Képzelj el egy 9 es alakú vasat, a zárt karikát feltolod a kefni alsó sikja fölé , és áttolsz benne egy betonvasat, kis gipszet adsz neki, és mehet rá festés után a csillár. Nem sürün használják manapság.
Ezen a linken szerepel egy olyan tétel, hogy: csillárhorog elhelyezése áttolóvassal. Mi az az áttolóvas, hogyan kell ezt elképzelni? A horgot még értem, de azért azt csak simán fel szokták fúrni a falba, vagy fakockába.
PEN szétválasztása: - 5 eres kábel kéne 2x áron mint egy négyeres - háznál szükséges villámvédelem (vagy előkészítve) így ott kell védőföldelés amire rá kell kötni a villamos földelést a túlfeszültség levezetőt (ha szükséges - amúgy ajánlott)
Sziasztok! Nagyon jó fórum, hasznos információk. Kérdezni szeretnék:Telekhatáron van háromfázisos villanyórám, a ház >60m távolságban lesz. Féluton lesz garázs. Milyen keresztmetszetű kábelt javasolnátok, miért nem javasolnád ilyen távolságon PE-N szétválasztását? Sajnos ezen a fórumon főleg kérdezni tudok, válaszokat előre is köszönöm! Tibi
Látszik hogy nem vagyok szakember. Úgy gondoltam hogy a saját belső elosztójánál a nulla szétosztását kellene megnéznie a sorolósínen. (oké profik fogják csak a fejüket)
Jó hogy itt vagy és kijavítod a kezdőket. Köszönöm a kiigazítást :) De akkor egyúttal válaszolj neki kérlek szakmai szemmel mert a műszer amit mutat, mi kezdők nem biztos hogy tudjuk értelmezni :P
Lehet csak aprófesz, amitől visít a fáziscerka. Nekem van pár darab, ami kb. a nulára is világyt, ha kontaktot kap. Műszerrel mérj rá, mennyi a méret a két drót közt. Occsó is jó, 900 forint Obiban, ellemmel együtt :-D Ebből van vagy X garnitúrám, mert kb. olcsóbb, mint elemet meg mérőzsinórt venni :-D
A fáziscerka alacsonyabb feszre is reagál, mérd meg műszerrel, és a föld és a nulla közt is mérj feszültséget, ill föld és fázis közt is. Az hogy jelez nem azt jelenti hogy fázis van jelen, de nem normális a jelenség.
Sziasztok!! Lenne egy furi kérdésem,hogy lehet az hogy ha a konnektorba a fázis és a nulla helyett két fázis van és a fogyasztók még is működnek róla fáziscerkával néztem???????
amikor az aramot effektiv ertekkel, meg fazisszoggel jellemezzuk, akkor "messzirol nezzuk". csak akkor lehet igy vektornak tekinteni, ha periodikus, es par periodust megfigyeltunk.
a fi rele megszolalasi ideje nevleges hibaaramnal is 100-200ms, felette sokkal kevesebb. azaz par periodus. par periodus nagysagrendu dolgoknal erdemes lemenni a reszletekig, es nem a messzirol nezos megkozelitest hasznalni.
3F ebben az árban biztos használt 25e és 80 e Ft között mozognak.
Tipus inkább ez attól függ mekkora a kívánt teljesítmény, mert az órák is ezek alapján vannak besorolva egy 30A-ós teljesítményhez nem lehet egy 10A órát rakni. És minnél nagyobb a teljesítmény úgy nő az ára is.
Teljesen laikusként szeretnék tanácsot kérni. Ikerházban csak 1 villanyóra van, és egy almérőt kellene felszerelni, hogy a felek egymás közt rendezni tudják a számlát. Elmü azt mondta, elég egy szimpla villanyóra. Árajánlatban 8-10 ezer ft volt egy 3-fázisú fogyasztómérő ára. Reális, amit kérnek? Milyen típusú villanyórát kellene beszerelni?
Nem valószínű, hogy a becsavarást hibáztam el, mert máshol is cseréltem és nem volt gond .Nem a csövet fogtam. Az elkövetkezendő hosszú, sötét téli napok miatt gondoltam kicserélni a régi izzókat,amit megtakaríthattam volna az most elfüstölt. Az egyéb lehetséges hibaforrásokra szerettem volna rákérdezni.
30mA leoldóáramú, váltó-és lüktető egyenáramra egyaránt leoldó típust. (Írták itt, hogy "A"-típusúnak hívják.) A terhelhetősége legalább egy fokozattal legyen nagyobb a főbiztosítéknál. Fontos: Ne olcsó, névtelent.
A dologhoz még hozzátartozik, hogy a villanyszerelést családilag csináltuk (egy vill.szerelő rokon közreműködésével), és egy másik vill.szerelő muki vette át. Egyik sem szólt, hogy oda konnektort NE. (Én meg nem értek hozzá.)
Elmondtam egy harmadik villanyász embernek az esetet, ő javasolta a dugó szigetelését.
...és a szivattyú házáról egy ellipszisbe zárt földelés jel mellől jön egy vékonyabb z/s vezeték vmi alététes csatlakozóval a végén, ezt hova kéne kötni?
...és a szivattyú házáról egy ellipszisbe zárt földelés jel mellől jön egy vékonyabb z/s vezeték vmi alététes csatlakozóval a végén, ezt hova kéne kötni?
Teljesen szabálytalanul a masszírozós sarokkádam mögött (ráadásul a csapok közelében) van a konnektor a falon. A kád még nincs körbeszilózva.
A konnektort szépen körbekentem, de annyi agyam nem volt, hogy a dugó mellett is bemehet a víz...hát sikerült. Némi zizgés után bizti le, a föld és a fázis között szenes nyomok, konnektor csere. A kád öntött dugós (fi relével, ami nem ment le, szerencsére kimaradtam a buliból).
Mit tegyek, kenjem körbe a dugót is bedugott állapotban (úgyis úgy van mindig)?
Asszem, hiába tennék kültéri dugaljat, azzal se lennék előrébb.
Nagyobb villamossági kereskedő cégeknél ( de talán a kisebbeknél is ) lehet kapni olyan tokot, amibe mind a dugvilla, mind az aljzat belefér, és be lehet zárni. Amúgy nem értem, ha a gép fedett térben van, akkor miért kell a hosszabbítót toldani? Nem egészségesebb egy olyan hosszabbítót készíteni, ami elér addig ahol a gép van?
Ez is egybe van öntve. Elég drasztikus ez a levágás. Majdnem többe fog kerülni az új aljzat, mint a kb 1300-1500 Ft-os lengőkábel.
És ha a a furatnál - ahova a dugó két villája megy - ragasztanék egy csík szigetelőszalagot? :)) Biztos elszaladna tőle minden jóérzésű ember :) Bevágnám a szigetelőszalagot a két furatnál, és az első bedugáskor a villa betolná a furatba és ha ott marad, akkor a furat ezáltal szűkebb lesz.
De ha jobban belegondolok a fém érintkező szorítja a dugó érintkezőjét, annak kisebb az átmérője, úgyhogy valószínűleg hiába szűkítenék a műanyag bemeneti átmérőn. Na ezt jól megtanácskoztam magammal :) De azért várom a véleményeket :)
Másik kérdésem:
Milyen szabadtéri hosszabbító-csatlakozás van, ami véd az esőtől? Tehát magát a kábelt csatlakoztatástul eső érheti (az elektromos gép már védett térben lenne). Van erre valami speckó kialakítás, védelem? Vagy elég egy lefordított vödör alá betenni (és hasonló megoldások)?
Mi okozhatja azt, hogy az energiatakarékos izzó némi pukkanó hang mellett azonnal elfüstöl felkapcsoláskor?Eddig hagyományos izzó volt a foglalatban,amely régi, kb 45 éve "villanyozódott" be a konyhám.
Narancssárga (kínai vagy román) 20m-es lengőkábelem dugalja tök laza. Ha beledugok egy dugót és kicsit cincálom a kábelt az elektromos fogyasztó mozgatása miatt, akkor kicsúszik belőle. Valahogy szorosabbbá lehet tenni a csatlakozást?
Kell bele a vektoriális, mert amit írtál, meg aztán én is írtam, az a vektoriális mivoltából való visszavezetés DC esetre. De ugye ez időpillanatonként változik, mert szegény vektor forog :-). Az, hogy ilyen mérésnél sokkal egyszerűbb időpillanati értékekből integrálni, az egy dolog, de attól még vektor marad.
Rafinált a dolog, mert ugyan vektor az áram, de időpillanatra értelmezve csak az Y irányú összetevője számít, mivel az "DC eset"-re való visszavezetés (mert a vizsgált időpillanaton belül állandónak tekintünk minden paramétert), és mezei Kirchoff szemszögből nézhető az egész.
Köszi, utánanézek, közben küldök egy gyöngyszemet, mármint fotót.
ELMŰ által regisztrált szaki, "csinálta", az MTK az új mérőtől jön földben!, az első kötés 5 nap alatt tönkrement, ez már az ő általuk elkövetett javitott állapot, a nulláról le van szedve a kötőelem, a látvány, kedvéért.
Én átrágtam velük a dolgot és utána is néztem, valóban nyertek pályázaton, több szakmai témakörben, amit ők adnak: - szabványok de csak a módosítások nem teljes szöveg - vonatkozó jogszabályok - vonatkozó ágazati pályázatok és még amit írtak a honlapjukon.
"Az égéstermék-elvezető csövet magában foglaló kürtőben semmilyen épületgépészeti, gépészeti, elektromos stb. vezeték nem helyezhető el és annak falát nem gyengítheti."
Én is ettől féltem hogy ellenőrzéskor dádá lenne. Na mindegy, akkor marad a falon kívül esőben szélben módszer. Valaki tudna arról még felvilágosítást adni hogy ha pl egy sodronyhoz akarom drótozni (nem a villámhárítóra gondolok) vagy valamilyen műanyag ruhaszárító kötélhez akkor azért szólhat valaki hogy ne rontsam a ház képét és azonnal bontsam le? Nem lenne jó 5 emeletnyi vezetéket csak úgy a semmiben lógni hagyni.
Ok, igazad van, csak a végét ragadtam ki. Anno kivitelező koromban nekem is voltak ilyen dilemmáim. Egyszer szólt a "kedveskuncsaft, hogy csíp a hűtő. Elmentem, az egész házban földelés NO, a hűtő festék réteg alatt pedig 230 Volt. A házban két pici gyerek 3 és másfél éves, mindkét szülő pedagógus. Mondtam, hogy ennyi, azonnal ki kell húzni a hűtőt és szólni a helyi hűtőszerelő csókának. Nyomatékosan felhívtam a figyelmét, hogy Ő, illetve gyerekei életveszélyben vannak. Ezzel teljesítettem kötelességemet. A válasza az volt, hogy majd holnap szól a szerelőnek( nem volt gondolom pénze), addig vigyáz rá, hogy a gyerek ne menjen a közelébe, mert kikapcsolni nem fogja, ugyanis tele van kajával. Ekkor megkértem , hogy a jövőben nézzem magának másik szerelőt és engem véglegesen felejtsen el.
A legnagyobb prébléma az EPH hiánya. Az átvevők ezt szokták elsődlegesen nézni.
Az XBS azért nem annyira rossz, mint itt sokan írják. Legalábbis az én tapasztalatom szerint. Most mértem egy 48 lakásos társasház érintésvédelmét, ahol minden lakásban XBS-volt. 1- db-ot találtam, amelyik nem 20-24mA között oldott le, csak 31mA-nél. Persze hosszútávon nem tudom hogy fognak viselkedni.
Gondolod Nekem nem nyílt ki amikor felhív, hogy nem kell mennyek, mert megoldotta a problémát? Nem Én "üzemeltem" be, nem is Én mondtam neki, hogy létezik ilyen szar is. Csak megnéztem mi lenne a munka, és adtam egy ajánlatot. Ő mást választott, én kifejtettem aggályaimat és elváltunk egymástol. Te mit csináltál vna?
Nemtudom mi volt pontosan a kéménnyel meg a kőművessel de ott is volt vmi variálás, ott is olcsobbat talált, gondolom milyen lehet.
Egyébként azt is elővehetnék aki így átveszi. Dehát ez Magyarország, amit én így szeretek... :-)
Hát, a bicska kissé kinyílt a zsebembe. Aztán, amikor gondatlanságból elkövetett emberölésért megkapod az öt évedet, ne nyavalyogj! Akkor bizony a Te gondod lesz.
