A legtöbb esetben a megrendelő vagy a tervező választja ki a szerelvényeket, több cégnek is vannak olyan termékei ami hasonló paraméterekkel rendelkeznek mint amit mondtál. Ha mégis rámbizzák a cucc beszerzését akkor engem az érdekel, hogy legyen 4-5 modulig sorolható, és legyen jó nagy a paletta a pl 106+106, meg ISDN alj.....
A tapasztalt szakikat kérdezném LED-világítással kapcsolatban. Láttam fürdőszoba burkolatának fugájába vagy éppen álmennyezetbe beépített LED diódákat, ami kimondottan hangulatos világítást tud kölcsönözni, álmennyezetnél olyan, mintha csillagos ég alatt ücsörögnél. Hogy lehet ezt megvalósítani? Ezek 24V-ról vagy hálózatról mennek? Milyen tápegység kell (ha kell?), ha mondjuk 50-60 db 1W-os LED-et akarok egy kapcsolóra kötni? Hogy tudnám a fugába beépíteni ezeket a diódákat és a vezetékeket?
Holnap jönnek családi házhoz a villanyszerelők leállítani a szabvány dobozt fémlábakon amibe majd belejön a végleges lekötés földkábellel.
Új fogyasztási hely létesítése vagy mi a hivatalos neve.
Mekkora költségre számoljak, mert az áramot nem most kötik bele, hanem majd valamikor másfél hónap múlva jön a Titász belekötni, most csak a helyét alakítják ki, hogy legyen mibe rakni az órát.
Most kezdtem el szerelvényeket forgalmazni és kíváncsi volnék szakemberek véleményére. A termékeink elvileg a prodax classic minőségűek, de a prodax kétszer annyiba kerül. Nem tudom, hogy mitől jó egy villanykapcsoló vagy egy konnektor. Milyen fő szempontok szerint keres egy szerelő anyagot a munkáihoz?
Én részemről az 1 központi 100 mA-es FI- t támogatom több kismegszakító körrel, + a külső áramkörnek, gyerekszobának, ill hidromasszázsnak külön - külön 30 mA-es Fi relével védett áramkör ..... (még bonyolítható központi szelektív kioldásúval is - talán így a legjobb, így ritka a teljes hálózati kioldás)
Kösz hogy utánanéztél, elég drága ahhoz képest hogy Lacivill szerint "A kombi ÉV tipikusan 1 berendezés védelmére célszerű". Viszont a gondom Lacivill-nek hála megoldódott, mert egy szerelés nélkül egyszerű megoldást ajánlott, olyat ami konnektorba lehet dugni és ad egy konnektort ami fi-relé védett. Csak az árban tévedett hogy olcsó, mert kb 15e ft-ba került, ami elsőre sok, de egy életért talán nem. Legrand 16A/30mA. Nyilván a kínai selejtek olcsóbbak :)
Viszont a biztosítékszekrény komplett felújítása estén akkor ahogy te is mondod célszerű külön fi-relé+külön biztosíték körönként (ha nem szimpatikus egyetlen fi-relé össz-vissz).
Nagyker listaárnál megnéztem :Schneider DPNa Vigi kombinált Fi + kismegszakító 2pólusú a legolcsóbb 10 A C karakterisztika 30 mA FI listaára: 13100,- Ft + 20 % ÁFA / db.
Lehet, hogy a megoldásod kicsit drága lesz...... ha van hely inkább "járasd" meg külön kismegszakítón és Fi relén is, szerintem harmadár körül kijössz...
Tipikusan kerti gépekkel (fűnyíró/talajlazító...) kapcsolatban merült fel a fi-relé szükségessége, mivel a felhasználói útmutatójuk kifejezetten írja, sőt az egyiknél megköveteli. Ezek az eszközök kettős szigetelésűek, tehát nem oszt nem szoroz az hogy lenne-e egyébként védőföld, azaz a harmadik ér a konnektorban. Viszont ami miatt növelni kell a védelmet az az, hogy ezeknek az eszközöknek a használatánál sajnos a víz erőteljesen jelen van, mivel sosem lesz pl teljesen száraz a fű akkor, amikor ember ráér és még nincs sötét.
"Az ÉV egy tipikusan kiegészitő védelem."
Szerintem meg jobb is mint maga a védőföldes védelem (védőföldes készülékeknél) hiszen a körök áramának figyelésével old le. Arról nem beszélve hogy általában a mai eszközök jó része kettős szigetelésű, ahol ha a szigetelések sérülnek, semmi védelem nem lenne.
A hozzászólásodból a segítő és jó szándékot természetesen kiérzem, nem vitatkozás miatt válaszolok, hanem ismeretszerzés okán :)
Egyébként nem is olyan olcsó az a konnektorba dugható fi-relé védett konnektort szolgáltató megoldás, kemény 15e pénz, igaz márkás cucc, "legrand". Mindegy, inkább legyen jó minőségű, mint olcsóbb és ne működjön akkor, amikor kell...
Szia, szerintem hely bőven van, egyrészt most kerámiásak vannak, amik eleve vastagabbak mint a mai biztik, ránézésre van elég hely, de ez szerelés egyeztetéskor úgyis kiderül. Azért számításba kell venni azt is, hogy ha leold, és megy vele a ház, akkor az ember élete párja igencsak elkezd szitkozódni hogy eddig semmi baja nem volt a biztosítékoknak, most meg ki lett cserélve nagy pénzekért és az eredmény az, hogy nincs áram ;)
Mondjuk pl. a kazán áramkörére nem tennék fi relét, mert fűteni azért kell, mégha valahol elcsorog az a 30mA is...Kapcsolósra lenne jó elvileg megcsinálni, hogy oké tudjak róla hogy ott gond van, de addig is mennie kell amig a szerelő meg nem találja hol a hiba, de teszem azt tél közepén nem vicces ezzel szórakozni.
Ez az egyesével visszaadom az ágakat nem rossz keresési módszer valóban, köszönöm!
Természetesen tehetsz minden áramkörnek külön kombi Fi relét. Kérdés az, hogy mennyi pénzed van és mennyi hely van az elosztótáblán. Ha pl. 12 modulus táblád van és azon 8 ák. akkor, ha minden áramkörnek kombi Fi relét teszel akkor 16 hely kell. Tehát nem fog ráférni. Ellenben egy közös Fi relé (4 modul) ráfér. Ha közös az Fi és leold, akkor nem annyira bonyolult kikeresni a hibás áramkört. Lekapcsolod az összes kismegszakítót, felkapacsolod a Fi relét, utánna sorban a kismegszakítókat.
Amelyiknél újból leold az Fi az lessz a hibás áramkör. Persze lehetnek bonyolultabb esetek is. Ilyenkor minden áramkörnek a nulláját és védővezetékét is le kell bontani, majd az előző modon kikeresni a hibásat.
mit gondoltok a prodax (remélem nem írok hülyeséget) ip55 konnektoráról? az nem hogy csak kültéri, de "erős direkt vízsugár ellen is védett" akkor olyan rossz csak nem lehet. szerintem annak már zárnia kell rendesen.
Ebben maximálisan igazad van! Amúgy valami közöm van az elektromossághoz szakmámból kifolyólag, de az inkább IC-k, tranzisztorok, diódák stb. szintjén van, közöm nincs a villanyszerelési szabályokhoz, szabványokhoz... Annyit azért átlátok, hogy a feltett kérdésemben műkszik a "kapcsolás", gyengeáramnál kérdés nélkül megcsinálnám, ám a nagyfesz nem játék (a kicsi sem, hisz sokminden kigyulladhat, ha nem jól csinálják) . Az aggályaim abból adódtak, hogy mi van, ha megbontja vki az áramkört, s azt hiszi, hogy az izzók felől nem jöhet áram, ám ha kapcsol az alkonykapcsoló, akkor onnen visszajön a fázis a kapcsolók és az izzók közt lévő vezetékre. Ez miatt kérdeztem azt, hogy az általam felvázolt kapcsolás így rendben van-e.
"A kombi ÉV tipikusan 1 berendezés védelmére célszerű"
Ez meglepett. Ugyanis ha a "kombi" kiépítése olyan (ha olyan mert még nem láttam ilyet) hogy beszerelhető biztosítékdobozba, akkor miért nem mehet róla több eszköz is? A biztosítékszekrény általában nem arról híres hogy minden egyes konnektor/világítás oda csatlakozik, hanem csak fő ágak. Tehát így értelmetlennek látom. Abból indulok ki hogy nyilván jól tudod amit mondassz, végülis más szakmákban is vannak ilyen érdekes jelenségek, pl. teszem azt az "átfolyós vízmelegítőknél" ahol ugyan az ember azt gondolná hogy egy elég az egész háznak, valójában persze hivatalosan és komfortosan csak egy, azaz 1 db csaptelepre felel meg.
Azért gondoltam volna a "kombi", tehát fi+biztosíték egybe megoldásra, mivel felesleges átkötés ezáltal hibalehetőség megjáratni a fázist aztán újfent megjáratni a fi relén is. Akkor preferálom a külön biztosíték+külön fi relé megoldást.
"Modernizálásnál áramkörönként külön megszakitó+egy központi FI a legjobb."
Bavallom kicsit keresgéltem fi-relé témában, és számomra logikusan olvastam olyat, hogy a központi, azaz egy fi-relé azért nem jó, mert hiba esetén megy vele az egész ház, illetve nem lehet tudni, hogy melyik áramkör okozta a hibát. Tehát egy öregedő mosógép miatt teszem azt nincs áram az egész házban. Gondolom azzal egyetértessz, hogy a legjobb ha minden biztosíték mellett ott van a fi-relé is. Kicsit drágább ugyan, de az élet megér annyit.
"Ha kültérbe teszel elosztót az IP44 legyen minimum"
Természetesen, kültéri konnektor csakis kültérinek való "vízálló" konnektor lehet, szerintem a kritikus pont annál az, ahol a kábel becsatlakozik. Nem nagyon láttam kültéri konnektorból olyat ami rendesen csavaros gumis és rászorítva zár. Ezért jobb híján úgy forgatom hogy alulról menjen be a kábel - ez segít kicsit. Helyesebben forgatnám, mert veszélyessége miatt nem szereltem még kültéri konnektort, egyelőre csak leszedtem ami ott volt, mert szénné égett az egyik érintkező, nyilván erősen KH-ssá vált.
"szerintem elég lenne ha vennél egy olyan védelmet ami konektorba dugható, és abba mehet a hosszabbító, mert elég olcsón kapható szaküzletben."
Szóval van ilyen? Szuper. Túlzásnak tartottam egy konnektor védelme miatt külön biztosítékszekrényt + fi-relét, bár... azért a plussz biztosíték jól jön. Esetleg ha tudnál valami nevet/típust mondani amivel rákereshetek egy ilyenre az jól jönne.
"Egy fázisnál igaz amit leirtál, 3 fázisnál 4be-4kimenet van."
Több ér több figyelendő ágat kíván nyilván. Azt is olvastam, hogy csak ilyen 4-es relével szabad a 3 fázist figyelni, mert csak ez képes korrekten ezt kezelni, az "1 fázisra való" még ha db-számban megvan - az nem.
"Azért felújitásnál a földelőszondáról, EPH-ról, és a nullázásról se feledkezz meg."
A gond az, hogy a házat készen vettük, egyik konnektorba sem megy 3 ér, tehát lehetne ugyan földelőszondát csináltatni, csak éppen minek. A konnektorok két ere, ami ráadásul itteni szabvány szerint khm inkább hagyjuk. Festve nemrég volt, tehát végigvésni/vésetni a falakat mostanában nem fogjuk. EPH gondolom a képzett villanyszerelő számára információ. :)
Lehet nem lesz szimpatikus a válasz, de ha otthon valaki barkácsol az egy dolog, de szivességért/pénzért olyan tevékenységet folytatni amihez nem értesz az nem helyes!
Igazából nem akartam a föld alatt vinni 230 V-ot, mert nem tudom, hogy hogyan kell azt megtenni biztonságosan... (aki akarja, mondja el, mert kíváncsi lennék rá - kell az máskor is). Előbbi okból kifolyólag a 12 V mellett voksoltam, s a mozgás érzékelést megoldom biztonságtechnikai érzékelőkkel, igaz, nem tudom, hogyan reagálnak majd a napfényre, hány évig bírja majd a lencse...
Véleményem szerint sokkal egyszerűbb 220V-os mozgásérzékelőket feltenni.
Ezekben gyárilag benne van az alkonykapcsoló is és az időzítés is. Az érzékelőktől jövő kapcsolószálat kell abba dobozba bekötni, ahonnan a külsőlámpák kapcsolódnak.
A kombi ÉV tipikusan 1 berendezés védelmére célszerű. Modernizálásnál áramkörönként külön megszakitó+egy központi FI a legjobb.
Ha kültérbe teszel elosztót az IP44 legyen minimum, szerintem elég lenne ha vennél egy olyan védelmet ami konektorba dugható, és abba mehet a hosszabbító, mert elég olcsón kapható szaküzletben.
Egy fázisnál igaz amit leirtál, 3 fázisnál 4be-4kimenet van.
Azért felújitásnál a földelőszondáról, EPH-ról, és a nullázásról se feledkezz meg.
Kismegszakítót ügye nem nagy ügy beszerelni, bemegy a fázis, kimegy a fázis.
Újabban azonban életvédelmi szempontból érdemesebb lehet kismegszakítóval kombinált fi-relét alkalmazni. Na ez utóbbihoz még nem volt szerencsém. Az elvét végülis tudom, neki nem elég a fázis, hanem a nullára is szüksége van, hiszen akkor old ki, amikor a két kimeneti ágon átfolyó áramerősség különbsége meghaladja a gyártási paraméterében szereplő hibaáram értéket, azaz tipikusan 30mA-ert. Röviden, ennek akkor 2 bemenete, 2 kimenete van, azaz be a fázis-nulla, és ki a fázis-nulla. Védőföldhöz nincs köze, nem érintkezik vele.
