10 cm széles csak a toldásoknál, a karton alatt talán ha 3 mm van a fal és a karton között a flexibilis ragasztó így nem gáz, a gipszkarton ragasztó az lassú kötésű gipsz avval 2 cm vastag pogácsát is kibír, ha a karton és a fal között nagyobb a távolság akkor nem jó a flexibilis ragacs. Nálam teljesen függőben van a fal azon a kB 6-7 nm eren így teljesen falnak vannak nyomva a táblák.
Én a konyha egyik oldalát ragasztottam ma ,mert nagy ablak volt azt ytongal felfalaztam a régi falon 3 cm vakolat van és nem akartam vakolni az ytong falat meg amúgy is itt ott szar a vakolat ,ezért ragasztottam flexibilis csemperagasztóval ,de a már meglévő vakolatra ami teljesen függőben van,így mertem rá ragasztani .
Olcsóbb meg gyorsabb mint vakolni + csak csavarok helyét gletteled meg az összeeresztéseknél hálóval azt lehet is festeni.
A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy "szelelnek" a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak, és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt. De egyébként is ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják, és megcsinálják toldva, ami hibás. A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
- A szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
- Szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
- Az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
- Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
- A szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
- Az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifi x ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
Házon belül téglafalra szeretnék gipszkartont ragasztani, viszont még nem tudom hogy zsákos ragasztóval, vagy flakonos gipszkarton ragasztóhabbal csináljuk. Ahogy számoltam, flakonos gipszkarton ragasztóhabbal olcsóbban jönnék ki, kb 20ezer forinttal olcsóbb ez a megoldás, mint a zsákos anyag. Van valakinek tapasztalata ezekkel az anyagokkal kapcsolatban, melyikkel jobb dolgozni?
Illetve milyen tapasztalatok vannak a gipszkarton fal ragasztásával? Tapasztalható penészedés utána vagy valami probléma? És ugyan úgy kell szellőztetni utána mint a normális vakolatnál?
Apropo, van valakinek szauna epitesben tapasztalata ?
Belteri, 2-3 szemelyes infra szaunaban gondolkodom, de a kapott arajanlatok alapjan lehet inkabb nekiallok magam... Nem tunik kivitelezhetetlennek a dolog, csak par kerdes merult fel bennem.
Tetőtér beépítés közben vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy valaki tudna egy helyes hőszigetelési rétegrendet mutatni? Illetve milyen "márkájú" hőszigetelő anyagot érdemes beszerezni. Az ács aki csinálta a tetőt esküdött a Rockwool-ra, hogy csak azt. Köszi előre is.
Igen, en is igy ertettem. De akkor ha jol ertelek a hibajavitas utan a kovetkezo lesz a szitu:
glett/halo/glett + nemesvakolat majd erre megegyszer glett+halo+glett + nemesvakolat. (glett alatt a dryvit ragasztot ertem). Tehat dupla reteg glett/halo/vakolat lesz az egeszen. Mivel egesz falsikokat kell igy megcsinalni mi lesz a helyzet a sarkoknal ? Ha a sarokvedot az ember kibontja vagy ujat rak fel akkor maris korbe meg kell csinalni az egesz hazat.
(nalam nem aktualis a kerdes, mert szerencsere nem serult a felulet, azert kerdezem hogy ha esetleg egyszer gaz lesz akkor tudjam mit kell csinalni :) Koszi !
Egy hatósági bizonyítvány is elegendő lesz nagy valószínűséggel. Ehhez kell a két szomszéd kézzel írt nyilatkozata, hogy az épület 10 évnél régebben ott van. Ebben az esetben hiába van szabálytalan helyen, a fennmaradásit megkapja, karbantartást végezhetsz rajta, de bővíteni nem szabad.
Rosszabb esetben fennmaradási engedély kell rá, ehhez kellenek építész tervek (helyszinrajz, alaprajz, metszetek, homlokzatok, műszaki leirás), plusz a szomszédok nyilatkozatai.
Ha ez megvan, akkor kell a földmérő épületfeltüntetési vázrajza, a kettő együtt viszi fel a térképmásolatra az épületet.
Ha hitelt veszel fel a megvásárláshoz, a banki értékbecslő ezt kérni fogja, vagy pedig nem tudja figyelembe venni az építmény értékét a hitelbiztositéki értékben. De van olyan bank, ameliyk mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a valóság egyezzen a térképmásolattal, amig ez nincs meg, felfüggeszti a hitelkérelmet.
Ha nem lesz hitel felvéve, akkor ráérsz magad is elintézni ezt, amikor már a neveden van az ingatlan.
Meg szeretnék venni egy vidéki családi házat, és lekértem a térkép másolatot, de nem szerepel rajta a külön álló dupla garázs. A garázs az utca fronttal párhuzamosan, a ház végétől kb 5-8 méterre épült, úgy hogy a kétszárnyas kapu közepe kb szemben van a jobb oldali garázsajtó közepével. A kapu jobboldali kerítés oszlopa már a telekhatár, a garázs pedig ettől kb 2-4 méterre van (sok a bokor, fa és a lom a garázs és a szomszéd között, és nem is igazán figyeltem mikor megnéztem). A garázs hátsó fala pedig kb a hátsó telekhatár vonalában van.
A tulajdonos nem tudja mikor épült, és van e rá egyáltalán engedély. Annyi biztos a google maps szerint 2011. novemberében teljesen kész volt. Mérete kb 6x5,5 m, lapos tetővel, kb 2,7-2,2 m-re csökken a tető. Szóval nagyon valószínű 100 m3 alatti vagy nagyon közeli. Ház papírjaival minden ok, az 1987-ben épült. Az ábra nem túl méretarányos,de hasonlít.
Annyit már kiderítettem, hogy földmérő végzi el az épületfeltüntetési vázrajzot ami kb 50-60000 Ft, plusz illeték 6600 Ft.
Ezen kívül van egyéb költség?
Az építésügyi hatóságtól szükséges a fennmaradási engedély? Arról nem találtam semmi, hogy garázsra is kellene, ha igen az milyen költségekkel járhat?
Ez az, a festésnek is vannak apró fogásai, amit csak a mesterek tudnak.
Tehát leszedi a festéket, a régit !! Jó felület előkészítés kell, de ha nem sikerült és ez a jelenség jön, elő akkor pl. a teddiről át kell térni az ecsetre. Tudni kell azt is hogy a hígítás más a hengeres felvitelnél és más az ecsetesnéll is.
Sőt most mondta egy szaki, hogy minden festéshez új henger kell.
Az ilyen leszedéses hibánál a korábbi festék nem tapadt jól, pl. enyhén zsíros volt a felület, rossz volt a festék és még számos ok miatt.
"A meglévő nemesvakolatot nem lehet lekaparni és az újat felhordani?"
Lehetni lehet, de mire a végére érsz megbánod az egészet, sőt talán már az 1 és 2 nm között is.
Amúgy nem tudom melyikre gondolsz ? a klasszikus nemes vakolatra vagy a vékony vakolatra , Mind kettő nemes, főleg mert annak tekintem, de azért más.
Magát csak a nemes vakolatot nem lehet, viszont lehet az egészet a tégláig. Tehát alap vakolat + nemes, a kettő olyan 3 cm /előbb kicsít túloztam /. A letísztitott felületre mehet az új... a mi rendszerint már a hőszigetelést is magában foglalja és akkor arra mehet a vékony vakolat, ami szintén nemes és szép is ha úgy készítik.
"Adott egy 2012-ben nikecell-ragasztó/háló-dryvit vakolat rendszerrel burkolt homlokzat," semmi baj. Nyilván a rendszerre előírt vékony vakolatról van sz... ami szerinten 2 - max 3 mm.
Ezt tényleg csak hálóra lehet felvinni.
Majd bejön a képbe a nemes vakolat.
Véleményem szerint a klasszikus nemes vakolat az más.
Azt az alapvakolatra hordják fel ügyes kezű szakik.
Az alapvakolat 2 - 3 cm, ezt bekapargatják még frissen, majd jó soká felhordják a nemes vakolatot úgy 10 vagy inkább 15 mm -es vastagságban , Dörzsölik , kaparják, kinek mi tetszik.
Ezt a vakolatot a helyszínen keverik vagy zsákosan vásárolják.
Amúgy szerintem ez is a múlt, a modern vékony vakolatok kiszorítják.... de hát ezt meg ahogy az eset is mutatja, a jég elcsúfítja.
Mint írtam én javítanám és lefesteném valami diszperziós festékkel.
Előzőleg Hérával festett szobát szeretnék Dulux -szal átfeteni. A szoba egyik fala tégla, a másik gipszkarton. Az a tapasztalat, hogy a téglafalról az új festék több helyen leszedi a régit (egészen a vakolatig), a gipszkartonnál meg nincs ilyen probléma. Mit tegyek? Higítsam az első réteg Dulux festéket? Nem tudom lehet-e ... Mélyalapozzam a Hérás falat? Elvileg azt nem kell/lehet festékre kenni. Valakinek valami ötlet?
A nemesvakolatra rakott nemesvakolatnál nem látszik, hogy hol-mennyi anyag lett rákenve, foltos lesz, mert menet közben a szakik egyszerűen nem látják hol kell még rádolgozni, rákenni, megkaparni.
Nem simán fólia lenne az ablakkereten, hanem egy színes acryl-üveg bevonat, melyet a műanyaggal egybeolvasztanak.
De akkor maradhatok a műanyagnál, a lényeg, hogy jó minőségű legyen. Amúgy Gealan s9000 ablakokat néztem ki, és ezekre kaptam árajánlatot. Köszönöm a válaszod! ;)
+ JAMIE222
Neked is köszönöm a válaszod, megnézzük milyen konyhapultok vannak, és hogy tetszene a falon :)
Homlokzati szigetelés-vakolási témában kérném a tanácsotokat!
Adott egy 2012-ben nikecell-ragasztó/háló-dryvit vakolat rendszerrel burkolt homlokzat, amit egy héttel ezelőtt egy komoly jégverés megcsipdesett. Egy 40m2 felületen géppuska-sorozat szerűen vannak pöttyök a vakolaton, 100ft-nál nem nagyobb méretben, hol csak benyomódás, hol pedig csupaszon világító háló kinézettel.
Milyen módszerrel javítható ez a vakolat? A biztosító szerint csak simán rá kell vakolni egy új réteget és kész, kifizeti a 40m2 felület újravakolását.
Kérdések merülnek fel azonban ott, hogy
a, simán csak a jelenlegi vakolatra rámehet-e egy új réteg (2012-es munka)
b, kell-e rá ismételten háló/ragasztó is, majd csak erre az új réteg vakolat
c, esetleg le is kell-e kaparni a jelenlegi vakolatot és azt újrakezdeni nulláról?
Könnyűszerkezetes garázst szeretnék építeni.
Azt tudom, hogy engedélyeztetés nélkül utólagos felméretéssel épithető emberi tartózkodásra nem alkalmas épület, ha térfogata nem haladja meg a 100 m3-t gerincmagassága pedig a 4.5 m-t.
Azt viszont nem tudom, hogy a térfogatot a külső határoló méretekből kell számolni, vagy csak a belső hasznos térfogatot kell figyelembe venni.
8éve 11 milla + 3 milla felújítás, most 40 ért sem adnám.
es ez hogy jon ide? marmint ertjuk szerencses vagy, meg okos ugyes, hogy lattad ezt az ingatlanpiaci aremelkedest! en meg ha 8eve vettem volna bitcoin-t, vagy esetleg otp reszvenyt 10eve, vagy 92-ben ibm, apple akkor lehet billiomos lennek.
Sziasztok. Nem kis aggodalomra okot adó problémámmal kapcsolatban szeretném a tanácsotokat kérni. Falu elején lakunk ahol az út állapota is elég rossz, illetve a sebességet, súlykorlátozást se tartsák be az autók.
Ennek köszönhetően remeg a ház. Az út felőli kettő szobában ilyen kettő repedés vannak a födémen, mennyezeten. Illetve a két repedés végében hajszál repedés formájában elindult lefele a falon is.
Vajon mennyire ijedjünk meg? Mit lehetne tenni?
Gondoltam rá, hogy összekötöm a tűzfalakat, de sajnos fal nincs úgy hosszában középen a helyiségekben ahol ezt kivitelezni szokták. Így max. a mennyezet vakolatába tudnám bevésni a
gömbvasat. A mennyezet kettő éve lett vakolva, már akkor is ilyen repedés volt. Ami még aggasztó, hogy nem gerendák vannak a födémen, hanem födémpallók, ezek köze van kiöntve. Aminek tudomásom szerint nincs annyira nútja mint a gerendának. Félő (szerintem), hogy annyira eltávolodik egymástól két födémpalló, hogy lepottyan a kiöntés.
Nem a salak töltés a probléma, hanem az, hogy hosszányúlnak a finisz padlóhoz és beépítenek központi fűtést.
Szintenként nem egyformán fűtenek (elég, ha az egyik szinten nincs közpönti fűtés) , így kialakul a kondenz a födémbe, ami nem tud kiszáradni a párazáró finiszpadló miatt, így a salak benedvesedik és kezdi enni a fémet, ahogy írod.
Puszba a mennyezetre is felszerelnek gipszkartont, azt lefestik mosható festékkel, amin a páranyomás csak áthatól, de már kiszáradni nem fog, csak nagyon lassan.
Régen az le volt nádozva-lécezve és vakolva meszes vakolattal, délután begyújtottak, éjjelre jól kihültek a magass termek.
A fa födém esetében is ugyanezér korhadnak el a falba bekötött gerendák, vagy maga a fa koszorú, amire rá vannak támasztva, merthogy szintenként pont egy fél téglát vékonyodnak a falak, és oda elfér egy 15x15-ös koszorú.
Sok ilyen épületet vizsgáltam, a legtöbbje rossz állapotban volt. A födémek a mileneumi időkben vagy fából készültek, vagy poroszsüveg födémet használtak. A poroszsüveg födém legnagyobb hibája az, hogy föléje a padló alá feltöltés kell. Ezt vagy sittből vagy salakból csinálták. A salak kéntartalmát a nedvesség híg kén vagy kénes savvá alakítja. A vas és acél kiválóan bírja a TÖMÉNY kénsavat, de a HÍG kén(es)sav tönkreteszi. Csak kérdezem, milyen födém van az épületben?
Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat.
Akkor ha én leások 2 méterre ott már elég tömör a talaj elvileg hogy megtartja nem?
Még mindig nem értjük egymást. A fal ebben az esetben nem lesüllyed a terheléstől hanem oldalra lefekszik. Azért kell jó mélyre leásni a padló alá, hogy az megtartsa fölborulás ellen amíg a padló el nem készül. Hogy ez pontosan mekkora kell, hogy legyen azt csak talajmechanika és statika alapján lehet megmondani.
" A ház 60 éves, statikus megvizsgálta, annyit mondott, ha karban tartjuk, mèg ennyi biztos benne van..."
Na ja . 60 éves ? hát nekem az egyik lakáson nem ennyi, hanem olyan 127 éves még a boldog ferencjózsefi időkben építették. Újabb 100 év nem biztos ,hogy benne van, de az 50 az tuti.
a körút külső ive, 4. emelet udvari tehát csendes és azért világos / az mondjuk lehetne még több. egy nagy hibája azért akad. sajnos csak 54 nm.
8éve 11 milla + 3 milla felújítás, most 40 ért sem adnám.
Sajnos a kőfalalazatnál néha az injektálás sem használ, mert a fugákba kéne behatoljon.
Ha a falazat vegyes (kő és tégla), akkor ha szerencséd van, kapsz pár sor téglát, körbe az épületen, valahol a belső padlószint alatt, amit be lehet injektálni. Le kell ásni kintről vagy 25 cm és meg kell nézni, mert általában van- hiszen valahogy vízszintbe kellett hozzák az alapozást, mielőtt a falakat kezdték építeni.
Ha be van injektálva, akkor elvileg kiszárad, de az északi oldalon ez lehet, hogy egy év.
Ha vakolsz, belülről tisztán meszes vakolattal kéne (egy 25o literes keverőbe 4o kiló NHL3.5+ 8o kiló oltott mész+homok és víz) megáll a nedves falon és idővel kiszárítja, vannak mindenféle szerek is (megkötik a sót) amit a vakolás előtt fel kell vinni a falra, de drágák és bonyolult a használatuk. Az NHL az hidraulikus mész, kemény lesz tőle a vakolat. Le kell verni a vakolatot teljesen, ki kell kaparni a fugágból legalább 3cm maltert és a gúzólást be kell nyomni a fugákba is. A guzolás után szerelhetsz rá kék vakolóhalót és min. 3-4 cm vakolatot, úgy is kell annyi, hogy mindent síkba hozzál.
Kivülről is le kéne verni teljesen a vakolatot, kikaparni a fugákat, kihúzni friss malterrel és lehet szerelni kőzetgyapott szigetelést.
Ha tiplivel ebbe találsz, esélyed sincs rögzíteni. Amikor a villanyászok, új doboznak vésték a helyet, akkor a tégla, amelyiket kalapáccsal és vésővel molesztálták, el akart szökni a túloldalon. Szóval be voltam tojva rendesen, hogy az egész ház egy romhalmaz, de tobbek kozott itt is megnyugtattak, hogy anno ez volt a módi. A ház 60 éves, statikus megvizsgálta, annyit mondott, ha karban tartjuk, mèg ennyi biztos benne van...
A fő problémát az okozza (nagy valószínűséggel), hogy a falad és padlód alatt nincs talajpára elleni vízszigetelés, emiatt a falak kapillárisan szívják fel a nedvességet alulról.
Ezért jön le a vakolatod állandóan, akármit csinálsz.
Mivel gyenge lehetett alapból is a falazóhabarcs, a folyamatos talajpára még rontja az állapotát.
Mielőtt megint nekiállsz vakolatot javitani, egy injektálásos falvízszigetelést kellene körben csinálni. A kőfal miatt nem valószínű, hogy a jobb módszerű lemezes vízszigetelést meg lehet csinálni.
Ha ez a vízszigetelés megvan, akkor már lehet egyszer hőszigetelni is, addig szigorúan TILOS, mert csak tovább romlik a falazat.
2éve vásárolt családi házammal kapcsolatos aggodalmaim miatt írok.
100nm alapterületű, az épület fele kőfalazatú, másik része 45cm vastag kisméretű tömör téglából épült.
Homlokzati vakolat, de bent is nagyon szar állapotban van a falfelület 80÷a, sok helyen táskás, repedezett, szinte mindenhol ahogy kopogtatom hallom hogy szar az egész, szinte lekívánkozik a falrol. Tavaly egy festő leszinezte a homlokzatot, leszedtük a már lógó vakolatot, de nagyon vigyázni kellett, hogy le ne jöjjön az egész :D úgy vettük észre hogy ebbe a vakolatba szinte alig raktak cementet, mállik az egész, mintha csak homokból lenne. Ki lett javítva csemperagasztóval.... tudom, nem azzal kellett volna, de a "hozzáértők" rábeszéltek.. mindegy, ez van, azóta a javított felületek is repedeznek, néhol (a kőfalazatnál főleg) dobja is le magáról a fal. De nem is ez bosszant a legjobban. Hanem most hogy konvektorokat rakattam fel 2 helyiségbe is, ahogy fúrták a parapetnek a lyukat, konkrétan estek ki a téglák a falból.. néztük, a habarcs, ami elég hiányos is volt, konkrétan semmit nem rögzített, az is mintha csak valami homok lett volna, porladt, mállott szét. Én értem hogy drága volt akkoriba a cement (most is) de ezt így hogy...?? Ahogy a csávókám fúrta ki a gázcsőnek a lyukat, a fal túloldalán konkrétan kitolta a téglát, egy az egybe kiesett... Ennyire szar a falam?? Egyébként ezeket leszámítva jó kis házikó, olyan nagy repedések nincsenek. Néhol van egy kis salétromosodás, de ennyi. A kérdésem ezek ismeretében, tudom hülye a kérdés, de nyugtassatok meg, ugye nem fog egyszercsak rámomlani a kéróm? :D 2 kisgyerekem van, örölünk ennek a házikónak, és még sokáig szeretnénk, tervbe van egy újravakolás, szinezés, tetőcsere, de nem most. Valaki hozzáértő meg tudna nyugtatni? :D előre is köszi
Ha MÁR készen van akkor nem dől össze, de amíg ássák ezzel a kialakítással nagy valószínűséggel NEM ÁLL MEG csak akkor ha nagyon kis szobák vannak és keresztbe kitámasztják a falakat. Ezeket a keresztfalakat a körítőfalakkal egyszerre kell megépíteni. Az aktív földnyomás egy olyan háromszög alakú teher aminek a csúcsa van fölül. Ha a térszin terhelt akkor annak a téglalapját a háromszöghöz hozzá kell adni. Ha alul nincs megtámasztva a fal azzal, hogy mélyen lenyúlik a padló alá akkor vagy elfordul befelé a tető vonala mentén, vagy pedig konzolként kell méretezni. A földnyomásból és a térszin terhelésből (pl autó áll a ház mellé) származó igénybevételk a falon keresztül a TETŐT is terhelik, mert a falakat sarokmereven kell befogni a tetőbe, különben elfordulnak befelé. Természetesen nem lehetetlen így házat építeni, de nem véletlen, hogy így nem építenek házat. Ha földalatti lakást akarok akkor inkább kiásom a gödröt és úgy építem meg. 20 cm. vastag résfalról még nem hallottam, mert a bizonytalanságok miatt a vasalást nagy betonfedéssel kell elhelyezni (akkor a belső erők karja kicsi) és a sok vas miatt bizonytalan, hogy a beton mindenhová eljut. Az ötletet ebben a formában kéretik elfelejteni. A homoknak csak látszólagos kohéziója van, ha kiszárad akkor az oldalnyomása jelentősen megnő. Ha jelen esetben vizezem akkor a víznyomást isl valamilyen mértékben figyelembe kell venni. Ha nem 20 cm vastag falakkal épül akkor nagyon sok beton kell hozzá résfalnál.
