2010-2017 között négyszeresére(!) emelkedett a "Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma". 2014 óta is bő másfélszeresére. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy ennyivel több autó is van az utakon, de az biztos, hogy többen autóznak ma, mint 2014-ben. Ha ehhez képest gyakorlatilag stagnál a halálos balesetek száma, akkor összességében biztonságosabb lett a közlekedés...
Út szélén, úttal párhuzamos parkolóban álló autó mellett, ha látom hogy ül benne vezető, mindig olyan oldaltávolságot tartok, ha a mandarin kinyitja az ajtót, akkor se történjen semmi. Többször megelőztem már balesetet ezzel a mmódszerrel. Mert tényleg nagyon sokszor nem néznek szét ajtónyitás előtt. Főleg ha utas ül hátul aki nem is vezet, annak eszébe nem jutna hátra nézni ajtónyitás előtt. Ezt kivédendő az utasaimnak mindig szoktam mondani, hogy mikor nyithatják az ajtót. Ha sűrűn van megállás, ki-be szállás, vagy nincs kedvem pofázni, akkor aközponti zárral zárom az ajtókat elinduláskor. Aztán meg majd akkor nyitom, ha biztonságosan ki lehet szállni. Akkor nem nyitják rá biciklisre, másik autóra az ajtót.
Ha nem játszana benne szerepet, akkor a rendőrök nem bírságolnának a kihangosító nélküli vezetés közbeni telefonhasználatért, amely egy kezedet is és a figyelmedet is teljesen leköti. Amikor a telefonálásba merülsz bele, akkor ui. lélekben nem az autóban vagy és nem az úton jársz (a valóságban sajnos ilyenkor is igen!)!!
Nem egy kerékpárost látok úgy kerekezni, hogy a bal fülére van tapasztva a mobiltelefonja, a feje jobbra felfelé fordul, "mint a libáé amikor az eget kémleli", közben meg az út egyenesen fut előtte! Nem egy ilyen kerékpárost 70-80 m távolról kürttel ébresztek fel, amikor még van ideje hátratekintéssel felmérni a környezetét, és lelassítok mögötte, hogy legyen ideje visszarázódni "a fellegek közül" az utak és a közlekedés valóságába. Sokukat -- ha csak saját magán múlott volna -- , már rég baleset ért volna!!!
Autósban különösen "aranyos" szituáció -- mert sajnos ilyen is megesik!!! -- , amikor a mobilhasználattól nem veszi észre a visszapillantó tükörben a hátulról őfeléje közeledő autót, és ezért meri kinyitni alig féktávolságon kívül vagy már azon belül a vezetőülés felőli ajtót a kiszállás előtt. (--->Ilyenkor a megoldás: féktávolságon kívül fékezés; féktávolságon belül nyomvonal-változtatás fékezéssel kombinálva, (plusz mindkét esetben vészkürtölés)!
Szerintem ez nem a te figyelmetlenséged, hanem simán az ábra készítőjének a bunkósága. Mi lett volna, ha a főcím és alcím nem két különböző dolgot takar?
Ezzel röviden csak annyira szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy hiábavaló lesz az akár mégoly gondos és lelkiismeretes útfelújítás akár a legkorszerűbb technológiával is, ha az út a megelőzés szintjén nincsen kezelve, azaz nincsen megfelelően víztelenítve.
Azaz, a kiváló vízelvezetés és az út töltésének a lehetőségekhez képesti minél jobb és hatékonyabb szárazon tartása az utak jó állagának megőrzéséhez elengedhetetlen!!!
Ennek a 2011-es videónak mindjárt az elején feltűnt egy olyan károsító tényező, amely a legjobb minőségű utat is max. 2-3 év alatt tönkreteheti, sőt tönkre is teszi!! Ez pedig az út menti árkokban pangó belvíz, ami sokszor a vízelvezető árkok részleges vagy teljes eldugulásából, ill. az út víztelenítési (=vízelvezetési!) hibáiból adódik. Ha ez nincsen megnyugtatóan megoldva, akkor a pangó víz beszivárog az út töltésébe, átáztatja azt, melynek következtében az útalap szétmállik és megsüllyed.
Ezen az úton pedig e szerint a 2011-es videó szerint az út vízelvezető árkaiban nagyon sok víz pangott! Nyilván ez nem egy rövidke pillanatnyi, hanem egy már hosszabb ideje fennálló vízelvezetési hiányosság volt, és nyilvánvalóan ezzel is kezdődött el az út tönkremenetele olyan rossz állapotúra, mint ami a videóban is látszódik... .. .