Kérdezem én hogy ezen kívül van-e valami extra amit a fi-relé bekötéséről/szereléséről tudni kell. Plusszban én csak annyit tudok hogy a kimenet nulláját nem szabad földelni mert akkor nem működik megfelelően a hibavédelem.
Megelőzendő a letolásokat (ha kérdezel nyilván nem értessz hozzá, akkor pedig eszedbe ne jusson szerelni ilyet) a kérdésem fő oka az, hogy igen gányul dolgozó villanyszerelők vannak a környezetemben, illetve nem bízom meg vakon más munkájában, ezért szeretném tudni hogy ha szereltetek, mire figyeljek, mivel szándékozom a ház teljes biztosítékszekrényét (ami még a régi kerámiás) modernizálni fi-relével kombinált kismegszakítókkal, és szeretném nyomon követni hogy jól csinálják-e meg. Amit viszont addig is feltehetőleg magam fogok megcsinálni, mivel az előbbi egyeztetés/időpont miatt hónapok kérdése, hogy az eddig csak simán egy belső konnektorból a házon kívülre vezetett konnektor védett legyen pl fűnyírás esetén, hogy ezt a kábelt megszakítva közé teszek egy fi-relével kombinált kismegszakítót (30mA/16A) egy kis biztosítékdobozba, persze válaszaitok, tanácsaitok figyelembevételével.
Simán meg tudnám csinálni de nem mertem, gondolván, hogy jön a leolvasó aztán nem tetszik esetleg neki, hogy a mérőtől dirrekt kötés megy a házhoz, hiszen végül is azért van a karón a mérő, mert a házban nincs villanyóra.
De ha nem lehet gond az összekötés akkor simán megcsinálom.
Azért lenne jó a földelés közvetlen a tanyán mert elég hosszúnak tűnik nekem az az 50 méter vezeték a mérőig, és ha ott lenne csak föld esetleg nagy lenne az ellenállása amenyit én értek hozzá, de lehet, hogy hülyeség.
A tanya olyan 50 m-re van a mérőtől és egy 7-8 eres régi földkábelen megy be az áram, de abból csak két szál van egy dugvillára kötve ami be van dugva egy konnektorba. A földkábel egy piros egy kék és egy csomó fekete vezetékből áll.
Homoktalaj van, ezért gondoltam, hogy hátha sikerül leverni rézcsövet ha elvágjuk a végét hegyesre.
Gyári szonda is jó lenne, de eddig még sehol nem kaptam, illetve 3-4 mm átférőjű vezetéket szerettek volna szonda gyanánt adni.
A vassal azért nem vagyok kibékülve mert leverni persze letudom de a hozzákötés elrozsdál gondolom és akkor semmit nem ér a továbbiakban.
A karó mellett egyébként áll ki a földből egy girbegurba köracél sehova se kötve ami olyan 6-8mm-es de még nem néztem, hogy azzal mivan, vagyis végződik-e a vége egy szondában vagy sem. Csak saccolom, hogy azt szánhatták földelésnek.
Szevasztok! Érdeklődnék a következőről: van egy világítás, mely két kapcsoló működtetésével két helyen is le és felkapcsolható. A kapcsolókból a vezetékek felmennek a padlástérbe, s ott egy csomópontból 5 db kültéri lámpát látnak el. Az ügyfél azt szeretné, hogy építsek ki az udvarára mozgásérzékelő hálózatot (12V-ról fog működne), mely mozgás esetén egy alkonykapcsoló és egy időrelé segítségével a fenti csomópontra kapcsoljon fázist. Így a kapcsolókkal is tudná vezérelni a külső világítást, valamint ha sötétedés után mozgás van a kertjében, akkor szintén felkapcsolódna a világítás. Azt természetesen tudom, hogy a fázis csakis ugyanaz a fázis lehet, amely a világítás kapcsolóira is megy. Az a kérdésem, hogy ez a kialakítás így szóba jöhet-e, avagy életveszélyes, teljesen szabálytalan? Nem akarnék börtönbe kerülni...
Ha a földfelé halad, akkor TN rendszerű hálózaton, minden becsatlakozásnál (közcélú légvezeték hálózaton 250M-enként) le van földelve a nulla és ide záródik. Ha TT rendszerű akkor aTR. csillagpontja van leföldelve és ide záródik.
Van egy harmadik eset, de ez a gyakorlatban ritka a szigetelt csillagpontú hálózat, ilyen esetben a hálózat kapacitásán keresztül záródik.
Két kérdésre szeretnék választ kapni, ha valaki tud, légyszi segítsen.
1. Ha egy fogyasztó be van kapcsolva, akkor ugye a konnektor mindket csatlakozójával érintkező vezetéken ugyanannyi áramerősség vagy töltésmennyiség halad át? (fázison és nullán is) Ha áramerősség-mérővel megmérjük, ugye ugyanannyit kell mutatnia?
2. Ahogy én tudom az áram mindig valamilyen körben halad "áramkörben".
Ha a földelés felé terelődik, akkor is meg van ez a kör? Azt el tudom képzelni hogy a földön keresztül halad, de akkor hol záródik ez a kör?
erre a tanyadologra visszatérve. Gondolom hogy az óraszekrényben a konnektor már nincsen plombálva, csak maga az óra meg előtte a kismegszakítók. Akkor (laikusként) miért nem szeded le az egész konnektort, kell az oda neked? Túlmelegedhet, stb. Nem egyszerűbb ott azon a ponton fix csatlakozást létesítve az egészet egy sokeres földkábelben elhozni a házig mintha az áramszolgáltató tenné ugyanezt? Ugyanolyan keresztmetszettel mint amivel eljött a konnektorig. A kábel méretezését majd megmondják az itteni hozzáértők. hmmm?
Hát, a többfázisú fogyasztó áramköreit csak több(3-)fázisú fi-relével tudod védeni. Azt persze megteheted, hogy a többfázisú és az egyfázisú fogyasztókat tápláló részeket szétválasztod, és külön-külön fi-relékkel véded őket. Az a lényeg, hogy a fi-relé "mögötti" szakaszon már sem a nullát, sem a fázist nem kötheted össze semmivel, ami a fi-relén kívülről, más módon is tudna fázist vagy nullát kapni.
Földelő szonda gyanánt alkalmas lenne, egy 1/2 vagy 3/4 colos réz fűtéscsőből vagy 3m hosszút hegyesre vágni és szépen leverni a fal tövébe, majd egy 5mm vastag sodrott zöld-sárga réz vezetéken bevinni az összekötő dobozba?
A tanya jelenleg úgy kap áramot, hogy egy karóra van lekötve az áram és ott van az óraszekrény és onnan megy be a tanyába az áram olymódon, hogy az óraszekrényben lévő 220 konnektorba van bedugva a hosszabító vége. :(
Ezt nem tartom szerencsésnek mert így ugyebár attól függően, hogy a dugvilla hogyan van bedugva, a fázisvezeték és a nulla felcsrélődhet bent a tanyában.
Az elektromos gépek rendben mennek, de egy villanybojlert is szeretne az ismerősöm és ennek csak úgy állnék neki, ha előtte megcsináljuk a földelést, inkább legyen túlméretezve mint alul, ezért akár négy méteres csövet is leverhetek csak tovább tart. A rézre azért gondoltam, mert az nem rozsdásodik, bár nagyobb költség.
A villanykarós áramszekrényben 3x16 A van és ennek kapcsán ha már ilyen hosszabbító bedugós módszer, azt találtam ki, hogy a 400V dugaljzatba legyen inkább bedugva mert ha abból vesszük a fázist meg a nullát, akkor azt nem lehet másképpen vagyis felcserélve bedugni.
Elvileg ebben az aljzatban van földelés is de azért mégis szeretnénk megoldani, hogy a tanyán közvetlenül is legyen egy a biztonság kedvéért.
még nincs FI relé, de szeretnék. Ha jó vettem ki a szavaidból, itt csakis 3 fázisú fi relét szabad használnom ugye, a "szétosztó" kismegszakítók elé, de az óra után kötve (hogy hogyan, azt itt olvastam a fórumon, gondolom ugyanez a helyzet a három fázissal is mint eggyel)
Van 16A-es áramszolgáltatói biztosítékom, az én oldalamon két 16A-es és egy 10A-es. Beköthetek-e eléjük egy nagyobb amperszámú érintésvédelmi relét? (32A/0,03A például) (Nem olcsó az ÉV-relé, és ha később bővítést kérek, akkor nem kéne kidobni) Így hibaáramra az oldana le, túláramra meg az eddig is meglévő biztosítékok.
Még egy dolog: ha van fi-reléd, akkor az ugye háromfázisú, azaz a fázisaidon nincsenek külön-külön egyfázisú fi-relék? Mert ha lennének, akkor a fi-relék után a nullák már nem egyesíthetőek ismét, és minden fogyasztóhoz csak a fázisához tartozó szétválasztott nullát lehetne bekötni. Értelemszerűen ebben a bekötési megoldásban nem is lehetne több fázist ugyanazon fogyasztóhoz bekötni, hiszen ott a nullákat össze kéne kötni.
A z/sárgára forrassz egy feketét, és huzd át vele ha tudod, átszinezése főbűn!
Ha egyszerre fogod a sütőt, meg egy lapot használni az a nullát igencsak melegíteni fogja, kötéseket ebbe a hálózatba nagyon nem illik tenni, a csokis végképp hmm...
Akkor ez asszem EON terület, szerintem menj be az ügyfélszolgálatunkra, és kérj 32A-re bővitést, ha azt mondják, hogy ehhez kell regisztrált szerelő akkor kérdezz rá, hogy 25A-nél mi a helyzet, talán ahhoz még nem kell...............
A zöld/sárga vezeték átszínezését nem ajánlom, nagyon szigorúan tiltja szabvány.
Én a háromfázist kötném a sütőhöz is. Tehát lepárhuzamosítanám a főzőlapot a sütővel. Persze ezt csak akkor érdemes így megcsinálni, ha a sütőnek is van háromfázisú bekötési lehetősege. A legtöbbnek van.
nagyon sokat segítesz, ma tervezem összekötni ezeket a drótokat. Akkor ha jól értettelek, csináljam azt, hogy 2xfekete,2xkék,2xzs (6 szál) helyett jelöljem át a vezetékeket 3xfekete, 1 kék, 1 zs-ra, ennek megfelelően (minden ponton megjelölve, meg az általam készített bekötési rajzocskán is átjelölve) kössem is be? A végponton pedig a 3 fázist adjam át a főzőlapnak, illetve 1-et leágaztatva a sütőnek? bevallom a vezetékek terhelésének csökkentése érdekében ha már gányolok úgy is :) akkor a fennmaradó 1 zöldsárgát direktben fázisként húznám a sütőnek elkerülve a főzőlapnál a leágaztatást (a nulla és a védő lesz csak közös), ez így jobb? akkor neki is lehetne külön kismegszakítója.
Megcsináltam rajzon (elnézést de nem vagyok vmi profi).
FAQ1:
akkor már csak az a kérdés maradt, hogy ugye az egy szál nulla meg egy szál zs nem fog semmiképpen túlterhelődni, akkor sem, ha megy egyszerre minden?
FAQ2: gondolom ez a rendszer csak akkor működik ha a főzőlap és a sütő nem megy együtt, mert ellenkező esetben f2-t túlterhelnék (vagyis leold az f2-nél a kismegszakító).
A háromfázis, ha szimetrikusan van terhelve, akkor a nullán nem is folyik áram.
Persze a tüzhelyet ( főzőlapot nem ismerem), de a nullán csak az az áram fog folyni ami az asszimetrikus fogysztásból adódik és ez nem lehet több az egy fázisban folyó áramnál. Kicsit bonyolult.:))) Jó lenne, ha háromfázisra kötnéd. Mivel ez ohmos fogyasztó, nem fog bezavarni a hifinek. Azoknak úgyis külön kismegszakító lessz.
Ja kérdeztétek: a konyha a táblától becsatlakozási ponton kb 3 méterre van, a leghosszabb vezeték kb 10m, de ugye párszor (muszáj) meg van szakítva ahol kötnöm kell elosztódobozokban.
Jancsii köszönöm a jó tippet, ráadásul közel van Szentendréhez nem kell átautózni a fél várost. Holnap meglátogatom őket és amíg a hitelkártyám tart :( kivásárolom őket a készletükből. Jó áraknak tűnnek.
"Háromfázis esetén a nulla azonos keresztmetszetű lehet a fázisokéval." ez egy nagyon fontos gondolat, ha visszaolvasol vagy 10 hozzászólást pont ezt kérdeztem, azzal kiegészítve, hogy mivel utólagos áthúzás (bergmann csövek a régiek), ezért kicsit zsufik a csövek, nem fog attól jobban melegedni a nulla hogy nem "egy fázist megy, két ütemet hűl", hanem "két vagy három fázist megy, és nulla vagy egy ütemet hűl". Amikor azt írtam "megy" úgy értettem van rajta áram, amikor "hűl" akkor nincs rajta áram.
Lehet laikusként nem voltam eléggé egyértelmű. sziasztok, vadiúj a konyha kábelezése, nincs semmilyen másik kábel a falban. Összesen csövekben az alábbi a kábelezés:
3 szálon 1.5-es sodrott vezeték egy konnektorhoz (dedikáltan a mosogatógépnek a vizesblokk alá kerül), másik vége külön 10-es B kismegszakító, és direkt az órához fázis1-re
3 szálon 1.5-es sodrott vezeték a konyha két végén lévő konnektorhoz (leágaztatva egyik a másikból), ezek mindegyike 4-es sorolt konnektor lesz, külön 10-es kismegszakító B, és direkt az órához, fázis1-re. Ezek lesznek az apróbb háztartási gépeké, beépített mikró lesz, tehát az nem számít annak.
