A 'ha kell', az utólagosan van csak igazolva. Ha a kimerültség nem okozta, hogy felökleltél egy kétgyerekes családot, akkor jól tetted, hogy elvállaltad. Ha a börtönben ülnél, akkor alighanem időben le kellett volna mondani valamiről.
Igen, ez nagyon megbonyolítja a helyzetet. De ha egyszer valaki ezt megfogalmazta, már csak előre lehet menni. :D Mint elműs haverjaim mesélték, egyszer a kábellövőt akarta a cég teljesen szabályosan intézni, de végül úgy döntöttek, nem forszírozzák az ügyet, mert a szabályos lőszerkezelés elviselhetetlen teher lett volna. Még időben abbahagyták az információgyűjtést, mielőtt a hatóság ráébredt volna, hogy ezek lőnek. :D
Nem kellene egyébként feltétlenül FAM, csak komplett, biztonságos munkavégzési rendszer az MSZ 1585-re alapozva. Csak saját rendszert kidolgozni, az bonyolultabb, mint befizetni FAM tanfolyamra. Persze, mindenhez kéne a legalább villanyszerelő szakképzettség is.
Elvégre út kérdése. Volt egy barátom, az M3-ason kicsit meg szokta nyomni. Egyszerre indultunk Újpestről, ő már Miskolc és Sárospatak között volt félúton, mikor én meg a martonvásári leágazónál az M7-en. :D És végül is Budapest határain belül is lehet másfél órát tömegközlekedni.
De azért költségben csak jóval több, mint egy budapesti bérlet.
Amikor felújítottuk a házat, két évig jártunk be Gárdonyból (ez 60 km). Mivel a munkám miatt akkoriban célszerű volt korán beérni, reggel 6 körül indultunk. Az autópálya üres volt, 30-35 perc alatt be lehetett érni. Egy fehérvári főrendőr ugyanabban az időben járt Pestre minden reggel, ráakaszkodtam. Harmadik vagy negyedik alkalommal félreállt, lemeszelt. Kérdezte, hogy hova sietek. Megmondtam. Jó, mondta, akkor hasonló cipőben járunk, jöjjön csak szorosan mögöttem. Attól kezdve a budai részt meg a Váci út elejét már kék villogós felvezetéssel sikerült abszolválni (Ők a Teve Plázába mentek, én meg kicsit beljebb a Váci útra) :-)))...
> Az "itt mindenki jól él" parasztvakító duma csak a nagyvárosi/multicéges kormánypropaganda szajkózása, tessék olykor kinézni a való világba is.
Soha senki nem állított még csak hasonlót sem.
Az, hogy te mit haluzol bele a dolgokba, a lőtéri kutyát nem érdekli, de a saját kis vendettád a szőke HR-esek meg az előre elrendeltetett nyomor kapcsán elképesztő baromságok. Ja, és mi is tudjuk, hogy nem megy jól az országnak, ezt sem te találtad fel.
Komolyan nem láttam még senkit, aki egyszerre lett volna ennyire tehetetlen, nárcisztikus és grafomán balfasz, mint te.
Az eredeti példa talán EV szerelésről volt szó, ezek szerint most ott tartunk, hogy egy FAM vizsgával nem hal meg az ember, de javítani még nem tudja :)
> És te utánanéztél-e már, hogy milyen ÓRIÁSI különbség van az RMS és a true RMS mérési módszerek között
Elek bazzmeg, még a mai napig nem bírtad felfogni, hogy kikkel beszélgetsz ? Ehhez nem kell 200-as IQ, elég lenne 100 is...
(vagy akár az, hogy felfogd, hogy mi a bánatot jelent az IQ)
PS: Tudom, "le vagyok csukva", úgysem olvasol, mert "gonosz kismalac" vagyok. Nem neked írom, hanem a jövő generációjának, aki idetéved, és neadjisten elhiszi a sok faszságot, amit összehordasz.
Mert annak idején belefáradtam a true RMS módszer elmagyarázásába.
Hol? Mikor? Te magyaráztál el valamit? Röhög a vakbelem.
Ezek szerint még mindig nem tudod, mi az RMS és a felharmonikusok kapcsolata.
És te utánanéztél-e már, hogy milyen ÓRIÁSI különbség van az RMS és a true RMS mérési módszerek között? Hát, barátom, kapaszkodj meg, de mérésben semmi. Amikor görbealatti területet integrál a mérési módszer, akkor nincs true vagy mégtruebb rms, az a görbe alatti integrál, és kész. Csak az olcsóbb mérési módszerek nem mérik az rms-t, hanem számolják másból és a szinuszos változásnál a más és az rms közötti összefüggésből, akkor vezet félre az, ha a mért jel nem szinuszos.
Fura, hogy ennyire buta vagy, hogy még ezt sem érted, és itt szónokolsz.
Száz éve Edison azzal kampányolt a váltófeszültség ellen (a híres elefánt gyilkosság + villamosszék feltalálása), hogy az AC sokkal életveszélyesebb, mint az ő DC hálózata.
Ez is olyan lehet, mint amikor magyaráztad, hogy a kínai boltban nincs kínai eladó, oszt összességében igaz, mert a legtöbb "kínai" boltot vietnámi tagok viszik :-D De nem olyan gyakori a magyar eladó és személyzet, ahogy előadtad. Azóta voltam párban, néha emlegetlek, mert ilyen nagy megmondást sokkal egyszerűbb ellenőrizni, mint a többi majomságot. Sárváron találkoztam magyar személyzettel, cserébe pár másik csoda közértben simán bent is lakik pár ázsiai család, mert nekünk ugye ez mind "kínai".
Egyszer beszélgess el olyan villanyszerelőkel, akik kis létszámú vidéki cégeknél alkalmzottak heti 40 órában. Vidéki kisvárosokban egész utcák vannak, ahol irigyelt gazdagnak számít, akinek a nettó fizetése eléri a 300 ezret.
Az "itt mindenki jól él" parasztvakító duma csak a nagyvárosi/multicéges kormánypropaganda szajkózása, tessék olykor kinézni a való világba is.
"már csak a finom villamos munkákra valóban használható (nem csak favágásra) védőkesztyűt kellene feltalálnom"
Nekem az ujjaim izmai fáradtak el fél óra munka után, annyira merev volt a kesztyű. Négyes anyát nem próbáltam, de tudnék olyan melós kesztyűt kitalálni, amivel akár egy vékony varrótűt is fel tudsz venni az asztalról.
"Már tisztáztad magadban, mire jó az RMS mérés, és mire nem?"
És te utánanéztél-e már, hogy milyen ÓRIÁSI különbség van az RMS és a true RMS mérési módszerek között? Mert annak idején belefáradtam a true RMS módszer elmagyarázásába.
Az a baj veled, de már sokadszor írom, hogy mondasz valamit, aminek értelme van, és utána hatszáz rettenetes ostobaságot.
Az utolsó kettő:
- vidéken meg FAM tapasztalt villanyszerelők nem találnak normális (1800 Ft/óra feletti) munkahelyet maguknak
- már csak a finom villamos munkákra valóban használható (nem csak favágásra) védőkesztyűt kellene feltalálnom
A kesztyűhöz csak annyit, hogy a mostani FAM-os gumikesztyű-bőrkesztyű kombinációban is lehet dolgozni, ez csak gyakorlat kérdése, mint sok minden más. Én is visszaraktam második napon (!) a négyes anyát, pedig nem vagyok egy ügyes varrónő.
Már tisztáztad magadban, mire jó az RMS mérés, és mire nem?
A nagyvárosi autószervizekben az első áramütés után nem lesz olyan ember, aki ne rettegne a 400 vollttól,
vidéken meg FAM tapasztalt villanyszerelők nem találnak normális (1800 Ft/óra feletti) munkahelyet maguknak.
Mondjuk az autószerelőket is rá lehet szorítani elektromosan szigetelő védőkesztyű használatára.... már csak a finom villamos munkákra valóban használható (nem csak favágásra) védőkesztyűt kellene feltalálnom :)
...és én úgy szoktam kalkulálni, hogy egy befektetésnek meg kell térülni (nullára futni) kb a várható futamidő fele (tehát 2,5 év) alatt...
De ha ősszel felemelik a villany árát kilowattóránként 150 forintra (természetesen a brüsszeli szankciók miatt ;), akkor felgyorsulnak a megtérülési idők is.
És itt van a lítiumos (LiFePo4) aksik DOD/ciklus görbéje:
Ebből is látható, hogy
- ha egy kereskedő azt állítja, hogy az aksija simán kibír 10.000 ciklust (30 évet), akkor nem hazudik (csak éppen hülyének néz :)
- ha valaki több évtizedig szeretne használni lítiumos aksit, az először is vásároljon a minimálisan szükségesnél tízszer több aksit... vagy induljon el gyalog :)
"Ciklus élettartama 11.000 ciklus, ami napi töltés-lemerítés esetén 30 év"
Az legtöbb akkumulátor élettartama (töltés-kisütés ciklusszáma) erősen függ attól, hogy ezen ciklusok során a teljes kapacitás hány százaléka van megmozgatva. Ez a "DOD" szám (deep of discharge) Tehát pl ha egy aksit 100% helyett midig csak 80%-ig töltesz fel, és a kisütést 50%-nál gyorsan abbahagyod (DOD 30%), az az aksi SOKKAL több töltési ciklust fog kibírni, mint egy olyan aksi, aminek a töltés-kisütés ciklusai 100%-os DOD értékűek. Tehát akárhol látsz egy ciklusszámot aksi adatai között, azonnal keresd meg hogy ezt a ciklusszámot milyen DOD érték mellett kell érteni. Ha csak az egyik adatot látod (pl: 11.000 ciklus), akkor valószínűleg éppen hülyének néznek téged, hiszen nagyon alacsony DOD érték esetén igen sok akkumulátor tudja akár a 11 ezer ciklusszámot is.
ezen a képen látható, hogy a 11.000 ciklus valóban igaz lehet, de csak akkor, ha a NiFe akku teljes kapacitásának csak kb 5-10 százalékát használjuk, ami nem életszerű használat szerintem. Tehát aki ezt a 11 ezres számot állítja, az szerintem félrevezet.
Az egy héten át vett 10 perces átlagos értékek 95 %-a lehet 213 (214) és 247 (246) közötti, a maradék 5 %-a lehet 207 és 253 közötti. Az átlagok viszont úgy is kijöhetnek, hogy van bennük egyszerre 3 percre 265 V is (de még a 276 V-ért sem lehet kifogást emelni). Lefelé 1 másodpercre lemehet 138 V-ra, de az a 10 perces átlagon sokat nem tud rontani.
80 év ja, aztán gondolom olyan, mint öregapám fejszéje, hogy először a nyelét cseréljük ki, aztán a fokát, oszt megint a nyelét és pát évente a fokát is, de attól még az öregapánk régi fejszéje.
Nem ismerem ezeket a cellákat, illetve azt sem tudom, hogy a te olvasatodban mit jelent a "műküdik" kijelentés. A LiIon cellák degradálódnak, de nem mennek tönkre, vagyis a névleges kapacitásuk x%-át tudják egy idő után is. (gugli: second life)
Mondjuk egy láda sörben merek fogadni, hogy az általad emlegetett savas akkuk sem tudják 80 év után a gyártási kapacitásukat, illetve ha volumetrikus vagy súlyarányos kapacitásuk _bármilyen_ szinten megközelítené a LiIon akkukat, akkor most nem lítiumot akarna bányászni a fél világ, hanem ólmot, meg savat előállítani.
Szóval lehet köpködni meg minden, de maradjunk annyiban, hogy nem az egész világ hülye.
Azzal fizettetném ki, aki előírta a szabadtéri telepítést! A vidéki házamban 50 éves a cucc, de benn van a ház falában - kis ajtó mögött. Nem égeti a nap, nem fújja a szél, nem veri az eső...
De a rohadék szolgáltató spórol pár méter drótot.
Az órától a házig - már neki bevétel a veszteség...
Kicsinyes, szarrágó banda.
De a lényeg, persze hogy regisztrált szerelő kell, de kicsit olcsóbb, ha megveszem előre a tetőket. Egyet hívtam már, 70-ért hozná csak a tetőket + plusz munkadíj.
40-ért már találtam, de gondoltam itt tájékozottabbak vagytok - hátha lenne olcsóbban.
Ólom akku 2V 2000Ah (FIAMM) típus 2SLA 2000Cikkszám: 1.21.FIA05.00.A003
Bruttó ár:703 490 Ft
Feszültség:2VTeljesítmény:2000AhTípus:SLAMéret:368mm x 218mm x 660mmMárka:FIAMMGarancia:3 év jótállás (további részletek)
Az Iron Edison nikkel-vas akkumulátorok előnyei
Ciklus élettartama 11.000 ciklus, ami napi töltés-lemerítés esetén 30 év Széles működési hőmérséklet tartomány -30°C-tól +60°C-ig Kompatibilis a legtöbb inverterrel Élettartamát a naponta való teljes lemerítés sem csökkenti 100%-ig lemeríthető Nem érzékeny a túltöltésre Szinte tönkretehetetlen 10 év teljesítmény garancia Kiválóan alkalmas megújuló energia tárolására Önmerülés mértéke napi 1% Cella feszültsége 1,2 V A cellacsoportokból 12 V, 24 V és 48 V feszültségű akkumulátor alakítható ki
Úgy tűnik, hogy a megfelelő akkumenedzsment rendszerekkel és a megfelelő hűtéssel illetve fűtéssel a mai (vagy 4-5 évvel ezelőtti) akkumulátorok valóban jóval többet bírnak, mint amire a telefonok, notebookok és akkus fúrók alapján számíthatnánk, így 10 vagy valószínűleg 15 évig is gond nélkül kiszolgálhatják az autós igényeit. A Tesla egyébként 8 év km korlátozás nélküli meghibásodás garanciát vállal az akkumulátorcsomagra, de a Hyundaihoz .............
A 8év garancia ---hány év átlagot feltételez?
De már 70 éve is tudtak ólom akkut 50 éves élettartamra gyártani.
Meg a NiCd akku is tudja a 25-40 évet.
Az Edison/NiFe akku meg 80 évig is működik...
Persze ez mind az ipari sorozat ,ezt a magánvásárló nem is akarta megfizetni.
Kíváncsi lennék, hogy hány olyan ember vásárolt elektromos autót soksok millióért, aki már vágta sarokba 5-6 éves mobiltelefonját azét, mert "már egy napig sem bírja egy töltéssel".
Még jó, hogy iskolában nem tanítják az embereknek a "hosszú távú TCO költség" kifejezést, így bőven marad balek vásárló a csaló gyártóknak/kereskedők számára.
"Ha több 10 éves élettartamot vársz az akkupakktól"
A lítuiumos akku gyártók 3000-4000 ciklusos várható élettartmakról beszélnek (hozzá a feszültség-adatokat szerényen elhallgatják). Ha naponta egy ciklussal számolunk, akkor 3650 ciklus EGSZER 10 év. Többször tíz évet senki sem vár (kivéve a használt elektromos autók vásárlóit :)
"kisütés 3,2V a máshol adott 2,7 --2,5V helyett.
feltöltés 3,9 V vagy méginkább 3,8V s nem a 4,2 elméleti érték"
Egyes villanyautókhoz a gyártónál lehet vásárolni hatótáv-javító szoftveres tuningot (gondolom kitolja a töltés/kisütés feszültséghatárokat). Ezzel valószínűleg jócskán lerövidíthető az autó akkumulátorának útja a kuka felé. Ilyen autót jó megvenni használtan :)
"egyes profi energiatároló rendszerek pl csak 20 és 80% kapacitás között dolgoztatják az akkukat."
Az sem hülyeség, ha valaki ezt a 80 cellás rendszert kibővíti még egy 16-os BMS-sel és plusz 16 cellával, mert ezzel valószínűleg jelentősen megnöveli az akkucsomag élettartamát, mivel a cellák soha nem lesznek stresszelve ("koppanásig" feltöltve).
A hálózati 230V sem mindig és mindenütt pontosan 230 (nálam pl most éppen 235V), ezért fejlesztésnél ezt nem illik ennyire fillérre kiszámolni. Vegyük figyelembe a hivatalosan megengedett szórást: a hálózati 230 az valójában 207 és 253V között bármennyi lehet, tehát az egyenirányítás után az egyenfeszültség szórás 292V és 356V között bármennyi lehet (mínusz egy pici feszültségesés a diódákon).
Ettől függetlenül a lítiumos cellák töltését maximum 4,2 voltig szabad erőltetni (4,2V felett már maradandóan károsodhat - képen piros vonal), így 80 darab cella esetén a 336V az elméleti maximum.