Építkezés közben vagyunk és lenne egy két kérdésem hozzátok :)
Először is az érdekelne, hogy nyílászáróból milyen fajtát tudnátok ajánlani? Fa, műanyag vagy alu? Mi olyat szeretnénk, ami kívül antracit, belül fehér színű. Műanyag ablakra kaptunk ajánlatot, de azt mondják, hogy abból az ilyen színes fajta 1-2 év alatt elvetemedik, és csavarodik. Alu ablakra is kaptunk ajánlatot, viszont az horror áron van.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy mennyire ismeritek a konyhai üveg hátfalat? Páromnak tetszik ez a pult mögötti üveg, viszont én ódzkodok tőle, mert úgy hallottam, hogy hiába van hibátlanul kiszilózva a széleinél, a pára bemegy mögé és bepenészedik. Ő viszont csempét nem szeretne oda, mert a figába beleül a zsír, nehéz takarítani stb. Esetleg erre a problémára van valamilyen ötletetek, vagy simán mehet az üveg a falra, nem lesz baj belőle, vagy esetleg más burkolóanyag amit oda tehetnénk?
Köszönöm szépen válaszod. Igen, a jelenlegi réteg felépítés olyasmi, mint amit írtál, annyival kiegészítve, hogy a lambéria alatt teljesen be van deszkázva a szigetelés a belső oldalról. Illetve abban sem vagyok biztos, hogy a cserepek alá raktak a 90-es évek elején csapadékvíz elleni fóliát.
Már csak az a kérdésem, hogy ha fóliát rakunk közvetlenül a gipszkarton alá, a pára nem fog ott kicsapódni? Azt szeretném elkerülni, hogy a gipszkarton külső (tető felőli) részén és a fólia között alakuljon ki penészréteg, ami ráadásul nem lesz látható.
Ha jó helyre teszed a fóliát nem lesz penész ! Ez a hely közvetlenül az impregnált gipszkarton alatt van. Hogy eddig miért nem volt ?
Nagy valószínűséggel jó a ferde fal rétegfelépítése.
Azaz a képződő nedvesség a jó átszellőztetés miatt ki tud száradni.
A jelenlegi réteg felépítés :
lambéria - hőszigetelés pl. 20 cm --- átszellőzés --- csapvíz elleni fóla -- tető héjalás.
A pára az állandóan áramlik és a hőszig külső részén lecsapódik csakhogy itt nem gyűlik fel a nedvesség hanem elpárolog és kimegy a szabadba a szellőző csatornán.
Ha beteszed az a fóliát a jó helyre még kevesebb pára érkezik a szigetelés külső részére, még kevesebbnek kell elpárolognia.
" és nem látszik penésznyom sehol, nem tűnik rossznak így fólia nélkül sem a rétegrend. Attól tartok, ha alkalmazom a fóliát a penészedéssel is számolnunk kell majd."
"A boróka-tarkadíszbogár esetében csak a kifejlett, éppen rajzó egyedek ellen tudunk permetezni, mivel nincs olyan növényvédőszer, ami felszívódna a fás részbe - ami a lárvák ellen hat. A védekezést tovább nehezíti, hogy a rajzása elhúzódó, így tavasztól-őszig bármikor megjelenhetnek."
Egy tetőtéri fürdőszobát újítunk fel és felmerült egy kérdés... A ferde falat műanyag lambériával fedték (a ház 90-ben épült), amit lebontva deszkával fedett hungarocell szigetelés található. A ferde falra, a lambéria helyett mi impregnált gipszkartont szeretnénk tenni, de van aki azt mondta párazáró/fékező fóliát kellene alá tenni, van aki pedig nem tenne alá semmilyen fóliát. Igazából mivel 30 évig fólia nélkül "üzemelt" és nem látszik penésznyom sehol, nem tűnik rossznak így fólia nélkül sem a rétegrend. Attól tartok, ha alkalmazom a fóliát a penészedéssel is számolnunk kell majd. Szívesen venném, ha valaki hozzáértő megosztaná a véleményét. Előre is köszönöm.
"Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat. "
Függőleges teherre. De a homoknak (vagy más talajnak) van egy oldalnyomása IS. Méghozzá a homoknak jó nagy. Ezt hívják aktív földnyomásnak. Hogy be ne dőljön amíg kiássák az épületet addig valaminek tartania kell alul is vízszintes elmozdulás ellen. Fölül megtartja a tetőfödém, de alul csak a túlásás. A 4. metró építésénél az állomások nyílt munkagödörrel épültek, jól lehetett látni a résfalat meg a szembetámasztásokat. Előregyártott elemből ilyen épületet építeni gyakorlatilag nem lehet, csak monolit jöhet szóba. Egyrészt nehéz megoldani a különböző részek teherbíró kapcsolatát, másrészt a vízzárás legalább akkora gond.
Normális esetben a fal/alap közötti vízszigetelés a PADLÓ ALATT folytatódik!!! és a teljes épület alatt megvan. Így a talajnedvesség/pára SEHOL nem tud feljönni... az épület falaiba/padlójába.
Addig oké, hogy kinyomom bitumenes tömítővel falsíkig. A 3-3cm sáv szükségességét nem értem. Mellesleg nem is túl mutatós a 6cm fekete csík.
Szigetelni egyelőre nem tervezek, hanem majd hozzáépíteni, akkor ez a fal már belső fal lesz. Szóval csak a jelenlegi állapotot szeretném javítani/megóvni.
Takarítsd ki a rést és bitumes tömítővel nyomd ki a falsíkig.
Utána kend le kb. 3 cm-es sávban a vízszigetelés alatt+fölött is fölött a falat vizes-bitumenes trutyival.
ÚGY!!! hogy az mindenhol ZÁRJON az alap/fal közötti vízszigeteléshez IS ...
Aztán arra figyelj, hogy NE HÍDALD ÁT !!!! ezt a sávot a vizet a vezetni képes anyaggal (vakolat, glett, hungarocell, burkolat, stb.)
A lábazatra mehet az xps a vízszigetelés vonaláig (mert az xps nem vezeti a vizet!!!), fölötte pedig a hungarocell. Csak itt se hidald át magát a vizszigetelést pl. ragasztóval az xps hátoldalán.
Ez így már mindjárt értelmesebb gondolat, remélem nem haragszol meg ért, de a földbe vájt zsalu, elég nagy baromság.
Pl a derítőakna tetejét anyámnál egyedileg gyártották le, és szállították ki. Gondolom legyártanak bármit bizonyos méretig, nekik mindegy, hogy aknafedélnek vagy előregyártott vb.falnak hívod. Az aknafedőn is van nyílás kirekesztve, tehát a nyílások sem akadály. A vasalási tervet azért mindenképp statikussal kell csináltatni, figyelembe véve az emelés közbeni állapotot.
Ahol ezt megcsináltam volna ott nincs talajvíz 3 méter mélyen sem, a pincék szárazak. Fosóhomok talaj. Az igaz hogy nagyeséllyel visszaomlana, de eső után nagyjából tartja magát. Max mixerkocsi kiesik, falanként kellene betonozni házi keveréssel hogy kiásás után rögtön lehessen önteni.
Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat.
Akkor ha én leások 2 méterre ott már elég tömör a talaj elvileg hogy megtartja nem?
A többi kérdés a vízszigetelés. Ha száraz és nincs talajvíz jólenne-e a vízszigetelés nélkül?
Nomeg a hőszigetelés. Pincébe kell-e szokás-e a hőszigetelést rakni?
Hőhíd meg csak lenne mert amíg ami lentvan 2 méteren az sose fog átfagyni, de a felső fél méter meg bizonyos esetekben átfagyhat.
Pláne ha úgy készülne hogy ablakpárkány felett földfelszíni a tömör beton rész.
Illetve a beton ára, ha minden főfal egy 50nm-2-es háznál betonból lenne, + a vasalás ára akkor 15 cm-es vastagságnál még lehet megérné de 20 vagy fölötte már lehet a tégla lenne olcsóbb...
Aztán még a szennyvíz átemelő 100+ ezres szivattyúról nem is beszéltünk...
Nem is értem hogyhogy nincsenek már házgyárak, beküldeném a terveket hogy miből mekkora kellene, ők bevasalnák, kiöntenék, kihoznák aztán mint a panelházat összelegóznánk. :-)
" Képes a víz ezeken a pár cm2-es hiányzó részeken keresztül feljutni a vízszigetelés feletti vakolatba? Foglalkozzak ezzel? "
Képes bizony !
De az a mennyiség ami átjut, annyira kevés, hogy gyorsan el is fog párologni.
Tehát szerintem nem kell ezzel foglalkozni.
Rossz vagy egyáltalán nem lévő vízszigetelésnél az a probléma, hogy a víz utánpótlás mindig nagyobb mint a párolgással történő veszteség, tehát a nedvesedés állandósul.
Még mindig a lábazat felújításához lenne kérdésem. A ház egyik oldalán vakolat elég kopogós volt, közvetlenül a vízszigetelés felett, így a szigetelés felett 20cm-el levertem tégláig. A tervem az, hogy cementes lábazati vakolattal javítom ezt a 20cm-t.
Ahogy képen látható, a vízszigetelés széle kissé be van repedezve, de folytonossági hiány, vagy szakadás nincs. Képes a víz ezeken a pár cm2-es hiányzó részeken keresztül feljutni a vízszigetelés feletti vakolatba? Foglalkozzak ezzel? Lenne PVC amiből tudnék 10cm-es csíkokat vágni. és benyomni a résbe, de attól félej, hogy többet ártok mint használok vele.
"én úgy csináltam volna hogy béreltem volna egy árokásó gépet ami vékony de mély árkot tud ásni. Mondjuk 15 centi szélessségben 2,5-3 méter mélyre."
Ezt úgy hívják, hogy résfal. A baj az, hogy építés idejére a fal alsó megtámasztását vízszintes erőre a föld adja. Ezért túl kell ásni. Ha mondjuk másfél méterrel túlásom, akkor szinte biztos, hogy beomlik. a gödröt meg kell támasztani, zaggyal szokták. A majdnem biztosan jelentkező talajvízről nem is beszéltem. 15 cm-ből nem lehet megcsinálni.
"Aztán mixerkocsi és kiöntve az árkok majd az egész felület felülről."
A zagyot a beton szorítja ki, valamit kell kezdeni a zaggyal is.
"Megkötés után csak be kellett volna ásni aztán belülről kitalicskázni a földet vagyis kiásni az egészet majd kiönteni a padlót és kész is a szerkezetkész ház. :-)"
Ha sikerül és kész akkor már csak a falat kell egyengetni.
"15cm beton minimális vassal is megállna mint pincefal nem?"
A felszívódónak az a lényege, hogy bekerül a növény nedvkeringésébe a hatóanyag és eljut benne mindenhová!
A gallyban rágó-táplálkozó szú ezért >> megeszi és bekrepál tőle...
Természetesen ismerni kell azt az időszakot, amikor a szú TÁPLÁLKOZIK a növényből. Mert a már száradó hajtás esetén elkéstél, akkor már fölösleges permetezni :-(
Mivel én anno megtaláltam a részletes útmutató irodalmat a neten, hát illene tudni róla egy szakmabelinek is. HA növényorvos létére nem tud és leírja, hogy "képtelenség védekezni" az eléggé gáz ránézve.
Egy ilyen full beton "gyorsházon" én is gondolkodtam már hogyan lehetne megoldani.
Ugye én sok házat láttam már, mind szar volt, szerintetek életveszélyes is. Nos ezért gondolkoztam hogy jobban járnék ha építenék egyet. Nekem is a földbeásott megoldás jutott eszembe.
De én úgy csináltam volna hogy béreltem volna egy árokásó gépet ami vékony de mély árkot tud ásni. Mondjuk 15 centi szélessségben 2,5-3 méter mélyre.
Aztán az alaprajzot kiástam volna ilyen mélyre, persze a bejáratnál meg mondjuk a szoba átjáróknál mondjuk nem ástam volna olyan mélyre hogy valahol be is lehessen jutni. Tehát inverzbe építkeznék, nem a falakat felfele, hanem a falaknak megfelelő üreget lefele ástam volna.
Utánna dobáltam volna be az árkokba térhálót, meg felül is meg lett volna vasalva egy monolit födém kihagyva felülvilágító ablakoknak a helyet.
Aztán mixerkocsi és kiöntve az árkok majd az egész felület felülről.
Megkötés után csak be kellett volna ásni aztán belülről kitalicskázni a földet vagyis kiásni az egészet majd kiönteni a padlót és kész is a szerkezetkész ház. :-)
A környéken minden pince száraz.
Szóval ha vízszigetelés minden nélkül megcsinálnám még lehet jó is lenne. Víz, villany meg menne falonkívűl csatornába.
Szerintem jobb lenne mint egy omladozó vályogház.. :-)
15cm beton minimális vassal is megállna mint pincefal nem?
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy maradt jó pár zsák kültéri betonom. Hogy lehetne belőlük falazó habarcsot csinálni? Tegyek hozzá homokot? 25 kg os zsákhoz mit és mennyit tegyek? Köszönöm előre is :)
Aki azt írta, hogy képtelenség védkezni az hülye ehhez... a felszívodó roavarírtók korában mindne kiírható ami táplálkozik, alkalmas időben használva szert.
Még éppenséggel a tujákat támadó szú is. Éppen tavaly küzdöttem meg vele.
kártevője van, a boróka tarka-díszbogár, ami ellen képtelenség védekezni (berágja magát a kéreg alá és elnyírja a szállítónyalábokat) és kivégzi a bokrot. viszont nincs még mindenhol elterjedve. ha sok vizet kap a bokor, jobbak az esélyei (gyantával elönti a saját sérüléseit).
Ezt próbáltam, higabbra kevert normal cementhabarccsal nem az igazi. Tobb helyen is kifolyt, nagyon erosen kellett nyomni, es nehézkes volt közben a csovet is iranyitani.
Lehet hogy a stabilcem folyósabb, azzal akár jo is lehet
Van magyar tuja nem tudom a latin nevét levelei egyik fele sárga másik fele zöld ,gyorsan nő max 6 méterre + karcsú marad és magyar klímára van ,betegségekre teljesen ellenálló,de persze olyan gyorsan nem nő mint amit említettél vagy lehet venni kétmétereset csak nyilván úgy drága.
Nálunk kisebb a telek, körben a tuja sok helyet elvesz és lassan nő, ráadásul egyre érzékenyebb a betegségekre is, így a pakliban bármikor benne van, hogy kidől valamelyik. Eddig leginkább arra hajlunk, hogy valami magasabbra és gyorsan növő lombos díszfát teszünk le párat egymás mellé, ezek némelyikét 3-3.5m magasan meg lehet venni a díszfaiskolában.
Fateréknál építettek 2 szintes társasházakat ,akkor elkezdte már ültetni a tujákat,amik mára már 6 méter magasak ,már nem látnak be ,bár a telek 5000 nm elférnek a tuják.
Hozzánk ugyanúgy árnyékol a háza, elveszi a kilátást, pl eddig a napfelkeltét a teraszról nézhettem a reggeli kávézásom alatt, ennek vége. Ezekről még nem is beszéltem, mert elfogadom, hogy az építkezés velejárói. De hogy belátnak bármikor, ha akarnak... Kötelességük lett volna úgy megépíteni a házukat, hogy a szomszédokat legkevésbé zavarják, nem tették. Bár tudom, hogy nehéz mindenkire tekintettel lenni.
Szerencsére én olyan helyen nőhettem fel, senki nem látott a másik udvarába, nekem ez a természetes, ha városi gyerek lettem volna, feltehetőleg leszarnám, hogy ki néz be hozzánk. Lehet hogy ebből fakad, amit egyesek hisztinek tekintenek.
A HÉSZ ugyanúgy szabályozza az állattartást is. Mostanában nem olvasgattam, de pár éve Csillaghegyen simán lehetett volna akár lovat is tartani, pedig az elég családi házas környék. Tisztán kell tartanod, de ha nyerít, hát nyerít, a ló már csak ilyen. És akkor a szomszéd még összeteheti a kezét, hogy nem szamár. :-)
(Ott kaptam lábrázást azoktól, akik kiköltöztek a zöldbe, ami azzal volt egyenlő, hogy nyitásnak minden növényt dózerrel ki, aztán a telket a maximumig beépítették, a maradékra térkő, 10 m2 fű, meg körbe tujasor. Zöld maximum a kerítése volt.)
Nem vagyunk nudisták, de nem szeretjük, ha az életünket figyelemmel kísérik. Volt egy kialakult/megteremtett privát kis életterünk, ahová elvonulhattunk zavartalanul pihenni, és ebbe most belerondítanak. Szerinted örülnöm kellene neki?
Pontosan ez baj, egy kialakult településképbe, egyszintes kertesházak közé, hogy a bánatban engedélyezhetnek 2 szintes épületeket? Nem tudom felfogni. A HÉSZ persze szinte sehogy sem szabályoz, a szomszédokat már nem kell kiértesíteni sem, egyszer csak megjelenik a dózer és a munkások, te meg nézz és tűrj. Majd amikor meglátod, hogy bakker ez mekkora lesz, nézz és tűrj, meglátod, hogy ablakok tucatja néz az udvarodba, nézz és tűrj.
De azért persze még legyél jófej szomszéd is, de így értelmes szabályozások nélkül megalapozzák a viszonyt. Megkockáztatom, hogy ezek nem véletlen vannak így, amíg a szomszédos építkezésen forrongsz, addig pl nem a Mészáros Lőrinccel és barátaival foglalkozol, hogy mit és mennyit lop.
Még mindig az a baj, hogy a szomszéd nem azért épít akkora házat hogy kukkolhasson, viszont ha az állataid tartásával vagy árnyékolással élhetetlenné teszed a saját telkét, akkor teljesen jogosan jelent fel.
Az egész problémát nem értem amúgy sem.
Mármint ha megrögzött nudisták vagytok, vagy szerettek az asszonnyal kint hemperegni a fűben akkor igen, de amúgy nem.
Az utcán csadorban járatod a lányaid, uszodába/strandra se mentek sose?
Feleslegesen fel van fújva ez az egész történet.
De hogy konstruktív javaslatom is legyen: lugas. Mivel van váza lehet vékony a hátsó fal, nem önmagát kell tartsa a növény, nem vesz el sok helyet
Van felső része, így bár a nap besüt alá az egyik oldalról, mégsem látni be alá fentről/hátulról, de ha elég széles, akkor jut alá árnyék is, a nagy melegben be lehet húzódni alá, kerti kiülő, mittudomén.
Gyorsan megvan, egy egyszerű fémszerkezet, még csak nagyon szépnek sem kell lennie, rá valami gyorsan futó növény, ami aztán eltakarja.
Hat, ha jogi ut nem jarhato, vagy nem akarodzik, akkor alternativa utan kell nezni....nezd a dolog pozitiv oldalat, epitesz egy praktikus valamit, ami disziti az udvart. Kell tizenpar meter femcsö vagy zartszelveny, esetleg obis epitöfa valami hozzavalo beüthetö oszloptartoval, festek, vaszon...
Igazából át kéne terveznetek a kertet az új helyzethez. Nem olcsó (mármint a kivitelezés), de leginkább a te érdeked. Ez a gond azzal, amikor az önkormányzat ész nélkül (illetve csak a beruházók érdekeit nézve) módosítja az övezeti szabályozást. Minden és mindenki szabályos, csak te szívsz.
Igen, csak leválasztódik a kert egy jelentős darabja, ami telekárban kifejezve is jelentős anyagi kár. Bár ha kicsit törjük rajta a fejünket, biztos ki lehet ezt jól találni. Pl hátra a bokor mögötti részre mehetnek csirkék, kakasok, nyulak, kacsák. Ha már harc :D
sok hozzászólás között elsiklottam. valóban működhet az is. Tulajdonképpen mindegyikkel csak az a baj, hogy pénzbe kerül, nem is kevésbe. A belátást a szomszéd okozza, én meg fizethetek, hogy megszüntessem... :(
Más téma. Elkezdtem a terméskő lábazatot felújítani (sókúti mészkő) A külső réteg megtisztítása után meglepően szilárdak a kövek, tehát eldöntöttük, hogy nem rejtjük el lábazati festékkel, miegymással.
A felületét sika703w vízlepergető impregnálóval kezeltem. A fugák felújítása után ezzel az anyaggal majd még egyszer átkenem telibe.
A kérdésem a rossz fugák javítására vonatkozik, mivel volt, ahol 20cm mélyen is ki kellett kaparnom , ezt mapei stabilcem-el gondoltam javítani. Viszont nem tudom, hogy mivel lenne érdemes a beöntést elvégezni. Ehhez elérhető árú célszerszámot nem találok, működőképes alternatív ötletem viszont egyelőre nincs. Van javaslatotok?
még kb 1 év mire költöznek, most az ácsok vannak fent, de azok pont leszarják szerencsére, hogy mit csinálunk. Másik oldalra, turkesztáni szilt tettem, arról az oldalról csak kerítés magasságú átlátást kell meggátolni. 4 hónap alatt már derékmagas, tömött összefüggő bokor lett belőle.
persze járok, csak összeszaladtak a dolgok. egyelőre megpróbáljuk megfelelő növényekkel meggátolni a belátást. bár a telek benapozottságának iránya pont jó ehhez a megoldáshoz. eszembe vésem és köszönöm az ötleted
A deszka váz, hab borítás az rosszabb mint a téglafal, mert a téglát legalább a súlya igyekszik a helyén tartani. A szélnek ill. a sódernek, kavicsnak mindegy, hogy deszkának vagy betonnak támaszkodik, ugyan úgy nyomja.
Ezért írtam, hogy nem muszáj falnak lennie, hanem lehet csak egy (rács/deszka jellegű) vázszerkezet is, ami megtartja a habokat és a kavics oldalnyomását.