3 szálon 1.5-es sodrott vezeték a konyha közepén egy dupla konnektorhoz (két beépített hűtő, beépített mikró), külön 10-es kismegszakító, és direkt az órához, fázis 1-re
3 szálon 2.5-es tömör réz vezeték a sütőig, a drót végén falon kívüli szerelődobozt szeretnék és ott kötni a sütőt be, az óra felőli oldalon külön C-s 16-os kismegszakító, és direkt az órához fázis 2-re.
3 szálon 2.5-es tömör réz vezeték a főzőlapig,m falon külső szerelődobozt szeretnék, és ott kötni a főzőlapot be, az óra felőli oldalon külön C16-os kismegszakító, és direkt az órához fázis 3-ra.
Na és itt csesztem el, mert nem elég 3 szál (fázis, kék, sárgazöld) a főzőlapig, 4, de akár 5 szál kellene (2 v. 3 fázis). Három fázist semmiképpen NEM akarok kötni a főzőlapba, egy fázisra szükségem van amin a nappali is fog menni, kényes hifi cuccaim vannak, nem akarom egy fázisról a főzőlapot és a hifit üzemeltetni.
A kábelek egy-két sarkonként (sajnos) szakítva vannak, ott vannak kötődobozok, melyeken csokikkal kötnék (wagót nem szeretem), de semmilyen más leágazás nincs, mindenhol a három vezetéket együtt viszem. Egy helyen van baromság ahol egy csőben mennek a fázisok, és egy kék és egy sárga, a másik csőben a maradék kék és sárga vezetékek de már mindegy, nem fogom áthúzni mert van benne egy törés, a vezetékek nehezen mozdíthatóak. (álmos voltam)
A konyha világítása (értsd: villanykapcsoló, a beépített konyhapultvilágításnak a kábel) a konyhába bejövő egyik 1.5-es (mosogatógép) szálról ágazik le és onnan megy többfelé, villanykapcsolók stb. 1.5-es vezetékkel.
Na most lehet csesztetni :D Kíváncsi lennék mi mindent rontottam el.
Amit én ajánlok az szentségtörés lessz a kollégáknak, de a szükség törvényt bont.:)))
Az egyik kék vezetéket (nullát) színezd át feketére mindkét végén. Ha nagyon precíz akarsz lenni akkor lehet kapni fekete zsugorcsövet amit ráhúzol és rámelegíted.
Ez lessz a harmadik fázisod. Így a megmaradó egy kék a nulla. Háromfázis esetén a nulla azonos keresztmetszetű lehet a fázisokéval. A két védővezető közül csak az egyiket kell bekötni a másik fölösleges. A Fi reléd nem fog leoldani!
Elsőre azt gondoltam, hogy a két nulla, az igazából egy nulla, és egy földelés.
Jobb lenne ha leirnád milyen vetekékeid vannak a tűzhelynél, és kb. a táblától mennyire van. Szerintem nézd meg ki a kiemelt forgalmazó a prodaxnak......
!! most jut eszembe hogy mintha lett volna itt egy vita. valami hagyományos 3 fázisú villanysütőről, hogy a 3 azonos keresztmetszetű fázisvezeték mellett a negyedik kék nullavezeték keresztmetszete mekkora legyen?
a) ugyanakkora, nem lesz nagyobb melegedés (szerintem ez hülyeség) b) ugyanakkora, de 2x akkora lesz melegedése c) nagyobb
értettem. azaz ha két fázisról érkezik a cuccos, hiába két fázisként "dolgozom fel" a főzőlapban, a "kijövő" két kék nullát nem köthetem össze, ha meg csak egyet használok nullának, 6 kw-ttal simán elég a falban.
Ez nem jó hír... A prodaxszal kapcsolatban esetleg tudsz segíteni? Hétvégén már festenénk de előtte jó lenne megvenni a konnektorokat meg befejezni végre két hónapja a konyhát...
szia a földkábelt én megkérdeztem nemrégen, azt hiszem egyszeri hálózatfeljesztési díja van, a földkábelt TE nem áshatod ki csak ők, tehát ennek van egy méterdíja (gondolom nem kevés), plusz kell az önkormányzattól is szerintem engedély mint nekem, mert ha pl út alatt át kell fúrnod vagy ha a ház előtt van az oszlop, akkor is egy kis szakaszon fektetned kell közterületen kábelt, és ha ők fél év múlva odatervezik a csatornát, mi van? stb stb.
kicsit elcsesztem anno régen - mert nem hallgattam rátok illetve ezt eszembe nem jutott megkérdezni - a kábelezést, így most sok minden más mellett 2x3 szál (fekete, kék, sárgazöld) 2.5-es kábelt hoztam be külön külön kismegszakítókon keresztül direktben az órától, egyet a villanysütőnek, egyet a kerámia főzőlapnak. Csakhogy a legtöbb főzőlap 6-7kw, ezért egy 2.5-es vezetékről nem megy, ráadásul nálam csak 3x16A van.
Megoldható az, hogy a főzőlapba bekötöm mindkét fázist (vannak ilyenek amik egy, két vagy három fázisról mennek, külön fázisvezetékeik vannak) de az egyiket bekötöm a sütőbe is (valami brutálabb csokival leágaztatás a főzőlap előtt)? (inkább nem használom a kettőt együtt, minthogy a főzőlap felét használhassam csak, tehát az garantálható hogy a főzőlap és a sütő együtt nem fog menni).
Amik felmerültek kérdések:
1. Ilyenkor ugye a főzőlapba mindkét fázis mellett mindkét nullát is be kell kötnöm, hogy ugyanannyi legyen a bemenő keresztmetszet mint a kimenő? Igenám de ekkor össze kell kötnöm a két nullát a főzőlapnál direktben, amit szándékosan direkt az órától külön hoztam. Jó ez így?
2. mi a helyzet a két szál védővezetékkel?
3. a főzőlapok többsége úgy megy, hogy pl. az erősebb két főzőhelyen használja az egyik fázist, a gyengébb kettőre a másikat? Tehát ez pl. kimérhető, melyik főzőhely melyik fázist használja?
4. Mit szólnak a külön kismegszakítók, ha belül ott a főzőlapon belül a két bekötött fázis "találkozik"? vagy ez hülyeség?
Sziasztok, tudna valaki segíteni hogy prodax NOVA család spécibb tagjait (ezüst süllyesztett csatlakozóaljzat, színes vízszintes sorolókeretek) hol tudok bp-en olcsón vásárolni?
Túl a 120 darab kiadott felülvizsgálati jegyzőkönyvön, bátran leírhatom, hogy soha, senki nem kötött bele a kalibrációs periódusidőmbe.
Érintésvédelmi Munkabizottság szerint (vezeti: Kádár Aba) kettő évente célszerű a vizsgáló cuccokat kalibráltatni. Ezt olyan "laborban" kell végeztetni, amely akreditált. A kalibrálási jegyzőkönyv szövegezésében ezért szerepelnie kell, hogy a kalibrálási folyamat (és a mért értékek) a nemzeti etalonra visszavezethetők.
Szóval én maradok a kétévenkénti kalibrálásnál. Mindamellett, hogy már egyre ritkábban és csak a régi (meglévő) klienskörnek mérek, mert kezd unalmassá válni a feladat....-így az új emberkéket továbbpasszolom ...-hadd' jöjjenek a most vizsgázottak is :-))
A kyoritsu műszer kb. hány másodperc alatt mér mondjuk 30 mA-es Fi relé alatt hurokellenállást? A Metrel kb. 40 sec, kicsit soknak tartom.... de lehet, hogy nem az....
Én nem tapasztaltam eddig "elmelegedést" a Metrelnél, de nem rossz ötlet, valószínű holnaptól nekem is sűrűn "elmelegszik" :-)))
Tudom, hogy a jegyzőkönyvkészítést a célműszer is tudja, csak így egy helyiségen belüli mérések nem kerülnek egy lapra, és ráadásul két v. több műszert kell cipelni magaddal + mindegyik mérő cuccait, összességében a kalibrálás is drágább, mint egy kombi műszer minden mérési feladatra történő kalibrálása.
(Sajnos a kalibrálás díja erősen összemérhető a műszer árával.....)
...értem. Majd meglátod -bármelyik verziót is választod- az első pár mérés után fogod mondani...hogy miért is nem váltottam előbb modernebb készülékre!? Nincs ám gondom az ÉV-univerzál kategóriával (mai napig megvan az is és viszem magammal tartalékként, ha messzebre megyek) a HT Speedtest 2018 mellé (mely' végülis a Macrotest kistestvére)
Földelésméréshez egy Norma D3905 célműszert, míg szigetelésv.-hoz a "savanyú arnold" CA. 6523 szintén célműszerét használom.
Kalibráltatni -bevallom-csak kétévente szoktam (MEE ÉV-MUBI ajánlása szerint) ...ellentétben a kalibráló cég évenkénti javaslatával.
Nekünk a kyoritsu nagyon bevált, kb. 4 órán keresztül lehet vele folyamatosan dolgozni elmelegedés nélkül, tud hurkotmérni fi alatt is, azonnal számol zárlati áramot. Földelésmérésre talán jobb egy régi 10A-es műszeret szerezni áramváltóval. A metrelünk 100 mérésenként elmelegedett, azt ihattumnk 6 KV-t naponta miatta :-)
Két éve ugyanezen gondolkodtam: a piacot akkor alaposan körbejártam, az alábbi 2 műszer volt nálam befutó, az első nyert, mert jobban bővíthető és az alap letöltő szoftver benne van az alapárban az olcsóbb változatban is
A második nagy előnye a tudása és a kisebb mérete lett volna.....
Az eddigiek alapján nem választottam rosszat, az ÉV Univerzál és XS műszer bekerült a hátsó sarokba. Már csak akkor viszem ki, ha nagyon koszos, poros a mérési hely pl: öntöde.
ha a műszer adattárolós, mint a Metrel Eurotest 61557, akkor számítógéppel összekötve, letöltöd az adatokat, s a hozzá kapott progi egy dokumentumban elkészíti a komplett mérési jegyzőkönyvet a különféle mérésekkel egyetemlegesen dátum/óra/perc feliratozással.
Nem ez a fő tevékenységem. Azt lehet mondani, hogy ritkán, de akkor sokat mérek.
Idén már volt egy főiskola amit mértem. Kilátásban van egy nagy áruház lánc. Volt pár munkám ahol csak földelési ellenállásokat kelett mérnem. (autópályák meletti kerítések, telefon segélykérők).
Ezenkívül csak a saját munkám után szoktam mérni és jegyzőkönyvezni.
Eddig a jó öreg ÉV Universált használtam, de szeretnék mostmár egy modernebb műszert beszerezni.
Jól járjad körbe a témát és legelébb azt kell pontosítanod, hogy mit és mennyit akarsz mérni.
Szerintem ez hasonlítható egy gazdagon és egy szerényen felszerelt irodához. Ha sokat és sokan nyúzzák az IT eszközöket, akkor minden funkcióra külön célszerű végeszközt alkalmazni (külön másoló, külön fax, külön nyomtató, szkenner...stb)
Ha szerényebb a lehetőség és a leterheltség, akkor egy darab multifunkciós eszközt kell venni.
Ha a komplex műszered elszáll, akkor az visz mindent és megálltál.
Ha célműszereid vannak, akkor több lábon állsz...-de ez többe is kerül.
Kalibrálás tekintetében teljesen jogos Stewevill 8545-je. Ezt is mérlegelni kell.
CAT osztály tekintetében is fuss egy kört...de legalább hasonlítsad össze ez alapján is a vásárlandó cuccot/árat.
Rolad jutott eszembe! :-) Hozod a bill.-t kitakaritom, addig meg kotozgeted a tyukbeleket! ;o) Komolyra forditva a szot: Amugy igen, pesti vagyok. Csak nehany szerelo sikitva menekult az osszetoredezo aluminium vezetekektol, a masik fele meg arcatlan volt kicsit, mikor penzrol kezdtunk el beszelni... Akkor mar inkabb egy "ismeros" verjen at! ;o)) Dobj egy emilt legy szives, mert a tied nem publikus... Koszonom!
Urak(holgyek)! Segitseget szeretnek kerni! Panelban kellene egy osoreg biztositektablat lecserelni valami modernebbre es a haloszobaba behuzni foldelest, legalabb egy konnektorhoz... Tudtok erre megbizhato es nem horror aron dolgozo szakit ajanlani? Koszonom!
amiket néztem, ott 2 csavarlik van. elég 2 csavar rögzítésnek? villanyász boltban lehet külön csavart is venni, vagy eleve olyan dobozt keressek, amihez jár ez is?
Eltünt egy üzim az éterben, mindegy mégegyszer: www.meter.hu -n nagyon javaslom a Metrel 61557 műszert mindent mér ami a 2364-ben szükséges lehet. (igaz, borsos az ára, de megéri!) Egy kombi műszert célszerű venni, mint több célműszert, mert 1 év a javasolt kalibrálási intervallum és műszeremként 18- 20.000,- Ft + Áfa a díja...
Most én is akarok vásárolni egy kombinált műszert (hurok, földelési ell, szigetelési ell.) ami mindent tud. De az itteni árakat elnézve, talán jobban járok, ha külön külön célmüszereket veszek.
az egyszerűbb (-->olcsóbb) szerelődobozokból létezik külön vízszintesen és függőlegesen sorolható? ahogy néztem, vannak a drágább fajta nyolcszögletűek, de én most a sárga ill. narancs színben kaphatókra gondolok, ahol a belső oldalon egymással szemben van két recézett rész, ahova a szerelvény karmai jól be tudnak akadni. az eddig a kezembe került dobozoknál ez mind úgy kerül jobb és bal oldalra, ha a doboz "soroló-nyúlványai" fent illetve lent vannak, vagyis vízszintes sorolás esetén a recék fent illetve lent vannak, és így a szerelvény csak úgy szerelhető be, ha a jobb és bal oldali, csavaros rögzítéshez szánt részhez akasztjuk a karmokat.
