Nagyon valószinű, hogy a ledes világitás át fogja venni néhány éven belül a világitási piacot. Olyan hatalmas/gyors fejlődésen megy át, hogy alig lehet követni, most kezdték nagyüzemileg gyártani a luxeonokat, máris van nála jobb..........
Kiszámoltam most itt helyben gyorsan, mert lusta vagyok megtanulni. :-) De le is írom, hogy érthető legyen. A leírt linkeken lévő infók nem mondanak ellent annak, amit leírtam.
Hah, viszont most vettem észre, hogy át vagyon verve. A BME Világtástechnika tárgy legújabb jegyzetében (gyk: tankönyv) el van írva ez az adat, elég rendesen. Én meg azzal számoltam, így majd korrigálom, az értékek jobbak a leírtnál. Ez egyébként hozzáférhető bárki számára, meg sok más minden is a szakmában. (www.vet.bme.hu)
Elég egy dolgot jól megjegyezni alapjában: 1Watt villamos teljesítménnyel 683lumen fényáram hozható létre. (100%-os elméleti ideális hatásfok, a szem által legjobban érzékelt: 555nm hullámhosszon) Ebből az adott fényforrás fényhatásfoka elég egyszerűen számítható.
Általánosan megjegyezhetők a továbbiak is iránymutatásul (kb. értékek, hiszen minden gyártónál eltérnek ezek picit, valamint típus, gáztöltés, stb...):
- hagyományos izzó (a tiszta üveg búrás natúr!): 13-18 lm/w - halogén izzó: 20-40 lm/w
Ne feledjük, hogy a kompakt fénycső, hagyományos fénycső, higanygőz lámpa működési elve azonos, a fénycsövek is higanygőz töltésűek, ezért is (lenne) tilos kukába dobni. (azaz a neon téves megnevezés, az egy másik fajta lámpa) A jelentős hatásfok eltérés azért van, mert a kompakt fénycső világítási felületének csak egy részét adja az ember felé, ráadásul túl kicsi az átmérő az ideális UV-hez, hiszen kis helyen kell elférnie.
Itt még nem ért véget a gyakori fényforrások sora:
- nagynyomású nátrium (általános közvilágítás, 50-55%-os teljes színvisszaadás): 60-150lm/w - kisnyomású nátrium: 120-180 lm/w (ez a jelenleg ismert legjobb hatásfokú, viszont csak 589nm-en sugároz, azaz monokromatikus narancssárga)
És még van pár fajta (induktív lámpa és társai, és a LED-ek). A fehér LED-ek korántsem annyira takarékosak, mint azt az ember hinné. 20-30lm/w, ami elég gyenge. Viszont szeretik egyre jobban használni spotvilágításra, mert nem kell vele később foglalkozni (csere, stb). (A kék LED-eknek a legjobb, 70-100lm/w)
Pontosítva az elrontott számítást, a fényhasznosítási hatásfokok körsugárzó lámpatestekre:
- hagyományos izzó: 1.96% (~2%) - halogén izzó: 4-6% - kompakt fénycső: 7-9% - normál fénycső: 10-14% - xenonlámpa: 14% - nagynomású nátrium: akár 22% - kisnyomású nátrium: akár 26%
Miért adtam olyan kicsi értéket a spotlámpáknak? Mert a fényüket jószerivel csak indirekt módon hasznosítják. Így a kimenő fényáramot elrontom a falak, tárgyak fényvisszaverő képességével. És ez sajnos tipikusan ilyen világítást használt helyeken 10-15%... azaz az így is kicsi hatásfok még majdnem a tizedére csökken. Ráadásul a szemnek sem használ, vagy kW-os mennyiséget kell telepíteni. (A villanyszámláról nem is beszélve. Jópáran hívtak, hogy miért nagy a villanyszámla, és eddig kivétel nélkül mindegyiknél volt spotlámpa. Kidobattam velük, és örvendeztek, mert a villanyszámla többet ért számukra, mint a design. Ráadásul nem is hagyományos izzóra, hanem elfogadható minőségű kompakt fénycsőre váltottak...)
A szem által nem hasznosított, maradék százalékos értékek infravörös tartományban nyomulnak, azaz fűtünk velük. Ezért emlegettem a klímát. Gyakorlatilag egymás ellen dolgoznak.
És még egy téveszme: a fénycső nem káros a szemre. A hagyományos izzó a saját natúr valójában kifejezetten káros, mivel bele lehet nézni, kb. 500stilb a "káprázási együtthatója" (fénysűrűség), a fénycsőé 0.5. Az emberi szemre max 2 stilb a megengedett. A fénycső meg csak akkor káros, ha rossz minőségű, vagy rosszul megépített. Sajnos mindmáig kapható a hagyományosból is használhatatlan, sőt, egyre durvább, hogy a 2x18W-osban sincs már fáziskésleltetés, mint régen, a 2x36W-osakat is KWG előtéttel simán 1F kivitelben gyártják. És ma már az EGW és KWG között hűdenagy árkülönbség nincs, pedig a szemnek és a fogyasztásnak, a fénycső élettartamnak is jót tesz. (bár én minden fénycsövet kidobnék 5 év aktív használat után, mert ezután már viszonylag hirtelen kezd csökkenni a fényerő) És persze kompakt fénycsőből is ott a sok hamisítvány és kínai típus. 600-700Ft alatt, illetve 6000 óra alatt nem létezik normális kompakt fénycső. Általában 1000Ft körül már egész jó 6000 órásakat lehet kapni. Ennyi idő után meg a 12000 órásat is érdemes kidobni, mert ugyan menni fog, de halványodik rendesen.
Ezeket az adatokat honnan vetted? Egyszerű webes rákeresés eléggé mást mond:
http://www.webfizika.hu/lesson_2400.php Medöbbentően alacsony az elektromos izzó hatásfoka. Az elfogyasztott és kisugárzott energiának csupán 1%-a a látható fény ... Jobb hatásfokkal működnek a fénycsövek és a halogén izzók...
www.knt.vein.hu/Tantargyak/ Periferiak/7F%E9nyforr%E1sok.doc ...Az izzólámpa hatásfokának lényeges növelését tette lehetővé a halogéntöltés. A halogén izzólámpa működésének mechanizmusa nagy vonalakban a következő:...
http://www.patinas.hu/?m=Term%E9kinform%E1ci%F3 Hagyományos izzók meleg fehér fényűek és nagyon jól visszaadják a színeket. Hátrányuk viszont, hogy a felhasznált energiának csak az 5%-át alakítják fénnyé... ...Energiát, így pénzt takaríthatunk meg azzal is,ha jó minőségű halogén izzót vásárolunk, mivel annak hatásfoka 10-20%-kal jobb, tehát ugyanannyi energia felhasználásával 10-20%-kal több fényt ad....
https://erg.bme.hu/emania/2001/ferenczib/htm/mesterseges.htm Kisfeszültségű halogén izzólámpák... Fényhasznosításuk 13 - 22 lm/W, jobb, mint a normál izzólámpáké. Élettartamuk 2000 - 3000 óra, hosszabb mint a normál izzólámpáké...
Nekem már csak egy kérdésem van a spotlámpa témában: mit fog tenni a sok ember ezzel a sok energiapocsékoló 12V-os spotlámpával, ha majd nem lehet többé izzót kapni hozzá?
Mert jelenleg az EU-ban van egy terv, hogy 2009-től nem lehet árulni hagyományos elven működő izzót. Van ugyan ezekbe való mini kompakt fénycső, meg LED-es változat, de elég drágán mérik, és nem igazán tükrözik az eredeti funkciót.
Persze kérdés, hogy be tudják-e vezetni, mert szerintem nem, de én biztosan hoznék egy olyan törvényt, hogy hagyományos izzóval (különösen spotlámpával) szerelt helyen tilos legyen a klíma használata. (kivéve, ahol a spotlámpa funkcionálisan használt)
Ugyanis egy ilyen kis vacak általános világítási hatásfoka (mivel többnyire indirekt a használata) sajnálatos módon 0.2% körül van. (egy hagyományos (pl. 60W-os) izzó világítási hatásfoka: ~1.5%) (a valódi, nem kínai kompakt fénycsőé 7% körül van)
Ez már csak ilyen. A dimmerek nem feszültséget csökkentenek, hanem vagdossák a szinuszt. Így normális jelenség, ha zúg a trafó. Tudtommal ezekhez szekunder oldali szabályzó is létezik, amiből a trafó ilyen formán kimarad. (ráadásul a hangjelenségen kívül más probléma is lehet a trafóval is meg a szabályzóval is...)
Van egy 12 voltos halogén szobavilágításom amely 300W-os toroid trafóról 7 db. 35W izzót működtet. Ki akartam cserélni a kapcsolót egy barkácsboltból származó fényerőszabályzós változatra, de azt tapasztaltam, hogy a kapcsoló bármely fényereű állásánál (kikapcsolt állapotot kivéve) a lámpa trafója erősen zúgott. Meg tudja mondani valaki, hogy vajon mi ennek az oka, és mit lehet ellene tenni? Köszi!
Egy valamit tudok elképzelni, hogy annyira melegednek a távvezetékek, hogy a belógásnál van 1-1 átütés, vagy persze lusták a gazt kiirtani alóla, és azért. Valószínűleg nem a 120-as körgyűrű, mert az igen kellemetlen volna :-)
Ez eléggé kamuválasz... Az 1mp körüli áramszünet sikeres GVK-t takar. Ha igaz lenne, amit állítanak, akkor az nem 1mp lenne...
Azért ez nem az ELMŰ területe, de nem hiszem, ha az országos terhelés közel sincs azokhoz a csúcsokhoz, amiket ismerünk, akkor 1-1 területen csak úgy túlterhelés volna "össznépi" keretben.
Ilyenkor izgalmas, ha 3 fázisra tervezett 3x2kW-os medencefűtést egy fázisról kell megtáplálni (nyaraló). (A kedves kivitelezők a leplombált fogyasztásmérőtől és 32A-es kismegszakítótól az elosztóig 2,5 mm2-es vezetéket használtak...) Valahogy nem szívesen hagyom rá a tulajra (ismerős), hogy fűtse a medencét...
A 2.5-ös réz papíron tartósan ideális körülmények között 25A.
16A-t 1.5-ös réznek kell elvinnie ismétlem IDEÁLIS körülmények között.
(A keresztmetszet növekedésével a drótra vonatkozó fizikai terhelhetőség nem lineárisan növekszik. Ez inkább a vezető kerületéhezhez mérendő!)
Értem ezalatt:
1. a kábel/drót hűtése megfelelő, azaz módosító tényezőket nem kell bevetni (mert mondjuk még 3 másik kábellel egy helyen már ~12% kapásból leesik belőle a tartós melegedés miatt) 2. feszültségesés (méretezés, avagy a maximális hossz az eredeti tápponttól) 3. az alkalmazott védelemhez az érintésvédelem megfelelő működéséhez minimális zárlati áram biztosított (abszolut maximális dróthossz a védelemtől számítva, bele csatlakoztatott készülékekkel együtt a kiválaszott védelemhez - vagy védelem változtatás) 4. az alkalmazott védelem megfelelő zárlatmegszakító képességgel rendelkezik (minimális dróthossz, vagy védelmi típus, ahogy tetszik)
A 3. és 4. pontot általában szeretik elfelejteni, mondván, egy táblázat minden ellen véd. Pedig nem ez a tapasztalat. És kiszámolni sem nagyobb dolog, mint bármi mást.
A helység az úgy kipukkadt, hogy a tűzszakértő nem akarta elhinni, hogy villanyóra helységben áll. Le kellett vinni egy emelettel, és megmutatni az eredeti állapotot. Egyetlen szó jött ki a száján...
A képen jól,látszik, hogy a 240 Cu felszálló teljesen egyben van az eset után is, és csak a szigetelése tűnt el. A ház rendszeresen karbantartat és felújít, de minden ellen nem lehet felkészülni.
Majd gyüvé azgaz ELMŰ, és jól kicserél régi mérőket 1~B16-ról, 1~ C25A -ra, kérés nélkül, és jól visszaszerel a faszerkeztre azokat... Eltellik vagy 2 év, majdan az amper raká tüzet e tevékenység hatására, a közös fogymérőhely alatt. Eredmény: - 1 emelet, 55 lakás áramnélkül, 11 lakás lakhatatlan, + persze 2 ember a kórházban...
1 csatornás létezik, komplett koaxot is meg lehet oldani, de eldobnád az agyad az árától. Én spec videót raktam a koaxra, erre a vevőt. TVre a vevő másik felét, aztán a videót lehet a Tv elől távirányítani, csatornát váltva. Többi már kvázi kisközösségi antennarendszer, utoljára 10 éve foglalkoztam vele, akkor volt kb. csatornánként olyan 80ezer pénz az anyagköltség, ami kifejti, majd újra multiplexeli. Nem érdemes utánajárni sem, nem első sarki cucc lesz, meg nem pár10ezer.
Ha folyik 15 amper a nullán, van 0,5 Ohm ellenállása a nullavezetőnek, akkor 500 ohmnál kisebb ellenállás kell a leoldáshoz. Azért ez szigetelési ellenállásnak már nagyon kevés. Ha beledugod egy multiméter mérőzsinórjait a vízbe, több száz kiloohmot mutat. Ellenben fázis-védő között már 14 kOhm is elég az általad említett 15 mA-hez. Ez azért már könnyebben összejön!
Kicsit off a téma, de hátha valaki tud segíteni, a következő lenne a kérdésem:
Hallott már valaki olyat, hogy vezeték nélküli TV rendszer a lakásban???
Úgy értem, pl bejön a koax kábel a lakásba, rákötöm egy adó készülékre ami továbbküldi a jelet a lakásban, a TV-kre pedig egy-egy vevőt kell szerelni és így vezeték nélkül nézhetőek az egyes csatornák...amolyan wireless TV.
A Fi relével kapcsolatban nem értek veled egyett. Ha pl. a nullán 16-20-25A áram folyik és valahol érintkezik a védővezetővel akkor az áram az ellenállások arányában megoszlik.
Egy 30mA-es Fi relé már 15mA- nél leold. Nagyon nagy ellenállásnak kell ahhoz lenni, hogy még 15mA se tudjon folyni a védővezető felé.
FI relé ügyben annyit szólnék hozzá, hogy ha a védő és a nulla között nagy ellenállású érintkezés van(pl. egy kevés nedvesség), akkor nem fog lekapcsolni a FI relé, ugyanis a nagyobb ellenállás és a védővezető helyett egyszerűen a nullavezetőn fog folyni az áram. Szerintem a következő mérés lenne célravezető:
1. Érzékenyebb elektronikus készülékek hálózatról lekapcsolása
2. A köröket egyenként lebontani, a fázist-védőt-nullát egyaránt, és egymáshoz képest 500V os feszültségen szigetelésvizsgálóval megnézni a vezetékeket.
A műveletet érdemes esős időben végezni, ugyanis egy beázós kinti konnektor már könnyen levághatja a FI relét, és ez a szigetelési ellenállásmérővel kiderül.
Ha minden pöpec, akkor érdemes a fogyasztókat végignézni.
Ha nincsen elérhető közelségben ilyen műszer, akkor is lehet trükközni az egyes, gyanúsabb fogyasztók(mosógép, boyler, régi cuccok) konnektorból kihúzásával.
Teljesítmény számítás:
Hőkészülékeknél: 230*áramerősség egy fázisnál 690*áramerősség három fázisnál
Motoros készülékeknél ennek az értéknek kb. a 60%-át lehet venni, ugyanis itt számolni kell a hatásfokkal, és a cos fi -vel is.
Na erre gondoltam, hogy a víznek nincs természetes földelése. Gondolom a szomszédban is hasonló a kialakítás, és nem nagy a tálvolság a két tavacska között. Ha jól szigetelt a tó medencéje, akkor valószínű az biztos földpotenciálon van a szivattyú védővezetőjén keresztül és te vagy esetleg más potenciálon. Nem véletlen, hogy a nagy mesterek nem különösebben érdeklődnek a téma iránt, én is csak tapogadózom.
Kukázd ki azt a szívattyút, az nem megoldás, hogy leszúrunk valamit, aztán földbe vezetjük a szivárgó áramot. Ennek úgy kell működnie, hogy ne szivárogjon.
Szia! Köszi az infót. A prospektusban ez szerepel: Ezúton igazoljuk hogy termékünk megfelel az EG 89/336/EWG EMV irányelv, valamint a kis feszültségre vonatkozó 73/23/EWG irányelvekben előirtaknak. A következő harmonizált szobványok kerltek alkalmazásra: EN55014-2, EN55015, EN60598-1, EN60335-1, EN60335-2-41, EN60598-2-1, EN61000-3-2, EN 61000-3-3, EN61547. A szivattyúhoz tartozik még egy UV lámpa is, gondolom ezek a számok arra is vonatkoznak. A szivattyúnak IP68 a besorolása. A tó vize egyébként nem érintkezik földel műanyag fóliával van kibélelve. Ha a szomszéd konektorába dugom be a szivattyút beleteszem egy vödör vízbe ugyan ez a helyzet. Ha egy földelőnyársat leszúrnék a dugaljnál megoldaná a problémát?
Sikerült beszereznem jutányos áron 60m 3x4-es MBCU kábelt, a falba akarom beépíteni, ha valakinek kell esetleg tudok még szerezni 100m-t 250Ft bruttóért.
Hát ha két biztosítékot kötsz párhuzamosan, és az egyiket zárható szekrénybe teszed, akkor már majdnem jó. (amíg a zárt biztosíték le nem vált addig véd a rosszindulatú lekapcsolás ellen - gondolom ez volt a kérés indoklása)
1. Milyen érintévédelmi osztályú a szivattyúd? (védővezetékes vagy kettősszigetelt, vagy piaci) Feltételezem védővezetős, és jó a szigetelése.
2. A csatlakozóaljat kifogástalan? (Jó-e a védővezető hurokellenállása?)
3. A csatlakozóaljzatot, és a szivattyúd hogy kapja a villamos energiát? (földben, levegőben, csőben stb.)
4. Van-e közvetlen előtte kismegszakító, kapcsoló, FI relé? (mert az nem ártana, ha lenne)
Ha miden szabályosan van szerelve és a szivattyú szigetelése is jó, akkor a tó vize nem kaphat áramot, csak esetleg jobb földelést. Gondolom csak bekapcsolt állapotban csíp. Levet, hogy a földbe kóborol valmi kis áram és a jobb földelés miatt érzed a rázást.
Ha a csatlakozóaljzat ki-be dugásával van megoldva a leválasztás akkor a víz csak akkor kaphat jobb földet (a nullázott védővezetőre gondolok), ha be van dugva. Azt kéne megpróbálnod, hogy bedugott állapotpan, lekapcsolva (ilyen esetben a nullát és a fázist is meg kell szakítani) mi a helyzet. Nem ártana műszerrel is megmérni a feszültséget ami csípked.
Ha kicsit jobban körülírod a helyzetet, és egy-két mérést is csinálsz és a mérési adatokat beírod ide, biztos megoldódik a problémád. Te magad fogsz rájönni. Persze egy kis szakértelem nem árt, ha van.
És a házból a közművek/kaputelefon stb felé való kilépésnél a csövet - azaz a hézagot - le kell zárni valamivel? Ha pl 32-es átmérőjű KPE csőben (kivezetés a terepszint alatt) megy az 5x10-es kábel akkor ott szép nagy rés van a cső és a kábel között. Mit illik/kell vele csinálni? Nem folyhat be ott víz a eső -> talajból jövet? Netán nem fagyhat meg télen?
Szakikhoz lenne kérdés: ki látott már olyan kismegszakitót amit csak kulcssal lehetne lekapcsolni ( meg természetesen túlterhelésre/zárlatra), de kulcsnélkül vissza lehetne kapcsolni??
Szerintem nincs ilyen, de hát a megrendelő ilyet akar::)
Ha kamerás a kaputelefon-kapunyitó, akkor ahhoz hány vezeték kell(het)?
És arra nem kaptam választ, hogy milyen védőcső lenne alkalmas? Kb 20 méter a távolság a telekhatáron lévő villanyóra/tv-kábel/telefonkábel és a házi bekötési pont között. Ha egyből a 20 méternyi gégecsövet rakom le, akkor a barázdás belsőbe szerintem nem fogom tudni behúzni a vezetéket, főleg nem az 5*10-es kábelt, bár lehet hogy ezt könnyebben, mint a kisebb átmérőjű vezetékeket. Viszont az se lenne jó, ha előre befűzöm a 60.000 Forintnyi kábelt és az addig ott hever, amíg a végleges helyére nem kerül a földben és be lesz temetve, mert félek, hogy ellopják. Szóval van-e olyan simafalú védőcső, amibe gond nélkül utólag befűzhető a kábel, ami nem drtasztikusan drága?
Vagy tegyem be a (gége)csövet a házba belépési ponttól tovább vezetve a vasbeton lemez alapból kijövetelig, aztán majd betonozás után ebbe a rövid (2-3 méter) csőbe befűzöm a vezetékeket, majd ehhez a kiálló csőcssonkhoz a villanyórához menő további 15-18 m védőcsövet zsugorcsővel összekapcsoljam? Egyáltalán jó-e védőcsőhöz a zsugorcső? Eddig csak arról tudok, hogy villanykábelekhez használják :)
Jó estét mindenkinek! A segítségetekre lenne szükségem. Egy kertitó szivattyúról lenne szó, ami benne van a tóban. Közvetlenül földelt dugajban van bedugva. Ha nincs rajtam papucs vagy vmi lábbeli ha belenyúlok a vízbe akkor az enyhén ráz, csíp a víz. Az előző szivattyúm is ezt csinálta, pedig az is új volt. Kicseréltettem egy másikra azis zsír új ugyan az a helyzet. Már átvittem a szomszédba is ott is kipróbáltuk ugyan az a helyzet. Milyen próblémám lehet? Válaszokat előre is köszönöm.
Szerintem olyat senki nem írt, hogy áthúz valami a konektorban.
Azt viszont írhatta, hogy házilag annyit lehet ellenőrizni egy kis teljesítményű próbalámpával, hogy a védővezető kvázi folytonos, és természetesen fázis-védőérintkező között levált a FI relé. Ez már valami, de nem lehet tudni milyen gyorsan, és milyen áram mellett történik az esemény, pedig ez lenne a lényeg. Ezt csak műszeresen lehet megbízhatóan ellenőrizni.
Esetleg az áramot egy változtatható ellenálással (pl. potméter, de bírja azt a bizonyos áramot) és egy árammérővel lehet ellenőrizni. Az időt egyszerűen nem lehet mérni, pedig ez a legfontosabb életvédelmi szempontból.
no bekötöttem és működik a főzőlap. delta-csillag azt sem tudom miről van szó...Nem, a föld jelet felismerem. rst plusz föld ennyi, semmi más nincs három fázisos bekötésnél. hogy mindenki megnyugodjon /bocs/ leszedem a telefonról a rajz képeit.