Akinél a hálózat tartósan 230 V alatt szokik lenni, az persze kispórolhat pár cellát a 80-ból :) de az sem baj, ha az akkumulátorunk mindig "csak" 99 százalékig lesz feltöltve. Sőt még növeli is az élettartamát, ha nem használjuk ki az akkucsoport teljes kapacitását, egyes profi energiatároló rendszerek pl csak 20 és 80% kapacitás között dolgoztatják az akkukat.
Csak ha olyan a környék ahol kiadós áramszünetek vannak. Érdekes körítés ez is, nálam évekig nem volt, fatornyos falumban meg ugye most főleg a napelemek miatt is ezerrel fejlesztenek, így relatív sok az üzemszerű leállás, másik környéken meg az adhoc dolog.
Haversrác meg most azon agyal, hogy túl sokat termel a napeleme, szolgáltató nem vagy csak szarul veszi át aztán ha pár olcsóbb akkuval meg bírja tartani magának és ki tudja mikor merre emelkednek majd az energia költségek, akkor talán megérte. Csak ott a visszatáplálós inverter és ehhez kell némi vezérlés.
Veszteséggel mindennel együtt is lehet valami gazdaságos, ha nem kell sok energia de drága a bekötés. Lásd napelemes villanypásztorok, mini nyaralók, világítás, csiribiri. Aztán van pár éves élettartama, megy önjáróan.
Komolyra fordítva a szót, nagyon sokan elegánsan kifelejtik mennyibe kerül 1 kWh áram betárolása-kivétele az akkupakkból. Veszteségek, amortizáció, stb.
Rögtön látszik hogy ahol van hálózat ott felejtős az akkupakk, többe kerüla tárolás mintha megveszed a hálózatból. Főleg a H tarifa vs. Nappali tarifa kérdés.
Ha a hálózati 230 voltot egyenirányítjuk, akkor teljesen véletlenül ;) pont akkora egyenfeszültségünk lesz, amivel éppen 80 db sorba kötött lítium akkumulátort pont csúcsra lehet tölteni.
Hát, szerintem a 320, az nem pont 336. Szabad szemmel is jól látható különbség van a két szám között ;-)
kigyo is írta már, hogy ez a "csodapakk" fél kWh energia, nagyon max 0,8kWh. Abból azért sokat lehet vagánykodni háztáji szinten, csak sütni, hűteni, fűteni, flexelni, hajat szárítani ne akarj. (de ezek mindegyike ritka, mint a fehér holló egy családi házban vagy nyaralóban).
Azt hagyjuk is, hogy miért ne kezdj el játszani a 300+VDC-vel, mert úgysem érted.
De a csúcs tényleg a geo tarifa. Ha arra játszol, hogy a szolgáltató egyszercsak szerződést bontson veled, akkor hajrá. A legjobb, hogy ezt nyilvános fórumon hirdeted, mert még a végén lesz valami balek, aki elhiszi. Ha szerencséje lesz, akkor előbb bassza ki a szolgáltató, mint ahogy az első DC ív a kendácsolt kínai szarokból felgyújtja a házát.
Tényleg nem lehet már mást mondani erre az elmebeteg agymenésedre, mint hogy ostoba vagy, aki előszeretettel veszélyezteti a hozzánemértőket.
Ha a hálózati 230 voltot egyenirányítjuk, akkor teljesen véletlenül ;) pont akkora egyenfeszültségünk lesz, amivel éppen 80 db sorba kötött lítium akkumulátort pont csúcsra lehet tölteni.
És onnantól kezdve a naponta csupán 8 órán át rendelkezésre álló marhaolcsó éccakai áram akár 24 órán át rendelkezésünkre állhat... ráadásul ezt a 80 cellát akár az egész évben szakaszos olcsó GEO átamtarifáról is lehet tölteni...
Találtam egy rajzot, amin egy 80 lítium cellás rendszer látható (5 db BMS-sel)
max töltöttség esetén a DC feszültség 336V, már csak egy ezt szerető 230V szinuszos invertert (vagy szünetmentes tápegységet) kell rákötni és indulhat a szigetüzem.
Már csak 80 db megbízható 18650-es akkut kell találnom valamelyik fiókban (meg egy ponthegesztő gépet :)
Na ilyeneket kellene gyártani szerintem (egybeépítve).
Ha cella-sorokat kapcsolunk egymással párhuzamba ("d" rajz), akkor minden sorhoz külön BMS elektronika kell (pl Tesla: 80 db BMS panel?).
Fordítva sokkal költséghatékonyabb: amikor párhuzamosan kapcsolt cellák csoportjait kötünk sorba egymással ("e" rajz), ilyenkor egyetlen BMS kezelheti az egész akkucsomaot, cserébe csak nehezen állapítható meg a tettes, ha valamelyik párhuzamos cella megbetegszik.
Egyébként szidták anno a Teslát a fotelkommandósok hogy mekkora szar lesz ennyi cella, mennyi hibalehetőség, és hogy mennyi biztonsági dolgot kihagyott a rohadék muszk mert olcsósít.
Az aftermarketes építők körében a legkedveltebb pakk, öreg korában is jól tartja magát, megbízható.
Valószínűleg a gyártási minőségbiztosítást tolták (itt) maxra, és egyformák a cellák.
"Ezért szoktak vegyes soros párhuzamos csomagokat építeni, a sorokat kapcsolják párhuzamba, és nem az egyes cellákat."
melyik autóban láttál ilyet?
Nem szoktak ilyet csinálni, mivel több BMS kell bele.
A Tesla tökölés nélkül párhuzamosan köt sok cellát, majd azokat sorba. Ha egy cella pukkan akkor ellövi a bekötőjét és inaktívvá válik.
A VW a prizmatikus cellákból párhuzamosít (kettőt pl), majd azok sorba.
Az LG cellájában (Ami a chevrolet voltban is van) 3 zacsi van párhuzamosan egy prizmatikus cellában, és csak a közös van kivezetve. Ha egy zacsi zárlatos lesz leég az egész autó, na azt vissza is hívták...
A BMW i3 prizmatikus cellájában (Samsung) 4 zacsinyi cucc is van párhuzamosan, és csak 2 kivezetése van.
Ilyet használok én is a saját autómban, 18 cella sorban, majd 2 ilyen pakk párhuzamosan. Így persze 2x18-as BMS kellett, de a lézergehesztett pakkot bonyolultabb lett volna szétvágni.
Ezért szoktak vegyes soros párhuzamos csomagokat építeni, a sorokat kapcsolják párhuzamba, és nem az egyes cellákat.
Így a sorokban minden egyes cella bms felügyelet alatt van, de a teljes sorok is egymáshoz képest kézben vannak tartva, hiába párhuzamosak.
Az előzéses példa viszont ettől még életszerűtlen, a cella hirtelen szakadásos "halála" ezekben a konstrukciókban kb annyira valószínűtlen, mint az Y zavarszűrők teljes zárlata a tápegységekben, amitől 230V kerülne a készülékházra.
Áruld már el nekünk - szegény szellemileg korlátozott tudatlanoknak - hogy ha a csodás soros kapcsolásos akkupakkodban tönkremegy egy cella, és mindezt pont akkor követi el, amikor - csak hipotetikusan - éppen egy kamiont előzöl főúton, akkor vajon melyik lesz a jobb megoldás, ha beérsz elé, vagy ha nem ?
Ha még nem döntöttél, îrtam neked 1 hónapja. A Horvátországban merre topicban. De végül is nyilvános a mailom, vagy fél is hívhatsz! +36307390685 ! Köszönöm!
Érdekes dolog 500 forintos "ceruza" aksikra hivatkozva kétségbe vonni az 50 ezer forintos cellák sorba kapcsolásának (egyenkénti cseréjének) fontosságát :)
Én azért ajánlottam az 50 ezer forintos akkucellák kizárólag soros kapcsolását, mert másképpen nem tudjuk könnyen megállapítani, hogy melyik cella érett meg a kicserélésre (akku TCO költségek alacsony szinten tartása). A Teslákban lévő 18650-es cellák viszont ehhez képest filléres kis "ceruza" akkumulátorok.
Egy Tesla tulajdonosok nem fáj nagyon anyailag, ha minden ceruza aksi meghibásodása miatt egy-egy 70 darabos cella-csomagot kell cserélni az autójában (a 80 csomagból), a Tesla úgy döntött, hogy az akku-csomagjában "70 cella egyben" legyen a legkisebb cserélhető tétel. A szigetüzemű nyaraló tulajdonosnak viszont már a cellánként 50 ezer forint is komoly pénz, ezért okosabb, ha kerüli a cellák párhuzamos kapcsolását.
Ez még szerintem sokkal inkább egy nagy zsák probléma, mint símaliba.
Előfordulhat, hogy a kettő együtt menedzselte a villanyt, és akkor egy közös szakasz van odáig, "ahol leágazik a két házra", és az meg nem elég három házra. Akkor a vezetékcserét alighanem neked kell fizetni, mert nekik eddig jó volt. Azt nem tudom, hogy ha nem kell semmi, csak egyszerűen rá lehet kötni a szétágazásra, akkor kell-e a hozzájárulásuk, de ha kell, akkor előre tisztázni kell, hogy megadják-e.
Na emberek, ma megnéztük a házat, és áram ügyben kellemes meglepetés ért! A közműtérkép elavult! Ugyanis ki van hozva oda az áram, két házhoz is, a térképen befirkáltak szerint! Mondjuk az egyik az egy rom, szal nem is értem, de mind1 :)
Tehát az utolsó oszlop ott van ahol leágazik a két házra, onnan egy 40-50 m lenne a kinézett ház. vagy, ha lehet az utolsó házon levő tartót használni, akkor onnan is le lehetne húzni..
A ház maga be van vezetékelve, vannak kötődobozok, plafonban is van vezeték. Konnektorok, kapcsolók nem voltak. Földelés is van.
nemtom milyen vezeték, vastag szürke, meg sajna azt se néztem meg csövezve van vagy csak falba vakolva..
Maga a ház is tetszett, de a megközelíthetősége viszont problémás kicsit.. Konkrétan egy gyalogösvény vezet be magához a házhoz, amit ugyan némi földmunkával meg lehetne csinálni kocsiútra (igazából egy ponton elég keskeny, de talán éppen ott is elférne óvatosan), magára a szőlöhegyre felvezető út is elég xar hepehupás, köves, de legalább esőben is járható. meg ott a háznál bent van még egy ház, "szomszéd", akivel osztoznánk azon a kis közön, ahol le lehet rakni a kocsit, meg ha ott jár-kel, az nekünk nem annyira jön be :) De meglátjuk, agyalok. De az biztos hogy az áram az sima liba sztem.
Naja, haver is vakarja a fejét, mert van visszatáplálós rendszere, de kitalálta, hogy mi lenne ha arról menne egy szünetmentessel megtámogatva a ház, oszt majd ide-oda kapcsol, csak jó lenne megoldani, hogy az akkukat a napelem töltse, ha azok tele vannak akkor mehet vissza a hálózatra és ehhez milyen egyszerűbb vezérlése legyen. Meg ugye matricák a tűzoltóknak.
Lehet, hogy mind a 70 cellában van külön-külön hőmérő és áram figyelő belső elektronika, plusz egy számítógép, ami folyamatosan kiértékeli a 70 hőmérséklet és 70 áram értéket. Az ilyesmi házilag nem kivitelezhető költséghatékonyan. Vagy ahányszor cella tönkremegy, minden esetben kicseréltetik mind a 70 cellát a balekkal.
Az elképesztően drága megoldások, a pénz nem számít, amíg bőven van olyan nagyeszű balek, aki hajlandó 8-9 milliót kifizetni egy olyan autóért, ami néhány éve még 4-5 millióba sem került :)
"nekem érdekes volt,hogy a 3 fázisú freki váltó működött két fázissal is"
Technikailag akár egy fázisról is működő három fázisú frekiváltó készítése is lehetséges,
lehet, hogy a tied is olyan szuper, hogy képes lenne akár így is dolgozni szükség esetén.
Persze minél kevesebb fázis áll rendelkezésére a betáp oldalon, annál nagyobb lesz ott a frekiváltó áramfogyasztása. Tehát ha az áramok nagyon ki vannak centizve, akkor kell oda valami védelem ami folyamatosan figyeli, hogy meg-e van-e mind a három fázis.
48 voltos kimenetű töltévezérlő mellé mondjuk ilyen LiFEPO4 celleákból (53 e Ft) lehetne sorba kötni (a cellához mellékelt összekötőkkel) egy mondjuk 13 cellából álló akku-csoportot (kb 5 kWh energiatárolás).
És persze mellé egy olcsó 13 cellás BMS, ami meghosszabbítja az akkucsoport élettartamát és mindig a maximumon tartja a kapacitását.
Ez eddig összesen kb 700.000 Ft,
ennyit simán leakaszt bármelyik balekről egy vastag arcbőrű regisztrált szerelő, csak a villanyóra mérőhelyre való hivatkozással :)
- napelem 10...11x410 Watt=4,4-4,8 kWp új mono perc félcellás >> 550-650 eFt - tartóváz >> 100-200 eFt
- munkadíj, fuvar, stb. ...
Szumma: ~ 1,8-2,2 millióFt a már kb. kényelmes megoldás. --------------
Ami tavasz elejétől ősz végéig mondhatni mindenre is elég a "nomád üzem"-ben. Rossz idő esetén spórolósan használva a villanyt akár több nap is kihúzható. Télen decemberben-januárban lehet necces a többnapos köd/felhő/eső esetén.
Nomád üzem: amikor a jelentős mennyiségű meleg (pl. bojler, fűtés célra) NEM feltételnül, NEM CSAK a napáramból készül. Napos időben tavasztól-őszig amikor a 4,5 kWp megtermel 15-25-(30) kWh-t is egy nap >> laza az élet ...
Megj: 1 liter víz forrásig melegítése ~0,1 kWh energia (~ 90x1,16 Wh/fok) 100 liter 40 fokos melegvíz ~3,5 kWh energia (0,1m3x1,16kWh/m3x30fok)
Aham. Tedd azt elek, de senki másnak nem ajánlott. "Picit" más szabályok vonatkoznak a DC 50V alatt és felett. Amit itt javasolsz, az tűz- és életveszélyes. Pontosan ez a baj veled, előadod a "laikusoknak" a faszságaidat, és közben a tudatlanságod miatt potenciálisan veszélyes helyzetekbe kevered őket. A high voltage DC-nek van értelme, csak éppen nem az otthon összekendácsolok valamit kategória.
A sztori másik része pedig, hogy nem "dobálsz" ki cellákat egy sorbakötött konfigurációból, mert az egész BMS-t inicializálhatod újra.
A szokásos nettó faszság, féligazságok alapján nagyonokosnak tűnve, áltudományos köntösben.
Ki lehet gépészkedni minimálban. Haver is élt így a mező szélén a lovak közt (míg össze nem jött a helyi tehenész lyánnyal), meg egyik ügyfelem is a semmi közepén úgy, hogy nem túl nagy beruházással még a kenyeret is napelemmel töltött akkuról sütötte és akkor ez utóbbi 20 éve volt a sötét középkorban.
Ha magamnak csinálnék szigetüzemű villanyosságot (nem szigetre, hanem mondjuk hajóra/lakóbuszra :)
akkor
- egyrészt igyekeznék minél magasabb akkumulátor feszültséget alkalmazni (sok különálló lítium cella) így ha az évek során ha egy cella gyengélkedik/megdöglik akkor azt a cellát egyszerűen kidobhatom a sorból, ettől a teljes rendszer tároló kapacitása nem fog jelentősen csökkenni, ráadásul soha nem leszek rákényszerülve egszeri jelentős pénzkiadásra (összes cella cseréje) hiszem sok cellaesetén megtehetem, hogy mindig csak egy-egy cellát cserélek (mindig a leggyengébbet). Egy mindössze 24 voltos kimenetű töltésvezérő viszont nem képes túl sok (4,2 voltos) lítiumos cellát tölteni, ezért én 48V-os kimenettől felfelé keresgélnék .
- másrészt teljesen elkülöníteném az akku töltésével foglalkozó ketyeréket és az akkumulátorból a 230V-ot előállító ketyerét. A "mindet tudó" egybeépített berendezések (töltésvezérlő + BMS + inverter + kávéfőző + hifi torony), számomra gyanúsak, valamelyik funkciójukban biztosan szarok és azt is kifizettetik velünk, balekokkal.
Ennek igy kell működnie .A frekiváltó egy 3fázisú Graetz -l kezdődik.Az egyenirányitott csúcsfeszültség meg volt 2 fázissal is. Az hogy mennyi idő alatt melegedik túl ,egy másik kérdés.