No akkor, a kéket a kékkel kösd össze a 3 barnából egyet vegyél külön, és azt kösd össze az egyik feketével, éa a másik fekete meg a 2 barnához..............
A foglalattól kijön egy kék és egy barna kábel. 3 foglalat van. Eddig úgy müködött hogy a 3 kék kábel összevolt kötve a plafonból kilógó egy fekete kábellel, illetve a 3 barna kábel összevolt kötve a plafonból kilogó kék kábellel. A kbi 2-105 kapcsoló egyik kapcsolójával egyszerre müködött a 3 foglalat. A kbi 2-105 kapcsolóból 3 fekete kábel van bekötve. A plafonból logó fekete és kék kábel felcserelése nem változtatott semmit, égett egyszerre a 3 foglalat (égő). Köszi előre is.
Én se szoktam, de ha elolvastad az éjszakai eszmecserét ott leírtam egy esetemet, amikor a létra tetején kapaszkodtam a fém kábeltálcába a másik kezemmel meg megmarkoltam egy sérült szigetelésű MBCu kábelt.
Mea Culpa! A plafonról kettő fekete; 1 kék és 1 zöldsárga kábel jön ki. A 3 égő egyszerre monden variációban ég, de 2+1 egy variáció nem. Holnap folytatom. Addig csinálom amíg nem fog müködni.
A zöld vezetéket kicseréled valami más színűre, amiben fázist lehet odahúzni. Csilláron belül is ezt csináltam, "zöldsárga"+fekete a fázis, kék a nulla, sztán áthuzaloztam, nekem ne egyszerre világítson az 5 ágúm, hanem 3+2.
Lenne egy problámám: Van egy 3 ágú csillárom, ami egy kapcsolásos, ami az én értelmezésemben az, hogy egyszerre tudom le vagy felkapcsolni. Át szeretném szerelni két kapcsolósra. A kapcsoló most is kétkapcsolós. A plafonról háróm vezeték lóg le fekete, kék, sárga-zöld. Ami engem érdekel, az hogy a 3 égős csillár vezetékezését hogy kell megcsinálni. Gondolom kiderűlt, hogy nem nagyon értek az egészhez, de szeretek bütykölni. Nekem az is elég, hogy hol tudok ilyen kötés rajzot találni. A googléval sajna nem jártam szerencsével. Köszönöm szépen előre is. Bocs a Láma kérdésért, de nekem ez a probléma.
Ti nem tudtatok aludni, vagy személyesen akartátok hajnali 2 kor átállitani az órát?:)
Különben a nagy kérdés megoldása egy katalógus kinyitásával eldőlt volna!.
Nálam most egy Legrand volt kéznél, és a görbe alapján egy 30mA-es FI 0,1 sec alatt old le, addig az átfolyó áramot a pillanatnyi feszültség, éa a pillanatnyi ellenállásod dönti el, a görbe szerint a relé nem szól bele.
"és az én pongyola szóhasználatomban ÉV relé ( ÉletVédelmi, ÉrintésVédelmi ) nevű eszköznek az a funkciója hogy megszakítja az áramot ha a fázis és nem nulla ( pl. Te )között a specifikációnál nagyobb áram folyik. Így védi meg pl a Te életedet."
Helyesen: ...megszakítja az áramot, ha a fázisvezetőn és a nullavezetőn folyó áramok különbsége nagyobb, mint a specifikáció...
Az ÁVK ( magyar) RCD ( angol) FI ( német ) és az én pongyola szóhasználatomban ÉV relé ( ÉletVédelmi, ÉrintésVédelmi ) nevű eszköznek az a funkciója hogy megszakítja az áramot ha a fázis és nem nulla ( pl. Te )között a specifikációnál nagyobb áram folyik. Így védi meg pl a Te életedet.
De nem csak azt védheti, mert ha nincs ilyen eszközöd akkor a fázis és a föld, vagy másik fázis között bármely okból szivárgó áram akár tüzet is okozhat. Remélem felesleges volt a Te egész este folyó meggyőzésed mert holnapr mire kijózanodsz már te is tisztán látsz a kérdésben ...
miből gondolod, hogy többet tudsz? talán tanítod? Mert ebben az esetben fejet hajtok elötted. Mert én nem tanítom. De viszont már egy ideje ebből élek. Na nem beszélek, nem üzletkötőként.
Nem én vagyok, aki mindent tud! Ritkán szólok bele, véletlenül olvasok bele a topic-ba, mert nem érdekel, hogyan lehet áttörni a falat, milyen szerelvények vannak, nem értek hozzá. De, amikor hülyegyerekek záróirányba beteszik a váltakozóáramú körbe a diódát, beleszólok.
szerintem itt semmi olyan tévedés nem történt részemről, ami egy pillanatig is veszélyeztetné bárki életét. Vagy Te ezt nem így gondolod? Az önigazolással kapcsolatban olvasd vissza a saját hozzászólásaidat.
eddig nem tűnt fel az udvariasságod. Nyugodtan mondhatod, amit gondolsz, kíváncsi vagyok. Mert eddig csak azt bizonygattad, hogy Te vagy, aki mindent tud, és mi tudatlanok idetolakodtunk. Csak azt nem sikerült elárulnod, hogy mi is az, amivel Te többet tudsz... Mert még mindig kíváncsi vagyok...
Udvarias voltam mindig, amig nem szemtelenedett el valami tudatlan (te ezek közé tartozol). A mikor átmegy önigazolásba tudatlanság, bosszantó. Keverjük a szart, amikor téved valaki, ebben a topic-ban életet kockáztat. Ez nem művészetról szóló topic, aki itt téved, érdeklődők életével szórakozik. Ezt művelitek jellemtelen módon.
Anzika, mielőtt a topikot teleszemetelnénk az általad lassan nagyon megszolgált anyázásokkal, könyörgöm olvasd már el a linket , vagy legalább üsd be a gugliba hogy : év relé , és csak miután megvilágosodtál szólj hozzá újra léciléci ....
Év-relé. Nincs miról beszélnünk.
Lackó, udvarias vagyok, nem mondok semmit.
Te meg állítod, hogy a teljes zárlati áram átfolyik az emberen.
ezek után nem marad más hátra:
Soha senki ne tegyen fel FI-relét, mert a teljes zárlati-áram átfolyik az emberen, hiába költött 10000Ft-t a saját védelmére!
igazából nem tudom elképzelni, kinek is tartod magad, ki is vagy. Nekem az a tapasztalatom, hogy azok, akik nagyon nagy mellénnyel mondják azt, hogy "én vagyok a tökéletes, én mindent tudok", azoknak van a legkevesebb a széles mellény mögött. Én tudom magamról, hogy nem vagyok tökéletes, mindent sem tudhatok, de tudatlannak nem nevezném magam. Ebben viszont biztos vagyok.
Ha megfogod a fázist meg a védővezetőt vagy egyszerűen a földet, akkor a rajtad átfolyó áram (mindegy mekorra) már nem folyik vissza a Nullán.
Ez axioma.
DE nem tudja korlátozni, mert az áram nagyságát csak valami ellenállás közbeiktatásával tudná korlátozni vagy a hálózat zárlati teljesítmény csökkentésével
Na mégegyszer utoljára:))) " Alaphelyzetben a különbözeti áram 0. Akkor mikor old le a 30mA-es?"
Ha megfogod a fázist meg a védővezetőt vagy egyszerűen a földet, akkor a rajtad átfolyó áram (mindegy mekorra) már nem folyik vissza a Nullán. Na ezt érzékeli az ÁVK és leold. A lényeg, hogy ez az áram nagysága nagyobb legyen 15mA-nél (névlegeshibaáram 50%). DE nem tudja korlátozni, mert az áram nagyságát csak valami ellenállás közbeiktatásával tudná korlátozni vagy a hálózat zárlati teljesítmény csökkentésével, de mint tudjuk az ÁVK erre nem képes:)))))
Az ÁVK korlátoza vagy nem az emberi testen áthaladó áram nagyságát?
Nem. Csak gyorsan lekapcsolja. Mérni felesleges, mert minden szakkönyv meg a logika is ezt mondja.
Miért kapcsolja le gyorsan? Hogy ne alakulhasson ki nagy zárlati áram. Nem olvastam végig, amit belinkeltem, de 30mA-esd különbözeti áramról ír. Alaphelyzetben a különbözeti áram 0. Akkor mikor old le a 30mA-es?
tudatlan? na így sem neveztek még... és ezt pont te... ha annyira tudatlan lennék, akkor nem azt csinálnám, amit csinálok. Persze mindig van mit tanulni, erről szól az élet. Igaz, vannak akik már mindent tudnak...
miért is? gondoltam keresek neked egy kis olvasnivalót, nem túl bonyolultat, mert talán lenyugszol... de ezek szerint nem...
az eddigi hozzászólásaid alapján értelmesebbnek gondoltalak, de lehet, hogy tévedtem, mert ma rendesen bizonyítottad az ellenkezőjét. Ezen én régen túlléptem, de te módszeresen újrakezded az értetlenkedést. Erre nem is akarok semmit mondani.
Azért teszek kisebbet mert a ÁVK már szivárgó áramokra is leold. A másik, hogy a működési gyorsasága változik, minnél nagyobb a hibaáram a névleges hibaáramnál annál gyorsabban leold. Persze van egy önideje aminél már gyorsabb nem lehet. T
A lényeg hiába 10mA-os 30mA os akkor is nagyon meg tud rázni, ha bekerülsz az áramkörbe. Volt egy esetem. Létrán áltam. Az egyik kezemmel a kábel tálcába kapaszkodtam a másikkal a kábelokat rendeztem. Az egyik kábel sérült volt. Úgy megrázott az áram, hogy azt hittem végem. Pedig leoldott a 30mA -os ÁVK. Szerintem átment rajtam 1-2A. A szercse az volt, hogy nagyon rövid ideig.
Egyfázisú hálózat esetén: a Fi-relé két pólusára fázis és nulla vezető van kötve. Az áramok algebrai össze4gének 0-nak kell lennie. Ha a befolyó és "kifolyolyó áramok között 30mA a különbség, akkor leold a védelem.
Ne számoljunk azzal, mennyi idő alatt esik le az emberi test ellenmállása pár Ohmra, hogy végtelen nagy áram folyjon át rajt. Nem lenne 30mA-es a FI-relé, ha mellette meg lehet halni.
Példát vehetnél fodorlaciról. Megondolatlanul, gyorsan beírt valamit és utánna rájött, hogy tévedett. Nincs ebben semi. Számtalanszor jártam így ezen a fórumon, de ha már valamit elküldünk nem lehet rajta változtatni. Egyet lehet: helyesbíteni.
Természetesen jó dolog. Csak egy elméleti kérdésről vitázunk. Nevezetesen mekora zárlati áram halad át az emberi testen, ha megfogja a fázist az egyik kezével a másikkal a védővezetőt? Az ÁVK 30mA-os.
Ugyan ez a kérdés, ha az ÁVK 10mA-os.
Szerintem a válasz: mindkét esetben az áram nagysága egyforma lessz.
mi hihetetlen számodra. nekem eszembe sem jutott a feszvédelmi relé, de tudom, hogy van, ismerem, de mivel nem használjuk, nem is gondoltam rá. És ez nem fi relé. pont. nekem nem fáj, ha másnak van igaza. ebben igazad volt. az ÉV az nem Fi- relé.
De viszont egyre inkább a Fi relére is ÉV relét használnak.
Én is találkoztam. 450 négyzetes ház, jövő is benne van elektromosságilag, meg egy komplett iroda. Fi relé meg akkor oldott le, mikor a mosogatógépet túl sokat hurcibálták, aztán elnyeste a burkolat a fázisnak a drótját, ami szépen bele is mászott a burkolatba. Tudod abba, ami t fogdosunk :-)
Én mondjuk utáltam a Fi relét, régebben leírtam a szopásokat, de értelmesen tervezve jó dolog, mert mosogatógép burkolatának támaszkodni mocskos dolog ja.
A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún.
érzetküszöb) alatt nem is érzékeljük. Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 mA. 15-25 mA áram hatására az izmok már összerándulnak, a testen áthaladó 25-100 mA már veszélyes, a 100 mA feletti áram halált okozhat.
Anzika, mielőtt a topikot teleszemetelnénk az általad lassan nagyon megszolgált anyázásokkal, könyörgöm olvasd már el a linket , vagy legalább üsd be a gugliba hogy : év relé , és csak miután megvilágosodtál szólj hozzá újra léciléci ....
A 30 mA ÁVK azonnal leold mert érzékeli a 15mA nél nagyobb hibaáramot. Még mielőtt megkérdezed miért 15mA, azért mert a névéges hibaáram 50% felett leold, de nem korlátozza.
Te vagy a nevetséges. Egyet vegyél tudomásul. Ha az ember belekerül egy zárlati áramkörbe, akkor az áram nagysága, csak az ellenállások (emberitest ellenállása, hurok ellenállás) nagyságától és a hálózat zárlati teljesítményétől függ. Ez lehet akár 500 vagy 1000mA is. A 30 mA ÁVK azonnal leold mert érzékeli a 15mA nél nagyobb hibaáramot. Még mielőtt megkérdezed miért 15mA, azért mert a névéges hibaáram 50% felett leold, de nem korlátozza.
Ezt pontosan nem tudom, de majd az okosok meghatározzák. A lényeg, hogy minden tökéletes készüléknek is van szivárgó árama. (Pl. 1mA) Ha ilyen készülékekböl be dugsz az alzatokba 15db-ot, akkor már leold a 30mA-os relé.
nem azt írtam. A zárlati áram más. Ha a hibaáram eléri a Fi-relé névleges áramát, akkor old csak le. Persze korlátozni nem tudja, ezért old le sokkal rövidebb idő alatt, ha nagyobb a hibaáram, mint a relé névleges árama.
