a legkevesebbet viszont ,én azt tapasztaltam ,hogy rengeteg apró dologból több jön össze mint a nagy dolgokból. Pl egy porszívó általában 1500W-os de csak max heti 1 órát használod az 1.5 kw, a lakásban található tv-k számítógépek, számítógép hangfalak monitorok világítós órák videók hifik...... átlagosan 15-50W ot vesznek fel készenléti helyzetben.
ha átlagosan 30w-t számolunk 1 készülék 24h alatt 24x30=720W ot fogyaszt tehát egy bedugott TV 2 nap alatt annyiz fogyaszt mint egy 1500Wos porszívó 1 hét alatt.
jajj, nem akarom ám nagyon kicentizni, csupán tudni szeretném, hogy melyik az a háztartási eszközöm, ami az átlagosnál többet fogyaszt. Mivel sem a hütőm, sem a mosógépem nem tegnapi darab =cca.7-8 évesek, így elsőre azokra gyanakodtam, hogy talán régiek. De úgy látom a mosógépem rendben van, mármint szerintem, de ez nem biztos,hogy így jó, ezért kérdeztem meg olyanokat, akik értenek is ehhez.
Mondjuk a hütőm fogyasztását sokallom:(, de lehet, hogy ez is jó így?
Számítógép nem olyan sok, de ha nagyon ki akarod centizni, akkor ugye kikapcsolva is kajál a gép 5-10 wattot, meg pár benthagyott mobiltötő, meg TV/video/házimozi, ezekből kijöhet 20-50 watt stabil fogyasztás akkor is, ha ki vannak kapcsolva.
Én is hasonló bajban vagyok, mert minden évben kapok egy 30 rugós ELMŰs különbözetet, utána megtoljuk havi 3ezressel a havi átalányt, de év végén megint jön a 30 rugós számla. Fene sem bírja már...
Ne haragudj, de mivel antitalentum vagyok, ezért nem értem a kérdésedet, ill. elmondanám, hogy mit is csináltam.
A mosógépet ebbe a kütyübe dugtam be (és ezt a kütyüt a konnektorba). A mosás befejeztével kiírja a kütyü, hogy 2 óra 02 perc volt ez egész mérés ideje és ezalatt 0,648 Kwh-t használt el. Paraszti eszemmel úgy gondoltam, hogy ezt 0,648-at megszorzóm a 26.80.-Ft-as számmal, ami a számlámon szerepel, majd még felszozotam a 20% ÁFÁ-val. Így jött ki (talán kicsit kerekítve) a 21.-Ft/1 mosási ár.
Ugyanezt csináltam a hütőnél is, csak ott 24 órát mértem, és azt osztogattam, szoroztam.
Rosszul számoltam? Rosszul gondolkodtam? Ha igen, akkor légyszíves mond el, hogy mit csináljak?
Köszönöm, azt sejtettem, hogy a számítógép is "nagyfogyasztó" egy háztartásban, ezért is gondoltam egy olyan napon a mérést, amikor használjuk is meg nem is:)
Bocsánat, ha nem idevágó a téma, de segítséget szeretnék kérni, mivel sajnos nem sok közöm van a villamossághoz...no jó máshoz se nagyon.
Beteszem a kérdéseimet ide is, mert nem tudom, hogy melyik topikba illenék:(
Egy ideje nagyon sokallom az áramfogyasztásunkat. Ezért kértem az ELMÜ-től egy olyan kütyüt, ami méri a háztartási eszközök áramfogyasztását. El is kezdtem akkurátusan a használatát. Először a nagyfogyasztóknál, vagyis mosógép, hütőszkrény.
A mosógépemre a kütyű szerint, meg az én számításaim szerint az jött le/ki, hogy egy 2 órás mosóprogram alatt annyi áramot fogaszt, ami szerint ez nekem (a jelenlegi árakszerint) 21.-Ft-ba kerül.
A hütőszekrényem fogyasztását 24 óra alatt mértem, és a kütyű szerinti fogyasztást felszoroztam 30 nappal és 1.800.-Ft/hó jött ki.
A többi fogyasztó mérése még ezután fogkövetkezni.
Kérdésem: reálisnak tartjátok ezeket az összegeket? Vagy nem ér semmit ez a fajta mérés? Egy háztartásban mi lehet még az az eszköz, ami sokat fogyaszthat? A számítógépről sejtem, de annak mérése még csak ezután következik.
"Volttam már olyan helyen ahol a villanysütős gázlapos tüuhely gáz flexi bekötőjében olvadt el a gumicső és jött a gáz csak egy szikra hiányzott."
De jó, hogy mondod...ezt a csövet amúgy milyen időközönként kell(ene) cserélni?
Nálunk nemrég vették át a gázt, és csak fém flexi csövet engedélyeztek a vízmelegítőgöz, de erősen ajánlották a tűzhelyhez is. (most még nincs bekötve)
Állítólag az tűz esetén se olvad el, lyukad ki mindjárt és valószínűleg az élettartama is jóval hosszabb. (az ára is húzósabb)
Ilyen esetben általában az szív akinek a lakásában össze van kötve a föld vagy valamelyik cső rendszer a nullával. Gyakorlatilag a kapunál általában össze van kötve az elvágott nulla után a lakásban is valahol és gyakorlatilag a csőrendszer kiváltja a nullát mert a Te flexi csöved a bolyler testjére csatlakozik ahova a földelésed és az meg az elosztóban össze van kötve a nullával.
Volttam már olyan helyen ahol a villanysütős gázlapos tüuhely gáz flexi bekötőjében olvadt el a gumicső és jött a gáz csak egy szikra hiányzott.
Másik hasonló eset. Jellemző hozzáállás ömkormányzati házban az ömkormányzat szerelője fel volt háborodva, hogy a lakók ilyen öreg házban minek használnak flexi csövet a lakók a bolylerhez kössék be merev csővel az nem olvad ki. A hibbát meg úgysem találja meg ne hívogassák.
Bocs, hogy nem illik bele a mostani beszélgetésbe, de szeretném elmondani Nektek az ügy megoldását! Azért válaszolok magamnak, hogy ne kelljen keresgélni a történetet. Szóval: egyre komolyabban ráztak a csapok, két szomszéd TV-je kipurcant, stb... A dugaljakban mértem 263 Voltot is, de átlagban 240-250 V körül mozgott a hálózat! Nálunk a boylerból kijövő flexicső pusztult meg. Négyszer! Szerencsénk, hogy mindíg otthon voltunk! Én hülye cserélgettem a csöveket, és szídtam a gyártót, hogy egy hónapnál többet nem bír ki a vízcső. Persze gyanus volt, hogy miért szikrázik a villáskulcs a kezemben! Automata le, tekerem a vízcsövet, mégjobban szikrázik! Kimentem a főbiztihez, hogy az egész házat leáramtalanítsam! Ekkor vettem észre, hogy ez az állat szomszéd elvágta a bejövő nulla vezetőt! Lehet, hogy hülyeséget mondok, de úgy működött a hét lakás, mint egy három fázisú motor. A csillagpont a mi leföldelt vízvezetékünk volt! Ha nagyjából egyformán volt terhelve a három fázis, nem volt gond! Ezért mentek szét a vízcsövek, kiégett belőlük a tömítés! Hát ennyi, és köszi a segítő hozzáállást!
Mint az előzőekben írtam, nincs meghatározva ,hogy hány ohm legyen a földelés.
Természetesen minél kissebb az értéke annál jobb. Tehát, ha van kedved és energiád, akkor javíthatod a földelési ellenállás értékét úgy is , hogy több szondát ütsz le. Szerintem úgy lenne értelme, ha nem közvetlenül mellé, hanem 4-5m-rel távolabra ütöd le a másodikat és a földben összekötöd min. 50 mm2-es horganyzott acél vezetővel ( 10mm-es gömbvasat javasolnék).
Egy Korhaznak a tervilagitasat csinaltam ket ipari tanuloval .Minden ment tokeletessen ,a markolo kiasta az arkot lefektettuk a ket incses muanyag csovet beallitottuk a format ( otvencentis szelessegben es a hossza kb egyes fel meter ) ami egy kemenypapir cso a betonalapzatnak amire az oszlopok kerulnek .
Behuztuk # 6 vezeteket (110 V Fazis Nulla es a Fold ami 10 -es atmeroju volt)majd osszeszereltuk a headlightokat es felallitottuk az oszlopokat, huszonhat darab volt.
En elkezdtem bekotni , a tanulo rakta fel a coverplateket .
Radtam az aramot es mind a huszonhat lampa egyszerre felgyulladt .
Ugy ereztem hogy reszunkrol a munka befejezett .
Epp ezert rajtahagytam egeszejellre probauzemkent a rendszert.Reggel ahogy beerkeztem latom hogy nem egnek a lampak , ellenorzom a Brakereket egyiksem oldott le .Raraktam a muszeremet , semmi aram a bejovo es az elmeno oldalon . Tudtam hogy nagy baj van ,az electricalroomhoz kozeledve ereztem egy eros egett szagot ,a Trafo ment haza , egy 15 Kw os 600V rol 240 Vre volt letranszformalva . Az egyik tekercse megcsuszott a nagy felmelegedestol .
A Hiba !!!!
Miutan az en megrendelesemre nem hoztak azokat a brakereket ( biztositek) amit kertem ,bekellett szerelnem a simat .Mindig ARK Brakereket szoktam felszerelni amik kissebb athuzasnal vagy szikrakeletkezesnel azonnal leoldanak . Nagyonezekenyek.
Vegig kerestuk a Problemat, es az utolsoelotti coverplatenel megtalaltuk a hibat .
A Srac veletlenul becsippentette a vezeteket ,de csak annyira hogy az atszivargas a legminimalissabb volt.
Annyira nem volt eros hogy grandfaultot csinaljon ,de az idokozben tobbet dolgozo transzformator kiszenvedte a lelket a felmelegedestol ,es a hohatasara az osszecinezett kotesek megengedtek .
Tanulsagos eset vot !!!
Most ezekben a hazakban is hasznalom ezeket a biztositek automatakat , a halloszobak konektorjait (Plagokat ) biztositom .
Családiháznál, ha az eredeti földelés helyett újat alakítanak ki, akkor elég leverni egy 3m-es szondát földelésnek? Esetleg jobb hatásfok érhető el, ha leütnek kettőt egymás mellé, és összefogatják 2-3db bilincsel? Felújításkot hogyan szoktátok kialakítani az új földelést? Betonalap földelés ilyenkor már nem lehetséges, ezért kérdezem.
Természetesen lehet sokféleképpen értelmezni a szabványt. Egy sziklás talajú helyen, lehetetlen lenne 10 , de még 50 vagy 100 ohmot is elérni. Ezért írja a szabvány , hogy önállóan számottevő földelés legyen. Az önállóan számottevő földelésre egyetlen meghatározást találtam a szabványban: a talaj fagyhatár alatti részében hatásos hosszú legalább 4 m legyen.
Valóban ohm érték nincs előírva, viszont számottevően földelt kell legyen. Az én olvasatomban ez szintén takarja a max. 10 ohmot, egyébként egy áramszolgáltatói nullaszakadáskor mi fogja a védelmet kioldani, illetve az érintési feszültséget megfelelően kicsire korlátozni?
Állításoddal nem igazán tudok egyetérteni. A régi társasházi épületek méretlen és mért fővezetékei igenis alulméretezett alu vezetékek, a kötéseik katasztrófálisak, a nullázás sem megfelelő, sőtt találkoztam földelt rendszerűvel is (!)
Csak egy példa: régen a lakás méretezési teljesítménye gáztűzhely esetén 6 kW, villanytűzhelyesre volt 10 kW. A régi villanytűzhelyek 5,5 kW körüliek voltak, most 8,8-12 kW, a porszívó 400 W-os volt, most ha nincs 1700W-os akkor már nem is jó, nem volt mikro, mosogatógép, klíma, a mosógép nem melegített 2 kW-al, a világítás 40 W-al volt számolva, most ha spotokat rak a tulaj, akár 600-800 W -os fényteljesítményt is beépíttethetnek, és még nem beszéltünk a luxusigényekről (elektromos padlófűtés, stb...)
2. A 3x100 A-re a 16 mm2 -eset jól számoltad? egyébként 50 A-től áramváltós mérés szükséges, ELMŰ területen tudomásom szerint az órától első elosztóig elmenő vezeték a kivitelező feladata. (Megj.: sajnos a Hensel és Ganz szekrények is csak 6-os összekötő vezetéket tartalmaznak.)
Tudomásom szerint a szabványban a TN rendszernél nem csak ez a méretkövetelmény van előírva, hanem a 10 Ohm alatti értékű földelési ellenállás érték is.
A minimális hosszkövetelmény a villámvédelemnél 2/2002 (I.23) BM-nél (régi MSZ 274 alapján) volt előírva a fagyhatár miatti hatásos hossz megléte miatt (3 fm)
Én csak az esetek 5-10% ában javaslom a fővezeték cseréjét , régen fővezetékeket többszörösen túlméretezték ma ezt lazábban kezelik ,az elmúlt héten adtam át egy négy szintes családi házat ahol 3x100 A-a szeretnének majd bővíteni de most 40A kismegszakítót raktattak fel én 16mm2 Mkh-val álltam ki az óráig az ELMŰves alvállalkozó 4 mm2 MKH-t rakott a mérőtől a mérő felett lévő A0-ás szekrényig és sorba kötötte a szekrényben található 25 A kismegszakítókkal amibe érvéghüvely nélkül beletuszmákolta a 16 os Mkh-t ,ez egész egy elgázolt sündisznóra hasonlított :-( szerintem a fővezeték megtekintése elég az időszakos mérőcseréknél
Bocs hogy, így ismeretlenül beleszólok de jobban jársz ha nem jössz haza dolgozni.
Írásaid alapján a 2 rendszer ég és föld már az áramszolgáltatástól kezdve.
Az idétlen szabályozásba meg vagy beleőrülsz vagy vissza szaladsz kanadáig.
Nállunk is sok mindent csinálhat 1 viill szer. de utánna mindenhez külön tanfolyam kell hogy valaki nyomjon rá egy pecsétet. pl. külön van Érintés védelem, erősáramu berendezés felülvizsgáló, tüz és villám véd. , minősített tanfolyam fogyasztásmérő körüli munkákhoz, kábelszerelői tanfolyam feszültség szintenként, stb,stb,stb csak hogy az általában használtakat említsem.
A bérekről meg annyit, hogy alkalmazottként kevés vállalkozóként meg ott tartassz mint kint vagy van munka vagy nincs és ha van az is elég nyomott áron.
Lehet jó áron is rendszeres munkát vállalni csak ahhoz jókor kell lenni jóhelyen jó sok pénzel a zsebedben.
Nincs előírás arra, hogy milyen hosszú legyen a földelő szonda. Tehát a 2m -es is megfelelő lehet, ha a vastagsága min. 3mm. rúd földelő esetén a keresztmetszete 500 m2.
Nalunk egy (upgradinget 100amperrol 200 ra) belsoatalakitast barki megcsinalhatja ,nem kell hozza szakember .
A bibi csak ott van , amikor kijon az ellenor (inspector )es valami nem stimmel .Persze elotte itt is kell kerni engedelyt a Hydrotol ,sot Rajzot is bekell adni hogy elkezdhesd a melot . Altalaban Iskolakat es Oregothonokat csinaltam ,de csinaltam vadonatujj bortont is .Lidsay Super Jail .
Ketevig dolgoztunk rajta hatvan villanyszerelovel .
Amikor a ketszobanyi Generatort beinditottuk meg a epulet is beremeget ,hatalmas melo volt .Rengeteget tanultam .
Mi csinaltuk a security systemet sot a Fire Alarmot is .
Most Costummade hazakat csinalunk harmadmagammal 2-3 millios ertekben adjak el .
Parhete elmetunk egy service -re , a haz 28 milliot ert .
Hanyat vagtam magam az ottani gazdagsag latan . A tulajdonos ferj egy indiai a feleseg echte Nemet .
Computerrel bepogramozott vilagitasi rendszer ami raadasul radiofrekvenciat hasznal moduloktol- modulokik a lampak bekapcsolasara .Most lesem el az Oregtol ( aki mar hatvanhet eves de rengeteg energiava ) a technologiat .
