"Ugyanis a leoldási áram egy dolog, hogy mennyi fog folyni valójában a leoldásig, azt a körülmények határozzák meg"
Örülök, hogy ezt írod! Annó. volt veled egy vitám és az istennek sem akartad megérteni, hogy hiába van 30mA-es Fi relé, a hibaáram nagyságát nem az fogja meghatározni, tehát az lehet nagyobb is!.:))))
Zsírtalanítót. A kontaktspré olyan helyen használatos ahol kicsi kábeleket dugdosnak panelra. Ha nagyon koszos akkor először egy erős zsíroldó majd törölgetés és utána a sprés változat ami elpárolog.
Elég az oldal falakat, zseblámpával meg belehet világítani a többi helyre tiszta e felület vagy sem, ha be volt csomagolva akkor nem szokott tele menni finom porral.
Szerintem nincs vele probléma, de jobb lenne rámérni.
Ha a fémfelületeken és a sárga-zöld vezeték végén mérek 0 ellenállást, akkor annak jónak kell lenni, ha nme tévedek.
Ezt a zárlatos dolgot hogy lehet kimérni? Mindent mérek mindennel (R,S,T, nulla)? És a kapcsolóknál milyen eredménynek kell kijönni?
A mostani tüzhely ami használatban van, az sokkal ócskább ennél a Boschnál. Németeknél ez szintén használat alatt volt, csak felújították a konyhát és ment minden a "szemétre" bútorostul.
Méréssel. Kicsomagolod leszeded az összes leszedhető elemet kipucolod végig nézed az összes vezetéket. A csatlakozónál van földelés már egy nagy előny.
Az ilyen megrendelőt EL KELL KÜLDENI A HALÁL FASZÁRA. Ha, nem tetszik, hívjon óccsó Jánost, aztán barkácsoljanak kettesbe. És, ha végeztek, akkor vigyék be a medencébe magukkal a hajszárítót. Ha szakembernek tartod magadat, akkor ez a megfelelő válasz. Oldja meg, ha csak most jutottál eszébe.
Ennyiből sokat nem lehet mondani. Ha félsz, hogy valami van vele, akkor lehet csinálni szigetelésvizsgálatot érintésvédelem majd rövidzárlat irányba (illetve védővezető folytonosság vizsgálat szemmel és műszerrel). Végül be kell kötni, és ÉVÉ mérést neki... és akkor már minden vizsgálat megvolt. A tűzveszélyességi vizsgálat meg menet közben derül ki... mindenesetre por és szétrohadás szempontjából alaposan meg kell nézni.
Az a helyzet, hogy nem kell mindenáron megoldást találni a jelenlegi helyzet felhasználásával.
Keress egy embert, aki saját felelősségére arra ott 2 szál dróttal azt fogja mondani, hogy jó, ha nem, megyek börtönbe.
Lakóházi körülmények közé leválasztó trafót beépíteni nem lehet. (illetve nagyon bátor, aki ilyet tesz, már csak a trafó mágneses szórásából is kiindulva, eléggé távol kell tenni mindentől)
Az a megoldás, hogy kifizeti a tanulópénzt.
Az alternatív megoldás a kettős szigetelésű lámpa lenne, de az annyira igénytelen, hogy esztétikai szempontokból rá sem gondolok. (főképp, ha nekidől valaki, és eldől a lámpával együtt :-), én már jártam így.)
A dolog sokváltozós. Néha rendet is kell tenni. Tudnék rá egy csomó "sufnituning" megoldást, de ha magamból indulnék ki, hogy nálam otthon találnék egy ilyet, azonnal jönne a légkalapács, meg a beton... egy másodpercig nem gondolkodnék alternatív megoldásokon, mert hosszútávon csak a baj lesz vele.
Alternatív megoldásként saját építésű törpefeszültség és törpefeszültségű elektronikus gyújtású fénycső menne bele. De ezt hozzá nem értő nem tudja megcsinálni, mert az egészet ki kell belezni, és okosan összerakni, feszültségeséssel, mindenestül, mert itt már minden számít, ilyen kicsi feszültségnél.
Sziasztok! Van egy használt Bosch villanytűzhelyem, jó állapotúnak tűnik, kb 15-20 éves lehet. Németországból lett hozva anno. Szeretném használni. A biztonsága, földelése szerintetek jó lehet? Hogy tudnék róla megbizonyosodni?
A tekercseket sajna közvetlenül hiába méred mert 0,0-val kezdődne az ellenállásuk egy 7KW-os motornál. Úgyhogy csak az árammérés meg a terhelés marad. De üresjáratban nem illene 500W-nál többet felvennie. (szerintem) Viszont az jellemző lehet hogy melegszik e, (60fok fölé) mert ha nem akkor nincs baj.
A FI relé nem elég, mert a FIrelé önálló védelemre nem használható. Ugyanis a leoldási áram egy dolog, hogy mennyi fog folyni valójában a leoldásig, azt a körülmények határozzák meg.
A leválasztó trafónak is megvannak a maga szabályai...
Egyébként az egészből az a tanulság, hogy először kérdezni kell, aztán betonozni :-). És főképp védőcső nélkül vezetéket bebetonozni ma már azért ok nélkül (nincs más megoldás) nem illik. 2009 van, 39 éve van érvényben a jelenlegi érintésvédelem, ami 3 szál drótról beszél, és nem kettőről.
A leválasztó trafóval hosszútávon csak a baj van. (főképp, hogy tenni kell valahová, és elég nagy állat, 30kg-nál indul a tömege is...)
E27-es foglalatba LÉTEZIK 24V-os izzó! Használják is elég sok helyen... az másik kérdés, hogy teljesen gazdaságtalan az üzemeltetése...
Tehát többek szerint az FI relé nem elég a kandelláberek érintésvédelméhez. Miért nem? Nekem pedig ez a megoldás lenne a legjobb, mivel a vezetékek már a föld (beton) alatt vannak, szóval utólag nem tudok védőföldet vezetékezni.
A törpefesz is jó lenne, de sajnos a kandelláberek már megvannak, és szerintem normál csavaros foglalathoz nincs 12 V-os izzó.
A hétvégén kicsiny városunkban lesz egy háromnapos fesztivál, árusokkal, fabódékkal. Tegnap szerelték a villanyos részt: le van rakva egy Kalocsa szekrény, amiből 3*1,5-s MTK vezetékek mennek a bódékba. Namost amelyikben csak bort árulnak, oda lehet, hogy elég ez a keresztmetszet, de pl. a sütögetős árusoknál már lehet, hogy szűkös lesz.... Arról nem beszélve, hogy az MTK nem kültérre való, -bár ezalatt a pár nap alatt csaknem eszi szét az UV sugárzás :D
Sziasztok! Olyan gondom van, hogy egy 7,5 KW-os háromfázisú motor csillag-delta indításban 31-32 A-t vesz föl. Üresjáratban 6,8-7,5 A-t. Normális ez? Mi lehet a gond?
Az nem gond, mert a másfeles kanócon effektív (DC) áramban mehet a 16A, a statikus melegedés miatt. De a dinamikus melegedésnek pont az a lényege, hogy ez belefér...
Ha nincs védőfölded, akkor kizárólag törpefeszültség jöhet szóba, leválasztó trafóval.
És még egy jótanács a kandelláberhoz:
A kötéspontot, olyan magasan csináld meg a lámpa szárában. amilyen magasan csak lehet, mert ezeket az üregeket nagy előszeretettel népesítik be a hanygyák, telehordják földdel és ez tönkretesi a kötést.
Nincs nagy gyakorlatom a témában, de szeretném biztonságosan bekötni a az alu ötvözetből készült 230V-os kerti lámpákat. Külön földvezeték nincs a talajban. Csak a fázis és a nulla. Mit javasoltok? Leválasztó trafó, vagy védőnulla? Mire figyeljek, hogy a gyerkőcöket nehogy baj érje.
Ennyi belefér. Az, hogy megmozdult a korong, az nem jelenti azt, hogy át is tudott fordulni. Hogy pufferüzemben az invertered primer oldalán mi volt, azt mérni kellett volna. A villanyórának nem kell sok, egy kapacitív csatolásból eredő feszültség be tudja rezgetni, de ettől még valódi forgásba nem kezd, csak a rezgés keltette tapadási súrlódás lenullázódása miatt a korong közlebb (vagy kicsit túl) jutott a gravitációs nyugalmi helyzetén, mert ugye semmi sem tökéletes, annak is van némi aszimmetriája.
interneten olvastam, lehet hogy nem ide illik de beírom. Ma hogy villanyt barkácsoltam, ráértem az alábbira.
Lekötöttem a vezérelt áramos villanybojler fázisvezetékét, és a villanyóra után erre a vezetékre rábarkácsoltam egy konnektort, próbaképpen beledugtam egy 1000w-os inverter (smartups szinuszos), 230V-os betáp csatlakozóját, az inverter kimenetére egy 500w-s izzópakkot (5x100w).
NEM VOLT vezérelt áram, épp ez a dolog lényege, az akkupakk fel volt töltve.
Inverter cold-start bekapcs, izzópakk világít. A villanyóra (új órám van) mérőkorongja erőteljes remegésbe kezdett és elindult előre. Vártam 30 percet, egyértelműen fordult a korong (fogyasztás irányba, hiszen gondolom visszafelé nem is tudna).
Kérdés miért???
Aztán visszaállítottam mindent, mert az inverter meg barkács konnektor nem éppen a kötés nélküli folyamatosan bekötött, vezérelt áramról stabilan és szabályosan működtethető technológia fogalma...
Miaz, szoktad méregetni a szinusz csúcsértéket? 310V az már eléggé le van lapítva, de 312V körül szokott lenni sajnos az átlag a 325 helyett...
Az okfejtésedben egyébként ilyen ronda esetet nézve az áramkorlátozás esete is fennállhat, azaz nem csak az effektívet nézi be a műszer, hanem a tüskét a biztosítóbetét nem viseli el, és vagy azonnal, vagy szétrágódás után olvad ki. Ez utóbbi pedig aztán teljes értetlenkedést tud kiváltani, mert ugye ez már statisztikailag véletlen időpontban fog bekövetkezni, és ha valaki pillanatnyi okot próbál keresni, esetleg tranziens analizátorral szaladgál, jó nagyot fog csodálkozni, hogy akkor most mi van :-)).
en a kovetkezokeppen fogtam fel a jelenseg alapjat:
van egy 230V halozat, es egy 2300W-os fogyaszto. ez normal esetben effektiv 10A aram.
de a fogyaszto megteheti, hogy csak a szinusz csucsanal vesz fel aramot, amikor a pillanatnyi fesz kb 310V. egy felperiodus ugye 10msec, mondjuk csak 1msec-ig vesz fel mindig aramot, egy masodpercben 100-szor. ahhoz, hogy a 2300joule meglegyen az egy masodperc alatt, minden egyes felperiodusban kell szerezzen 23 joulet. ehhez abban az 1msecben kb 74A aramot kell felvegyen.
igy olyan lesz az aram, hogy 9msec szunet, 1msec 74A. ennek az effektiv erteke 23.4A !!!
tehat a fogyaszto frankon 2300W-ot fogyaszt, csak kozben a vezeteken megis 23.4A effektiv folyik, annak minden kovetkezmenyevel. Pl a 23.4A melegiti a vezeteket.
es lehet mondani hogy ez a tuskes fogyaszto egy elmeleti baromsag, de a csucsegyeniranyitos kapcsitap eleg jol kozeliti.
1. lekötök minden villamos fogyasztót (fázisról és védőföldről, nulláról is, gyakorlatilag az osztósín betápokat megszüntetem)
2. mindhárom fázist az óra után kikötöm a rendszeremből (óra áramtalanítva előtte)
3. az egyik óra utáni betápfázisra kötök egy B10-es kismegszakítót az van a garázsban egy tartalékban, utána az ampermérő sorosan, majd szintén tovább sorosan a földelőszonda óraszekrényben lévő vége... Csak nem fog leégni a 10-12A-s műszer ha meg igen túl nagy baj nem lesz (van másik), remélem hamarább leold a kismegszakító. Műszer beállít, óra felkapcs...
Ha azt szeretned tesztelessel megallapitani, hogy az oranal jelenleg ossze van-e kotve a vedofold es a nulla, akkor arra hatekony modszer:
- kell egy szep nagy, jellemzoen ohmos fogyaszto (1-2kW-os hosugarzo, olajradiator, futotest, reflektor) - az ora utani elso adando ponton minden mas fogyasztot lekotni az osszes fazisrol es a nullarol, oranal megszakitokat lekapcsolni - AC uzemmodban feszultseg meres a nulla es a vedofold kozott (ha nem nullat merunk, akkor szinte biztos, hogy nincsenek osszekotve) - szep nagy fogyasztot bekotni egy fazis es a vedofold koze, oranal megszakitot visszakapcsolni
a) a fogyaszto mukodik, a nulla es a vedofold kozott stabilan 0V merheto: ossze vannak kotve - ebben az esetben a szonda hasznalhatosagarol nem lehet informaciot kinyerni b) a fogyaszto mukodik, a nulla es a vedofold kozott van feszultseg, de nem tul nagy (mondjuk max. par 10V): nincsenek osszekotve, de legalabb a foldeloszonda hasznalhato, es ossze van kotve a vedofolddel c) a fogyaszto nem, vagy alig mukodik: a nulla es a vedofold kozott nagy feszultseg van, a vedofold es a fazis kozott pedig kicsi: a vedofold se a nullaval, se a foldszondaval nincs osszekotve rendesen (esetleg nincs is hasznalhato szonda)
köszi a választ, az előző ügyködéseim miatt ma még gipsz és glett vár,utána csiszolás, de szerdán ki fogom tudni próbálni...
A műszer tutira mér AC10A-t, AC6A már ment át rajta, de csak gagyi 2e ft-os... Ha meghaladjuk a méréshatárát, akkor előveszek egy másikat :) Meg amúgy sem hiszem hogy hiteles eredményt adna, de azért hozzávetőlegesen jó lesz.
A pillanatra bekapcsolom dolog jó ötlet, hátha :) A giliszták a földben tudnak menekülni :)
És az ampermédőt ugye AC-t is mér? :-) Mert ilyen kis áramoknál általában DC szokott csak lenni, bár pont a saját műszerparkom mond ellen ennek, mert van 10A-es AC árammérőm, bár arra csak mutatóba tették vel, mert eredetileg nanoampereket is tud mérni... :-)
A B10-es kismegszakítónak 15A a határárama, erre azért számíts.
Szerintem először csak külön kösd be műszer nélkül, hogy leveri-e a kismegszakítót. Ha esetleg van B6 a háznál, azzal is nézd meg önmagában (ha a B10 fennmaradt), és utána jöhet a műszer. Mivel ismeretlen terepre mérsz, ezért a bekapcsolás szabályait érdemes betartani, azaz egy pillanatra ráteszed a feszt, és elveszed, majd pár másodperc múlva bekapcs. (ha valaki mégis volt a másik végén el tudja engedni...)
A betonalap földelő jó dolog, ha azt kifejezetten így csinálták. Ha csak hobbiból arra kötötték, akkor valahol meg kell találni a csövezés kinti végét, és oda leverni egy rendeset. Természetesen a régit be lehet kötni hozzá, hátha valamit hozzábetonoztak :-), volt már rá példa...
És akkor a szekrénynél az EPH-t sem ártana megcsinálni. Az összes külső közművet (víz, gáz, csatorna (ha van hova), fűtéscsövek) egymással kösd össze legalább 10-es rézzel, majd az egészet be kellene kötni a védővezető sínre legalább akkora keresztmetszettel, mint ami az órától jön (persze ha nem gond, azt is 10-es rézzel minimum).
Mit értesz "tiszta felharmonikusokat termelő fogyasztó" alatt? Milyen a nem tiszta felharmonikus?
Mi a fizikai magyarázata az általad felvázolt áramnak azon a bizonyos nullán? Hogyan számolható a nagysága? Ha nem létezik, szűrővel ki lehet-e választani, pl. a 3. harmonikust?
Ezt Te írtad (2009.06.09 18:05:06)(#21453):
Egy példát mutass arra, amikor a gyakorlat teljesen mást mutatott, mint az elmélet :-).
Arra láttam már példát, hogy vagy a gyakorlat, vagy az elmélet teljesen másról szólt, így nem egyezett, de hogy valaki olyat mért, ami a ma ismert villanyfizikának homlokegyenest ellentmond (most az egely-féléket hagyjuk ki), na olyat még nem.
Köszönöm a villámgyors választ, FI gondom nem lesz, arról is elég jól kiokosítottatok mindenkit...
A földelőszonda lekötés azért gond, mert az óraszekrényből függőlegesen jön le (védőcsőben, falban) kb 3 métert, majd van benne 1-2m S kanyar, és utána bemegy a garázs betonjába (bele van betonozva)
A garázs alatt van egy 10 m hosszú (!) szerelőakna (magas, 170cm az oldalfal) az a gyanúm hogy "földelőszonda" helyett a garázs vasbeton drótjait használták, így a szonda - vezeték lekötését főleg föld felett ennyire egyszerűen nem tudom kivitelezni...
Vízcsőre, gázcsőre (sicc) stb tutira nincsen kötve, mivel a föld feletti része végig látszik, a próbával agyonvágni (magamon kívül) nem tudok mást.
Ampermérőm viszont csak 10 vagy 12A (azt hiszem az utóbbi) van...
Én azt törpöltem ki hogy
1. lekötök minden villamos fogyasztót (fázisról és védőföldről, nulláról is, gyakorlatilag az osztósín betápokat megszüntetem)
2. mindhárom fázist az óra után kikötöm a rendszeremből (óra áramtalanítva előtte)
3. az egyik óra utáni betápfázisra kötök egy B10-es kismegszakítót az van a garázsban egy tartalékban, utána az ampermérő sorosan, majd szintén tovább sorosan a földelőszonda óraszekrényben lévő vége... Csak nem fog leégni a 10-12A-s műszer ha meg igen túl nagy baj nem lesz (van másik), remélem hamarább leold a kismegszakító. Műszer beállít, óra felkapcs...
Ha a szonda össze lett volna kötve vele, akkor nem mértél volna rajta félfázist... A szonda csak akkor van az óra előtt összekötve, ha a minimális zárlati áram megléte miatt (hurokellenállás túl nagy lett volna) az áramszolgáltató kötelezett erre. Viszont az akkor normális földszonda lett volna, és nem mértél volna rajta pl. védővezetős csatlakozós elektronikus eszköz D osztályú túlfeszvédelme miatt (pl. számítógép) félfázist, mert az normális szondán nem tud megjelenni. Na mondjuk elég nagy gáz, ha a mérőtől és a főelosztótól "kilóméterekre" van leverve a földszonda, annak azért minél közelebb volna célszerű lenni, mert a hosszú, vékony bekötőkábel igencsak lerontja a hatásfokát, no meg a földrajzi helye is 15 méteren belül illik...
Meg kéne azt próbálnod, hogy a földszonda kábelét lekötöd, és közvetlenül egy jó vastag (legalább 6 vagy 10-es réz) kábellel rányomod a bepápról a fázist, és megméred az áramot (ha van műszered). Legalább 8A-t kéne mérned, hogy a földszondának értelme is legyen... ez a legtutibb dolog, de nagyon vigyázz, hogy csak a földszonda legyen bekötve, azaz annak a földből kiálló részét kell bekötni, és lekötni róla a hálózatot... (mérés szempontból is, no meg nem kéne agyoncsapani a szomszédot sem a vízvezetékkel... :-) Ha nincs meg ennyi, akkor üssél le egy másikat... (és összekötheted a régivel, jobb a kettő mint az egy). Persze szabványos szondát, ne egy valmit, amit a kertben találtál. Tüzihorganyzott, gyárilag ráhegesztett jó hosszú acél"dróttal", hogy a hegesztés is horganyzott legyen. Lehet csőföldelő is, és több is, ha félsz, hogy mégsem lenne jó a horganyzás rajta.
A FIrelénél ne feledd, hogy a nulla-védővezető összekötésnek előtte kell lennie, utána már semmi nem lehet, máskülönben az első terhelésre leold. (sőt utána következő, nulláról buherált EPH-nál terhelés nélkül sem fogod felkapcsolni, ha esetleg van ilyen...). Házon belülre max. 30mA-es Firelét tegyél. A házon kívülre is lehet ilyen kicsit, de ne ugyanaz legyen, mert egy eső, egy beázás leverheti, aztán amíg megtalálod, hol a hiba, a házban sem lesz áram...
A probléma akkor kezdődik, amikor kimondod, hogy "harmonikus". Mert ettől a pillanattól kezdve matematikai bűvészkedés. Az említett illető is pont ezért bukott meg, mert így közelített. Csak épp úgy elszámolták magukat, hogy majdnem CNN hír lett belőle.
Ha a fogyasztód valóban tiszta felharmonikusokat termelne, akkor ugyanazoknak az alkatrészeknek kellene benne lennie, mint a szűrőben (csak fordítva). De ugye nem így van. Annak van egy természetes áramfelvétele, és azt te közelítő eljárással modellezed, felharmonikus szinuszok összegeként. De ha ezt sem érted, akkor sosem fogod érteni. Ez kb. olyan, hogy van egy valami, és azt megépíted lego-ból. A lego-nak vannak építőelemei, akkorák, amekkorák. Az építményed hasonlítani fog a valódira, el is nevezed annak, de a valódi tárgyat ezentúl nem úgy fogod hívni, hogy 23 nagylego, 15 közepes meg 41 kicsi, hanem továbbra is az eredeti nevét használod. Így van ez a felharmonikus modellezéssel is. Csak épp az eredeti áramalaknak nincs neve...
nagyon szépen köszönöm újra hogy lassan közösen bevillanyozzátok nekem a házat :)
Pár válasz akik kérdezték:
1.
leszedett szigetelésű földelőkábel:
azért mérhettem (?) rajta félfázist szabálytalan nulla-föld összekötésnél (az előző tulaj a földet használta nullának és a földet nem kötötte be a konnektorra) mert NINCS összekötve a szondám a szolgáltató nullájával, azaz úgy néz ki a dolog, hogy az oszlopról bejön 4 kábel (3 fázis + nulla), az ötödik lentről a garázs mélyéről gondolom földelőszonda.