Azt mondta, hogy megkérdezte a gázost és így átvehető.... Az EPH egyáltalán nincs a házban kiépítve, az nem érdekelte.
Az, hogy ez mennyire megbízható és szabványos azt nemtudom. De ha egyszer-kétszer leold valami miatt ez a kütyü, akkor a tulajt ismerve, inkább kihuzza és úgy fogja használni a kazánját. Hát legyen ez már az Ő gondja...
Köszönöm mindenkinek a segítségét és a tanácsokat!
Szerintem ezt sürgősen felejtsd el, mert a kéményellenőrzésnél keményen belekötnek, nem beszélve arról, hogy a savas gázok tönkretennék a kábelt, és nem egyszerű a kivezetése sem.
rendelet nincs, viszont hosszú élete nem lesz a kábelnak, szóval 1-2 évente simán cserélheted. ja, és hogy vezeted ki a kéményből a kábelt, hogy ott a füst ne tudjon bemenni a lakásba? mert ugye a kéménybe a lakásból nem fúrhatsz lukat, tehát csak az jön szóba, hogy valami lakótéren kívüli részben (ahova mehet a füst) hozod ki.
Kérdésem a következő: a téglaépületben ha a kéményen csak a gázzal működő átfolyós vízmelegítő égésterméke távozik akkor van olyan rendelet ami tiltaná azt hogy én a tetőről egy antennakábelt a kéményben engedjek le a háztetőről a földszinti lakásomba? Mert így nem mozdulna ki a széltől és a kémény is kb 20*20 centis belül.
"a firele ugy ahogy mukodik pl total nemszinuszos aramra is, ahol fazisszogrol neha egesz nehez beszelni."
Ez konkrétan függ a Fi-relé paramétereitől, minőségétől. Egy gagyi Fi-relé működését szinuszos váltakozóáramra specifikálják. (Ilyen a narancssárga Merlin Gerin is)
A normálisabbak működnek lüktető egyenáramnál is, aminek akkor van jelentősége, ha az elfolyó áram, egyenirányítás után keletkezik, pl. egy tápegységnél.
Szerintem nagyon jók, stabil és jól szerelhetőek, de sajnos a designban nem valami erősek, A Merlin sokkal szebb de valamit elszúrtak az újabb modelleknél mert a 36 modulosoknál a kalapsín távolság nem stimmel. Szerintem nagyon jó minőségű még az IDE is, mind szerelhetőség mind stabilitás téren, csak oda kell figyelni a beépítésnél nehogy fordítva legyen :-D Ritkábban kapható de szinte golyóállóak az ABB táblák is.
Meg lehet oldani csak nagyon időigényes mert vigyázni kell hogy a tapéta meg ne dérüljön. Amugy meg különleges szerszám nem kell hozzá kés,véső ,kalapács, na meg gipsz.
Természetesen, csak az ilyen munkát inkább kézzel kell kivésni mintsem nekimenni egy koronafúró+hilti párossal. De van olyan vastag az a fal hogy két doboz közé még védőcsövet is kelljen rakni? Az legalább 10centi!
Laikus kérdés, de lehet-e fűrészporos tapétás falba dobozt helyezni, plusz védőcsövet indítani belőle (így hívják a csövet, amibe a falban be szokták húzni a vezetéket?), ami a fal szemközti oldalán jön ki, úgy, hogy a tapéta/festés ne sérüljön? (Esetleg épp csak annyira, hogy a dobozba kerülő konnektor kitakarja)
Mert akkor ugyanúgy leverted az egész házat, és nem csak azt az áramköri csoportot, amelyiknél a baj keletkezett. Ahogyan tán az elején el is indult a dolog, a fő cél az, hogy pl. a hűtő ne olvadjon le, ha valami egyéb fogyasztó leveri a FIrelét...
Az első fele akkor megvan. Már csak az a kérdés benne, hogy minek a 100-as? Ha a 30-ast leveri valami, ami a 100-ast nem verné le, én már akkor sem aludnék nyugodtan... :-)
Hali! Épeszű villanyszerelő más, régen elvégzett munkájáért nem vállal felelősséget. Márpedig, ha a meglévő elosztóba mélyebben belepiszkálsz, ott eszközöket helyezel el, akkor már egy esetleges baleset esetén igen csak nehéz bizonyítani, hogy te mihez nyúltál, vagy sem. A megoldás szerintem egy külön kiselo. tábla, biztosító, áramtalanító kapcsoló, FI relé. És akkor egzaktul meg lehet húzni a működésed határait.
Tévedsz. Ha figyelmesen megnézed a bekötés fényképét, akkor rá jössz, hogy az áthidalók vizszintesre való áthelyezésével sorba kötnéd a két tekercset és a kondánzátort párhuzamosan rákötnéd a betáplálásra.
A megoldás akkor jó, ha pluszban még a kék vezetéket átköti a Z1-ről az U2-re.
Szerintem ezt DkGrinder is tudja, azért nem reagált.
Amit általában a tervezők ilyenkor csinálnak (és én is): - közös Fi 100mA - a helyi kör FI 30mA - kiépítenek védőföldet ingatlanon belül ha nincs - a kazánhoz raknak a FI(ide is rakható) + Biztosíték + Leválasztókapcsoló a fázis számtól függő 2-4P kivitelek (F + N is megszakítja, elvetemültek lámpát is raknak ami jelzi ha áram alatt van)
A gazda mégfurcsábban fog nézni ha agyonüti az áram. Szakemberként csak egy dolgot lehet tanácsolni, szakszerűséget. Nem fogom azt írni amit hallani szeretnél ezzel feloldozva a felelősség alól. Ne várd.
Igazad van, de ha azt mondom, hogy berakom az ÁVK-t az amugy is szar lakáselosztójába, de vasszeg 2 napig nem lesz áram, mert ki kell bogozni, hogy melyik drót hova megy, akkor elég furcsán fog nézni a gazda.... :-)
Ő csak egy ÁVK-t kért a kazánja elé, gyorsan és a legegyszerűbben.
Egyébként a kazánnak dugvillája van, nem is írja sehol a könyve, hogy fixen kössem be, nem is akarnám megbojgatni a garancia miatt...
Az egész ház ÁVK-val történő védelmének kialakítását bízd szakemberre!
Itt ugyanis nem csak az érintésvédelemre, hanem az üzembiztonságra is figyelni kell! A készülékek szelektív védelmének megoldása szükséges.
PL: Nem "egészséges" dolog, hogy a két hetes nyári szabadságod első napján egy automatikusan bekapcsolódó akvárium-világítás meghibásodása esetén az egyetlen ÁVK áramtalanítja az egész házat, és a hűtőben tárolt 200Kg marhabélszín :-))) megbüdösödik!
Ergo: Old meg a gázkazánt, a többit meg bízd szakemberre. /Igaz, talán ezt is/
Fi-t rakd csak az egész házra, és nézesd meg egy szakemberrel a védővezetők folytonosságát, a nullával történő estleges felcserélését, az EPH-t stb. Ne legyél olyan, hogy "jó lesz az úgy mester csak működjön" Az ilyen hanyagság vezet a balesethez! Ez az egy amit lehet neked tanácsolni.
Nos, ebben az esetben elég ha csak a gázkazán elé kötsz egy Áramvédőt. Ezen kívül kell egy kismegszakító, egy kétsarkú leválasztókapcsoló , és a kazánt fixen kösd be. Arra is ügyelj, ha a gázbekötés fémharisnyás flexibilis, akkor át kell hidalnod. /EPH/
Adott egy régi ház. amiben most cseréltek gázkazánt. Gázszerelő szólt a tulajnak, hogy: "Kellene rakni FI-relét az új kazánnak, mert a nélkül nem lehet bekötni" A tulaj szólt Nekem, hogy csináljam meg. Ezzel kapcs-ban lenne pár kérdésem.
Mivel ez egy régi 3 szintes kertes ház nem találom jó ötletnek berakni a lakáselosztóba az ÁVK-t, mivel valószínű ez további bonyodalmakat okozna. (Nem tudni vhol nem-e közös a nulla és a védő).
Jó-e és szabványos-e úgy berakni az ÁVK-t, hogy a gázkazán konnektorát kiveszem, a doboza felé rakok egy kicsi (3-4 férőhelyes) elosztót, és abba egy ÁVK-t és 1-2 sínre pattintható konnektort meg esetleg egy kismegszakítót?
Ha ez nem jó így, akkor járható-e az, hogy a ház elosztójában az ÁVK-t nem minden körre kötöm, csak a gázkazánéra? Ez szabványos? Szoktak ilyet csinálni? Vagy ha már a lakáselosztóban van egy ÁVK, akkor annak minden kört figyelnie kell?
Van-e vmi bejáratott megoldás ilyen helyzetekre? Gondolom van, mivel nem ritka dolog a gázkazáncsere, és a rossz villanyhálozat....
nem akarok vitat, csak neha ramtor a didaktikussag.
a firele aramokat osszegez. az aramnak van iranya meg nagysaga. ennyi. az aram lehet oda, vagy vissza. ezt lehet vektornak tekinteni, de felesleges tulbonyolitas.
fazisrol beszelni meg egesz mas dolog. az aramnak nincs fazisa, csak mi ugy teszunk mintha lenne, mert konnyebb vele szamolni. szoktunk arammal mint vektorral szamolni, de annak a vektornak az iranya pont nem az aramirany, hanem a fazisszog ugye. na ez a fazisszog az, ami a firelet nagyon nem erdekli, ezert plane kar a firelebe belekeverni. a firele ugy ahogy mukodik pl total nemszinuszos aramra is, ahol fazisszogrol neha egesz nehez beszelni.
A fázis még a nevét is erről kapta :-). Igen, lehet előjeleket használni, csak azzal nem mást csinálsz, mint a vektorokat számolod vissza paramétereire. Ez 1-1 esetben érdekességképpen jó lehet, de ha sok-sok adatot kell számolni, sokkal egyszerűbb az eredetiből kiindulni...
Igazad van, nekifutottam még egyszer, bocs, hogy szóltam. (Igazán most (utánaolvasva) döbbentem csak rá, hogy miket meg lehet csinálni Magyarországon érintésvédelem címén ellentétben pl. Szerbiával. Ezért gondoltam triviálisnak, hogy a nulla és a föld csak a háztartáson kívül záródhat. Mondjuk nem is jut eszembe senki itteni ismerősöm, akinek monofázisú háztartása lenne) Mégegyszer bocsánat!
A nulla szerintem csak egy potenciál, tehát nem folyhat "rajta" áram, hanem (itt is ez történhetett, ha kidobott) a nulla és a védőföld között. Másként: normálisan a nulla és a föld azonos potenciálon vannak, kivéve, ha pl. a nevezett motorban valamelyik fázis hozzáér a földhöz, azaz a fázis potenciáljára húzza a védőföldet - amikor ugye, ráz a ház. Ilyenkor a föld és a nulla között áram folyik, ahol csak tud, tehát a FI relén keresztül is, a FI relét pedig pont az ilyen helyzetek felismerésére használják. Így érthetőbb?
valamelyik mester tud nekem mondani progit amivel tudok tervrajz alapján villanyhálozatot tervezni ?? valahol volt nekem de egy gépomlással elveszetett pedig egy beszkennelt alaprajzra is lehetett vele illezteni dolgokat
Az a lényege a FIrelének, hogy a rajta keresztül vezetett összes kanóc áramának vektoriális összege ne haladja meg az adott készülék kioldási (működési) áramát. Ez ugye független az átvezetett kanócok számától, de az tuti, hogy legalább 2 drótnak kell keresztül mennie rajta, mert ugye egy drótnál a kioldási áramot elég könnyű lesz produkálni :-)))
ilyenkor nem folyik a nullan aram (hiszen oda sincs vezetve), es ez nem is erdekli a firelet. minden pillanatban ami az egyik fazison megy oda, az a masik ketton jon vissza es kesz. ha meg nem igy van, akkor a fi old, mert oldania is kell.
A Fi relé leoldhat ha egy háromfázisú motorhoz csak a három fázis megy + a védőföld? Ilyenkor is működik a Fi relé,mikor nincs nulla? Ha igen,akkor itt hogy működik,hogyan méri a nullán folyó áramot?
Én csak olyat tudok ajánlani, ahol a vevő kér 230-at és potenciálmentes kontaktot ad ki. A jeladó kivezetékezett bemeneti eszköz, 3 V elemmel, 5 évig, erre köthetsz csengőnyomót. Ára, vagy 14 forint, viszont nem égsz be vele olyan 160 méterig.