Ez még nagyon sok elektronikus készülékre igaz, ami egyenirányitóval kezdődik , s kapcsoló üzemű táppal folytatódik.....
Nem állandó a napi fogyasztás. De amíg ott van, addig napi a fogyasztás, hacsak az akkupakk nem 2-3 napi fogyasztásra van méretezve. (és a napelemek is)
A lényeg, hogy meg lehet csinálni 1 millából, meg meg lehet 2 millából is csinálni, de ez egy hétvégi ház, nem napi fogyasztás van.
Lehet kérni egy napelemes ajánlatot, meg az áramszolgáltatótól is egyet és össze lehethasonlítani a kapott árat, figyelembe véve az utánajárás költségeit és viszontagságait.
Nem mertem leírni, mert aztán még leharapják a fejem.
Van growattos kolléga (pedig az egy jó kínai márka), aztán állandóan szív vele. Pedig én már akkor is megmondtam neki, hogy az a +100k megéri a "nyugatira"
Az ólom akkumulátorok élettartama jóval rövidebb, mint a lítiumos aksiké, nem mindegy, hogy hány évente kell súlyos százezreket költeni teljes akkucserére (a valószínűleg 3-4 évente aktuális ólomakku-csere többe kerülhet, mit amennyi 3-4 évnyi villanyszámla lenne!)
A szigetüzemű napelemes rendszerek gazdái közül sokan bele fognak szaladni ebbe a csapdába.
A tetőgerinc épp jó irányban áll napelem telepítéshez. Én nekiállnék spórolni egy rakás lítiumos aksira és egy szolár töltésvezérlőre. Plusz egy riasztóra+kamerákra, hogy mindezt el ne lopják :)
A jelek szerint mindenképpen SOK telket keresztezne egy villany vezeték. Mire a háztól a meglévó gerincig (piros vonal) eljutna valahol. Ráadásul helyenként fákkal benőtt terepen át.
Ahhoz, hogy villany legyen SOK embernek kéne együttműködni. Aminek elég kicsi az esélye....
Pláne, hogy a zöme vélhetően nem is akarna magának villanyt, mert minek. Ezért nem is fog foglalkozni a dologgal.
Azt gondolom, hogy extrém jó tárgyalónak kellene lenni és sok pénzt beletenni a kb. légvonalban vezethető villanyba.
**************
Viszont,
Van ott egy már kijárt út (kék) egészen a házig, jelenleg gondolom szokásjog alapú "szolgalom"-ként. Megj: mivel az 537/2 a jobb oldali útig kiér >> neki NEM JÁR a ház közeli szolgalmi út.
Ennek a jelenlegi szolgalmi útnak a kezdeti része a rendezési terven is majdani útnak van jelölve. A kijárt út létét pedig már megszokták az érintettek. és Érdekeltebbnek is tűnnek a "legyen villany" nomeg hivatalos út témában. Megj: a ház felőli szokásjog alapú bejárás tényét belevenném a szerződésbe is.
--
A megoldás azonban alighanem az, hogy Össze kellene fogni a tulajdonosoknak és Kialakítani a tervezett utat plusz a telekig vezető részt is végig hivatalosan. Aztán átadni közhasználatra vagy méginkább >> közútnak az önkormányzatnak. Ez nyilván mind magán költségből megy végbe és ingyen adható át közcélra.
Az út mentén pedig már mehet a közcélú villany is :-)
Az összefogás nyilván csak akkor jön létre a gyakorlatban. HA A helyi szabályok szerint "beépíthetők a TELKEK" amik kialakulhatnak az út mentén. Mert akkor lehet befektetésként nézni a témára.
De akkor is több év lesz az átfutási idő ... 2-3 de inkább 5-6 év. Plusz sok energia és soooook pénz.
----- Elnézve a környéket lehet tere a fejlesztésnek a leendő út mentén, középtávon. ------
De most jómagam alighanem kihagynám ezt a valóban nadrágszíj telket. Ami már élhetetlenül keskeny szerintem. (ha csak ez az egy telek most a vétel/eladás tárgya, a felső szomszédja nagyon kéne hozzá)
vagy
Tényleg nagyon olcsón megvenném minimál szigetüzemű villanyos nomád életre. Abban bízva, hogy trezorként őrzi a pénzem az évek során.
Netán, ingatlan spekulánsként... A környék lehetséges beépíthetőségével is számolva és a leendő út felé terjeszkedve! Talán törekednék a szomszéd telkek olcsó felvásárlására is a játszós pénzemből. (földművesként egy gazda tanfolyammal, mert ezek gondolom nem 0 aranykoronás telkek >> kifüggesztésesek) ******
A környezet részletesebben.
A jelek szerint mindenképpen SOK telket kerseztezne egy vezeték. Mire a háztól a meglévó gerincig (piros vonal) eljutna. Ráadásul helyenként fákkal benőtt terepen.
Ahhoz, hogy villany legyen SOK embernek kéne együttműködni. Aminek elég kicsi az esélye.... Pláne, hogy a zöme vélhetően nem is akarna magának villanyt. Ezért nem fog foglalkozni a dologgal, mert minek.
Azt gondolom, hogy extrém jó tárgyalónak kellene lenni és sok pénzt beletenni a kb. légvonalban vezethető villanyba.
-----
Viszont,
Van ott egy kijárt út (kék) egészen a házig, jelenleg gondolom szokásjog alapú "szolgalom"-ként. Megj: mivel az 537/2 a jobb oldali útig ér >> neki NEM JÁR a ház közeli szolgalmi út.
Ennek az útnak a kezdeti része a rendezési terven is majdani útnak van jelölve. Aminek már megszokták a létét az érintettek. és Érdekeltebbnek is tűnnek a "legyen villany" nomeg hivatalos út témában.
A megoldás alighanem az, hogy - összekéne fogni a tulajdonosoknak és - kialakítani az utat végig >> átadni közcélra - ami mentén már mehet a közcélú villany
Ami nyilván csak akkor jön össze a gyakorlatban is, HA A helyi szabályok szerint "beépíthető TELKEK" alakulhatnak ki az út mentén. Akkor lehet befektetésként nézni a témára.
De akkor is több év az átfutási idő ... 2-3 de inkább 5-6 év. Plusz sok energia és soooook pénz. -----
Elnézve a környéket lehet tere a fejlesztésnek a leendő út mentén, középtávon.
***** De most jómagam alighanem kihagynám ezt a valóban nadrágszíj telket- Ami már élehetetlenül keskeny szerintem. (ha csak ez az egy telek most a vétel/eladás tárgya)
vagy
Tényleg nagyon olcsón megvenném minimál szigetüzemű villanyos nomád életre. Abban bízva, hogy trezorként őrzi a pénzem az évek során.
Netán, ingatlan spekulánsként... A környék lehetséges beépíthetőségével is számolva és a leendő út felé terjeszkedve! Talán törekednék a szomszéd telkek olcsó felvásárlására is a játszós pénzemből. (földművesként egy gazda tanfolyammal, mert ezek gondolom nem 0 aranykoronás telkek >> kifüggesztésesek)
HA beépíthető, akkor egy "telek újraosztás" után... olcsón vásárolva! Az 535+536+537/1+537/2 egy kézben már ütős lehet.
Csak a hülye ember okoskodik, szigetel ki sínt, hazudik és kitalál villanyszereléssel kapcsolatos meséket.
Miért kellene hozzászólnom? Én is tudok ilyen "hasznos" tanácsokat adni, hogy nem 3-5 milla, hanem 7-8. Mindenki azt mond, amit akar. Nem foglalkoztam soha oszlopállítással, meg nem is fogok. Amikor nekem kellett, odahívtam egy erre kiképzett villanyszerelőt, elmondta az árat én meg kifizettem. Érted?
Nem googlizok össze-vissza csak azért, hogy okosnak látszódjak. Ha egy kicsit figyelsz, a googlit a kérdező sokkal profibban kezeli, mint te, ezért felesleges handabandáznod.
Gyakorold, mert még a kérdezőknél is nagyobb LESSZ a lemaradásod!
Majd meg ezeknek megpróbálok utánajárni, de nézzük akkor a B tervet: szigetuzem. Ez mibe fájna? Mondjuk télen nem használnánk, vagy ha néha igen, akkor aggregátor. Semmi extra, elbirjom egy hűtőt, tv-t, esetleg mikro-t. Meg világítást.
Neked oda kb 3-5 db szabványos betongyámos villanyoszlopot kell állítatnod,
a szokásosan aljas magyar árképzést ismerve ezeknek darabja kb 200 e Ft lehet, plusz az oszlop állítás munkadíja akár plusz 100 ezer oszloponként..
A légvezetéket a szakembereknek rá kell kötnie az oszlopookra és átfeszíteni közöttük,
ez oszloponként talán 100 e Ft is lehet.
Tehát a 2023-as év boldog Magyarországán a légvezeték összes költsége akár 400 ezer forint is lehet oszloponként.
Ezen költségekhez képest maga a vezeték ára jelentéktelen tétel. Talán nem véletlen, hogy a tájékoztató anyagból a többi tétel "véletlenül" kifelejtődött.
(Nincs félreértés :) Nem a Kirchhoff törvénnyel van bajom :), hanem azzal, hogy mi a jelenleg érvényes, szabályos kivitelezés.
Teljesen jó és áttekinthető a te megoldásod is, de mondhatja egy tanult villanyszerelő - akinek tényleg ez a szakmája - hogy az a kivitelezés a jelenlegi szabványok alapján így nem szabályos. Van valami épület villanyos "okos" könyv, úgyis meg akartam már venni, lehet, hogy abban benne lesz :) )
Így egy helyen megoldva szemre is azonnal látszik ki-kivel van.
A két sínnél is egyértelmú a helyzet szemre is.
--
Ha jól értem a kérdést...
A nulla sín az a FI relé >> után keletkezik csak. A FI relé előtti nulla az nem megy a nulla sínbe. Át kell mennie a FI relén és aztán nyitható meg neki a nulla sín.
Az ott a végen csak 1 nagy telek, és ott van egy út, amire ki lehetne vinni, utána csak 3 üres telken kéne áthozni.. Persze, ez hosszabb lenne nyilván.
Hát, meglátjuk mennyire vesz be a hely, meg mik a lehetőségek..
- a 0-nak hogy/hol kell közösködni a védőfölddel, pl ha lehet - és az első elosztó táblába külön megy a föld - akkor ez inkább legyen sín, és ne elosztó kapocs, illetve
- a 0-t csak a sín után lehet elvinni az AVK-ba?
(azok ott 3F kismegszakítók? felső-középső sor 2-2 db. Ha igen, mihez kell ez? :) Illetve a vezetéken sima szigszalag jelölés van? )
Köszi szépen, így már más, ez borítja a terveket, mert ott ahol reméltem, nincs vezeték, csak messzebb..
Ott a piros gerincvezeték, és a kékkel jelölt lenne a bekötés, ami méretarányosan kb 120 méter légvonalban, tehát elvben anyagilag nem lenne reménytelen (100e ft pluszköltség ), viszont jópár kis szutyok telken kéne átmennie..
Amúgy ez minek minősülne, csatlakozóvezetéknek vagy közcélúnak?
Olyant is láttam, csak az érdekesség kedvéért, hogy a telken bement a csatlakozó a mögötte levő telekre. A telek tulajdonosa meg egyszer rendesen kibővítette a házát mindkét szomszédhoz olyan közel került, hogy nem lett volna már lehetőség U betűkben sem csatlakozni. Ahogy mesélték, a hátsó ház tulajdonosa akkor jelentkezett, mikor az első építkezés tulajdonosa mondta neki, hogy pár hét múlva levágja a madzagot, mert odáig ért a fal. A szolgáltató jogi departmentje alighanem 20 éve ezen dolgozik. :D Mivel neki ugye kötelezettsége van.
Valamikor így volt, hogy ha a vezeték megszűnt, akkor a vezetékjog is. Tartott az áramszolgáltató az oszlopokon akár 30 évig is vezetéket, sehová se menve, hogy hátha egyszer szükség lesz rá. Azért, ha levágják a fémbarátok, az nyilván nem egyenértékű azzal, hogy a vezeték üzemeltetője megszünteti. De a mostani törvényben ezt, meg az ellenkezőjét sem látom leírva.
A csatlakozóvezetékre vonatkozó területfelhasználási engedély, hát, az kérdés, hogy megszűnik-e az átmeneti lebontástól. Utoljára 30 éve láttam ilyent, és az is csak az egyik szolgáltató volt. Normális szolgáltató írásbeli engedély nélkül nem kapcsolt be, de a normális szolgáltatók iratai is elvesztek a külföldi nemnormális tulajdonosok miatt. Akinek volt sok esze, az készített egy másolatot róla. Persze, ha meghalt, és az örökösök az eladás előtt elégettek mindent, akkor megint baj van a vásárlónál.
Egy alap mérőszekrény EGY tarifára ~60 eFt A minőségibb drágább.
A további tartozékok az "első mért elosztó"-ba (földelő, FI relé, kismegszakító, doboz) ~50-70 eFt A kiépítés munkadíja 50-80 eFt manapság. Szumma: 160-210 eFt (bár inkább 250-300 ezret szokás lehúzni a megrendelőkről)
A képen lévőt nemrég 190 eFt-ért csinálták. (minőségi doboz, bevésés, "első mért elosztó" szerelése 3 fázisra)
Megj: a tetőtartó+csövezése nem volt benne, mivel újra bekötés volt és a régi megfelelt.
Telken belüli földkábelezés, ha kell. Anyag 3-4 eFt/méter + a munkadíj.
Ingatlan elosztója igény szerint. (anyag plusz a munkadíj)
Saját vezetékezés ingatlanon belül ... igény szerint. (anyag plusz a munkadíj)
Szerelvényezés igény szerint. (anyag plusz a munkadíj)
------------------------ A "B" tarifát még értem. Az kellhet a bojlernek és akár a fűtés is mehet róla. Kedvezőbb áram áron.
De a "H" tarifát 30 m2-re nem igazán értem.... ------------------------
Szerintem,
A rendelkezésre álló pénzból KEZDÉSKÉNT. Az épületet le kell ERŐSEN hőszigetelni!!! A teljes épület átlagában leaglább a 0,40 W/m2K szint alá.
Akkor, - sokkal kevesebbet fogyaszt a fűtés (pláne a téli fagymentesítő hőntartás) és a hűtés is
- komfortosabb lesz a benti hőérzet egész évben
Erősen hőszigetelve már elég lesz neki - átlagosan max 1,5 kW fűtésu teljesítmény - a kinti -15 fokban is 3,0-3,5 kW
Mivel nyaraló azaz ki is hűlhet amikor üres. Gondolni kell a gyors felfűtésre is. Ezért 5-6 kW "kazán"=fűtési összteljesítmény beépítése is ésszerű lehet.
--
A fűtési fogyasztás használat függő lesz nyilván.
HA EGÉSZ télen folyamatosan fűtve-lakva lenne. Akkor úgy 175x1,5x14 >> 3600-3800 kWh MELEG fogyna.
Ez olcsó "cekasz" (fűtőpanel/radiátor/sugárzó, fútőfilm/huzal, villanykazán, stb.) sem vészes. Egy klímával kombinálva pedig lemehetne a felére is simán az áram igény azaz 2000 kWh alá. Csak klímával fűtve pedig 1000 kWh alá is...
Azonban gondolom a tél zömében nem lesz fűtve. Csak fagymenetesen tartva 6-7 fok körül.
Ehhez átlagban ~200 Watt meleg is elég lesz és ~1 kW kellhet a kinti -15 fokban. Egy télen ~120 olyan nap adódik amikor fagymentesen kell tartani, mert 6 fok alatt van kint. lásd: napok görbe +6 fok alatti napok száma
Ami cirka 800-1000 kWh meleget jelenthet egy télen. Csak a klímával megoldva 250-300 kWh áram fog fogyni a fagymentesn tartásra.
Vagyis, szerintem.
- erőteljes hőszigetelés !!!
- klímás hőntartás (és nyáron hűtés) >> 2,5 kW-os klíma (ha nem csupaüveg ház)
- a használat idején és a felfűtéskor >> cekasz fűtés >> csendes, huzatmentes, gyors
klíma is besegíthet a használat közben is felfűtésbe is megj: ha a felfűtés(hűtés) távolról indítható >> meleg(hűvös) nyaraló fogad :-)
A fűtés így használattól és módszertől függően 500-3500 kWh/tél körül alakul. Amire aligha kérnék "H" tarifát.... sok pénzért.