(
a dolog különben azóta megoldódott mivel a nappali és az emelet után az elmúlt két napban MINDEN kábelt az órától kivéve a vadiúj betápot, kiszedtem a garázsból és újrahúztam, na azóta minden ok, nem ráz a víz, mindenhol normális a védőföld stb.
)
2.
nulla - föld összekötése:
Na szóval az 5 kábel (fázisok, nulla, szonda) egy elosztódobozba futnak be, a három már mért fázis megy három saját prodax kismegszakítóra, a nulla és a védőföld külön külön egy gyűjtősínre, ahonnan tovább vannak osztva, de nincs összekötve a nulla és a föld sínje. Ezt korábban kérdeztem is hogy hogyan tudom megállapítani hogy össze van-e kötve (több leplombált szerelődoboz is van az óra mellett, amiből kijönnek ezek a vezetékek, tehát a dolog nem 100) de sajnos akkor nem válaszolt senki :((( Ha nincs, akkor gondolom kössem össze SOS.
3.
három fázisú tüskés sín a kismegszakítóknál. Azért nem tudtam megoldani hogy az elosztódoboz kismegszakítói a betápot ne ilyen félig jó megoldással kapják, mert értelmes módon a három fázis fő kismegszakítói (fázisonként 1-1) külön kötődobozban vannak, és onnan jön tovább a cucc fázisonként 6-os új sodrott réz betáp kábelen a körökre osztó dobozhoz, így sajnos ezért maradt a hibrid megoldás... Mivel nincsenek azonos dobozban, így egy sínre sem lehet tenni a fő kismegszakítókat és az osztott körök al-kismegszakítóit. De a megoldás jó lesz, köszönöm szépen!
------------
mivel a garázs azóta ok két nap után, most már a következő lépésre megyek tovább, FI és nulla-föld összekötés... De a kérdés még fennáll, hogyan tudom megállapítani hogy esetleg a plombált kötődobozok mögött nincs-e összekötve a nulla és a szonda vezetéke? Meg tudom állapítani hogy van-e összekötés? Az osztósíneken tuti nincs...
Igazából nem a cikk íróját akartam fölhozni, (bár abba kötöttetek bele), hanem a problémára próbáltam válaszolni, amit CiluHS felvetett. Pár hónapja itt kaptam az arcomra amikor felharmonikusokat, meg fourier sort emlegettem, és megkaptam, hogy ez csak elméleti ökörködés, a fogyasztó tudja a fizikát és ez csak holmi elméletgyártás egy fizikai folyamatra. Ez egy sima kapacitív fogyasztó, mert pufferkondi van bene....stb. Mivel meggyőzhetetlen volt a vitapartner, ennyiben maradtunk. És tessék, itt, egy olyan matematikai bűvészkedés miatt terhelődik túl a nulla, ami a valóságban nincs is :-)))) Pedig a 3. harmónikus árama, majdnem megegyezik az alapharmónikuséval és a fázisa is olyan, hogy összegződik a nullavezetőn, ezáltal bár 3f-ú a fogyasztó jelentős áram folyik a nullán.
Aki foglalkozott kapcsolóüzemű eszközökkel, rögtön tudja a probléma okát, aki nem az csak a fejét vakarja. Nem biztos, hogy az Ő hibája, nem vagyok biztos abban, hogy ezt tanították a suliban. Ugyanígy a TRUE_RMS műszerek sokáig a mérnökök által voltak használva, mert a villanyszerelők, ha ismerték is a működését és a használhatóságát, megbíztak a hagyományos mérési elvű műszerekben. Még a TV szerelők is sima műszerrel mérték/mérik a fűtőfeszültséget, aztán próbálták/próbálják eltalálni a pontos effektív értékben megadott feszültséget :-))) És ez ma sincs másképp, csak lassan ( 5~10 év) kikopnak a CRT-s TV-k.
Az jó eséllyel a távtáplált erősítők miatt olyan, de majd valaki okosabb kivesézi. Nálam ettől vagdosott le a Fí, véletlenszerűen, az kemény történet volt.
Hasonlót tapasztaltam - bár nem terheltem - 10 emeletes panel 8. emeletén, ~110 V a számítógép testen a radiátorhoz képest. Később a jelenség megszűnt - amikor a tulaj kábelszolgáltatót váltott, vagyis a(z) (UPC-s) modem "szolgáltatta" a félfázist. CsSP
Kaptam itt egy újságcikket válaszul, de az a helyzet, hogy a témát az adott helyen pont a cikk szerzője bukta be. :-) Nagyon telitalálat lett, de azt a témát nem ecsetelem.
Szóval 2 probléma van. Hiába mentél volna oda személyesen, mert két olyan dolog van ott, amihez egyrészt a műszered (mindenképp) a kukába való, másrészt negyedmillánál kezdődik az, amivel egyáltalán mérni tudod. Az angol villanyszerelőknek már 1991-ben tanították. Nálunk a jelenség 2000-2005 között tetőzött, aztán már lecsengőben van. Kivéve a műszer részét.
Kezdem a műszerrel: a magyar villanyszerelők legkevesebb 99%-a által használt műszerek ún. dual slope - kettős integrálás matematikai közelítő módszerrel mérnek (AC mérése). Erről csak annyit kell tudni, hogy kizárólag tiszta egyfrekvenciás szinuszos mennyiségek mérésére alkalmas. Na ilyen meg csak a mesében van. A feszültséget általában nem túl nagy hibával mérik, 10V-on belül van a megoldás. De sajnos ahol a 10V számít, ott nem sokra mész vele. (230V-nál értve a 10V-ot). Többnyire kevesebbet mutatnak a valóságosnál.
Az AC árammérés viszont sokkal gázosabb dolog. Pl. a DM266 műszereddel áramot csak lineárisnak tekinthető fogyasztóknál tudsz mérni beszámítható módon. Ilyen a sima villanytűzhely, hősugárzó, hűtő, szivattyú, sima kondenzátortelep, stb. Amit biztosan hibásan fogsz mérni, az meg az összes tápegységes fogyasztó, mint számítógépek, TV-k, online szünetmentesek, stb. Itt az áramalak messze nem szinuszos. A többnyire csúcsegyenirányítós tápok csak a pufferkondi töltögetésére veszik fel az áramot a szinusz "közepén" fenn a csúcs környékén. A műszered viszont a szinusz nullátmeneti meredekségéből és a frekvenciájából próbálja KITALÁLNI a mérendő mennyiséget. Így 19-40%-kal fog KEVESEBBET mutatni a valóságosnál. Ezért volt az, hogy (ráadásul pontosan ezzel a műszerrel) mért értékeknél durrogtak el az olvadóbetétek. Aztán kapta a szkópot, és jött a rácsodálkozás.
Csak olyan műszerrel szabad villanyszerelőnek dolgozni, amire rá van írva, hogy "True RMS". Azaz valóseffektív. Ez rendesen mintavételezi 5kHz-en a feszültséget, és kiszámolja belőle az effektív értéket, nem pedig meghasalja. 18eFt-tól létezik a piacon ilyen műszer, szerencsére már kopnak ki a hulladékok, de azok meg virágkorukat élik a kínai olcsó selejt piacán, 2000Ft a DM266, és ugyanaz, mint a 17eFt-os változata, 1:1-ben. Van mind a kettőből, ugyanaz van benne :-). Csak a haszonkulcs különbözött.
A feladványnak volt a második fele, amit aztán kifejezetten illetlenség felharmonikusnak csúfolni. A nullavezetőben mért áram. Az egyrészt a műszer hibája volt, kicsit kevesebb, de nem annyival, hogy ne szikrázna az ember szeme. Ez ugyanabból a ronda "tüskeáramból" jön, amit a pufferkondi töltögetésre "használunk". Ugye így a 3 fázis áramai nem egyszerre folynak, a vektoriális összeg nem lesz nulla. A ronda nagy különbözet meg a nullavezetőn dönget visszafelé, mintha 3db azonos 1 fázisú fogyasztó lenne a 3 fázis. Ezért ilyen helyen nem érdemes a nullavezetővel spórolni, főképp kisebb keresztmetszeteknél. Mivel 2005-ben megtörtént a csoda, és a harmonikus torzítás területén a termékeknél is kötelezővé tetták bizonyos játékszabályok betartását, így ez a probléma kihalófélben van. Viszont a kritikus évek alatt egy csomó nullakötés igencsak tönkrement, és sokszor egy karbantartás választja csak el a megsemmisüléstől a kötést, és nem kell csodálkozni, ha kötéseknél a szigetelők eléggé megégtek. Anno 103 fokos teljesen üzemelő aluminium nullakötést is fotóztam.
Itt erre az öntapadó csíkos csatornára gondoltam különben...legalábbis láttam már fára ragasztott öntapadós telefonaljzatot, az ragaszkodó volt erősen.
Köszönöm az infót, egyszer volt már hirdetve 15-ért, és valóban amit mondasz a hitelesítésre kérdeztek rá első körben a jelentkezők. Úgy látszik hitelesítve megérne 15-öt. Na mindegy , várok még hátha valakinek van pontosan erről a típusról ismerete/tapasztalata.... Amúgy Pécs a fellelési helye az eszköznek, ha valaki épp egy ilyenre vágyna...
A feladványod olyan, mint mikor a megrendelők azt akarják, hogy telefonon keresztül fejtsem meg, hogy mi a probléma náluk és mondjam is meg, hogy mennyibe kerül pontosan a javítása.
Egyszerűen nem értik meg, hogy hibafeltárás nem telefonos feledat.
Ilyenkor Gyurcsok József távgyógyászt szoktam a figyelmükbe ajánlani. :D
A hasonlat nagyon talalo! Rengetegen hordanak kinai, noname cipot! Nezz csak szet az utcan, vagy akar az ismeroseid kozott. Bizony, nem veletlenul van tobb kinai bolt mint adidas markabolt.
Szerintem kb hasonlo lehet az arany a megrendelok kozott is. A fedes persze nem 100%, de az arany nagyjabol hasonlo.
Ha szerencséd van, megveszi valaki. Ha nincs, akkor nem. Ránézésre egy ilyet maximum nem hivatalos vizsgálatra lehet használni (ha működik). A kalibrálása több, mint amennyiért el akarod adni (ha egyáltalán kalibrálható). Otthon nem tudod leellenőrizni, hogy tényleg mér-e. A piros gomb megnyomásával a kivezetésein akár 1000V is megjelenhet, úgyhogy ha nem tudod, mi ez, akkor jobb még elemet sem tenni bele.
Ilyen összemérhető, de szigetelés szempontjából szerényebb tudású műszert mezeit egy 2000Ft-os lakatfogós multiméterhez kb. 5500Ft-ért lehet kapni (azaz all-in-one 7500Ft-ért, amiért mindent tudsz mérni - igaz komoly korlátok között), ha komoly műszerről van szó, 65eFt-tól a csillagos égig megy az ára és a tudása.
Köszi de valami konkrétumabbra gondoltam a honlaján egész jó referenciája van. Az meg hogy Kinai egy dolog mert minden más egyéb márkás cucc is Kinában készül, igy hát az mitől lenne különb.
Valami tapasztalat érdekelne aki már szerelt be ilyet.
Mester Urak ! Egy hozzáértőhöz szeretnék egy kérdést feltenni.... Birtokomban van egy a képen látható szigetelési ellenálás mérő amit el szeretnék adni, mivel nem szakmám a villanyszerelés így szükségem sincs rá. Az iránt érdeklődnék, hogy miként lehet ennek a működőképességét bevizsgálni ? Valami támpontot ha tudnátok adni azt köszönettel venném. Sajnos mérőkábelek nincsenek hozzá és remélem, hogy nem is igényel semmi speciális kábelt.
Mindenképp a falba szeretném vésni, a falon kívül max a konyhaszekrény lehet és a kapcsolók. :-) A Nagyflex nem túl szerencsés, mert közel van a gázcső. Marad a véső-kalapács, esetleg fúrókalapács.
Botsinkai:
Már előre félek tőle, mert tavaly a szobában be kellett vésni a tv-hez az antennát, és olyan kemények a téglák, hogy a kővágó korong szikrázott néhol. Ott az a 2 méter volt cirka 1 óra munka.
Mert a gégecső és a csatorna elég barkács anyag, csak végső elkeseredésében használja az ember, persze kivételt képeznek az igényes komplett rendszerek pl. Legrand DLP.. Kb egy hónapja röhögtünk azon, hogy elfogyott a 16-os gége. kb 1.5-2 éve vettem. Pl mi gégét csak arra használunk ha nem tudják a konyhában a csempemagasságot és a helyi kapcsolótól felállunk a tervezett csempéig, amit majd a burkoló beállít. ez kb 20cm / lakás :-D
Jó kis írás, csak ezt egy laikus nem biztos, hogy megérti.
Egy megjegyzés: hiába teszed a hűtőt külön kismegszakítóra. A sorbakapcsolt kismegszakítók 63A alatt semmiképp sem szelektívek, felette az áramkorlátozó jelleggörbe az irányadó. Így a hűtő garantált működése csak az általános fogyasztóktól elkülönített fázisról garantálható, de azon csak személyesen üzemeltetett fogyasztók lehetnek, ha ezt tényleg garantálni akarod. :-)
Egy ismerősöm megkért, hogy ha lesz egy kis időm akkor rakjam már csatornába a kábeleket. Mert szeretné, ha normálisan nézne ki a palllás. Én meg mondtam, hogy ok!
De mivel eddig még csak MCS egyes illetve kettes csatornával dolgoztam (RG-6) ezért érdeklődtem, hogy milyet lenne célszerű venni!
A plazmatévé árából lehet hogy kijönne egy minőségi szerelés, csak azt nem lehet mutogatni a haveroknak :-) Ha oda jutok hogy nekiállok építkezni, veletek csináltatom a villanyszerelést ;-)
Viszont lenne egy gyakorlati kérdésem: tömör téglafalban kellene vésni kb 3 méteres hornyot, és egy válaszfalon kellene átvezetni. Ti mivel állnátok neki? Sajnos horonymarót nem tudok kölcsönözni.
Rendben, de a cső esetemben nem jó mivel ezek a kábelek már be vannak kötve :) Ezért kérdeztem, hogy milyen kábelcsatornába rakhatom be a 3 MBCU-t.. Milyen lenne az ideális? A FÁRA szót csak a biztonság kedvéért hangsúlyoztam ki. Mert nyilván nem mindegy, hogy mit rakok fel egy poros, pókhálós 1000 éves gerendára!
Hmm. Én a héten szívtam ez miatt. Mivel a kismexakítók jellemzően felfele billennek le a kalapsínről, így alulról célszerű a fésűs sínt tenni. Mert felülről akadályozza a kismegszakító kicserélését. Persze ez csak ott érdekes, ahol nem szeretik az áramszünetet.
Van egy padlás ami kb 25-30 méter hosszú. (még nem mértem le pontosan) Ezen a padláson „fut” 3db 2,5-es MBCU. Tudnátok ajánlani egy olyan kábel csatornát amibe mindezeket beletehetem? Ja és nem mellékesen jelen állás szerint FÁRA kellene fogatni a csatornát!
Nevetni fogsz, emlékeztem arra a cikkre de alig találtam meg :-( .Épp egy elborult pillanatomba írtam amikor valaki irreálisan alánk vállalt. De nagyon tanulságos ezért akit érdekel olvasson bele itt
:-D az a baj, hogy a villanyszerelést semelyik megrendelő nem veszi komolyan. Inkább vesznek 1000 Ft-al drágább csempét és a sufni villanyszerelőt választják. Bár sok esetben emiatt a csempe újra 1600 fokra hevül :-D. A mi áraink kb. középkategóriásak, cserébe nem mindennapi minőséget adunk, mégis 10 ajánlatkérőből 8 vissza se hív.
Az áramerősség gondolom nem túl nagy a vezérlőkapcson :) A fesz is érdekes, mert ugye a csengőnek 8-13 V körül van, remélem a lámpakapcsolóhoz nem fog eljutni a 230! Szóval akkor az MTK jó erre a célra (bevakolni)?
Kábel kérdésem lenne: A bejárati ajtón kívülre szeretnék egy csengő, meg egy másik nyomógombot, ami időrelét indítana, a bejárat megvilágításához. Mivel az ajtó ki lett cserélve, úgyis javítani kell a vakolatot... A fal át van fúrva, a furatban van is védőcső, csak az ajtó körül a téglát (meg fölötte az áthidalót) nem igazán szeretném szétvésni. Ezért kérdezném, hogy milyen kábelt lehetne csövezés nélkül használni. 4x0,75-ös MTK jó lenne?
Félfázis: ez a dolog nekem nem világos: ha tudtad terhelni, és működött a vízmű, az gondolom nem 115V-ról ment (főképp, hogy terhelhető félfázis a problémás helyen érdekes nemlinearitást mutatva (mert ugye a terhelés függvényében végig 115V-ot szolgáltatott?:-) igencsak azonos teljesítmény disszipációt okozott volna, azaz lángokban állt volna... Ezért nekem most kicsit fura, mert egymásnak ellentmondó dolgok láttak napvilágot. Viszont nem játék a dolog, ezért talán egy rajzot mellékelve kevésbé néznék értetlenül... :-)
A 4. részben lett egy értelmetlen mondat. Helyesen:
4. valami "fésűt" (távtartó, vagy 5-6 kör szigszalag fejenként azért tegyél rá) - csak ezzel várj még, 1-2 nap különbséggel húzd meg a csavarokat az eredeti felszereléshez képest, és mozgasd meg, hogy tényleg a "nyulgami állapot"-ba került-e a tákolmány, nehogy később keresztbe fordulva leugorjon, aztán lesz nagy rácsodálkozás...
1. ez több okból is szabálytalan. Sajna ki kellene húzni egy valódi védővezetőt is... az alut jó lenne visszaszigetelni, ne ott rohadjon le róla a szigetelés.
2. dobd ki a kukába a bakony kismegszakítókat, azt a párezret szánd rá. Ne feledd, sima konnektorhoz maximum 16A mehet! A bekötési irány mindegy.
3. kismegszakítónál én még nem láttam olyan konstrukciót, ahol a bekötési iránynak lett volna értelme. Váltakozó áramról van szó, azaz az irányt legfeljebb akkor rajzolják rá, ha csak egy oldalról készítették elő sínes bekötésre. Mindkét leoldó rendszere bekötési iránytól független. (főképp ilyen "pici" áramoknál)
4. valami "fésűt" (távtartó, vagy 5-6 kör szigszalag fejenként) - csak ezzel várj még, 1-2 nap különbséggel húzd meg a csavarokat még azért tegyél rá. Arra nem gondoltál, hogy az első 3db kismegszakító rendes saruiba berakd a bejövőt? :-) Mert ott volna a helye... vagy nem ért el odáig?
1. a földelőszonda alu vezetékének (6mm átmérőjű talán) leszedett 5 centi szigetelése helyére az előző tulaj odabarkácsolt egy 1.5-es tömör réz vezetéket (rátekerte). Leszedjem, újraszigeteljem (hogyan), vagy mit csináljak vele?
Szedd le, szigetelni folosleges, hiszen - elvileg - foldelve van, tehat nem rosszabb erintesvedelmileg, mint egy femhazas vedofoldeleses fogyaszto haza.
Viszont azon elgondolkodnek, hogy:
Mérve félfázis volt rajta
ha a vedofoldet uzemi nullakent hasznositva felfazist mertel rajta, akkor az a foldeles igencsak szar allapotban van, ez kulonosen igaz, ha a hazban a szolgaltatotol jovo PEN vezetovel is ossze van kotve, es meg ennek ellenere is sikerult felfazist merni.
En azt tippelnem, hogy a PEN vezetovel nincs is osszekotve, a szonda (vagy a kotes a vezetekevel) meg egyebkent elfaradt.
Miért van az, hogy ha egy cipőt veszünk, nem elégszünk meg egy kínaival, hanem a nagyobb márkák közül választunk? Pedig az csak egy cipő, nem fog se megölni, se porrá égetni a lakásunkat.
Cipő és cipő között akár 700-800% eltérés is lehet, villanyszerelésnél ez csak 10-30% .
Sziasztok, nem írtam három napja ami csoda :) Villanyt szereltem. Elnézést a hosszú hozzászólásért, utána újra áramtalanítás lesz, csak holnap tudok visszanézni.
OFF
Talán a rendszeres olvasók emlékeznek, hogy a garázsom vmi elképesztő gányolás, és a gerincvezetékénél összevissza szikrázott az elvileg lekapcsolt kismegszakítók ellenére. Na miután újra "megcsapott" a villany (nem rázott csak szúrt), szépet szikrázott de semmi nem oldott le, rászántam 3 napot és szétszedtem lent mindent.
Tanulságul:
A garázsban három fázis van. A földelőszonda vezetékét megtaláltam, az óradoboztól a garázson át megy valahová - gondolom a szondához :). Szépen leszedték 5 centi részen a földelőszonda vezetékének szigetelését, és az alu vezetékre rátekerték kívülről a 1.5-es réz vezetéket (no comment réz-alu). Ezután lehozták 3x4mm fekete vezetékkel a három fázist a garázsba, ugye három fázisú cuccoknál nem kell külön nulla. Az hogy a védőföld csak 1.5-es senkit nem érdekelt :) Ebből csináltak három fázisú ipari konnektort, vagy 4-et :)
Ez még a "kisebb" gond. Ezután úgy döntöttek azért kéne legalább egy földelt 230V konnektor. Az egyik fázisvezetéket leágaztatták, a földelést nem kötötték be (minek is), de a fenti legányolt 1.5-es védőföld - szonda vezetékből még csináltak egy leágazást és bekötötték a földelt konnektor nulla pontjára (azaz földelés nincs, a nulla helyére a föld, fázis helyére a fázis). Na erről a konnektorról üzemeltettem én egy házivízművet, meg pár dolgot :) A szikrák azért voltak, mert szerintem helyenként a védőföld komoly feszültséget vezetett nulla helyett. Mérve félfázis volt rajta ezért csak szikrázott de nem oldottak le dolgok. Komment nyista.