Ha 230-ba adaptert is lehet dugni, akkor veznélküli csengőt megrelézheted, oszt vevő részéből most aDüwinél vettem olyat, amin még övcsipesz is van, oszt cipelje a paraszt.
Keresek egy olyan mütyürt eszközt ami a következőt tudja: - 240V táplált - Rádiós - csengőhöz köthető az adó része - vevője elemes és csengő hangot ad Van egy igen faszán kivitelezett lakás, ahol a csengőt nem hálják de utólag plusz kábelt behúzni lehetetlen vezetékezni meg máshogy igen ronda lenne, ezért keresek egy olyan eszközt amit a csengőre kötve a vevő egységet bárhova cipelheti a tulaj és hallja ha csöngetnek neki. Keresek de nem találok.
De, akkor is ment. Valószínűleg kitermeltek vele egy temetőnyi embert az elmúlt pár évtizedben. Amikor bejött az emeletes házakban az egyedi vízórára való átállás, jópár vízvezeték szerelő maradt ott, vagy a szerencsésebbek megúszták kórházzal, vagy szimpla ijedtséggel... aztán rászoktak nagy hirtelen arra, hogy a cső szétvágása előtt megoldják az EPH-t, legalább a szerelés idejére...
Azért ez példa értékű volt, itt alább, a IX. kerületi bérházas beszélgetés.
Miért van az, hogy ha autónál ugyanez előfordulna (valaki javasolná a tulajnak, hogy olajfék helyett alkalmazzon huzalos féket, elvégre a Trabant elődjében, a P70-ben az igen jó megoldás volt, és biztonság kedvéért vegyen a roncstelepen egy bubut, és szereltesse be), hát akkor sikoltva rohannának el az autószerelőtől, villanyos szakmában meg fel tud merülni a kérdés, hogy talán nincs is igaza az előírásoknak??? Ez úgy elkeserítő, ahogy van.
Életemben egyetlen ingatlantulajdonossal találkoztam, aki, amikor megtudta, hogy a varróműhelykéjében nem volt "földelés", akkor leült és szomorúan bámult maga elé. Hogy az ő édes felesége eddig veszélyben dolgozott...
A tipikus helyzet:
- Uram, ebben a konnektorban szakadt/nincs védővezető.
a srácnak akinek segítettem nem lehetett elmagyarázni hogy ez kell jó oké a panelban elvileg a pincében össze van kötve de mivan ha nem ? mondjuk olyan emberről beszélünk aki elöbb burkoltatott mindent és utána szereljünk villany című játékot találta ki :((
a magneskapcsoloval az a gond, hogy ha osszekototted vele a vezerelt meg a nem vezerelt fazist, nincs eselyed megallapitani hogy van-e a vezerelten aram vagy nincs.
Inkább szilárdtest relével csinálnám, de tudni kéne mit akar kapcsolni , mert vannak olyan fogyasztók, amiket nem szeret.
Azonban, ha van 2 mágneskapcsolója és a 3 fázist, fázishelyesen kapcsolja, akkor a kikapcsolás késleltetésével megoldható a szünetmentes váltás, ha az az üzemállapot megengedhető, hogy a két betáplálás egyidőben hajtsa a terhelést.
Ha vezérelt áramot kell kapcsolgatni, akkor ott pár msec kimaradás nem gond a készülékek 90%-ának.
- Kinek van kedve átviteltechnikai gyakorlathoz? - Nekeeeem....nekeeeeem. - Fogja meg és vigye fel az emeletre! - Mi ebben a digitális? - Csinálja, vagy nem ...
az EPH nem valami hanem egyen potenciálra hozás viszont jó ha van hozzá védőföld ugyanis azzal kell közösiteni az elosztóban ha nincs földelés akkor passz
A vizvezetekszerelonek? Hat,ilyen alapveto dolgokkal azert tisztaban kellene lennie!
En,jo,hogy nem tudtam,mert no vagyok,azaz technofobias,na,de egy ferfi,aki raadasul rokonszakmaban /hazepites,lakasfelujitas/ dolgozik! Ez szerintem olyan dolog,ami logikaval kikovetkeztetheto,meg ha az ember nem is ert ezekhez a dolgokhoz! Ha egy kicsit gondolkozok,meg tan en is rajottem volna!:)
Hu.akkor ez azt jelenti,hogy ha nalam most jol meg is oldjak,jo,ha soha nem erek hozza a csovekhez a lakasban ,mert ki tudja,epp feszultseg alatt van-e a szomszednal rosszul megoldott foldelesi technika miatt?.... Ezt edddig nme is tudtam... Egyik szomszed epp tegnap mondta,hogy neki a csohoz van kotve. Raadasul vizvezetekszerelo,akinek erteni kellene hozza!
Es tiz-husz eve akkor miert ez volt a bevalt gyakorlat? Akkor meg nem ment a feszultseg a csore? Vagy hogy van ez? Amugy kosz ia valaszokat mindenkinek.
A "vezérlésnek gondolnám" alapján megfejtettem a kütyühöz mellékelt (kicsit szűkszavú) kapocslási rajzot. :)
Valóban nem földelés az S, hanem egy vezérjel, ami a budi-lámpa fázisára van kötve.
Ha a lámpát felkapcsolom, akkor adja a jelet a ventillátornak, hogy power-be, és amikor a lámpát lekapcsolom, akkor pedig a power le jelet. (+ még "T" ideig megy a venti, amit egy potméteren állítok)
És mindezt a lámpa fázisának "figyelésével" teszi.
Valaki meg tudná mondani, hogy bekötési rajzokon mit jelölnek pontosan az L, N, S, és a L, U, V rövídítések és melyiket mikor használják? Láttam már ezt is, azt is.
Nekem most konkrétan az LNS-el van dolgom.
Ha jól gondolom, L=fázis, N=nulla, S=föld.
Egy egyszerű budiventillátor bekötéséhez kellene és mivel nem úgy működik a venti, mint ahogy kéne, kicsit kezdek megzavarodni és már nem vagyok biztos benne, hogy jól értelmezem-e a jelöléseket. :) De az is lehet, hogy sz*r a venti. ?
A Fi relét TILOS önálló védelmi rendszernek alkalmazni !! Hiba esetén a FI leold de bizonyos esetekben a fémrészek a többi lakás fogyasztói miatt áram alá kerülhetnek. Írtam itt már egy olyan esetet nem rég amikor egy pesti lakásba bejövő főnyomócsövet cserélték kis műanyagra, és a bojler bekötőcsövön 10A szaladgált. Melyik kerületben van a lakás ?
Most beszeltem egy villanyszerelovel,aki jon majd hozzam felmerni holnap.Azt mondja, annyi az egesz,hogy Fi-relet kell alalmazni,ami lehet egy eszkozre kiterjedo,vagy egesz lakasra kiterjedo.Azonkivul nem a vizcsohoz kell kotni a foldelest,hanem a vizcsovet kell foldelni...hm.Ehhez mit szoltok?
A megoldás kulcsa a társasházi főelosztóban rejlik, Ha a lakások fővezetékei lent külön vannak biztosítva és a TSF-ben ,és ki van alakítva a PEN akkor a lakásban ki lehet alakítani Egy TN-C-S hálózatot, de csak akkor he e felszálló szakasz legalább 10mm2 keresztmetszetű.. De ha több lakás van egy fővezetéken akkor fel kell juttatni egy földet. NAGYON FONTOS A SZABBVÁNYTALANÚL KIALAKÍTOTT FÖLDELÉS AKÁR ÉVTIZEDEKEN ÁT JÓL MŰKÖDHET, DE BIZONYOS HIBÁKNÁL PL. NULLASZAKADÁS , AZ ÖSSZES FÖLDELT ESZKÖZ ÁRAM ALÁ KERÜL !!!!!! Rengeteg szabvány foglalkozik ezzel a témával de a koca szerelők a családi házaknál berögződött módon szerelik a társasházakat is, pl bizonyos FK-k tartalmaznak gyári N-F összekötőt, ha ezeket nem távolítják el a fent említett esetben akár HALÁLOS balesetet is okozhat!
Igen,a fo vizvezetekcso,az muanyag,most beszeltem a haz kozos kepviselojevel.
Villamos rajz,kozmurajz,az nincs meg nekik a hazrol ,sajnos. Es nem is tud megoldast javasolni,hogyan lehetne a foldelest a lakasomban megoldani...Azt mondja,hogy van foldeloszonda a pincebe leverve,de az nagyon messze lenne a lakasomtol es fodemeket kene attorni ,ami nem tenne jot a haznak statikailag.A gerincvezetek azt sem birna,ha valaki villamosbovitest kerne,ezert nem is engedelyezne azt a kozos kepviselo.
Tegnap beszeltem a hazban lako vizvezetekszerelovel--nala is csak a konyhaban van foldeles /vizcsohoz kotottek/, a szobaban mar nincs! A 21.szazadban!
Úgy van, hogy sajnos sok az alulképzett villanyszerelő, és nem képzik magukat tovább.
20 éve valóban a vizcső volt a megoldás, mert anyaga horganyzott vas volt. Most már jellemző az 5 rétegű cső, és hiába van nálad rézcső, ha az alattad lévő műanyagra cserélte a srangot. Szerintem érdeklődjél itt a fórumon, több vállalkozó van itt.
A villanyszerelomben nem bizok,mivel itt mindenki azt irta,hogy vizcsohoz kotni a foldelest,az eletveszelyes,elavult technika....
Namarmost tegnap hivtam ket masik ,fuggetlen villanyszerelot,azonkivul egy vizvezetekszerelot,--ok is ezt a megoldast tudjak elkepzelni egyeduli lehetosegnek! Akkor most hogy van ez?...
Lehet 230-ról próbálni de előtte töltsd fel a dobot vízzel és ügyelj arra, hogy mindig legyen benne víz. De szerintem előtte próbáld ki a hosszabbítós próbádat.
Ezt nem lehet háromfázisra bekötni, mivel csak két tekercse van, fő és segéd fázis tekercs( négy tekercs vég).
A forgásirányt úgy tudod megváltoztatni, hogy a kondenzátor másik végére kötöd a nullát. Tehát a fázis marad az U1-en, A nullát meg átkötöd az U2-ről a Z1-re.
A vége valószínűleg az lesz, hogy a bejövő 0-t kell szétválasztani... Aztán kérdés, hogy ez mennyire felel meg a szabványnak. Jobb ha egy profi villanyszerelő mondja meg - adja rá áldását.
Először is van villamos végzettségem,nem is akármilyen,csak a gyakorlat maradt ki az életemből (sajnos), főleg mosógép szerelésben!:)Ezért kérdezősödöm olyan részletesen! Szóval tegnap csináltunk egy próba mosást,hogy én is had lássam, hogy leveri a biztosítékot...és természetesen tegnap nem verte le,és akkor mondta a barátnőm, hogy nem mindig vágja le,volt hogy végig ment a mosás rendesen (ami tovább bonyolítja a gondot),de az utóbbi időben már gyakran levágta. Amugy ez egy régebbi családi házban van,ahol akkoriban még nem volt "szokás" mindent külön áramkörre tenni,szóval sokminden lehet azon a körön,de korábban mégsem vágta le,ebből gondoltam hogy a mosógépnél lehet a hiba. Egyébként nekem is ez volt az első kérdésem hogy nem e vmi más fogyasztó is megy közbe és az összteljesítmény miatt vágja le,de aztmondta hogy nem (ha lehet nőnek hinni?:) ). Amugy a csipogós mérést épp a fűtőszál kérdéses kis ellnállása miatt kérdeztem,mert lehet a multiméterem (nem gagyi) zövidráznak tekinti.Amugy a gépkönyvbe benne van a fűtőszál teljesítménye is? Amiből ugye lehetne elleállás számolni. És a fűtőszálat amugy simán rá lehet kötni a 230ra próbának? Mert erre gondoltam én is,csak nemtudtam, hogy lehet e és nem lesz e baja neki. Egyébként a mosógép nem régi,3-4 éves, ebből kiindulva lehet neki már ilyen hamar fűtőszál gondja? Vagy összességében ezek tudatában mi lehet a gond,mert már kezdek én is bizonytalan lenni abban, hogy a mosógépnél van a gond!? Egyébként arra gondoltam, hogy (egy primitív megoldásként) hosszabítóval a ház egy másik áramkörén lévő dugaljról próba mosásokat végezni,és ezzel kiszűrhető hogy a mosógép e a rossz van a kismegszakító,vagy áramkör túlterhelés van e!