Nézd, ez egy elméleti vita volt. Az tény, hogy a kialakult zárlati ( földzárlati) áramot nem korlátozza, de kellő gyorsasággal lekapcsolja. Csak annak örülök, hogy egy jó hasonlatot talált, mert már nem tudtam, hogyan magyarázzam meg.
hmmm. tégy, ahogy akarsz. de sztem az a 8-10000 ft senkit nem ver a földhöz. Főleg, hogy a saját biztonságával játszik. De mindegy. Majd ha egyszer átéled, milyen az, amikor 1-1,5 mp-ig az áramör szerves része vagy, akkor másként gondolod. nekem egy alkalom elég volt. A jólképzett kollega rádiót szeretett volna hallgatni...
Olvastam, hogy tervbe van véve a 30mA-os ÁVK-ra köthető dugaszoló aljzatok számának korlátozása. Ez állítólag azért van, mert, ha túlsok készülék van rákapcsolva, akkor a szivárgó áramok összeadódnak és téves leoldásokat okoz.
Tudod, én ezen nem csodálkozom, találkoztam már ilyen helyzettel.
Szerintem most már ezt a témát lezárhatjuk. Kellően kikupálódtunk.:))
Csak még egy érdekesség: Olvastam, hogy tervbe van véve a 30mA-os ÁVK-ra köthető dugaszoló aljzatok számának korlátozása. Ez állítólag azért van, mert, ha túlsok készülék van rákapcsolva, akkor a szivárgó áramok összeadódnak és téves leoldásokat okoz.
Ha a hibaáram eléri a 30 mA-t, vagy 100 mA-t, stb, akkor 0,2 mp-en belül lekapcsol. Ha a relé névleges értéke 30 mA, akkor igaz ez az idő, de ha nagyobb a hibaáram, akkor sokkal rövidebb idő alatt, mivel nagyobb akkor a testen átfolyó áram, és a nagyobb áram veszélyesebb. 10-től 500 mA-ig lehet venni Fi-relét, és mindegyik a saját névleges áramát elérő hibaáram esetén kapcsol le. Az a célja, hogy életet védjen. Nem maradsz benn az áramkörben, mert esetleg úgy fogod meg, hogy begörcsölsz, és nem tudod elengedni.
A fázisvezető véletlen érintése esetén a föld felé folyó áramot rövid időn belül lekapcsolja. Alkalmas még a szigetelésromlásból származó tüzek megakadályozására is, mert már a hibaáram értékén lekapcsolja a testzárlatos berendezést.
A Fi-reléknél meg van adva a névleges hibaáram, és a kikapcsolási idő. Ha eléri a névleges értéket a hibaáram változása adott idő alatt, akkor levált. Ha a névleges érték egyszerese a változás, akkor ez kevesebb, mint 0,2 másodperc, ha a változás mértéke a névleges érték ötszöröse, akkor ez az idő kevesebb, mint 0,04 másodperc. A Fi-relé nem véd meg az áramütéstől, viszont az áramütés idejét a minimálisra csökkenti.
Természetesen amit leírsz, annak nagyrészével egyet értek. Viszont van egy érintésvédelmi felülvizsgálók tankönyvem, ami azzal kezdi az ÁVK leírását, hogy sok téves elképzelés létezik az ÁVK-val kapcsolatban:
1.- Csak annyi áram, vagy kevesebb halad át a baleset testén, mint az ÁVK
érzékenysége
2. -30mA vagy érzékenyebb ÁVK-nál nem szükséges védővezetőt kiépíteni
3.- az ÁVK egyfázisú áramkimaradás ellen is véd, ezért megvédi a 3 fázisu motorokat.
Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy Te is ezt gondolod. Szerintem a fórumot olvasó szakik közül senkisem. Veled is csak 1. pontban van vitám.
A lényeg, hogy az áramütés súlyossága az áram nagyságától és az árambehetás időtartamától függ. Mivel az áram nagyságát nem korlátozza, de késedelem nélkül lekapcsol, ezért nem alkulkhat ki súlyos áramütéses baleset az ÁVK-val védett áramkörben.
Amit te mondasz az olyan mintha a 16A-es megszakítón nem folyhatna nagyobb áram 16A-nél pedig akár 500A is átmehet rajta de csak igen rövid ideig mert lekapcsol !És a FI relé is csak kapcsolni tud , korlátozni nem, tehát vagy folyik áram vagy nem ! És a lekapcsolásnál meg azért van általában a 0.2mp-es szabály mert ennyi idő alatt nem lesz halálos az a szívritmuszavar amit az áramütés okoz ... tudtommal .
Vegyük már tudomásul, a FI-relé nem azért van feltéve, hogy teljes zárlati áram folyjon át az emberen. Egy bizonyos nagyságú áram azonnali szívleállást okoz. Nem emlékszem pontosan, mekkora ez az érték, de talán 100mA. Ha nagyon akarod, utána nézek, mekkora ez az érték.
Amikor az ember belekerül az áramkörbe, akkor rövid ideig az ellenállása (ha jól emlékszem 70000Ohm) nagy, számítsd ki mekkora áram folyik át rajt. Azt sem tudom, mennyi idő alatt old le a FI-relé (de majd megnézem). de a célja az, hogy ne haljon bele az ember az áramütésbe. Korlátozza a zárlati áramot.
Magyarázd el miért nem folyhat át, nagyobb áram? Igaz, hogy leold, ha nagyobb folyik, de addig amig leoldás meg nem történik (0,2 sec) a teljes zárlati áram átfolyik rajta.
Te a szivárgó árammal kevered, akkor biztosan leold már a 15 mA-nél is. (névleges hibaáram 50%-nál már oldania kell)
Egy lehetőséget szeretnék itt közzé tenni. Villanyszerelőknek, erősáramú berendezés szerelőknek, nagyfeszültségű hálózatszerelőknek most van lehetőségük, hogy Ausztráliába letelepedjenek, és ott új életet kezdjenek.
Akit érdekel az az alábbi címen, vagy a e-mail címemen tud érdeklődni. A topicot címe "Élj, és dolgozz Ausztráliába " http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9160733
ui : Annak is van lehetősége akinek nincs szakmunkásbizije csak gyakorlata .
A lakásban 30mA-es FI-relé használható. Ha jól működik, akkor nem folyhat át az emberen 30mA-nél nagyobb áram. Ezért teszik fel. Ez nem azt jelenti, hogy nem ráz, de az áram élettani hatása talán nem végleges.
A PEN vezetőt minden telek, vagy épület becsatlakozásnál le kell földelni. Ha nem földeled le akkor is PEN vezető, mert a közcélú hálozaton le van földelve.
Tehát erre gondoltam, ha a fogyasztó nem földeli le és mondjuk a villanyórában ki lazul a nulla (PEN), akkor a fi relé nem old le.
Na erről beszéltem. Ez a nagy tévedés. Ha megmarkolod a fázist az egyik kezeddel a másikkal a védővezetőt akkor a zárlati áram nagysága attól függ , hogy mekkora a ez emberi test ellenállása és a védővezető hurok ellenállása.
Természetesen leold a Fi relé mert a 30mA meghaladja az áram, de korlátozni nem tudja. Tehát rövid ideig a teljes zárlati áram keresztül halad a testeden.
Ezt tapasztalatból tudom mert megrázott már 30mA-es Fi relével védett áram. Hát mit mondjak, majd kiugrottak a szemeim.
A másik probléma, ha nem földelik le a PEN vezetött és szakadás esetén akkor sem szintén old le az Fi, csak amikor már valaki megmarkolja a testet.
Érdekes, amit írsz, elgondolkodtam rajt egy kicsit.
Ha mondjuk nincs sehol földelve, de akkor nem PEN lenne a neve. Nem is erről akarok írni. Tehát nincs földelve, földfüggetlen lenne a rendszer, akkor meg meg sem rázna, nem kell FI-relé, semmilyen érintésvédelmi készülék nem kellene. Persze ha megmarkoná a nbullát, akkor megrázna. Ezt csak azért írtam hozzá, mert a következő mondatod ez lenne.
A másik probléma, ha nem földelik le a PEN vezetött és szakadás esetén akkor sem szintén old le az Fi, csak amikor már valaki megmarkolja a testet.
Nem akarok vitába bonyolódni. Nem területem a téma, de a FI-relé nem vezetékszakadás miatt van a körben, nem azt kell jeleznie. Abban az esetben viszont leold, ha a nulla helyett a PE-n keresztül záródik a kör. Ez elég gyakori eset.
Pedig ilyenkor nem 30mA folyik át az emberen, hanem a teljes zárlati áram.
Ha a teljes zárlati áram átfolyna az emberen, akkor nincs szükség FI-relére. Az a feladata, hogy max. 30mA áram haladjon át a halni készülőn.
Nem kell, de van aki azt gondolja. Tehát nem mindegy, hogy hol van a nulla szakadás.
Ha ott szakadt ahol csatlakozik a sinre tehát a Fi előtt akkor nem old le.
A másik probléma, ha nem földelik le a PEN vezetött és szakadás esetén akkor sem szintén old le az Fi, csak amikor már valaki megmarkolja a testet.
A másik félreértés szokott lenni, hogy ilyenkor nem ráz nagyon mert mert csak 30 mA-os a relé. Pedig ilyenkor nem 30mA folyik át az emberen, hanem a teljes zárlati áram.
Ha nem világít a lámpa, nem indul a mosógép, teljesen nyított az áramkör, áram nem folyik a körben (nincs miért leoldania a FI-relének), akkor meglátja, hogy sötét maradt, nem zajong a mosógép, csak eszébe jut a páciensnek, hogy valami baj van.
Na jó, de arról beszéltünk, hogy észreveszik a hibát. Tehát nem működik a berendezés. Ez azt jelenti, hogy szakadt az áramkőr, még a földfelé sem folyik el az áram. Tehát olyan helyen van a nulla szakadás. Pl. a Fi relé előtt,
Még valami. Most nézem a szabványt, mit ír. Idézek:
"A szétválasztás pontjában külön csatlakozókapcsokat kell biztosítani a védő és a nullavezetők számára. A PEN vezetőt a védővezető csatlakozókapcsára vagy sínére kell csatlakoztatni.
Tehát a PEN vezetőt a PE kapcsára kell kötni és innen kell a nullavezető (N) kapcsát átkötni.
Magyarázat: Ha az összekötés megszakad, akkor ilyen elrendezés mellett a berendezések múködésében is keletkezik hiba, tehát a kezelő észreveszi a rendellenességet, fordított esetben pedig az összekötés megszakadása csupán az érintésvédelmet tenné hatástalanná, s így a hiba a kezelő előtt rejtve maradna."
van védelem az ellen, ha az óra után a nullaszál rézből készült csavaros elosztóizéjénél rosszul húzom meg a csavart és lelazul (elvileg akkor nem lesz nulla a 3 szál közül, csak védőföld és fázis).
Én úgy gondolom, hogy nhw nem villanyszerelő, tehát az óra után nem a leplombált rész után van, hanem amihez bárki hozzáférhet. Akkor viszont már a FI relé leold, ha valamelyik eszköz a földön keresztül működik.
Egyszer nullaszakadás volt valahol, a lámpák félerővel világítottak. A kismegszakítók műanyag fedele fém csavarral volt rögzítve az alaphoz, amely egyben a PEN rögzítési pontja is volt. Majd' odaszartam, amikor hozzáértem.
Nálunk is ilyen a rendszer. Nem csak a Tr-nál van földelve a nulla, hanem az áramszolgáltatói légvezeték hálózaton 250m-enként. Magyarul a fogyasztónál lévő földelőszondán folyó áramnak, nem kell a Tr-ig folynia, elég a legközelebbi Nulla (PEN)földelésig.
Nem lennék biztos benne, hogy észre lehet mindíg venni a nulla(PEN) hiányt ........
Saját tapasztalat: erdei vadászház vill. energia ellátása 1,5 km -estávon 1x95 mm2 MLC vezetékkel (1fázisú ellátás fázisa) és szigeteletlen AASC 1x95 mm2 aludúr légvezetékkel (1 fázisú ellátás PEN vezetője) volt megoldva (1x16 A), a vezeték élő fákon volt végigvezetve elérhető magasságban.
Lényeg a lényeg: tolvajok kb 500 fm hosszan lelopták a szigeteletlent, gondolták az nem rázhat, nyugodtan vagdoshatják ....... a vadászház kb 3/4 évig 1 vezetéken + helyi védőföldön működött.
Belső fogyasztók: vasaló, mikró, rezsó, világítás, hűtő stb... mindez gond nélkül működött, amíg földkábelt nem létesítettünk a légvezeték helyett.
sziasztok, van védelem az ellen, ha az óra után a nullaszál rézből készült csavaros elosztóizéjénél rosszul húzom meg a csavart és lelazul (elvileg akkor nem lesz nulla a 3 szál közül, csak védőföld és fázis).
Ilyenkor ha védőföldeléses cuccoshoz hozzáérek megcsap a Záram?
Mit lehet ez ellen tenni? Ja tudom, meghúzni a csavart, de van ez ellen normális védelem?
Az FI ez ellen megvéd? Csak úgy eszembe jutott nézegetve a friss szerelést.
Sziasztok! Nagyon köszönöm az összes választ! Sajnos, ez a problémám most eltörpült hirtelen egy új mellett: vizesedik a fal a lakásban, amit vettem, csak az eladó gyorsan lefestette, hogy ne látszódjék. :(((
Jajj, bocsánat! Hülye vagyok: elfelejtettem, hogy egy villanyórát belülről kitesznek a ház falára. Lehet, hogy az dobja meg a költségeket. És amiket írtatok költségeket, ahhoz még hozzá kell számolni a konkrét villanykapcsolót meg konnektort. Ugye?
Áram alat ne birizgáld, akkor viszont nyugodtan beleteheted a fázisba a kondit. Ahogy Te kötöd az ebet a nullához, én a fázisba kötném. Szigetelőszalagozd le nyugodtan.