ON
a konkrét kérdéseim:
1. a földelőszonda alu vezetékének (6mm átmérőjű talán) leszedett 5 centi szigetelése helyére az előző tulaj odabarkácsolt egy 1.5-es tömör réz vezetéket (rátekerte). Leszedjem, újraszigeteljem (hogyan), vagy mit csináljak vele?
2. a garázsban a tulaj a régi Bakony 16-os, 20-as kismegszakítókat szerintem "fordítva" kötötte be, ezeken van egy nyíl. A nyíl "talpa" a betáp, hegye a védett áramkör, vagy fordítva?
3. a prodax C20 kismegszakítók felülről (a prodax felirat felől) megtáplálhatók? Ugyanis az óra után a mért fővezetékeimet elláttam fázisonként egy-egy kismegszakítóval, de a mért alu fővezetéket nem abajgatnám, és az felülről jön lefelé. Ugye a prodax nem irányérzékeny? Nem örülnék ha nem kapcsolna le.
4. helyszűke miatt csak úgy tudtam megoldani a három fázisú sínezést a körönkénti kismegszakítóknál (lehet röhögni) hogy 8-as falon kívüli szerelődobozhoz (tele kismegszakítókkal) vásároltam egy 12 tüskés 3 fázisú osztósínt (az a tologatós fajta), ebből 8-at bekötöttem, egyet tőből elcsíptem, a maradék három tüskére pedig a főfázisok kismegszakítóitól jövő 6mm sodrott réz betápot régebbi (széttört) kismegszakítókból kiszerelt rugós-csavaros, szorító bilincsekkel tettem fel (amivel a kismegszakító is rögzítette anno). Ez ha nem is szabályos, de lehet belőle tűz? A fázisonkénti bilincsek távolsága >1cm (réz-réz érintkezés), persze érintésvédelem szempontjából nem oké, mert nem szigetelt, de ugye nem tűzveszélyes? Milyen megoldás a szabályos? (nem az hogy vegyek szekrényt amiben van sín mert nincs rá pénzem és a 20 éves házban nem tudok mást besúvasztani csak egy sima 8-as sorolódobozt)
Wazze, most jövök rá, hogy eddig, hogyan éltem! Ha nem mondod meg, éltem volna 100 évet boldog tudatlanságban! Az én mennyországomnak, Te lettél az Évája !
:-)))))))))))))
PS.: Vajon, a lakás értékével összemérhető extrákat, valaki meg fogja fizetni, ha eladod?
A megrendelőmnél éppen a szaunaépítők dolgoztak, mikor rádöbbentek, hogy a 3fázisból csakettő áll rendelkezésükre, és ez ugye picit kevés a boldogsághoz.
A hiba nem volt túl bonyolult: az elképesztően összegányolt wagós kötésekből kiesett az egyik vezeték. -a többi milyen lehet...???
A tulaj, a saját bevallása szerint, szaunacsatlakozási lehetőséget kért a tetőtérben lévő fürdőjébae.
Hát persze, hogy ez a vadbarom, nem épített ki külön áramkört, hanem a komlett tetőtérnek szánt 3x2,5-ből kötötte le.
Fi-relé is volt ám! -dísznek a dobozban, mert bekötni már képtelen volt.
Ajánljatok légyszi' olyan kültéri, földbe állítható műanyag szekrényt, ami viszonylag kicsi (600mm magas, 400mm széles mondjuk). A Geyer katalógusomban csak jóval nagyobbakat látok. Földkábeles csatlakozással (lyukas aljú) természetesen. Előre is köszönöm!
Ismered a mondást a suszter cipőjéről?? Még be sincs fejezve! (1 év alatt) Karácsony első napján kötöttem be az egyik szobai dugaljat, mert hülyén nézett ki a narancs színű hosszabbító a nappalin keresztül vezetve....
Nekem csak 2x12modulos, de a foldszinten kulon, a tetoterben kulon, es lesz meg a pinceben is :-)
Kicsit elszallt volt a villszerelo aki a foldszintet csinalta, de nem banom. Pl oratol 10-es sodrott, lakaselosztobol emelt-foldszint-pince 6-os kabelek, hasonlok.
!!!a Cu és az Al vezetékeket nem sodorjuk össze!! (iskolai tananyag)
Csak megfelelő kötőelemeket lehet használni: SK érvéghüvelyezéssel, WAGO-val vigyázni, mert csak alupaszta hasztnálata után lehet Al vezetékek kötésére használni.
Megjegyzem az Al vezetékek kora lejárt, ha lehet akkor ki kell cserélni Cu vezetékre.
Áramszolgáltatónál dolgozom, igen csúny égéseket láttam az Al-Cu kötéseknél.
A lakossági elosztó megválasztásánál a kialakítást-szerelhetőséget tartom a legfontosabbnak. Legyen elég hely a kisautomatáknak, legyen nulla-föld kötési lehetőségek. Nem a legdrágábbat javaslom.
Ha lehet ne az 1x6 v. 1x8 modulos kialakítást válasszuk egy normál méretű cs. háznál.
Ha kétvezetékes TESLA, vagy az gyönyörűséges világosbarna- sötétbarna kompozíció, akkor ne bíbelődj vele.
Cirka 3000 alatt kapsz új TESLA készüléket, ami már kifogástalan. Ha érdekel, hívd fel a MULTITRONIKÁ-s Berta Lacit (06/30-959-07-59) és küld Neked postán egyet.
Olyan kérdésem lenne, hogy 2x0.5-ös zöld-fehér rendező vezetékre tud valaki beszerzési forrást? Folyamatosan érdekelne több ezer méter, de eddig fekete-fehéren és piros-kéken kívül nem találtam sehol.
Kaputelefonnal lenne gondom panelházban. Csörögni csörög, ha megnyomják alul a gombot, de ha felveszem a telefont, akkor nem hallok benne semmit, amit lenn beszélnek és lenn se hallanak engem. Kinyitni meg csak úgy tudom az ajtót vele, ha fent lerakom a kagylót. Mi lehet a baj? Nemrég költöztünk be, előző tulaj, nem tudom mit bütykölt vele, de ezek szerint elköthetett valamit benne?! Meg valami vékony szar vezeték van rákötve a vastagabb főkábelre, a vékony megy a telefonba a vastag meg megy le a lenti kaputelefonba.
Nem kell hozzá lecsapódnia. Az alu-réz anyag, meg a pára, meg a levegő ötösre tudja a fizikát, sőt professzori címet is szereztek belőle. Te eddig megbuktál szerintük :-)
Egy másik topiklakó be is szerzett egy ilyet és ezt mérte:
"Télen fűtési szezonban inkább száraz volt a levegő (38-43% ), ez manapság mikor szinte egész nap nyitva van valamelyik ablak, felment 55-60%-ra. Télen bent a mosókonyhában szárítottam a ruhát mosás után és akkor is csak kb 5%-ot emelkedett a páratartalom."
1. elrendezése kívül, belül: jól szerelhető-e, mindennek van-e előkészített helye, stb.. itt jön elő az EPH, nulla, védővezező, adott esetben fázisoknak sín hely...
2. anyaga:
- tűzállóság
- megmunkálhaság
- tartósság
3. belső szerelvények: pl. a kínaiban lévő valamennyi szerelvényt azonnal ki kell dobni.
4. ez igazán már a választásodtól függ, hogy pl. IP védettségnek való megfelelés, szét(nem)szedhetőség, mechanikai ellenállás, stb.
Ja, hát a két konnektor be lett szerelve úgy hogy azt kékember is javasolta, tehát a konnektor szorítójával van megtoldva az alu a csavarás helyett. Amit mikor kibontottam szép kis égésnyomok voltak rajta... Elég puhácska anyag ez az alu ha meg van szorítva. Bekötés előtt a vezetékekről az oxidréteget késsel eltávolítottam, kenni nem kentem be alu pasztával mert nagyon nagy csendbe volt itt mindenki. A kontavill/randevúnak kifejezetten szar csillagfejű csavarja vannak, nem lehet őket csillaggal rendesen meghúzni, kisebb nyomatéknál is rögtön kiugrik, pedig többféle csillaggal is próbáltam. Szerencsére a csillag egyik fele meg van hosszabbítva egyhornyúra, talán ők is látták hogy valahogy használhatóvá kéne tenni ezt a szemetet. Persze a körmök húzócsavarjánál az sem segített, meg az se, hogy a csavarhely nélküli szerelődobozok kisebbek voltak mint a lyuk, úgyhogy szép ellipszisek lettek a körmök becsavarása után.
Most akkor ez tehát már használható. Nade ha mégis úgy döntök hogy legyen majd rézre cserélve a fürdői konnektor alu vezetéke (nem messze van a biztosítéktáblától), akkor ha hívok egy villanyszerelőnek nevezett 50%-ost ahogy itt kiderült (mivel mindenki az lehülyézi a másik megoldását), akkor vajon ha beköti a biztosítékdoboz alatti befogóba a réz kábeleket (a piros véfődöld gondolom marad alu megszakítás nélkül) akkor aggódjak-e hogy megeszi egymást valahol az alu meg a réz itt az átkötéseknél? Marha egyszerű kérdés ez is, de nyilván lesz belőle hiszti megint. :) A biztosítékok pillanatbiztosítékok, és alattuk vannak az átkötők, erre megy egy ma már csúnya fedél, bérház, kb 30 éves... na azt hiszem egyszerűbb ha mutatok képet:
Kékember most kezdem a megvalósítást, utána ha nem felejtem el kapsz fotókat és megbizonyosodhatsz róla hogy van értelme. Ugyanis a ház előző tulaja olyan ész volt, hogy a már m2 bejárati részen nem vitte át mindkét oldalra a villanyt, csak az egyik oldalán van kapcsoló, logikusan a túloldalon...
Menyasszonyom brácsával közlekedik este 11-kor benne, jó pár dolog repült már le, váza, ezazamaz, hidd el hogy nem mindegy.
Erre mondtam azt, hogy úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen belőle gond. Azaz lehetőleg a réz tartsa meg, mert az az erősebb...
Viszont most eszembe jutott, hogy 2001-ben egy irodában szóvá tettem, hogy az általad megoldott mód van bekötve, és ki kéne javítani. 25A-es kismegszakító volt előtte a mérőtől. Ha jól emlékszem, 2004 vagy 2005 magasságában gyulladt ki az elosztó. Kb. 11 számítógép volt rajta, 4 helyiség világításával, azaz kb. 16A ment rajta munkaidőben. 4-es alu volt.
Szóval akkor beigazolódott a gyanúm, hogy baj lesz ezzel a sorkapoccsal.
Akkor azt tudnám csinálni, hogy még a héten elmegyek a bótba és veszek olyan sk-t a nullához és a földhöz ami jó az aluhoz és a rézhez is. Így csak annyi baj lesz, hogy szerintem ezeket az sk-kat nem lehet majd felcsavarozni az elosztó oldalához. Ezért „lógni fognak a vezetékeken” Ami persze nem egy nagy súly de én ennek nem örülök! És ezt szerettem volna elkerülni!
Abba SEMMIKÉPP ne tedd. Akkor jól láttam, nekem van egy belőle, a kínai változat, amiből a sorkapcsot kidobtam, a két tartalékot meg eltettem elrettentésnek :-), úgy néz ki. Az érvéghüvely vészmegoldásként lehet, mert csak a csavarnál fog kiszakadni, az meg biztosan nem réz... Csak az lesz vele a gond, hogy az alu rogyadozik, és az egyszeres, satu nélküli csavar csak mászik bele majd szépen, és egyszer csak elvágta. Na ide tettem én 1-2 helyen külön sorkapcsot, amit írtam.
Inkább rézszínű :) Az ezüsthöz nem sok köze van. Saru nincs a vezetéken. Ne gondolj sínre csak egy sorkapocsra. Ami teljesen „szigeteletlen” kb 8 hely van benne alul bedugom a vezetéket meghúzom a csavart és ennyi. Bár a tetején nyitott szóval ki is lóghatna a vezeték vége…
Teaway mondta, hogy neki van egy hasonló elosztója csak falon kívüli. Hátha holnap ír majd . Vagy feltűnik valaki aki eddig csendben volt. Mindenesetre eddig az érvéghüvelyes megoldás tetszik a legjobban.
Most megyek, mára ennyi gépezés elég volt nekem. Jó éjszakát és köszönöm a segítséget!
Annyi kényelmetlenség, hogy le kell kapcsolnom kint belépés után a villanyt hogy bent menjen a mozgásérzékelő, de ezt ugye én akartam így.
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM hogy megoldottunk egy apró gondot, holnap reggel 6-7 körül már könyékig leszek a megvalósításban :) (két macskám 5-kor kel, úgyhogy én is)
Nem a legjobb ez a megoldás de ha már így, akkor az javaslom, hogy bent hagyd meg a kapcsolót és a két "játszószálára" kösd a mozgásérzékelő 2 pontját (kontakt)
Mindjárt látod is hogy miért... Kicsit átrajzoltam a vonalakat, de a te kapcsolásod.
A gond: ha a manuális kapcsoló zárva van, a mozgásérzékelő be- és kimenete rövidzárra kerül, ami kinyírja a benne lévő áramkört (benne van a leírásában)
Elvileg az alura húzott érvéghüvelyből nem lehet baj, ha nem sérül meg sajtolás közben. Tudtommal létezik is rá külön érvéghüvely, amivel a zömítését is utánhúzgálás nélkülire meg lehet oldani. Csak még nem láttam olyat saját szememmel :-).
Csúnya szóval élve, ha "ezüst" színű a sín, amire kötötted, akkor jó esély van rá, hogy nem lesz gond. (főképp jó nagy "lapát" saru alá, ha volt rajta olyan, ami 2 csavaros.
A két anyag közvetlen érintkezése alatt azt értem, hogy pl. van egy sima réz sorkapocs, és abba 1:1-be beleraksz egy réz és egy alu kábelt. Így az áramvezetés alu-réz kontakton történik közvetlenül, ami baj. Ha ugyanez egy felületbevont sorkapocs, akkor sokkal kisebb probléma, ha érintkezik a két anyag, mert az áramvezetés a sorkapocs felé is történik. (természetesen ezt is érdemes kerülni, hogy a két anyag ne érintkezzen, csak egy harmadikon keresztül)
Ha bizonytalan egy sín anyaga és bevonata, akkor egy tuti, minőségi sorkapcsot lehet érdemes közé tenni (nem csokit, hanem rendes modulárisat), egyik felébe az alu, másikba meg egy kis plusz réz. Ez persze plusz két kontakt (amit pl. PEN vezetőnél ugye tilos), de adott esetben sokkal biztonságosabb lehet, mint egy bizonytalan. Csak itt sok esetben lógni fog a kötés, és nagyon ki kell találni, hogy nem lesz belőle később baj... (a később alatt évtizedeket szoktam érteni ilyen esetben)
Nem mindig a 10ezres mennyiségi számít, mert amit CiluHS esetleg csuklóból átlát és megért, ott Te esetleg csak hümmögnél, hogy ihajja.
Legalábbis egy szintig én is tanulok, hogy a vészvilágítás az hány lux minimum, de 40%-nál nem lehet nagyobb a változás, meg a vészelszívó, füstcsappantyú, mindenféle épületvezérlések, vészelszívás, áramtalnítás, de legyen mellette 24h őrvilágítás és kijáratmutatás, satöbbi, satöbbi.
Tök jó dolgok, itt eleve évi pár melót lehet összekalapálni, villamosmérnökömnek most akár 8-10 éves kivitelezési időről is beszélnek, párhuzamosan sem csinálnak sokezer melót. De ezek olyanok is, van minden, mint a bucsuban.
Én nem adtam ilyen tanácsot. Azt írtam, hogy kukába az egésszel, de egyébként van tapasztalat igen strapabíró kötésre is, ami hogy nézett ki. A két vezeték egymásra csavarása alatt te teljesen mást értettél, mint én, és érthető volt, hogy amire te gondoltál, az mindennél veszélyesebb, amire meg én, az meg sokkal többet kibírt, mint amit ember gondolt volna. Ezen is túlléptünk, de te valamiért leragadtál ezek szerint.
A kérdésemre érdeklődve várom a választ, mivel abban SZÁMODRA (is) lesz egy igen fontos információ... (csak nem akarom lelőni a poént, mert sokan tanulhatnak belőle)
jun22-én az ELMŰ sport telepén lesz ismét a regisztrált villanyszerelő tanfolyam.Most már országos engedélyt biztosít a tanfolyam elvégzése,melyet 3 évente kell megújítani. Feltételek:szakképesítés-5év gyakorlat-vállalkozói igazolvány.Vizsga jun 29 Üteg utca.
jelenlegi helyzet: bejárati tömör vasajtó két oldalán 1-1 kapcsoló (csillárkapcsolás), ajtó felett kint és bent is lámpatest.
tervezett helyzet: bejárati tömör vasajtó külső oldalán maradna a kapcsoló, belső oldalán mozgásérzékelő. Ha megyek ki, a mozgásérzékelő kapcsolja fel a lámpát. Ha jövök be, akkor kintről fel tudjam kapcsolni a lámpát mert a házunk előtt vaksötét van és nem látom a kulcslyukat, már a negyedik zseblámpát hagyom el.
kizárt. 5 centi mélyen tömör kisméretű téglából épült főfalat párhuzamosan a fallal közvetlenül a mennyezet alatt szétvésni ráadásul felette x tonna padlófűtés betonja (két szinten padlófűtésem van) ... A lépcsőházban ki tudnám kerülni a mennyezetet, nem is kell hosszú szakasz, 2-3m, gipszkartonozni meg házi minőségben tudok...
jól értetted, adott két váltókapcsoló, a "beltéri"-hez direktben megy a live fázis, eljövő ugye két szál (színekkel megjelölt szálak). "kültéri" szintén váltókapcsoló, ide megérkezik ez a két kapcsolószál, továbbmegy az izzóhoz, az izzótól meg a nullához. Sima csillárkapcsolás, ezt még én is meg tudtam tákolni pár éve :P
Ez a jelenlegi rendszer. Mindkét kapcsoló, a belső és külső is szimpla váltókapcsoló, a beltérire nincs szükségem, helyére kerülne a mozgásérzékelő, nem mellé, kiváltani szeretném. Ha számít, a beltéri csillárkapcsoló szerelődobozában van nulla és föld is (csak átmegy rajta), mert alatta van egy földelt konnektor. A mozgásérzékelőnek amúgy is minimum a nulla kell.
HOgyan gondoltad ezt a párhuzamos kapcsolást? Esetleg egy mórickarajz.... a váltókapcsolóhoz három fekete vezeték megy (2 kapcsolt szál, egy fázis), a mozgásérzékelőhöz csak kettő (egy fázis, és azt kapcsolja tovább)... Nem értem :( brühühűűűűű
A nulla sk-ra csatlakozik egy kék Alu illetve a szondáról csatlakozik egy z-s Alu „föld” sorkapocsra. A szondáról jövőt jó lett volna kicserélni, de este 11 kor riasztottak és nem tartok itthon 2,5-esnél vastagabb vezetéket :) Gipszem is alig volt az elosztóhoz…
Szóval ez a közvetlen alu réz érintkezés ez mit is jelent? Itt mondjuk az összesodrásra gondolsz? Mert az világos!
Vagy már a jelenlegi bekötésre? Mert akkor témánál vagyunk: Pont az érdekelne, hogy ez a Vikos sk miből van :) Elvileg, ha kadmiumos akkor be lehet kötni az AL-t és a Rezet is. De mi van, ha nem? (Gáz?! vagy tűz? :) Honnan a francból lehet ezt megtudni? Valamint B tervként felmerül bennem egy kérdés: mennyire működőképes az a gyakorlatban, hogy húzzunk érvéghüvelyt az Alura? :)
Én azt szoktam mondani a megrendelőnek:El kell dönteni mi a fontosabb a szép festés,vagy a biztonság!Ha nem fér el a megfelelő teherbírású kábel,akkor bizony be kell vésni,és javítani a festést!
Mármint alternatív kapcsolásban vannak a kapcsolók?
Ha a második "kézi" kapcsoló nem kell, akkor párhuzamosan kell kötni a mozgásérzékelőt a másik kapcsolóval, ezentúl az is csak on-off üzemben fog menni...Ez megoldható a meglévő vezetékekkel. Ha kell a másik kapcsoló is...akkor meg az egyik kapcsoló két "kapcsolható" ága közé lehetne betenni a mozgásérzékelőt.
Ha takarod a legegyszerűbb megoldás a kötegelés és szemes csavaron való átkötés (ez a helyén tartja és nem lóg a takarásra), plusz a takarást érdemes könnyen szétszedhetőre készíteni (pld. alul csavarok felül meg pántolás így ha a csavarokat kiveszed szépen ellehet hajlítani és hozzá férni a kábelekhez)
2.
Ilyen esetben én plusz áramkört húzogatnák a mozgás érzékelőnek, a lámpához ezután két kapcsolt kábel megy egy az érzékelőből egy az alternatívtól. Agyaltam de ez a legjobb megoldás.
Ha számít, a bizonyos 5 centis kábelköteg a vásárolni kívánt szélgenerátort köti össze a garázsban az akkupakkal, és ezért kellenek brutál kábelek, ne legyen veszteség. A generátor 24V-os, kb 30-40A fog a kábeleken szaladgálni.
Akkor tudnálak tisztelni, ha nem adnál olyan barom tanácsot az itt érdeklődőknek, hogy tekerje rá az egyik vezetéket a másikra, meg ha felfognád, hogy a honlapom nem egy szakma továbbképzést szolgál, hanem az abszolút laikus ügyfeleimnek próbál információt adni.