Nincs vele sok papír munka csak a szerelők töbsége nem csinálhatja ( nem minősített) és előre nem szólnak tulajnak, hogy azt is kéne nehogy az egész munkát másra bízza utólag meg már olyan lehuzás szaga van a dolognak, hogy megálapodtak egy munkába és aztán közlik, hogy még kéne csináltatni mással + pénzért valamit amit Ők nem csinálnak. Így inkább csöndbe maradnak a tulaj meg bátran használja a felújított rendszeren egyszerre a mindenféle berendezéseit aztán ha füstöl valami majd telefonál akinek tud.
Köszi! De azt nem igazán értem hogyan lehet kicserélni az óráig és óra meg az elosztódoboz özötti a vezetéket úgy, hogy nem szedi le a szerelő le az órát vagy a plombát... Akkor meg jön az elműs papírozás....
Kb jól érted. Azért mert Te felújjítod a lakásod nem fogják kirakatni az órádat.
Viszont érdemes kicseréltetni a fővezetéket a lépcsőháztól ( valahol az ajtód környékén van egy doboz) az óráig és az órától a biztosíték tábláig, így a lakásból minden öreg vezetéket kizártál.
Sokan ezt nem csinálják meg és utánna nem értik mért füstöl az új bizti tábla.
Itt egy 40 lakásos belvárosi körfolyosós társasáház egyik lakásáról van szó. Senkinek sincs kinn az órája a lakáson kívül. Nem szeretném ha ez lenne az első ami kinn van, esetleg a tréfás szomszéd letépi a plombát... semmiképpen nem jó.
Szóval nekem mindenképp az az üdvözítő, ha csak az óra után van felújítás, abból amit mondtatok... és akkor nem kell macerázni az egedélyekkel sem, csak csinálja meg rendesen a szerelő és adjon róla valami papírt, ha jól értem.
Természetessen, ha a méretlen fővezetéket is érinti a felújítás, akkor már más a helyzet. Csak regisztrált villanyszerelő végezheti a munkát. Ilyenkor már az
ELMŰ, ha nem is tervet, de egyvonalas rajzot kér a fővezeték nyomvonaláról, a mérőhelyről. Ezeket viszont már a villanyszerelő intézi. Ilyenkor az ELMŰ kirakatja a lakásból a mérőt (ha bent van), sőtt még a lépcsőházból is leteteti a földszinti bejáratmellé. Társasháznál szeretik csoportosan elhelyeztetni a mérőt a főbejáratnál.
Pedig annál jobb nincs, talajfuróval 70 cm re kifurni, és betonneki, talajon kivül zsalut csinálni, vagy betontelepen venni kör/négyzet alaku pillér falazót.
Lámpát előre megvenni, és beletenni a betonba "ügyesen" atartócsavarokat.
Nálunk vannak olyan körzetek, ahol a trafó több kilométerre van a lakóháztól.
Szinte minden hálózat 4 vezetékes, 3 fázis + nulla. A szabadvezetéki hálózaton 150m-ként és minden végponton leföldelik a nulla vezetőt. Valamint, minden lakás becsatlakozásnál is le kell földelni.
Nalunk ha felrakom a biztositekokat tarto dobozt azt mindig leellenorzom hogy a nullakat fogado bar(csoki ) le e van foldelve a dobozfeneken .
Altalaban a Hydro ( Allami Aramszolgaltato Vallalat) trafojaban mar eleve a fold es a nulla egy ugyanazon helyrol jon ki ( a Trafo csillagban van kotve )
Nalunk a epulet Trafoja korul negy szondat szoktunk leutni egy es fel meterre a sarkoktol ezt 4 AD os szigeteletlen vezetekkel ugy kotjuk ossze hogyha netan megis serul a trafo foldelesen neessen karosodas .
Az epuleten belul a bejovo Main vizvezetekre csatlakozunk ami altalaban 2- 2 1/2 " (inch)
Ja , a szonda kb harom meterre van leverve Kb 3/4 " rezzel bevont acelcso.
Egy régi társasházi lakás elektromos felújításáról lenne szó. Az érdekel ennek mennyi papírmunkája van. Ehhez kell valami engedély valami hatóságtól? Építési engedély esetleg, vagy valami terv, amit a villamosműveknek kell engedélyeztetni (mint a gázszerelésnél)? Meg villanyszerelésnél is van MEO átvétel, stb? Esetleg hatósági érintésvédelmi vizsgálat? Vagy csak hívok egy szerelőt, az kiszáll, kicseréli a vezetékeket, meg a konnektorokat stb. aztán kész vagyunk?
Különben érdekes, de az utcában van 2 ház ami nemrégiben épült, és egyikben sem kötötték össze. Ugyanaz a maszek vill.-szerelő csinálta mindkét házat. Fi relék vannak, meg földelés is. Az egyik házban a földelés utólag lett kialakítva, mert az építésnél kihagytak valamit amivel a betonvasra lehetett volna csatlakozni. Utólag vertek le egy 2m-es szondát, az lett a föld. Nullázás none. Átvették a házat. Mondjuk azt nem tudom, hogy az ELMÜ mit néz, a szomszéd szerint csak az órával meg az utcai oszloppal foglalkoztak abban az 5 percben, amíg ott voltak.
Az áramszolgáltató által nullázottnak nyilvánított hálózaton (99 %-ban ilyenek) a becsatlakozásnál össze kell kötni a védőföldelést (vagy önállóan is számottevő természetes földelést) a nulla vezetővel.
Nem befolyásolja, mert csak egy csatlakozó kapocs, a készülék többi villamos részeivel semmilyen összefüggésben sincs, sőt ahol két jelölt B kapocs van, azok is teljesen függetlenek egymástól.
A Prodaxnál találkoztam először ilyen "B" jelöléssel, a képviselőjük azt nyilatkozta, hogy ez a kapcsolást nem befolyásolja, így a kapcsoló dobozán esetleg átmenő N, v. PE vezeték köthető rajta
Akkor ha jól értem, ehhez mester kell és most csak emiatt egy egyetlen kötés miatt hívnom kell egy villanyszerelőt? Senki nem fog kijönni ennyi miatt szerintem. Nem éri meg nekik, kb. 2perces munka. Néha nagyon utálom a családiházat. Ha kis munka van, a mester nem jön ki mert nem éri meg, én viszont nem csinálhatom meg, mert lehet hogy nem szabályos. Akkor meg mit lehet csinálni?
Mostanában vannak olyan kapcsolók, amelyikben van egy plussz érintkező,
amit B betűvel jelölnek. Ennek az a szerepe, hogy a kapcsoló dobozán átvezetet védővezetőt, vagy nullát, itt össze tudod kötni. Tehát olyan mint egy sorkapocs. Sokszor így meglehet spórolni egy kötődobozt.
Gondolom egységesen gyártanak "alapokat", csak azon belül az érintkezőket különböző képpen teszik be, már amelyikbe lehet, de jelölik, melyik kivezetések alkalmazhatók. Nem gyárt százféle alapot, mert nem gazdaságos. A B jelentését kellene megkeresni, minek a rövidítése?
Van valaki aki minősített ELMÜ villanyszerelő Kismaros térségében és ajánlatot/információt tudna adni 3x16A közmű bevezetésére. Részleteket mailben vagy telefonon szívesen küldök.
Az lenne a kérdésem a hozzáértő szakemberekhez hogy,:
Most lett kész a kertben a medencém,benne egy 12V/300W-os lámpával és egy 0.18 kW os keringető szivattyúval.mekkora FI relé kell ehhez a rendszerhez hogy biztonságos legyen.A villanyszerelő barátom a kezembe nyomott egy 300ma-es kioldásút de félek nehogy nagy legyen mert ugye a vízes rendszer nem gyerekjáték.
a medence gépházában van a közel 800VA 220/12V-os trafó és a 220v/180W -os szivattyú... ????
Sok hozzászólást elolvastam ebből a topikból, az ősidőktől kezdve. (indította Dreamel, holnap lesz a hatodik éve :)).
Sok rázós témában sok hasznos hozzászólás van itt. Időről időre felmerül a védőföldelés megoldások, az EPH, a fi relé (áramvédő kapcsoló) témája. A kérdésem az, hogy valamelyikőtöknek van-e egy olyan rajza vagy linkje, ahol ezek gyakorlati megvalósításának a bemutatása látható. (Pl. egy sima családi ház esetében) Írva le van többször is, de látni is azért jobb lenne. Pl. több hozzászólás is volt anak értelmezésében, hogy mondjuk a nullavezetőt meg a földelővezetőt hol szabad közösíteni és melyik ponttól már nem. Egy rajzon ez egyértelműen látható lenne, hogy ha nem, akkor miért nem.
Köszi ezt előre is, valamint a sok hasznos dolgot, amit eddig olvashattam!
Foalas szinte remenytelen 100e Ft felelett. Ceg alapitas rengeteg ott kint szinte ismeretlen buktatoval, aranylag sok a ceg es nagy a verseny. Fizetesi es szerzodesi moral a beka segge alatt vagy nagyon kikell fogni. Penzes melok meg eleve kiosztottak.
Elvileg már vizsgáztál valamikor 70-ben, az nem szokott csak úgy elévülni. Ha meg hivatalosan is "maszek" szeretnél lenni, akkor kell alád egy vállalkozás.
Szabvány CD a Magyar Szabványügyi Testülettől (MSZT) szerezhető be. Sajnos tudomásom szerint új nincs, s a benne lévő szabványok nagy része hatálytalan.
Fűzött papíralapún van csak az aktuális, ez szintén az MSZT-től szerezhető be.
Rengetegen erdeklodnek az EV relerol , Nalunk GFI konectorokat raknak fel a furdoszobakban es a konyhakban ami utan betudsz kotni meg ket konektort . A Jaccuzinak meg GFI Brakert (Automata biztositekot) raknak fel 1 db 20amperes az 100 $ .eleg draga .
53 évesen csak úgy elhelyezkedni főállásban? Majdnem reménytelen, meg fizetésre is inkább tippeljenek itt a villanyászok, de többi melóból kiindulva a mágikus 100ezer pénzes határ felett már elképzelhető, hogy örülhetsz is...
Vannak itt olyanok, akik foglalkoztatnak népeket, csak nyilatkoznak, mert engem is érdekelne. Én csak olyanokkal beszélek, akik el szeretnének helyezkedni, meg foglalkoztatva vannak, annak elég érdekes a szórása.
Szerintem maradj kint, egyéb okokból is, vagy valami, mert itten gyújtogatnak, meg járulékemelnek, meg úgy alapban az országos morál az faszkivan :-)
1970 ben tettem le a villanyszereloi vizsgamat , Apam mellett voltam Iparitanulo .
Mester vizsgaval rendelkezo kisiparos volt mar a hatvanas evek elejetol fogva .
Kozben leraktam a Hiradasipari szakkozapet mert mellette Irodagepmuszeresz szakmunkasvizsgat is tettem .
Kint elek Canadaban mar huszonketeve ,termeszetessen Villanyszerelo vagyok .Nagyon sokaig Idustrial es Commercial electrician voltam ,de ugy hathonapja valtottam at es csak hazakat szerelek .
Most van egy melom hat sorhazat csinalunk ami darabja ketesfelmillio -harommillio dollar. Rengeteg olyan dolog van ami az elozo munkaimhoz kepest erdekesseg .
Sajnalatos modon az Oregeimnek szuksege van ram othon mert mar nehezen birjak , egyeduli gyerek maradtam .
Ha haza mennek , otvenharomevessen eltudnek e helyezkedni ?
Es ha igen mennyi lenne a fizetes amit mostanaban fizetnek ?
Gondolom othon is rengeteget fejlodott a szakmaban levo technologia es a szerelesi modozat .
Valaki emlitett egy programot ami Cd lemezen van rogzitve az Msz szabvanyokrol , hogyan tudnam megrendelni ?
Szivessen fizetnek egy jo copyert is , van egy par honapom a koltozesig , nem szeretnek a feladat elott allni mint egy kezdo .
Ha valaki segiteni tudna ,nagyon szivessen vennem .Koszonettel
A lakáselosztón sajnos már nem tudom összekötni, mert az már tele van. Most feltettem egy elosztódobozt az óra mellé, abba bevittem a földet, és arra gondoltam, hogy ide viszem ki a nullát is, és kötöm össze egy méretes csokival. Ez így jó, vagy felejtsem el?
nagy általában elég a 8 ér ,de ne UTP-t rakj inkább valamilyen riasztó kábelt pl 6+2-est amiben van 2 erősebb vezeték, ( és ha nem muszáj ne vásárolj barkács áruházban semmit) :-)
Még arra is érdemes odafigyelni, hogy milyen vastag a kábel. Abban az esetben ha nagy a távolság, vékony vezetékkel mint pl. az UPS, nem tudod majd működtetni az elektromos ajtózárat.
www.newnetwork.hu ha pesti vagyol... Van ott occsóbb/drágább, vagy esetleg adnak jóféle Legrand rendszert is, ami akkor is lefotózza az "áldozatot" ha nem vagy otthon. Elsőre hülyén néztem, mert aztán az meg minek, de ugye a gonosz emberek is úgy ksérleteznek, hogy időnként becsengetnek, aztán legalább tisztában vagy ezzel is.
Lényeg, értenek hozzá, oszt nem kell webes doksikat túrnod.
Egy felújítás után vagyok, régi vezetékek lettek cserélve a házon. A régi rendszer még nem volt nullázva, csak védőföld van. Leírná valaki, hol kell összekötni a nullát és a földet?
Van egy 3fázisú Fi relé is, gonolom még előtte kell.
Én is megcsinálhatom, vagy ehhez mindenképp villanyszerelő kell? Ha én is megcsinálhatom, mire kell figyelnem?
Köszi a válaszokat! Durva ez a 12 ér+ koax egy kaputelefonfoz. Biztos nem 1 lakásos volt.
Amiket most néztem azok mind belefértek a 6 vezetékbe. Ezért is gondoltam 8-asra.
A fő gondom az, hogy egyenlőre maga a telefon nincs meg (bár tegnap találtam a neten itt: http://www.kaputelefon.hu/ syntech színes. Ahogy nézem ez van a barkács áruházakban 33-37ezer ig, de az árkot már betemetném amiben menni fog a drótja.
Ja erről a típusról esetleg negatív tapasztalat? Elég gagyinak tűnik, de nem 100ezer feletti mint bármelyik másik a biztonságtechnikai cégnél árult cucc.
Légyszíves a szabványt is írd, amelyik ezt előírja. Most az lenne a cél, hogy tisztázzuk mit ír elő a szabvány. Rengeteg ajánlásról hallottunk, de jó lenne tudni konkrétan mit ír elő a szabvány.
Szerintem, amit "Aba bácsiék" szeretnének elérni, hogy minden fürdőszobához kötelező legyen a hibaáram-védőkapcsoló, az jó alapgondolat. A szakmának támogatni kellene. Egyébként a kültéri csatlakozó aljzatokhoz is kötelező, továbbá az olyan csatlakozó aljzatokhoz is, amelyről kültéri, hordozható erősáramú készüléket üzemeltetnek.
Még egy fontos dolog. Bizonyára sokan tudják de azért nem árt hansúlyozni:
412.5. Kiegészítő védelem áram-védő kapcsoló eszközzel
Megjegyzés: Az áram-védőkapcsoló eszközök használatának kizárólagos célja, hogy normál üzemben növelje az áramütés elleni védelem céljából alkalmazott más védelmi módok hatékonyságát.
412.5.1. A 30 mA névleges kioldó hibaáramú és ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló eszközök használata az áramütés elleni védelem kiegészítő módszere az egyéb védelmi módok meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetére.412.5.2. Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el alapvédelmi módként és azok nem teszik szükségtelenné a 412.1. 412.4. szakaszok valamelyik védelmi módjának az alkalmazását.
A 2364 sem ad mindenre érvényes előírást. PL. az MSZ EN 60079 előírja, hogy a robbanás veszéjes terek kábel és vezeték rendszerét legfeljebb 300 mA -es ÁVK val kell védeni.
Teljesen igazad van. a 2364 szabvány úgy fogalmaz, hogy
Általános vonatkozásban az MSZ 2364-100 szerint.