Az attika-falat sarok-mereven kell rögzíteni a födémhez, vagy a saját súlya kell, hogy megtartsa, esetleg hátulról meg kell támasztani, de ez csak talpas attika-falnál megbíízható.
Mivel számolni kell a szél szívóhatásával és azt sem szerteném, hogy hőhidas legyen a szerkezet, ezért kelleni fog az attika. Lesz legalább 24cm xps+geotextil és kavicsterhelés, alatta meg az sbs modifikált lemez.
Anyósomék a kerti zuhanyt oldották meg úgy, hogy négyszögben buxust ültettek, középen a zuhany. Nyilván neked ennél gyorsabban kell, de egy apácarács valamivel befuttatva szintén jó, csak gyorsan nőjön. (Leginkább vadszőlő lehet jó, mert a kúszó trombitacserje és a borostyán brutálisan terjed a kertben, hacsak már az ültetéskor le nem szabályozod őket.)
1.5mm vastag c es u profilrendszerrel nagyon gyorsan meg lehet csinalni. Arra betonyp lemezek. 15mm vastagon. A forditott retegrendnel a fodem lejtbetonjara szerelj bauder d2 -es parafekezo lemezt, amit fordits fel az attika belso oldalara, mert egy sima parafekezo folia nem lesz eleg, idovel kilyukad es atjut a hoszigetelesen a para, a vizszigeteles alatt megfagy, igy az kiszakad. Sok laposteto retegrendjet csereltem ki emiatt, pedig harom reteg nehezlemezzel volt vizszigetelve.
Ha meg jarsz erre, egy ötlet ismerös udvararol, hasonlo okbol: ö epitett egy egyszerü, derekszögü, embermagassagu falat megfelelöen tajolva, amely ugy nez ki, mintha valami regi epület maradvanya lenne. A falak altal befogott reszt lekövezte, ott napoznak a csajok. Kialakitas-diszites izles, penztarca, lehetöseg szerint.
Adott egy 80-as években épült lapostetős épület, melynek tetejét hő- és vízszigeteljük hamarosan. Mivel marad lapostetős, fordított rétegrendű szigetelést csinálunk és kellene attikát is kialakítani mintegy 40-50 cm magasságban körben a házon.
A kérdésem az volna, hogy milyen anyagot javasoltok ehhez? Nyilván nem mindegy, hogy milyen pénzmennyiséget kell ráköltenem, különben megvenném az aranyárú purenit attika elemeit.
A házunk külső falának egy kis részén ma észrevettem, hogy elkezdett a fehér vakolat egy kicsit foltosodni, olyan mintha alga lenne (legalábbis zöldes színűek a foltok)
A ház 2 éve lett kompletten hőszigetelve, 15 centi grafit ment rá, illetve sztandard műgyantás fehér vakolat.
A kérdéses rész a ház leghidegebb pontja, a ház sarkának északi fala, és pont ez egy olyan terület, amit kb sosem ér a nap, mert egy közeli cseresznyefa beárnyékolja.
Sehol máshol nincsenek ilyen foltok.
Namármost ez pont egy olyan része a háznak, amivel a felújítás előtt is volt egy kis gond, pergett a régi vakolat, kis sókiválások is voltak rajta. A fal mögött egy fürdőszoba van.
Csakhogy a kivitelező javaslatára az egész fürdőszoba rendbe lett téve, nem volt olcsó mulatság: a régi, csupasz fém vízvezetékek ki lettek cserélve többrétegű műanyagra, a fürdőszoba teljes burkolata le lett verve, ki lett kenve korrektül vízszigeteléssel és hajlaterősítő szalagokkal. Még a padlófűtés is nyomáspróbázva lett.
Szóval én azért nem tartanám valószínűnek, hogy mindezek ellenére valahogy bentről mégis nedvesség jutna ki a vakolatra, 15 centi grafiton át..
ráadásul látványos hogy csak ott foltos a fal, ahova az árnyék vetül.
A kérdésem tehát az, hogy megjelenhetnek ilyen foltok a falon tisztán külső hatások miatt? (pl túl közelli fa, árnyék, leghidegebb oldal).
Ja, és ugyanezen helyiség másik fala (nyugati oldal) tökéletesen fehér...
másik kérdésem, hogy mivel kellene ezt kezelnem? (amúgy a fa egyéb okokból ki lesz vágva)
NIIIIIINCS ilyen telepítési távolság!!!!! ez egy elterjedt tévhit ... Ajánlások vannak csak.
De valójában az értelmes emberektől elvárható ésszerűség dönt, ha gondot okoz a növényzet valakinek.
(de van a PTK-ban is néhány alaphelyzetre döntési szabály)
A le nem zárható vitás esetekben pedig végül a tévedésben lévő makacs/hülye vitázó helyett a bíróság dönt >> itéletben, ha valamelyik fél perre viszi az ügyet.
2.
A kerítésed vélhetően pontosan a telekhatáron van...
Ergo a túloldalán burjánzó vadszőlő már a szomszéd telkén van, nála nővekszik-terjed !
Ahol pedig nem lehet te vadszőlőd az ő engedélyük/eltűrésük nélkül. Neveld hát úgy, hogy NE menjen át a szomszédba, ha nem szeretnék-tűrik. Ennyike.
Az egyik szomszédom... a 4 közül éveken keresztül tépkedi a magától nőtt vadszőlőt a kerítésemről. Jobboldalt az enyém én telepítettem jó régen.
A kerítés nem egy szépség, de nekem jó. Így hagytam azt a szőlőt is ránőni. Ez a silányabb fajta, nem az ami az épületekre ráfut.
tehát ez a szomszéd és a felesége minden évben tépkedi a növényzetet, és néha bizony eléggé indulatosan. Ezek elődje úgy 15 vagy tán több éve is már a kerítéstől 50 cm .re … éppen oldalazva elfér az ember... ültetett egy sor különféle tuját. Nos a tuják bizony jól megnőttek. Nálam a fű elgyérült, kipusztult a sok árnyéktól.
A legújabb tépkedés alkalmából üdvözöltem a szomszédot és rákérdeztem, hogy a tuják visszametszésére mikor kerül sor ?
Először nem értette, magyarázni kellett, hogy van szabály az ilyen magasra nővő fáknál a telepítési távolságra. Nem tudom talán 2,5 m.
Tény viszont az is, hogy ezt még nem ők telepítették, mert csak cirka 10 éve laknak itt. Korábban az asszonyka áradozott a szép tujákról, szerintem viszont tájidegen.
No mindegy, ők féltik a tujáikat az én vadon nővő invazív vadszőllőmtől. Én meg hagytam hadd nőjön rá a ronda kerítésre.
Amúgy semmi baj nem lenne, csak egyszer véletlenül konstatáltam, hogy bizony elég indulatosak amikor tépkedik a szőlőt.
Amúgy semmi baj.. 10 hónap Londonban, 1 hónap valami nyaralóban, az a maradék egy hónap meg csak eltelik valahogy.
Tavaly pl. anyósnak új szomszédja lett és aklíma kültérit a telekhatártól 1 méterre lévő hátsófalra rakta. Ami bizony zavarta az anyósékat az udvar ZAVARTALAN birtoklásában a zajával....
Először úriember módjára szóban kérték, hogy mielőbb rakassa át egy másik helyre ahonnét nem hallatszik át és addig se használják! Nem történt semmi... zúgott a kültéri tovább.
Pár nap után írásban is FELSZÓLÍTOTTÁK két tanú kíséretében. Nem vette át, azaz kiderült, hogy nem kíván együttműködni.
Ekkor mentek a JEGYZŐ-höz a beadványhoz mellékelve a két tanús felszólítást. A jegyző ilyenkor gyors intézkedésre köteles!
Ebben az esetben 2. nap jelent meg és határozatban - azonnali hatállyal megtiltotta a klímázást, alkalmankét ismételhető és növekvő büntetés terhe mellett
- adott 30 napot a kültéri megfelelő helyre való átrakásra és a zajmérési jegyzőkönyv bemutatására
Azóta az új szomszéd nem köszön... viszont a klíma sem zajong mások udvarára.
---
Nemrég egy másik szomszédnak új bérlője lett olyan kutyával ami hangosan és kitartóan ugat, amikor a gazda nincs otthon még éjjel is. Ebből is birtokháborítási ügy lett, mert több szomszédot is erősen zavar a dolog és a kutya eltüntése nem lett megoldva a szépen kérésre és írásra sem.
Ez még húzódik, mert állatvédelmi vonalra terelte az ügyet az érintett... és a zakkanat-köcsög állatvédelmi egyesület azt hiszi magáról, hogy ő is egy hatóság.
(JÁRŐR felíratú autóval, egyenruha szerű öltözetben fenyegető fellépéssel, megfélemlítéssel próbálkoztak be, ami önmaga is jogsértés egy közönséges egyesülettől).
De a vége az lesz, hogy a kutyának/bérlőnek mennie kell, hamarosan.
Mert a TULAJDONOS-t a jegyző elfogja marasztalni, mivel nem ért a békés szóból-írásból.
------
Az ilyen ügyek ÉRTELMES emberek esetén eleve létre sem jönnek, mert ők NEM tesznek olyat ami másoknak zavaró. Vagy ha mégis, mert nem gondolták volna... akkor együttműködők és rendezik a dolgot ésszerűen.
A többiek ellen pedig nyitva a jogi út, csak jól kell használni.
Persze akadnak akik visszaélnek birtokvédleem jogával és alaptalnul lépnek fel mások ellen. Őket is a jogi útat használva lehet hárítani, ha nem állnak le a szóbeli-írásbeli fellépésre.
Vita, egyet nem értés esetén is a jogi út a megoldás...
Hát a PTK (Polgári TörvénKönyv) >> birtokháborítás fejezete.
Illik az ügyet...
Első körben szóban intézni a "normális ember"-nak tűnő megoldásra hajló "tettes"-sel ésszerű határidőt adva neki.
Az ésszerű ez lehet az azonnaltól (pl. hangoskodás, gazégetés, eszement buli) az akár több hónaposig (pl. diófa visszavágása, mert az az csak télen végezhető szakszerűen) Adot esetben kérni kell (célszerű) az illetékes "hatóság" kiszállását is! dokumentálandó az esetet.
Ha az ügy megoldása nem várható a szóbeli fellépésre vagy az már hatástalan volt vagy hosszú az ésszerű határidő. Akkor az írásbeli út a célszerű a szóbeli mellett vagy helyett. Írásban
- a felszólítás a birtokháborítás megszüntetésére, ésszerű határidővel
- plusz a jogi út (és adott esetben a kártérítési igény) kilátásba helyezése, ha nem szűnik meg Az irományt - vagy feladod postán tértivevénnyel (a JÓ azaz a bejelentett lakcímére) - vagy két tanú kíséretében átadod (átvette/nemvetteát: keltezés és aláírások) az ingatlan TULAJDONOS-ának, mivel ő felel az ingatlan megfelelő használatáért (bérlő, rokon, befogadott, vendég, stb. esetén is pl.)
A jogi út nyitva áll, akár a fentiek helyett rögtön kezdésként is ... Vannak esetek, amikor a magán fellépéstől ne mvárható eredmény ekkor eleve a jogi utat kell igénybe venni.
Ami a birtokháborítás kezdetétől számított
- 1 éven belül az illetékes Jegyző, mint hatóság - 1 éven túl pedig már az illetékes bíróság
Mivel a birtokost a BIRTOKVÉDELEM joga bizonyos estekben ÖNHATALOM-mal is megilleti. Van úgy, hogy akár erővel i sfelléphetsz a birtokod védelme/visszaszerzése érdekében.
Bővebben, google... komoly jogicikk irodalma van a birtokvédelmi ügyeknek.
Birtokháborítás az (gyakorlatilag és tömören) amikor valaki más indokolatlanul gátolja a birtokod háborítatlan-zavartalan használatát vagy megfoszt a birtoklásátol.
Megj: a jogos birtoklás (birtokban tartás) erősebb jog a tulajdonjognál is. Épp ezért a jogos birtok(lás) védelme is erős jog, adott esetben ezért megengedett akár az önhatalom (erő) alkalmazása is a birtok(lás) védelmére. A jogos birtokos pedig akár a tulajdonos ellen is védheti a birtokát/birtolását (pl. bérelt/lizingelt dolgok, a bérelt lakást is!!! akkor is ha nem fizet, mert a fizetés egy másik téma).
Egy 4 méteres már a kerítéstől ~15 méterig véd a szomszédból az emeleten állva nézelődő 190-195 magas embertől is, ha 10 méterre van a sövénytől.
- a hajnalka virág pl. egynyári :-) - az évelő futónövények is képesek akár egy nyár alatt benőni a 4 métert (vadszőlő, trombitafolyondár stb.) - 3-4 méteres előnevelt fák is kaphatók ...
---
A szabályok szerint 2,5 méter magas kerítés építhető. Az a kerítéstől úgy ~4 méterig védi a napozókat...
Üdvözletem. Tanácsot szeretném kérni tőletek A szomszédban építkeznek, a ház két szintes lesz, és mivel ablakot nyitnak felénk, fentről pont rá fognak látni a kertünkre, ahol az időnk nagy részét töltjük. Az építési szabályzatnak nyilván megfelel, így nem tudom, mit lehetne tenni. A jószomszédi viszonyt elrontani sem szeretném, mert ezt leszámítva minden oké. Járt már valaki hasonló cipőben? A HÉSZ hogy engedheti ezt meg? A környéken egyébként jellemzően egyszintes házak vannak, szóval értetlenül állok előtte.
Ragasztók eltávolításához nekem a hajszárító és gyógyszertári benzin vált be a legjobban. Átmelegíted amit le szeretnél szedni, lehúzás közben is folyamatosan melegíted, majd ha lejött benzinnel letörlöd a ragasztómaradványokat. A törléshez papírtörlőt érdemes használni és sűrűn cserélni, így nem keni szét a ragasztót. Ezzel a módszerrel még a barna ragasztószalagot is le lehet szedni, ha nem évek óta van rajta valamin. Hőlégfúvót ne használj, mert az simán megolvasztja a műanyagot.
A papír fóliából is többféle van, létezik olyan lengyel gyártmányű, ami nem ég rá.
Mellerud termék, fém dobozba van.
Bekened egy kis ecsette, rajta hagyod 1o-15 percet, lemosod vízzel, aztán megismétled. Készits egy fenyőfa éket, azzal súrold ha ha nagyon ráragadt.
Fa ablakoknál használunk egy drága átlátszó fóliát, amit a szerelésnél ráhúzúnk. Az 6 hónapig rajta lehet és nem ég rá. 1 méteres tekercsbe veszem és felvágjuk 1o cm szélesre.
A festesnel papír szalagozunk, az könnyen lejön egy kis vízzel, de lehet kapni egy kali szappanos oldatot, az általában levesz mindent. Egy 3decis fém flakonba van, írja rajta, hogy a ragasztó leoldására való. Barkács nagyárúházba kapsz.
Nekem a legutóbbi mesterrel végeztetett festésemnél 53 nm -es lakásnál a festendő felület kerek 200 nm volt. Durván az alapterület 4 x -es a festendő felület.
1 fő végezte 5 napig. Kapart, glettelt és festett.
Kifizetik az összeget, ha tökéletes munkát követelnek.
Az alapozás után is kijön néhány hiba, aztán az első réteg festés után is.
Így ez egy lassú folyamat, oda kell figyelni, mert a lámpák felszerelése után minden pici hiba meglátszik.
A szalagok eltávolítása után az összes nyilászáró körül jár sziló, amit vissza kell törölni és ecsettel le kell festeni.
Körbe a faliszegőket is. Aztán jön a takarító cég, mindent kivikszól, utánna még 1-2 nap átnézni mindent.
Aztán a bútorozás után is vissza kell menni két embernek pár órára. Nagyrészét az épületeknek be is bútorozom, nincs kire kenni az utólagos sérüléseket. De itt minden egy csomag, az alaptól a külső rendezésig, inkluszív kerítés. Anyagostól.
Eladásra készült épületeken ugyanez a munka 1 hét, max. 9 nap. 5 embernek, de ha a 1/4 kifizetik, akkor már megéri.
Lényegtelen. Festés felületének nagyságrendje belőhető az alapterületből. 180m2 hasznosról volt szó. Az alapterület 2,5-3x-sa a festendő felület, nagyságrendileg.
Értem én, hogy miről van szó, de számold ki. 10ember 4 heti fizetése mennyi tokkal-vonóval, minden kutyfülével? 4 millió? 5 millió? + a vállalkozó haszna. Azért ennyibe nem kerül egy nagyobbacska családi ház festése, glettelése, élvédőzése, akrylozása, felületvédeleme, anyaggal, meg mindennel, ami csak létezik.
A festőmunka ennél haladósabb. Egy 180m2-es ház kb 450-550m2 festendő felület. 10 embernek töredéknyi idő kell ehhez, hogy mindennel együtt kész legyen.
Nekem az vált be, hogy a csempékre tettem egy 2 cm-es XPS lapot, rá egy 25 mm-es OSB lapot, majd ezt 4 helyen cseréplécekkel kitámasztottam a szembe lévő falon.
De nem ezek a dolgok tartják a helyén a csempéket, ha mögötte matatnak, hanem az imádság :-))
Ragassz fel a csempékre (gyönge akrillal/szilóval) egy darab bútorlapot/deszkát/osb-t amíg fúrsz-faragsz mögötte. Csökken ez esélye, hogy ki/meg ütöd véletlenül... és eltörik.
10cm-es tégla válaszfal, mindkét oldalon dryvit hálózva. Kissé messze van a falban a könyök, épphogy kiér az excenter vége a csempe fölé, nehézkes a szerelés. Fél éve ki lett cserélve az egyik excenter. Most újra vizes a fal a túloldalon, meg sötétedik a csempe ezen az oldalon is. Valószínűleg a másik excenter vagy ugyanaz.
Meg akarom bontani, hogy jobban hozzáférjek, de nem a szép oldalt akarom, hanem a túloldalt, ott egy kamra van.
Kimérem, hol van a csap és finoman kibontom a falat, úgy jobban lehet dolgozni, meg talán lehet igazítani a műanyag függőleges ágon.
Ok, nyilvan te benne vagy napi szinten a szakmaban, en meg jo idoben epitkeztem (valsag alatt, akkor azert mashogy volt a munkaero kereses).
Egyebkent ott tartok hogy a javito gletteles/festest magamnak csinalom, mert nincs kedvem honapokat varni mire valaki meltoztatik idejonni es aranyarban kiglettelni partiz negyzetmetert. Rajottem hogy nem ordongosseg a dolog, de nyilvan sokkal lassabban csinalom mint egy profi festo.
Egy emeletes, 18o nm hasznos felületű házat, ha jól van falazva és vakolva, 4 hétbe telik 1o embernek kiglettolni és lefesteni (napi 1o órában), de úgy, hogy egyetlen hiba ne legyen benne. Ebből a 1o emberből 6 kell tudjon glettolni, olyan színten, hogy csak a sarkokat kell kicsíszolni. A gipszkarton mennyezetet és a falak találkozását kvázi lehetetlen hibamentesen kiglettolni, oda kell szerelni egy maszkoló profilt. A festést géppel csináljuk, ahhoz minden ablakot, ajtót és falicsempét le kell fóliázni. A legjobb minőségű STO festéket használom, mert az annyira matt, hogy nem látszik a pici hiba a falon.
Ez mit gondolsz mibe kerül? Amikor csak a maszkoló szalagból három bax veszek és a mennyezeti profilokhoz kb. 9o flakon akril szilikont.
De mondok mást: felszerelni egy parketta faliszegőt tökéletesen, sokkal több munka, mind a burkolás.
Minden ami látszik egy laikus szemmel is, azt nagyon szépen meg kell csinálni egy ügyfélnek, aki fizet.
Egy látszó betont meg lehet csinálni öntésből, van egy picit ipari hatása- de meg lehet bolondítani egy texturával, erre elég sokan vevők, de akár le is lehet festeni.
A negyedébe kerül, mind glettolni. Lassan beburkolni a belső falakat előregyártott panelekkel olcsóbb leszt mind a glett és a festés.
Azon kivül, a gyengeáram, a klíma (1000nm hasznosra most fizettem ki 9oe eurót a négy külső egységre és a fogyasztásuk 20KW), a szellőztetés, az ilyen- olyan fal és mennyezetfűtések beépítése olyan drágák lettek, hogy elviszik a költségvetés 4o%-át. Nem beszélve a karbantartásukról. Minden szakági kivitelezővel karbantartási szerződést kell kötni, másképp garancia nincs.
Ezért érdemes a földbe betenni a házat, akkor legalább klíma nem kell.
Ki kell találni valamit, mert munkaerő nem lesz. Vagy annyira drága lesz, hogy a legmódósabb ügyfél sem tudja kifizetni.
1. Zsalut berelni nem olcso multsag, tovabba azt a zsalut nem fogod szetvagdalni, hogy minden attores benne legyen. Persze lehet egyedileg gyartatni, de annak a koltsege gondolom a tobbszorose. (mutass egy acsot aki egy mm pontos terv alapjan zsalut fog epiteni neked _olcson_). Latszo beton feluletekhez csak tip-top, gyari hejakat szokas hasznalni, szinten nem a legolcsobb dolog a vilagon.
Masreszt a beton baromi draga, nem vagyok naprakesz, de anno a beton reszek sokkal dragabbak voltak a teglanal. Sokkal. (anno = 3-4 eve)
A lenyeg hogy szerintem nem lesz szignifikansan olcsobb a beton fal mint a tegla. Ertsd jol, nem a fele a koltseg (meg akkor sem ha vakolat/glett/festes koltseget is raszamolom) Megegyszer kiemelem hogy szerintem, nem ebben dolgozom, csak epitettem egy hazat :)
2. Ez izles kerdese. Reszemrol biztos az ereim vagdosnam egy hazban ahol minden felulet szurke beton.
3. Ezt lehet reprodukalni teglaval is.
4-5: ok.