Persze, ha neked is lett volna tízezres nagyságrendű ügyfeled, akkor pontosan tudnád, hogy mik a megrendelők igényei.
mielőtt egymás torkának ugrik mindenki, kérem még nekem válaszoljatok :P
1.
egy 5 cm átmérőjű kábelköteget (>10mm-es sodrott réz, kisfeszültség, nagy áramok) szeretnék elrejteni a mennyezet és fal találkozásánál. Ekkora kábelcsatorna már baromira ronda, festés előtt állunk.
A fal és a mennyezet találkozása ugye 90 fokos szög, ha ide betennék egy 45 fokos gipszkarton lapot (azaz eltakarnám a köteget), akkor a kötegre mik a szabályos előírások?
elvileg falon kívül, de takaró gipszkarton mögött menő kábelkötegnél elég ha összekötegelem fél méterenként, vagy mindenképpen falon kívül de a gipszkarton mögött vigyek gégecsövet, védőcsövet? Ha igen, akkor mit, mi a szabályos?
2.
Egy csillárkapcsolással a bejárati ajtón kívülről és belülről is tudok kapcsolni lámpát. Igenám csakhogy a belső kapcsoló a bejárati ajtó mellett van, ha az előszobán a nappaliból sötétben átmegyek, nem tudok villanyt kapcsolni csak miután átbotorkáltam az előszobán (akkor meg már minek, eljutottam a bejárati ajtóig).
Kérdés: ha az egyik váltókapcsolót lecserélem egy mozgásérzékelőre, akkor hogyan lehet azt bekötni úgy, hogy a külső kapcsoló funkciója megmaradjon (kívülről fel lehessen kapcsolni a villanyt, de belülről vezérelje a mozgásérzékelő). Cserélte már valaki csillárkapcsolás egyik váltókapcsolóját mozgásérzékelőre? Hogyan? (ezek on-off kapcsolók ha jól tudom).
Köszi aki leereszkedik a szintemre és válaszol, holnap megcsinálnám mindkettőt :P
12 -év áramszolgáltatói múlt mondatta velem,tehát gyakorlat.Ezért nem értem a mai "okos"szabványos megközelítéseket!Ami jó és látom hogy a gyakorlatban is hasznomra válik, azt alkalmazom,a többin túl kell lépni!A felelősséget én vállalom,nem holmi külföldi előremutatás!
Közvetlen alu-réz érintkezés ne legyen, amin áram folyik. A levegő nedvesség tartalma miatt az ott megeszi egymást, és szétrohad. A terheléstől függ, mennyi idő alatt.
Nem hihetetlen, csak komolytalan. Mert azok apró cseprő vackok voltak. Ha csak 1 komolyabb ügyed lett volna, ami tényleg komoly ügy, és heteket kell vele elszórakozni, mire a nyomára bukkansz a hiba forrásának, akkor valószínűleg több tiszteletet mutatnál, és rájönnél, hogy a témának csak egy pici részét láttad eddig, és azt is alig ismered.
És szerinted a hozzá tartozó sorkapcsokba nyugodt szívvel beköthetem az órától jövő alumínium vezetéket? Bár igazából már bekötöttem :) Az adott körülmények között muszáj volt. Csak hát ez az örökzöld téma a réz és az al… Még akkor is, ha az sk nyílván nem szín tiszta réz! A gondom még annyi, hogy a bejövő nulla olyan rövidre van vágva, hogy alig ér el a sorkapocsig. (Én is vágtam belőle kemény másfél centit, nem akartam meghagyni a régi blankolást.) Ennek az volt az ára, hogy ha fél centivel rövidebb lenne a vezeték akkor már nem lehetne bekötni. Szóval szerinted vagy bárki szerint aki látott már ilyen Viko-s sorkapcsot, maradhat ahogy bekötöttem? Vagy húzzak az Alura érvéghüvelyt? Vagy mit lenne érdemes csinálni?
Érdekes a magyar DIL mágneskapcsolók (1960-tól)nem érzékelték ezt a dolgot.Az érintkezők réz.és akkor még igen is kellett az ónozás,akkor volt szabványos!(érvég hiányában) Egyébként az érvég ónozott,ezt préseljük rá az elemi szálas rézvezetőre!
Körülményre lehet ugatni, de nem mindig tudsz vele mit csinálni, oszt nem az a pozíció, hogy ugassál. Ellenben le tudod számlázni a cserét, ha ügyesen kavarod, akkor dupla áron is.
Csöves helyet meg akkor tudod meg, ha megcsinálod, másnapra meg összebaszták, akkor már nem sűrűn leheet meglépni, ellenben basztatnak.
De ez most egy ilyen, elbaszták a szervezést, én szóltam előre, aszonták meg lehet ezt oldani. Speciel az épület zárására most kaptam némi határidőt, amúgy jön a privát lakatos és elkommunizálom, mert megtehetem.
Ez a Gyártó saját szakértői véleménye volt. Én csak közzétettem. Azért ők hadd értsenek már hozzá, ha egyszer ők csinálták. :-) Egyébként mágneskapcsolók voltak, AC1-es terheléssel, max. 60%-ra terhelve. (10-15A ment a 25A-es eszközön) A kötések rendszeresen után voltak húzva, nem a lazaság okozta a problémát (függetlenül attól, hogy szabálytalan volt). Emlékezetem szerint poénból egy teljesen más gyártó cuccával ki lett próbálva tartósan, és ott nem jelentkezett ugyanez.
"Egyébként nem tudsz nekem újat mutatni a hibaelhárítás területén. Több mint 10.000 eset után nincs új a nap alatt."
Ezzel a mondattal azt hiszem, minden józan ember számára bemutatkoztál.
Volt régen egy kicsit hosszabb aranyköpés: felköltözik a parasztbácsi Budapestre a faluból, és a következőt állította: - 3 nap múlva: már a piacról hazatalálok - 3 hét múlva: nem is olyan bonyolult, áttekinthető a város - 3 hónap múlva: azt hiszem, már teljesen ismerem Budapestet, nem lehet újat mondani - 3 év múlva: ez esélytelen, ezt a várost sosem lehet megismerni, alig tudok valamit
Az ónozott kötésnél nem rogyás okozta a leégést, hanem kémiai reakció... a forrasztott kötésnél pedig ne csak magadra gondolj. Nyúlhat ahhoz más is, akár a háziak is. És kész a baleset. Nem véletlenül tiltott. 100 oldalon kellene részletezni a felhasználás feltételeit.
No, de ha mindent tudsz, akkor a következő megtörtént gyakorlati esetben vajon mit csináltál volna? Látom, hogy "DM266" csodálatos lakatfogód van (mint akkor nekem is). Nos, kihívnak, hogy folyton kiolvadnak a biztosítóbetétek. 3 fázis van, 3db 63A-es lompha NH01-es. Melegszenek, és leoldanak. Rámérsz a betápra, és 50-55A körüli fázisokat mérsz, szimmetrikus terheléssel, a nullavezetőn meg ennek ellenére 80A-t találsz. Az EPH többi részén (földelőszonda, gázvezeték, vízvezeték, stb.) nem folyik áram. A biztosítók cseréjével a probléma nem szűnik meg, az új is melegszik, és leold annak ellenére, hogy névleges alatt mérsz. A leoldásnál nem történik kapcsolás, vagy más tranziens jelenség, esemény. Zömében elektronikus fogyasztó van az ellátott hálózaton (számítógép, TV, stb.). Épületgépészet nincs, létesítményt elhagyó vezeték nincs. Minden szerelvény ép, hibátlan, szabályos, szabványos, minden kapcsoló, kötés, dug.alj, stb. rendben van. Ismétlem, megtörtént eset, velem.
Nos, mi a hiba? :-) két hiba is van, ennyi információ elegendő a probléma megoldásához. (ha soknak találod az ampereket, eloszthatod akármennyivel, és kisebbre cserélheted a védelmeket, a jelenség ugyanez...)
Az, hogy működik. Bár állításod szerint elég szép statisztikával igazoltad. Én meg azt mondtam, hogy egy műellenőr letépné a fejed, oszt a torkodba hányna.
Hollandiában meg oldható kötés van mindenhol, az kifejezetten tetszett, mert ha melózni akarsz, akkor menyó felett széthúzod, és nincs a dugaljakban villany, ott akár köröket is lehet cserélni, vagy a világítást dugaszolással újra felosztani.
De wago ellen sehol nem tiltakoznak, forrasztott és tekert kötés Kubában talán elmegy.
Bocsi de nincs teljesen igazad!Nem értek egyet Kékkel ezzel a forrasztós(ónozós)dologgal.De:amit a Merlin termékről írtál picit sántít. Miért bántaná a réz ötvözet az ónozott vezetéket? Hiszen a nagy komoly precíz vállalatok fémet bevonatnak nikkellel,és utána ónnal.Ezek után lehet réz vezetékeket alkalmazni a további teherelosztáshoz.Tehát:ha te láttál szénné égett sorkapcsokat az valószínű hogy nem megfeleő kontaktus eredménye volt! A halálbüntetés jó pofa dolog,vicces is ,de persze a balkáni magyar nyílván ügyetlenebb szakmunkás,mint nyugati szép ruhában járó kollégája!
Eleve egy összetekert kötés is átviszi a dolgot, mindenféle forrasztás nélkül. Csak még külön baszakodni kell a szigeteléssel, kissé nehezen kezelhető. Wago meg gyors, szakszerű, működik.
Nem tudom miért nehéz elfogadni. Otthon ráadásul lehet működik, komolyabb helyen meg rúgnának seggbe a forrasztott kötéseddel, hogy ihajja, esetleg ha nem is ettől volt tűz, lehet jó eséllyel ráfogják.
Abban a pillanatban, mikor elég egy általam készített forrasztott kötés névleges terhelés melett, ünnepélyesen felteszem a kezem és visszaadom az ipart.
Erre mérget vehetsz!
Viszont egy kicsit kevered a szezont a faxommal. :D
Sodrott forrasztott kötést készítek!
Azt, hogy csavaros vagy nyomólemezes kötés alá nem teszünk ónnal futtatott MKH-t, azt 17-évesen tanultam meg, és az óta se csináltam ilyet. -meg elötte se.
Fogalmam nincs, hogy honnan szedted ezt az ostobaságot...?
Egyébként nem tudsz nekem újat mutatni a hibaelhárítás területén.
Egy példát mutass arra, amikor a gyakorlat teljesen mást mutatott, mint az elmélet :-).
Arra láttam már példát, hogy vagy a gyakorlat, vagy az elmélet teljesen másról szólt, így nem egyezett, de hogy valaki olyat mért, ami a ma ismert villanyfizikának homlokegyenest ellentmond (most az egely-féléket hagyjuk ki), na olyat még nem.
A te magán gyakorlati tapasztalatod, és a pontos szabványi ismeretek kizárása a legveszélyesebb játék. Ezt mutatja is a kültéri horrorfotó sorozatod. De lehet, hogy a probléma ott van, hogy azt sem tudod, mi az IP20... erre pedig nem mondhatod, hogy elmélet, mert ez annyira alap, mint a közlekedésben a "macisajt".
A szüleim házában a kókler szerelések (szinte csak az volt, amíg ki nem dobtam az egészet) 5-40 év szinten gyulladtak ki. Igen, a nagyobbik része több évtizedet kibírt szabálytalanul is. A szerelő már nem is élt, amikor szétment, pedig szobafestő volt, csak épp villanyt is szerelt, mert úgy döntött, ért hozzá. Csak mázli volt, hogy nem kapott el senkit. Aztán egyszer előkerült a villanyrezsó, és 3 hónap alatt elintézett mindent, ami az áramútjában volt...
Attól, hogy a buherálásaidra nem jön azonnal reklamáció, még nem jók. Egy forrasztott kötés pl. -10Cfok alatt elkezd igen érdekes kémiai folyamatokon átmenni. Aztán jön a meglepetés majd egyszercsak.
Még érdekesebb, ha kell még kötni valamit, és előkerül a sorkapocs. Abban meg rogyadozik a forrasztás, és majd jól kigyullad. Sőt, sajnálatos módon több felületkezelt anyaggal a forrasztóón kegyetlen kapcsolatot tud létesíteni.
A Merlin-Gerin eszközök rézszínű (valószínűleg valami rézötvözet galvanizált saru) kifejezetten "ugranak" az ónra. Ónozott vezeték volt bennük, a szemem láttára égett 16 szekrényben 96 kötés szénné. Volt szakértői vizsgálat a gyártó részéről, és kiderült, hogy az anyaországban eleve "halálbüntetés" jár az ónozgatásért, és így természetesenek vették, hogy eszébe nem jut senkinek ilyen párosítást alkalmazni. De hogy ne legyen vita, kicserélték az összeset, nem volt nagy érték, de a tanulság annál inkább nagyobb volt. Nem ez volt az egyetlen ilyen tapasztalatom, de ez a leglátványosabb...
Alig néhány hozzászólásból kiderül, hogy ki a villanyszerelő, és ki az aki csak okoskodik itt.
Ez szubjektív! Szerinted okoskodik, más szerint tájékozott a szakterületén...
Szabványokról nincs mit vitatkozni... -azokat néha belinkeli valaki és annyi.
Írtam én ilyet? Ha figyelmesen elolvasod, akkor arra utaltam, hogy beépítheted az érvrendszeredbe, amivel meggyőzöd a másikat az igazadról.
Az elmélet és a gyakorlat nincs ám olyan messze egymástól, mint gondolod! Ha úgy érzed, akkor ott valami bibi van!
A villamosenergia-ellátás egy rendszer. Szerintem veszélyes, ha valaki csak egy-egy részlettel van tisztában, mert így könnyen értelmetlennek találhat egy-egy olyan előírást, és felülbírál, ami valójában értelemmel bíró fontos elem.
Alig néhány hozzászólásból kiderül, hogy ki a villanyszerelő, és ki az aki csak okoskodik itt.
És ha valaki foglalkozik és nem értesz egyet, miért nem érvekkel, szabványokra történő hivatkozásokkal, bármi ésszerűvel győzöd meg Őt és az érdeklődőket, hogy rosszul gondolja?
Szabványokról nincs mit vitatkozni... -azokat néha belinkeli valaki és annyi.
A tapasztalatok és elméletek megosztása valóban hasznos dolog lehet, a problémát ott látom, mikor valaki az elméleti elképzeléseit, gyakorlati tapasztalatként publikálja.
Ez azért probléma, mert az gyakorlat nagyon sokszor megcáfolja az elméletet, és míg elméletben gyullad ki egy ház addig nincs baj, de mikor gyakorlatban, az már nem okés.
Én inkább gyakorlati tapasztalattal bíró embernek tartom magam, ezért a szabványok csűrés-csavarásába nem is igen szoktam bele menni.
Engem érdekel az elmélet és a gyakorlat is általában amíg nem megy el egy vita személyeskedő anyázásba... Az igazi persze az lenne ha mindenki topon lenne mindkettőben, de ez sajna manapság elég ritka. Ezért aztán a gyakorlati szakiknak nem árt odafigyelni az elméletre , a mérnököknek meg a gyakorlatra és akkor mindenki jól jár ... (szerintem)
Szociológus meg pszichológusnak szinte minden szakmai topic aranybánya, mert az általuk eddig megszerzett 99%-ban teljesen haszontalan tudás mellé valami értelmeset is tanulhatnak. :-))
Nem villanyszerelő vagyok, hanem villamosmérnök (ez most nem arra akart irányulni, hogy lenézném bármiért is a villanyszerelőket, mielőtt még valaki belekötne :-))). A "számítás" szó jelentését légyszíves nézd meg a Magyar Értelmező Kéziszótárban, majd pedig a "mérés" szóval vesd össze :-))). Kevered a kettőt.
Szóval akkor foglaljam össze; van valami titokzatos berendezés amit csak te Villanyszerelő ismersz, ami megvéd akkor, ha megfogok egy testzárlatos de földelt berendezést, hiszen 100A mit nekem, túró, bírtam én már többet is, és a biztosíték se fog leváltani a maga 10-16A-énél, hiszen fél hogy megsértődik a titokzatos berendezés 100A-es érzékelője.
Ki dönti el, hogy ki profi? És mi alapján? És miért baj az, ha ebben a topicban foglalkoznak az elméleti alapokkal? És ha valaki foglalkozik és nem értesz egyet, miért nem érvekkel, szabványokra történő hivatkozásokkal, bármi ésszerűvel győzöd meg Őt és az érdeklődőket, hogy rosszul gondolja?
Én ezt nem látom akkora problémának, sőt élvezettel olvasom, még a villongásokat is. Tanulságos az is ki, hogyan érvel és ki az aki ezekbe a vitákba nemigen keveredik, és ki az aki gyakran.
Egy szociológusnak és egy pszichológusnak aranybánya ez a topic. :-)))))))
Továbbra sem találom benne a MÉRÉS szót. VIZSGÁLAT szó szerepel benne. Ami esetünkben egy számítás... (és majd az ÉVÉ mérés igazolja, ha már mérést is szeretnél) Sehol nincs arról szó, hogy a minimális zárlati áramot mérni kellene, mert az azonnal ledöntene egy sor védelmet, mert itt a minimális zárlati áram is százas nagyságrendű amper....
nana :) Egyértelműen azt írtad korábban hogy egy védőföldes csatlakozással ellátott berendezés úgy véd a testre kerülő feszültség káros hatásaitól, hogy minimális zárlati áramra valami lekapcsol. De hogy mi kapcsol le egy átlagos bármilyen háztartásban, azt valahogy csak nem írtad le. Próbáld meg esetleg egy mondatban, röviden.
Mellé nekem mára még ezzel kezdődött a 3 oldalas levél:
"Elektromos kivitelezői nyilatkozat és az MSZ 2364-610 szabvány szerinti szerelői ellenőrzés elvégzését igazoló irat az új szerelésnél / megfelelő minősítésű tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálati minősítő irat a meglévő hálózatnál"
Meg persze a mérések vagy 5 példányban eredetiben. Határidő gondolom reggelre van, csak nem tudom mit szólnak, ha nagy lazán bejelentem, hogy addig kár ezen gondolkozni, míg nincs befejezve, megvalósulási terv, satöbbi. Elhagyják a hajukat az biztos.
Nana. :-) A védelemnek nem csak a túláramvédelem a feladata. Az csak egy a sok közül. Igen, fontos, hogy ne érje a vezetéket statikus túlterhelés (statikus melegedésre való méretezés) De azért nézzünk még néhány dolgot, amivel foglalkoznia kell a védelemnek, ami legyen egy kismegszakító... Ez igaz az olvadóbetétekre is, de majd arról később.
A következő igénybevétel a dinamikus hőterhelés. Ez tipikusan motorok indításánál jelentkezik, ahol az üzemi fordulatszám eléréséig bizony az adott vezeték túlterhelhető, mert pár másodpercért nem fog senki 6-10x akkora vezetéket alkalmazni. Kicsit drága volna. Erre is van védelem, kismegszakítóban is létezik, de nem terjedt el, a D besorolású típust találták ki erre. De leginkább külön motorvédelmet alkalmaznak, ma már inkább belsőt, mint a hagyományos külsőt. Háztartásokban ez ugye úgy fordul elő, hogy a névleges áram kb. 1.4x-esét üzemszerűen elbírja még a kismegszakító. De nem korlátlan idejig. Olvadóbetéteknél ugyanez csak 10-15%, rendes nagy megszakítóknál pedig feltétel, hogy a névleges áram 2x-esét 1 órán keresztül tudnia kell vezetni.
Egy különleges dolog: kismegszakítóknál a gyorskioldó, amit elterjedtem B és C jelzéssel látnak el. Ezt azért találták ki, mert az ikerfémes védelem semmiképp sem tudna értelmes határokon belül 0.2s-os lekapcsolást összehozni, ami ugye háztartási szinten az összes mozdítható, konnektorba csatlakoztatott 1. érintésvédelmi osztályú berendezésre igaz. A B 3-5x, a C 5-10x-es névleges tartományon belül valahol leold azonnal. Mivel ma már szinten minden táppal működik, így a mezei világításra maradt a B, minden másra a C. (természetesen átlagos háztartási méretű áramokra értve!) Nyilván a két felhasználhatóságát az a bizonyos minimális zárlati áram megléte jelenti, de erről később.
Következő: mivel ugye megszakítóról van szó, ezért készülékünknek nem csak vezetnie kell tudni a mögöttes zárlati áramot a saját megszólalásáig, hanem azt meg is kell tudnia szakítani. Azaz a zárlatmegszakító képesség szintén effektív értéke megtalálható a kismegszakítón abban a pici keretben. A nagyongagyira 1500-3000, a mostani kommerszekre 4500-6000, a jobbakra 10-15ezer van írva. Árban ezek egyeznek, az áramszolgáltatók 10kA-eset használnak, ez lakossági szinten biztosan elegendő. Aki a trafótól kábelen 20-30 méternél messzebb van (és nem 95-ös fővezetékei vannak :-), arra nem vonatkozik, azaz mindenkinek jó a 10kA-es. 95-ösből 630kVA-es trafónál bizony 60m is kell a feltétel teljesüléséhez. Az olvadóbiztosítóknál a régi diaz-nál 50kA, Az NH00-ra 120kA, a mostani patronosokra 100kA a jellemző. Ezért van az, hogy B osztályú túlfeszvédelemhez még mezei lakásban is kötelező az olvadóbetét használata, ha valaki nem szeretné apróban látni az áramszolgáltatói védelmét adott esetben...
Következő: áramkorlátozás: kismegszakítóknál nem annyira égetően agyonhasznált paraméter (mondhatni semennyire): mi az az áram, amit mindenképp megszakít, és annál nagyobb egyszerűen nem tud átfolyni rajta, mert a szinusz felfutó élénél azonnal megszakítja... ez az olvadóbiztosítók kifejezetten erre gyártott fajtáinál igen fontos adat. Nem effektív érték.
