"Az oxidtól nem tisztítottam meg, de attól olvadt meg?"
Az alu paszta valószínűleg egyszerű szilikon zsír, némi látványos adalékkal :)
magas (200 fok körüli) hőmérsékleten folyósra lágyul. A magas hőmérsékletet pedig a rossz (alumínium oxidos) érintkezési pont biztosította a wagó belesejében.
Ha az alu jól meg lett volna csiszolva, akkor a lecsukáskor az alu-wago érintkezési pont is jó (tehát alacsony ellenállású) lett volna és az alu paszta is ezt a jó állapotot konzerválta volna.
A földelt dugaljak ürege annyira mély, hogy lehetetlen a földelt villásdugó mögé bedugni az ujjadat, miközben rendben még van elektromos érintkezés.
Szóval megnézném egy fotón azt a gyerekzáras földelt dugaljat (és állítólag földelt dugót!), ami mögé be tudott nyúlni a gyerek. Mert ha pl NEM földelt (lapos) villlásdugó volt dugva egy földelt dugaljba, akkor talán nem is a dugalj volt a hibás...
A kerítésen van ilyen gyerekbiztos dugaszom. Hosszabbító volt beledugva nyáron és egyszer csak a szomszéd öt éves hiperaktív kis(hülye)gyerek, ordítva szaladt abból az irányból.
Kihúzta kicsit a villást de közben mögé nyúlt valahogy. Hogy sikerült neki nem tudom, de megrázta.
A bal talpán ment le az áram:-( Csináltak EKG-t szerencsére nem lett baja.
Kétszázszor el lett mondva neki, hogy TILOS ott nyúlkáni!
Az alumínium vezeték felületéről a (láthatalan) alumínium oxidot kb 3 másodperc eltávolítani a wagóba bedugás előtt (pl a jobb zsebedben lévő késsel megkapargatod, de egy kis darab smirgli is segíthet). Nekem számos ilyen kötésem működik (alu paszta nélkül), sokok éve hibátlanul.
"Egy inventív gyerek amúgy is kitalálná, hogy egyszerre két fémdarabbal piszkálódjon,"
Ilyen "inventív" gyerek csak az elszabadult fantáziádban létezik, a valóságban nem. Képzeld magad a gyerek helyébe és próbálj meg "véletlenül" belenyúlni egy ilyen zsalus kdugaljba. Rá fogsz jönni a sok kísérlet közben, hogy mire a gyerek műszaki tapasztalata elég lesz ahhoz, hogy egyidőben félretolja mindkét lyuk előtti zsalut, addigra meglesz a gyereknek a villamosmérnöki diploma is :)
Egy műhelyben van tehenészetben. Elment az áram és egy megolvadt wago miatt, már nem szorította a vezetéket. (szürke, narancs lecsukókkal wago bele van írva)
16A-s automatája van azt sosem verte le, tehát nem érhette extra terhelés.
Alu és réz van a kötésben ezért nem lehet összecsavarni, forrasztani.
Elnéztem a fém részét, hát nagyon pici felületen érintkezik a 2,5mm tömör vezetékkel.
(Esetleg nézhette volna még a fázis - "vascső" viszonylatot :) )
Jó pénzért természetesen kimennek hozzád megnézni, hogy a 30 mA tényleg annyi-e, nem tudom, hogy mekkora jelentősége van ennek.
Ingatlan vásárlás esetén célszerű ilyen vizsgálatot kérni, meg olyat, amivel meg tudják állapítani, hogy nincs-e össze/elkötve valahol a 0 és a vf az elosztó tábla után.
Ez kínos kérdés, mert érintésvédelmi célműszer nélkül, ami meg többszázezer forint lehet, olyan teszterrel, próbalámpával kéne ellenőrizni, ami minimum 20 mA-es áramot kerget, arra meg a legtöbb 30 mA-es ÁVK leugrik (de ha nem ugrana le, az ember elkezdene gondolkodni, hogy vaon 28 mA-re le fog-e ugrani :D ).
Így hát marad a lecsapás. Mivel a normális FI-relék kapcsolási élettartama terhelés nélkül mondjuk húszezer, olyan sokat nem rongál rajta, ha mondjuk 15 év alatt havonta egyszer megnyomják a gombot (180 kapcsolás, de már nem kötelező amúgy havonta nyomni), és 5 évente egyszer villamos munka után lecsapatja az összes lehetséges helyen, mondjuk 50 helyen (150 kapcsolás).
Én otthon első lépcsőben egy 300 Ft-os LCD kijelzős "fázisceruzát" használok, mert a szakadt védővezetőnél, még ha rövid is, megjelenik rajta az első kettő feszültség (12 és 24 V).
hogy a földeletlen, szakadt védővezetős konnektorba dugott készülékek ráznak
Erre is kérdeznék egyet ti (szakemberek) hogyan ellenőriztek a föld szakadásmentességét volt nálam egy villanyszerelő aki kiküldte a tanoncot a megszakítókhoz és kb minden konnektornál az ÉV-t lecsapatta ez a hivatalos módja?
Fali dugaljaknál annyira nincs értelme a "biztonsági zsalunak" nem? Egy inventív gyerek amúgy is kitalálná, hogy egyszerre két fémdarabbal piszkálódjon, szóval olyan esetre valami eltávolíthatatlanabb dugó kell...
Vagy ti olyanokat szoktatok rakni?
A konnektor belsejének védelméért meg gondolom inkább a csapfedél a célszerű... Ilyen főzőlap közelébe olajpára hasonlók miatt lehet konyhába sem árthat (fürdőbe meg az ember rakhat ilyeneket az összes helyre talán). Vagy alapvetően ha sokat ki-be dugogat az ember ilyenbe dugaljat akkor hamar tönkremegy?
A hozzászólások általában úgy kezdődnek, hogy a földeletlen, szakadt védővezetős konnektorba dugott készülékek ráznak. Automata mosógép vizes dobját érinteni kimondottan kellemetlen.
(nem szándékosan) a földelésre nagyon gyenge fél feszültségű jelet tesz
Szándékosan teszi, olyan értelemben, hogy két zavarszűrő kondenzátor van, az egyik fázis-föld, a másik nulla-föld között, és ha a földpont a levegőben lóg, akkor lesz ez két sorbakötött, fázis és nulla közé kötött kondenzátor, a kettő közötti a földpont miként ezt Ruzsa János és RisznakT már előtte leírta normálisan.
"létezik öntapadós gipszkarton szalag, azt lehet glettelni, mert arra találták ki."
Ha az a szalag is szövet/szál erőősítésű, akkor valószínűleg még jobb,mint a duct tape.
Csak ha később mozog/rezeg az utólag beültetett gipszkarton darab, akkor a ragasztószalagnál pici repedések jelenhetnek meg a merev gletten. Hacsak nincs valami jó rugalmas (festhető) glett anyag.
Lehet csinálni gipszkartonból egy olyan karikát/keretet, aminek külseje illeszkedik a lyukba, a közepébe pedig pont beleillik a spotlámpa.
- aprófogú + KESKENY gipszkarton fűrész (dekopir fűrész)
- apró fogú félkör ráspoly
- filctoll/ceruza
- elsősegély doboz :)
a foltnak nem muszáj milliméter pontosan belecuopanni a lyukba,
ha fél centivel kisebb, az sem számít. Berakás után a lyukon benyúlva felülről bkörbetapasztod a foltot (pl folyós gipsz masszába belemártogatott géz-darabokkal (pl 100 db 10x10 cm steril mull-lap) körben a rést alulról legletteled. Ha ügyes voltál, szinte semmi nem fog látszani miután megkötött a glett.
Vagy veszel egy akkora spotlámpát, amekkora lyukat vágtál :)
Max addig kell a kezedbe egy egyenes léc (deszka) amíg meghúz kicsit a helyén.
Kb szerelőgipsszel vagy hígabbra kevert 6-30al visszagányolható a darab, a szépsége pedig azon múlik, mennyire ügyesen tudod elhúzni az anyagot és síkbanyomni a darabot.
Ezért jobb a vastagglett, lassabban finomabban köt, nem hirtelen nem lehet már mozgatni.
Mivel a kivágás nagyon kevés anyaghiányt okoz, a visszanyomott darab kb fél egy perc mulva már nem akar kiesni, az elméleti szilárdsága pedig egy amúgysem teherviselő anyagnál, mint a karton, nem lényeges.
De egyébként "szinte visszahegeszti" a gipsz, utána ha lebontassz egy ilyet, akárhogy ütöd, nem szakítható ki a visszatett darab egyben, máshol fog az anyag széthasadni.
A keletkezett többlet gipsz utána simán síkbacsiszolható, pár óra múlva akár mm-ekkel odább a luk újravágható, kisebbre vágható, akármi.
Nem tudom, hogyan van függesztve, da ha elfér, akkor vágsz egy "kazettát", abba kivágod a jó spot méretet, aztán a meglévő, rossz lyukat kivágod "kazetta" méretre, széleire belülről léc, ahhoz fogat a "kazetta" és kész, háló, glett, csiszol.
Feltéve ha elfér, ha nem, akkor ennek bármely barkács formája, akár úgy, hogy a mostani lyukat szűkíted be, de az sosem lesz szép.
Sziasztok lenne egy olyan kérdésem, ha mennyezetre nagyobbra sikeredet a körkivágás a gipszkartonba mint amekkora spotot tennék bele, ilyenkor hogy tudom bebarkácsolni a helyére? Van erre valami trükk? Köszi
Van e valami érvényes korlátozás arra, hogy a villamos kiselosztót el lehet e helyezni ua helységben?"
A GMBSZ gáz-szabályzat (tudtommal ma már hivatalosan szabványnak számít, nyilvánosan hozzáférhető), részletesen leírja, hogy milyen gázkészüléket milyen (szellőzésű) helyiségben szabad elhelyezni. Emiatt ahol (tervező által odatervezett) gázkészülék van, olyan helyiségben tudtommal akármilyen IP fokozatú elektromos szerelvények alkalmazhatók.
Ha nem vagy biztos a dologban, akkor olvass utána a vonatkozó villamos szabványban, hogy hol kell robbanásbiztos elektromos szerelvényeket alkalmazni (a hagyományos IP fokozatok gázzal nem foglalkoznak).
"a gépből kijövő föld és az elmenő föld között 100V mérek."
Elektromos szakember így gondolkodna:
- amit "elmenő földnek" nevezel, az nem egy el sehova, éppenhogy az az "odajövő" föld a villamos hálózatból és a földelő szondából
- ami mosogatógépből kijön, annak semmi köze a valódi földpotenciálhoz
Tehát most éppen azon csodálkozol, hogy feszültség különbség van a valódi földpotenciál és egy földeletlen háztartási gépből kijövő, véletlenül ződsárga színű drót között :)
Nagyon sok elektromos berendezésben (pl mosogatógépekben) van olyan zavarszűrő áramkör, ami (nem szándékosan) a földelésre nagyon gyenge fél feszültségű jelet tesz. Tehát 230V esetén 115 voltot. Ez annyira gyenge áram, amit egy átlagos ember meg sem érez, de egyes túlérzékeny műszerek (pl fáziskereső, digitális multiméter, stb) kimutathatják.
A villanyszerelő szakma egyik érdekes területe, hogy az effajta vakriasztásokat hogyan különböztessük meg a valóban veszélyes helyzetektől. A fáziskeresők amatőr vásárlóit sajnos nem oktatják ki ere a szakterületre, aminek évente soksok ezer hamis pánik az eredménye.
Ha a műszered (oszcilloszkóp) bemeneti ellenállását lecsökkentenéd egy emberéhez hasonló ellenállásúra ( pl 5-10 ezer ohm a műszer bemenettel párhuzamosan), akkor olyan feszültségeket mutatna neked, amit egy emberi érintés esetén lenne érvényes. Pl kiderülne, hogy az a 100 volt feszültség emberi érintés esetén mondjuk csak 3 V.
Minden bizonnyal kapcsolóüzemű táp van benne, abban pedig egy szűrő, amibe a fázis és a nulla egy-eyg kondenzátorral megy a végővezetőre. Ha tehát be van dugva egy RENDESEN kialakított védővezetős aljzatba, akkor ott (a fázis felől) elszivárog egy kb 1-2 mA áram a föld felé. Amennyiben a gép aljzata nincs rendben, tehát nincs földelve, akkor a földhöz, illetve a nullavezetőhöz képest megjelenik rajta a fázisfeszültség fele, nyilván szinuszos.
"... a gépből kijövő föld és az elmenő föld között 100V mérek"... ezt hogyan, úgy, hogy szétcsatlakoztatod? Nem értem. Vagy a gép háza és a tényleges földelő vezeték között?
Ha megnézed ez egy kapacitív feszültségosztóként viselkedik, ha a közepére mérsz, ezért mérsz kb fél hálózati feszt,
A zavarszűrő kondenzátorán (amíg meg nem hibásodik) nem folyik jelentősebb áram, tehát a történet nem veszélyes, ...
de az akkor sem teljesen kóser, hogy úgy nyúlkálsz feszültség alatt mindenhez, hogy nincsenek villamos alapismereteid, sőt még a szkópot is közétunkolod bárminek, általában így szoktak a lelkes önjelölt villanyszerelők súlyos balesetet szenvedni.
Sima háztartási szituációban már egyre nehezebb meghalni hálaégnek, de ha valaki kiköt, leköt, összeköt saját szakállára, akkor elég könnyű vezsélyes dolgokat elkövetni.
Lenne egy kérdésem, van egy mosogató gép konnektorom külön biztosítva és tőle kb 1 méterre egy másik konyhai konnektor külön biztosítva.
A földjük mivel elég közel vannak láncolva vannak a konnektor mögött nem oldható wagóval (nem konnektoron keresztül), null és fázis külön megy.