Ami viszont a lenyeg (persze ez is szubjektiv):
- fene akarna 4m-es belmagassagban lakni. Volt hozza szerencsem tizensok even keresztul, nem hianyzik. 283 most a belmagassag es tokeletes. Letrarol szerelek barmit a plafonon, kenyelmesen, nincs olyan erzesem hogy dzsoki juing eloszobajaban maszkalok.
- nem akarok a fold alatt lakni
- vizszigeteles kritikus resze a tervednek, egy apro pici hiba es maris uszik es/vagy peneszedik az egesz.
- nem ertem ezt a "3 het alatt kesz a betonfal" dolgot. Nalam ketszer ennyi negyzetmetert kb netto 2 het alatt falaztak fel, a leggyorsabb es leglatvanyosabb resze volt az epitkezesnek. Idealis esetben elkepzelheto hogy a sajat tervedet par honap alatt felepited, de NEM azert mert annyival gyorsabb a beton. Manapsag az van hogy honapokat / fel eveket varsz barkire hogy meltoztasson megjelenni, dolgozni.
Szoval nem tudom. Mintha mindent alarendelnel a gyorsasagnak / hoszigetelesnek, de szerintem oriasi kompromisszumokat kotsz teljesen feleslegesen.
1. Könnyű megépíteni: zsalu, vasalás, beton. Ez max. 3 hét. A látszó betonnak megvan a technológiája (de csak belülről kell látszó legyen). A villanyszerelést be lehet tenni a zsaluba. Vízszerelést ki lehet úgy alakítani, hogy a belső falakba szereled, amelyek hangszigetelt rétegelt fa modulokból állnak. Én készitettem ilyen elválasztásokat, könnyű megcsinálni egy asztalosműhelybe rajz szerint és beszerelni is egyszerű.
2. Nincs építőtelepi kikészitési munka : vakolás-glettelés, de még csempeburkolás sincs.
Festeni se kell. Van mikrocement és paldóburkolatok, valamint aljzatbeton is. De az nem munkaigényes (az aljzatbeton 1 nap), a többit sk meg lehet csinálni.
3. Nagyon kevés fűtési energia kell, ezt meg lehet oldani elektromos árammal, vízmelegítést úgyszintén + napelelemekkel.
4. Nincs fa tetőszerkezet, a beton tetőre elég egy egyszerű fa vázat késziteni a külső szigetelésre és lehet szerelni rá a lemezburkolatot.
5. Nincsenek bonyolult részletek, aminek a hőhidasságát nehéz kiküszöbőlni.
Itt folyamatosan azon agyalnak, hogy miként lehet olcsón házat építeni, aminek a fenntartása is olcsó. Hát így.
Persze ehhez kell egy jó kivitelezési terv. Pl. minden áttörést be kell tervezni a zsaluba.
Ezekről a szintekről jut eszembe ,akadtak sváb házak felénk nem is kevés 1945-ben épültek ,onnantól kezdve mindig volt egy kis cement vagy tégla hozzá építettek egy egy helységet és vagy le kellett vagy fel lépni egy lépcső fokot ,ahogy ment az ember a házban egyre hátra úgy csökkent a belmagasság ,szerintem ha még egy két helységet hozzá tettek volna az utolsó szobába tuti úgy kellett volna bekúszni :D
Faterék is anno egy ilyet vettek ,csak a telek miatt 5000 nm a ház le lett dózerólva ,a ház az olyan volt amilyen viszont a boros pince az tipp topp volt szerintem az öreg ott lakhatott a házba csak wc-zni járt be :D
Olyan KELL amit HOSSZÚ csőre terveztek azaz van kellő nyomása is !
A legtöbb komplett WC elszívó cuccot ugyebár CSAK EGY falvastagságra és esetleg egy rövidke csőre van tervezve. Ezeknél nem jön létre a szükséges nyomás, ezért >> csak helyben keverik a levegőt, ha mégis hosszú cső kerül melléjük.
Kicsitt off a téma, de remélem lesz hozzáértő itt is.
Segítséget szeretnék kérni elszívó ventilátor kiválasztásában.
A 1,5m2 alapterületű WC elszívását szeretném megoldani utólag.
Sajnos a födémen nincs lehetőség átvinni a tető felé a csövezést, mert felette is lakótér van.
Csak úgy tudom kivezetni a levegőt, hogy az oldalfalra teszek egy elszívó ventilátort és a mennyezet alatt vízszintesen kell csöveznem (majd az álmennyezet eltakarja a csöveket) összesen kb. 6 méter távolságra.
A rendszerben lesz egy elszívó ventilátor, 3 db 90 fokos ív, pillangó szelep és egy szellőző rács. 100-as merevfalú műanyag csővel tudnám megoldani a rendszert.
A viszonylag nagy ellenállást (csőhossz és több ív) figyelembe véve az alábbi ventilátorokat találtam:
"A lépcső tényleg egy kompromisszum és nagy helyet is foglal."
Ez is egy felfogás. Viszont az én mikro környezetemben a lépcső alja mindenütt hasznosítva van.
Hol WC , hol különféle tárolók vannak alatta.
Maga a lépcsőzés néha terhes, néha eleve lehetetlen.
Hab a tortán az az építészi vizionálás, hogy nem a kétszintes belső az üdvözítő, hanem az azonos szinten lévő egy esetleg kétlépcsőfokos eltolás.
Ilyen ben is volt szerencsém tartózkodni, a tulaj egy idő után annyira ráunt hogy inkább eladta az ingatlant.
Pedig micsoda szavak voltak mellette.... hogy a tér dinamikus megbontása . Lehet szavaknak szép, de mikor naponta 78 x kel hol fel- hol lelépni, akkor lépkedjen ott az építész, lehetőleg bottal.
Nos a lényegre tapintottál. Bizonyos életkor felett a lépcsőzés nagyon terhes tud lenni. Vagy eleve lehetetlen.
De ehhez azért közre játszik a gazdaságosság is, mert eleve értékes telken butaság elterpeszkedő földszintes házat építeni.
Értékes telek ! pl. Bp közepétől max 10 km -re csak , majd csak ilyenek vannak.
Az Örsvezér tértől egy köpésre láttam 25 éve egy elterpeszkedő építkezés. Egy lapos elterpeszkedő ház... gondolom az akkor tulaj magabiztosan meg volt győzödve a koncepciója helyességéről. Mit tesz a sors, azóta már építik a házra a második lakást az emeletre, sőt a tető is úgy készül , hogy az is beépíthető. a telek cirka 1000 nm-es én úgy nevezem másfeles.
korábban nemzedékeken átívelően a 200 négyszögöl- a 700 nm dívott. Ezek között akadt néha egy -egy másfeles, azaz 1000 nm körüli.
Tehát a lakáson belüli szint különbség egy furcsa hóbort, sok későbbi nehézséggel, az emeletes ház viszont egy gazdaságossági kérdés.
Más . Volt szerencsém a gyerekkorom egy részét egy hatalmas ingatlanon tölteni.
A telek : utca front 40 m , mélység cca 60 m olyan 2400 nm, anno 800 négyszögölként emlegettük.
Rajta egy 140 nm-es elterpeszkedő ház, ami úgy 3/4 -esen volt csak kész.
60 éve egy feltörekvő település volt, sajnos az etnikai átrendeződés miatt az értéke majd nullává vált. Ez majd Mo. közepén van.
A lépcső tényleg egy kompromisszum és nagy helyet is foglal.
Egy kényelmes és funkciónálist megoldást ki lehet találni, hogy ne látszodjon.
Lassan mindenki autóval vagy biciklivel jár.
Pl. nem készitessz bejárati ajtót a házba, csak a garázsból lehet bejárni, a garázson van egy oldalajtó, a garázs a szélfogó. A garázsba vezető bejárati ajtót beteszed a ház egyik sarkába, utánna be van építve a padlószintig egy hosszú rámpa, amit eldugsz pl. egy szoba falával vagy polcokkal-szekrényekkel, a rámpa egyenesen a nappali-konyhába visz, így belülről nem is látszik, hogy le kell menni a padlószintre.
Azon a rámpán lehetne közlekedni tolókocsival is.
Amúgy egy 15x7.5-es alapterületbe gondolkoznék. Az egyik hosszú felét dél fele fordítva.
Nagyon extrém, de ha még egyszer házat építenék magamnak, beépíteném a földbe.
Egy olyan lemezalapot készitenék, a padlószintet bevinném fagyhatár alá, az egész ház monolit betonból lenne, a tető is. A belmagasság lenne vagy 4.2m, plusz a tető- kb. 25 fokos sátortető, ami belülről látszó beton. Az ablakok parapetmagassága lenne vagy 14ocm, ez kb. 1ocm lenne magasabb kivül, mind a rendezett terület szintje. De magassak lennének, legalább 2.4 méteresek, konzolba szerelve a hőszigetelésbe. Minden szerelést beépítenék a zsaluzásba. Kivülről 3ocm a legjobb homlokzati kőzetgyapotból- a tető is, a lábazatra és az alap alá meg 25cm XPS. A szobák mennyezetét a tetőn zárnám le, az egész belső beosztást hangszigetelt rétegelt fa elválasztó panókkal oldanám meg, kimerevítve a betonfalakhoz és a tetőhöz. A külső hőszigetelésre felragasztanák 1.5 cm vastag klinker lapokat, a tető horgany lemezből lenne. A ház mérete max. 11o nm, plusz egy dupla garázs a talaj színtjén. A külső és a belső szintkülönbséget belső lépcsőkkel oldanám meg, azt is látszó betonból. A padló finisze mikrocement. Talán a halószobák külső falát is rétegelt fa panókkal burkolnám, a vizes blokkok külső falait mikrocementtel. Fűtés és melegvíz villannyal, a tető déli síkján napelemek. Futassa meg valaki, hogy ez mennyibe kerülne, mert 2 hónap alatt meg lehet építeni. És gondolkozzon el azon, hogy egy ilyen jellegű építményen hol van hőhid.
Ha nem akarsz tovább bontani, hogy bilincset tudjál tenni a kivésett részbe, akkor az eddig kibontott nyílásba nyomjál dűbelragasztót. De gondold át alaposan a dolgot, mert ez a ragasztó nagyon jól megfogja a csövet, de ha egyszer újra ki akarnád bontani, akkor nem lesz vidám az arcod :-(
(Az ilyen dűbelragasztókhoz mindenképpen keverőszáras kinyomócső kell!)
Fszt-s kényelmesebb, valamivel drágább és a nem használt szobák valamivel nehezebben lezárhatók (az ember csak be-be téved stb.). Viszont az emelet némileg szigeteli a földszintet.
Köszönöm az eddigi tanácsokat, nagyon hasznosak és tanulságosak voltak!
Még egy dolog érdekelne:
EGY SZINTES VAGY EMELETES?
Az egyszintes jobban tetszik, kevésbé balesetveszélyes a kisgyerekeknek, viszont nagyobb területet foglal, ami egy kisebb telken nem annyira szerencsés, és talán nem annyira variálható, valamint, amit sokszor mondanak a szüleim mostanában, hogy ha kirepül a gyermek, akkor az emeletesnél az emeletet nem használod úgysem, le tudod választani, zárni, és kész. Valamint az emeleteset jobban el tudod osztani, kényelmesebben lehet benne talán élni. (fent 3 szoba + fürdő + WC) (18mx55m telekről van szó, és egy 4 hálós, 2 fürdős, 2 WC-s, nappalis-konyhás 150m2-es házat akarunk építeni)
Ilyesmire gondoltam. De lehet költségekben olcsóbb a tetőtér beépítés.
olvasd el amit írtam, lejjebb kell hagyni a tolóajtónal a külső terasz síkját.
Az az ajtó rétegelt fából készült. Az Alu és PVC ajtónál nem, de annál is meg kell oldani a vízszigetelés felfordítását a tokozatra. Ezért mi a toló-bukó ajtó alsó tokját 11omm magassra készitjük nem 82-re.
Csináltass részletrajzot a tervezővel, mert a tolóajtó alatt mindig be fog hatolni a nedvesség, ha a víz nem is, de a parketta az ajtó sávjában tönkremegy. Aztán a végén tólóajtó alsó tokozata is (nem küszöb, mert az tartja a sínrendszert).
Ezt nem egy olyan részlet, amit a nettről össze lehet szedni.
Nekem az a véleményem, hogy az lábazat felemelése mellett, a külső terasz betonpadlóját a tokozat alsó éle alá kell önteni, legalább 8 cm-rel és oda valami lábakon álló burkolatot kell szerelni, a deck pont erre való, de van műkőlap is lábakra szerelkető.
A terasz vízszigetelését fel kell vezetni a tokra, létezik erre spéci aluprofil.
El fog ázni az EPS és nemcsak a szigetelő képessége megy tönkre, hanem alatta a tégla sem fog kiszáradni, idővel meg is tud majd fagyni, széttörhet megrogyhat a ház is... Nyilván ezek évek alatt és a legrosszabb lehetőségek, de a terveken 1000%, hogy nem így szerepel...
Az alsó sor EPS-t vissza kell bontani, és ahogy írták előttem a falat kell víz-szigetelni, majd rá 30 cm magasan az XPS és fölé visszamehet az EPS. Az XPS vízálló az EPS inkább szivacs és tönkre is megy bele ha rendszeresen ázik...
Így már érthető. Én azt mondanám, hogy csináljátok meg rendesen. DE, hol a lábazati vízszigetelés? Az alsó sor EPS alatt biztos nincs, mert át van dűbelezve. A lábazati vízszigetelést fel kéne vinni a járdaszint fölé 20-30cm-t, az XPS-t meg rá, hogy 10-15cme- magasabb legyen a teteje, mint a vízszigetelés teteje, hogy a vízszigetelés fölött még meg lehessen dűbellel is rögzíteni.
A képen az a tolóajtónk. Annak a küszöbjének a szintjéig kell felemelnem a járda szintet. Így a járda már nem az XPS, hanem az EPS mellé fog kerülni. Gondoltam, hogy az EPS-re felviszek egy vízzáró réteget az indító profiltól a járda szint fölé 5-10 cm magasan. Illetve a vizet ami a vakolatra esik egy vállal kivezetem a járdára cseppentővel. Erre nem találtam sehol megoldást, azért is kérdezem itt, hátha már találkozott valaki ilyennel.
Nem teljesen értem. A fényképen az XPS az alacsony parapetes ablak párkányáig fel van víve. A járdád bele fog lógni az ablakba? A fénykép alapján - nem ismerve a részleteket- nem látszik a probléma.
Segítségért fordulnék hozzátok. A házunk most készül el, a szigetelés fenn van, glettelés lesz a napokban. Adódott egy probléma, mégpedig, hogy a járda magasabban lesz, mint az XPS szigetelés. Milyen megoldással lehetne ezt megoldani? A terasz, és a járda nagy része mind erre a síkra esik.
Értem amit írsz de akkor az EON miért nem akar szolgalmi jogot az elektromos kábel lefektetéséhez?
A nyél 120 nm2 és útként van nyilvántartva ezt nem lehet eladni mert akkor megszűnik a bejárás az építési telekre! Ebben az esetben is így van ahogy írtad?
Már csak azt nem értem, hogy amikor 2002-ben megosztották a telket miért kellett a nyelet külön hrsz-re tenni?
Azért megkérdeznék egy szakit, nem biztos, hogy nem lehet jelzálog alatti telkeket összevonni, mivel minden más marad, csak a neve (2 HRSZ-ből az egyik marad) változik meg (szerintem kb ugyanaz mintha közben átneveznék az utcát...)
Mi most építkeztünk. Hagyományos 30 cm-s vázkerámiából rajta 20 cm grafit reflex, a lábazatit a benti padlószint alá vittük 80 cm-t ez 20 cm XPS lett, mindenhol padlófűtés van (és mennyezet fűtés/hűtés). A padló alá én 16 cm grafitos EPS100-at raktam, de ki kellet vagdosnom több helyen és XPS kockákra cserélnem, mert miközben raktam a 3 réteget, rá kellett mennem az előzőekre így huppogós lett, ezért legközelebb csak 2 rétegben raknék, de fehér EPS150-et legalább.
Ilyen szigetelés mellett én értelmetlennek láttam az Ytong Start-ot így nem raktunk, mert nem is bíztam volna még a tégla alá sem a tartó szilárdságában, főleg Silka alá én tuti nem raknék. Inkább sokkal stabilabb legyen a ház, mint néhány tizedet hozzon a mutatókon, mert érzeti különbség 0 lesz.
30 C°-os előremenővel fűtünk, de sokat kikapcsol a villanykazán még így is és 22 C°-van bent közel 20 C°-os fal-hőmérséklettel. Laminált van mindenhol csak a fürdőkben van csempe, azért van érzeti különbség a kettő között, a csempe melegebb, ha fűtünk és hidegebb, ha nem, de még így is mezítláb szaladgálnak a gyerekek :)
Az EPS100 és ettől felfele (150,200) hívják lépésállónak, de valójában mindbe belesüpped a lábad, az XPS-be is, (de a legkevésbé) padig az már 300-as.
Nem lenne rossz de bankhitel miatt már mindkét telek jelzáloggal való megterhelése folyamatban van. Múlt pénteken írtuk alá a hitelszerződést!
Nem hiszem, hogy ebben az esetben meg lehetne oldani!?
Egyébként el tudod képzelni azt amit a vízmű kér? Ezzel elmegyek egy ügyvédhez tuti körberöhög!
Nem tudom, hogy mennyire fér el ebben a topikban de mivel az építkezéshez köze van hátha! :-)
Szóval nyeles telken építkezünk a nyél.külön hrsz-en van de az is a miénk!
A vízmű (DRV) azzal keresett meg levélben, higy csak akkor kötik be a vizet és a szennyvíz csonkot ha szolgalmi bejegyzést csináltatunk a nyélre!!!! Földmérő ügyvéd 60 nap meg egy valag pénz ellenében! :-(
Hallottatok már ekkora baromságot, hogy saját magunknak engedjük meg, hogy a saját telkünkön elhelyezzék a házunkhoz tartozó csonkokat????
A sógorom jókezű asztalos és fával szeret melózni, bútorlappal csak muszájból a pénzért.
Egy ilyen melóval is 2 napja elmegy a vállalkozónak (felmérés, ráállás, leszállítás) egy/pár darabnál is. Napi 50-60 eFt a tarifa manapság (alsóhagon, "pesten" több is) ... pláne a jobb szakik esetén.
A mai asztalosok gyakorlatilag csak vágnak és csavaroznak.
Nem ismerik... vagy inkább nem alkalmazzák a csapolásokat, a ragasztást, a gyalulást... hogy most a kényesebb műveletekről ne is beszéljünk. Pl. a marást !
vannak aztán ezeknek az összeszerelő asztalosoknak egy különleges fajtái is. ezek az IKEA és más lapra szerelt bútorait állítják össze.
Úgy működnek, hogy a szállítókkal az árúkiadókkal felveszik a kapcsolatot, azok kiajánlják a vevőknek ők meg jönnek.
Van a nagy munkánál egy csel A munka gyorsan végezhető részét elvégzik, majd az aprólékosnál mondják másnap jönnek.
Ha a vevő/megbízó előleget ád, ha az jelentős, általában másnap már nem látják őket.
Kivel/hol tudnék készíttetni beltéri átjárótokot, fából, a képen látható, lekerekített profillal, meglévő falvágatba?
A felületkezelést megcsinálnám magam, de sem eszközöm, sem szakértelmem nincs a faipari munkákhoz, beszereléshez, az általam megkeresett, ajtógyártással foglalkozó cégek pedig horror árakat, és 5-6 hónapos szállítási időket mondtak.
A falvágat mérete: magasság: 217 cm, szélesség: 75 cm, mélység: 11,5 cm. Budapest belvárosában lévő lakásról van szó.
Monolit vasbeton födém van a tervekben, az lenne a kérdésem, hogy az alatta lévő szintem megcsinálhatom-e a szerelőbetonra a vízszigetelést, 12cm lépésálló hungarocellt és 12cm-es padlófűtéses betont 6-os hálóval?
Vagy félő, hogy a padlófűtéses beton a födém öntésekor beroskadna?
Monolit vasbeton gerendás födém van a tervekben, az lenne a kérdésem, hogy az alatta lévő szintem megcsinálhatom-e a szerelőbetonra a vízszigetelést, 12cm lépésálló hungarocellt és 12cm-es padlófűtéses betont 6-os hálóval?
Vagy félő, hogy a padlófűtéses beton a födém öntésekor beroskadna?
"Szerinted jobb a laminált, mint egy clickes vinyl?"
Nekem jobban tetszik, de ez csak egy szubjektív vélemény.
Magam is jobban kultiválom a fa "dolgokat", s itt már ízlés dolga, hogy kinek mi jön be. Tény, hogy a laminált padló is csak "fa hatású", és sokszor egészen művinek tűnik.
Nagy előnye, hogy ha nem tetszik vagy változik a család igénye (helyiség átrendezés, gyerekek nőnek, stb...), akkor csak felszedi az ember és lehet letenni az újabb szerzeményt. A ragasztott dolgokkal kicsit bonyolultabb a helyzet, macerásabb a saját kivitelezés.
Nálam mindig szempont volt, hogy magam végezhessem el a padlóburkolást is, mint megannyi mindent a házban és a ház körül.
Nekem a fürdőszoba kivételével minden helyiségben laminált padló van. 8, 10 és talán van olyan szoba is, ahol már 12 mm-est tettem le. A konyha-étkezőben is. Pedig anno kisgyerekek is voltak a családban. Ha kiömlött valami (mert kiömlött, s még csak gyerek sem kellett hozzá mindig) feltöröltük. Ebből sosem volt gond. Több mint 20 éves tapasztalattal mondhatom, hogy nekünk bevált a laminált padló.
