Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
"na de a fény hullám-részecske kettősségének semmi köze Newtonhoz. vagyis nemhogy nem bukott, de most is fenn áll."
Ezt a kettősséget Einstein találta ki. Azért mert a fényelektromos jelenséget nem tudta megmagyarázni a folyamatos hullámokkal (nem is lehet), és ezért hozta be a részecskeszerű fotonokat. De az összes többi fényjelenséget meg a fotonokkal nem lehet megmagyarázni, ezért meg kellett tartani a hullámokat is. Így született meg a kettős természet, ami egy hülyeség.
Erről ír Varró Sándor:
többek szerint a hullám-részecske dualitás (a kettős természet) logikailag emészthetetlen, és a 20. századi új megvilágítás valójában inkább sötétség.
(Varró Sándor: A fény kettős természete)
Azonban ma már ismerjük a fotoelektromos jelenség helyes magyarázatát, amely a fény impulzusos keletkezésében rejlik. Vagyis ma már semmi szükség nincs sem a fotonokra, sem a kettős természetre.
A fény egyértelműen hullám, de nem folytonos, hanem időben szaggatott impulzusokból, térben szakaszos hullámsorozatokból áll. A hullámsorozatok kb. 3 méter hosszúságúak, és kb. 7 millió elemi hullámot tartalmaznak. A hullámsorozat neve: waser, ami az angol wave series szavakból áll össze. Magyarul vézer.
"A fény nem részecske-hullám kettös, hanem csak elektromágneses hullámzás,..."
Ez idáig stimmel.
De az elektromágneses hullámokra az inhomogén gravitációs mező hatással van. Pl. elgörbíti a fénysugár pályáját. Ez tapasztalati tény, értelmetlen letagadni. Inkább meg kellene keresni a helyes okot.
A fény nem részecske-hullám kettös, hanem csak elektromágneses hullámzás, amire a gravitáció nem hat. Minden más nem tartozik a fizikához. www.atomsz.com
"A lehetőség bárkinek adott, hogy megcáfolja ezeket. A filozófia vitáknak is csak kísérletekkel együtt van értelme."
szted melyik laikus képes otthonában egy "delayed choice" kísérletet elvégezni? még a kétrés sem egyszerű, pedig ahhoz nem sok kell. (kartondoboz, két rés a dobozon, napfény, nem átlátszó, széles ragasztószalag, fotolemez, v. legalábbis egy olyan anyagú lemez, amelyen jól látszik a besugárzott napfény, és egy lencse, amellyel lelátni a doboz aljára, ahol a fotolemez van)
"A fényrészecske gondolata még Newtontól származik ... Ez az elmélet megbukott, amikor rájöttek, hogy a fény hullám."
na de a fény hullám-részecske kettősségének semmi köze Newtonhoz. vagyis nemhogy nem bukott, de most is fenn áll.
"
A fényrészecskék kihaltak, mert nem tudták megmagyarázni például:
- a fénysebesség függetlenségét a fényforrás mozgásától"
hmm. a hang is mindig uo. sebességgel érkezik füledbe, jöjjön az akármilyen távolról. pl a hangsebességnél is gyorsabb repülő hangját később hallod, mint ahogy az épp a fejed fölött van. látni látod, de a hangját megelőzve röpült az tovább. nem ismerünk, v. nem tudunk a természetben terjedő fénytől gyorsabb valamiről, ezért nem is látunk olyat, ami az általa kibocsátott fénytől gyorsabban érne ide. vagyis a fény olyan gyors, hogy nem érzékeljük a fényt kibocsátó mozgó tárgy sebességét, eltörpül a fény sebessége mellett.