Nem csak a "fázis-föld", hanem a "nulla-föld" között is. Elég, ha csak 1 valami van bekapcsolva azon az áramkörön (vagy akár másikon is, ha kellően nagyobb a teljesítménye), onnantól azon a ponton a nulla-védővezető párhuzamosodik (igaz, impedancián keresztül), de nem kell hozzá, csak a próbaizzó teljesítményének a töredéke, és már repült is a FIrelé...
Jobban belegondolva talán jobb a delta kapcsolás, mert így a három fűtőszálnak nem kell egyforma teljesítményűnek lenni, mig a csillagkapcsolásnál igen.
Úgy is lehet, csak akkor egy fűtőszálra 400V feszültség jut, mig csillagba kötve
230. Csak a gyártó tudná megmondani hogyan kötötte belül össze a fűtőszál végeit. Deltában fázis kimaradásánál a három fűtőszálból csak egy működne. Csillagban két fűtőszál, de egy fűtőszálra csak 200 V jutna 230 helyett.
Itthon van egy kidobott főzőlapom, megnéztem a bekötését. Ennek három fázis és nulla kell. A védővezetőt egészen máshová kell kötni nem a bekötő kapcsokhoz.
Lehet, hogy a tisztelt érdeklődő is elnézte és védővezető helyett a nullát kellene a fázisok mellé kötni?
Velem keverted, nekem van kint a FI relé. Amúgy valamikor írta itt valaki hogy egy sima izzóval végig lehetne nézni a konnektorokat pl, hogy ha jól emlékszem akkor a földelés és az egyik pólus közé kéne a lámpa aztán meg a földelés és a másik pólus közé. És ha világít az izzó akkor áthúz valahol a konnektor? Lehet hogy rosszul emlékszem, tud valaki erről valami konkrét infót?
A lényeg, hogy jól éerted. A védővezető és a nulla a FI relé után valahol összeér, ott a védővezetőn keresztül is folyhat némi áram, ami lekapcsolhatja a a FI relét. Ezért az áramkör teljes leválasztással lehet kiszűrni az esetleges szigetelési problémákat.
Szerintem keversz valakivel. A bejarat mellett kulso falon az ora, benne a legvezetek bekotese meg van sajat foldeles is. Bent, tole kb. 2 meterre az elosztoszekreny, a fi-reles fokapcsoloval (ha nem korrekt a megfogalmazas nem belekotni, ld. lent a fenykepet, szoval az). Az a kert vegeben dolog az nem nalunk van, csak mas is kuzd a fi-relejevel... Ettol fuggetlenul ertem, a kulso aramkor csak fazist nem kap, de szivaroghat a fold-nulla kozott, mert azok meg megis valahogy be vannak kotve a fi-relehez. Na akkor lehetseges, hogy megis a kinti konnektorok-lampak korul kell keresni a tettest...
Hat a kismegszakitok ha jol tudom hogy ugy hivjak kozul le van kapcsolva a kulso kor. Az nem szakit nullat? Tfh. ugy van bekotve ahogy kell neki lennie.
Nem kötelező, csak ajánlott. A gépész szerelőddel meg kell beszélni, hogy a 40-es vagy 50-es lefolyó csőbe iktasson be egy kb. 6-8cm hosszú fém (réz) közdarabot. és erre lehet kötni.
adott egy IKEA főzőlap szerény 6kw teljesítménnyel amit be szeretnék kötni. volna is három fázis nulla föld a falban csakhogy amikor a főzőlapra kerülne a sor oot csak négy bekötési pontot találtam. be lehet kötni egy fázisra is ami érdekes, illetve három fázisra viszont csak négy bekötési pont van a gépen és itt meg is állt a tudományom. a rajz szerint az van hogy föld, L1, L2, L3 nomármost mi lesz a nullával?
Azt ugye tudod, hogy ha a kinti áramkör nulláját nem szakítod meg, csak a fázist, és a kinti áramkör nulláját összeérinted a földeléssel (vagy gyakorlatilag bármivel), akkor lekapcsol a Fi-relé?
Hat koszi a probalkozast, akkor egyelore probalunk osszefuggest keresni. Csatlakozasok remelem jok, 2 eve epitkezeskor lelkiismeretes emberke csinalta (es igen, valodi szakember, nem a szomszed aki latott mar fazisceruzat).
Pedig más megoldás nemigen lesz, ha a látnokok és a javasasszonyok nem tudnak segíteni...
SZVSZ a helyedben sürgősen átépíttetném, hogy a ház fogyasztói egy, a házban levő Fi-reléről menjenek. Ha van más fogyasztó az óra után (ami nem a házon keresztül kapja az áramot), akkor azoknak maradhat/jon kint egy másik Fi-relé, teljesen függetlenül; ha nincs ott más fogyasztó, akkor az órához nem is kell Fi-relé. Ha van kültéri áramkör, ami a házon keresztül kapja az áramot, az szintén kapjon külön Fi-relét, a házban levőtől függetlenül (azaz nem sorbakötve a kettőt, ha az egyik lekapcsol, az ne érintse a másik áramköreit).
Ha az óra és a ház között számottevő távolság (mondjuk >15m) van, akkor a házhoz is javasolt lenne egy földszonda.
Az áramkörök elosztása lehetőleg az őket kiszolgáló Fi-relé közelében legyen, mivel így hibakeresésnél könnyebb a behatárolás (le lehet kötni egyes áramköröket, esetleg át lehet őket kötni direkt táplálásra, vagy másik Fi-relére).
Ezt a szakaszonként kiiktatom a FI relét hogy gondolod? A FI relé kint van a mérőóránál, onnan egy földkábelen jön be az áram a házba ami utána 12db kismegszakítóval van körökre osztva. Ergo 1 kört szerintem csak úgy tudnék kiiktatni hogy lekötöm, így abban nem lenne áram. Szerintem ez nem járható út. Vagy tudsz jobbat?
Ha a kisautomatánál kapcsoltad le, nagy valószínűséggel a kinti áramköröd jó. Csak sajnos a pici hibaáramok összeadódhatnak, és azt már érdekesebb kiszűrni.
"hogy tudnám tovább szűrni hogy mitől ver le a relé?"
pl. szakaszonként kiiktatod a FI relét, és figyeled. Ezt úgy értem, hogy egy-egy áramkör nem megy a FI relén keresztül. Másik lehetőség műszeres szigetelésellenállás mérés. Gondolom a fogyasztóid jók, mert az az első lépés, hogy azokat kiszűröd. Ha ezek után is levált, komolyabban át kell vizsgálni az egész rendszert. Jó segítség egy mA-os lakatfogó, és egy 500-1000 V-os szigetelésellenállás mérő műszer.
Amit leírtál, az alapján a FIrelé előtt van, hiszen a FIrelé azon oldalából, ami a Ház felé megy, már a "kék drót"-tal nem történik semmi. Tehát ez így jónak tűnik. (ha van rá lehetőséged, egy fotó mindennél többet el tud árulni egy ilyen kis szekrényről)
Szerintem - ha jól értem, amit leírtál - rosszul értelmezed a helyzetet.
A Fi-relé előtti ill. utáni elágaztatás szempontjából az a lényeges, hogy melyik oldalán van az elágazás a Fi-relének (a kék vezetéken az óra felől a házad felé haladva - előtte, vagy utána). Azaz a házadba menő zöld-sárga vezeték a Fi-relének a házad, vagy a villanyóra felé eső oldalán levő kék vezetékre kapcsolódik. Ha az utóbbi, akkor jó, ha az előbbi, akkor nem jó.
Sziasztok!
Örömmel várnánk ötleteiteket új topicunkban:
"Hogy ne utólag kelljen vésni..."
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9165504
ahol összegyűjtünk mindent, amire jobb már azelőtt gondolni, hogy minden a helyére kerülne.
Zoli
Ha valakinek villanyszerelési problémái lennének és szeretné biztonságba megépíteni, megtervezni a rendszerét akkor ajánlom a következő villanyszerelő mestert:
Jajj-jajj. Igen, elírtam. A mérőből még PEN jön ki :-)
Én csak nagyon nagy létesítményekkel foglalkozom ilyen szinten, ahol ez nem az én dolgom :-), mert bejön a trafó is, és ott meg mindet úgyis meg kell csinálni. Nekem ez új, hogy mostanság minden becsatlakozásnál leföldelik a PEN-t. Bár az oka elég egyértelmű. :-) utána kell már néznem, még mivel boldogítják manapság a népet.
"Betonalap földelés amit javasolt, és nagyon jó. Csak azt nem értem, hogy mért kéne ezért külön vas, az alapod nem lesz vasalva?!"
Nem lesz külön vasalva.. illetve nem mindenhol. De akkor körbehúzok és összehegesztek egy d6-os vasat az alapon. Az jó? És felállok vele a leendő elosztótábla közelében...
Lehet hogy mégis rosszul lenne bekötve a FI relé? Szóval az órából kijön 2 vezeték 1 kék és 1 fekete. Mindkettő bemegy a FI relé alsó két bekötési pontjára, a kék az "N"-el jelöltbe, a fekete a másikba. Az "N" csatlakozóból tovább van egy kábel vezetve egy sorkapocsra (védővezető?) amire rá van kötve a földszonda és a házba bemenő földelés (zöld-sárga) kábele. A FI relé 2 felső csatlakozójáról szintén megy a házba (fekete és kék "N") a vezeték.
Ha jól értelmeztem a szavaidat akkor itt a FI relé után van szétágaztatva a védővezető, és ez rendellenes működést eredményez.
"mérőbe még a PEN megy bele, majd onnan a PEN-ből PE lesz,"
Még a mérőből is PEN vezető megy el.
"egyszerű ember az L1, L2, L3-mat hívja fázisnak",
Te hogy hívod? Minden szakember annak hívja. Sőtt még a szakkönyvekben is így hívják.
"PE-t meg védőföldelésnek, pedig a földhöz semmi köze sincs a szerelés szempontjából. (szakember ettől csak annyiban különbözik, hogy a legutóbbit védővezetőnek hívja)"
Ennek a vezetőnek a hivatalos neve: nullázó vezető
"(falu vége, stb.), és viszont a mérőnél használandó kismegszakítót már nem tudja biztosan kioldani, ott, amennyiben erre még van lehetőség, a PEN-t meg szokták erősíteni földelőszonda alkalmazásával,"
Szabadvezetéki hálózaton 150m-enként és minden végponton a
PEN vezetőt leföldelik, valamint kötelező leföldelni minden becsatlakozásnál.
Ezeknek a földelőknek nincs számszerűen meghatározva a szétterjedési ellenállása,
csupán az , hogy önállóan is számottevő földelés legyen.
"Az nagyon nagy tévút, és kismillió példát láttam rá, hogy a PE nincs sehová kötve, csak egy fölbe döngölt rúdhoz"
A PE vezetőt már nem is kell sehová sem kötni csak a védendő berendezés testjére.
A tököm tele volt amikor este levert és mehettem a sötétben kapcsolgatni. :)
Mellesleg a szomszédom az ellenpélda, nála is kint van az oszlopnál és még magától soha nem vert le.
A FI relét már egyszer kicseréltettem a villanyszerelővel de a probléma maradt.
Gondolom 2-ből 2 csak nem rossz.
Földelőszondát hogy lehet rosszul bekötni?
Különben csak azért itt kérdezősködök mert tele a tököm az összes iparossal amelyik csak addig foglalkozik az ügyféllel amíg ki nem fizetik a munkáját.
Utána már érdekes módon (ha valami probléma van) soha nem érnek rá.
Megadta a választ talán az, hogy a FIrelétől az épület fényévekre van. Ez nem túl szerencsés dolog szerintem. Annak a Házban volna a helye. (igaz, így a kábel véletlen kiásása ellen is véd, de talán oda ki egy 100 vagy inkább 300mA-es típus kellett volna "bónusz védelemnek".) Vagy persze rosszul bekötött földelőszonda van, esetleg több.
A védővezető a védővezető. Egyesek földelésnek hívják, de az teljesen mást jelent, ezért nem használom.
Az ELMŰ-től 4 drót jön (3F esetén) egybként 2 drót.
L1, L2, L3 fáziok, és a PEN vezető (1F esetén mondjuk L1 és PEN)
A PEN vezet a Protect Earth és Null szavakból áll össze. Ez a világ legveszélyesebb drótja. Ha elszáll, akkor totális élet- és tűzveszélyes helyezet alakul ki mögötte. Ezért tettem itt fel a kérdést valakinek, hogy tudja-e, milyen szabályok vonatkoznak a PEN vezetőre.
A mérőbe még a PEN megy bele, majd onnan a PEN-ből PE lesz, azaz a védővezető sínre kell bekötni. A védővezető sínről ágazik le az N, ami lesz a nulla, üzemszerű áram folyására (ez különbözteti meg a PE-től, a PE-n üzemszerű áram nem folyhat).
Az egyszerű ember az L1, L2, L3-mat hívja fázisnak, az N-t nullának, a PE-t meg védőföldelésnek, pedig a földhöz semmi köze sincs a szerelés szempontjából. (szakember ettől csak annyiban különbözik, hogy a legutóbbit védővezetőnek hívja) DE: ahol a PE számára nincs már megfelelő zárlati áram (falu vége, stb.), és viszont a mérőnél használandó kismegszakítót már nem tudja biztosan kioldani, ott, amennyiben erre még van lehetőség, a PEN-t meg szokták erősíteni földelőszonda alkalmazásával, így a hurokellenállás lecsökken, és meglesz a megfelelő zárlati áram jó esetben, és mehet a dolog. De itt is a PEN van lehúzva, és nem a PE.
Az nagyon nagy tévút, és kismillió példát láttam rá, hogy a PE nincs sehová kötve, csak egy fölbe döngölt rúdhoz... ez a világ legveszélyesebb játéka, ezt csak és kizárólag FIrelével együtt szabad használni, persze minősített földelőszonda mellett. (És akkor ennek így egy teljesen más érintésvédelmi rendszer a neve, és nem háztartásban használják...) Én ezzel régen kísétleteztem, 2m-es 6cm átmérőjű, 5mm falvastagságú csövet letütöttünk, és a B10-es régi kismegszakítójú tápról 1:1-ben rányomtam a fázist. 14A volt a zárlati áram. Kiváló lehetőség agyoncsapatni mindenkit az árammal, mert csak 1 zárlatos cucc kell, és minden más 1-es érintésvédelmi osztályú cucc burkolatán ott fog figyelni a fázis.
Nomármost csak azt kell megtudni, hogy a bekötött FIrelé előtt van-e a PEN szétválasztása, vagy utána? Mert ha utána, akkor hatalmas ostobaság az egész, és sosem lesz jó, amíg a koax kábel a képben van. Ha előtte, akkor van remény. (ha utána van szétválasztva, akkor azonnal cselekedni kell)
Annyi köze van a FIreléhez, hogy az a fránya koaxkábel fémből van. Ez meg - új dolgot mondok - vezeti az áramot :-). A FIrelé meg szegényke erre allergiás, hogyha ezt a képességét a Koax kábelnek el is kezdjük használni. (arra gondolni sem merek, hogy a FIrelé rosszul van bekötve, mert akkor ok nélkül is le fog menni - értem ezalatt a védővezető a Firelé után van kiágaztatva, akkor ész nélkül kapcsolgat le aztán ennek következtében)
Én csodálkoznék, ha ez nem okozott folna FIrelé működést. Persze még nagy kérdés, hogy a számítógép által használt konnektorban a védővezető normálisan be van-e kötve...
Ezt a kapunyitót sokan beszopják, elég nehezen nyílik, vagy éppen sehogy. Ahol sokeres kábel van, ott mondom is, hogy hukk, csvarjunk össze 2x3-at, aztán próbáljuk ki. Jééé, jobban működik. Képesek kihúzni vagyonvédelmes vékony kábelen a telek túlvégébe, meg aztán az Obis "szereldmagad"-nál sem írnak ilyen okosságot.
Kérdés, hogy az átkapcsoló tekercs-csapolást kapcsol, vagy egy elektronikus fordulatszám-szabályzót. :-) Erre jó lehet egy szkóp és egy lakatfogó adapter :-), és azonnal kiderül. De ha nem kell a mérési eredmény, akkor tök mindegy.
3. NEM. Gyengeáram erőssel közös csatornában vagy közös csőben nem mehet. Kültéren erre hatványozottan érdemes odafigyelni, mert ha mégsem olyan jó a szigetelés, bemegy a víz, vagy más, elkezd szétrohadni, akkor előbb-utóbb (inkább utóbb) kellemetlen meglepetésekkel járhat a dolog. A kapacitív és induktív csatolásokról nem is beszélve, én nem tenném ilyen közel sem egymáshoz ebből a szempontból sem.
A kaputelefonhoz én UTP-t húznék be, érpáranként párhuzamosítva, ugyanis a csavart érpár a legjobb árnyékolás a világon, jobb, mint a koax.
A mágneszárhoz méretezni kell a drótot a bemenő feszültség, nyitáshoz szükséges feszültség, és ugye a távolság ismeretében, hogy a zárra annyi jusson, ami kell. Hacsak nincs valami eszeveszett távolság, és a mágneszár is hagyományos, akkor 2x1.5 elég szokott lenni. Ha DC-s a mágneszár, akkor arra ellenirányban 2db 1N4007-es diódát illik felrakni ott kinn a zárnál. (gondolom nem hálózati feszről megy a mágneszár... mert ha igen, akkor érintésvédelem... az itt már egy külön kérdés)
Hat fejbol nem tudom, milyen szivattyu, de olyasmi, mint a futes cirkulaltatoja, csak valamiben eggyel erosebb (magasabb vizoszlop van felette, az emelesi nem nagyobb). Fix fordulatszamos (ertsd: I-II-III kozott atkapcsolhato egy 20 ft-ossal, de mialatt megy addig fix). Akkor jo, ha oraban nem tevedhet, akkor megis irogathatom nyugodtan az adatokat:) [OFF: tavaly dec. 8 ota 1700 uzemora... utolso gazdiktalas jun. 18 ota gazfogyasztas fozessel egyutt 2,1 m3, mivel a mult heten tul borongos volt...]. Azt ertem, hogy az eph-ra kotni egyetlen helyen kell, en Jahno "mindentegyben" verziojara irtam, hogy nalunk nem nyero. Illetve ha az is csak a belepesi pontra kell akkor en ertettem felre, azt hittem abba dugja a gepet is. A ktv szuro akkor nem szetvalaszto, mar nem tuodm mit magyarazott pontosan a szerelo. Arra az elagaztatos kis femizere gondoltam, bar most meg nalunk nincs, csak az elozo lakasban is olyan volt. Az tok jo, ha van kulon eph-zoja, remelem azt nem tudja a kabeltv-s elrontani, hogy "ugysekell" alapon kihagyja... de majd szolunk neki. A vill.szerelonk meg innen mar tuti lesz. Amugy az ups mint kiderult par honapja ki van kotve, ugyhogy az is kilove mint hibaforras. Egyebkent a ket levagas ota most megint nyugi van, igaz kulteriek nelkul.
Telekhatárról a házba behúzáshoz ugye mehet egy védőcsőben a tévékábel és a telefon vezetéke? Milyen védőcső jó erre?
2.
Valamint a tévékábel ugye mehet egyből az egyik végponthoz majd onnan tovább? Nem kell valamiféle biztosítéktáblához vezetni?
3.
Még valami: a házból kimenő kaputelefon kábele is mehet egy védőcsőben egy (3*1,5 Mbcu) 230-as váltókapcsolós vezetékkel (csak világításhoz kéne)? Milyen védőcső a jó ehhez? A kaputelefonhoz, kapunyitóhoz 2*1,5-es vagy 3*1,5-es vezeték kell?
A lábazati falba 50-es PVC csövet tettem átvezetésre. Azért lenne jó megoldanni ahogy írtam egy védőcsővel, mert csak ennyi átvezetést alakítottam ki :)
Persze, nem vagyok teljesen hülye, így tudom hogy a 3 fázis /400V esetén két fázisvezető között 400V a feszültség, egy fázis és a nulla között pedig 230V, legalábbis effektiv. Amit írtam a szétválasztásról csak arra vonatkozott, hogy ha úgy hoznak be nekem a lakásba 3 fázist, hogy úgymond tudom, hogy az egy 3f/400V hálózatról jön, akkor tudom ugyebár azt is, hogy a fázisok feszültségvektorai között 120 fok szögeltérés van, vagyis a sinus görbék 120 fokkal vannak eltolódva egymáshoz képest.
A másik eset, hogy van három vezetékem a kismegszakító dobozánál, plusz nulla, plusz védővezető, és akkor elvileg nem lehetek benne biztos, hogy a három fázis görbéi között 120 fok az eltolódás, akár futhatnának együtt is, ha mondjuk egy bazi vastag egyfázisú vezetőről lenne leágaztatva a három vékonyabb, persze ennek gyakorlatban nincs értelme, csak elvi lehetőség, a legvalószínűbb, illetve biztos, hogy egy 3f/400V rendszerem van.
A két 10A-es biztosítót (most jól írtam persze tudom hogy így helyes) azért nem értettem, mert gondolom a három fázis vezetékkeresztmetszete és anyaga megegyező így nyugodtan lehetne 3x16A, persze gondolom ezért már 1970-ben is többet kellet volna fizetni....
Remélem most nem voltam nagyon dilettáns és nem kerülök be a híradóba.
Jahh, majd elfelejtettem az FI relé avagy áramvédő-kapcsoló magától értetődő, hogy lesz.
Ha csak az üzemidő van, azt szerintem minden bizonnyal jól méri :-), az óra sebessége nem hiszem, hogy összefügg a mért árammal. Persze ha az óra rosszul jár benne, az más kérdés, de szerintem annyit nem csalhat, hogy ez problémát jelentene. (Az átalam eddig talált legócskább kínai quartzóra napi 2 percet sietett.)
Akkor egyszerűen szivattyút kellett volna írni :-))).
Milyen szivattyú (inkább milyen motor)? Van rajta valami szabályzó (fordulatszám, teljesítmény, stb. szabályzás), vagy mezei közönséges asszinkron villanymotor?
Ezzel egy gond van, elosztokozpont fent a tetoterben, a sz.gepek meg a 18 m hosszu hazban szetszorva... haz behuzva utp-vel, meg egy wifi router is bolonditja az osszkepet. Egy gep egy becsatl. helyre biztos jo...
