Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
A mérések szerint egy atom kb. 1 mikroszekundumonként küld ki egy hullámsorozatot."
szal a Napban annyi atom van egymáshoz nagyon-nagyon közel, amelyek rendkívül kis időközönként postáznak, hogy a villanáscsomagokat fénysugárként látni. ok, de akkor nem értem miért a részecske gondolat, ráadásul a szakértők köréből? no persze még azt sem, mi hullámzik, ha a fény minden irányba, de egyenes vonalban terjed? csak nem az időközönkénti villanások lennének a "hullám"csomagok? na de a Napsugárban nem látom a csomagok közt lévő időközöket? ha pedig azt is meggondolom, hogy a csomagokközt lévő fény energiája csak eltérő erősségű, vagyis nincs fénynélküli mező, csak gyengébb az erőssége (kevesebb foton érkezett), akkor bizony mégis csak kell oda a foton.
szal mi hullámzik? merugye a mágneses erőtér folytonos a mágnes pólusai között. na de az atomokból kivillanó fény nem, mégha rengeteg egymás mellettiből villan is ki.
mi a helyzet a which wayjel? abban bizony meghatározó a megfigyelő cselekedete! ha nem figyel interferencia, ha figyel nincs. na de a megfigyelő másnap figyeli meg az előzőnapi eseményt! hogyan van az, hogy visszamenőleg befolyásolja a részecske nélküli hullámot?
A legmélyebbre menö felfedezésem az, hogy Lagrange multiplikátorok jelennek meg a stabil részecskék mozgásegyenleteibe, a Planck állandó is egy ilyen L. m.!
Orosz elhallgatta, hogy a 20. század elején az energétikus fizika mellett az Atomisztikus fizika is (,Boltzmenn) szerepet játszott, csak hogy idövel Mach és Einstein jóvoltábból teljesen el lett nyomva.
Én az atomisztikus fizikát hoztam vissza, amiben minden megmagyarázott, amiben eddig a fizika foga bele törött. www.atomsz.com
Az elfogadott fizikának már a tömeggel is problémája van, úgyhogy NEM tudja mi az univerzum anyaga.
A mérések szerint egy atom kb. 1 mikroszekundumonként küld ki egy hullámsorozatot. Ez nagyjából 1 millió hullámsorozat másodpercenként. Ezt a szemed már folyamatos fénynek látja.
Ha beülsz a moziba egy filmre, akkor ott kb. 30 képet vetítenek másodpercenként, és a szemed már ezt is folyamatosnak látja, pedig csak 30 kép/másodperc, nem 1 millió.
De egy fényforrás nem 1 atomból, hanem milliárdnyi atomból áll, így milliószor milliárdnyi fénydarab érkezik a szemedbe másodpercenként. A szemed ezeket nem képes követni, ezért folyamatos fénynek látja.
Persze. A hullámsorozat hosszáról lehet tudni valamit.
A hullámsorozatokat az atomok keltik.
Amikor a gerjesztett atom leadja az energiáját, az elektronfelhője átrendeződik. Az átrendeződés ideje kb. 10 nanoszekundum. Ezt a szakirodalomban radiációs élettartamnak nevezik. Ez az az időtartam, ami alatt az atom 1 hullámsorozatot kelt.
Ha a 10 nanoszekundumot beszorzod a fény sebességével, akkor kapod meg a hullámsorozat térbeli hosszát, ami kb. 3 méter. Ez a valóságban egy fénysebességgel táguló 3 méter vastag gömbhéj, aminek a közepében van a fényforrás, vagyis az atom.
A természetes fény ilyen véges hosszúságú fénydarabokból áll. Ezek a fénydarabok szállítják adagokban az energiát. Ezt eredetileg Planck is így gondolta. De aztán jött Einstein, aki az az energiaadagokból pontszerű fényrészecskét (fotont) csinált. Később elismerte, hogy fogalma sincs, hogy mik lehetnek a fotonok.
ok, akkor mi az ami a térben és anyagban fenntartja az elektromágneses sugárzás hullámmozgását? a Földön a víz a Föld mozgása miatt, v. a szél mozgatása ... miatt hullámzik. az űrhajó súlytalanságában nem hullámzik, ha nem mozgatja az ember. https://youtu.be/lMtXfwk7PXg
A kísérlet másik figyelemre méltó eredményét akkor láthatjuk, ha elérjük, hogy a fényforrás egyszerre csak egy fotont bocsásson ki. Ha csak egy rést nyitunk ki, nem kapunk sávokat, csupán összefüggő képet az ernyő mentén. Amikor két résen át egyenként indítjuk a fotonokat, arra számíthatnánk, hogy vagy az egyik, vagy a másik résen haladnak át és nincs társuk, ami kiolthatná őket, tehát úgy kellene viselkedniük, mintha csak egy rés lenne: egyenletes eloszlást várnánk az ernyőn. A valóságban azonban akkor is megjelennek a sávok az ernyőn, ha egyenként küldjük át a résen a fényrészecskéket.