A lámpa falra szerelt, mindhárom vezeték falon kívül, kábelcsatornában fut (van védőföld is, mivel fém a lámpa háza), egy fali konnektor kivezetéseihez csatlakoztatva, 'csokikkal'. Jól szerelhető tehát.
A legegyszerűbb sztem az volna, ha itt a konnetkornál iktatnám közbe a kondit, a nullába (vhogy azt szívesebbn birizgálom, mint a fázist), csokival.
A kondit ugye körbe lehet szigszalagozni? (Mivel nem melegszik.)
Mindenképpen érdemes egy áramvédő-kapcsolót is beépíteni a lakáselosztóba, mert növeli a biztonságot. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezt a szabvány nem ismeri el önálló érintésvédelemi módnak, csak a védővezetékes érintésvédelem kiegészítésének.
Egyszer volt egy szivárgó víztartályú vasalóm, a víz pont a fűtőszál kivezetésénél folyt keresztül, ha állítva letettem. Azonnal bontott a FI-relé. Nekem ennyi elég.
Sziasztok! A lakásom felújítását kezdeném. Eddig egy árajánlatot kaptam, 45 nm-es a lakás, semmi extrát nem kértem, a teljes villanyszerelést (kapcsolók és konnektorok nélkül) 248 e Ftba kerül. Ez egy reális ár szerintetek?
Ne foglalkozz vele, mit jelent a fóliaalapú, így kérd a boltban.
Tulajdonképpen mindegy, hová kötöd a kondit, érintésvédelmi szempontokat nem befolyásol.
A kérdés az, hol tudod elhelyezni egyszerűen. Sok lehetőséged nincs, mert vagy a kapcsoló dobozában, vagy az égő körül van helyed. A kapcsolónál ritkán szokott nulla lenni (kétsarkú kapcsolónál csak), így marad a fázis. Milyen foglalatú lámpánál akarod alkalmaznI? Mert ha menetes a foglalat, akkor a fázist a talpérintkezőre illik kötni érintésvédelmi szempontból, tehát a kondit is oda kell betenni (fázis).
Tényleg hívjál egy villanyszerelőt, mert az összekötésnek szabályai vannak. Milyen vastag vezetékkel, hol, hogyan, stb. ( Ha rosz helyen kötöd össze és nem megfelelően, akkor egy nulla (PEN) szakadásnál, nagyobb baj történhet, mintha nem kötötted volna össze)
Azért jó mert, ha egy géped meghibásodik, tehát testzárlatos lessz és arra a testre rá van kötve a védővezető, akkor gyakorlatilag egy fázis-nulla zárlat jön létre.
Hívjál villanyászt, aztán jól van. Nem 5 perces dolgok ezek, most 2 napig olvashatnád itt visszafelé, ami le van írva, meg mellé a villanyász könyvet is, közben pár órás melóval ki lehet végezni.
Az a helyzet, hogy fogalmam sincs, hogy annak idején jól építették-e ki a rendszert. Van földelőszonda is valahol a ház tövénél leütve. De hogy minden klappol-e, azt nem tudom. Áramot eddig csak szerszámokhoz használtam ott (fúrógép, gyalu). Szóval első a biztonság, azért kérdeztem, meg azért is mert nem vagyok a témában járatos.
Köszönöm a válaszokat.
Még csak annyi: ugye polaritás nélküli kondi kell nekem (tehát nem elko), de milyen az a fólia alapú?
És végül: ugye teljesen biztonságos ez a megoldás? A null-ba kötném be a kondit, érintésvédelmi okokból.
Manapság már szinte mindenhol TN rendszer van. Tehát az épülethez történő becsatlakozásnál a Nulla össze van kötve a Földeléssel. Ilyen esetben a védővezetőn földelési hurokellenállást szoktunk mérni. Ehhez egy érintésvédelmi célműszer szükséges. Az, hogy jó vagy nem jó a hurokellenállás értéke (ohm) az érintésvédelmi kikapcsolószerv értéke (A,mA)dönti el.
Pl. 10A C tip. kismegszakítónak elég a 5,75 ohm,
25A-nál már 2,30 ohm szükséges hogy időben kioldjon.
ISDN-hez mindenképp kell 230! Kb úgy működik , mint egy modem, tehát ha nincs 230, akkor nem megy az ISDN sem se adatra, se hangra, se analog konverterrel...
Ha teheted, akkor vagy direkt analog, vagy GSM, vagy rádió... Utóbbi kettő a jobb megoldás, bár mindkegyiknek célszerű szünetmentes...
lassan kezdik nálunk a vill. szerelést, és a "mesterek" rendbetétele érdekében egy-két kérdést feltennék:
vezetékvastagság: a jelenlegi hozzáállás alapján konnektorhoz, kapcsolóhoz 1,5 nmm, nagyobb fogyasztású cuccokhoz, konnektorhoz, illetve "gerincnek" 2,5 nmm vezeték menne.
kell-e max. 20-25 m vezetékhosszig feszültségeséssel számolni, és emmiatt más keresztmetszetet alkalmazni?
gégecsö helyett sima falú csövet tervezünk, mert abba állítólag könnyebb behúzni. egy 16-os csőbe a tapasztalat alapján hány szál 1,5-ös illetve 2,5-ös húzható be 4-5 kanyaron keresztül problémamentesen?
A nagy igyekezetben sikerült a képlet gyöktartalmát összezavarni. Javítanék:
C = P0 / (2 x PI x f x U2 x gyök((1 / k2) - 1))
Értelmezés, mint a múltkor.
mugab magyarázata helytálló, annyit viszont hozzátennék, hogy a kondenzátor valamilyen fólia alapú legalább 400VDC-s, vagy pl X2-es (275VAC-s) típus legyen.
Melegedni nem fog, a bekötése pedig lényegtelen.
Ha k = 0.7, akkor C értéke 1.18 uF lesz, ami az E6-os sor 1.0 és 1.5 értéke közé esik.
A nagyobb lesz közelebb a megfejtéshez, mert ezek a kondik általában súrolják az alsó tűréshatárt. De ki lehet próbálni mindkettőt.
Ne tedd ISDN-re, sok bajod lesz vele. Ha az analógon nem lehetséges továbbra a kommunikáció, mindenképp át kell tenned, akkor érdemes betenni egy GSM kommunikátort arra az esetre, ha nincs vonal, vagy ott nem tud kommunkálni. Ez a megoldás ráadásul kevésbé támadható kívülről, nincs olyan gond, hogy elvágják a vonalat. Igaz, ez azzal jár, hogy az ügyfélnek biztosítani kell egy SIM-kártyát, ami ajánlott, hogy előfizetéses legyen, hogy ne okozzon problémát a feltöltés.
Természetesen idézhettem volna oldalakon keresztül a szabványokat. Tapasztalhattad már, hogy CD lemezen megvannak és beszoktam másolni, de most egy laikus számára is érthető, paraszti ésszel is felfogható módon próbáltam leírni.
Elmondom én hogy csinálnám. A 3m földelő szonda jó, ha legalább 3mm falvastagságú cső vagy szögvas. A földelő szondától jövő min 8-as köracélt egy 150-es dobozba vidd. Innen egy 16-os Z/S vezetéket a bizti táblához, egyet pedig a vízcsőre és a zuhanytálcára. A biztitáblán kösd össze az órától jövő nullát a földeléssel, majd innen vezesd a védővezetőt a dugaljakhoz és a bojlerhoz.
Egy védőföldelés-kiépítéssel kapcsolatos kérdésem van, tudom, hogy már sok hasonló volt, de nem egyértelmű számomra, hogy jól gondolkodom-e:
van egy 1940-ben épült ház, ahová az egyetlen szigetelt légkábelen 1f jön be, a kifeszített acélsodronyon pedig a nulla. Védőföldelés és földelt dugaljak nincsenek. Most elektromos boylert és zuhanytálcát alakítunk ki, valamint védőföldeléses dugaljak is kellenek amúgy is. Kérdésem, hogy jó-e az a megoldás, ha leverünk egy 3m-es földelő szondát a fürdőszoba közelében (azért ott, mert ott van rá lehetőség az átépítés során), és ezt összekötjük a vízvezetékcsövekkel, a zuhanytálcával, és elvisszük a földelendő dugaljakhoz is? Betennénk továbbá egy 1fázisú áramvédő kapcsolót is az (egyetlen) kismegszakító után. (a horganyzott vízcsövek csak néhány métert mennek a földben, előtte műanyag csövön jön a víz a házig).
Köszi a gyors választ ! De nempont a spot formákra gondoltam hanem a gipszkartonbol kivágot és összeállitott alakra .Probáltam lakáskultura és hasonló oldalakon de nemtaláltam semmi lekoppintható formát.
A kondi legalább 400V-os legyen, és ugye nem fog melegedni (nagyon), beszereléskor tehát ez nem szempont, jól gondolom? És az mindegy, fázisba v. nullba kötöm?
Egyenlőre válaszolok én ha nem baj . A pi az 3.14 az U az 230V az eredmény faradban lesz a nem polarizált kondi az praktikusan motorindító kondi lesz sztem ...
A fesz pedig azért csökken mert a kondenzátornak van egy un. kapacitív reaktanciája ami gyakorlatilag a váltakozóáramú ellenállás, másnéven impedancia. (És akkor itt a cosfi effektet ne is bolygassuk mert akkor tényleg mindenki lefordul a székről ) Mondjuk a képlet nekem is csak annyiban világos hogy P=2pi *f * C *U2 Ami a P=U2 /XC ből és az XC= 1 / 2pi * f * C ből adódik De hogy a gyökök hogy kerülnek be, azt bevallom nem tudom kapásból ...
Mi a PI? Mennyi a hálózati fesz effektív értéke? Ez a 230V? Az eredmény (C) mikrofarrad-ban lesz?
Még egy gyakorlati kérdés:
A nem polatórizált kondi az kerámia kondi?
És még egy elméleti :) :
Miért csökken a fesz, ha bekötök sorosan egy kondit? A kapacitása 'levágja' szélső fesz-értékeket, tehát kisebbek lesznek a 'hullámok'? (Bocsi a pongyola kifejezésért, remélem, érhető, mit akarok kérdezni.)
Akkor UPS-t a detewe csoda elé. Bár én arra semmit nem bíznék, hát még riogatót, de egyszerűbb egy olyan NT-t túrni, amin van analóg port. UPS meg csodára képes, csak a riasztót ne kösd rá, mert nem tudja, hogy áramszünet van, de cégektől általában engem még fel szoktak hívni telefonon, szóval működik.
Igazából amit láttam, ott alapban nem a tulaj nevén lévő analóg telefonokon van külön a riasztó, aztán az ISDN az teljesen külön móka. Mikorhogy, de ilyen NT úgyis bemegy valami kisközpontba, ezek után meg mégjobban lehet sírni az analóg port után.
Szia! Megnéztem az ISDN NT-t, ez a kisebbik lehet, mert csak 2 isdn csatihely van rajta. Külön kütyü (DeTeWe) alakítja át analógra a vonalat. Egy megoldás (de nem olyan jó), hogy rákötöm a riasztót erre a kütyünek az analóg végére. De akkor áramszünetnél nem fog működni a riasztó, mert a kütyü 220-szal működik, anélkül döglött. JObban örülnék olyan megoldásnak, ami áramszünetnél is működik. Bocs, hogy itt kérdezősködöm, de a riasztósok csak ide-oda kapcsolgattak, segíteni egyik sem tudott a telefonban. Üdv
A soros kondenzátor a jó megoldás: 400V-os nem polarizált kondi kell, a következő kapacitással:
C = gyök(k) x P0 / (2 x PI x f x U2 (1 - gyök(k)))
ahol U a hálózati feszültség effektív értéke, f a frekvenciája, P0 az izzó eredeti teljesítménye, k a csökkentett és az eredeti teljesítmény aránya (gyk 0.5, ha a kívánt teljesítmény P0 / 2)
A diódát felejtsd el, nem elegáns megoldás, és kifolyik tőle a szemed. Addig vegyél fehérbotot, amig egyedül odatalálsz az orvosi segédeszközök boltjába és kapsz rá OEP támogatást.
"8279hsz. A lehető legrosszabb megoldást választottad. Hiába minden érv, de nem kell csodálkozni, hiszen kérdéses, hogy melyik ágba tedd a diódát? Mindegy."
Úgy érted, ez a diódás megoldás a legrosszabb? Miért? Nem kötöttem semelyik ágba még, kérdeztem, melyikbe kössem, és hogyan.
Nem akarom tovább bonyolítani a vitát, de a 8273-as hozzászólásban a hálózati feszültség értelmezése teljesen fals. A 8276-os hsz. se akármi. Egyenírányított váltakozó feszültség nem egyenáram. Ez se semmi. 8278hsz. Vettük a fáradtságot és bekötöttunk egy izzót. Elmondom, hogy vibrál az izzó. 8279hsz. A lehető legrosszabb megoldást választottad. Hiába minden érv, de nem kell csodálkozni, hiszen kérdéses, hogy melyik ágba tedd a diódát? Mindegy. 8274hsz. Amikor bemegy valaki egy boltba, kér pl. egy 60W-os izzót. Ez nem a megvilágítás erősségéről szól, hanem a fogyasztott teljesítményről szól. Ha a feszültséget felére csökkentjük, akkor a teljesítmény negyedére esik. Ez olyan, mint a 2x2=4. Nem azt jelenti, hogy hogy majdnem négy, de egy kicsivel kevesebb vagy több.
Nos , akkor most nem tennék rendet a fejekben bizonyos téveszmékről. Viszont én már láttam ilyen megoldást.
A dióda alkalmazható de főleg nagy hőtehetetlenségű izzóknál, ellenkező esetben valóban zavaró lehet a vibrálás.
Diódának 230V 20W-ra alkalmas sorbakötve az 1N4007 is akár. A fényerőt lehet növelni és a vibrálást csökkenteni az izzóval párhuzamosan kötött elektrolit kondenzátorral ( 5-500uF 400V) melynek polaritása viszont nem mindegy !