Bekötném, CSAK a nappali "A" tarifát és kész. Alighanem 32+10+6=48 Amper bontásban >> 48-32=16x5=80 eFt áramdíjért-
A 32 Amper a háztartásnak >> indukciós főzölap, vízforraló, mosógép, jakuzzi... A 10 Amper a villanybojlernek és a villanysütőnek (egymást kölcsönösen kizárva) A 6 Amper elég a 2,5 kW-os klímának.
****
HA várhatóan sok melegvíz kell... évente. AKKOR a bojlernek megfontolnám az éjszakai "B" tarifát 1x10 Amperrel >> 10x5=50 eFt áramdíjért. Plusz a második mérőhely és egyebek költsége még.
100 liter 40 fokosan kifolyó víz fogyasztása ~3,5 kWh Ott tartózkodáskor a napi melegen tartás 1,0-1,5 kWh Üres nyaralóban >> 0 kWh >> bojler kikapcsolva
A napi norma ~50 liter/fő 40 fokos víz a szokásoktól függően. (persze vannak extrém sokat fogyasztók is pláne ha vendégek-bérlők)
Ezekből saccolható - az éves melegvíz kWh igénye
és hogy - megéri-e a "B" tarifa kiépítése...
--------------------
HA gyengébb a hőszigetelés akkor viszont komoly>>sokszoros fűtési költségek kezdenek lenni.
(4) * A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos - az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő - jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.
Kisfeszültségű csatlakozó vezetéknél a szokásos eljárás a törvény alapján:
(3) * Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni
d) * a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,
Vezetékjogot közcélú hálózatra adnak, a tulaj nem játszik szerepet, a csatlakozó, amelyik egyvalakit lát el, meg nem közcélú hálózat.
valami olyan is van a fejemben valahonnan, hogy ha nem bejegyzett szolgalmi jog (hanem vélelmezett = már ott van), akkor az csak addig védett, amíg meg nem szűnik. vagyis ha véletlenül "valaki" levágja, ezzel megszűnik a vélelmezett szolgalmi jog.. és nem is épülhet vissza.. mert megszűnt a védelme.
Nem elég hogy hozzájárulás kell, (tök mindegy hogy üres a telek) még 1-2 segédoszlop is kell saját költségen. Az oszlopra meg talán építési engedély + tulaj hozzájárulása.
Azért a közüzemi szolgáltatókat , ne keverd bele. Ők a házadból is kidobhatnak....(a gázmű gyakorolja is )
Magánszemélyek közt;
Szolgalmi jog szerzése
A szolgalmi jog létre jöhet megállapodással, ítélettel és elbirtoklással.
Megállapodással
Fontos, tudni, hogy amennyiben a felek ellenérték fejében és határozott időtartamra megállapodást kötnek a használatról, akkor a használó nem válik a szolgalmi jog jogosultjává, ellenben, ha határidő nélküli, ellenérték nélküli megállapodást kötnek, akkor szolgalmi jogot szerezhet. Ha előszerződést, vagy megállapodást kötünk mindenképp érdemes körültekintően eljárni tehát a szándékunkat mindenre kiterjedően írásba foglalni.
Ítélettel
A szolgalmi jog ítélet útján is létrejöhet: az igénylő per indítása útján kérheti a bíróságtól a szolgalom alapítását.
Elbirtoklással
Amennyiben (az Új Ptk. szerint) 15 éven át a közös használat ellen a szomszéd nem tiltakozik, akkor elbirtoklás útján szerezhető meg a szolgalmi jog.
Megszüntethető-e a szolgalmi jog?
Az is gyakran előfordul, hogy a környezet átalakulása miatt, a szomszéd annak ellenére is a szolgalmi jog által érintett úton keresztül közlekedik, hogy azt más módon is megtehetné. Ebben az esetben lehetőség van a szolgalmi jog megszüntetésére: bírósági úton, vagy peren kívüli megállapodás keretében.
Elektromos, víz, csatorna stb. vezeték egyes esetekben gazdaságosan úgy valósítható meg, ha nem közvetlenül a közterületről vezetik be, hanem valamelyik szomszédos földrészleten keresztül. Ilyenkor erre a szomszédos földrészletre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni, amihez a szolgalmi joggal érintett területet ábrázoló vázrajzot kell készíttetni. Egyes esetekben a szolgáltató vállalatok vezetik a vezetékeiket a telkek alatt, vagy fölött, és akkor a szolgáltató vállalat kezdeményezheti a szolgalmi jog bejegyeztetését az érintett földrészletekre.
én ezt úgy tudom, hogy csak közcélú vezetéknél igaz. A végfogyasztó felé menő pedig nem közcélú. ha közterülettel van csatlakozó telekhatára a telkeknek, akkora arra kell el/bevezetni (akármekkora kerülő is).
de nem vagyok jogász.. csak most próbálom a telkem fölül kivágni a helyi kiskirály illegális légvezetékét, ezért utánaolvastam..
Egy megerősítést szeretnék kérni egy elosztó tábla bekötésével kapcsolatban.
A (első) táblához az órától jön 4 vezeték (3F,N), és egy másik nyomvonalon egy új védőföld (az órától jövő védőföld nem jáccik).
Valaki tett be korábban egy(több) bekötésről rajzot, az alapján azt gondolom:
- 3F bemegy az AVK-ba (direktben vagy fővezetéki kapcson keresztül, ez nem annyira fontos)
- a 0 kap egy fővezetéki leágazót - nem ér el a védőföld sínig - a fővezetéki kapocstól pedig megy tovább a védőföld sínhez egy vezeték.
- ide a védőföld sínhez van kötve az új védőföld is.
- erről a védőföld sínről visszamegy egy vezeték "0" az AVK-ba, majd az AVK megfelelő kimenete a - független vf sínnel nem összekötött - "0" sínbe (illetve a fázisok a megfelelő helyekre).
Ez így szabályos?
A lényeg kb annyi lenne, hogy nem a "0" fővezetéki leágazójából történik az AVK "0" bekötése, hanem a "0"-nak meg kell járni előtte a vf csatlakozást a vf sínen.
Köszönöm,
Illetve azzal a változattal kapcsolatban is érdekelne a véleménye egy szakembernek, hogy az mennyire szabályos, amikor a "0" nem a védőföld sínben közös a a védőföld vezetékkel, hanem a szóban forgó sorkapcson? Ez szabályos?
Ha igen, akkor innen is meg kell járni a kapocs - vf sín - AVK "0" útvonalat, vagy lehet direktben menni 1-1 vezetékkel a sínbe és az AVK "0"-ba az elosztó kapocsból?
Nem tudom pontosan, hogy mi mögötte az elmélet - esetleg változott-e valami szabály (esetleg a fizika (:)) - ezért nem tudom jelenleg melyik a szabályos, vagy pontosabban elvárt sorrend.
Elvileg így térkép alapján pont 100m körül van a másik utca, ahol ha van áram(ez az amit nem tudok, utcakép, fotó nincs, közműtérképet sem találok..), akkor ugye jók vagyunk. De 3 telken kell áthozni hozzá, olyan idióták a telekkiosztások..
Azt viszont hidd el, hogy a feltúrást mégannyira sem engedik.
Viszont az igaz, hogy ilyenkor jobb előre tájékozódni a lehetőségekről, mint egy halom pénzt beleülni, utána meg nézni mint a moziban....és a végén jön az akkumulátor tényleg.
Villanyoszlopok és légvezeték helyett olykor okosabb kábelt vinni a földben (ahhoz is kell a tulajok hozzájárulása). Sokan nem szeretnek hozzájárulni, hogy a telküket villanyoszlop csúfítsa el, pláne, ha az nem is az ő javukat szolgálja, úgy érzik, hogy ez a csúfság jelenősen rontja a telek értékét , ami pl hegyoldalban lévő panorámás telkek esetén igaz is lehet. Vannak, akik erre hivatkozva pofátlan pénzeket követelnek a hozzájárulásukért cserébe.
Akár még az is kiderülhet, hogy a kis házban effajta okok mit nincs villany, pedig már az előző tulaj nagyapja is be akarta kötni :)
Persze, mert nem tudjuk mit nem tudunk, az ügyfél meg általában kérdezni nem tud, mert általában valamire kell megoldás, de annak felétől dobja be a csoportba. Ha azt mondja, hogy évente 4x5 napra lemegy és világítás kellene, akkor ugye mást mondantál Te is?
És a kérdés megválaszolásához nem adott meg minden szükséges információt, tehát bárki bármilyen összeget mondott neki, lehet, hogy csúnyán félrevezette. Én legalább felhívtam a figyelmét egy lehetséges nagy összegű buktatóra, bocsánatot kérek.
Nyilván a teljeserteku használhatóság a cél, igy a villanyt mindenképp be kell kötni ha lehetseges. Itt kérdezném: az ugye nem probléma ha telkeken kell keresztülvinni a vezetéket? Tehát nem úgymond az úton.
A ház telek áron van, részben befektetésnek is venném( inkább álljon ingatlanban a pénz..). Hétvégén nézzük meg. Aztán meglátjuk.. képek alapján egyébként mintha be lenne vezetekelve a ház, meg villanyóraszekreny is mintha lenne. Meglátjuk. Ha mondjuk rezvezetek van benn, az akár még jó is lehet mi?
"Esetleg az autóban vitt + akkuk--12Vs házikóval?"
Ha H tarifát emleget, akkor valószínűleg klímával akar hűteni+fűteni.
Plusz gondolom egy villanybojjler és máris el lehet felejteni mindenféle akkumulátoros megoldást, még a sok millió forintos Tesla akkumulátort is.
Ha viszont lemond a klímáról és az elektromos melegvízről, akkor vannak viszonylag megfizethető megoldások egy-egy hétvége erejéig. Pl hét közben odahaza a lakásán teljesen feltölt egy talicskányi lítiumos aksit, a meleg vizet megcsinálja egy olcsó napkollektor, okosan alkalmazott ventilátorok nyáron helyettesíthetik a klímát, stb
Mondták már nekem is, hogy itt a villany a közelben, aztán kiderült, hogy a "közelben" az 300 méterre volt (szabványos villanyoszlopok extra költségei!), a "villany" pedig egy 22 ezer voltos vezeték volt, amire nem egészséges rákötni egy családi házat :)
Ha időszakosan mész ki, akkor napelem, 12 volt, autóakku. Van TV amihez már át sem kell alakítani, mert a 230 voltos tápja is 12 voltot csinál :-D Attól függ mik az igények. Ha fagyasztó, nagyzene és villanybojler is lenne akkor az nyilván más.
Gondolkodom egy áram nélküli nyaraló megvételén, ezügyben kerdezősködnék. Villany van a környéken, tehát "csak" be kéne kötni. De előbb ugye meg kéne csinálni a merohelyet, belső vezetekelest. Nem nagy ház, 30m2 körül van. Szerintetek ez a buli kb mennyibe fájna? Továbbá, ha mondjuk szeretnék vezérelt áramot és/vagy H tarifát, az pluszpénz, plusz mérőhelynek szamit?
A kiszigetelés nemcsak villamos vontatásnál van. 7-800A-ekről írsz, hegesztőtrafóval mérsz ellenállást, megpróbálsz mindent, csak nem arról írsz, amiről szó van. A következő képen már az űrhajó földeléséről teszel be képet.
Ha akarod, teszek be neked majmokról képeket, amit én fényképeztem.
Azon kívül, hogy jelfeladás is történik, működteti a sátorjelzőt, ha kell befékezi a járműt piros jelzésnél, a sebességet korlátozza, vagy amit akarsz, de nem az átmeneti ellenállást mérik.
Csak még egy laikus kérdés a kiselosztók kapcsán. Azt jól látom, hogy a kültéri süllyesztett kiselosztó szekrényeknél nem igazán van "magas" IP védettség? Tehát kültéren még ha túlnyúló tető alatt is van az ember, akkor is falon kívüli kivitelt kell nézni és azt besüllyeszteni a szigetelésbe pl.? Mondjuk olyankor eléggé a hátlapjának közelébe kell fúrni a tömszelencéket felteszem, ha vékony a szigetelés, hogy még elsüllyedjenek a védőcsövek a szigetelésben...
nem kell lenézni azokat akik jobbak voltak elemiben és nem szakmunkásig jutottak főműsoridőben
Ja, épp most is szemétkedsz. :D
De nem sikerül, mert bármelyik ottlevővel felveszem a versenyt energiában, miután életem elején elvégeztem a műegyetemet, és elég szép karriert futottam be energiában, cikkeim jelentek meg érintésvédelemben. Villanyszerelőnek csak mester vagyok, mert középiskolaként nem ipari tanuló intézményt, hanem egy jó nevű technikumot végeztem. Csak ez nem számít, vagy 15 éve járok ebbe a topikba, és még sosem írtam erről, mert nem ez a lényeg, de ha már te ilyen szemét vagy, akkor megírtam.
Nyilván a röhögés tárgya az volt hogy a világon nincs olyan erintésvédelmi szakemben aki metexel mérne bármit is.
Akkor nem értetted, mit írtam, és nem is tudtat tovább adni. Miután én egy érvényes - ma is - szabványról írtam. Érvényes szabványt kiröhögni, hát azokon valóban lehet röhögni.
Megrendelő sem hülye nem fogadja el hiteles akárminek hisz a műszer nincs hitelesitve, hiába sasonlit kisértetiesen bármi bármire
Nem volt jegyzőkönyv adásról szó, mint írtam, mérési elvekről és méréstörténelemről írtam.
"Nyilván a röhögés tárgya az volt hogy a világon nincs olyan erintésvédelmi szakemben aki metexel mérne bármit is. Nyilván mégha szabványos is bármi korábbról már nem pc. "
Ha nem a szokásos 0,3 Ohm Hurokellenállás feletti értéket , hanem böven alatta szeretnél mérni,????
Bizony még ma is úgyan úgy mérik mint akár 50 -70 éve.
Hallotál már "primer nyomatóról"?--áramváltó ellenőrzése....
Esetleg hegesztőtrafóval kivitelezett ellenállás mérés? ahol nX100A szükséges a kérdéses pontosság miatt? 0,01 --0,001 Ohm ?
Értem van ebben egy kicsi sértődés is. Lehet hogy nincs de én igy erzem.
Könnyü mert elárultam az iskolás kapcsolatot. De azert ezzal is tisztában kell lenni hogy ott a "diákok" sok esetben egyetemet végzett emberekről van szó.
Sőtt volt olyan is déletőtt egy szakgimnáziumban tanitott matekot, fizikát, gyengeáramú tantárgyat de kellett neki egy erősáramú alapvégzettség.
Másik meg villanyt szerel ugyanugy 20 éve csak papirért ugrott be.
Szóval nem kell lenézni azokat akik jobbak voltak elemiben és nem szakmunkásig jutottak főműsoridőben, így most potolják azt. :)
Nyilván a röhögés tárgya az volt hogy a világon nincs olyan erintésvédelmi szakemben aki metexel mérne bármit is. Nyilván mégha szabványos is bármi korábbról már nem pc. Megrendelő sem hülye nem fogadja el hiteles akárminek hisz a műszer nincs hitelesitve, hiába sasonlit kisértetiesen bármi bármire. Ha téged ekkora rágódásra késztettett ez a dolog akkor elnézést kérek érte es soha semmin nem rágódok ekkorát. Szerintem rajtad kívül senki nem ragaszkodik a szabványokhoz ennyire azaz nincs képben ennyire. ("Miert visztek 4 mm2 vezetéket a konyhába? Mert azt szoktuk.")
áramot mezei, RMS, vagy true RMS (= valódi RMS) műszerrel mérjük
Nem az a lényeg okostalan tóni - látom, még nem érted, mi a baj a kijelentéseddel, hanem az, hogy az RMS-t mérő műszer az nem fog információt adni a felharmonikusokról. A true rms műszer az a hajmeresztő görbe effektív értékét határozza meg.
RMS = Root Mean Square = négyzetes középérték = effektív érték
Akit érdekel, hogy miért nem mindegy, hogy váltóáramú környezetben az áramot mezei, RMS, vagy true RMS (= valódi RMS) műszerrel mérjük, annak itt van egy viszonylag közérthető olvasnivaló (angol cikk gépi fordítása magyarra):
Nem értem, hogy miért nem érted meg kecske tanításait. Egyértelműen leírta, hogy
"akkor újra igaz a mondás, hogy "a nullán nem folyik szinte semmi áram", tehát nem kell aggódni emiatt, hiszen a "nullvezető-túláram" veszély csupán elméleti lehetőség".
kecske a nagy tanító, erről az élete, hogy fényt gyújtson a sötét agyakban és nincs benne semmi szégyenérzet.