Tudom mi a kulonbseg, es kollektorunk van... az uzemidot (mennyit megy a koll. kor szivattyuja) merem vele. Napcella eszembe se jutna, nem vagyok milliomos, ez is NEP-bol van (meg tavalyibol). Termeszetesen gozom sincs, hogy egy keringetoszivattyu mit vesz fel, eddig azt hittem az uzemorat nem lehet elmerni (szivattyu csatlakozoja bedugva a vezerlo konnektor reszebe, vezerlo csatlakozo bedugva a fogy.mero konnektor reszebe, fogy.mero bedugva a falba...) Mondjuk nem ugrok fejest a Dunaba a hirtol, de igy lehtet hoyg semmi ertelme a napi irogatasnak... EPH bekotest akkor majd igy talalom a villanyasznak. Illetve rajottem, ujrakotik ugyis a kabeltv-t is at a sorosrol, ugyhogy ott akkor szolhatok neki hogy csak ugyesen mert itt dugjuk majd le az eph-csomoponti madzagot... attol fugg, melyik jon elobb.
Ja igen, nem írtam egyértelműen: a villanyász a koax legelső beérkező pontján (ahol kidugja a fejét a falból) ott nyomassa le. Vagy ha benn van nálad a splitter (amibe bejön a bejövő, és amiből az egyik a TV-be, a másik a kábelmodembe megy), azon van EPH saru, és be lehet kötni a drótot.
Ez is jó dolog, de ilyenből csak olyat ajánlok RF EPH-ra, ahol nincs megtörve az RF kábel, azaz eyik oldalán bemegy, a másikon kijön, mert aki TV-zik rajta, nagy lehet a jelveszteség.
Igen, az árnyékolást kell EPH-zni. A leválasztó nem tudom, milyen, mert csak szűrőt szoktak tenni, de azt nem azért, hogy ne zavard a többieket, hanem a jelszintet, illetve a tartalmat állítják be vele. Az árnyékolás független ettől. Amúgy létezik koaxra "isolator" nevű kütyü, ami nem tudom, hogy a NET-tel hogyan van, de teljes galvanikus leválasztást tud, és 1800Ft-ba kerül. Túlfeszvédelemre is nagyon jó tud lenni szerintem úgy C osztály szintjén. Szerintem értemes lehet kipróbálni. (ez esetben nem szükséges az EPH, de amúgy szabványelőírás - ráadásul villámvédelmi is -, hogy minden bejövő cumót az épületbe belépési ponton EPH-ba kell kötni, különösen, ha az ennyire látványosan földpotenciálos kérdés, mint a koax árnyékolása...)
Villanyász csak addig foglalkozzon vele, míg koax. Teljesen mindegy, hogy net, vagy Tv, vagy bigyó. Én inkább vettem 5 küvecsért célhardvert, ami egyben túlfeszvédős elosztó is meg rákötöttem az UPs-t, így áramszünetben is tudok TV-t nézni :-)
Azóta ettől már nem ver le a Fí relém, mert itt is írtam, UPC kábelen időnként visszacsorgott némi fesz, ami a PC-n keresztül leföldelődött, aztán pukk. Tartott egy darabig, mire rájöttem.
Ezt nem teljesen értem. A Napcellát a Napkollektorral ne keverjük. Az előbbi villamos áram előálításra, az utóbbi folyadék melegítésére való.
OFF
(személyesen megjegyzem, hogy az előbbinek nem sok értelmét látom, mert nappal áramot termelni igen gazdaságtalan dolog a jelenleg létező napcellákkal) - hacsak pesze nem ajándék volt :-). Arról nem is beszélve, hogy a világ legkörnyezetszennyezőbb dolga, ugyanis a napcella előállítása az élettartam és fajlagosan megtermelhető villamos energia viszonylatában egy betiltott, nem kéntelenítős szénerőmű környezetszennyezésének 60-70%-a! Ráadásul a végén az egész brutálisan veszélyes hulladék. Jelenleg 12-27 évre teszik a normális napcella kifejlesztését, illetve Ausztráliában tudok olyan naperőművet, ahol tükröket raktak le, és egy központi, állati nagy teljesírményű napcellát. Nagyon királyul néz ki. :-)
A napkollektorral szemben nincs kifogásom, az egyik leghasznosabb dolog, és persze környezetkímélő.
ON
A mérőnél az a kérdés, hogy mi megy róla? Ha pontosan szinuszos az áramfelvétel (vagy esetleg egyenfesz), akkor a mérés rendben van. De egy átlagos fogyasztói kör ettől már elég messze van váltó esetében a valóságtól.
Kulso kabelmodem (plusz utana router stb.) esetere is elmondanad? Ugye mindenkepp a zajszuro (vagy mi, szoval ne zavarjam az adast a visszirannyal erre volt anno a lakotelepen valami eloszto+szuro) utan vagyunk, arrol beszelunk, csak a net-es agrol? Vagy annyi hogy a arnyekolo femreteget kell eph-zni ennyi eleg a vill.szerelonek? Ugyse en csinalom de ezekhez a netes cuccokhoz nem annyira ert.
Fogy.mero mukodesi idot szamlalo funkcioja is ennyire hasznalhatatlan, vagy csak a voltok es amperek? Napkollektor-meresem megy arrol (na jo, nem meres, becsles, de eleg jol korrelal a napi sugarzasadattal, ugyhogy eddig elfogadtam).
A műszerek ott kezdődnek, hogy rá van írva, hogy "TRUE RMS". Ez feljogosítja az embert, hogy váltóáramot és váltófeszt mérjen vele (bár ez nem erre a problémára vonatkozik, de garantálja, hogy nem fog a műszer 20-60%-kal csalni!!!). (én minden más műszerről letiltanám a váltócucc mérést, mert azok a műszerek csak szinuszból saccolnak, és az nem sokra jó, csak ugye olcsó...)
A legkisebb műszer, ami TrueRMS, és van rajta minimális terhelés kapcsoló (nem az igazi, de eddig mindig kimutatta a fantom delejt) a Voltcraft VC-860. A Conradban lehet kapni 27eFt. (kalibráltan is lehet kapni, azaz rendes cucc!)
(amit viszont ott sem, meg máshol sem érdemes megvenni, az a konnektoros fogyasztásmérő... az is 20-60%-kal kevesebbet mutat, mert nem mér, csak saccol. Hűtőt, fűtőeszközöket (rezsó, tűzhely, hősugárzó, stb.), hagyományos izzót, mezei szivattyút, fúrógépet jól mér, de semmi mást... mert az is hulladék)
én azt hittem hogy a 2 dolog szorosan összefügg. akkor én olyan embert keresek aki ki tudja deríteni hogy a fi relém mitől ver le. ha valaki vállalkozna rá ne fogja vissza magát.
A FIrelé lekapcsolást nem biztos, hogy ÉVÉ mérés meg tud oldani, annak ezer más oka lehet. (azaz 0.001%, hogy az ÉVÉ pont erre mutat rá, hacsak nincs tényleg valami nagy "disznóság" jelen). A mérésre nem tudok tippet adni, nem tudom, mekkora a hely, mert a költség ettől nagyban függ. Saccra 10-20eFt, de ismétlem, ebből FIrelé probléma nem biztos, hogy kiderül. (viszont sok más olyan dolog kiderülhet, amire a FIrelé le sem old soha, de veszélyes állapot!) Az ÉVÉ és a FIrelé témája pont két olyan dolog, ami "egymás mellett megy el". (persze van köztük összefüggés, egy hibás védővezető esetén az eredeti védelem "bénulását" egy FIrelé pótolhatja)
ÉVÉ-nél sumákolásra nem nagyon lehet számítani, körül kell nézni. (hacsak nincs itt a fórumon valaki, aki fel tud ajánlkozni a dologra)
Aki nekem csinálta, ő nagyfeszekkel játszadozott gyárakban :)
Természetesen emelett nem egy magánlakást is szerelt.
A multimétere ami van, az egyik a sokközül, nem csak simán voltot képes mérni, hanem vezeték szálszakadást, ellenállást, ill. még azt is, hogy hol megy a falban a vezeték.
Ha közvetlenül gépbe megy a kábelmodem, akkor a gép egyik tápegység csavarja alá kell lehetőleg érvégsaruzott igényes módon nyomatni a kábelt. Ha több helyre megy, akkor a számítógépek (vagy UPS) által használt elosztóba (hosszabbítós, stb) egyszerűen dugvillával, amibe egy "ződsárga" 2.5mm2-es MFCu drótot (sodrott (hajlékony) egyszeres szigetelésű réz) a védővezető sarujára rákötve, a másik végét a bejövő koax kábelre (célszerűen a krimeplésre) pl. forrasztva, de ha van a környéken olyan bolt, ahol erre nyomatható, beköthető EPH bilincset adnak, az a legjobb. (400-600Ft-ért mérik)
Csak itt nem elfelejteni tape-val vagy szigszalaggal leragasztani ezt a csatit, meg a hosszabbító másik végét is a falba, hogy ne húzza ki senki. (csak akkor, ha a koax ki van húzva a modemből)
"Ha esetleg kábelen jön be NET (koax), akkor annak a bejöveteli ponton a hidegpontját úgy kell EPH-ra kötni, hogy csak na. Ez nagyon nagy meglepetéseket tud okozni, ha a "szomszédban" vettek egy hulladék tápos gépet, vagy épp elszállt a védőérintkezés egy ottani gépnél, az nálad is le fogja verni a FIrelét."
Ezt hogy érdemes kivitelezni? gondolom a hidegpont az árnyákolás, mire kössem?
A villanyszerelő-barát említése azt a hatást keltette, hogy önjelölt szerelő készítette a dolgot. Az ÉVÉ mérés akkor is a legelső dolog kéne, hogy legyen, miután rá lett kapcsolva a delej.
Igen, a mérésnél arra céloztam, hogy a rákötött, bekapcsolt lámpánál kell megnézni, hogy mi az ábra. És itt rögtön meg lehet ragadni az alkalmat, hogy egy hosszabítóval egy garantáltan jól működő, konnektorból kell mérni, hogy ahhoz képest itt mi van (fázis-e, vagy nulla).
Hacsak valami nem volt olyan bénán kötve, hogy szétesett saját mechanikai feszültsége alatt, akkor bizony az eset csillagpont eltolódás képét mutatja, és amikor még működött, akkor valahol valami vagy be volt kapcsolva, vagy be volt konnektorba dugva, és úgy bekapcsolva, amin keresztül megállt a csillagpont egy olyan helyen, amitől épp látszólag jól működött. Csak ugye a csillagpont eltolódással az a probléma, hogy ott az egyes fogyasztói pontokon a konnektorben 0-400V között lehet a delej 230 helyett, azaz a kísérletezés csak értéktelen cuccokkal történjen, amik 400V-on lehetőleg nem robbannak fel.
Ha csak 1 fázis van, akkor a csillagpont eltolódás természetesen kiesik a hibalistáról.
Miféle villanyszerelő mér multiméterrel? Én még olyat nem láttam. Az általam ismert nem kevés villanyszerelő kivétel nélkül mind (házilag tákolt, 2db 15W-os sorbakapcsolt hűtőbe való izzó) próbalámpával jár... nem véletlenül. (vagy persze olyan műszerrel, amiben állítható terhelés is, de mivel ez baromi drága dolog, így tuti nem jár olyannal magyar villanyszerelő csak úgy...)
Bocs, hogy ilyen drasztikus a dolog, de nem szeretem, ha emberélet játék tárgyát képezi.
Persze nem ismerjük pontosan a körülményeket. Ha lakáson belül van a mérő, akkor bővítésnél kitetetik a folyosóra vagy lépcsőházba. Így már, új szekrény, új fővezeték, munkadíj, stb. Jóval többre is kijöhet a végeredmény.
Ilyen occsó? Én 2000-ben ügyintéztem ilyet utoljára, akkor 2000 volt, 1-2 éve valaki mondta, hogy 6000-re vágták meg amperonként. No, ezt felszoroztam az inflációval :-), de akkor örülök, ha ilyen kevés. Akkor az 43200Ft, plusz a két kismegszakító, amit akkor én most nem tudok, hogy mennyiért cserélnek, de anno 8000Ft/db volt az ára üzleti fogyasztó esetében cserével, kiszállással együtt.
Ugyan honnét van az az információ, hogy a "feszültség megvan". Ugye nem multiméterrel, és főképp nem fázisceruzával!? Akkor kellene rámérni, amikor rajta van a lámpa, és BE van kapcsolva. No mibe, hogy nem lesz meg... valahol máshol meg épp melegszik, vagy épp nem fogja meg valaki, hogy agyonüsse... nyitott áramkör nem képezheti mérés tárgyát, legfeljebb ÉVÉ műszerrel. Ha lett volna ilyen mérés, kibukott volna azonnal.
Abba is fogadni mernék, hogy nem volt azon neon lámpa, hanem higanygőzfénycső! :-) Mert aztat meg úgy hívják.
Elég sok oka lehet. Az érintkezési problémától a fatális elkötésig minden. Szörnyűbb esetben a csillagpont a levegőben lóg valahol.
1. villanyszerelő nézzen át mindent az utolsó csavarig saját kútfőjéből (ne vezesse meg senki, ki tudja, még mi lehet ott...) 2. ÉVÉ mérés, nem feltétlenül hivatalos, de legyen! 3. FIrelé beépítés, ha nem lenne (ugye azért az ÉVÉ után, mert ahhoz söntölni kellene)
Elektromos hálózat felújítást végzünk. Ennek a végén a dobozcsere volt. Már ott tartunk, hogy a lakáson belüli kiselosztó dobozt kellene visszafalazni. Minden rendszer működik, minden vezetékben van áram, de:
A spájz világítása nem működik. Bekötés után 1 napig működött, de mára se kép, se hang. A vicc az egészben, hogy 230V megvan a vezetékben, de egy lámpát sem hajlandó világításra bírni. Tudom, kiégett az égő. Kicseréltük, de semmi. Majd lámpacsere; egy addig működött neont tettünk fel kompletten, de az sem hajlandó működni. Ötletünk nincs, a villanyszerelő barátom szerint, képtelenség, hogy megvan a feszültség, de semmi nem világít azon a kábelen.
Szerintetek mi lehet a baj. Ugyanarra a kismegszakítóra (igaz külön kábeleken) még 2 világítás van feltéve, és azok működnek.
Jajj nekem. Ez nagyon keszekusza leírásra sikeredett. :-)
"A másik problémám, hogy megnéztem a villamos mérőóra alatti biztosítékokat, és 2db 10 amperes és 1db 16 amperes van felszerelve, a mérőóra meg három fázisú, gondolom akkor"
Ez normális. Az előző lakó 36A-t kért, és ez így realizálható. Nem kötelező szimmetrikusnak lennie.
" gondolom akkor behoztak a házba egy 400V/ három fázisú hálózatot, és szétválasztották 3db 230V/1 fázisra."
Van egy javaslatom. Ilyet nem kéne leírni, de gondolni sem :-). Móricka leírás: A 0.4kV-os hálózat Magyarországon (és még számos helyen) 3db fázisvezetőből és egy PEN vezetőből áll. (Ez utóbbit általános esetben a mérő után PE és N-re bontjuk, stb.) Ez a 4db cucc az illetékes trafó 0.4kV-os oldalból "jön ki". Ebből a PEN-t szépen leföldelik, hogy maradjon "középen" (mert az összes többi is le van, így középen marad). A fázisvezetők között 400V, a PEN és a fázisvezetők bármelyike között 230V effektív feszültség található névleges esetben ugye, mivel ezek vektormennyiségek (fázisszög). A 400-ból nem lesz 230, és fordítva. (lehetni lehet, jó módszer erre a csillagponteltolódás :-), de ennek nem szoktak örülni :-)
Gondolom annak nincs akadálya, hogy az elművel kicseréltessem az egészet 3x16A-ra..?
Ha van a hálózaton szabad kapacitás, akkor már csak a pénztárcát kell kinyitni, mert a bővítést díja a fogyasztót terheli, és az 12A-nál 100eFt körül van már... (egyszeri díj)
"Ja, és nem vagyok villanyász, de konyítok." Így lehet bekerülni könnyen a híradóba. (az esetek kb. felében csak a következő lakó, vagy valamelyik peches szomszéd) Érdeklődnék akkor a PEN-re vonatkozó szabályok iránt, illetve az N kötése és méretezése a mai viszonyok szerint... Ezzel lehet embert ölni, illetve házat felgyújtani a legkönnyebben. Mindenesetre érdemes rögtön kezdeni egy fullos FIrelével, 30mA-essel.
"Persze tudom, hogy a 10 A-es megszakító olyan 16 A-nél szakít meg, és a 16A-es meg olyan 25 körül, de nem tudom, hogy ezeket a tartalékokat illik-e kihasználni." NANA! Ez nem egészen így van. A túlterhelésre nem érdemes alapozni, ki fog az hamar oldani. Arról nem is beszélve, hogy az áramszolgáltató B-s kismegszakítókat használ, a legkisebb áramlökés úgy le fogja szedeni, hogy csak na. A bimetál állandó melegítése meg tönkre fogja tenni pár év alatt, és utána szépen elindul lefelé a határáram. Az említett értékek azok, amiknél kvázi azonnal működni fog. A többinél meg "később" Ajánlom tanulmányozásra pl: http://www.traconelectric.hu/fotos/V/kismegszaltkat.gif
Végül piros pont azért, mert "villamos", de fekete pont azért, mert "biztosíték". Ez utóbbi szó értelmetlen, azt "biztosító"-nak hívják. (pl. gépjármű felelősségbiztosíték szintén értelmetlen)http://www.traconelectric.hu/fotos/V/kismegszaltkat.gif
Huto kilove, bar brrr, ami trutyit ott talaltam... holnap valahogy megoldom hogy hozzaferjek es kitakaritsam, barna valami van benne. De villanyilag OK, mert harmadig sincs. (Amugy a huto is <2 eves A+ -os, bar ettol meg ha sokat nyitogatjuk biztos tulfolyhatna.)
Ja, és a klíma 2db inverteres készülék lesz egyenként kb 800W áramfelvétellel, de mivel inverteres vezérlésűek, így várhatóan elmarad a bekapcsoláskori többszörös áramfelvétel és a gyártó szerint olyan 10-12 sec alatt fut fel a kompresszor az üzemi fordulatszámára.
Nos a villanytűzhely természetesen külön áramkör, ez egyértelmű, mosógép szintén, mosogatógépet nem terveztem, de jó rá gondolni előre és behúzni neki egy kábelt.
A világítást nem nagyon szeretném kölün körre kötni a konnektoroktól, tudom, ha levágja valami az automatát, akkor világításom sem lesz, de talán ennyi kockázatot vállalhatok.....:)
A kismegszakítócsere fizikai és anyagi akadályaival illetve nehézségeivel persze számolnom kell, de asszem meg kell tennem mert jelenleg ez a szűk kersztmetszet.
Azért gondoltam csökkenteni a körök számát, mert ha mindent külön körre teszek akkor a vasbeton fal tele lesz horonnyal, ami amellett hogy melós egy dolog vésés szempontjából, még statikailag is gyengíti az épületet. Én a 7.-en lakom és van még fölöttem 8 emelet:)
Egyszer probaltam fotozni de nehezen olvashato... Szoval egy egyseg alatt jelezte a vill.szer. a kovetkezoket, de lehet hogy nem annyira teljesen tartoznak egybe. Fizikailag 3-nak latszik: 1. TRACON C60-LAM-P 230V ~/0.05W (ezen van a narancssarga lampa, ha kivulrol jon delej a hazunkig) 2. XBS kek T gomb (ez gondolom a fi-teszt), DZL-176-63 (JVL 362) I <delta> 0,03A ~ 0,1s 240V 50 Hz In 40A (bekotesi rajz, azt nem masoltam le), IEC1008 3. XBS alatta a kek billenos kapcsolo ami le szokott vagni, meg egy CE de az mind1.
Hat es azt meg nem is mondtam, jut eszembe, hogy van egy UPS is a szervergephez, ami szinten volt mar gyanusitott. (Bar sztem reg nem fontos szerver es reg nem eri meg mert alt. ezeket nem eli tul ups-sel sem, de a parom nem enged belole...). Mondjuk eddig a gepekkel nem volt gond, es nem is mozgattuk oket mostanaban (legalabbis olyat, ami be van kapcsolva). Azt nem tudom, mi az a 115 (tok laikus vagyok), de ha gagyi multimeterrel megnezheto es elarulod hogy hogyan, akkor megprobalhatom azt is kizarni. Asszem ket gepen nincs is rajta rendesen a haz... [Ez csak ugy eszembe jutott: regi gepek ele valo monitorszuron emlekszem volt vezetek, hogy osszekosse az ember a szgep hazaval, mint "foldeles"...] A net egyelore ADSL, de pont most fogunk kabelnetre valtani... akkor majd mondom hogy eph-zak, ami nem lesz egyszeru mert az a tetoterben van, es emlekeim szerint az eph-csomopont meg a pinceben... talan a csovekben meg elfer, nincs 2 eves a haz es bosegesen lett minden megcsinaltatva.
Olvasgatom itt a topikot és úgy érzem nekem is elkélne némi iránymutatás...
Most vettem egy panellakást, és át szeretném építeni a villamos hálózatot.
Első nagy próbatétel, hogy a vezetékeket a falban szeretném elhelyezni, az eddigi kábelcsatornás csúfság helyett. Ehhez persze véshetem illetve flexelhetem a kőkemény beton falakat illetve födémeket, de talán megéri.
Az elképzelésem az, hogy gerincvezetéknek egy 3x2,5-ös dupla szigetelésű rézkábelt alkalmaznék, viszont a falba nem szeretnék védőcsövet beépíteni, úgy tudom, hogy dupla szigetelés esetén ezt el lehet hagyni.
A másik problémám, hogy megnéztem a villamos mérőóra alatti biztosítékokat, és 2db 10 amperes és 1db 16 amperes van felszerelve, a mérőóra meg három fázisú, gondolom akkor behoztak a házba egy 400V/ három fázisú hálózatot, és szétválasztották 3db 230V/1 fázisra. Itt csak az a kérdésem, hogy miért tér el az egyik fázis terhelhetősége a többitől? Miért nem lehet szimplán 3x10A vagy 3x16A???
Persze az igazi probléma, hogy kevésnek tűnik ez a kapacitás..főleg hogy légkondi is lesz a lakásban. a 16A rögtön elmegy a villanytűzhelyre, gáz sajnos nincs a lakásban, marad a 2x10A ami elég karcsúnak tűnik a többi fogyasztóra. Persze tudom, hogy a 10 A-es megszakító olyan 16 A-nél szakít meg, és a 16A-es meg olyan 25 körül, de nem tudom, hogy ezeket a tartalékokat illik-e kihasználni.
Gondolom annak nincs akadálya, hogy az elművel kicseréltessem az egészet 3x16A-ra..?
Várom véleményeteket, hozzászólásaitokat
Ja, és nem vagyok villanyász, de konyítok. Gépészkedem.