Valamint szóbajöhet másik megoldásként az izzóval sorba kötött kondenzátor is. Akkor viszont az nem lehet elektrolit kondenzátor !
Köszönöm mindenkinek az eddigi tippeket, ez a dióda-dolog kezd érdekessé válni, lehet kipróbálom :) Tetszik, hogy nem disszipál hőt, nem kell vigyázni a melegedésre, így akárhová beköthető. Szóval akkor milyennel érdemes próbálkozni? Halaloszto szerint legalább 400W, és 4-5A-t bírjon, gondolom többet bírhat, az nem gond. Bekötésnél a polaritás mindegy? És az, hogy a fázisba v. a nullba kötöm?
Felhívom a figyelmet a 3. link 8. oldalán található 2-3-1-4-es bekezdésre.
Ami a kérdést lényegét illeti:
Ha valaki beköt egy diódát egy 230V-os áramkörbe izzólámpa esetén, akkor az izzó hunyorgás nélkül, egyenletesen, de nagyon halvány vöröses fénnyel fog világítani, csak jelzési funkcióra alkalmas, világítási célokra (ha csak nem szerelnek be kurva sokat) nem.
Ha ízzószálról van szó, annak van egy tekintélyes hőtehetetlensége, ha egyszer felmelegedett egy adott feszültség által biztosított hőmérsékletre, nem fog feketére hülni ilyen csekély idő alatt.
Nem lesz sötét, azonban azt 25%-nyi névleges teljesítményt sem lesz képes leadni, amit állítottál - még attol is kevesebbet, de ez az izzó névleges teljesítményétől is függ, amelyre a megadott feszültségszintre méretezték.
Rosszul tudod - a feszültség továbbra is változni fog 0 és - vagy + 115 V között, tehát másodpercenként 25x a dióda az alsó vagy a felső félperiódust 'vágja' le. 50 db feszültségcsúcs van egy mp-en belül 25 a negatív 25 a pozitív tartományban, a kettő közötti potenciálkölönbség adja ki a 230 V-ot.
Nem pillanatnyi teljesítményről van sző. AYmikor a boltba bemész, akkor sem azt kérdezed, hogy mekkora a teljesítménye valaminak, ha a feszültség éppen 230xgyök kettő a pillanatnyi feszültség.
8261-ben hol irtam aramrol? A vibralas frekvenciajat kerdeztem. A vibralas egy periodikus dolog, igy van frekvenciaja. Hanyat fog villanni masodpercenkent, igy is kerdezhettem volna.
Mit irnal bele U helyere egy olyan feszultsegnel, ahol van 0.01sec szunet, aztan egy 0.01sec tartamu, 325V csucsfeszultsegu fel szinuszhullam, es ilyenek ismetlodnek?
A pillanatnyi teljesitmeny a pillanatnyi feszultseg negyzete/ellenallas. Ezt kellene atlagolni egy periodusra, es az lenne az atlagos teljesitmeny.
De a fel teljesitmeny belathato sokkal egyszerubben is. Ha veszel ket diodat, es ket izzot, diodak az izzokkal sorban, a ket cucc egymassal parhuzamosan. A diodak a ket agban forditva vannak. A poz felhullamok az egyik agon mennek, a neg felhullamok a masik agon. A kozos reszen mindket felhullam ott van, a kozos vezeteken nezve pont ugyanaz az abra mintha minden kavar nelkul egyetlen izzod lenne. Tehat a cucc ugyanannyit fogyaszt, mint az egy mezei izzo. A ket izzod egyforman vilagit. Tehat fejenkent feleannyit fogyasztanak mint a mezei izzo.
A fenyerosseg a fele es a negyede kozott lesz. A felvett teljesitmeny a fele lesz, az hetszentseg. A fenyero azert nem lesz a fele, mert ebben a tartomanyban rosszabb az izzo hatasfoka.
(Mitol lenne 25Hz-es a luktetese az egyenaramnak amit a dioda utan kapsz???? Eddig volt 50db teljes szinuszhullamod, most meg lesz 50 darab fel, kozte szunettel)
A 230V-os hálózati feszültség 50Hz-es, azaz egy másodpercen belül 25 negatív és 25 pozitív feszültségcsúcs képződik - (sinus-hullám) A dióda félvezető anyag speciális tulajdonságai miatt vagy csak a pozitív, vagy csak a negatív feszültséget engedi át, azaz megfelezi a sinus-hullámot, így 25Hz-es 115V-os feszültséget kapsz. Ha jól méretezed a diódát, max langyos lesz. Azonban a fényerősség nem a fele, hanem attól jóval kevesebb ebben az esetben.
Egyébként én is fesz-szabályzós kapcsolót javasolnék. Az a legegyszerűbben beszerezhető és beköthető megoldás, néhány ezer Ft.
A dioda csak minden pozitiv vagy negativ felhullamot engedi at. Igy egy lukteto egyenfesz fog menni az izzora. Nagytetelben nem tesz jot a halozatnak. Esetleg figyelhetsz ra, hogy egyik lampanal egyik, masiknal masik iranyba teszed.
Erintesvedelemre vigyazni! A diodan ugy 0.1W disszipacio lesz (ha 20W az izzo), az nem veszes. En a kapcsolohoz tennem. Ott mehet a dioda egyik laba a kapcsolo szoritocsavarjaba, a masik egy csokiba, a csoki masik oldalara meg az eredeti vezetek. A diodara esetleg egy szigetelo cso, mert a labai ugye szabadon vannak.
Pontos diodatipust sajna igy most nem tudok. Mindenkeppen 400V-os minimum, es 4-5A-es kell. Meg az is meghalhat az izzo bekapcsolasakor levo aram csucstol.
Alga76,
Nekem vmi olyasmi rémlik, hogy diódán fix feszültség esik ezt használnánk ki?
Ha igen, mennyi fesz esne az említett diódán? És nem melegedne? Biztonságos?
Steve,
A fényerőszabályzós kapcsoló tényleg elég kézenfekvő megoldás, lehet, az lesz, csak kissé drága, jobb volna vmi olcsóbb megoldás.
Csavarhúzós,
Őszintén szólva nem tudom, mi az a fénycső-előtét, így ezzel nem szívesen kísérletezgetnék.
Lehet hogy a fénycső-előtétek között találsz megfelelő induktivitást, a trafóban második ránézésre nem vagyok biztos. Mérni kell az üresjárati meddő áramerősséget, és ha az kisebb, mint a lámpa áramerőssége, akkor nem lesz jó.
Az előtétellenállás csak akkor a legolcsóbb szerintem, ha saját munkádat nem számítod. Amúgy, mivel váltóáram, előtét-induktivitás jobb, mert az nem melegszik (annyira), nincs melegedés, nincs elpazarolt energia. Kisteljesítményű eszközök trafójának 220V-os ágát sorbakötöd a fogyasztóval - de mivel próbálkozni kell a helyes méret megtalálásához, meg balesetveszélyes, így nem ajánlom. A fényerőszabályzós kapcsolók tirisztorral (elektronikusan) időszeleteket vágnak ki a fázisból, így fokozatmentesen lehet szabályozni az átjutó teljesítményt.
Csavarhúzós,
Ez jó ötletnek tűnik, ez lesz az egyik opció, tetszik a kisebb fogyasztás is. A fóliázást hogyan lehetne tartósan és igényesen megcsinálni? Van ilyen spec. fólia?
Lacivill,
Ööö.. az micsoda pontosan? Olyan tekerős kapcsoló ?
Kicsit félve hozakodok elő az ötletemmel, de egy sorosan beépített ellenállással (tehát feszültség-osztással) nem lehetne megvalósítani, hogy pl. ne 230, hanem 200V jusson az izzóra ?
(Tudom, az ellenállás teljesítményére figyelni kell, nehogy elégjen!)
Ez volna valszeg a legolcsóbb megoldás
Sziasztok,
Adott egy spotlámpa GU 10-es foglalattal, a legkisebb izzó, ami ebbe kapható, 20W-os. A gond az, hogy ez is túl erős, túl nagy a fénye. Sokat használjuk, fontos volna vmi megoldás, hogy kisebb legyen a fénye.
Kérdés, milyen egyszerű (és biztonságos!) megoldással lehetne csökkenteni az izzó fényét?
Nagyon alap elektronikai ismereteim vannak, pl. számítógép ventiket csendesítettem már ellenállással vagy feszstabbal, autón is elszerelgetek ezt-azt, de a 230V-os dolgokhoz nem szívesen nyúlok :)
A lámpa falra szerelt, de a vezeték falon kívül, kábelcsatornában fut, tehát jól szerelhető.
Köszönöm előre is a segítséget.
ISDN ha a doboz jo nagy es 4 telefon csati van rajta akkor azon van analog port is ha csak ektto akkor sima ISDN. Analogportba hogy melyik az jelolik illetve a csatlakoi kisebbek mint az ISDN (ez olyan mint a PC lan csatija).
Sziasztok! Bocs, kicsit offtopic... Nem tudjátok, hogy egy riasztóközpontot az ISDN melyik pontjára kell bekötni, hogy riasztásnál be tudjon telefonálni a távfelügyeleti központba? Most egy analóg vonalra van rákötve, de áttenném az ISDN-re. Köszi és üdv
Utána néztem és valóban a MSZ 172 3.3.3.-ban ír róla, de nem túl bőbeszédű a szabvány.
Azért írtam ide, mert egy különös helyzettel találkoztam a héten. Egy ázsiai beruházó gyárat épít és otthonról hozta a komlett berendezést. Öt vezetékes rendszerre tervezték az kis és-középfeszültségű erőátviteli elosztót, viszont a hazai kábeleik okosan csak négy eresek, ezért itt helyben kell megoldani a problémát és mivel a kábelek már le is vannak szabva, az elosztókon belűl kel megoldani. A 6/0,4 KV-os transzformátor szekunder csillagpontját megoldásként, már egy földelő kábellel lekötötték a szekrény földelő pontjára, de a keresztmetszete kételyeket ébresztett bennem. A nulla sín 2x150-es, a földelő kábel meg 1x95-ös, azt nem tudjátok, hogy ennek a kábelnek milyen keresztmetszettel kell rendelkeznie, azt hol határozzák meg?
A fázisvezető keresztmetszetéhez képest a nulla sín a fele, a PEN vezető pedig még a nyolcadát sem éri el a kis keresztmetszetű átkötések miatt. Ezeken az arányokon biztos javítani kell.
Szerintem a zárlati megszakítóképességre gondol, ami minden kismegszakítóra rá van írva. Általában 3000, 6000, vagy 10 000A. Ezekből az értékekből látszik, hogy családiháznál nem nagyon kell foglalkozni vele. Csak elméleti jellegű a kérdés.
Azt, hogy hogyan biztosítsunk megfelelő zárlati áramot én sem értem. A zárlati áram nagysága a hálózatot tápláláló transzformátor zárlati teljesítményétől és a hálózat
"Méretezni kell a védelmi ezközt is zárlati áramra (ami itt most pont az ellenkező), aztán az adott védelemhez megfelelő zárlati áramot is kell biztosítani, hogy az 0.2s alatt ki tudjon oldani, ha kell..."
Na most ezt ha visszakódolnád, mert így annak, amit írtál, értelme gyakorlatilag semmi... :-)))
Mert feszültségesés is van a világon, meg érintésvédelem is.
A drótnál nem egyetlen szempont, hogy az aott keresztmetszet elméleti maximális tartós effektív áramterhelése mennyi lehet.
Méretezni kell a védelmi ezközt is zárlati áramra (ami itt most pont az ellenkező), aztán az adott védelemhez megfelelő zárlati áramot is kell biztosítani, hogy az 0.2s alatt ki tudjon oldani, ha kell...
üdvözletem:csillárügyben én is ajánlok egy hazai linket. http://www.panik.e-projekt.sk/index.php csak kattincs a lustre szora. ott találhatók még egyébb tipusu lámpák is. üdv.
Szeretnék felszerelni egy-két csillárt. Sajnos úgy lett megoldva, hogy a tetőtérben vannak a vezetékek, így mindenképp át kell fúrni a kefniket. Arra gonbdoltam, hogy egy olyan külső menetes csővel tenném fel, amibe középen belefér a vezeték. Láttam csinnárokban már ilyet. Sajnos sehol sem találok ilyet. Vagy cső van, vagy menetes rúd, aminek a közepén nincs lyuk.
Kérdésem az lenne, hogy nem tudjátok, hol lehet ilyet kapni? Ha sehol, akkor majd már megoldást keresek, de hátha láttatok már ilyet.
de, nálam mindenképpen így lesz. Nem érdekel az egyenletes terhelés, 3 fázist úgy szeretném osztani hogy 1x16A a földszint, emelet, de itt az energiatakarékos izzókon meg a villanyon kívül csak a műszaki cuccos lenne meg a fürdőszobai gépek.
A második fázis lenne a konyhában külön a főzőlapé, de ebből erősebb, indukciós, halogénes stb. csodát szeretnék, a harmadik a konyhai konnektorok, hűtők mosogatógép, kisteljesítményű elekronyos sütő párosé (kiszámoltam ez utóbbit, simán beleférnek 16A alá bőven együtt, max egyszerre nem fogok sütni és mosogatni). A garázson még gondolkodom de ott nem akarok három fázisú gépeket használni sem hegesztőtrafót.
Amennyiben lehetséges (ezt nem tudtam) emeltetni csak az egyik fázist, még szebb lenne a kép. Most jelenleg a konyhába 2 kör (2xfekete,kék,zs drót) 2.5-es vezeték, és 4 kör (4x3 drót) megy direktben az órától, az elosztódoboz még variálható, van 10 db 16A-s és 4 db 10A-s kismegszakítóm szerelve.
köszi a gyors választ. Azért is fontos ez, mert az ürge velem hasonlóan úgy gondolja hogy talán nem kéne a hifi meg mittomén milyen cuccosokkal együtt kötni a 7kw-os főzőlapot, ezért nem három fázisú főzőlapot venne. Igenám csak nála is mint nálam, 3x16A van. Mekkora a következő ELMŰ lépcső bővítésnél? 3x24A ilyen pl létezik? Ez pont jó lenne a vezetéknek, ha jól láttam 27A-t ír maxira a B oszlopban.