(A szerelést nem én csináltam)
A minap csak ki akartam cserélni a konyhai konnektort így (csak) annak a biztosítékát megszakítottam. Kimértem és úgy látszott minden feszültség mentes. El kezdtem szerelni és szétszedtem a nem-oldható wagót is kényelmi okokból és mikor a contactless fázis cerka a közelébe került random egyszer egyszer felvillant. Na mondom kicsit rámérek. Itt vettem észre hogy a gépből kijövő föld és az elmenő föld között 100V mérek. Rádugtam egy szkópot és 100V szinuszos. (A gép ugye áram alatt van)
Ha a gépet kihúzom akkor a 100V megszűnik. A tápkábelt is próbáltam megfordítani hátha nem a fázist szakítja meg de úgy is marad ez a potenciál.
Nem értek a mosogató gépekhez hogy van pl az aqua stop földelés stb valakinek van valami tippje mi lehet, egyáltalán ez normális? Induktívvitás, kondi okozhatja?
Ha mindent visszakötök teljesen jó minden null, föld között nincs fesz stb.
A kék vezeték és a régi szerelés miatt még az is előfordulhat, hogy a szabálytalan fázis-nulla kapcsolás van! Ilyenkor nem egészséges az L-re kötni a kéket!
A legjobb az lenne, ha leírnád mit honnan kötöttél ki! Meg persze lehet méricskélni.
gondolom kétévente ventilátor csere = tervezett avultatás
Azért a hőtárolós kályha ventilátorok elmentek 15 évig...
Tehát ilyen motort vagy csak 1-2 másodperces működési időre érdemes alkalmazni, vagy olcsón rásózni tudatlan balekokra, hadd fizesse a villanyszámlát :)
Egy 1 W-os tengelyteljesítményű motornál, ami naponta megy összesen 2 órát, az a 20 %-os hatásfok miatt egy év alatt 3,65 kWh energiát fogyaszt. Az tényleg nagy villanyszámlát okoz. Igaz, szökőévben valamivel több. :D
Itt más volt a kérdés ,én is később kaptam meg. Ez egy 3 fázisú késforgató motor. Egy rossz mozdulattal, nekicsapták a csúcsnak, és egyből 5 szálat elvágtak belőle. De mivel a főnök fia szétkapta, nem tudták megállapítani hogy melyik szál a tekercs eleje és vége, hogy kell bekötni. Végül elvitték egy tekercselőhöz, aki meggolyózta.
A rövidrezárt forgorészű motorok hosszú távú TCO költségaránya: kb 95% energiaköltség és kb 5% beszerzési ár. Tehát ilyen motort vagy csak 1-2 másodperces működési időre érdemes alkalmazni...
"Igen, azért rakták bele magnetofon, lemezjátszó stb motorokba."
A rövidrezárt forgorészű motorok hosszú távú TCO költségaránya: kb 95% energiaköltség és kb 5% beszerzési ár. Tehát ilyen motort vagy csak 1-2 másodperces működési időre érdemes alkalmazni, vagy olcsón rásózni tudatlan balekokra, hadd fizesse a villanyszámlát :) Ráadásul a folyamatos forró üzemelés miatt a csapágyai is kérészéletűek, élettartamuk röhejes (MTBF: 5-10 ezer óra).
Nemrég még kapható volt az interneten ilyen elven működő olcsó hőtárolós kályha ventilátor, na az egy ravasz kicseszés a kedves vásárlókkal (gondolom kétévente ventilátor csere = tervezett avultatás). Viszont annyi hőt termel, hogy fűtőbetétre már nincs is szükség :)
Véletlenül(?) van egy félig kibelezett kinaji ventilátor a pincémben. A fő motor típusa: YSY-40, eredeti "Meihua Electric Appliance Co. ltd" termék. Kondenzátort nem láttam, egy kínai leírás szerint 1,5 uF "indító" kondentátor kell hozzá (a "start" szó valószínűleg elírás): https://www.aliexpress.com/item/32392794998.html
Lefényképeztem, de állítólag Firefox felhasználóknak tilos képet betenni az Index fórumba.
Igen, azért rakták bele magnetofon, lemezjátszó stb motorokba. Van 230-as ventim holnap szétszedek 1.et. Azt tudom hogy a kis 5-12 Voltos ventilátorokba 2 kis tranzisztor van.
(dehogy van a papst ventikben bármiféle elektronika, elő kéne keressem a kisebbek romjait, mert most elgondolkodtam hogyan indul, mert nem emlékszem árnyékolt pólusra benne, -vagy csak valami trükk miatt nem látszik- )
Az árnyékolt pólusú villanymotoroknak annyira szar az energetikai hatásfoka (sok felwett watt és nagyon kevés leadott erő), hogy valószínűleg ma már szinte sehol nem alkalmaznak ilyet (maximum elmaradott indiai, kongói és albán manufaktúrákban :)
A Papst cég pedig annyira magas színvonalú, hogy arról a ventilátorról még azt is elhinném, ha kiderülne, hogy BLDC motor + kapcsolóüzemű tápegység van benne.
Az érintés nélküli feszültség keresők egy része csak akkor működik, ha a keresett vezetékben éppen van feszültség,
más részük pedig csak akkor, ha a feszültség mellett valamennyi (váltó)áram is folyik a vezetékben.
Jelen esetben talán egyik feltétel sem teljesül: "panel lakás egyik oldalában elment az összes konnektor".
Ezért tartom jobbnak a két készülékből álló vezetékkeresőket, ezeknél az egyik (a jel-adó) egység "ráteszi" a követni kívánt vezetékre azt a nagyfrekvenciás jelet, amit a másik (vevő) egység keres/követ a falon (legalábbis a vezeték szakadás pontjáig) https://www.google.hu/search?q=vezet%C3%A9kkeres%C5%91&source=lnms&tbm=isch&sa=X
Érzékenyebb érintés nélküli feszültség keresővel már sikerült ilyen hibahelyet megtalálni. A többi áramkör kismegszakítóját lekapcsolni, hogy csak a hibás áramkör éljen.
Doboz nincs sehol. Minden konnektorhoz egy vezeték megy (ill. értelem szerűen 3 szál, a föld még piros) és csőben, nem falkábel. Tehát nem sorba vannak fűzve. Utána olvasva gyanítom, hogy a függőlegesek csövezve vannak, vízszintesen meg a fal-plafon találkozásánál horonyban.
A bejövő dobozból 1 szál fázis indul el a konnektorokhoz, szóval kell lenni valahol egy elosztásnak, azt jó lenne megtalálni...
Bíztam benne, hogy itt lesz olyan, aki találkozott már ilyen kivitelezéssel.
Az amatőrök körében szokásos egyszerű fémkeresők vasbetonban értelemszerűen használhatatlanok vezeték követésére. A nagyfrekvenciás (rádiós jeladó és vevő egységből álló)vezetékkeresők működését viszont nem befolyásolja a betonban lévő ezernyi vas: https://www.google.hu/search?q=vezet%C3%A9kkeres%C5%91&source=lnms&tbm=isch&sa=X
A helyi (a lakótelepen dolgozó) villanyszerelőknek valószínűleg van ilyen műszer a táskájában és azt is tudják, hogy hogyan kell használni vasbetonban.
Adódott egy probléma, panel lakás egyik oldalában elment az összes konnektor, konyha plusz félszoba és háló. A lámpák és a lakás többi konnektora jó.
A kismegszakítónál még van, ott elmegy a plafon felé és kész, nem tudom követni tovább. Próbálkoztam a konnektorok felől is, de ott is csak kb. a mennyezetig megy fel a behúzó. Valahol lehet ebben egy kötés, ill. csomópont, ami szétment, de sehogy nem találom.
Általában hogy van ez megoldva, ill. tudnátok-e ajánlani valami jó vezeték nyomvonal keresőt, amivel ki tudom nyomozni, hol mennek a drótok? Ezek a Parkszájd szintű keresők nem érnek semmit, azzal próbáltam.
Vagy van valaki aki csinál ilyen javítást egy pécsi panelban? lehetőleg úgy, hogy ne kelljen a fél lakást szétvésni.
Másodlagos KISÜLÉSnek annyira csekély a valószínűsége, hogy a szakirodalom gyakorlatilag nem is foglalkozik vele.
Ha nem éppen ezelőtt 11 hozzászólással hivatkoztam volna a szakirodalomban a másodlagos kisülésre. :D
Ez a fő baj veled, hogy magabiztosan állítasz ezer hülyeséget, és ha néha becsúszik egy-egy helyes megállapítás, azt már hiába írtad le.
A "villám másodlagos hatása" legtöbbször a hatalmas áram-lökés által létrehozott pillanatnyi elekromos tér hatása (egyszerű indukció).
Ennek a hatására lesz a másodlagos kisülés.
Én így látom a dolgot:
Elég rosszul látod. A villámáram az egy impulzus, ahol a Ohm-törvényen kívül más hatások is érvényesülnek (Ohm törvényből következő eredményeknek akár duplája, satöbbi)
Tudna valaki segíteni abban, hogy családi ház és melléképület közti, 6 méteres szakaszt 2,5 méter magasságban, 3x2,5mm2 vezetékkel kellene összekötni, viszont olyan kábelt akarok, ami időjárás álló, UV, víz stb.
Mi ennek a kábelnek a hivatalos minősítése, megnevezése?
Sokat kínlódtam hasonlóval, rackekben használatos, (több tizezer ft darabja), teljes fémépítésű, nagyon magas minőségű ipari ventillátorokat újítottunk fel, csapágycsere, stb.
Próbáltam vele (több darabbal "párhuzamban") lakásban nagy tömegű légszállítást megoldani, csökkentett fordulatszámon természetesen.
Ami egyedül "működött", az a bolti frekiváltón kívül (amivel sípolt, búgott, huhogott, nem indult, mivel nem volt ekkora induktív terhelés mellett kielégítően színuszos az olcsó gagyi amit kölcsönkérni tudtam)....
A házi megoldás még ami ment, az olyan volt ,hogy egy rohadt nagy 50hz-es trafóra nagyáramú félvezetőkkel 12V-ról kisfeszültségű nagyáramű színuszos invertert építettem.
Tehát a 12V nagyáramú kapcsolótápokkal előállított DC-t "alakítottam" kb 9V effektiív értékű "szintetikus szinusszá", (szinuszos árammá) majd azt tranzformáltam fel kvázi, némi kondis jelalak simítással segítve, 230V-ra.
Ez is akkora volt mintegy ház, a vesztesége legendás, (10% hatásfok körül) a trafó és a félvezető mező fűtött mint állat, mert 50hz-es toroid az nem 25hz-re van, sem a vas, sem a méretek, sem egyebek...., de kb itt elakadt ez a dolog, mivel ezt a fagyiskocsi méretű szart tovább miniatürizálni, vagy bármi módon feljavítani ép ésszel nem lehet.
A 230V-os frekiváltó házi építésébe viszont ahogy van belebuktam.
De mivel tudom, ismerem, pontosan mi van az ipari konzumer cuccokban, pl egy mosógépben, klímában, 2-3 cél ic+porcesszor is CSAK a motor forgásért felel, fél tepsinyi panelon párszáz(!) alkatrész és ott MINDEN kritikus, így nem is voltam nagyon meglepve, mikor sorban robbantak fel előbb a mindeféle UPS-ekből és tápokból bontott, később méregdrágán, újonan vett kapcsoló alkatrészeim.
Nem erős motorok vagy mosógépdob, hanem szaros ventillátorok forgatása volt a feladat...csak emlékeztetés képpen.
A mosógépek ,régi, inverterek előtti szinkronmotorjai, (csakúgy mint a szobai ventillátorok), átkapcsolósak, többszörös tekercseléssel,... tehát tkp több eltérő pólusszámú -fordulatú- motor egyetlen mechanikai testben..ami drága, nehéz gyártani, "sok" réz kell bele, (mint régen mindenbe).,..de az elektronika elterjedése előtt nem volt más, csak ez..szobaventi máig ilyen, mert nem fér az árába bele semmiféle primitív szabályzó,... mivel ilyen 230V-ra garantáltan nem létezik.
Ennyit ennek a problémának a két izzóval, két kondival, meg kidobott porszívó teljesitményszabályzójával való "tuti" megoldhatóságáról.
Merre laksz? Van egy triakos szabályzóm konnektorsávba építve, kölcsön tudom adni egy próbára, de biztos vagyok benne, hogy működik. A "minimális terhelés" marhaság...
A '70-es években jött be sok karakterhengeres sornyomtató (EC-7031), ahol a betűhengert egy kis egyfázisú indukciós motor hajtotta. 900 sor/perced tudtak, de ha levittük a betűhenger fordulatszámát úgy, hogy az írási sebesség 600 sor/perc legyen, akkor sokkal szebben írt. Akkor gyártottuk zsinórban a fázishasításos szabályzókat. Soha nem volt vele probléma...
Ez szinkronmotoros, csak frekvenciaváltóval fogod megbízhatóan fordulatszabályozni és ott is lesznek potenciálisan problémáid, pl alacsony vagy túl nagy frekvencián nem indul el, vagy "hullámzani kezd". Esetleg ötletszerűen töredék sebességgel visszafelé forog, ami a legrosszabb mitd közül, mert a ventillátornál nagyon nem mindegy a forgásirány.
A fázishasításos eljárás erősen megnöveli a harmonikustartalmat és ezáltal az armatúra reaktancia magasabb lesz. Az eredmény: a billenőnyomaték eltolódik az origó felé és a motor a billenőnyomatéktól jobbra, a görbe leszálló ágán dolgozik. Itt viszont a nyomatéki görbe és a szállítási/ellenellási görbe jó meredeken metszi egymást.