Most írom másodszor, nincs szükségem óvodás, nagy mellénnyel előadott tudományokra. Ha életed végéig nem érted meg, mit jelent az, hogy konkrét adat, akkor már nem magyarázom. Kit érdekel egy rms lakatfogó? Nekem is van. Hülyeségeket meg ne írjál, hát gondolkozzál, vajon mit mérsz egy rms lakatfogóval?
Vannak itt a fórumban is olyanok, akik nagy irodaházakban dolgoznak (számítástechnika + elektronikus előtétek a világításban), esetleg olyan társasházakban ahol rengeteg inverteres klíma dolgozik, de ipari környezetben is terjednek az inverteres gépek és a frekvenciaváltók.... ezekben ma már szinte mindenütt kapcsolóüzemű tápegység van. Csak oda kell menni a legközelebbi elosztó szekrényhez és egy jó érzékeny (= kis áramokat is pontosan mérő) true RMS lakatfogóval rámérni az összes vastagabb kék vezetékre. és akkor lesznek adataink. Mert az is lehet, hogy ezen tápegységek nagy része ma már nemigen gyárt felharmonikusokat (profi PFC-s) és akkor újra igaz a mondás, hogy "a nullán nem folyik szinte semmi áram", tehát nem kell aggódni emiatt, hiszen a "nullvezető-túláram" veszély csupán elméleti lehetőség.
Most már nem ezért, hanem így adta ki. Idehaza azzal példálóznak, hogy na minek saját és béreld és bezzeg nyugaton műxik, én meg néha megkérdeztem az ottaniakat, szóval nem mindig olyan kényelmes megoldás és időnként összevissza volt baszva minden is. Én biztos nem tudnám ennyire előre megtervezni a mosást.
A nem tudom, mi a mai helyzet, az nem azt jelenti, hogy szenilis lettem, hanem azt, hogy nincsenek konkrét adataim. Így aztán az óvodás anyag átismétlése nem volt szükséges nekem. Ami a helyzetet illeti, a LED-es világítás, az autó töltők, a napelemes házi erőművek, satöbbi miatt a kérdés fontosabb, mint valaha, és egyre újabb és újabb szabványok jönnek ki, gyakorlatilag minden energiával foglalkozó cégnek is megvan a saját kiadványa, és a szakirodalom meg köpi az elemzéseket, mint a géppuska, szóval a fene tudja, miket nézel te, hogy alig foglakozik vele néhány írás. Már megint nem sikerült okosabbnak lenned.
A külső fém köpeny sok kábelnél a védővezető. Márpedig földelésen nem folyhat üzemi áram, mert így bizonyos fajta hibák (nulla szakadás) esetén feszültség alá kerülhet.
belgiumban belvárosi 100 éves ház pincéjében volt 1db mosógép, lakásokra kiosztott mosási napokkal. saját mosógép a házban: tilos. miközben a lakások rohadt jól meg voltak csinálva.
tehát más szaros gatyája után mosd benne az ingedet.. hát... gazdag nyugat
norvégiában a bérelt (fa)házunk oldalában volt a vízszivattyú kutyaólban.. és a falról folyt bele az esővíz,
mert szarul volt megcsinálva a vízszigetelés. esőben leverte a szivattyú biztosítékát..
megnéztem: összevissza szabadon réz vezetékvégek a vizes fal mellett..
nem vagyok villanyos, de minden szart kikötöttem és kidobtam, ami nem kellett a szivattyúhoz. a maradék kapott egy müa. kötődobozt felfelé hajlítva a vezetékvégeket, de leginkább kapott a tetőcsomópont bit.vízszigetelő szalagot.
tulaj: nagyon drága a szakember.. eddig egy haverja "javítgatta". ennyit a gazdag nyugatról
"Gazdagabb külföldi országokban minden sokkal olcsóbb (relatíve), nincs ez a kényszerű durva spórolás, mint Magyarországon, ott már jelentéktelen ez a jelenség, ott ezért is alig foglalkozik vele néhány írás."
igen, és ráadásul minél kevésbé olvasol külföldi szakirodalmat (mert ott is fizetős hogy rohadjanak meg) annál inkább azt gondolod hogy igazad van.
A lényeg hogy kűfődön minden jó, itten meg harmónikus az élet és a villany is.
"a szakemberek eleget foglalkoznak. Nem tudom, ma mi a helyzet, de 10-13 éve"
15-20 éve leginkább a rengeteg asztali számítógép okozta az áramfogyasztás nagy részét, márpedig akkoriban a számítógép tápegységek között ritka volt a jó minőségű (aktív) PFC-vel rendekező tápegység.
Mostanában viszont a legtöbb kapcsolóüzemű tápegységben már jó PFC van, ráadásul az asztali számítógépek darabszáma is jelentősen csökkent. Tehát az évek múlásával a felharmonikus helyzet nem romlik, hanem egyre javul :) Ha egyszer eljön a nap, hogy magyarok leszoknak arról, hogy "mindenből a legoccóbat" kell megvenni, akkor
- mindenütt csak jó PFC-s kapcsolóüzemű tápegységek és inverterek lesznek,
- emiatt a harmonikus tartalmat nem kell majd többé figyelembe venni (mert nem lesz)
- és akkor nagyjából újra igaz lesz az, hogy "a nullvezetőn nem folyik áram" :)
Gazdagabb külföldi országokban minden sokkal olcsóbb (relatíve), nincs ez a kényszerű durva spórolás, mint Magyarországon, ott már jelentéktelen ez a jelenség, ott ezért is alig foglalkozik vele néhány írás.
Mindenesetre nem a vastagabb nullavezetős 5 eres kábel az irány, szerencsére...
A vezetékek terhelhetőségét megszabó MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány (ami a 13 A-t bevezette a másfeles rézre) nagyobb felharmonikus tartalomnál áttér arra, hogy a nullavezetőt kell méretezni, és emiatt a fázisvezetőket meg nem lehet annyira terhelni, szóval a vastagabb nullavezető egészen kézenfekvő dolog - mert ha nem vastagabb, akkor 3 vezeték is kihasználatlan.
Vastagabb PEN-vagy nullavezetőről még a hálózatra csatlakozós szabványban (MSZ 447) is szó esik.
az idézőjeles Elek írása volt, ő a vastagabb nullavezetős mesekábelről beszélt, arra reagáltam.
Arról van szó, csak az nem mese. :) És nem is a meddő.
A 136834-ben linkelt anyagot érdemes elolvasni, de itt a lényeg belőle:
"Irodaházakban végzett esettanulmányok szerint a nullavezetô árama a fázisvezetôk áramának 150-210%-a, míg keresztmetszete gyakran fele a fázisvezetô keresztmetszetének! A tervezôk különbözôképpen kezelik ezt a problémát. Az egyerû kábelek esetén a legegyszerûbb megoldás dupla keresztmetszetû nullavezetô beépítése vagy két külön vezetôvel, vagy egy nagyobb keresztmetszetûvel. Többerû kábelek esetén a megoldás nem ilyen egyszerû. A többerû kábelek névleges áramának meghatározásakor (például az IEC 60364-5-523 52. táblázatában és a BS 7671 4. függelékében) feltételezik a szimmetrikus terhelést és hogy a nullavezetôn nem folyik áram, azaz a négy ér közül csak háromban folyik áram és keletkezik hô. Mivel a kábel terhelhetôsége csak attól függ, hogy mennyi hôt tud leadni a maximális megengedett hômérsékleten, a harmadik harmonikus árammal terhelt kábelek terhelhetôségét csökkenteni kell. Példáinkban a kábel öt egységnyi áramot vezet hármat a fázisvezetôkben, kettôt a nullavezetôben , de csak három egységre van méretezve. Így a normál terhelhetôségének körülbelül 60%-ára vissza kell minôsíteni. Az IEC 60364-5-523 C tájékoztató kiegészítése a harmadik harmonikus áramok nagyságának függvényében visszaminôsítési tényezôk sorozatát javasolja. A 13. ábra a fenti módszer alapján meghatározott, az IEC 60364-5-523°C kiegészítés szerinti visszaminôsítési tényezôt mutatja a harmadik harmonikus tartalom függvényében..."
az idézőjeles Elek írása volt, ő a vastagabb nullavezetős mesekábelről beszélt, arra reagáltam.
Nem lakossági fogyasztóknál kemény bünti van a meddőért, mi is sakkoztunk a cégnél hogy kikompenzáljunk amit lehet. A világításban volt sok noname elektronikus előtétünk, azok gyártották a felharmonikusokat is rendesen, repültek is kifelé.
Lakosságnál persze egyelőre a kutya nem foglalkozik még vele.
Mindenesetre nem a vastagabb nullavezetős 5 eres kábel az irány, szerencsére...
Ezzel a jelenséggel idehaza még senki sem foglalkozik,"
Ékes példája miért nem kell mindenáron okosnak látszani.
Ha olyanok a berendezések, akkor ez súlyos probléma, amivel a szakemberek eleget foglalkoznak. Nem tudom, ma mi a helyzet, de 10-13 éve az áramszolgáltató középfeszültségű hálózatán tette szinte lehetetlenné a földzárlatkompenzációt, mert gyakorlatilag az alállomások egyharmad részében volt "jelentős" a felharmonikus áram, amit a Petersen-tekercs nem tud kikompenzálni. Itt a jelentős az annyi, hogy régen volt mondjuk a maradékáram 6 A, most meg maga a felharmonikus áram az 10 A feletti, ami az érintésvédelmet lehetetlenné teszi (10 ohmos oszlopföldelés mellett ugye 6 A az 60 V, az régen megengedett volt, de 10 A az 100 V, az meg se régen, se most nem). Emellett többlet veszteséget is okoz.
Lehet, hogy azóta a berendezések jobbak lettek, de lehet, hogy nem.
Köszönöm, de ez már túl mutat a mi akkori tanulmányainkon. Tudom hogy a felharmónikusokkal baj volt a modellezésben. és a rádiózásban, de hogy az alacsonyfrekvencián is tud kellemetlenségeket okozni azt nem tudtam. hiába ez a modern kor átka.
Bocs, de nincs igazad, a négy vezetős 3 fázisú rendszernél olyan pillanatok vannak, hogy legfeljebb egy fázisvezetőben nulla egy pillanatra az áram, minden más pillanatban kettő fázisban legalább folyik, és a nullában - na, ott meg nem, mert egyszerű szimmetrikus terheléseknél a nullavezetőben folyó áram az nulla.
Viszont ha van harmadik felharmonikus, akkor az meg a nullavezetőben összegződik, miként ebben az anyagban
Plusz következő körben akkoriban felénk már bőven divat kezdett lenni a villanyos fűtés és a bojlerek. Később meg a karborobot vagy mi, de tudja fene, én éppen két szikvíz- meg asztalos üzem közt nőttem fel, szomszédban csak póóóósta, gépipar és TSZCSé volt. Néha különbséget sem tudtam tenni a kenyérgyár és a lakóház közt. Ugyanez a fagyis, akinél a földszinten búgtak a gépek vagy a tejesember háza. Valami szerintem mindenhol volt a faluban, de lehet rossz a mintavételem vagy nem jól mértem fel a dolgokat, esetleg minél öregebb a nagypapa annál jobb tanuló volt az iskolában :-D
Nálunk a faluban, akinek legalább a terménydarálója nem volt három fázisú, az azonnal buzi lett és senki nem fizetett neki a kocsmában. Eszterga, szalagfűrész, bazi nagy csiszoló asztalok, fejőgépek és ki tudja mi még.
Csak ültem és néztem ki a fejemből, hogy miért kellene vastagabb vagy több nullavezető a 3 fázisra amikor az egyik pillanatban a l1 + nulla, a másik pillanatban l2 + nulla és így tovább , folyik az áram. Kekke barátunk megint felfedezte hogy a tyúkszar nem robban, csak sistereg. Viszont 1 fázisú 3 utasnál már elfogadható., pl 3 fokozatú hősugárzó, vagy villanyradiátor.
Az itthoni Aldi, Lidl, Penny Markett boltok német tipustervei szerint Dupla méretű Nulla vezető megy az elosztók között. (Ha kábel ,akkor 5 eres + egy külön Z/S ér.-ha vezeték akkor 2db kék ér )
Ezenkivül a régi magyar röntgengépek bekötésénél láttam 3-kábelt. L1-N-PE+ L2-N-PE-+L3-N-PE-
Irodaházaknál ,már beérett a megolvadt Nulla vezető, Tűz hiányában nem volt még botrány.
Ha a földelőszondával sorba kötök egy fogyasztót aminek ismerem az ellenállását, és mérem a fogyasztón lévő feszültséget akkor egyszerű ellenállásosztó képlettel meghatározható a szonda földelési ellenállása.
Én egy villamos mérések elméleti és történelmi gondolatot fejtettem ki, te meg megvádoltál, hogy tudatlanságból évtizede szabványtalan módszerekkel mérek.
Részletek itt: Az volt, hogy a tudatlan iskolatársaid és tanáraid a metexes módszert kiröhögték szerinted (a 65964-re válaszolva írtad a 85979-ben), mire én meg írtam, hogy csak a tudatlanok röhögik ezt ki, mert évszázados módszer ez, tehát aki nem ismeri, az ne tanítson, másrészt meg még ma is szabványos módszer (a neked küldött szabványokban nyilván benne van az MSZ 4851 sorozat, és az MSZT honlapján meg ellenőrizhető, hogy érvényben vannak lapjai). Az egy más kérdés, hogy párhuzamos szabványban a célműszerekre vonatkozó előírások a villamos berendezést a MÉRÉS KÖZBEN tapogató tudatalanok megvédésére előírásokat hoztak, mert itt nem arról volt szó, hogy biztonságos-e a metexes módszer, hanem arról, hogy lehetséges-e egy db voltmérővel földelési ellenállást mérni. Lehetséges. És, itt jön a lényeg, azt is hozzátettem, hogy volt még érintésvédelmi célműszer is, aminek a földelési ellenállás mérő funkciója a feszültségmérésen alapult. Erre írtad azt rólam a 86010-ben, hogy:
"Főleg olyan aki 10 év alatt sem jött rá hogy a műszere nem alkalmas hiteles mérésre. Sem "
Azért egy darab metexel elég jól meg lehet mérni a földelési ellenállást, mondjuk olyan 10-20 %-os hibával, és ha határon van, akkor lehet a pontosabb méréshez folyamodni.
Ugye ebből indultunk ki. :) Ezzel arcoskodtam, miután ezt röhögték körbe anno a többiek.
No ez köbö annyit ér mint optikai hálózatban mondjuk a látható fényadó.
A szabványos itthon az 1mw-os adóteljesitményű de mi vettünk 30mw-os majd 50mw-osat is kinából. Nyilván ez van ráirva de kurvaerős az 1mW-oshoz képest. Ezzel legfeljebb a folytonosságot lehet ellenőrizni ugy max. 5-10km távolságig. Egyéb másra nem alkalmas. De arra nagyon.
Nyilván vannak a kommunista korea orvosai és van a "nyugati orvoslás" ami egy kicsit jobban finanszirozott talán.
Ha azok meghallják hogy valaki ma bicskával műt szürkehályogot akkor ne legyen már belőle nagyonnagy sértődés ha egyfajta kiritikát fogalmaznak meg másik a módszereivel kapcslolatban. Nyilván én is figyelembe vehettem volna vagy mások is figyelembe vehették volna hogy egy E.V. maga szerzi be a cuccailt nem pedig a cége veszi neki. Egyébként van ilyen műszerem talán ha 1* használom évente.
Azert se értem a felháborodást amikor más témában mindenki köti az ebet a karóhoz és félévek mennek el 1-1 klimpelőfogó elemzésével vagy egy PEN szabványos szétválasztas kialakításával. Ha én fogom meg a témát egyszerübben akkor én vagyok lehülyézve - nyilván engem nem kifejezetten foglalkoztat - ha meg én viccelek másokkal akkor megest én vagyok a suttyó mert nem tudommegérteni az embereket.
Amúgy az olcsóbb/egyszerűbb PFC áramkörök nem csinálnak szép szinuszhullámot, csak a durva hibákat tüntetik el, ilyen készülékben hiába van PFC, a a három fázis árama csak részlegesn tudja kioltani egymást a nullvezetőn.
Ráadásul van az országban milliónyi olyan occó kinaji termék, amiben egyáltalán nincs semmi PFC, a gyártó a dzsunkán egyszerűen ráragasztja a CE matricát, majd az Alibabán keresztül elad belőle mondjuk 10.000 darabot occón egy magyar kereskedőnek, majd további pár ezret az Aliexpress/Bangood segítségével magánszemélyeknek.
Pl nemrég beleztem egy indukciós főzőlapot, földelt konnektor volt rajta három eres kábellel, de a zöldsárga ér vége csak a levegőben lógott a belsejében és NEM volt kettős szigetelésű. Meglepődnék, ha lenne benne bármiféle PFC áramkör.
