Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
Az egyik főbarantás esküvőjéről került fel egy kép a FB-ra, ahol a társak kivont Kossuth-szablyával díszsorfalat állnak a párnak. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Tibor, hogy másképpen kellene tartani a szablyát. Van erről egy jó angol szócikk - Saber arch - Wikipédián. (Hátha valaki hasznát veszi egy esküvőn.)
Szóval úgy tűnik, hogy a klasszikus változat szerint: - a szablyák éle felfele van, jelezve a védelmet (meg a díszsorfal íve is szebb ebben a kéztartásban), - a hegyek majdnem érintkeznek, - általában 6-8 tagú a díszsorfal, - illik fehér kesztyűt viselni.
Egy érdekes variáció, hogy az utolsó kardos pár "elzárja" házaspar útját, és csak egy csók fejében engedik tovább - ""Kiss required to pass," and the bearers will not raise their sabers until the bride and groom share a kiss." Vagy "Before releasing the couple, the saber bearer to the couple's left gives the bride a gentle swat on her backside with his saber, announcing "Welcome to the (insert branch) Ma'am!" If the bride is in the military, this step is omitted."
Kíváncsian várom a teszt eredményét. Nagy valószínűséggel egy átlagos konyhakést simán megállít, sőt elképzelhető, hogy a penge egyszerűen meghajlík, hisz ezekben alig van anyag (van vagy 1,5 mm egy ilyen penge vastagsága).
Ránézésre ez a cápák elleni búvárláncing, a Neptunic cég Sharksuit termékcsoportja. A honlapjuk szerint rozsdamentes acél. Még ha egy igen finom láncing is, hegesztett szemekkel, akkor is jelentős súlya kell, hogy legyen. A szomszéd topikban rengetegszer volt téma a késelés. Egy "varrógép" stílusban támadó őrülttel szemben pusztakézzel még hatalmas harcművészeti tudással is kockázatos szembeszállni. Városi környezetben, rövid távolságokon meg sokszor nincs idő a lőfegyvert előkapni, vagy célratartani, vagy elégszer belelőni. Majd a szegecselt láncinget letesztelem, hogy a kést hogy bírja. ;)
Gondolom, olvastad az akció részletesebb leírását. Abban van egy példa, ahol nagytávolságról (lépés + kitörés) indul a fejvágás. Elképzelhető, hogy ebben az esetben van mindenféle beugrás, fél kitörés. (Épp csak megmozdítja a súlypontját a bal láb mozgatásához. Annyi biztos, hogy eddig nem sikerült Arlowot azon kapnom, hogy totál sületlenségeket írt volna. ;-)
Ez kimondottan érdekes szabály, hisz egy egészséges kompromisszumot biztosít a két ellentétes dolog között: egyfelől nem legyen kizárva a játékból a kéztalálat, másfelől ne lehessen túl könnyen, csak kéztalálatokkal megnyerni egy versenyt.
Gondolom, az olasz szabályok sem akadályozzák meg, ha letelik a vívóidő, akkor több pontot elért versenyző nyer, pl. 3 kéztalálat vs 1 láb. Viszont, ha az A versenyzőnek 3 pontja van (3 kéztalálat után, ettől kezdve már nem támadhatja B kezét), és bekap 1 fejvágást B-től, akkor ettől kezdve az A rá van kényszerítve a mélyebb célpontok támadására.
Nekem tetszik a szabály!
Ui.:
Pontosan ennyire nem tetszik az, hogy csupán két kéztalálattal meg lehet nyerni egy asszót. (Találatot jelent a legapróbb odapiszkálás, lappal, akármivel. Plusz a kéztalálat után a kardot át kell venni a másik kezedbe. Plusz a gyakorlóeszköz hárítólapja nem védi túl jól a vívó kezét, itt pontszerzésre gondolok, nem balesetvédelmi szempontokra.)
most olvasom az olaszok hosszúbotos versenyszabályát, és vannak benne érdekes dolgok. Pl. pontozás. Fej, test: 3 pont, minden más egy pont, kivétel a kezek, kézvadászatért
ÖSSZESEN 3 pontot lehet szerezni. Vannak még szabályok, google translator bírja, de nem minden világos, úgyhogy zargatom az olasz ismerősöm :D
A blogbejegyzésben szereplő két leírás - Arlowé és Tomanóczyé - gyakorlatilag teljesen azonos a tiéddel. Csupán pár apró különbség van: Arlow beugrással javasolja végrehajtani az akciót, Tomanóczy apró kitöréssel, plusz a kardvívásban vágással is végrehajtható ez a vívóakció, pl. belső arcvágással (ez egy kötött vágás lesz).