Következő: szelektivitás. A védelem megválasztásánál iszonyúan ügyelni kell arra, hogy mindig csak a fogyasztóhoz legközelebbi védelem szólaljon meg. Ez ugye lakossági környezetben nem valósítható meg az áramszolgáltatói kismegszakítók miatt. Többfázisú betápnál lehet azzal játszani, hogy egy adott területre több fázis jusson azonos funkciókra is, és akkor az egyik lelövésénél jó esélyünk van arra, hogy elemlámpa nélkül kijuthatunk visszakapcsolni... (jobbak készíthetnek automata átkapcsolást legalább a világítás egy részére - már ha megfizetik)
Osztályba sorolás: milyen terhelési osztályú fogyasztó van a túlvégen... bár egy kismegszakítóval kapcsolgatni nem szoktak, de annak is szétég az érintkezője, ha olyan dolog kapcsolására használják, amihez már spéci cuccok illendőek... (most nem részletezve)
No, itt vágjuk is el, mert olyan dolgok következnének, ami itt már sok. (Tranziens jelenségek vizsgálata, főképp a kikapcsolási...)
Jöjjön a penészes kalapács esete: :-))
Először is: a nullavezető és a védővezető nem összekeverendő. A nulla nem azért nulla, mert nulla áram folyik rajta, a nullán üzemi áram folyik. Azért nulla a nulla neve, mert NULLPOTENCIÁLON van, amin az ember is normális esetben, azaz a Föld nevű bolygón, lehetőleg a felszínén. :-) (tudom, ez így durva volt :-) Na persze a csillagpont tekintetében szimmetrikus terhelésnél valóban nulla áram folyik rajta :-).
Kezdjük a merre folyik az árammal: de bizony fontos része a dolognak, hogy a védelem előírt 0.2s-os működéséig se vágjon agyon az áram, annyi ugyanis elég lehet egy halálos áramütéshez! Helyhezkötött berendezéseknél 5mp a megengedett kioldási érték, ha még nem törölték el. (tervezték 1sec-re csökkenteni, vagy épp most mi a legújabb találmány, nincs vele mostanában dolgom, nem tudom, mindent 0.2-re választok, az a tuti...) Az 5mp-nél pedig nem játék, ha épp rajta volt valaki.
De térjünk rá a minimális zárlati áramra. A méretezésnél már volt szó a maximális zárlati áramról, amit a védelem védett oldali saruin számolunk közvetlenül. Ismétlem, számolunk, és utána választjuk az eszközt... nos, a minimális zárlati áram is SZÁMÍTÁS, nem kell mérni (csak a végén :-). Itt a védelemtől legtávolabb lévő fogyasztási pontra (tipikusan konnektor) kell megnézni a mögöttes zárlati áramot, és ellenőrizni, hogy a választott védelem előírt védelmi működése biztosítva van-e. Tipikusan itt bukhat el egy C-s kismegszakító, hogy bizony már csak B-t lehet oda tenni. De az nem bírja a kapcsolást, így vagy még vékonyabb drótot kell behúzni (éljen az igénytelenség) a kapcsolási tranziens csökkentésére (esetleg légmagos fojtó, de az inkább barkács mint szabályos), vagy vastagabbat, és akkor maradhat a C. Az ÉVÉ műszerrel pont ezt a hurokellenállást méred meg. Aztán az adott védelemhez tartozó (visszaszámolt) ellenállás értékeket veted össze, hogy melyik nyert...
Kóboráram: ez a kedvenc kifejezésem. Azért az annyira nem kóborol, és semmiképp sem FIrelével mérik. Mert az vagy lekapcsol, vagy nem, a saját valódi működési értékét mutatja, amit ha nem mértél ki, nem tudod. (tipikusan 30mA-esnél 18mA körül szokott lenni). És ezt szivárgó áramnak nevezik, és megfelelő érzékenységű műszerekkel mérik.
Amire te átvitt értelemben gondoltál, az a feszültségvédelmi "relé"-vel lehet megvalósítani, hogy kit ráz az áram, és kit nem :-). Azzal figyelhetik, hogy a (tipikusan TT esetben) védővezető mennyire szállt el a nullától (vagy helyi földtől), és ha eléri az 50V-ot, akkor lekapcs... (nem tudom, hogy végül levitték-e már 25V-ra)
Már csak apróságok, hogy a falban futó vezetéknél azért az már nagyon durva eset, ha elég rajta a szigetelés. Láttam már rá példát, de 100-ból 1. A másik 99-nél a kötések égnek szét, mert hozzáértők csinálták, és tartották karban. És tűz hamarabb van belőle, mint zárlat.
Egyetértek, csak benne volt, hogy laikusoknak készült, és ott a földelés sajnos egészen mást jelent, meg nem tudom számolni, hány helyen láttam valójában IT megvalósítását, csak épp FIrelé nélkül így összességében 1 "föld"zárlat védelmi működés nélkül életveszélyessé tette az összes 1. érintésvédelmi olytában lévő, hálózatra kapcsolt készüléket az adott létesítményen belül. Ennek még durvább fajtája, ha a fűtéscsőre kötötték a végét, és a műanyag gázcső és műanyag vízcső volt a vége... ott már a radiátor is csak rázott. Laikust még nem találtam, aki nem erre gondolt volna. - sajnos
:-) erre mást nem lehet mondani. Nem véletlen, hogy valódi szakember munkákat ír referenciának, a kóklerek meg ismert embereket. Ezt nem akartam leírni, de úgy látszik, most is igaz.
Na ebből a hozzászólásodból megint tisztán kiderült, hogy fogalmad nincs a villanyszerelésről, de még az elméleti felkészültséged is katasztrófális.
Nem, tudom, hogy észre vetted-e, hogy ez itt egy szakmai fórum?
Ez azt jelenti, hogy ha ilyen baromságokat írsz, akkor egyrészt félrevezeted a laikusokat, másrészt meg hülyét csinálsz magadból.
Ha ez volt a szándékod, akkor elérted.
A weboldalammal kapcsolatban pedig leírom még egyszer, hogy az a hozzá nem értő megrendelőknek, szól olyan megfogalmazásban, hogy lehetelőleg azért valamennyit felfogjanak belőle.
Csak néhány megjegyzés: TN rendszerben a védővezetőt nullázó vezetőnek nevezzük. Tehát védővezető lehet a földelő vezető is.
Az IT rendszerrel kapcsolatban: Valóban így van ahogy írod: Sehol a világon nem alkalmazzák közcélű hálózaton. Ellenben az érintésvédelme nem csak kizárólag Fi relével oldható meg. Ilyen rendszerű hálózatoknál (ipartelep, egészségügyi intézmények, stb.) alkalmazzák még az állandó szigetelés ellenőrző berendezést, valamint a földzárlat jelző berendezést is.
Valóban nem csak arra, de elsődlegesen arra van, hiszen jobban nem terhelheted a hálózatot semmiképpen, mint amennyit a vezetékhálózat elbír. A betáp, azaz az áramszolgáltató által biztosított fővezeték terhelhetőségéről nem beszélve.
A (lakás)biztosíték által történő védelem tehát elsődlegesen a vezeték védelmére van. Hiszen ha nincs biztosíték mi történik? A vezetékek túlterhelésre elégnek, pontosabban a rajtuk levő szigetelés, ami azért gáz, mert ha a szigetelés elégett, akkor két ilyen vezeték érintkezése rövidzárlatot eredményezhet, bárhol a csőben/falban. Az esetleges tűzveszélyről nem beszélve. A biztosíték normál esetben nem fog leoldani egészen addig, amíg a fogyasztó által levett teljesítmény (áram...) a kritikus értéket nem haladja meg, ez pedig a vezetékek terhelhetőségéhez van igazítva. Persze nagyon fölé nem érdemes menni, hiszen akkor pl. a 16A-es konnektor eléghet, ha az elosztókkal mondjuk 30A-el van terhelve.
2...A fázis és az ember között ez "terül el", így az ember a fázist nem tudja külön megfogni. Ha pedig ez érintkezik vele, a védelem méretezésénél, annak az adott helyre vonatkozóan előírt időn belüli, garantált védelmi működést okozó ÁRAMra meg kellett vizsgálni a kioldás biztosságát (minimális zárlati áramra való ellenőrzés). (Az ÉVÉ mérés pontosan erről szól.) Ráadásul mivel ez ellenállásban az emberhez képest kb. 4 nagyságrenddel kisebb, így nem fogja az embert halálos áramütés érni.
A földelővezeték (ha a föld szót nem szereted akkor helyettesítsd be mással, például penészes kaláccsal) az voltaképpen egy nulla, ami garantáltan nulla, mert üzemszerűen rajta áram nem folyik, családi házaknál ha a szolgáltató megengedi, akkor érdemes földelőszondával biztosítani. Ha a testre feszültség kerül, akkor voltaképp egy áramkör jön létre, de ezt sem a földelővezeték, sem pedig a biztosíték nem tudja lereagálni. A biztosíték akkor szokott levágni, ha ez a zárlat akkora mértékű áramot okoz, ami a biztosíték működési értéke, tehát levág. Egy földelt fémfelület azért nem téged fog megrázni, mert az áram szeret arra menni, amerre a kisebb ellenállás van, ez pedig a földelővezeték. Tehát ez a minimális zárlati áram nekem újdonság, nade nem is vagyok villanyszerelő. A biztosíték nem érzékeli az biztos, hiszen az ő szemszögéből folyik mondjuk 1A valamerre, de hogy merre az őt nem érdekli. Amíg a saját paraméterét meg nem haladó áram megy át rajta, addig felőle te megsülhetsz elevenen. Amivel finomabban lehet az elkóborolt áramot kimutatni és arra védeni, az pedig a fi-relé.
Ha létezik egy ilyen minimális zárlati áramot figyelő eszköz, ami ügye nem fi-relé, akkor annak a földelővezetéken áthaladó áramot kellene figyelnie, árammérés azonban csak megszakítással, vagy valamilyen terhelés közbeiktatásával lehetséges, márpedig a földelővezetéket megszakítani nem lehet.
Most hogy már érted mit gondolok, elmesélheted mi és hogyan érzékeli a "minimális zárlati áramot".
Azért írhatnál pár szót a szimmetrikus hálózatról Az oroszoknál érdeklődj :)
Húúú, na nálad is kellene egy kis rend. Most vagy nem egy nyelven beszélünk, és ugyanazon szavak alatt mást értesz (mint amit a szabvány leír), vagy tényleg mesevilágban élsz. Na szépen sorban:
1. a védelem nem csak a vezeték védelmére van. Legalábbis azok, amikről itt szó esik. Vezetékvédelemre való méretezés lehetséges, világítási áramköröknél ez történik elsősorban. De erőátvitelnél már a fogyasztó is nyakig benne van.
2. TN-S rendszerű érintésvédelemnél ugye (amit te földelésnek hívsz, pedig nem az!) a védővezető egy normál esetben üzemszerűen áramot nem vezető nullpotenciál, keresztmetszete minimum a fázisvezetőé. A fázis és az ember között ez "terül el", így az ember a fázist nem tudja külön megfogni. Ha pedig ez érintkezik vele, a védelem méretezésénél, annak az adott helyre vonatkozóan előírt időn belüli, garantált védelmi működést okozó ÁRAMra meg kellett vizsgálni a kioldás biztosságát (minimális zárlati áramra való ellenőrzés). (Az ÉVÉ mérés pontosan erről szól.) Ráadásul mivel ez ellenállásban az emberhez képest kb. 4 nagyságrenddel kisebb, így nem fogja az embert halálos áramütés érni.
Azért írhatnál pár szót a szimmetrikus hálózatról, amit egyébként szigetelt csillagpontú hálózatnak hívnak, és IT érintésvédelemmel használják olyan 3F k0rnyezetben, ahol az "1FN" zárlat megengedhető, mert annyira működni kell, és annyira nem mászkál arra ember. Lakossági felhasználásban nem tudom, hogy egyáltalán valahol létezik-e még ilyen, mivel az 1fázisú fogyasztók ellátása meglehetősen körülményes, az érintésvédelem meg kizárólag FIrelével oldható meg, máskülönben 1 mellényúlással a fél környéket meg lehetne ölni, mert ugye ki dönti el, hogy most mi mihez képest milyen potenciálon van. Az egész cucc a földhöz képesti lógása miatt úgy feltöltődne kapacitívan, hogy csak úgy csattogna mindenki rajta :-).
Abból nemigen. :-) Sajnos neked az iskolában 3-4 mondattal elintézték azt, és bemagoltatták, amit megérthettél is volna. De nem sikerült, és azóta meg elhitted azt, amit kitaláltál hozzá, hogy könnyebben megtanulhasd. De attól még nem lett igaz.
Általában 10 villanyászból 9 komplett hülyének néz az első fél órában élőben is. 3-4 óra kell, mire aztán megértik, hogy az iskolában a fontos információk 70%-át elfelejtették elmondani nekik, pedig pár nap alatt megtanulhatták volna. Végül jön a rácsodálkozás, hogy csak nekem lett igazam a végén, ellentétben a sok összehordott hülyeséggel. Villamos tervezőből 50% ugyanez az arány. Ez viszont már elég tragikus, mert a sok elbaltázott, táblázatból barkácsolt tervből megint csak a mesét tanulják el a szerelők is. Az általam ismert tervezők 25%-a még csak nem is hallott a védelmi szelektivitásról. Villanyszerelőktől nem mertem megkérdezni még, hogy ez mi, és hogyan valósítja meg... (becsapós a kérdés, mert lakossági fogyasztónál ez csak csalással valósítható meg, és csak bizonyos esetekben. A csalás nem azt jelenti, hogy szabálytalan, de viszont nem valódi, csak "virtuális szelektivitást" érhetünk el)
Egyébként elmesélhetnéd, hogy TN rendszerben hol van a földelés. :-) Természetesen válaszodban tartsd szem előtt a vonatkozó szabványok által definiált kifejezéseket. Mert amit te leírtál, az valójában IT rendszerű érintésvédelem, és sajnos elég sok helyen pont ezen téves leírások miatt gyártja az átlagember az életveszélyes buherálásokat. Földelés az a földelőszondánál van, aztán sehol máshol. A NEFH után PEN vezető lesz a neve, végül védővezető. De semmiképp sem "földelés".
De akkor már menjünk sorba szépen:
-"biztosíték": ez a szó egy fogalom. Semmiképp sem tárgy. Azaz helyesen: biztosító tábla, biztosító, olvadóbiztosító. Mert ugye milyen viccesen nézne ki az ilyen intézmények neve, mint "Hungária Biztosíték", vagy régen "Állami biztosíték" :-) Ha pedig már szóba kerül a lakásban alkalmazott régi olvadóbiztosítók helyzete, akkor inkább azt kellett volna leírni, hogy ezek a kismegszakítókhoz képest nem működnek, mivel a kioldásuk az adott körülményeknél sokkal lassabban megy végbe, és jó eséllyel akkor fog kioldani, amikor erre ok nem is volt. Cseretartalék általában senkinek sincs, és akkor megpatkolja. Ráadásul az a vezető is megszakadhat, amit a mai érintésvédelmi rendszerben akár életveszélyt is okozhat. Így sokszor nagyobb biztonság ezeket akár megszüntetni, mint "őrizgetni".
- EPH: ez nagyjából jó, a laikus embernek a legszemléletesebb dolgot kell leírni: ha a lefolyó és a vízcsap csöve nincs összekötve, akkor akár fürdés közben másik háznál történt szabálytalan villanyszerelés vagy zárlat megölhet! És ez az egyik leggyakoribb halálos villanybaleset, csak a híradóba ezeket nem mondják be. (hogy miért, az jó kérdés)
- Fénycső: épp a lényeg hiányzik, az elektronikus gyújtás. No meg a fényporok közti különbség mind színhőmérséklet, mind spektrum tekintetében. A leírt felhasználhatóságának épp a fotók mondanak ellent :-).
- FIrelé: meg kellett volna említeni, hogy számos fajtája létezik mind hibaáram, mind működés tekintetében. De a háztartásokba ezekből csak 1-2 fajta való. A bekötését mindenképp szakember végezze, mert az üzembiztossága, illetve külső körülményekből adódó, feleslegesnek tűnő működése igen sok bosszúságot okozhat.
- halogén: ez egy vicc. Rossz vicc. A halogén egy elavult vacak. Sokat fogyaszt, igen nagyon sokat fogyaszt, különösen a sok hulladék spot. Reflektorokba pedig kihangsúlyozandó, hogy kizárólag sokat kapcsolt, rövid idejű használatnál éri meg, egyébként a fogyasztása a pénztárcából a pénzt nyomtalanul eltünteti. És ugye itt jött volna a fémhalogén és a nagynyomású nátrium (esetleg nagynyomású higanygőz) ismertetése, kevertfényú lámpa lehúzása. Az EU célul tűzte ki, hogy 2015-ig az általános célú gyártással le kell állni.
- kapumozgató betáp: remélem, a képeken rosszul látom, hogy simán deszkára lett szerelve az egész, azt pedig még jobban csak remélem, hogy nem kültéren vannak IP20-as védettségű eszközök...
- konnektor, kapcsoló: ugye rosszul látom, hogy IP20-as konnektor került KÜLTÉRRE, teljesen szigeteletlen beépítéssel?
- kötések: legalább 1 szabályos lehetett volna köztük igazán. A forrasztott kötést vajon melyik szabvány engedi meg? Bizonyos körülmények között akár 20 évet is kibír gond nélkül, az összes többibe bele sem merek gondolni. Bár a WAGO csodáknál sajnos még mindig megbízhatóbb tud lenni. Az alu-réz kötési problémáról, az érvéghüvelyekről meg szó sem esett, pedig a sok tűz meg baj ezekből van.
- lámpatest-csillár: talán nem kellene villanyszerelési tanácsokat osztogatni. :-) Pláne olyat, ami csak bizonyos esetekben lekövethető otthoni módszerekkel.
- mozgásérzékelő: "infrahő". Ez egy új fogalom, szerintem szabadalmaztasd... esetleg lehetne részletezni, hogy még milyen hősugárzást ismersz :-)))
- szobatermosztát: oda talán a "tessék gépészmérnökhöz fordulni" mondat illett volna. Mert a téma kicsit hosszabb. Az egy másik szakma. Legalább akkora, mint a villanyász.
- tűzhely: ez már igazi csemege, szerintem jelentkezz reklámszövegírónak... "különleges méretezésű kábeleket, és nagyteljesítményű kötésszilárdságot igényel!" Tessék mondani, a 16-os sorkapocsnak hány kilowattos a kötésszilárdsága? Másképp kérdezve, bár akkor a teljesítményt elbukjuk, de egyoldalon bekötött sorkapocs mekkora áramlökést bír el anélkül, hogy kiszakadnának belőle a drótok az erőhatástól? :-) Már ha a tűzhely kinn van a kertben, és belecsap a villám, ez elég komoly kérdés lehet, ha különleges méretezésű kábelt használunk. :-)))) Bár a kábelkatalógust salátává lehet lapozni, ilyen kábel nem lesz benne. :-)) A helyesírást sem ártana átnézni, itt találtam a legdurvább hibát. De vedd fel a referenciák közé a Grétsy Lászlót is, hátha bevállalja a weboldal nyelvi korrektori feladatait.
Galvanizált, annyit tesz mint horganyzott anyag:ez lehet több színű alapból fehér(ezüst).Ezt a vas korrodálását hivatott megakadályozni elvileg meg van szabva a a réteg(mikronokban),de hogyha olcsobb a dolog a galvánréteg is kevesebb! csak fényes legyen osz'jó napot!:)A sárga passzív réteg keményebb időt állóbb ez álltal drágább.A minőségi vezetők:pl trafó házakban,közvill elosztó szekrényekben már réz ónnal bevont sínek vannak,ami jobb és drágább is! Ennek ellenére panelba a legjobb a sima fka,és szemet hajlítani a nullára!,és nem húzza túl a szerelő!:) mert ott fokozottabb a túlhúzás veszély! persze a szép csapófedeles tábla jobban mutat,csak alunál elvágódik a vezeték,de kit érdekel?mutasson!
A "földelés" ponttal égbekiáltó problémát nem látok. Rövid lett az igaz. Szerintem ma már a kettős szigetelésű eszközök gyakoribbak, azok a védőföldesek, amelyeknél nem igazán lehet megoldani a kettős szigetelést, pl. mosógépnél. A biztosíték egyébként nem biztos hogy lecsapódik egy áramütéstől, hiszen az voltaképpen a vezeték védelmére van kitalálva, egy embernek emlékeim szerint 30-50 mA is elég, tehát a biztosíték attól még meg sem moccan. Szerintem a legjobb ha szimmetrikus a hálózat (ilyen nálunk nincs), annak hiányában fi relé, ami a kettős szigetelésű készülékek meghibásodása esetén is védelmet nyújt.
Nem erről beszéltem. Én nem kötök ilyet, legfeljebb kidobom vagy kidobatom. De amiről én írtam, ott legalább 6 kör rátekerve, és arra van ráhúzva a satu, nem mellette... így persze, hogy nem jó, sőt abszolut nem.
Amiről példát írtam, ott mérési eredmény is volt, évtizedes nagyságrendben vezette a névleges terhelhetőségének akár a dupláját is. És működött. Melegedett, de ez csak az elosztó szétszedésénél derült ki. (nem emiatt lett szétszedve az elosztó, de utána repült...) Természetesen nem követendő példa, de a sok rossz között ez bizonyult a legtartósabbnak.
Komoly baj van az oktatással!! Bár ez nem újdonság számomra. Küzdök már ellene pár éve.
"A konnektorok kapcsai nem rézből vannak, hanem galvanizált anyagból."
Ezt a mondatot majd beleteszik remélem a legközelebbi tankönyvbe a szállóigék közé. Ugyanis nem volt típus megadva, egy csomót sajnos abból csinálnak (a kínaiak lazán, a többiek ötvözik), akár tetszik, akár nem. A "galvanizált anyag" pedig NEM TÍPUSMEGNEVEZÉS! Hanem blöff... Anyagot nem mondtál, a galvanizálás meg egy eljárás, de hogy mit mire tesznek, arról sem tudtunk meg semmit...