E szabvány konkrét követelményei úszó- és pancsolómedencékre, illetve azok környezetére vonatkoznak,ahol a test ellenállásának csökkenése és a test földpotenciállal való érintkezése az áramütés kockázatát megnöveli.
A 0-ás és az 1-es sávban kapcsolókészülék és szerelvények felszerelése tilos, kivéve az olyan kis úszómedencéket,
ahol nincs lehetőség a csatlakozóaljzatok 1-es sávon kívüli elhelyezésére.
Az 1-es sávban a csatlakozóaljzatok felszerelése csak akkor megengedett, ha azok a 0-ás sáv határától a
kézzel elérhető tartományon (1.25 m) kívül és a járófelülettől legalább 0.3 m magasságba kerülnek, továbbá:
áram-véd´´okapcsolóval vannak védve, melynek a névleges kioldó hibaárama, ID n nem nagyobb 30 mA-nél
A szabvány nem ír le minden készüléket, szándékosan nem keztem el a felsorolást, de most elkezdem, ha valaki még tudna csatlakozni hozzá az mindannyiunk épülésére szolgálna:
pezsgőkád, elektromos zuhanypanel,szauna,törölközőszáritóba patronhoz,......
Sok szó esett a FI reléről, szeretném megkérdezni a kollegákat, hogy milyen esetben, illetve milyen készülékek esetében kötelező szerintetek a FI relé.
Szeretném leszögezni, hogy én Fi relé párti vagyok, és az utóbbi néhány évben az új szereléseknél legyen akár 50 nm-es lakás egy központi relét mindig feltettem.
gyárilag gépész vagyok, váltanom kellett a villanyszerelö tevékenység irányába. Felnőtt tanulóként zavart ha négyest kaptam, még a felülvizsgáló tanfolyamokon is.
Szereztem gázas, majd ebböl is minősítő végzettséget. Orvos vagy épitész...., jobb lett volna, de kevés a háttérmemóriám. Viszont, úgy gondolom ha a jogásznak a törvénykönyv az irány adó, akkor egy villanyszerelőnek a szabványok, illetve normák. Van egy barátom/szállodában Front Office Manneger/, sokat beszélgetünk -többekközt- a villanyszerelésről is. Ő megjegyezte, hogy három vezetékkel kell számolni. Egyszer fel hívott, hogy baj van, mert az általa felszerelt fém falikar nem működik viszont csíp. A beszélgetéseinkből az maradt meg , hogy a fekete a "legerősebb", igy a legnagyobb csavarra kötötte./ Megjegyzem több nyelvet beszél./
A fórumos mondatom mögött van egy kis optimizmus: nem mindig arról szól, hogy laikusokat tanítunk villanyszerelésre!
CÉLSZERŰ ELŐBB KIVÁLASZTANI A KAPUTELEFONT én kötöttem már be olyan videókp.-t is aminek 12 ér +1 koax is kellett ,és nagy csalódás ért amikor az épület kivitelezője csak egy 8 eres kábelt rakott be , és a ház kívül belül ki volt festve és a csövek nem voltak járhatók :-( de Az én véleményem az, hogy a bekötést bízd szakemberre (ritkán mondok ilyet) de kb 99.99% ,hogy jól kötöd be készüléket ,de ha mégsem működik a hibakeresésnél elvérzel és magán embernek elég nehéz elintézni a garanciális dolgokat. Szerintem nézz ki egy készüléket kábelezd ki a bekötés nem egy nagy összeg. GONDOSAN OLVASD EL A KÁBEL TÁBLÁZATOT mert a távolságokkal arányban bizonyos ereket máshogy kell méretezni ,kaputelefonja válogatja.
Azt nem tudom. :) Kérdés, hogy, az alábbi példabeszéd értelmében, orvos vagy építész vagy-e? :) Illetve milyen? :) Emlékszem egy gyermekkori élményemre, mikor a Lakáskultúra magazin egészségesebb kábítószer volt a mindennapok szürkesége és nyomasztósága ellen, mint az alkohol - de csak ez a két út volt. :) Egy orvos bácsi mutatta be büszkén a nyaralóját, hogy ebben az utolsó szögig mindent ő csinált. Mivel 1970 körül tényleg ócska volt bármit is csináltatni mással, hát nekünk is járt az Ezermester, stb, és ez teljesen helyénvalónak tűnt. Meglepődtem, méghozzá nagyon, mikor a következő Lakáskultúrában egy építész iszonyúan lehúzta a dokit. Mit szólna hozzá, ha ő meg gyógyszert javasolna, operálna, és még dicsekedne is vele?
A helyzetet még bonyolítja, hogy természetesen lehet olyan orvos, aki jobb építésznek, mint amilyen jó az építész építésznek. :)
Egy biztos, ha a fórumos megjegyzés biztonságérzetet ad, az jó, de nehogy hamis biztonságérzetet adjon.
Valaha úgy gondoltam, a magyar létesítési és érintésvédelmi szabványok minden egyes pontjához magyarázatot tudok fűzni, hogy mi a veszélye a be nem tartásának (bocs a nagyképűségért).
De az előírások fontosak. Szerintem. És ezek elég gyorsan fejlődnek. Ne feledjük, 1929-ben még tiltották a nullázást, aztán a hatvanas években elkezdték egyenesen nyomni (a nullázás a szegény társadalom hűtőszekrénybirtokló rétegének érintésvédelmi módja, mondhatnám), most meg az EPH szinte a legfontosabb, az áramvédő kapcsolóra senki nem mondhatja azt, hogy nem lehet kapni, drága, rossz, haszontalan, stb.
UTP és/vagy vagyonvédelmi kábel. Pontosan annyi ér, amennyivel be lehet kötni. Értelmes helyen kell megvenni, meg be ne szopjál, hogy utcai lámpa pont belevilágít, ilyenek.
Előbb szerezd be a kérdéses "kaputelefont", aztán nézzél hozzávaló kábelt. Lehetőleg valami ilyesmivel (is) foglalkozó szaküzletben, mert a Zobiban nemigen van választék...
Gondolod, hogy én sem kötném 10m es hosszabítókkal. Bár nem vagyok szakember de 4-5 drótot még össze tudok kötni. UTP jó lehet, csak az a kérdés, hogy minimum hány "madzag" kell.
azért hoszzabítóval elég durva lenne bekötni a kaputelefont:)))) amugy meg fajtája válogatja . én UTP illetve biztonságtechnikai kábellel / ua mint az UTP csak nincs sodorva/ kötöttem az ilyent anno . Szerintem bízzd szakemberre !!!!! mert a kérdésedből kitünik ,hogy nagyon nem értesz hozzá.
Videós, kapunyitós telefonhoz milyen, hány eres kábel kell? Én 10m es hosszabítót találtam barkács áruházakban, de nekem legalább 20-25m kéne. Hol lehetne ilyet kapni? Köszi a segítséget.
Jaja, megnéztem, tehát 4 mm csőföldelő falvastagságot a nagyjából 20 éve nem hatályos MSZ 172/1-72 szabvány írt elő. Ha nem volt korrózió ellen védve, mert korrózióvédetten elég volt a 3 mm.
Amikor a WC lámpát felkapcsolod (ha ez egyáltalán WC ventillátor:-))), akkor a WC lámpa "meleg" pontjáról az S pont is megkapja a fázist. Ekkor indul a ventillátor.
Amikor WC lámpa lekapcs, akkor S ponton megszűnik a fázis és a beállítható ideig még tovább pörög a ventil.
Szükség lehet arra, hogy ne menjen a venti, bár a WC lámpa ég. Ehhez én betettem egy kapcsolót belülre a WC-be, amivel megbonthatom a fix L ágon a fázist. (Pl. éppen kicserélem az ülőkét - ne zúgjon feleslegesen a fejem felett a venti.)
Azóta továbbfejlesztettem a dolgot. Ugyanis néha égve felejtjük a WC villanyt, és 1-2 óráig megy a venti (kint vagyok a kertben!).
Feltettem egy kapcsolót az ajtótokra, aminek a nyugvó érintkezője indítja a startpontot (tehát a venti nem akkor indul, amikor WC villanyt gyújtok, hanem csak akkor, amikor kinyitom az ajtót). Előfordul, hogy ha sokáig "erőlködöm", akkor leáll a venti (talán nem is baj!). Ha be akarom kapcsolni, fél centire kinyitom a WC ajtót és becsukom. Amikor kifelé jövet ajtót nyitok, persze újra elindul a venti!
Még egy dolog előfordulhat nálad. A kerítésben elhelyezett villanyóránál van a földelés. Ebben az esetben viszont öt eres kábelnek kell érkezni a lakás elosztóhoz.
Típusonként változhat, de amit én eddig bekötöttem, ott az L-re a direkt fázist kellett bekötni. Az S-re a kapcsoltat (ami a lámpához is megy). Van olyan tipus is ahol az S- helyett L1 jelölés van. Tehát ez gyártónként változhat. A dobozában kell lenni egy rajznak, vagy a kapocs fedélben is elszokták helyezni.
Van egy időzítővel ellátott Kanlux fűrdőszobai ventim, amivel kapcsolatban érdeklődnék.
Három vezeték "fogadására" képes a kiépítése: L - N - S jelölés
Az L és az N egyértelmű, de az S-t nem tudom hova tenni.
Tipp:
Kapcsolót felkapcsolva (L-N), majd lekapcsolva, az S-en keresztül kapja a kraftot, amíg az időzítő le nem jár? (Ha egy fix fázist tudok az S-re kötni).
Stewevill megadta már a választ a mikor kell kérdésre: mindig.
1986 előtt volt ugyan a szabványban némi felmentés, így fejből azt hiszem nyaraló, 1 fázis, max 20 A, tán még valami csatlakozóhossz is volt, de azóta nincs felmentés.
Ha a földelést nem tartja fontosnak, vajon mi van az EPH-val, ami szintén az évtizedek során lett egyre fontosabb? Más szempontból meg a túlfeszültségvédelemhez is kell. Mert EPH-t játszi könnyedséggel lehet az építkezés alatt, és jó nagy kínszenvedéssel lehet a befejezés után csinálni.
úgy értem a portán belül legalábbis nincs, mikor kell egy családi háznál külön földelőszonda ? a villanyszerelő szerint nem kell. A Schneider túlfesz levezetőt elnézve viszont kellene legyen. JG
Egyértelmű elkülönítést a meghatározásoknál nem fogsz kapni, sajnos, mert a védővezetőre is az van írva, hogy földelőkapcsot és földelőt összeköthet, és a földelővezetőre is. Legfeljebb annyi, hogy a védővezető ezeket IS összekötheti, míg a földelővezető CSAK ezeket. Ez így volt az MSZ 172-ben és így van a 2364-ben is.
Az utolsó 172/1-ben a meghatározásoknál viszont az is volt, hogy a csupasz földelővezető azon szakasza, amely földben van, földelésnek minősül.
A keresztmetszeteket tekintve teljesen igazad van, akármelyiket is nézzük, mert 1986 óta a 172-nek a konkrét előírásai azok az IEC 364 előírásai voltak, és hát az IEC 364-ből lett magyarul 2364. A 172/1 könyvecskés kiadásában hátul egy táblázat is volt, hogy melyik szabványpont melyik, általad említett 2364 lap szerint számozott pontoknak felel meg.
Szóval ma, azaz már 20 éve elég az 50 mm2 a földben, és elég volt itthon is és Európa nyugati felén is, már ahol elismerték egy IEC szabvány iránymutatását.
Csőben viszont a 3 mm a 172-ben más összefüggésben van leírva, szerintem. A szabvány csak azt mondja, hogy a korrózió- ÉS mechanikai védelemmel is ellátott vas cső földelővezető falvastagsága nem lehet 3 mm-nél kevesebb. Így felvértezve meg nyilván nem a földben van. Cső földelésnél szerintem a szabvány megengedi, hogy olyant rakjál le, amilyent jónak gondolsz, és amellett persze 50 mm2 keresztmetszete megvan.
Amit Pkajos említ, a 4 mm, azon töröm az agyam, honnan emlékszik rá, tán régebbi magyar szabványból.
Én Pkajos megállapítását átfogalmaznám, úriember csövet nem rak(at) le, mert az számít, hogy mikorra eszi meg a rozsda. A csövet meg hamarabb.
Az ME-04-124, ami egy gondolataiban tekintve LAKÓHÁZTULAJDONOS ÉS GYERMEKEI ÉLETMENTŐ előírás, az is elégnek ítélte meg a 6 mm átmérőt, illetve 50 mm2-et, vasban.
Ezt meg azért írtam le nagy betűkkel, mert a legjobb földelő lenne a vasbeton alap felhasználása. Sajnos, amikor én villanyt szereltem zsákszámra, egyetlen egy esetben sem sikerült erre építkezőt sikeresen rábeszélnem. Az ideiglenesnél pöntyögtem neki, hogy ezt csinálja, azt mondta, jó ötlet, aztán mikor mentem vésni, kivétel nélkül mondták, hogy ja, azt elfelejtettem. Pedig utólag földelést jót készíteni, az munkásabb dolog, és mivel nem is látszik,, erős lelkiismereti ráhatás is kell. :)
Egyszer készítettem egy ábrát magamnak, a keresztmetszetekről, mit mondjak, elég bonyolult előírásokkal van dolgunk. Már csak a földelő-, védő-, EPH gerinc-, EPH leágazó- és EPH kiegészítő vezetőket tekintve.
ugye akkor ez kb. 1-1,1millió +áfa ??? összesen (112db szerelvényre +34db biztositék/3db süllyesztet táblára, kb 320m vésésre vetitve lámpa szerelésnélkül.)
Érdeklődnék, hogy milyen előírások vannak arra, hogy a vízóra akna (ill. a vízvezeték) és egy újonnan telepítendő oszlop, amelyre a mérőhely kerülne (az utcáról légvezeték, a házhoz később földkábel menne), milyen közel kerülhet egymáshoz?
ebben az árban benne lenne minden??? komplett anyaggal,véséssel,szereléssel,tv kiálással??? az adatok alapján tudnátok nekem mondani egy kb.-i nettó +áfa összeget??
190m2-es(garázs:44m2,fsz:83m2 8helyiség,emelet:59m2 9helyiség) új épitésű családiház villanyszerelésének a kb.-i anyag+munkadíja után érdeklödöm (nettó+áfa) kb 90db szerelvénnyel szintenkénti elosztóval./Véséssel/ ezen adatok alapján egy kb. ár után érdeklödném ha tudnátok segiteni!!!!! A költségekre felkészülés végett.
Az ELMŰ-nél is megkötések vannak. Általában külön regisztrált szerelő kell a bekapcsolás előkészítéséhez, neki kell a kivitelezői nyilatkozatot is aláírni, ezért inkább bízd egyből a kivitelezést is rá. A "csak felülvizsgálat" más által elkészített munkára sem sokkal olcsóbb...
ELMŰ-nél pl. látható oldalon kell a mérésnek lenni....
Reisztrált szerelőről az áramszolgáltató ad információt.
Ha saját kivitelezésben csinálod és nem lesz az előírásnak megfelelő, akkor senki nem írja alá a kivitelezői nyilatkozatot, ezért kár vele kínlódnod.
Lassan aktuálisak lesznek a villanyszerelési munkák az épülő házunkban. A telekre jelenleg földkábelen jön be a villany, a villanyóra és szekrény egy ideiglenesen telepített vaskeret tartón van. Elképzelésem szerint végleges megoldásként ezt a keretet a villanyórával együtt közvetlenül a ház fala mellé költöztetném. A szükséges kábelhossz megvan. Kérdésem, hogy ez a megoldás minden szempontból megfelelő-e vagy esetleg sért bizonyos előírásokat? Szükséges-e a ház falára rögzített vagy a falba vájt szekrényt kialakítani (mint ahogy azt általában látom)? Van-e előírás arra, hogy a villanyóra hol helyezkedjen el - lehet-e pl. a háznak az utcáról nem látható oldalán?
Egy rövid és (valószínűleg csak nekem nem) egyszerű kérdés: mitől villog a Glim-lámpa? A Prodax kapcsolóimban lévő visszajelző lámpácska némelyik kapcsolóban villog mint a veszedelem; másikban holt nyugodt (meg sem "moccan"). Nem, nem cserélgettem a kpcsolók között, mivel volt olyan amelyik beszereléskor még nem villogot, aztán az idő mulásával elkezdte. "Mintha" a váltókapcsolóknál gyakoribbnak tűnne a jelenség.