szal a fény sebességének függetlensége miért függ a részecskenélküliségtől? a hang rezgeti a levegő tartalmát képező gázokat, amelyben a hang sebessége a gázok hangtovábbító sebességétől függ. következésképp hang nincs a kiterjedt üres térben, de fény igen. a tér mindent átfog, még az atomi gázok közti teret is. ha a fény hullám, amely a teret rezegteti, a gázoknak minden rezgést mutatniuk kell. így van ez? (persze lehet másik megoldás is)
"az interferenciát"
igen, hát épp ezért kettős természetű, mert úgy tűnik, hogy a hullám 1 résen részecske, két résen hullám. na de még mindég nem látni mi hullámzik, hiszen a teret kitöltik a légkört alkotó gázok! talán a gázok kerülgetése a részecske hulláma? hogyan halan a hullám a gáz állapotú atomok között, v. atomokban? ha az atomok alapból fénytkibocsátók, akkor nem kell a részecskének a gázokon át hatólniuk, alég ha egyet meglökve beindítanak egy folyamatot, amely a gázokon hullámzó mozgást vált ki, majd a fotólemezen a leadó atom részecskéje ként tünteti fel. :O
"a fényelhajlást"
tételezzük fel, fénysebességgel száguldanak a fotonrészecskék a Napból. nem kell szállító közeg, hiszen részecskék röpködnek. ezek a részecskék sötétek, nincs alapfényük. abban a pillanatban válnak láthatóvá, amikor tárgyaknak pl. atomoknak ütköznek. a világűrben az atomok rettentő aprók, tehát a rettentő apró fotonok is ritkán ütköznek azokba. viszont amikor sűrű anyaghalmazba ütköznek, láthatóvá válik az anyag. a Földön a fényt a Nap fotonjainak ütközése a földi anyagokba, pl. légköri gázokba, váltja ki. az ütközéskor az atomokról leválik egy-egy részecske. természetesen ezek a leváló anyagok fotonok is lehetnek, ha felttelezzük, hogy fotonütközéskor foton hagyja el az atomot. ezek a fotonütközések fotonüztözéseket váltanak ki, amelyek aztán világosságot adnak a Földön.
hogy jön ide a fényelhajlás?
a fényelhajlást az atomok (hiszen a fény egyenes vonalban terjed(?)) váltják ki az anyag formájához, alakjához képest. ráadásul egy galaxisnak saját csillagai is vannak, amely egy másik galaxisból érkező fotonokat (foton-foton ütközés) mintegy kilökheti saját egyenes vonalából. olyan lehet ez, mint egy futószalag, amelyikről szerkezetek bizonyos termékeket áttolnak egy másik szalagra. :O
de amennyiben a fény mégiscsak hullám, a hullám hogyan, miért, mitől hajlik? vagyis ha van egy galaxis, amelyiket én nem ott látok ahol van, mert annak fényét elhajlítja egy másik, hogyan, miért? persze az is kérdés, hogyan állapítom meg pontos helyzetét mégis, ha nem ott látom ahol van?
talán a kislyukon áteresztett vastagabb fénysugár azért lenne hajlat, mert a lyuktól szélesebben sötét és világos gyűrűalakban jelenik meg a fény? csakhogy ebben az esetben nem hosszű lenne a hullám, hanem kerek lap, v. gömb. ez a kerek lap, mint a lapos Föld rengéskor, hullámzik, mint egy gyűrve át magát a lyukon. csak ezt tudom hasonlítani a rezegtetett vízfelület hullámaival. annak is a felszíne hullámzik láthatóan. egyebek mellett a hullám fel és le mozgása a víznek.
ha a fénysugarat a sugár méretével azonos, v. nagyobb lyukon engeded, nincsenek gyűrűk, mert a fény részecskéi nem ütköztek a lyuk falába. a kisebb lyukon át akar menni az a foton is, amelyik ütközik a falnak. az ütközés eltéríti a zsúfolódott és egymást taszigáló részecskéket a látható helyekre.