Adott egy Vents 100 VKO1 220-240V 14W ventilátor amit fordulatszám szabályozni szeretnék. Kinéztem hozzá egy VENTS RS-1-400 as fordulatszám szabályzót. A kérdésem az lenne hogy kompatibilis-e a ventillátorral? Előre is köszönöm a válaszokat:)
Sziasztok! Nem dolgozik véletlenül valaki sps 3 fázisú lámpasín rendszerrel? Rettentő sok folyóméter van belőle idomokkal együtt, fehér színben. +36205611256
Másodlagos KISÜLÉSnek annyira csekély a valószínűsége, hogy a szakirodalom gyakorlatilag nem is foglalkozik vele. A "villám másodlagos hatása" legtöbbször a hatalmas áram-lökés által létrehozott pillanatnyi elektormos tér hatása (egyszerű indukció).
Én így látom a dolgot: a villám teljes, millió voltos feszültsége (a felhő és az anyaföld között) egy óriási feszültségosztón vezetődik le, melynek része a több száz méter levegő is a villámhárítón kívül. Tehát a villám mondjuk 400 méternyi (ionizált) levegőben lévő szakaszát tekintsd egy X ohmos ellenállásnak, a 10 méteres villámhárítót pedig tekintsd egy 1 ohmos ellenállásnak. Magyarul hiába egy millió voltos az a villlám odafenn a felhőben, a villámhárító alsó szakaszánál nem számítanék a fürdőszobában 1 méteres (tehát több százezer voltos!!!) átütésre, ennyire közel a földhöz talán csak 100-200 voltos feszültség lesz a villámhárítón (ha profin van leföldelve, akár talán nyalogathatod is villámlás közben a villámhárítót :)
Ha a fém izé másik végén is volt ilyen kunkor, akkor ez olyan, amivel két műanyag alkatrészt szoktak összefogni egymással, pl a fúrógépre alul bepattintani, hogy összefogja a fúrógép két oldalát (összeköt két négyszögletes mélyedést), amíg betekered a helyükre a csavarokat. A fúrógép szétszerelésekor lapos csavarhúzóval alányúlva lehet kipattintani, gondolom ekkor tört le a végéről a kunkor.
A Bosch gépek robbantott rajzai elég szép számban megtalálhatók a neten. Próbálj meg típus szerint rákeresni. Egyébként úgy néz ki, mintha egyig "kampó" már letörött volna róla.
Az attika falat a villámvédelmes szakember szerint át kell törni.
A felfelé vezetés az pont az a téma, ahol már a szakismeret meg a szabványismeret között szakadék tátong. A szabványban úgy van fogalmazva, hogy kerülni kell, ami ugye szintén tiltás, a villámvédelmi felülvizsgálói könyvekben meg évtizedeken át azt írták, hogy tilos. De a szakkönyv! Az megírja azt is, hogy a felfelé vezetés legnagyobb veszély a másodlagos kisülések szempontjából.
Hasonlóan kell elképzeli természetét, mint egy rövidzárat.
Minap történt: egy csillár led égője zárlatba ment. Lecsapta a 15A es elosztótáblát. tovább lecsapta az órai 25A-est és a lépcsőház 63A ese is lement, ott fogta meg teljesen a kurafit.
A túlfesz is ilyen démon, védelmeit régebbi nevén A,B, C, D fokozatoknak nevezték. Mert nem kell a házba villám, elég a hálózaton, akkor is kisért minket. Az A fokozat a szolgáltatóé, B fokozat a főelosztóé, c fokozat az alelosztóé, ezek ketten néha kéz-kézbe járnak, azaz kombinált védelmek és legutolsó a D fokozat, amit dugalj mögé, készülékvédelemnek teszünk.
És mindegyike levezet a földbe valamennyit, ha túljut az egyiken, a másik lép aktivitásba.
Egy villámcsapásnál az elsődleges hatás a villámáram amit levezetünk a földbe.
Amúgy ugyis oda tart, csak szabályozott keretek között, vezessük a kezét, mint a kiskutyának.
Vizszintes villám nincs, mindig a föld felé tart,
Ezért is van az, hogy a levezetésben nem lehet éles kanyar, felfelé vezetés, vagy hosszabb oldalirányú elvezetés. Mert akkor kiugrik belőle. Legrövidebb uton le a földbe jelszóval.
És akkor jön a másodlagos hatás, ami indukciós hurok elvén megtámadja a villamos hálózatunkat, túlfeszültség képében.
Ez ellen védekezünk t1-t2 fokozatú túlfeszvédő rendszerekkel ami egy szikraközön a földelésen keresztül szintén levezeti a fölös energiát.
Nos ezért kell összekötni az eph-t a levezetővel, hogy a különböző terhelések egyen potira kerüljenek.
És akkor jön még bele a képbe, hogy ugye itt a vízcső, gázcső stb bele van ebbe kötve, eph-n van.
Tehát eddig a fürdő nem fog rázni.
Bele kell még ebbe a rendszerbe tenni az egyszerre megfogható fém részeket is, tehát potenciálkülönbség kizárva.
Meg a nagyobb fémrészeket is, de csak azokat, amelyeknek van villamos összeköttetése.
Lépcsőkorlát NEM!!!!
Elnézést a szakmaiatlan kifejezésekért, de talán így lesz érthető.
Igazad lehet, de akkor a kérdést úgy fogalmazom inkább, hogy ha a cseresznyefát nem tudjuk 100%-ban leválasztani az EPH-ról, akkor a nála is magasabb, fémes villámhárítót se válasszuk el tőle?
Egy külön eph és külön villámvédelmi levezetés között a másodlagos ívhúzás meglátásom szerint kivédhető volna biztonsági távolság tartásával is a két rendszer között.
Ez érzésre sokkal megnyugtatóbb lenne, mint "fémes aljzatokon" (csap, radiátor, mosógépburkolat) bevezetni a villámhárítót a lakás belterébe 15-20 ponton.
Akkor azt nem teljesen értem, hogy ez a szabályozó készülék használható bármelyik inverterrel együtt, vagy kell az inverternek is valamilyen megadott tudással rendelkeznie, hogy kompatíbilisek legyenek egymással?
- köszönöm hozzászólásokat segítségeteket, visszatérve a termosztátra, tettem bele elemet és bekötöttem a vezetékeket kipróbálni még nem tudtam majd jövőhét végén jön a gázos.
.
.
.
Még lenne egy gyors kérdésem, épül egy 6 lakásos téglaépítésű társasház, (a lakások 50m2 alapterületűek lennének). Villanyszerelési munkálatok elvégzéséhez kötelező egy villamosmérnök által tervezet villamos terv? Minden esetben?
Ez úgy működik, hogy van egy kiegészítő eszköz hozzá, amit az ellátni kívánt rendszer betáp vezetékéhez kell csatlakoztatni. Gyakorlatilag úgy működik mint egy lakatfogó. Az indukált mágneses térből számolja ki az áramerősséget. Pl. a Fronius rendszerét Smart Meter néven lehet keresni, de itt egy link hozzá. Az fontos, hogy a normál áramiránynak megfelelően legyen az érzékelő felszerelve, különben pont ellentétesen fog mérni, mint ahogy kellene neki. Ha úgymond buta a rendszerünk, akkor csak visszaszabályozza magát az inverter. Ha okosabb rendszerünk van, akkor fel is lehet programozni, hogy kapcsoljon be bizonyos fogyasztókat. Ennek módja és kivitelezése gyártónként változik. Illetve gyártón belül is lehetnek eltérések.
A 6 centis válaszfalnál nincs gond, ott tudom, hogy a mennyezet alatt van 2-3 centis "üres" tér, illetve a vizes blokk felett is. A 15 centi vastag tartófallal vagyok gondban, hogy azon milyen módon jutok át.
Dobozok vannak a kapcsolók felett, csövezve sehol nincs, minden gyári horonyba vakolt alu. Dugaljak sorban felfűzve és a padlóban vive, ahogy sikerült annak idején. Azt nem tudom, hogy a főfal teteje a mennyezet alatt megfúrható-e.
Sziasztok! Panellakás esetén milyen módon szoktatok beállni az elosztótól a szobákba az új kábellal? Kábelcsatorna futna végig a szobákban a mennyezet alatt körbe és onnan lenne egy leállás egy sarokban le a padlószint fölé majd ide jönnének a falon kívüli dugaljak körbe. Azon akadtam el, hogy hol és milyen módon tudnék a fal és a mennyezet találkozásánál átjutni az adott szobába/szobákba, ahol át lehetne húzni a kábeleket. Kezdő vagyok még, most tanulom a szakmát.
Jobb összekötni, mint nem összekötni, mert ha nincs összekötve, akkor nagyobb a feszültségkülönbség, és a villám oda átugrik.
Az összekötés nem elég, a villámlás idejében tartózkodni kell attól, hogy az ember vízvezeték, villamos vezeték, kémény, antenna 1 méteres körzetében tartózkodjon (faházban elve a vizet és a villanyt keresi a villám).
Ez pont ugyanolyan óvintézkedés, mint az, hogy egyedülálló fa alá ne álljon az ember zivatarban, csak azt emlegetik, ezt meg nem.
Csakhogy a lefolyóba épített közdarab és a villamos szakma az összejön, hiába próbálod szakmán kívüli idegen testként megideologizálni. Elég szó esett arról már itt.
Talán elszerette egy villamosmérnök a feleségedet? :D :D :D Vagy irigyled a diplomát?
- a képről képről találja ki, hogy mi a kazán pontos típusa
- keresse meg az interneten a kazán részletes műszaki leírását
- állapítsa meg, hogy mehet-e 230v fázis a kazán termosztát bemenetére
- találja ki, hogy a falból kilógó három közül melyik vezeték másik vége hova van bekötve a házban (egy állandó fázisra vagy a kazán vezérlő panel hányas pontjára)
Sok kazánnál van olyan termosztát bekötési mód, hogy a termosztát a 230 voltos fázist kapcsolja rá a kazán termosztát bemenetére.
És van sok olyan kazán is, amelyiknél a kazán küld ki a termosztátra pl 12 voltot, ezt a feszültséget várja a kazán a másik termosztát csatlakozási ponton.
Ha a második fajta kazán 12 voltos bemenetére az új termosztáttal rákapcsolod a 230 voltot, az sokba kerülhet, mert elromolhat a kazán.
Ami tuti: UGYANAZ a kazánból jövő KÉT vezeték kell neki csak, mint ami a régi termosztátnak is kellett.
Úgy látom az 1 és 2 érintkező közé kell bekötni a két vezetéket ... és kész is vagy.
----- Mi az, hogy nem működik vele? Hallod relé kattanásátt AMIKOR állítgatod hőmérsékletet lentebb/fentteb? -----
Állítsd fentebb a hőmérsékletet (pl. 28 fokra) és >> indítania kell a kazánt >> kattan a relé. Állítsd lentebb a hőmérsékletet (pl. 15 fokra) és >> le kell állítania a kazánt >> kattan a relé.
Megj: akkor...
1. Indítja >> a fűtést és fűt HA a kijelzőn felváltva kiírt KÉT szám közül a ROOM felíratú szám KISEBB!!! mint a SET felíratú.
2. Nem fűt >> leállítja a fűtést HA a kijelzőn felváltva kiírt KÉT szám közül a ROOM felíratú szám NAGYOBB!!! mint a SET felíratú.
ok, akkor lehet megvan a hiba elemet nem tettem bele azt hittem a vezeték megtáplálja ....én közvetlenül rákötöm az q3 adóegységre a vezetékeket... nincs vevőegység...(mert tudtommal vevőegység nélkül is lehet használni) ?!
Az EPH-zás ... LÉNYEGE!!! hogy Ez EMBER által ténylegesen EGYSZERRE MEGÉRINTHETŐ dolgok LEGYENEK AZONOS!!! potenciálon.
Másként amiket képtelen egy ember egyszerre meérinteni >> azok nem rázzák meg.
---
Többdiplomás villanymérnökként ezen elgondolkodnék újra- és újra amíg végre jól megérteném. Nomeg villanyszerelőként se ártana némelyeknek, a fórumos irásaik alapján.
Akkor kevésbé aggódnák túl az EPH témát és nem drótoznák egybe a házat több tonna rézzel-aluval-vassal... Amivel adot esetben inkább csak rontanak, mert közelebb hozzák a bajt... hogy könnyen elérhető legyen :-( és Talán a műanyag csőbe és műanyag zuhany/kád/lefolyóba se raknának mindenféle eph vackokat. Valójában fölöslegesen.
Sziasztok, egy kis segítséget szeretnék kérni. Lecserélném a régi termosztátot egy újra már csak a helyes bekötésre lenne szükségem....:/
Kazánból megy be egy vezeték a falba gondolom az a vezérlés és a termosztátot köti össze... a régi termosztát a fehér és a fekete jelölésű vezeték kellett. De ugyanazokkal a vezetékekkel nem működött az új termosztát. Fehér és a fekete vezetékben mintha 230v lenne 3. fehér-fekete jelöltben meg semmi. A régibe csak 2 vezeték volt bekötve....valaki tudja a megoldást vagy hogy lássak neki?
Előfordulhat egy fürdőszobában jelentős feszütség-különbség csak pl a kád lefolyója és a mosdó csapja között van, de a kettő három métere van egymástól. Eben az esetben átlagos kéz-hosszúság birtokában lehetetlen jól megrázatni magunkat.
ha a villám számára a föld felé vezető egyik útvonal 0,1 ohmos (villámhárító), a másik útvonal 100.000 ohmos (Jóuzsi bácsi), akkor a villám energiájának kb hány százaléka fog egyik, illetve másik irányban haladni?
"Kiderült ,hogy a járólap alatti villamos padlófűtés csak egysarkúlag kapcsolt ki."