Persze a hajópadló vagy a tömör fa parketták, esetleg a svédpadló igazibb megoldás lett volna (nem csak fa hatású), de a költségvonzatok miatt mindig racionalizálni kellett az igényeket és a lehetőségeket. :)
A vinyl padlók újabb fejlesztések, ebből gondolhatjuk, hogy műszakilag egy modernebb rendszert jelentenek.
Én sem tennék nappaliba gránit burkolatot, és lakótérben -talán a fürdő kivételével- más helyiségekbe sem. De régen, amikor a padlófűtés kezdett elterjedni gyakorlatilag a kezdetekben csak a kőburkolatokat jelenthettek alternatívát. Az egyéb burkolatok padlófűtéshez ajánlott verzióit csak később kezdték el fejleszteni.
De megint csak ízlés dolga, hogy kinek milyen burkolat jön be. :)
Nem tudom pontosan mekkora lesz az össz felület de ez a 16cm xps a lábazaton, 20cm grafit eps a padlóban, 20cm grafit eps a falon és 30-40cm szálas vagy fújt szigetelés a padláson Aluplast 8000-es 3 rétegű üvegezésű ablakokkal már csak elég kell, hogy legyen! :-)
Én a jelenlegi életvitelünkhöz próbáltam alkalmazni, mert minden szoba a központi helyről nyílik, és ritkán van, még este sincs becsukva egy ajtó sem, tehát a logika azt diktálja, hogy megy oda levegő így is. Persze, azt meg nem zárhatóm ki, hogy ha nagyobb lesz a gyerek, akkor nem csukja be a szoba ajtaját, sőt, valószínű majd látni sem akar minket, szülőket! :D Főleg ha csajt is esetleg hazahoz.
Na mindegy, az ember próbál pénzt fogni ahol csak lehet, de csodák nincsenek, illetve ha így teljes a rendszer, akkor nincs mit tenni, meg gondolom már nem az a plusz 20-30m cső fogja a költségeket megnyomni.
A 117nm2 5,2 kW-os hőigénnyel az a mi házunk lesz de köszi a számításokat!
Nem teljesen téglalap alakú de majdnem! :-)
Mondjuk ezt a 410m2 hűlő felületet, hogy hogyan számoltad azt nem tudom mert a képlet alapján kevesebb jön ki!
Természetesen előbb-utóbb tervezünk napelemet elő is lesz minden készítve de most sajnos nem fog rá pénz jutni!:-(
Szerintem a szobákon ne spórolj hiszen ott vagytok egész éjszaka amikor igencsak fontos a jó levegő! Egyébként is nem csak a bent lakók száma hanem a ház mérete is befolyásolja a friss levegő igényt!
Attól, hogy kevesebb helyen akarsz befújni illetve elszívni nem kell kevesebb levegő csak nem lesz jó az eloszlása ráadásul több ponton halkabban tudsz ugyanannyi levegőt bejuttatni mint kevesebben.
Márkától és ház nagyságtól függően egy komplett hővisszanyerős szellőztető rendszer 1-2,5M közötti költség.
Az ablakok nem gond, 8 éve foglalkozom nyílászárókkal, azt megtudom oldani jó árban, jó minőségben!
Erre a hővisszanyerős rendszerre közben kértem egy ajánlatot. Meglátjuk mit küld a gépész barátom!
Majd kifaggatom, hogy élhető-e úgy a szellőző rendszer, hogy a szobák esetleg kimaradnak, és így akár egy kisebb rendszer, kisebb géppel is elegendő lehet.
Alacsony energiás ház esetén nem sok értelme van R=6 W/m2K fölé menni a fallal.
----
A ház U átlagértéket (fal+födém+padló+abalkok súlyozott átlaga) érdemes kiszámolni.
és új éptésnél U=0,25 alá vinni illetve az U=0,20 felé közelíteni minél inkább, ha lehet és még megéri.
----
A 117 m2 nettó az egy szinten ~10x12 méter és akkor >> 120+120+3x44=~410 m2 hűlőfelület, ha kb. téglalap/négyzet alakú az épület.
Az 5,2 kW max kazán igény az kb. 2,6 kW szeon átlag átlagos fűtési teljesítmény. Ebből mondjuk 4 főre leveszünk 4x0,2=0,8 kW szellőzést és akkor marad 1,8 kW >> 1800 Watt az épületre magára.
Benti 20 fok esetén a +4/+22=18 fok hőlépcső lesz átlagosan a tél során.
Amiből úgy 1800/18/410=~0,244 W/m2K adódik az épület átlagára visszafele saccolva. Ez már elég jó átlag érték...
****************
A napelemet NE felejtsd el!!!! Készíts elő a helyét elektromosan az előcsövezésésel és a tető tervezése során.
Új építésnél - nem az ablakba-ajtóba-falba rakott vickek-vackok a jó megoldások
hanem - a kontrollált-automata GÉPI szellőztetés az istenkirály megoldás :-)
Pár méter cső, néhány befúvó-elszivó hely és egy olcsó ventillátor+levegőszűrő az egész.
- csak annyi a légcsere amennyi éppen kell >> csökken a szellőzési hőveszteség - különosen, ha a pára- és CO2 tartalom érzékelő is vezérli a légcserét és még a mozgásérzékelő is besegít.
- por/szösz szűrt levegő kerül be kintről, de szénszűrövel ellátva akár szagtalan és vegytisztított is lehet a befújt ájer...
- csendes- és huzatmentes, helyesen megoldva
További plusz tudás és előny, ha hő és/vagy pára vísszanyerős is a gép része, bár ez már drágítja... A szellőzési hő 60-70%-a megtakarítható (átlag netto 80-100 m2-es ház esetén ez 2000 kWh/év körüli).
Ha kombinálva van kaloriferrel is, akkor részben a fűtés/hűtés is megoldható.
Passzív ház esetén más fűtés/hűtés rndszer nem i skell a szellőzéssel fűtésenk/hűtésnek elégnek kell lennie, ha jól rémlik.
Ha központi szellőztetőről beszélünk akkor a szobákban és a nappaliban szokás elhelyezni a befúvó egységeket és a vizes helységekben valamint a konyhában az elszívókat.
Majd ha a jó levegőhöz már nem kell tavasztól-őszig nyitva tartani az ablakokat kevesebbet lesznek nyitva! :-)
Még egy kérdés merült fel bennem. Kell a hővisszanyerős légcserélő minden helyiségben? Mert pl a szobákban én nem biztos hogy használnám. Ott úgyis sokszor van nyitva mondjuk nyáron az ablak, főleg a gyerekeknél. Elég lehet ha csak a konyha-nappali-folyosó (mert ez egy légtér) kap ilyen rendszert? Plusz természetesen a vizesblokkok is! Költségben is gondolom kedvezőbb és logikusabb is nékünk.
Teljesen jól gondolkodsz szerintem!
Egy csomó pénzt költünk el hőszigetelésre és jól záródó jó hőszigetelésű nyílászárókra utána meg tegyük tönkre az egészet ilyen résszellőzőkkel?!
Nálunk is lesz hővisszanyerős szellőztető! Igen elvileg ez a tuti csak nem olcsó és ha van néhány család a környéketeken aki mindennel fűt amivel nem kéne akkor lehet szívás is a vége!
Én megállnék a helyedben a 20cm-es hőszigetelésnél.
"ahol fel kellene melegednie, és az ablak tetején bejön a friss, már felmelegedett levegő"
Valahonnan kell, hogy vegye az energiát a melegítéshez. Kint hideg van. Arra biztosan jó a rendszer, hogy a kintről érkező levegő nem lesz vad hideg. Amellett a hideg levegő térfogata kisebb, bent ki fog tágulni. Ennek valahol ki is kell menni. Egy nap többszörös légcsere kell, ha ez lassan, folyamatosan történik az nem olyan kellemetlen mint a nyitott ablak. Tehát energia szempontjából érdekes a kérdés, a család által kibocsájtott hő képes-e pótolni a szellőzésen elveszett meleget.
Akkor nem erőltetem az OPEN rendszert, legyen a sima zárt, úgysem arra fog kimenni a pára.
És akkor a számítások azt mutatják, hogy 20cm-es Grafit, bőven elég, felesleges a 25cm-es?!
Inkább akkor már az ablakokba beszerelhető, rejtett szellőzőt fogom kérni, mint a mostaniban is van. (Regel Air vagy az Internormnak is van erre megoldása)
Hővisszanyerős szellőztető rendszeren érdemes elgondolkodni ilyen szigetelés mellett?
Mert gondolom azzal lenne tuti a szigetelés, a légutánpótlás és a páraszellőztetés. Ez gondolom erre hivatott.
Mert nem tudom, nekem valahogy sántít ez a dolog, hogy fullra leszigetelem a házat, de az ablakokba meg teszek egy szellőzőt, ahol szabadon jár ki-be a levegő. És télen azért ott a hideg fog bejönni, bármennyire is reklámozzák az ablakgyártók, hogy amíg a tokon körbeér, addig felmelegszik, és a meleg jön befelé...... hát én télen nem így éreztem! (Ugye ez úgy működik, hogy az ablaktok alsó részén a szigetelőgumit kivágják, amin bejön a levegő, és az ablakszárny tetején szintén megvágják a gumit, így alul bejön a levegő kintről, körbejön a tokon, ahol fel kellene melegednie, és az ablak tetején bejön a friss, már felmelegedett levegő)
Meg veszek egy profi ablakot, amiben mondjuk 3 rétegű melegperemes 0,5K/m2K-es üveg van, mondjuk 3 tömítéses profillal, és akkor jön be rajta keresztül a levegő. Leget én gondolom ezt túl, de valahogy ez nem normális.
Vagy csak szellőztessek minden nap fél órát és kész?
Téglaház esetén úgy a 96-98 %-a SZELLŐZÉSSEL-szellőztetéssel távozik... A falakon-plafonon át jut ki a maradék 2-4% :-)
Könnyűszerkezetes ház esetén a 100% a szellőzéssel távozik és falon+plafonon át elvben semennyi sem. Mivel a fal+plafon ugybeár PÁRAZÁRÓ ezeknél!!!!!!
----------
A TÖBB rétegű fal/födém szerkezet esetén EGYETLEN szabály van csak :-) A kifelé útja közben a rétegek határán vagy a rétegekben ne kerüljön a pára a HARMATPONT alatti hőmérsékletű helyre. Mert akkor ott vízzé válik :-(
Amiből szívás is lehet ... - hőszigetelő hatás csökkenés - penész/dohosodás - nedvesedés, átázás, vízfolyás - szétfagyás a hideg oldal közelében
A gondtalan kifélé út biztosítható, ha bentről kifelé azonos vagy csökkenő a rétegek páraellenállása és megfelelőek a hőlépcsők.
Az ökölszabály az, hogy: HA a párafékező/záró réteg meleg-fűtött oldalán a hőllenállás arány - 1:6 vagy nagyobb az tuti jó lesz, számolni-tervezni sem kell, látatlanban is okés - 1:5 körüli akkor ésszerű számolni-tervezni-ellenőrizni és kellő megfontolás után dönteni - 1:4 körüli vagy kisebb akkor KELL számolni-tervezni és alátámasztani döntést
Amikor gond van az aráynokakl, akkro jönnek szóba megoldásként - a párafékező/záró megoldások a meleg-fűtött oldalon (párazáró fólia tipikusan) és/vagy - a jó/jobb páraáteresztő angyagok a hideg-fűtetlen oldalon, gyapot, OPEN hab, stb.
------------------------
Ha egy
- nem túl jó páraáteresztő és egyúttal nem is túl jó hőszigetelő falanyagra - jóóóóó erős hőszigtelés készül >> értsd az 1:5 hőllenállás arány fölött akkor az az optimális- és tuti megoldás, mert >> atombiztos-elkúrhatatlan és olcsóbb) is
A korszerűnek mondott "csoda kerámia tégla", ami egyszerre jó hőszigetelő és jó páraáteresztő is >> igazából szívás. - vastag és gyengécske fal lesz belőle
- drága főleg a kiegészítő elemei - spéci-odafigyelős-SZAKSZERŰ!! munkát kíván - vacak a hanggátlása - kicsi a hőtároló tömege - lehet páratechnikai kockázata
A hanggátlsá és a páratechnika valamint a sok kis szerkezeti hőhid elfedése miatt vakolható gyapot hőszigetelés illik rá! A szar hanggátlás mait az OPEn hab sem jó ötlet rá...
A nem kell hőszigetelés a csoda kerámia téglákra... az csak parasztvakítás :-( Lakott helyen bizony kell rá 8-10 cm gyapot MINIMUM!!!! a csendes lakótérhez.
A falon keresztül biztosan nem! Ez a lélegző fal egyébként is csak marketing! A falon keresztül max. néhány százaléka távozik a párának. A párát ki kell szellőztetni vagy az ablakon vagy egy szellőztető berendezésen keresztül!
Teljes mértékben egyetértek az általad leírtakkal!
Valóban kívül belül vakolva tudja az 53dB-t viszont a 30-as csiszolt tégla szintén kívül-belül vakolva 42dB-t tud ami valljuk be nem kis különbség!
A nehéz-sűrű téglára FÖLÖSLEGES az OPEN hab... mert minek?!!!
Ha falazat cél értéke R=7 m2K/W >> U=0,14 W/m2K akkor
Az OBJEKT tégla ebből hoz R=1,01 m2K/W-t.
Azaz kell még R=6 és az grafitos habból 6x0,031=0,186 >> 20 cm.
Mivel a fal:hab hőllenállás aránya így 1:6 lesz >> NEM merül fel páratechnikai gond. Hisz a magyar télben soha nem kerül a határréteg a harmatpont alá :-)
Még a -25 fok kinti és +24 fok benti hőmérsékelt esetén 49/7=7 fok/R lesz a hőmérsékleti gradiens.
Vagyis a falra esik 7 fok és így 24-7=17 fokos lesz fal/hab határréteg. Felütve a harmatpont táblázatott.... látható, hogy még 95% benti pára esetén se lesz gond.
Azaz: erre a téglára teljesen jó az olcsó normál grafitos hab is! Nem kell rá az OPEN hab.
Érdemes számolni-gondolkodoni a döntés hozatal előtt és nem csak a marketing dumák alapján ötletelni.
------
Viszont a jó hanggátlás az kívűl+belül vakolva igaz csak az adatlapja szerint.
A falazáshoz a kicsi R érték és vakolat igény miatt nem kell spéci habarcs, ez is csökkenti a fal m2 árát. Mert az 1:6 R arány mutatja, hogy ennyi hab mögött már kb. mindegy mi van éppen fal gyanánt:-)
Néztem közben a 20 és 25cm-es grafit közti árkülönbséget, 88.000Ft-al több a 25-ös a mi 150m2-re tervezett házunkon. Annyit rászánok! Meg plusz a nagyobb dűbelek és indító, de akkor sem hiszem, hogy több lenne 110.000Ft-nál.
Így most ott tartok, hogy az eredeti elképzelésemhez képest, kb. 200-220.000Ft-al kerül többe, de sokkal jobb a a hanggátlása, hőtárolása és még a szigetelése is kicsivel, szóval, mivel benne szeretnénk élni, hosszútávon, úgy gondolom, ez nem nagy áldozat érte!
Köszönöm szépen a segítséget!
Az Ytong Start pedig, bízzunk benne, hogy kibírja hosszútávon a nagy terhelést, mert én is azt rakok alá!
A Silka mészhomok nem pórusbeton mint az Ytong! Semmi közük egymáshoz csak annyi, hogy ugyanaz a cég gyártja! :-)
A Start-nak nagyobb a nyomószilárdsága mint a sima Ytong-nak. Nagyon remélem, hogy nem lesz vele gond! Start-ot tesznek a Silka falazat alá is pedig az még nehezebb mint az Objekt. Ha oda jó talán itt sem lesz problémás.
Igen a Leier szerint 0,12 de máshol meg 0,15 alatt már passzívházról beszélnek.
0,13 vagy 0,11 szerintem nagyon kis különbség. Én ezért tuti nem fogok a 20cm helyett 25-öt felrakni. Így is a 117nm2 nettó alapterületű házra 5,2 kW maximális hőigény jött ki -15C-os külső hőmérsékletnél. Nem hiszem, hogy 2-300 W-nál nagyobb javulás lenne ha a vastagabb hőszigetelés kerülne fel.
Én is sokat gondolkodtam a Silka-ban, aztán találtam egy kivitelezőt, aki un. Termalica téglából épít (ez is pórusbeton, mint a Silka vagy inkább az Ytongra hajaz), amiből a 48cm-es már 0,16-os értéket tud, szigetelés nélkül. Aztán ahogy olvasgattam, írtak jót is, rosszat is, leginkább a későbbi repedezés, amit sokan említettek, és ez kicsit elrettentett, illetve, arra is gondoltam, hogy ha ne adj isten, esetleg el kell adni valamikor a házat, akkor a Magyar emberbe jobban bele van kódolva, hogy tégla, mert az a tuti, így talán mondhatni értéktartóbb. Meg nagyobb a hőtároló tömege, mint a Silka/Ytong/Termalica falazóelemeknek.
Ezt kérdezni is akartam, hogy érdemes-e, vagyis rosszul mondom, mert hőtechnikailag mindenképpen érdemes, szóval nem kell félni attól, hogy az Ytong Start, mint első sor, ami az egész fal súlyát tartja, az elkezd repedezni és veszít a szilárdságából? Hosszútávon is bírja ezt a tartószerepet? Speciálisabb anyagból készül, mint a sima Ytong?
0,12-től van passzív ház ha jól tudom. A Leier honlapon legalábbis!
Igen ennyi felárat bőven megér szerintem is!
Először Silka 25-öt szerettünk volna de a kőművesek nagy része csak durva felárért hajlandó vele dolgozni a súlya és a vágás nehézsége miatt. Ezért kerámia téglából kerestem hasonlót így lett az Objekt! Mondjuk erre is panaszkodik a kőműves, hogy nehéz (21,5kg/db) de ezt tudja vágni fűrésszel.
Normál helyszínen kevert malterral rakják. Nem igényel spéci falazóanyagot.
Tettünk alá 1 sor Ytong Start-ot hőhíd megszakítónak.
A szigetelés vastagságát Te tudod de szerintem a 20cm-el elérhető 0,13 alá menni nem éri meg anyagilag sem és a falazat vastagság is túl nagy lesz amivel értékes nm2-eket buksz!
Van a Leier oldalán kalkulátor azzal tudsz kalkulálni. Ha jól tudom 0,15 alatt már passzívház szint.
Igazad van, azt nem vettem észre! Így már barátságosabb a dolog, megközelítőleg 80-100e ft a különbség. Annyiért már érdemes ezen elgondolkodni, elvégre a jobb hanggátlás és a hőtárolás sokkal kifizetődőbb hosszútávon! Normál falazóhabarcsot ajánlasz hozzá, vagy valami speciálisabbat érdemes?
Egyébként te hogy kötöttél ki ennél a téglánál? Más nem is érdekelt?
Szigetelésben mindenképpen Grafitos Open rendszert választok! Így viszont már lehet hogy inkább 22 vagy 25cm-eset, azzal már beférek passzív ház követelményeibe is, és árban már nem a világ.
Nem titok! 710 Ft-ért vettük az Objektet!
Egy valamit nem vettél észre! A 25-ös téglát hosszában a 30-ast meg keresztben kell rakni. Így a 25-ösből 10,7 db/m2 a 30-asból meg 16db/m2!
Így azért már nem akkora a különbség! :-)
Hétfőn kérek árat erre a kombinációra is, és meglátjuk mit mutatnak a számok.
Így hirtelen amit neten találtam árakat, a két tégla között darabonként bruttó 300Ft van. Ez m2-ként: 4.800Ft plusz költséget jelent. Nálam ez 140m2 falra vetítve 672.000Ft pluszt jelent. (Ezt vizsgáltam ugye Leier 25 Objekt vs Wienerberger 30 Klíma tégla)
Szigetelés is biztos lenne vagy 150.000Ft pluszban, szóval elhiszem én hogy jobb, de ha a zsebe ennyit enged az embernek, akkor szűkülnek a lehetőségei.
Itt találtam egyedül egy varázs árat, de szerintem elírás:
Nem tudom mihez hasonlítottad mert ezek a csiszolt téglák sem a legolcsóbbak!
A tégla m2 ára kb. egál viszont valóban erre vastagabb szigetelés kell azonos hőszigetelési értékhez. Cserébe a hanggátlás és a hőtároló tömeg sincs egy szinten! :-)
A 15x30 cmes beton alap az kevés. A fémszerkezetet számolni kéne ha tömör kerítésmezők lesznek, hogy ne lásson át a szomszéd.40x20 kevésnek tűnik. Három tartóvasnál (alul, középen, fölül) a középső többszörösét viszi a két szélsőnek.
Az igazság az, hogy boltív ma már nem nagyon épül. Én is csak meglévő házban láttam beépítve, építés közben nem. Gondolom, hogy a leírásban jól van leírva, az után kell menni.
A lényeg ugyan az. Az egésznek van egy belső harmada soronként. Ha az erő ebből nem lép ki akkor rendben van akár íves, akár szögletes akár kisnyúl alakú. Fölfoghatom úgy is, hogy van egy íves szerkezetem és arra ráterhelek némi tégladarabokat. Vedd úgy, hogy a szögletes része a téglának az a külső teher, csak odatapadt hozzá.
Szia!
Mi a Leier 25-ös Objekt téglájából falazunk éppen amire 20cm-es grafitos eps kerül majd ez így 0,13 W/m2K és csak 45cm-45cm-es fal!!!!
Az Objekt nagy előnye a nagy tömege és ezáltal a jó hanggátlás! Nézd meg a profi téglák tömegét és hanggátlását aztán lehet gondolkodni, hogy milyen vastag kőzetgyapotot tegyél rá az eps helyett ha nem akarsz minden zajt behallani a külvilágból!