A weboldalad mindennél többet elárult. Horrorisztikus leírások vannak rajta. A "Földelés" pont már egyenesen emberiség ellen elkövetett bűntett. A világítástechnikáról fogalmad sincs, az is kiderült.
A "randevú"-n is látok olyat amiről szerintem beszélsz, a négyzetes anya amit felhúz, annak a szélein van egy kis él. Erre nem is nagyon figyeltem fel eddig.
Az én tapasztalatom szerint Kékember megoldása működik...alu vezeték a konnektor szorítójával toldva. Egy mikro megy a benti oldalán, a kinitin meg egy szivattyú (ház falán van átvezetve). Volt régebben sorkapocssal megoldva, az leégett.
Látom még mindig ez a téma, és hecceled azt, aki nekem tanácsot adott. Esetleg nézd meg ezt a képet,
ahol látszik hogy pont a fázis van egyetlen tekeréssel a másikon. Bár mivel áramkörről van szó végül is mindegy. Na és ezek után mondd azt hogy a konnektor kapcsai kevésbé jó megoldás mint az, ami a képen látszik. Letekert vezetéket újra összetekerni a vezeték egyenetlensége miatt már nem lehet, annyit levágni pedig, amivel "biztosan" tart, már túl nagy veszteség lenne, az alatta levő konnektor már beköthetetlen lenne a vezeték rövidsége miatt.
Az alu-réz érintkezést ne is mondd, mert csak magadat égeted le, hiszen a konnektor kapcsa nyilván valamilyen ötvözet, hiszen a tiszta réz nem valami erős, és mondtam az alu pasztát ami erre is van, amire azonban kurva csend van, te meg csak vigyorogsz bambán - megoldási javaslat nélkül. Te ezek szerint soha az életedben nem kötöttél még be alu vezetéket modern szerelvényekbe, mert alu-réz és ó jajj. Napokig ülsz nyilván vigyorogva egy szerelvény előtt és mondogatod hogy alu-réz, míg el nem visz a mentő.
A felső konnektor egyébként sincs használva mert egyszerűen túl magasan van, tehát a nyírási elméleted bár érdekesen hangzik, ebben az estben érvényét veszti.
Felesleges hőkamerás felvétel. A fizika az fizika marad. Beleértve az anyagtechnológiát is. A probléma pedig nem csak a statikus melegedés, kismillió más dologra is figyelni kell, ami aztán hozza magával a meglepetéseket.
Jópár villamos tüzet láttam már, és érdekes meghibásodásokat, láttam, hogyan és mivel sikerült előidézni. Nagyon-nagyon ritka kivétel volt, ha nem játszott szerepet benne alumínium.
A "tökéletesen működik" kifejezés kizárólag a jelen és a múlt időre vonatkozik. Hogy milyen meglepetéseket okozhat pár év múlva, azt majd akkor tudod meg...
Neked hiteltelen :-), az egy dolog. Nézzük sorban:
- alu-réz érintkezés: önmagában elég súlyos probléma szabad levegőn
- a két vezeték szét van választva, azaz a konenktor bekötő saruja vezeti az átmentő áramot is, azaz a továbbmenő hálózat terhelése közvetlenül igénybe veszi ezt is, és helyben 2 hibaforrással megtoldja
- a befogási pont éles, nyíró igénybevétel, amit az aluminium nem szeret. Megtoldottuk kettővel a kábel törési pontjait...
Lehet szidni a régi egy vezető egyenesen, a másik ráteker módszert, de ha ez beférne az említett csavarkötés alá, az a legbiztosabb módszer vezetés szempontjából. A két vezető kontakt felülete így ugyanis a legnagyobb. Az átfolyó áram nem terheli a konnektor kötését közvetlenül. mivel spirál a külső felület, a nyíró igénybevétel hosszanti, nagyobb felületen terül el, biztosabb. A legrosszabb esetben legfeljebb a legelső kör lecsúszik, de nem nyírja el a kötést még az utánhúzás sem.
Konyhába másfeles alut tenni mindenképp felelőtlenség, lévén, hogy pár kW-nyi terhelés összejöhet rajta, ilyenkor teljesen mindegy a kötés módja, így is, úgy is szétég. Konyhában igen könnyű elérni akár a konnektorok terhelési határát is, gondolom, láttál már szétolvadt konnektort, pedig azoknak réz a belseje. Ha nincs megterhelve, akkor szintén (szinte) mindegy a kötés módja, évtizedekig elbír pár amperkát.
Szia, most komolyan, ezt direkt csináljátok? Kérdezek egy dolgot, erre jön egy válasz. Erre valaki reflektál hogy ki fog gyulladni így. És a vége az, hogy az van lebaszva aki kérdez, de lehet csak azért, mert valaki unja a témát :) De azt hiszem így fogom mégis csak csinálni. Egyébként belegondolva akár meg is tudom indokolni a logikádat, hiszen ha a konnektor szorítójába csak egy vezeték van dugva, akkor a csavart meghúzva, kapni fog egy kis dőlést (a csavarmenetek holtjátéka miatt), ami így jobban feszít, tart. Ha mindkét (egyező átmérőjű és anyagú) vezeték be van kötve (egy csavar alá), akkor pedig ilyen feszítés nincsen. De ha ez ennyire számítana akkor ráírnák gondolom a konnektorra, hogy két vezeték bekötése esetén csökkenni fog az áramterhelhetőség. Ilyet pedig nem látok.
Egyébként ha lenne valakinek hőkamerája (ponthőmérője), meg valami 20-50A-es tápja, meg alu vezetéke (3mm2-es, mivel az átmérője itt legalábbis 2mm), akkor eljátszadozhatna hogy ténylegesen ezek az összeköttetési lehetőségek amik felmerültek (wago, konnektor csavarja, sorkapocs) mit is bírnak valójában, hiszen alu vezetékek azért még jó darabig nagy számban lesznek még. Nekem a fenti eszközeim nincsenek, pedig szívesen próbálgatnám, inkább mint azzal szembesüljek, hogy leég valami. Nem extra a javaslatom szerintem, mert korábban valaki rakott fel ilyen hőtérképes videót ha jól emlékszem wago és forrasztott/csavart rézvezeték terhelés alatti hőkamerás felvételéről. Most nem a wago 100A-es techdemójára gondolok, főleg hogy az rézre volt.
Úgyhogy most akkor elslattyogok, és rugós doboztakaró helyett veszek még egy konnektort, felszerelem őket és slussz. Aztán a továbbiakban feltehetőleg nem fogom idegesíteni azokat, akiknek kurvára mindegy hogy egy rossz kötés miatt leég a ház vagy sem.
Ez volt a kérdésem, kösz szépen. A konnektor természetesen új, nyomólemezes, Legrand Randevú 691820. Akkor veszek még egyet, és megcsinálom úgy, ahogy írtad. Szerintem azonban ha rendszeresen utána vannak húzva a csavarok, akkor nincs mitől kiégnie. Illetve ha a dugók fém érintkezői wd40-et kapnak időnként (fürdőszoba, de egyébként is). Nem értem egyébként miért nem csinálják ezeket a csavarokat valami normálisabb fejjel, pl imbusszal. A kis méretú csillagfejű csavarok ha erősen meg kell húzni őket akkor nem biztos hogy kibírják. Mondjuk a nagyobb csavarok se, ha valaki ész nélkül nyomja nekik a nyomaték-csavarhúzót, előfúrni pedig lusta volt megfelelő mérettel.
Az hogy alu pasztát tegyek-e a vezetékekre a konnektorba való bekötés előtt akkor ez úgy néz ki az én személyes döntésem kell legyen. Elvileg csökkentheti az érintkező felületeket a paszta, bár a húzás hatására ki kellene hogy préselődjön a felesleg. Na mindegy, azért kérdeztem mivel nem tudom :)
Én pedig még kizárólag csak roskadozó alut láttam. Nagyon veszélyes játék, különösen a mai terhelési viszonyok mellett, amikor a kapcsolási tranziensek elég durvák, és azok megeszik az ilyen, kis keresztmetszetben csak iszonyú primitíven köthető aludrótot...
A legjobb amit tehetsz, hogy az összetekert alumínium vezetékeket szétszeded, és mindkettőt bekötöd a konnektor kapcsaiba. Mondjuk, ez csak akkor megoldás, ha a konnektornak nyomólemezes, két vezeték bekötésére alkalmas kapcsai vannak.
Ha valami olcsó szar konnektorod van, olyan, amiben a csavar vége nyomja a veztéket és csak egy ér fér bele, akkor a vezetékeket fémtiszta állapotba kell hozni, összecsavarni (de nem egyiket a másikra, mint ahogy régen csinálták) úgy, hogy az egyik végül hosszabb legyen, a fölöslegesen csupasz részt leszigetelni és bekötni.
Ez a maximum, amit ki lehet hozni ebből a rendszerbő, de idővel így is le fog égni újra.
Bár már egyszer leírtam, a te kedvedért a 21391-ban még egyszer leírtam mi a konkrét kérdés. Harmadjára ugyan ne írjam már le azért, mert nem tudsz olvasni. De tudod mit? Leírom! De ha negyedszerre is megkérded, felkötöm magam.
A kérdés: (Az alu vezetékek)... csavarásánál jobb megoldás-e az ha a konnektor csavaros szorítójába szorítom a két vezetéket, azaz onnan osztom szét a csavarás helyett, illetve hogy érdemes-e őket alu pasztával is bekenni.
Teljesen mindegy, hogy kötöd össze, előbb-utóbb át kell vezetékelni. Ha csak egy hűtőt kötsz rá, akkor ítéletnapig is elviszi, ha megterheled vízmelegítővel, gofrisütővel, mikróval, akkor úgyis szétég. Ennyi. A rugós (lemezes) sorkapcsot nem is mondották az olvtársak mint alternatívát. Bár a roskadó alunál az sem tökéletes, talán még utánhúzva sem.
Szia, pont írtam hogy láttam már kiégett sorkapcsot mosógéptől. Kifüstölt a glettelésen át. Amikor felrakod persze jó (érvéghüvellyel), de a nagy amperes használattól elkezdhet tágulni, és akkor kezdődnek a gondok. Annó amikor erről szó volt aki a sorkapcsot védelmezte be is vallotta, hogy évente járnak utánahúzni, viszont x évtől kezdve már nem kellett. Erre jött a válasz hogy egy felhőkarcolónál/irodaháznál érdekes lenne évente újrahúzni a milliónyi összekötő csavarjait. De ha már látható arroganciám ellenére ellenére hozzám szóltál, akkor hadd kérdezzem meg konkrétan
- hány évente húzod utána a sorkapcsokat (ha egyáltalán) - érvéghüvelyt használsz-e alu vezeték esetén
Ha az eddig itt elhangzottak alapjannem tudod eldonteni hogy hogyan csinald, akkor hivj szakembert. Komolyan mondom.
(Lehet hogy Neked nehez eset vagyok, de ez max Teged zavar. En jol megvagyok igy, es ami villanyszerelest kellett csinalnom, azt is mindig sikerult jol megcsinalni.)
Nehéz eset vagy. De próbálom megvilágítani, ha az egyik azt mondja hogy jó oda, a másik meg hogy leég tőle a ház, akkor te nyugodt szívvel csinálod ügye? Mondom még egyszerűbben, állsz egy tóparton a családdal, és megkérdezel két cápaügyi szakembert aki a két oldaladon áll hogy van-e a vízben cápa. Az egyik azt mondja nincs, sosem volt. A másik meg hogy van, tegnap is megettek két turistát. Na és ez esetben te vagy a hibás ügye, mert merted megkérdezni?
Nem a wagon van a hangsúly, a kérdésem az volt, hogy a csavarásnál jobb megoldás-e az ha a konnektor csavaros szorítójába szorítom a két vezetéket, azaz onnan osztom szét a csavarás helyett, illetve hogy érdemes-e őket alu pasztával is bekenni. Az hogy a wago kérdés még nem tisztázódott azóta sem az nagyon szomorú. Ha szar termék akkor tiltsák be és slussz. Ha alura nem jó akkor meg vallják be hogy nem jó. De a wago azt mondja hogy alu pasztával teljes mértékben használható alura is.
Ha jobban belegondolok ennél egyszerűbbet mint amit kérdeztem, nem is tudom lehet-e kérdezni egyáltalán. Egyszerű konnektor szerelés.
Úgy látom még mindig nem tanultad meg, hogy ha nincs értelmes mondanivalód akkor ne szólj be feleslegesen... olvasgasd a többiek mit írtak, és akkor lehet hogy elmúlik ez a rossz szokásod.
Ha viszont se a wago (szerinted), se a sorkapocs nem javasolt, akkor mégis mi a jóistennel osszam le az alu vezetéket? :) Az eredeti gondom egyébként a 21368-as hozzászólásban olvasható. Szerintem nem egy nagyon nagy gond, legalábbis egy gyakorló villanyszerelőnek biztos nem az.
szia. van takarófedél ami mutatós, és körmökkel rögzül, mint az igazi szerelvény, de drága.
létezik olyan dobozfedő, aminek nem simán kiáll 2 merev cucc az aljából, hanem a közepéből indul ki két rugalmas müanyag fül. rugós dobozfedélnek hívják. normálisan is néz ki, mert vékony, és nem áll ki, és benn is marad, mert a fülek jól rögzítik.
Kösz, de amellett hogy itt semmi falazó cuccom nincs se eszköz se anyag, és hálót se használtam még, valahogy egy ilyen átkötést nem szeretnék befalazni, mert ha ég, akkor előbb tudjam minthogy végigégjenek a vezetékek. Mondjuk a pasztás wago arra is jó ahogy olvastam hogy vegyesen réz-alu vezetékek tehetőek bele, tehát akkor az alsó konnektorba mehetne rézvezeték, mondjuk 2,5mm2-es, az aluból elágaztatva.
Ha jobban belegondolok annó mintha láttam volna olyat hogy úgy nézett ki mint egy villanykapcsoló, de nem lehetett benyomni semerre, ez pont takarásra lett kitalálva. Majd utánakérdezek, mert lehet csak álmodtam :)
Sziasztok!Segítséget szeretnék kérni Tőletek.Mivel egyszerű autószerelő vagyok,nem nagyon vágom az elektromosságot.Találtam egy 42 V-s trafót.Dög nehéz.Nagyon régi.Azt olvastam, hogy hegesztő trafónak is jó.400 VA 50hz és valami ceglédi gyár gyártotta.Előre is köszönöm.E-mail.:kisgonosz01@citromail.hu
Ühüm kösz. Érdekes hogy csak az elmélkedős dőlt betűs részre válaszolsz, a lényegi kérdésre nem. :) Wago vagy sorkapocs olyan szempontból mindegy, hogy akkor a felső konnektort meg kéne szüntetni, azaz valamilyen fedőlap kéne rá, viszont az csak rendes műa dobozokra van, aminek a közepén ott a csavarlyuk, vagy két oldalt a csavarlyuk. Tehát akkor azt is mondd meg, mivel fedjem le a lyukat stabilan, mert a lyukban bent csak egy műa henger van, csavarlyukak nélkül, de ezt szerintem te is tudod. Az hogy majd megint jönnek akik szerint a wago 6A-nél szénnéég, az már más kérdés :)
Használtam chint termékeket, csak annyit, hogy az 1A-es chint kismegszakító belső ellenállása kissebb, mint az eredeti (merlin) kismegszakítóé, amiről másolták. Ez pl azt eredményezi, hogyha 24VDC tápegység sec oldalát biztosítod, akkor hamarabb megszólal merlinnél a tápegység saját védelme, mint a kismegszakító, míg a kínai csoda leold. amúgy meg lényegesen olcsóbb.
Túl bonyolítod a kérdést! Sokat szerelek panelba.Úgy van ahogy mondod a fürdőben.Sorolva van az a fránya földelt dug.alj.Tehát egyikből megy a másikba.Őrülni kell neki hogy egyáltalán földelt.Panel:2 földelt dug.alj a fürdőbe,1 db a konyhában és kész!
Bérház, panel, fürdőszoba, alu vezetékek. Egymás alatt két földelt konnektor. Annyira egymás alatt, hogy a drótok a felette levő konnektorból jönnek le. Viszont elérni igazából használatra csak az alsót lehet. A bekötés úgy néz ki, hogy jön két külön szál piros drót egyik a felső, másik az alatta levő konnektorba, ez a védőföld, ez tiszta. A fázis és a nulla a felső konnektorba érkezik. Itt rá van csavarva az a drót (nem igazán sokszor) ami az alsóba megy. Ez a sodrás, főleg hogy mosógépet hajt, nem igazán tetszik. Én arra gondolok, hogy egy konnektor pólusai eleve 2 vezetéket fogadnak, akkor nem lenne-e jobb megoldás, ha így lenne elágaztatva a vezeték, tehát a csavaros szorítóba dugnám egyenként a két vezetéket, tehát a bejövőt, és azt ami továbbmegy, a sodrás helyett. Jó ötlet ez így? Kérdés akkor miért nem így csinálták eleve.
Ja és még egy. Mivel a mai konnektorok gondolom rézvezetékre vannak kitalálva, nem lenne-e jó ötlet a vezetéket alupasztával bekenni, mint a wagonál is.
Arra is gondoltam hogy a felsőt meg is lehetne szüntetni, de a falban nem rendes átkötődobozok vannak, hanem olyan panel féle henger csak, és arra fedelet ami karmos ügye :) nem nagyon láttam. Aztán mivel lenne elosztva a vezeték, mert sorkapocsban gyönyörűen el tud égni a vezeték ha nincs utánahúzva, a wago-ra meg korábban esküdözve lett hogy 6A-nál többet nem bír, pláne aluval.
A villanyóra sincs messze, elvileg lehet hogy új vezetéket is be lehetne húzni, de azt már villanyszerelőre bíznám, és arra most se idő, se pénz.
Ha már szétflood-olom a topicot, egy konkrét kérdést még.
Az EPH-ba belekötném a vezérelt áramú bojlert, a házivízművet, meg fent a fürdőszobában pár dolgot (csövek, kádlefolyó stb - most bombázzuk szét a fürdőszobát).
Ugye jól gondolom, ha egy vastag sodrott direkt rézdróttal (sárgazöld) összekötöm ezeket a cuccokat (6mm) és ugye az óránál a védőföld osztósínjét akkor az EPH lesz?
A bojleren mit kössek? az eljövő melegvíz vezetéket fémbilinccsel, vagy a bojler bejövő védőföld vezetékének becsatlakozó pontját? a házivízműnél? A fém házat vagy a bejövő védőföld becsatlakozó pontját?
Megköszönném ha valaki ezt az EPH dolgot felsötétítené laikusok számára, esetleg weblink...
Nem győződtem meg róla, hiszen a vezeték túloldali vége (a gerincvezeték végig saját védőcsőben, és előtte 5 perce húztam be) három lekapcsolt kismegszakítóra volt kötve, a kötést 3 perce csináltam...
Különben megtaláltam az okát...
Hiába lekapcsolt kismegszakítón lógott a vezeték másik vége ráadásul kismegszakító betáp oldalon, tehát joggal feltételeztem azt hogy nincs benne áram.
Az hogy mégis volt, az úgy jött össze hogy a kedves előző tulaj épített egy köráramkört csak úgy :) Ja és a kismegszakítók bakelit vagy milyen táblája alatt átpatkolta a bakony művek kismegszakítót...
Mindegy együtt rulez... A kismegszakító elmenő oldaláról a megpatkolt kismegszakítón keresztül jött a delej, így sikeresen összeérintettem a két különböző fázisvezetéket.
Tanulság:
hiába szerelek én jól, ha az előző muksó köráramkört csinál, terv persze nincs, és még meg is patkolja a kismegszakítót...
Bár ez utóbbira gondolhattam volna, tekintve hogy az óra előtti (!) kismegszakítót is átkötötte (plombálva!) még jó hogy nem csapott agyon az áram mikor az óra előtt lekapcsolt kismegszakítókkal szereltem dolgokat.. Mázli hogy az ELMŰs szaki a kismegszakító időszerű cseréjekor kiszúrta és kiszedte az átkötő vezetéket, és rendes volt, nem nyomott fel olyan miatt amiről nem tehettem ráadásul nehéz lett volna megmagyarázni az érintetlen plombát rajta. (gondolom az előző tulaj okosba' elműssel köttette át az óra előtti kismegszakítót, mert két hegesztőtrafóját nem bírta a 3x10A )
Mindegy, eldöntöttem, szombaton nekidurálom magam reggel 7-től és kiszedem az összes vezetéket a garázsból és rendberakok mindent ott is. Már csak az maradt ki csak látva a gányolást, kb 1000 miatyánkkal fogom tudni helyrehozni a várható káromkodásözönt és egyszerűen nem bírtam rászánni magam. Szerintem aki tényleg szakmabeli, meglátná és nyomát nem látnám többet...
Lehet fényképezek előtte nektek laikusként. Biztos nem dkgrinder csövezése lesz a képeken :) Pár ínyencség: alufólia gombóc, beleszúrva három nullavezeték, szigetelés nélküli natúr rézdrót a plafonon műanyag kampókon húzva a konnektorokhoz... Szal' lesz ott mit rendbetenni.
Még jó hogy az egészből egy darab százas izzót meg egy konnektort használok, mert a többi alsóhangon is életveszélyes. Még ezt az egy izzót meg konnektort is áramtalanítom (legalábbis azt hiszem ugye :)) mikor L-hagyom a házat...
Ha már ott vagyok az EPH-t is megpróbálom az itt olvasottak alapján mert a pincében a házivízmű bár már új, és rendesen földelt vezetékre van kötve, mégis csíp picit néha a víz.
Ha hosszú a hozzászólás, akkor elég csak a végét elolvasni :)
Szeretnék egy furcsa dolgot tőletek kérdezni.
A házamban 3x10A van nappali árammal bekötve + 1x16A vezérelt.