Sajnos még szakemberek közül is csak kevesen tudnak elképzelni olyan, mondjuk 200 db ellenállásból álló párhuzamos+soros feszültségosztót, amelyben mondjuk 10 db különböző értékű ellenállás a padló alatti beton, minden csempe, és a rajtuk/bennük lévő víz kosz-tartalma minden víz-négyzetcentiméterben.
Ha minden szakember el tudná képzelni egy pillanatra ezt a feszültségosztót, többé nem csodálkozna azon, hogy a fürdőszobában nulla és 230V között bármekkora feszültség megrázhatja az embert (ha elég hosszúak a kezei :)
Hát az ohm-törvény miatt. Kis ellenállás még nem nulla ellenállás. A villámhárító földelésének nem lehet olyan kevés az ellenállása, az egy fém-talaj kapcsolat.
Én most azon próbálok gondolkodni, hogy biztonságosabb vagy veszélyesebb-e a villámhárítót összekötni az EPH-val, mint ha nem tennénk.
Vegyünk egy átlagosnál rosszabbul festő esetet. Földszinti beton vagy vasbeton padlóra közvetlenül van ragasztva a műkő zuhanytálca. A vízhálózat be van kötve szabályosan az EPH-ba. A villámhárító földelése az épület fürdőszobával ellentétes oldalán van. A villámhárító szintén szabványosan össze van kötve az EPH-val. Valaki vizes talppal áll a zuhanyzóban, és éppen a csapot tekeri. Ekkor éri villámcsapás a villámhárítót.
A vízvezeték ennek következtében felveszi a villámhárító potenciálját. Ezzel együtt a zuhanyban álló személy teste is a fémes kapcsolaton keresztül. A zuhanytálca potenciálja azonban átlagos földpotenciál lesz, és a kettő között az emberi test zár egy áramkört.
Villámcsapás az egy más dolog. Ha működik még az se garancia. Vannak olyan indukciós hurkok amik
tudnak alakítani.
Hallottam valakitől aki szintén hallotta, hogy volt egy ember és közelébe csapott a villám és olyan indukciós mezőt csinált, hogy ami elektromos volt és nem volt vasburkolatba, az minden tönkrement.
Semmi potenciálkülönbség nem lesz. Vagy hogy érted?
A víz az eph-n keresztül fődelve van. Valahol. Ha vizes a csempe és mondjuk lehet vezetőnek tekinteni, akkor a rázós csempe a vízzel érintkezve levezetődik a földbe és megérkezésekor leveri azt a valamit, már ki se merem mondani mert megint 2 napos vitadélután lesz.
Afelől nincsen kétségem, hogy vannak olyan elrendezések, amik pont biztonságosak. De nem tűnik igazán meggyőzőnek, hogy a szabvány mindegyik lehetőség során ilyen állapothoz vezet. Hirtelen ami eszembe jut. EPH-zva van-e a zuhanyfülke? Mi lesz a potenciál az EPH és a vizes csempe között? Az EPH és a kőöntvény tálca között?
"Meg aztán mi van akkor, ha az EPH irányából jön a probléma."
Vegyük a tusolót pl:
Akril minden nálam, a tálca is.
Ha a zuhanypanel csaptelepet (és a bekötő fém bordáscsöveket) összekötöm a lefolyóba rakott fém betéttel akkor a kettő már egy potenciálon van, nem tud elviekben megrázni tusolás közben az áram.
Ezt az EPH-ba is bekötve pedig elvileg minden egy potenciálon lesz, bár EPH hiba esetén a kabinból kilépve rázhat a padló.
Régi restanciám hogy meg akarom csibálni az EPH-zást rendesen otthon. Amikor építkeztünk ez fullra elmarad (műanyag cuccoknak minek ugye), de azért ilyen híreket olvasva elgondolkozok hogy nekilàtok és megcsinálom rendesen.
Minden más modern, fi relézett, stb, de ez azért egy plusz lenne.
Hát ha ennyire ragaszkodsz ahhoz, hogy nincs EPH csomópont, stb, csak egy közvetlen földbedugás, akkor az alulról nézve földelővezető, fölülről nézve meg védőföldelő-vezető, azaz kettős funkciója van.
Miután a földelővezető funkciója a földelés kivezetése a földből valami csomópontba, a védőföldelő-vezető funkciója meg a berendezés életvédelmi célú összekötése a földdel.
Nos, a földelést a "földelő vezető"-vel kötik be ! Ami ugye egy fajtája a védővezetőnek.
--
A védővezetőből ugyanis 3 féle van!
1. A "földelő vezető" a földelők bekötésére. A földpotenciálra csatlakozáshoz.
2. A "védő-földelő vezető" a test/földelő pontok bekötésére a védett készülekeknél.
Ez a testzárlat esetére az élet/vagyon védelem célú vezető.
3. A"védő-összekötó" vezető az EPH-zásra. Ez a kiegészítő életvédelem vezetéke a távoli-idegen potenciálok hatása ellen.
---- A könnyebb érthetőség kedvért pongyola voltam a 2. pontban.
De ott volt az értelmezés: VÉDŐVEZETŐS (nullabontásos=fémes) hibavédelem.
Nos, akkor a szabvány szerinti neveken újra.
2. Érintés védelmi eszközként.
2/1. HA van védő-földelő vezetős hibavédelem kialakítva az eszközön a fázis/test hibára. Ekkor az ELEGENDŐEN nagy fázis/test hibaáramra az 1. pont szerint reagál a kismegszakító. Hibátlan védő áramkör esetén a földelés léte/jósága érdektelen, hisz maga az áramkör véd.
2/2. HA nincs védő-földelő vezetős hibavédelem, hanem CSAK direktben le van földelve egy földelő vezetővel az eszköz testpontja az anyaFöldbe. Ekkor az ELEGENDŐEN nagy fázis/test hibaáramra az 1. pont szerint reagál a kismegszakító.
A védó-földelő vezetős hibavédelem híján kell a minél jobb direkt földelés a test/földelő ponton! - az elegendően nagy hibaáram elérése céljából >> lekapcsoljon a védelem - az érintési feszültség korlátozása céljából >> ne rázzon annyira
Miután a kettes pontot jól megkeverted. Ha földeléshez kötik a készüléket, az is védővezetős érintésvédelem, mert hát mivel kötnék a földeléshez, ha nem védővezetővel?
Kettő/több aktív vezető fémes kapcsolata egymással. Ezt mondják rövidzárlatnak is...
AC esetén - fázis/nulla - fázis/fázis - fázisok/nulla - fázisok/fázisok
DC esetén - a + és - pólusok
----
A testzárlat. Egy/több aktív vezető fémes kapcsolata a készülék olyan részével, - ami hibátlan esetben - NINCS fémes kapcsolatban aktiv vezetővel (azaz csak hiba esetén lesz kapcsolata vele)
A kismegszakító úgy működik, hogy... (és alapvetően a biztosító is)
1. Áram/teljesítmény korlátozóként és tűzvédelmi eszközént. Ha van védővezető és/vagy földelés ha nincs, mindegy.
Ez a része felel a vezeték túlterterhelése elleni védelemért is. (helyes méretezés esetén nem olvad/ég a szigetelése, nem gyújt fel semmit a melegedő vezeték)
1/1. Kisebb túlterhekésre idővel lekapcsol. Lásd jelleggörbe... 1,13 és 1,45 szabálya.
1/2. Nagyobb túlterhelésre gyorsan lekapcsol. Lásd jelleggörbe... "B" "C" "D" karakteresztika szorzói.
1/3. ZÁRLATRA >> "AZONNAL" lekapcsol !!! (vagy akár tönkre is megy)
2. Érintés védelmi eszközként.
2/1. HA van VÉDŐVEZETŐS (nullabontásos=fémes) hibavédelem kialakítva az eszközön a fázis/test hibára. Ekkor az ELEGENDŐEN nagy fázis/test hibaáramra az 1. pont szerint reagál a kismegszakító. Hibátlan védő áramkör esetén a földelés léte/jósága érdektelen, hisz maga az áramkör véd.
2/2. HA nincs védővezetős (nullabontásos=fémes) hibavédelem CSAK direktben le van földelve direktben az eszköz testpontja az anyaFöldbe. Ekkor az ELEGENDŐEN nagy fázis/test hibaáramra az 1. pont szerint reagál a kismegszakító.
A védővezetős (nullabontásos=fémes) hibavédelem híján kell a minél jobb direkt földelés! - az elegendően nagy hibaáram elérése céljából >> lekapcsoljon a védelem - az érintési feszültség korlátozása céljából >> ne rázzon annyira
A rendszerben valahol kell lennie egy földelt potenciálnak amely testzárlat vagy véletlen (fázis) érintés esetén az ÁVK megszólalásához szükséges áramkör létrejön.
Bizony, ezért van emlegetve a TT és TN rendszer !!! Amiben ugye egy FÖLDELT NULLA >> PEN érkezik kintről az ingatlanba.
Ezért rázhat a fázis/anyaFöld az ingatlanon belül.
Ezért működhet a FI relé akkor is, ha az ingatlanon belül nincs sehol - sem földelés+földelővezető - sem külön védővezető
A zárlat az NULLA Ohm !!! definició szerint. Azon VÉGTELEN nagy áram kezd el folyni elvben.
De mindképpen jóóóó naaaagy áram. Éppen erre alapoz a védővezetős védelem.
-----
Amikor ez a jóóóó naaaaagy áram nem jön létre, valami okból a hibahelyi kontaktus ellenére sem. Az NEM ZÁRLAT !!! a kismegszakítós védelem működése szempontjából. Ezért nem is kapcsol le... Ennyi.
Meg aztán mi van akkor, ha az EPH irányából jön a probléma. Zuhanyzás közben éri villámcsapás az EPH-val összekötött villámhárítót. Biztos, hogy ott minden egyenpotenciálra tud kerülni? Meglehetősen inhomogén rendszer, a víz ellenállásával, földelésével, a káddal számolva, ha az földelt vas, szigetelő műanyag, vagy EPH-ba nem köthető de nem igazán szigetelő kőgranulátum... Jó ötlet egyáltalán az EPH-villámvédelem összekötést szabványosítani?
Itt impedancia és ellenállás lazán keverve volt emlegetve, de a gyakorlatban a műszerek egy bizonyos szögű impedanciát mérnek, melynek a nagy része általában ellenállás, és ha nem az, akkor a mérés eredményét számításokkal kell korrigálni, de a pontos kifejezés nyilván akkor is impedancia, ha az ellenálláson túli részét nem vesszük figyelembe.
Például, ha a szocializmusban tipizált 95 mm2-es alu egysíkú vezetéket vesszük figyelembe, annak induktív reaktanciája pont annyi, mint az ellenállása, tehát, ha mérünk 1 ohmot, akkor azt módosítani kell 1,41 ohmra. Ha a vezeték csak 50-es, annak ellenállása kétszer akkora, induktív reaktanciája meg marad annyi, mint a 95-ösnek, tehát az elhanyagolható (kivéve pont kiélezett helyzetben), mint kötegeltnél és földkábelnél is, azoknál meg nyugodtan elhanyagolható.
Eddig azt hittem, te szakember vagy, de ez a kérdés rettenet tájékozatlanságot árul el. Nem is hinném, hogy komolyan beszélsz, de leírom másoknak.
TN rendszerben a hurokellenállásnak olyannak kell lennie, hogy
- ÁVK esetén névleges fázisfeszültségnél hajtson át annyi áramot, hogy az ÁVK megszólaljon (azaz a névleges kioldóáramot)
- kismegszakító esetén hajtson át akkora áramot, hogy a kismegszakító zárlati tartományban ugorjon le, azaz rövid idő alatt
TT rendszerben
- ÁVK esetén a földelési ellenállásnak olyan kicsinek kell lennie, hogy a testzárlat esetén a névleges kioldóáramos kikapcsolás se lépje még túl a megengedett 50 V-ot
- kismegszakító esetén meg a földelési hurokimpedanciának kell olyan kicsinek lennie, hogy a névleges hálózati feszültségnél a megfelelően gyors, zárlati kioldós működés létrejöjjön
Hát, de bocs, ahol PEN vezető van, ott a testzárlati áram az nem a földeléstől függ, hanem a vezetékek ellenállásától. Mivelhogy PEN csak (régi nevén) nullázásnál van.
A szolgáltató a saját hálózatán méri a földelési ellenállást, bár inkább az eredőre megy rá.
Az ingatlantulajdonosoknak meg általában mindig ad valami fos rendelet felmentést, miközben például a gázosok sokkal keményebb előírásokat hoznak. Ez ilyen magyaros ellentmondás.
"... kismegszakítót nem gondolnám érintésvédelmi eszköznek..."
Testzárlat esetén ha megfelelően van méretezve és lekapcsolja a hálózatot úgy hogy a veszélyes érintési feszültség ne jelenjen meg a megérinthető testen akkor a kismegszakító része az érintésvédelemnek.
Köszi, így érzem én is. A bekötő flexi csövet pl ki tudnám cserélni rozsdamentes bordáscsőre, az földelhető és nagy felületű. És legalább nem durran el mint az a gumi vacak...
Hogyne kellene.A rendszerben valahol kell lennie egy földelt potenciálnak amely testzárlat vagy véletlen (fázis) érintés esetén az ÁVK megszólalásához szükséges áramkör létrejön.
Ha már testzárlat... A kérdező által említett villanyfőzőakármi ha szigetelt alapon áll (mert igy van szintben a konyhapultal...stb) az ÁVK sem biztos hogy működésbe lép a védővezető hiánya miatt és a fázis a készülék testén csücsül.
Persze ha az ember ezt megérinti létrjön a lekapcsolás...
Ijenkor jobb mint a semmi HA az eszköz működőképes...és innen csak ismétlem magam ha nem, akkor baj van.
