no jópár órás guglizás után sikerült találnom néhány kis teljesítményű erősen álló tájolású kandallót/kályhát. A helyzet viszont az, hogy sajnos ilyen arányokkal pont csak az occsó primitív, de legalább még ocsmány is kiskályhák rendelkeznek... de bexarás, hogy 50 cm magas tűzterük van, amivel semmilyen félmilliós vagy 1 millás betét/kályha sem rendelkezik 5 kw-os kategóriában + ami még vitathatatlan előnyük számomra hogy mindössze 30 cm szélesek és mélyek ami lakóbuszba felbecsülhetetlen érték. Gond ugyanakkor ezekkel hogy nem külső levegősök és csak primer levegősök, így valahogy majd át kell alakítanom külső levegőssé, valamint szekunder-tercier levegőbeáramlást építeni beléjük (ez a veszélytelenebb), mert az a 80% hatásfok amit írnak az szerintem jó ha van 50...
A külső levegős, valamint a szekunder-tercier levegős átalakítással kapcsolatban majd kérdeznék barkácsolókat, próbáltak, csináltak már-e ilyet.
Ha a hamutálcán lévő levegőablakot megszüntetem (fixen bezárva tartom) és helyette kályha aljánál (ahol gyakorlatilag nincs a szerkezetnek hőterhelése) nagyobb, vagy több kisebb lyukakat fúrok, ahol be tudom vezetni ugyan úgy a levegőt, azzal vajon mennyire kockáztatom a kályha épségét, gondolok itt esetleges törésre, repedésre? szerintem nem sokban, mivel a betét/kályha legalja sosem melegszik fel 50-60 foknál jobban, valamint nem ördöngős átmérőjű furatokat kell csináljak csupán néhány 10 vagy 12 mm átmérőjűt. De aki már gondolkodott, csinált ilyesmit szívesen várom a véleményét tapasztalatát.
A furatokon lévő levegő bejuttatást és szabályzást nem téma azt könnyen megoldható.
A szekunder tercier, valamint az ablaktisztító levegőt úgy gondolnám megoldani, hogy az alsó furatokon keresztül vascsövekkel, és/vagy vermikulit lemezek háta mögött (a vermikulit lapok és a kályha fal között hagyok némi légrést), majd a vermikulit lapon furatokat ejtek a tűztér legfelső és középső részén, vagyis alulról felvezetem felülre a levegőt, eközben az jól fel is melegszik. Ilyen megoldásokkal kísérletezett már valaki?
Ez utóbbi megoldásokon már elgondolkodtam a mullit aero 10-es betétem esetében is, mert alapos vizsgálat és kísérletezgetések után úgy gondolom nem aknázta ki a gyártó a lehetőségeket a jobb hatásfokú égés érdekében, és ebben a tűztérben jól tudnám alkalmazni a fenti megoldásokat, csak az most nem aktuális.
Ha az a műhely kicsike vagy hőszigetelve van, akkor egy olcsó elektromos hősugárzó még ötven évnyi villanyszámlával együtt is csak fele annyiba kerülne, mint egy helyesen elhelyezett 5 kW-os Warmsler kályha egy szabványos kéménnyel.
Persze lehet nem szabályosan is barkácsolni: veszel jó sok kályhacsövet és kidugod egy lyukon.
"Illetve lenne-e megfelelő huzat?"
A huzat függ a kémény magasságától, átmérőjétől, hőszigeteltségétől és a kályhából kilépő füstgáz hőmérsékletétől. Ebből a négyből egyet sem tudunk. És ha mindet tudnánk, én akkor sem ismerem az ide vonatkozó képleteket :)
Sziasztok.
Véleményeteket kérném.
A műhelyembe kizárólag hétvégenkénti begyujtásra szeretnék egy 5kw-os kis Wamsler kályhát. Kémény az sajnos nincs, füstcsővel a tetőn át (kb 4fm cső kell 120mm-es) vezetném ki a füstöt. 1mm vagy 2 mm-es füstcsövet használjak?
Köszönöm. Illetve lenne-e megfelelő huzat?
De, ha még a jól szigetelt házban történő fatüzelés a téma túlmelegedés nélkül:
A cserép és tömegkályhák nem pont arról szólnak, hogy 2 óra tüzelés alatt betáplált hőt 15-20 óra alatt használunk föl? Most télen kb. 2x5 kg fával fűtök, de biztos lehet 2-3 kg-val is begyújtani. Nyilván nem lesz egész nap minden helyiségben 22,4 fok, de most sincs...
folyt. köv.: csak a problémám továbbra is hogy nem találok erősen álló tájolású betétet. Vagy ami van az fél misinél kezdődik (de az se annyira erőse álló), annyit azért nem adnék ki egy 4-5 kw-os betétért. Ezek a betétek amúgy nem az álló tájolás előnyei miatt kerülnek ennyibe (biztosra vehető), hanem a design meg a márka miatt. Kár hogy nem gyártanak egy sima olyan álló betétet mint a mullit aero 10, ami egyébként nem rossz, csak folytonégés nem érhető el vele levegőfolytogatás nélkül a lapos tűztere miatt. Ha más nem lesz, legyártatok egy ilyen arányú betétet (csak a fém betétet) veszek rá lapos széles üvegajtót egy ilyen betétről kibélelem, kialakítom a levegő járatokat és még így is kevesebb mint feléből, harmadából kijön mint fél misi.
"A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered."
én sokat kísérleteztem Mullit aero 10-es betéten és ebben biztosan nem lehet elérni a fentről lefele égést sajnos. Ennek az oka meggyőződésem szerint a tűztér arányai kb. 50 cm széles és mindössze 30 cm magas (hátul 22 cm). Hiába gyújtottam meg fentről a csontszáraz tűzifát 30-45 perc után az egész tűztér úgy átforrósodott, hogy a rakás alja is lángra kapott (vagy egyszerűen lefelé nyaldosott a láng azon a mindössze 25-30 cm-en és elérte a rakás alját is) - pedig alul teljesen el is zártam, hogy ne kapjon alul levegőt (egy icipicit kapott mert ugye nem lehet teljesen lezárni). Ez nem feltétlen a betét hibája sőt..., mert az a jó ha a tűztér a jó szigetelésének köszönhetően minden pontja eléri a gyulladási hőmérsékletet, így akármerre kanyarog, örvénylik benne a fagáz össze vissza, biztosan begyullad és elég. Csaképpen a folytonégés, vagy a fentről lefele égés ezzel el is lehetetlenül. Ezért gondolom azt, hogy ezt a problémát egy erősen álló tájolású tűztérrel jó eséllyel ki lehet küszöbölni, ahol van elég távolság a rakás teteje és alja között, valamint a tűztér tetején és alján beengedett levegő között, így a rakás tetején égő láng nem ütközik a közvetlen felette 4-5 cm-re lévő betét tetejébe ahonnan "visszapattan", elkezd oldalra, lefele nyaldosni amivel begyújtja az egész rakást, illetve a rakás tetején égő láng nem éri el a tűztér aljáról beáramló kisebb mennyiségű levegőt ami táplálhatná és lefele vezethetné a lángot. Szóval tapasztalatom szerint pont elsősorban a tűztér formája a kulcs a felülről lefele égésnek, pont a svéd tűz elvének mintájára, ahol is ott sem tud akármerre terjedni a láng csak felfele, mert minden más irányból akadályozva van.
láttam olyan svéd tüzet - és ez a legtökéletesebb szerintem és ilyet akarnék az erősen álló tájolású tűztérbe is majd tenni - ahol nem beirdalták a rönköt (ekkor ugyanis a vágásokon oldalra kiszökhet a láng és begyújthatja az egész rönköt), hanem lyukat fúrtak a közepén keresztül tengelyvonalban, így nem voltak oldalnyílások ahol a lángok kicsaphatnának, ergo csakis felfele tud égni és terjedni a láng. Egy ilyet kellene betenni egy erősen álló tájolású kandallóba és mindenfajta hiper szuper segéd eszköz, berendezés nélkül a legtökéletesebb hosszan tartó folytonégés folyhatna le a tűztérben. Szerintem.
persze melós dolog minden rönköt tengelyvonalban középen átfúrni én spec állványos fúvóval könnyen meg tudom oldani, cserébe nem kell hasogatni meg hosszasan pakolgatni. ill. még annyi, hogy kell egy jópár év mire egy mondjuk 30 cm-es átmérőjű 50-60 cm hosszú fahasáb kiszárad, de nálam szerencsére ez is megoldható.
5 kW-os Romotop kandallóbetétet építettem körbe 3 cm-es kálcium szilikát lappal. Milyen üvegszövetet és mivel érdemes a lapok külsejére ragasztani? Milyen ragasztóval ragasztjátok rá a burkolatot?
A kályhacső idomok illesztésénél használtok bármi tömítést? Bizonyos esetekben, kellemetlen, viaszos jellegű szag jön a kandalló felől a körülötte felmelegített levegővel. Elvileg első alkalommal a betét festése, de az más szagú volt.
Igen sokba kerülhet egy olyan speciális kályha-konstrukció, amelynél egy tartós tűz mondjuk 4 kilowattos hőjéből mindössze 0,3 kilowatt jut a lakásba. Ezt nevezetem én hőszigetelt kályhának. Egy időben ilyen kályhákon gondolkodtam, azért tudom, hogy nem egyszerű (=drága) az ilyesmit megoldani.
Ez olyan káyyha lehet, mint amikor a viccben a vállalkozó azt mondja, hogy ő olcsón, jól és gyorsan tud dolgozni, de a kedves ügyfél ezek közül csak kettőt választhat :)
Tehát az a kályha valószínűleg
- ha nem rohadt drága és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor speciális, arany árú tüzelőanyag kell hozzá (pl bioetanol)
- ha normál hasábfával működik és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor az ára az egeket veri (írtam a hőszigetelt kandallóról)
- ha normál fával működik és nem is drága, akkor viszont szerintem nem lehet képes ennyire kis teljesítményre.
" Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható."
A század részét könnyű összehozni, úgy hívják, hogy 1 db vékony gyertya :) Az a baj, hogy gyertyákkal fűteni egy passzívházat kb ötszázszor többe kerül, mint tűzifával.
"Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja."
Szivarral összehozni 200 watt hőteljesítményt, az meg tízezerszer drágább a tűzifához képest :)
"Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz."
A sparhelt kicsike tűztérbe beletömhető max két kiló fa csak akkor égett órákig, ha tíz percenként tett rá valaki :)
"Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek."
A spar-herd azt jelenti, hogy takarékos-tűzhely. Azért takarékos, mert szegény ember olcsó ház körüli fahulladékkal, aprófával, kukorica csutkával, stb is tudott főzni, fűteni vele. Megjelenése előtt csak a nagy faigényű kályha-szerű főző-sütő megoldások voltak, az előtt meg a még nagyobb faigényű nyílt konyhatűz. Az aprófa, és egyéb hulladék nagy lánggal ég (nagy hőt ad), viszont a sparheltek icipici tűzerébe nem fért sok be belőle, ezért a sparhelt rendszeres felügyeletet igényelt, ami igen messze van azoktól a kályháktól, amelyekbe belefér 10 kilós farakás, ami valóban képes 5 órán át égni (ha jól elfojtjuk a levegőjét).
A fákat az erdészetben méteresre vágják. Ezeket később háromfelé vágják, ezért egy fahasáb átlagos hossza 33 cm. A legtöbb ember csak fekvő fahasábokkal képes tüzeskedni, ezért 40 centinél keskenyebb belső méretű tűzteret csak nemgondolkodó amatőrök és tüzelési profik vásárolnak. A túlnyomó többség nem vesz meg egy kis aljú tűzeret, ezért nem is nagyon gyártanak ilyet.
Egyébként írd be a google-ba, hogy "tűztér", utána kattints a "képek" feliratra és keress a képek között függőleges ablakú tűztereket (nem sok lesz).
"esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett"
Van aki a svéd tüzet is alulról gyújtja meg, ekkor ugyanolyan pazarló megoldás, mint a fekvő fahasábos "nemsvéd" tűz.
Ha felülről gyújtja meg (tehát a fa fentről lefelé ég), akkor valóban sokkal hatékonyabb, de fekvő fahasábokat is lehet felülről meggyújtani és akkor nem kell speciális alakú tűztér sem :)
A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered.
Érdekesség1: ebben a topicban egyszer valaki egy marhavastag fát berakott függőlegesen a kandallójába, a tetején gyújtott egy kis tüzet, ami aztán sok órán át égett lefelé. A dolog apró szépséhibája, hogy ez a fa egy bontás alatt lévő toszkán villa 400 éve száradó gerendájából volt és ennyire száraz tűzifát hiába kérsz a sarki tüzép telepen :)
Érdekesség2: egyszer elkezdtem tervezni egy 1,5 méter magas tűzterű (kis alapterületű) kandallót, amibe 1 db erdészeti méterfát lehet beállítani, persze több évnyi szárítás után :)
Ertem, de en ugy ertettem a folytonegest, h nem kell 20-30 percenkent igazgatni birizgalni, jatszani a levegovel, hanem egyszer megrakod a kandallot, egyszer nyulsz hozza es 2-3 oraig mersekelten, takarekon 2-3 kw-on eg le. Ugy hogy birizgaltam, jatszadoztam a levegovel ugy el tudtam van hogy 4,5-5 oraig is huzni az egest, de igy nem az igazi.
Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható.
Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja.
Kis tűz feltétele a kis tűztér , a nagy tűzé a nagy tűztér.
De ne ennyire szélsőségesek legyünk.
Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz. Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek.
"Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)"
én sokat kísérleteztem és nekem az volt a gondom, hogy hiába igyekeztem úgy elrendezni a kályhába a fát, hogy ne egyszerre kapjon lángra, hanem lehetőleg mindig csak egy kisebb része égjen , ezt kb. fél max 45 percig bírtam tartani, utána úgy felforrósódott a betét teljes belseje, hogy pl. lángra kapott a rakás legalja is, holott csak a teteje égett, vagy a jobb oldala, miközben a bal oldala lángolt. Rájöttem ez azért van, mert egy idő után a betét belseje teljesen egyenletesen átmelegszik és minden pontja eléri a 250-300 c fokot, így hiába törekszek csak a rakás egyik oldalát, vagy a tetejét meggyűjtani és égetni, előbb utóbb - azaz amikor már egyenletesen átmelegszik a betét - úgy is lángra kap a tűztér minden pontján a fa és zutty leég...
na ezért jutottam arra a következtetésre - a lenit hsz-t is én írtam a másik nickemen - hogy erősen álló tájolású betét az ideális, amit fent gyújtok csak meg és nagyrészt fentről táplálom levegővel, de alulról is engedek kicsit, hogy azért felfele haladó légáram legyen ami gátolja - legalábbis nehezíti - a láng gyors lefele haladását. de ez az arány talán 80%20, vagy 90-10 arány legyen, mert ott fog jobban égni a láng ahol több a levegő, szóval felül engedem be az égéshez szükséges levegő döntő részét.
vagy ami még nagyon tetszik az a svéd tűz. szerintem ennél jobb hatásfokú és mérsékelt intenzitású - kvázi folytonégő - faégetés nem létezik. most ne vegyük ide a több milliós hiper szuper több égésterű automata levegővezérlésű lefele égős stb kandallókat, mert láttam ilyet, de ez soha nem lesz rentábilis.
5-6 KW-os erősen "álló tájolású" levegős kandalló betétet keresek, de most valahogy nem nagyon akadok rá a googl-eban. Kb. 4 éve amikor kerestem az első de akkor a normál fekvő betétem, akkor bezzeg találtam többet is, most valahogy nem lelek rá google-ban... találtam 4-5 kilóért design-os álló típusú kandalló kályhákat, de nem ezekre gondolok, hanem "egyszerű" 3 levegős sima betétekre. Hogy jobban érthető legyek az "erős álló tájolású" - értem ezalatt, hogy nem a hosszabb, hanem rövidebb lapjára fektetett téglalap alakú betét - azért ragaszkodnék, mert az eddigi kandallós tapasztalataim alapján megfogadtam, hogy a legközelebbi kandallóm, ilyen álló tájolású lesz, amibe két esetleg több szintben is be lehet állítva rakni a fákat (esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett) a fojtogatásmentesebb folytonégés érdekében: azaz fentről szépen fokozatos lefele csökkent intenzitással (nem az egész rakás lobban láncra és huss 1 óra alatt) több órán keresztül égjen le a rakás, mindez jó hatásfok mellett. (másik mellékes kiválasztási szempont, hogy ez most egy lakóbuszba kerülne beépítésre, így a helytakarékossági szempontok is szerepet játszanak)
szóval ezért néznék erősen álló mondjuk olyan 40 cm széles és 70-80 cm magas levegős betétet. Iyesmit láttam 4-5 éve egy általános gyártótól, 80-100 rugóért ráadásul, de egyszerűen nem lelek most rá. Ha találkozott már valaki ilyennel betétekkel megköszönöm ha belinkelné nekem.
" Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól."
Szt szoktam mondani, hogy nem a villanyfűtés túl drága, hanem a hőszigetelésed túl szazr :) Például egy 100 négyzetméteres valódi passzívház fűtésköltsége a legdrágább villanyfűtéssel évente 55 ezer forint, éjszakai árammal (hőtárolós villanykályhák) 36e Ft. Tehát az a szirén nem mindig hazudik (csak nagyon-nagyon gyakran ;)
"naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan."
A gáztűzhely nagyláng hőjének nagy része elhúz a fazék mellett és a konyha plafonját melegíti. Hasonló okok miatt középszar hatásfokúak a hagyományos fűtőszálas villanytűzhelyek is, az indukciós tűzhelyeknél viszont szinte minden hőt maga a bableves kap meg. Tehát durva hasonlattal élve egy legnagyobb, 3 kilowattos gáztűzhely-nagylángnak méltó ellenfele egy 2,5 kilowattos villanytűzhely, vagy egy mindössze 2 kilowattos indukciós főzőlap.
"régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva."
Érdekesség: nemrég láttam egy új villanytűzhelyet, amin állítólag az volt a gyári beállítás, hogy akármit akárhová kapcsolsz rajta, az áramfogyasztása soha nem lesz több 16 ampernél (3,7 kW). Tehát ha túl sok dolgot bekapcsolsz, akkor a már működő többi dolog teljesítményét automatikusan lecsökkenti egy kicsit. Persze ezt a szolgáltatást ki lehetett kapcsolni és akkor akár 7 kilowattig is fel lehetett kapcsolgatni :)
Ok. igazad van /volt. Összekevertem a villanytűzhelyekkel.
Ott a teljesítmények kisebbek..... mivel a villanyhozzáférés eleve korlátozottabb.
Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól. / Persze a demokratikus norvégok azok tovább nyomatják /
Egy társasházi lakásban villanyfűtésről ábrándoznak, a naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan.
Egy szokásos gázmérőn átmehet 40 -45 kW teljesítményű energia , egy 32 Amp villany viszont csak kb, 7,5 kW -t tud.
valamikor régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva.
De érdekes a bérlőknek így sem kellett.
Amikor meglátták a villanytűzhelyet, lefagytak.... volt persze gázos is.
De tudod vannak gáz és vannak villany fanok. Ilyenek.
- egy fatűz annál tovább önfenntartó (nem kell hozzányúlni), minél vastagabb vagy minél hosszabb fa ég
- mivel a legtöbb tűztérbe nem fér bele három méter hosszú vékony fa, ezért a hosszúság növelése kiesik, tehát csak a vastagság növelésével lehet húzni az időt
- ha egy vastag fahasáb felmelegedés közben túllépi az intenzív gázfejlesztési hőmérsékletet (250- fok körül), akkor abból a fahasábból nem tud kevés gáz távozni, mivel vastag.
Tehát
- vagy kis tüzünk van vékony fákból, amire öt percenként kel rakni, mert a vékony fa hamar elég
- vagy nagy tüzünk van vastag fákból, amivel csak nagyon ritkán kell foglalkozni
Ujjnyi vékony fából nem lehetséges olyan tüzet rakni, amit hosszú időre magára lehet hagyni.
Egy hasznos információ: a családi gáztűzhelyek legnagyobb lángja maximumra feltekerve kb 3 kilowattos lánggal ég.
Mindenki nézze meg jól a nagylángot a gáztűzhelyén, majd utána nézzen be a kályhájába, hasonlítsa össze a két tűz méretét és saccolja meg, hogy ha a gáztűzhely 3 kilowatt, akkor a kályhájában most éppen kb hány kilowattos lehet a láng. Ne csodálkozzon, ha ez a saccolás 20-40 kilowattra jön ki.
Átlagos tüzelési képességű ember szokásos (kb alkar/csukló) vastagyágú fahasábokból 5-7 kilowattosnál kisebb tüzet nem képes csinálni. Persze oxigén elfojtással (tehát a keletkező fagáz elégetése helyett a kéményen kiengedésével) könnyű kisebbre elfojtani a tűz-teljesítményt, de a hülye tüzelési módokat szerintem ne vegyük figyelembe :)
Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)
Köszönöm szépen, ilyesmiben gondolkozom én is! A következő házikó mindenképpen passzívház közeli lesz, így az extra hőszigetelés abszolút fókuszban van. :)
Egy röhejesen kicsi lyuk és jéghideg mennyezet esetén közel nulla hő fog átjutni a másik helyiségbe. De ha nem spórolsz a kesresztmetszszetekkel és a jóvastag a hőszigetelés (tehát pl a jéghideg plafon nem szívja ki a hőt a fűtőlevegőből) akkor igen sok hőt lehet eljuttatni akár meglepő távolságokra.
A tűztér köré rakott két rétegű burkolatban akár 200 fokos is lehet a fűtő levegő, ha ezt nem engeded lehűlni (külső hőszigetelés) egészen a plafonig, akkor ott olyan erős plusz légnyomásod lesz, ami mellett nemigen kell ventilátorra költened, ha azt a levegőt el akarod juttatni akár 5-6 méter távolságban lévő szobába. Persze ez az eljuttatás se szívószál vékonyságú és jéghideg csőben történjen :) hanem mondjuk 20 centi belső átmérő és jóvastag gyapot csomagolás.
Egy modern kazán tudod ugye, hogy milyen, annak a lég ellátásáról ill a füstgáz elvezetéséről lenne szó majd a jövőben valamikor. Nekem a cső a csőben más néven a koncentrikus a szimpatikus ezer meggondolásból, de az első, hogy ne kelljen sokat roncsolni /vésni stb.
Így hát érdeklődöm a kereskedésekben amikor arra járok, hogy van é koncentrikus-ban olyan, hogy a belső cső 60 mm. Megsúgom van. Sőt van 80 mm-es is.
Itt megy el a füstgáz felfelé és lefelé jön az égéshez szükséges levegő. Van ugyanegy kis problém ez pedig az hogy van bent a jelenlegi kéményben egy alu béléscső aminek a szelvénye az átmérője 110 mm.
Ezt a csövet vagy kivesszük vagy bent hagyjuk.... majd valamikor.
Nos ahogy érdeklődöm minden kereskedő egyből a titokzatos ép. gépész mindentudó szakemberhez írányítana…. mert azt, hogy jó e nem jó e - csak ők, senki más nem tudná megmondani.
Na ne !!!!
Tehát van /lesz egy fűtőkazán aminek a teljesítménye bőven elég ha tud 10 kW -ot, sőt sok is . Az a hőigény, na mennyi ? Legyen 6 kW, amit ugye kiszámolhatnak akár 6,335 kW értékre 3 tizedes pontossággal is. Ja a laikus ezen elbűvölődik, én nem. A hőigény egy változó valami egy kitüntetett értékre mínusz 15 fokra egy adott alapterületű ház adott hőszigetelésnél szükséges hőteljesítmény érték, amit kW- ban adnak meg. Nos a minusz 15 foknál fújhat a szél - nem fújhat, lehet a hőszigetelést pontosan - pontatlanul megadni, a ház alakja változhat, sőt más a hőigény napsütésnél és más borús időben ... ugyan a hőmérő pont - 15 fokot mér. Tehát elég a hőigényt egy számmal jellemezni, tizedes nélkül. Legyen az enyém 6 kW. Amúgy a tél folyamán majd mindig kisebb, változó, a konkrét energia betáplálás … a pillanatnyi hőigény .
Nos előzetes számításaim alapján a felfelé áramló füstgáz sebessége :
60 -as csőnél 7,42 m/sec ,
80 -as csőnél 4,15 n/sec,
a lefelé áramló/ a levegő /ha ben marad a 110 -es cső akkor
3,1 m/sec, ha kivesszük - nagyobb a szelvény, akkor olyan 1,1 m/sec. Kizárt hogy ezt az itt keletkező ellenállásokat egy modern készülék ventilátora ne tudná legyőzni. A kémény magasság egyébként becsatlakozástól 5,5 m.
A 15 - 25 m -es levegő füstgáz útnál már más a helyzet , ott pontosabb számítás kell és biztos ami biztos nyilván a 80 -as csövet alkalmazzák.
Addig is /pár év múlva / megkeresem a NASA szakértőit , hogy van és szofverük egy nyavajás 5 -6 m magas kémény ellenállás méretezésére !
Az is nyitott még hogy Nm3 ben számoljak vagy a tényleges m3 -ben, ill. a cső belső súrlódási tényezőjére mennyit vegyek fel /ja azok a csövek nagyon simák /.
Amúgy köszönöm a hasznos adatszolgáltatást.
Régen én még Nm 3 -ben számoltam
és 10 m/sec értéknél már jobban odafigyeltem.
De ha kijött valami érték, pl. NA 80 -as, azt kapásból NA 100 sőt néha NA 120 -asra változtattuk. Annó kilóra fizettek, tehát nagyobb átmérő az nagyobb tömeg, abból baj nem lehet műszakilag.
A megrendelő fizetett mint a katona tiszt. A főnök kérése is az volt... fogjon vastagon a ceruza.
De itt, most én zsebemre megy minden !!
Ja az első számítást tényleg a 10 kW-ra végeztem, de mint írtam az nagyon ritkán lesz csak.