"a kettős törést"
sok fényrészecske érkezik a felületre, amelyről egyrészt visszapattan, másrészt lencse hatásával megy tovább. ilyen pl. a víz. a víz felületéről a kevesebb energiával rendelkező fotonok visszapattannak és az erősebbek a vízbehatolva haladnak. természetesen nézhetjük úgy is, hogy amikor egy kristályba a fotonok ütköznek, akkor annak atomjai sajátos utat választanak a fény vezetésére, majd kilépve abból megváltozik iránya, mert felszabadul fogságából. olyan ez, mint amikor beleugrasz a medencébe, majd kijössz abból. a medencébe lekell győznöd az abban lévő anyag sűrűségét, majd kijőve felszabadultál. :O hirtelen fékezésnél a versenyautó is előrebukik. ha mész autóddal gyorsan és beleérsz egy nagyobb víztócsába, az is előre buktatja autódat, mintegy elhajlítva annak egyenes vonalú mozgását. :P
"A fény esetében pedig azonos frekvenciájú hullámsorozatról van szó."
ez hogyan lehet? a Napban (állítólag) különböző atomok vannak. a különboző atomok, különböző frekvenciájú fényt bocsátanak ki. vagyis a fény csak akkor azonos frekvencia, ha azonos anyag bocsátja ki. :P
"A fénynek van egy közege, amiben terjed, Ugyanúgy, ahogyan a hangnak is közege a levegő. De a fény esetében nem levegő sűrűsége, hanem a fényközegben az elektromos és a mágneses mező erőssége hullámzik."
mi az a fényközeg? elektromos pedig az tud lenni ami az alapállapotához képest több, v. kevesebb elektront tartalmaz. a fényközegben(?) mennyi elektron van? hová lesznek ezek az elektronok a csapódáskor? talán ezek a sötét foltok? :O
"Az interferencia független attól, hogy figyelsz vagy sem."
namost van ez a "delayed choice" kísérletek amelyek épp arról szólnak, hogy a fény hol hullám, hol részecske. pedig ezt úgy megcsinálták, hogy a foton elindult, majd létrehozták fonódott párját és az kiment a műszerből, mielőtt becsapódott volna az elindított foton. a társelektron haladt egy "folyosón" hosszan, miközben párja becsapódott. másnap, amikor megfigyelték v. nem, mert hosszú az út, a társfotont, ahhoz képest történt a fotolemezen a becsapódás. a kísérletet elvégezték, nem csak gondolat. vagyis amikor a műszerből kivezetett társfotonon megfigyelték hogy az eredeti foton melyik résen haladt át, akkor nem volt interferenciakép, részecskeként csapódott, ha nem figyelték meg hullám viselkedést mutatott.
ezért is mondják még ma is a fény hullám-részecske kettős.
"Ha foton=hf, akkor ez csak egy hullámhossznyi szakasz lehet. De ez csak elméletben részecske."
"Szerintem E. sem beszélt részecskéről, vagy igen?"
Einstein eredetileg valóban részecskére gondolt. Így írt:
Az itt kifejtésre kerülő felfogás szerint az egy pontból kiinduló fénysugarak szétterjedésénél az energia nem folytonosan egyre nagyobb és nagyobb térrészre oszlik el, hanem véges számú térbeli pontban lokalizált energiakvantumból áll, amelyek úgy mozognak, hogy nem bomlanak részekre, s csak mint egészek nyelődhetnek el vagy keletkezhetnek.
Ez nem hullámokról szól, hanem részecskékről.
"Amikor visszaáll alaphelyzetbe az elektron, kisugározza a felesleg hf energiát, ami pontosan egy "fotonnak" megfelelő energiahullám lesz."
Amikor visszaáll alaphelyzetbe az elektron, akkor kb. 7 millió elemi hullámot sugároz ki.
"De mivel a fotonok folymatosan érkeznek, az elektron oda-vissza ugrál a "héjak" között, minden visszaugrásnál kisugározva egy fotont, amit megint csak egy folyamatos EM hullának érzékelünk."
Nem ezért érzékeljük folyamatosnak. Ezt már korábban leírtam.
"Minek ide részecske egyáltalán? Itt tisztán hullámok működnek."