Mi okozhatja ezt? Utal ez valamilyen villamossági problémára (régebbi építésű [1978] családiház)? Vagy csak érintkezési hiba; esetleg más ...?
köszönöm a segítséget, elindított, de más, banális dolog volt a hiba forrása.
a kismegszakító tábláról kötés nékül megy a 3 ér az ajzathoz, amiben levág. Föld nulla felcserélés kizárt. Gondoltam tuti rossz az FI relé, de mielőtt visszaviszem, kipróbálom a fúrót direktben rákötni, és lőn csoda, amint lekötöttem a hálózatot, ment a fúró. Jött az 5let biztosan valahol a nulla és a föld össze van kötve az FI relé után.... nagy káromkodás, a pincébe csak leküldtem összesodorva a vezetékeket a csövön, de még nem mentem le bekötni. Gondoltam akkor, hogy majd nem kapcsolom fel. Amint lementem és szétszedtem, a hiba megszűnt.
Az sem csoda, hogy csak nagy fogyasztó vágta le, mert az aljzat és a tábla között inkább a 15m direkt 2.5mm2-es vezetéken csorogtak az elektronok, de a nagyobb a fogyasztónál a nagyobb ellenállás felé is jutott elég, hogy megszólaljon a FI relé.
Nálam 30mA-es General Elecric Fi-relé van, közvetlenül a mérő után. Még sosem oldott le ok nélkül, pedig minden erről megy: betonkeverő, esztergapad, porszívó, mosógép, stb.
Oldási esetek:
1. A vasaló tartályából szivárgott a víz, pont a fűtőszál csatlakozójához, azonnal oldott.
2. A gáztűzhely elektromos gyújtása nedvességet kapott (tisztítás közben nem lett áramtalanítva), azonnal oldott.
Közvetlen a bejövő részre tedd a szűrőt, maradék kábelezés maradhat a régiben, oda mellé az ADSL doboz, meg mondjuk egy vezeték nélküli router.
Ha mégsem a padlásra szeretnéd rakni a szűrőt, akkor minden készülék elé raksz, aztán kész, inenntől bármelyik készülék helyére lehet ADSL dobozt rakni. Hosszabn megkötés nincs.
1 Ha jól értem eddig nem volt FI relé a keverőgép felé és most is azon gondolkodsz ,hogy elé kötöd az aljzatot ez elég bátor dolog inkább meg kéne nézni hiba okát.
2 Bekötésnél a leggyakoribb hiba, hogy valahol a Fi relé után még össze ér a föld és a nulla. De okozhat gondott az is 3fázisú relénél, hogy a nulla nem a megfelelő helyre van kötve. Van olyan Fi relé ahol az első kapocs a nulla és a 2,3,4 a 3 fázis.
3 Ha nincs szondád akkor a "null-föld a relé bemenetén közösítve" ugye nállad is azt jelenti, hogy a elosztó tábla föld sinje ahonnan a földelő vezetékek mennek a fogyasztók felé az össze van kötve a bejövő nullával? A földelés nem megy keresztül a Fi relén.
4 Tisztességes berendezéseknél és bekötésnél nem old le a FI relé csak úgy hobbiból. Otthon az egész ház melléképületestől garázsostul 30 mA-es Fi relén van + a Kád egy 10 mA-esen + A gyerek fürdőszobai dolgok 6mA-es firelével egybeépített dugaljakon még soha nem működött ok nélkül egyik sem.
Egyébbként regényt lehetne írni ebben a témában. Jobban jársz, ha kihívsz egy szakembert . Esetleg olyant, akinek megfelelő műszere van és megtudja mérni a gépek szivárgóáramát.
Igen, jól gondolod. A késleltetés csak a rövid idig fennálló hibaáramra nem reagál.
Bár szerintem, ilyen rövid ideig fennálló hibaáram nem is nagyon létezik.
A szelektívitást nem is ezért találták ki. Inkább az a célja, hogy a különböző leágazásokban, vagy elelosztókban, ne legyenek felesleges lekapcsolások.
Az áramvédők időben úgyvannak lépcsőzve, hogy előbb csak a hibahelyhez legközelebbi oldjon le.
Tartós hiba esetén hiába van szelektív Fi reléd.
Sajnos régi gépeknél előfordul, hogy tullépi a szivárgó áram a 30mA-t.
Nincs más megoldás, cseréld le 100mA-ra.
Azért még azt vizsgáld meg, hogy melyik dugaljak azok, amelyikről leoldanak, mert lehet, hogy abban a dugalj áramkörben van hiba, pl védővezető-nulla csere.
A fúrógép nem is szokott földelt lenni ha jól gondolom... Bekötésen meg azt, hogy esetleg a földet használják nulla helyett, Fi meg nem győz leoldani. De mikrótól, ilyesmitől nem szabadna csak úgy levagdosnia.
a szelektív akkor azt jelenti, hogy van egy pár ms-os késleltetése, ill. rövid, pár ms-os (<6msec) hibaáramokra nem reagál ?
Nagy bajom van, erre most pont az a megoldás amit írsz ha jól értelmezem.
Ma bekötötte az áramszolgáltató a kismegszakító táblából jövő vezetékeket, lekötötte az ideiglenes aljzatot. Nekem a hűtő, dremel, forrasztópáka stb. minden megy, de a kőműves nem tudott tolgozni, mert nem csak a betonkeverő, a kisgépei is azonnal leoldják az FI relét. Először azt hittem szar a keverője, de kipróbáltam a pár éves aeg 1kW-os fúróm is, az is levágja. Ez így nem frankó. Amíg el nem olvastam ez üzeneted azon gondolkodtam, hogy a garázsba és a lakásba csinálok 1-1 aljzatot amit az FI relé elé kötök.
Gyanús ez nekem, ha jól értem amit írsz, akkor azt nem értem kinek jó a sima 30mA-es. Egy mikrótól is levág vagy porszívótól ?
Most 30mA-es GE van a táblán, de ki van kötve, különben nem tud dolgozni a kőműves :-(
Véleményed / véleményetek ?
Azt nem tudom a bekötésen mit lehet elrontani, null-föld a relé bemenetén közösítve, minden helyiségbe külön 3 ér (nulla és föld is külön-külön helyiségenként + nagy fogyasztó is külön).
A FI relés áramkör kapcsolgatásával vigyázzatok, ugyanis képes oldani a kapcsolások miatt. Az elmélet szerint nem oldhat, a valóságban mégis old, - saját tapasztalat alapján mondom.
A megoldás a szelektív FI relé alkalmazása. Kioldási idő névleges hibaáramnál kb 17-19 msec. (a normál kioldás 6-9 msec).
Javaslatom: 30 vagy 100mA ÁVK szelektív kioldású. 10 mA-est nem célszerű tenni, ugyanis 50% -os névleges hibaáram fölött már oldhat a termékszabvány szerint, ez már közelít az állandó, üzemszerű szivárgó áramhoz.
Érdekelne a véleményetek. Épülő házba 3*25A bejövő fázisra szeretnék FI relét kötni. Mit javasoltok mennyi legyen a maximális hibaárama? 10mA, 30mA vagy 100mA? Én a 10es vagy 30as ra gondoltam, de félek a 10mA-es mindenre leold majd. Mit gondoltok a dologról?
Egy mellékes info, és kérdés. A FI relét megzavarhatja az, hogy a 3 fázisból 2-t kapcsolgatni fog a riasztó áramkörére kapcsolt relé? (Magyarul éles esetben, mikor nem vagyunk otthon szinte minden fogyasztó ki lesz iktatva, a harmadik "állandó" fázison csak a legfontosabb berendezések lesznek: riaszto, hűtő, kültéri világítás...)
Nem olcso de TV + Internet + Telefon csatira van egy egyben rendszer az R&M megoldas tobb fele borito lappal kerek, negyszog es meret 60 illetve 90 iaz aranylag draga de 4 csatlakozo 1 megoldas igy 3 doboz kihagyhato.
Mik a tapasztalataitok Legrand Valena vs. Prodax Nova témakörben? Szeretnénk minden technikai lehetőséget kihasználni, de a szaküzletben nem nagyon tudtak állást foglalni. A szerelőnk a Legrand-t ajánlja, de a Prodax is tetszetős...
Azért szeretem ezt a topikot mert bővíti az utolsó mondatok "Azt hiszed hogy nem tudok villanyt szerelni?" áldozatlistáját!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
a garázsba és a légkondihoz kölön ereket húzok be, de minden konyhai/fürdő cucchoz nem lehet. 23-as csöveket raktam be gerincnek, minden helyiség külön 2.5mm2-es. E mellé most még behúzok a mosógépnek (:-), a sütőnek egyébként is (pedig az kisebb), ott van még a frütőz, mikro ...
a kérdésem még az, ti bíztok ezekben a vezetők összekötőkben, amibe bedugni kell a vezetékeket ?
Családi ház felújításban vagyok, és az aljzatbeton is cserére szorul. A fűtés és víz csöveket az aljzatbeton alá behelyezett 110 mm-es PVC budicsőbe szándékozok beletenni, így utólag is lehet variálni, plusz csövet behúzni.
A villanyt és egyéb, később jelentkező dolgokat (pl. kábeltv, stb.) hogy szokás manapság megoldani? Hasonló megoldáson gondolkozom ez ügyben is.
Igen általános fogalom, de azért fontos meghatározni, hogy meddig földelő vezető és honnan védővezető, mert a védővezőre más keresztmetre vonatkozó előírások vannak.
A védővezető fogalom - szerintem általános megfogalmazás. Egy TN rendszerben is nevezik védő vezetőnek a nullázó vezetéket. De egyetértünk abban, hogy a földelőhöz haladó vezetéket földelő vezetéknek nevezzük. Az általad említett szakaszon nem szükségszerűen van a földben. Az MSZ 2364 - ben lévő, általad is említett "enyhe" keresztmetszetek pl. korrózió védelem nélkül az átm 8 mm köracélt valamire való tervező nem tervez...- szerintem.
"Épületenként vagy épület szekcónként kikell alakítani egy központi földelőkapcsot vagy sínt." Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető. Az ettől a kapocstól a villamos berendezésig tartó vezetők már védővezetők.
Kisvésésekre, illetve mindennepi használatra kedvelt és bevált gép: Bosch GBH 2-22 és DFR, GBH 2-24 DFR cserélhető fejű fúrókalapács, 6éve nyúzzuk őket nap mint nap, nekünk bevált...
Elég baj lenne a FÖLDBE helyezni korrózió védelem nélkül 10mm-nél kisebb átmérőjű földelőt, pedig ennek is nagyobb a keresztmetszete mint 50mm2.!!!
Bár nincs kéznél a szabvány,.... de arról még nem írtál, hogy a földelő vezeték és a földelőként felhasználható fém alkatrészek nem azonosak ! Földelő vezetéknek nevezik a "földelendő" berendezés és a földelőt összekötő vezetőt is. Na ez még nem jelenti azt, hogy az a földdel érintkezik. Ahol meg igen, ott kell a nagyobb keresztmetszet. Laposacélnál sem jó 20x 3 mm-es pedig.... A 4 mm azért is indokolt, hogy "legyen ideje" a hatásosságát hosszú időn keresztül megtartani.
Mintha itt különben a földelésekről lett volna szó. Javasolnám a min 10 de inkább 12 mm átm horganyzott köracélt földelésként használni pl. a mások által is emlegetett árokban. A hegesztéseket -ha kell készíteni- meg vagy 10x átmérőnyi hosszon készítsék, de feltétlenül állítsák helyre a korrózióvédelmet hegesztés után, mert onnan fog az "erózió" indulni..
Szerintem valahol az is benne van, hogy ha az a földelő vezeték már a földben van akkor 4 mm a vastagsága. Persze ma már horganyzottakat kell használni, ott 3 mm is megfelelő.
Én a horonyvágóhoz mellékelt kézi laposvésőt használom (Bosch). Ez olyan mint egy 25cm-es 3mm-es laposvas. Nagyon könnyen kipattintja a hornyot. Persze, ha több cső megy egymás melett akkor Hilti TE 505.
Rúdföldelőnek min. 500 mm2-nek kell lenni. Egyébb acél földelő vastagságának min. 3mm-nek. Tehát, ha a csöved falvastagsága legalább 3mm-er , akkor megfelelő.
A hosszának olyannak kell lenni, hogy megfelelő földelési ellenállást tudjál elérni.
(a talaj szétterjedési ellenállásának fügvénye) Mindenképpen a fagyhatár alá kell leverni, mert a fagyott földnek nagyságrendekkel nagyobb a szétterjedési ellenállása mint a normál talajnak.
Szeva! Rendben lezárom én is a témát és beírok mindent a jkv-be. Csak még egy megjegyzés. A túláramvédelem a zárlatvédelem a tűzvédelmi felülvizsgálat feladata. Ott a kismegszakítót veszem alapul. Az érintésvédelem pedig az ÉLETVÉDELEM vizsgálata. Kösz a türelmet és a véleménnyilvánítást. Csá!
Nagyon köszönöm a sok választ. Akkor pontosítok a hevenyészett módon feltett kérdésemen:
1., Villanysütő teljesítménye: ...fogalmam sincs, mert még nincs meg. Az albérletben egy vadonat új sütőnk van, annak a teljesítménye 1,85kW. Egy ilyen vagy e körüli sütő tök elég lenne.
2., Távolsága az elosztótól: Ha a kismegszakítókra gondolsz, akkor onnan nincs négy méter sem. Természetesen külön szálat akarok neki húzni, semmi más nem fog róla menni, csak a sütő.
3., Hány fázis: 1
Csak a sütő része lenne villany, a főző része gázrózsás cucc.
eszembe jotott valami, nem vagyok nyugodt a vezeték összekötőkkel kapcsolatban. Tegnap szétvágtam egyet és .... nem mondhatnám, hogy meggyőzőtt amit láttam. Elvileg jobb gyártótól vettem (weidmüller).
Ti használnátok ezen keresztül pl. a mosógépet vagy a sütőt (25A alatt, 2.5mm2 huzal) ?
Úgy csinálom, ha elrontok valamit, levágom és újat teszek föl, nem használom sem azt a vezetékszakaszt amit kitépnék az összekötőből, sem az összekötőt. Próbálom nem sokat forgatni a kábelt benne, csak új kábelek mennek bele ... de akkor is, a 25A nekem soknak tűnik ezekhez. Tegyek csokit a mosógép, sütő stb. szóval a 25A ágakba ? (a régi német mosógépem 3.6kW-ot ír a tábláján + 1kW kiegészítő padlófűtés már túl van a 16A-en.
?
Köszönöm,
JG
A sütőt most megnéztem, a sütőrész 2.1kW (a főző gázos), ez vígan elmenne a 1.5mm2-esen is, de egy mikróval + esetleg ... a konyhába is 2.5mm-es hűztam. Gondolom főzőlaposról beszéltek.
5.3.9.1. A nullázás (TN-rendszer) esetén a minõsítõ irathoz csatolandó, rövidített jegyzõkönyvben fel kell tüntetni valamennyi érintésvédelmi kikapcsolószerv azonosítására alkalmas megnevezését (pl. X elosztó Y olvadóbiztosítója), jellemzõ értékeit (pl. az olvadóbiztosító névleges áramerõsségét és
kiolvadási jellegét, a megszakító zárlati kioldó beállítási áramát, az áram-védõkapcsoló névleges
érzékenységét), valamint az általuk kapcsolt villamos szerkezeteknél mért hurokellenállások
közül a (kapcsolószervenként) mért legnagyobb értéket és a mérés helyének azonosítására
alkalmas megnevezését.
Mégegyszer hozzáfüzve, hogy erről nincs papiruszom.
A Fi relé hibaáramra old le, és nem szokványos terhelésre, az ÉV mérésnél azt ellenörzöd/méred, hogy ha elvi szinten rövidzárlat történik egy fogyasztónál akkor tutira leoldjon a kismegszakitó.
Ha a FI csak hibaáramra old le, és túlterhelésre nem akkor a túláramvédelmi kioldó szerv a kismegszakitó.