Köszönöm, pont ezekre az okosságokra lennék kíváncsi. :)
Bár most így belegondolva, lehet, mégis jobb ötlet a kandallótól a meleg levegőt elvinni, és közvetlenül azt bejuttatni a helyiségekbe: nálunk szerencsés az elrendezés, ha lent a kandallós nappaliban hősugárzásmentes falon 22 fokos a hőmérő, az emeleti szobákban szintén megvan a 22 fok, de a nappaliban kellemes a póló, fent viszont már jólesik a pulcsi is...
Ezek a légsebességek összetett fizikai folyamatok eredménye, nem véletlenül van kötöttük ötvenszeres szórás. A magasabb légsebességeket csak nagy légnyomás különbséggel, tehát nagy hőmérséklet különbséggel lehet elérni.
" Más területre."
Kályhás légfűtéses rendszernél a "kis hőmérséklet különbség" 50 fok körül van, a nagy légsebességhez szükséges "nagy hőmérséklet különbség" az 150-200 fokot jelent,
de ha ez a "más terület" a napenergia, ott már a 30-40 fok kőmérséklet különbség is csodának számít, tehát napenergia esetén szerintem inkább az 1-2 m/s légsebességet tekintsd a felső álomhatárnak.
Youtube-on van sok videó a szabályozhatóságáról, ill. a folytonego.hu-n is van sok okosság. A gyakorlatban nem sikerült ennyire szabályozni, mint a videókban, de az is hozzátartozik, hogy nem volt tökéletesen száraz a fám.
"Többnyire 0,1-1 m/s között van (legalább száz dologtól függ), de ha a rekordkísérlet a cél, akkor speciális kettős burkolatú kályhával szerintem túl lehetne lépni akár az 5-6 m/s-t is."
"kandallóhőjét/meleglevegőjét kellene távolabb , másik helyiségbe szállítani"
A szobák között történő egyirányú (pl talicskával történő) hő-szállítás a tudomány mai állása szerint sajnos nem megoldható :) ezért a levegő KÖRFORGÁSÁT kell biztosítanod. A körforgás lényege, hogy a kályhától a fűtött helyiségbe átáramlik a meleg levegő (értelemszerűen minél közelebb a mennyezethez) és onnan a lehűlés után a hideg levegő visszaáramlik a kályhához, hogy ott újra felmelegedve új körbe kezdhessen. Tehát az ideális szomszéd-helyiség fűtés: minél nagyobb meleglevegő lyuk közvetlenül a mennyezet alatt és minél nagyobb visszatérő lyuk a padló fölött. A "nagy lyuk" nem azt jelenti, hogy "több, mint tíz centi átmérőjű (sokan abban reménykednek, hogy napi több ezer köbméter lebegő majd egy szívószálon fog átpréselődni a kedvükért :), hanem SOKKAL nagyobb lyukakat.
Akár az odaáramlást, akár a visszaáramlást akadályozod, azzal a távoli helyiség fűtését rontod. Az áramlás akadályozásárra (lég fűtés elcseszésére) ezernyi lehetőséged van, a legtöbb hozzánemértő fékezi is a körforgást ahogy csak tudja, aztán panaszkodik, hogy a kályha valami miatt nem képes befűteni a szomszéd helyiséget :)
"Milyen sebességek a gyakoriak amelyeket a számításnál figyelembe vehetünk ?"
Többnyire 0,1-1 m/s között van (legalább száz dologtól függ), de ha a rekordkísérlet a cél, akkor speciális kettős burkolatú kályhával szerintem túl lehetne lépni akár az 5-6 m/s-t is.
A fűtendő szoba átlagkőmérsékleténél 1 fokkal melegebb 1 köbméter fűtő levegő 0,000335 kWh hőmennyiséget hoz be a szobába. Ha egy helyett két fokkal melegebb, vagy kétszer annyi a köbméter, akkor természesesen kétszer annyit fűt :)
Egy 15 m2-es szoba hőigénye egy közepesen szarul hőszigetelt házban az év leghidegebb órájában kb kb 1,5 kWh, tehát ha a nappaliból mondjuk 70 fokos fűtőlevegőt tudunk átcsalogatni ebbe a szobába, akkor ebből a fűtőlevegőből ebben az órában kb 90 köbméternyit kell forgatni. Átlagos téli napon 35 m3 is elég lehet. (a légköbméteres/légcserés amatőr számolgatást felejtsd el)
"A kandallós helyiségtől távoli, fűtendő szobákból a födémben összecsövezve egy kis teljesítményű (nálam 15-30W között szabályozható) csőventilátor elszívja a levegőt amit a mennyezeti szelepeken át a nappaliba fúj be"
Szar hőszigetelésű házak esetén nem túl bölcs ötlet távoli (fűtendő) helyiségekből a mennyezetnél gyülekező meleg levegőt elszívni, hogy cserébe alul a nappali leghidegebb levegője áramoljon a helyére :)
Ha már légtechnika: egy időben hallottam ún. 'nagypál' féle módszerről, aminek az a lényege, hogy nem a kandalló meleg levegőjét vezetik el, hanem 'helyet csinálnak' neki.
'Pontosan úgy van ahogy a kandallós írja. A kandallós helyiségtől távoli, fűtendő szobákból a födémben összecsövezve egy kis teljesítményű (nálam 15-30W között szabályozható) csőventilátor elszívja a levegőt amit a mennyezeti szelepeken át a nappaliba fúj be. Így a házon belül egy lassú áramlás indul meg a nappaliból a fűtendő szobák felé. Én a meglévő (hővisszanyerős) szellőztetés csövezését alakítottam át és használtam fel. A fűtendő szobákból elszívott levegő mennyiségét a mennyezeti szelepekkel tudom állítani. Ha a beltéri ajtók küszöbösek és hermetikusan zárnak akkor az ajtók aljába egy rácsot kell beépíteni.'
Nem kell hozzá spéci hőálló csövezés, stb... esetleg hallottatok róla? Valaki próbálta?
A sajátomat tudom mondani: 86m2, emeletes ikerház (egyik fal teljes egészében fűtött), téglafal, 8-10cm körüli falszigetelés, 15cm körüli födém szigeteléssel. A szigetelés nem túl combos (kész volt már, amikor vettük), de a legnagyobb téli hidegben sem volt több kb. 30eFt/hó-nál a fűtés.
Már bőven nem barkácsáruházas kategória, szép, és valós fűtésre tervezve. Mivel kisméretű, és nagyon jól szabályozható, egy nagyobb hasábbal 'eldolgozik' 1-2 órán keresztül, utána kb. 1-2 óra múlva parázsról biztonsággal újraéleszthető, de még utána is tart kisebb parazsat egy ideig. Az átmeneti időben este, télen lehetőség szerint reggel-este gyújtva van. Mivel kicsi a tűztér, nem hevíti fel gyorsan a lakást, de ha folyamatosan raknánk egész nap, bőven nagyon meleget csinálna.
Emeletes a ház, szerencsés helyen van a kandalló, ezért nagyjából az egészet kifűti (azért az emeleten klímával rá lehet segíteni, ha kell).
Kondenzációs kazán + padló és radiátor fűtés komfortját nem éri el, de hangulatban agyonveri. Minden nap használjuk, imádjuk. :)
Tehát kandallóhőjét/meleglevegőjét kellene távolabb , másik helyiségbe szállítani. Milyen sebességek a gyakoriak amelyeket a számításnál figyelembe vehetünk ?
Csak tájékoztatónak. 20 km /órás szélnél 5,5 m/sec az érték, 40 km -nél 11 m/sec erős orkánnál ( 80 -90 km/ó ) 20 -25 m/sec.
Mondjuk a szomszéd helyiség 15 nm és 3 m magas az az 45 lém3 óránként 3x csere az 135 m3 levegő megmozgatás .
Anno régen még az átkos közepén, amikor a telefon csak kiváltságosok készüléke volt, belecsöppentem egy ingatlan közvetítésbe.
Eccerű , én voltam fővárosi lakos én rendelkeztem ott munkahellyel és majdnem /de csak majdnem / korlátlan telefon elérhetőség lehetőséggel.
Tehát a hirdetésekre jelentkezőket én koordináltam elsőre.... telefonon.
Az a lakás amit a család kínált eladásra viszonylag jó helyen (na nem Rózsadomb ), konkrétan a Bosnyák tér tőszomszédságában volt egy köpésre a 7 -es busz végállomásától.
Volt egy bibije azért 3 x 35 nm-es igaz önálló lakás volt ott . Ebből csak az egyik 35 nm-es volt beköltözhető + vagy 20 nm önálló mellékhelyiség /tároló.
Ennek a volt gazdája egy elmű dolgozó volt így óccson jutott hozzá a villanyhoz, volt is a hagyatékban vagy 3 -4 különféle hőtermelő készülék. olajrad, hősugárzók meg mifene... volt egy takaros vaskályha is.
Nos a sok érdeklődő között akadt egy indulásra kész asszonyka is … az életre indulásra . Mivel alapos volt, rákérdezett és a fűtés ??
Azért tudni kell az ára arányos volt a ház adottságaihoz..... 5 milla lenne most 35 nm-ért. A hülyének is megéri.
A másik lakásban egy vénember ősijogra hívatkozva lakott ott, a harmadikban egy ottfelejtett cs. tag. Az se költözött volna. Önként !!
Tehát az az atommáglyás bosnyáktéri ház sokaknak nem kellett 5 milláért(mai ár). Megrettentek a harctól és a kályhafűtéstől . Vagy egy lada áránál olcsóbban szerettek volna lakni.
Végül jött egy kisebbségi 30 -a csávó... ladával sok aranylánccal és 15 perc terepszemle után mondta viszi , kp. -ben fizetett.-
Bátortalanul mondtam , de hát a bérlők, az ősi jogokkal rendelkezők ?? !
Néz, azt mondja nem problém, kitakarítjuk őket???
És valóban az atommáglyás ingatlan félév múlva üres volt a bérlőktől családi jogon álbérlőktől.
A ház igaz némi ráköltéssel érhet ma úgy 70 -80 millát min.
Ennyire jó hőszigeteltségű házak hőigénye egy átlagos téli napon 8 W/m2 körül szokik lenni, a tél felében még ennél is kevesebb. Az év leghidegebb órájában kb 20W/m2, de gondolom nem csak az év leghidegebb három napján szeretnéd a látványtüzet élvezni hanem akár négyzetméterenként 2-3 wattos téli időben is:)
Tehát neked olyan kályhát kellene találnod, amire a gyártója azt állítja, hogy a hőteljesítményét vissza lehet venni akár 100-200 wattra is. Mivel 3-4 kilowattosnál kisebb önfenntartó tüzet tűzifából fizikailag lehetetlen rakni, ezért mondjuk 0,2 kilowattal is fűteni tudó kályha találásához sok sikert kívánok :)
"Betétek léteznek passzív házhoz is"
Passzív házba jó (tehát brutálisan alacsony hőteljesítményű) betétek szerintem NEM LÉTEZNEK. Olyanok persze létezhetnek, amelyekre a gyártója azt hazudja a hozzánemértő tudatlan balekoknak, hogy az jó passzívházba is. Egy passzívház átlagos téli hőigénye 4 w/m2 a csúcs hőigény is mindössze 10 watt négyzetméterenként, enyhébb téli napokon mindössze 1-2 W/m2. Ennyire kis fűtőerejű fatüzelésű kályha kész termékként szerintem nem létezik, egyedi megépítése is komoly hozzáértést igényelne.
Gondolj bele: egy tűz nem lehet kisebb 3-4000 wattnál, ezt kell akár 50-100 wattal visszafogni a fizika trükkjeivel: a plusz hőt vagy "elpazarolni" a házon kívül, vagy eltárolni valamiben.
Nézd, azért nem fogalmazok teljesen konkrétan, mivel a fórumok nem szabad, hogy személyeskedésről szóljanak, még akkor sem, ha ezek a személyek nickek mögé rejtve jórészt virtuálisak. Maradjunk annyiban, hogy léteznek olyan fórumozók, akik annyiszor és annyi helyen járatták le magukat inkompetenciájukkal, trollkodásig menő offolásukkal, stb-vel, hogy az ember folyamatosan gondolkodik láthatatlanná tételükkel, és erről csak egyéb okokból beszéli le magát. A költőien megfogalmazott ezerszer olvasott, unt vetítések, félig sem releváns okoskodások nem az a kategória, amire utalsz. Egyébiránt számtalan esetben létezett hasonló hsz valódi hozzáértő által hamar cáfolva... De ez nem erről szól, hagyjuk is.
Kérdés: mi lehet a hőigénye kb. ennek a háznak. Mekkora lehet az elméleti maximum ehhez a betét részéről, hogy ne fűtse túl a házat. Betétek léteznek passzív házhoz is, nyilván az ár ott más.
Beszéljünk konkrét számokról. Mi ennek az épületnek az elméleti hőigénye saccperkábé? (A kandalló a nappali-étkező konyha helyiségben lenne, ami kb 50 m2 az egészből. Azon a falon, ahonnan a két szoba nyílik.) Ehhez képest mekkora teljesítményű betét nem égeti le a bőrt a csontról?
Az ár/érték arányt sokféleképpen lehet számolni, attól függően, hogy mit számolsz bele az árba és az értékbe.
Én pl TCO alapon számolok (beszerzési, beépítési költségek PLUSZ x évnyi birtoklás összes további költsége) ráadásul a tüzelésre fordított összes időt (tüzelő beszerzése, szárítása, tüzelés, hamuzás, stb) is órabérben számolom el.
Tehát ha évente mondjuk 100 munkaóra elmegy a tüzelésre és ezt óránként 2000 forintos óradíjjal számolom, akkor a fatüzelés nekem évente 200.000 forintba kerül már akkor, amikor még egy fillért sem számoltam a tűzifa árára :)
Aki VALÓBAN mindig élvezi a tüzeléssel járó dolgokat, annak ez természetesen nem költség, hanem élvezetes hobbi.
És vannak, akik csak bemesélik maguknak, hogy ez nekik élvezet, miközben valójában utálják tüzeléssel járó hercehurca 90 százalékát. Vagy az egészet :)
Tudom mi az a fórum, ha megnézed, ebben pl. közel 10 éve vagyok jelen, de a pufferes, kazános, egyéb fórumok sem ismeretlenek. A normális fórumozók segítségével kiépítettem egy pufferes cskályha rendszert párhuzamosan gázfűtéssel kvázi a nulláról (mármint ennyit konyítottam hozzá induláskor), ami teljesen automatán vát puffer hőfok alapján a két hőforrás között és tökéletesen üzemel majd' egy évtizede.
Ami nagy különbség az évek múlásával, hogy anno olyan emberek írtak, használták a fórumokat, akik egyrészt tapasztaltak voltak az adott téren, értettek hozzá, másrészt segíteni is szerettek volna. Mostanra meg unatkozó nyugdíjasok és/vagy munkanélküliek trollkodják szét ezeket, akik miatt sajnos a normális fórumozók is eltünedeznek. Mert valóban nehéz kibírni őket. Olyan "hozzáértők" akik 20-30 fórumban osztják az észt, miközben pl. a fatüzelésesekben töbször elárulták, hogy életükben nem is tüzeltek fával.
Az ár/érték arány az egy eccerű, de naccerű dolog. Pl. adott két nagyon hasonló műszaki tartalmú dolog, melyek közül az egyik a márkája miatt másfélszeresébe kerül a másiknak. Na az szar ár/érték arányú.
Senki nem beszélt kályháról, pláne nem a lakás ezzel történő állandó kifűtéséről. A lakás rendelkezni fog egy központi fűtésrendszerrel, a kandallóbetét egyrészt hangulati elemként, másrészt áramszüneti vészmegoldásként szerepel a tervben.
Hogy mi az ár/érték arány, az valóban szubjektív, de a puszta árösszehasonlításnál mégis jobb értékelési alap, ezért értelmes emberek használják, gondolkodnak róla.
"Mik most ár/érték arányban a jó vételek? Régen Edilkamin ajánlott volt, még most is?"
Nos van valaki aki egzaktul tudja , hogy mi az az ár érték arány ? Szerintem senki... igaz sokan használják.
Régen se vettem volna edil kamint, most pláne nem.
Viszont van egy Erdélyben gyártott kályhám. Volt anno 6 éve 38 eft, hozzá a füstcső a könyök össz. nem volt 50 eft.
Először csak kiegészítő … a fenét kieg. hanem vészfűtésnek szántam használni. Annyira bevált, hogy az egyik szobát ezzel fűtöm, cirka 20 nm-et. kb. 3 éve.
A tüzelő eddig ingyen volt.
Az élettartalma rejtély egyenlőre.
Nos mi az az ár érték arány ??? pl. az esetemre ???
Szvsz az csak egy blabla.
Ja amúgy kályhával fűteni egész házat rettentően izzadságos, kényelmetlen dolog.
Akinek ilyen van, /kályha fűtés / annak kell több kályha vagy kis lukban lakik vagy hazudik magának is úgy hogy nem is tudja.
Jellemző egyébként ez a cserépkályhásokra, de akár a klímásokra is, mind becsapja még akárt magát is.
"90 m2-es, 15 cm padló, 20 cm fal, 30 cm födém szigetelésű családi házba mekkora és milyen betétet ajánlanátok?"
Ha ezt a hőszigetelést nem egy sarki kókler, hanem valóban okos ember rakta fel, akkor nem létezik annyira kisi teljesítménű kályha, amelyik ezt a házat ne fűtené 40 fokosra percek alatt, tehát a lakók kizárólag nyitott ablakok mellett élvezhetik a hangulatos tűz látványát.
Néhány éve elkezdtem feltalálni egy nagyon-nagyon rossz fűtési hatásfokú "passzívház-kandallót", de szokás szerint ellapult a projekt.
De
- aki tud rohadt jó hatásfokú kályhát csinálni
- ÉS azt is pontosan tudja/érti, hogy az a kályha miért annyira jó
...az egész biztosan képes rekord szar fűtési hatásfokú kályhát is tervezni.
Rég jártam már a fórumban, a vízteres cs.kályhám pufferral, gázkazán autom. relé vezérelt kiegészítéssel 10. éve tökéletesen üzemel. Ezzel tudtam én segíteni.
Amit tőletek kérdezek: egy 90 m2-es, 15 cm padló, 20 cm fal, 30 cm födém szigetelésű családi házba mekkora és milyen betétet ajánlanátok? Hangulat/kiegészítő fűtésnek kellene, valami külső levegős, modern, jó hatásfokú, az se baj, ha sokáig ég. Mik most ár/érték arányban a jó vételek? Régen Edilkamin ajánlott volt, még most is?
Falazott kályhába, cserépkályhába építhető hőcserélő víztér. A teljesítménye 10kw.a cső anyaga:5/4-s húzott gázcső.2 szál 6m-s csőből készült. /Nem varatoscső./ A kimenő csatlakozások 1”-s.A táskák a két végén 6mm-s kazán lemezből készültek. A csövek becsatlakozásai kívül belül hegesztve vannak.Eladom!
Fogalmam sincs, hogy mi az a csavar meg kallantyú, de a begyújtási állásból lehet, hogy csak akkor szabad átkapcsolni, amikor már elég meleg a kémény (tehát jó erős a kéményhuzat). Ha egyszerű téglakéményed van, akkor az erős huzat kialakulása eltarthat 15-45 percig is.
Örököltünk a lakással egy ilyen Super2 nevű román kályhát.
Ahogy olvastam, begyújtottam, és amikor már jól égett, elzártam az alsó nagy csavart és átkapcsoltam a fenti kart 2-be. De ilyenkor elkezd füstölni a platnin keresztül. Neki van valami baja, vagy én csinálok valamit rosszul?
Sziasztok. Régi tipusú cserépkályha tetején szeretném cserélni az agyagot. Olyan kérdésem lenne, hogy honnan lehet normális minőségű, elfogadható kész anyagot rendelni, beszerezni amihez csak víz kell? (egyszer sikerült írókézben kapható agyagból, homokból, sóból, vízüvegből megfelelő anyagot összehoznom, de ez most nem jött össze így nem kisérleteznék) Köszönöm. Köszönöm.
"már idén be akartam szereltetni egy klímát, de vhogy sosincs rá keret :) 250e körül lenne."
Beüzemeléssel együtt 250? Mert az sem két fillér ám, kérdezz utána. És vannak olyan gyártók/kereskedők, akik megvonják a garanciát, ha a beüzemelést nem az ő (persze mindenki másnál drágább) emberük csinálja.
Milyen típust néztél ki magadnak? Mert az sem mindegy NAGYON, mert nem mindegyik klíma mellé vagy jogosult alacsony (Geo vag "H") áramtarifás villanyóra igénylésére. Ennek is olvass utána.
Pár napja amikor hűvösebb volt, begyújtottam, már viszketett a tenyerem :D Hulladékfával, diófa ágakkal, nyesedékekkel. Esős párás idő volt, 15-20 fok. Előtte egy újságpapírt elégettem a kéményben. Nem volt semmi gond a begyújtással.
A fát is megvettem, 2 kaloda bükk, 82e volt szállítással. Tavaly 2 kaloda fogyott, most van összvissz 3 itthon.
És igen, már idén be akartam szereltetni egy klímát, de vhogy sosincs rá keret :) 250e körül lenne.
Ha tüzelő ember nem ad elég oxigént a tűznek, akkor a világ legszárazabb tűzifájával is képes kátrányt gyártani :)
Sajnos sokan púposra megrakják a tűzteret és aztán szinte teljesen lefojtják a levegőt, hogy jó sokáig ne kelljen a kályhával foglalkozni.
Egy kevéske korom képződés mindenképpen lesz, de a korom önmagában (kátrány/víz segítsége nélkül) csak nagyon vékony rétegben képes megtapadni a kémény falán, a többi korom magától lepereg pl a kémény alján lévő koromzsákba.
A kémények belső feülete bizonyos hőmérséklet fölé felmelegedve már nem kátrányosodnak (és a vízkicsapódás is megszűnik).
Ezt a hőmérsékletet a kémény teljes hosszában:
- hőszigetelt szerelt kémények a begyújtás után kb 1-3 perc alatt érik el
- kerámia béléscsöves hőszigetelt kémények: 10-30 perc körül
- hagyományos tégla kémények: kb egy óra és "sohasem "között
A fő különbség:
- a kémény füsttel érintkező belső rétegének hőtárolása (felmelegedési sebessége)
- a kémény belső rétegének külső hőszigeteltsége (folyamatos hőleadás/hűlés a külvilág felé)
Látható, hogy a hagyományos tégla kémények mindkét versenyszámban nyomorúságosan szerepelnek :)
Tehát akinek jóhideg+hőszigeteletlen tégla kéménye van az nagyon ügyeljen a kátránymentes tüzelésre, a másik két kéménytípus gazdája majdhogynem azt csinál amit akar :)
Igen he3lyes tüzeléssel és megfelelő tüzelővel a kátrányosodás elkerülhető. A korom és pernye lerakodás kevésbé. Lehet csökkenteni, de nem elkerülhető.
Akinél vastagon áll a korom és folyamatos a kátrányosodás, az okosan teszi, ha rendszeresen használ vagy ilyesmit, vagy valamilyen kéménytisztító port.
Vagy megtanul tüzelni és/vagy normális tüzelőanyagot választ és/vagy szárítja 1-2 évig a tüzifáját.
Ha a kéményedet még soha nem kellett tisztítani (tehát sok hónapnyi / több évnyi használat után a kémény belső falán EGÉSZEN A TETEJÉIG csak egy pár milliméteres vékonyka koromréteg van), akkor szerintem nincs szükséged rá.
Akinél vastagon áll a korom és folyamatos a kátrányosodás, az okosan teszi, ha rendszeresen használ vagy ilyesmit, vagy valamilyen kéménytisztító port.
"tud e valaki mérési lehetőséget kémény huzathoz? "
A kémény huzata függ a kémény falának aktuális hőmérsékletétől és attól is, hogy a kályhából éppen hány fokos füst lép be a kéménybe. Tehát a 6 méter magas téglakéményed huzata hidegen kb nulla, forrón kb 200 pascal és a kettő között is akármennyi is lehet.
A kályhád begyújtáskor azért füstöl mert hidegen a kéményednek még nincs huzata és mivel szar (magas hőtárolású) téglakéményed van, ezért a begyújtás után ráadásul rohadt lassan is melegszik fel, tehát a begyújtás után még elég sokáig nincs normális huzata. Például a szerelt kémények belső fala vékony acéllemez, ami másodpercek alatt fel tud melegedni, ezért a szerelt kéményeknél begyújtáskor a jó erős huzat százszor kevesebb idő alatt alakul ki, mint a vacak téglakémények esetén.
Persze a meleg levegő felfelé akar szállni (a kéményhuzat segítsége nélkül is!!!) ezért a begyújtáskor történő kifüstölést nem csak a kéményhuzat kezdeti hiánya okozza, hanem
- okozhatja a kályha/füstcső szar konstrukciója (a felfelé emelkedni akaró forró levegő nemigen tud felfelé emelkedni)
- és/vagy az, hogy a kályhába begyújtó ember már az első pillanatban olyan hatalmas tüzet csinál, amelynek nagy füst-mennyiségét a kéménye HIDEGEN még nem képes elszállítani.
Sziasztok tud e valaki mérési lehetőséget kémény huzathoz? adott egy 6méter magas , 4-es hagyományos kis téglás kémény, de a helység amiben van nem alkalmas egy kisebb de modern típusú cserépkályhához, amit nem tudok hány méterig lehetne elcsövezni 4 métert kellene nagyjából, hogy még ne ússzunk a füstben minden begyújtáskor. tud valaki ebben tanácsot adni ?
" Emlékeim szerint a magyar kémény szabályok maximum egy méter vízszintes elhúzást engedélyeznek. "
szerintem pedig nem. Van igaz korlátja a vízszintes elhúzásnak, de az az 1 m -nevetségesen kicsi.
Hogy mennyi lehet ? Hát sok mindentől függ - elsősorban a huzattól. Le kell győznie a huzatnak az egészrendszer ellenállását.
Ha kellően magas a kémény, kellően magas a füstgázhőmérséklet, is kellően sima a cső belső felülete talán összejön.
De egy picinyke kandallónál ahol a kémény se igen magas max 10 m nem fordulhat elő, hogy a huzat legyőzné ezt a 100 m-es vízszintes szakaszt.