A számítógéptáp helyből potenciális hibaforrás. Ha a tápkábelen csak picit kontaktos a védőérintkező, akkor a FIrelé már repül is. (lévén, hogy a PCtápokban D osztályú túlfeszvédfelem gyanánt 2db kondit vetnek be, amiknek a lábai a védővezetőre mennek. Így "földeletlen" PC burkolatán ~115Veff mérhető. Ezért szoktam én kritikus helyeken külön bedrótozni a PCházakat.
Ha esetleg kábelen jön be NET (koax), akkor annak a bejöveteli ponton a hidegpontját úgy kell EPH-ra kötni, hogy csak na. Ez nagyon nagy meglepetéseket tud okozni, ha a "szomszédban" vettek egy hulladék tápos gépet, vagy épp elszállt a védőérintkezés egy ottani gépnél, az nálad is le fogja verni a FIrelét. (ha nincs, akkor a gép kezd majd el fagyni, ha a kábelmodem esetleg közvetlenül gépbe csatlakozik!)
Nekunk meg megint leoldozgat a fi-relenk (na jo, me'g csak 12 oran belul ketszer, egyszer mar csinalt ilyesmit de most honapokig rendben volt). Nem tudok uj fogyasztorol, megvaltozott szokasokrol, raadasul ejjel volt az egyik, na jo, 6 korul de aludtunk. Mondjuk a multkor okosok megallapitottak (marmint itteni szakik), hogy ez Fi + biztositek is vagy mi, szoval fokapcsolokent uzemel, en csak annyit tudok, hogy a keket kell visszanyomni... Teljesitmenyeket nem tudok, csak napi fogyasztast, az jo magas (12-15kWh igy nyaron) -- van tobb szamitogep is, vszinu attol, mert minden mas viszont takarekos. Kikotni nem akarom, inkabb idonkent rohangalunk (bar a winchik azert ezt nem szeretik...), de mit lehet meg megnezni, hogy mi okozhatja? Most ujra megprobaltuk a kulteri kort lekapcsolni rola, hatha anelkul kevesbe oldozgat le.
Sztem nem véletlenül tiltották be a nyugati országokban... Itt megint arról van szó, hogyan lehet valamit olcsóbban gyártani, aztán hadd vegye a sok paraszt... Történ egyszer, egyik haverom akart nekem eladni egy Tr**on márkájú FI-t, ami tök úgy néz ki, mint az itt már emlegetett XBS. Szóval, elég rizsliszt-kategória... Mondtam neki, ingyér' se kell. (Természetesen AC osztályú volt, mert azt ócsóóbb gyártani) Állítólag azt mondta a boltban egy villanyszerelő, jók ezek, nincs baj velük. Na persze, mit ért ezekhez egy általános villanyszerelő? Őneki csak az a baj, ha valahova vissza kell menni, mert leold. Ezért általában kerülik az FI alkalmazását, de ha mégis raknak, fogalmuk sincs a paramétereikről... Ugyebár az FI, ha nem működik, arról a felhasználó nem tud. Ezért kell(ene) tesztelni időnként. Tehát az, hogy "nincs gond vele" SEMMIT nem jelent!
Ne fárazd magad. ÉV Mubi munkabizotság már megtette.:))
"Kísérleti méréseinkkel annak kívántunk utána járni, a szokásos ilyen gyártmányoknál milyen nagyságú egyenáram milyen mértékben csökkentheti az ÁVK váltakozóáramú érzékenységét.
Az egyenáramú összetevőt is tartalmazó ("lüktető") különbözeti áramra is vizsgált, úgynevezett "A" osztályú (jelölése ) áram-védőkapcsolókra az MSZ EN 61008-1:2000 termékszabvány erre bizonyos pontosan meghatározott jelformájú vizsgálatokat ír elő.
Mi aSchneider-cég által előzékenyen rendelkezésünkre bocsátott Merlin-Gerin gyártmányokon e termékszabvány 4/c ábrájához hasonló elrendezésben tiszta szinuszos váltakozóáram és tiszta egyenáram egyidej jelenlétét vizsgáltuk olyan módon, hogy mind az egyenáramú, mind a váltakozóáramú különbözeti vizsgáló áramot fokozatosan emeltük (nem hirtelen kapcsoltukbe). A mérések során azt tapasztaltuk, hogy az ipari célra ajánlott, "A" osztályú, 30 mA érzékenység Multi 9 ÁVK-knál még 50 mA-es egyenáram sem módosította észrevehetően az
érzékenységet (mindenütt a mérési hibahatáron belül, s 30 mA-nél kisebb értéken maradt).
A háztartási célra ajánlott "AC" osztályú "Start" típusú, 30 mA érzékenység ÁVK-knál a váltakozóáramú érzékenység az egyenáram növelésével fokozatosan csökkent, de még 50 mA egyenáram mellett sem haladta meg a 70 mA értéket. Ezen túlmenően érthetően azt tapasztaltuk, hogy ha az egyenáramot nem fokozatosan növeltük, hanem 30 mA-es vagy ennél nagyobb egyenáramú különbözeti áramot kapcsoltunk be, akkor ennek hirtelen fluxusnövelő hatására az ÁVK váltakozóáram jelenléte nélkül is kikapcsolt.
A Merlin-Gerin készülékeken végzett mérések és ezek tapasztalatai: "nem eszik olyan forrón a levest, mint ahogyan főzik". Testzárlat esetén különbözeti áram csaknem mindig nem fokozatosan, hanem hirtelen lép fel, így a háztartásokban (ahol a hálózati feszültség torzulására nem lehet számítani) valóban nem érdemes túlzottan aggályoskodni.
Az olyan ipari helyeken azonban, ahol egyenáramú összetevőt tartalmazó szivárgóáram fokozatos növekedésével is számolni lehet, az "AC" típusú ÁVK alkalmazása valóban aggályos lehet."
Rosszul írtam, a lakások fürdőszobáira gondoltam, de ma már hiba nem tenni az egész lakásra FI relét.
Én innen vettem az iránymutatást: http://meter.hu/taxonomy/term/8Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2006 ápr. 4.-i üléséről:
A teljes fürdőszobai (nem csupán a zónákban elhelyezett készülékeket tápláló) villamos hálózatot 30 mA-es vagy érzékenyebb áram-védőkapcsolóval kell védeni, ez alól azonban hazánkban (továbbá Németországban és Csehországban) a forróvíztároló kivétel, ennek áramvédőkapcsoló alkalmazása nélküli táplálása is megengedett.
Az A osztályú, nem a félhullámból dönti el a szivárgó áramot, hanem olyan a vastest, hogy a felharmonikus áramok nem viszik telítésbe, vagyis félvezetős terhelésnél is üzemképes marad.
A betonalap földelésben levő vas mennyisége általában elegendő, csak a kontaktusok kérdésesek (ha nincsenek jó pár helyen összehegesztve - mint ahogy általában nincsenek). Léteznek kifejezetten földelést létrehozó kötőelemek (OBO, NIEDAX, stb), amiket viszont kis hazánkban ritkán használnak.
Az MSZ 172-1 (illetve ME-04-124) előirt keresztmetszeteka 6 mm2 köracél, vagy 50 m2 acélszalag.
Igen, pontosan fogalmaztál. Én 2003-mat tudtam, és akkor még sokan elnézték rajtam kívül is, mert leírtam már párszor :-).
Igen, a ma kapható FIrelék már legalább 10kA-re vannak méretezve (kisebbet még nem láttam), azaz 1mp-ig ennyit tudnia kell vezetni is (ha a zárlat nem hibaáram volna), és megszakítania is tudnia kell (ez utóbbi persze 0.2sec). Jó kis ketyerék ezek... bár ez azoknak üzenet, akiknek inge. Egy 30mA-es Firelén hibairányban 10kA-es is folyhat. (ha van annyi szufla a hálózatban azon a helyen :-)
"2003. január 1-től nincsenek szabványok, csak iránymutatások."
2002. jan. 01.-től a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes. Ha bármilyen baleset történik a szerelésedből kifolyólag és nem tudod bizonyítani, hogy a szabvánnyal megegyező szintet fenntartottad, sem időben, sem kárösszegben nem korlátozható felelőséggel tartozik. Viszont, ha szabvány szerint szerelsz, akkor minden esetben megfelelőnek kell tekinteni. Tehát a nem kötelező szabványok ilyen értelemben, ha lehet még kötelezöbbek lettek.
A Fi relével kapcsolatban sokban egyetértek veled. Már voltak itt heves vitáim emberekkel, mert nem tudták megérteni, hogy a 30 mA-os relével védett áramkörben is a lekapcsolás pillanatáig folyhat sokkal nagyobb áram.
A Magyar Szabványügyi Testület által kiadott MSZ 2364-es Magyarázatos szabványgyüjteményt akkor minek nevetnéd?
Persze eltérhetsz tőle, szigorúbb dolgokat betarthatsz ha megfizetik, de ha egy ügy biróság elé kerül akkor csak ezt fogják elővenni, ill.neked kell bizonyítani, hogy amit készitettél az ugyanolyan jó.
Különben melyk áramszolgáltató követeli meg lakás/családi háznál a Fi relét, mert a legnagyobb nem!
2003. január 1-től nincsenek szabványok, csak iránymutatások. Mindenkinek saját felelőssége, hogy mit csinál. Persze az áramszolgáltató megköveteli az érvényes szabványok betartását, sőt azon felül is. A FIrelét is az áramszolgáltatók szokták kötelezővé tenni. Vajon a piacnyitás után ki fogja ezt ellenőrizni?
Bocsánat, a "föld" nem a védővezetőt jelenti, azt csak védővezetőnek hívom, a "föld" a csillagpont (mivel ugye földelt szegényke), ami a valódi föld, és ugye az emberen keresztül a fázisból csak a föld felé fog menni áram a maga fizikai valójában :-) az ember, a cipőtalp, a padló... keresztül.
Az általad sorolt áram értékeket sajnos a FIrelé nem tudja korlátozni, mert az csak azt garantálja, hogy 30mA vagy azt meghaladó szivárgási áramot 0.2sec alatt megszakít. Tehát a 30mA FIrelé szempontjából akár 80, akár 250mA is folyhat rajtad, amíg lekapcsol, mivel áramot nem tud korlátozni.
"Amúgy a FIrelé működése teljesen helyesen van leírva, csak kéremszépen ZÁRÓDJON már az az áramkör rajtam keresztül a hivatalos áramkörtől eltérő irányban (föld), máskülönben az életben nem fog kioldani a FIrelé. :-)"
Pont ez a lényeg életvédelmi szempontpól, hogy nem a nullán, hanem a föld felé folyik az a bizonyos kioldó áram és hamar, 0,2 sec-en belül lekapcsol. A síma nullázásnál /TN rendszernél/, ha véletlenül megérintem a fázist és a földel kapcsolatban vagyok, akkor én vagyok egyideig a fogyasztó. Ezt nem midíg éli túl az ember. FI relé esetén nem mindegy, hogy 15-80-250 mA megy keresztül /0-0,2 sec stb. alatt/ a páciensen, ezért nem véletlen háztartásokban /főleg fürdőszobákban/ a 30 mA-es az előírás /szabvány/.
Lakásba szerintem a bojlerhez is 30mA, ne legyen ott csak semmi szivárgás. Bár ha az EPH rendesen meg van csinálva, akkor tök felesleges. (amiből senki sem felejtette ugye ki a lefolyók bekötését, különösen, ha műanyag szennyvízcsövek vannak...).
Osztályok: szerinted hányan tudják, hogy ez a besorolás egyáltalán létezik? Mert elég kevesen. :-( Mint ahogyan akár a FIrelék, akár a kismegszakítók zárlati áram megszakító képességét sem nézik meg általában a vásárláskor (az más kérdés, hogy a tervezők sem), pedig rá van írva pici kis bekeretezett szám formájában, és állatira nem mindegy, különösen a trafó közelében, illetve emeletes házakban, ahol a trafó benn van az épületben, mert ott a mögöttes zárlati áram igen szép tud lenni.
Sajnos az oktatásból is kifejeltették, mint sok minden mást.
FI-relé-t hasonlítani TN-S védelemhez nem túl szerencsés dolog, mivel nem ez a működésbeli összefüggés lényege. Ha a TN-S RENDESEN meg van csinálva, akkor nem állhat fenn életveszély, amit a FIrelé megoldhatna. (A FIrelé kifejezetten IT rendszerű védelemhez lett eredetileg kitalálva.) De mivel ma már villanyt rengeteg helyen szakképzetlen emberek szerelnek, így sok áramszolgáltató elő is írja a 30mA-es FIrelé alkalmazását új építésű családi házaknál, mielőtt még a hiradóba kerülne a létesítmény ilyen ügyben.
Amúgy a FIrelé működése teljesen helyesen van leírva, csak kéremszépen ZÁRÓDJON már az az áramkör rajtam keresztül a hivatalos áramkörtől eltérő irányban (föld), máskülönben az életben nem fog kioldani a FIrelé. :-) A feladatkiírás szerint a névleges kioldási hibaáram esetén maximum 0.2sec alatt le kell kapcsolnia. Ez igen jó esélyeket tartogat a túlélésre, bár orvosilag nem bizonyított, ezért önálló védelemként a FIrelé nem alkalmazható, de kiegészítésként, ahogyan mindenütt használják, igen hasznos eszköz.
(aki esetleg nem tudja: TN-S: Terra-Nulla Separated, azaz az 1970 óta használt védővezetős (védőföld) érintésvédelmi rendszeR), az IT: Impedancia Terra, azaz impedancián keresztüli földelés, ilyet otthon senki sem használ, és elég ritka dolog, 3F, teljesen szigetelt csillagpontú helyeken hibatűrő érintésvédelmi rendszer, mivel az első test"zárlat" még nem okoz védelmi kioldást, azt üzem közben lehet javítani)
Visszatérve az előző témára, azt javaslom, szerelj inkább A osztályút mindenhova, mert az elvileg nagyobb eséllyel menti meg az ember életét.
Irásaid alapján szakmabeli vagy, segíts hogy az A osztályú mi alapján dönti el egy félhullám alatt, hogy az átfolyó áram szinuszos, vagy inkább másjellegű?!
Lakásokba úgy általában én is 30 mA-est raknék. Csak az éjszakai (vezérelt) körbe gondoltam 100 mA-est, ahol bojler is van + 1-2 hőtárolós kályha, mert itt könnyen összejöhet a 15-30 mA-es szivárgás a bojler miatt, ezért néha leoldana, és elég kellemetlen hideg vízben fürdeni...
Azt viszont még mindig nem értem, miért szereltek AC osztályút. Szerintem nem ér szinte semmit a mai fogyasztók miatt. Ehhez kapcsolódó vélemény/tapasztalat?
Sziasztok, alapozás előtt állok, megvan a gödör. Tegnap azt mondta egy idős villanyszerelő (akitől betonvasakat vettem), hogy fektessek be körbe az alapba egy szál vasat, azzal álljak fel, és kössem rá az órából a földelést.
Hülyeség? Megfontolandó? Tényleg segít ez a jó földelési érték eléréséhez? (Csupa agyag a talajom, ha ez számít) Vagy ne fektessem, hanem üssem le a földbe még lejjebb? Nem fog a betonvas szétrozsdásodni a földben?
Nem biztos, hogy pontosan érted az áram-védőkapcsolás lényegét, ha igen akkor bocs.
A FI relé csak leoldószerv. Hamarabb lekapcsol zárlat /szivárgó áram/ esetén mint a kisautomata. Lényeges szerepe akkor van, ha hozzáérsz véletlenül a fázishoz és rajtad keresztül a föld felé záródik /záródna, ha nem oldana le a FI relé/ az áramkör.
A fő érintésvédelmi mód a nullázás /köznyelv szerint földelés/. Ez, ha jó a kis szivárgó áramot elvezeti, észre sem veszed, hogy rossz a bojler fűtőtest szigetelése. A FI relé viszont jelzi, hogy valami lesz. Előbb-utóbb cserélni kell a fűtőtestet mert az magától nem fog soha mejavulni, csak romlani fog.
Lakásokban javaslom a 30 mA-os érzékenységű FI relé felszerelését.
Igen, eltartott egy ideig végigolvasni a fórumot, de megérte.
Azért talán érdemes bojlerhez is rakni, (ide tökéletes az AC osztályú ugyebár) de inkább 100 mA-est, így valamekkora szivárgás még belefér, viszont nem fog rázni a víz, amikor a fűtőszál szétnyílik. (az egyik kollégám járt így. Valszeg a földelése is szar volt...)
Visszatérve az előző témára, azt javaslom, szerelj inkább A osztályút mindenhova, mert az elvileg nagyobb eséllyel menti meg az ember életét.
Hello! Kösz a választ! Egyik régebbi hozzászólásodban azt írtad, hogy megoszlanak a vélemények arról, hogy villanybojlerhez érdemes-e FI-t rakni. (a szokásos HAJDU-ról van szó) Ez miért van??? Éjszakai (vezérelt) körbe nem szoktál FI-t berakni??? (Például ha hőtárolós kályhák is vannak + Hajdu bojler, vagy csak 1db bojler esetében)
Sütő és dugalj: Nekem volt pár hete egy érdekes esetem: szilvásgombócot főztem, és amikor belezuttyantottam a kilónyi mirelit gombócot a lobogó forró vízbe, kicsit kiloccsant. Nem volt gond, de evés közben egyszer csak leoldott a fí relé. A kiloccsant vízből pár csepp odament, és beszivárgott a villásdugóhoz. Szerencsére könnyen ki tudtam húzni a tűzhelyet, és kitöröltem, de elgondolkodtam rajta, hogy ha beépített lett volna, biztosan anyázok egy kicsit. Én inkább mellé tenném, bár nem tudom, a szabvány mit mond erről, egyszerű kibic vagyok csupán. Így viszont oldható lenne, és védettebb egyúttal, a konyhabútor belseje meg nem zavar, ha ki van vágva, úgyse látszik, és lehet kapni pontosan a kivágott furatokba illeszkedő műanyag elemet.
Villanyszereléssel kapcsolatos könyveket honnan lehetne beszerezni ami a mai modern kornak is megfelel?? Iskolás könyveket sikerült találnom de ezer éves az anyag bennük. Tud-e valaki címeket, vagy más beszerzési lehetőséget?
A GanzKK által gyártott GFI áram-védőkapcsolók érzékelik a váltakozó- és lüktető egyen hibaáramot is, így a félvezetőket tartalmazó berendezések nem zavarják működésüket.
Ezekre ugyan nincs ráírvagy, hogy A tipusú csak a lüktető egyenáram jele van rajta, de a leírás szerint ilyent érdemes alkalmazni.
megegyszer szetszedtem - nem "mezei" (ez egy elektromos permetezogep), hanem otthoni, kenyelmes korulmenyek kozott - es megoldodott a rejtely.
A bekapcsolo gomb ugy fixalodik, hogy egy kis nyelv beakad egy laprugo moge. Ez a laprugo meggyengult, es a gomb csak akkor fixalodik, ha a gombot "tökig" benyomjuk. Meg jobb, ha meg egy kicsit "csálén" is nyomjuk. Csakhogy ez nem olyan egyszeru, mert a gomb elott van egy jo vastag nylon (eső álló kivitel). Persze amikor mar percek ota nyomja az ember, es remeg az ujja, akkor "minden megtortenhet".
Szoval nem kell a kapcsolt cserelni, csak a rugot egy kicsit meghajlitani...
Ezt olvastam én is. Pontosan ezért adódott a kérdésem, miszerint érdemes-e egyáltalán manapság AC osztályú FI-t szerelni, ugyanis egyre több a háztartásokban az olyan készülék, ami miatt (az én értelmezésem szerint) csak az A osztályú FI működik helyesen. Például kapcs. üzemű tápok, (manapság szinte csak ez van) egy csomó háztartási készülék, amire az van ráírva, hogy "electronic" pl. nekem ilyen átfolyós bojlerem van a zuhanyzónál és tényleg van benne valami elektronika. Amennyiben sima AC osztályú FI-t raknék fel, elképzelhető, hogy nem oldana le, amikor baj van... Szóval, erre akarom felhívni a tisztelt olvasók/hozzászólók figyelmét, ill. érdekel, ti hogy látjátok ezt.
Továbbra is kíváncsi vagyok Lacivill véleményére/tapasztalatára is.
AC - csak szinuszos váltakozó feszültségű hálózaton alakalmazható (induktív, vagy ohmos fogyasztók).
A - szaggatott egyenáram esetén is helyesen működő típus (jelölés lehet még négyzetben a szinuszjel alatt egy szaggatott szinuszjel - egyutasan egyenirányított szinusz).
Több számítógép, félvezetős tápegység esetén javasolt.
S - szelektív, a terhelés oldalon elehelyezett (30 mA-es) pillanatkioldású ÁVK-val általában 300, 500 mA-es.
Végül létezik még késleletett kioldású (néhány ms), de ilyet a gyakorlatban még nem láttam.
Akkor valamit félre értettem, mert azt írtad van benne kondenzátor. Régen létezett egy olyan típus is amelynél a kapcsoló alatt volt egy zöld fémdoboz a segédfázis kondenzátorainak.
mar szoltam (ld. alabb) magamra vagyok utalva. Szerencsere a kondenzatorral nincs gond, az ugyanis siman kivul egy biliccsel van a motorra csavarozva. (Es az a masik valami is)
A lényeg. Egy lakatfogóval üzemközben meg kell mérni a motor áramfelvételét és olyant kell veni, ami ehhez a mért értékhez jó. Ezekben nincs hely a kondenzátornak, tehát a mostani dobozt amiben a kondi van meg kell tartani és mellé felszerelni az új kapcsolót.
u.i2. - pontositanam a jelenseget: benyomom a zold gombot es nyomva tartom: a motor jar. ha elengedem: a motor leall. ha ujra benyomomom es nyomva tartom: a motor ujra jar. es igy tovabb... azutan par perc kiserletezes utan egyszer csak mar nem all le.
szinte mint egy benzinmotor, aminek "be kell melegednie".
Lecserelnem ha tudnam mire (ld. az elso kerdest) De nem az a baj, hogy leold, hanem az a baj, hogy nem kapcsol be.
Ill. lehet, hogy tenyleg leold a bekapcsolas pillanataban (mert ha meg jol emlekszem a bekapcsolaskor a motorok egy pillanatig lenyegesen nagyobb aramot vesznek fel mint a normal mukodesukkor) de akkor vagy mashol van a hiba vagy valahogy megis "tudni kene" a kapcsolonak, hogy ez a motorok "normalis" viselkedese.
u.i. minden esetre eddig meg a 6A-es biztositekot sosem vagta le. Raadasul - ha igaz - az inditasi aramloket ellen van is benne valami vedelem: van rajta ugyanis ket kondenzator szeru valami: az egyik tenyleg kondenzator (40-50 microF) - ez ugye kell az inditashoz, mert ket fazisrol uzemel szegenyke. A masikrol en nem tudtam megallapitani, hogy micsoda, de megkerdeztem egy kisgep szervizben ahol szerettem volna megjavittatni ezt a masinat, hogy az micsoda. Azt mondtak, hogy az VALOSZINULEG egyu tekercs, ami pont azt a celt szolgalja, hogy inditaskor ne vegyen fel tul nagy aramot a motor. Es mindezek utan nem vallaltak a javitast, mer a kütyü tul regi (1988).