Van olyan ív a boltívnél amelyikben nem keletkezik húzás (eredő erő belső harmadban van végig). Ha ezt megforgatom egy függőleges tengely körül akkor kupola lesz belőle. Vas nélkül.
És ha néhány év múlva koncepcióváltás lesz akkor födémet bontasz?
Ugye nem?
Vagy eladáskor nem jönne jól egy olyan födém amivel a vevőnek nincs semmi dolga, és akár be is építheti a padlást? Talán könnyebben veszi meg a házat... stb...
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy a födém típusok közül melyik a legmegfelelőbb egy bruttó 190m2-es egyszintes családi házhoz?
Én fa födémre szavaznék, viszont a statikusom a betongerendás födémet ajánlja.
Nem szeretném bonyolítani az építkezést, maradnék az egyszerű dolgoknál, valahogy nem füllik a fogam a betongerendák elhelyezéséhez, betonozásához, pihentetéséhez, váráshoz, sürget az idő minket.
Szerintetek melyik lenne a legmegfelelőbb, praktikusabb és árban hogy alakulnak ezek a födémek?
Minnél vastagabb falakat készitesz annál magasabb ablakokat kell beszerelni, így kell növelni a színtek magasságát is. Télen szórt fény kap a szoba.
B3o és 16cm grafitos.
A jó hőszigetelés egy komplex kérdés, műszakilag és anyagilag is. 3ocm XPS az alap alá drága. Hiába van egy nagyon jól szigetelő nyílászáród, azt a megfelelő helyre kell beépíteni a falazatba. Az épület tájolása is nagyon fontos. Meg kell szüntetni az összes hőhidat.
Tegnap a "gyakorikérdések"-en érdeklődtem, de ide is bemásolom a kérdést és a válaszokat. Építkezni szeretnék, ehhez kapcsolódóan szerettem volna válaszokat kapni pár kérdésre.
Biztos más is elgondolkodott már ezen, így itt is feltenném ezt a kérdést, és talán mégtöbb hasznos választ kapok majd!
Köszönöm!
"Leginkább a főfalak és a szigetelés érdekelnek.
Kaphatók most
B-30 0,27W/m2K
B-38 0,24W/m2K
B-44 0,22W/m2K
okostéglák is, melyeknek a hőátbocsájtási tényezői mér elég jók mint látható.
Szigetelni mindenképpen 14cm Grafitos Open rendszerrel fogom!!
Érdemes ezek után is a 44-es téglát választani? Vagy már bőven elég akár a B-30as okostégla is? A B-30 + 14cm grafitos szigetelés, program szerint 0,14W/m2K hővezetési tényezővel bír. Ha jól tudom, ez már megfelelne a passzívház követelményeknek is.
Kérdés, ez így megállja a helyét, vagy ezeket az értékeket a tégla gyártók inkább csak beetetésnek használják? Csak mert így a tégla árán sokat lehet ám spórolni!"
Talán ami számít mostanában a téglánál (a hozzáértők szerint) hogy fuga nélkül sokkal jobb hatást lehet elérni. Ezért gyártanak már jó ideje csiszolt méret azonos kerámia téglákat amit habarcs/fuga nélkül ragasztó PUR habbal lehet szerelni.
Gyakorlatilag egy profi csapat 1-2 nap alatt felfalaz egy komplett családi házat. Nincs kínlódás a habarccsal, plusz nem keletkezik hőhíd a fugáknál.
Ezeket a kőzet gyapottal töltött téglákat felejtsd el, nem azért mert rossz lenne, de jelenleg még rettenetesen túl vannak árazva.
Csatlakozom az elôttem szólóhoz. Porotherm profi 30 + 15 cm hőszigetelès. Ha jót akarsz, akkor a felmenő falazatot hőhídmegszakítóval kezded. A hőhidak szigetelèsère figyelj, beton koszorúnál kerüljön be +5 cm szigetelès. A födèmre is èrdemes figyelni. Meg pl hogy hőszigetelès előtt vakolják a falat, ezt próbálják nèha lespórolni, de nèlküle nincs meg a fal tökèletes lègtömörsège.
Amin mèg sokat lehet optimalizálni, az a jól megválasztott ès megtervezett gèpèszeti rendszer. Ezt nem kezdem rèszletezni, hosszú lenne, válassz jó gèpèszt.
A kérdésed korrekt megválaszolására nem elegendő ez a felület.
Annyit javasolnék csupán, hogy olyan szerkezetet építs, ami egyszerre jó hőszigetelő, és jó hőtartó is!
Utóbbi tulajdonságra már nagyon kevesen figyelnek, pedig olyan fontos, mint a kandallóban a samott betét (anélkül már nem is kapsz normális kandallót).
A jó hőtartás feltétele a nagy tömeg. A mai korszerű tégláknak nem csak nincs nagy tömege, de a jó hőszigetelő képesség miatt egyre könnyebbek, és a szilárdságukból is jelentősen veszítettek (a házat azért megtartják :-))
A hőtartás azért fontos, mert úgy működik, mint egy akkumulátor. Lassan felveszi a szoba hőmérsékletét a nehéz falszerkezet, és azt tartva ill. visszasugározva sokkal hatékonyabbá teszi a fűtésedet. Lassan is hűl ki.
Egy 5 perces szellőztetés után 1-2 perc alatt újra ugyanaz a hőfok a szobában, mint előtte.
A vastag hőszigetelés pedig megakadályozza, hogy kifelé le tudjon hűlni, így csak a belső hőmérséklet visszafűtésében vesz részt.
Biztosan sokan megköveznek érte, de az egyik legjobb falazóanyag erre a régi B30-as tégla. Igaz, hogy sok kell belőle, sok habarccsal, és lassabb a falazás.
Másik megoldás lehet az Ytong Silka téglája, amihez alig kell habarcs, ám borsos az ára. Brutális a hangszigetelése és a hőtárolása.
"Ha jót akarsz, akkor a felmenő falazatot hőhídmegszakítóval kezded" - Ez alatt pontosan mit értesz?
"Meg pl hogy hőszigetelès előtt vakolják a falat, ezt próbálják nèha lespórolni, de nèlküle nincs meg a fal tökèletes lègtömörsège." - Erre figyelek, van benne logika! Rendesen simítsák is be? Mondjuk, ez is logikus.
Ahogy nézem, ezek az okos téglák már elég profik. Semmiképpen nem akarok olyat, amiben kőzetgyapot van, én jobban bízom az utólagos szigetelésben. És természetesen nútféderes tégla lesz! Bár ezek már talán mind olyanok!
A Leier honlapon van egy hőtényezőt számító program, ott a Leier 30-as okostégla + 16cm EPS= 0,13W/m2K-t tud. Ugyanez a Leier 38-as okostéglával 0,12W/m2K.
Ez alapján nem biztos, hogy megéri ezt a felárat a 38-as tégla. Főleg, hogy pl. a Wienerberger 30-as okostéglája, 0,02W/m2K-el jobb, mint a Leier, szóval a Wienerberger 30 okostégla + a 16cm EPS, már tud 0,125W/m2K értéket is. Azt gondolom, az már elég pofás! És árban talán ez így a legkedvezőbb.
A kérdés, ahogy az egyik utolsó hozzászóló is írta, a hőtároló tömeg. Nem tudom, ebben mekkora különbség van a 30-as és a 38-as között, mert ha nem igazán van, akkor nem kérdés. De ha sok, akkor mégis jobb lehet a 38-as, mert télen nehezebben hűl vissza, ezáltal kevesebb energia (és pénz) visszafűteni a lakást.
Ami még kérdés lehet, hogy a Dryfix habbal legyen rakva a tégla, vagy habarccsal?
A Grafitos szigetelésről lebeszéltek, szóval az már tisztázódott, hogy 16cm Baumit Open EPS rendszer lesz. (Nem 14cm-es, ahogy a kérdés írásakor még gondoltam!)"
Köszönöm szépen. Most megnéztem az Aegon leírását, akkor mentesülnek, ha nem felel meg az építési előírásoknak az épület. Szerintem nyaralóra húsz évvel ezelőtt ez nem volt előírás.
Van egy nyaraló, aminek a tulaja azaz Te kérdezed hogy milyen favédő ( hogy tetőszerkezet kezeletlen faanyagát milyen preventív gombaölő szerrel érdemes lekenni, ami tényleg jó, tartósan megvédi a fát?).
Erre az illető szakcégekről és laborról értekezik. Ahelyett hogy pontosítaná a kérdést.
Mert az hogy tetőszerkezet faanyagát... hát az sokféle lehet.
Van látszó és van belső nem látszó, sőt a nem látszónál is van nem hozzáférhető.
Cat.. ne szakcégben gondolkodj.. egy nyaralónál, hanem egy ügyes és bátor fiatal vállalkozóban aki fel mer menni a létrára.
Aztán látszó részeket / ereszalja oromfal ha fa / bekeni pl. Xilamonnal (gomba ölő ) és fa lazurral.
A nem látszó részeket -ez nagyjából a padlástér - pedig egy vízben oldható gomba és lángmentesítő szerrel, pl. Tetol-lal-
Egy vállalkozó aki 6 m magasan dolgozik talán csak rendelkezik pl. mozgatható állvánnyal, azt kihozza és dolgozik.
A 6 m egyébként nem annyira magas. 4 m -en a talpa így még + 2,2 fejmagasságban tud kenegetni. Hogy úgy mondjam kenegetni éppen lehet, akár létráról is állványról meg pláne.
az ilyen labor mesét pedig felejtsd el. Nem akkora nagyságrend, hogy itt szóba jöhetne.
Mikor mi kötöttük a nyaralóbiztosítást, semmi ilyesmiről nem volt szó, hogy a tetőszerkezetnek tűz ellen kezeltnek kellene lennie. Ez biztosan így van?
Köszönöm alapos válaszod! Ha marad a gránit, akkor 5-10 mm-rel emelkedik padlószint,ekkor már viszont a (15 éves) bejárati műanyag ajtót ki kell cserélnem.
A gránit felszedése, sittszállítás kb. annyiba kerül, mint a bejárati ajtó. Felszedés esetén plusz még kell egy aljzatkiegyenlítés a betonra az új burkolat alá, valamint ott a rizikó, hogy megsérül a fűtés. (Lehet, hogy fölösleges a félelmem).
Látok már olyan masszív clickes vinyl padlókat, melyeket kiegyenlítés és ragasztás nélkül rá lehet fektetni padlólapra, márványra, kőre... A gránit elég stabilnak alapnak tűnik és nem fog átlátszani a fuga.
barcomp
Szia! Miért vacak anyag a vinyl? Laikusként azt olvasom, hogy ha választani kell, akkor a vinylt válasszuk
rasnand
Szia! Nálam a gránit ízlés kérdése, nem szeretem nappaliban. Számomra -különösen szürkében, feketében- olyan , mint egy ravatalozó.... A fahatású dolgok jobban bejönnek.
Szerinted jobb a laminált, mint egy clickes vinyl?
Magamnak én sem tennék vinylt, hanem valamilyen laminált burkolatban gondolkodnék. Nem csak azért mert a kőburkolathoz képest gyengébb a vinyl hősugárzási képessége, mint a laminált padlóké, hanem esztétikailag is közelebb áll hozzám. De ugye mindenkinek más tetszik..., és választék is van bőven.
Nagyon gusztusos laminált padlókat lehet vásárolni már 8-12 mm vastagságban, ami még lefektethető padlófűtéshez. Könnyen le lehet tenni házilag is és cseréje is egyszerűbb, ha valami újra vágyik az ember fia/lánya.
Illetve, ha csak a kopás miatt gondolkodik valaki a gránitburkolat cseréjén, akkor azon lehet segíteni, ha felcsiszoltatja, felpolíroztatja a felületét.
A csapadékvíz elfolyása miatt gondoltuk összetörni, és azért nem vitetnénk el, mert így is kevés a töltőanyag. Van egy kupac föld, az mindenképp rámenne, de sokat már nem hozatnánk, mert minden pénz számít. Ha a szükséges rétegrend vastagságát nézzük, nem kellene rá több föld, hiszen jön rá még a zúzott kő, ami egy-két évig ülepedik (addig talán összejön a pénz a térkőre), majd a további rétegek. Úgy már talán meglesz a 40-50 cm szintemelkedés, nem? A betont elvitetni pedig tényleg drága, van vagy 50 négyzetméter.
Van ebből hosszabb is verzió is és a tűzgátló szerkezetekhez is jó, pl a nóniusz függesztőt is ezzel kell rögzíteni.
Ehhez a műanyag vs fém a mennyezetbe. Kezdő gipszkartonszerelők időnként elkövetik a pályafutásuk korai szakaszában azt a hibát, hogy műanyag dűbellel rögzítik az álmennyezetet. Ez meg előbb vagy utóbb, de mindig le szokott szakadni.
Ha a gránit alatt megfelelő vastagságú és minőségű betonrétegbe lett lefektetve/beágyazva a padlófűtés csőrendszere, akkor megfelelő célszerszámokkal -és nagy munkával- biztonsággal felszedhető a gránit burkolat. Érdemes olyan emberrel végeztetni, aki már csinált ilyet; ismeri a szerszámokat, gépeket, és képben van a szakszerű használatukat illetőleg is.
Érdemes mérlegelni -számításokkal alátámasztva-, hogy mennyit számít hőtechnikailag, ha marad a gránit. (Mert ugye gyakorlatilag azt az 1 cm-es -felesleges plusz- réteget is melegítenie kell a padlófűtés rendszerednek, ha bennhagyod.)
Lehet, hogy ezen állításomat megcáfolják majd a hőtechnikai számításokban/méretezésekben gyakorlott fórumtársak, de szerintem elhanyagolható fűtési többletköltséget jelent, ha bennhagyod a gránitot és arra teszed az új burkolatot.
Ha a felszedés mellett döntesz, után biztosan javítani kell majd a maradó beton felszínét, hogy új burkolatot tehess rá. Ez néhány mm pluszt jelentene a betonra, szemben a mostani 10 mm-es gránittal és az alatta lévő ragasztóréteggel szemben.
Ha egyéb feltételek -pl. meglévő nyílászárók, küszöbök, ...- megengedik, hogy a gránitra helyezzek újabb réteget, akkor én magamnak biztosan nem szedném fel a gránitot. Így jelentős munkától, piszoktól és többletköltségtől -pl. sitt elszállítása, stb.- is megkímélném magamat.
Az lenne a kérdésem, hogy az építési engedélytől mennyire lehet eltérni építkezés közben?
A mi problémánk az lenne, hogy egy ajtót szeretnénk 20cm-rel arréb tenni és kifelé nyíló helyett befelé nyílóra tenni, de maradna ugyan azon a falon, ugyan azon az oldalon. Ez a művelet már igényel tervmódosítást, vagy megcsinálhatjuk nélküle?
Sajnos a tervezőm és fmv külföldön van, és nem érem el.
Tisztelt hozzáértők! Korábban már érdeklődtem, elérkezett az idő, döntenem kell.
Családi házban mintegy 60m2 1cm vastag gránit lett lerakva mintegy 15 éve, alatta padlófűtés. Burkolatot szeretnénk cserélni. Mekkora eséllyel sérül a padlófűtés a gránit felszedése esetén?
Felmerült, hogy meghagyom és ráburkolunk vinyllel.
Újra írok, hátha most felfigyel rám egy hozzáértő... Térkövezésben gondolkodunk, de az udvaron jelenleg egy régi betonréteg van autóbeállónak. Mivel szeretnénk megemelni a ház körüli szintet kb. 40-50 cm-rel (ami az utcaszint egyúttal), szerintetek kivitelezhető-e a térkövezés a következőképpen: A lehető legjobban összetörni a betont, arra teríteni töltőföldet (benne beton ill. kőtörmelékkel), majd erre jó vastagon murvát. Hagynánk egy-két évig ülepedni, és utána jöhetne a szükséges rétegrend a térkövezéshez. A betont semmiképp nem szeretnénk elvitetni, már csak azért sem, mert így is túl alacsony a ház körüli szint, túl nagy a lábazat. Megoldható ez így? Előre is köszönöm a válaszokat!
itt kapsz olyan szert, ami tényleg jó gomba ellen. Írd meg nekik, hogy gombásodás elleni szert kell neked és vegyél meg egy 2o literes hordót, az elég lesz 2 rétegben.
Ezt meszelőpumpával, vagy kompreszorral és pisztollyal fel lehet vinni a meglevő tetőszerkezetre.
Az ereszt passzolom, én még nem láttam olyan 6 méteres létrát, amin dolgozni lehet. Egy égőt ki lehet cserélni, de annyi.
Nem tudom szakcégre bízni. A közel húsz éve fennálló nyaralónkat kéne utólag kezelni, az építkezéskor sajnos forráshiányból adódóan nem történt meg, és most is szűkös a keret.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy tetőszerkezet kezeletlen faanyagát milyen preventív gombaölő szerrel érdemes lekenni, ami tényleg jó, tartósan megvédi a fát?
Ugyanezt a faszerkezetet milyen festékkel érdemes lefesteni, ami valóban tartós? Annyiban is lényeges a tartósság, mert nem tudjuk már házilag megcsinálni, a férjem már nem fiatal, és nem merem felengedni a hatméteres létrára, tehát meg kell bíznunk valakit a munkával, és nem mindegy, ez milyen gyakran szükséges.
így néz ki a szabványos dübel a mennyezeti gipszkarton függesztőelemek rögzítésére, de csak 35mm hosszú és monolit beton födémbe lehet használni. A vastagsága 6mm.
A függesztésre több módszer van, az egyik a szemes acélpálcás (rugós györsfüggesztő), amire nem használható hiszen a szem kiesik belőle. Létezik direkt függesztő és nónius függesztő, azokra lehet használni.
Azonban: a dokumentáció szerint 4o kg/nm a terhelése egy ilyen dübelének, de ez egy réteg 9mm gipszkartonra érvényes, a felső CD sor tengelyköze 12ocm.
Tűzvédelem esetén minimum 2 réteg 12.5 tűzálló gipszkarton az elvárás, ez a dübel azt nem bírja meg.
Ilyen alkalmazásoknál direkt vagy nónius függesztőt kell használni és olyan dübelt, aminek nagyobb a terhelhetősége.
Szóval ez a termék használhatatlan.
Beton szerkezetek gipszkarton profilozására betonszegbelővőt használunk, ez egy Hilti termék.
Igen, tudom. Pontosan ezert meredek kijelentes hogy "A műanyag nem hőállő" vagy "A műanyag idővel "megfolyik"
Amennyire tudom a dubelek (legalabbis a jobbak) nejlonbol, vagy valami nejlon kompozit anyagbol vannak, amik valoban hore lagyuloak, de megfolyasrol meg nem hallottam. De javitsatok ki ha tevedek.
Igazad van ,hiányzik a rutin ,nehéz szakma ez ahogy mindegyik ,az építőipart pl pénzért biztos nem csinálnám ,sokan meg semmi pénzért nem csinálnák azt amit én ,de hát megszoktam lassan 20 éve a vasiparban,bejártam a világot túl vagyok nem egy olajfinomítón,vízierőművön ,de mindig van új a nap alatt :)
pl 6 hónapja nem hegesztettem ,ha most kéne mennem gáz vezetéket awi-ni ,próbamunka előtt azért otthon meg kéne csinálnom egy két csövet hogy tökéletes legyen ,20 év ide vagy oda,mert a jó nem elég, 6 hónap alatt ki megy az ember kezéből,a CO vagy az elektróda ,autómata az nem azért az könnyebb eljárás .
Az építő ipart nem bírnám ,inkább bent vagyok egy 3 ezres csőben aminek van vagy 80-as fala ,100 fokra melegítve ,a klíma benne kb 50 fok és hegesztem 12 órát mint hogy betonozzak a tűző napon 12 órát .........
Mindenhez nem érthetünk ezért vannak a szakemberek és egyre kevesebben ,nem is sajnáltam tőlük a pénzt soha ,de kissebb munkákat azért magam csinálom ,viszont mindig van egy két szaki haver aki segít .
Elektródát amúgy is fűteni kell ,úgy kell tartani elég neki a beszívott pára is hogy szar legyen :)
Ezeket az ős gépeket ma már egy 5 kg-os kis pakett is helyettesíti ,Egy CO gép 500 ampert is tud manapság és nem csak hegeszteni lehet vele ,hanem szénrúddal vasat faragni ,ezek a mai gépek már olyanok mint a számítógép érintőképernyősek és programokat lehet rájuk feltanítani igaz vannak vagy 3-5 millióig ft-ig darabja .
Tény az is hogy nehéz, kritikus tárgyakat fej felett... pontosabban a mennyezeten nem műanyag dűbellel rögzítünk. Vannak arra kitűnő fémek is. Nade pl az egyik fregolimat csak műa. dübellel rögzítettem. már 14 éve a másikat pedig vagy 27 éve.
Amúgy nem tilos.
Ha meg tűz van az a legkisebb problém hogy mi esik le a plafonról... aki ott reked addigra biztos megfullad !
Olcsóbb a hosszabb dübel és a csavar, mint a mennyezetről leverni a cementes vakolatot.
Sok ága-boga van ennek a mesterségnek, ahogy a Tiednek is.
Apámnak volt hegesztőgépe, házilag tekercselve, de a palca mindig nedves volt, nagyon nehezen tudtam vele hegeszteni és gyakran kiverte a biztosítékot is. :) Volt benne vagy 3o kiló rézdrót.
Én is Fischer dübelt vettem ,így gerendába nagyon stabil ,vigyáztam a vasakra és kész így volt a leggyorsabb ,főleg hogy 6 cm vakolatot kellett leverni minden fúrásnál ,hogy a gerendába fogjon ne a vakolatba ma kész a ház egyik fele holnap megcsinálom a másik felét aztán jöhetnek a falak ,ahol nagyon rossz spaletták ,oda gipszkartont teszek ahol jó az egész fal ott mehet a glett ,innentől már csak felújítás a nagy munkák meg vannak ,benne van pár hónapom ,innentől már jön a látványos része :)
van a fischernek egy uj termeke, speci teglanak, ilyen szurke, csak vannak rajta piros csikok.