Pipari kéményeknél ahol a magasság 30 és 50 m közötti ott előfordulhatnak 5 - 15 - 20 m -es vízszintes szakaszok... róka toroknak hívják /hívták azokat. de ma már az ipari kémények csak mobil antennaként funkciónálnak.
Kivételek a hatalmas vb. kémények. De azokban a huzatot már füstgáz ventilátorok biztosítják.
Jó hegesztő jó felszereléssel (öntvény-pálca) képes öntvényt is hegeszteni. Érdeklődj pl karosszéria lakatosoknál, ha neki nincs ilyen felszerelése, akkor ismerni fog valakit, akinek van.
De az ilyen hegesztések egy része nem jól viseli a nagy hőingadozásokat (ami ugye egy kandallóban elég gyakran előfordul ;) és a hegesztés mellett új repedés jelenhet meg. De ha szerencséd van, akkor meg nem.
"200 mm belső átmérőjű kerámiakéménybe bele lehet kötni egy kisebb kémény csatlakozású fatüzelésű kandallót?"
A füst útvonala menet közben tágulhat, csak a szűkítés tilos. Tehát vastag kéménybe nyugodtan mehet vékonyabb füstcső.
"Hogyan befolyásolja ez a kandalló működését, hatásfokát?"
Ha melegen a kémény képes a kandalló számára szükséges szívóerőre (huzatra), akkor az a kémény megfelelő (nem fogja korlátozni a kályha képességeit). Ez a huzat-érték meg van adva a kályha műszaki adataiban (10-20 pascal körüli érték szokik lenni).
"Vízszintesen mekkora elhúzást lehet beépíteni egy kandalló bekötésénél,"
Emlékeim szerint a magyar kémény szabályok maximum egy méter vízszintes elhúzást engedélyeznek.
"ami még nem befolyásolja negatívan a működését és üzembiztonságát?"
Hozzáértő profi akár száz méteres vízszintes elhúzást is képes úgy megcsinálni (légtömörség, közel nulla hőtárolás, szuper hőszigetelés, nagy keresztmetszet, extra kéményhuzat), hogy az ne rontsa a kályha működését.
Némi segítségre lenne szükség. Kandalló betét vásárlás előtt állunk és nehéz a döntés:
a két típus: Ferlux C20 vs Toldi TB 15 NV
C20-ast korábban már használtam, meg voltam vele elégedve. Viszont a Toldit nem ismerem.
A toldi jobban szabályozhatónak tűnik, valamint ha jó olvastam van külső levegő bevezetésre is lehetőség, viszont az oldalai samottal bélelt kazánlemez, míg a c20 körben öntvény. A toldira 2 Kw-al nagyobb teljesítményt is ígérnek, bár a tűztér kisebb mint a C20-é.
Nem utolsó szempont a valamivel magasabb vétel ár sem, de ha megéri akkor üsse kavics.
Melyiket szeressem?
Van valakinek tapasztalata, a Toldival? esetleg mindkettővel?
Cserépkályhánál gond van, mert nem lehet hozzáférni a kéménylyukhoz, a két ajtó letömítése meg talán nem sokat segít a szag elen, mert egy cserépkályhán lehet akár 100 mikro-repedés is, ami tüzelés közben nem zavaró, de a kéményszag viszont ki tud jönni ezeken a repedéseken is. Tehát ha a két kályha-ajtó letömítése nem elég, akkor a nájlonzacskókkal kitömött nájlonzacskóval fel lehet menni a padlásra a kéménytisztító ajtóhoz és ott elzárni vele a függőleges kéményjáratot (persze csak a fűtési idény kezdetéig!!!, vagy a csúnyán néző kéményseprő megérkezésééig :)
De lehet az a kicsi lakás egy nagy házban / társasház …. többlakásos épület / vagy eleve kis lakás kicsi egyedül álló házban.
Az utóbbiban szakaszosan kályhával fűteni lehet , de nagyon unkomfortos…. magyarul szar.
habár vannak akik esküsznek rá, hogy jó. pl. azok akik azt gondolják 1 db. néha kettő db konténerből kialakított lakás milyen csodás lehet. Max 6 - 10 tonna 5 cm falavastagsággal.
akkor a ház falait is lehet használni a kályha hőtárolójaként:
a kályhával gyorsan felmelegíted a falakat és azok a hőt hosszan adják le befelé a lakás felé. Így lehet olcsó+kicsi kályhával hosszan tartó meleget csinálni.
Egyes nagyeszűek ugyanezt hőszigetelés nélkül akarják megvalósítani:
- a kályhával gyorsan felmelegítik a ház falait,
- a hőszigeteletlen falak ugyanolyan gyorsan le is adják a hőt a hideg külvilág felé
- benn a házban meg folyamatosan csodálkoznak, hogy a sok tűzifa egyre csak fogy, a meleg meg sehol :)
A meleg levegő felfelé száll, a hideg levegő lefelé száll. Nyáron a kéményedben időnként a lakásnál hidegebb levegő van, ezért onnan áramlik lefelé a szagos levegő a lakásba.
Zárj el minden rést a kályhán,
de van ahol ez kevés, mert marad még számos nyitott rés,
akkor pl magát a kémény lyukát kell elzárni a falon légmentesen: pl fehér nájlon szatyorba tegyél összegűrt papírokat és ezt dugd bele a falon a lyukba.
Persze ősszel az első begyújtás előtt ne felejtsd el kivenni :)
Üdv olyan gondom van ilyenkor nyáron mikor a külső hőmérséklet jóval magasabb a bentinél vissza áramlik a korom szag a lakásba😣 van valami ellenszer, praktika vagy tanács? Köszönöm
Bár lelkes amatőr vagyok csak a témában, de Eleknek sztem igaza van: kicsi lakásban gyorsan lesz meleg egy ilyen kályhától, és pikk-pakk leég benne a tűz. Anyumnak van egy ilyen: https://wamsler.hu/termek/12703/M-Line-Manhattan
Hiába kicsi teljesítmény, de amíg rakja, meleg, amint nem rakja, hideg van, és sztem ez még jobb konstrukció is, mint egy obis kályha. A csempe és hőtároló burkolat csak dísznek van rajta, nem képvisel komoly hőtároló tömeget.
Én biztos jófajta H-tarifás hűszivattyűs fűtésben gondolkodnék (=klíma), ami megoldja a hideget is nyáron. Ráadásul később tovább lehet bűvíteni napelemmel, mivel kicsi a lakás, abból sem kell drága kivitel, így ingyen lehet a rezsid.
Ezekben a kályhákban csak akkor gondolkodnék, ha ingyen van a fa, ÉS nem para minden nap télen hajnalban kelni, hogy meleg legyen a lakásban, mire a család felébred.
De mint keztem, ez egy nagyon kezdő ember véleménye. :)
Ha az a kis ház VALÓBAN jól van hőszigetelve, akkor egy percig sem fűteném fával. Még egy kis kályha is nagyon sok helyet követel magának (30 négyzetméterhez képest pláne), a fatüzelés összességében sok drága szabadidőt elrabol és drága az etetése is (kivéve, ha lopod a fát :), pl egy fűtő klímához képest.
A B30-as téglának igen jó a hőtárolása, ha az a kis ház VALÓBAN jól van hőszigetelve, akkor nem másnap reggelre, de még harmadnap reggelre sem fog túlságosan kihűlni a ház.
Persze a jó hőszigetelés, az a falon 12 centi polisztirolnál és a födémen 20 centi üveggyapotnál kezdődik (fatüzelés esetén inkább legyen 30 centi) és ez még csak az észerűség alsó határa. Tehát ha "jó hőszigetelés" alatt te 3-4 centire (vagy csak valami röhejes hőszigetelő vakolatra) gondoltál, akkor rosszul fogalmaztál :)
"A két kandalló amit kinéztem:"
30 négyzetméteres lakás maximális hőigénye 0,3 kW (passzívház esetén) és kb 6-8 kW (hőszigeteletlen ház) között lehet. Mivel "valamennyire" hőszigetelt házad van, ezért a te esetedben valahova 3-5 kW közé saccolnám.
De mivel nem tüzelsz folyamatosan (ezért legyen tartalék extra teljesítményed) ezért én a nagyobbik teljesítményű (9 kilowattos) kályhát választanám (már ha mindenáron fával akarnék tüzelni :) Nem mellékesen a másik kályhához képest kisebb helyet is foglal el az amúgy is picike lakótérből.
Egy 30 négyzetméteres kis lakás felfűtésére keresek valamilyen kis méretű kandallót. Életvitelszerűen élnénk ott és érdeklődnék, hogy szerintetek elég ha egy Csempés kandallót vásárolok, vagy inkább egy cserépkandallóra lenne szükségem.
Attól félek kicsit hogy ha este megrakom a tüzet reggelre teljesen ki fog húlni a Csempés kandalló és a lakás is. A lakás B30-as téglaépület, jó hőszigeteléssel.
De nem értek egyáltalán ehhez, szóval gondoltam megkérdezlek benneteket...
Az a része biztos sántít az okfejtésednek, hogy minden évben ellenőriztetni kellett, mivel jelen pillanatban magánszemélynek családi házban nincs ilyen kötelezettsége. A kémény épített tégla kémény, eddig egy alagsori kazán üzemelt róla, most erről az emeleten szeretnék egy kis teljesítményű külső levegős kandallót üzemeltetni. A kazán biztos rajt volt azóta, mikor még magánszemélynek is volt évi ellenőriztetési kötelezettsége.
"mik az előírások most egy létező ház létező kéményére felújítás esetén?"
Nem árultad el hogy milyen kémény és milyen fűtőberendezés, ezért mezei téglakéményt és fatüzeléses kályhát tételezek fel.
Én így tudom:
- ha az a kémény folyamatosan minden évben ellenőrizve volt a kéményseprők által, akkor kicsit rendbehozod ha kell és lehet tovább használni Ha nem vagy biztos a dologban, akkor kérdezd meg a kéményseprőket, hogy mi van a nyilvántartásukban.
- ha az a kémény "le lett mondva" a kéményseprőknél, attól a pillanattól kezdve az már nem kémény, csupán egy tégla építmény, amit hatóságilag tilos (soha többé nem szabad) füstgáz vezetésére használni. Ha most oda kályhát szeretnél, akkor azt a tégla építményt le kell bontanod és egy új, szabványos kéményt kell a helyére tenned. Én a szerelt kéményt javaslom: jó alacsony belső hőtárolás + viszonylag vastag hőszigetelés + kis súly + könnyű szerelhetőség.
Tudom, gugli, meg helyi kereső. De mégis megkérdezem: mik az előírások most egy létező ház létező kéményére felújítás esetén? Én 10 évvel ezelőtt voltam benne a témában, azóta nem követtem. Most a családon belüli beruházásnál a kivitelezők minimum 200 mm-ről, egyéb olyan követelményekről beszélnek, ami miatt egy sima kandalló őszerintük csak új építésű kéménnyel beköthető. Köszi előre is!
Cserébe, ha valakinek kell, meg tudom osztani a tapasztalataim egy 10 éve működő pufferes cserépkályha projektről.
Hogyan kellene elképzelni azt az állapotot, amikor már csak színtiszta parázs van a tűztérben, a teljes keresztmetszetében 6-800 fokon izzó faszén hogyan tud a lassan csökkenő huzatú kémény miatt tökéletlenül égni?
Köszi! Logikus amit írsz, bár pont a hőtárolást hallottam az ellenoldalo, a kerámia mellett is felsorakoztatni. A gyorsabb lehülés miatt nem fordulhat elő, hogy tökéletlenné teszi az égés végét azzal h lecsökken a szívóereje?
Tudom, hogy országonként más-más csodák vannak a szabályozásokban, de angol lapokon szinte egybehagzóan az szerepel hogy a Class2 (vagyis a szerelt) kémények szilárdtüzelésű égéstéhez 1/1 NEM alkalmasak. Brithonban ezt vajon miért tilthatják?
- sokkal vastagabb hőszigetelő réteg (hőveszteség)
- sokkal kisebb súly (nem kell neki alap, pár vas is megtartja akár a levegőben),
- sokkal kisebb belső hőtároló tömeg, ezért felfűtéskor pillanatok alatt eléri az üzemi hőmérsékletet (maximális huzat), leálláskor pedig villámgyorsan lehűl és nem szívja kifelé még órákon át a meleget a kályhából.
Zárt tűzterű, 5kW-os kandallóbetéthez kerámia vagy szerelt kéményt építenétek? Új építés lesz, 10m magas, 180-as füstcsőre. Hallottam már pro-és kontrát is...
Sorry, de kicsit off lesz a téma de talán Ti tudjátok megmondani a korrekt választ. Szóval kültéren építenék egy bográcsozót amit ugye ér eső, hó, napsütés évaszknak megfelelően. Arra gondoltam, hogy a tűzteret, ami a mellékelt képen is látszik Barabás téglakőből (beton) és Profix ragasztóval építeném meg ami belülről még kapna, alulról 4 centis oldalfalon 2 vagy 3 centis samott burkolatot. Szerintetek ez igy tartós megoldás lehet? Pluszban még arra gondoltam, hogy télre csináltatok rá ponyvát hogy ne érje víz. Netán valakinek van jobb ötlete a megvalósításra? Köszönöm
A két verzió közül a szélesebbet választanám. A keskenyben sztem nehezebb pakolni állítva a fát. A másik verziónál viszont a nem a 37cm mélyet választanám. Nekem az van, és sztem előnyösebb a mélyebb verzió. Könnyebben pakolható, nálam pl. előfordult, hogy a láng hozzáért az üveghez, könnyebben lett kormos, stb.
Nálam szépen befűti az egész lakást, bár itt csak felfelé kell menni a melegnek. Oldalra nincsen sok tapasztalatom.
köszönöm, én is a gáz elakadására tippelek. 2-3 éve volt utoljára ellenőrzés, aktuális lesz kihívnom egy szakit. Szerencsére az őrláng működik, és melegen tartja az alsó cserepeket. Este azért hűvös van.
Február nálam nem tavasz vége... De ahogy írtam, nem ez a fő fűtés, csak a hangulat kedvéért szoktuk néha használni. Kinti 5 fokos hőmérséklet mellett viszont 3 darab elég napközbenre temperáláshoz. Karácsonykor a -10 mellett rá kellett rakni, hogy estig kitartson.
Háát, még nagyon nem próbálgattam a folytonégés módját. Egyrészt mert nem volt megfelelő száraz fám, másrészt éjszakára/reggelre gázt is használtunk a padlófűtés miatt (család szereti a meleg padlót). Mivel kicsi a tűztér, 2-3 nagyobb darabnál nem megy bele több. Nálam a rekord este 11-kor megrakva reggel 6-7 körül még újragyújtható volt a tűz, de nem erőltettem.
Kb. ugyanaz, mint a tiéd, csak ez a sarkos kivitel.
A tapasztalatokat, meg a lakás paramétereit megírtam lentebb, a lényeg: nekünk nagyon bejött, imádom. :)
Bár 10-12 óra hosszú égést nem tudtam vele produkálni, mint lejjebb a Suprás hozzászólásban, de ennek az is lehet az oka, hogy kicsit nedves volt a fám (tényleg kell a két év hasogatva száradás...). Gáz is ment mellette, de minden nap be volt gyújtva.
Árban sztem drágább, mint a gáz, kényelemben is a gáz győz, de környezetvédelem miatt (=megújuló) ill. a hangulatért verhetetlen. Még annyit, hogy a folytonego.hu honlapon csomó infot találasz róla, ha esetleg kérdésed lenne...
Ill. ha tudok, szívesen segítek, bár még én sem vagyok túl tapasztalt. :)
"3 darabnál (2,4 kg) többet nem szoktam bele rakni, 9-10 körül begyújtva kb 12-13 óráig ég, utána még néhány órát parázslik és 5-6 óra körül még 40-50 fokos levegő jön ki felül és 23 fokos a nappali."
Ez tavaszvégen lehet igaz! A valóságban a fabrikett leginkább a látványkandalló szerepét tölti be! Minden kapható tipussal kipróbáltam!
"Azt írják a csomagoláson, hogy 1 kg kb 5 kWh fűtőértékű"
A világ legjobb tűzifája NASA laborban mérve kb 4,4 kWh,
tehát az az 5 kWh-s pellet valószínűleg 98-as benzinnel van átitatva :)
"Ha tényleg 10 kW-os a kandallóbetét, akkor csak két és fél brikettet rakhatok bele egyszerre vagy valamit rosszul számolok?"
Egyrészt te egy olcsó kandallóban 1 kg brikettből jó, ha 2-2,5 kWh hőt kitudsz csalogatni.
Másrészt a fűtőérték egy órára vonatkozik,
tehát pl 5 kWh-nyi fűtőértéket elégethetsz te akár negyed óra alatt is, csak kell csinálnod egy 20 kilowattos erejű tüzet (pl a begyújtás után résnyire nyitva felejted a kandallód ajtaját).
Köszi! Akkor akár 4-5 darab is mehet bele egyszerre. Igazából 3 darabnál (2,4 kg) többet nem szoktam bele rakni, 9-10 körül begyújtva kb 12-13 óráig ég, utána még néhány órát parázslik és 5-6 óra körül még 40-50 fokos levegő jön ki felül és 23 fokos a nappali.
Viszont ekkor a legtávolabbi szobában már csak 19-20 fok van. Ezért gondoltam arra, hogy légcsatornában el kéne vinni oda a levegőt, hogy estére ne legyen ilyen nagy különbség a ház egyes részei között, mert így az "élménykandallózás" után a gázfűtés is macerás a nagy hőkülönbség miatt, pláne mert a nappaliban van a termosztát is (azt le is fogom egyébkéntis cserélni rádiósra).
Mekkora keresztmetszetű légcsatorna lenne jó? Illetve itt is létezik olyan lapos csatorna, mint amit központi szellőztetőknél használnak ha kevés a hely?
A nappaliban van egy kandallónk, egyszerű Supra kandallóbetéttel. Havonta kb egyszer szoktuk begyújtani hétvégén a hangulat kedvéért. A nappalit és a környező helységeket jól befűti, de a ház másik végében levő szobáig már nem sok jut a meleg levegőből, ezért ott estére 3-4 fokkal hidegebb van. Valahogy jó lenne odaterelni a kandalló tetejénél kijövő forró levegőt. Arra gondoltam, hogy a kandalló mögötti falon áttörve, a túloldalon levő folyosó plafonján légcsatornában vezetve lehetne a konvekciós meleg levegőt elvinni a távoli szobába, illetve akkor már az előtte levő szobába is. Nem lenne túl szép a plafonon végigmenő gipszkarton doboz (benne a csővel) és a kandallónál is jó lenne valahogy szépen megoldani, a jelenlegi burkolat szétbarmolása nélkül - ezt persze kandallós szakira bíznám. Más ötlet? Legegyszerűbb és legolcsóbb persze egy nagyobb ventilátort rakni a folyosó elejére, ami a hátsó szoba felé fújja a kandalló felől jövő levegőt... :)))
Másik kérdés a tüzeléssel kapcsolatos. Nem tudni a kandallóbetét pontos típusát, az ajtón levő Supra feliraton kívül sehol semmi felirat vagy tábla (legalábbis hozzáférhető helyen) nincs. Kb 10 éves, egyetlen levegőszabályzóval az ajtó alatti bal sarokban. Nézegettem forgalmazók, kandollósok oldalait, de sehol sincs ilyen, gondolom már rég kifutott modell. A mostani legegyszerűbb, hasonló Supra modellek 9-10 kW-osak, gondolom ez is hasonló teljesítményű lehet.
Mivel csak ritkán használjuk, egyelőre fa brikettekkel tüzelünk. Azt írják a csomagoláson, hogy 1 kg kb 5 kWh fűtőértékű, egy rúd brikett kb 800 gramm. Ha tényleg 10 kW-os a kandallóbetét, akkor csak két és fél brikettet rakhatok bele egyszerre vagy valamit rosszul számolok?
A házad igen szerencsés elosztású légfűtés szempontjából is,
ezért én egy fillért sem költenék ilyen drága dolgokra.
- a kályhából a konyha mennyezetére felszálló forró levegő számára közvetlenül a plafon alatt csinálnék szép nagy (több száz négyzetcentiméteres!) hangcsillapított lyukakat a három fűtendő helyiségbe
- a fűtőlevegő visszaútját pedig az ajtók vagy a falak alján oldanám meg (hasonló méretű, hangcsillapított levegő-áteresztőkkel)
Ha nem ősrégi, akkor tavaly ősszel kettőre is tudtam volna érdeklődőt.
Megfelelő áron mindentől meg lehet szabadulni.
De a baj legtöbbször az eladók fejében szokott lenni.
írok egy egyszerű példát:
- 500 literes puffertartály 50.000 Ft
- 1000 literes puffertartály 70.000 Ft
Tehát az eladónak már 20 e ft-ért is megérné eladni a régi tartályt, de 40 ezernél kevesebbért nem hajlandó eladni, mert az új árat veszi alapul ;)
írok egy kevésbé egyszerű példát:
- 1db 500 literes puffertartály 50e Ft + általa elfoglalt házterület 200eFt + bekötés,csövezés 50eFt, tehát 1 x 500l = 300eFt
- 2db 500 literes puffertartály 100e Ft + általa elfoglalt házterület 400eFt + bekötésük,csövezésük 10eFt, tehát 1 x 500l = 600eFt
- 1db 1000 literes puffertartály 70e Ft + általa elfoglalt házterület 250eFt + bekötés,csövezés 50eFt, tehát 1 x 1000l = 420e Ft
Tehát az eladónak az is megérné, ha ingyen elajándékozná a tartályt, de 40 ezernél kevesebbért nem hajlandó eladni, inkább elpazarol még 200 ezer forintnyi házterületet és elkölt még 50 ezer forintot csövezésre ;)
Helykihasználás, forintberuházás és hőveszteség szempontjából is SOKKAL jobb egy nagy puffer, mint két kis puffer. Ha viszont meg tudod oldani, hogy amikor csak fele annyi hőt muszáj tárolni, olyankor az egyik puffert egyáltalán nem fűtöd, akkor a fűtetlen pufferen nem lesz hőveszteség, de ez igen sovány vigasz az előző mondatban említett hátrányokhoz képest.
"kandallóm gyári üvege - nálam éppen az alsó traktus egy részében - olyan mértékben erodált, hogy gyakorlatilag egy finomabb csiszolóvászon minőségű a felület"
Talán egy picit megolvadt a felülete. Ha a gyártó nem (eléggé) hőálló üveget rakott bele, akkor a polírozás hatása csak átmeneti lesz, nagy tűztől később bármikor újra bemattulhat.
szia.kosxonom a valaszt.az a helyzet hogy az en kandallom 1 eves es mar moat nagyon csunya. mitol lehet az erodalas?vizesebb fatol vagy esetleg gyari hiba?koszi
Tapasztalt kandallósokat és szakikat kérem írják meg van-e tapasztalatuk egy vízteres kandallóhoz kapcsolt két puffer kialakításra. UgÚ hozta az élet, hogy meg tudom kétszerezni az 500 literes puffert. Nem szívesen dobnám el a mostani tartályt, inkább kapcsolnék mellé még egyet. Csak sorosan vagy párhuzamosan?
Én sziloplaszttal ráragasztottam egy alu lemezt felül. Sőt előtte be is hőszigeteltem felülről, mert én légfűtési csatornának használom a házon belül. Nem tudok már eligazodni a kéményseprők változó hatásköre, meg árai közt, de nekem még sose vizsgálták úgy át a házamat, hogy a négy kéményből kettőnél többet nézessek meg (amiket rendszeresen használok). Mindezt húsz év óta... Ráadásul két cég van ide bejelentve, most akkor fizetni fogok? Nekem úgy tűnt, hogy mostanában lett ingyenes. Korábban fizettem, de arról is szólt az egész.
Tizen-pár éve meglévő kandallóm gyári üvege - nálam éppen az alsó traktus egy részében - olyan mértékben erodált, hogy gyakorlatilag egy finomabb csiszolóvászon minőségű a felület. ebbe jobban belerakódik minden, így a kezdeti intenzív égés kóbor lángjai, amik itt érik az üveget lekormozzák. Ez másutt is megtörténik, de sima felületnél ez megfelelő égés, és tűztér hőmérséklet mellett gyorsan távozik, míg itt elég koszos marad. Ez rész tisztítás után se igazán átlátszó. Meg fogom majd polírozni, de valószínűleg nem a helyén, mert annál ez már nagyobb meló lesz.
Ezt hívják úgy a parasztvakitológiában, hogy miközben titokban folytak a tárgyalások a pénz elosztásáról, eközben pár újságíró lefizetésével (megrendelt pánikkeltő cikkek) látszólag "nyomást gyakoroltak" a politikusokra a "nép érdekében".
Persze a Fidesz elveszett újabb pár tízezer szimpatizánst (hiszen az egyéni vállalkozók családjainak kémény-adója a háromszorosra ugrott), de a kormány szemében az egyéni vállalkozó úgysem ember: valahol a fejőstehén és a csótány között van. Furcsa módon habár a törvény január egytől volt érvényben, a kéményes pénzbeszedők TELJESEN VÉLETLENÜL csak az áprilisi választások UTÁN kezdték zaklatni az egyéni vállalkozók "székházait", valószínűleg ez is az alku része volt.
sziasztok. kandallo uvegevel kapcsolatban szeretnek kerdezni. azt vettem eszre hogy barhogy tisztitom, az uveg belsehe foltos marad, de annyira hogy ahogy az ujjam huzom vegig az uvegen, erzem hogy az uveg also resze szep tuszta es sima, fentebb viszont erzem mintha bele lenne egve valami es csak es kizarolag ezen a reszen kormosodik az ajto. tapasztalt mar valaki hasonlot?az uveg lehet hibas vagy raegett vslami?csatolok kepet is, iyyekeztem.lefotozni az uveg foltos reszet.koszonom a tanacsokat
sziasztok. kandallo uvegevel kapcsolatban szeretnek kerdezni. azt vettem eszre hogy barhogy tisztitom, az uveg belsehe foltos marad, de annyira hogy ahogy az ujjam huzom vegig az uvegen, erzem hogy az uveg also resze szep tuszta es sima, fentebb viszont erzem mintha bele lenne egve valami es csak es kizarolag ezen a reszen kormosodik az ajto. tapasztalt mar valaki hasonlot?az uveg lehet hibas vagy raegett vslami?csatolok kepet is, iyyekeztem.lefotozni az uveg foltos reszet.koszonom a tanacsokat
Egy lyukon annyi levegő áramlik át, amennyi nyomáskülönbség van ott.