Köszi a segítséget! Csak azért kérdeztem a gégecsövet mert 1 helyen láttam. hogy Mcu-val volt szerelve a gipszkarton fal, és katalógusban is láttam gipszkarton dobzban gégecsövet.
egyik ismerősöm kérdezi, aki szintén villanykodik hogy 2.5-es tömör réz kábelnek mennyi a maximális terhelhetősége amperben? (13-as cső, csak 2xhárom szál, fekete, kék, zs)
Valahogyan akkor is át kell vezetni a vázszerkezeten,És milyen kötésdobozokat ajánlasz ami fixen áll a gipszkartonban és a kábeleket is meg tudom kötni benne.
Tudom, de mivel prodaxot terveztem (nekik van normális fa keretük de horror lesz az biztos) előre így lettek 4-es blokkok. Mivel nem akarok nyolc kapcsolót, azért a 4-es blokk elég lesz. Én még bevallom 5-öst sem láttam prodaxban (csakla novát néztem) de rémlik mintha lenne.
Azért köszi a jó szándékot, négynél megállok, ha attól több kapcsoló kell ott már valamit nagyon elkábeleztem :)
Mit kell tennem akkor, ha a tetőteremet szeretném beépíteni, és légkábelen jön be az áram, és háztetőmről megy tovább a hátsó szomszédhoz? Ideiglenesen oszlopot kell állítanom?
ha hmmm lacivill most kicsit elbizonytalanítottál. Az igények:
2x2-es (egymás mellett és alatt kettő) dupla csillárkapcsoló az egyik helyre 1x4 függőleges egymás alatti elhelyezésű csillárkapcsoló és zsalunyomó a másik helyre 8xdupla konnektor, egyik szürke, másik zöld szinű hátterű (az egyik a napcellás önálló hálózat, kisteljesítményű eszközöknek, független kábelezés).
ha jól vettem ki (és tegnap jól vettem meg) a közös kereten lévő dupla alternatív kapcsolóknak sárga kell, a dupla konnektoroknak (két egymás melletti szimpla konnektor) narancssárga.
Ja hogy miért ennyi csillárkapcsoló? 80m2 körüli közös tér, nincs kedvem rohangálni.
Ha nincs meg szerelvenyed es sok dobozod gondolkodjal el a gewiss termekein. Nekem ott valtak be ahol keves volt a hely es sok funkcio kellett. Fele szelesek es ket sorba is rakhatok es eleg jól néznek ki. Felül kapcsolók, alul dugaljak.
A képen szereplő citromsárga és narnacssárga dobozokból sem csak kettőt lehet egymásmellé tenni, hanem őket is szépen lehet sorolni. (a képen lévőn nem látszik a "csatlakozás" - vagy levágta már róla vagy a fényképezés miatt nem látszik)
a képen láthatók közül mit mondasz? :))))) a külön megvett de egymás mellé beszerelt, közös díszkeretű prodaxok közül te melyikre tennéd a voksot ? Szavazni lehet :P
tudod steve én legalább nem állítom magamról hogy szereltem 1000 ilyen szerelvényt meg én vagyok a fej. Ha neked mindegy melyik dobozt választom, azért örülök hogy nem veled szereltettem a házat :)
Na _épp ezért_ nyögvenyelősen, amatőr módon, az itteni fórum segítségével készül az a vacak villanyszerelés...
tudod steve én legalább nem állítom magamról hogy szereltem 1000 ilyen szerelvényt meg én vagyok a fej. Ha neked mindegy melyik dobozt választom, azért örülök hogy nem veled szereltettem a házat :)
Na _épp ezért_ nyögvenyelősen, amatőr módon, az itteni fórum segítségével készül az a vacak villanyszerelés...
Ha sorolható a szerelvény (Prodax, Legrand, stb.) és sorolókeretben felszerelve szeretnéd használni akkor 71mm kell, hogy legyen a dobozok középvonal távolsága. Ha nemsorolhatóan akarod használni a szerelvényeket (akár a Prodaxot, Legrandot, , vagy a régebbi szerelvényeket) 80 mm a dobozközép távolsága. Az előbb felsorolt méretek az átlagra vonatkoznak ettől lehet eltérés (én még nem nagyon találkoztam más mérettel) De egyszerűen az asztalnál ülve is meggyőződhetsz mindezekről, ha ott magad előtt összerakod és a szerelvényeket beleszereled.
ja és hogy megkavarjalak a citromsárga meg a narancssárga is egymással összepattinható, amivel sirályul lehet vegyes távolságú szerelődobozrendszert kialakítani :)
a két oldal nem szimmetrikus, fordítva nem mennek össze (egyik átmérője kisebb mint a másik) azért kérdezem :) Én kimértem, háromnegyed napon át számoltam meg vonalzóztam a prodax összes neten meg viszonteladóknál elérhető szarjai alapján és ezek alapján én narancssárgát választottam :)
Jó is hogy itt felmerült.
Az előbbi szakika meg idetolhatná magát és felvilágosíthatná homályunkat, ha már szakember
simán, én meg nem mert nem ez a szakmám. Akkor segíts már légyszi ne bánts bennünket. Itt van mellettem két doboz, gondolom általad jól ismert. A citromsárga két oldalán szimmetrikus kinyúlásokkal, illetve a narancssárga oldalán az egyik oldalon kb 1 centis, a másik oldalán 2 centis kinyúlásokkal.
4 db konnektort kell egymás mellé szerelnem, a prodax díszkeret mérete fix, ahogy a konnektoroknak kivágott kör alakú nyílás is. Ha 4 db citromsárgát összepattintok, illetve négy darab narancssárgát, vízszintes irányban 2 centi különbség lesz összességében a kettő között a dobozok távolsága miatt. Melyiket válasszam?
ha egymás mellé önálló konnektort / kapcsolót teszel akkor természetesen tökmindegy, de még szvsz ott is számít a díszkeret szélessége, amivel a cuccos túlnyúlik a dobozon és a kapcsolóbetéten túl is oldalra.
sorolható a doboz mindkettő, de a prodax a sorolt cuccoshoz a díszkeretet fix méretre gyártja ám egybeöntve pl. 4 lyukkal, tehát nem mindegy a konnektorok közötti távolság 7 mm vagy 15 :)
a biztonság kedvéért. A "citromsárga" doboz mentavill D6071 65mm, a narancssárga D6080 65mm kódú (nem vagyok biztos benne hogy ha más gyártótól veszel lévén filléres termék, a szín ugyanez lesz)
a lényeg kimaradt, veszel annyi dobozt narancssárgát amennyi kell, előre összepattintgatod őket és utána az összepattintott komplett szettet vésed be a falba. Úgy tutira jó lesz, vízszintesre / függőlegesre figyelj. Érdemes (sajnos csak fához kapható, de 250 ft-os) 6.7mm-es körkivágót befogni a fúrógépbe. Igaz hogy pl nálam vakolat / tégla miatt két-három kivágás után elkopik, így 10-esével vettem meg de szebb lesz az eredmény mint vésővel.
Biztosan lesz rendes falhoz való is de szerintem az horrordrága.
szia ez nálam most aktuális. Gondolom csavaros szerelődobozokat szerelsz a falvésés után, amennyire én mint laikus kivettem vannak citromsárga és narancssárga szerelődobozok. Ezek összepattinthatóak, méretük szabványos, de a két végükön kinyúló műanyag egy centis csőcsonk hossza már nem. Neked a narancssárga színű kell (saját tapasznyalat, prodax novákat fogok én is venni), a citromsárga szerelődobozok túl közel vannak egymáshoz, oda nem tudsz sorolt dolgokat tenni.
Különben iszonyúan elcseszte a prodax az oldalán a technikai leírást, kitettek egy letölthető 50 oldalas doksit még rgb kódban (?) is megvan a keretek meg gombok színe, de magáról a sorolt konnektor, kapcsoló stb. keretéről a külső méreteket leszámítva csak egy láthatóan wordben rajzolt, piszkolsul nem is szimmetrikus és méretarányos rajz van a pdf-ben....
Prodax illetve Legrand szerelvényeknél, ha sorolnva kerül fel néhány dugalj/kapcsoló, a dobozokat egymástól milyen távolságra kell besüllyeszteni. Sajna a honlapokon nemigen találtam konkrétumot, a Prodax Grado-nál a keret méreteiből pl. 71 mm-re következtetek.
Egy nő vette fel a telefont, azt mondta azért esik a feszültség, mert kicsi a kismegszakító. Nem vagyok egy technikai zseni, de ez a szöveg nekem is gyanús volt ,úgyhogy egy óra múlva újra felhívtam az Émász-t. Ekkor egy "műszaki kollégát" adtak (férfit), aki azt hitte, hogy rosszul hall, mikor elmondtam neki,hogy a kolléganője mit mondott. Utána nézett az előző bejelentésnek, és azt látta, hogy a nő "hálózatbővítést" rendelt meg nekem. Végül megbeszéltük, hogy kijönnek megnézni mi a probléma, éa ha kell kicserélik a vezetéket. ( Az csak hab a tortán , hogy időpontot emígyen adott meg: "Lehet, hogy holnap, de lehet hogy 2 hét múlva, lehet , hogy előtte értesítenek lehet hogy nem)
Gerinc vezeteked biza vekony legalabb 10-es kene. Ha jonnek ki jegyzokonyveztetni kell veluk a betap allapotat es kerni benne a megfelelo cseret. Egy peldanyt megtartani belolle!
én szerintem először a kötéseket kellene átnézni főleg a nulláét . ha jó minden akkor lehetséges hogy a vezeték gyenge -de azt meglehetne mérni egy amperméterrel hogy terhelés alatt mennyit vesz fel .nálunk a legkisebb főbiztoiték 3 fázisnál 25A-os a kábel pedig 4 x 16 mm ALFE ez a minimum
Segítséget szeretnék kérni villanyszerelés ügyben. Vettünk egy 50 éves házat. A villanyvezetékek újra lettek húzva a falban. Az év elején felraktuk a villanybojlert, vettünk pár elektromos cuccot. Na most a következő a gond: ha a bojler vagy bármelyik nagyobb teljesítményű gépet bekapcsoljuk, akkor jelentősen leesik a feszültség. Felhívtam az áramszolgáltatót, ők azt mondták a kismegszakítójukat kell cserélni, mert csak 16 amperes. 2 villanyóra van, 1 fázis ,mindkét villanyóra alatt 1-1 16 amperos kismegszakító. A kérdésem az lenne, hogy nem lehet az a hiba, hogy a betáp kábel vékony( az is 50 éves)? Azért kérdezem , mert az émász erősködik, hogy az biztos jó. Egyébként a bejövő légvezeték amikor eléri a tetőtartót kötve van. Ha esetleg más ötlet lenne, hogy mi lehet az oka a feszültségvisszaesésnek, azt is megköszönném.
Jaja, mindenki erti. Holmes is csak azert kerdezget, mert valahogy meg akar bizonyosodni affelol, hogy igy tortent.
Ha van fazisceruzaja, meggyozodhet rola, hogy a zoldsarga egy fix fazis, megjeloli fekete szigszallaggal es keszen is vagyunk.
Ha nincs fazisceruzaja, akkor nagyon nagyon kezdo a villanyszerelesben, nem tudja megallapitani egy vezetekrol hogy aram alatt van-e vagy meg lehet fogni, barmelyik nap megvaghatja az aram, ezert azonnal hagyja abba.
Elméletben igazad van, hogy zöldsárgán nem mehet fázis. Itt most arról van szó, hogy egy három eres kábelen vitte oda a direkt fázist a nullát és a kapcsolószálat.
Mivel több ér nem állt rendelkezésére a zöldsárgán vitte a kapcsolószálat.
A ventillátornak nem kell védővezető mert ez a típus kettős szigetelt. Szerencsésebb lett volna 4 eres kábelt használni és a zöldsárgát nem felhasználni.
Válaszoltam rá, de még1szer. A ventillátor akkor indul el, ha a kapcsolót felkapcsolom, a kapcsoló lekapcsolása után pedig 5 perc múlva kikapcsol a venti, tehát az időzítő is jól műkxik.
Azért kérdezek, mert szerettem volna vmi megerősítést kapni a fórumon, hogy ha így frankón megy, akkor nagy valószínűséggel jó lehet-e, vagy ennek ellenére is lehet rossz.
Továbbá a kérdések 30%-ára még mindíg nem válaszolt senki. Színsorrend, ha a zöldsárgacsíkos a föld, akkor ilyen bekötéssel mehet-e jól, illetve HA a föld lenne, hogyan is kéne megcsinálni?
Remélem válaszoltok és elnézést ha hülyeségeket kérdezek.
Ismétlem, egy külön kapcsolóval lehet kapcsolni az egészet.
Sztem jól csináltam, mert ha a föld lenne a sárga csíkos akkor hogyan is működne rendesen az időzítő a kacsoló lezárása után? Meglenne szakítva az áramkör, le kéne álljon a venti nem?
A kék az eredeti ventin is az N-volt, úgyhogy az sztem tuti jó kell legyen kötve.
Márcsak a másik kettőnél lehet gond.
Ha kikötném a zöldsárga csíkost ahogy mondod, akkor működne az időzítő a venti kikapcsolása után?
Vagy ekkor a fázist kéne szépen szétszednem és bekötni mindkét helyre?
Mondom nekem gyanus, hogy jól műkxik. De ha elszartam szóljatok és inább kikötöm.
Ha a szabványos szinsorrend alapján vesszük akkor szarul kötötted ha anno a melos csak olyan szinü vezetéket tudott lopni és azt huzta be talán még jó is lehet .