És innen továbbgondolva (ami már nem neked szól) az ÁVK kiiktatásra kerülhet ha az nem marad fent, viszont a lakásban látszólag nem okoz problémát. Azt nehezebb elképzelni hogy egy kismegszakító lekapcsolását úgy orvosolják hogy egy védővezetőt kikötnek és együtt élnek "csipkedős" fém dolgokkal.
Na nebassz. Az kb pont akármekkora lehet, mondjuk pont az ellenállás függvényében. A finoman megfogalmazott "szivárgó" áram a te elképzelt világodban is simán bármekkora lehet, amit a kismegszakító tartósan enged. 16A, kéred ?
A FIrelének NEM kell sem védővezető, sem földelés a működéséhez !!! Ezért a védővezető- és földelés hibája/hiánya esetén is véd a fázis/anyaFÖLD hibáknál.
*** A védővezetős rendszerben NEEEEM!!! kell földelés a kismegszakítós TESTZÁRLAT/ÉLETVÉDELMI funkcióhoz. Ez az egyik lényege a védővezetőnek ... ****
ÉPPEN ezért van ott - a NULLA bontástól indul (közös fémes pontból >> kicsi az ellenállása) - VÉDŐVEZETŐ anyaga fém (fémes vezetés végig >> kicsi az ellenállása) - a védett eszkoz test/földelő pontjára bekötve (fémesen >> kicsi az ellenállása)
Mert így az eszköz testzárlata esetén a kb. NULLA hurokellenású fémes útvonalon át záródik az áramkör.
..... és lőn csoda >> jön az automatikus kikapcsolás a nagy áram miatt>> zárlat/életveszély megszüntetve. Akár van földelés akár nincs !!! Elég, ha van hibátlan védővezető :-)
**** Avagy a védővezetős rendszerben a testzárlat miatti védelemhez nem kell semmiféle földelés. ****
Megj: persze vannak esetek amikor a védővezetős testzárlat védelem nem tud működni pl. mert valamilyen okból - nincs meg a zárt fémes hurok a test/földelés pont és nullabontás között - megvan a zárt fémes hurok, de mégsem elég kicsi a hurokellenállás, nem lesz elég áram a kikapcsoláshoz (nem tud elég nagy hibaáram kialakulni)
Ekkor jön a képbe a FIrelé... Ami más elven műkődik. NEM kell neki a hibátlan védővezető a működéséhez !!! és Így védővezető hibáha/hiánya esetén is véd a fázis/anyaFÖLD hibáktól a TT és TN rendszerben. Akár van földelés akár nincs !!! Elég, ha van egy hibátlan FIrelé a fázis/nullán :-)
----
A védő vezető (le)földelése MÁS okokból kell az >> EPH-zás miatt. Ami egy másik fajta- és célú védelem, szintén védővezetővel megoldva. De ennek viszont kell a védővezető földelése is, a működéséhez, ha TT TN a rendszer.
A gyakorlatban mennyire 100%-os megoldás vajon a csaptelepet EPH-zni a lefolyóval együtt?
Gondolok arra ha a bojler full zárlatos lesz, és műanyag csöves a rendszer, a vízen jön a fázis. Teljesen leföldelődik a csaptelepen és nem rázza a tusoló embert vajon vagy komolyabb felületű közdarab kellene?
Van egy probléma, amihez hülye vagy és elkezdődik a terelés.
Az informatikai tudatlanok ugyanígy paranoiás hülyének néznek mindenkit, aki komoly vírusirtót/tűzfalat alkalmaz.
Az általad frissen felfedezett problémának semmi köze a tűzfalhoz vagy vírusírtóhoz. Arról nem beszélve, hogy power userként későn frissíted a böngésződ, ami az egyik legsebezhetőbb pont.
A mostanában divatos szar ellenállás-értékű földelőszondák korában
meg tudom érteni, ha valaki úgy gondolja, hogy a kismegszakítót lehetőleg ne nagyon tekintsük életvédelmi eszköznek. Még akkor is, ha a betáp nullvezető (PEN) szakadás valószínűsége nagyon csekély.
Ha szokás lenne a földelőszondák ellenállását
- rendszeresen (pl X évenként) méregetni
- és az elvárt értéket mindig a főbisztosítték értékéhez illeszteni
akkor el lehetne mondani, hogy a kismegszakító is hatékony védelmi eszköz.
Az ilyen napelemes rendszer kezel valahogy preferált fogyasztókat? (pl keringetőszivattyú a kazánhoz) És vannak hátrébb sorolt körök, mint pl a bjoler?
Vagy pedig hogyan oldja meg ezt a teljesítménymodulálást, és melyik komponenst tudja ezt a funkciót?
Egy láda sörben merek fogadni, hogy életedben nem láttál még "komoly" tűzfalat.
Ott vannak a topicok, ahol ezekkel a problémákkal foglalkoznak, de persze oda nem mész, hanem itt sírod tele a netet a bajoddal. Mind1, ne égesd magad tovább.
De senkit nem ereszt a Való Világ a szabványnak felkészülés nélkül. Egy jó tankönyv, egy jó tanár, egy jó iskola... Itt ugyan visszajutunk oda, hogy hol van ilyen. :D
Tehát ha földelés nélküli rendszerbe belerakok egy fi relét, (a kismegszakító értelemszerűen megvan) azt továbbra is védelem nélküli állapotnak kell e tekinteni?
Hát, ez azért nehéz kérdés, mert akkor itt most többet kéne jogászkodni hogy mi mit jelent. nagyjából ezt mondja a szabvány, de az biztos, hogy a szabványban ennyi van írva a védővezető nélküli ÁVK használatról:
"415.1.2. Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását."
A 411-ben van előírva a védővezető használata. A 412-414 meg más, kettős szigetelés, elválasztás, törpefeszültség, satöbbi.
Mit csinál egy földeléses rendszer, ha nincs fi relé beiktatva és hiba jön létre a föld felé?
Akkora áramnak kell folynia, hogy a kismegszakító (vagy más zárlatvédelmi eszköz) zárlati kioldója gyorsan megszakítsa a feszültséget. Ennek az áramnak a feltételeit vizsgálja az, akit tavaly (meg az elmúlt 60 évben) még érintésvédelmi felülvizsgálónak hívtak, idén januártól már villamos biztonsági felülvizsgáló a neve. Méréssel és számítással igazolja, hogy az adott túláramvédelmi szerv elég gyorsan kikapcsol - ha nem, akkor cserélni kell kisebbre, vagy más módszert alkalmazni.
Mert NEM ... "A vezetékes érintésvédelem kikapcsoló szerve" a FIrelé. Mivel védővezető nékül IS múködik >> lekapcsol a fázis/Föld szivárgásra. MINDEN földelt nullás rendszerben >> TT TN TS
A kérdés ezért egyszerű!
Helyes vagy téves ez az állítás ? **** "A vezetékes érintésvédelem kikapcsoló szerve az RCD." ****
"semmihez sem értő) ember szemében még a leg-alapvetőbb védekezési megoldás is "túlzott paranoia"."
Pl biztosan sokan kiröhögtek volna (hülye paranoiás), amikor kórházba kerültem (balesetem volt), akkor a nálam lévő összes pénzt szétosztottam a ruházatom öt különböző zsebébe.
Így csak hat ezer forintomat lopták el másnapra.
Az informatikai tudatlanok ugyanígy paranoiás hülyének néznek mindenkit, aki komoly vírusirtót/tűzfalat alkalmaz.
"Alapfunkcióként - tehát hogy vagy egymagában, vagy elsőrendűen az működjön - az nem engedhető meg, hogy a lekapcsolás egy áramütés árán történjen meg. Másodlagosan meg az, hogy a hiba addig álljon fenn, míg valakit meg nem vág."
Ez nem tiszta elektromosság, hanem biztonság-elmélet, már majdnem politika :), így érthető a dolog, sőt akár elfogadható is. A szabványban is érthetően van leírva?
Szerintem sokan vagyunk igy ha mindenki hülye ugy érzem akkor én legalább is lelassitok es elgondolkodok azon hogy ha mindenki az akkor nem lehet hogy nekik van igazuk és tenyleg én mondok marhaságot? :)
Én is tudok hülye lenni, rendre szeretem egyszerünek nézni a világot.
De ma mindenki szemben jön az autópályán akkor elgondolkozok azon jó sávban vagyok-e.
Hidd el tök mindegy hogy minek hivod védő vezetős vagy nem, ami stimm hogy önálóan kevés. A trafó alatt és elméletben a PEN - most ennek hivják - 2-3 oszlop alatt földelve van. Ha kicsit szabványos a mérőhelyed akkor ott is utoljára. Ott lesz belőle nulla es védővezető azaz N és PE. Ez a PE megy szét a házadban ha van.
- Lesz egy kövér zárlatod egy mosógépben akkor "összeér" a fázisod a PE-vel és a kismegszakitó leold.
- Ha nincs PE akkor ugyenez a csupasz talpadon fog leszaladni a föld felé és ha jó a FI akkor jó esetben leold.
- Ha nincs FI akkor agyonbasz rögtön ha nem tudod elengedni.
Fogadd el hogy a védelmi rendszer két eleme azaz a védő vezető es a FI kombinációja nyujt napjainkban a legjobb életvédelemt.
Mondjuk az egy másik kérdés, hogy az adott csőbe hány áramkört akar az illető beletuszakolni. 40 éve divat volt, hogy az óra után esetleg volt plusz 1-3 db kismegszakító és annyi volt a teljes megosztás. Aztán jöttek a különböző nagyobb teljesítmény igényű fogyasztók, amiknek illett külön vezetéket behúzni, mert a régi hálózatra már nem lehetett őket ráakasztani. Ekkor ha alacsony költségvetésű volt a kivitelezés, akkor felhasználták a régi csöveket és kötődobozokat. Így persze, hogy hamar kifogytak a helyből. Manapság meg inkább több áramkört terveznek be, főleg az új építésű házakba. Mondjuk hibakeresős szempontjából szerintem az is a szerencsés. Én pl. magamnak helyiségenként külön csővel fogok beállni az aljzat betonban. Így spórolva egy kis vésést. A világítási áramköröket csoportosítottam, ott egy kismegszakítóhoz több szobáé is tartozik és csoportonként van ÁVK is. De szobánként külön kismegszakítóról mennek a konnektorok. Így elvileg bármilyen utólagos szerelésnél elég lesz csak az adott kört lekapcsolni, vagy ha hiba van, akkor nem fog elmenni a fél házban az áram. Máshol már láttam olyan kivitelezést (90-es évek elejei), ahol a betáplálás 3x32A volt, de a házba csak 3x16A volt, mert összesen 3 körre osztották (2 kör az alsó szint és 1 kör a felső szint), így meg kb. felesleges is volt a 3x32A...
A garázsba/műhelybe 4x16mm2-es réz vezetékkel álltam oda. Az közvetlenül a villany órától jön majd. Majd kap egy földelő szondát a garázsban is és ott lesz utána szétválasztva a PEN vezető. Azt extra mechanikai védelemként behúztam KPE csőbe is (de attól függetlenül földkábelt használtam). Nem hinném, hogy egy esetleges hiba esetén ki lehetne majd belőle húzni, a 32-es KPE csőbe elég nehéz volt eltolni a vezetéket. Illetve a föld felett, beásás előtt húztam be a csőbe, nem akkor amikor már kanyargott "össze-vissza". Lehetett volna nagyobb is a cső, de ez volt itthon "feleslegben". Gyengeáramú vezeték rendszer: szintén külön csövekben fogok kiállni a végpontokba egy központi helyről. Mivel vályog falazatról van szó, így a WIFI nem a legjobb megoldás az internet elosztására. Főleg, ha a kliensben gyengébb teljesítményű a rádió adó-vevő. Ahova tudom, hogy fog kerülni pl. TV, oda kiállok koax kábellel és internet kábellel is. Vezetékes telefon pedig nincs, de szerintem nem is lesz, így arra nem készülök elő. TV amúgy is parabolán jön, internet is. Mire itt a puszta közepén lesz vezetékes TV vagy internet addigra én már úgy sem leszek, majd megoldja azt a problémát a jövő generációja. A lakás elosztóhoz is 4x16mm2-es vezetékkel álltam oda. Elméletileg 50A-ig biztosítható, így van benne tartalék is bőven.
Később tervben van napelem is, bár nem a visszatáplálós fajta, de nem is az aksis. Szerintem akkumulátorokra nem éri meg pénzt költeni jelenleg, ez esetleg később változhat, ha gyakran lesz hálózat kiesés. Van az olyan hibrid üzem, ami figyeli a hálózat felől folyó áramokat és addig szabályozza az invertert, amíg csak minimális áram folyik a hálózat felől. De sohasem tölt rá a hálózatra. Ez elvileg a jelenlegi jogszabályoknak is megfelel. Hátránya, hogy időzíteni kell nappalra a nagyobb fogyasztókat, de szerintem ez kis oda figyeléssel megoldható. Pl. a villanybojlert csak egy picit kell túlméretezni, hogy ne kelljen ráfűteni éjszaka és nappal mehet napelemről, vagy a fűtési puffer tartályra is rámehet a felesleges energia télen napközben. Esetleg össze kell még hangolni a klímával a rendszert és máris nem lesz sok veszteség.
"kiegészító védelmi volnal az AVK lánykori nevén a FI relé."
Tehát: NEEEEM a védővezetős védelem beavatkozó szerve!!!
Ahogy azt Atis57 egy téves novill idézet alapján állította... Nomeg ötfelezős is talán mások is.