A nyomáskülönbséget a kémény szívóereje hozza létre.
A kémény szívóerejét befolyásolja a benne lévő füstgáz hőmérséklete, a belső oldalfal érdessége és hőmérséklete (hőszigteltség), a kémény belső térfogata (magassága), stb.
Ezen felül kis tűnek kevés levegő kell, nagy tűzhöz sok levegő kell.
Tehát lehet, hogy az a levegő-lyuk a kályhádon nagyon kevés , de lehet annyira sok is, hogy csökkenteni kell a tolókával.
"De mióta visszaszorították ezt a túlterjeszkedő céget"
- egy ravaszul megfogalmazott törvény értelmében egy vállalkozás székhelye nem mentesül a kötelező kéménysprés alól ÉS minden olyan családi ház vállalati székhelynek minősül, ahol egyéni vállalkozó lakik
- kb minden harmadik házban lakik egyéni vállalkozó
- a kéményseprők tavaly a díjaikat háromszorosára emelték
...tehát végeredményben az állam gondoskodott arról, hogy a bevételül ne csökkenjen, sőt a nyereségük durván megemelkedett, mert azóta harmad annyi ház után (harmad annyi kéményseprő megfizetésével) van ugyanannyi bevételük. Tehát eddig minden ház fizetett évente 3000 Ft "kéményadót", tavaly óta csak minden harmadik ház fizet évente 10 ezret (mert valamelyik családtagnak van valamilyen vállalkozói engedélye, tehát az állampolgár-barát törvény értelmében az a ház egy vállalati székház).
Erre nem mondanám, hogy olyan nagyon visszaszorították volna a kéményseprőket.
Korábban volt olyan hogy használaton kívüli helyezési eljárás. Anno a mindentudó /mindent akaró kéményseprők kényszerítették ki a lakosságtól... természetesen jó pénzért.
A lényege az volt hogy felül beton fedlappal kellett ellátni a kitorkolást, bent a becsatlakozásokat befalazni.
De mióta visszaszorították ezt a túlterjeszkedő céget, nem foglalkozik vele senki.
Az a kémény nagyon sokáig állni fog.
Ha nagyon akarod védeni az eső elől, dupla fedlappal feded. Pl. kettő cserép azt már nem viszi el a szél.
Az eső beesésről. tény hogy mindenféle kéménybe beesik az eső. csakhogy az eső előbb utóbb a kémény belső falán köt ki, tehát ritkán ér a fenekére. A faláról pedig kiszárad... a téglakéményeknél. A lemezt kéménynél, mivel az nem szívja a nedveséget lejuthat a fékekre.
nagyjából úgy ahogy a házak külső falainál. ráesik az eső, beszívja majd kiszárad.
A kémény és a ház falának természetesen fagyállónak kell lenni, különben a fagy mindent rombol/errodál..
Most ideiglenesen egy Servant nevű, 8 kW-os kályhával fűtök.
Levegőellátásnak csak két kis, 50 ft-os méretű lyuk van, előtte egy tolattyú, azzal nyitható-zárható.
Elég az neki? Ha rácsukom az ajtót, hallom ahogy elkezd bent süvíteni a szél, mintha fulladozna. Ha kinyitom valamelyik ajtót, és mellékcsukom a kilincsnek, akkor szebben ég.
- a kéményseprő hibásnak (eltömődöttnek) látja a kéményedet
- a takarásod viharos időben lerepülve életveszélyt jelent 100 méteres körzetben :)
Egyébként egy helyesen megcsinált kéménynek nem lesz semmi baja letakarás nélkül sem.
Én nem takarnám, hanem sürgősen lebontanám tövig, nem ragaszkodnék egy kihasználatlan, vacak hőszigeteletlen kéményhez. Ha később mégis akarnék kályhát/kandallót, akkor ahhoz vennék egy korszerű hőszigetelt kéményt.
A kémény viszont MINDENKÉPPEN dokumentált legyen, mert ha a kéményseprőnek nem tudsz felmutatni egy hivatalos tanúsítványt a kéményedről, akkor a kéményseprő nem fogja elfogadni a kéményedet és megtiltja a kályhád használatát. Mert a jelenleg érvényes szabályok szerint hivatalos tanúsítvány nélkül a kéményed nem kémény, csak kéménynek látszó tárgy, amit tilos füstgáz elvezetésére használni.
Köszönöm a válaszokat; jobban utánanéztem, bizony szigetelt kémény lesz.
Több helyről kértem ajánlatot és a legmagasabb több mint kétszeres áron futott annál, amit elfogadtam.
Viszont a mester nem dokumentált: se email, se egyéb írott anyaga nincs, csak felmért és telefonon adott árat és telefonon legtöbbször elérhetetlen. Gondoltam fele ár az nem szigetelt; elértem telefonon; megnyugtatott: szigetelt.
Te nem az eladóról vásároltál, hanem az eladót alkalmazó cégtől.
A te félrevezetésed (=csalás) anyagi haszna is a cégnél jelentkezett.
Neked nem feladatod annak eldöntése sem, hogy a téged félrevezető eladó magától volt hülye, vagy a cég nyomására/utasítására vezetett félre téged, te a kereskedő céget pereled be.
A per hatására a cég
- vagy többé nem alkalmaz hülyét
- vagy többé nem buzdítja/utasítja csalásra az eladóit.
Ezen az oldalon van mindegyik fajtából: valódi páraáteresztő, egyértelműen párazáró és olyan (párazáró/fékező) tetőfóliák, amit egyesek megpróbálnak saját szája ízük szerint értelmezni /belemagyarázni :)
A komoly fóliáknak létezik típusmegnevezése és gyártói leírása. Abban egyértelműen meg van adva a fólia páraáteresztő / párazáró képessége (tehát a fólia Sd és/vagy μ értéke). Ahol nincs megadva vagy nem tudjuk, azt mindet automatikusan párazárónak kéne tekinteni.
"Ugyan azt a fóliát párazáróként és pára áteresztőként akarta a jóember eladni."
Egyszer majd valaki kifizettet vele egy födém- vagy tetőcserét (pl vizesedés miatt korhadó gerendák) és attól kezdve majd meggondolja a vevők átcseszését.
Pár éve vásárolni szerettem volna pára áteresztő fóliát. A kereskedő segéd mondja ,hogy van olyan ok. Majd a társam mellettem pedig párazárót kért volna , az is van.
Ugyan azt a fóliát párazáróként és pára áteresztőként akarta a jóember eladni.
Olyan fóliát tudtommal nem gyártanak, aminek gyári jellemzői között szerepel a "légáteresztő" kifejezés.
Léteznek "párzáró", "párafékező" és "páraáteresztő" fóliák.
És léteznek olyan fóliák, amire ráfogják, hogy páraáteresztő (pl hogy drágábban tudják eladni), a valójában viszont nem az.
Szóval érdekelne, hogy pontosan milyen fóliát nevezel légáteresztőnek.
"A tetőcserepek alatt a lécezésen kívül nincs semmi .... a deszkázás széldeszkákból készült, nem illeszkednek szorosan egymáshoz"
Ez így megfelelőnek tűnik: szerintem elégséges kiszellőzést tesz lehetővé.
Ha felszeded a deszkát, akkor nézd meg, hogy a fólia felszínén nincs-e nyoma néhai víztócsáknak. Némelyik tető csepeg belül eső idején, vagy a szél behordja a havat.
"Ha megbontom, szívesen jelentkezek újra akár képekkel,vagy videóval, ha van rá igény."
Igen, ez egy lehetőség a történtekre. A felső fólia légáteresztő nálam, a deszkázás széldeszkákból készült, nem illeszkednek szorosan egymáshoz. A tetőcserepek alatt a lécezésen kívül nincs semmi. A gerendák és a deszkák száraznak tűntek. Ha megbontom, szívesen jelentkezek újra akár képekkel,vagy videóval, ha van rá igény.
"6 m szerelt kéményt építenek áprilisban, szigetelés nélkül."
Nem létezik kémény szigetelés nélkül, a boltban kizárólag hőszigetelt szerelt kéményeket árusítanak (sajnos, mert én is akartam hőszigetelés nélküli kéményt vásárolni)
"nem fog- e problémát jelenteni az erős hideg a begyújtásnál illetve a kondenzáció nem lehet majd probléma"
Nem fog problémát jelenteni:
- egyrészt azért, mert új kémény csak hőszigetelt lehet
- másrészt azért, mert a kémény belső fala kizárólag saválló anyagból lehet
- a kémény koromzsák alján lesz egy kis kiálló cső,ott fog kicsöpögni az a kevés kondenzáció
Aki a felső fóliát kitalálta oda, az rohadtul kicseszett veled.
- A lakásból alulról a hőszigetelésbe bejutó pára felül el akart távozni a külvilágba, de a felső (párazáró) fólia ezt megakadályozta.
- Mivel ez a felső fólia egész télen jéghideg, ezért a nekiütköző pára lehűlt, folyékony vízzé csapódott ki a fólia alján.
- Ez a víz folyamatosan csepegett lefelé a gyapotra, lucskossá téve azt.
Ha ezek után sem érted, hogy mi történt, akkor fogj egy darab szép egészséges 25 centi vastag üveggyapotot és tedd ki az esőbe vagy tartsd a zuhany alá :)
Így terjednek azok a városi legendák, hogy az üveggyapot szar, mert néhány év alatt "magától" összeesik. Érdekes, nekem a legolcsóbb, legszarabb üveggyapot sem lapult semennyit tíz év alatt sem.
- szedd fel a deszkát,
- alóla a fóliát dobd el a francba (aki javasolta oda, azt meg küldd el a francba)
- nézd át a gerendákat (ütögesd/szurkáld meg minél több helyen), hogy a több évnyi nedvesítéstől nem-e lett valamelyik annyira korhadt, hogy a födém bármelyik pillanatban a fejedre szakadhat
- új gyapottal töltsd fel színültig az üregeket (a régi gyapot maradhat, annyival kevesebbet kell költened)
- tedd vissza a deszkákat DE KÖZÖTTÜK LÉGRÉSEKKEL, hogy az üveggyapot hőszigetelés hideg oldala (teteje) folyamatosan kiválóan szellőzni tudjon a külvilág felé (remélem, deszka alatt valóban 10-15 centi széles deszkákat értesz és nem hatalmas OSB lapokat)
- ilyen elcseszett hőszigetelés esetén azt is feltételezem, hogy maga a padlástér is légmentesen körül van fóliázva (ott is csorog a víz mindenről): gondoskodj a padlástér folyamatos kitűnő átszellőzéséről (a padlás levegője folyamatosan cserélődjön a külvilággal).
Aha, lehet. Kicsit konkrétabban is leírhatnád, hogy mi okozta a tömörödést. Hátha tanulnánk is belőle. A fölötte lévő impregnált fólia? Vagy a deszka ami hozzá sem ért? Esetleg a tudat, hogy nagyon ritkán járkáltunk felette? :o)
A leendő szigetelést tervező szakember szerint túl laza szerkezetű (vagyis túl olcsó, tekercsben kapható) gyapot került beépítésre, ami képes a legkisebb környezeti hatásra is saját súlyától tömörödni. Ilyen hatás lehet pl. az utca forgalma. Ő is találkozott már hasonló esetekkel.
A lényeg: vízszintes felületnél is érvényes, hogy minél nagyobb testsűrűségű szálas takarmány kerüljön beépítésre. Szerintem.
Egy 3-8 kW-os kandallókályhához 150 mm-es, 6 m szerelt kéményt építenek áprilisban, szigetelés nélkül.
A kémény a ház külső oldalán a szabadban fut majd és arra gondoltam az eddigi hozzászólások alapján, hogy nem fog- e problémát jelenteni az erős hideg a begyújtásnál illetve a kondenzáció nem lehet majd probléma a későbbiekben.
Nálam is fa födémszerkezet van. A rétegrend a lakótér felől nézve: gerenda, colos deszka, párazáró fólia, 25cm üveggyapot paplan, fólia, deszka (járható padlás). A deszkák nem csak úgy a paplanra vannak fektetve, párnafák támaszkodnak a gerendákra, azokhoz vannak rögzítve. Ezt 12 éve eszkábáltuk össze. Ősszel megbontottam a padlástér felől, hogy szemrevételezzem a szigetelés állapotát, gyanús volt nekem valami. Azt tapasztaltam, hogy a gyapot vastagsága kb. felére csökkent. Tavasszal - mikor készíttetem a külső szigetelést - ez is cserélve lesz. Szakember javaslatára lépésálló szigetelőlapokat rakunk le x cm. vastagságban. (Otthon vannak a tervek, nem emléxem a pontos adatokra.)
Egy szó mint száz, nekem az a tapasztalatom, hogy az üveggyapot nem eléggé időtálló. Máshol is tapasztaltam ilyen tömörödést az üveggyapotnál, de ott ráfogtam a rezonanciára.
"arra jutottam, hogy rohadt nagy baromság puffertartályt szereltetnem, ameddig nincs rendben a ház szigetelése."
Átlagos magyar gondolatmenet:
1: mahasok a gázszámlám, ősrég gázfűtésem van radiátorokkal, költök két milliót olcsón üzemeltethető fatüzeléses rendszerre
2: 70%-ra csökkent a gázszámlám, költök gyorsan még két milliót ablakcserére és hőszigetelésre
3: 50%-ra csökkent a gázszámlám, vidám vagyok :)
Ugyanez Mekk Elek baráti körében:
1: marhasok a gázszámlám, ősrégi a gázfűtésem, megkérdezem ezt a hülyét, hogy szerinte micsináljak
2: ennek a hülyének a javaslatai alapján költök 1,2 milliót hőszigetelésre.
3: 40%-ra csökkent a gázszámlám (a régi szar gázkazános fűtésrendszerrel), ezután hülye leszek egy fillért is másmilyen fűtésre vagy bármi egyéb energetikára költeni, a többi pénzből befizetek egy világkörüli útra.
:)
Ennyit mára arról, hogy a fatüzelés a legolcsóbb :)
További részletekért (és millió egyéb okosságért) olvasd vissza a (HŐ)Szigetelések topicot jó néhány hónapra/évre :)
"milyen vastagságú üveggyapottal érdemes foglalkozni?"
Szobahőmérsékletű mennyezet esetén a födémre 20 centit javasolnék szegény helyen, de ha van egy kis pézed, akkor legyen 30 centi.
Mennyezetfűtés és kályhából/kandallóból mennyezetre felszálló forró levegő esetén szerintem 30 centi az alsó határ, de még 40 centi se túl sok (az igazi passzívházak nagy részénél a födém hőszigetelés 40 centitől indul :)
Persze nem kell rám hallgatni, én csak egy hülye vagyok, aki nem ért se a fizikához, se az enegetikához.
Még valami: Van egy olyan "szoba" rész, ami most nincs használva. A mennyezet hagyományos: fagerenda, deszka rajta. Ide is üveggyapotot tervezek. Valami szerintem mindenképp kellene alá.
Átgondoltam ezt az egészet és - köszönhetően a hozzászólásaitoknak is - arra jutottam, hogy rohadt nagy baromság puffertartályt szereltetnem, ameddig nincs rendben a ház szigetelése.
Jó, nektek biztos evidens gondolat ez de nekem csak most esett le.
M. Elek stílusban: Gratulálok! Fűtsed csak az utcát még melegebbre ! :-)))
kérdés:
- milyen vastagságú üveggyapottal érdemes foglalkozni?
Voltam olyan házban, ahol a tulaj büszkén mondta, hogy nála falfűtés van, miközben alig látszott a fal a képektől, a falra szorosan rátolt könyvespolcoktól és szekrényektől. Gratuláltam neki, hogy új szintre emelte az "adtál a szarnak egy pofont" mondást, mert ő 1+2 pofont is adott neki :)
- egyrészt kiválasztotta a leggyengébben hőszigetelt felületet (a falakat) és azokat kezdte melegíteni (hőveszteség a külvilág felé),
- másrészt a bútorokkal+képekkel ügyesen megakadályozta, hogy a felmelegített fal képes legen 1: a lakáslevegőt hatékonyan felmelegíteni 2: hősugárzással az ott tartózkodók hőérzetét javítani.
Sokan óckodnak tőle, de valószínűleg mindenki hazudik, aki azt állítja, hogy megharapta őt az üveggyapot, vagy elkapta tőle a bubópestist. Vagy esetleg valami más miatt óckdsz tőle?
"Többször akarom használni a padlást is."
Ez így rohadt homályos.
- évente kétszer el szeretnél jutni a feljárótól a kémény tisztítónyílásáig?
- hajlandó vagy a legegyszerűbb üveggyapotos hőszigetelésnél 100-150 ezer forinttal többet költeni a padláson egy rakodó felület kialakítására, csak azért, hogy azután ott tárolhasd a kb 5 ezer forint összértékű kincseidet?
- esetleg más célból?
"Kőzetgyapot esetleg?"
Azonos hőszigetelési jóság esetén a kőzetgyapotnak az a fő előnye, hogy kb kétszer-háromszor annyiba kerül mint az üveggyapot. Ha túl sok a felesleges pénzed, akkor szerintem inkább menj el világkörüli útra vagy vásárolj festményeket.
A belső hungarocell hőszigetelés hidegre (akár jóval fagypont alá) hagyja lehűlni az egész födémedet, azt viszont nem akadályozza meg, hogy a lakáslevegő párája odajusson a jéghideg födémhez. A pára lehűlve és kicsapódva folyékony víz lesz (penészedés, gombásodás, fa korhadás, födém fejedre szakadás) nagy hideg esetén a vzből jég lesz (táguló jégkristályok extra roncsoló hatása).
Hőt szigetelni KÍVÜLRŐL tessék, hogy a fal/födém meleg, tehát száraz lehessen.
Ha a kémény magasságát és a vakolat színét is belevenném, az nagyon megbonyolítaná a számolást, viszont semennyit sem pontosítana a végeredményen :) A viccet félretéve: az összes egyszerűsített energetikai számítás négyzetméter alapon történik nagyon rég óta. Ki van próbálva, működik.
"Korábban azt olvastam és itt is hangoztatták, hogy a
hőigény az a mínusz 15 foknál szükséges fűtési teljesítmény."
Egy ház MAXIMÁLIS PILLANATNYI hőigényét valóban -15 fokra szokás megállapítani.
"a passzív házaknál ez 15 kWó/nm/év."
Egy passzívház EGÉSZ ÉVES, egy négyzetméterre eső (fajlagos) hőigénye valóban nem lehet több 15 kWh-nál. Ennyi a hivatalos passzívház határérték.
"Az 50nm-es passzívház évi energia fogyasztása 50 x 15 az 750 kWó,"
Általában az energia fogyasztásban benne van a TV és a világítás, de ha csak fűtési energia igényre gondolsz akkor ez így van.
"83 m3 gáz"
83 m3 gázból az egyik fűtésrendszer akár 850 kWh hőt is elő tud állítani, de láttam olyan családi házat is, ahol ennyi gáz elégetéséből valószínűleg még 400 kWh hő sem jutott a lakásba. Tehát a "hány literes házad van" jellegű marhaságokat inkább hagyjuk meg a fizikából felmentett újságíróknak ;)
"amikor még nem voltak ezek a fogalmak, pl. egy rosszul szigetelt ház fajlagos tüzelő értékét q/ nm -ben adták meg."
Ha azt szeretnéd, hogy minden energetikai számítás egy hatalmas szívás legyen, akkor a fűtésigény mértékegysége számodra lehet akár megajoule / négyzetláb, vagy kilófa / négyszögöl is :) én inkább maradnék a kWh/m2-nél.
Azt azért megindokolhatnád , hogy miért csak az alapterületet veszed alapul ?
Korábban azt olvastam és itt is hangoztatták, hogy a
hőigény az a mínusz 15 foknál szükséges fűtési teljesítmény.
Aztán van az un. fajlagos hőigény ez pedig a z évi fűtési energia nm-re vetítve.
a passzív házaknál ez 15 kWó/nm/év.
Tehát az ép szerkezettől függ mind a kettő, de a fajlagos hőigénye egy 50 nm -es háznak és egy 300 nm -es háznak lehet azonos. Az 50nm-es passzívház
évi energia fogyasztása 50 x 15 az 750 kWó, ami pl. 83 m3 gáz,
a 300 nm -esé pedig 4500 kWó, ami 500 m3 /év.
Valamikor nagyon régen amikor még nem voltak ezek a fogalmak, pl. egy rosszul szigetelt ház fajlagos tüzelő értékét q/ nm -ben adták meg.
Pl az mondták hogy 1 q/m2 tüzelő kell. Az illető megvásárolt a 80 nm -es házhoz 80 q tüzelőt és azt 1 vagy kettő cs. kályhában és a sparheltba elégette.
Ha maradt, akkor jó volt a háza ha nem, akkor nem eléggé ( természetese függött ez még egyéb körülményektől is, de azt most ne vegyük terítékre )
Legalább a födémre tegyél minél vastagabb hőszigetelést (az üveggyapot olcsó anyag).
Fatüzelés esetén a forró kályháról a forró levegő először a mennyezetre indul, ahol a hőszigeteletlen födém egyből le is nyúlja a hő jelentős részét, tehát ha nincs a padlás alja durván hőszigetelve, akkor a fűtéspénzed jelentős részének csak a padláson élő egércsalád örül.
Passzívház maximális hőigénye (tehát amikor odakint -15 fok van) 10 W/m2. Hőszigeteletlen családi ház (pl kádár-kocka) maximális hőigénye 200 watt felett van (lehet akár 300 watt is).
9100 watt / 75 m2 = 121 W/m2
Ha a házad nincs hőszigetelve, akkor ezt a 121 wattot túl optimistának érzem, reálisabb lenne a 15 kW-os max. hőigény a 9,1 helyett.
Van egy rakás meleg vized a pufferben és van egy keringető szivattyúd, ami mondjuk úgy van beállítva, hogy 30 fokos tartály felett hajlandó dolgozni (az alatt nincs értelme).
Egy m3 víz fokonként durván 1 kWh hőt tárol. Valójában többet, de úgyis lesznek veszteségeid: pl alig akad annyira okos ember, aki a pufferjét a hőszigetelő burkon BELÜLRE helyezi el. Mindenki kiteszi a jéghideg garázsba/pincébe/stb, majd azon sír, hogy milyen sokba kerül a fűtés :)
Ha az 1 m3 pufferedet 30-ról mondjuk 70 fokosra felfűtöd, akkor 40 kWh hőmenyiséget tettél bele a pufferbe, ebből tud gazdálkodni a termosztát+radiátorok.
A legjobb és a legszarabb hőszigetelésű családi házak egy négyzetméterre eső hőigénye között több, mint hússzoros a különbség. Ráadásul nálad még a négyzetmétert sem tudjuk, létezik 40 m2-es családi ház és létezik 300 m2-is.
Tehát hússzoros szórás a hőszigetelésben, plusz hatszoros szórás a lakás méretében az az jelenti, a legkevésbé hőigényes ÉS kicsi és a leginkább hőigényes ÉS nagy lakás között 240-szeres a hőigény különbség. Plusz van enyhe téli nap és van durva hideg is, ami ezt a számot tovább szorozza.
Ehhez képest mennyire pontosan várod el tőlem, hogy szerintem hány órára lesz elegendő a pufferben lévő 40 kWh hőmennyiség? :)
Az 1000 literes pufferedbe berakott 40 kWh hőmennyiség átlagos téli időben egy 100 m2-es szuper passzívházat 100 órán át tud kifűteni, egy 100 m2-es hőszigeteletlen kádárkockát kb 4-5 órán keresztül. Az év leghidegebb napjain ezek az idők akár a felére is csökkennek.
Mivel a te házad méretéről, hőszigeteltségéről, tehát a ház hőigényéről semmi sem tudunk, ezért neked kell elhelyezned azt valahová a szuper passzívház és a hőszigeteletlen kádárkocka között.
Pl abban az esetben, ha 100 m2-es a hőszigetelt terület, akkor csak annyit mondhatok biztosan, hogy az 1000 literes puffer segítségével áthidalható idő valahol 3 és 100 óra között lesz.
Elégtelen adatból sajnos nem lehet ennél pontosabban saccolni.
Igen, gondoltam a külső szigetelésre is, teljesen igazad van. Az a probléma, hogy ez egy 1930-as években épült ház és annyira szeretem a homlokzatát, stílusát, hogy nem tudom elképzelni, hogyan lehet ezt úgy beburkolni, hogy megmaradjon. Rengeteg kiszögellés, párkány ... nem tartom megvalósíthatónak. Ezért "eröltetem" a puffer kérdést.
Már pedzegettem itt, hogy nagyon nézegetem a puffertartályokat.
Az elképzelésemről szeretnék véleményt kérni:
Kiindulásként feltételezzük - Mekk Elek :-) -, hogy nincs lehetőség elektromos fűtésre a következő probléma megoldására:
Tehát:
- idro 30 vizeskandalló
- kb. 75 nm a ház
- nyílászárók közepesek de nem cserélhetőek - anyagi szempontok miatt -.
- az idro 30, radiátorokkal fel tudja fűteni a házat -10c-ben is de mindenképp el kell valahogy nyújtani a fűtési időt az éjszakai
órákban mivel reggelre nagyon hideg van.
Ezt kellene megoldani jövő télre. Itt jönne be a képbe a puffer.
Mekk Elek köszönöm az eddigi tanácsokat - is -, de most - amennyiben megtisztelsz a hozzászólásoddal - ne arra koncentrálj, hogy miért szar ez az egész így, hanem, hogy hogyan tudnám megoldani a problémát :-) ( na ez egy szép mondat volt :-) )
Nos a fő kérdésem:
- Amennyiben beruháznék egy 1000 literes pufferbe, szerintetek megoldódna a problémám?
- Kifejezhető "órában" egy megfelelőén felfűtött 1000 literes puffer "teljesítménye"?