Teljesen igazad van. Nem kell részecske, vagyis nem kell foton. A fény hullámokból áll, mégpedig impulzusos, szaggatott hullámsorozatokból.
Ha foton=hf, akkor ez csak egy hullámhossznyi szakasz lehet. De ez csak elméletben részecske.
Einstein thought If energy comes in packets, then light could come in packets too!, he called this packets photons and now everything made sense.
Szerintem E. sem beszélt részecskéről, vagy igen?
Ha az elektron egy hullám az atomon belül, akkor miért kellene részecskének feltételezni a fotont?
Amikor visszaáll alaphelyzetbe az elektron, kisugározza a felesleg hf energiát, ami pontosan egy "fotonnak" megfelelő energiahullám lesz.
De mivel a fotonok folymatosan érkeznek, az elektron oda-vissza ugrál a "héjak" között, minden visszaugrásnál kisugározva egy fotont, amit megint csak egy folyamatos EM hullának érzékelünk.
Minek ide részecske egyáltalán? Itt tisztán hullámok működnek.
Nem kicsit, hanem nagyon zavaros. Sem a fotonról nem tudják, hogy micsoda, sem a "hullámcsomagról". Ezért beszélnek össze-vissza a hivatásos fizikusok.
"...nem a "szakaszos hullám" a foton?"
Bizony nem. A foton egy pontszerű részecske, ami mindvégig egyben marad.
A szakaszos hullám pedig az atomtól indulva gömb alakban terjed szét. Ráadásul nem folyamatos, hanem időben impulzusos, szaggatott hullám. Semmi köze a részecskékhez.
"Szerintem az atom nem szaggatottan sugároz."
1913 óta tudják, hogy az atom nem sugároz folyamatosan, mert ha folyamatosan sugároznának, vagyis az elektronok folyamatosan energiát adnának le, akkor az elektronoknak bele kellene esni az atommagba. De nem esnek bele. Az atom szakaszosan sugározza a fényhullámokat. Kb. 10 nanoszekundumig sugároz, majd kb. 1000 nanoszekundum szünet következik.
"Erről hol írnak? "
A Bohr atommodellje (1913) így működik. Ennél keresd.
"Egy hf csomagban hogyan lehet többféle f. Vagy több hf van összecsomagolva? Ez egyre gubancosabb."
A hf foton egy EM hullám lehet, amit már részecskeként is kezelhetünk.
Tegyük fel, hogy egy atom csak egyet rezeg, akkor létrejön az első piros hullám.
Ez tovaterjed a második piros hullámként, de az első piros hullám megszűnik, mivel az atom sem rezgett tovább. A két piros hullám között nincs semmi, sőt az első piros hullám meg is szűnt, már csak a második hullám terjed.
De mivel a rezgések folyamatosak, így folyamatos hullámzást látunk, de minden tovaterjedő hullámrész egy hf energiájú hullám(részecske) vagyis foton.
Kicsit zavaros... nem a "szakaszos hullám" a foton? Szerintem az atom nem szaggatottan sugároz. Erről hol írnak? Egy hf csomagban hogyan lehet többféle f. Vagy több hf van összecsomagolva? Ez egyre gubancosabb.
"A zavart az okozhatja, hogy az EM hullámot mindenhol folyamatos hullámként ábrázolják..."
Ez valóban zavart okoz. Régen folyamatos hullámnak hitték a fényt, de 1913-ban kiderült, hogy nem az. A "modern" tudósok azonban nem hajlandók tudomást venni róla. Több, mint 100 éve hibásan tanítják. Hogy miért? Mert ha a szakaszos hullámot tanítanák, akkor kiderülne, hogy a fotonra nincs szükség.
"a fotont pedig hf "energiacsomagként" (így idézőjelben) írják le, de sehol nem fejtik ki, hogy mi a túró az a "csomag"."