Kétszer már volt ebből nagyobb vita, egy komplett bérházat leírtak, ott is az lett a vége, hogy látni kell, mert valami kimarad, amit tudni kell a tancsához, vagy valamilyen kérdésre úgysem tudsz válaszolni, de legalább drága lesz.
Ha nincs külön körön akkor, egyáltalán nem biztos, hogy a mosógép a rossz. (Amúgy elég szomorú és veszélyes ) Hibák okai lehetnek 1. valóban zárlatos a mosógép. 2 valami más zárlatos. 3 túlterhelés a körön. 4 a biztosíték paraméterei az öregedések és vagy lekapcsolások miatt eltolódott. Az ,hogy a leoldás a mosógép üzeme alatt van, lehet azért is mert ha pl. 16A-os a köröd és megy egy kerti szivattyú ami 10A-t zabál a mosógép fűtési időszakában hozzájön kb 8.2 A + a dobmozgatás 0.8-1.6A és a kismegszakító egy idő után leold. Az hogy, egy kismegszakító 16 Amperos nem azt jelenti, hogy ha a terhelés eléri a 16.1 A akkor leold, karakterisztikától függően jó néhány amperrel több is folyhat rajta akár perceken keresztül is. A csipogós mérés nem tuti mivel a fűtőszál ellenállása kb 28-53 ohm között mozog és pl egy piaci műszer kb45 ohnál rövidzárat jelez. Én így keresném meg:-à . Ha hírtelen leold gyorsan próbáld meg visszakapcsolni , ha nem tudod mert visszakapcsoláskor pukkan akkor zárlat van ha csak, átugrik a billentyű akkor termikus kioldás történt. Ha termikus leoldás történt akkor lakatfogóval rá kell mérni a kör terhelésére. Ha határértéken belül van de leold kismegszakító csere, ha nem akkor le kell választani valamit róla . Ha zárlat van és te tuti a mosógépre esküszöl és van szakmai háttered, akkor lehet kibelezni a gépet. Nézd meg a géped könyvében a teljesítmény adatokat, számold ki először a fűtőszál ellenállását mérd meg egy műszerrel. Azért mert rendben találod lehet még rossz, egy lyukas szál melegedéskor más értékeket mutat, mérd meg zárlati pillanat után (KIHÚZVA, KIKÖTVE!!!!!) ha bizonytalan, hogy ő a ludas csinálhatsz magadnak egy próbamosást lehózott fűtőszállal is, vagy egy próbafűtést külön megtáplálva ( ez egy primitív megoldás de házilag belefér az időbe) ha nem ő a ludas akkor jön a kondik mérése, ha ők is jók jöhet a motor aminek e tesztelése függ attól, hogy frekiváltós a gép vagy sem de ezekbe már ne menj bele. AMI FONTOS : CSAK AKKOLR KEZDJ BELE HA VAN VALAMILYEN ELEKTROMOS VÉGZETTSÉGEKD !!!!
Ellenállásmérővel nézd meg,ha mért érték nulla vagy közelít hozzá akkor zárlatos, de nézd meg a kivezetések és a test között is.De valószínű hogy az üzem közbeni melegedés hatására jelentkezik a zárlat úgyhogy sztem hívj szakembert.
És ha a szivattyú vagy a fűtőszál zárlatos,akkor ezeknek a kivezetéseire sípolót teszek,akkor ezek rövidzárlatot fognak mutatni? Vagy hogy szoktátok kimérni a zárlatosságot?
DkGrinder: nincs független körön a mosógép,de az tuti hogy a mosógép rossz!
Szerintem drága kb 30 ft métere,és azért számolt 300 métert mert három különböző színű tekercset visz majd neked,és egy tekercs 100 méteres kiszerelésben kapható.
Röviden összefoglalva: keress egy profi villanyszerelőt és egy profi vízvezeték szerelőt. Amiket leírtál, sajnos szinte kivétel nélkül olyan információk, amik a híradóban szoktak szerepelni lakásokban bekövetkező tragédiát vizsgáló igazságügyi szakértők tollából. A vizes kérdéseiddel a vizes topic-ban érdeklődj szerintem...
regi,korfolyosos berhaz masodik emeleten lakom es most keszulok teljes villanyvezetek,es furdoszoba felujitasra,WC bevezettetesere.
az itteni szakertoktol szeretnek kerdezni.
a lakasban nincs foldeles. ugy tudom,hogy ilyenkor az a szokas,hogy a vizvezetekcsore kotik a fold vezeteket.van -e mas megoldas erre ,vagy pedig akkor a rezcsovet kell mindenkepp elonyben reszesitenem a muanyag helyett vizvezetek gyanant? azt hallottam,hogy manapsag inkabb a muanyag csovek terjednek.
igaz-e az,hogy a rezcsovekbol kioldodo nehezfem ivovizben tulzottan megterheli a szervezetet? mi az elonye es hatranya a ketfajta vizvezetekcsonek?
vagy esetleg szokas az,hogy a pincebe foldeloszondat vernek le? a foldszintig is eleg levinni? mert valahol azt olvastam itt,hogy a pincebe verik le.
kiméred :) vagy megnézed mikor old le a kismegszakító ha tényleg akkor mikor kezdené melengetni a vizet akkor valószinű de ha nem láttál még szétboncolt mosígépet inkább ne nyúlj hozzá
Tudnák abban segíteni, hogy van egy automata mosógépünk és az egy bizonyos működési idő után levágja a biztosítékot (kismegszakítót) a családi házunkba,és ennek mi lehet az oka? Szóval nem rögtön bekapcsolás után,hanem csak egy idő után,és nem túlterhelés miatt,ez biztos! Korábban ilyet nem csinált... Ha esetleg valakinek igy látatlanba lenne tippje a hibára vagy hogy hol keressem a hibát,azt nagyon szívesen venném!
tudtok nekem valami nagykert vagy boltot adni Budapesten ahol egy nagy családi házra betudok szerezni csövet vezetéket szerelvényt ?/Vác -fót vonalban is jó /:)
Ha a házban lévő felszálló fővezetéket 10-15 éven belül felújították, akkor semmi gond, mert akkor ott már ötvezetékes rendszer van, és a közelben kinn a folyosón meg kell találnia a földelő vezetéket. Ha négyvezetékes a rendszer, akkor pedig a te lakáselosztódnál válassza majd szét az üzemi nullát, és a védővezetőt, a PEN vezetőről.
villanyszereles lesz nalam,teljes halozatfleujitas,de nincs foldeles egyaltalan.regi,korfolyosos berhaz 2. emeleti lakas. hogy fogja ezt megoldani a villanyszerelo biztonsagosan? a pincebe vagy a foldszintre levezet egy drotot?
Ezt most hogy kell érteni? hogy 5% eltérés az elvárás, de rövid időre lehet 10? (extrém esetekben 15%?)
A tápfeszültség változás (kiesés figyelmen kívül hagyva) 95% a hét bármely időszakába - a 10 perces átlagos effektív érték alapján - Un ą 10% értékű legyen. Hosszú tápvonalak esetében pedig Un +10% / -15% érték is megengedett.
Milyen tartományban szabványos a feszültség? A kisfeszültségű hálózat megkövetelt feszültségtartási jellemzőit az MSZ EN 50160:2001 "a közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői" c. szabvány 2. pontja tartalmazza.
A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál: 50 Hz ą 1% a hét 99,5% -ában és 50Hz +4% / -6% az idő 100% -ában
A hálózati frekvencia együttműködő nem szinkron csatlakozású hálózatoknál (szigetüzem) 50 Hz ą 2% a hét 95%-ában és 50Hz ą 15% az idő 100%-ában
A tápfeszültség nagysága négyvezetékes háromfázisú hálózatokban Un = 230V a fázis és a nullvezető között. (fázisfeszültség)
A tápfeszültség változás (kiesés figyelmen kívül hagyva) 95% a hét bármely időszakába - a 10 perces átlagos effektív érték alapján - Un ą 10% értékű legyen. Hosszú tápvonalak esetében pedig Un +10% / -15% érték is megengedett.
Gyors feszültségváltozás általában nem haladhatja meg, az Un ą 5% -os értéket, rövid időre elérheti viszont, az Un ą 10% -át.
A tápfeszültség rövid idejű kimaradás évente 10...100 alkalom és 70% -ának időtartama kisebb lehet 1 másodpercnél. Néhány dokumentum csak az egy percet meghaladó időtartamú kimaradást tekinti rövid idejűnek.
A tápfeszültség tartós kimaradása általában a 3 percet meghaladó időtartamú kimaradás, amelynek éves gyakorisága 10-50 alkalomig terjedhet.
Prodax oldalan lattam: kettos dugalj,es nem sorolhato...
Ezek szerint altalaban a sorolhato dugalj,az az,amibol egy keretbe tobbet lehet tenni egymas melle? Vagy jellemzo a kettes,harmas dugalj is,ami nem sorolhato?
Nem ertem. Vagy nem is lenyeges?
Kettős
Két védőérintkezős csatlakozóaljzat egy házba építve, amelynél a megadott terhelési érték szummaként értendő.
Előnye: Egy süllyesztődobozba szerelhető Hátrány: nem sorolható (!) , kissé eltérő megjelenés
Mondjuk ha a képét megnéznéd, akkor lehet rájöttél volna, mikor pld. 3 valami van egymás mellett, akkor az 3-as sorolókeretes, ha egyesével van, akkor meg szimpla.
Az a bajoma bérléssel, hogy nem szeretek úgy melózni, hogy kapkodni kell a határidő miatt, mert ketyeg az óra. Szeretek úgy melózni, hogy mindig egy kicsit, mikor éppen kell, és nem előre kitalálni hogy hol kell vágni, és egy nap alatt lenyomni. Na mindegy, megpróbálok valami ismerőstől szerezni.
Az a bajoma bérléssel, hogy nem szeretek úgy melózni, hogy kapkodni kell a határidő miatt, mert ketyeg az óra. Szeretek úgy melózni, hogy mindig egy kicsit, mikor éppen kell, és nem előre kitalálni hogy hol kell vágni, és egy nap alatt lenyomni. Na mindegy, megpróbálok valami ismerőstől szerezni.
Ahogy Lacivill írta, bérelj, ha nem a kenyered keresed vele, ha igen akkor szánj rá minél többet annál kevesebb bajod lesz, Bosch, metabo, hilti, makita. ezek közül amelyik szimpi :-))
Ahogy Lacivill írta, bérelj, ha nem a kenyered keresed vele, ha igen akkor szánj rá minél többet annál kevesebb bajod lesz, Bosch, metabo, hilti, makita. ezek közül amelyik szimpi :-))
Ahogy Lacivill írta, bérelj, ha nem a kenyered keresed vele, ha igen akkor szánj rá minél többet annál kevesebb bajod lesz, Bosch, metabo, hilti, makita. ezek közül amelyik szimpi :-))
Ha van 2 FIreléd, akkor nincs más dolgod, mint egyenként átrakosgatni (ha gyorsabban akarsz haladni, akkor átrakod a felét, majd a "nyertes csapatnak" a felét, stb...) így elég hamar meglesz a tettes...
Huh, ilyen nálam is volt. Vettem egy KINZO ( kínzó :)) fúrókalapácsot ~8e-ért. Negyed óra után megállt, azaz a motorja ment, de erőt nem vitt át. Terhelés nélkül forgott a tokmány, de két ujjal le lehetett fogni. Visszavittem a teszkóba, és a cseredarabbal már sajttá furkáltam a panelt, meg még sok mást, és bírja több, mint 5 éve.
Én is vettem több olyat, ami pár méter után lekonyult. Sosem lehet tudni, de Metabo, Makita, satöbbi az biztos nem ilyan. Van csoda Agoyama fúrógépem, meg gyorsdarabolóm, ami mindent bír, másik három meg nem bírta.
Magamnak kellene, egy ház átdrótozásához. Porszívó még csak volna (régi rakéta :)) Volt már a kezemben hasonló, sajnos nem figyeltem meg a márkáját és a teljesítményét. A villanyszerelő srácé volt ott pár napig, aztán én meg kipróbáltam, hogy be tudom-e vágni a vízcsövet is a fürdőszobába a falba. Vitte a panelt, mint a vajat. Milyen teljesítményűnek kellene lennie, ami már jó? Mondjuk a mostani helyen lyukacsos tégla van általában, de ugye közbejöhet betongerenda, vagy lehet, hogy valahol a földön (beton) kell vinni.
en par eve 16ezerert vettem egy flex alakut talan a metroban. kibirt egy 90m2-es csaladi hazat, meg egy masikat. ekkor elfogyott benne a gyari korong. vettem bele uj korongot, es a harmadik meter utan leegett.