( tehát meg lehet mondani hozzávetőlegesen, hogy mennyivel tudnám kitolni a fűtési időt amennyiben beszereznék egy
A benne lévő pára harmatpontja 55-60 fok, tehát a füstgázból víz csapódik ki MINDEN FELÜLETEN ami ennél hidegebb.
Ez a víz ráadásul enyhén savas,
tehát
- minden 60 fokosnál hidegebb, füstgázzal érintkező vasat folyamatosan sav mar,
- és minden 60 fokosnál hidegebb, füstgázzal érintkező habarcsból folyamatosan sav eszi ki a meszet.
Persze ez a sav nem túl tömény, ráadásul a vas hőmérsékletének emelkedésével csökken a kicsapódó víz mennyisége is tehát lehet, hogy a 40 fokos hátfalú kandallód talán csak 20-30 (esetleg 50) év múlva fog a savasvizes kezelés miatt kilyukadni.
Ha a tüzet fojtogatva (levegő elfojtással) próbálod elnyújtani az égést, akkor a füst sok elégetlen fagázt is fog tartalmazni, ekkor a fent említett vízkicsapódás közben kátrány is fog megjelenni a hideg felületeken, ami igaz, hogy rontja hőátadást, de a kátrány egy kis időre megvédi a vasat a savas kezeléstől :)
Nem, nem érted. 55-57 fok körül és alatt a tűz/füst közelében lévő fém felületeken kicsapódik a víz. A keletkezett kátrány szigeteli a hőátadó felületet (1mm -> -10%) és ha olyan fémből van, ami rozsdásodni képes (pl. öntöttvas, hengerelt acél) a meleg nedves környezet miatt rohadásnak indul. Az öntöttvas később, a lemez viszonylag hamar kilyukadhat (1-2-3 év). A kémény, ha nem bélelt, elázik, amikor nem fűtesz szétfagy. Bónuszként a lecsapódás kátrányos lé formájában szivárog végig a kéményen, majd a falon átütve büdösít mindenhol, ahol a kémény elhalad. Javítása csak bontással és újraépítéssel lehetséges.
Eddig a hosszú és középtávú veszélyek. A rövidtávú pedig az, hogy az alacsony fém felület ill. folyamatos pára lecsapódás miatt a tűztér hőmérséklete túl alacsony, ezért a tűz nem ég hatékonyan. A fa nagyrészt gáz formájában ég el, a gázosodáshoz magas hőmérsékletre van szüksége, a gázok még melegen is nehezen keverednek a levegő oxigénjével, viszont anélkül nem vagy csak részben égnek el. Ebből következik, hogy az alacsony tűztér hőmérséklet elégetlen fagázokat eredményez, azaz gázosítod a fát, majd kiengeded a kéményen, ami egyrészt környezetszennyező, másrészt nagyon pazarló fűtési mód. A vizes fával és/vagy fojtogatva tüzelők is ezt csinálják, bár nem biztos, hogy tudnak a hátteréről (valszeg meg sem értik).
Ha folyamatosan alacsony hőmérsékleten hajtod az I30-at, sokba lesz a fűtés ás szétrohad a betét.
Amit tehetsz: kazánvédő szelep a min. hőmérséklet biztosításához: 55 fokos ESBE VTC szelepet tennék megfelelő méretben. Ha nem akarsz a végén túl sok meleget hagyni a kandallóban (30l mindössze, mennyi energia az?), akkor csinálhatsz egy bypass ágat, amivel a szeleptől függetlenül, a keringető el tudja vinni a meleget a kandallóból, szóval akár 35-40 fokig is kiürítheted a kandallót. Ha azzal még tudsz fűteni egyáltalán. Ez csak a végén érvényes, amikor már nincs láng, gázosodás, csak parázs!
Nekem 45 fokos a visszatérő és 45-nél állítom le a keringetést. Nálam viszont a leghidegebb víz (visszatérő) egy samott/tűzálló beton héj mögé érkezik, nem tud semmi lecsapódni.
A füstöt visszahűteni azért nem szabad, hogy meglegyen a megfelelő kéményhatás és ha nem szigetelt ill. saválló a kéményed, elkerüld a lecsapódást. Ha nagyobb átmérőjű és/vagy magasabb a kéményed, ha bélelt és/vagy szigetelt akkor jobban lehűtheted a füstöt, bár egy gyári betétnél, ráadásul egyolyannál, ahol a füst nem ad le hőt, nem látom veszélyét a füst túlhűtésének.
Tévedsz. Ez pont, hogy nem egy csilliókba kerülő gyári megoldás, hanem egy hobbi kályha. Bárki, akinek van egy pici ezermester vénája, meg tud csinálni egy ilyen vagy hasonló, ügyesen kivitelezett rendszert. Csak gondolkodni kell és a részeredmények függvényében változtatni. Akár minden évben. Egyáltalán nem egy lehetetlen valami.
Apropó. Idén még nem sokat csiszoltam. Csak beraktam egy hasábtartót, ami inkább optikai tuning és biztonsági funkciója van, bár a levegő oldali teljesítmény csökkent így a víz oldal javára mert feljebb ég a tűz.
"Csak azt akartam jelezni, hogy házi körülmények között sem lehetetlen a fával jó eredményt elérni."
Én megfizethető árú bolti termékekről beszéltem,
te meg egy éveken át bővíthetett hatalmas egyedi fűtőrendszerről beszélsz, mint "bárki által könnyen elérhető" hatásfokról.
Ha a vele eltöltött munkaóráidat is forintosítjuk, akkor neked az a kandalló valószínűleg több millió forintodba van, ne hasonlítsd össze egy két-háromszáz ezer forintos bolti kályhával elérhető hatásfokkal.
Nem figyeltél Mekk. A hőcserélő felület bruttó 4m2, aminek egy része tűzálló betonnal burkolt, de a közvetlen felület is 2,5m2. Ha vízoldalon mérek 2+kWh-t, akkor a szumma 3 nagyon nem elrugaszkodott becslés...
Tudok tüzelni is, most éppen ilyen nálam egy be/újragyujtás:
Csak azt akartam jelezni, hogy házi körülmények között sem lehetetlen a fával jó eredményt elérni. Persze kell hozzá némi kisérletező szándék, idő, valamennyi pénz és szakadatlan fejleszteni akarás.
Mint optimista, úgy számolhatsz akár 4 kilowattórával is :)
de mint realista valószínűleg csalódni fogsz, ha 2,5 kWh fölé mész.
Én régebben mindig 2,5 kWh-t tekintettem átlagember+átlaghályha számára könnyen eléehetőnek,
de ezen a télen végeztem néhány kísérletet és most ott tartok, hogy mindenki gyanús, akinek egyszerű átlagos fűtőkészüléke van és mégis 2 kWh/kg feletti értékkel számol. Tehát ha az átlagosnál komolyabb hőcseréőjű kályhád van, akkor a 2,5 elfogadható, de aki 3 kWh-ról (pláne még többről) beszél, annak vagy nagyon-nagyon szuper kályhája van ÉS profi tűzmester is, vagy kinevetem.
Mint optimista, én számolhatok 3kWh/kg-mal? Csak azért, mert vízre mérve is 2kWh felett van és jelentősen fűt levegőre is. Mondjuk a fa jó száraz (mérve jóval 20% alatt), 3 féle levegővel, előmelegítővel és fagáz-utánégetővel vagyok felszerelve, valamint van némi tüzelési tapasztalatom is.
Pontosan. A vizet/lecsapódást kizárni sokkal nehezebb, mint a kifüstölést elkerülni. Nekem ráadásul a béléscső rá is van építve a tűztérre, azaz sajnos "öntisztuló", nincs koromzsák. Ne kérdezzétek. Így csinálták a szakik. A beverő eső is lefolyik a tűztérig. Főleg nyáron. Persze a csöveken lévő irányjelzést is figyelmen kívül hagyták az építők ezért az első szezon után szét kellett bontanom és megfordítanom a csöveket. Meg lecsiszoltam a csövek külsejét is. Vacak egy meló volt. 5m cső. Kifüstölés azóta sincs és most már a kormos lé sem folyik ki, ég rá...
"- elkezdek fűteni.... és amikor az elsődleges körben elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe.
Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?
Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?
Amennyiben igen: ezek a szelepek jellemzően mikor nyitnak? / Celsius /"
Kazánvédő vagy puffertöltő szelepnek hívják. 45-50-55-60-... nyitási hőfokúak általában. Keress rá az ESBE VTC sorozatra pl.! Neked a kandalló megóvásához kb. 55 fokos szelep kellene, a puffer töltéséhez meg kb. 80-as.
A jelentős hőtároló tömeg véleményem szerint alap kéne, hogy legyen. Az elég jól ki tudja símítani a hőingadozást (persze marad valamennyi). De a hőt úgy helyes kinyerni a füstgázból, hogy előtte a lehető legjobb hatásfokkal előállítjuk, és a szükséges minimumot engedjük el. Az meg, hogy a kandalló előtt melegebb van, nagyon is rendben van, én pl. azért ülök oda estefele, ha a macskák engedik...
Itt eredendően az alap koncepció az, hogy azért nyújtják el az égést, hogy a klasszikus "kandallóbetegséget" elkerüljék: azaz hirtelen vagy nagy meleg, aztán leég, és egy óramúlva hideg van.
Bevallom, én nem próbáltam, egyrészt mert jól szigetelt a lakás (ilyen időben 1-1.5 fokot hűl éjszaka), acsalád szereti az egyenletes meleget (éjjel temperál a gáz), és nincsen túlméretezve a betét, azaz nem kell folytanom, hogy kellemes meleg legyen.
Nos, érdekes, sőt szellemes megoldás egyfelől, lehet automatikus szabályozásnak nevezni, de ezúttal is csak a levegőellátás mennyiségi változtatásával valósul ez meg. Ez a megoldás nem garantálja az éghető gázok mennyiségéhez igazodó levegőellátást, sőt. Annyit tesz csupán, hogy ha fokozódik a huzat, korlátozza az égéslevegőt. Pedig ha a huzat nagy fogadni lehet rá, hogy jó sok fagáz szabadul ki. Tehát először odaadja a levegőt, fokozódik az égés, nő a huzat, erre szépen elveszi az éltető levegőt a tűztől, ami persze ezáltal azonnal kisebbé válik, de éppen ez az éghető gázok keletkezésének az időbeli maximuma, ami csak késéssel fog csillapodni, és a huzat csökkenését követően ad csak levegőt, és kezdődik az egész újra.
Szerintem a helyes megoldás minden esetben a begyújtást követően kis idő múlva (amikor már jól ég a tűz) a primer égéslevegőt csökkenteni (akár elzárni, én ezt teszem), és egyidejűleg megfelelő mennyiségű szekunder levegőt biztosítani a gázok elégéséhez. Az ilyen módon táplált tűz nem fokozódik minden határon túl (mivel nem provokálja a kelleténél több fagáz keletkezését), ugyanakkor megfelelő légfelesleg és gázkeveredés mellett elégeti az összes éghető gázt, és ez a legjobb amit célként kitűzhetünk.
Abban az általam kritizált videóban azt láthatjuk, milyen nagy mennyiségű gázról beszélünk, ami pusztán levegőelvétel miatt nem ég el. A kis teljesítményű tűz következtében a hőmérséklet se adott a jó hatásfokú égéshez.
Véleményem szerint a fatüzelésben az ilyen mértékű szabályozásról le kell mondani. A jó minőségű, magas hőmérsékletű, tiszta égésre jellemző 1-2 órás égési időt követően van még fél óránk, hogy eldöntsük, kell-e még estére két-három hasábot rátenni, az ekkor még jó erőben lévő parázsra.
Tíz tizenkét órára elnyújtani az égést, mindezt azért, hogy másnap ne kelljen gyufa...
Talajszonda/talajkollektor egy cső, ami maga körül (értelemszerűen henger alakban) veszi fel / adja le a hőt. A közvetlenül a cső körül lévő (pl húsz centis átmérőjű) "talaj-henger" hője könnyen+gyorsan hozzáférhető a cső számára, a távolabbi talajszemcsék lassabban, mert a talaj nem túl jó hővezető. És van annyira távoli talajszemcse, aminek a hőtartalmával ebben a fűtési/hűtési szezonban már nem érdemes számolni :) átlagos/értelmes felhasználás és átlagos talaj esetén ezek a talajszemcsék kb 50-70 centire vannak a csövünktől.
Tehát a hőcserélő cső körül képzelj el egy 50-70 centi sugarú talaj-hengert, ami ezen kívül van, az ebben az évben elérhetetlen számunkra :) És ezt a talaj-hengert képzeletben szeleteld 1 köbméteres darabokra, ha a csöved által egy szezon alatt betehető/kivehető hőmennyiséggel szeretnél számolni.
Akkor lehetsz biztos abban, hogy megértetted a fenti mondatok értelmét, ha mostantól kedve hangosan felröhögsz, ahányszor egy meglátsz egy képet egy olyan talajszondáról,
- ahol a csövek túl közel vannak egymáshoz (tehát egyidőben több cső is ugyanabból a talaj-köbméterből próbál dogozni)
- de a szonda/talajkollektor várható hőteljesítményét a cső-méter alapján számolják (parasztvakítják)
néhány kép (hőkosár, energiacölöp, spirálkollektor, stb):
Elek! Köszi a pontos meghatározást, főleg ami a talajköbmétert illeti. Sokat segített. Gondoltam érted a kérdést, de ezek szerint nem. Kicsit konkrétabban: talajszondánál hogyan határozzuk meg a talajköbméterek számát?
De ezek a kérdések minden irányból körül vannak járva a hőszivattyús és kútklímás topic-okban.
"csak kicsit közel van, kb 8 méterre"
Ha
- van sejtésed a talajvíz áramlási irányáról (közeli folyó vagy hegy segíthet),
- ami nem túlságosan lassú (pl a Kiskunság közepén gyakorlatilag áll a talajvíz),
- és soha nem erőlteted meg a vízáramlást (hogy odalenn "rövidzár" alagút alakulhasson ki a két kút között)
akkor 8 méter távolság szerintem akár elég is lehet, tehát az alsó kútba visszaeresztett vizet elhordja az áramlás, tehát abból szerencsés esetben semmi nem jut vissza a szívókútba.
Értelemszerűen a talajvíz folyásiránya szerinti "felső" kútból kell szívni és az "alsó" kútba visszaengedni.
-15-ig ma már minden gép biztonsággal működik, egyesek még -20ban is.
Olyan, hogy EGÉSZ NAP ez alatt lenne a hőmérséklet olyan NINCS.
Olyan meg főleg nincs, hogy napokig/hetekig, az EGÉSZ TÉLENT most nem értelmezném.
Olyan sincs, hogy Hideg volt a levegő és mégis párás. Erről gondoskodik a fizika.
Az 1 kutas rendszered halott ötlet, de már maga a vizes rendszerek is mind rossz ötlet, szépen kikoptak a kínálatból is, mert értelmetlenné vált az esetek 90%-ban.
Először egy kérdés: mi számít talajköbméternek? Tudom, kicsit off, ezért is nem feszegetem ezt a témát. Közben kiderült, hogy a szomszéd telken van egy működő kút ami télen szabad. Oda vissza lehetne csurgatni a vizet csak kicsit közel van, kb 8 méterre. Ez lehet kevés lesz. Hidegebb időben kb 4 kwh a ház fogyasztása.
Nem emlékszel rá, pedig nem volt olyan régen. Vagy felétek nem ilyen volt az idő. Csupa dér volt minden , olvasztás után már azonnal lefagytak a kültérik. Hideg volt a levegő és mégis párás. Az egész tél ilyen volt.
Talajszondák esetén a tartósan (egész szezonon át) kivehető/betehető hőmennyiség talaj-köbméterenként 20-50 watt.
"egy jó szivattyú egy jó kútból simán kivesz 4 m3 vizet"
Viszont van olyan kút, amibe ugyanaz a szivattyú nem képes visszanyomni azt a vizet ugyanannyi idő alatt. Akár NAGYON aszimmetrikus is lehet az ütemezés: pl 1 óra szivattyúzás és 5 óra visszanyomás.
Valamiért mégis kattog az agyam ezen a dolgon. Olyan lenne mint egy talajszonda. Ott a szonda külső palástja a hőfelvevő felület, ami belülről még hűtve is van egy kicsit. Ebben az esetben pedig szétnyomjuk egy jópár résbe azt a 3-4 m3 vizet, az mekkora felület lehet? Ideje is lenne visszamelegedni, mert egy jó szivattyú egy jó kútból simán kivesz 4 m3 vizet , a ház hőigénye pedig 4 kwh óránként, vagyis ha 4 C fokot tudunk belőle kivenni akkor van ideje visszamelegedni ott lent. Energiamérlege pedig : egy ilyen szivatttyú cirka 1100 wattos, 4 m3 víz 4 fokkal hűtve 16 kwh energia durván számolva is. Vagyis érdemes lenne kipróbálni szerintem. Hogy miért nem levegős gép az udvara? Abban maradtunk, hogy a levegő- vízes gépek valamiért drágák. Meg emlékeztek-e még a 2016-17-es télre? Én azt nem fogom elfelejteni!! Mi arra a garancia, hogy nem lesz megint? Lehet egy próbát megérne ez az ötlet. Olcsóbb, mint egy szondát fúratni és általában minden kertben van ilyen kút itt felénk.
Van igazságod, köszi a választ. Azért itt írtátok, hogy ha már vizes az egyik oldal, akkor nagyon megdrágul egy hőszipka, nem tudni miért. Az egyszerű villanyos kütyü ki lett próbálva, 100 kwh/nap lett 37 forintjával. Kicsit sokallták. Ezért gondoltam, hogy a pincében így meg lehetne oldani az egészet. Elekkel sem értek teljesen egyet. Ha szívjuk a kútból a vizet akkor ott nem gondolnám hogy millimétereket mozog a víz óránként. Ott vékony erekben mozog a víz, gondolom, akkor viszont egy 3 m3/h mennyiségnél mozogni kell neki. Szerintem, persze ezt is ki kéne próbálni.
"már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik"
Odahívnál egy hőkamerást, ő mutatna még tízet :)
Mondjuk a kályha forró levegője felszáll a mennyezetre, ott szétterül és a drágán előállított hő felét villámgyorsan leadja a szarul hőszigetelt mennyezeten (és körben a jéghideg beton koszorún) át a külvilágnak. Neked a hő maradékából kell megoldanod a lakás fűtését :)
"elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe. Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?"
Alap, hogy a füstgáz (persze az első perceket leszámítva) sehol ne érintkezzen 60 fokosnál alacsonyabb hőmérsékletű felülettel, tehát a vízforgatás semmiképpen ne hűthessen 60 fok alá egyetlen füstgázzal érintkező felületet sem. Tehát tulajdonképpen csak a 60 fok felett/mellett kivehető energiamenyiséget küldheted a fűtés/puffer felé, szóval mellőzz minden olyan megoldást / trükköt / tevékenységet, ami a kályha 60 fok alá lehűlésével jár.
"Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?"
Léteznek nagyon okos (akár külső) hőérzékelős szelepek is, amelyek elektronika nélkül is sok dolgot automatikusan megoldanak, pl vigyáznak arra, hogy a kazánod ne hűlhessen le 60 fok alá, de 60 fok felett automatikusan engedik a puffer melegedését, de mindig csak annyira, hogy a pufferből visszaáramló pl 30 fokos víz se hűthesse 60 fok alá a kályhát.
"3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra?"
Mindig nagyjából ugyanazt a vizet szívnád vissza, amit előtte leengedtél :)
A talajvíz áramlása sokhelyütt (folyóktól távol) csupán pár milliméter óránként.
Még különálló szívó és nyelőkőút esetén is van némi esély arra, hogy egy idő után a kettő között kialakul egy összekötő "alagút", ettől kezdve az egyik kútból kiszívott víz X százalékban megegyezik a másik kútba leengedett vízzel.
Minek szívatnád magad ilyennel jó drágán, ha van olcsó levegő/víz hőszivattyú a boltban. Ha meg annyira pici a ház hőigénye, hogy 1 fúrtkutas szonda bírná, akkor miért nem fűtesz valami filléres villanymegoldással, minek a milliós beruházás?
Miből van a kandalló fala? Ytong , gipszkarton vagy tégla?
A ytong nem tárolja úgy a hőt, nem is melegszik át annyira, ez van nálunk. Pont ugyanúgy festettték le a festők, (glett, majd héra) mint a szoba több részét. De alapvetően légfűtésre van, nagy átszelőzéssel.
Van egy kicsi rész a kéménycsőnél, ahol gipszkarton takarás van, hiába volt már kétszer is hálózva, egy kicsi repedés azért van a téglafal és gipszkarton találkozásánál.
A téglánál is aggódnék a felmelegés miatti esetleges repedések kapcsán a festésen.
Ha újra csináltatnám, akkor sima, vakolatlan téglából lenne az oldala a kandalló falának...
Üdvözlök Mindenkit! Segítségre lenne szükségem. A jövő hét végén készítik el a kandallónkat. Minimál stílusú a házunk, egy nagyon egyszerű feher sarokkandallónk lesz. A glettelést és a festést a férjem csinálja. Flexibilis ragasztóval gletteli. De melyik márka? Melyik jobb?! Vagy mind1?!Van esetleg van aki mást ajánl?! ... és mivel fessük? SIMA diszperzittel nem szeretnénk, szeretnénk ha kicsit eltérne a többi falunktól! Olvastunk sok cikket... van aki kültéri vakolattal csinálta, van aki mészfestékbe tett kvarchomokot... Mit ajánlotok? Köszönöm az ötleteket előre is!
Na mégegyszer! Elek! Gondold már át légyszi, hogy működne-é egy fúrt kút szondaként. Vagyis 3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra? Adott egy ilyen feladat, ezt gondoltam ki mivel csak egy kút van, nem is lehet másikat fúrni. Köszönöm.
Talán annyit, hogy kényszerhelyzetben vagyok ezzel az egésszel - fűtés szempontjából -.
Nappal fel tudom fűteni a házat - tehát alapvetően megfelelő nekem ez a vizes kandalló megoldás -.
Körbenéztem és már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik. Persze, tudom ezt lehet fokozni külső szigetelés, stb.
Most az az elsődleges cél, hogy ebből kihozzam amit lehet. Ezért kell valami megoldás az éjszakai meleg biztosítására. Ezért nézegetem a puffer lehetőségeket.
Csak, hogy jól gondolom e:
- elkezdek fűteni.... és amikor az elsődleges körben elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe.
Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?
Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?
Amennyiben igen: ezek a szelepek jellemzően mikor nyitnak? / Celsius /
"érdemes az 500 literessel is foglalkozni vagy 1000 literesben gondolkodjak?"
Egy 100 m2-es passzívház hőigénye (az év leghidegebb napján) óránként 1 kWh, viszont egy pont ugyanakkora hőszigeteletlen kádárkockáé viszont akár 20-30-szor akkora is lehet.
Létezik annyira alacsony hőigényű (rohadt jól hőszigetelt) ház, ahová 500 liter is bőven elég. Amikor literekről és fokokról beszélünk, akkor tulajdonképpen a tartályban (pl éjszakára) eltárolt kilowattrákról beszélünk. Egy szarul hőszigetelt hatalmas házba viszont még 1000 liternyi puffer is csak alig észrevehető könnyebbséget hoz.
További előny:
- ha elég nagy a puffered
- ÉS a vegyeskazánoddal gravitációs kapcsolatban van
- ÉS nem csinálsz nagy hülyeséget (pl 90 fokos puffer esetén már nem rakod meg a kazánt :)
akkor soha nem kell a víz felforrásától tartani.
"van hőcserélő nélküli is?"
Nincs szükség hőcserélőre, ha a fürdővizet nem a pufferből akarod kivenni és mehet a kazánban is ugyanaz a víz, ami a radiátorokban kering.
"a fűtésrendszerben keringő folyadék mennyiségéhez ilyenkor hozzáadódik a pufferben levő folyadék mennyiség?"
A víz valóban összeadódik, de ebből a vízből a kazán leállásától
1: az a víz tárol hőt, ami a (marhavastagon hőszigetelt) pufferben tartózkodik
2: az a víz éppen a lakást fűti (amíg melegebb a szobánál), ami éppen a hőszigetelésen belül a radiátorokban és lakótérben lévő csövekben tartózkodik
3: az összes víz, ami sem az első, sem a második pontban nem szerepel, az víz meg éppen szegényebbé tesz téged (hőt pazarol). Ide kell érteni minden csepp vizet, ami a fűtött lakáson kívül lévő kazánban, vagy pl a fűtött lakótéren kívül futó összes csőben van.
És amikor a termosztát+keringető a pufferből hőt kér, az a hő ne jéghideg csövek felmelegítésével induljon, tehát okos ember a puffert a hőszigetelt lakóburkon belülre teszi.
Világos, de itt arról van szó, hogy valami csak akkor tud belobbanni hirtelen, ha egyébként addig is jelen volt, éghető, és egyébként gáz halmazállapotú. Rendben van, hogy nem nyitsz rá ajtót, első a biztonság. De hányadik a hatásfok? Az a kérdés, hogy a kis teljesítményre történő szabályozhatóság ér-e annyit, hogy éghető gázok távozzanak elégetlenül huzamos ideig. Folytonégés fojtott égés árán...
Igen, olyankor tilos kinyitni az ajtót, mert belobban hirtelen. Ennyire nem szoktam visszatekerni. Meg egyébként is, kisméretű tűztér, kevés fa megy bele, és valamennyire kell égnie, mert szépen kifűti az egész házat.
A veszélyt nem degradálva azért érdemes megjegyezni, hogy ezek a BUMMMMMok általában cserépkályháknál jelentkeznek. Ott többszörös mennyiségű gáz tud összegyűlni, mint egy alábbi kandallókályhában és nem ritka, hogy a fojtás magának a járatoknak az összeséséből alakul ki.
Azokat az elégetlen gázokat úgy kell elképzelni, hogy nem csak jelentéktelen mennyiségről beszélünk.
A fa égésének több, mint 70%-át a gázok égése adja.
Tehát ha ezeknek a gázoknak CSAK a felét engedjük ki a kéményen máris produkáltunk egy 35%-os hatásfokromlást.