Ez egy bimetálos motorvédő kapcsoló. Ha egyszer a hőkioldója kiold, akkor 1-2 percig nem lehet visszakapcsolni. (amíg ki nem hül) Cseréld le, mert már nagyon elavult típus.
DJG keresett es talalt (igaz 2004-ben) GKML-16-4f tularam kapcsolot. Nekem 6f kellene. Hol keressem?
De az is egy megoldas volna, ha volna valahol valami "használati utasitas féle".
Konkretan arrol van szo, hogy a jelenlegivel az a baj, hogy percekig kell nyomni a zold gombot, amig hajlando "bekapcsolva maradni". Szetszedve latom, hogy lehet ezt-azt allitani benne, es feltetelezem, hogy ez is orvosolhato, de mivel fogalmam sincs, hogy is mukodik valojaban nem akarok nekiallni csak ugy csavargatni ami csavarhato.
Be kell vallanom, hogy nem ismerek A osztályú áramvédő relét. Az AC jelőlésű azt jelenti, hogy váltakozóáramra lehet alkalmazni, léteznek DC jelűek is ezek az egyenáramra érzékenyek. Léteznek még kombinált relék amelyek egyben kismegszakítók is ezek lehetnek C jelűek(lomha) vagy B jelűek (gyors kioldású).
Hello! Örülök, hogy van ez a fórum, rengeteg információhoz jutottam, mire teljesen végigolvastam. Nagyon sok szó esett már FI relékről, (más néven: áram-védőkapcsoló) tulajdonságaikról. Kivéve egyet, nevezetesen: mi a különbség az AC osztályú és az A osztályú típusok között??? Van-e értelme manapság AC osztályút felrakni, mivel az A osztályú elvileg minden szempontból jobb? Vagy mégsem? Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Remélhetőleg Lacivill és hasonlóan profi társai tudnak erre válaszolni...
Ez már csak azért is hülyeség, mert a vezeték mindenképpen eljut a sütőig, tehát attól nem lesz jobb a helyzet hogy hoszabb kábellel viszem oldalról, de nemtom, nem értek hozzá. Mindegy, köszi az eddigi segítséget, úgysem az csinálja aki ezt mondta, aki meg csinálja attól úgyis rákérdezek.
Villanytűzhelynél én mindig mőgé teszem a csarlakozó dobozt. A sütő le van hőszigetelve. Egy kicsit fura lenne ha a mellette levő szekrény hátulját ki kéne ezért vágni. Eddig nem okozott problémát!
Aztán mivel indokolta? Szerintem jó helyen van ott, csak arra figyelj, hogy megfelelő sorkapocsban legyen megkötve. (legyen a csavarok alatt lemez) De ha villanyász köti be az úgy is tudja. Egyébként csak mosogató gépnél szokott gond lenni, ha mögötte van a csatlakozó.
Sziasztok! Lenne egy lényegesem kérdésem, mivel most tervezem a konyhabútort. A falban egy négyzet alakú mélyedésben megvannak a sütő ill. főzőlap bekötéséhez szükséges vezetékek. Egy asztalos azt mondta, hogy a sütőt nem lehet közvetlenül ez elé tenni, hanem oldalra kell elvinni a kábelezést. Na most ez tényleg igaz? Mert én nem igazán értem ezt miért kéne.
Köszönöm a segítségeteket! Tegnap még utánajártam a dolgoknak és -úgy ahogy írtátok- meg kell venni a 3 fázisú dobozt, szerelési- és kiszállási díj stb. Úgyhogy kb. 60 eFt az a 36. Úgy néz ki marad az egy fázis, mert van még hova tenni a pénzt. Ha kész a hálózatfelújítás, jöhet a 32A. Mégegyszer köszönöm!
Szerintem 32 A, olcsóbban is megúszod, meg jobban ki tudod használni, a 42 jól hangzik, de ha úgy nézed, hogy 10, 16, 16 akkor már nem annyira. 3 fázisnál nagyon jól ki kell sakkozni az elosztást, ha bekapcsolod a tűzhelyet akár kis fokozaton is, és azon a fázison van mondjuk a mikró, már megy is le a bizti.
Régi társasháznál jól körül kell járni a dolgot, mielőtt döntesz. Hasonló problémám volt a mult hónapban, Bp.-en a XIII. kerületben. A meglévő 1fázis 16A volt. 3x10A vagy 1fázis 32A-t szeretett volna kérni a tulaj. Az ELMŰ a következőt mondta: 3fázis esetén a mérőhelyet ki kell helyezni a lépcsőházba, 1 fázis 32A esetén maradhat bent, de mindkét esetben kell a közösképviselő aláírása, hogy hozzájárulnak a lakók és a méretlen felszálló elbírja. Nem írták alá, mert a sok klíma miatt túlterhelt a fővezeték. Ha vállalod, hogy azt is kicseréled a VI. emeletig akkor igen. Ezért aztán csak 1 fázis 25A lett, mert ehhez nem kellett semmilyen hozzájárulás. Ha régi
úgynevezett G1-es textil szigetelésű a felszálló fővezeték akkor semillyen bővítést nem engedélyez az ELMŰ.
Szerintem meg sokkal többe fog kerülni, mert a mérőhelyet ki kell épittetni, 3 fázisú műanyag szekrény á esetleg vezeték tervdokumentáció, egyebek! A 42A nagyonis indokolt!
Társasházi lakásunk villamos hálózatának felújítása előtt állunk és egy kerámialapos sütőt is szeretnénk üzemeltetni. A kezelési útmutató szerint 3 fázisról ajánlatos működtetni. A lakásban jelenleg 1 fázis van, de lehetőség van 3 fázis bevezetésére is (csak a kiszállási költséget kell fizetni 32A-ig). Villanyszerelő szerint ha 3 fázist szeretnénk igényelni, akkor legalább 42A kérjünk, de ez 36 eFt plussz kiadás. Mennyire indokolt egy kerámialapos sütő esetén a 3 fázis? Tehát 1 fázis, 32A vagy inkább 3 fázis, 42A 36 eFt plussz?
2. az elmenő oldal a kismegszakító(k) (alsó, vagy felső) egyik pontja - a leírás alapján.
Ez a HA 24-42 sk, pont az a fajta, ami szvsz nem szerencsés (de a közelmúltban, csak 1x, a barátomnál szereltem ilyet, ott viszon rézzel, tehát nagy rálátásom nincs), vagyis én kerülném, ha a bekötendő kábel Al.
Telekre szeretnénk beállni villannyal, és szeretném összeszedni hozzá az anyagokat. Beszéltem villanyszerelővel, de nem tudta megmondani a pontos típusszámokat ezért fodulok hozzátok. Egy PVT9090 ÁVKF szekrényről lenne szó,
Ehhez kéne bejövő ill. elmenő sorkapocs típus. Esetleg a szekrény tartójának és napfénytetőjének típusszáma.
Sztem "Első Felülvizsgálati dokumentációt" kérnek Tőled. Ezt a MSZ 2364-610:2003 lapja alapján tudod elvégezni, és praktikus ha van hozzá végzetséged (ÉV-EBF-VV felülvizsgáló) is.
610.1. Minden villamos berendezést a szerelése idején és/vagy az üzemszeru´ használatba vétele elott, megtekintéssel és vizsgálattal elleno´rízni kell annak igazolására, hogy megfelel e szabványsorozat követelményeinek.
Figyelem! E szabvány és a sorozat további szabványai az MSZ 1600-as sorozat visszavonásának id´opontjától kezdve alkalmazható(k).
Ennek formátuma nem tér el jelentősen a hagyományos doksiktól, viszont a szabványnak megfelően ki kell térni néhány extra támára.
Sztem érdemes komolyan venni ezt a felülvizsgálatot.
Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem, eddig minden új munkánál átadáskor, Kivitelezői szabványossági nyilatkozatot adtam, most kérnek tőlem Beüzemelési (első) szabványossági jegyzőkönyvet. Igaz, hogy a 2364 előírja, de eddig még senki nem kérte, még a tűzoltók is csak a nyilatkozatot kérték. Na itt jön a kérésem, tudna nekem valaki küldeni egy jkv mintát?
Előre is köszönöm.
Ez szerintem egy megszakító. Ilyenek voltak (hasonló) a 750KV-os megszakítók is.
Ezeknél semmilyen ívet nem lehet látni, mert a porcelán szigetelőn belül vannak az érintkezők. 40 bár nyomású levegővel működtek és kapcsoláskor olyan hangja volt, mintha ágyúval lőtek volna:)))
Komplett szett, viszont a főzőlap a sütőtől kapja a delejt. Csak 3x16-om van. A főórán lekapcsolgatom a fázisokat és ez alapján megnézem melyiken van a legkevesebb (vagy üres) fogyasztó és akkor ide kötöm. Köszi mégegyszer!
Csak sütő, vagy komplett elektromos tűzhely? Ha csak sütő, és a bekötési tábláján nincs feltüntetve 3 fázis, mint lehetőség, akkor úgy van, ahogy mondtad: Meg kell keresni a legkevésbé terhelt fázist. Ha esetleg 3x32A-ed van (szokott 3 fázisnál), akkor sztem mindegy melyikre kötöd, el fogja bírni.
Egy elektromos sütőt szeretnék bekötni. A fali csatlakozóban van 3 fekete 1 kék és egy zöldsárga. Mindehhez egy háromfázisú kismegszakító. A sütőnek 1 fekete 1 kék és 1 zöldsárgája van. Mindegy, hogy a 3 fázis közül melyikre kötöm? Ha jól sejtem arra kéne kötni amelyikre nem tettek egyéb fogyasztókat. Ezt a villanyszerelési tervből tudhatom meg?
A reggeli fű a legviccesebb :-) Sztem 2-3 éve ismét üzemel,mert hiányosak vagyunk csúcsidőben, + olcsóbb is. feszmentesen elkezdék lebontani a boxosok, azt így legalább fogynak közben...
Igen. Érdekes hely. Nem lehet csak úgy a szabadtéren mászkálni, mert még fű is csíp amikor a bokádhoz ér.:))) Bár mostanában úgy hallom nagyon sokat van kikapcsolva a 750KV-os rendszer. Inkább csak a képen látható 400KV-os rész üzemel.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy csillárban, ahol eredetileg 3x1,5 vezeték volt, ki lehet-e cserélni 3x0,75-ösre? 8db égő 60 W = 480 W. Elég neki? (a 3. ér a földelés) Egyébként a 3x1,5 nem is menne bele a csőbe, mert az eredeti külső szigetelés textiles volt, a most kapható meg természetesen műanyag, ami nagyon megvastagítja. Nem tudja valaki hol lehet ilyen textilszigetelésű (antikolt) vezetéket kapni? Köszönöm a segítséget.
Nem középfeszültségűre gondoltam, hanem nagyfeszültségűre. 10 évig dolgoztam elektrikusként a 750KV-os alállomáson és itt is olyan szakaszolók vannak amellyeken hatalmas ívhúzó érintkezők vannak, csak annyi külömbséggel, hogy nem vizszintes irányban, hanem függőleges irányban nyílnak ki az érintkezők.
A felvételen nem lehet SF6 gázos szakaszoló, mert 400KV-os szakaszolók és megszakítók egy zárt csőrendszerben vannak elhelyezve. Kb.70- 80cm átmérőjű gázzal töltött csőrendszert kell elképzelni.
"Meg hogy latszik hogy a megszakito ket sorbakotott darabbol all, es csak az egyik nyitott."
Csak a rend kedvéért:
ez egy (feltehetően) 400 kV-os vákuum, vagy SF6-os megszakító, azaz nem láthatód (csak a hajtásán) hogy szétvált-e az érintkező.
A többivel egyetértek
Jancsi (9359)
"Általában a nagyfeszültségű szakaszolók érintkezői úgy vannak kialakítva, hogy először a főérintkező válik szét, majd ezután az úgynevezett ívhúzó érintkezők."
SZVSZ középfeszültségű, jellemzően légvezetéki terheléskapcsolóra gondoltál, de ez it nem az az eset.
ON
Kedves HG8LSR!
Néhány fotót esetleg tudnál linkelni?
(Ha még nem csináltad Axióma (8918) jól elmagyarázta Nekem {;oD).
Általában a nagyfeszültségű szakaszolók érintkezői úgy vannak kialakítva, hogy először a főérintkező válik szét, majd ezután az úgynevezett ívhúzó érintkezők.
Ezért nem ég össze és nem olvad el a főérintkező.
Az ív azért nem a föld felé törekszik, mert abban az irányban a levegő mint szigetelő szerepel. A két érintkező között a hő és a térerősség hatására a levegő ionizálódik, tehát vezetővé válik. Az ív azért szakad meg, mert tovább nyúlik és nő az ellenállása, valamint a felmelegedett levegő felfelé áramlásának öblítő hatása van.
Who111
Nem csak olajkamrás nagyfeszültségű megszakítók vannak. Sőtt 400KV-on, vagy 750KV-on egyáltalán nincs ilyen. Manapság már úgynevezett SF6(kénhexafluorid)
gáz szigetelésű megszakítókat alkalmaznak. Régebben a 750KV-on levegő müködtetésű és szigetelésűt alkalmaztak. ( 40bár nyomású és nagyon száraz levegő)
Sajnos az adattábla általában nincs meg vagy olyan állapotban van, hogy nem lehet elólvasni. Én nem ismerek ilyen szakembereket akik foglalkoztak ilyen áramfejlesztőkkel Mindenesetre köszi az infót! Minden jót!
Köszi a válaszokat, a földet persze egyértelműen kötöm, a kapcsolási rajzon fel van tüntetve a fázis és a nulla, és úgy néz ki, hogy a hőfokszabályozó mindkettőt bontja. Csak az volt a problémám, hogy magán a szerelvényen miért van A és B betűvel jelölve a két bekötés.
Ez tobb eves, es utanna keringett is a kamerat kezelo ember magyarazata. Szerintem meg ebben a topikban is volt.
Valami olyan volt a lenyege, hogy a megszakito nem szakitott meg, meg hogy jobbra az epulet egy valami terhelo induktivitas, es hogy az ivet a halozat kapacitasaban levo toltes csinalta. Es hogy azert kameraztak, mert sejtettek hogy valami ilyen lesz.
Meg hogy latszik hogy a megszakito ket sorbakotott darabbol all, es csak az egyik nyitott.
1.,A szakaszolót valóban tehermentesen való kapcsolgatni. De ha előtte a 3F megszakító hibája miatt csak 2 F-t kapcsolt ki "teher alatt" kapcsol egy szakaszoló.
2., Nem olvad ki, mert a szakaszoló "vége" ahová az ív kitáncol nagyobb teherbírásúra van kialakítva..- no meg néhány másodpercet röhögve kibír.
3.,Miért aludna ki az ív hirtelen? Lassan nyit, nincs ívoltó kamra vagy más ívoltó rendszer, csak az ív ellenállásának (hosszának) növelését lehet figyelembe venni.
4., Az ív - mint egy hurok -tágulni igyekszik...és semmi oka, hogy a föld felé tartson..az ív meleget is csinál, a környezete, a felmelegedett levegő a hurok tágulását felfelé segíti..
A lakóházakban is és máshol is a helyiség jellege befolyásolja az elhelyezést.
Általában a szerelési sávokban illik szerelni a szakma gyakorlata szerint.. pl. mennyezet alatt 10-40cm sávban, a padló fölött 20-30 cm sávban..
Lakószobákan manapság alacsonyabban 1,2-1,4m-re szerelik a kapcsolókat...A dugaljakat cca 30 cm-re, és/vagy a kapcsoló alá pl. sorolt keretben..
Konyhákban a dugaljakat a pult fölé 1,3 m körül +/- 10 cm-re. A tűzhelyek, mosogató gépek , szagelszívók egyéb berendezések cifrázhatják ezt..."gépkönyv szerint 10cm ill 1,9 m-re..
A fürdőkben feljebb mint 1 m magasra, a tükörnél 1,6-1,8 m-re és lehető legtávolabb (de általánosságban min 60 cm-re) a vizes cuccoktól (kád, zuhany stb..) v kazántól ..
De vannak itt kifejezetten kivitelezésben sk munkát végző, hozzáértő szakemberek, akik ezeket tovább pontosítják..
Amit látunk, az egy háromfázisú szakaszoló. -Miért csak az egyik fázisnál alakult ki az ív? -Miért nem olvadt le a szakaszolókar az oszlopról? -Miért szűnt meg az ív hirtelen? -Miért mozognak a kép alsó sarkában a munkások teljesen természetesen, holott ez nem mindennapi jelenség, főleg azért, mert egy ilyen szakaszolót terh. alatt csak az nyit meg, aki nem félti sem az életét, sem az állását. Ezek szigorúan terhelés nélküli szakaszolásra valók. Amiket terhelés alatt lehet megszakítani, azok olajkamrásak, hogy abban aludjon el az ív, és V alakúak.
Ráadásul az ilyen ív a föld felé törekszik inkább. Humbug!
Jah, ne maradjatok kérdés nélkül: -Lakóházban milyen előírás van a konnektor és kapcsoló elhelyezésekre? (Magasság, saroktól való távolság, stb.)
Sajnos (gyak. látatlanban) segíteni nem tudok, de érdemes lenne (+próbálni) leolvasni és közzétenni az adattáblát. Én is ismerek egy villanyszerelőt akik kezelt hasonlókat a "HONVÉDSÉGNÉL".
Általában olyan embereket kellene keresned akik rakétás, repülős, vagy telefonos/hírközlő századoknál szolgáltak.
Hát látványosnak, látványos, de nekem nem hiteles.
Én is +néztem vagy 20x, kockázva is és SZVSZ az ív nem csinál ilyen önmagába visszahajló görbéket, még ha rendesen fúj is a szél. Hanem jó közelítéssel megy felfelé, vagy a másik fázishoz... és BUMM!
Az is furcsa, hogy a hang is előbb szűnik meg mint a kép, és az is hogy csak az egyik fázisban ível.
Sziasztok! Környékünkön néhány tanyában 220/380V-os agregátor biztositja az áramellátást. Mivel nem találtam ilyen topicot, így ide írok. Ha nem jó, akkór arra kérek segítséget, hogy hogyan lehet új topicot nyitni? Már több ízben hívtak, hogy nézzem meg miért nem ad áramot az agregátór. Találkoztam olyan tipussal amelyiknél a gerjesztő feszűltséget egy kis generátór állította elő, olyan is volt amelyiknél a akkummulátort tőltő dinamó adta a gerjesztést, találkoztam még olyannal is amelyiknél, úgy volt kialakitva, hogy amikór az akkummulátort tőltő dinamó elérte a beállitott feszűltséget, akkór egy relé bekapcsólt és ekkór gerjedt fel, és adta a generátór a 220/380V-ot. A frekvencia beállítás is többféle képpen lehetséges. Van olyan gép ahól egyszerüen kézzel, és van olyan ahol automatikus a beállítás. Ha valamilyen okból a meghajtómotór gyorsabban forog, akkór az automata visszaveszi a fordulatot. Így elsőre egyszerűnek láttszik a dolog, de amikór kinyitom a szekrény ajtaját, bizony megijed az ember, hogy mi is van, miért is nem gerjed, hól a hiba. Sajnos rajz egyhez sem létezik, többnyire ezek a gépek a szovjetektől kerűltek magánkézbe. Arról nem is beszélve, hogy igencsak igénytelen, poros helyen használják. Elöbb ki kell takarítani, hogy lássunk valamit. Amit legutobb javítottam annál a gerjesztő részre (ha jól emlékszem) négy vezeték ment, hogy miért kell annyi, azt nem tudom. Ha valaki tud valamit ezekről a gépekről, szivesen veszem a javaslatait, rajzait, stb. Minden jót! Pista
Az ELMÜ bekötötte a villanyórámat 3x16A azaz 3 fázisú. A lakásban ha lekapcsolom az összes kismegszakítót, majd megpróbálom a főórát felkapcsolni akkor az alábbi történik. 1 fázis fel. 2 fázis fel. A 3. fázis felkapcsolásakor durranás, fény és a 2 lekapcsol. Ha 1 fázis fel. 3. fázis fel és utána a 2. fázis fel akkor a 3. fázis durran, fény és lekapcsol.
Az ELMÜ vagy a villanyszerelő rontott el valamit, és mi lehet az oka?
Kérdéssel jövök: -Nemrégen jártak nálunk kéményseprőék. Normál, nem turbós, cirkónk van, és vettünk fél éve egy páraelszívót. A páraelszívó jelenleg szűrős, tehát nincs kivezetve a lakásból. Tervezzük, hogy a beszívott levegőt majd kijuttatjuk a szabadba. A kéményseprő azt mondta, hogy jó hogy nem tettük még meg, mert most nagy büntetésnek lennénk kis gazdái. Ugyanis az elszívó képes az égésterméket visszaszívni a kéményből, mert alacsony légnyomást hoz létre. Szerinte csak akkor vezethetném ki az elszívót, ha turbós cirkót tennék fel. Ezt, érthető okokból, nem respektálom. :-)
Arra gondoltam, hogy készítenék egy reteszelést (a'la villanytűzhely), hogy amikor az elszívó működik, akkor lekapcsolja a cirkót. Ezt elfogadnák a kéményseprők?
Szerintem téveszted a gyújtóval te azt a kondenzátort. Ha nem elektronikus táp van benne (a leírásból úgy tűnik ) akkor a fojtó és a cső nincs illesztve egymáshoz ( nagyobb csőhöz való fojtó van benne) , esetleg a gyújtó nem megfelelő. Elektronikus tápnál akkor szokott lenni ilyen ha gagyi feszültségtöbbszörözős tápot használ az ember.
"A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve."
Ez mit jelent a gyakorlatban (az üzemi földelés)?
2.
Ha két 1,5 mm2-es (tömör réz) vezetékkel párhuzamosan kötök be egy konnektort, az milyen terhelést fog bírni? Tehát két fázis, két nulla vezetékkel.
3.
Többször tapasztaltam, hogy egymás melletti (teljesen új MCu 1,5-es, 2,5-es) vezetékeknél, amikor az egyikbe áramot vezettem, a mellette lévőn is jelzett enyhén a fázisceruza, de ha a burkolatukat megfogtam, megszűnt a ceruza világítása. Ez mitől van, nem szigetel valójában a burkolatuk eléggé?
4.