Nem az önálló aljzat vagdossa le, hanem a bele dugott készülék. No meg a klasszikus kábeltévét évente 1-1 ember beszívja, ha onnan jön a fesz, majd rajtad keresztül földelődik.
Én is gondoltam már rá, de mivel nem egy-két áramköröm van elég szar lenne lekötögetni külön-külön a nullákat, meg a földeket, gondoltam lesz egyszerűbb.
Ja, meg elborult az agyam, és ahova lehetett, oda raktunk aljzatot, így ugyan sokat nem használunk belőle, de ha kell van. Viszont ha kiderül melyik köröm döglött, akkor is lehet aljzatot bontani rendesen.
Akár jó is lehet persze rövid távon. A többi azért drága, mert a védelmek is benne vannak, nem tudod leégetni, lassú indítás, terhelés függő fordulatszámszabályozás. Ezek nélkül nem sokat fog menni, de ezért ilyen olcsó. Hosszútávra nem ajánlom.
Olyan problémám van, hogy a Fi-relém mindig lekapcsol. Meg lehet mérni vmilyen módszerrel, hogy merre van a hiba, vagy egyenként átkel néznem minden bekötést?
Nem mértem földelési ellenállást, célműszer hiányába. Ha ugyanazt értjük "hivatalos" alatt, akkor nem, mert magamnak készítettem, így papírra nem volt szükség. (Átnyergeltem vagy 14-éve az erősáramról a híradástechnikára :-)
Keresztmetszet ügyileg hallgatok rád, kicserélem vastagabbra. A szabványból indultam ki, ami tudtommal 6-ost ír elő EPH-hoz.
Nem tudom, mennyi lesz a cső élettartama, ez majd kiderül akkor, hiszen nagyon sok mindentől függ... a többit jól értetted. Így is lesz szivárgó áram, és bekapcsoláskor vibrálhat kicsit...
Mennyi a földelési ellenállás? Ha hivatalos a védelem, legalább egyszer meg kellett mérni már... és ne feledd, hogy a probléma fordítva is előjöhet, azaz az EPH a "jó" földelés irányába viszi az áramot. Ilyen helyre én sok egyéb ok miatt is 25 alá gondolni sem szoktam EPH keresztmetszetre, de mechanikai okokból is minimum 10 "illett volna", ha már villámvédelmi rendszereket kötözgetünk.
Köszönöm a választ, a földelés szerintem izmos, mert 4db 3-méteres szonda van egyesítve, 8-as horganyzott gömbvassal. A szondák közt több méter távolság van. Még így is kialakulhat olyan baszottnagy áram az eph-n?
Mivel bekapcsolt állapotban üzemi áram folyik az ellenálláson, amit be akarsz pluszban kötni, annak 500kohm és fél watt a minimum, ha nem akarsz a hűtésével foglalkozni.
Ugyan rettentően csőfüggő, de ha a feszültséget legalább a hatodára csökkented, más jó eséllyel indulsz. Azaz a jelzőfény elé 3Mohm-ot kell kötni összesen. Kérdés, hogy utána még mennyire látszik a fény.
Ilyen esetekben a legbiztosabb megoldás a váltóérintkezős kapcsoló, és a másik érintkezőről megy a jelzőfény, nem soros kapcsolással...
Én már értem. Kell mindkét munkahelynek 1-1 saját világítás, és 1 közös alternatív. Azaz 3 áramkör kell. (Az másik kérdés, hogy azt viszont én nem értem, hogy minek ez az egész így?)
Bátor az a túlfeszvédelem... A "nem fért el" indokot majd meséld el a villámnak is :-).
Az EPH és közös cső megint az a kérdéskör, amiből kiindultál. Egy csomó mindentől függ, hogy mi az eredménye. Nekem már a keresztmetszete a legszembetűnőbb, az nagyon-nagyon kevés. Egyszerűen akkora az ellenállása, hogy 10 méteren már komoly ellenállást képviselhet (0.03ohm, ami ugye minden 10kA áram után 300V feszültségkülönbséget okoz, és ha netán egyedül van (mellette 1 földeléssel), akkor már C-s védelmet fog kérni a két végén, egy átlagos villámnál). Az, hogy más vezeték mellette megy, önmagában semmit nem jelent, főképp, ha az adott áramkör valamennyi vezetéke együtt megy, hiszen akkor túl nagy gondot nem okozhat, mert minden drótban ugyanazt okozza, így nem lesz potenciálkülönbség.
Elvileg a villámvédelem miatt az antennatartó földjének izmosabbnak kellene lennie, mint a lakás saját földje. Az egyetlen veszélyes irány az áramszolgáltatói nulla. Ezért fontos, hogy a túlfeszvédelem a helyén legyen úgy, ahogyan a helyi viszonyok megkívánják.
Alapvetően nem lenne vele bajom, ha a nem kapcsolt kapcsolóból másik armatúrához nem menne vezeték.
Hogy kicit érthetőb legyek: Két egymás melletti munkahelynek közös világítása is lenne. Ha az egyik munkahelyen éppen nem dolgozik senki, az ott levő világításokat felesleges bekapcsolni. A közös kapcsolón keresztül viszont /amit mind a két helyről lehet kapcsolni/ áramot kap a másik munkahely nem közös világítása is.
Arról a gömbvasról van szó, amely összeköti egy a ház mellett levő antenna árbóc földelését a lakás korábbi földelőszondájával, és az EPH-val.
A vagyonvédelmi kábel árnyékolása is egyenpotenciálon van, mindkét végét varisztor védi.
Túlfeszvédelem C az elosztótáblánál, D a védett fogyasztóknál. (C+B sajnos nem fért el.)
Még egy kérdésem lenne: Az EPH vezetéket (6-os réz)közös csőbe vittem több más vezetékkel, kb 10méteres szakaszon ez egy villámcsapásnál indukálhat-e olyan szinten túlfeszültséget a többi vezetékben, amely nem szerencsés? (EPH, MBcu, koax, vagyonvédelmi)
Nem lehet általánosítva válaszolni. Többnyire már a kapcsolóban a jelzőfény előtét ellenállását is meg kell növelni, majd így lehet a fényforrással is párhuzamosan kötni egyet. Valószínűleg villog mindkettő, csak lehet, hogy míg az egyik villan 100-at, a másik csak egyet, ez ugye attól függ, hogy azon a pici áramon melyiknek mekkora az impedanciája, (azaz mekkora a kondi, fojtótekercs, a diódák mikor nyitnak, és ez a határfesz elegendő-e a szemmel is látható begyújtásra)
Ennyi információ kevés a pontos válaszhoz. Egy biztos, ha merőlegesen vannak, akkor a mágneses indukció nem lesz hatással az elvitt vezetékekre.
A feszültségkülönbség viszont kérdés:
- kinek/minek a földeléséről beszélünk? - az erősáramú kábelek EPH szempontból ehhez a földeléshez "tartoznak"? - ha igen, akkor milyen messze van az összeköttetés, illetve mik az áramirányok? - az erős/gyengeáramú kábelezés a földeléshez képest a védett tér felé, vagy attól távolabb esik?
Feltételes válaszok:
1. ha minden ugyanoda tartozik, azaz közös EPH, és ugyanaz a létesítmény, és a túlfeszvédelem rendesen ki van építve, valamint a csövek a védett (épület) felé eső oldalon mennek a földeléshez képest, akkor kizárólag a vagyonvédelmi vezeték lehet a kérdéses, annak mindkét végére kifejezetten javasolt az adott feszültségszintre védelmet építeni (mivel kapni nem feltétlenül lehet, építeni kell). Nem feltétlenül azért érdemes, mert itt megy, hanem azért, mert elhagyja a védett teret, és biztosan van függőleges összetevője is!
Az épületen belül is rengeteg EPH-ba kötött pont van, azaz ez az elrendezés önmagában nem jelenthet problémát, hiszen pl. fémszerkezetű épületek, nagy csarnokok esetében a tartóoszlopok is betöltik ugyanezt a funkciót, közben meg épp támaszkodik rajta valaki, és észre sem veszi, hiszen az EPH miatt az egész "terep" felugrott az adott potenciálra...
2. ha teljesen független dologról van szó, azaz nem ugyanoda tartozik a két rendszer, akkor túl közel vannak, minimum 1 métert illene tartani.
A földelőszondákat összekötő gömbvastól néhány centire vinnék gégecsőben erősáramú, és egy másik csőben, vagyonvédelmi vezetéket. Merőlegesen találkoznának. Okozhat-e gondot, hogy ilyen közel vannak? Villámcsapásnál?
Bár én már öreg vagyok, és én sem kedvelném a közös köpenyes dolgokat, de az én tudomásom szerint ma nem tiltja ezt semmi.
Régen az MSZ 1600-ban az volt, hogy egy többerű vezeték különböző vezetőit csak egy biztosított leágazás vezetőihez volt szabad felhasználni (bár akkor is megengedett volt az erőátvitel és a jelzőmérőműködtető szálak egy köpenyben vezetése). Ugyanez vonatkozott a közös csőre is.
Ma viszont 2 előírást találok:
1. MSZ 2364-520
Különböző áramköröket szabad közös védőcsőbe vagy közös vezetékcsatornába helyezni...
(kábelekről ez a lap annyit nyilatkozik, hogy egy áramkör vezetői kerüljenek közös burkolatba)
Tehát, ha tiltás lenne, akkor itt kéne lennie.
2. MSZ 2364-460
Ha egy részegység vagy egy burkolat olyan aktív részeket tartalmaz, amelyek egynél több betáplálásról vannak táplálva, akkor alkalmas helyen olyan figyelmeztető feliratot kell elhelyezni, amely az aktív részekhez hozzáférhető személy(eke)t figyelmezteti arra, hogy az aktív részeket a különböző betáplálásokról le kell
(itt, ha belenézek a burkolat fogalmába, akkor, importálva a vezetékrendszer és a szerkezet fogalmát is, a burkolat szót akár alkalmazhatom kábelre is)
Körültekintőnek kell lenni leirtam ebák lekapcs. HA HÁROM FÁZIS KÉNE NEKI AKKOR SZEKRÉNYCSERE UGYEBÁR. Mivel ezt nem lehet bővíteni,mert egy fázisú szekrény. Két mérővel ugyebár ha visszaolvasnál akkor értelmeznéd.
Ja, meg ha olcsó relét teszel bele, mert nincs embernek pénze, és nem is müködik.
Szánalmas ez az egész, mert ha Marinéninek a 8 kerből egy lepusztult helyen helyen kell ocsó megoldás akkor megértem. De családi ház meg egyebek. Arról nem is beszélve, hogy ha hirtelen kevés lesz a delej, és kéne a 3 fázis akkor mi lészen?
A válasz tök egyszerű,lekapcsolja az óránál a kismegszakítókat mind a kettőt,különben is van fi relé. De pl mi van ha külön húzom el akkor is ki kell találnia melyik melyik úgyhogy szerintem ebbe ne menjünk bele mert ezen lehetne vitatkozni de én nem ezért vagyok itt!
Munkanélküli villanyszerelő szakoktató lettem Budapesten, ÉRINTÉS VÉDELEMMEL, VILLÁMVÉDELEMMEL, TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELEMMEL TANFOLYAM , MELY JOGOSÍT MUNKAVÉGZÉSRE MIKOR INDUL, HOL? a Kandón üzemmérnök, mérnöktovábbképzőn RELÉTECHNIKAI tanf. végeztem, a MÁV tervezőnél energíaellátás tevezésben dolgoztam,Belső viszga is kellett,ifjan elektrolakatos is voltam a VERTESZnél. a Főbernél műszaki ellenőr, az EGIS bökényföldi zöldmezőnél a Aranszformátort én vettem ..át a Ganztól és a trafóház építését is. dolgozni szeretek, most fél évig BlackBerry mobil gyártásközi javítója voltam. KI TUD VALAMI JÓT részemre.
Villanyszerelési kollégáktól szeretném megkérdezni hogy ki milyen érintésvédelmi műszerre esküszik,szeretnék egyre beruházni,de nem tudom melyik erre a célra a legjobb?
Köszi Laci de sajna a srácnak ezt is épp elég kiköhögnie az öteres réznek ami 6mm-es majdnem 900 métere és kell 21 méter én mondtam neki de azt mondta vigyem egy kábellal ö meg majd elviszi a balhét. Amíg meg nincs pénze hosszabbítóval vitte be az áramot sajna ez van.