Sem kint az utcán (Fázis/PEN) sem házon belül (Fázis/N) nincs keresztmetszettben eltérés.
Amit belinkeltem szerintem a gyakori kérdésekről hogy a penszétválasztas után "egy bizonyos keresztmetszet" felett nem szükséges ugyanakkora vastagságú védő vezető, mivel tertósan áram nem folyik rajta.
Én nem pörgök ennyire a kifejezéseken mint egyesek. :)
A pen szétválasztas mellett meg az egyetemi téma a villanyszerelőknél a PEN szakadás nevő dolog.
Maga a megerősités az hasznos dolog mivel PEN szakadás esetén egy sokkal kisebb belsőellenállású egyfázusú fogyaszttó "odahuzza" a csillagponti potenciált magához és ha mondjuk egy fasza nagy egymillás TV-d van a masikon arra rögtön ráugrik a 400V AC. Ezzel csökkentik a "saját felelőségüket" egy ilyen problémávalszemben.
Nyilván az sem baj ha van saját hisz a szolgáltató sem tartja karban a sajátját mitahogy te sem fogod méregettetni évente a sajátodat. :)
- az anyaFöld >> talaj/épületek/szerkezetek és - a földelt NULLA vezető >> PEN
között SEHOL NE legyen potenciál különbség
------
Ezért igyekeznek MINÉL sűrübben leföldelni újra- és újra a PEN vezetőt. - a vezeték mentén is földelik a szakaszokat (az oszlopoknál) és -az ingatlanra való belépésnél is >> kötelezően (a mérőhelynél jellemzően) Ezzel "megerősítve" az azonos potenciálon tartást.
Ezt hívják "globális földelő hálózat"-nak. Ami miat a NULLA és az anyaFöld potenciálja között nem alakuk ki érdemi eltérés.
A nulla ezért nem ráz meg az anyaFöldhoz képest... alapban.
"Akkor szerinted mi a földelés célja? ... a regszerelő azt mondta, nullamegerősítés a cél."
Az utcáról bejövő PEN vezető jogilag 50%-ban "utcáról bejövő földelés" és 50%-ban nullvezető.
A PEN-be "beépített" földelés jóságát kell megerősíteni minden háznál a földelő szondával. Tehát a te földelő szondád a szomszédod PEN földelését is erősíti (mg az egész utcáét :) és neked is "bedolgoznak" a szomszédaid földelő szondái.
Tehát a PEN talán 100 helyen is le van földelve, mire elér az utca végéig.
Az egyre jobban terjedő olcsó (PFC nélküli) kapcsolóüzemű tápegységek áramfelvétele nem szinuszos lefolyású, hanem rövid impulzus-szerű, ennélfogva a három fázison megjelenő áram impulzusok a csillagponton (nullvezetőn) nem mindig tudják kiegyenlíteni/kompenzálni egymást (csak véletlenszerűen).
Ezért a nullvezetőn folyó áram (peches esetben) sokkal nagyobb is lehet a fázisokon folyó áramhoz képest. Már kaphatók a boltokban olyan kábelek, amelyek erre az új (kapcsolóüzemű) világra vannak gyártva, ezeknél a nullvezető vastagabb a fázisvezetőknél.
"16 mm2-ig a védővezető a fázisvezető keresztmetszetével megegyező, 16-35 mm2 fázisvezető-keresztmetszetig 16 mm2, a felett a fázisvezető keresztmetszetének a fele. Ez azonban csak akkor igaz, ha a védővezető és a fázisvezető anyaga vezetőképessége ugyanaz!"
Ma már az idegenek, akik 1970-ben szálltak le először a bolygóra, szinte teljesen lecserélték az utcai három fázis plusz nulla alumínium hálózatot egyfázisú HASZK hálózatra (Homok, Akácfa és Szellentés), mert az alumíniumból építik az űrhajóikat a következő ugráshoz. Darabbérben.
1500 lélekszámú falu,1980-ban a TSZ-en,Erdészeti fűrész üzemen kívül, kb velem együtt 5-6 személynek volt bevezetve a 380V.
Azt is komolyan meg kellett indokolni,hogy miért,mert az építési hatóság csak úgy adta meg az engedélyt,"új ház" bent a 380V. Az csak mese,hogy szinte mindenkinek volt a falvakba,az egyszerű mezei parasztnak minek kellett volna?? A kérdésen kívül,páran mindent csűrnek - csavarnak,a 3F gépek pedig működnek 42 éve! Pedig itt nincs semmi látnivaló,túl van bonyolítva.
Asszimetrikus rendszerterhelés és ennek következményei.
Vidéken régen szinte mindenhol 3 fázis volt, alacsony amperszámmal. Viszont nem vitték végig a kádárkockákon (és újabb építéseken) a sok drótot, egyszerűen felfűztek mindent 1 esetleg 2 fázisra... Hiába volt bent 3 fázis.
Később mindenki megkérte a nagyobb amperokat, szinte mindenhol meg is kapta, a 3x 16ból sorban lett fél falukban 3x25.
Egyes fázisok ettől rendszeresen szinte füstölnek, a szolgáltató pedig nem szarakodik avval ,hogy fázissorendet cserberéljen minden ingatlanon, sakkozzon a bekötéssel.
Egyszerűen "'A" utcát amblokk átköti L1, "b" utca mindeki L2, "C" utca mindeki "L3", akinél meg csak búg a köszörű, az így járt.
Így ráadásul el tudja osztani ,hogy az a vezetékvastagság*3 elég végig egy fázisra, ami eddig 3at vitt, tehát kapun kívül is pont avval spórol, (mivel karbantartásra sincs pénz, ember, akarat, nemhogy kiépítésre, felújításra) mint a magánháznál, nem vezetékez 3x, hanem összefogva utca elején megháromoszorozza az áramot és csá.
"Ami biztos: ma szakmányban (!), utca számra kötik át a rezsicsökkentés nevű nemzeti csoda (és több, más, részben, és adott nézőpontból, kényszer-körülmények ismeretében respektálható műszaki tényező) következményeként a 3fázisú fogyasztókat 1-2 fázisra."
Nem tudom hol van Szakmány, de miért teszik ezt és mi köze van a rezsicsökkentéshez?
Mert ha van 3x10 vagy 3x16 amperod, mit nyersz ha átkötteted 1x32-re?
Először is...: hogy te saját felelősségedre nyitogatod ezeket meg turkálsz benne, az a Te bajod.
Hogy itt ehhez segítséget kaptál, az meg egy másik téma ,mert ha történik bármi, az büntetőjogi kategória.
Ami a második képeden van, az ráadásul a semmikori szabálynak, szabálynak meg nem felel, "nálunk maradt" "ezt tudtuk szerezni" jeligére egy házilag tákolt-gányolt, élet és tűzveszélyes 3fázisú faliszekrény.
Hogy volt-e itt 3fázis? Ezek szerint igen, volt. Ez közel 100% biztos.
Ugyanis a kiépítések jellege, a három elkülönített áramkör, a mérők, minden erre utal.
Itt akár szemrevételezéssel befejezhető lenne a dolog, és kijelenthető a 3 fázis bizonyos megléte...
....HA nem a 2020-as évek magyarországán lennénk. Ez ugyanis maga abszurdisztán...de ezt itt vágjuk is el, mert nem villanyszerelés.
Ami biztos: ma szakmányban (!), utca számra kötik át a rezsicsökkentés nevű nemzeti csoda (és több, más, részben, és adott nézőpontból, kényszer-körülmények ismeretében respektálható műszaki tényező) következményeként a 3fázisú fogyasztókat 1-2 fázisra.
Valódi 3 fázisa tehát innentől annak és csak annak a fogyasztónak van, ahol megvan a 400V feszültség, ami az egyes fázisok közt mérhető.
3x1 fázisa lehet bárkinek, ugyanazt a drótot bekötjük minden fázisra, és voilá. Mindegyiken 230V (körül) lesz a nullához képest.
Úgy képzeld ezt a megoldást, mint az anno kapható "álsztereó" magnókat, két hangszóró van, de semmi nincs tovább duplán kiépítve.
Mindegyikre ugyanaz van kötve, nincs valódi két csatornás hang.
Egy szakmabeli feltérképezi a rendszert, majd mérésekkel igazolja a feltevését.Van hogy több mérést kell elvégezni hogy a megfelelő információt kinyerjük.
Jelen esetben miután megismerkedtél a mérőműszered méréshatárával,beállítottad a megfelelő áram nemhez (ami persze feszültség lesz) a tárcsát megmértél valamit valamihez.
Erre reagáltak úgy hogy a mérésed nem feltétlenül elégséges annak megállapítására amit te határozottan állítasz.Így az addig csak feltételezés.
Természetesen a képek alapján mérések hiányában is feltételezhető hogy van három fázisod. A hálózatod állapotáról a mérésed elég kevés információtartalommal bír bár te tudod mit miért mérsz.
Na látod, ilyen amikor Elek elkezd kavarni, még ti is belebonyolodtok.
A kérdező feszkót akart mérni, 4 csatis a műszere.
Elek elkezdett kavarni az ampermérésről, amikor rájött hogy baromságot írt elkezdte menteni a menthetőt hogy a 3 csatisra tereljen, és már mindenki benne van a málnásban és egymással vitatkozik.
Pedig a lényeg hogy a kérdező megkapta a válaszát, meg is köszönte, Elek meg szokás szerint hülye.
kecske, egy élmény vagy. Felénk a piacon egy csokor petrezselyem mellé adnak ilyen 3 csatlakozós műszert. Nem hiszem, hogy feltűnt, de ezekkel csak egyenáram mérhető. Elképzelem, amikor a villanyóra alatti kismegszakítót nyomja le.
Miért nézel másokat hülyének amikor magad elképesztően tudatlan vagy.
A három csatlakozós multimétereknél az alacsony szintű (pl 200 mA) áramméréshez többnyire nem kell átdugni semmit, ha pl feszültség mérés közben véletlenül arrafelé tekerjük a jaxley kapcsolót akkor már olvad is a műszerben lévő kis üveg biztosíték (ha nem lomhát tettünk bele)...
A nagy áramú (10/20A) áramérő pont persze nincs belül biztosítva, annál a villanyóra alatti kismegszaító a műszer biztosítékja (vagy megolvad a mérőzsinór :)
> Aha,akkor nálam miért van a v szekrényben 3+3 db Siemens 16 A védőkapcsoló?
Honnan tudnánk ?
> Illetve 3 db olvadó biztosíték?
Mert kurva öreg a szekrény, azért :)
> Vagy azok csak díszek?
Ha szerencséd van, akkor nem. De Jahno csak arra utalt, hogy egy fázist is el lehet osztani sokfele, 3 fázist is. Ezen nem kell megsértődni. Viszont gyanítom, hogy egyetlen védőkapcsoló sincs a szekrényedben, azok mind kismegszakítók.
"de a kérdezőnek is kellene némi fogalmának lennie az áram és a feszültség mérés közötti különbségnek."
Igazad van, de a kérdező írta hogy feszkót akart mérni és ennyi. Elek magyarázott már bele másodpercenként 50x cserélgetős kábelt meg árammérést, üvegcsöves biztosítékot meg minden egyebet.
Szokás szerint, hogy kiélhesse a közlési kényszerét.
III. év. osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségû tápláláson alapul (önálló vagy leválasztó trafón keresztüli tápellátás) és amelyben nem állítanak elõ a lentinél nagyobb névleges feszültséget.
---------------- AC 12 Volt és DC 30 Volt >> III. C. osztály
AC 25 Volt és DC 60 Volt >> III. B. Osztály
AC 50 Volt és DC 120 Volt >> III. A. osztály -----------------
A III. C. osztály az ami bárhol használható gyakorlatilag. Vizes és szigeteletlen környezetben is. A 20 Voltos akkus cucc >> ide tartozik, nem lehet vele probléma.
A III. B. osztály már szigorúbb, elvár bizonyos fokú szigetelést. A 40 Voltos akkus cucc >> ide tartozik, már lehet gond vele ... egy építkezésen.
A III. C. pedig már nyűgös >> nem is alkalmazzák nyakra-főre.
Valójában egyen feszültségnél (pl aksinál) is teljesen mindegy, hogy melyikhez érinted a feketét és melyikhez a pirosat, mert a műszereket ma már olyanra csinálják, hogy nem zavarja őket.
Ha véletlenül felcseréled a színeket, azt a műszered kijelzi a képernyőn úgy, hogy egy mínusz jelet tesz a szám elé. Tehát ha pl a műszered azt méri az aksim, hogy "12V", akkor jó helyen vannak a színek (a piros vezeték van a pozítívon), ha pedig azt írja ki a műszered, hogy "-12V" akkor a véletlenül a fekete van a pozitívonn.
Egyes korszerű műszerek már tele vannak biztonsági funkciókkal, némelyik műszernél már nemcsak a vezeték színe nem számít de még a 230 voltot és a váló feszültséget is felismerik és automatikusan átkapcsolnak oda. A te műszered még nem ennyire okos, ennél főleg arra kell vigyázni, hogy ok nélkül ne tekerd semelyik amper állásba, mert utána esetleg üveg biztosítékot kell cserélni a belsejében :)
Ha megérinthető a 40 V (nem a gép működtetése közben, hanem a kivett akkumulátort totojgatva), akkor, bár kissé túlbuzgóság, de a szabványt szó szerint értelmezve érthető.
Talán tűzvédelmi okai vannak (nagy energianennyiséget tároló akkumulátortól felizzik valami). De a lítiumos akkuk egyik sajátossága, hogy egyszerű mechanikai sérülés hatására hajlamosak maguktól kigyulladni. https://www.youtube.com/watch?v=jGUkKi7cfK4
Szégyen, hogy kihoznak egy értethetetlen szabályt, amit meg sem próbálnak megindokolni. De hát arra kell nevelni az elbutított népet, hogy gondolkodás nélkül kövessék a felülről jövő parancsokat )
Ezt az OBO dobozt (és a gégecsövet is) a nap UV sugárzása tette ilyené.
Ebből is látszik, hogy nem kültérre gyártották.
Kíváncsi is lennék, hogy a doboz hivatalos gyári leírásában szerepel-e, pl hogy "IP55, csak beltéri használatra" :)
"Én nem szeretném a tetőt lepattintani."
A belsejében 10 év múlva is minden olyan állapotban van, mintha tegnap tették volna rá a fedelét. Tapasztalatból tudom, ilyen dobozokat használtam kültéri kamerák mellé is.
Nincs arról semmilyen adat, hogy mi volt a pontos elvárás szigetelés szempontjából és az sincs leírva, hogy végül ennek az elvásárnak megfelelt-e. Ez alapján nem lehet megállapítani, hogy ez egy "nagyon vékony és nagyon jól szigetelő" anyag volt-e.
De ha látsz tény adatot (pl konkrét hőmérséklet értékek, felületek nagysága, elvárt hőmérsékletingadozás, mért hőmérsékletek, időtartamok, egyéb teszt körülmények) a cikkben, bátran idézd ide!
Az ATL-1-be négy darab fedélzeti akkumulátor volt beépítve. Ezekből hármat vékony – átlagosan 1mm - de különböző alumínium-oxid alapú speciális rétegekkel vontak be.
A negyediket egy hagyományos szigetelőanyaggal, ez volt az ún. referencia akkumulátor. A cégek munkatársai azt vizsgálták, hogy melyik változat rendelkezik jobb hőszigetelő tulajdonságokkal a világűr hidege ellen.
A kísérletet az is segítette, hogy a műhold alacsony Föld körüli pályán keringett,
ÍGY GYAKRAN VÁLTAKOZTAK AZ ÁRNYÉKOS ÉS NAPOS PÁLYASZAKASZOK,
ez pedig jelentős hőmérséklet különbségeket idézett elő, ideális környezetet nyújtva a magyar fejlesztésű hőszigetelő anyagok tesztelésre. Az első adatok szerint az új anyag jól vizsgázott.
(Forrás: H-Ion Kft., ATL Kft.)
No de ha csak a képeket nézegeted... Befejeztem...
Ez mind szép és jó, de ide teljesen off topic és értelmetlen. Egy pár centis műholdra valószínűleg nem fognak XPS-t meg kőzetgyapotot rakni. De ha gondolod, told a témát :-)
Való igaz, hogy az Ó Rigó nem a szakmai újságírás csúcsa, de azért van, amit még a firkász se tudott elkefélni:
A kísérletet az is segítette, hogy a műhold alacsony Föld körüli pályán keringett,
ÍGY GYAKRAN VÁLTAKOZTAK AZ ÁRNYÉKOS ÉS NAPOS PÁLYASZAKASZOK,
ez pedig jelentős hőmérséklet különbségeket idézett elő, ideális környezetet nyújtva a magyar fejlesztésű hőszigetelő anyagok tesztelésre. Az első adatok szerint az új anyag jól vizsgázott.