----
Fura, hogy a szakik mennyire nem értik ezt a FI relé dolgot. Azért gondolkodás-megértés helyett másokat idéznek. és
... nem szúrják ki, hogy az idézet is nyilvánvalóan téves :-(
************** Hisz a FI relének nincs SEMMI köze a védővezetős védelemhez!!! Elég neki, ha valahol a betáp vonalon a nulla földelt... ... hogy a fázis a Föld felé tudjon rázni. **************
Érthetően fogalmaztál, viszont a gyengébbek kedvéért (legyek mondjuk én, hogy ne sértsek meg senkit) feltennék pár kérdést, légyszi ugyanilyen érthetően válaszolni:
Tehát ha földelés nélküli rendszerbe belerakok egy fi relét, (a kismegszakító értelemszerűen megvan) azt továbbra is védelem nélküli állapotnak kell e tekinteni?
Mit csinál egy földeléses rendszer, ha nincs fi relé beiktatva és hiba jön létre a föld felé?
A belül sima csőbe pl., ha a kanyarokba raksz egy-egy jó naaagy kötődobozt az átfűzéshez. --- A kábelcsatornába, ha leszedhető/hozzáférhető a teteje. ---- Falon kívűl vezeteve.
Alap, hogy letiltom már a telepítéskor... a képernyő forgatást.
Aki tudja, hogy van forgatása, mert használja az majd bekapcsolja/bekapcsoltatja. A többieknek meg nem kell... és kikapcsolva nem okoz gondot :-) Ennyi.
...a nagyon hozzáértők gyakran szopatják magukat. A TÚLZOTT biztonsági- és más paranoáikkal.
Ebben igaza van eleknek lássuk be.
---
Ami nem azt jelenti, hogy nem ért hozzá. Hanem azt, oogy beállít/alkalmaz mindenféle izéket ...
Aztán
Ezek egymásba akadnak, nem működnek jól Gátolják a használatot adott esetben, stb.
Akkor aztán jön a nyomozás és küzdelem, hogy: - "mijafaszomé nem engedi/működik?!" >> "ja ez/ilyen is van?!" - "mi lehet a jelszó/kód" >> már rég elhányta/elfeledte >> visszaállítja - stb. stb >> igencsak ügyesen tudják magukat szívatni a hozzáértők
...miközben a kevésbé hozzáértők vidáman használják az alap rendszerüket :-)
****
Ezért nagy királyság pl. szívás hegyeket generálva. - az okos otthon is és - a mindent is tudó autó rendszere is -stb. stb.
Csakhogy nem erről van szó, és ha lenne tanulási képességed, már hatszorosan tudnád, annyiszor le volt ez már itt írva.
Alapfunkcióként - tehát hogy vagy egymagában, vagy elsőrendűen az működjön - az nem engedhető meg, hogy a lekapcsolás egy áramütés árán történjen meg. Másodlagosan meg az, hogy a hiba addig álljon fenn, míg valakit meg nem vág.
Ezért van az áramütés elleni védelemről szóló szabványban az ÁVK a táplálás önműködő kikapcsolása fejezetben a védővezetőhöz rendelve. Amit szintén nem értettél. :D Mindegy, hogy TN, TT vagy IT, a fejezet úgy kezdődik, hogy a testeket össze kell kötni védővezető segítségével a földdel. Bejön a hiba, az ÁVK kikapcsol.
És persze, hogy lecsap, ha 16 mA feletti áram keresztül halad a tócsában álló emberen, aki megérinti a fázisvezetőt. Anélkül, hogy védővezetőt tekerne a nyaka köré az illető. Ezt hívják kiegészítő védelemnek, amely a védővezetős hibavédelmet nem teszi szükségtelenné. Az az alap.
Nem mindegy, ha ekkora kapacitású saját töltőre úgysem ruházol be odahaza, mert nem szeretnél 5-20 milliót kicsapni érte az asztalra, inkább fizetsz valami cégnek a töltésért?
A védővezetős rendszer az alap, erre épül rá mint kiegészító védelmi volnal az AVK lánykori nevén a FI relé.
Nyilván a FI relének nem kell védő mert a működési elvéhez nem szükséges, de a korábbi védelmi szabványos vagy kevésbé szabványos megoldásokat át kell gondolni. Ezt a munkavégzést nem akarja senki megfizetni mert egy ismeretlen halózatot napokig el lehet bogarászni.
Munkahelymen felujítottak egy teremben világitást impulzus relék és FI is felkerült. Szerintem 2 év sem telt el és ellenörző gombra nem reagált a FI.
Ha nem lenne védő a lámpatesteken én ülök a 2 méter magas fém berendezésen és fejjel megérintem a neont akkor mi fog történni?
Ez nem fikció volt hanem megtörtént eset dunántulon. Sajnos meg is halt a pali.
Ott még FI sem volt, ha lett volna talán megvédi.
De ha mindenhol ott lett volna a védő akkor legalább a fázis védő zárlatra lemegy a kismegszakitó.
Ezt értem, és ebben igazad is van, viszont az energia egyre inkább luxus lesz, szóval nem látom az otthoni 50kW-os töltőket (illetve érteme sincs sok, otthon tipikusan van idő tölteni)
Jelen állás szerint egy 22kW-os töltő (amihez bőven elég az 5x10-es kábel, sőt) még egy 100kWh-s pakkot is cirka 5 óra alatt teljesen feltölt, de legyen 200kWh a pakk egy évtized múlva, az is megvan egy éjszaka alatt. Szóval úgy érzem, hogy ez viszonylag egy időtálló megoldás a jelen helyzetben. (a dolog másik oldala, hogy nem fogsz egy teljes töltést egy tipikus nap elautózni, pláne nem ekkora pakkokkal, szóval csak rá kell tölteni)
10, de max 16 mm2 fölött elgondolkozik az ember az alukábelen. :-)
Ismerős áthelyezte a vellanyórát a kerítéshez, 30 méterre a háztól, ott is alu földkábelt vittünk a fogyasztásmérő és a ház között, 5x16-ost vagy 5x25-öst (már nem emléxem), úgy jött ki a kedvezőbb matek.
Az még hagyján, de az a korábbi cikk 400 kW-os töltésről is írt, és fejlesztés alatt álló 900 kW-ról. Ilyen célra miért nem használják inkább az alumínium kábeleket?
Elég hülye ember lehet az aki azt hiszi magáról hogy az átlagnál jobban ért valamihez miközben nem megy neki az amit valójában az átlagember simán megold.
Ezek inkább mélyen átlag alatti szakértelemről tanúskodnak....
Azért, mert anyukád nem poweruser. Ez csak őket érinti, ezt tudjuk. Aki ért hozzá, meg aki nem, azokat nem érinti. Csak azokat, akik azt hiszik, hogy értenek hozzá :)
Nem. Arra gondolok, hogy 3 fázis megy bele, de csak azért, mert európában ez az elterjedt. De teljesen faszán működne ugyanarról a fázisról is, ha 3 független áramkört tudnál kialakítani (ergó nem kell neki a 120 fokos fáziseltolás). A legtöbb OBC (on board charger) 3db teljesen független teljesítményfokozatot tartalmaz, tökmindegy neki, hogy milyen fázist kap, dolgozik vele. (ezért faszság elek újabb agymenése a 3 fázisú egyenirányításról)
A valódi 3f fogyasztóknak kell a 3db, egymástól 120 fokban eltolt fázis. Ilyen fogyasztó pl a 3f elektromos motor.
Nem ismerek direkt napelemes töltőt, de az sem egy egyszerű problémakör, mert a napelemekről elég vad tartományban jön a feszültség és az áram.
A helyedben egy dedikált 5x10-es kábelt huzatnék a garázshoz (ha két beállós, akkor kettőt), 3x32A-es kismegszakítóval. Ez viszonylag időálló megoldásnak tűnik jelenleg. A mért fővezetéknek pedig minimum 5x16-ost használnék.
(nem tudom mekkorák a távolságok, de ezek szabad szemmel jól látható összegek lesznek :)
"nem 3f fogyasztók" Arra gondolsz, hogy fáziskimaradáskor is problémamentesen működnek?
Közben azért van egy további kérdésem. Ha lesz napelemes energiaforrás (merthogy az is része az elékpzelésnek), elég szamárságnak tűnne oda-vissza DC-AC-DC átalakítást végezni. Olyan töltők nem járatosak, amik működnek DC-ről közvetlenül, például úgy, hogy megkerüli a betápjuk a napelem inverterét?
Tanulni, mást nem. Már megkaptam a választ tegnap.
Nincs még villanyautó, a garázst építjük, maximum azt próbálom előre megsaccolni, hogy a most kiépülő hálózathoz a következő 40 évben minél kevesebb ponton kelljen hozzá nyúlni.
Csak NEKED ! Úgy is kedveled a jogtárat-- ide tehetnéd a pontos szöveget?
A FI / RCD reléről;
Jól körül irt paraméterek mellett, és az alkalmazott védővezetős védelmi mód részeként nyújtja a magas szintű hibavédelmet. A megfelelő készülék megválasztása megköveteli az épületvillamosság és a hálózat típusok (TT, TN, IT rendszerek) működési elveinek alapos ismeretét. És fontos megjegyezni, hogy nincs túláramvédelmi képessége, azaz nem képes védelmet nyújtani sem túlterhelés ellen, sem az üzemi vezetők elhanyagolható impedanciájú zárlata ellen. Csak és kizárólag földhibaáramot érzékel. Fi-relé beépítése mellett is gondoskodni kell az elektromos hálózat túláramvédelméről.
Beépítését, mint kiegészítő védelmet, az MSZ HD 60364-4-41 számú szabvány és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet írja elő.
Minden olyan 20A névleges áramnál nem nagyobb csatlakozó aljzatot áram-védőkapcsolóval kell védeni, ami általános használatra van szánva, illetve azokat szakképzetlen személyek használják. Szintén kötelező az alkalmazása a szabadban használatos 32A névleges áramúnál nem nagyobb készülékek esetében is.
Valami olyasmibe akadt bele, hogyha a zöld "áramnyilak" kismegszakítók, mondjuk 25 amperesek, akkor mekkora lehet minimálisan az Rx, illetve a rajta "elfűtött" (Px) amikor a hővédelmük a névleges áram tartós túllépése miatt lever?
(a diódákat tételezzük fel képzeletbeli ideális alkatrésznek, melyek feszültségesése elhanyagolható (lépzelt nulla), így áram terhelhetőségük képzeletbeli "végtelen".)
Nem olyan egyzserű ám ezt kiszámolni, nem egy szorzás, messze nem.
Írd már le, hogy mit szeretnél, mert nagyon nehéz bármit mondani.
Van 3f meg 1f fedélzeti töltő is, de a nagyobb teljesítményűek nyilván 3f-esek. Viszont ezek nem 3f fogyasztók (olyan értelemben mint egy villanymotor).
Illetve nem értem a sima konnektoros kérdést sem, mert van sima 3 fázisú konnektor is, meg sima 1f konnektor is. Sőt, mindegyikből van többféle sima is.
Szóval elárulod hogy milyen járműről meg milyen töltőről van szó, és hogy mit szeretnél kiszámolni, hogy segíteni tudjunk, vagy továbbra is inkább kitalálod magadnak ? (ne vedd a szívedre, de a kérdéseidből ítélve nagyon messze vagy a megoldástól)
Most jön az, hogy biztos 3 órát szoptam vele, hogy ezt meg tudjam oldani. De legalább megoldottam, ez meg picsog és múltkor sem értette, amit Winesből linkeltem. Most gondolom elmegy duzzogni valami patkánymódszertant emlegetve és holnap jön a következő korszakalkotó hülyeségével.
három fázisú kapcsolóüzemű tápegység (pl villanyaautó töltő) valószanűleg mindig egy három fázisú graetz kapcsolással kezdődik. Aki egyszer már jól megnézett egy három fázisú egyenirányítást, az többé nem kérdezi, hogy ez csillag vagy delta kapcsolás :)
Jobbra nézve: lévén az RLC-körök fizikáját annál jobban tudom
balra nézve: nem ez a szakmám
Oké, hagyjuk. :)
Amúgy az autótöltőknél csillag kapcsolással kell minden esetben számolni? 3 db 230V-os?
Ki tudja? Én még nem láttam közelről a világ összes autóstöltőjét. De miért is érdekes ez, ha egyszer a teljesítményszámoláshoz nem kell? Azt írtad, hogy Egyszerű kérdésre egyszerű válasz. Hogyan számolom ki a kismegszakító névleges áramából a három fázisú rendszer terhelhetőségét.
Úgy gondolom, az kell hozzá, hogy a bekapcsoláskor a kondenzátor ne önálló energiaforrásként indítson (forrás alatt az adott pillanatban a nyelőt értem, ha 0 coulombról indítjuk). Ehhez pedig az kéne, hogy ugyanakkor kapcsoljuk be, amikor a kényszerrezgésben is 0 lenne a kondenzátor töltöttsége. Tehát feszültségcsúcs után annyival, amennyit késik a kondenzátoron eső feszültség a tápfeszültséghez képest, azért ez most csak gyors gondolat volt, nem ez a szakmám.
Amúgy az autótöltőknél csillag kapcsolással kell minden esetben számolni? 3 db 230V-os? Vonali feszültség alatt a 400V-ot érted?
A teljesség igénye nélkül ----mert sok( téteteles kivétel létezik )
1; vezeték összekötő--sin , sorkapocs ,dugalj.
de tilos; biztositó --állt kapcsolóeszköz.
2.Ha egy technológiai térben vannak , mégis két betáppontból érkeznek.
3. Ha két külön rendszer eltérő védővezetője ;-- Kisfesz -középfesz -nagy fessz .--- 15-60Hz és 100....400Hz esetén.itt még sokkal tovább is folytathatnánk......
4. ha a védő vezetőn galvanikus áram is folyhat ;--- elsősorban galvanizáló üzemek AC-DC oldali ,
kikötök, repülöterek , itt szinteltolással lehet biztositani , hogy összefüggő--de mégsem folyik áram.
5. Csupa különleges eset (,pl IT hálózatok ) --földeletlen emelvényen ,leginkább EPH célből-mégis a kioldó áramot biztositania kell.