Ja és az egy másik dolog, hogy a FI relét természetesen leellenőrzöm. Egyrészt a "T" gombbal másrészt ampermérő-forgatható ellenállás segítségével. Ezt én is külön szerepeltetem még az elemzésben.
Üdv! Igen nekem is ezzel jött a muki, hogy mi van, ha elromlik a FI relé. Erre kérdeztem vissza, hogy mi van ha elromlik a 10A-es kismegszakító. Akkor nézzem meg a kört, hogy megfelel-e az előtte lévő 25A es kismegszakítónak? A jegyzőkönyv az adott állapotnak a rögzített adatoknak megfelelően készül. Amennyiben változtatnak rajta mert pl. elromlik a FI relé és nem cserélik, hanem kikötik akkor arról valakinek nyilatkoznia kell, hogy mit miért csinált. Ha az elromlott 10A-es kismegszakítót 16A-esre cseréli mert épp az volt a ládában akkor megint borul a bili. Erre nem lehet alapozni, hogy mi van ha... . Leírom, hogy most mi van. Nem?
Szeva!
Bocs egy kicsit elmaradtam, mert költöztünk, alapot ástunk a hétvégén.
Mit értesz azon, hogy külön táblába kerül?
Én úgy értelmezem a dolgot, hogy a FI relé a nullázásos érintésvédelem kioldó szerve. Tehát ha a fémrész feszültség alá kerül, akkor nem a kismegszakító zárlatvédelmi szerve fog dolgozni, hanem leold a FI relé, az áramvédelem. Ezért aztán a vizsgálatkor ezt veszem alapul.
A tűzvédelmi vizsgálatnál természetesen a kismegszakító az alap.
Lehet, hogy rosszul gondolom de azt kérném, hogy valaki győzzön meg az ellenkezőjéről, amennyiben tévedek!
A jobb szünetmentesek folyamatosan akkuról és inverterről adják le stabil feszt a gépeknek. Nekem is van 3 darab, még a TV/hifi előtt is. Ha áramszünet van, akkor 40 percet még tudok világítani, meg TVzni :-)
A biztosítékot a durranáskor nem csapja le ha jól emlékszem, bár fene tudja, jópár hónappal ezelőtt volt utoljára. Az volt a legemlékezetesebb amikor a konyhában durrant egyszerre az összes, ez már van pár éve, anyám teljesen kiborult tőle, a búra is széttört.
Ez hálózati rendellenesség kell legyen. Nemrég volt olyan hogy a számítógép 10mp-enként resetelt a routerrel és a kábelmodemmel egyetemben, (túláramvédelmes elosztóban vannak), a Tv pedig vígan ment. Rendszeresíteni fogok majd egy szünetmentest legalább a bios és fw frissítések idejére. Ezek ugye tudnak túláramot és feszültségkiegyenlítést is?
Van egy elméletem, de lehet, hogy tévedek. Az izzó kiégésének pillanatában lerövidül az izzó szál hossza és így lecsökken az ellenállása ( a villamos íven keresztül zárt az áramkör), gyakorlatilag majdnem egy rövidzár állapot lép fel. Ettől megnő az áram és ez leveri az automattát és a foglalat is össze éghet.
Minifoglalatos izzóim nekem is így hasaltak el, pedig új vezetékesek. Kombifogóval kelltt utánuk a foglalatot kibányászni, pedig nem voltak kajakra meghúzva. A vezetékezés új, más bajom nincs... Érdekes dolog, legyen az Tungsram vagy akár Philips is...
Szerintetek mitől lehet az hogy a villanykörtéknek elég furcsán lesz végük, és gyakran a foglalatot is viszik.
Kidurrannak, és a fémgyűrű amibe a körtét kell csavarni kiesik a foglalatból, illetve annyira deformálódik megolvad (?) hogy foglalatot kell cserélni. 3 szobás erkélyes, 70' évek körüli panel. Azért ez egy kicsit költséges kezd lenni, a fürdőszobában foglalatot kellett cserélni, a kerámiafoglalatból "kiolvadt" a gyűrű, aztán a szobámban is kellene cserélni, 2 kerámia foglalatos plafonraszerelt kerek lapos lámpa, az egyik foglalatból a körte elhalálozása a gyűrűt is vitte. Bár a búra is hiányzik rólla, úgyhogy ha nem kapni rá foglalatot és búrát lehet kénytelen leszek venni egy újat. De mielőtt még beujjítanék, jó lenne megszüntetni a jelenséget, a felesleges pénzkidobás megelőzése végett.
Arra gondoltam, mivel az egész lakást újra vezetékezni k*rva sokba kerülne, hogy beépíttetnék a lámpa elé egy túláramvédelmet, fi relét, vagy amit kell, hogy megfogja azokat a hálózati rendellenességeket amik az izzók durranását, és a foglalatok elhalálozását okozzák.
Amit tudok hogy amikor ide költöztünk, akkor a lakás elég ramaty állapotban volt, és olvadó biztosítéktábla volt. Amikor meglett a mikró akkor elég gyakran lecsapódott, meg zizegni kezdett és világított is, de elég sokáig vártunk a cserével, végül aztán kismegszakítósra lett cserélve. A gondok megoldódni látszottak, de a villanykörte durrogás csak nem szünt meg, bár nem sűrűn durrannak, de azért előfordul néha néha. Szerintetek mi okozhatja? Sérült vezetékek, biztosítéktábla hibája, rossz bekötése ? Zárlat valahol a falban levő vezetékeken?
Igen. Jól mondták. Biztonság kedvéért ezt ajánlják a szakkönyvek és a tűzhelyek szerelési előírásaiban is.
Valójában elég volna a 2,5mm2-es Cu is, mert az 27 A-ig bírja. Ha ez van behúzva akkor nem fontos kicserélni, de ha újat csinálsz akkor 4-est huzzál be.
Azt szeretném kérdezni, hogy a szakik szerint milyen vezetéket húzzak a leendő villanysütőhöz? Most 2,5 réz van, de valaki azt mondta, hogy inkább a biztonság kedvéért 4mm-est húzzak be... Szerintetek?
kellene segítség, mert akit eddíg kérdeztem nagyon rendes volt, de nem tud ezekről a túlfesz levezetőkről. Ez egy jobb fajta, asszem gázpatronos, a tömegéből itélve is, (a fémoxid varisztoros szerintem könnyebb lenne, régeben az volt nekem minden elosztóban, sőt a PC tápban is, durrant is már el 2 zivatar közben, de ami nem arra volt kötve annak sem lett gondja). Szóval tudnom kellene, jó-e, ha a FI relé elé teszem, ahol bejön a táp a villanyóra dobozból ? Erre nem ad iránymutatást a leírása a túlfesz védelemnek.
Köszönöm a gyors segítséget, válaszod alapján már dereng valami. Egyébként nem vagyok szakmabeli, és nem voltam teljesen biztos a helyes bekötésben. rw+
Magát azt, hogy mit akarsz csinálni azt érted vagy teljeen amatörként próbálkozól?
Eleve két mágnes kell hozzá és reteszelni kell egymáshoz ha eddig világos akkor hogy melyik láb melyik már egyszerű ha így nem kerültél képbe akkor neked minimum egy pontos rajz kell de inkább egy szerelő.
De ha mindenáron próbálkozni akarsz.
A1 és A2 a tekercs két lába A 13-14, 23-24, 33-34 és 43-44 párok nyitottak alaphelyzetben és zártak ha meghúz a mágnes. Az 51-52, 61-62, 71-72, és 81-82 párok pedig fordítva működnek az előzőekhez képest. Nagyobb teljesítmény átviteére csak a 13-14,23-24,és a 33-34 pár alkalmas ill kialakítástól függően a 43-44 is. A többi csak segéd érintkező a vezérlés számára nem terhelhető.
Sziasztok, Ganzkk (www.ganzkk.hu) DIL 00L-44 típusú kapcsolót szeretnék bekötni "éjszakai" (vezérelt) és általános áram közötti váltásra. Ezzel azt szeretném elérni, hogy ha van éjszakai áram akkor arról, ha pedig nincs akkor általános áramról üzemeljen a bojler. A kapcsoló kivezetéseinek jelölése: A1 13 23 33 43 51 61 71 81 52 62 72 82 14 24 34 44 A2 Mit hova kell bekötnöm, hogy megvalósuljon az általam kívánt kapcsolás? Segítségeket előre is köszi. rw+
Az alsó részén kilógó láncocskával lehetett bekapcsolni ill. fokozatot váltani a propelleren. Eddig baró jól ment.
Tegnap megszorult és annyi neki. Szétszedtem. Találtam benne egy szegecselt "fokozatkapcsolót" amit természetesen szétfeszítettem. El van törve belül, nem ragasztható. : ((( Gagyi szerkezet, de annyiban hasonlít a WAGO-ra, hogy új állapotában egyszer beledugható a sodrott, leforrasztott vezeték. 4 vezetékes, három fokozatú. Tudnátok rá valami célszerű megoldást? Esetleg egy ilyen "kapcsoló" beszerzési forrást? Előre is köszönöm!
Adott egy dupla villanyóra(tehát két fogyasztóé) a kert egyik sarkában (egy hozzávaló fém állványon van), amit át szeretnék helyezni kb 15-20 méterrel . Most ott van ahol a kinti villanyoszlopról a legrövidebb volt rácsatlakozni.Földkábelen jön bele az áram, és belőle a házba is azon megy.A házba vezető vezeték hossza elég lenne az új helyén is, mert közelebb lesz a házhoz(tehát ahoz gondolom új kábel nem kéne).
Arréb lehet-e helyeztetni a kerten belül?
Ezt az áramszolgáltatóval kell megcsináltatni(mivel a kinti oszlopra kell gondolom egy hosszabb vezetéket kötni, amit aztán a kertben is elvezetnek a kiszemelt helyre)?
Az Ytong lehet, hogy mészből és homokból van, de van benne egy kis alu-oxid is vagy mi, amitől az egész felhabosodik. Szemben a mészhomok tégla egyáltalán nem habosított, sőt nagy nyomáson forró gőzzel tömörített. Egy rendkívül nehéz anyag, sűrűsége a betonéval egyezik meg (1.8 kg/dm3). Ytong fűrész nem tudott különösebb kárt tenni benne. Nálam a melósok kézi flexel darabolják, de megszenvednek vele alaposan.
Lacivill jó úton jársz a falszerkezettel kapcsolatban. Pont ilyen megfontolásokból épül az én házam is ebből a mészhomoktéglából. Itt csak 17,5 cm a teherhordó főfal. Erre kerül 16-25 cm szigetelés és külső burkolat. Teljes falvastagság nincs 50 cm, hőszigetelésben meg minden hagyományos homogén falszerkezetet űberel. Nagy előnye még ennek a szerkezetnek, hogy nagy a hőtároló tömege, így egykönnyen nem tud átmelegedni vagy lehűlni.
A minap írtam egy ÉV jegyzőkönyvet amelyben a kioldó szerv névleges árama rublikába a FI relé 0,03A-es értékét írtam be. Jött a villamos műszaki ellenőr és lehúzta, mondván, hogy oda a 16A-es kismegszakítót írjam be. Mi erről a véleményetek? Én tévedtem vagy Ő?
még1 FI kérdés : a túlfesz védelmet (patronos OBO vagy valami hasonló gyártó, B/C) az FI relé elé kell tenni ugye ? 10mm2-en jönnek be a mérőszekrényből az elektronok, a kismegszakító táblán arra gondoltam, egyből a túlfesz védelembe kötöm, onnan a fázis az FI relébe, a nulla a föld sínbe valamint az FI relébe, az FI reléből a nulla a nulla sínre. Eddíg mindent 10mm2-el, a fázis sínen be a megszakítókba. (az ugye nem baj, ha a kismegszakító fordítva van bekötve? alulra jön ki a sín). Gondolom a túlfesz védelem minél előbb van annál jobb, és ha jól gondolom, minimum olyan keresztmetszetű vezetékkel kell bekötni, mint ami továbbmegy, de legjobb, ha egyből abba megy a vastrag vezeték. Igy ha pl. villam csap 2 utcával arrébb, a patron megszólal és az áram lenyomja a mérőhelyen lévő kismegszakítót.
Sziasztok!
Légyszíves erősítsetek meg, hogy a FI relét a következő esetben hova kell beépíteni.
A szekrénybe 1 fázis érkezik fázis és nulla. Az óra és a fő kismegszakító után van leágaztatva a védővezető (TN-rendszer), amely mindössze két helyiségbe van behúzva (régi családi ház). A FI relét a leágaztatás után célszerű beépíteni? Köszi
Én is megnéztem a neve SILKA és mészből, homokból és vízből készül.
Az Ytongnál azt írja, hogy a fő alkotó eleme a mész a homok és a cement, tehát nem tisztán mészhomok. Ezek szerint az Ytongnak kellene keményebbnek lenni.
Még nincs eldöntve. Az alap már meg van. Bármilyen téglát választhatok. Kiállításon láttam egy hungarocel blokkokból épített házat, amit betonnal öntenek ki. Annak is nagyon jó a hőszigetelése.
Lehet, hogy off ide ez a téma, de ma már hőszigetelés nélkül akár ytongból is házat építeni a várható energiárak függvényében nemigazán gazdaságos.
Én ha most építenék akkor nem dobnék ki pénzt drága téglára/ytongra hanem 3 rétegű házat építenék.
Belül 25 cm-es olcsó ikersejt tégla= teherhordás
középen 10-15 cm-es közetgyapot törmelék, kivül meg valamilyen téglaburkolás(12cm-es) ami öntartó.
Alig kerül többe mint egy hagyományos, és szakemberek szerint nemcsak télen szuper, hanem nyáron is sokkal jobb. Mert kiszellőztethető. Nincs vastag fal ami még hajnal 2 kor is nyomja a hőt.
De ha maradsz az ytongnál akkor is tegyél fel nikecellt.
Már egyen én is túl vagyok. Erőssen hajlok az Ytongra. Nem kell hőszigetelni, mert önmagában is jó szigetelő. Ha szépen rakják akkor kívülről csak glettelni kell és mehet rá a színezés. Emeletet nem akarok, tanulva az első házamból. Tehát a szilárdságával sem lehet gond.
Nemtudom, mi az a "mészhomoktégla" csak annyit, ahol az Ytong ki volt törve és a kőműves Ytong ragasztóval javította ki, ott azért jóval nehezebben rágta át magát az anyagon a gép, de az sem volt vészes...
A mai napon a legalább 5 éve nálam lévő, de általam és a saját csapatom által még sohasem használt falhoronymarót kipróbáltuk. Éppen egy Ytong szerelésünk volt; eredmény: k...rva jó, nem porol és a hornyot is szépen kiszedi, viszonylag könnyű vele dolgozni.
Mindegyikünknek jó véleménye lett róla. A raktár mélyéből előrébb kell tennem, valószínű gyakrabban fogjuk koptatni.
Lehet, hogy én rosszul tudom , de a TN-S rendszernek azt nevezzük, amikor a táphálózat teljes hosszábban ki van építve az 5 vezetős rendszer.
( ilyen áramszolgáltatói hálozattal még nem találkoztam , nálunk főleg TN-C rendszer van)
Én arra gondoltam, a szabvány szerint minden új csatlakozásnál kötelező valamilyen vezetékes érintésvédelmi módot kialakítani, ami a szabvány szerint
három féle van TN, TT, IT.
Ma már egy-két különleges esetet eltekintve mindenütt TN rendszert alkalmazunk.
Én általában a lakáselosztónál alakítom ki az ötvezetős rendszert, ( földelést és a nullázást is ott alakítom ki), és így a mérőtől elég a 4 eres kábel.
Persze megbeszéltük , hogy lehetnek esetek amikor a kerítésben elhelyezett mérőhelynél, de ezt mindíg a konkrét esetnél kell mérlegelni.
"Az érintésvédelem módjától függetlenül elég a 4 eres kábel. Egyébként új családiháznál nem tudok mást elképzelni mint nullázást." És ha TN-S rendszer van, 3 fázis esetén nem 5 ér kell a fővezetéken?