(Forrás: H-Ion Kft., ATL Kft.)
nem valószínű, hogy az akkukat hőszigetelő réteggel vonták be.
Hát, ha téged nem kérdeztek meg előtte, akkor így jártak, kilőttek és hónapokig üzemeltettek egy műholdat hiába :-)))...
A H-Ion Kft egyébként a KFKI egyik levált részlege, dehát te biztosan jobb vagy fizikából (is), mint aki ebből él...
Sajnos az IQ-m 60 felett van, ezért az orvosom eltiltott az origo.hu olvasásától (elbutulás+agyvérzés megelőzése).
Amúgy az akkumulátorok munka közben hőt termelnek, és az űrben a dolgok hűtése komplikált dolog (pláne amikor rásüt a nap a műholdra és az az oldala 100 fok fölé melegszik), ezért nem valószínű, hogy az akkukat hőszigetelő réteggel vonták be. Biztos, hogy a cikkben HŐszigtelésről van szó, vagy esetleg a cikk írója volt egy kicsit kreatív?
Az ATL-1-be négy darab fedélzeti akkumulátor volt beépítve. Ezekből hármat vékony – átlagosan 1mm - de különböző alumínium-oxid alapú speciális rétegekkel vontak be.
A negyediket egy hagyományos szigetelőanyaggal, ez volt az ún. referencia akkumulátor. A cégek munkatársai azt vizsgálták, hogy melyik változat rendelkezik jobb hőszigetelő tulajdonságokkal a világűr hidege ellen.
Ha te nem tudod, akkor úgy jártál. Az ATL-1 építésében ugyanaz az egyetemi csapat működött közre, akik a másik három magyar műholdat építették. Volt valami MEKKegés szigetelőanyag ügyben, arra hoztam példának az ATL-1-et...
Itt már annyi az elcseszés, hogy már nincs rendelkezésre álló vastagság, pedig az egész simán elfért volna a falban, ha van megfelelő kommunikáció és nem hagyjátok a kőművest "mink így szoktuk eztet csinyáni" üzemmódban dolgozni.
Vékony OSB-ből csinálj egy nyitható ajtót a villanyóra elé, az megvédi a naptól. Az OSB-t viszont megvédi a víztől és az UV sugárzástól bármelyik olcsó kültéri festék. Hőszigetelő réteg 5 centi grafitos EPS alatt nem ér szinte semmit, neked viszont már nincs 5 centi helyed.
Egy PPANZER 7,5kW-os RD10910EX generátort kell be kötni amivel automata ATS-átkapcsoló van egy lakás áramszűnet esetén kell űzemeljen. A gond az,hogy a földszinten van egy élelmiszer űzlet és áramszűnet esetén csak az űzlet működne mivel az kb.6-7kW az összfogyasztása. Az emeletnek is kűlön bisztositék táblája van és az űzletnek is. Ugy kell megoldani,hogy áramszűnet esetén csak az űzletet tálálja a generátor. Köszönöm a segitséget.
A hőszigetelés elé lóg még ki a doboz is maga, szerintem a kőművesek raktak szélesebb falazót belül, mint tervezve volt :). Ez egy korábbi ajtónyílás egyébként, tehát adottságként került ide át. Szerelőm is csodálkozott, előtte úgy számoltuk, hogy kb. a vakolt falsíkba fog esni az egész max. És nem. Viszont mellette meg járda tervezett, ezért IS a sakkozgatás a centikkel, meg hogy érdemes-e, ha igen, hogy. Meg azért mégse ütközz már bele stb. A kőművesek saccra azt mondták korábban, hogy mondjuk a 10 centis XPS kb. felér egy 15 centis EPS-sel és/vagy az általunk a falra rakott 16 centi kőzetgyapottal, de nem ellenőriztem a valós paramétereket.
ha a hőszig és a műanyag doboz között van még hely, azt tömd ki kőzetgyapottal. ezt könnyen ki tudod venni, ha az EON ellenőrizni akar valamit. A mérődoboz egy "légzárt" egység, ami elég jól hőszigetel (persze a benne kialakuló légmozgás miatt nem annyira jó, mint egy igazi hőszigetelés). Az ajtó belső oldalára meg ragassz 2cm bármilyen hősziget. kőzetgyapot/üveggyapot/ásványgyapot = nem éghető. EPS/XPS = éghető (de gondolom ide csak minimális mennyiség kerülne) nem vagyok villanyos (hanem építős).. így az egész mondókámat még felülírhatja valaki, aki a "mérőóra eltakarás" villanyos előírás részével foglalkozik.
ne csak a téli hideg/hőhídra gondolj, hanem a mérőóra nyári felmelegedésére is!
"Nyilván a cél az lenne, hogy minél vékonyabb legyen, de minél jobban szigeteljen"
Nagyon vékony és ugyanakkor nagyon jól hőszigetelő anyag nem létezik, a fizika nem engedi.
Legjobbak, viszont nagyon drágák a vákuumpanel és a tömör aerogél,
vigyázat mindkettő körül csaló cégek hemzsegnek.
"mert már így is ki fog kissé emelkedni a falsíkból"
A falba süllyeszthető villanyóra dobozok úgy vannak csinálva, hogy ha kb 4centi belőlük kilóg a falsíkból az áramszolgáltató úgy is tudjon velük dolgozni, pl leplombálni. Ez mindössze kb 4 centiméter, tehát ha téglafal síkjából 4 centire lóg ki a villanyóra doboz, de a ház falán pl 15 centi vastag a hőszigetelés, akkor a doboz elé még tehetsz akár 10-11 centi vastag nyitható ajtót is olcsó polisztirolból, még akkor is lehet teljesen sík a hőszigetelésed külső felülete.
A következő helyzet lenne, amihez a kérdésem jönne: a műanyag mérődobozokra kívülről egy nagy takaró ajtót terveznék tenni, hogy ne egye meg az egészet a napsütés időnek előtte (mivel az egész technikai okból az épület déli oldalán van), továbbá persze esztétika jelentősége is lenne. Van ezzel kapcsolatosan valamilyen előírás? Amin esetleg később az MVM, EON bárki aki éppen a "szerv" ne tudjon kekeckedni (később: a H tarifás rész még üres, épp elég meccs volt megugrani a mérőhely oszlopra áthelyezése majd vissza, bővítéssel, MGT, CSMD stb. köröket és míg az oszlopon van a mérő, addig alapból azt mondták, hogy addig H-tarifás mérőre papír se adható be, csak ha majd az óra visszakerült a helyére).
Szeretnék* továbbá a belső oldalára némi hőszigetelést is tenni ha lehet, mivel ezen a helyen a fal amúgy is vékonyabb és hőszigetelés se került a hátfalra (tehát a mérők alá). Nyilván még ekkor is marad ezen a felületen hőhíd, de 90-100 éves (most felújtott) az épületrész és más részein sem lehetett volna mai elveknek és elvárosoknak 100%-ban megfelelő szintet elérni (vagy csak teljes dózerolással, ami objektív építésügyi okokból nem lehetett opció). Tehát nem egy passzív ház. ;) Melyik ide a legjobb vagy fordítva nézve, melyik okoz legkevesebb gondot, gondolok itt főleg a tűzveszélyre. Mindenféle szigetelőanyagom maradt az EPS-XPS vonaltól egészen különféle kőzetgyapotok Bermuda-sokszögéig (az épületfal kőzetgyapotos szigetelést kapott). Nyilván a cél az lenne, hogy minél vékonyabb legyen, de minél jobban szigeteljen, mert már így is ki fog kissé emelkedni a falsíkból, tehát kell fölé egy miniatűr előtető, bádog, akármi.
Vagy felejtsem el és jobb, ha átszellőzik?
* vagyis én nem annyira, de az asszony meg igen :)
Gondold el mikor az NKIre azt mondja majd, hogy trafó. És a sajtó meg mást semmagyaráz hetek/hónapok/évek óta, hogy kinek a munkáját veszi el. És ezt ezek alapján teljesen komolyan gondolják.
Jó reggelt. Rég nem írtam , belépési problémáim voltak.
Azt gondoltam annyi mindent láttam nem ér meglepetés erre küldtek képeket egy kérdéssel hogy szerintem hová kössük a nullát mert a villanyszerelő tett egy almérőt de ott a nullával nincs kiállás.
Elhiszem hogy régi szaki abból az időkből amikor olyan színnel vezették az áramot amilyet épp lopni tudtak.
De most kék színnel a fázist , szűrkével a földelést . És a vicc az hogy egy asztalos üzennek bérelték s helyet. A tulaj csináltatta meg az almérőt.
Fog majs segíteni, aztán meglátjuk, de míg a legnagyobb képi adatbázissal rendelkező cégeknél is folyamatosan mellé megy minden, egy bármilyen átlag képen képes fennakadni, a mindenféle pucérságot hirdető csajok meg átmennek a szűrőn, hát addig nem tudom mi legyen ezzel a csoda MIvel ami a csapból is folyik és elvileg megváltja a világot.
Ez nem sért szabályzatot:
Mondjuk olyan már volt, hogy ezen dühöngtem és havernak privátban tovább szerettem volna küldeni, hogy évek óta visszatér ugyanaz a poszt és nem lehet vele mit kezdeni, erre kaptam némi eltiltást, szóval néha mégis műxik csak nem pont jó kontextusban. Gondolom a kép nem ismeretlen, szerintem percenként kettőt tudnék találni.
Vagy éppen minden hirdetést letilt, amikben tényleg semmi extra nincs és évek óta fut ugyanazzal a szöveggel. Néha a komplett fiók ugrik, jogorvoslat nincs.
Ezt meg csak úgy jelentette, de bukott be nálam videójáték, fotómasina, iratrendező, felni, haveri körben meg aztán végképp mindenféle fennakadt a szűrőn amit csak el tudunk képzelni. Rendes magyarázat néha nem sok volt, felnit TALÁN fegyvernek nézte, egy plüss dínónál írta csak egyértelműen, hogy élő állatot árulni tilos. Tudjuk hol a helyünk na. Most akkor mi legyen ezzel a csoda MIvel meg a kép felismerésekkel?
Ahogy az ember idősödik, egyre több példája van arra, hogy az ember a tökéletlenségi faktor az orvoslásban is.Egyik ötven éves orvos se arra emlékszik, amire egy másik. Kinek mi fordult elő a családjában, miből kellett azelőtt 20 évvel kétszer vizsgáznia, miből írt diákköri dolgozatot, satöbbi. Úgyhogy nagyon jó, ha a gépek segítenek. Míg öntudatra vagy humorérzékre nem ébrednek. Mert akkor simán kiköpi a csalánkiütésre, hogy végső stádiumú bőrrák, gyorsan menjen haza és árulja el a pinkódot az asszonynak.
A műtéti robotokban és a sebészeti gyakorlókban sem hittek sokáig ;-)
Ja ja, a lányom már ebbe nő bele, ma volt öltögetni :)
A MI az nagyon sokat fog segíteni a diagnosztizálásban.
Olyan apró szegmensekre bontódik egy-egy orvosi ágazat, hogy gyakorlatilag szakbarbár lesz belőlük, mert a célterületére tud csak fókuszálni, h abból lehetőség szerint a legjobb legyen.
A SOTE-n elég sok kontakt van több okból, ez tényleg működik, mármint kell a humán kontroll, mert ahol a találati biztonság 90% alatti automatikus, felette ajánlott, ha jól emlékszem. De a lényeg, hogy egész jó eredménnyel dolgozik, jobban bírja a monotóniát a gép és az adatbázisában is sokkal gyorsabban és hatékonyabban keres, mint egy ember és ez az "adatbázis" ugyanaz, mint amit a humán is használ, itt nem számít a beteg általános állapota vagy az anamnézis. Itt a 95% egy tesztben lehet hihető is, de bőrgyógyász nem vagyok, majd jön Elek és megszakérti :-)
A teszt időszakban megtalált rákos vagy gyanús esetek kis találati hibával beigazolták a terv működőképességét. (ne felejtsük el, hogy mai napig nagyon sokan krumplival és kaputelefonnal fotóznak)
A műtéti robotokban és a sebészeti gyakorlókban sem hittek sokáig ;-)
Ezt sem szabad túlgondolni, pont tegnap beszélgettem az egyik régi haverral, aki a sztakinál foglalkozik többek között ilyesmivel. Az a 95% erősen "idealista" megközelítés, és akkor még diplomatikus voltam. Nem árt az, ha egy humán intelligencia is látja. (nem a gyurcsók kolléga, mert ő bár humán, az intelligenciától elég távol áll :)
Az első választások előtt országgyűlési képviselőjelölt, vagy mi volt. Mindenesetre ő volt 50 %-ban az oka, hogy én, aki nagy reményekkel tekintettem az újratemetés őszén a változásokra, mire az első választások eljöttek, már végleg ki is szerettem az új politikusokból. :D :D :D
Gyurcsok 1951. január 31-én született Vácon. Villanyszerelőként dolgozott és a korai időszakban hobbiként karatézott, így elég jó fizikummal volt megáldva. Már fiatalabb éveiben is különböző fénygömböket látott - legalábbis erre utal vissza az évtizedekkel későbbi írásaiban -, majd a kilencvenes években fizikailag is találkozott a földönkívüliekkel.
A földhözragadtak szerint csak NKI-t cserélt laposfogóval a látomásai előtt. Aztán egyházalapító lett, majd a távgyógyászat első képviselője.
ui.: AKINEK VAN HUMORA, MINDENT TUD. AKINEK NINCS, MINDENRE KÉPES. Királyhegyi Coelho
Kapcsolgattam a TV-t. A Hírtv-én reklámozták, 17.30-kor a RADAR című műsorban a táv-bőrgyógyászatról (is?) lesz szó. Nem tudom, hogy zajlik egy műsor. még soha nem néztem, de ma megnézem.
Nem kell beszarni, én láttam oroszt csupasz kézzel mindenféle segédeszköz nélkül NKI-t cserélni. Láttam arcba robbanni NKI-t, utána előírták, hogy csak fényre sötétedő hegesztő-pajzsban lehet NKI-t cserélni. Egy hónap múlva egy sem volt meg, mind ellopták. Ez még a '80-as években lehetett.
Különben én is cseréltem már kombinált-fogóval NKI-t.
Nem lenne ez ilyen bonyolult leírás, mert 2. oldal körül már ott tartana, hogy minek sétálnánk el a rackszekrényig, hisz köztudott, hogy az mekkora hülyeség és nincs rá szükségünk, akkor minek mennénk oda?
"valójában csak a nagyon buta emberek gondolják, h sétálni úgy kell, hogy az egyik lábunkat rakjuk a másik után. Mert valójában úgy el, hogy kicsit előredőlünk, és a lábmunka már csak kényszertevékenység az előredőlés ellen. Végezz el egy gondolatkísérletet: ..." mondaná napokig :))
Az a legjobb, mikor teljesen alapvető dolgokat állít be mindent tudó feketemágiának, aminek csak Ő van a birtokában és semmi más. Sosem sejtettem volna azt sem, hogy sétálva előre haladni úgy kell, hogy egyik lábunkat rakjuk a másik után. Félelmetes.
Köszi, értem. IP54 felett nem nagyon vannak kapcsolók, ritkaság, nagyobbmárkák meglállnak IP54-nél, ahogy látom.
Mondjuk a tető túlnyúlás az csak olyan 40-50 centi és 4 méterrel az eszköz felett van. Tehát azért óriásit nem segít a védelmében, ha oldalról fúj a szél eső közben.
Az ismét ölt a betonkeverő cikkek nyomozati anyagában rendszerint kiderül hogy több tényező együttállása okozta a balesetet.
"...a keverőtárcsás akármi meg a mélyszegény telepeken és a múzeumokban látható manapság."
Kapható ma is. Nagyméretű vagy nagy mennyiségű göncöket, pl:pokrócok...stb, és ahol van esetleg esővíz is gyűjtve akár gazdaságosabb is lehet az üzeme. Kell mellé egy centrifuga is...
Egy mosógép nem melegpadlós helyiségben üzemel rendszerint és akár vékony vízben is állhat mert előfordul.
Egy építkezésen más viszonyok uralkodnak, és másképp, más mennysiégű vízzel és "vezetőképességű közegben" folyik a munka, mind egy akár melegpadlós helyiségben, ahol a háziasszony betesz egy hermetikusan zárt, fix kötésekkel telepített gépbe pár rongyot, majd egy elektronikusan felügyelt(!) folyamat végén nedvesen (vagy ma már akár teljesen szárazon) kiszedi.