Hogy mi a csomag, az valóban nem tisztázott. Egyesek szerint többféle frekvenciájú hullámdarabok keveréke, ami egyben közlekedik, mint egy részecske. Mások szerint részecskébe zárt hullám. De ezek csak találgatások.
"De a foton szócikk alapján léteznie kell, mivel kísérletileg bizonyították a létezését. "
Ez sajnos nem igaz. A kísérletek mind azt támasztják alá, hogy a fény hullámtermészetű. Ezért találták ki a "kettős" természetet, mert a hullámtermészetet nem tudják letagadni.
"Ha nem létezne, valszeg már elvetették volna."
A józan ész valóban azt diktálja, hogy el kell vetni a fotonokat, de a "modern" fizika már régen átlépte a józan ész határait.
"Kénytelen vagyok a kísérleteknek hinni, innen a partvonalról."
Ebben teljesen igazad van. Én is így vagyok vele. Csak amikor sorra átnéztem a kísérleteket, akkor derült ki, hogy egyik sem igazolja a fotonok létezését. Ha tudsz mondani olyat, ami igazolja, akkor beszéljük meg.
A zavart az okozhatja, hogy az EM hullámot mindenhol folyamatos hullámként ábrázolják, a fotont pedig hf "energiacsomagként" (így idézőjelben) írják le, de sehol nem fejtik ki, hogy mi a túró az a "csomag".
De a foton szócikk alapján léteznie kell, mivel kísérletileg bizonyították a létezését. Ha nem létezne, valszeg már elvetették volna. Kénytelen vagyok a kísérleteknek hinni, innen a partvonalról.
A lehetőség bárkinek adott, hogy megcáfolja ezeket. A filozófia vitáknak is csak kísérletekkel együtt van értelme.
A fizikai atomelmélet négy féle stabil elemi részecskére, e, p, P és E, van építve, amik kétféle ellemi töltést hordoznak. A elemi töltések okozzák a kölcsönhatásokat, amik statikus erö egyenletei a newtoni gravitációs törvény és a Coulomb törvény. De a testek nehézségi gyorsulása nem egyetemes, mert a testek súlyos és a tehetetlen tömeg különbözik! www.atomsz.com
Felmerül egy nagyon érdekes kérdés. Vajon miért ragaszkodnak a "modern" fizikusok ennyire a fotonokhoz?
Mint azt több példán keresztül már bemutattam, minden kísérleti tény cáfolja a részecskeszerű fotonok létezését. Maga Einstein is bevallotta, hogy neki sem sikerült kideríteni, mik is valójában a fotonok.
Ha sem a kísérletek, sem az elméleti megfontolások nem támasztják alá a fotonok létezését, akkor mi lehet az a rejtélyes ok, ami arra kényszeríti a mai fizikusokat, hogy a végsőkig kitartsanak a nem létező fotonok mellet. Azok a fizikusok, akik más esetekben szigorúan ragaszkodnak a tudományos szemlélethez, és csak azt fogadják el, amit mind a tapasztalat, mind pedig a logika megerősít, azok a tudósok a foton kérdésében teljesen félreteszik a tudományos meggyőződésüket.
Mi lehet ennek a magyarázata?
A válasz nem túl bonyolult.
A mai fizikusoknak kötelező elfogadni az einsteini elveket. A foton fogalmát is Einstein vezette be a fizikába 1905-ben. Ezzel magyarázta meg a fotoelektromos jelenséget. És ezért később még Nobel díjat is kapott.
Bár, amikor 1922-ben neki ítélték a Nobel díjat, akkor már ismert volt a Bohr féle atommodell (1913), amely sokkal jobb magyarázatot adott a fotoelektromos hatásra, fotonok nélkül is. Vagyis kiderült, hogy a fotonok bevezetése felesleges volt, amely tévedésen alapult. Ennek ellenére Einstein mégis megkapta a díjat.
De miért nem lehet ez kimondani ma?
Ha most kiderülne az igazság, hogy fotonok valójában nem léteznek, akkor egyrészt Einstein nimbusza dőlne romba, másrészt a Nobel bizottság szakmai alkalmassága is megkérdőjeleződne.