Azért nem ilyen fekete-fehér ez a dolog. A kiválóság nem tart végig a Békés megyei szakaszon és a foltozottság sem a Hajdú-Bihari szakaszon. Nagyjából egyforma sz@r mindkét félen az út. Van 1-2 km-es szakasz ahol újra lett aszfaltozva és valóban jó. Ott aszfaltozták újra, ahol már tényleg járhatatlan volt az út.
Aránylag friss, bő féléves, 2018 nyarán (júniusban) készült képek.
Ezeken olyasvalamit látok, ami még ugyancsak nagyon is független az agyagos talajtól!
A 4212-es út Füzesgyarmat és Biharnagybajom között, a megyehatár két oldalán nézve:
<-- A 4212-es út a Hajdú-Bihari oldalon toldott-foldott állapotú
<-- A 4212-es út a Békési oldalon kiváló állapotú -->
Konkrétan az van, amit már a 3317-es (Hajdúnánás-Kálmánháza-Nyíregyháza) útra is írtam pár poszttal korábban: ott is a Hajdú-Bihari oldal a toldott-foldott, míg a Szabolcs-Szatmár-Beregi oldal a kiváló állapotú.
Azaz, Hajdú-Bihar megye a legfontosabb utak kivételével (amilyen 3502-es út is [Tiszavasvári-Hajdúnánás-Hajdúdorog-Hajdúböszörmény-35-ös főúti útk.]) elhanyagolja a 4 számjegyű utak normális karbantartását!!!
Lehet, hogy egyes csomópontok vagy utak áteresztőképessége olyan szűk keresztmetszetű a rajtuk áthaladó forgalom méretéhez képest, hogy az már balesetveszély-növekedést okoz, de mégis úgy érzem, hogy a baleseteknek van egy olyan oka is, melynek köze nincs az útépítéshez: konkrétan a közlekedési fegyelem hiánya, a szabályok semmibevétele és a szándékosan előnyszerző célzatú szabályszegések, ill. a fáradt, ittas, vagy bódult állapotban történő járművezetésről, vagy a figyelemelvonó tevékenységek (vezetés közbeni telefonálás, dohányzás, veszekedés az utassal, stb.-stb. ....) balesetokozó hatásairól van itt szó.
Ezeken pedig semmiféle útépítés nem segít, mert ilyenkor a vezetők fegyelmével, közlekedési moráljával vannak alapvető problémák!!
A halálos balesetek száma Magyarországon, csakúgy, mint az EU legtöbb tagállamban, évek óta lényegében stagnál, minimáls, nem szignifikáns eltérésekkel.
No igen, de ha nem pazarolnák évről évre a pénzt a toldás-foldásra, akkor az ezen megtakarított látszólag apróbb részösszegekből fokozatosan összejönne a pénz a nagyobb felújításokra is.
Meg aztán ha ésszel taktikáznak az egyes önkormányzatok, akkor a felújításokra összespórolt pénzekhez még szerezni is tudnak a kormányzati jóindulat megnyerésével.
Erre az élő példa a 3502-es út totál felújítása: úgy kezdtek neki, hogy Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúdorog, és Hajdúböszörmény polgármesterei összeültek egy e célra összehívott konferenciára, ahol megtárgyalták egymással, hogy melyik város mennyit tud beletenni a közösbe, majd pedig ezután az érintett kistérségek területi parlamenti képviselőin keresztül közösen felterjesztették a közös útfelújítási ügyüket azzal a kéréssel, hogy a kormány toldja meg az általuk összespórolt összeget annyival hogy mindenre elég lehessen a pénz (természetesen ehhez benyújtották az útépítőmérnökök által készített tervezeteket is, és láss csodát, a kormány megszavazta azt, hogy az összespórolt összeget a kért összeggel kipótolják, és azt rendben el is juttatták az érintett városok önkormányzatainak. A kipótolt pénzből aztán szépen felújították az érintett utat teljes hosszában, mely máig sem szorult semmilyen javításra. Ez a felújítás 2013 körül készült el.
Ez csak azt akarja példázni, hogy ez a kormány értékeli az önkormányzatok útépítési erőfeszítéseit, és megfelelően komoly szándék és tervezés esetén szívesen belepótol az ehhez szükséges pénzekbe annyit, amennyivel az érintett utak felújíthatóakká válnak.
Az egyik a balesetek számát, a másik az áldozatok számát mutatja. A kettő különbözik, nyilván a második magasabb, nagyjából 9-14%-kal, mint az előbbi. Ezek szerint a halálos balesetek túlnyomó többségében egy áldozat van - gondolom gyalogos- vagy kerékpáros-gázolás.