Igen, nekem személyesen van a leltáramban egy Impex ST67 falhoronymaró, személyszerint nem dolgoztam vele, -azaz igazság ki sem próbáltam,- a horonyvágóimat használom a porelszívás lehetősége miatt, de egy régi kollégám -aki egyébként a gépet feljavította-folyamatosan ezt a gépet kéri el tőlem, azt mondja, hogy neki ez nagyon jó -csatlakozva Jancsii-hoz: szilikátba, Ytongba.
Én is dolgoztam ilyen horonymaróval. Impex gyártmányú és egytárcsás. A tárcsa kb. 7-8cm átmérőjű és a fogai jobra - balra kivoltak hajtogatva. A fogakra vídia lapkák voltak forrasztva. Nagyon nehéz volt vele dolgozni. Egyedül az ytonghoz és a gázszilikát falakhoz volt tökéletes. Téglában is használtuk, de ott két ember tolta, mert a lyukacsos tégla állandóan "kidobálta".
Ha "kedvenc" üzletedben a rézkábel ár még mindíg aktuális, akkor azonnal vásárold fel a teljes készletet..., az ár nagyon baráti a kábel nagyker listaárához képest.
A mérésnél célszerű szelektív FI relét tenni. Általában szoktunk itt is áramvételezési helyet is csinálni, mivel a külső dugaljt és világítást szabvány szerint 30 mA-es FI relével is védeni kell, így egy relével az is megvan oldva, s ha a tulaj majd áldoz belülre is többet, akkor belülre az egyes körökre külön tehet normál leoldásút.
Ezzel majd elkerülhető a fölösleges teljes leoldás, ez egyben egy fedő védelem is lesz a belső FI relé hibája esetén. Valljuk be: havonta senki nem fogja a tesztgombot benyomni.....
Persze lehet úgy is csinálni. Vannak esetek amikor én is oda teszem pl. ha erről megy az építkezés, de amikor el készül a ház, akkor áthelyezem. Párszor már kiveséztük milyen kellemetlen éjjel sötétben 60 m-re kibotorkálni, ha leold a relé. Kábel védelemre megteszi az áramszolgáltatói kismegszakító és a lakás főelosztóba teszem a Fi relét.
Szia, kösz a választ!
Nyilván a földkábel nem az amatőr sk barkácsolás kompetenciája, én csak azért érdeklődtem, hogy nagyjából tudjam tervezni a házam költségvetését. (És hogy lelkileg felkészüljek a sok O-tól)!
puntooo
Alu kábelt meg lehet toldani rézzel? Adtak nekem egy ilyen kis műanyag bigyót a boltban, amibe egyik lyukba az egyik vezetéket, másikba a másikat kel dugni. Azt mondták, hogy ezzel a különböző anyagú vezetékeket is lehet toldani, és, hogy a csokit ne használjam csak akkor, ha azonos anyagú a két vezeték. Ez igaz?
Turcsiorrúnak igaza van, ha a mérésnél (pontosabban közvetlenül a mérés után) teszed be a FI relét, akkor onnan 5 eres kábel "ildomos", (sajnos az alukábelnél 5 eres nincs).
Ha például 10 mm2-es rézvezetéket használsz, és oda-vissza 130 méter a kábel (lehet, hogy még több, nem ismerem a nyomvonalát), akkor 25 A-nél kb. 5,8 V (2,5%) lesz a feszültségesés rajta. Ez még elfogadható. További számolgatáshoz vedd figyelembe, hogy a feszültségesés egyenesen arányos a pillanatnyilag átfolyó árammal, a vezeték hosszával és fajlagos ellenállásával, és fordítottan arányos a keresztmetszettel. Természetesen egy fázison 25 A elég ritkán folyik; ha pedig megtartod a három fázist, akkor még ritkábban.
Kábelárakról: a kedvenc villamossági boltom árlistáján a 4x10 mm2-es MBCu kiskábel métere közel bruttó 800 Ft, az 5x10-esé 1000 Ft. Ehhez járul még a védőcső (akár locsolótömlő), a jelzőszalag és a földmunka ára. Az érszám függ az alkalmazandó érintésvédelmi módtól; másrészt egy jó mester valószínűleg igazi földkábelt épít be (annak áráról ne beszéljünk).
A Hensel webjén van egy virtuális magyarnyelvű tervezőtárcsa, amellyel gyorsan lehet kábelkeresztmetszetet méretezni. Ugyanez a tárcsa a Hensel katalógusból rendelhető kézzelfogható, gyors segítőeszközként, mindkettőt merem ajánlani. (a kézzelfogható nekem még német nyelvű, viszont használata talán egy kicsit könnyebb, mint a virtuálisé - legalábbis nekem)
Kérdés ki mit melózik
Ha jól emlékszem, villanyszerelésről volt szó : )
meg merre
Mint írtam, vidéki kisváros, ahol a lakás árak már majdnem pestiek. De a bérek? : (
Mert nekem az eszközparkom lassan x milliós nagyságrendre rúg
Az enyém is : ) igaz tavaly, pesten kipakolták a buszt, - 1 millió eszköz, persze azóta potolva.
több óra a bepakolás, felpakolás, kipakolás
A fiuk kapnának a fejükre, ha órákat pakolnának.
Sokszor több időt vesz igénybe, mint maga a meló, aztán meg az amortizáció, elveszik, törik, ellopják, estébé...
Tökéletesen igazad van : )
Kérdés ki mit melózik, meg merre, +szaktudás. Mert nekem az eszközparkom lassan x milliós nagyságrendre rúg, több óra a bepakolás, felpakolás, kipakolás. Sokszor több időt vesz igénybe, mint maga a meló, aztán meg az amortizáció, elveszik, törik, ellopják, estébé...
"Nem lesz olcsó::)"
Ne kímélj, kb. mennyi? (Ha ez számít: egy átlagos családi házat szolgálna csak ki, a 3 fázis csak az építkezés, ill. a nagyobb stabilitás miatt van.)
puntooo
amugy ezt szeretem a megrendelőnél joggal azt hiszi hogy átrázzák de ha utánna számol akkor kijelenti hogy őőőőő a cucc csak ennyi +ennyi jó ok akkor miért nem csinálja meg ő?
Félre ne érsd nem ellened irányul de volt már olyan melo mikor a pasi kijelentette ,hogy csak mutassam meg neki ,hogy huzza be a kábelt ,hogy csinálja a kötéseket+szerelvényezést mert ő ugy gondolta és akkor csak fele árat ad. ugy hagytam ott hogy nacsak
Csak a fizetésekhez képest sok én is Kb ennyit számolnék + - 20e .pedig 4 embernek nem igazán tesz ki 8 órát
az 500 m vezetékhúzás 28560 Ft+anyag 23500 . 12db kismegszakító anyagosan 30 000. koax kb 50m 6000 Ft anyagosan koaxhoz egyéb pucukák 5000 ft tűzhely+mosogatógép 6800. 2 elszívó 3700. +10 % =113 916 + ami még kiszámíthatatlan, bár ahogy a társasházakat ismerem nem igazán kell bele 500m vezeték :)
Hát, nem olyan kevés, én örülnék, ha itt, egy vidéki városban ennyiért tudnánk dolgozni. Ha mindent 2,5 mm2-es vezetékkel fűz, akkor is ki jön 50-60-ból az anyag. Lehet, hogy Pestre kellene költöznöm. : )
hidd el nem sok ! hivj fel pl pár boltot számolj utánna az anyagnak és adj hozzá 2 napi normális munkadijat annyit amennyiért te is nekiállnál és rájössz ,hogy nem is mondtak sokat érte halkan megjegyzem sőőőt
500 m vezeték egy 59 m2-es lakásban? Nem sok egy kicsit?
És egy korrekt biztosítótábla és néhány gyengeáram (a három szobában 2-2) - (ezeket említetted extraként), plusz persze elektromos tűzhely, mosogató, elszívó, két szellőztető - már eléri a 140e Ft-ot?
Kérdésem a következő: a telkem végére lehetett csak bekötni az áramot (3 fázis), kb. 60 m-t a telek hosszában kell vezetni. Nyilván nem akarok magamnak egy távvezetéket, tehát süllyeszteni kell. Ezt hogyan lehet megoldani, van-e rá szabályozás, ill. a törvényi (és persze biztonsági ) játéktéren belül mi a leggazdaságosabb megoldás?
a 230-nak VAlszeg 1eres derótot húznak befelé 1 kéket, 1 feketét 1 sárgát (mondjuk) namost érdemes csatornánkét 1 tartalékot is behúzatni, mert ki tudja később mi lesz. Én pl eddig 3x költöztem és 3x sikerült belefúrnom a villanydrótba :-) Jó ha van egy mááásik.
Bár az is igaz, hogy most csináltam egy 3 helységes irodai lant, az 160+ÁFA összegre jött ki. Körben végigcsatornázva, amiben összes szerelvény, kábel, 300 kilométer autózás, meg egyéb helyszíni szopószorzótényezővel történt időhúzás is included.
Pár tízezer az anyag, meg esetleg 2 ember 2 napos melója. Mikorhogy... A részleteken is sok múlik, mennyi dráút, mennyi gyengeáram, kábeltévé 3 felé és az F csatlakozót is csinálják, meg mit jelent a bekötés, ha nincs szerelvény, amibe bekösse.
most kaptam egy árajánlatot egy szerkezetkészen átadott 60 m2-es társasházi lakás (nappali konyhával + 2 kis szoba) villanyszerelési munkáiról, ahol a csövezés természetesen már megtörtént:
- lakáselosztók, villanyvezetékek behúzása
- kábeltévé, kaputelefon, telefon vezetékelés és bekötése.
Mindez 140e Ft (+ ÁFA, ha kérek számlát)
Ebben nincs benne a szerelvényezés!
Nem k...a sok ez egy kicsit? (egy vidéki városban?)
Pont a hétvégén csináltam ilyent: kpe cső+mbcu. Ha teheted, előre húzd be a kábelt a csőbe. Én 3/4collos kpet vettem, abba kb.18m-t tudtam betolni. Utána nem ment, akárhogy is próbáltam. Szerencsére elég volt. Ha van behúzószalagod, könnyebb a dolgod. Mosogatószerrel "síkosítottam", hogy könnyebben csússzon;) Kpe-t ne akard toldani. Akkorát vegyél, amekkora kell. Mbcu 170Ft körül volt métere.
hát ha megnézed a rajzot, biztos átlátod a kérdésem okát. a bai oldali rajz az adott lehetőség, a jobb oldali pedig ahogy nekem kellene úgy, hogy a két kapcsoló egymástól függetlenül működjön.
Utánanéztem, szuper, ilyenre vágytam - de a bolti eladó elmondása szerint a falba építhető "vevő-kapcsolónak" sajnos kell fázis is meg 0 is... Tudtommal abban a kapcsolódobozban meg csak a megszakított fázis van...:(
Olyan kütyüt nem tudtok, ami "elél" egy sima fázissal is? (mint a világítós kapcsolók) Elméletileg lehetne ilyet (mondjuk feltölti magát míg fel van kapcsolva, vagy folyamatosan enged át áramot), de vajon gyártanak-e ilyesmit?
Kedves hozzértők, a következő gondba futottam bele. A korábbi fali villanykapcsolómat ki kell cserélni, amely kétbillentyűs, két külön villanyt kapcsol (galérián és alatta) két külön vezetékpárról (fázis-nulla, fázis-nulla).
A kapcsoló viszont (amelyet ilyen igénnyel kértem) csillárkapcsoló: kettő-egy elosztással. Mit tehetek? Van-e megoldás?
Nem egészen értem, de egy sima rendesebb minőségű F csatlakozó nem fér be a TV elosztása után? Vagy nethez a kötődoboznál ha van 220 volt, akkor falra felhajítani a kábelmodemet, meg egy wlan rouert, koaxon mehet tovább a TV akármerre, net meg wirelessen, aztán csókolom. SMC wireless router, kb. 10 küvecs felett, oszt csókolom.
HAveromnál olyan IQ módon lett megoldva az új lakásában a szobákban a villanykapcsoló, hogy bizony az ajtó MÖGÉ került a kapcsoló mindkét szobában. Eltekintve attól, hogy majd' megpusztultam a röhögéstől (nem vették észre a terven), gondoltam kéne rajta segíteni...
Létezik erre valami jó megoldás a kapcsoló áthelyezésén kívül? Mondjuk a kapcsoló helyére valami távirányítós akármit szerkelni....
Egy kis kábeltévés help kellene :-( Van egy kétszintes lakás a földszinten van egy gyengeáramú fogadó doboz innen megy az emeletre a kábeltévé ,és a fölszint egy távoli részébe található csillagpontba, ott van szétosztva a a kábeltévé és az internet. A netes csillagpontot nem lehet visszahelyezni a fogadó dobozba,mert a csövekbe nem lehet behúzni több kábelt , van olyan osztó amivel meg tudom oldani az elosztást a fogadó dobozba úgy ,hogy a földszinti net megmaradjon???
Létezik olyan, hogy áram relé ennek a behúzó tekercsén kell átvezetni a figyelni kívánt áramot ( nállad a fűtést) és ha az áram megnő a relé behúz és így egy bontó érintkezővel megtudod szakítani az áramot.
Valószínüleg valamilyen transzformációra szükség lessz mert nem hiszem, hogy van ilyen nagy értékű áram relé
2. Nem olyan szakszerű de egyszerű és olcsó a hőfokszabályzó után ( fűtőszál felé) csinálsz egy leágazást és azzal működtetsz egy mágnes kapcsolót. Tehát amikor a fűtőszál feszültséget kap akkor MK meghúz és bontja a bojlert. Ennek a hátránya, hogy vissza kell kábelezned a fűtőszál feszültségét a kapcsolótáblába ahonnét a bojler vezetéke indul.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni a fórumlakóktól.
Adva van egy villanybojler és egy villanyfűtés (mindkettő termosztátos), melyek össz áramfelvétele nagyobb, mint a nálam lehetséges 16A.
Kérdésem, hogy létezik-e olyan kütyü, ami megszakítja a bojler áramkörét, amikor a fűtés bekapcsol, vagyis megakadályozza, hogy a két készülék egyszerre működhessen.
Úgy gondolom, hogy ez egy gyakori eset és biztos van rá kész megoldás, csak én nem találom sehol sem.
Mostanában nem foglalkoztam villanymotorokkal, de úgy tudom meglehet fordítani a forgásirányt. Ha jól tudom kétfajta motor van ami 3 fázisra és 1 fázisra is jó. Az egyikben kétfajta tekercselés van egy 1 fázisú és egy 3 fázisú. Az 1 fázisú tekercselésnek két tekercse van, egy főfázis és egy segédfázis. Forgásirány változtatáshoz a segédfázis áramirányát kell megfordítani, tehát azt amelyikre a kondenzátor van kötve. A másikfajta motornál a háromfázisú tekercselést alkalmazzák úgy, hogy deltába kötik és a három kapocsra kötik a fázist a nullát és a kondenzátort. Ennek hátránya hogy a háromfázisú teljesítménynek csak az 1/3-át adja le a motor. Még nem próbáltam, de biztossan itt is a segédfázist vagyis amelyik a kondenzátorra van kötve azt kell felcserélni.
Én is kíváncsi vagyok pontossan hogy van, ezért várom szakértő kollegák válaszát.
Szabvány szerint 70cm mélyen kellene( utak alatt 1m+acél védőcső).
Az udvarban felesleges ilyen mélyre letenni, én 50cm-re tenném. Amikor lefekteted a gödör aljába 10-15cm földdel takard be, majd helyezz rá sárga jelzőszallagot. Én még tettem rá 10cm széles csíkokra vágott műanyag lapot (csak azért mert amúgy is volt). A KPE csövet nem kell toldani, olyan hosszút veszel amilyen kell. Vízszerelő boltokban árulják. Tegnap vásároltam 25mm-est(1") 90 Ft/fm áron. Amire vigyázni kell, hogy ne törd meg amikor felállsz vele ( enyhe ívben ), mert így utólag is áthúzható benne a kábel. Tömíteni nem árt a végeken valamilyen szilóval azért, hogy homokkal és porral ne menjen tele. A cső elsősorban mechanikai védelem miatt kell. MBCu kábelt bármelyik villamossági boltban tudsz vásárolni.
Nekem mániám, hogy mindíg teszek tartalék üres csövet is mellé, valamikor hátha kell. (pl.kaputelefon vagy nyomógombos vezérlés, stb.)