Ha a kályhánk -elképzelhetetlen 70%-os hatékonyságot tud, akkor a fentieket figyelembe véve ezzel a falyta folytogatással máris megteremtettük a 35%-os hatásfokkal üzemelő kályhát.
Persze ezzel nincs semmi baj, ha csak látványnak kell a kályha.
Azért amikor a videón látható módon az ember elveszi a levegőt a tűztől, a fából kiszabaduló éghető gázok mennyisége drasztikusan, és hirtelen nem fog lecsökkenni. Csak nincs elég égéslevegő, így nincs több láng. Látszik is amikor visszaadja (1:30-nál különösen, de korábban is egyszer), hogy először lángtenger, és kicsivel utána a normál égés (ekkor égnek el a tűztérben felhalmozódott éghető gázok). Tehát elvétel után éghető gázok távoznak elégetlenül jó darabig ki a kéményen.
"bár a kiegyenlítetlenség miatt a szomszédokra folyhat a víz...??"
Nem igazán értem, hogy miféle kiegyenlítetlenségről beszélünk. A meglévő vízzáró réteghez nem szabad hozzányúlni, te csak a tetejére teszed a plusz hőszigetelő lapokat.
Nem kék láng esetén elsőként valamilyen szennyeződésre, vagy levegő hiányra gondolnék. Persze ezektől nem lesz nagyobb a láng, csak nem lesz kék színű.
Van itt az index fórumon fűtésszerelő vagy gázszerelő topic, talán több is, én nem értek ilyesmihez.
Lapost tető esetén én a lakásom fölé ledobnék a tetőre legalább 10 centi xps habot és szórnék rá 5-10 centi kavicsot (megvédeném a naptól + leterhelném szélvihar ellen)
Az egészséges lakáslevegő nem a páratartalomtól függ, hanem a széndioxid tartalomtól (ajánlott érték: max 1000 ppm). Azért kell szellőztetni a lakásokat, hogy alacsony legyen a széndioxid szint. Sajnos a széndioxid mérő műszerek nem olcsók (25-30.000 Ft tól kezdődnek) próbálj megkérni vaslakit, akinek van, hogy adja kölcsön egy napra.hogy több ponton is mérhess a lakásban.
Egyszerű páratartalom mérők fillérekért kaphatók még a teszkóban is (hőmérővel egybeépítve), de a páratartalomnak semmi köze a co2 szinthez.
Viszont ha egy lakásban télen magas a páratartalom, akkor valószínűleg igen szar a szellőztetés, tehát valószínűleg egészségtelenül magas a széndioxid szint.
Lehet, hogy az új tető hőszigetelése gyengébb a réginél, mindössze ezért dolgozik többet a gázégőd.
Esetleg te is csináltál komoly változtatást a lakásodon, amit most elfelejtettél megemlíteni. Pl nagyon sok laikus az új hőszigetelésre próbálja ráfogni a páratartalom megemelkedését és a penész megjelenését és közben egy másodpercig sem gondol arra a (szerinte) jelentéktelen apróságra, hogy ablakcsere is volt :)
Héra cserépkályhám van, ami a problémám vele, az az hogy ebben a szezonban túl sűrűn kapcsol be az automatája. Be van állitva 3. fokozatra és ezt tavaly nem csinálta, hogy naponta többször bekapcsol.
Ősszel volt lapostető felújítás, remélem nem kavartak be ott a kéménynél (legfelső emeleten vagyunk) mert így olyan mintha állandóan huzatot kapna, nagy, levegős lánggal ég.
Első teles kandallós vagyok, szerintem kb. hozzád hasonló méretekkel: kétszintes ikerház, a szomszéddal fűtött fallal csatlakozik, föndszint + emelet egyaránt 40m2, belmagasság 2,4m. Levegő szempontjából jól átjárható, a kandalló jó helyen van.
Tapasztalatom szerint sok leszneked az a 12kw, és ha nem akarsz szívni vele sokat, akkor elfelejted az olcsó betétet. Nekünk ez van:
Kicsi, hosszanégő betét, nem fűti túl a lakást, de nagyonszépen szabályozhatóan hosszan ég. Ha kell, vissza tudomfogni úgy, hogy épp csak lassan égjen, ill. a legnagyobb hidegben (kb. -8-9fok volt most) megdurrantva szépen kifűtötte az egész lakást. Napi rendszerességgel használjuk, de elsősorban nem főfűtésre. Napi kb. fél óra a bíbelődés vele, és sztem drágább, mint a gáz. Csak akkor vágj bele, ha így belefér. Ja, és alap dolog, hogy tárolnod kell (és meg kell venned (!)) a fát két évre előre. Hangulatban viszont verhetetlen!
Árban kb. annyi volt, amit írtál: 450eFt körül van a betét, mégegyszer ennyi a munkadíj.
"- elég lenne csak valahol felül egy kb. 100mm furat?"
A forró kályháról a forró levegő
- először is felvágtat a mennyezetre (hiszen a legmelegebb levegő a legkönnyebb, ezért mindig a legmelegebb van legfelül)
- a mennyezeten szétterül (mint egy "felfelé folyó víz") és elfoglalja az összes rendelkezésére álló területet.
Ha ezt a területet behatárolja a konyhád négy fala, akkor ez a forró levegő csak azon a területen oszlik el, de ha egy JÓ NAGY (tehát nem röhejes 80, hanem TÖBB SZÁZ cm2-es) lyukon a forró levegő át tud "folyni" a nappaliba is, akkor a forró levegő szétterülési területe már konyha+nappali lesz.
Persze a kályha felett időközben újabb adag forró levegő gyártódott, az előző adag meg már egy kicsit lehűlt (ha a mennyezet felett nincs qrva vastag hőszigetelés, akkor szétterülés közben nem is kicsit hűl le ez a forró levegő ;) tehát az újabb adag forró levegő az előző adag FÖLÉ fog benyomulni (és ott szétterülni a plafonon), eközben az előző adag levegőt eggyel lejjebb szorítja.
És így tovább, az új forró levegő a plafontól egyre jobban szorítja lefelé a régebbi, egyre jobban lehűlő levegőt, egészen le a padlóig.
Legalul van a leghidegebb levegő, ennek vissza kell jutni a kályha aljához, hogy újra felmelegedhessen és új körforgásba kezdhessen. A nappaliból ezt a visszautat vagy egy nyitva hagyott ajtóval oldod meg, vagy egy kb ugyanakkora lyukkal a padló felett, mint amekkora lyuk fenn van a mennyezetnél a forró levegő számára.
Amúgy ilyen nagy kandallót egy jó nagy szobába telepítenek,
pl. egy min. 24 nm -es szobába elmegy. Aztán a felesleges hőt át szállítjuk a konyhába. Ajtó nyíláson keresztül, de a konyha max 10 nm-es és az ajtó jó nagy és nem zárják be állandóan.
Akkor nézzük a felületeket. Egy 100 mm-es furat felülete D2 Pi /4, azaz 100 a négyzeten x 3,14 / 4. Ez 7850 mm2, de ilyenkor jobb deciméterben számolni, tehát 0,785 dm2. Aztán feltételezve, hogy a konyha és a szoba között van egy ajtó, az mondjuk 70 cm x 2 m annak felülete 7 x 20 = 140 dm2 tehát 200 x akkora felület a hő mégis lassan megy át. Az ajtó nyíláson.
Hogy egyszerűbb legyen a nyílás 100 x 100 mm2, ami 1 dm2,ha kettő van akkor 2 dm2 akkor is 70 x kisebb a felület.
Így nem megy a hőt átvitel.
Egyébként az egy fűtő készülék több fűtendő helyiség bevett gyakorlat a magyar lakosságnál. Kényszerből takarékosságból. Összeajtózásnak nevezik.
De csak akkor sikeres ha megfelelő ajtó felület van. Még a 70 x 200 cm -es ajtó is kevés.
Akkor sikeres ha az ajtó kettőszárnyú és elég sok ideig nyitva van . Majd mindig.
Úgy általában egy nagy helyiségből két kisebbet lehet fűteni. Ha a fűtőkészülékes elég nagy, a két másik pedig viszonylag pici. Pl. 20 nm -es szobából lehet kettő 6 -7 nm -es szobát / fészoba / is fűteni. Nagy ajtónyílás , jónagy fűtőkészülék.
De így is lesz hőfok különbség.
pl. korábban a konvektoros lakásoknál dívott ez a nem tökéletes megoldás. Úgy vélték jó lesz, mégsem lett jó.
Nálad az a kettő lik semmi ! Talán ventilátorral, de akkor annak a hangját kell hallgatni + a porkavarást elviselni .
Az általam bemutatott újgazdag 400 millát költött a beton villájára. Állítólag nyaralóként némi rábeszéléssel még el is fogadják. Nem lakó épület, csak hobbi villa.
" Hőszigetelt és hőszigetelt ház között akár 15-20-szoros hőigény különbség is lehet, a csúcs hőigény lehet mindössze 10 watt négyzetméterenként (passzívház), de lehet akár 200 watt felett is (két centi hőszigetelő vakolat)."
Lehet az akár 100 -os is.
A hőigény megnevezés a következőkre vonatkozik :
Mínusz 15 fokban, egyenletes mondjuk 20 C fok belső hőmérsékleten mekkora teljesítménnyel lehet a hőmérsékletet tartan egy adott házban /lakásban/ helyiségben.
Az értékét kW -ban adjuk meg. Házaknál, lakásoknál elég egy egyszerű számmal megadni, helyiségeknek pedig egytizedes pontossággal.
Tehát az adott lakás hőigénye 3 kW …. 6 kW vagy 12 kW. Ez az érték kell a hőtermelő pl. a kazán stb. kiválasztásához. Mindig azt szokták ajánlani a laikusoknak, hogy a mérnök úrral , az energetikus úrral /hölggyel számoltassák ki. Azok kis is számolják, elvégre kell nekik a pénz, sőt a buzgók akár kettő tizedessel is megadják az értéket.
Pl a kuntcsaf kéri hogy határozzák meg az ő konkrét házuk hőigényét . Némi felmérés, némi titokzatosság után jó rutin képességgel megadják , hogy a házának a hőigénye 8,76 kW.
Örül az illető, válaszhat kazánt. Az persze más , hogy a kereskedelmi kazánok a lakosságiak mind legalább 20 k W sőt annál némileg nagyobb teljesítményt is produkálnak,
tehát ugyan mindegy hogy az a ház 7 kW vagy 12 kW hőigényű, biztos belefér.
A hőleadók …. konkrétan a radiátorok hőigény meghatározása már rizikósabb, ezért ezt általában egy tizedes pontossággal illik megadni... a kettő tizedes szintén nagyzolás.
fürdő 1,4 kW stb. A lényeg ,hogy a radiátor felülete/teljesítménye egy picitt pl. 15 -20 % -kal nagyobb legyen mint a megállapított lakás hőigény. Ha lakásé 8 kW a radiátoroké legyen 10 kW és minden stimmel, Fordítva pl 8kW -os kazán teljesítményhez 6-7 kw rad felület... állandóan kapcsolgat a kazán.
Vissza a hőigényre , a házak lakások hőigényére annak meghatározásához sok sok adat kell, kezdve az alapterülettel, fal vastagságokkal, födém, nyílászárók nagysága , minősége, fajtája , a benapozottság és még számos adat. Ezeket objektíve meghatározni körülményes, nem fizet a vevő annyit hogy megérje. ennek ellenére ha kér valaki hőigényt és fizet fog kapni, sőt legtöbbször olyant ami nagyjából megközelíti a valóságot.
Az energetikusok vannak annyira rutinosok, hogy meghatározzák.
Akkor a példák . van egy második emeleti 24 nm -es társasházi lakás - Áll pl. egy 18nm -es szobából, a maradék fürdő konyha belépő. elég picinyke ,de pl. a Kossuth -tér környékén ahol azért nem randalíroznak, csak jó ! Második emelet, védett, alatta felette netán oldalt is lakások. kiszámolta az energetikus ,hogy a hőigény 2,11 kW.
A 6 kW -os egyszem konvektor mindig minden időben kifűti.
Aztán a szomszéd 76 nm-se lakása , ami pont sarkon van, ennek a hőigénye a számítás ( ?) a rutinból, tapasztalatból megadott érték olyan 7,2 kW. A tulaj 2 éve kondis kazánt szereltetett
fel, 6db. megfelelőméretű radiátorokkal, a fűtés kitűnő , ha radiátorok is jól vannak megválasztva, hiszen a kondis kazánok is majd mindig tudják, a 20 kW -ot, kell a melegvízhez.
Az illetőnek ez a fűtése 2 millába került … belváros , jó ház, itt a ceruza is vastagabban fog,
Van a 4.-en egy sarki lakás, olyan 135 nm, felette a csupasz födém, itt a számított (?) hőigény 14,55 kW, így adta meg az energetikus . Ő persze tudta , hogy kiszámolni pontosan úgysem
lehet, de mivel fizettek neki, az értéket meg kell adni, hát, hogy fontosnak látszon megadta a kettőtizedeses értéket. Elvileg még ide is jók a kereskedelmi , legkisebb kazánok. Mindegy hogy az érték 13 vagy 17 kw a kazán tudja. Pech akkor van ha egyszerre a három szomszédja , a bal a jobb és az alatta lévő felújít, nem fűt, sőt akár nyitva is hagyja az ablakait és beüt egy tartós mínusz 15 fok alatti hőmérséklet, az óvatos energetikus ezért inkább a 35 kW -os kazánt ajánlja. Biztos ami biztos.
Aztán Hentes István valami miatt meggazdagodott, neki most fejeződik be a 380 nm -es hidegkúti villája , az energetikus már kettő kazánt is javasolt, pl. 2 db 35 kW-ost. nem láttam a dokumentációt így nem tudom mennyi a számított hőigény, valószínűleg az illető jól határozta meg.
Egy másik újgazdag 500 nm -es villa komplexumot épített magának, szereti a betont, valamiért a hőszigeteléstől idegenkedik … mondták neki hogy befülleszti a házat stb, tehát nem tetet rá hőszigetelést … az építész mit tehet , így rendelték meg. Na ennek a háznak a hőigénye lehet úgy 80 - 90 kW
az első példámnak a 2, 11 nek a 40 x rese.
Mondhattam volna persze a gazdagok helyett iskolát, művelődési házat stb. -t. Lényeg hogy nagy épületnek nagy a hőigénye- azt azért jól kell meghatározni--- sokféle módszerrel. Egy 400 - 500 nm-es épület fűtését megépíteni csak jól kidolgozott terv alapján lehetséges.
Szegény építész, neki kell tartania magát a szigorú hőtecnikai szabványokhoz, de hát a megrendelő az úr... majd megoldják valahogy. Pl. kitalálják hogy az nem is lakóépület vagy némi simli a számításoknál.
Én most megnéztem ezt a majat ez 8kW-osnak írt, csak a neve 12.
Én a leírt használati körülményekhez valóban inkább egy minél kisebb betétet javasolnék.
Olyat ami belülről samot/vermukulit lapokkal bélelt, hogy gyorsan fel lehessen forrósítani az égésteret, ne kelljen agyig pakolni és ezzel szauánává varázsolni a szobát.
A betét köré építenék egy nagy tömegű tégla magot ami elnyeli a sok hőt.
A tégla magot talán szigetelném ytonggal kívülről, de nem biztos.
Ezzel este meg lehetne rakni a kályhát élvezni a tüzet, majd éjszakára magára hagyva még reggelig tolná a tégla a meleget.
Füstcsappantyút és nem túl nagy kémény választanék hozzá.
"12 kilowattos kandallóban is lehet 3 kilowattos tüzet csinálni."
Ha lehet vele úgy tüzelni, hogy a szép látvány megmarad, tehát az üveg nem kormolódik, lehet bambulni előtte, hogy de szépen ég - mert erre kell- és ezt a MAJA betét tudja, akkor nincs több kérdésem.
Látom nagyon pongyolán kérdeztem, próbálok korrigálni.
A ház - szerintem is - pici, újépítésű ikerház. Szigetelés minimum 10 cm van rajta. Az alsó, egybefüggő, egy légterű helység max 30 nm lehet a belmagasság lehet vagy 2,6 méter, de én nem mértem.
A fűtés központi fűtés, gázos, nem hideg hónapban - elmondásuk alapján - 10.000 Ft a gázszámlájuk, ( eddig max 20.000 Ft volt) tehát jól szigetelt a ház.
A kandalló "játszani" kell, mert szép és látványos. Ezzel egyet is értek. Amikor mi akartunk építtetni, az öreg szaki nem csinálta meg, mert azt mondta, az túlzóan sok lenne. 7*4 méter, 2,8m belmagassággal volt az egybefüggő tér, ahova kértük volna, (a ház 8 cm szigeteléssel van ellátva) onnan nyílnak egyéb helyiségek, illetve az emeleti feljáró. Javaslata egy egy kisebb 6 KW körüli kandalló kályha volt. ( van központi fűtésünk, fa, kazános)
A 6KW-os javaslata ellenére 8KW-os Wamsler kandallókályhát vettünk, ( az tetszett, és abba belefér 37 cm hosszúságú fahasáb) de 2-3 óra után ( teljesen levett levegővel is) 30+ fokot csinál, így nem is igazán használjuk. Sok. Kb 0-5 külső hőmérsékletig az egész házat kifűti ( minimum fokozaton), ha mondjuk 6-8 órát üzemel. Akkor lent van 30-31 fok, fent 23-24.
Ebből kiindulva gondoltam, hogy ha ők látványként szeretnénk használni az eleve fűtött lakásba, akkor az oda rengeteg. Félig megrakva is 3-4 órát ég, nyitott ablaknál is szauna lesz,de ez csak az én (laikus) véleményem.
A kérdésem lényege az lett volna, hogy jól gondolom-e, hogy az oda sok a 12KW, ill. a MAJA betét mennyire jó, ( olcsónak olcsó), van-e kisebb betét, ami jól leszabályozható úgy, hogy a látvány azért megmaradjon ( ne kormolja le az üveget a visszafojtás miatt).
A terv szerint kívűlről szívja be a levegőt, új kéményt is kap.
"Az ő számításai szerint 180 légköbméter az alsó és felső szint együtt, szigetelt ház."
Feltételezzük, hogy az alsó szint 50 nm, 2,6 belmagassággal, akkor ott a légköbméter 130, a maradék 50 m3 pedig valami nagyon alacsony tetőtér. Lehetséges ,de a valószínűsége kicsi.
Jó az a 12 kW-os maja vagy bármi kandalló, de nem fűtésre.
Csak nem gondolod hogy valaki állandóan előtte ücsörög és rakja a tüzet ?
Most az 180 légköbméteres ház még sok egyéb paraméterrel is rendelkezik, amit tudni illene. De nem tudjuk.
Feltételezzük, hogy az ismerős jól számolta ki a térfogatot ( 7. általánososok már talán ki tudják számítani ) , az a szigetelés is átlagos, akkor annak a háznak a hőigénye ----- mínusz 15 fokban van úgy 10 és 14 kW között. Ez azt jelenti, hogy folyamatos fűtésnél ennyi energia teljesítményt igényel. De nincs mindig ilyen hideg. Általában kevesebb-
a hőigény mindig változik... ezt egy gázkazán, egy villamos fűtés tudja követni-
A kandalló nem !
Mégis mire jó egy kandalló ??
Nagyon sok mindenre, gyönyörködésre , melegedésre, pénz költésre.
Az a 12 kW nagyon nagy teljesítmény. Ha van abba a lakásban egy nagy tér, még jó is lehet.
Tehát nagy tér, száraz tüzelő, jó kémény és egy ember aki időnként rakja, Akkor minden stimmel.
Pl. ha van egy 32 nm-es nappalim 3,2 belmagassággal - oda elmegy, ott még jól is szuperál.
Ez a 180 m3 -nek több mint a fele és mi lesz a többi helyiségekkel.
Az ajtókon , csöveken át engedi a meleget ? át megy , de tökéletes soha sem lesz.
Jó az a kandalló, de az csak hőt termel, a hőt el kis kell szállítani, elosztani jól szabályozni.
Nem véletlen hogy kitalálták/kifejlesztették a központi fűtéseket.
Hőszigetelt és hőszigetelt ház között akár 15-20-szoros hőigény különbség is lehet, a csúcs hőigény lehet mindössze 10 watt négyzetméterenként (passzívház), de lehet akár 200 watt felett is (két centi hőszigetelő vakolat).
Szóval az, hogy "a ház hőszigetelt", az önmagában még nagyon kevés információ.
"Jól látom-e hogy sok lenne oda a 12KW"
12 kilowattos kandallóban is lehet 3 kilowattos tüzet csinálni.
Fordítva már sokkal nehezebb a dolog :)
És ha szinte soha nem lesz maximumig kihajtva, akkor minden kandalló sokkal tartósabb, még a vacak olcsó is.
Kedves ismerősöm kandalló építtetésre adta a fejét. Kapott árajánlatot amiben 12KW-os MAJA kandallóbetét lenne.
Az ő számításai szerint 180 légköbméter az alsó és felső szint együtt, szigetelt ház.
Jól látom-e hogy sok lenne oda a 12KW, illetve milyen minőségű ez a MAJA, esetleg lenne jobb tippetek? Ha drágább a betét, szerintem nem okozna gondot nekik.
aztán amikor meggyulladt a fa, akkor jól lezárja az összes rést, hogy jó lassan égjen a fa. És bármikor felrobbanhasson a kályha, ha akar :)
A tűzilevegőt korlátozni, csak az UTÁN szabad, amikor már az ÖSSZES fahasán vörösen izzik (egészen a közepéig!) Ez előtt lefojtani a tüzet vagy robbanásveszélyes, vagy csak egyszerűen tűzifa-pazarlás.
13 kg száraz fa marhavékonyra hasogatva és tüzelés közben az ajtó résnyire nyitva hagyva = 40-50 kilowattos tűz, ez a tüzelési stílus néhány nap alatt tönkreteheti a kandallódat
13 kd fa 1-2 db rohadt vastag fahasáb formájában valószínűleg 5-6 kW-nál nagyobb lángot nem fog produkálni, ha mindig így tüzelsz, akkor a kandallód élettartama talán meghaladhatja a 100 évet is.
Mennyi lehet az élettartama egy Supra temporis 3d kandallónak? Minden nap fűtök, teljesen száraz akáccal pakolom, egyszerre maximum 13-15kg-t rakok rá. Mire számítsak? Honnan veszem észre hogy karbantartani kellene majd?
Ne nevessetek ki, de szeretnék őtletet tőlletek, és ha van kivitelezőt is. tavaszra.
Szoval kb 5 éve rakattam egy cserépkályhát ami még a télen felemelkedett a teteje.kályhás szerint ( (pesti előtte román szarmazásu ) tul fütőttem , ujra átrakta / mondanom sem kell nem olcson .
Na most ha látnátok a tetejét , huuu én ilyet nem láttam mindha nem fejezte volna be , na mindegy ,fiam befedte, Most megint felemelkedett az egész teteje. Én nem voltam otthon. menyem tüzelt.
Na most elegem lett a cserép kályhábol kicsit. Egy vagyon volt és most rakathatom át megint. Nagyszüleimnek egész életükben és nekem az előző kályha is 15 évig mükődőtt remekül. Most felmerült olyan bennem ,hogy nem -e lehet olyant hogy veszek egy kájhát és kőrbe épiteni csempével ? Hogy ugy nézzen ki mint cserépkályha ,de mégis belül kályha ? Már csak azért mert a kapható kályhák nem tettszenek nappaliban. Létezik ilyen ? vagy marad megint az átrakás ? Vagy valami jó őtlet , egy 7x5 méteres nappali fütésére, persze mellette van kőzponti is. De ugye a kályha melege mégis na .
Igen, abban az esetben van értelme, ha nincs más, és fűteni kellene...
Egyébként meg ugyanúgy tárolni kell, ugyanúgy koszol (persze nem akkora helyen és nem olyan mértékben, de akkor is) és nem is lehet hasonlítani a tüzifához. Tapasztalatom szerint a bükk, akác, kőris megfelelően felhasogatva és a szabadban tárolva egy nyár alatt is szárad annyit, hogy lehet vele tisztességesen fűteni. Nem ez az ideális, de lehet. A kőris a legjobb, mert könnyen gyullad (akár vizesen is), ugyanakkor szépen és sokáig ég, nagy parazsat ad, nem nehezebb hasogatni, mint akármilyen másik fajtát, nem fülled be, nem "szállják meg" a bogarak.
A tölgy, cser, gyertyán esetén viszont kevés az egy nyári száradás, ezzel tisztában kell lenni.
Végül is... A tüzifa az 100% fa, ugye, a fabrikett pedig újrahasznosított fahulladék.
De többször elôkerült már a téma, ha valakinek van helye fát tárolni, az nem fűt brikettel. Akinek meg nincs, az normális esetben nem fával tüzel :) Mindenesetre a nem kiszárított tüzifánál jobb.
Kandallókba és/vagy átmeneti fûtésnek való, nem fôfűtésnek.
Egy ismerősöm regélt nekem a fabrikettről, annyira hihetetlen volt, hogy vettem a fáradságot, kipróbálni. Hát, a próba után csak kacagni tudtam! Látványkandallóba igen, melegítésre nem! Ha van rendes fűtésed, mellette pislákoltathatod a kandallóban a fabrikettet, nem kell félned, hogy túlfűtöd a lakást!
A brikett nekem is nagy csalódás volt, 3 fajta prémiumot próbáltam, de a közelébe sem értek a tüzifának semmilyen szempontból. És mondhat akárki akármit, jó pár év kandallózás után egyszerűen ez a tapasztalat.
A bükk egyébként nagyon gyorsan szárad, egy nyári száradással már lehet vele tisztességesen tüzelni. Viszont az a vastagság, amit irtál, közel sem ideális. Begyújtás után az első rakat legyen vékonyabb darabokból, és ha már megvan a massziv parázságy, és hőmérséklet, akkor mehetnek a vastagabbak.
A vízes nedves fa az oka szerintem is: májusban vásárolt vastag bükk ennyit tud fél év száradás után (ami inkább 2-3 nyári hónapot jelent...). Ősz végén néztem, 40% felett is volt némelyik közepe, a rossz hív, hogy azért 'csak' ennyi, mert itt akad ki a műszer...