A 3 fázis csak a garázsban használható egyben három fázisként, illetve a konyhában három fázisú a főzőlap. Minden máshol fázisonként szét van szép egyenletesre osztva.
A garázsban a három fázisú dugaljakon kívül a három fázis közül az egyikre van kötve minden más (230V-os konnektorok, világítás stb).
Kicseréltem az óra, és a saját óra utáni kismegszakítóimtól jövő, garázsba menő 3 fázisú, 4 eres gerincvezetéket (3 fázis + védőföld, nulla nincs ugye!) egy sajátra, gyakolatilag 4 önálló 2.5-es sodrott réz vezetékre, az alábbi módon:
1. saját kismegszakítójával lekapcsoltam a főzőlapot a házban, biztos ami biztos, menyasszonyom nehogy főzőcskézzen háromból két fázison...
2. a garázsban a három fázishoz jövő gerincvezeték fázisonkénti 3 db kismegszakítóját lekapcsoltam (a gerinc mindkét végén, az óra után egyből, és a garázsba beérkezve is kismegszakítókkal van ellátva, nem tudom miért, így fázisonként kettő kismegszakító is van a körben).
3. az óra ELŐTT lekapcsoltam a garázs egyéb cuccait (világítás) ellátó ominózus fázis kismegszakítóját biztos ami biztos, hátha az előző tulaj a nappaliból is ledrótozott valamit a garázsba erről a fázisról, nagy gányoló volt.
Ezáltal a garázsban ugye se villany az egy szem fázisról, se három fázisú dugók.
Ezután a garázsban szétkaptam a négy eres gerinckábelt, szétkaptam az óra oldalon is, kihúztam a négy eres gerinckábelt a csőből.
Behúztam az új 5 db 2.5-es sodrott kábelt (3 fázis + védőföld mellé húztam egy új nullát is, nem volt bizalomgerjesztő a régi 1.5-es összeégett izé, és gondoltam jobb ha a lenti 230V-os konnektorok rendesen vannak legalább nullázva)
Az új nullát bekötöttem az óránál és a garázsban, az új védőföld vezetéket bekötöttem az óránál és a garázsban.
Ezáltal lett egy olyan 5 szálas kábelkötegem, aminek 3 szálja (fázisok) sem az óránál, sem a garázsban nem volt kötve sehová (lógott a levegőben, pontosabban egy ideiglenes sorkapcs egyik oldalán hogy ne érjen hozzá semmihez és ne érjen össze), a védőföld és a nulla pedig rendesen be volt kötve az óránál a sorolóra, a garázsban a helyére.
Ismétlem, a 3 fázis vezeték garázsbeli vége a levegőben lógott! Ezen fázisok közül az egyiket globálisan (a garázsba menő 230V-os villanyvezeték fázisát) még a villanyóra ELŐTT pluszban is áramtalanítottam az egész házban.
Nosza, kössük vissza a 3 fázisú gerincet. Bekötöttem a garázsba az ottani, gerinc védelmét biztosító kismegszakítók elé (kismegszakítók lekapcsolt állapotban!) a három drótot, kötném be a másik oldalon az óránál a saját kismegszakítóim után, fázisonként, az egyik bekötésekor iszonyú szikra (kb 1 centis láng, pörkölődés hozzáérintésre), de a semmilyen kismegszakító sehol nem oldott le.
Ezek után a három fázisvezeték közül (ami ismétlem, a túloldalon lekapcsolt kismegszakítókban végződött) megcseréltem kettőt, és úgy kötöttem be, úgy nem volt szikra.
Ezen megdöbbentem.. Ez hogy lehet? Az egyik oldalon a vezeték három lekapcsolt kismegszakítóban végződik, a másik oldalon fázisra kötéskor hogyan szikrázhat?
Ha azt mondom hogy ha nincs netten fenn németül, angolul eu-s országban lévő oldalakon semmi lényeges infó felejtős. Én még döntés előtt megnézném mennyi a garancia rá és ki vállalja. Ha nagy OBI, stb.-nél láttad 98% esély rá hogy 4 hét múlva nem lesz egy darab sem belőle soha többé.
Nálunk sehol nem volt. A falban még elindult a falvezeték,de mire odaért az egyszem földelt aljzathoz 2 eres lett belőle.....nekiálltam szanaszét véstem és csináltam rendes hálózatot.... 5 helységre volt 4 konnektor.....
A pazarlást hagyjuk meg kérem a hanyatló nyugatnak :-)))
Hát van egy ismerősöm aki anno ezeket a házgyári lakásokat építette.Ő azt mondta, hogy a fürdőszobába és a konyhába védőföldes rendszernek kell lenni, a szobákban sajnos nem.
Köszi az infót. Már csak azt nem tudom, hogy véssem le a dugalj alatt lévő csempét és keresgessem ott a védőföld drótját vagy vigyek oda valahogyan egyet.
Igen. Néhány kondenzátor tehet a bajról, mely a fémházat kb. a hálózati feszültség felére ülteti , tulajdonképpen egy kapacitív osztó. Nagyot nem üt, de kellemetlen és nem véd semmi ha baj lesz.
Arra már én is rájöttem (egy párszor), hogy nem egészséges. Akkor gondolom a védőföld vezeték hiányozhat. Lehetséges az, hogy ha fázis és a nulla kapcsokról megy a mosógép akkor a hátsó fém rész és a nem fázis (gondolom nulla) között 110 V-ot mérjek?
Már régóta fennálló problémám: panellakás fürdőszobájában automata mosógép, működik rendesen. De a készülék hátlapja, csíp, ráz, fázisceruza gyengén világít, megmérve 110V-ot mutat a műszer. Elvileg 3 vezeték kellene, hogy bemenjen a dugaljba, de ha jól emlékszem akkor csak 2 jön ki a falból. Nem vagyok egy villanyszerelő guru de az előző lakó elcseszhetet vmit és az a 2 drót szerintem a fázis és a védőföld s erre van rákötve a mosógép. Lehetséges ez? Gondolom ha meg akaram szüntetni a problémát akkor be kell vinnem egy plusz drótot vagy valahogyan megkeresni a csempe alatt a hiányzót?
Elég nagy a káosz a témában, az épp most jelenleg érvényes szabályok szerint karbantartásra nem kell mérőhely átalakítás. Legalábbis az ELMŰ-nél azok, akik az épp aktuális szabályokat ismerit, ezt mondták. Az ELMŰ-s szerelők már korántsem ilyen egységesek a kérdésben :-)
elvileg igen.De persze terület függő!meg lehet próbálni anélkül.Ha más nem utólag cseréled,csak az plusz költség. Erről előre kell tájékoztatni a megrendelőt.Jobb biztosra menni,a buborék ára 4-6000 ft.+ szerelés.
A mérőhely 2001-ben készült. Leg utóljár amikor a szolgáltatótól kijöttek kb fél éve mikor az óránál cseréltek kis megszakítót akkor is a régi hagyományos plombát rakták fel. Én honnét tudjam mit kell csinálni,bementem a szolgáltatóhoz csak annyit mondtak beszéljek reg szerelővel. Én azt hittem így kell csinálni ahogy ő csinálja,nekem fogalmam sem vol hogy ezt jelenteni kell. És nem azért lett így csinálva mert olcsó,ha tudom hogy nem úgy csinálja ahogy kell akkor neki se állt volna az tuti. Én úgy tudom ha minden szabályosan zajlik akkor meg úsztam volna a plombálást 8000-10000-ből. És elnézést kérek az általánosításért ne haragudjatok. Már találkoztam eddig két reg szerelővel életem során ,na az elsőnek még a munkáját a szolgáltató sem vette át, azt mondták a szolgáltató emberei hogy ők még az udvarra sem engedték volna be ez volt 2001-be. Nahát ez a második,hát azért be kellett volna tartani neki az előirásokat én honnét tudjam mit kell csinálni??
Gondolom nem új keletű a történet!Már régóta nincs ólom plomba,csak a mérőfejen.Gondolom nem azt bontogatta,mert az omh-s .Picit zavaros a történet.Az jó hogy egyből álltalánosítasz a reg.vill.szerelőre. Helyes megoldás:kimegyek leszedem a plombát,megcsinálom a munkát,ki töltöm a papírt,te meg intézed a többit az ELMŰ-vel.2x kiszállási díj +plombálási díj.Vagy pattintsd fel az embert!:)Miért is? Ha nincs nyoma hogy ott volt te kerülhetsz bajba!Gondolom így olcsóbb volt! Ja,és azt gondolom tudod hogy ha megbontod a plombát akkor csak szabványos mérőhelyre teszik vissza a plombát! ami 25-60 000ft.
Most őszintén: ha régi ólomzár van rajta, amit szét tudott szedni sértetlenül, majd összenyomni, azzal spórolt egy kis pénzt. Ezt régen még az áramszolgáltatósok is csinálták, ha nem volt náluk épp fogó vagy alapanyag...
Ez nem igaz. A bontást a szerelő végzi, nem tudom, ezt honnan vetted. A szerelő szétszedi, és hagy ott egy igazolást, hogy ő volt, ha netán pont akkor jönnének ellenőrizni. Aztán a szerelő lejelenti a munkát, és kijönnek újraplombálni egyeztetett időpontban. Legalábbis az ELMŰnél így volt 2 hónapja...
Én meg úgy jártam,a mérőtől a lakáselosztóig ki szerettem volna cseréltetni a vezetékeket. Hát be is mentem a szolgáltatóhoz hogy meg kérdezzem mi a teendő,azt mondták keressek fel egy regisztrált szerelőjüket ő majd tudja mit kell csinálni. Én így is tettem,felkerestem kijött megnézte másnap már jött is szerelni,megcsinálta szépen. Megbontotta a plombákat és ugyan úgy vissza is rakta azokat fogóval összenyomva. Mint utólag kiderült pár hónap után nem is ez a helyes eljárás,hanem be kellett volna jelenteni neki hogy ő ott dolgozni szeretne,kijöttek volna a szolgáltatótól és megbontották volna a plombákat ő neki ált volna szerelni és mikor végzett volna akkor is be kellett volna jelenteni, és a szolgáltató le plombálta volna. Persze a plombákat laposfogóval jól összenyomta,aztán majd jön a bukta de ki viszi el a balhét,hát én,és még azt mondják a szolgáltatónál forduljon bizalommal regisztrált szerelőinkhez majd ő tudja mit kell csinálni,hát igen tudta én meg majd fizethetek kemény százezreket. És most mit csináljak bemegyek a szolgáltatóhoz vagy elhiszik vagy nem, most nyomjam fel a szakit,és ha miattam vonják vissza az engedélyét akkor meg én leszek a bunkó.
Az a legfontosabb, hogy azonnal jelentsd be. Ha bejelented, hogy most vetted észre, NINCS jogalapja szórakozni veled. Maximum elviszi az órát, aztán hoz egy véleményt, de mivel bizonyára részedről nem "esett be" az óra üveglapja mögé kólásflakon darab, nem tud megvágni. Biztos ami biztos, fényképezd le órát, kismegszakítót, dátumozva. Ha megvárod, hogy a szolgáltató vegye észre egy esetleges ellenőrzéskor, na akkor már bajban vagy....
A hétvégi házam falán lévő nyitott óraszekrényben most vettem észre, hogy nincs plomba a mérő melletti kismegszakítón. Én nem vettem le, áramot nem loptam.
A mérő tele van plombákkal, 2003-ban cserélték a matrica szerint. (bár nem is emlékszem erre...)
Az elmúlt években volt itt klímaszerelő, ill. villanyszerelő (fi relé beépítés) aki belenyúlt a szekrénybe.
Kerítésépítés miatt bárki bejöhet, bár nem hiszem, hogy idegen ezért bejött volna.
Mit tehetek, hogy a szolgáltató ne büntessen meg, és leplombálja?
szia. Középiskolai tanár vagyok, kedden meg tudom neked nézni pontosan. de ha egyéni vállalkozó vagy, akkor kell a nyári gyakorlathoz is vagy mestervizsga, vagy valamilyen pedagódiai végzettség, az emlékeim szerint.
Lehet, hogy picit téved a számításom, de az mindenesetre feltűnő tömör vezetékeken belül, hogy az egyikre nem tudom ráerőszakolni a többi noname-re pedig simán rácsussszan.
A következő kérdéssel fordulok hozzátok. A kötelező nyári gyakorlatra foglalkoztatnák egy tanulót, milyen feltételeknek kell nekem megfelelnem?" És mennyibe kerül?" Úgy tudom, ha csak erre a pár hétre szeretném "alkalmazni" nem szükséges a mester vizsga. A minimálbér 20%-val kell bejelentenem. Más költségem nincs. Én egyéni vállalkozó vagyok. Ha tévedek, javítsatok ki légyszi. Segítségeket köszönöm.
Természetesen minimum 5 tizedesig számolok, de inkább 13-20-ig, amit a az adott típusú számológépem tud... :-) A tolómérő meg százados volt, de direkt 1/20-ados osztásban adtam meg, amit mindegyiknek illik tudnia...
Az érvéghüvely vastagabb! Mivel ugye a flexibilis drótnak picivel nagyobb az átmérője, plusz rá is kell húzni erőlködés nélkül...
16-os érvéghüvely 5.8mm belső átmérőjű. Ez 26mm2 keresztmetszetnek felel meg. Azaz a 25-ös drótra is rá tudod húzni. (ez már csak abból is látszik, hogy pont a 25-ös sorkapocsba megy bele 1:1-ben...
16-os érnek 2.26mm2 lenne az átmérője.
Lehet, hogy tolómérővel érdemesebb próbálkozni. 1.5-ös keresztmetszetnél ez ~1.38mm A prysmian magyar drótnak 1.35-1.4mm2 az átmérője, ami itthon van... azaz ez jó.
A napokban téma volt a 1,5 mm2 MCU valós mérete. Tegnap az egyik szakkereskedésben végigteszteltem néhányat a legegyszerűbb módszerrel, egy 1-es érvéghüvellyel. Az eredmény elszomorító, vagy valamit én tudok rosszul. A magyar gyártmányú MM rézen (Prysmian) kívül mindegyikre (MCU-k, MBCU-k) rácsusszant az érvéghüvely!
nem biztos, hogy teljesen logikus (hisz az érvéghüvely nem merev érre készült), viszont megoldja a problémát, hosszútávon, mert a kadmiumozott felület kerül a réz, és az alu közé. :)
Világhírű Noname, Inc. termékei közt még olyat is láttam, ami csak a földet kapcsolja, vagy éppen a piros kapcsolója mindig világít, esetleg akkor van villany, ha nem világít.
Sima FKA táblát kell feltenni ,annak horganyzott mindkét síne úgy hogy mehet rá az alu is.Vegyél hozzá egységcsomagot,mert kevés a bekötési lehetőség.Szemet kell hajtani a vezetékre oszt' jó napot!Nem túl "dizájn"de jobb az alu vezetékre,mert nem vágod el a meghúzásnál.Sinre pattintós csengővel lehet kiegészíteni,és igy már tényleg nem kell az ajtós dizájnos cucc!
Amit ráírnak, azt valószínűleg tudja. A baj ott van, hogy fizika órán 98%-ban haszontalan és 90%-ban használhatatlan dolgokat tanítottak, és így az emberek egyrészt utálják, másrészt azt hiszik, hogy értenek hozzá. Arról nem is beszélve, hogy több dolog ráadásul nem is igaz, pont a villám- és túlfesz témában. És így fogalmad sincs, hogy mire való az, amit veszel. A legdurvább meg az egészben, hogy valamelyik kitalálta, hogy az összes létező áram mennyiséget össze kell adni, és azt kell ráírni. Így sajnos a minőségi termékeken is megjelennek a hülyeségek (dugaljanként összeadják az áramlevezető képességet), végül villámot és villámhárítót megszégyenítő mennyiségek kerülnek a D osztályú védelem dobozára, amit pl. egy oltócsőnek kell tudnia fenn a távvezetéki oszlopon...
Ami veled is megtörtént, az meg ezzel szemben a valóság. Ha már megvetted, használd, a rajta lévő kapcsolót nem érdemes kapcsolgatni, mivel AC1-es kapcsolási osztályban is a ráírt érték felét jó, ha tudja. Amit meg kapcsolgatsz vele, az leginkább AC11-re hasonlít, abból meg ha naponta csak 1x kapcsolod, 3 éven belül akár ki is gyulladhat...
Az aluminium tokos Kontaset elosztó (1992-97) mindkét pólust kapcsoló kapcsolója egy mezei 200W-os tápos PC-t 14" CRT monitorral 5 évig tudott kapcsolgatni az érintkezők olyan szintű elégése előtt, hogy már nem értek össze :-), napi maximum 1 kapcsolás volt... és az a taiwani szeméttel ellentétben egy igen komoly minőséget képviselő valami. Ez ugye ~1800 kapcsolás volt...
Hát köszönöm mindenkinek a választ,azt tudtam hogy a túlfesz védelem több lépcsőből áll,de akkor mi a fenének hoznak be gagyi cuccokat,és ezeket senki nem vizsgálja be.
És nyugodt lehetsz, az elosztóban lévő D osztályú túlfeszvédelemmel maximum egy újépítésű, kizárólag földkábellel megtáplált lakásban érhetsz valamit, egyébként annyi ér, mint golyó ellen az integetés.
Légvezetékkel táplált családi házban a B és C osztályú védelmek kiépítésének a hiányát nem pótolja, csak ha nagyon messze volt a találat, mert akkor azokra épp nincs szükség.
További érdekesség, hogy a berendezés működéséhez tisztességes EPH kiépítése, valamint a beérkező más vezetékek hasonló kezelése (telefon, kábelTV, stb.) is elég komolyan befolyásoló tényező.
Ha kadmiumozott az EPH sín, akkor mehet bele mind a kettő (ritka, mint a fehér holló). Ha sima réz, akkor az alu vezetékre préselj érvéghüvelyt, azt had menjen.
Hát nekem mindig annyira ül a kocsi fara a szerszámoktól, hogy azt hiszik ültetőrugó van benne. egyszer hídmérlegen lemértem a malomban, ahol éppen szereltem, hogy 110 kg cucc van a kocsiban, és ez majdnem állandóan benne van.
De tavaly év végén vettem egy komplett szerelőládát a weidmüller-től, azóta nagyon ritka, hogy azon kívül valamit előveszek.
Kedves hozzáértő mesterek! :)) Panel házban a vezezékek elosztása az óra fölöt gyárilag csokival van elosztva szobákba,konyhába,stb. A konyha fel lesz újítva és néhány vezeték ki lenne cserélve rézre. A kérdésem EPH sinbe köthetek alu és réz vezetéket is,mert a szobák vezetéke maradna? Természetesen elektromos sütőnek külün 2,5 kábel és kismegszakító. Micró,világítás,hűtő stb kicsit gyengének találom az alu kábelt.
Üdv mindenkinek!!! Az lenne a kérdésem hogy a konnektor mely felébe szokják bekötni a fázist a bal vagy a jobb???? Csak azért kérdem,mert én a bal felébe kötöttem,és vettem egy túlfesz védelemmel ellátott hosszabbítót,és azt tapasztaltam hogy a rajta található áramtalanító kapcsoló nem a fázist szakítja meg hanem a nullát. Én meg azt hittem hogy ezekbe kétpólusú kapcsolót tesznek nahát tévedtem. Most megfordítottam a villás dugót most jó. Van arra valami előírás hogy a konnektor mely felébe kell kötni,vagy mindegy. A válaszokat előre is köszi!!!!!!!!!!!
Nálam meg a tipikus, hogy 1 mindig hiányzik, de komplett torxos készletet csak nem kellene folyton cipelni, főleg ha nem autózik az ember, vagy valami.
Alapban 2 láda ami az aprólékokkal van tele, hogy csavarhúzók, fogók. 1 láda meg a villanyos multiméteres, pákás, akármis. Aztán még nem csináltunk semmit, oszt cipelni a fene.
nálam mindig van egy szerszámos láda a kocsiban, úgyhogy erre nem tudok mit mondani. Vannak valóban helyzetek, amikor elég lenne egy normális bitkészlet is. de azért nagyrészt kiderül, hogy: csak kellene egy csípő, vagy egy KT, szigszi, sorkapocs, srtb. nekem van egy weidmülleres szerszámövem, van benne 6 csavarhúzó, 3 féle fogó, + 1-2 alap cucc. azt szoktam esetleg használni láda helyett...
Rendben, de csavarhúzókészletem az nagyjából 1 komplett szerszámosláda, míg a bitkészlet mindig nálam lehet 1-1 behajtóval, mert sosem tudni mibe fut bele az ember. Olcsó készkletből Bosch, Black and Decker satöbbivel még teszkó is tele van, érdemes pár darabra beruházni.
Én megmondom őszintén csak azóta használok bitkészletet, amióta van normális akkus csavarozóm. Előtte csak akkor vettem elő, ha különleges formájú csavarral találkoztam. Ha valakinek folyamatosan kell ilyesmit csinálnia, az vegyen egy az igényeinek megfelelő szigetelt csavarhúzó készletet (4000Ft-25000Ft), ha meg csak egyszer kell, akkor nézze meg pontosan milyen kell, és vegyen egy darabot belőle (1000Ft). Tapasztalatom, hogy az 5-6 forintos 6db-os készletek (king-tony, irasola, elora stb) simán megfelelnek akár rendszeres szereléshez is. az igazán drága készletek (beta, weidmüller, würth) valóban nagyon jók, és tartósak, de csak nagyon sok melónál érdemes megvenni őket. érdekességképpen, én 3 évig nyúztam egy king tony szettet, aztán vettem weidmüllert, és érzem a különbséget. pl a legkisebb csavarhúzó feje nem fordult el picit sem 2 nap sorkapcsozás után sem.
Én azt mondanám, hogy akinek van rá, az vegyen egy olcsó készletet, a ház körül mindig kellhet az.