A 4-hez; vannak ilyenek is --meg másfélék is.Itt a védővezető-viz-hajócsavar (szinesfém!)hajótest (vas ) Parti hálózat földelése----- igen érdekes áramutakat tud kialakitani.
Az emberi test ellenállása: nos, miután 230 V átüti a bőrodet (aminek az ellenállása olyan 500 kohm...2 Mohm), a maradék ellenállás kb 1 kohm, ami 230 volton 230 mA.
Érdemes megmérni multiméterrel (0.5 V vizsgálat feszültséggel), meg szigetelési ellenállás vizsgálóval, mondjuk 250 volton.
Már ha bírod. Szar érzés, de a műszer kb 2 mA on limitál :)
Na végre valaki. Akkor volna egy kérdésem, soros RC kört melyik fázishelyzetben kell bekapcsolni, hogy csak szinuszos áram follyon?
A háromfázisú teljesítményt legegyszerűbb a vonali feszültségekkel és áramokkal számolni, mert az a képlet általános, akár van nullavezető, akár nincs, akár csillag, akár delta a kapcsolás:
Nem tudok róla, hogy valakinek ártottam volna a kérdésemmel. Kaptam is hasznos választ, most pedig meg szeretném érteni. Egyszerű kérdésre egyszerű válasz. Hogyan számolom ki a kismegszakító névleges áramából a három fázisú rendszer terhelhetőségét. Más szóval csak a fázisvezetőt méri a kismegszakító?
Nem igényel nagy nehézséget a magyarázat, lévén az RLC-körök fizikáját annál jobban tudom.
Valami olyasmire gondoltam, bár lehet ez vezetett félre, hogy pl egyenáramnál mivel nagy az ívhúzás, a kapcsolón átvezetik sorban az összes érintkezőn az egyik ágat.
Viszont abban sem vagyok biztos, hogy egy tócsában állva fázishoz érve földelés nélkül a fi relé meg fog védeni. Egy szivárgó, azaz nem megfelelően szigetelt, de valamennyire mégis esetben megvéd.
Abból indulok ki, hogy hirtelen mennyi áram tud áthaladni az emberi szervezeten, mire érzékel a készülék.
Novill lehet, hogy marhaságot ír, de te biztosan. Mert aki érti a szakmát, az megkülönbözteti az áram-védőkapcsolót és az áram-védőkapcsolást. A vezetékes érintésvédelmi mód az áram-védőkapcsolás, melynek része a védővezető-rendszer és az áram-védőkapcsoló.
Ezek a régi szabvány szerinti szóhasználatok, az tény, csak éppen az átlag magyar szakember így beszél.
Azért ennyire még most nem akarok bele merülni, szeretném az "old school" módszereket is megtapasztalni, alkalmazni. Meg kell oldanom a helyzeteket akkor is, ha épp nincs több tízezres eszközöm. Legyenek meg az alapok, aztán majd építkezem, fejlődöm.
Hát, a gázcsőhöz soha nem volt szabad kötni a védővezetőt. Vízcső volt engedélyezve, de az sem a műanyagcsövek korszakában.
Egyébként érdekes figyelembe venni, hogy a FI-relé a gázcsöves helyzeten is csak segített volna, elvégre a FI-relé sokkal kisebb áramoknál leugrana, mint most a túláramvédelem. Ha a tilosságtól eltekintünk.
"Én úgy vélem továbbra is hogy az ÁVK beépítésével a védővezető hanyagolva lesz."
Ebben tökéletesen igazad van.
Csakhogy erről sincsen szó, hogy a magyar valóságot az előírások fölé lehetne helyezni. Mint ahogy egyszer egy telephelynél a kivitelezőnek mondtam, hogy kellett volna tűzvédelmi főkapcsoló. Mire nagy hangon elkezdte magyarázni, hogy az fölösleges, mert ha tűz lesz, a tűzoltó nem fogja keresni a főkapcsolót, hanem a betápkábel a tokozott alatt egy nagy szekercével kettévágja. :D Vagy volt egy áramszolgáltatós ismerősöm, aki egyszer nem adott villanyt valakinek, aki előtt nem ment hálózat, de a sarkon meg igen, és mikor annyira fejlődött az ügy, hogy lekúrták, akkor azt az érvet hozta fel, annak bizonyítására, hogy igaza volt: de főnök, hát nem akar ez ott lakni, eladásra akar építeni...
"Ilyesmi volt a fejemben, hogy ha szimmetrikus, színuszos a terhelés, akkor nem kell, hogy folyjon áram a nullán."
Pont ez az egyik létfontosságú háromfázisú tudnivaló 2023-ban a csórók országában:
- ha NEM szinuszos a terhelőáram, akkor a három fázison folyó szabálytalan hullámú áramok a nullvezetőn összefutva valószínűleg NEM tudják kioltani egymást
- egyre több olyan (pl occó kínai) berendezés van, aminek kapcsoló üzemű a tápja és nincs bene olyan PFC védőáramkör ami "szinuszosítaná" az áramát.
tehát mindenki NAGYON gondolja meg, mielőtt olyasmit mond ki, hogy "a nullán úgysem lesz áram", mert lehet ott akár nagyobb áram is, mint amekkora az egyik fázison folyik.
Vezeték beazonosításhoz én egy régi csengőt használok, egy 9V-os elemet raktam a házába. Azon van egy pár méteres és egy k..sok méteres vezeték, végein krokodilcsipesszel.
Ezzel egyedül is tudok bármit is kicsengetni, meg van vagy 30 éve már :-)
Ne mond ekkora marhaságokat mert azért itt komoly emberek is vannak. Mondjuk nem magamra gondoltam.
A mai védelem alapja a védővezető rendszer. Erre épül rá a FI relé és nem helyette.
De lehet védővezető de ahhoz kell az u.n. PEN szétvélasztás ami a villanyszerelők kedvenc témája. :)
Szoval ha "nem lehet" védő vezető - mert mondjuk nincs rá pénz, most volt kifestve, - akkor is legalább a fogyasztasmérőhelyen létre kellene hozni a PEN szétválaszast. Azaz csinalni kellene egy fazis, nulla, védő "sínt" csatlakozási pontot. Azert mert ha felteszel vagy egy villanyszerelő feltesz egy FI- t akkor valahol/bárhol/akárhol a nulla összeér a védővel es van fogyasztas pattan majd le a FI mint állat. Mondjuk viszonylag keveés esélye van ennek ha sehol nincs földelt konntetor a falon.
Majd minden kritikus berendezést innen kellene ellátni vilannyal. Nyilván kicsit kókány módon lesz mert csatornában, padláson át, arárhogy fog menni de legalább lesz védelem és nem kell szétütni az egesz házat, pedig az lenne a legkorrektebb megoldás.
Villanyszerelő suliba járok, gyengeáramú végzettségem van, tehát nem vagyok teljesen laikus.
Mérőműszerhez szeretnék egy 10 méteres hosszabbító kábelt készíteni ellenőrzéshez, vezeték beazonosításhoz.
Kérdésem, kinek mi jött be ilyen célra? Krokodil csipesz - banán dugó páros? Vagy mérőhegy - banándugó?
Ketten dolgozunk szinte mindig, szóval nem kell feltétlenül egy emberre specializálni, de ha bedugós krokodil csipesz lenne hozzá, az nem baj.
Nézegetem a Conrad kínálatát, több ezer csatlakozójuk van, szóval ha konkrét típusokat is mondanátok, azt megköszönném. Meg minden ötletet szívesen veszek.
Akkor szerintem te a hiba áram kapcsolóra (fí relé, ÉV relé) gondolsz. Nem pedig a kismegszakítóra.
Ha 1 fázisú fí relé esetén csak az egyik oldalt kötöd be, akkor fent se maradni az eszköz. Folyamatosan le fog oldani. 3 fázis esetén pedig mind a 4 vezetéket át kell rajta vezetni és azok mágneses tereit fogja összegezni. Nyilván ha 3f villanymotort üzemeltetsz róla, akkor a nullán nem fog áram folyni, sőt be se lesz kötve a villanymotorba. De attól függetlenül fog működni az eszköz, mert ha nincs hiba, akkor a mágneses terek kioltják egymást.
Ha pedig több eszköz is van ugyan azon a 3f hálózaton, akkor a nulla vezetőn is fog folyni áram, ami szintén generál egy mágneses teret. De ha ott sincs hiba, akkor a 4 vezeték által generált mágneses tér eredője szintén nulla lesz.
1f esetén se feltétlenül van bekötve a kismegszakítóba a nulla. Csak ha fontos a kétpólusú leválasztás.
Két részre osztható a kismegszakító működése: a normál üzemi áram egy bimetál segítségével szakítja meg az áramkört. Ha sokáig a névleges áramot hajtjuk rajta keresztül, akkor felmelegszik és kiold.
Viszont ha nagy zárlati áram megy rajta keresztül, akkor egy elektromágneses kioldó szakítja meg az áramkört minél gyorsabban.
Azt pedig jól tudod, hogy szimmetrikus terhelés esetén nem folyik áram a nulla vezetőn. Hisz az áram fázisonként 120°-al van eltolva. Ha pedig összeadjuk a következő kifejezést az bármely x esetén nullát ad eredményül: sin(x)+sin(x+120°)+sin(x+240°). Ha nem szimmetrikus a terhelés, akkor fog folyni áram a nullán is.
Ha nem így lenne, akkor a nulla vezetőt túl kellene méretezni, amikor bekötjük a villanyórához. Sőt a a*sin(x)+b*sin(x+120°)+c*sin(x+240°) eredménye mindig kisebb vagy egyenlő lesz a legnagyobb különálló értéknél. Ez matematika. Nyilván ebbe belerondíthat ha az egyik fázison siet vagy késik az áram a feszültséghez képest. De nem sokat normál esetben.
3f kismegszakító esetén pedig minden modulban van bimetál és elektromágneses kioldó is. Akármelyik fázison van zárlat vagy elérjük a maximális üzemi áramot, akkor ki fog oldani a kismegszakító. Csak annyi az extra, hogy a 3f kismegszakítónál a kioldó szerkezetek össze vannak kapcsolva és mind a 3 fázist szakítja egyszerre.
Ilyesmi volt a fejemben, hogy ha szimmetrikus, színuszos a terhelés, akkor nem kell, hogy folyjon áram a nullán.
De akkor 3f-nál mégis hogyan védenek a kismegszakítók? A megszakító csak a fázisvezeték mágneses terét használja fel? A nulla nincsen bekötve a megszakítókba?
Hiába a 3db 1 fázisú töltő, ha azok terhelése szimmetrikus, akkor a nullán folyó áramok eredője 0A. Elméletileg ha a 3 db 1 fázisú töltő egyik-egyik AC oldali bemenetét összekötnénk és a fennmaradó 1-1 bemenetre sorba rákötnénk L1, L2, L3 fázisokat és szimmetrikusan terhelnénk őket, akkor tökéletesen működnének. A csomópontban kialakulna egy lebegő 0V potenciál.
Ez a jelenség amúgy megfigyelhető 0 szakadásnál is, addig nincs probléma amíg szimmetrikusan van terhelve ilyenkor a hálózat. De amint asszimetrikusan máris elmászik a 0V potenciál és sorban tönkremennek a gépek.
Igen, javaslat volt az is, hogy építesse ki a földelést a konyhába, ha nem akar meghalni, mert a jelenlegi állapot életveszélyes (konkrétan így). Mivel ez az üzenetem nem nagyon ment át, ezért javasoltam, hogy akkor legalább egy érintésvédelmi relét rakasson fel, amíg nincs szétverve a konyha, mert volt róla szó, hogy majd egyszer egy új konyhabútor lesz és akkor meg lesz csináltatva rendesen a földelés. Igen, tehát ez egyértelműen a "semminél ez is jobb" típusú javaslat volt. Erre most kicseréltette a kismegszakítókat és a FI relé bármennyire is ezerszer mondtam neki, nem lett berakva. Ne kérdezzétek, miért történt ez, nem tudom, nem akarom a villanyszerelőre kenni a dolgot, mert végül is volt az egész sztoriban egy megrendelő is.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a lakásban töb helyen láthatóan a gázcsövek vannak földelésnek használva, ahogy láttam és amikor ezt szóvá tettem még régen, akkor mondta, hogy a többi lakásban is így van. Elmondtam erről, hogy ez életveszélyes. Igen, lehet, hogy emiatt nem rakott be a villanyszerelő FI relét, láthatta ezt ő is és lebeszélte a tulajt, ezt sajnos nem tudom, nem voltam ott.
Akkor ha jól értem, ha simán a bejárati ajtó felett kicserélte neki a villanyszerelő a kismegszakítókat és berakta egy szép dobozba, akkor szabály szerint nem probléma, ha nem rakott FI relét de ha már majd megcsináltatja a lakásban máshol rendesen a földelést pl. a konyhában, akkor már KÖTELEZŐ lesz? Ismétlem, a kérdésem azért kérdés, mert baromira bosszant ez az egész és ok, hogy a rokonom teljesen laikus ebben és lehet, hogy hülyeséget rendelt meg ez tény, de ha kötelező a FI relé ebben az esetben és nem rakta be a villanyszerelő, akkor felkeresném és elbeszélgetnék vele. Mert ha elrettenti a lakásban látott helyzet vagy nem akar vacakolni, akkor vagy ne vállaljon el ilyen munkát vagy ha elvállalja akkor csinálja meg rendesen.
Egyébként a fürdőben nem tudom ki de utólag és nem villanyszerelő csinálta meg a földelést még régebben. Azt nem tudom, hogyan, lehet, hogy a gázcsőhöz van az is kötve valahol, simán kinézem az egészből sajnos.
"...mondtam neki, hogy ha már a földelés nincs kiépítve a konyhában, akkor, legalább egy érintésvédelmi relét rakasson fel..."