Arlow 1902-ben még az inquartata írásmódot használja, 1942-ben Tomanóczy már inkvartataként írja, magyarosan, külföldön persze maradt az eredeti olasz (?) inquartata (meg in quartata) változat.
Közben elkezdtem átvezetni a könyvbe a vívómester által tett megjegyzéseket. Mondanom sem kell, hogy 7-8 hónapnyi szünet után nagyon élvezetes "bogarászni" a könyv szövegét.
Erről majd több blogbejegyzés is lesz. A következő rendszerben szeretném dokumentálni az egészet:
- a vívómester eredeti megjegyzése (ezeket különálló lapokon kaptam meg), - az erre adott hosszabb-rövidebb válasz, - történt-e bármilyen változtatás a könyv szövegében.
Értem én, hogy még nem érte el a végleges formáját, de így is nagyságrendekkel többet tudhat meg az érdeklődő pl. a barantás szablyavívásról, mint a korábban hozzáférhető forrásokból. (Még emlékszem olyanra, hogy pár éve egy túl lelkes ember feltett néhány videót egy ferkós szemináriumról a YT-ra, aztán elég gyorsan eltűntek ezek a szablyás videók :-((, szerencsére én még láttam a videókat.)
"Tervezem, hogy összeállítsak egy olyan tudásanyagot, amiből egy kezdő csapat el tud indulni." Valahogy ismerősnek tűnik a dolog. ;-)
Szakmai csemege, hogy pl. össze lehet hasonlítani az utolsó bejegyzésed vívóállásait és a könyved 85. oldalán szereplő állásokat + a részletes leírást. (Más szögekből is lehet látni! Kimondottan tetszik a vívóállás leírása is.) Gyakorlatilag olyan, mintha egy virtuális szablyás workshoppon venne részt az ember. Elhangzik egy "előadás" (= blogbejegyzés), utána elkezdődhet egy szakmai társalgás az adott kérdésről (a blogon vagy itt). Élvezem!
Ui.: "Köszönöm szépen az elismerést!" Szívesen. Jó dolgokat nem szégyen dícsérni.
Köszönöm szépen az elismerést! Igazából amíg nem nyeri el a végleges formáját, nagyon nem akartam reklámozni.
A Baranta rovatba nem csak szablyás tematikájú cikkek fognak kerülni. Tervezem, hogy összeállítsak egy olyan tudásanyagot, amiből egy kezdő csapat el tud indulni. Ilyen "Baranta alapok" jelleggel. Videóanyagokkal, képekkel, cikkekkel. Persze a szablyával kezdtem, mégiscsak ez áll legközelebb a szívemhez... :)
Végtelenül galád dolog így "eltitkolni" az új blog indulását ;-))), de szerencsére sikerült leleplezni az imprialista ügynökök aknamunkáját, és a nyilvánosság elé tárni ezt a szimpatikus, érdekes és igen tartalmas bejegyzéseket felvonultató blogot.
Nagyon tetszettek a modern magyar ősvallásról (!), a közösségekről, a szektás csapatokról írt bejegyzéseid. Külön csemege a most induló szablyás sorozat!
Az erőnléti-állóképességi-stb. edzésterv pedig egyszerűen lenyűgöző, bár azt - némileg - túlzásnak tartom. (Persze itt nem az én morgásom a mérvadó, hanem a szervezeted rövid és hosszú távú visszajelzései.)
Elérhető. (Az ATV viszonylag hatékonyan feltölti a saját műsorait a netre.)
Remélem, jól írtam le a linket: www.atv.hu/videok/video-20160926-best-of-hazahuzo-2016-09-25
De ettől van egy sokkal jobb, 44-45 perces videó a YT-on: Tatai Patara 2016 May 27-29 (Feltöltő: Ferenc FairCo)
05:00 körül: Csatajelenetben, fehér turbán, sárga övsál, a társaid lándzsával.
Viszonylag hosszabb kardkocogtatás, több emberrel, de azért észre lehet venni a szablyaharcos lendítéseket, a folyamatosan mozgásban tartott pengét ;-)
17:34: Bajvívás (Janicsár vs magyar vitéz, igazlátokkal, 4 db zászlóval kijelölt területen.) Bátor a török vitéz, 0 kézvédelemmel vágott bele a látványvívásba. Szegényt még janicsár süveg(?) liffegő valamije is zavarhatta néha. A magyar vitéznél érdekes volt megfigyelni, hogy harc közben mennyire zavaró lehetett a kardhüvely!
25:05: Az aszabok átkerülnek a török sereg balszárnyára.
27:09: Sch.... vs morionos, mellvértes keresztény vitéz ellen, pár csapásváltás. (Nem tudom, hogy a többi hagyományőrző miként van ezzel, de én biztos vennék min. a vastagabb bőrkesztyűt egy ilyen össznépi pikás, kardos, fokosos stb. banzájhoz.)