Bitkészlethez olyan nyelet teszel, amilyet szeretnél. Ha már csavarozunk, akkor kb. 1500 pénzért minőségi készletet lehet venni, de 6ezresért komplett szettet. Vagy 1ezresért csavarhúzót. Amiből alapeseti Tecsós isjó, ott 2k a készlet, amiben van PH3.
köszi a tanácsokat, drága fi relét vettem merlin tipusu 32A a föbizti a z oránál és a relé is 32A 30ma-es.ahogy most leirtad egyértelmü és ha bekötöm kiprobálom probalámpával hogy egyértelmü legyen hogy müködik.köszi
hát, még én sem használtam ilyen méretben nyomatékkulcsot, hanem az akkus csavarozóm tudja a megfelelő nyomatékokat. majdnem mindent azzal kötök kb 2 éve. de valamelyik gyártónak láttam olyan csavarhúzóját, ami kereszthornyú, de az egyik éle szélesebb. kimondottan a kismegszakítóik csavarjaihoz készült.
Ilyen kicsi kötéseknél én még ember kezében nem láttam nyomatékkulcsot :-). No meg a másik kérdés, hogy nem mindegy, mi van a csavar alatt, mert típusonként eltérő a feladat a rogyás miatt.
A kereszthornyos csavarhúzóval az a baj, hogy olyan vastag kell belőle, ami csak bitkészletben van (amiből ráadásul a hosszú fajta kell). Az meg szigetelésileg nem túl szerencsés, ezért kerülöm.
Bocs, hogy csak most jelzek, de az elmúlt napban nem voltam gépközelben. Köszi a választ (karakas36-nak is köszi), de sajnos nem vált be. Megpróbáltam úgy, ahogy írtad (írtátok), az eredmény változatlan. Azért kösz. Üdv GZ
A csavarkötések szakadásig húzását természetesen képletesen kell érteni. Ha elszakadt, akkor kuka. Viszont minőségi terméket nem tudsz eltépni, akármekkora kézi erővel tekered.
Ha kínai gyártmányú a FIrelé, azt törd össze kalapáccsal, majd dobd ki, és vegyél egy normálisat! (összetörni azért kell, nehogy más bízza rá az életét)
Azért ne nagyoljuk el a dolgot. 100%-ban biztosnak kell lenned abban, hogy a védővezető hálózat és a nulla sehol nincs összekötve, főképp nem a védendő oldalon, mert akkor a FIrelét soha nem fogod bekapcsolni, ha van rajta terhelés.
1. a FIrelé működéséhez nem kell feltétlenül összekötni a földet a nullával. De ha összekötöd, kizárólag előtte.
2. már eddig is kötelező lett volna összekötni a földet a nullával, azaz ilyen formán az 1. pont érvényét veszti, csak nem árt tudni.
3. HA összekötöd a nullát a védőföldeléssel, AZT A BETÁPNÁL KELL MEGTENNI! Közvetlenül a mérő után! A védőföld vezetékének keresztmetszete AKKORA legyen, mint a betáp fővezetéke, amihez kötöd, ami kijön a mérőtől hozzád. Ennek a kötésnek NAGYON PONTOSNAK kell lennie. Lehetőleg használj FŐVEZETÉKI LEÁGAZÓ sorkapcsot, aminél nem kell elvágni a nullavezetődet, hanem bele lehet fogatni, és ehhez kösd hozzá a földelést. Ugyanis ha ez a kötés ellazul, az igen kellemetlen mellékhatásokkal fog járni. Nem most, évek múlva, amikor már rég elfelejtetted.
Minden csavarkötést szakadásig húzni! Akkora csavarhúzóval, ami maximálisan belefér, kisebbel semmiképp. A lapos (normál) csavarhúzó általában szerencsésebb, mert azzal tuti jól bele lehet kapaszkodni.
Sodrony drótnál érvéghüvely alkalmazása KÖTELEZŐ! Máskülönben 1 hónapig járhatsz utánahúzni a csavarokat...
Ha lehet, bízd szakemberre az egészet!
Ugye a választott FIrelé névleges árama, hibaárama, zárlatmegszakító képessége megfelel a nálad szükségesnek?
van rajta egy n betü oda kötöd a nullát ill kék vezetéket az elmenőjét pedig a nulla sinre l betü fekete a fázis bejövő elmenőjét pedig a kismegszakitokhoz viszed szétosztva
szeretnék segitséget kérni egy hozzáértö szakitol, egy év relét szeretnék bekötni, és egy rajz jol jönne, egy fázisu rendszer. köszönöm elöre is,.mail cim:)98kft@citromail.hu
Sziasztok! (Ide előre írom, hogy feltöltöttem a levelem mellé két képet is, az egyik a lámpa felöli oldalt mutatja, a másik a falból kijövő vezetékhez való csatlakoztatást, így talán érthető lesz, amit leírtam.) Nem vagyok egy villanyszerelő zseni, de általában el szoktam boldogulni a lámpák és konnektorok bekötésével. Most mégsem tudok bekötni egy dupla kapcsolós lámpát. Ha bekötöm, és felkapcsolom az egyiket, tökéletesen világít az ahhoz tartozó három égő. Ha felkapcsolom mellé a másikat is, nem történik semmi. A legrosszabb az egészben az, hogy a másodikat kapcsolom először, akkor világít az ahhoz tartozó három égő, utána hozzákapcsolom az elsőt is, akkor világít mind a hat, csak hirtelen mindnek felére csökken a fényereje. A dupla kapcsoló jól van bekötve, mert ha felkapcsolom az egyiket, akkor az egyik fekete vezetékben van áram, ha felkapcsolom a másikat, akkor a másik feketében van. Értelemszerűen a falból kijövő négy vezeték: fekete, fekete, kék, zöld-sárga. Erre kéne csatlakoztatni a lámpából jövő négyeres kábelt, amit a következőképpen teszek: zöld a zöldbe, fekete a feketébe, és mivel a lámpában a barna vezeték van N-nel jelölve, ezt csatlakoztatom a kékhez. Marad egy szürke (ez a lámpában egy külön kis csatlakozóhoz van bekötve, amelynek a túlsó vége fekete), ezt a maradék feketéhez csatlakoztatom. És ezek után a fentebb leírtak történnek. Mi lehet a hiba? Előre is köszi ha tudtok segíteni. Üdv Gáspár Zoli
A FI relé körüli bizonytalanságot talán ez megmagyarázza:
"MSZ HD 60364-4-41:2007.
Ez a szabvány váltja fel az MSZ 2364- 410: 1999-et és 1M:2004 módosítását, valamint az MSZ 2364-470:2002-t, és tartalmazza az MSZ 2364-460:2002, 461. főfejezetét, valamint az IEC 60364- 4-481:1993 „Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével” korszerűsített tartalmi főrészét.A szabványsorozat ezen újonnan átszerkesztett szabványa, amely a kibocsátástól, 2007-től érvényben van, csak 2009-től váltja felkizárólagossággal a sorozat addig szintén érvényes előbbiekben felsorolt szabványait! "
Kell a híradóba a téma. Ha mindenütt Firelé van, kit fog agyonütni az áram? Ahogy butulnak le az emberek, egyre inkább szükség van az életvédelemre. Mert sajnos az sem mondható el, hogy az új építésű házak rendben vannak villany ügyileg, mert az elég ritka.
30-50 milla 1 milliárdból ilyenekre eleve félre van téve. Sokkal olcsóbb a bírság, mint a szabályok betartásának költsége. Sajnos. És sajnos nem csak bírságra tesznek félre.
Ezek szerint a beruházó bevállalja az 500 000 vagy 1 milliós birságot. Milliárdos beruházásnál, úgy látszik jobban megéri ezt kifizetni, mint elektromos és gépészeti terveket készíteni.
Égyébként a csatlakozó tervdokumentáció és villámvédelmi terv 150 000+ Áfa-ba került. ELMŰS mérnök csinálta.
Ennek elmulasztása esetén a szankciók: 9/2008. (I.26.) Korm. rend. - ben
9/2008 (I.26.) -ról röviden!
Differenciált építés-felügyeleti bírságokat állapít meg az előírásokat megsértő építési szereplők számára az a kormányrendelet, amely korábbi jogszabályokat módosít. A Magyar Közlönyben megjelent új szabályokat február 2-től kell alkalmazni. Az építési bírságok számítási alapja továbbra is az adott épület értéke, amelyet rendszerint egy szorzással lehet meghatározni. Például családi- vagy ikerház esetén az alapterületet 140 ezer forinttal, míg többlakásos lakóépületnél 160 ezer forinttal kell megszorozni. Az így kiszámított épület-értékhez aránylanak a különféle bírságok. Az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendelet új mellékletet kapott, amelyben az ilyen bírság összege mellett az is szerepel, hogy kinek kell azt megfizetnie. Például az az építtető, aki nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, az épület értékének 5 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint bírságot köteles fizetni. Aki viszont - építtetőként - nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőt bíz meg, szintén 5 ezrelék, de csak maximum 500 ezer forint bírságot tartozik fizetni. Ebben az esetben viszont a hatóság bírságolni fogja a tervezőt is, akinél az épület értékének 1 százaléka, de legfeljebb 1 millió forint a bírság összege. Legszélesebb körben bírságot akkor szabhat ki a hatóság, ha kiviteli terv nélkül készül az épület. Ekkor 5 ezreléket, de legfeljebb 1 millió forintot kell fizetnie az építtetőnek és a kivitelezőnek is külön-külön, 5 ezreléket, de maximum 500 ezer forintot a felelős műszaki vezetőnek, továbbá 3 ezreléket, de legfeljebb 500 ezer forintot a műszaki ellenőrnek. A legmagasabb bírság viszont akkor jár, ha az építés során - az abban résztvevők - az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapotot idéznek elő. Ekkor a kivitelező az épület értékének 1 százalékát (maximum 10 millió forintot), míg a felelős műszaki vezető 2 százalékot (de maximum 2 millió forintot), a műszaki ellenőr pedig 5 ezreléket (legfeljebb 1 millió forintot) tartozik fizetni. Az így megállapított bírság másfélszeresét kell fizetnie annak, akit 3 éven belül, legalább két alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtotta a hatóság. Egy másik táblázat két (30 millió forint alatti, illetve feletti) kategóriára bontja - a bírság szempontjából - az épületeket, az itt nevesített jogsértésekért pedig fix összeget kell fizetni. Például az az építtető, aki nem köt - írásban - építési szerződést, a 30 millió alatti épületeknél 100 ezer, míg afelett 150 ezer forint bírságra számíthat. Az a kivitelező pedig, aki megsérti az építési naplóra vonatkozó előírásokat, a kisebb épületeknél 50 ezer, a nagyobbaknál 100 ezer forint bírsággal sújtható. Az új kormányrendelet módosítja az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási rendeletet is. Így a szakmájukat 3 évig nem gyakorolhatják azok a műszaki ellenőrök, és felelős műszaki vezetők, akiket több bírsággal is sújtott a hatóság. Például akit az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt bírságolt 3 éven belül kétszer a hatóság, azt törölni kell a kamarai névjegyzékből. Más miatt kiszabott bírság esetében elnézőbb a jogszabály: az ilyenekből 3 éven belül öt bírságot kell "kiérdemelni" a névjegyzékből való törlésért.
290/2007. (X.31.) Korm. Rend. ..... mikor kell szakági kiviteli terv? (4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően
................. b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele.
ELMŰT nagyon nem szokta érdekelni, hogy mi van lakáson belül, de megkérdezhetem.
Ezt a nem kell Fí hülyeséget meg hagyjad már, de tervezőből is láttunk olyat, aki nem érdemli meg a tervező kinevezést, vagy nem követi a szabványokat. ELMŰt ráadásul a Fí sem érdekli.
Akkor neked ez a furcsa nekem meg az hogy egy 50 lakásos háznál nincs elektromos hálózati kivitelezési terv. Ugyan is az építkezés megkezdése előtt a csatlakozó tervdokumentációval együtt az ELMŰ-vel engedélyeztetni kell.Gondolom akkor tervező mérnök lehetsz,mert 4 lakásosnál nagyobb épületnél KÖTELEZŐ! 4 mérőig(+1 közösségi) reg.vill.szer is készíthet! Evvel foglalkozom, én is rakok FI relét,de nem kötelező! még egyszer feltenném a kérdést:72 lakásos házat csinálunk,és nem kell FI,(én is meglepődtem).Szerinted bevállalná a kockázatot a tervező? Mert ugyan is lakásonként van kivitelezési terv,és előtte engedélyeztetni kellett!:) Acsatlakozó főelosztórol is van,meg a lakás elosztókról is ,de avk-nak se híre se hamva!:))
Most csinálok egy ötven lakásos társasházat. Elektromos kiviteli tervek nincsenek, nem is kérte senki.
Az árajánlatomnak tartalmaznia kellett a csatlakozó tervdokumentáció elkészítését és az ELMŰ- vel való ügyintézést.
Fi relé természetesen kötelező, de ezt mindenki tudja aki ezzel foglalkozik.
( MSZ HD 60364)
Kiegészítő védelem kötelező alkalmazása:
"A szabvány – váltakozó áramú rendszerekben
– legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére."
P/I-es notiknál még nem volt tacsped', max hanyattegér' (trackball), mint az enyémben. Ráadásul bár a kép nem éles, de az ott zip drive is lehet , mert a floppynál általában a jobb oldalon van a kiadó gomb.
És ráadásul nasa fejlesztés lehet, ha a space mellett balra lévő gombok számát, a függőleges bal szélső gombot meg a vastagságát nézem.
A Zintel támogatta a vonatot különben?
Reméljük nem win95 volt a vezérlőrendszer a mozdonyban, időnkénti kék halállal...
Bááááár amióta csikágó felé repülve kékhalállal leállt az információs képernyő (hol tart a gép stb) és láttam hogy a sztyuik próbálják újraindítani, meg bootol fel a win98, azóta inkább nem mondok semmit
Tegnap az "Ister EN" nevű vonattal mentünk Budapestre, amin román nemzetközi kocsik vannak. Volt konnektor is minden ülés mellett.
Viszont a kiragasztott matrica szerint csak mobilt, és Intel Pentium I procival szerelt, 1,44MB-s floppyval is ellátott laptopot volt szabad beledugni :)))) Magyarul 12 évnél újabb laptop nem működtethető róla :))
lakóparknál ,társasházaknál(4 lakás fölött)tervek vannak.Tételesen anyag ill munka kiirás.Villamos tervező álltal előírt módon.Még a lakás elosztó is le van dokumentálva.Erre mondtam hogy nincs benne FI. Amúgy én nem csak láttam!:)Szigorúan csak 32 A van kérve,3 fázisu szekrényben,tehát nincs 3x16 az már luxus lenne!majd a tulajdonos megfizeti ha kell neki. Nem kell ide zsebpénz,az máshol,más időben kell!,még az elején!
Hmmm... hidromasszázs kádam van, ahhoz 30mA-es FI-relét írtak elő. Olyan jól sikerült, hogy beszereltem az új főelosztóba és mindhárom fázist +nullát csak onnan adom tovább mindenhova. :)
Ez ugye komolyan mondtad? :-) Én láttam lakópark terveit csak és kizárólag szerkezeti rajzok voltak sem szint kiosztási sem egyéb rajzok és erre kaptak építési engedélyt. Az elmű felé teljesítmény igény meg behasalva na jó 3*16A lakásonként véve. A zsebpénz fogalmát ismered? :-)
nálam valahol benn megvan, ideje lenne belenézni. de ez így még nem hivatalos, ha a hivatalosban benne van, akkor onnantól okés. bár komolyan mondom nem emlékszem ilyenre.
Speciel most láttam egy lakóparkot, ahol rákérdeztem az árazatlan anyagkiírásra, oszt megkérdezték, hogy hát az meg mi az? Elektromos terv sem volt, jöttek az alvállalkozók, mondtak számot, megcsinálták.
Terv és művezetés az idő és pénz.
De gondolom láttatok olyat is, hogy más brigád csinálja adhoc jelleggel, és építészetileg egyforma lakások villamosilag nem egyformák. Esetleg olvassatok itt Indexen házépítős lakóparkos fikázós topikot, aztán meg lehet érteni.
Annyira nincs használva az épület, hogy ebből legyen valami. Majd később is megpróbálhatjuk, de 2 különálló épület közt ezért bonyás a hálózatot is húzni, mert az biza csípni fog.
0 áramerősség márpedig nincs, az meg a legkisebb ellenállás felé fog elindulni, egyik háztól a másik felé. Esetleg nem állandó a fesz a dróton, hanem eseti jellegű.
hát ebben az esetben be kell valljam, hogy csak a kötelességtudatomnak tudható be, hogy eddig mindenhol FI relével szereltünk, ezáltal szabványszerint. ez eddig elkerülte a figyelmem.
A szabvány törvény erejű rendelet - az, hogy a lehetőségek rendkívüli változatossága miatt az adott szabvány betartása vagy be nem tartása opcionális, az egy dolog - azonban ha te értékesítesz egy árucikket vagy szolgáltatást KÖTELES vagy igazolni, hogy az az érvényben lévő szabványok által előírt minőségnek megfelel-e. Ha forgalomba akarsz hozni pl. egy műszaki cikket, ami Európán kívül készült, meg kell keresned az illetékes szakhatóságot, bevizsgáltatni, minőségtanúsítványt szerezni és csak ennek birtokában árusíthatod. Ha neked nincs lehetőséged ÉV relét beépíteni olyan helyre, ahová a szabvány javasolja azt, akkor gondoskodnod kell KÖTELEZŐ jelleggel egyéb olyan lehetőségről, amely legalább olyan szintű biztonságot nyújt; pl. járulékos szigetelés, törpefeszültseg...
Legfeljebb van egy rá vonatkozó rendelet, ami előírja, hogy tartsd be. Vagy csak más egyéb. Esetleg ha bármi vita, vagy nyűg van, akkor ott kezdjük, nem volt szabványos, vállvonás, kend a hajadra. Nagyobb méretben ugye sok évre és sok páldányban elteszik a terveket, oszt villamosmérnök, művezető, műellenőr, meg sok más aláírása, oszt lehet megfejteni ki volt a bűnös a valamiért.
Már többször említettem nincs olyan szabvány ami kötelezően előírná a FI relét!Van valami a gáz-műszaki szabályzatban,de az sem kötelező! A szabványok betartása,nem kötelező,csak ha jogszabály írja elő! Persze azért a vizes helyiségbe rakok,külső vill-re ill,tűzhelyre.
Az új 2364 csoda dolgokat ír elő, ott szinte mindenhova. Azt meg ki kell gugliznom, hogy már létezik, vagy csak a tervezetét láttam, de majd itteni okosabb megmondja.
milyen szomszéd lépcsőház? minden lakás mérőórája kinn van, és nem falon belül jönnek a betápok. és tudtommal ha nincs kötés rajtuk, akkor a közös helyiségekben mehet így a kábel. a szivattyúakna a mezsgyén pedig közös helység. áááá hagyjuk. én elmondtam a magam megoldását, ami teljesen élő, és működik. ráadásul kb 5000 ft-ból megoldható. volt még egy megoldás mondjuk 15-ért (almérős), és még egy kb 40-ért, (vízórás). mindhárom jó, és mindhárom használható.
ha 16A-es kismegszakítód van, akkor mindenképp min. 16A-es FI relé is kell. Esetleg 30mA-es helyett a garázsba jó lehet a 100mA-es is, főleg, ha szoktál benn kocsit mosni.
Köszi a segitséget még annyi hogy ez a vaterán kapható 3500-ert adna egy 30MA-ost 10 A terhelhetőséggel. Az lenne a kérdésem ez garázsba kéne a hálozaton 16 A-os kismegszakitók vannak nem kicsi a garázsba a 10 A FI relé?
Mint márka rendben van. az adatait meg igazítani kell a felhasználóhoz. A schrack azt hiszem schneider, vagy siemens érdekeltség lett a közelmúltban, de nagy múlttal rendelkező cég.
Rengeteg szabvány ír erről de ez egy alapvető dolog, hogy más ingatlan áramforrásaihoz ne lehessen hozzáférni pl.
447
7.3.1. A fogyasztói főelosztótábla utáni vezetékhálózat vezetékeit nem szabad más fogyasztási hely (más lakás) helyiségein keresztül vezetni. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a más fogyasztási hely helyiségeiben vezetett szakaszt csak falba süllyesztett védőcsőben szabad vezetni, és e védőcső szakaszon nem szabadaz idegen fogyasztási helyről nyitható dobozt alkalmazni.pl. régebben még az se volt megengedett (ez lehet, hogy már nem így van), hogy egy ingatlanon amin nincs villany, a szomszéd hosszabbítóját használják.
Bár a megoldás amit javasolsz fizikailag jó nem javasolnám. Ha nem akarnak a vizes részhez nyúlni akkor még úgy is megoldható ,hogy be kell építeni egy moduláris almérőt, és egy kiválasztó kapcsolóval vagy egy-egy nyomógombbal és egy relével, indíttatni ( megkerülni) az almérőt .Amikor a szomszéd használja megy az óra, amikor a tápot adó akkor nem.Ez a beruházás pár ezer FT. egy ELMŰves bunti…..-D
A védővezető összekötésére Firelé leoldás nem következhet be. Akkor ott valamit nagyon elkötöttek. A két ház védővezető hálózata ilyen módon összeköthető, hiszen pl. fém vízvezeték, gázvezeték esetén ugyanez történik, sőt, a szolgáltató (PE)N vezetőjéről is ugyanúgy kapják a szuflát. Csak arra kell ügyelni, hogy az összeköttetés keresztmetszete minimum a fővezeték keresztmetszete legyen.
Ha netán a nullavezetőt kötik össze, na abból lehet az általad említett meglepetés...
Az másik kérdés, hogy totál értelmetlen dolog az egész szivattyús téma. :-)
Elméleti sikon mondom, mert ilyet még nem csináltam, és az előbb leirt okok miatt nem is fogok. Szóval a 2 ház földpotenciálja tuti nem egyezik meg, és azok összekötése után mondjuk FI relé lecsapkodás szivárgó áramok indulnak el.
Valami elképesztő gányolásra bukkantam ma is... 