Mondat nem így íródott:
"... mondtam neki, hogy ha már a földelés nincs kiépítve a konyhában, akkor ÉPÍTESSE KI,ÉS egy érintésvédelmi relét rakasson fel..."
A kérdése ez volt:
"Van-e valami szabály, hogy ilyen esetben ha pl valaki a lakás kismegszakítóit cseréli, újítja fel, akkor kötelező az érintésvédelmi relé?"
Szerintem nincs. Olyan van hogy alapvédelem és kiegészítő védelem. Ha az alapvédelem valamiért hatástalan a kiegészítő védelem még hatásos lehet ha az működőképes.
Ha a hálózata újra lenne szerelve akkor mint új szerelés a mai szabványoknak megfelelően lenne kivitelezve. Ez esetben ha a villanyszerelő nem építi be az ÁVK-t beolvashat neki.MSZ HD 60364-4-
Én úgy vélem továbbra is hogy az ÁVK beépítésével a védővezető hanyagolva lesz.
Nem az kérdés miben szerepel a "tűzvédelmi" szó valahol.
Hanem az, hogy konkrétan... Melyik írja elő az ÁVK tűzvédelmi célú kötelezettségét a lakásban.
------- Mert az olyasmi mondások, hogy "megelőzi a tüzet" vagy "megvéd a tűztől" az ÁVK leginkább méretes marhaságok, nyilvánvalóan. Mivel pl. a szóba került repedező PVC szigetelés aligha fog tüzet okozó szivárgóáramot folyatni a Föld felé a valóvilágban. -------
Ha kiold netán mégis miatta az ÁVK akkor az felhívja a figyelmet a hibára. és HA a hiba javításra kerül... AKKOR esetleg lehet azt mondani, hogy KÖZVETETTEN TALÁN megvédett egy ESETLEGES tűztől az ÁVK.
"egyrészt a szabványt már visszavonták, de mivel nem tiltja semmi a megoldást, lehet rá támaszkodni"
Aki
- érti a villamosság működését,
- érti a FI relé működését,
- tudja, hogy merre folynak áramok a különböző elektromos balesetek közben
..annak nincs szüksége még a régi szabványok ismertére sem, józan paraszti logikával rá lehet jönni, hogy egy FI relé életmentő működéséhez nincs szükség kiépített földelő hálózatra.
A földelés nem megakadályozza, hanem MEGELŐZI (lehetetlenné teszi) a baleseteket, azért van rá szükség.
Aki viszont nem akar földelést egy lakásban arra hivatkozva, hogy "van ott már FI relé", az kb annyira marhaság, hogy "nem kell az autóra fék, ha van benne biztonsági öv" :)
Szerencsére nem minden villanyszerelő ilyen korlátozott, mint te. Bemész egy ingatlanba és kérdés nélkül feldobsz egy fit.
De van aki képes összedobni egy tervet/tájékoztatást, amiben pontosan leírja mik a lehetőségek és azok mennyibe kerülnek. A tulaj pedig dönt és a villszerelő ezt elfogadja, mert nem akar mindenkinél okosabb lenni.
Persze erről nem lehet ennyi hülyeséget összehordani, mint szokásod.
"Aki nem ért velem egyet,jelense ki hogy csupán az ÁVK felszerelése kellő védelem az említett sütő érintésvédelméhez és a védővezető csak ajánlott akár el is hagyható."
Csakhogy nem erről folyik a szó.
Hanem arról, hogy a semminél ez is jobb.
Ez a lehetőség le volt írva az MSZ 172-1:1986-ban:
Megjegyzés: Az áram-védőkapcsoló védővezető kiépítése nélküli alkalmazása nem egyenértékű a védővezetős érintésvédelmi módokkal. De a régi, érintésvédelem nélküli lakásokban az áramütés elleni biztonságot fokozza, és a szabványos érintésvédelmi módok létesítése első részletének (Iépcsőjének) tekinthető.
Igaz, hogy
- egyrészt a szabványt már visszavonták, de mivel nem tiltja semmi a megoldást, lehet rá támaszkodni
- másrészt ez a szabványpont, amihez a megjegyzés tartozik, az a melegpadlós helyiségekre vonatkozott, de a megjegyzés egyrészt általános igazság,
- harmadrészt meg azért kell a tűzvédelemből kiindulni, mint előbb írtam, mert az meg nem visszavont szabvány. Tűzvédelmi célra ÁVK alkalmazása az teljesen jogos, van most is olyan szabványpont, ami előírja.
"Szóval én nem értem, miért adna az ÁVK "hamis" biztonságérzetet..."
A kérdező szöveg környezetéből nekem az jött le hogy a ÁVK felszerelése elegendő, a védővezető megléte nem feltétlenül szükséges ekkor.
Idézem:
" a villanysütőjét ne egy földeletlen konnektorról használja, mert életveszélyes és ezért is mondtam neki, hogy ha már a földelés nincs kiépítve a konyhában, akkor, legalább egy érintésvédelmi relét rakasson fel..."
Mi lesz akkor ha a reléje valamire leold,a hibát nem találják ezáltal hatástalanítják így vagy úgy. Lesz egy életveszélyes vill.sütője.
Aki nem ért velem egyet,jelense ki hogy csupán az ÁVK felszerelése kellő védelem az említett sütő érintésvédelméhez és a védővezető csak ajánlott akár el is hagyható.
Véleményem szerint előbb a hálózat felújítása, ezután az ÉV relé felszerelése ami ezáltal már kötelező.
Ma mindenhol divat nem csak itt nagyobbat vastagabbat erősebbel mondani a masiknál mintha ez valamiféle jobbságot hozzáérthetőségebbet mutatna.
Nyilván a bevétel érdekében - no meg sok esetben egyszerübb is - el kell hitetni a megrendelővel hogy 20 évente ki kell dobnia a villamos hálózatát mert minden nap egy életveszély amit a jelenlegivel tölt. Idő keresgetni a hibát no meg az a szakértelen nem egy ujat feltenni. Olyan mosogépszerelő mindenki tud lenni hogy vesz egy masik alaplapot 100-ért, beszereli oszt' jónapot. Azt az egy forrasztási hibát megkerersni az a muvészet.
"a villanyszerelő lebeszélte arról, hogy érintésvédelmi relét rakjanak fel."
A villanszerelő szeme előtt két lehetőség lebegett:
1: az ügyfelet lebeszéli a FI reléről, felmarkolja a fizetségét és szépen hazamegy.
2: feltesz egy fi relét, ami valószínűleg két percen belül ismereten ok miatt lecsapódik (régi vacak villanyszerelés az egész lakásban). Az ügyfél erre közli a villanyszerelővel, hogy azonnal szüntesse meg a hibát, addig nem fizet semmit. A villanyszerelő viszont tudja, hogy egy FI relé lecsapásnak kb ezerféle oka lehet, némelyik hibát csak hónapok alatt, száz órányi munkával lehet megtalálni, na ezt a munkát várják el tőle most AZONNAL és természetesen ingyen, hiszen a ravaszkodó ügyfelek szerint mostantól ő a felelős minden elektromos hibáért a lakásban, halála napjáig.
Te a kettő közül melyik lehetőséget választottad volna a villanyszerelő helyében?
"ha már a földelés nincs kiépítve a konyhában, akkor, legalább egy érintésvédelmi relét rakasson fel"
Valóban, egy FI relé földelés nélküli lakásban is életet menthet.
Marhaság... Az ESETLEG!!! repedezett szigetelés nem indok. Attől még nem lesz szivárgó áram, kb tutira nem. Nem éri víz és az esetleges eseti harmatképződés miatti fázis/föld szivárgó áram esélye is közel NULLA.
Avagy helyből, Fel kell/lehet rakni a normál 30 mA-es FI relét és kész.
HA netán leold valami maitt, akkor majd megkeresik az okát. ...és aligha a szerelés miatt netán néhol megrepedt PVC lesz az oka.
A 40 éves PVC szigetelés amúgy még nem repedezik... HA nem volt állandó napfényben >> UV károsítás vagy extrém melegben >> lágyitó vesztés.
Figyelembe véve a realitásokat (nincs pénz) meg a szabályos eljárást (teljes vezeték, kapcsoló, aljzat stb. Csere), én lépésekben oldanám meg:
0. PEN szérválasztás, földelés ellenőrzése. Nem csak vizuálisan...
1 a villanytűzhelynek eleve külön vezeték kell. Oda feltennék egy rendes, 3x4 mm2 (2.5mm2) es kábelt, rendes akár falon kívül, mert az nem annyira sok pénz.
2 beszerelném az ÁvK t.
3 az ÁVK akkor is védeni fog, ha a régi vezeték melegszik, és zárlat ugyan még nincs, de a falon már kialakul 30 mA. Ezt ÁVK nélkül jó esetben a normál kismegszakító lekapcsolná - de addigra már füstöl a vezeték.
4. Ha az ÁVK időnként "indokolatlanul" (a fenét, összeadódnak a kis szivárgó áramok) lekapcsol, legalább lesz motiváció a további átvizsgálásra. És igen, anyagi okokból esetleg részleges vezetékcserére.
Szóval én nem értem, miért adna az ÁVK "hamis" biztonságérzetet...
Biztos szabályos, de ha jól sejtem elmagyarázta a mester, hogy ha beköti a fit, akkor addig nem lesz áram a lakásban, amíg 40 év kókányolását és elöregedését ki nem küszöbölik. Ez pedig nagyon sok pénz lesz
"Van-e valami szabály, hogy ilyen esetben ha pl valaki a lakás kismegszakítóit cseréli, újítja fel, akkor kötelező az érintésvédelmi relé?"
Így konkrétan nincs.(szerintem) Az akkori előírásoknak egyenétékű lett a szerelés.Se több se kevesebb. Az érintésvédelmi relé beépítése hamis biztonság érzetet kelt a rokonodban (és benned) miszerint annak megléte nem teszi szükségessé a hálózat korszerűsítését, a feltehetőleg alu vezetékek cseréjét,a védővezetők kiépítését.
Persze egy ÉV relé ára jóval ólcsóbb mint a hálózat felújítása. 6000Ft kontra pár 100e. vagy akár milliós tétel.
Az egyik rokonomnál egy villanyszerelő a rokonom kérésére nemrég kicserélte a lakáson belüli elosztótáblát. Eddig kb 5 darab kb 40 éves kismegszakító volt ott (kb akkor épült a lakás), most lett helyette ugyanannyi szép új valamint egy szép új doboz. Más szerelés nem történt. A rokonom elmondása szerint a villanyszerelő lebeszélte arról, hogy érintésvédelmi relét rakjanak fel. Nem tudom, pontosan miért, már nem emlékszik rá az illető, mi volt az indok.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ez így szabályos-e? Van-e valami szabály, hogy ilyen esetben ha pl valaki a lakás kismegszakítóit cseréli, újítja fel, akkor kötelező az érintésvédelmi relé?
A kérdésem konkrétan azért kérdés, mert felcseszte az agyamat és azon gondolkozom, hogy megkeresem a villanyszerelőt és beolvasok neki.
Az már csak mellékes, hogy a rokonomnak meg már ezerszer elmondtam, hogy a villanysütőjét ne egy földeletlen konnektorról használja, mert életveszélyes és ezért is mondtam neki, hogy ha már a földelés nincs kiépítve a konyhában, akkor, legalább egy érintésvédelmi relét rakasson fel...
Az a baj, hogy az ilyen gerinctelen, szar alakok mellett is szégyen kiállni. Értem, hogy legtöbbször megtéveszt a felszines "tudása", de valóban csak egy szerencsétlen, aki imád szerepelni és mindenáron okoskodni akar. Ha épenne beleverik az orrát a termékébe, akkor eltűnik kicsit, de visszatér és folytatja ugyanott.
Bár, egyre többször arcra esik, de ezeket az ilyesmi nem zavarja.
Sajnos. Ilyen világot élünk, ezek vannak porondon.
"Mondogatjuk mi, hogy "ezt talán nem kéne", de pont nem érdekel ugye"
Mindig van ellenem szakmai és/vagy logikai érv. De ez ahányszor elmarad (és csak gonosz fikázást kapok), annyiszor nyugodtan gondolhatom azt, hogy kikezdhetetlen amit írtam.
Egyébként meg nincs is igaza, mert volt, mikor, hogy nagyképűen fogalmazzak, kiálltam mellette (de nem keresek vissza sokezer szólást bizonyítéknak), de lassan ezt is letagadom, mert a blöffölés nem szimpatikus nekem, a rosszindulatú blöffölés meg pláne nem.
Ez nem kiskapu, hanem még támogatják. Pld. a Chromeban most találtak megint valami kritikus hibát, ahogy lassan hetente. Aztán ha nem frissül és valami borul, akkor majd szidjuk a Vindózt meg az internetszolgáltatót és Bilgécet, közben csak fogalmunk sincs róla miképpen működik a világ ha valaki próbálja magyarázni akkor meg prüszkölünk és tiltakozunk. Így nehéz lesz ja.
Látod, ott morognak a kocsmában, a kisfröccs mellet az informatikus zsenik és még saját érdekükben sem mernek lépni, nem hogy egy teljes ország jobbításán dolgoznának.
Volt idő, hogy magamban köhögtem, mikor Cos... topiktárs csúnya szavakat mondott rád. De egyre inkább azt gondolom, igaza volt és van. Két fegyvertényed van idáig, az egyik az autotrafó, a másikat elfelejtettem, de a két dolgon kívül a világ összes többi tudományához sülthal vagy. És még ráadásul a hozzá nem értés magabiztosságával.
Itt a védővezető-viz-hajócsavar (szinesfém!)hajótest (vas ) Parti hálózat földelése----- igen érdekes áramutakat tud kialakitani.