Ha kapsz egy ellenörzést, vagy bőviteni szeretnél akkor majd mond, hogy egy Eon-os mondta, hogy jó így::-) Az, hogy müszakilag megoldható, vagy, hogy jó, vagy szabványos az 2 dolog. Szerintem ne ezen sporolj, vidd duplán!
Nem technikusi, még mérnöki végzetséggel sem lehet érintésvédelmi mérést és jegyzőkönyvet készíteni. Az elképzelhető, hogy tervezik a jogszabályi változást, de erről én nem hallottam. Anno én 3 hónapos tanfolyamon kaptam meg erre a bizonyítványt. Úgy tudom most is 2-3 hónapos tanfolyam és 120 000 Ft- ba kerül vizsgadíjjal együtt.
Köszi a választ,de ezt én is tudtam hogy mi és hogy van kötve. Csak hülyeségnek tartom a mérőtől külön kábellel bevinni,a vezéreltet,senki nem fogja ellenőrizni,sőt eonos mondta hogy nyugodtan vigyem öt eres kábellel.
Ha nincs meg az a 2,5 3 cm akkor csak simán mbcu-t a vakolat alá és kész?
Tervezet: akik idén végeznek modulrendszerben az erősáramú elektronikai technikusi szakon ott igencsak gondolkodnak azon hogy ők ezzel a technikusi végzettséggel ÉV mérést és jeyzőkönyvet is kiállíthassanak.
Mennyibe került eddig egy ilyen képzés és mennyi ideig volt érvényes egy ilyen ÉV méréses képesítés?
Mit hallottatok erről, kinek mi a véleménye közületek ?
Sziasztok ! Van egy olyan gondom hogy a most épülő házunknál most tartunk ott hogy a villanyszerelés a végéhez közeledik. A használatbavételi engedélyhez kell a vill.sz.munkákról elvégzett tanusítvány vagy mi.. + kell még egy érintésvédelmi jegyzőkönyv is ????? a villanyszerelőm aszongya h az érint.v.jegyz.k. NEM VOLT BENNE AZ AJÁNLATBAN ! Amikor megkaptam az ajánlatot akkor az ajánlat KOMPLETT-ről szólt. Igaz nem volt tételesen felsorolva. De akkor kérdezem én: Hogy lehet jegyz.k. nélkül elvállalni egy új háznál a kpl. vill.szerelést abban a tudatban h mindenképpen kell a lakhatásihoz igazolni???
azert a szekrenyben van szetvalasztva, mert az ugyanaz. nincs az oszlopon vezerelt :-)
a vezerelt, az annyi, hogy beraknak az orad melle egy taviranyitos kapcsolot. lesz egy olyan drotod, amiben ok taviranyitjak hogy van-e aram vagy nincs.
Ez végleges és nem nézik meg,legalábbis nem nézték meg és nem variáltak de ha már itt tartunk ha nekem külön kéne behuznom a vezéreltet akkor a szolgáltató mért egy kábelen hozza le az oszlopról miért a szekrényben van szétválasztva a vezérelt tök mindegy.
a tabori szekrennyel nem kapsz lakhatasit/hasznalatbavetelit. ha jol ertem, az egy ideiglenes cucc, az epitkezes idejere. abban nincs is ejszakai kulonmert, nem?
+ A vezéreltnél még arra is ügyelni kell, hogy az nem lehet közös bizitáblában a nem vezérelttel (sőt onnan minden vezérelt fogyasztóhoz saját csövezés szükséges ami nem lehet sehol sem közösítve mással doboz szinten sem). A kábel lehet olyan amiben szét van választva a PEN legfeljebb a szétválasztást nem alkalmazzák.
Az nem opcio, hogy a vezereltet es a normalt ugyanabban a kabelben vigyed, ezt nem szabad. Kulon kabelben kell oket vinned, es csak kabelt hasznalhatsz, onallo vezetekeket nem (mert a sima belteri vezetek nem eleg jo szigetelesu, ami meg eleg jo lenne, az kiba draga). Tehat NYY, NYCY, NYCWY, AYCWY a valasztek. Ha a PE - N nincs szetvalasztva kint (ha 20m van az ora es az epulet kozott, akkor nem is javasolnam), akkor a PEN miatt minimum 10-es rez vagy 16-os alu az eloiras, egyebkent aramerosseg fuggvenyeben lehet, hogy talan a 6-os rez is eleg lehet(ne), a feszultsegeses korlaton belul tartasa mellett. A szetvalasztas nelkuli esethez eleg ugye 2 er, ehhez lehet hasznalni pl. 4-eres kabelt, parhuzamositva 2-2 errel, es akkor a 4x6-os kenyelmesen eleg lehet. Ha kint szet van valasztva a PEN, akkor viszont 3 eret kell hasznalni, ehhez 3 vagy 4-eres kabelt kell venned. Alubol 16-osnal kisebb nincs, de nem is lehetne hasznalni. Egyebkent az NYY-t is illik behuzni egy vizes KPE csobe, igy egy veletlen foldmunka soran nem a kabel serul rogton.
Ha az arra gyursz (es nem baj, hogy nehezebb lesz a szereles), akkor a 4x16-os alukabelnel fogsz landolni, de a villanyszerelod nem biztos, hogy szeretni fog...
Sziasztok! Érdeklődnék,a villanyóra szekrény kint van egy telken,sima 220 plusz egy vezérelt áramkör. Be kéne vinni a házba a áramot,ugyebár a nappali áramnak kell egy fázis meg egy nulla meg a vezéreltnek is,plusz védőföldelés.ez ugyebár öt szál vezeték,az a kérdésem föld kábelba lehet e kapni öt ereset mondjuk rézböl,szerintem a 6mm-es elég lenne,de sehol nem találok a neten ha segítene valaki. Egyáltalán létezik öt eresbe,négy ereset tudnának hozni de az nem jó,de arra is gondoltam a védöföldet külön védőcsőbe húzom be.
Egy év alatt kétszer kellett konnektort cserélnem, mert elolvadt a csavaros érintkezés. A kontakt rendben volt előtte, a konnektor mindkét esetben legrand volt, legnagyobb fogyasztó egy néha használt vasaló volt és talán egy tv van még arra az áramkörre kötve. A társasház jó régi, még alu kábelekkel.
(biztonsági szempontból érdemes ezeket az alu kábeleket cseréltetni? Nagyságrendileg milyen költségekkel járna? Egy garzonról van szó, szokásos fogyasztókkal: mikro, vasaló, hűtő)
Inkább Mbcu, de ha van marógéped akkor csövezni is tudsz, feltéve ha megvan az előírt 2,5-3 cm-es betonhús a vasak alatt, ha látszanak a vasak akkor inkább mbcu.
Hoppá! Akkor én értelmeztem félre a dolgot. És egy sima plafonra csak felfúrják a dübelt/tiplit és bele a horog, mellette meg kijön a védőcsőből az MCu? MM fal vezetéket nem akarok húzni. Vagy inkább azt ajánljátok?
Még anno egy szakszámítás órámon volt erről szó, egy olyan tanár tartotta, aki reg. villszer és ő említette ezt a lehetőséget. Ilyen esetben természetesen 3F fogymérőt alakítunk ki és 3 fázisú vezetékkel állunk ki az oszlopra. Ott aki majd ráköti, az fog csak az egyik fázisra rákötni, a másik kettő meg ott fog "lógni" az oszlopon. Szükség szerinti bővítésnél minden adott lessz, szabványos szerelés esetén és csak az áramszolgáltató munkatársa fog 2 vezetéket a maradék két fázisra rákötni. Ezt nem tiltja az áramszolgáltató ha ilyen terveket készítünk új építésű házaknál, és nem is köt bele. Annyit még említett a tanárom, hogy ilyen esetben az oszlopnál minimum egy méternyi vezetéket kell hagyni fázisonként és majd a szolgáltató embere fogja megrövidíteni szükség szerint.
Köszi a kaiser dobozos linket. Ebben gondolom középre megy még a horog és mellette a zöld részen a lyukakon jön ki a vezeték(ek). De arra vonatkozóan lenne még egy kérdésem, hogy szoktátok megoldani a plafonban a doboz szerelését? A gipszes módszert ismerem és eddig sikerrel tudtam alkalmazni is, de a plafonban nem akar megmaradni a doboz. Főleg hogy itt még teherhordó szerep is jutna neki, és kúpos a piros (remélem ez a felső) oldala.
Ha a két elosztó közötti távolság [color=#FF0000]kevesebb mint 10 m[/color] akkor a fogyasztói főelosztónál /ahol a kismegszakítóid vannak/: még pluszban 2-es típusút /régebben "C" követelményosztály/
Mindkét esetben szükséges még közvetlenül a védendő készülék előtt: 3-as típusú is /régebben "D" követelményosztály/.
Ha a mért fővezetéked megfelelően van kialakítva, akkor már szétválasztott Pe, és N vezető megy a fogyasztói főelosztóba, ezért az: 1+2-es típusú TN-S /3+NPE/ legyen. Ha a mért fővezetéken PEN van kiépítve, /az gáz, és jobban teszed ha szétválasztod/ akkor az: 1+2-es típusú TN-C /3/ legyen.
Úgy gondolom, hogy a te esetedben az első túláramvédelmi szerv nem nagyobb, mint a levezetőre megengedett határérték, /160A/ ezért szelektív túláramvédelem beépítése nem szükséges.
Mindenképpen egy gyártótól válaszd az összes készüléket !
A vezetéket talán már csak behúzhatom a falba, hisz vakolás elött a legkönnyebb. Picit félek a mester emberektől, mindig a lazáskodó susztert fogom ki. A pereskedés és a feljelentgetés az iparkamaránál meg elvinné az életem összes idejét. A csempe 2 hét múlva lehullott, burkolás után, a szobafestő 3 hétig dolgozott egy szobán, a gázszerelő után 4 hónap múlva szerelési hiba miatti gázszivárgás alakúlt ki, a vízszerelő meg rákötötte a horganyzott csőre a vörösrézcsövet (szoltam neki és megsértődött).
No azért ebben a formában már hisztéria a dolog. :-) Persze, rezeg. Ez pl. az érintkezőknél előnyösen tud hatni. De azért ez a rezgés... hát... az ajtócsukogatástól sokkal nagyobb terhelést kapnak :-). Háztartási méretekben ez felejthető probléma.
Sokkal nagyobb gond a melegedés, meg az első szerelés okozta mechanikai terhelés. Ezért szokás a készítés után 1 évvel a kötéseket átnézni. De utána, hacsak nincs valami különleges dolog, igénybevétel (mechanikailag, vagy dinamikus terhelés), akkor nem volna szabad 20 éven belül problémának jelentkeznie. Ettől függetlenül 5-10 évente nem ártalmas legalább átnézetni a fontosabb elosztókat. Az filléres kiadás, viszont elég sokat lehet spórolni vele...
Az, hogy egyszerre megy minden, ez nem okozhat problémát. Legfeljebb betápot kell bővíteni, ha folyton lemegy a kismegszakító a mérőnél :-)). A nulla nem fog elégni, ha megfelelően van méretezve, és valódi, megfelelő referenciákkal rendelkező szerelő készíti, és nem a haver rokon szomszéd, asztalos, szobafestő, Mekkmester, stb.
Barátaim! Nekem egy erősáramú villamosmérnők végzetségű azt mondta, hogy a váltóáram a legveszélyesebb a csatlakoztatásokra. Vagyis a terhelt váltóáramú vezeték, a hálozat frekivel rezeg egy picit ami kikezdheti a kötéseket, összecsavarásokat, csavarozásokat, stb. Most már kezdem végképp elveszteni a fonalat. Az a célom, hogy 20 éven keresztűl ne keljen hozzányúlnom a hálózathoz a házba és a műhelyembe sem, holott eléggé komoly fogyasztók vannak, ráadásúl 400V a műhelyben amit a lakásban szétosztok majd. Gondolni sem merek arra mi van akkor ha valahol elszakad a "0"
Persze a család meg zseniális mindent egyszerre akarnak használni: mosógép, mikrosütő, porszívó, mosogatógép.
hat szerintem villanymotornal nem forrasztanak ugy 2A felett. autovillamossagban meg forrasztott vezeteket szerintem az elmult 10-20 evben nem hasznaltak. meg a nyakba is csatit forrasztanak, es arra preselt kotesu dugasz megy, nem a vezeteket forrasztjak a nyakba.
Köszönöm! Nekem csak onnan jött az ötlet, hogy több villanymotornál és az autóvillamosságban is gyakran alkalmazott megoldás, ahol inkább a víz okozott meghibásodást, nem a túlterhelés.