1.Mosógép ügyben mondd, hogy kérdezzünk meg egy szakembert.
2.Mosókonyha kérdésben én sem látok kivetni valót, hogyha csavaros fedelű kötődobozt épített be, az időszakosan nedves helyiségnek megfelelő védettségü kivitelben /a zónák figyelembe vételével/, vagy írásban felelősséget vállal, hogy a kivitelezés megfelel vagy egyenértékű valamelyik érvényben lévő szabvány előírással. Esztétikailag értem a problémát.
Ha valaki olyan lökött, ha az érintésvédelmi készülék hibát jelez, akkor a "hibajelzőt", jelen esetben a védelmet hárítja el... :((( hát, talán szét kéne nézni a mosógépnél mielőtt a védelmet kiiktatja. (Valós történet : fénymásolón elkezdett világítani a festékhiányt jelző LED, a led lábát elvágták, hogy ne legyen hibajelzés, aztán előbb-utóbb mégiscsak kifogyott a tinta :))) ), sajnos itt a tintakifogyás az áramütésnek felel meg. Mindenesetre gratula...
2. A véleményem szerint a helyiség besorolása: időszakosan nedves helyiség - MSZ 1600/3 a szabvány még most is él. Javaslat MSZ 1600/3 ból megnézni, hogy jó -e az elhelyezés, ugyanis itt sávokat említ a szabvány. 3. sáv már megfelelő lehet, de valóban nem célszerű ilyen helyiségben kötést készíteni, főleg nem idegen helyiségét.
A "nedves" helyiség szabványa MSZ 1600/4 már hatálytalanított, helyette a MSZ 2364-ből kéne ollózni esetleg valamit.
1,Szerinted mit érdemes mondani a mosógép ügyében, mert próbálom húzni, és mondani, hogy a géppel van a baj, nem a hálózattal, de semmi.....
2, a mosókonyhába, persze egy megfelelő védetségü doboz műszakilag oké, de tényleg a új házon belül a csempézett helységbe kell szerinted tenni, mert szerintem a ház külső falán tökéletes helye van (megfelelő doboz), és azt furcsálom, hogy nem vizes helységnek mínősíti a mosógép hátuljánál lévő dobozt (normál 100-as kötődobozt dobozt akart betenni )
1, Egy ismerősöm mosógépe mindig leveri a FI-t , és semmikép nem akarják a régi sz.. lecserélni. Milyen megoldásnak találjátok, lakelosztóból, a Fi bemenetéről a fázist + nullát odavinni és kész.... ?????
2, Egy villszerelő szaki a mosokonyhába szeretné 30 cm-re a földtől tenni a garázs betápvezeték kötődobozát ( belülre), amikor rákérdeztünkazt válaszolta: Nekem végzetségem van erre, és a mosókonyha a szabvány szerint nem vizes helyiség.... Szerintetek, erre mit kénne válaszolni??? (köpni, nyelni nem tudtam...)
Urak, betette lábát egy új "termékcsalád" 3 betűs G-vel kezdődik a neve.
Nagykeres barátom hozott ide ilyen cumokat, hogy tegyem már bele SOS egy táblába. Tapasztalatok: FI relé, és kismegszakitók kapcsai nincsenek egy magasságban, se egy síkban, így nem lehet összekötni semmilyen sinnel, kismegszakitó csavarja egyből elsőre megszakadt .
Kollega hozzájutott:) egy ilyen nevű elosztó táblához, ő sem dicsérte.
- 5 vezetek 3fazis,nulla,fold (ez lehet haromfazisu de kotheto egyre is)
A hatfal kibontasakor ahova megy a kabeled lathato mivan es hogyan bekotve, a sorkapocs feliratozva is van. erdemes a tipusra rakeresni az interneten egy doksira.
Ilyen rézárak mellett pazarolnál 30 cm-t, meg annyival több vésést is bevállalnál?:)
Hasonló munkákkal találkoztam a belvárosi házaknál ahol a viceházmester fia szalag antennakábellel megtoldotta a 230-at, és egy vimes doboz aljába beaplikált egy konektort::)
EPH szempontjából a szabványaink tényleg eléggé átláthatatlanok (számomra). A műanyag kád egy évekkel ezelőtti szakmai fórumon volt ügy logikus, hogy a személyvédelem megkívánja (a szennyvíz is nagyon jó vezető, feszültség pedig bárhonnan odakerülhet a csőhálózaton). És volt szó a gépészekről is, értheteten, hogy miként lehet a (minimális) költségoldalt az élettel összevetni.
Hát a régi szlovák kádon nem biztos, hogy megtalálod a bekötési helyet, ugyanis nincs. Az ötrétegűnél nem a belső alu réteget kell bekötnöd, hanem az áramló közeget küldöd null potenciálra, ezért elég jelenleg a rézcsatlakozónál történő bekötés. A cél tényleg majd a belső alu bekötése is lenne, de egyenlőre ehhez nincs megfelelő gépészeti cucc ... :(((
általában van rá ponthegesztve alul egy kihajtható fémlemezke akkor arra; ha van kis talpszerű hegesztett háromszög lemez, akkor azon keresztül is akár, ha egyik sincs, és nagyon fontos, vagy nagy darabszámról van szó, akkor érdemes bérelni csaphegesztő berendezést kb. napi 7-10.000,- Ft-ért. A kondenzátoros csaphegesztőgép a kád belső oldalára úgy hegeszt fel 6 - 8 mm átmérőjű metrikus csapot , hogy a külső oldalán semmi zománc vagy festék sérülés nem lesz.
Úgy emlékszem te írtál "Aba bácsiék ajánlásáról". A lemezkád nem lehet kérdés, az ötrétegű cső az épület közüzemi becsatlakozásánál kialakított EPH összekötésnél.
A fénnyel vigyázz, mert nem kifejezetten szobavilágításra alkalmas a fénycső, nem mindegy a fénycső színhőmérséklete sem, illetve ha más fényforrásod nem lesz, akkor feltétlen elektronikus fénycső- előtéteset keress, különben a 100Hz villogástól állandó fejfájásod lehet, illetve a szemet sem kíméli a hagyományos előtét.
T5 tip. (vékony kivitelű) fénycsőarmatúrák nagy része olyan kivitelű, hogy gyári csatlakozókkal csak össze kell csatlakoztatnod, valóban nem igényel szerelőt, gyakorlatilag láncszerűen felfűzhető, különböző hosszakban kapható, - s ez különböző teljesítményt is takar egyben.
Villamossági boltban megtudják mutatni, hogy melyik az, szerintem sokkal inkább szobába való, mint az "ipariak".
Egyszer azért hívtak, mert nem müködött egy vasaló, viszont rázott egy panellakásban. Védőérintkezős volt a csatlakozóaljzat. Mikor lebontottam igazolódott a gyanúm, hogy nincs védő ér.
Az volt az előzmény, hogy a konnektort töbször kirántották porszívózás közben és a "nagyon ügyes" szomszéd mindig visszacsavarozta. Utolsó műveleténél eltörött az Al fázisvezető és hozzáért a csatlakozó védőérintkezőjéhez. Mint elmondták, vásároltak új szerelvényeket és ez szomszéd mondta, hogy nem kell ehhez villanyszerelő, mert ezt mindenki megtudja csinálni. Megcsinálta és azóta őt hívták mindig javítani. Szerintem ezért is tilos védőérintkezős csatlakozóaljzatot szerelni, ha nincs védőér.
Szeretném ha segítene egy hozzáértő, a problémám megoldásában.
Az új lakásunkban szeretnék egy álmennyezetet készíteni, aminek takarásába neonokat akarok beépíteni.
Nem lenne szükségem semmilyen házra, vagy üvegre, a neont közvetlenül az álmennyezet tartószerkezetére szerelném. A kérdéseim:
- milyen alkatrészeket kell vennem egy 6 db-os neonrendszerhez?
- tudna küldeni valaki kapcsolási rajzot az összeállításhoz?
- szerelhetőek-e az alkatrészek fa gerendára?
- Elég-e egy kb. 4x4 méter alapterületű, 260cm magas szoba bevilágítására 6 neon?
A válasznál kérem figyelembe venni, hogy nincs elektronikai ismeretem, de rajz alapján raktam már össze lámpát. (csak nem tudtam, hogy mi micsoda )
A segítséget előre is köszönöm, a címem mrteo@freemail.hu a rajzhoz.
Természetesen csak karbantartáskor lehet felszerelni a földeletlent, felújítást pedig csak az aktuális szabvány szerint lehet végezni. ( -mivel a szabvány nem kötelező- legalább az aktuál szabvánnyal egyenértékű biztonságú megoldással.)
Földeletlen dugaljra szükség van, ugyanis szabvány szerint a melegpadlós helyiségnél, ahol a dugaljak földeletlen kivitelben kerültek kialakításra, -szintén elsősorban panelek- ott a szabvány tiltja a földelt kivitelű felszerelését,a hamis biztonságtudat miatt.
Egyébként Te áldoznál földeletlen dugaljra? Mert én ha nem közületi, vagy állami tulajdonú és jegyzőkönyvköteles, akkor ide is földeltet rakok, - ha egyszer vezetékcsere lesz legalább már ez ne legyen pluszköltség, s javaslom legalább felújításig a 30mA FI relét. (Sajnos ilyen épületekben sokszor nem kérik)
A szociban ezt koppintották nyugatról: lásd 70-es- 80-as években szerelt panelek fürdőszobája földeletlen dugalj. Nyugaton a dugaljba leválasztó trafó, nálunk helyette felirat: "BOROTVA" Így kell koppintani. :((((
Komoly plusz költség lett volna egy 500 Ft.os közdarab, meg a villanyszerelőnek az átkötés.
Sajna fontosabb dolgokat se tudtak szabványba bevinni, egy 2005-ös jegyzököbóvnyben van, hogy fürdőszobai dugaljakat szerették volna Fi relével, vagy leválasztó trafóval védeni, de nem sikerült még becsempészni a szabványba.
Pedig évente sok ember hal meg kis országunkban kádban történő hajszáritás közben.
Műanyag fürdőkád - téma: Ez csak Aba bácsiék jogos ajánlása, de nem tudták végigvinni a gépészeknek ez nem tetszett, ugyanis a pluszköltség az ő oldalukon keletkezik a fém közdarabok beépítése miatt. Az MSZ 2364 szabvány EPH szempontból=0; ha elolvasod a magyarázatos kiadást, akkor az az MSZ 172/1- re utal, ahol csak a fém fürdőkádat írja, a fém zuhanytálcát is csak javasolja.
Kicsit lemaradtam, én még úgy tudom, hogy a fémfürdőkádat és az olyan nem fém fürdőkádat amely alatt villamos berendezés van elhelyezve ( pezsgő fürdő kád) azt kell bekötni az EPH-ba , tehát sima műanyagot nem.
Olyan gyorsan változnak most a szabványok, hogy alig bírom követni.
Csak hogy egyértelmű legyen: a nem-fém fürdőkádat is kötelező bekötni. Erre a célra a lefolyócsövön kell elhelyezni egy közbetétet, amely vezető kapcsolatban van a kádból kifolyó vízzel. Egyébként a kádban a legnagyobb az áramütés kockázata a lecsökkent bőrellenállás miatt, és a zuhanyvíz az esetleges hibafeszültséget éppen a szív elé és mögé kapcsolja! 12 volt itt már életveszélyes!!!
Támogatom Lacivill javaslatát. Van szigetelésiellenállás-mérés is, lehet (sőt! kellene) kérni az áramszolgáltatótól szakembereket. Nem olcsó, de nagyon megéri, főleg ilyen régi szereléseknél. Ha valaki elkezdi a vezetékvégeket a csatlakozásoknál bolygatni (szemrevételezés céljából), abból csak még több baj lehet.
Kedves zsmalik! Nem írtad, de biztos fázisceruzával állapítottad meg a feszültséget, a fogyasztók testén, vagy a hosszabbító védőérintkezőjén. Ez akkor fordul elő, ha a földelés szakadt, így a fázissal és a nullal párhuzamosan futó védővezeték elektrosztatikusan feltöltődik (mondjuk 80110 volt effektív feszültségre, ahol már a fázisceruza kijelez). Mivel váltóáram van, előfordulhat indukciós feszültség is a védővezetékben, de erre esetedben kicsi esélyt látok (ilyenkor a földelés nem szükségképpen szakadt). (Ez a feltöltődés önmagában rendszerint veszélytelen, mert ha hozzáérsz a védőkapocshoz, levezeted a töltést, az utánpótlás pedig csak nagy szigetelési ellenálláson át tud folyni. De mert a fázisceruza nagyságrendekkel nagyobb ellenállású az emberi testnél, ezért a sztatikus feltöltöttség kellőképpen megmarad.)
Tehát vizsgáltasd meg a védővezeték-hálózatot, az lehet hibás!
Tehát, ha jól értem, akkor az EPH az az én esetemben, a radiátorok csövének, a vízcsőnek és a gázcsőnek egymással való összekötése, majd a földelésre való rácsatlakoztatása? Beleértve a gázóra áthidalását is egy vezetékkel. Esetleg a fürdőkádat is.
De nem csak az áramszolgáltató földeli le a PEN vezetőt, hanem minden lakóház becsatlakozásánál a csatlakozás közvetlen közelében le kell földelni. Nálad is meg kell, hogy legyen.
Az áramszolgáltató a szabadvezeték hálózaton, ha jól emlékszem 150m-enként és minden végponton leföldeli a PEN vezetőt.
Sajnos ennyi erőből nem megy.... ábrával és szóban egyszerűbb, különben a szabványt kellene leírnom, hogy pontos legyek.Egyébként nem bonyolult dologról van szó, de félreértve (pl nulla, nullázóvezető) nem megfelelően történő alkalmazása komoly veszélyt idézhet elő.- ezért volt a kirohanásom.
Az épületedbe egyébként 1 fázis esetén ELMŰ részről csak két vezeték megy be: Fázis (L) - és PEN, ehez magadnak pl. a rúdföldelőtől beviszed az "alátámasztó" földelés földelővezetőjét. Az elosztónál ezeket a megfelelő sínekre csatlakozva, a PEN-t szétválasztod PE-re, és N-ra.
Az N megy a dugaljaid nullája felé, a PE lesz a védővezető.
Bonyolítva: az elosztó PE sínjéről kell az EPH gerincvezetékeket kiindítani, ha ez egyben az EPH csomópont is.
Az EPH gerinvezetékről ágaznak le az EPH leágazóvezetők, ezekre kötöd a nagykiterjedésű fémszerkezeteidet, melyeket helyenként egymással is össze lehet kötni. s így tovább.....
Fázis, nulla és a föld, ami valószínűleg a PE lehet. Ebből lehet gazdálkodni. Az, hogy a földelés az épületben hová vezet, ki tudja.
Akkor ha jól értem, amit a köznyelv fázis, nulla és földnek nevez, amikor egy földelt konnektort lát, az manapság fázis, nulla és nullázó?
A nulla és a nullázó, az meg egy ponton egyé válik valahol az elmű hálózatán és le van földelve az elmű által? Azaz manapság az elmű földel, nem a lakóház?
Egy laikusnak nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen vezetők vannak.
Nem csak három féle!
Nullázásos rendszerben:
1. N = üzemi nulla vezető ( csak üzemi áramot vezet)
2. PE = Nullázó vezető (csak testzárlati áramokat vezethet)
3. PEN= Közösített nulla vezető (üzemi áramokat és testzárlati áramokat is vezethet)
4. L1, L2, L3, = fázis vezetők
5. F= Földelő vezető ( ma már földeléses érintésvédelmet ritkán alkalmaznak ezért
a földelőtöl az EPH csomópontig vagy a nullázási csomópontig tartó vezetéket nevezük földelő vezetőnek)
Tehát az EPH csomóponttól a földelési csomópontig is vezetheted, de vezetheted a kapcsoló tábla alatt lévő csomópontra ahol a nullázás történik. ( ezt a vezetőt a két hely közül bárhova vezeted, még nevezhetjük földelő vezetőnek is, mert közvetlen kapcsolatban van a földeléssel)
Ha állítasz vmit, h nem ugyan az, akkor ennyi erőből már rá is világíthattál volna, hogy miben/miért nem ugyan az. "nullavezető és nullázóvezető egyáltalán nem ugyanaz,"
Eddig 3 féle vezetékről hallottam nulla, fázis és föld. Legalábbis a 230V-os normál hálózatban gondolokodva.