A betonkeverő ma is ugyanaz, még egy top beruházáson is, a keverőtárcsás akármi meg a mélyszegény telepeken és a múzeumokban látható manapság.
Nem kell hozzá nagy ész ,hogy belássa valaki, a hosszabbítokkal összeduugva telepített, slaggal "locsolt", minden védelem és elektronikus felügelet nélküi , vékonyan lefestett vastest az a kezelők hozáállásától is függetlenül is kb ezerszeres kockázat.
Egyébként közel minden építkezésen használt villamos berendezés ilyen, illetve az elep baleseti kockázat is jelentős, az építkezés egész területén.
De a betonkeverő az még ott is kiemelekedik.
Ráadásul a készbetonok mindennapossá válása óta tipikusan abban a szegmensben használnak keverőt, ahol a hobbi szint határán a munkavédelmi feltételek is olyanok amilyenek.
Hmm, köszi, ránéztem. Maga az OBO is házfalra tetőtólnyúlás alá a T szériát írja, ez az X széria kissé túlzás volna. Az IP67-nek 5x-ös felára van, többezer HUF a legkisebb dobozka.
Ágyúval verébre lövés volna az.
Azt hiszem ár-értékben a simafalú T doboz és a belefőrt kábelmérethez igazított tömszelence lesz a megfelelő megoldás nálam.
Nem vízben kell, hogy álljon :D
Pesze vannak ilyen gyárilag tömszelencével ellátott időjárásálló IP68-as, kissé noname-ebb, de megfizethetőbb verzióban. Itt nem kéne furkálnom a tömszelencének...
Még ami kérdés a megfelelő kültéri villanykapcsoló. Hivatalosan mehetne a viszonylag gyakori IP54 a tetőtúlnyúlás alá. Azok kivágós membrános, eszerint kültérre azért nem a legideálisabbak. De a Schracknak van árban jó, elvileg időjárásálló terméke, ami tetszik.
Értem persze, jobb minél jobbra. Kültéren, ház falán lenne, persze tető túlnyúlás van, de gondolom célszerű a legrosszabbra készülni, szélsőségesen szeles időben oldalról jövő eső elkaphatja simán...
Mi lehet egy betonkeverőnél olyan veszélyforrás ami egy keverőtárcsás mosógépnél nincs.
Tételezzük fel mindkettő kettős szigetelésű.
Mindkettő kb ugyanannyi vizet kerget egy nyitott üstszerű alkalmatosságban.
Miért potenciálisabb veszélyforrás a betonkeverő?
Talán azért mert a kezelőnek csak annyi a fontos hogy forogjon bármi áron?Kiszakított tömszelence,eltávolított burkolat,elosztóból elosztóba dugaszolt hosszabbítók melynek valamelyikének biztosan vissza lesz hajolva a földelő érintkező,vagy az festék vagy malter maradványtól vagy csak barnára van oxidálva és semmit sem ér?Vagy a tákolt szerelés mikor csak sarus kondit kapott a felpuffadt helyett és szigetelőszalaggal betekeri? És sorolhatnám...
Én továbbra is úgy vélem a felhasználó(k) alkalmatlansága,az üzemeltetés helyszínén uralkodó állapotok miatt szükséges a nagyobb biztonsági előírás.
Magyarán "bolondbiztosságra" kell törekedni. Úgy vélem a kiépített biztonsági eszközök mellett is fog történni baleset még ha ritkábban is.
"Ezeket a gumimembránokat nem késsel kell kivágni"
Alig néhányan tudják ezt.
Én néha még alsó lyuknál is jó szorosra csináom a membárnt, megszokásból.
de felső lyuknál is teljesen vízmentes, ha pár dolgot figyelembe veszünk
1 a kilyukasztás lehetőleg kerek és roncsolásmentes legyen
2 a lyuk lényegesen kisebb legyen, mint a kábel külső átmérője
2: végül a membrán KIFELÉ türemkedjen a kábel körül. Tehát a kábelt először túltoljuk a lyukon át, be a doboz mélyére, majd visszahúzzuk annyira, hogy a betoláskor befelé türemkedett membrán végül kiforduljon.
Soha nem süllyednék odáig, hogy kültéren ezeket a kiszúrható műanyag membránokkal ellátott dobozokat szereljem. Az ilyenek csak beltéren, szakmás helyen, kézzel elérhető magasság felett nyújtanak elegendő védelmet, mondjuk egy alállomás lépcsőházában, ahol nem esik az eső, félhülye sem jár, csak kioktatott szakszemélyzet.
Nem is fogja megfelelően a vezetéket, tehát közvetlenül a doboz elé kéne egy bilincs, az meg nem pont a tengelyben tartja a vezetéket, így a membránt elhúzza, egyik oldalon már gyengébb lesz a védelem.
Én viszont a közösségre nézve életveszélyeseknek és agyonlövendőknek tartom azokat, akik szokásos, kötelező előírásokat nem teljesítenek, és még azt is érzik, meg tudják magyarázni.
Én is mindenhol hatvannal megyek, ahol lakott területen nincs külön korlátozás, de nem próbálom meg megideologizálni, hogy ez így teljesen elfogadható, sőt, helyes, sőt, dicsérendő akár, és követendő.
Lássuk be hogy a kiemelt mondatrész után beillesztve bármilyen elektromos szerkezet halálos lehet,nem azért mert betonkeverő.
De hogy a kérdező már módosításokat akar végezni egy feltehetőleg gyári betonkeverőn az is veszélyforrás.
Ha ennyire tart tőle hogy a hálózata nem szakszerű, a keverő állapotát nem képes felmérni, inkább szerelje le a villanymotort és tekerje egy megfelelő méretű hajtókarral.
ÉV relé,minimum... de ne olyan XBS márkájú mint a kismegszakítója és tényleg már leírták a minimum követelményeket.
Hiába mondogatjuk a kőművesnek, hogy mi a szabványos megoldás, ha ő felvonul egy földelés nélküli házhoz, akkor ő ott öt perc múlva dolgozni fog a gépével, akármivel is ijesztgették őt az interneten. Szerintem csak olyan javaslat életszerű, aminek alkalmazása nem rabolja az idejét és nem terheli túl az inteligencáját. Ebbe a kritériumba nem fér több, mint egy konnektoros életvédelmi relé. Ha minden betonkeverőn lenne egy ilyen, meg lehetne spórolni néhány koporsó árát évente.
ha földelés-technikai tanfolyamot tartanánk minden kőművesnek, attól a balesetek száma évente csupán kb 0,0000001 százalékkal csökkenne :) mert a harmadik munka megkezdése előtt a még a tanfolyamot végzett stréber kőműves sem hívna földelés-csináló villanyszerelőt újabb százezerért (amit végül neki kell zsebből kifizetnie, mert a paraszt megint ravaszkodik).
Még itt a kültéren való szerelésekkel kapcoslatos érdeklődésemet folytatnám, ha megengeditek a kérdéseket.
Kötődöbözból gondolom nem elég, hogy IP65 vagy hasonló legyen, ha bírja az UV-t is gondolom... Illetve felteszem, hogy célszerű az összes bevezetést tömszelencével megoldani nem? Ugyanúgy a kapcsolóknál szintúgy...
" Egy betonkeverő nem halálosztó alapvetően" pedig dehogynem!
Az épitkezési balesetek 50%-t okozta.
"Áll a segédmunkás a betonkeverő mellett, amikor azt veszi észre, hogy a cipőjébe kavics került. Megtámasztja magát a keverőn, és rázni kezdi a lábát, hogy így szabaduljon meg a kavicstól. Ekkor érkezik meg a kollégája, aki azt gondolja, a férfit az áram rázza. Rémülten a lapát felé nyúl, és hatalmasat csap a keverő mellett álló férfi karjára (más verziókban a hátára). Innentől kezdve ki-ki a maga szája íze szerint fejezi be a történetet: többszörös kéztörés, kórházba szállítás és fájdalomtól elájulás egyaránt népszerű befejezési mód."
Mint az Atissal folytatott párbeszédből kiderül, 89 óta nagyjából mindig kellett ÁVK a betonkeverőhöz.
Viszont nem úgy, hogy kétpólusú dugaljból volt megtáplálva a betonkeverő, tehát nem volt védővezetőhöz kötve a teste, mint ahogy te javasoltad volna. Az a megoldás első vonalbeli védelemnek nincs megengedve, mert áramütés árán kapcsol le. Régi épületek régi szerelésénél volt megengedve ideiglenesen ("a szabványos hibavédelem kiépítésének első lépcsőjeként"), de csak melegpadlós helyiségekben.
Újabban viszont, el kell ismernem, hogy bár elvileg tilos, de gyakorlatban megengedhetőnek tartják egy 25 A-nél nem nagyobb védelemmel ellátott fogyasztói berendezés külön helybeni földelését, ha 30 mA max ÁVK-val van védve. A 30 mA-es ÁVK esetén viszont ehhez gyakorlatilag egy elég igénytelen földelő is megfelelő. Nem írom a 100-as szöget, mert a humorérzék a neten nem fizetődik ki.
Kicsit túl van gondolva ez a dolog. Egy betonkeverő nem halálosztó alapvetően. Ha megnézed a keverőkkel kapcsolatos halálesetek olyan hiányokra, emberi mulasztásokra vezethető vissza,ami ép ésszel fel nem foghatók.Értem hogy a kőműves nem a társadalom elitje,de kellene egy okosabb kijelölt személy egy ilyen társaságban aki felelős és van felelősség érzete hogy leállítsa a munkát ha szükséges akkor is ha a határidő szorít.
Az biztos hogyha találsz szigetelő szalagot a hosszabbítódon,betonkeverőn,a locsoló tömlőn,neki se kezdj.
A szigetelőszalag a tákolás Ordító jele.
És hogy hosszabbító biztosan lesz, az ne a földön fekve félig betemetve,tócsán átvezetve,talicskát áttolva,raklapnyi cementet tárolva rajta legyen.
De ez sem véd meg senkit a villanymotor megérintésétől.
Plusz egy betonkeverőn nem csak a motorban van villany, a gép vázára több ponton is feszültség kerülhet.
Hiába szeretnéd mindenáron nulla forintból megoldani, erre a problémára egy konnektoros FI relé a jó (pontosabban a legkevésbé rossz) megoldás. Lehetőleg vízállót vegyél.
Én pl. a saját betonkeverőmet konnektorba dugható fi relével üzemeltetem. Jó pár alkalommal betonoztunk olyan helyen, ahol nem volt kiépítve fi relé, így ez volt a leggyorsabb megoldás.
A vezetékét kicseréltem gumi kábelra, mert valami ótvaros MT kábel volt rajta, amikor hozzánk került a gép. A kondenzátort rejtő doboznál pedig kapott a géptest is egy földelést.
Külön leszúrható földelő szondát nem raktam rá. Mondjuk ártani nem ártana.
Még tovább lehetne cifrázni: pl. van egy hordozható elosztó dobozom, ávk-val és kismegszakítókkal. Lakás felújításoknál szoktam használni, amikor az új áramkörök még nincsenek kialakítva. Arra a dobozra tettem külön földelésnek is csatlakozót.
Valami hasonlót alapból fel lehetne aplikálni a betonkeverőre, de akkor az első dolog amit elhagyna a tulaj az általában a külön földelő szonda lenne...
1. Az öreg gépet átvizsgáltatni egy normális villanyszerelővel. Legyen rendben a villamos része mindenhol. Különösen a VÉDŐFÖLD bekötése !!!
2. A használt hosszabbítót/elosztót szintén átvizsgálatatni. Legyen rendben a villamos része mindenhol. Különösen a VÉDŐFÖLD bekötése !!!
3. Az áramellátásra használt konnektort is. Legyen rendben a villamos része mindenhol. Különösen a VÉDŐFÖLD bekötése !!!
+1 Használj FI relét!!!!!!! Legalább a gépnél >> lásd FI relés konnektor/elosztó/hosszabbító. és/vagy A házban.
---- A gép+vezeték+konnektor elelnőrzése után... VAN egy ellenörzötten üzemképes TESTZÁRLAT védelem !!! A géptest-zöldsárga-villanyóra vonalon. ----
Ami a géptest-fázis zárlat esetén LECSAPJA az automatát. Ezzel áramtalanítja gépet >> védi az életed >> GÉPHIBA=ZÁRLAT esetén. Azaz a legvalószínűbb hiba esetén.
EZ az alapvető védelem aminek mindig működőképesnek KELL!!!! lennie.
(ha nem kettős szigetelésú a cucc >> dupla négyzet jelőlés és védőföld nélküli villásdugó)
**************
Sajnos... Vannak még további hiba lehetőségek is, amikor
1. Nem a gép testzárlatos, hanem az ember ér egy fázishoz valamilyen módon.
1/1. HA fázis/nulla vagy fázis/fázis közé kerül >> MEGHAL és kész >> kivédhetetlen eset.
1/2. HA fázis/földelés vagy fázis/anyaFöld közé kerül akkor két eset van. - nincs FI relé (vagy hibás) >> MEGHAL és kész >> kivédhetetlen eset - van FI relé (és működik is) >> érzékeli az esetet >> megvéd >> lekapcsolja az áramot (bár kapsz egy rövid rúgást)
2. A gép zárlatos ugyan >>DE csak egy kicsit. Valahol sérült a szigetelése (repedezett pl.) és beázott, bepárásodott, lelocsoltad, stb. Ekkor MÉG NINCS akkora zárlat, hogy a zöldsárga vezetéken át lecsapja az automatát, csak szivárgó áram van még. DE már ez a szivárgó áram IS MEGÖLHET!!! HA NEM VÉD meg egy FI relé.
3. Az úgynevezett "nulla szakadás" esete. Ami ellen nincs gyakorlati védelem, ezért igencsak veszélyes tud lenni adott esetben. Ezért kell a bekötéseket/csatlakozásokat mindig JÓ állapotban tartrni, időnként >> ellenőrizni/karbantartani.
************
Röviden.... KELL...
Egy tutira üzemképes zöldsárga rendszer. Ami a testzárlat esetén véd.
Egy tutira üzemképes FI relé Ami bizonyos esetekben védi az életed. Akkor is amikor a zöldsárga rendszer nem védi éppen.
Csak egy kérdés, az nem lehetne megoldás esetleg hogy a villanymotor és a betonkeverő felfogató konzolja közé egy méretre szabott fa lapot tennék be és úgy fogatnám fel, így a villanymotor nem érintkezne a keverő fém testével, és úgy tudom a fa nem vezeti az áramot, a csavarokat pedig kemény műanyagra cserélném, így az áram nem tudna tovább terjedni működhetne ez a gyakorlatban?
Valószínűleg az sem segítene a dolgon, ha a betonkeverő mellé levernének egy horganyzott földelő szondát, rákötnék a gép testére és ellenállás mérővel megmérnék a gépnek legalább 5-10 különböző pontján, hogy a szonda és a gép közötti ellenállás mondjuk nulla és 10 ohm között van. Hiszen hiába jó az összekötés a földszonda és a gép között, ha a földszonda és a talaj közötti ellenállás kevés ahhoz, hogy testzárlat esetén leverje a biztosítékot a villanyóránál.
Viszont el tudok képzelniilyen védelmet:
- a betonkeverőre gyárilag ráépített fi relét, amit a betonkeverő gyártója kapcsoló helyett alkalmaz,
- minden bekapcsoláskor automatikusan lefuttat egy 30 milliamperes tesztet (a gépet kétszer kell bekapcsolni, másodjára kezd dolgozni)
- esetleg munka közben folyamatosan méri a betáp nullvezető és a géptest (földszonda) közötti ellenállást (és feszültségkülönbséget).
Nem nagyon hiszem, hogy védővezető nélkül egy betonkeverőt lehet üzemeltetni. A védővezető nélküli áram-védőkapcsoló csak kiegészítő szerepkörben alkalmazható. Volt ugyan engedmény erre, régi berendezéseknél, mint a felújítás első lépcsője, de csak lakások szigetelőpadlójú helyiségeire vonatkozott, Nem hiszem, hogy ott kevernék a betont a parkettán, úgy, hogy a parketta száraz marad.
Mondjuk nem véletlenül nem írtam, hogy ma precízen mi a helyzet. A magyar szakemberek úgy tudják, hogy kimaradt a felmentés, de kéne, hogy legyen. Az MSZT meg nem tud választ adni, mert két éve elküldték a levelet, hogy legyen már benne a felmentés, de azt gyanítják, majd a következő, bármi más okból kiadott változatban lesz benne. Ha meg nincs beleírva, akkor az vajon van? :)