Éppen ezért begyújtásnál az alap parazsat brikettel csinálom neki, hogy legyen előmelegítve a tűztér. Ha már brikett: nagyot csalódtam szinte mindegyikben. Egyedül az OBI-s 'nagy hengeres' (5db = 10kg) vált be, az korrekten ég le, és tart olyan parazsat, amiről meggyullad a fahasáb.
A hagyományos habarcsokból a meszet eszi ki a vacak hideg kéményekben megjelenő savas vízkicsapódás. Ezért "tűnik el" szép lassan a kötőanyag egyes kémények téglái közül.
"hát kis parázsról is könnyen hamar gyúl a padlószél darabká"
Egy kis padlószél darabka egy SOKKAL gyorsabban melegszik fel a kb 250 fokos (éghető fagáz kibocsátási) hőmérsékletre, mint egy vastag keményfa fahasáb.
Aztán ha már jön a gáz, akkor az a következő kérdés, hogy találkozik-e elég levegővel ÉS 600 fok feletti hőmérséklettel IS, hogy meg is gyulladjon. A világos vörösen izzó parázs persze bőven megvan 600 fokos, csakhogy az utólag rárakott ÉS már felmelegedett fából távozó fagáz néha nehezen akar lefelé menni a parázshoz, inkább elégés nélkül kiszökik a kéményen át. Ezért okosabb, ha utólag akkor teszünk a tűzre, amikor még vannak lángok.
- a keményfát az elején a puhával együtt gyújtod meg, tehát volt ideje felforrósodni, mégsem gyullad meg
- utólag dobod rá a még nagy lánggal égű puhafára
- utólag dobod rá a haloványan parázsló puhafára és azt várod, hogy az új hideg fahasáb külső felülete tíz másodperc alatt forrósodjon fel 250 fok fölé, ekkor kezdje ontani magából a fagázt, amely gázt rögtön gyújtsa is meg (lobbantsa lángra) egy arra járó varázstörpe a varázsgyújtójával? (mert ugye láng az régen nincs egy szál se az öreg parázs felett :)
Nehezen meggyulladás: Jelenleg száraz pudvás fenyővel tüzelek, meg puha fával. Jártam már úgy többször hogy ez meg van szokva (puhafás tüzelés) de rakok rá csont száraz szobahőmérsékletű keményfát akkor képes az is csinálni hogy csak füstölög, nem gyullad meg. Ilyenkor néha bedobok egy égő újságpapírt hogy belobbantsa a fagázokat és onnantól már megy neki magától az égés. (kandallóm hátránya hogy parázsra rakhatok csak mert képes kifüstölni, ráadásul amúgy sem szeretem "nyomatni" a kandallót így kevés a parázs viszonylag.)
""Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?""
Magas hőtárolású ÉS nagy hőátvevő felületű fűtőrendszerben teljesen mindegy, hogy mivel tüzelsz, mert mindenféle méretű tűz hőjét képes eltárolni és később leadni a lakásnak. Ilyenek a tömegkályhák és egyes nagyon profin megcsinált kandallók.
A hosszan égő és kis méretű tűznek csak kis hőátvevő felületű és szar hőtárolású fűtésrendszerbben (tehát a létező rendszerek 90 százalékánál) van jelentősége.
A kettő között van
- a cserépkályha: viszonylag nagy hőátvevő felület, közepesen szar hőtároló képességgel
- és a hőtárolós burkolattal okosan körbeépített kandalló: többnyire elég szar (kicsi) hőátvevő felület, esetenként kellemesen nagy hőtároló képességgel.
"Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának."
Az erdőben a fát méteresre vágják, úgy a legkönnyebb a kitermelt / elszállított / ellopott köbmétert megszámolni. Ezt később legtöbbször háromfelé vágják, így lesz a legtöbb hasábfa 33 centi hosszú, ehhez méretezik a legtöbb kályha tűzerét is (min. 40 centisre).
A fahasáb vastagsága az ügyfelek igényeitől és fahasogató lustaságától függ.
Általános szabály:
- vastag hasáb: jó sokáig ég, viszont rohadt lassan szárad, ezért (nem-balekoknak) nehéz gyorsan eladni, viszont kevesebb munkabért visz el a hasogatása
- vékonyabb hasáb: a vastagnak mindenben pont az ellenkezője :)
"És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög."
Ezt hívják vizes fának :) Ha combnyi vastag, akkor tedd ki szabad levegőre (de lehetőleg tető alá) 2-3 évre és utána figyeld meg, hogy egészen másképpen fog viselkedni a kályhában. Vagy hasogasd kisebb darabokra (tehát végezd el te azt a munkát, amit a fakereskedő kifizettetett veled), akkor ez év novemberére már többé-kevésbé száraz lesz.
"Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?"
Pontosan. A kályha belsejében a külvilághoz képest negatív a nyomás. Ezért nem kell egyetlen kályhát sem légtömörre csinálni, meg lehetetlen is, ráadásul nem is akvárium.
Elek szavaival élve fizikából felmentettnek minősül aki a kis, eseti kifüstöléseket tömítéssel, zsinórral, pasztával akarja megoldani.
Keményfa esetén csuklóvastag, puhafa esetén lehet vastagabb (kandallóm van) De amúgy az is számít mennyire hagyja az ember leégni. Én elégé leszoktam (kis szoba miatt), mert puhafával tüzelek általában de az meg gyorsan gyullad, esetleg alá dobok néhány vessző darabot.
Ha tényleg száraz a fa akkor nagyobb darabbal sincs gond amúgy.
Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának.
Csak azért kérdezem, mert most kifejezetten nagyobb méretet kaptam, -hasítva- combnyi vastag hasábok is vannak. És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög. A fa tavaszi beszerzés, a nedvességgel gondol vannak, de sztem ez nem indokolná a gyenge égést. Az egyik tippem az, hogy nincs elég parázs ahhoz, hogy átizzítsa a fát, és az a gyanúm, hogy kandallóba eleve vékonyabb fák lennének valók...
Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?
"Valami fustjelzot berakni esetleg a hideg kalyhaba? Az hamar megmutatna hol szivarog."
A legtöbb kályha-kémény rendszeren számtalan rés van, tehát egy füstgenerátorral ÉS TÚLNYOMÁSSAL tesztelve szinte minden kályha+füstcső orrán-száján füstölne :)
Csakhogy amikor a meleg kémény SZÍVJA kifelé a füstöt a rendszerből, akkor az összes résen BEFELÉ áramlik a levegő, ezért a legtöbb fűtőrendszer soha sehol sem füstöl.
A füstgenerátor amúgy nem rossz ötlet, de hő nélkül valószínűleg lehetetlen lesz ugyanolyan körülményeket (nyomásviszonyokat) létrehozni.
Háát nem tudom- Azt hiszem ennyire nem érzékenyek a füstérzékelők, bár tény, hogy nekem nincsen vele tapasztalatom.
A kéményre én is gondoltam, hogy valami tömítetlenségi, vagy nyomáspróbát kellene csinálni.
Sancibácsi lehet megadott egy hibát - ami nálam is lehet - és okozhatja. Alul a rácsnál már találkozott olyan kéménnyel ami tömítetlenség miatt visszafüstölt. Nem jutott eszembe hirtelen anno mikor kérdeztem, hogy nálam alul a kondenzvíz kivezetője körül kb ujnyi részen még van rés.
Most tömítőztem ki. Akár ez is lehetett, mert a régi rács alatt van a kondenzvíz dugó, ha a rácsnál füstölt akkor most itt is kiszivároghatott!
Ahogy egyre jobbá és jobbá válnak a fütőberendezések és a házak is nagyon fejlődnek -pl ott is van már nyomáspróba - A kéményeknek is kellene fejlődni. Pl nyomáspróbával megnézni, hogy sikerült-e úgy megcsinálni, hogy résmentesen záródnak az elemek. Persze tudom, hogy sok helyre már nem is raknak kéményt...
Valami fustjelzot berakni esetleg a hideg kalyhaba? Az hamar megmutatna hol szivarog. Esetleg arra az idore eltomiteni a kemenyt is? (Probalok otletelni, hatha.)
Aki ezt a honlapot csinálta, az nem terméket megismertetni/eladni akart, csak felvenni a fizetését :)
Vannak ám a westex honlapján 700-1000 fokos tömítőzsinórok is, csak átlagember számára kissé nehéz megtalálni. Mondjuk ahol nincsenek árak, onnan én automatikusan távozok :)
A teteje kifogástalan volt.Repedésmentesebb agyaghabarcs nem létezik, már az első fedés sem engedett át. A kályhacső+kályha is jól csatlakozott.
Ez megerősítette, hogy nem a kályha oldalán lévő helyiségből jött a szag.
A kémény viszont így nézett ki - képeken.
Alul látszik a külső légbevezetés csöve is. És a burkolt kémény. Anno még a kéménycsatlakozásnál a habarcs alatt volt hőálló paplan is körben- azon sem volt nyom.
Mikor végre kivettem a csövet már láttam, hogy a kéménybekötő elem alja szét van égve/porladva.Kicsit megvakarva kb az egész elporladt - de csak lefelé
A csatlakozó elem és a kéménycső jól csatlakozik, a gyári ragasztó kőkeményre volt kötve és repedésnek nyoma sem volt.
Viszont átnézve a keletkezett lyukon már látszik a kéménycső külső része.Itt sincs nyoma a füstnek.
Jó kérdés, hogy szerintetek így is lehetett-e ott átszaglás? Én eddig csak azt tapasztaltam, ha nyoma van akkor ott kifüstölt, de esetleg nyom nélküli lyukon is kijöhetett-e a szag szerintetek?
Javítottam habarcsba ágyazott cseréppel a lyukat, visszaépítettem mindent. Egy nap múlva tudom óvatosan szárítva felmelegíteni újra... hát nem érzem, hogy biztosan megvan az a füstölés... de ezt kizárhatjuk!
Külső légbevezetéses a kályhám.Közvetlen a tüztérbe juttatom a levegőt.Nem a kályha ajtónál jön vissza a füst.Szépen ég.Persze tudok a lakás felöl is adni neki levegőt, de ez most független ettől!
"Újak az ablakok!Ráadásul abban a helyiségben még középtömítéses is így biztosan jól zár."
Leírnám az eredeti kérdésedet kissé átfogalmazva:
"Van egy komoly gondom! Az új, kiválóan tömített ablakokkal sikeresen megakadályoztuk, hogy a cserépkályhánk levegőhöz jusson a külvilágból. Azóta a kályha nem működik megfelelően. Vajon mi lehet az oka?"
:)
Nyiss ki egy ablakot mindössze egy milliméterre, gyújts be és úgy nézd meg, hogy van-e füstszag.
"de az ilyen felső bekötés nem szerencsés megoldás."
Ez a "nem szerencsés" ez valami fizikai jelenséggel kapcsolatos, vagy lottózással kapcsolatos?
Van egy rakás olyan tévhit, amit senki nem tud megmagyarázni, maximum annyit lehet kiszedni belőlük, hogy "a kocsmában mesélte a Jóuzsi, aki ért mindenhez" :))
Természetesen nem, nem érződik meleg kéménynél ez biztos. Csak hideg szerkezet esetén, de sajnos akkor sem mindig - és ez nagy baj, mert napokig várhatunk egy-egy szagtesztre ami meg nem visz előre, mert mire érzed már nem tudod lokalizálni a helyet.
A gond, hogy ez túlmutat a cserépkályháson és a kéményseprőn is. Ilyet még nem láttam. Jómagam is cserépkályhás vagyok, ezért is a gondolom az, hogy ez szerintem a kémény miatt van. Viszont az meg tuti, hogy sehol nem fogok olyan kéményseprőt találni aki kijön és megmondja, hogy a gyári schiedel kéménynek milyen hibája lehet pl. Max találgatás - ami jódrága mulatság más pénzén. Gondoltam itt sok embernek van nyűgje hátha járt így valaki.
Logikusan lehet a kályha repedésein keresztül- palástja teteje ajtó stb. Mivel az a szoba ahol a kályha van nem volt soha füstős így azt kizárnám - persze nem lehet kizárni, hogy pont most lett valami mikrorepedés amiből hetente 1x kijön a füst- ergo építsem újra a kályhát, holott nyoma nincs, de tökéletesen természetesen nem lehet kizárni semmit.
Lehet a kéménybekötés - ez ugye az új helyiségben van és mivel a szag is ott szokott lenni így jogos is a felvetés, de mivel újrahabarcsoztuk így ezt is kizárhatjuk. Illetve nem, mert nem vettük ki a csövet, csak 5 centi mélyen kikapartuk és visszahabarcs. Na ott is ott van még a gyári bekötőelem ami egy vacak. Az miatt is szétszedhetem a kályha tetejét meg a felső sort lebonthatom majd ki a csövet aztán vagy látok valamit ott, vagy nem.
Lehet a kémény, hiszen az meg abban a helyiségben van... na de a kémény a béléscsövek között szivároghat át? Akkor ott van még, hogy ez a szigeteltelt kémény, még ott is át kell jönnie, majd át (a valóban porózus) kéménybeton testen. Ezt is kizárhatjuk, mert még be is vakoltuk - persze azon is lehet repedés - majd ezt is begipszkartonoztam - persze a csőnél el kellett hagyni, így ott is kitalálhat ha felgyűlik a gáz, és nem a bekötéssel van a gond, de ott jön ki például.
Szóval lehet bármi, meg az ellenkezője is!
Lefóliáztam a két helység közötti átjárókat, hogy legalább a kályhát kizárjam, de természetesen most semmi szagot nem érzetünk semelyik helyiségben!
A kályha mögötti faláttörést bedobozoltam, de ott meg a friss agyaghabarcs és a dobozolásra használt karton szaglik.
Szóval továbbra sem tudtam kizárni semmit!
A parkettát meg már raknánk le és készen a szoba... rémálom, hogy nem találok semmi nyomot!
A 90 fokos bekötés nem probléma a gyártó részéről sem ha annak megfelelő a tisztíthatósága.
És a külső levegő miatt sem robbanhat fel a tűztered, de az ilyen felső bekötés nem szerencsés megoldás.
A korábbi képen látható volt a flexi alú cső. Ha a padlástérből szívja az égési levegőt ami pl. adott időszakban legyen mondjuk 5C fok, akkor a forró tűztér mögött legyen 60C fok egy átforrósodott csőben. az nehezen indul el lefelé.
Egy régi (repedezett?) cserépkályha + amatőr tömítések esetén teljesen természetes, hogy begyújtás után itt-ott füst szivárog, amíg fel nem melegszik a kémény (tehát be nem indul a kémény huzata = szívóereje).
Próbáld ki, hogy a füstszag MELEG kémény esetén is érződik-e. Tehát begyújtasz, felmelegíted a kéményt, kiszellőztetsz és utána szaglászol, hogy meleg kémény mellett is jön-e valahonnan füstszag.
Vacak rendszereknél közvetlenül begyújtás előtt szokás a kémény(huzat) "beindítása" (előmelegítése) egy 5-10 másodperces nagy lánggal (pl összegyűrt papírok). Sokan nem is tudják, hogy ezt csinálják évek óta, csak akkor veszik észre, hogy kifüstöl a kályha, amikor az eddigi "sok papíros" begyújtásról átállnak kis lánggal történő begyújtásra (pl alágyújtós kocka).
Van egy komoly gondom! Már ketten is megnéztük - a mesterem is átjött - de nem találjuk, hogy mi füstöl.
Nem mindig jön elő és általában csak picit érződik, de zavaró.
A kályha egy cserépkályha. A hátsó új szobában van a régen kinti kémény (körbeépült) ami gyanús, mert ebben a szobában érződik a füst. A fal át lett törve. Ott átmegy a meleg is, meg a kályhacső is a kéményhez.
A kályha hátulját átnéztük - nincs nyoma és a régi szobában ahol a kályha van sem érződik semmi.
A kéménybekötésre gyanakodunk. Kikapartuk a fugát + habarcsot végig a kéménycső belsejéig. Szagot ott érezni (persze ott a füst), de nyom nem volt.
Visszatömtük gondosan.
A kémény burkolva lett kivétel a bekötésnél a betét -füstszag maradt!
A kémény Shiedel kémény a gyári "gagyi" cserépkályha bekötő elemmel.
Már arra gyanakodom, hogy az nincs megfelelően ragasztva- amúgy is porózusnak tűnik olyan nikecell szerű anyag a gyári csatlakozóelem.
Most végső elkeseredésemben szedhetem szét a kályha tetejét és ki a csövet, hogy kb semmit ne lássak és újra visszategyem a kéménybe a csövet.
Vagy agyaghabarccsal kitömni az egész csatlakozóelemnél a kémény füstőcső körül a kémény burkolatáig(gipszkarton) egy gipszkartonnyi vastagon és akkor ott tuti nem talál ki semmi.Hiszen zárttá válik a köpeny.
Mi tegyek?Már napok óta nyomozok és a szoba befejezése is csak ezért áll, mert 1 napnyi meló lenne, de így, hogy füstszag van csak tétlenkedünk/szagolgatunk/morforindozunk.Nem gondoltam, hogy így megszívat a kémény/kályha.
Hm, feltűnt, h nagyon nem akar kormolódni a kályha az ajtó felett(eddig mindig vastagon kormos volt) :) Ez ugye két dologtól lehet csak: vagy a fa, vagy a begyújtási technika jobb :) A begyújtási technika hibrid: felülre rakom a gyújtóst, a farakásban középen hagyok egy csatornát, ide rakom a papírt, alul is, középen is, és alulról gyújtom, az alsó ajtót begyújtáskor kinyitom, a huzat mintegy felviszi a lángot, és így felülről-középről kezd égni a rakás. Amikor már ég, akkor az alsót becsukom, ill nagyon résnyire hagyom csak nyitva, a felső kicsit nyitva.
persze a profik kerülik a vízszintes füstjárat szakaszokat, mert ezekben felhalmozódhat a korom, ezért rendszeres ellenőrzésre szorulnak. De ettől még jól fog működni a fűtésed, csak ne felejtsd el a vízszintes szakaszokat rendszeresen ellenőrizni+tisztítani.
Aki pedig azt állítja, hogy a külső levegő bevetetési pontja nem lehet magasabban a tűztérnél, az nincs tisztában az alapvető fizikai törvényekkel sem, ezért szerintem ne ő készítse a tájékoztató CD-t :) Egész kémény családok vannak, amelyeknél a tűzilevegő beszívási pontja csupán néhány centivel van a kémény felső vége (kimeneti pontja) alatt.
A füstgáz hőmérséklete folyamatosan változik, a 300 fok többnyire a csúcs érték, ami egy begyújtási-leégési periódus alatt csupán néhány percig igaz.
"mire a kémény végére ér akkor is van vagy 100 fok."
Kondenzvíz kicsapódás van minden felületen, ami 60 fok alatt van,
a begyújtás pillanatában viszont a kéményed mínusz tíz fokos, a füstcsöved pedig szobahőmérsékletű.
De még egy "már meleg" téglakémény is méterenként 15-18 fokot hűt a füstgázon. Nagyon sok téglakémény felső végén látszik, hogy a téglák közül "kiette" a maltert a sok kicsapódó savas víz, mert olyan sok a hőelvonás a (hőszigeteletlen) kémény alsóbb szakaszain, hogy a kémény felső vége szinte soha nem tud 60 fok fölé felmelegedni.
"RUF feliratú brikett jó a vízteres kandallóba? Érdemes megvenni?"
A RUF betűket egy brikettcsináló gép préseli bele.
Ilyen gép van jó pár az országban, mindenütt mást töltenek bele, a tiszta keményfától egészen a napraforgóhéjjal kevert szemétig.
Tehát a RUF felirat nem egy fa-termék, hanem egy fapréselő gép.
A fabrikett fából van, tehát minden fatüzelésű kályhában használható.
Akinek elfogyott a jó porszáraz tűzifája, annak szerintem érdemesebb megvenni a brikettet, mint frissen vásárolt félig vizes fát pazarolni.
"Esetleg valami tapasztalat, hogy mennyit kell rárakni - darabra - ?"
Minden háznak más a hőigénye, minden tűzmester más hatásfokkal pazarol tüzel és a RUF brikettek között is különbségek vannak.
Én pl keményfa RUF bikettből három darabbal szoktam tüzet rakni, de a legtöbb helyen ennél jóval többre van szükség. Kiindulásképpen (amíg ki nem tapasztalod az arányokat), súlyra kb 25-33%-al kevesebb kiló brikettel kezdj tüzelni, mint amennyi fával tüzeltél eddig.
Bár valószínű az amit éppen előttem írtatok. De ha tesztelni akarnád akkor szerintem (lehet kiröhögtök) hamuval körbeszórod s kicsit belenyomkodod Csak esetleges böffenéskor van gond de ugye tesztnek írtam :) Esetleg közetgyapottal ha van valakinek kevés.
Lehet, hogy igazad lesz - remélem - mert most jobban kezdtem tüzelni - magasabb hőfokra -
Még egy kérdés:
RUF feliratú brikett jó a vízteres kandallóba? Érdemes megvenni?
Van sok hulladék fám. Ezzel nappal jól megy a dolog de estére kellene valami keményebb, tovább égő, több hőt adó anyag. Keményfám nincs most mivel most vettem a házat és nem tudtam rákészülni.
Esetleg valami tapasztalat, hogy mennyit kell rárakni - darabra - ?
"- még nézeget, hogy mi lehet a gond - lehet, hogy még nem égett le teljesen a berendezés felületéről a cucc -."
Igen, könnyen lehet, hogy mindössze ez a gond, és azt érzed. Nálam az első szezonban ez úgy volt, hogy természetesen az első pár begyújtásnál éreztem, aztán sokáig semmi, majd januárban ismét előjött, amikor erősebben tüzeltem (aztán ha ez egyszer megoldódik -leég teljesen- akkor soha többé nem jelentkezik már)
Az is füstjárat szűkítés, amikor a füstcsövet nem csak 12-15 centire toljuk be a fali kémény-lyukba (amennyi a kémény falvastagsága), hanem 25-30 centi mélyre toljuk be "hogy jól benne legyen", a cső végét szinte nekitoljuk a kémény-kürtő szemközti falának :)
Szerencsére a kéményseprő ezt rögtön kiszúrja, amikor belenéz a kéménybe.
"A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt."
Kivétel
- a begyújtás utáni első másodpercek (gyengébb kémény esetén percek), amíg hideg a kémény, addig a "meleg levegő felfelé száll" törvén erősebb a kémény (hidegen még nem létező) szívóhatásánál.
- vagy amikor valaki olyat dob a tűzre, ami hirtelen olyan nagy hőfejlődést okoz, amivel nem képes a kémény megbirkózni
Minden más esetben a kémény szívó hatása garantálja, hogy semmi szag ne jöhessen kifelé sehol, mert minden résen/lyukon befelé áramlik a levegő.
Még egy lehetőség: előfordulhat olyankor is pillanatnyi füst(gáz)kilövés, ha a füstjáratban valahol szűkület/szűkítés van. Ezért is tilos a füstjárat szűkítése útközben.
"az én kályhámnál a cső nem bele megy hanem rá !!"
A füstcsöveket úgy kell egymásba dugni, hogy a cső belső falán lefelé csorgó kondenzvíz sehol ne tudjon kifolyni, hanem mindvégig a cső belsejében csorogjon egészen a tűztérig (kémény-összedugdosás esetén esetén a koromzsákig).
Ha nálad nem bele, hanem rá van dugva a csőcsonkra, akkor nálad a lefelé csorgó kondenzvíz ki van vezetve a kályha tetejére :)
"Nem akarok egy tubus , fekete, hőálló tömítőt venni"
Pedig ezen a helyen az lesz a jó megoldás. Léteznek tömítő zsinórok, de a tűztér kilépési pontján előfordulhat olykor akár 600 fok felett is (sötétvörösen izzó felület) és azt az olcsó zsinórok tudtommal már nem bírják. A kinyomós trutymó viszont 1000 fok felett is bírja, tehát vagy trutymó kell neked, vagy beszerzel valami komolyabb hőtűrésű (kerámia?) tömítő zsinórt.
A kályha tetején kondenzvíz? Begyújtástól hány másodpercig? Mindenesetre nálam tizenöt év alatt nem keletkezett ilyen kár, még a nem kis felületű vasból készült füstgázhasznosítóm se lyukadt ki pedig annak idő kell a felmelegedéshez. Hozzáteszem nálam ezzel együtt is van tömítés (minek szívjon falsot, majd én adagolom a levegőt), tehát nem folyik ki semmi.
Mondjuk belegondolva elfogadom, hogy egy lemezkályhát ez esetleg károsíthat, ezért peremezik ki. Öntvény kandallóbetétnél ilyesmit még nem láttam.
Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Nem így van.
Abban az esetben amit írsz az esetleges kondenzvíz szépen kicsorogna, ráégne a kályha külsejére. Akkor lenne csak fejvakargatás, mert szép többet nem lenne.
Kályhazsinórból van lapos profilú, én ide azt tennék (ha valahogy beférne), ha itt jön a szag, ha nem. Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Szerintem a szilikon ide kevés, vagy határeset, a piros színű szokott olyan 300 fokig használható lenni. Van pár termék efölötti hőtűréssel, azt van hogy szilikon névvel illetik, meg van egy fekete cucc 1200-1300 fokot tud, de ezek megszilárdulnak, nem ajánlom a rendszeres hőtágulások miatt. Ha létezik 600 fokig jó ami rugalmas is marad, az persze mehet, nem tudok ilyenről.
De valóban - itt kifelé normál esetben semmi se kéne, hogy jöjjön, rendes kémény esetén a tüzelés során még a kandalló ajtaját is ki lehet nyitni kellő óvatossággal, nálam legalábbis, pedig még majdnem 5 m-en keresztül kínzom a füstgázt, mire a kéménybe jut.
Nem jó irány a tömítgetés. A füst nem nyomással távozik a csöveken.
A tömítés csak tüneti kezelés, azt kell megállapítani, hogy azon a szakaszon (ha valóban ott jön ki a füst) mitől lesz nagyobb a nyomás, mint a szobában. Normál működés közben ilyen nem lehet. A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt.