FI relé dugaljba dugh. 16A 30mA 230V 2479 Ft FI relé dugaljba dugh. 16A 30mA 230V vez 4385 Ft
Ezek jól használhatók? (az Elektroprofi árlistájában vannak)
Az lenne a kérdésem, hogy van egy akváriumom, amiben a fénycső 2-3 havonta tönkremegy (elkezd villogni), pedig nincs sokat kapcsolgatva, 12 órát ég, 12 órát nem. Egy fénycső nem sokkal többet kellene bírjon? Mi lehet ennek az oka? Túlmelegedés? Kondenzátort cseréltem benne, de akkor is ez volt a helyzet.
Ma elmentem az EON ügyfélszolgálati irodába. A műszakis előadó nagyon értetlenül nézett rám, nem értette a problémát.
Szerinte az a villanyszerelő, aki ezt a dolgot nem tudja megoldani, nem ért a szakmájához. És különbenis: nem az a lényeg, hogy miként oldja meg, (működik e vagy sem!!!!), hanem az, hogy adjon róla írásos nyilatkozatot: a reteszelés működik.
Az pedig, hogy a páraelszívóhoz is hozzá kell nyúlni... nos az a kutyát sem érdekli...
Forduljak a páraelszívó gyártójához. Adjon az tippet.
igen, most építik, és hidegzuhanyként értek a lentiek...
Igen, a biztosítótábláról van szó (nőnemű lévén ennyire még nem vagyok képben, bár úgy néz ki, kicsit polihisztornak kéne lenni, hogy ne vágják át az embert nagyon...)
A tűzhelynek megvan a csatlakozó vezeték, ami a 25A-t elbírja, de elvileg 20-ra akarják leszabályozni.
hát ez azért nem semmi, hogy kb 80.000 Ft helyett 275-öt akarnak eladni...
Azon gondolkodunk, hogy a vezetékeket előszereltetjük (gégecsövekbe behúzatunk erősebb kábelt tűzhelyhez, mosógéphez, klímához, mosogatógéphez - mindhez érdemes?), és aztán majd mi ledealezzük az elművel az egészet. És akkor nem kell szétverni a falat (ugye?)
Mittomén mik az igényeid, meg mi lesz a közeljövőben. Beszéld meg azzal, aki csinálja. Én csak akkor operálok ilyennel, ha gyengeáramhoz kihívnak, aztán megy a szopás, hogy hely nincs, csak igny van, vésni nem lehet, csatorna ronda, wlant nem engedik, de oldjam meg. Akko rlehet kaputelefonra ADSL-t hegeszteni miniDSLAM cuccal. Vagy éppen kisirodát nyittok, amihez nem árt egy házi telközpont sem.
Riasztóközpont, ajtónyitó, kaputelefon, ISDN központ, splitterek, TVerősítő, dekóder, set top box, kisközpont, kamerás megfigyelő, DSL router, switch, wlan cucc. Mindezeknek 220 voltos áramellátás, meg kábeltartók. Ha meg már az összes UTP itt van, akkor ide később jól be lehet tenni mindenféle vezérlést, gyengeáram, storaget... Aztán ha mindez egyben van, akkor hűtés is kell alá, meg szünetmentes :-D
Alapban egyik sem, de majd kapsz egy digit dekódert/set top boxot, meg ki tudja mit, ami azért kicsit nagyobb, meg 3-at kell egymás mellé tenni, plusz kábelezések. Vagy függőlegesen teszel fel dobozokat, vagy polcra fekteted. Első verzióval akkor előbb-utóbb ajtónyi helyed lesz elfoglalva, de max. 10 centi vastagon, vagy ha ezt a 10 centi vastag dobozt elfekteted, akkor lesz 20 centi mély.
ők javasolták azt a helyet (gondolom mert elég védett, bejárat és a központ között kiugró fal van félig eltolva)ez bonyolúltan hangzik,de sajnos bízom a szakemberekben:)
hát szerencsére arra a helyre amúgy is egy bépíthető szekrény lett tervezve, de mivel a bejárati ajtó arra nyílik ezért arra úgy sem lehetne kihasználni (ez tervezői apróbb baki volt) ezért lesz az a központi egységek helye.
Meg jó magasra rakjuk, hogy asszony ne szólhasson:)
Legfeljebb a riasztósod, meg a többiek jól meglepődnek, nomeg zasszonyok sem nagyon szoktak eltűrni ilyen 50 centi mély falon kívüli üvegajtós dobozokat.
pince nincs. mivel a riasztóközpont mellett a bejáró közlekedőnél elég jó kis hely van és nem aggat ezért ott lesz inkább s nem a padláson. kösz a válaszokat
Pincében/hűvösben jobban járnál, de garázs falára kis faliszekrény is teljesen jó. Padlás meg attól függ, nekem szabadban is vannak ilyen cuccaim, de működésileg a hőmérséklettartomány itt ingadozik a legjobban, mert télen mínusz, nyáron atommeleg, 40-50 fokos ingadozás meg nem az igazi. Persze ha a "tetőtér" az Neked beépített, meg fűtött, akkor miért ne?
Garázs még azért jó, mert ha valamit szerelni kell, akkor jómunkásembernek nem kell felcipelnie minden vackot, hanem csak beáll a mindent tudó autóval, aztán kész.
Egyszintes családi háznál, most alakítjuk ki a központokat (riasztó,tv,internet,telefon uyge itt lesz az elosztók, adsl modem, router). Kérdésem: Tetőtérben szabad ezeket kialakítani vagy inkább a ház szintjén legyen? Nem tudom ezeknek az eszközöknek és vezeték csatiknak mennyire számít a padlás melege, esteleg párája?
keresgéltem éjszaka, hogy mennyi a hálózatfejlesztési hozzájárulás összege, és a legfrissebb adat, amit találtam, 2 éves volt. Aszerint 2005-ben 3.100 Ft + ÁFA volt amperenként a díja a hálózatfejlesztésnek. Nálunk 25-ről 48-ra 23 amper emelést jelent, azaz bruttó 85.000 Ft a költség két éves áron. Namost tőlünk 200.000 Ft-ot akar kérni az építtető. (plusz munkadíj 75k) Lehet, hogy 2,5x-esére emelkedett ez a díj két év alatt? Vagy....?
igen, ezt olvastam, de mégis találtam olyan típust (Pelgrim, ami jó, de nagyon "hagyományos" egybetűzhely - 30 éves modell lehet -, ami rossz), ahol kiemelték, hogy reteszelt bekötéssel is használható.
A 25A az kb. 5,7kW teljesítmény. Ez annyi hőt termel, mint egy jól megrakott fatüzelésű vaskályha. (Például: http://www.briver.hu/termekek/epuletgepeszet/kandallo_szabadteri_grill/18928_svt-wamsler_1290049_kamino_804_nosztalgia_szilardtuzelesu_kalyha.html ) Namármost a tűzhely az nem kályha, a mai sütők például duplán üvegezettek, hőszigeteltek, azaz folyamatos üzem közben 1kW alatti a teljesítményfelvételük, ami pótolja a veszteségeket. Főzőlaponként szintén ennyivel lehet számolni, tehát az összes főzőlap és a sütő együttesen működve belefér ötezer wattba.
De a modern tűzhelyek éppen az energiatakarékosság miatt nagyobb teljesítményfelvételre képesek, mint amit a folyamatos üzemelés igényel - minél hamarabb eléri a kívánt hőfokot az étel, annál rövdebb ideig tart a főzés = kisebb veszteség, nagyobb hatásfok. A főzőlapoknál például a piros közepűek ilyenek, a kerámialapos meg mind. Így ha egyszerre bekapcsolsz több főzőlapot meg a sütőt, akkor bizony leveri a biztosítékot. Erre lehet figyelni, de pont emiatt léteznek reteszelt tűzhelyek is, ahol maga szabályozza azt, hogy ne vegyen fel 16A-nél többet egyszerre. (Lásd Google - "reteszelt" "tűzhely") Vagy veszel a Vaterán egy használt régi villanytűzhelyt, ami eleve csak 4-5kW-os :-)
Ma voltunk a lakásunk elektromossági cuccait átbeszélni (konnektorok stb), és bejelentette az ember, hogy gáztűzhely beszerelésére nincs lehetőség, csak villanyra (ami nem baj, mert úgyis azt akartunk), ámde egyfázisú, 25 amperes áramunk lesz összesen!
Azzal ijesztget, hogy nem elég a 25 amper ahhoz, hogy egyszerre menjen a főzőlap és a sütő!!! Nem is beszélve a mosógépről, esetleg nyáron légkondi...
Azt mondta, 200.000-ért köti át háromfázisúra az ELMŰ, plusz ehhez még 75.000 Ft munkadíjat passzintott hozzá, ha szeretnénk.
Valóban lecsapná félpercenként a biztosítékot, ha normálisan akarnám használni a lakást? Az ELMŰ tényleg ennyit kér egy átkötésért?
A legjobb, hogy hétfő reggelig válaszolnunk kell:((
Közben megnéztem (átfutottam) az MSZ 2364-t, hát nem részletezi ezt az elterjedt építési módod (sem). Ha akarom jó, ha akarom nem jó (mivel az MSZ-szel ellentétben nem a szigetelő anyagba van ágyazva, viszont a kettős szigetelésű kábelt engedi közvetlenül faszerkezetre is. Na ennyit erről.
Főleg a rendezetlen vonalvezetés miatt akadtam ki (kb. 300 mm-es sávban egymást keresztezve mennek a szálak), meg a helyiségben levő, jelenleg ÁVK-val "védett" aljzat, afféle régi biztosítótábla jellegű szereléssel - és a PE vezetőt sem láttam.
A tetőtérben MESTEREK dolgoznak és az alábbi villanyszerelést láttam.
Az elosztó helyéről indul vagy 20-25 szál MTK (esetleg MBCu), KÖZVETLENÜL a tetőszigetelést tarató fekete nylon alatt a szigetelést tartó és későbbiekben gépszkartonnak (kb. m-enként) felrakott párnafák alá szorítva (szintén közvetlenül ésrintkezik a faval). Annyiból jó a helyzet, hogy közben(a gipszkarton alatt) nincs kötés.
A gyakorlott kollégák szerint ez elfogadható (főleg tűzvédelmileg), szabványos megoldás? illetve találkozott-e már valaki hasonlóval (korábban olvastam gipszkarton mögötti szerelésről, de kicsit máshogy képzeltem el), üzembiztos ez?
(Tehát volt egy mechanikus időkapcsolód és felraktak egy frekvenciavezéreltet.)
Mindenesetre érdemes körülnézni, mivel feltehetően, valahol - a sufniban {8oO - van egy átkapcsoló, a vezérelt és az alaptarifás hálózat között, néhány konnektor körében - amit manapság az ÁSZ-ok tiltanak, de hát a háznak biztos van történelme.
Még esetleg annyit érdemes megnézni, hogy az ominózus konnektor(ok) és a többi (nappali) fogyasztó között van-e 400V, mivel akkor ezek (a vezérelt körök) másik fázison vannak és ez magyarázza a feszültség rejtélyes "megjelenését".
(Ha ez igy jó, lehetőleg ne hívd fel magad/tok-ra az ÁSZ figyelmét, {;-D).
de van, 2 db óra, egy éjszakai, egy nappali,korábban volt még egy másfajta éjszakai vezérlő, de azt nemrég sajnos lecserélték modernre :)
2, nincs közös óránk.
de most jut eszembe, hogy amikor szerelték a kapunyitót, az előszobából viték ki az áramot, de nem működött, azt hittük az a konnektor rossz, mert nem volt benne semmi,de aztán másnapra lett benne áram, és mindenki úgy nézett rám mint a hülyére, sőt azóta se hiszi el senki,hogy magától lett áram, pedig nem csináltunk semmit.
érdekesek a felvetések, még nem volt időm tesztelgetni amit irtál, de amint megcsinálom jelentek, a szomszédok mesélték, hogy gyakoriak itten a fáziskimaradások.
egyébként amikor megjött az áram, nem csinált senki semmit,a villanypóznán sem volt senki, mert pont a teraszon ücsörögtem és láttam volna, ha valaki ott biztositékozik.
Én meg láttam olyan oszlopot amin 20 éve nem járt szerelő. Magától csak nem mászott le róla a bizti :) Én csak az egyszerre megszünő (három lakásban) áram miatt tippeltem, de a fáziskimaradásnak valamennyi lehetséges okát valóban nem soroltam fel :)
Igen, ez arra vonatkozik, hogy a mostani, lecserélendő lámpádba max. 40W-os izzót lehet tekerni. A leendő, új lámpába meg olyant, amilyent az abban levő címke fog mutatni.
Nálunk a fogyasztóknak akkor van biztiük az oszlopon, ha kikapcsolást (díjnemfizetés) nem lehet az óránál megoldani,mert nem engedi a gazda levenni az órát. Ilyenkor az e-on az oszlopon kiveszi a fogyasztó biztiit, és nincs áram a házba míg nem rendezi a számlát.
1. Nincs váéletlenül 2 (azaz kett db mérőóra + meg egy érdekes kis készülék valami 100 egynéhány HZ felirattal a mérőórád mellet?).
2. lehetőség: nincs a három háznak egy közözös mérője?
Babukain olvtárstól kérdezném, ha lehetséges, szárazon egy pillanatra próbálja meg elindítani az ominózus szivattyút, hogy ilyenkor van-e szivárgóáram.
Logikázzál már egy kicsit. Vagy cseréld ki a lámpát címkéstől :-) Ráadásul max. 40 watt a többi cuccba is ugye a hőérték miatt van beleírva, nyilván energiatakrékos cuccnál az wattban kevesebb/több, de mégsem melegszik.
Panelban lakunk és hamarosan felújítjuk a konyhánkat (új padló, új csempe , új bútor stb.)A mostani konyhapult fölött van egy lámpa amit szintén ki akarunk cserélni. Ma lecsavartam a búráját és az volt beleírva , hogy max. 40 watt. Azt szeretném tudni , hogy ez most arra vonatkozik-e hogy max 40 watt-os izzót lehet beletenni a mostaniba, vagy arra is hogy 40 wattos lehet az új lámpa. Mert azért jó lenne egy erősebb is oda. Ha valaki tudja írjon légyszi! Köszönöm szépen!
Most, hogy már megint van villany a hiányzó részeken is, te magad is nagyon egyszerűen megvizsgálhatod a kérdést.
1.Csatlakoztass a kérdéses dugaljba egy fogyasztót , praktikusan egy világító testet (mert azt messzebbről is lárd) és kapcsold le a mérőnél (villanyóra :) ) a főleoldót (biztosíték) (a számítógépedet elöbb kapcsold ki). Ha elalszik akkor biztosítva van ezzel a főleoldóval.
2. Kapcsolj ki minden fogyasztót (még a hűtőket is áramtalanitsd (huzd ki), nehogy megvicceljen). Ha mindent kihúztál akkor az mérő tárcsájának állnia kell. Ezután csatlakoztasd a kérdéses dugaljba a világítótestet. Ha etután elindul a mérőn a tárcsa akkor korrektül mért fázist használsz és semmi dolgod továbbiakban a kérdéssel.
Arra is figyelni kell, hogy a lakásban ne legyen nyilt égésterű kazán se. (cirkó kombi stb.) Mert a bekapcsolt szellőztető miatti visszaáramlás következtáben égéstermékek kerülhetnek a lakás légterébe.
nemrég vettem a házat, akkor kijött az elmű leellenőrizni, és leokézták.
sőt azóta megint van áram, /nemtudom mitől/ esetleg lehetne kérni, hogy részletesebben elmagyarázd? mert kicsit hülye vagyok fizikából, de nagyon kiváncsi :)))
és ha szabálytalan vételezés állna elő:)) ,akkor a szomszédoknál is ? mert náluk is részleges kimaradás volt.
Szerintem valóban ez a legjobb megoldás mivel a tényleges légmozgáshoz köti a gáz bekapcsolását. Csak az érzékenysége ne legyen túl nagy , mert akkor egy sima gravitációs mozgásra (kéményhatás) is engedne.
Valóban. ezek szerint (már hogy a szomszédnál is ez a probléma) nem egy fázisról megy a lakásod és a másik fázis (nagy valószínűséggel méretlen és biztosítatlan) az oszlopon kiverte a biztit. Necces a dolog.
tanácsot szeretnék kérni, este elment az áram a házban, de csak egy részén, vagyis bizonyos körökön, vagy hogymondjákon. a villanyóra rendben, a szomszédoknál detto, ez mitől lehet? mondjuk nem voltam nagy fizikából, mindig azt hittem egy zsinórom bejön az áram és megy szerteszanaszét :)
Igen. Szerintem ez a feladat és a kolléga nem akarja szétszedni az elszívót.
Mert az elnne a megoldás az elszívó motor kapcsolójára kötni és kész.
Ezt megkerülni csak egy viszonylag bonyolultabb megoldás van. (1db Greatz + 1 db 12VDC jelfogó és egy 12V-os Zener ) Feltétel , hogy a 12V-os jelfogó meghúzó árama kisebb legyen mint a motor áramfelvétele. A Zener meg elbírja a motor áramfelvételét. Tudom nem egyszerű de az a minimál megoldás.
A házikókat (persze nem a kis hétvégi házra gondolok) úgy kellene megszerelni, hogy bármikor - szétbombázás nélkül - 3 F rendszerként is üzemeltethető legyen (mérőhely, betáp kábel stb)... Most 1F 32A ..
Az 5x6mm2-MT tömlőkábelben nem lehet (nem szabad ) 1F N+PE no meg az EPH-t kutyulni.
A 4x10mm2 jó lett volna - ott gond nélkül kialakítható lett volna...szabályosan.
Amit - kényszerből- jónak, megoldhatónak gondolok (bár az ilyen vezető nem igazán a kalsszikus EPH vezető:
A kinti mérőtől - egy átm 10 mm horg köracélt a bejárat (garázs lejáró szélén fektessen le és a PEN vezetéktől - amit a mérőnél amúgy fölfeltek vezesse a pincébe (mondjuk ezt közvetlen EPH vezetőként kezelhetnénk. A Pincében meg alkosson egy EPH cu sínt - akár doboz nélkül is- és egyrészt a köracélt kösse rá - az ME -04-115 szerint és ehhez kösse be a többit, a kazánt meg a többi EPH-ba kötni szánt vezetőt..(fémszerkezetet).
Ha nem volna lebetonozva egy nagy rész, akkor - kert ásás, egy egyerű z/s mondjuk 16 mm2 vezetéket védőcsőben fektethetne és csinálhatna egy EPH csomópontot..
Oka van annak, hogy az Áramszolgáltatók ahogy látom a 4x10mm2-t preferálják...
Persze ma is megoszlik a szakemberek tábora, hogy az EPH - kinti mérőnél hogy is volna helyes... Különösen érdekes a helyzet, ha túlfesz védelemet is telepítenek..
esztetikus kivitelu ejszakai iranyfenyt szeretnek elhelyezni a lakasban, lepcsoknel es folyoson, kb 20-30 cm magassagban. 3 darabrol lenne szo.
Regebben volt ilyen a WC ajto felett, egy csengoreduktor, egy bakelit foglalat es benne zseblampaizzo. Amit meglazitva lehetett nappalra "kikapcsolni". Celszeru volt, praktikus volt, de esztetikailag nem megfelelo. Ehelyett keresek megoldast. Tudtok segiteni otlettel? Muanyag dobozba sullyesztheto lenne celszeru. Megoldas lehetne csak egy attetszo-rogzitheto fedel kerettel, mert alatta a dobozba belebarkacsolnam a torpefeszultsegu izzot a foglalattal. A trafo es a kapcsolgatas egy kozponti helyrol tortenne, ahova kesobb a kezi kapcsolo helyere esetleg alkonykapcsolo kerulne. Fontos a kis vill. teljesitmeny, mert nem kell nagy fenyero.
Most készül családi házunk teljes rekonstrukciója. Új kiépítésű gáz, villany, víz stb hálózattal.
Lenne egy félig gázos kérdésem:
Az új GMBSz szerint a "nyílt égésű" tűzhely csak páraelszívóval együtt működhet. Ez a gáztervben is szerepel. Ennek figyelembevételével a gázszerelőm felrakott a gázcső végére egy Honeywell mágnesszelepet, amit majd a páraelszívóval kell házasítani. (a szelep akkor nyit, ha a páraelszívó megy)
Kérdés: hogy hozzam ezt össze anélkül, hogy a vadiúj garis páraelszívót szét kellene szedni? Annak csak egy sima villásdugója van. A mágnesszelepnek meg 3 saruja. Sajnos a szelep leírásában semmi kézzelfogható bekötési infó nincs. Sőt, még a szelepházon se...
Van tapasztalata valakinek ilyen jellegű probléma megoldásra?
Kedve hozzáértő kollegák. Hétvégén megnéztem egy családiház villanyszerelését... Jó lenne segíteni a jó megoldás megtalálásában..
Az Áramszolg. a fogy mérőig ami az előkerben a telekhatáron van- a csatl vezetéket kiépítette. A mérőt bekötötték......
a villanyszerelő.
- a mérőtől a földben (kb 15 m) MT 5x6mm2 / gégecsőben építette ki a vezetéket, a fogy. főelosztóig. Tehát a PEN- kint szétválasztotta. A mérő után (kívül) tett be egy 1F 40A-es FI relét, és telepített ugyanit egy földelést.
Az épületeknél EPH csomópontot is ki kell építeni. De a szerelő nem ezt tette, jobb híján a lakás elosztójától (PE) kötötte be a gázcsövet, kazánt stb..
Nyilván az a megoldás jó ott (pl. több szintes társasháznál) ahol az EPH-t a földszinten megfelelően kialakították ( víz, gázcső, fűtés, földelés bekötésre került)
és a szinten lévő lakások (saját) EPH-ra ítélt rendszereit (kád, kazán cső, szelőzőcső stb.) a saját fogy.főelosztóinál kötik a PE-hez.
De ez a jóember- elqrta .... Hogy lesz ebből szabályos szerelés.. Segíteni akarok rajta, van javaslatom, de a véleményetekre kíváncsi vagyok..
sziasztok, egy gyors és dilettáns kérdésem lenne :)
villanytervet készítek a felújításunkhoz és - bár 1x már csináltam ilyet - nem emlékszem a használt jelölésekre (lámpa, kapcsoló, kétállású kapcsoló, dugalj, stb...). Hol tudnám ezeket megtalálni? Van valamelyikőtöknek esetleg egy e-mailben továbbítható összefoglaló táblázata? Előre is köszönöm!
most már magától nem csapkodja lefelé, csak ha rádugom a szivattyút.
Akkor veri le, amikor a szivattyú beindulna, vagy amikor a vezetéket rákötöd? Esetleg a kettő egybeesik mindig? (ebben az esetben nem lettünk okosabbak)
Köszönöm a sok kérdést, megpróbálok sorban válaszolni.