Teglanal hasznalom, egy kicsit draga, de mindegyik fog. Facsavar jar bele, a beutoseket nem hasznalom teglaba.
Ha a tegla uveges, akkor karat furoval utvafuras nelkul kell belefurni, de nagyon lassan megy es hamar elkopik a furo. Marad a ragasztas, de az nagyon draga, ha sokat a lyuk.
A ragasztasnal egy hatlap fejjel ellatott, legalabb 6X1oo-as facsavart hasznalunk, azt nyomjuk be a ragasztoval kitoltott lyukba. A csavarra kenderkocot is szoktunk tekerni es azt is bekenjuk ragasztoval. 15 perc mulva, ra la lehet csimpaszkodni.
Ragasztot is fischert veszek, van teglara is, egy dobozba van 20 darab es egy pisztoly is. Azzal a pisztollyal ki lehet nyomni a teljesen a flakon tartalmat, igy a legolcsobban jovok ki.
Találtam infót hogy kell E gerendát fúrni ,nem ütve és 6-os fúróval ha vasat kap akkor azt megvezeti és nem bántja a vasat és tényleg ha vas volt akkor el vezette ,no problem mert ferdén is fog a dűbel ,engem el bírt egy darab is .
Persze nem fúrtam hosszan csak 6 cm-ert .
VB tálcából csak úgy potyogtak kifele ,a vb tálcák alja csak 3 cm vastag :/ ami kapaszkodik a gerendába persze vastagabb ,de csak az alját lehet fúrni ,csak azt látni ,így maradtak a gerendák ,hát ez van ,ha nem ér vasat akkor bírja.
Ezeknek az üreges téglákba való tipliknek a terhelhetősége nem nagy, 10-20 kg. Van olyan is amelyik nagyobbra terül szét mint a tégla ürege. Az is szétfeszíti. Nagyon kell vigyázni a használat során.
Ahova fúrtam ott levertem a vakolatot ( 6 cm volt ,kemény fószer lehetett aki fejfölött bevakolta ) gerendákba ment ilyesmi beütődübel :
Először csak egyet kipróbáltam felütöttem a függesztőszárral ,rácsimpaszkodtam 65 kg vagyok meg sem mozdult ,így ment az egész 6x60-as-al ,oldalra az U profilba meg 6x80-as ,stabilan áll .
Értem én, de kipróbáltam mindent az elmúlt években.
Ha szépen óvatosan kifúrod akkor is eltörik amikor a tipli belefeszül.
A baloldali képeden lévő párját is próbáltam gipszkartonhoz való szárnyas tipli, az megállt benne, de ha húzásra terheled akkor egyszerűen leszakad az a cella vagy sejt vagy minek hívjam.
Sziasztok! Térkövezésben gondolkodunk, de az udvaron jelenleg egy régi betonréteg van autóbeállónak. Mivel szeretnénk megemelni a ház körüli szintet kb. 40-50 cm-rel (ami az utcaszint egyúttal), szerintetek kivitelezhető-e a térkövezés a következőképpen: A lehető legjobban összetörni a betont, arra teríteni töltőföldet (benne beton ill. kőtörmelékkel), majd erre jó vastagon murvát. Hagynánk egy-két évig ülepedni, és utána jöhetne a szükséges rétegrend a térkövezéshez. A betont semmiképp nem szeretnénk elvitetni, már csak azért sem, mert így is túl alacsony a ház körüli szint, túl nagy a lábazat. Megoldható ez így? Köszönöm a válaszokat!
A kívánt oszlop kiosztás szerint 30 cm átmérőjű talajfuratok 100 cm mélyen. Közöttűk 25 cm mély ~20 cm széles árok kiásása.
15-16 cm belméretű zsaluzat készítése. A zsaluba mehet éppenséggel egy könnyű vasalat is...
A talajfuratokba beton a zsaulzat aljág és a 60x40-es oszlopok beállítása helyeztbe-méretre. A zártszelvény oldalát ~5 cm beton fedje leaglább és a zártszelvény ÉLÉRE álljon.
Azaz a 60 mm-es oldala legyen merőleges telekhatárra (így jóval erősebben tud tartani !!)
A zsaluzat kibetonozása.
Megj: a zsaluzat lehet akár 15 cm-es zsalukő elem is.
-----
Vagy mehet az oszlopok közé a betonozás helyett a térkövezésnél is használt 100x5x25 cm-es szegélykő is.
Ha az átásás a szomszédba reális lehetőség, akkor a gazdaboltból műanyag kerítésből vágott csík elásása kellő mélységben a szegőkövek mellé a föld alá.
Ha homokos, nem köves, nem kötött nagyon a talaj, (az Alföldön nem jellemző) 2-2,5m-enként fúróval 1,2-1,5m mély, kb.20-25cm-es lyuk, vasalat a vízszintes betonrészben lévővel összekötve. Ha ásós fajta a kutya, akkor attól még persze alatta átáshat...
Tényleg. De nem csak egy tarka macska van. A kérdező elmondása alapján beton BH tálca van. Ebből a beton az abszolót biztos. A lukacsos téglába való dübelre vonatkozó észrevételt javaslom a Hiltinek vagy a Fischernek megküldeni. Vagy a födémelem gyártóművének.
Az álmennyezetet illetve vékonyabb csöveket dübelle rögzítik. Szerintem a lukacsos téglába való dűbel olcsóbb is (úgy emlékszem), 20-30 kg-ot az is elbír. Darabja.
4meterenket ass ki 60x60x120 as poharakat. Abba szerelj egy vasalat es ont ki betonnal majdnem a taljszintig. A vasalast kifagyod a talajszinttol 40cm.re. A poharak kozott kiasol 20 cm 30 cm szelesbe es feltoltod 20cm tort kovel. Bezsaluzol egy 15-18 szeles beton diafragmat 35 -40 cm magassa. Arra femoszlopokat.
- amikor a lemezt éppen fújja a szélvihar... mi fogja megtartani a kerítésed?!!! - a téli fagy miatti talajmozgás mit tesz az alapoddal?
Tömör vagy jelentős részban zárt kerítéshez KOMOLY alap kell, úgy 80 cm mély, pláne ilyen magas kerítésnél. Azt a szaros kis 30x15 cm betont elviszi az első közepes szél oszlopstól-lemezestől-mindenestől.
Az előző gondolatból kimaradt, hogy gondoltam még arra, hogy az alapba elhelyeznénk egy vasszerelést is, 10x20 méretűt. Ér valamit ha beleteszem, vagy kihagyható a kerítés alapból, és nem oszt nem szoroz?
Kerítés tervezésben vagyok, és szeretném a segítségeteket kérni.
A két oldalsó kerítést szeretném megcsinálni, és olyan kerítésre gondoltam, hogy öntenénk egy beton alapot ami 15cm széles, és 30cm mély, és ebbe helyeznénk el 2 méterenként 2 méter magas 40x40 zártszelvény oszlopokat, és akkor a 2 méter oszlopból 30cm a betonban van és így 1.7 méter magas kerítést kapunk.
Ezekre a zártszelvény oszlopokra két helyen, lent és fent 40x20 zártszelvény rigliket heggesztenénk, és erre fúrnánk fel a lemezt.
A kérdésem az lenne, hogy a 2 méteres zártszelvény oszlopnak elég-e ha 30cm betonba teszem, illetve elég-e alul és felül a 40x20 zártszelvény rigli, vagy középre is tegyek-e egyet?
Esetleg ha van jobb ötletetek kerítés gyártásra, ami nem túl drága azt is szívesen fogadom. A lényeg, hogy ne lássuk a szomszédot, és ő se lásson minket, illetve nem szeretném ha a kutyáim átjárnának hozzá (a drótkerítést szétszedik, ezért gondolkodtam fixes lemezben).
Kissé van mozgástere eszerint a statikusnak és nagyon nem kell meglepődnöm, hogyha az egyik Eurocode-al, a másik régi MSz-el számol... (Az egyik alkalommal 1,5 kN/m2 volt feltételezve a véleményben, máshol meg 2 tehernek, meg a biztonsági tényezők is mások voltak a tehernél. 1,35 meg 1,5 volt a legutolsóban.) Annyi, hogy hogy értelmezik a "módosítást", meg "problémát" ebben a kitételben a régi épületeknél a statikusok így érzésre.
Ahogy olvasom a fórumot az Eurocode főleg földrengésre, talán tűzre, de leglényegesebben szélre jelent nagyobb biztonságot a régi hazai szabványnál. A szélnél lényeges lehet, hogy a tetőt arra nézzék, de a födém nem biztos, hogy egy régi háznál számít, hogy Msz vagy Eurodcode kompatibilis.
Úgy tűnik, eltévedtem és nem jó topicban tettem fel a kérdésemet.
Ha esetleg valaki mást is érdekelne a beton színezés témaköre, javaslom látogassa meg az alábbi linket. Konkrét termékeket ugyan nem ajánlanak a betonszínezéshez, de laikusok számára is érthetően fogalmazva, összefogottan írnak a témáról. Általános tájékozódáshoz mindenképp hasznos segítség volt számomra, amit ott olvastam.
A csövek köré polifoam héj, 1 cm vastag (hanggátlás, mocorgás, hőtágulás okán) a födém vastagságában és padlósík fölé illetve a palfon alá is érjen egy kicsivel.
Az üreget kitölteném purhabbal a padlószint minusz ~6 cm-ig (dagadás+kötés után vissza faragnám a habot eddig). A pur habra betonréteg. De úgy, hogy a betont a polifoam köpeny elválassza a csövektől! A plafonnál pedig elég a minusz 0,5 cm-ig purhabozás és rá a hálózás+glettelés, két réteg hálóval.
Amikor kész és megkötött minden akkor ez egészet ésszerű átkenni 2K kenhető vízszigeteléssel, az elázás/eláztatás ellen. pl. SAKRET SBA
Ezeken a lezárásokon patkány, egér, csótány, rovar nem megy át.
Ha a polifoamot 2-3 sor kétoldalt öntapadós szalaggal rakod a csövekre azaz rés nélkül zár, akkor a hangya se tud átjutni.
----
Egyébként célszerű MINDEN a lakások/szintek közötti átmenő vezetéket/csövet/szerelvényt/lyukat/rést is megkeresni és azoknál is tömíteni, ha nincs tömítve.
Úgy kell megcsinálni, hogy utána ha kell ki lehessen venni a csöveket. A panelházak kezdenek megérni az épületgépészet felújítására. 30-50 éves épületek. Nekem ilyennel még nem volt dolgom, ennél több ötletem nincs.
Hogyan kell kialakítani felújításkor a panelekben a vízvezető szerelőajtó mögötti rész alját?
Tehát azt, ahol vízvezetékek, a szennyvízcsatorna futnak az egyik emeletről a másikra, ahol a vízórák is vannak.
Egyrészt a szerelhetőség érdekét másrészt a rágcsálóknak való átjárhatatlanságot mi biztosítja legjobban?
Pl. ki lehet önteni padlókiegyenlítővel vagy betonnal, vagy mi az ami leginkább bevált?
Egyáltalán hogy nézne ki egy szép végeredmény?
Ki hogyan szokta ezt megcsinálni?
Ha csináltattátok, milyen szakmájút kerestetek, mit mondtatok neki?
Ahol eddig kérdeztem, ott kb. a fele azt javasolta, csak sima betonnal (esetleg előtte purhabbal, utána rá beton) öntsük fel, a másik fele, meg hogy ezt semmiképp.
Én úgy látom, itt sokan vannak, akik tényleg értenek az ilyesmihez, ezért reménykedek bennetek.
/Idős szüleim lakása, akik a hozzám való közelség érdekében költöztek nagyvárosba fél országnyi távolból, panelbe a korábbi családi házból, és most ezen a szerelőajtó mögötti részen fordult elő patkány, arra hívtam írtót, mire hat a szer, jó lenne lépni. Nyílván nyár közepén komplett hozzáértőt reménytelen szerezni, ezért vélhetően csak valaki lesz, aki ugyan segít, de a szakértelme a területre nem ellenőrizhető, legjobb esetben is annyit tud, hogy másutt csinált ilyet, hallott ilyenről, de, hogy milyen baj lehet , mire kell figyelni azt nem fogja tudni. Egyszóval nem lenne szabad elszúrnom, de ehhez nem is konyítok./
Miután megkaptam a diplomám utána még kellett némi idő mire kezdett derengeni valami. Igaz, hogy az első komoly munkahelyemen minde héten volt egy művezetési nap, amikor ki kellett menni építkezésekre. Eleinte kollégával, később már egyedül.
Nem mondom meg a megfelelő megoldást, mert számolni kéne és ahhoz pontosan meg kell mérni mindent.
De így távolról is látszik egy épületnek az állaga, aki sokat látott, az extrém tünő megoldásokat ajánlj mert tudja, hogy mennyire bonyolult egy szerkezeti hibát helyrehozni. Olcsóbb ledobni és újat csinálni, ahhoz nem kell spéci szakmunka. Nekiáll egy tapasztalatlan és rádől valami, vagy veszéltesen elreped.
Jó csak én elvártam volna az ifjú egyetemről épphogy kijött fiatalembertől aki statikusként járt nálam hogy pl átlásson dolgokat és akár számoljon is. Mert a fedélszékemben nem azért volt repedt a gerenda mert fordítva tették be mint ahogy mondta így gyengébb teherbírásra hanem azért mert az átellenes sarok jelentősen süllyedt és vitte magával a tetőt ami ráült a fedélszékre.
Jó, vályogháznál még meg is értem hogy nem megy az átlátás.
Nade gsmotorosnál sem tudták még eldönteni 3-an sem hogy na most akkor maradjon a födém vagy sem.
Jó sr1-nek van tapasztalata, ő már fénykép alapján megmondja a tutit.
Olyan emberekkel akik úgy köpik-vágják mint sr1 vagy te nem is találkoztam élőben. :-(
Itt vidéken úgy megy hogy valaki okoskodó mint itt is voltak aki felépített egy házat már, elköpi magát hogy ezt így kell és ő a brigádgezető és mindenki szótfogad neki.
Itt ha kijön a vállalkozó hogy nyílást kell vágni a vályogfalba akkor nem az lesz a kérdés hogy főfal-e vagy sem, hanem ha nagyon vastag 15 ezer, ha vékony akkor 10 ezer, ez lesz a válasz.
Statikus, áthidaló stb.. ugyanmár, annyi pénzből készenvan a munka.
Előzetes elképzelés nélkül próbálgatással nagyon soká tartana kiszámolni. Az önsúly visszahat (mekkora a szerkezet) és nem mindegy, hogy két vagy többtámaszúnak van gondolva a szerkezet.
Felkértek egy munkám, amit 12 éve készitett egy kivitelező és kifelejtettek belőle valamennyi vasalást.
Legalábbis nem kaptam meg a vasak egy részét. A kivitelezőt ismertem, jó mérnök volt, nem értem, hogy
mi tőrténhetett, talán kiadta a munkát és nem nézett utánna, jött a beton, önteni kellett, jegyzőkönyvet nem csináltak. Közbe sajnos meghalt az illető.
Egy 6onm-es monolit födémről van szó, 1500kg vassal meg lehet erősíteni, a nyílás 6.5 méter, gerenda nincs, födém 16cm vastag.
Kell egy csomó furatot képezni a födémen (6 darab fi12-est négyzetméterenként), de amúgy nem túl bonyolúlt, a vasalást alulról és felülről is be kell építeni, alulról torkrét jön rá, 5cm vastagon , felülről egy 6cm felbeton.
Egy idős statikus hölgy készitette el a megerősítést. Részletrajzokkal. Az eredeti terveket is ő készitette, csak az öntés előtt nem hívták ki, hogy megnézze.
A födém meg van ereszkedve a saját súlyától vagy 4.5 cm, ami majdnem rendbe lenne, de mégsem. Szerencsére ezt észrevettük.
Régebben az volt érvényes, hogy ha nem módosítottak az épületen semmit akkor nem kellett, hogy megfeleljen az EUROCODE-nak. Most valami olyasmi módosítás van (még nem néztem utána rendesen), hogy ha nincs baja átalakítás előtt akkor az Eurocode helyett jó az MSz átalakítás után is.
Gsmotoros beletapintottál abba amibe én. Az hogy ahány statikust hívsz annyiféle vélemény lesz. Neked szabvány a födémed, szabvány gerendákkal, csak éppen túlterhelték, mégsincs egyöntetű vélemény.
Pedig a lehajlás meg a feltárás alapján elvileg simán kellett volna hogy számolják. Gyakorlatban meg senki nem meri ráírni azt hogy életveszélyes, de azt se hogy nyugodtan tetőtérbeépítheted. A pakliban mindkettő bennevan.
Akkor gondold el nekem a házimonolitfödémet... szerintem én is hívhatnék akárhány statikust mindenki mást mondana, de főképp azt hogyha eddig bírta ezután is bírni fogja.
Lehet bírja is, csak éppen tűz meg földrengés ne érje az épületet. :-)
Amúgy amilyen megoldásokat én is láttam, csodáltam hogy itthon nem divat a házomlás és még nem halt meg senki. Bár mindig van első alkalom...
Még annyit kérdeznék a döntést segítendő, hogy a Eurocode az kötelező érvényű még ilyen régi épületek átalakításánál/megerősítésénél is hivatalosan? Tehát a födémterheket pl. amikor számítják, akkor mindenképp a Eurocode-ra hivatkozzanak nem? Az egyik véleménybe erősen úgy tűnt neke, hogy még MSZ-es terhelés van figyelembe véve a födémre (150kg/m2)... Vagy ilyen esetekben pl. a ház építésekor érvényes szabványt is figyelembe lehet venni a Eurocode helyett (MSZ 15021)?
Beton lábazat tetejénél néhány helyen észrevettem kisebb kavics méretű lyukat, rést a betonban. Nem tűnnek vészesnek, de engem zavar. Mivel tömítsem be őket? Ezek vannak kéznél: MAPEI PLANITOP 400 gyorskötésű betonjavító habarcs vagy MESTER falazat és beton javító. Utóbbit könnyebb lenne benyomni a lyukakba a kinyomóval. Esetleg valami más?
Az nem szerencsés, ha a kialakított falnyílás mérete nem akkora, mint amekkorát a tok igényel.
(Ezért van az, hogy amikor meglévő valamilyen/nem szabványos nyíláshoz kell utólag ajtót választani, akkor olyan kereskedésből kell vásárolni, ahol egyedi gyártású ajtókat is lehet rendelni. Ilyenkor mindig a nyílásmérethez gyártatják az ajtókat. Persze előfordulhat, hogy talál az ember standard gyártású készajtót is a nyílásához. A Porta Doorsnak nagy választéka van a méretek tekintetében is. Lengyel szabvány, alacsony DIN, magas DIN, ... Az egyedi gyártású dekoros, CPL vagy HPL ajtók sem sokkal drágábbak, mint a szabványos méretekkel tömegben gyártott ajtók.)
Ezek az utólag szerelhető tokok akkor állnak a legstabilabban a helyükön, amikor a jó méretű nyílásban megfelelően át tudják "ölelni" a falat, kávát. A tokok kialakítása olyan, hogy 50-60 mm-el tud ráfogni a falra. Ha ezen belül meg lehet oldani a nyílás szűkítését, akkor én valamilyen deszka megoldást választanék. A deszkát olyan szélességűre kell vágni, mint amilyen a fal, és 20-25 cm-enként hozzá kell rögzíteni/csavarozni a nyílás kávájához. A csavarozás mellett valamilyen erős építési ragasztóval is érdemes teljes felületen összefogatni a fát és a falat.
Ha a nyílásod csak kicsivel nagyobb a kelleténél /2x(15-25) mm/ akkor az még pótolható ezzel a fás megoldással. Lényeges, hogy a tok az eredeti falra is tudjon ráfogni, ne csak a beszerelt pótlékra, mert előbb utóbb bosszúságot fog okozni, ha megrepedezik az illesztés és esetleg a tok is mozogni fog. Ha csak 1x(15-25) mm-ert kell pótolni, akkor azt arra az oldalra tenném ahol a tok zárólemez része van, hogy az ajtólapot fogadó/tartó tokrész (pántoldal) teljesen az eredeti falhoz tudjon csatlakozni.
Ha a nyílásod jóval nagyobb, mint amit az ajtótok kíván, akkor -a falazat anyagától függően- valamilyen építőanyaggal le kell szűkíteni a nyílást. Ytong jó megoldás lehet téglafalaknál, a gipszkarton meg gipszkarton falaknál ....
A lényeg, hogy legyen megfelelően összedolgozva a régi fal a hozzászerelt toldalékkal, mert rossz kivitelezés esetén hiába mutat a frissen festett fal szépen, ha idővel kirepedezik, stb...
Rendben, amúgy nekem a gördülőszemcsés fajta jobban tetszik LINK Jól tudom, hogy ezt csak fel kell kenni, utána nem kell külön szerszámmal eldolgozni, ezáltal gyorsabban lehet vele haladni jól gondolom?
Zuhanyzó fal tuloldalan alul vizesedes lathato. Nem vizvezetek, nem csotores ez biztos. Egyre inkabb ugy tunik hogy a fugakon keresztul azik át a fal.
Letezik bámilyen anyag melyet fugara lehet felvinni és vizzaro lesz? Illetve lehetseges e hazilag kikaparni fugat és helyette vizzaro fugat belevinni. Lehetseges egyaltalan hogy nem vizzaro fugat hasznalt a komuves 14 éve epitkezeskor? Kb 10 év telt el mire a fal tuloldalan lathatova valt a vizesedes.