Ahogy látható a képen, kifelé van peremezve a füstcső csonk. Ezt úgy kellet volna, hogy egy rövid darab 15-20 cm belemegy és utána van ráhúzva a cső.
Szerintem nem ott jön ki a szag de ha biztosra akarsz menni inkább hőálló szilikont vegyél ami max. 600C fokig bír ( 600 C fölött vastartalmúak az ehhez hasonló "kandalló" tömítők és egy idő után kitöredezik belőle).
A gázfűtésed valahol NAGYON veszteséges. Ha a kazánod hatásfoka nem ennyire szörnyű, akkor a kazán felülete és/vagy a csövezés rengeteg hőt pazarol NEM a lakás felé, hanem valószínűleg garázst/pincét/lábazatot/talajt fűtesz vele.
1 kg fából 1 kWh hő előállítása nem csoda, éppen pár napja írtam itt erről.
"Ez akkor bukik ki, ha magas hőmérsékletű áram fűtéssel hasonlítod össte azokat."
Sokan nem tudják, hogy
1: okosan elhelyezett és okosan irányított, SUGÁRZÓ fűtés esetén alacsonyabb szobahőmérséklet is elegendő azonos hőérzethez (ezzel a trükkel előznek a cserépkályhák, a hősugárzók és a mennyezetfűtések)
2: minél magasabb hőmérsékletű a sugárzó felület, annál jobban irányítható a hő a kívánt irányba (tehát cserépkályha minden irányban szórja a hőt, egy narancssárgán izzó elektromos kvarc-csővel viszont már célozni, sőt hőt "ellőni" is lehet, akár több méter távolságra).
A magas gyanta tartalom sok hőt termel, ezért egyszerre csak keveset tegyél a tűztérbe és csak azután tegyél rá újabb fenyőt, amikor az előző adag már teljes vastagságában parázslik.
Lassan aktuális lesz a dolog, szóval szeretném megkérdeni, hogy mit szóltok a karácsonyfa kandallóban történő eltüzeléséhez. Nyílván nem egyszerre, hanem apránként, mint gyújtós, vagy a gyújtóshoz adva kis mennyiségben. Jelenleg is fenyő léceket használok a begyújtáshoz, tudtommal az okés. De a tűleveles ágak okozhatnak-e problémát? Vagy egyátalán van-e értelme?
12 év alatt többször is mérték, mind a kazánnak, mind a kandallónak jó a névleges hatásfoka, éppúgy mint mindenkinél, hozzák a gyártó által ígért 96% (gáz), és 85% (kandalló) hatásfokot.
Szinte tökéletes az égés, a kéményen gyakorlatilag csak széndioxid negy ki.
Nem az én rendszeremmel van gond, hanem mindenkiével, csak nem tudnak róla az emberek.
Ezerszer sem értette meg senki, csak pár ember, aki hajlandó volt kipróbálni az áram fűtést magas hőmérsékletű eszközzel (minimum világít, olyan forró).
Hol így, hol úgy, de az eredmény mindig makacsul ez lett.
A rendszeres szakszerviz, és az a tény, hogy ekkora házra szigetelés nélkül mások is ennyit fűtenek el, vagy még többet, azt mutatja, hogy valójában a gáz és a fa tüzelés mindenkinél ennyit tud valójában szezonális hatásfokban.
Sokat kutattam mi lehet ennek az oka.
Miért ilyen alacsony a tényleges hatásfok?
Az egyetlen magyarázat a hőerőgépek maximális hatásfokát leíró egyenlet, úgy tűnik.
Tehát ezeket próbáltad hogy egyik évben gázzal másik évben fával harmadikban villannyal fűtöttél?
Ennyire brutálisan rossz nem lehet a gázos/radiátoros rendszered hatásfoka. Vagy valamit nem értek jól.
Én látatlanra azt mondanám, hogy egy NEM HASZNOS TÉRBEN elhelyezett kazánnalcsövezéssel örüljünk ha 50%-ot tud a gázos cucc, Kandallót mondjuk simán lehet 30%-ig rontani észrevétlenül.
- annyira jó a kéményed, hogy a megfelelő huzat-erősség produkálásához nem igényel túl forró füstgázt,
- ÉS a kályhádból viszont elég forró füstgáz jön ki,
..akkor butaság lenne a füstcsőből kifelejteni egy jó nagy felületű hődobot. Ne menjen ki a kéménybe az a sok hő, ha a kéményünk megelégszik kevesebbel is.
"meggypiros. Ez a korábbi méréseim szerint 550 fok"
Ebből a színskálából is lehet saccolni a vas hőmérsékletét:
Van egy kályhám. 95 cm magas felső kivezetésű. Egy kb 1,2 hosszú egyenes fűstcső, majd 90 fokos könyökkel a kéménybe, Így 215 ön megy a lukba.
Amikor jószáraz (ez mindig így van ) és nagyon felaprított tüzelő kerül a tűztérbe a cső a kályhától még kb. 20 cm re is meggypiros. Ez a korábbi méréseim szerint 550 fok, ennyi a füstgáz hőmérséklete. Ha betennék egy hődobot valószínűleg alacsonyabban lépne be a füstgáz a kéménybe. hely bőven van, 3. 2 a belmagasság, a hődob 60 cm.
Hová tegyem ? A kályha után közvelenül vagy a könyök elé ?
Kezembe került egy Wamsler Lucifer típusú játékkandalló.
Lenne egy kérdésem. Samott ki lett szedve valamikor valakinél, megvan mind viszont a felső samott tábla elhelyezésében nem vagyok biztos. Hátul van a füstelvezetés.
Van egy fém konzol amivel gondolom távtartóként üzemel. Össze tudom rakni kétféleképp.
1. Hátra rakom a távtartót, ekkor hátul és elől is kb egál rés marad
2. Hátra tolom teljesen a samottot és elől rögzítem, ekkor csak elől, az ajtó felett van nyílás.
A mai fűtőberendezések 99 százalékát "hülyebiztosra" gyártják, hogy a laikus kezelők a füstcsappantyúját ne tudják robbantó, a légellátását ne tudják szénmonoxid gyártó üzemmódra állítani. Nagyon kevés az olyan kályha/kandalló, aminél a kezelő lehetőséget kap a füst és/vagy a tűzilevegő TELJES elzárására.
A teljes építészet és energetikai ipar kilowattban számol. A joule valóban szabványos mértékegység, de csak fizikatanárok, tanítványaik és laikus újságírók használják, hozzáértők, szakemberek közül senki.
Elsőre hulladék ágfával gyújtottam be utána egyszer raktam rá régi hulladék szarufát / kb. 7 darabot /.
Na ettől sikerült felkergetni 90 fokosra a vizet. Egy kicsit be is rottyantottam tőle de szerencsére megállt itt :-)
Elzártam a levegőt de most nálam is jelentkezett az a dolog, hogy olyan érzésem volt, valahonnan szívja a levegőt. Ennek utána fogok járni, hogy honnan szívja.
Konklúzió:
- kell még rá radiátor / most 3db 1200-as + 1db 1000 van rajta /
- be fogok szerezni egy bojlert amibe el tudom nyeletni ezt a plusz hőt
"Sokan felteszik a kérdést, hogy melyik tüzelőanyag a legjobb választás egy családi ház fűtéséhez? Vegyünk példaként egy átlagos 120 m2 alapterületű családi házat, s tegyük fel, hogy a mai hőtechnikai szabványoknak megfelelő hőszigeteléssel ellátott. Ennek éves energiaigénye kb. 90.000 MJ. Ha a 85%-os hatásfokú tüzelőberendezéssel számolunk, akkor évi 8,5-9 t lignit felhasználására (lignit diószén: fűtőérték 12,50 MJ/kg) kerül sor. Ez kb. bruttó 115.000-226.000 Ft éves fűtésszámlát jelent (Mátra-Brikett Kft. telephelyi árakkal attól függően, hogy ömlesztett, vagy zsákos szenet használ). Ha ugyanazt az épületet 85-90 %-os hatásfokú gázfűtéssel, 2.900 m³ gázt (fűtőérték: 34,94 MJ/m3)"
Mátrabrikett kft állít ilyeneket.
dátum nincs, de régi lehet.
Mert azért manapság már 120 nm -en nem fűtenek el 2900 m3 gázt, legalább is abban amit a mai szabványnak megfelelőnek tartanak. Szerintem egy mai követelményeknek megfelelő 120 nm-es házban 1300 - 1400 /év gázt lehet elhasználni fűtésre.
A legrosszabb fűtési hatásfok értékeket akácfával tüzelve lehet produkálni,
mert az akácot annyira vizesen is meg lehet gyújtani, amikor a fűtőértéke még 2,5 kWh/kg sincs,
ebből lejön a szar hatásfokú kályha, az energiapazarló hőszigeteletlen kémény, no meg a hozzánemértő tűzmester a levegő-fojtogatós stílusával... szerintem jelen pillanatban is meglepően sokan fűtenek 0,8-0,9 kWh/kg körüli hatékonysággal.
Papíron 4-4,2 körül vannak a különböző fafajták, légszáraz állapotban.
Frissen kivágva (vizes fa) ennek csak kb a fele igaz, a fenti magas értéket kb 1-2-4 év száradás után éri el.
Ehhez jön a szar hatásfokú fűtőberendezés+kémény, ami a hő egy részét kiküldi a kéményen.
Ehhez jön a gyakorlatlan tűzmester, aki a fának csak egy részét képes hővé alakítani, a többiből hamut/kátrányt/kormot/stb csinál.
Tehát az ELMÉLETI 4 kWh hőmennyiség helyett 1 kg fából a legtöbb esetben csupán 1-2,5 kWh tényleges hőmennyiség lesz a lakásban (egyes optimisták 3-al szoktak számolni).
Akkor mi itt szerencsés helyen vagyunk ilyen szempontból, itt működik az egy nyerő-egy nyelő kút verzió. Orosháza környéke. Igaz, ha van egy régebbi, használatban lévő fúrt kút, akkor az szokott lenni a nyelő, általában ő már be van járatva, jobban nyeli a vizet, mint egy új kút.
"Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva."
Az ország nagy részén annyira rossz a vízadó réteg elnyelő-képessége, hogy a kiemelt víz elnyeletéséhez több nyelőkutat kell csinálni és/vagy nyomással (szivattyúval) kell visszanyomni. Tudok olyanról (homokos Alföld, vízréteg mélyen), hogy 1 db nyelőkút esetén 2-3 bar nyomás kellett az elnyeletéshez.
A kútklímák túlnyomó többségénél a kiemelt víz végül a csatornába/kertbe/szivárgóba kerül.
A ország egy részén persze egy db nyelőkút is problémamentesen dolgozna, de sokan ott is inkább a csatornába engedik a vizet, hogy ne kelljen még egy kutat fúrni.
Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva. Nem szivattyúzzuk összevissza a vizet a vízadó rétegek között. Én bízok abban, hogy ha lesz új szabályozás, ott figyelembe fogják venni, hogy a hőtechnikailag felszívott víz ami visszakerül ugyanabba a rétegbe nem fog vízkivételnek számítani. Vagy más elbírálásban fog részesülni.
1200X600-as radiátor 70/50-es vízzel tud 1200-1300W körül. 50 fokos vízzel meg nem szokták megadni, de úgy tudom, hogy 10fokonként 20%-ot le kell venni.
Tehát 50/30-as vízzel kb 800W-ot ad le.
Na pont így van hozzá egy 700/2000W-os olajradiátor.
Nem egymáshoz kell hasonlítani, hanem ha egy szoba max hőigénye 1500W akkor oda jó sok lesz a 2000W-os olajradiátor.
Mostanában páratlan napokon egy 800 wattos elektromos hősugárzó "utánozza" a páros napokon fűtő napi 7-8 kg fabrikett hőtermelését.
"Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó"
Hideg falak esetén + szarul hőszigetelt házban 2 kW valóban nagyon-nagyon kevés a kellemes közérzethez. Meleg falak + jó hőszigetelés esetén meg összesen fél kilowatt is elég lehet egy egész házra.
"Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!"
Hőszigetelés kérdése az egész. Az érdekesség kedvéért egy passzívház maximális hőigénye (tehát -15 fokos időjárás esetén) négyzetméterenként 10 watt, átlagos téli időjárás (+5 fok) esetén 4 W/m2 körül van. Tehát ha egy ilyen ház pl 100 négyzetméteres, akkor az év leghidegebb órájában 1000 watt kell a ház kifűtéséhez (átlagos hőmérsékletű téli napon a felénél is kevesebb).
Persze egy passzívház jóságú hőszigetelés drága dolog, viszont egy passzívházénál ötször szarabb hőszigetelés bárki számára viszonylag olcsón elérhető. Ekkor a 100 m2-es házunknak 5000 watt lesz a hőigénye az év leghidegebb óráján, amihez pl az általad említett "700 wattos szarokból" 7 darab kell.
Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó / csak a konyhai részen/. Pont arra volt elég, hogy ne fagyjon le a tökük. Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!
Vicc.
Ja és biztos jól lehet aludni amikor a nagyszobába egész éjszaka dübörög 4 ilyen szar. Hol van ez 2 db 1200-as radiátor hőleadásához képest?!
Hülye vagy te öcsém, és akkor még finom voltam és nőies! Mert ha őszintén elmondanám mi vagy te, akkor nem a "hülye" jelzőt használnám! Részemről befejeztem veled a diskurzust, szaladhatsz a modikhoz!
"De gondolja bele, ha minden telken ipari mennyiségben szivattyúznád az egyes vízzáró rétegek között a vizet ki-be."
Én nem azt mondtam, hogy minden hülye azt csináljon a talajvízzel amit akar, én csupán jogbiztonságot szeretnék. Pl legyen benne a törvényben, hogy az ugyanabba a vízrétegbe visszaengedett talajvíz mennyisége nem számít vízkivételnek. Ez a törvényalkotóknak pár peres munka lett volna, de valami miatt még sincs benne semmi ilyesmi.
És már sok éve nem hiszem azt, hogy ha egy törvény szövegéből "kifelejtődik" valami lényeges, az véletlenül lett kifelejtve. Szerintem valamiféle "kútadó" előkészítése folyik trükkösen, álnéven (kötelező kútbejelentés /büntetés) és nem akarják kihagyni a szórásból a jó vastagon megadóztatható magánszemélyeket (akik sok talajvizet mozgatnak meg), ezért lett "véletlenül kifelejtve" a jogszabályból az az jelentéktelen apróság, hogy egyes "vízhasználók" valójában egy cseppet sem használnak el a talajvízből.
Nem lenne szép dolog külön megemlíteni csak egyetlen pártot abból a kb 10 tagú párt-listából, melyek együttesen ravaszul összehozták a jelenlegi nagy magyar jogbizonytalanságot.
Csak a kémény + füstcső + kandalló több, mint tíz alkatrész.
És akkor még jönnek a radiátorok, csövek, elágazó idomok, csapok, keringető, termosztát, a fagyvédelem, a túlmlegedés védelem alkatrészei, áramszünet védelem, stb. stb.
"Írd le, hogyan tudnám a házam fűtését megoldani ennyiből: 3 szoba + fürdő + konyha"
Egy lehetséges olcsó megoldás: 4-6000 Ft-os elektromos fűtőtestekből elhelyeznék kb 7 darabot, plusz kb 60-70 ezer forint villanyszerelési munkákra.
A vízkivétel normál mennyiségben -talán- nem jelent gondot. De gondolja bele, ha minden telken ipari mennyiségben szivattyúznád az egyes vízzáró rétegek között a vizet ki-be.
Lásd ingyenes elektromos autós töltés. Halandó nem tud csak anyázni a töltőfej mellett, mert az egyik kocsimegosztó ipari mennyiségű autókat (4-500?) töltöget rajtuk. csakis azért, mert nincs(szarul van szabályozva.
Hidd el, hogy vita esetén a bíróság vízkivételnek fogja tekinteni, akkor is, ha a hőcserélődet leengeded egészen a talajvíz szintje alá.
Felesleges nyelvészkedni ott, ahol nincs jogbiztonság. Öt perc alatt előrántanak egy egy szakértőt, aki levezeti szépen, hogy a "vízkiemelés" a törvény szövegében nem azt jelenti, hogy kiemeled a talajszint fölé, hanem pl azt, hogy "kiemelted saját természetes közegéből".
Én a kertet pl úgy locsolom, hogy a víz egy milliméternyit sem emelkedik a talajszint fölé (gyökérzónás öntözés). A te gondolkodásod mentén lehetne így akár száz hektáros kertészetem, nekem ingyen jár a víz korlátlan mennyiségben, hiszen "nem történik vízkiemelés" (a talajszint fölé ;)
Ezt a "csak hőcsere" problémát nem nyelvészkedéssel, ravaszkodással kell megoldani, hanem a nyilvánosság erejével: minél több nyilvános fórumon támadni, nevetségessé tenni azokat törvényalkotási szakértőket, tanácsadókat, akik 2018-ban még nem hallottak a hőszivattyúról. És előbb-utóbb remélhetőleg megjelenik egy kiegészítő bekezdés a törvényhez... Ha lenne időm ilyesmire, akkor utánaolvasnék, hogy hogyan van ez szabályozva a műveltebb külföldi országokban.
Szia! Az jutott eszembe, mi van akkor ha nem vesszük ki a vizet a kútból, hanem a felszín alatt 1 méterrel egy aknában egy jó lemezessel kivesszük a vízből ami nekünk kell és had follyon vissza oda ahonnan jött, csak kicsit arrébb. Ez nem vízkivétel. Ez így működhetne szerintem.
Összevissza beszél már évek óta. De még nem is ez a baj, viszont az, hogy folyamatosan lehülyézi meg kiröhögi egy kandalló, cserépkályha topicban a fával tüzelőket, az már kiveri egy idő után a biztositékot (és még ő beszél illemről meg jó modorról). Természetesen azzal semmi gond, hogy egyéb, fűtéssel kapcsolatos témák, alternativák felmerülnek itt, én speciel élvezettel olvasom ezeket, mindig tanul az ember. De ez azt hiszi, hogy ő az atyúristen, mert rájött, hogy klímával is lehet fűteni, és aki nem igy tesz, az hülye egytől egyig.
"egy rendszer minél bonyolultabb annál nagyobb a hibalehetőség"
Ez egy nagyon okos mondás.
Szemléltetésképpen lássuk két példát:
Vízteres kandallós fűtés: kb száz db alkatrész (lehetséges meghibásodások!), milliós beruházási költség, minden évben 10-féle különféle kötelező cselekedet (a tűzifa beszerzésétől a hamuzásig), melyek közül némelyik cselekedetet évente több, mint 200-szor kell megismételni. Ez lenne az EGYSZERŰ fűtési rendszer?
Elektromos fűtés: beruházás összköltsége mondjuk 100e Ft, meghibásodható alkatrészek száma mondjuk 6 db, ezzel kapcsolatos kötelező éves tevékenység: nulla. És ez lenne a BONYOLULT fűtési megoldás?
Jó nagy szád van ahhoz képest, hogy új vagy itt! Te vegyél vissza, mert ha idegen helyre belép valaki illik köszönni! De ezt neked hiába mondom, ha szüleid nem tanították meg. :(
Nem (egyébként miféle lyuk, miféle gödörből???), de te viszont visszavehetnél. Nézzél felfelé 2 centit, és akkor láthatod a topic cimét. Ha innen további segitség kell, akkor az elég szomorú.
Éppen most nyomtam rá az esti adag kőrist a Supra M58-ra, reggel parázsról mehet tovább. 90 m2, mindenhol kellemes hömérséklet van, a kandalló előtt pipázva olvasni meg olyan feeling, amit te úgysem értenél meg soha...
Azért kérdeztem, mert a szembe szomszédnak van ilyesmi. Azt hiszem 12-14 darab + inverter / azt hiszem ez a neve / és 2,4 milla körül volt az ára a rendszernek. Na most ez minimum 10 év megtérülés. Na most a betápláló egységre adnak 5 év garanciát / ami nem olcsó dolog / és ismerve a tervezett elévülés fogalmát, tuti nem bír ki többet.
"egy rendszer minél bonyolultabb annál nagyobb a hibalehetőség"
Szerintem az én vízteres kandallóm nem arra lett kitalálva, hogy mindent a maximumon "kiszedjek belőle "
Persze, lehet kínozni a kilépő füstgázt és kisajtolni belőle minden hőt. Ebben az esetben - véleményem szerint - jönnek a problémák / túl alacsony füstgáz hőmérséklet, lerakódások, stb. /
Ja, akkor modernizáljuk a kéményt százezrekért meg plusz szabályzók, stb.
Ez tök olyan mint a napelemek. Az életben nem térül meg az ára / csak egyszer számolná ki valaki /
Na de még egy gondolat a kandallóval kapcsolatban:
Régebben volt szó a levegő ellátás problémáiról / túl sok levegő, nem lehet elzárni, stb. /
Próbáltam oda figyelni a bejövő levegő szabályzó "pillangószelepre /
Összeszerelés előtt nagyon jól kitisztítottam, megnéztem, hogy ne legyen semmi piszok ezen a részen ami esetleg megakadályozza, hogy rendesen zárjon. A levegőt a padlás feljárónál szívom be. Szépen szív, intenzíven. Úgy nézem, fokozottan vigyáznom kell, hogy a csövön ne jusson be piszok, vakolat, stb. ami később beszorulhat a szelepnél.
Ha jól emlékszem dstl írta, hogy utána kellett állítania a bovdenen, mivel nem zárt rendesen - ezt is megnéztem mielőtt összerakták -. Tesztfűtés alatt figyeltem a lángot és amikor már felmelegedett a rendszer teljesen elzártam a bejövő levegőt. Valahonnan biztos szív egy kis levegőt de szerintem ez teljesen rendben. Így - ha elfelejtem rányitni - akkor se tudok nagy bajt csinálni -.
Szerintem rendben van ez így, ahogy elkészítették.
Rossz szokás - szerintem - hogy felülbíráljuk a gyártót és módosítunk rajta -. Szerintem nem hülyék és pár évtized alatt talán szereztek annyi tapasztalatot, hogy jót csinálnak.
A szerelőkről pedig:
Az első szerelő - aki eljátszotta nekem a nagymenőt - le se szarta a fejemet. A megbeszélt időben nem hívott, nem vette fel a telefont és ki is nyomta -. Én elhiszem, hogy kurva menő a környéken meg tele van pénzel.
De én erre ugrok!!! Apám nekem azt mondta, ha megígérek valamit, legyen is úgy !
Egy biztos: én senkinek se fogom ajánlani. Lehet most olyan idők járnak, amikor kevés a "szakember " de az idők változnak / innen üzenem / :-)
A másik szerelő teljesen korrekt volt. Megmondta, hogy sok a munka de ekkor meg akkor tudna jönni. Felmérte, mondott egy árat - ami hozzáteszem nem volt magasabb a másiknál -.
Nem alkudoztam csak egyet kértem: " ha azt mondod jöttök és az ígért időben kész lesz, legyen is úgy, megegyeztünk "
Minden úgy történt, ahogy ígérte ! Ja és nem játszotta el velem, hogy " bocs' a Pistához kell mennem sürgősen, meg a Jancsinak sürgősebb ".
A kandalló árával kapcsolatban:
Először gyanakodtam, hogy ennyire olcsón meg tudom venni - Zalaegerszegen -.
186.000.- volt az idro 30-as
Ennyiért sehol se láttam. Mindenhol 40-50 ezerrel drágább volt / persze szuper akcióba :-)) /
"...szétfaragja a házát, plafonig nyit minden ajtót és be nem zárja azokat, hogy valamennyire szétterüljön a kandalló hője. Persze bármilyen burkolat vagy takaróelem felejtős."
Nagyon jók a fenti ötleteid, de esetleg olyan megoldást is választhat, hogy
1: a kandalló köré szép esztétikus díszburkolat épül, mégis fűt mint az állat,
2: csukott ajtók mellett is eljut a hő a többi helyiségbe.
"Ők sem nézik le a fölényeskedő tudálékos hólyagokat."
Ezt a fölényeskedőt melyikünkre kell érteni? Gondolok pl a fenti mondatodra.
Vagy azt a megoldást is választhatja kedves aetheroleum topiktársunk, hogy szétfaragja a házát, plafonig nyit minden ajtót és be nem zárja azokat, hogy valamennyire szétterüljön a kandalló hője. Persze bármilyen burkolat vagy takaróelem felejtős. Te magad írtad, hogy így - a'la nature - lenne tökéletes egy fűtőtest.
Képzeld, ezen a bolygón élnek olyan emberek, akiknek nem csak a hatásfok számít, hanem a praktikum és az esztétika is. Így választanak házat, autót, feleséget... Nem kell őket lenézni ezek miatt! Ők sem nézik le a fölényeskedő tudálékos hólyagokat.
"Chuck Norris egyszer beírt valamit a fórumba, és Mekk Elek nem kötött bele..."
Az ember saját tanítványait nem oktatja ki nyilvánosság előtt, csak személyesen, az oktatás keretében.
Egyébként az ő eredeti neve Mekk Norrisz, de engedélyeztem neki művésznév használatát.
Egy másik tanítványom (Mekk Gájver) pl megtartotta eredeti nevét, csak ő egybe írja.
És vannak még nagyon sokan, az ismertebbek között van pl Mekk Donáldsz, neki szakácsművészetet és marketinges átveréstechnikát tanítottam (az egyik tárgyból megbukott, már nem emlékszem melyikből).
Ez így csupaszon túl jó hatásfokkal fűt. Keress gyorsan egy "profi" szakembert, aki gyorsan körbeépíti (jó szorosan max 2 centi légréssel,, lehetőleg hőszigetelő ytonggal, felül egy mindössze tenyérnyi levegő-lyukat hagyva), az majd jelentősen csökkenti (kitereli a kéményen) a jelenleg a lakásban megjelenő rengeteg meleg nagy részét.
Azt a hosszú vízszintes füstcső szakaszt el kellene kerülni. Jobb lenne egy 45 fokos idomot tenni rögtön a kilépő csonkra. Ha ez nem lehetséges, akkor cseréld ki a 90 fokos idomot olyanra, amin van tisztító nyílás!