Eddig csak egy konnektorban próbáltam, de terveztem még másikban is kipróbálni. Igen a szomszédnak is van FI reléje és ugyanúgy 30mA mint az enyém :) A fogyasztó jelen esetben egy kútban lévő Grundfos szivattyú ami 35m mélyen van. A szivattyú a napokban volt szervizben (más okból kifolyólag), de megemlítettem a FI relé dolgot így azt is megnézték. A szerviz szerint a szivattyú minden szempontból rendben van. Annyit mondtak hogy ha a FI relét veri akkor lehet hogy a rátoldott 35m-es vezetékben keresendő a hiba (a szervizben ez a kábel nem volt ott). A biztonság kedvéért amikor visszaszereltük a szivattyút akkor a 35m-es hálózati vezetéket is kicseréltettem, de ennek ellenére időnként veri a relét. Viszont a régebbi hozzászólásomat cáfolandó, ma abban az állásban is leverte ahogy eddig soha. Kész vagyok, feladom. Ellenben ha a leverés után visszakapcsolom a FI relét akkor működik minden tökéletesen, a következő ki-be dugásig.
Kb 1 éve már jelentkezett a probléma amikor is hasonlóan a szivattyút hibáztattam, de a téli időszakban amikor nem üzemelt akkor megszünt a hiba de csak látszólag ugyanis egy kis szünet után a tél elején is csapkodta valami a FI relét szinte hetente. Rájöttem hogy a fürdőszobában van egy elszívó a mennyezetben ami a villanykapcsolóra kapcsol, és fürdés után valószínüleg a pára hatására ennek az elektronikája verte a relét. Kikötöttem az elszívót és a kábelvégeket leszigeteltem, és azt hittem egész mostanáig hogy megoldottam a problémát és megtaláltam a hibát, de most a kúttal kezdődik minden előről. Vagyis annyiban jobb a helyzet a tavalyi nyárhoz képest hogy most már magától nem csapkodja lefelé, csak ha rádugom a szivattyút.
Még annyi hogy ez egy 2 éve épült ház, és a FI relét tavaly kicseréltettem egy villanyszerelővel, így ez már a második relé.
Próbálj beletenni egy földeletlen hosszabbítót, és ebbe dugd bele a berendezést. Nálam egy orosz gyártmányú kétlapos melegítőt csak így lehetett használni, különben azonnal leverte a relét.
A második felvetésközül csak a hibás bekötés jöhet szóba. A többi paraméternek nics a működést ennyire befolyásoló hatása - kisfesz., lakossági hálozat esetén.
Bubukain, kérlek részletezd, hogy milyen típusú a fogyasztó (lámpa, motor, számítógép, stb.), gyári-e a bekötése, illetve, amikor nem veri le az AVK-t akkor üzemel-e normálisan és a lakás többi részén nincs-e villamos gond?
Ha bedugok egy fogyasztót a konnektorba működik, viszont ha megfordítom a dugvillát és úgy dugom be akkor leveri a FI relét. Merre keressem a problémát?
Első tipp: a berendezésben az egyik érintkező és a védőföld között tud szivárogni valami áram, ami a fázis-föld viszonylatban 230V-ot kap, míg nulla-föld viszonylatban csak 1V alatti feszültséget, így a jóval kisebb áram még nem veri le a Fi-relét az egyik esetben, de a 300-1000-szer nagyobb áram már igen a másik esetben. Lehetne lakatfogós multiméterrel áramot mérni csak a védőföldelő vezetékén az eszköznek, rossz állásban bedugott dugvillával, miközben a Fi-relé át van hidalva (hogy ne oldjon le rögtön).
A fogyasztónak biztos nincs semmi gondja mert ha a szomszéhoz dugjuk be akár így akár fordítva akkor ott működik mindig.
Erre ne vegyél mérget. Az, hogy a szomszédnál nem ver le semmit, nem jelenti azt, hogy a berendezés tökéletes. Lehet, hogy a szomszédnál szimplán nincs/nem jó/nem annyira érzékeny a Fi-relé. Vagy rövidebbek/hosszabbak a vezetékek a falban, alacsonyabb náluk a hálózati feszültség, vagy akármi. Sok paraméter változhat, így ebből ne vonjál le messzemenő következtetéseket.
Volna egy kis FI relé problémám. Ha bedugok egy fogyasztót a konnektorba működik, viszont ha megfordítom a dugvillát és úgy dugom be akkor leveri a FI relét. Merre keressem a problémát? A fogyasztónak biztos nincs semmi gondja mert ha a szomszéhoz dugjuk be akár így akár fordítva akkor ott működik mindig.
A kád felett sok helyen van, mifelénk a régi lakásokban szinte mindenhol. Szerintem lehet bojlert rakni kád fölé, legalábbis nekem úgy rémlik, de lehet, hogy tévedek, most meg nincs időm utána nézni. Miért csak sodrottal szabad bekötni?
Nem a fázist és a nullát akarom külön kapcsolni, hanem azt akarom, hogy egy kereten belül két kapcsolási lehetőségem legyen (2 kültéri fényforrást tudjak kapcsolni külön)
Köszi, tényleg ott van
3 fázis
1 2 3 4 5 6 7
R S T N _
1 fázis reteszelt
1 2 3 4 5 6 7
!____! !____!
R N _
A fázisnak elég az eggyik eret felhasználni?
Ha nincs jobb, csinálhatód, de lehetőleg olyan "csoki" legyen amiben van nyomólap, vagyis nem csak egy csupasz csavar, mert azt a sodort ér nem komálja hosszú távon. Javaslom a Weidmüller MK, vagy BK sorozatot, itt nem is muszály öszesodorni, de ha úgy csinálod akkor annak megfelelő keresztmetszet kell (pl. 2 db 2,5 összesodorva, inkább a 6 mm2-be megy bele).
"Ha simán összesodrod a 3 fázist és bekötöd" Ezt szeretném elkerülni. A képen, ahol valamit mérnek, látok átkötést most, mintha nem lenne. Itt gondolod a sorba kötést, ez egy darab vezetékkel megvalósítható?
Akkor ezek szerint tudja a reteszelést a tűzhely, ha régebben 1 fázisról ment. Most már csak meg kéne találni a könyvét, vagy a bekötési tábláját a készüléken. Ha ezek nincsenek, akkor ugyancsak szakképzett villanyszerelőre lesz szükséged.
Az idézett Ezermester cikkből megtudható a reteszelés oka és miértje. Sajnos a mikéntje csak utalás szintű.
Valószínűleg minden főzőlap tekerőjén van egy-egy bontóérintkező. Ezek sorba vannak kötve, és a sütőre menő delejt ezeken kell átvezetni. (Sorba kötni.) Így bármelyik főzőlapot bekapcsolod, az oldani fogja a sütő áramkörét. A sütő ilyen érintkezőjét meg a főzőlapokra menő delejjel kell sorba kötni.
Ha simán összesodrod a 3 fázist és bekötöd, a következők történhetnek: 1. Elbírja a hálózat az egész cuccot, de le fog oldani a megszakító, ha bekapcsol a hűtő, vagy a mikro, mosógép, stb. 2. Bakony kismegszakító van az órában, és nem fog leoldani, ellenben kiég a vezeték a falban. 3. Elbírja pl. a sütőt, de ha mellé kapcsolsz egy főzőlapot, akkor leveri az automatát.
Régen csak egy fázis volt, így is volt használva, csak ez régen volt, akkor a szerelők kötötték át az egész házba háromra. Természetesen nem konnektorba fogom kötni.
Kérdés, hogy a tűzhelyed támogatja-e ezt a fajta bekötést, de lényegesebb az, hogy milyen 3 vezetékre akarod rákötni a tűzhelyet, mert ha az csak egy sima konektor aljzat az nem fog menni.
Kötés nélküli minimum 3*4 mm2 vezeték ami megfelelő lehet neki.
megpróbálok összegezni... A kismegszakító szekrény cserélve lett; három bejövő fázis egyenként két kismegszakítóra megy egy-egy merev osztóval, majd onnan tovább egy háromfázisú kismegszakítóra, ami a villanytűzhelyet táplálja. Az új kismegszakítók: az első fázison 2x16A, a többi mind 10A lassú. Eddig ue volt, csak egy darab 16A-val, a többi 10A.
Az első bekötés előtt volt egy (valószínű) fáziszárlat(?), ami a mérőóra előtti megszakítók felkapcsolásakor jelentkezett, ettől egy késes biztosíték ment el(?) valahol, nem tudom hol, már nem voltam ott. Mindenesetre nagyot szólt és egy fázis nem volt meg utána az egész lépcsőházban. Nálam egy sem, ha a fázisceruza nem hazudott; műszer nem volt nálam.
A nulla és védő külön síneken van, egy helyen összekötve merev átkötéssel.
Ma bekötetlen bejövőknél lemértem minden továbbmenő fázist zárlatra egymás és a nulla/védő sín között, ugyanezt lekapcsolt külső megszakítóknál is a bejövőre, itt cca 1.050k volt mérhető a fázisok között, +- 15ohm. Gondolom, ez az óra belső ellenállása? Földzárlat sehol.
Amikor az óránál lévő 3 db 16A biztit felnyomtam, minden rendben volt, a lakásban ment egy darab rádió meg egy 60W izzó, de öt percen belül az egyik fázis óránál lévő biztosítéka leoldott. A benti kismegszakítók nem. Ismét mértem mindent zárlatra, de semmi.
A bejövő fázisok úgy két napja éltek (felkapcsolt külső megszakítók) lógva, bekötetlenül a benti megszakítódobozba, csak ma kötöttem be ezeket, így gondolom, falban nincs hiba. (Persze zsugorcsőben voltak, rögzítve.)
Valaki meg tudná mondani, mit mérjek még és hol? Öt villanyszerelőt hívtam, egyik sem ér rá jövő hét előtt. Talán a külső megszakító halott a fáziszárlattól, vagy az óra hibás? (Pár napja cserélték Actaris-ra) Köszönöm.
Nyugodtan viheted a födémbe, használhatsz lépésálló gégecsövet is, de inkább symalent használj. Betonozáskor nem igazán nézik a csöveket, és a gégecsőre rá lép, ami pont egy vason van, akkor annyi neki. Viheted sugár irányba, csak arra figyelj, nehogy olyan helyen legyen, ahol később áttörik a födémet. (szennyvíz, víz stb. miatt) Lámpákhoz tegyél dobozt, van direkt betonba való doboz.
Persze lehet vesni utolag de miert is? Alapjaban en a kovetkezo okol szbalyt veszem alapul: - villany - internet + telefon minden helysegbe legalabb egy vegpont UTP vezetekkel kulon csovezessel - TV kabelezes mint a telefonnal ! de a lakas fugvenyeben tetoantennahoz is viszek fel csovet plusz a kulso homlokzathoz (teto radio es tv illetve muholdnak, homlokzat kabelteve) - riaszto a 2-4 nem feltelen kell megcsinalni de a csovezeset igen, kesobb csak huzni kell a madzagokat plusz funkciokent kulon 120 vagy 150 es kivezeto dobozokat tervezek egymas melle.
A kopos SPIROFLEX csovet hasznalom.
Elosztot lehet rakni mosokonyhaba ha nedvesseg ellen vedett olyan doboz kell ami csavarozhato fedelu es tomitessel rendelkezik.
Hat amikkel dolgozok meg nem talakoztam. Amivel meglehetne oldani az gewiss lenne mert azok elemei a hagyomanyos kapcsolok fele igy ossze lehetne "takolni"
Sziasztok!
Villanytűzhely bekötéséhez kellene segítség. Eddig három fázisról üzemelt 5 db vezeték
Most másik helyen szeretném használni, ahol csak egy fázis van, 3 db vezeték Eddig csak azt találtam, hogy resetelve kellene bekötni, de hogyan is kell ezt?
Vásároltam GU10-es halogénizzó-kompatibilis LED fényforrást. Az üzembehelyezést követően félig sírtam, félig nevettem, mert ilyen szart még nem láttam. (LANDlite típusú, for Bricostore)
Ismertek-e olyan halogén helyettesítőt, amelynek megközelíti a fénye a halogént? Főleg azért szeretném lecserélni, mert szerintem a halogének fűtőhatása nélkül sem lesz hideg a nyár :-)
igen lehet gegecsoveket hasznalnak erre a celra. De ! pontos rajzok kellenek es alapos elore gondolkodas. Beepites es ontes utan nem lehet boviteni modositani. Gondolom ezzel tisztaban vagy. Ilyen megoldast eddig csak vilagitasnal alkalmaztak a padlozatba fektetett rendszer viszont elterjedt.
Építkezés előtt állunk és már erősen gondolkodunk a villanyszereléshez kapcsolódó kérdéseken.
Bennem az vetődött fel, hogy a védőcsöveknek szükséges hornyok vésését (legalábbis nagy részét) nem lehetne elkerülni azzal, hogy a monolit födém készítésékor a fővezetékeknek szükséges csöveket beépítjük a födémbe?
Ha ez működik és nincs hátránya, akkor ilyen esetekben milyen csövet szoktak beépíteni?
Ezeket lehet az elosztótól sugár irányban vezetni vagy itt is tartani kell a párhuzamos/merőleges fektetési irányokat?
Szóval akkor hétévégén raknám le a földkábelt a Hensel szekrény meg a ház közés és azt mondja a szaki, hogy csak a fekete kábelt ( 5x6 ) szabad letenni mert annak 1kv az átütési szilárdsága és a szürkét nem szabad. Meg védőcsöbe kell tenni.
Köszönöm. Hát az óránál lehet, hogy van, de úgy néz ki, onanntól a falban valahol gond lehet, vagy elszállt az órán belül is valami. De miért nem az óra oldott le? Van ott (benne) három megszakító, egy bal szélen kettő jobbra egymás mellett. 3x16A. A késes meg gondolom úgy 25 vagy felette? (Kérem nem nevetni, ha marhaság...)
Társasháznál a kapunál szokott lenni főelosztó, valszeg ott ment ki egy késes olvadó. Ha szerencsétek van akkor a le nem plombált részen, villanyszerelő pillaatok alatt kicseréli.
Azt nem értem, hogyha neked is 3 fázisú órád van, hogy-hogy nincs egy fázisod se, mert akkor a led se világitana nálad!
Üdv. Lehet, hogy hülye kérdés: Egy társasházi új háromfázisú óra környékén mi mehet ki fáziszárlat esetén? Az órákon egy vörös led világít, lépcsőházban két fázis van, egy hiányzik, nálam egy sincs. Most vettük a lakást, épp felújítom. Az előző tulaj hanyagolta nagyon, a kimegszakító elosztódoboz így elindult lefelé a falon pár centit mint kiderült, és azóta egyik bejövő fázis sem él. Egy fázisvezeték kicsúszott és épp a szomszéd kimegszakító bemenetén állt meg. A külső, óránál lévő megszakítók fel vannak nyomva. Az új dobozt terven kívül gyorsan fel is raktam, mert a régit egy darab facsavar tartotta volna, de áram az nincs. Csak másfél órával a csattanás után vettem észre, mi történt a dobozzal, addig együtt nézegettem a többi lakóval a villanyóra szerkrényt... cikis. EON nem tudom, mit csinál, még nem ott lakunk és el kellett jönnöm.
Igen az Óránál 3x16A lessz Akkor elég neki a 5x6os vezeték? Az meddig terhelhető? Mondjuk késöbb lehet bővíteni 20A ra ? Bár ez szerintem nem nagyon lesz! Ugyhogy csak 3x16A.
Erre a kábelra gégecsővet ráhuzni az sziszifuszi munka, és felesleges.
Inkább vegyél sárga szalagot, és amikor visszatöltöd a földet, kb 30-40 cm nél fektesd le a szalagot. A kiállásnál henselnél esetleg KPE cső, vagy fém.......
Kérdésem az lenne, hogy a Hensel szekrénytől szeretnék áramot bevinni a házikóba. Kb. 25m kábel kell a fölbe. A bizotsítékok 16A sak. A villany boltos srác 5x6os réz kábelt ajánlott ( ha jól emlékszem 3x szigetelésüt ) amit nem kell védőcsőbe tenni ha megfelelő mélységbe leteszem. Ha én gégecsöbe teszem ezt a kábelt és kb 70cm mélyre leásokm az oksa? A nyomvonalon nagyon semmi nem lessz maximum járda! Köszike!
3.2.4.1.2. A központi EPH-csomóponthoz - földelõvezetõn keresztül - közvetlenül kell bekötni:
- a betonalap-földelést;
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket;
- az önállóan is számottevõen földelt házi fémhálózatokat;
- az épület villámhárító berendezésének legközelebbi földelését;
- az épület villamos berendezéseinek érintésvédelmére kiépített, közös védõvezetõ-rendszer (havan ilyen) egy pontját (nullázás esetén a betápláló vezeték PEN-vezetõjének vagy ilyenhiányában nullázóvezetõjének legközelebbi kötéspontját).
Erre az összekötésre csak olyan - csupasz vagy szigetelt - villamos vezetékanyagból készült vezetõt szabad alkalmazni, amely nincs közösen szerelve a fogyasztói vezetékhálózattal.
Az EPH-gerincvezetékek céljára vagy külön vezetékrendszert kell kiépíteni, vagy erre a célra alkalmazható: - az érintésvédelmi védõvezetõnek (nullázás esetén a PEN-vezetõnek is) elosztók közötti szakasza (pl. MSZ 447 szerinti fõvezeték), amely tehát közvetlenül nem csatlakozik fogyasztóberendezés testére; - a teljesen fémbõl készült vízvezetéki nyomócsõ (tehát amelyben nincs - villamos vezetõvel vagy fémszerkezettel fémesen átkötött - szigetelõcsõ-szakasz); feltéve, hogy közvetlenül vagy a 3.2.4.1.2. szakasz szerinti földelõvezetõn keresztül össze van kötve a központi EPH-csomóponttal, és keresztmetszete kielégíti a 3.2.4.4.1. szakasz elõírásait.
Igazából nincs leírva tiltásként közös vezetés, úgy ahogy idézni szerettem volna, de még majd keresgélek.
A szabvány lehet, hogy nem tér ki rá külön, viszont baleset estén A MEE/ÉMB állásfoglalásai az iránymutatóak a bíróságon. Érdemes figyelembe venni a kivitelezésnél ezeket. A gázcsővel érdemes vigyázni, mert nem mindegyiket szabad földelni a hatásos korrózióvédelem miatt. Mi is összekötjük a kazán környékén, mert a gázossal általában nem tudunk érdemi szakmai vitát folytatni az eph-ról...
jancsii szerintem csak a gázkazánt és a fémből készült zuhanytálcát kell eph ra hozni vizcsövet már csak azért sem mert manapság már müanyag csővel csinálják ugyanugy mint a fütéscsövet és ezeknek 6-os mkht
A szabvány nem írja elő a lefolyó cső bekötését. Csak ajánlás. Viszont az
MSZ 2364-410 a vezető anyagától függetlenül előírja a közüzemi vezetékek (víz, gáz) bekötését. Biztos ami biztos alapon a vízcsövet mindíg bekötöm, bár ezek szerint semmi értelme.
Érintésvédelmi Munkabizottság állásfoglalása szerint az ívóvíz ellenálása olyan nagy, hogy önállóan nem képes a veszélyes mértékű áramot vezetni, ezért nem szükséges eph vezetővel ellátni. A szennyvízre pont az ellentetje az igaz...
Ezt a különt kicsit részletezhetnéd, mert se az MSZ 172-ben, se a 6324-ben nenm ttaláltam. De ha megindoklod és megállja a helyét (vagyis nem csak azért mert valaki szerint így jó és kész {;o), én elfogadom.
Tehát szerintem ha van pl. az kazánházhoz egy nyomvonal, és befér az EPH gerinc a többi vezető mellé simán be lehet húzni, de PE vezetőként közben nem szabad használni, vagy megszakítani.
Ha a t. építőmesterek (elsősorban tervezők) a ház betonvasalását az ME-04-124 ben (kb. 8-10 A4-es oldal) írtakkal egyenértékűen alakítanák ki akkor:
1, a földelő problémája magátol megoldódna,
2, az EPH háló eleve meglenne, csak a megfelelő helyeken kiállás kellene és kész.
lerajzoltam, mit is gondoltam. rózsaszín az EPHháló. a kémény közelében lévő doboz lenne a csomópont, onnan menne az elosztószekrénybe, 10-es kábelen. a többi doboz közé is 10-es kábel kell, vagy elég a 2,5-es?
1. mindenhova huzol egy kabelt 2. mindenhova beteszel egy drotot, ami jo lesz behuzni az igazit.
Az hogy most a cat7 tunik a nyeronek az egy dolog, kis tavra a cat5-on is elmegy gyakorlatilag az 1Gbit, csak a szabvany szerint nem. Az 1. esetben a kabeleid nagy reszen jo ideig (vagy soha) nem fog menni semmi, ehhez kepest tul nagy pluszkoltseg lehet a dragabb kabel. (nemtom az arakat, regen dolgoztam ilyenekkel, nekem meg majd meg most lesz aktualis)
Na akkor most elmondom, hogy nálam a villanyszerelő kontár, EPH kötés gyanánt a követkeőt csinálta.
Kazánnál összes cső Hilti szalaggal összeköt. Gázóránál szintén. A kazánhoz vezető kötődobozból, ami mellesleg csak részben közvetlen vezeték az órától, mert van még rajta 2 dugalj, és 2 lámpa is, nos tehát, ennek a vezetékelésnek az egyik kötődobozából kihozott egy 1,5-es zöld-sárgát, azt rákötötte egy bilincsel a felette futó rézcsőre, és viszlát. EPH jegyzőkönyvet aláírta, gázművek átvette.
Ne is bízd villanyosra. Mi csak 30-40 000 fm-t húzunk be egy-egy irodaházba.
A riasztósodnak biztosan nagyobb gyakorlata van:)) Egyébbként ha már ilyent húzol akkor ne Cat5-öst hanem Cat7-t. huzzál. Az elöbbi 1Gbit/sec- ig jó az utóbbi
10Gbit/sec-ig. Amilyen gyorsan fejlődik ez a technika előbb -utóbb ez fog kelleni.
Az újonnan épülő házaknál általában az aljzat betonban a legegyszerűbb oda vezetni az EPH gerinc vezetéket. Régi építésnél még megoldás lehet a padláson keresztül vezetni vagy a földelő dobozból épületen kívül odavezetni. A szabvány megengedi EPH gerrincvezetéknek felhasználni a teljesen fémből készült vízvezetéki nyomócsövet is. Azután erről a gerincről csatlakoznak a leágazó vezetőn keresztül a EPH-ba bekötendő fémszerkezetek.
Természetesen az itteniek mindig kivételek, de saját érdekedben ne villanyszerelő húzza, meg a csövezést is kétszer olyan vastagra méretezze, mint az alapeseti elgondolása. akkor túl nagy szívás már nem lehet, esetleg az, hogy kötődobozban leágaztatja, mint a villanyt...
Ez az elv, de most nézzünk egy gyakorlati példát is arra az esetre, ha a ház régebbi, ezért építéskor még nem volt EPH kiépítés csak sima védőföldelés.