A legvégén (40:36), a résztvevők felvonulása közben látszik a pannon aszabok pontos létszáma: 2 marcona, szablyás martalóc, 3 lándzsás.
Kimondottan élvezetes volt nézni a csatajelenetet! Pedig már láttam egy pár ilyet:
Kőszegi Ostromnapok, Savaria, Egri Végvári Vigasságok stb.
Én nem vagyok veled ellenséges. Se szakmailag, se emberileg. Egyszerűen nem bírom azt a stílust, ahogy írásban kommunikálsz, ezért tiltottalak le az FB-n.
Tegnap az ATV Hazahúzó c. műsorában az idei Tatai Patara történelmi fesztivált mutatták be.
Egy-egy villanásznyi időre feltűnik a topik főaszabja: - igen rövid kardozós jelenet (a bemutató csatajelenet az elkerített részen,
a nagy kivetítő melletti oldalon), - int a bal kezével a csapat többi tagjának, - felvonuláskor a janicsárok csapata mellett villan.
A reggeli ismérlést is megnéztem, de sajnos nem volt több aszabos bevágás. (Még szerencse, hogy igen jellegzetes a pannon martalócok viselete, könnyen megkülönböztethető a janicsárok ruházatától.) Pedig kimondottan örültem volna, ha a gölbasis fővezér helyett a főaszab nyilatkozott volna. ;-) (Vagy a rendkívül "béna" íjászoktatás helyett valami szablyavívás bemutató / oktatás / stb. lett volna a műsorban.)
Ui.: Kimondottan dinamikus és jól koreografált volt a török-magyar bájvívás (rövid) jelenete.
Idővel biztos sikerül elsajátítani egy olyan stílust, ami egyszerre udvarias és határozott, ugyanakkor elősegíti az érveket ütköztető, higgadt szakmai viták lefolytatását.
Ó! És még egyszer, ó! Szablya, jó látni téged errefelé.
A kérdésedre válaszolva: nem, még nem jelent meg. A helyzet röviden a következő: látva a kollegák eddig megjelent könyveit viszonylag egyértelmű, hogy a könyvem egy teljesen más koncepció mentén készült, mint a többi szablyavívással foglalkozó mű, így úgy érzem - van értelme kiadni.
Mint már korábban - talán tavaly novemberben - írtam, a könyv tulajdonképpen nyomdakész (A4-es formátumra tördelve). Decemberben ki is nyomtattam, spiráloztattam, utána odaadtam egy vívómesternek, hogy véleményezze. Januárban vissza is kaptam a "recenzenstől" [1], csupán pár apróbb észrevétele volt. (Erről a napokban írok majd egy bejegyzést a blogra.)
Annyit maradt, hogy ezeket át kell vezetni a könyvbe, itt-ott újra átolvasni, stilisztikailag javítani, A5-ös formátumra tördelni, esetleg 1-2 részt törölni. Illetve meg kell tervezni a könyv borítóját, az alapkoncepció már kész, csak kell pár nap, hogy elkészüljön a végleges változat. Nagy valószínűséggel október elején fel fogom venni a kapcsolatot a nyomdával, és akkor fog konkrétan kiderülni, hogy mikorra készülhet el a könyv.
Ui.: Eddig különösebben nem siettem, hiszen pl. Gerentsér 10+ évig írta a könyvét, Karczag György 15 évig írta a Zúgó nyilak c. regényét, és vagy ötször átírta a regényeposzt. (A klasszikus példát - azt, hogy Tolsztoj hányszor írta át a Háború és békét - nem is említem.) Tényleg kell pár hónap vagy akár év, hogy az ember kissé más szemmel nézzen a saját könyvére. (Pont nemrég olvastam Márai egy érdekes gondolatát, hogy csak egy műkedvelőnek tetszik a saját művet, ezért marad örökre mű-kedvelő ;-)) _______________________
1. Gondolatban úgy kezelem az egészet, mint egy PhD dolgozatot. Kimondottan érdekes lenne számomra egy házi védés, ami általában a témavezető tanszékén történik meg, viszonyla szűk körben. (Persze ha belegondolok, akkor nincs is igazi témavezetőm, bár dr. Gerentsér Lászlóra szívesen gondolok, mint virtuális mentorra.) Aztán következhetne az igazi védés egy elegáns teremben. ;-)
Mondjuk, van legalább 2: az igazi (limbus puerorum (kisdedek), esetleg limbus patrum (ősatyák)) meg a FB-es. (Ki tudja, hogy a jövőben hol fog még vitázni Sch.... és Simplex?) Bár közben az is lehet, hogy a pápa - meg az előző, XVI. Benedek - "bezáratta" az igazit. ;-)