A két eszköz teljesen másra való. A FIrelé arra jó (abszolut konyhanyelven fogalmazva), hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor lehetőleg ne vágjon agyon az áram olyan könnyen. A másikat kitaláltad már szerintem :-)
Megteheted, amit írtál. A semminél sokkal több lesz, de egy közeli találatnál még egy átlagoshoz közeli villám is keresztülmehet rajta. Emiatt pluszban a "rendes B" is illendő volna mellé. Mivel ugye 1F, és családi ház, ezért 1-1db elegendő a főelosztóban elhelyezett védelmekből, mivel a PEN szétválasztás ott történik, így az N-PE védelem nem kell (csak majd a D-nél, de az általában egyértelmű).
A parabolát kihagyni a védelemből viszont nem nagyon kellene... arról eleve tudni kellene, hogy a külső villámvédelem szempontjából ő hol helyezkedik el. Ha a védelmi zónán kívül esik (aminek elég nagy az esélye), azt azért illene megoldani, hogy benne legyen (amire a legjobb módszer az, hogy a saját tartóját "felfejleszteni" felfogóvá - ennek van pár feltétele). Utána akár elegendő lehet a beérkező koax kábel árnyékolását lekötni a védővezető hálózatra a már általam emlegetett módon és keresztmetszettel az épületbe lépési pontján, illetve ugyanezen a ponton egy túlfeszvédőt elhelyezni rajta. (ez a nagyfreki miatt elég drága játék, kb. 40-50kHUF)
Ha 1 szintes az épület, és minden gép 1 helyiségben van, akkor feltételezem, hogy a hálózat is ott foglal helyet, esetleg földre dobott módszerrel :-) Mert akkor a belső hálózat külön védelmet nem igényel.
Ha a NET telefonon jön, akkor a telefonkábelre a belépési pontnál kellene egy védelmet szerelni, majd a telefonközpontnál, illetve az ADSL modem előtt és után. (utána természetesen ethernet védelmet)
Ha van szerver, annak mindenen felül érdemes mind a hálózatra, mint az áramra legalább mobil védelmet pluszban adni, mert egy jól kiépített védelemnek is vannak korlátai, és van olyan villámcsapás, ami ellen nem tudsz védekezni sehogy. Akkor legalább a szervernek legyen több a túlélési lehetősége valamivel.
Azt mondanom sem kell, hogy házon belül az EPH-nak rendben kell lennie. Anélkül semmit nem ér az egész.
Sima egyszintes épület,egy helységben van az összes számitógép miegymás.Minden légkábelen érkezik,a tetőn egy parabola antenna van. A hálozati betáplálás 1 fázis .
Őszintén egy kicsit egyszerűbbnek gondoltam az egészet úgy gondoltam bedobok az automata táblába egy B-C tulfeszlevezetőt a dugaljba egy D és minden ok , valami cuccot a telefonnak és a netnek és minden OK. DE látom nem ilyen egyszerű a helyzet:..:))
A "lehető legnagyobb keresztmetszet" c. elnevezésemet úgy kell értelmezni, hogy akkora legyen a vezeték ellenállása, ha 75kA-es (azaz kezelhetőség szempontjából maximális) áramimpulzus jelenne meg, hogy a rajta eső feszültséget a soron következő védelem kezelni tudja! Azaz pl. ha 20 méter a távolság, és pl. valamiért 2.5-ös rézzel kötötted be, akkor 10500V lesz a különbség 75kA-nál, azaz a gyengeáram védelmének 2. lépcsőjét megsütötted, mert az tipikusan 4kV-nál többet nem visel el... ezért javasolt a betápvezeték keresztmetszetét kiindulási alapként kezelni, de én 16-os réznél kisebbet nem használnék (már csak mechanikai okokból sem), mert itt akár tonnás erőhatás is érheti a kötést...
Attól függően, hogy emeletes-e az épület, még mindig elég sokfelé lehet ágazni. Mindenesetre, mivel valószínű, hogy minden légvezetéken érkezik, sajnos teljes körűen ki kell építeni a védelmet, és semmit nem lehet kispórolni belőle. Főképp, ha többszintes az épület, mert ott szintenként kell gondoskodni már nem csak a közvetlen vezetett túlfeszről, hanem a függőleges kábelek miatt a másodlagos hatásokról is... a gyengeárami is a légvezetékek miatt javasoltan többlépcsős!
(egy lehetséges példa, ha nincs a tetőn kinn semmi (antenna, stb.): mivel előzetesen nem gondoltak a védelemre, valószínűleg nem ideális a környezet, ezért a főelosztóban "rendes nagy B", és közvetlenül mellé egy B+C. Ha van külön belső kiselosztó, azokba mindegyikbe 1-1 C, végül D-s mobil elosztók. Ha nincs külön belső kiselosztó, akkor a mobil elosztók C+D-sek legyenek.
A gyengeáram nagyon egyedi dolog, mivel azt többnyire házon belül is védeni kell, de a légvezetékek miatt a bejövőre is többlépcsős védelem illik (2 lépcső). Az 1. lépcsőnél rendkívül fontos, hogy a lehető legnagyobb keresztmetszettel legyen bekötve a védelem a védővezető hálózatba (lehetőleg közvetlenül a főelosztóba), mivel az ellenállásnál itt a század ohm-ok is számítanak. Ha többszintes az épület, a szintek közti strukturált kábelezés is igényelhet túlfeszvédelmet. Ezt a végpontján lévő eszközök és a magasságkülönbség alapján kell eldönteni.
Ha netán van kinn valami aktív cucc a tetőn, az önmagában egy külön eset, mert ott az eszköztől kell megvédeni az épületet, és úgy kell kezelni még áram szempontjából is, mintha betáp lenne az épület felé, és tőle kell megvédeni a védett teret...
Ha van informatikai központ, szerverekkel, az még ezeken belül is egy külön zónaként érdemes kezelni. (ha más nem, eszközönként)
Természetesen minden túlfeszvédelemhez a megfelelő áramhálózati védelmet is párosítani kell, különös tekintettel a B fokozatra, ami a zárlati árami miatt olvadóbetétes védelmet követel meg (lásd a választott eszköz adattábláját).
ésatöbbi... Még egy fontos dolog: egy védelmi lépcsősorban lehetőleg azonos gyártó termékeit használj, az általuk javasolt csoportosításban. Mivel az adattábla ugyan egyezhet, de lepróbálva csak az volt, amit ajánlanak. A kínai eszközöket iszonyúan kerüld el.
Villanyszerelő vagyok , csak nem ezen a téren dolgozom,vezérléseket gyártok de azért az alapokkal tisztában vagyok.:)).Egy családi házat kellene védeni,légkábeles betáplálással,könyvelő iroda müködik benne,tele számitógéppel.Kölső villámháritás megoldották évekkel ezelőtt.
Mi a gipszkarton falakban is MÜIII-as csővel csövezünk, fa profilnál furkálunk, fém profilnál a perforálásokat kihajtjuk és ahhoz kötegeljük a csöveket. Gipszkartonhoz is lehet kapni kötődobozokat
A "konnektort"miért rajzoltad?csak nem azon a csövön mennél fel? picit vékony lenne!Úgy szoktuk hogy a fogyasztásmérőtöl külön fell kéne állni egy min.3x6-os mt-kábellel,csinálsz egy külön elosztót,fönt kicsövezed a faszerkezeten ,teszel bele mbcu kábelt és kész!nem kell könyök ilyesmi,csak megfelelően legyen kikábelezve4 a kötődobozokat a falba bevésed a menyezet alatt,és kész!
Csöves - gégecsöves megoldás előnye, hogy a vezetékezés utólag is változtatható vagy bővíthető, kábellel ez fiksz marad. Ha nem szeretnél magadnak problémát a csövezést ajánlom a gége csőnél figyelembe kell venni azt, hogy egy fokkal nehezebb vezetéket bele húzni mint a sima csövezésbe és hajlamos a megtörésre ami még fokozza a vezetékek áthúzási nehézségét.
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Egy tetőtér beépítés villanyszereléséről lenne szó. Azt szeretném tudni, hogy hol vigyem a vezetéket? Gégecsőbe kell-e húznom, vagy elég a Mbcu is. Szerintem: A lenti szintről a vezetékek függőlegesen feljönnének a tetőtér oldalához és kötés nélkül lejönnének a lakáselosztó mellé egy központi dobozba. A gondom az, hogy az alternatív kapcsolókat az alsó szinten hogy kötöm össze? Vagy a világítás vezetékét középről hol hozom ki a szélére. (Az alsó szint vezetékei is a tetőtérben mennének.) Még nincs meg a tetőtér padlózata. Ha a szarufa és a gipszkarton között húzom el a vezetéket, az szabályos? Köszönöm
"Az DEMASZ honlapján elérhetőek a - 435 A kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozás műszaki feltételei"
Kíváncsiságból beleolvastam. Elég sok baromság van benne. Pl.: Ideiglenes mérőnél elosztónál előírja a min. 500 mA FI relét. Tudtommal ez manapság már min. 100mA.
A villanyóra helyet bárki kialakíthatja, de papírt regisztrált szerelőnek kell adnia.
Villanyóra hely, 3F - 1F anyag különbség minimális, ha a jövőben várható olyan fogyasztó ami vezérelt áramról is működtethető érdemes olyan szekrényt felszereltetni aminek van éjszakai mérő helye. A késöbbi kialakítás a szükséges bontás és átalakítás miatt sokkal drágább.
A fizetendő költségeket rendelet határozza meg ami elérhető a magyarorszag.hu jogszabályok részében a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a közcélúvillamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről kell megnézni.
Az igényelt teljesítmény alapján a szolgáltató illetve az MSZ 447 szabvány meghatározza a vezetékek legkisebb keresztmetszetét, ez önálló ingatlan esetén 10 mm2 nem önálló ingatlan (méretlen társasházi vezetékrendszerre csatlakozás esetén) 6 mm2 sodrott réz hajlékony vezető.
Az DEMASZ honlapján elérhetőek a - 435 A kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozás műszaki feltételei - 405 számú ügyvez utasítás - Kisfogyasztói csatlakozó berendezések létesítése ezek mindent tartalmaznak.
Lelkiismeretes szakember az összes feltétel TELJES ismerete nélkül, csak tanácsot tud adni.
Szerintem csak akkor kezdjél bele, ha felkészült vagy!
Nem egyszerű.
Mit akarsz védeni? Milyen épület? Van e külső villámvédelme? Légvezetékes becsatlakozású?
Attól függően, hogy a védett készülékek mely villámvédelmi zónában van, más levezetőket kell alkalmazni.
Választhatsz különálló 1-es, 2-es típusút /régebben "B", "C" követelményosztály/, vagy választhatsz /bizonyos esetekben/ költségtakarékosabb megoldásként 1+2 típusút, /régebben "B+C" követelményosztály/. Szükséges még 3-as típusú is /régebben "D" követelményosztály/, közvetlenül a védendő készülék előtt.
A gyengeáram egy kicsivel "egyszerűbb", de ott is van mit tenni.
Az OBO, és a PRÖPSTER gyártmányai minden igényt kielégítenek.
Az OKJ-s képzési jegyzékben szerepel hogy milyen OKJ milyen OKJ-s szakma übereli felül. A lényeg hogy minimálisan villanyszerelői szakvizsgának kell lennie, ezt követi a technikus, majd a mester és vele egyenrangú a villamosmérnök.
Órahely és ehhez tartozó dolgokhoz regisztrációval kell rendelkezni.
Más EPH, villámvédelem kiadandó jegyzőkönyvet szakvizsgával rendelkező állíthat ki aki nyilvántartásba is kerül.
nem pont ide illik a kérdésem de hátha tudtok valamit arról hogy van-e az EON-nak vmi olyan újfajta támogatása hogy aki hátrányosan érintett anyagilag ahelyett Kifizeti (?!) az esedékes számláját. Igaz ez ezt egy " hátrányosan élő " ismerősöm mondta nem olyan régen nem tom hogy mennyire igaz ez....
Az a helyzet, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ez nem 1 eszköz, amit beépítesz, és akkor van. A túlfeszültség védelem egy rendszer, amit meg kell tervezni. Egyetlen hiba, és teljesen felesleges volt megvenni az egészet. Emeletes házban egyszerűbb a kérdés, légvezetékről táplált családi házban viszont elég vastag pénztárca szükséges egy megbízható védelemhez. Ez utóbbiban B+C egybeépített védelmet ne használj, mert a villám nem válogat.