Nyilvánvaló, hogy az órától jóval távolabb lévő kazánt vagy villanybojlert -ahol az EPH csomópont kiépül-, nem lehet teljesen külön bekötni, mert a falban csak egyetlen cső van, amiben a már meglévő hálózati vezetékek mennek. Emiatt pedig senki nem fogja szétvésetni a fél házát.
Mit lehet tenni ilyen esetben, a szintén undorító külső kábelcsatornázáson kívül?
Nagyon sok régebbi ház van, ahol az EPH-t utólag, például a gázvezetést követő fűtéskorszerűsítéskor alakították ki. Én még nem láttam, hogy emiatt végigvésték volna az egész házat, hogy egy új csövet tegyenek a falba a dedikált védőföldnek.
UTP kábel kötelező, azon jövőre is menni fog minden. Van telefon, IPkamera, termosztátvezérlés, mp3 lejátszó, házihálózat, meg az IPTV.
Kell egy központ a spejzba, ott van az antenna, riasztó, telközpont, kiskutyafüle, oszt ha 3 év múlva jön valami megfejtés, csak idáig kell lehúzni a padlásra menő üres csőből, mert innen megy UTP a lakás minden pontjára.
Aztán nincs fejvakarás, mikor TV mögött most csak koax van, de jövőre az új szolgáltató UTP-n adná, hogy akkor most vésünk, vagy csatorna, mert mosolyogva bedugod, aztán működik.
Szóval az UTP jó megoldás lesz, mert hallom, hogy ha a netszolgáltatók fejlődnek úgy lesz mint az "enyhén" fejlettebb országokban, hogy a hagyományos 4 eres telefonkábeleken már nem fog menni a net és át kell húzni a 4ereseket minimum 8-eresekre.
A háztartási elektromos eszközöket is be kell akkor kötni, vagy azoknak a "sima" földelés elég, és azokat a fémtesteket kell EPHhálóra rakni, amik fémek, de nem elektromos szerkezetek, gépek? (ide tartoznak esetleg a készülékburkolatok?)
A lefolyó világos, a sarokszelepek nem teljesen: minden sarokszelephez illik kötés, vagy elég a teljes vízcsőhálóból egy helyen rákötni (akár az általad is említett kazánhelyiségben)?
Szabályos-e egy nekem két szerelő által is javasolt megoldás, miszerint az alapvasalás földelését vigyem be az elosztótáblába, ugyanezt tegyem a szondáról jövő vezetékkel/kábellel is, és ott kössem rá a védővezető sínre. ugyanerre kössem az EPHh-t is.
Ugyaninnen vezessem vissza a földet a mérőhöz, ahol jelenleg egy földelés le van ütve, de a kivitelező szerint (EON-os volt) "kell mindenképp valami komolyabb"?
Családiháznál a következő képpen szoktam kialakítani. Az EPH csomópontott a kazánházban vagy a fürdőszobában. Általában ott ahol a kazán vagy církó fűtőkészülék van. A kazán mellett azért jó, mert itt összejön minden csőhálózat amit bekell kötni az EPH hálózatba. Tehát a hideg-meleg vízcső, a fűtés csövek, gáz cső,
fürdőkád ( ha a fürdőkád műanyag, ajánlott a lefolyó műanyag csővébe egy fém közdarabot beépítetni és ide kötni) és maga a kazán. Az EPH csomópontot EPH gerincvezetőn keresztül össze kell kötni a központi földelő kapoccsal. Ez két helyen történhet. Vagy a lakás elosztó védővezető sínjén, vagy a földelő szonda összekötő kapcsán. Ez általában egy 150x150-es dobozban van, ahol a szondától jövő horganyzott köracélt öszekötik a zöldsárga védővezetővel amit a lakáselosztóhoz vezetnek.
Manapság már műanyag vagy ötrétegű csöveket használnak a gépészek. Erre nagyon nehéz rákötni az EPH-t Ezért szoktuk ajánlani, hogy a sarokszelepek elé tegyenek egy 2cm-es fém hosszabítót és ide lehet kötni.
köszi, ezt megtaláltam én is, de nem teljesen világos számomra, hogy az én esetemben mit is kell pontosan tennem. (kérdeztem több villszerelő szakit, és eddig négyen négyfélét mondtak, ezért próbálom én kideríteni, mi is a helyes...)
"Valamennyi villamos berendezés részére ki kell alakítani egy központi földelőkapcsot, illetve földelősínt, amelybe bonthatóan be kell kötni a következő vezetőket: a földelővezetőket, a védővezetőket, az EPH-gerincvezetőket, az üzemi földelések földelővezetőit."
"Ahol EPH-hálózatot kell kiépíteni, központi EPH-csomópontot is szükséges kialakítani. (Ez lehet a központi földelőkapocs, illetve sín is.)"
A csomópont lehet-e a házon belül az elosztószekrényben, vagy valahol arrébb kell egy teljesen önálló dobozt készíteni, amiben egy sínre van rögzítve a szondától jövő kanóc, az alapvasalástól jövő kanóc, a kismegszakítóktól jövő zöld/sárga és az EPH vége?
"...és az épületben a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejûleg érinthetõ,kiterjedt fémszerkezet is van."
ez azt jelenti, hogy pl. ha a fürdőben csak a mosógép lesz "kiterjedt fémszerkezet", akkor nem kell EPH oda, hisz azt más fémmel egyidejűleg nem tudom megérinteni?
Ha lesz a közelében egy törülközőszárítós radiátor, akkor meg már kell?
Két villamos berendezés esetén az egyik már "kiterjedt fémszerkezet"? Pl:
kazánház: kazán és tároló egyidejűleg megérinthető, de a tároló nem igazán villamos berendezés. Ide most kell EPH vagy nem?
Konyha: Ha a beépített mikro és sütő egyidejűleg megérinthető, kell-e EPH vagy sem?
3.1.2. EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védõvezetõs érintésvédelmet
alkalmaznak, és az épületben a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejûleg érinthetõ,kiterjedt fémszerkezet is van.
Megjegyzés:
Az EPH-hálózatot épületen kívül is célszerû kialakítani.
3.1.2.1. Az EPH-hálózatba be kell kötni a következõket:
- a védõvezetõ gerincvezetékét (az MSZ 447 szerinti felszálló fõvezeték védõvezetõje), nullázás
(TN-rendszer) esetén ez az összekötés elkészíthetõ a hálózat nullavezetõjének a nullázóvezetõ
leágaztatása elõtti szakaszán (PEN-vezetõ) is;
- minden olyan földelés csatlakozó- vagy gyûjtõkapcsát, amelynek összekötése a rá vonatkozó
- minden, a 3.2.4.1. szakaszban felsorolt
3.2.4.1. Minden olyan helyen, ahol a 3.1.2. szakasz értelmében EPH-hálózatot kell kiépíteni, központi
EPH-csomópontot kell kialakítani.
Az EPH-csomópontot általában épületenként kell kialakítani.
3.2.4.1.2. A központi EPH-csomóponthoz - földelõvezetõn keresztül - közvetlenül kell bekötni:
- a betonalap-földelést;
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket;
- az önállóan is számottevõen földelt házi fémhálózatokat;
- az épület villámhárító berendezésének legközelebbi földelését;
- az épület villamos berendezéseinek érintésvédelmére kiépített, közös védõvezetõ-rendszer (havan ilyen) egy pontját (nullázás esetén a betápláló vezeték PEN-vezetõjének vagy ilyenhiányában nullázóvezetõjének legközelebbi kötéspontját).
Erre az összekötésre csak olyan - csupasz vagy szigetelt - villamos vezetékanyagból készült vezetõt szabad alkalmazni, amely nincs közösen szerelve a fogyasztói vezetékhálózattal.
3.2.4.4. Az EPH hálózat vezetõinek keresztmetszetét a következõk szerint kell megválasztani:
3.2.4.4.1. Az EPH-gerincvezetõ keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a berendezésben alkalmazott
legnagyobb védõvezetõ keresztmetszetének a fele. Rézvezetõ esetén legalább 6 mm2 legyen, és
nem kell 25 mm2 -nél nagyobbra választani. Más anyagú EPH-vezetõ keresztmetszete olyan
legyen, hogy vezetése legyen azonos az így megállapított rézvezetõével.
3.2.4.4.2. Az EPH-gerincvezetékek céljára vagy külön vezetékrendszert kell kiépíteni, vagy erre a célra
- az érintésvédelmi védõvezetõnek (nullázás esetén a PEN-vezetõnek is) elosztók közötti
szakasza (pl. MSZ 447 szerinti fõvezeték), amely tehát közvetlenül nem csatlakozik
fogyasztóberendezés testére;
- a teljesen fémbõl készült vízvezetéki nyomócsõ (tehát amelyben nincs - villamos vezetõvel vagy
a helyzet röviden: új építés, végleges mérő a kerítésnél megvan. onnan be kell vinni a 3 fázist meg a nullát az elosztószekrényhez. földelés tiszta sor, alapvasalás + szonda. a kismegszakítókhoz tehát beérkezik 3F + N + PE.
innen körökre szétosztva mennek a kanócok a helyiségekbe.
lesz egy konyha, két fürdő és egy fűtű/gépészeti helyiség, amelyekben az általad is említett "helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejüleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet" elképzelhető. (kád, kazán mosogató, tároló, mosógép, sütő,....)
A fő kérdés: ebbe a környezetbe kell-e (célszerű-e) kialakítani EPH hálózatot (feltételezve ugye, hogy a földelés teljesen szabályosan van kialakítva)?
Ha igen, jó-e az elgondolás (vigyázat, köznyelven fogalmazok ;-), miszerint minden érintett szerelvény közelébe a falba egy sima 65-ös dobozt teszek a falba, ezeket sorba összekötöm egy védőcsővel, majd belehúzok egy kábelt, amire a dobozoknál rákötöm a "kiterjedt fémszerkezeteket".
a legvége a kanócnak a kismegszakítókhoz menne, és ott lenne összekötve.... na mivel?
ha nem kell semmivel sem közösíteni, akkor mi értelme van?
Amit kérdezel EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) és amiről írsz SZVSZ PE vezető két külön dolog.
1. "EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, ahol védővezetős érintésvédelemet alkalmaznak és az épületben helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejüleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet van."
Vagyis, pl. a fűtéscső - vízhálózat egyidejű érintéséből adódó áramütés ellen véd (hibás boyler).
2. a PE (PEN, ha még az üzemi nulla ninc szétválasztva) a nullázás (általános lakossábi védővezetős védelmi módszer) védővezetője. Ennek min. keresztmetszete = a fázisvezetőével, ha annak keresztmetszete kisebb mint 16 mm2.
Ha van "segédüzemi", helységed (ahol a vízcsatlakozás, fűtési csonkok, központi porszívő, stb egyidejűleg elérhető, oda kell egy EPH csomópont, amit a fogymérőnél telepített EPH csatlakozó kapoccsal (zöld/sárga) 6 mm2-es "gerincvezetővel" kell összekötni. Az helységből induló, fémanyagú csövek bekötését 2,5 (ha mechanikai sérülés ellen nem védet 4) mm2, rézvezetékkel oldhatod meg (lehetőleg nem AWAB) bilinccsel.
A PE egyértelműen mehet közös csőben a F+N vezetővel. (Ha mégis EPH-ról van szó írd le utána nézek, mert úgy eml., hogy az nem). Egy kötődobozban egy kismegszakítóról tápklált hálózatot kell(ene) kötni.
Régi házak kisebb felújításakor (ha nem akarod szlétfűrni a falat, min pl. én is), a különáll hálózatot jelölni illik (új építésnél ez nem az igazi, bár szerintem elég sokan teszik - még jelölés nélkül is).
a fözőlapon gyárilag 3 eres vezeték van (speci jó hőálló stb)
Úgy lett bekötve, hogy az egyik fázis C16 kismegsz. -on keresztül csakis a fözőlapra megy, a sütő és egyébb fogyasztók a másik kettőre, mit szólsz ehhez???
3 F esetén milyen vezetékre lehetne kicserélni, mit ajánlasz ?
Külön FI-relé nem kell, de a védőföldet vedd komolyan. PVC cső föld alatt nem rohad el, lásd 110-es KAEM csatornacső. Drain-csőből tényleg kifolyik a víz. Meg be is, talajvíznél, esőben. Nem javaslom. Már csak azért sem, mert a draincső girbe-gurba, és bordázott. Én már fűztem ilyenbe drótot (ugyanez, csak nem volt kilyuggatva.). A közepesnél kisebb élvezet. A toldásokat kend be sziloplaszttal vagy PVC ragasztóval összedugás előtt! Ha víz alatti világítást akarsz, oda csak gumikábelt használj a vízszint alatt! És itt mindegy, hogy a tóban van-e, csak a vízszint alattiság számít.
Na azt azért nem mondanám, hogy nem kell komolyan venni. Természetesen nem kötelező ugyanezt alkalmazni, de a biztonsági szintet fent kell tartani vagy jobbnak kell lenni. Ha valamilyen balaset bekövetkezik, akkor neked kell bizonyítani, hogy az általad alkalmazott védelmi mód, ugyan olyan jó, vagy jobb, mint a szabványban előírt.
keresem azt a villanyszerelőt, vagy céget, aki pomázon épülő házam házilagos villanyszereléséhez papíron műszaki felügyeletet vállalna. Fontos lenne, mert az építkezés elindulását bejelentő lapon szerepelnie kellene. Köszi
panonn 20 háromtizenkettő 9658
ui.: Ha épületgépészetet is válallná arra is szükségem lenne.
Kertbe szeretnék egy kábelt vezetni a keti tóhoz, a szivattyúnak és némi világításnak. MBCU -vagy MCBU, sose tudom-, kábelem van 3x2-es, az gondolom jó, de szeretném még csőbe is tenni. Kérdésem, hogy az a sima PVC műanyagcső megfelelő erre a célra amit a házakban a falba is szoktak tenni a mesterek? Vagy valaki mondott olyat, hogy drain csőbe tegyem, mert akkor ki tud folyni belőle a víz, viszonyt mechanikai védelme azonos. Erről mi a véleményetek?
És még1: Fi relé van a házon 3fázisú, az egész házat védi. Kell-e külön ehhez a körhöz egy pluszban?
pontosan ezek a távolságok érdekelnének. Azt tudom hogy kapcsolóból csak kétsarkut szabad használni, és kerülni kell a kötődobozokat. Le tudnád írni nekem ezeket a távolságokat?
6 lakásos társasház => azaz egy fázison két lakás osztozik. Az én villanyórám van a legközelebb a betáphoz, oda még biztos bemegy az említett három alusodrony, onnan van továbbvezetve a többi lakás mérőjéhez, azaz nem vezet minden lakáshoz külön vezeték. (Maga a ház 1970-ben készült) Földelőszonda viszont három is van, fázisonként 1-1. (Hogy jogilag társasház-e, azt nem tudom, mert nincs közös képviselő, közös költség, meg ilyesmik.)
>A szerelők meg sok mindent mondanak egy kis jatt reményében::) -Tényleg! Most megnéztem. Egy fémdobozban végződik a földkábel a ház oldalában, simán lecsavarozható a teteje. A földkábel igen vastag, feszültség alatt nem mertem megmérni, de valahol fél és egy centi között a van a tömör alumínium átmérője. Onnan vékonyabb alu-sordrony jön, sacc/kb tíz szál olyan vastag drótokból, mint amiből nálam a lakásban egy szál. (azaz kb. 15mm2, de ez erősen becsült) Védőcsőben kb. 10m a villanyórám, csak az a baj, hogy a cső eléggé tele van, így vastagabb vezetékeket problémás lenne behúzni a kanyarok miatt is.
Igen, sőt már kettő van... Terhelésnövekedést nem okozott, az egyiken minden második fűtőszálat kikötöttünk, a másikon meg eleve kisebb, 3kW-os. Anyagi okokból már csak kiegészítő fűtésre használjuk (a tűz kialszik, reggelre hideg lenne amúgy), de a csúcsterhelése most is 6kW körüli.
>A nappali 1 fázis 20A, és vezérelt 16A? Igen, és vezértelten van két másik fázis is 10-10A-es biztosítékkal. A 16A vezérelten megy pluszban a bojler, a három fázison egyenletesen elosztva pedig a villanykályhák.
Azt hogy nem lehet bővíteni, onnan tudom, hogy vagy húsz éve, mikor a villanykályhákat bekötötték, akkor bővítették a nappali biztosítékát is "most nem kerül többe" alapon (a kályha miatt fizettünk hálózatfejlesztési hozzájárulást), és akkor mondta a szerelő, hogy betette a maximumot, ezt már csak a bejövő földkábel cseréjével lehetne növelni.
Nálam az a probléma, hogy ugyanarra a fázisra a vezérelten is van 16A (meg a másik kettőre 10), márpedig a bejövő vezetéken így elvileg egyszerre 20+16=36A folyhat.
Nemigazán érthető, hogy akkor mekkora is az áramszolgáltatói biztid?
A nappali 1 fázis 20A, és vezérelt 16A?
Az, hogy mennyit bír ki a társasház fővezetéke szerintem azt te nem tudhatod, de a régi BS-ek tényleg többet birtak, ráadásul "hekkelni" is lehetett őket.
Ha a jelenlegi elégséges ne akarjál bőviteni, mert esetleges 25Aes új kismegszakitó kevesebbet fog bírni. 32A-hez meg kell regisztrált szaki aláírása is.
Valóban ingyen bővítenek, HA a bejövő vezeték elbírja. Amúgy ki kell fizetni a bővítés költségeit, ami (földkábel a járda, árok alatt, társasház) nem kis pénz lenne. Nálam az a probléma, hogy ugyanarra a fázisra a vezérelten is van 16A (meg a másik kettőre 10), márpedig a bejövő vezetéken így elvileg egyszerre 20+16=36A folyhat.
Ennél többet (jogosan) nem engednek. Az meg szabványtalan, hogy azt mondom, hogy a hétvégi sütős-több főzőlapos főzések idejére lekapcsolom a vezérelt biztosítékát - mert mi van, ha mégse. Szóval csak úgy bővítenének, ha a vezéreltből ugyanannyit levesznek. A többi fázist meg azért nem köttethetem be, mert azt a többi lakás terheli.
Ha csak úgy nem, hogy feltesznek egy 36A-es "főkapcsolót", onnak ágazik el egy szintén 36A-es nappali meg a 16A vezérelt, így védve lenne a fővezeték (amúgy védve van a társasház betéplálási pontján). De ilyent még nem láttam sehol, így valószínű nem is tesz ilyent az áramszolgáltató.
Ma több érdekes felfedezést is tettem a lakásomban. (Persze számomra érdekes, mint a villanyszerelésben járatlan fizikatanárnak) Szomorúan fedeztem fel, hogy az általam 28A-esnek vélt bejövő biztosíték csak 20A-es igazából. (kék címkés 28-L, de alatta kis betűkkel 20/380~ BS) Gondolkodom a PB-palackos tűzhely lecserélésén villanyra (a sütő most is villany), de csak ha elég a belső hálózatbővítés, nem kell az áramszolgáltatóval vacakolni)
Szóval nekiláttam tesztelni, hogy mégis mit bír valójában. Kölcsönkértem rezsót, hősugárzót, kenyérpirítót... Az olvadóbiztosíték patkolását többször erősítenem kellett, de az áramszolgáltató biztosítéka csak nem váltott le. (Bakony Művek, 99-es évjárat) Végül 7,1kW-os fogyasztásnál nem emeltem tovább a terhelést, mert már az óránál kezdett "amperszag" lenni. Ott még nem cseréltem a kötéseket, sima összetekert alumínum, a lakásban már cseréltem WAGO+kontaktzsír-ra. Azok egyáltalán nem melegedtek, pedig csak 20A van ráírva, a 7,1 kW (ezt a fogyasztásmérő forgási sebességéből számítottam, de nagyjából stimmelt az összeadott fogyasztásokkal) pedig 30A felett van. A kW feletti fogyasztók dugvillái melegek voltak, pedig azt gondolnám, hogy a dugvilla szorítóérintkezője viszonylag jó kontakt. Az órától a fogyasztói főelosztóhoz 4mm2 aluvezeték jön fel (kábé 30 centi), onnan kb. 15 méter másfeles MMFal aluvezeték megy a konyháig, ráadásul sok kötéssel. Úgyhogy mindenképpen vinnék egy megszakítatlan és vastagabb vezetéket a kályhának. (Mert ha 10A esetén csak 25W disszipálódik el, 20A-nél már 100W, stb... No meg a kötések...)
A kérdés, hogy erre a megerősített ágra tehetek-e be a fogyasztói főelosztóba nagyobb biztosítékot, mint ami az áramszolgáltató bejövő biztosítékja... Le akarom cserélni az olvadóbiztosítékokat + még ÁVK-t betenni. A vezérelt áramnál mintha most is ez lenne, a bejövő piroscimkés 10-es (16-L), a saját pedig régi fajta 15A-es. Olyan típus, hogy egy fekete gomb ugrik ki, ha ki van kapcsolva)
Meg a másik kérdés, hogy előbb-utóbb lecserélik a mostani engedékeny 20A-es bejövő biztosítékot egy szigorúbbra, és akkor az mire lesz elég... Illetve ezt pontosan tudom, csak az a kérdés, hogy a 28A-es mágneses határt mennyi idő múlva írja felül a 20A-es hőhatás-határ? (1 perc? 10 perc?)
Több cég is van, akik szállítanak az országban bárhova, én is vidéken vagyok, de Pestről lehozzák az anyagot. Igaz néha nekem is itt helyben kell megvennem 1-2 anyagot, persze az árakon néha csodálkozom.
Mbcu 5x2,5 mm2 br. 350.- nayy 4x16 mm2 br. 458.- 1 hete még ennyi volt az ára. Valóban az 5x2,5-es tűnik olcsóbbnak, mert nekem eszembe jutott helyette a 3x4-es is, de az is drágább, igaz nem sokkal.
Tényleg drágán veszem. Itt vidéken ahol lakom nagyon drága. Ezért csak, ha sürgősen kell, vagy olyan kevés mennyiség, hogy nem érdemes érte elmenni Bp-re akkor vásárolok itt. A mult héten is így jártam kellett 30fm és majdnem hanyat dőltem az árától.
Nyugodtan lehet kötözködni, és jogosan is, mert az általánosan elfogadott tény a megegyező keresztmetszet. Bár én nem telepítenék így, de ha valaki magának késziti el így az belefér.
Más: szerintem nagyon drágán veszed az MBCu-t..........., mert valahol br 420 körül lehet most.
Erre én is gondoltam, de nem akartam kötözködni Lacivillel:))) A másik gondolatom meg az volt, hogy az 5x2,5-es Mbcu ára majdnem annyi mint a 4x16-os Al kábel ára.