Vicc kategoria. Nalam - ha jol emlekszem - a brigad kb egy het alatt felhuzta a teljes kulso falazatot, szinten B30-as blokkbol. 2-3 komuves volt + a segedek.
Ne haragudj, de szerintem átvernek vagy hülyének néznek. 4 munkanap alatt ez nevetséges. Ennyit még egy teljesen amatőr ember is meg tudna csinálni ennyi idő alatt, de talán fele ennyi alatt is. Ha így haladnak az életben nem lesz kész.
Próbáld meg amit tervezel, hogy egy napra kimész és ott vagy velük. Ha lehet rájuk hatni, akkor keresni kell egy embert aki hajtja őket. Ha fizetsz neki, akkor is behozza az árát a korábbi költőzés miatt.
De lehet jobban jársz ha elküldöd őket, mert mire egy másik brigád kezdeni tudna, ezek addigra se fognak végezni ilyen tempóval.
Sajnos csak esténként tudok kimenni mert most nagyon sok a melóm de a szomszéd néni szemmel tartja őket! :-)
Kint van/nak 8-9 órát és ezalatt 25-35db tégla kerül fel. Fogalmam sincs, hogy mivel foglalkozik még közben de ez nem normális szerintem sem!
Már azon gondolkozom, hogy rászánok egy szabadnapot és vagy megfigyelőnek vagy a segédje helyére beállok egy napra ingyen és majd akkor meglátjuk mennyi az annyi! :-)
Az alsó 4 sor feletti rész volt 4 munkanap de egy héten csak 2 napot dolgozott tehát, ez 2 hét eredménye! :-(
Ennél még egy ember is gyorsabban kellene haladjon. Egyedül raktam fel anno átlag 4-5m2-t, mikor a melléképületet falaztam, pedig nem vagyok kőműves és előtte nem falaztam soha.
Biztos dolgoznak rajta, vagy csak néha kimennek feldobnak 10-20m2-t, utána meg pár napig nem mennek. Mikor kint vagy akkor haladnak vagy akkor is csiga tempóban megy a munka?
Nemesvakolatot szeretnék vásárolni EPS hőszigetelésre, mindenképpen fehér színben és gördülőszemcséset. Kértem a REVCO gyártótól színmintát postán a BLANCO 1 szinből , ami a skálán a legfehérebb de ez nem igazán fehér, hanem inkább törtfehér, csontszínű, Baumitnál is inkább törtfehér a legfehérebb a skálán : Link
Mindegyik nemesvakolat ilyen, sötétebb a fehér mint mondjuk egy falfestéknél?
Hivatalos kereskedésből rendeltük a tokkal együtt, csak a beépítést mással oldom meg, mert nagyon sokat mondtak és nekem annyit nem ér még a garancia sem.
A falnyílások nem sikerültek igazán jól... így van néhány 75-ös nyílásom amikbe csak a 68-as szabványt tudjuk belerakni (mert 206-208 cm lett a nyílás magasság) :( a 90-esekbe bemegy a 88-as (lengyel szabványok) így azok jók csak a kicsiket szívtam meg, de már mindegy ez van :( A 68-as ajtókat a 75-ös nyílásba ki kell pótolnunk ugye? Ezt még nem találtam ki mivel kéne, az Ytongra gondoltam vagy deszka/léc féleségre...
A nyílások felülete megfelelő, a burkolók szép munkát végeztek és a festők is szerencsére.
Pont ezt számoltam én is, hogy ebben a tempóban tiszta ráfizetés amit csinálnak! Persze ez a része zavar kevésbé, inkább az, hogy nem haladunk és megszívat mindenkit!
Már próbálkoztam de jövő tavasznál előbb nincs szabad kőműves a környéken! Ha ebben a tempóban falaznak nagyon kíváncsi vagyok hogyan fognak haladni a monolit födémmel?! Azt előre tisztázom velük, hogy egy hetük lesz a zsaluzásra és a vasszerelésre mert ketyeg a zsalu bérlet! Ha tovább tart levonom a pénzükből!
Nem tud hozni még embert? A 2 embere eleve kevés, 4-5 fős brigádnak kéne falaznia. A 2-3m2/nap meg nekik sem éri meg. Nem tudom mennyiért vállalták m2-ét, de még valami csillagászati ár mellett is kb éhenhalás nekik.
Próbálj meg körbetelefonálni, hátha van valakinek éppen egy kis szabad, vagy felszabadítható kőműves kapacitása
Szia! Ha szakkereskedésben vásároltad együtt a tokot és az ajtólapot, akkor nincs miért aggódnod. A Porta Doors régi és elismert gyártó. A szakkereskedésben csak olyan Porta Doors-os tokokat ajánlhatnak az ajtólapokhoz, amikkel megfelelően tud működni a szerkezet.
Írtad, hogy "szaki" fogja beépíteni. Úgy emlékszem kb. 8-10 évvel ezelőtt is a garancia feltétele volt a Porta Doors-nál, hogy minősített szerelő építse be az ajtót. Olyan, aki megtanulta a gyártó által előírt beépítési technológiát és a gyártó szerszámait, anyagait használja. Időszakonként 1-2 napos továbbképzés keretében szokták betanítani a beépítő cégek dolgozóit és hivatalos papírt is adtak nekik arról, hogy elvégezték a Porta Doors-os okítást, információfrissítést.
Tehát elvileg a szaki miatt sincs miért aggódnod.
(Egyébként ezeknek az utólag szerelhető tokos ajtóknak a házilagos beépítést is meg lehet oldani hibátlan minőségben, ha ügyes kezű és gyakorlott az ember, de ma már általában minden gyártónál/forgalmazónál a garancia feltétele, hogy számlával vagy egyéb dokumentummal tudd igazolni, hogy szakember építette be. Ezért is van az, hogy sokan azzal a céggel építtetik be, akitől vették.)
Amire Te figyelhetsz:
- Akkora legyen az előre kialakított/kihagyott falnyílás, amekkora az ajtó tokod méretének megfelelő. Ezt rendeléskor biztosan egyeztette is veled a kereskedő.
- A nyílás oldalai legyenek függőlegesnek, a teteje meg legyen vízszintes. Néhány mm-es eltérés még nem okoz gondot, de a legjobb, ha minden papír szerinti.
- A nyílás melletti falsíkok legyenek teljesen egy síkban.
- Ha a nyílás valamelyik oldalán padlószegély van, olyan, amire a tok rátakarna, akkor azt az érintett részeken el kell távolítani, hogy ne a tokot kelljen farigcsálni.
- Ha a nyílás valamelyik oldalán a tok magasságánál alacsonyabb falburkolatok vannak (csempe, lambéria, egyéb) akkor azokat vagy le kell szedni annyira, hogy a tok illeszkedése megfelelő lehessen, vagy ki kell pótolni a nyílás teljes kerületén (egysíkúság). Szintén azért, hogy ne a tokot kelljen farigcsálni. Ez még garanciavesztéssel is járhat.
- Nem kell aggódnod a tok anyag miatt sem. Az ajtó pántjai a tokba gyárilag megfelelően beszerelt pánttáskákba kapcsolódnak.
Ha a nyílás mérete megfelelő, a falaid egysíkuak és függőlegesek, akkor a tok beépítés után a fallal együtt dolgozva megfelelően stabil lesz és kellő tartást biztosít majd az ajtónak. Persze mint ahogyan más nyílászáróknál, ennél a típusnál sem szerencsés, ha a gyerekek a kilincsekbe csimpaszkodva hintáznak a nyitott ajtószárnyakon. :)
- Ha az ajtó két oldalán eltérő padlóburkolatok vannak, esetleg különböző szintmagasságokkal, akkor oda megfelelő burkolatváltót kell beépíteni. Esztétikailag szerencsésebb, ha a burkolatváltó közvetlenül a csukott ajtólap alá kerül.
Igazad van rég agyon kellett volna csapnom csak ha elzavarom akkor jövő tavaszig megáll az építkezés mert nincs előbb szabad kőműves. A lakásunkat meg eladtuk az építkezés miatt így plusz 1 év albérlet az mínusz 1 milla! :-(
Szerencsére a vastag malter használatot leszámítva rendben van amit csinál csak ez a tempó!!!
Én is így gondolom! Ha 15-öt nem is de 10-12 nm2-t fel kellene raknia naponta! Ehelyett 2-3 a napi mennyiség úgy, hogy a szerződésben rögzített időponthoz képest már 3 hét csúszásban van és még a fele sincs kész! :-(
Hát így nehezen fog elkészülni,régebben hátba vágtam volna lapáttal a "mestert",ma kevés a "szaki",és vissza is élnek vele,persze tisztelet a kivételnek ,de az szokta erősíteni a szabályt !:-) Én ennek ellenére is elhajtanám Őket ,mert itt ilyeneknél általában sem a mennyiség sem a minőség nem szokott a végén stimmelni !:-(((
Köbméterben a kisméretű téglából készült falat szokás számolni. Vázkerámia, Ytong, stb m2-es. Pl a 30-as Profi tégla normaideje 0,8 óra/m2. Ebből 3 m3 nincs egy félnapi munka.
Értem! Igen a magasságot én is 25-el számoltam nem 23,8-al!
Akkor mennyi nm2 az elvárható átlag naponta? :-)
Csak azért forszírozom ezt a dolgot mert a kőművesem a segédjével 25-35db téglát épít be naponta! Ezt "kicsit" keveslem!! :-(
Ez tele faforgács (PortaDoors Nova), masszív súlya van az biztos a 90-es ajtólapot elég egyedül arrébb vinnem... Direkt választottam ezt a hangszigetelés miatt is, sajna a tok is az :( akkor jogos volt a félelmem.
A lécet vagy a deszkát a tokba rögzítsük vagy a nyílásba? Felülre is szükséges a merevítés vagy csak a két oldalán?
Sajna már ez marad. Az asztalos-féle ajtót nem tudtam volna megfizetni és ezek sem voltak olcsók :(
Köszi a választ!
Sajnos csak 1 kőműves van és az is tetű lassan dolgozik! :-(
Ezt a m3 dolgot nem értem miért nem m2-ben számolnak?
Jól számolok ha 10,7db/m2 (38x25x23,8) akkor kb. 42db tégla /m3.
Tehát ketten 3m3/nappal átlagosan 126db téglát kellene beépítenijük ?
Az lenne a kérdésem, hogy 25-ös téglából 1 kőműves + 1 segéd falazásnál naponta mennyi téglát tud kb. beépíteni? Nem a kezdősorról van szó és az ablaknyílások ki vannak mérve!
Nem tömör fa forgács az, hanem lyuggatott, mert fel sem tudnád emelni az ajtólapot.:)
Ha a tok MDF-ből készült, akkor nagy a baj.
Nagyon óvatosan kell kiékelni, azaz éppen csak, és ki kell támasztani fenyő lécekkel a habózás előtt, de 3 darabbal a magasságán és nem árt két fenyő deszkával is megtámasztani a tokozatot.
Lehet csináltatni rétegelt tömörfa tokokat és lefesteni őket... a decor papírral jól mutat egy bézs festés.
Barabás téglakőből akarok egysoros falat felrakni. Hogy kell a fugát képezni falazás közben hogy igényes, szép legyen. Láttam olyan képeket ahol a téglák között nem is látszik a habarcs, de nem tudom hogy csinálják.
Sziasztok. Nem kis aggodalomra okot adó problémámmal kapcsolatban szeretném a tanácsotokat kérni. Falu elején lakunk ahol az út állapota is elég rossz, iletve a sebességet se tartsák be az autók.
Ennek köszönhetően remeg a ház. Az út felöli kettő szobában ilyen kettő darab repedés vannak a födémen, mennyezeten. Illetve a két repedés végében hajszálrepedés formájában elindult lefele a falon is.
Vajon mennyire ijedjünk meg? Mit lehetne tenni?
Gondoltam rá, hogy összekötöm a falakat, de egyrészt sajnos fal sincs úgy hosszában középen a helyiségekben. Másrészt az erkély kiugrása is akadék lenne az alátétnek.
A mennyezet kettő éve lett vakolva, már akkor is ilyen repedés volt.
Házilag készítendő beton járólapok(1) és misungos falburkolat(2) anyagában történő színezéséve kapcsolatban kérnék tanácsokat.
(1) Sötétbarna színű járólapokat készítenék kerti lépőkőnek, és
(2) egyenetlen felületű régi beton kerítésalapot szeretnék szintén sötét barna színű misunggal bevonni. (A kerítés alapot anno -talán 50 éves is lehet- zsaludeszkák közé öntött betonnal készítették házilag. A földben lévő 60-80 cm-es rész teljesen egyben van a földből kiálló kb. 50-60 cm magas látszó résszel.)
- Milyen színező anyagokat ajánlanátok a beton és a misung anyagában történő színezésére? (Nagyon régről beugrott egy Bayferox nevű készítmény, de nincsenek se ezzel se más termékkel tapasztalataim.)
- Ezek a színező anyagok a hagyományos szürke cementtel készített betonmasszák színezésére is alkalmasak vagy fehér cementet kell használni.
- Hány cm vastag réteget lehet készíteni misungból egy ütemben?
- Esetleg kell valamilyen rabicolást tenni a régi beton kerítéslapra, hogy biztosan tartsa a misungozást? Gondolom a misung nem igazán köt már hozzá a régi betonhoz.
Nagy segítség lenne, ha konkrét termékeket is tudnátok ajánlani.
Csakhát így az új cucc sem lesz probléma- és kockázat mentes... sőt erősen esélyes, hogy mégcsak jó sem. Tekintve, hogy plusz terheken és átalakításokon is töritek fejeteket.
Úgy 99% az esélye, hogy VÉGÜL egy drágább, de szarabb megoldás jön létre a sok tákolásból.
DE akkor ezt már késő lesz belátni... sőt már a félúton is az lesz!
Most az elején ésszerű hagyni a picsába az ilyen szarakodást és csináni inkább egy jót.
Kompromisszumok, kétségek, kockázatok és kínlódások nélkül.
Rendben, akkor igyekszünk majd a szigorúbb elvek szerint méretező szakembert megbízni. Alaposan át kell gondolni, hogy melyik szakember mit is készít majd pontosan a saját maga által kitalált árért cserében.
Értem én, hogy az egy tiszta megoldás lenne. De a statikusok, akik látták nem voltak kifejezetten kétségbeesve (volt, aki még nézte is, hogy mennyire leng be a födém, amíg ugrálgatás van rajta és semmi extra - ez a túlterhelt nappali födém volt, a problémás példány). Annyi rosszul megépített ház van Magyarországon, hogy ez azokhoz képest még nem is kiemelkedően rossz a véleményük szerint. 1980 óta elvolt magának baj nélkül, vihar már kicsavarta a diófát a kertben, de a tető nem szállt el, a térdfal nem omlott le, ezen a "hegytetős" helyen pedig kapta az ívet a ház rendesen, mégis áll még.
Ezen felül gazdaságilag teljesen értelmetlen volna ugyanilyen területű alaprajzzal és a telken belül ugyanitt ismét felépíteni. Egyedül akkor lenne benne ráció, hogyha ikerház készülhetne a helyén. Ez elvi síkon mehetne, a telek elég nagy jogilag ehhez, de lenne gond és kompromisszum ott is bőven.
Másfelől ilyen nagy projektre nincs kapacitás (nem építési vállalkozók vagyunk, hogy teljes állásban erre tudjunk koncentrálni), az építőiparban "nem járatosként" nem is biztos, hogy bele kéne fogni egy teljes házépítésbe manapság, sőt szinte biztos, hogy nem kéne, tekintve, hogy "naív" építettőként már egy ilyen kisebbfajta projekt is tömény problémahalmaz.
Így a megerősítéses megoldáson kívül nem nagyon van más élhető opció sajnos.
Én két részre értettem. Egyrészt a tető súlyára ami a pillért terheli és a kiváltó felfekvésére. A másodiknál mindenképp illik figyelembe venni, hogy már az elsőhöz többletként hozzáadódik. De ha ebben biztos vagy, az más. Gondolom, ha írásba kérik akkor is.
"Régi garázsbejárómat 2,5 m szeretném kiszélesíteni és egy új garázsajtót betenni, ami 3,5 m széles lenne." Majd felrak egy képet is, ahol a kinyitott garázsajtó, ami feltételezhetően 2,5/ 2 = 125 cm és még a baloldali valamihez kamra , másik garázs, stb addig van még 1 m, tehát a két nyílás között van még 2, 25 m, ha ebből 1 m elveszünk a két nyílás között piilér még mindig
1, 25 m. Így az sr szigorú kritériumainak is megfelel.
Van egy 38 -as falam egy régi házban. Azt a házat számtalanszor alakítgattuk, így volt úgy hogy csak 38 cm volt a pillér.
ezen megállapítás szerint 2,5 x 38 = 95 cm -nek kellene lenni annak a pillérnek. Lényegesen kevesebből megoldottuk !! Tény hogy még kisméretű téglával volt dolgunk, nyilván a B30 valamivel érzékenyebb.
Igen. De lesz egy gond a falvastagsaggal. De remelhetoleg eleg vastag a vakolat, hogy a regi athidalot ne kelljen vesni. Csavarok anyait levagod es behegeszted, igy nem fog kilogni a fal sikjabol.
- A megengedett alakváltozás Eurocode szerint L/200, MSz szerint L/300. A nagyobb alakváltozás nagyobb mozgást enged meg, ami kihat az egész épületre. L/300-nál kisebb alakváltozást elérni nagyon drága, de lehet. A vasúti hídnál a max. megengedett alakváltozás L/900. Nekem a legkisebb amire terveztem és sikerült is az L/2500 környékén volt, de az vízügyi labor számára épülő vb. mérőcsatorna volt. Nagyobb alakváltozás nagyobb mozgást okoz az épület elemei között.
- A statikusok egy része elsődlegesnek tekinti, hogy megfeleljen a megbízó kívánságainak, mert abból lesz új megbízás. Nyilván ők sem írnak alá akármit, de ha 10 év múlva jön elő a hiba az kevésbé érdekli őket.
- Van aki úgy van vele, hogy ha a szabványnak az általa javasolt eleget tesz, akkor őt nem lehet felelősségre vonni.
- Magam részéről úgy vagyok vele, hogy kis felárral nagyot lehet javítani egy épületen, de ezt sok megbízó nem tolerálja, mert nem hiszi el, hogy később ez sokkal többe fog kerülni. Nem véletlenül tesz különbséget a szabvány az épületek tervezett életkora szerint is. Meg a rendeltetése szerint is.
Fedett most még kültéri de téliesítés előtt álló teraszt most burkolnánk 40x80 as 18mm vastag gres lapokkal.flex uni ragasztóval kb 47 négyzetméter8,6x5.5 kb méret.
csak 2 oldalát határolják falak , olvastam a dilatációs profilról de nem találok vastag laphoz megfelelő magasságú profilt, elég e ha sziloplaszt alapó rugalmas fugát használok fugázáshoz vagy máshogy oldjam meg a dilatálást??Köszönöm.
Már jó régen kiderült, hogy nem igazán érdemes javítgatni-erősíteni azt a házat, annyi baja van. Lehet spécizni-trükközni-próbálkozni, de attól még marad egy csődtömeg a sok meló és pénz ellenére.
Biztosan nem tákolgatnám.... és kockázatatnám, hogy jó lesz-e végül.
Három statikus három részleteiben részben különböző véleményt formált eddig. Annyi információra szeretnék szert tenni, hogy az eldönthető legyen, hogy melyikkel folytatódjon tovább az együttműködés, melynek folyamán részletes nagyjából kiviteli terv szintű doksik születnének, ami alapján a megerősítés megtörténne. De ha van ötleted, hogy egy meglehetősen "naív" magánember mégis hogyan döntsön a különböző statikusok között, akkor szívesen meghallgatom. Ez az megerősítés, ahogy írod: "kínlodás"
Ezeknek az emberek munka díjának megspórolása?
Szinte folyamatosan "spórolom"/termelem a pénzt ezzel kapcsolatban. Azért vagyunk kb. 200k kifizetés felett úgy, hogy még csak felületes vélemények vannak a megerősítendő épületről. Azt kéne elkerülni, hogy egy 500k+ÁFA jellegű terveztetés után derüljön ki, hogy nem a legfelkészültebb szakembernek lett a munka adva vagy netán a tervek alapján nem is lehet kivitelezni a megerősítést.
Annyit lamentálsz ezen hogy ennyi idővel meg energiával le lehetett volna bontani és újjáépiteni jól az egészet!!
Nem gondolnám :-) . Bőven 30 millió felett lenne újjáépíteni és gondolom nem egyszerű dolog mestert sem találni, szóval még csak rövidnek sem lenne mondható a folyamat.
Ugyanakkor annyiban igazad lehet, hogy a megerősítés terveztetése nem tűnik egyszerűnek - különböző szakemberek máshogy látják a kérdéskört -, talán egyedi megközelítést is kíván helyenként. Így az is lehet, hogy a teljes terveztetési költség már egy frissen épülő ház szerkezeti terveinek szintjén lesz és a kivitelezés sem lesz egyszerű, gondolom akár valami spéci tudású csapat is kellhet majd hozzá. Ámde tökéletesen értelmetlen volna ugyanezen alapterülettel visszaépíteni a telken belül ugyanott, viszont nem lehet módosítani az alapterületet meg hasonlókat, mint kiderült, a telek jogi helyzete miatt. A jogi helyzetét nem részletezném.
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586978917_0c99ec393f_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sY64][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586978917_0c99ec393f_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sY64]IMG_20190813_195538[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586980842_0072941b52_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sYEf][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586980842_0072941b52_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sYEf]IMG_20190813_150754[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586981037_884516a05c_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sYHB][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586981037_884516a05c_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sYHB]IMG_20190813_150758[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586842256_b383c6e113_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sgsQ][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586842256_b383c6e113_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sgsQ]IMG_20190813_150716[/url]){kind=link}