Ha csak 1-2 eszközt akartok megvédeni, egy minőségi elosztó is megteszi a drágábbik fajtából. (APC, MGE gyártmányban lehet kapni leginkább, 10-15eFt) A légvezetékes családi ház esetében B fokozat beépítése ezek mellett is kötelező.
Valaki régen linkelt, mutatott egy olyan kötődobozt, aminek a közepében volt egy csillárhorog. Ezt megismételné? Most szükségem lenne egy ilyenre, de semmilyen néven nem találom.
Valóban, ha nem akarod kihasználni a 3 fázist, akkor ebben az állapotban én inkább úgy cssináltatnám meg, hogy csak az oszlopra ne kössön rá a szolgáltató embere, csak egy fázist. a másik kettőt meg rögzítse az oszlophoz és szükség esetén csak rá kell köttetni, de a lakásba meg minden már be lessz vezetékezve megfelelően. Én mondjuk a tűzhely kérdésben mindíg 4mm2-el szerelek és nincs nagy különbség közöttük árban, de fő a biztonság.
Én az OBO-t javaslom, van B-C , D nélkül nem érdemes használni, aztán jöhet a gyengeáramú védelem, net, tv,telefon. Persze mindent lehet még fokozni, csak pénz kérdése.
Tudnátok nekem ajánlani valami tulfeszlevezetőt egy ismerősöm lakását kellene védeni, ebben a témában nem vagyok valami járatos.Elég nagy a szórás az XBS-től a Weidmüllerig
A belső hálózati vezetékek keresztmetszete nem függ attól egy lakásban, hogy 1 vagy 3 fázis van. Tehát amit a szaki beszerelt az jó lesz 3 fázisra is. A mérőhely a kérdéses.............
Egy pár hónapppal ezelött én is benne voltam abban a vitában, ami a WAGO és a forrassztott kötés között zajlott. Le is lettem rendesen hülyézve.
Ezt akkor rendesen kiveséztük.
De azt bátran mondhatom, hogy ha egy idősebb villanyszerelőnek, (aki egyébként WAGO- t használ) egy ilyen esetet kell megoldania, egyszerűen leforrassza.
A belső hálózati vezetékek keresztmetszete nem függ attól egy lakásban, hogy 1 vagy 3 fázis van. Tehát amit a szaki beszerelt az jó lesz 3 fázisra is. A mérőhely a kérdéses.............
Igen a lakásban. De inkább hagyjuk is, mert már valakinek szúrja a szemét, hogy kérdezgetek. Valószínűleg zseninek kéne lennem, hogy mindenhez értsek. Sajnos a villamosság nagyon távol áll tőlem, ez tagadhatatlan.
Már vártalak! Imádom az ilyen okoska embereket, szinte mindenhol fel-fel tűnnek. Valószínűleg van valamiféle komplexusod, amivel nem tudsz mit kezdeni. Lenézel másokat, ezzel te nagyobb leszel. Gondolod te! Az egyszerű ember feltesz egy számára ismeretlen területen adódó kérdést, melyre te csak ily módon tudsz válaszolni. Szerintem inkább menj le a kocsmába, és igyál még egy sört a haverjaiddal. Szánalom...
Ha jól értem akkor a 32 ampert az eon "ingyen" adja. Valaki meg tudja mondani, hogy e fölött hogyan számolnak? Ha pedig már felmerült 3 fázis esetén mennyit érdemes kérni? Bizonyos amperszám felett kell valami engedély? Jó lenne tisztában lennei ezekkel a dolgokkal. Aki tud kérem segítsen.
Ez így igaz. 3 fázis célszerű, de az akkor legyen 3x16A legalább, de az meg ugye még plusz pénzbe fog kerülni. Viszont jobban jár ha most kér 3 fázis mint ha később, mert ha mégsem elég az egy, akkor jöhet újra a villanyszerelő, stb...
Mi kell ahhoz hogy valaki üzletszerűen villanyt szereljen. Itt papírra gondolok. Vállalkozásomban fel van véve tevékenységi körnek a villanyszerelés, eddig még sosem használtam. Nem vagyok képzett villanyszerelő, csak villamosmérnök. Tehát tudom hogy mit miért meg hova és hogyan de erről kifejezetten nincs papírom. (Saját házamat is én csináltam). Lenne lehetőségem két családi ház villanyszerelési munkáit is kivitelezni. Kérdésem hogy megtehetem-e, vagy kell hozzá egy képzett villanyszerelő? (jogi oldalról érdekel a dolog, nem pedig szakmairól) EPH jegyzőkönyvet például nem írhatok alá azt tudom. Köszönöm a választ!
A biztosíték tábláig, az magába foglalja a táblát is vagy az is majd csak most jön. Mert akkor az biztos újra kell szerelni, de az megoldható bármikor. Úgyhogy még nem késő, ha teheted kérd a 3 fázist.
Ne kövezzetek meg ha kicsit amatőr a kérdés. Nem régen szerelték nálam a villanyt. A biztosíték tábláig készen van, jövő hónapban kötnék rá a villanyórát. Egyre többen kérdezgetik, hogy miért nem 3 fázist viszek a házba. Szerintetek most még lehetséges a 3 fázist bevinni, vagy ilyenkor már késő. Értem ezalatt, hogy a behúzott vezetékek szabványosak-e a 3 fázishoz. Tudom, attól kéne megkérdeznem aki csinálta, de ő most sajnos nyaral nem tudom elérni.
csak egy kis tapasztalas kinai hosszabbito temaban:
obi: 20-25 meteres hosszabbitok, tobb fajta cimkevel, 4-5 ezer forintert, mindegyik 3x1.0mm2. egy darab 10meteres volt, ami 3x1.5mm2, de nekem hosszabb kellett.
mindegyikre ra van irva, hogy szabadban nem hasznalhato.
talaltam olyat, ami ip44, szabadban hasznalhato, na az annyival mas, hogy a konnektor vegenek van gumi sapkaja. navazze. szoval annyi a kulonbseg osszesen, hogy a szabadban hasznalhatost le tudod dugozni amikor nem hasznalod. de ha beledugsz valamit, akkor egybol nem lesz ip44. persze van ip44 dugo, ami korben gumiperemes, de en olyat meg sem betonkeveron, sem sovennyiron, sem semmi hasonlon nem lattam, amit kulteren szokas hasznalni.
villanyasz boltban volt 20meteres gumikabeles, ip44 sapkas bo 6000-ert. egesz emberes vastagsag, tapintasra turheto kabel. es vazze, az is 3x1.5mm2.
20 meter 3x1.5mm2MT, dugo, aljzat osszesen 2800Ft.
Az egy Bosch ca 35-ös és egy Metabo porszívó ami automata porlerázós kb új ára 200 körül van. A bontógép pedig egy 10 ezres Bricostore-s . Jó videót csináltam??:-)))))
Az egyik eszköz falhoronymaró, a másik fúrókalapács, a harmadik meg a villanyszerelő. Ócsón kapni nem rendszeres használatra a METRO-ban lehet ASIST-ot 20 alatt. De porszívó nélkül nem ajánlott használni, az meg kua drága. 100-120 ropi
Lakás hálózatnál csatlakozó aljzatot szeretnék rákötni. 2.5-merev vörösréz huzalhoz. Mivel kevés a hely a dobozban csak forrasztani tudok. (viszont nagyon ügyesen forrasztok)
Nagyon nem mindegy melyiket kötöd a védöföld helyére! (annak ellenére, hogy az elosztónál közösitve van) Szabványos szinjelölés régen a piros, most a zöld/sárga. Fi relé bekötéssel pont ez a gond, hogy ha az elöző ember is találomra kötögetett akkor el lehet játszadozni, hogy miért old le a FI relé.
Koszi mindenkinek! Fi rele sajnos meg nincs, csak terv. A 3 szin megvan, csak nehol fekete/kek/piros illetve fekete/kek/zold-sarga. A dugaljakat szeretnem cserelni normalisabbra, es ha mar megbontom gondoltam kikerem a velemenyeteket. Az olvasottak alapjan, ha ramerek a nullara es a foldre, es kozel 0 vagy par tiz ohm ellenallast merek, akkor nagy valoszinuseg szerint ossze vannak kotve a ketto, es mindegy melyiket kotom a megfelelo helyre...
btw, Fi rele bekoteset milyen aron szoktak vallalni a mesterek Bp kornyeken?
Meggyűlt a bajom egy fémhalogénlámpával, 150W-os induktív. Szétdurrant benne a kondenzátor, kicseréltem. Most bekapcsoláskor kattan egy elég nagyot, majd elkezd begyújtani,még a fényét is eléri, de kb. 20 mp után vibrál a fénye és kialszik. Már a gyújtót is kicseréltem, de nem változott. Mi lehet a hiba? A kicserélt kondenzátor mássága befolyásolhatja?
Valahol...az tág fogalom. Ha össze is van kötve, az csak a FI előtt lehetséges. Fázis-föld közé tett próbalámpánál a FI nulláján nem folyik át az áram, tehát leold.
Ha van FIrelé, akkor a fázis-föld közé kötve az izzót, a FIrelé le fog oldani. Ha nincs FIrelé, akkor, a főelosztóban megfelelő bontásokat kell végezni, és úgy derül ki, ha szabályosan van építve. De ha már nem volt valaki képes a 3 színre bontva húzni a villanyt, akkor megalapozottan feltételezem azt, hogy más szabálytalanságok is lesznek ott.
Azaz érdemes volna átnézetni azt a helyet... a többi lehetőséget direkt nem írom le, mert egyrészt elég sok lehetőség volna így ismeretlenül, másrészt, ha nem tudod, mit keresel, akkor könnyen baleset lehet a vége, amire nem én szeretnélek rábeszélni.
sehogy. ha normalisan van szerelve, akkor a nulla es a fold valahol ossze van kotve, es vegig hasonlo keresztmetszetuek. fizikailag, merheto parameterben nincs kozottuk kulonbseg.
3 vezetek (230V-os egyfazisu rendszer) kozul hogy tudom megallapitani melyik a foldvezetek, ha mindossze egy multimeterem, egy fazisceruzam es egy "220-as" izzom van foglalatban, kilogo kabelvegekkel?
Ezt nem tudom, hogyan tudod megállapítani. Nálunk elég gyakran van áram szünet főleg zivataros, viharos időben. Én is csak arról szoktam észre venni, hogy a mikrósütő digitális órája reggel villog és levan nullázva.
Megjegyzem a SE gyártmányok a melegben átkozott lomhák voltak. Tízből négyszer működött normálisan. Mivel ez a gardróbban van, gatyában kellett táncolnom neki, hogy bekapcsoljon. Pedig szép nagy tárgy vagyok. Vicces volt. (am)
1. nagyon nem bírják ha pl. váltókapcsoló miatt a kimeneten jel van, vagy egyszerűen rövidre zárod (áthidalod) a betápot a kimenettel
2. mikor tápot kap, legalább 5 percig mindegyik világít, mert "kalibrálja" a fényviszonyokat meg mittoménmit. Utána működik csak mozgásérzékelőként.
3. áramszünet értelemszerűen ld. 2. pont
4. a beállított MAX idő elérése után (pl. max 30 percre állítod) kikapcsol, de utána nem kapcsol be legalább 5 percig (az 500w-os), gondolom nem akar lakástüzet. (normálisan működik így, a leírásában benne van)
5. fullra fürdőköpenybe öltözve baromira nem érzékel semmit.
6. a mozgásérzékelők érdekesen működnek, mikor a térérzékelés két széléről egymás felé két macska rohan, majd elrohannak egymás mellett a térérzékelés két széle felé (keresztezik egymást). Na ilyenkor újra kalibrál 5 perc folyamatos működéssel (9 mozgásérzékelőből 4 márkás, és ezek is újrakalibrálnak). Máshol ezt nem láttam, és csak a cicáknál csinálják :)
Ok. Nem ismerek minden típust. Akkor sem tartom jónak, pont az áramszünet miatt. Ha a hálózati visszakapcsoló automatika kapcsol egyet és nem vagy othon, akkor napokig, vagy esetleg hetekig világít?
Tévedsz. Nekem SE-k vannak a lakásban, ha egy pillanatra lehúzom a tápot, majd vissza, akkor biza az nem kapcsol le a beállított idő után. Bár ez is kínai.
Még aqnnyit hozzátennék, ha ez nem igy lenne, akkor minden áramszünet után folyamatosan világítana, mert a hülye nem tudná, hogy most a sorbakötött kapcsolón kapcsoltak vagy áramszünet volt.
Az lenne a kérdésem, hogy legyetek szívesek lerajzolni, hogyan tudnám megfordítani a forgásirányt.