Szóval más forgalmazó szerint meg érdemes csak vésőgépre áldozni, mert könnyebb egy ilyen gép, mert kevesebb alkatrész van benne, kisebb a meghibásodási esélye.
Nekem volt Hilti 72-s gépem, azóta se gyártanak(direkt) hozzá fogható stabil szerkezetet. Ismerőseim körében a dewalt nembevált:)
Metabó/makita márkákat előnyben részesítek az utóbbi időben.
A Hilti ár/tudás hányadosa szerintem indoklolatlanul magas.
Sok Makita, Hilti és Bosch van, nekünk több kategóriában. Elsősorban fúrókalapácsot használunk, szerintem csak vésőgépért áldozni drága, - a gyártó mást javasol.
Nekünk nagyon bevált gépek: Bosch DFR 2-22; 2-24; Makita 4001 fúrókalapács; Makita 5001; Nagyon jó a Makita 24 V-os akksis kis kombikalapácsa;
Hiltiből A régi TE 54-es kombikalapácsot szeretjük.
Amiben csalódtam: Hilti 76; Hilti 24V-os akksis kombikalapácsa.
A Hiltitől ami nagyon jó: a kis akksis gépek 12V-os (csavarbehajtó kategória), azonban most már a Makita csavarbehajtója is tartja vele az élvonalat és jóval olcsóbb.
Lényeg a gépekkel: mind a sajátunk, kölcsönbe nem adunk, megpróbáljuk rendeltetésének megfelelően használni, pl. a kategóriának megfelelő gépet a megfelelő feladathoz.
Fontos a szerszámok végeinek megtakarítása mielőtt a tokmányba teszed, + kevés kenőzsír. Időnként gépkarbantartási nap van, ahol a portól megtisztítjuk a gépet, a szerszámot, a gépdobozt. Így a gépeinkre gyakorlatilag nagyon költeni nem szükséges.
Gépvásárlás általában akciózáskor; a Hiltivel lehet egyezkedni bemutatógépekre, (sőt használatlan bemutató gépekre is)
A Hiltit a "körzetes" Hilti képviselőtől vesszük évek óta; A Makitát, Bosch-t is mindíg egy régi jól bevált kereskedői kapcsolat-tól akik garanciális szervizesek is, így mindíg van infó, hogy mit érdemes és mivel van sok gond, eddig nem csalódtunk....
Mivel mindíg azonos helyen vásárolunk, ezért van az akciós árból is plusz kedvezmény. Szerintem így érdemes fejleszteni.
Volt már pár fémkeresőm, gyakorlatilag használhatattlanok. Nos ez más kategória. Az ára is 25-27 E Bruttó.
Viszont 5-7 cm-t belát a falszerkezetbe. Ha találsz valamit, a Zoom funkcióval pontosítani lehet a helyzetét. Pl. egy 3 cm széles MM vezeték, ami 2 cm mélyen van, szinze miliméterpontosan lekövethető szélétől a mási széléig.
Én a DeWalt-al mindig maximálisan meg voltam elégedve. Szerintem veri a Hiltit, és kevesebb a karbantartásigéne/költsége. SOHA semmi problémám nem volt DeWalt-al.
Makita, már hullot szét kezeim között. (Na jó megdolgozott az áráért, de akkor sem kéne egy gépnek ennyi "műszak" után javíthatatlanul elromolnia.
Makita kezd gagyizni, legalábbis jelennek meg gagyilló termékei (ki..szott árverseny).
A Makita csavarbehajtóm viszont jól van 2 hónapos, beb..na, ha baja lenne)
Mennyivel lennél előrébb, ha tudnád merre mennek a csővek?
Általában biztitábla magasságában szokott menni menyotól 20-50 cm-re vizszintesen, kapcsolónál/konektornál soxor függölegesen jön le a cső, de nem mindig.
Múlt héten szereltem fel egy lámpát, ahhoz fúrnom kellett, kaptam rendesen a vakoltatot a pofámba. Fúró nem is kell, elég egy kisebb véső + kalapács :)
Fűrészporos tapéta van, tehát annak pótlása semmibe nem kerül, még van egy csomó eltéve. A legnagyob gond nyilván az, hogy szép tiszta szoba, fehér tapéta, fél éves parketta, tehát a rombolás :)
Amiket eddig megcsináltam, az mind kábelcsatornázva van, ha mást nem is, de legalább a számítógépes sarokhoz húzok akkor be egy földelt konnektort rendes vezetékkel.
Anyámé ez a lakás, 1000 éves a ház, de szépen rendbe van hozva. Az előző lakó volt egy idióta, hogy nem csináltatta meg normálisan.
Még annyit mondjatok meg, hogy arra van e valami módszer, amivel meg lehet tudni, hogy merre mennek a falban a vezetékek, anélkül, hogy bontani kelljen. Ezzel legalább fel lehetne becsülni, hogy merre és mennyit kellene vésni.
Ezen a problémán segítene, ha pl. családiház használatbavételi engedélyéhez kérne a hatóság kivitelezői nyilatkozatot, biztonságtechnikai jegyzőkönyveket, mint általában a közületi, állami beruházásokon szokás, abban a pillanatban több szerelőről kiderülne, hogy mit mer vállalni, ha azt alá is kell írnia, illetve "büntetőjogi felelősége tudatában" nyilatkozni kell és írás marad róla.
Tapasztalatom alapján inkább építsd ki a vezetéket, ugyanis télen az elemfeszültség erősen csökken, így a hatóávolság töredékére lesz. Általában 12 V-os elem kell a külső nyomógomb egységbe, mellesleg az sem olcsó.....
Mivel magának ritkán csönget az ember, ezért csak véletlenül derül ki, hogy az elemed már nem megfelelő, így sokan esetleg nem tudnak bemenni hozzád, mert nem tudják, hogy bent csengett -e a csengő.
Megj.: A külső nyomógombon lévő visszajelző led világít alacsony telepfeszültség esetén is, így hamis információt ad a vendégednek.
"tapasztalatom alapján sok villanyszerelő szakmával rendelkező illetőnek sincs fogalma sajnos az EPH-ról, érintésvédelemről, Fi relé bekötéséről -hogy a szabványokról ne is beszéljek- stb... "
pont itt van a kutya elásva: a laikus hív egy villanyszerelőt, és feltételezi, hogy az érti a szakmáját. aztán kiderül, hogy bizony vannak hiányosságok. persze utólag, amikor vagy belenyugszunk, hogy van egy hiányos, esetleg életveszélyes hálózatunk, vagy keresünk valaki hozzáértőt (aki vagy tényleg az, vagy nem ;-), és megpróbáljuk rábeszélni, hogy a másik "sza.át" kipucolja. ezt persze senki sem vállaja szívesen (ha egyáltalán vállalja), pláne nem normál áron.
az itteni kérdezősködésnek (remélem!) az a lényege, hogy a magát szakembernek kikiáltóról legalább nagyjából megállapíthassuk, tényleg naprakész-e.
pl. világos már, hogy EPH-t komolyan kell venni. ha pista bácsi legyint, amikor rákérdezek, hogy "á, fiam, felesleges bonyolítani, emígy olcsóbb", akkor ugyan nem tudok és nem is akarok ilyet szerelni, de tudom, merre küldjem az embert.
vagy rákérdezhetek szerelés közben, hogy ugyan, azt nem máshogy kellene-e, és lehet, hogy sértődés a vége, de legalább nem szór szikrát mindenem, amikor nekidőlök a gázcsőnek.
tapasztalatom szerint egy lelkiismeretes, műszaki érzékkel rendelkező ember egy-egy téma kivesézésekor alaposabb ismeretekre tesz/tehet szert, mint az aktuális szakma művelőinek nagy része, de ez természetesen nem jogosítja fel arra, hogy azt higgye, jobban is tudja csinálni.
A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy a C-osztályú túlfeszvédőt hova és hogyan kell bekötni. Hova alatt, azt értem, hogy a FI-relé elé vagy után. A hogyanon azt, hogy a földelés csatlakoztatása már kiderült, de nem tudom, a nulla és a fázis bekötése mindegy-e. Sajnos, sem az eszközön, sem a dobozán nincs jelölés. OBO gyártmány.
Ezen és hasonló közeli frekin nincs ami torzítsa a jelet, valamint saját visszavert hullámai sem gyengítik, esetleg közelben valami nagyobb adóteljesítmény, ami az adóban/vevőben indukál valamit, aztán vagy pont ezért fog hibásan megszólalni, vagy pont nem szólal meg, mikor kellene.
Szívesen segítek -és a kollégák is- az érintésvédelem információival kapcsolatban.
Sokadik érdeklődő vagy ebben a tárgykörben, ami egyáltalán nem baj, sőt, más olvasók számára is kiderül, hogy ez a vill. szer szakma egyik legfontosabb és legveszélyesebb területe, illetve annak szükségességére felhívja a figyelmet.
Egy dolog azonban már félelemmel tölt el: mégpedig az, hogy leírt és esetleg félreéltelmezett hozzászólások alapján otthon barkácsolni kezdetek a vélt biztonság fokozása érdekében és esetleg életveszélyes szereléseket végeztek, szakmai, szabvány fogalmak hiányos ismerete miatt. (pl.: nullavezető és nullázóvezető egyáltalán nem ugyanaz, sőt ha a nagykiterjedésű fémszerkezeteket a hálózat nullájával kötöd össze, ami üzemszerűen áramot vezet, esetleges áramkör nullavezeték szakadásakor a fémszerkezeteidet éppen feszültség alá helyezed.
Sokszor írtuk, hogy forduljatok szakemberhez, - s nem csak azért, hogy legyen munkánk, hanem azért, mert a villanyszereléssel nem sokszor lehet tévedni :(
Megj.: tapasztalatom alapján sok villanyszerelő szakmával rendelkező illetőnek sincs fogalma sajnos az EPH-ról, érintésvédelemről, Fi relé bekötéséről -hogy a szabványokról ne is beszéljek- stb... , azt hiszem a fórumozó szakik ebben megtudnak erősíteni. Nem fényesíteni akarom magamat, nekem is van folyamatosan tanulni valóm, a szakma most is óriás léptékkel fejlődik, képeznünk kell magunkat.
Nem bántani akarlak, sőt örülök, hogy sokan megtaláljátok a fórumot és érzitek, hogy a nagyobb biztonságotok érdekében valamit kell tenni, de azt sem szeretném, hogy ezzel esetleg komoly bajba sodorjunk benneteket, mert valamit rosszul értelmeztek, vagy rosszul magyarázunk.
Bocs, hogy épp Nálad "fakadtam" ki, de most volt alkalmam ilyen jellegű kérésre reagálni.
Tehát, ha a kombicirkónál, ahol egymás mellett van a gázcső, a vízcső és a fűtés cső, össze kell kötni ezeket? (bár sztem a církó fémesen eleve összeköti)
Igen de nem tudjuk milyen tapeta es hogyan tavolithato el. Lehetseges, hogy felvizezes utan siman lehuzhato akkor meg vissza is rakhato. Masik hogy van e ilyen meg forgalomban mert ugyessen de lehet reszeket potolni.
- a vesest a dugaljaktol kezdeni illetve a kapcsoloktol (kvazi nem is kell nagyon mert hamar porlik es omlik a regi vakolat, egy biztos regi berman csoveklesznek
- ha ez megvan akkor kell csoveket es dobozokat venni
- beszabni es berakni (gipsz + homok 1:1 keverekevel lehet rogziteni)
- majd vakolod (hagyomanyos vakolat homok - cement - mesz 3:0,1:1 arany)
- huzod a vezetekeket (lehetoleg 2,5 sodorott rez)
Vásárlás előtt egy kapcsoló levétele után kiderült volna, de ez már a múlt.
Nem akarlak riogatni, de 1% esélyed van, hogy a dobozok megtalálása után át lehet huzni a régi csőben. Ha tökéletesen készitette el az akkori szaki akkor az utána jövő kőmüvesnek/gázszerelőnek sokszor utjában van, és akár direkt akár véletlen ráütött stb, és már nem átjárható a cső.
Azonkivül az eredeti hálozathoz soxor hozzányulnak "hozzáértő" emberek, és nem csővel hanem akármilyen kéznél lévő vezetékkel folytatják, mert éppen kevés volt a konektorszám........
Amikor ide költöztünk, az előttünk lakó felújította az egész lakást faltól falig, de a barom szerintem nem húzatta újra a vezetékeket sehol, és amit még jobban furcsállok, hogy egyetlen kötődobozt sem látok sehol a szobában, az a gyanúm, hogy le lett tapétázva. Még abban az egyben bízom, hogy a vezetékek csőben futnak és akkor van esély az újrakábelezésre. Különben tapéta le, falat kivés mindenhol a lakásban, ami nagyon sokba kerülne :-/
alternativ kapcsolásnál a "hagyományos" alternatív kapcsolókat érdemes/illik alkalmazni, vagy billenőkapcsolókkal (csengő?) relés megoldással korrektebbül lehet ugyanazt megvalósítani?
Nem igazán irigyellek ha a lakásodban G1-es ( gumi-textil szigetelésű vörösréz) vezeték van akkor legalább 80 éves ,ha G2-es ( alumíniumra épült, kátrányos papír ) vezeték van legalább 70 éves a szerelés. szerintem három választásod van 1 .elköltözöl, 2 bízol abban ,hogy ha már ennyit kibírt akkor téged is kiszolgál 3. újrahúzod a lakást .De az ilyen régi szereléseknél célszerű a teljes korszerűsítés , régen általában egy lakásban 1-2 áramkör volt. Nem is beszélve a sok gyengeáramú cuccról ami gondolom nálad a falon kívül pókhálósodik.Addig is ne piszkálj semmihez , HALLGASS LACIRA TARTSD KÉZNÉL A TŰZOLTÓK SZÁMÁT ! :-))
Sziasztok , csak érdeklődnék hol lehet kábelt eladni illetve hirdetni ahol van némi mozgás , kereslet ! 7×1,5 , 250méter, olajálló árnyékolt ! OLCSON !!!! ha valaki tud valamit kérem írjon a horex@freemail.hu . köszi !!!van fotom ha kell !
Ma egy régi lakásba a kőművesek lebombáztak egy falat amin átment egy kaputelefon kábel egy muzeális portafon 2 voe típust diktáltak le telefonon van valakinek bekötési rajza S.O.S adam99@axelero.hu
Na megnéztem, a fürdőben és a konyhában valóban megvan a földelés, viszont ahány konnektor, annyiféle színű és kinézetű vezeték, mindegyik aluból van, és némelyik olyan régi, hogy rohad le róla a szigetelés, mintha nem is műanyagból lett volna, hanem ilyen szövetszerű szar.
Milyen módszerrel szokták behúzni a vezetéket a csőbe?
Akkor megnézem a konyhai illetve fürdőszobai konnektorokban, hogy megvan e a három vezeték. De még attól is tartok, hogy nem csövekben megy a vezeték, hanem be van vakolva :-/
Valószínüleg van földelés a lakásban. Régen úgy gondolták fölösleges földelt konektort szerelni a melegpadlós helyiségekbe. A konyhai villanytűzhelynek és a fürdőszobai mosógép konektornak biztossan kiépítették. Tehát, ha szerencséd van akkor a csövekben utánna tudsz húzni egy védővezetőt.
Egy 100éves téglaházban lakom Újpest központjában, és nemrég kicseréltem egy konnektort a szobában. Meglepődve tapasztaltam, hogy a föld nincs bekötve egyik konnektorba sem, tehát csak két vezeték van a falban.
1. ez gondolom azt jelenti, hogy semmit sem ér a földelt konnektor, ha egyszer a föld nincs bekötve
2. létezik, hogy az egész lakásból hiányzik a földelés, vagy csak anno nem húzták be, amikor szerelték?
3. lehet ebből valami komolyabb gond? Gondolok itt arra, hogy számítógép + erősítő + monitor, ezek gyakorlatilag mind földelt csatlakozóval vannak szerelve.