Ez a fő oka annak, hogy a fotonoknak minden könyvben szerepelni kell, és minden hivatalos előadásban el kell mondani, hogy a fotonok igenis léteznek. Aki ettől a dogmától eltér, annak befejeződött a szakmai pályafutása fizikusként.
Sajnos ez a butítás annyira eredményes, hogy az egyszerű emberek agyában is sikerült elültetni a fotonok létezéséről szóló hibás gondolatot.
A kísérletek alapján rájöhettek volna a fizikusok, hogy az atommagban megfigyelt elektromosan semleges és összetett neutron vagy egy protonból és egy elektronból, vagy egy protonból, két elektronból és egy pozitronból áll. A második neve instabil neutron, ami egy protonra, egy elektronra és egy elektron-neutrinóra, (e,p) bomlik. Ez a magyarázat az érvényes atomisztikus fizikából százmazik!
Egyelőre csak körvonalazódik, hogy vannak a keménymagosok, az újhullámosok, a húrosok.. meg még ki tudja hány szekértábor. Ezek csatáznak a(z) (EM) mezőkön és lövészárkokban.
Sok kérdést vetettél fel. Amelyiket értem, arra tudok válaszolni.
"szal a Napban annyi atom van egymáshoz nagyon-nagyon közel, amelyek rendkívül kis időközönként postáznak, hogy a villanáscsomagokat fénysugárként látni."
Igen, így van.
" de akkor nem értem miért a részecske gondolat, ráadásul a szakértők köréből? "
A fényrészecske gondolata még Newtontól származik. Ő apró színes golyócskák keverékének tekintette a fényt. Vagyis a fényrészecske már egy régebbi gondolat. Ez az elmélet megbukott, amikor rájöttek, hogy a fény hullám.
A fényrészecskék kihaltak, mert nem tudták megmagyarázni például:
- a fénysebesség függetlenségét a fényforrás mozgásától
- az interferenciát
- a fényelhajlást
- a kettős törést
- stb.
Ezeket a fényrészecskéket keltette új életre Einstein, amikor a fényelektromos hatás problémájába ütközött. Később ezt a részecskét nevezték el fotonnak. Einstein azt gondolta, hogy a fényelektromos jelenséget csak az újjáélesztett fényrészecskékkel lehet megmagyarázni. De ebben tévedett. A helyes magyarázatot az általam leírt fényhullám-sorozatok adják.
"no persze még azt sem, mi hullámzik, ha a fény minden irányba, de egyenes vonalban terjed?"
A fénynek van egy közege, amiben terjed, Ugyanúgy, ahogyan a hangnak is közege a levegő. De a fény esetében nem levegő sűrűsége, hanem a fényközegben az elektromos és a mágneses mező erőssége hullámzik.
"csak nem az időközönkénti villanások lennének a "hullám"csomagok? "
Nem. A hullámcsomag különböző frekvenciájú hullámok keveréke. A fény esetében pedig azonos frekvenciájú hullámsorozatról van szó.
"na de a Napsugárban nem látom a csomagok közt lévő időközöket?"
Nem is láthatod, mert az emberi szem nem képes követni a felvillanásokat és a köztük lévő időközöket sem. Folyamatosnak látja a fényt.
"ha pedig azt is meggondolom, hogy a csomagokközt lévő fény energiája csak eltérő erősségű, vagyis nincs fénynélküli mező, csak gyengébb az erőssége (kevesebb foton érkezett), akkor bizony mégis csak kell oda a foton."
Nem. Fotonra semmi szükség nincs. A véges hosszúságú hullámsorozatokkal minden fényjelenség megmagyarázható.
"mi a helyzet a which wayjel? abban bizony meghatározó a megfigyelő cselekedete! ha nem figyel interferencia, ha figyel nincs."
Az interferencia független attól, hogy figyelsz vagy sem.
