Hát igen, ez a valósághű szemlélet. Nézzünk szét a világban, hogy egy vert, összeomlóban lévő birodalom micsoda építészeti remekművekbe ruházott be agóniája közben. Vegyük például a .... hmm, nekem egy sem jut eszembe. Illetve pár jellegzetes védmű, pl. atlanti fal, limes, kínai nagy fal, alföldi ördögárok.... De ezek mindegyike védelmi célú. Nem pedig nyári palota.
Szegények! Hogy kapkodhattak a 200 tonnás kövekkel (is). Ráadásul a menekülés evolúciós késztető hatásaként sokélűre faragták a kemény kőzetet és valahogyan összecsiszolták őket, hogy hézagmentesen, csúszásmentesen illeszkedjenek. Ezen mesterművük fő szerkezeti egységei ráadásul puszta véletlen folytán néhány fontos csillagkép állását is tükrözik. Mert ehhez a csillagok mozgásának több ezer éves megfigyelése is kellett.
A várost (Lima) Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án.
Machu Picchu kb. 3500 méter magasságában miért pont a spanyol hódítók megjelenése után építkeztek a 100-200 tonnás kövekkel? A spanyol kultúra hatása talán? Ez hülyeség. Tudomásul kell venni, hogy sok ezer évvel ezelőtt fejlett kultúrák léteztek az amerikai kontinensen is. Amelyek fejlettnek mondható csillagászati és építkezési ismereteiket a kőkorszakból és/vagy más földrészekről örökölhették át.
Idézek a Wikipédiából (szabad lexikonból):
Katedrális, a limai székesegyház - Catedral
1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújításra került. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizzaro hamvait.
Szóval a 450 évvel ezelőtti építkezés Machu Picchunál kicsit sántít. Az itt található hatalmas kövek és illesztései inkább a sok ezer évvel ezelőtti megalitikus építkezésekre hasonlítanak, mint spanyol misszionáriusok templomépítéseire.
Mathy
Ezek szerint a székesegyház előbb kezdett épülni mint Mucsapicsa! Bár hogy is van ez? Perut 1538-ban"fedezték fel". Legfeljebb 1 qlipintyót kezdhettek tákolni a főtéren.
Talán a limai székesegyház, amelyet 1538-ban építettek. Machu Picchu 5000 évvel ezelőtt csillagászati megfigyelőhely lehetett, melyet később az inka indiánok átalakítottak lakhatási és kultikus céljaikra.
A Szent Márk téri obeliszk felállítása jól fizető vállalkozás volt, de a kötbér súlyos : a közbeszerzésen győztes vállalkozó feje, ha eltöri (de szép idők is voltak:)). De pár száz ökörrel meg egy bazi nagy állványzattal sikerült neki.
Az Akropolisz fő épületére, a Parthenonra az jellemző, hogy karcsú, finoman sudarasodó, aránylag sűrűn állított dór oszlopok határolják. Az építészeti részletek végletekig kidolgozott művészi megformálása a jellemző. A baalbeki alapok stílusa egészen más. Itt a dísztelenség, jeltelenség és egyszerű forma a jellemző. Továbbá az oszlopok súlya is elmarad Baalbek titáni 400, 600 és 1100 tonnájától.
Machu Picchu nagy kövei is „időtlenek” (100-200 tonna közöttiek).
Egész másképp épültek. A 2 kor közt van vagy 100 év. Már csak kor miatt sem lehet olyan ember aki az utolsó igazi inka épületen (Machu-Pichu) és az 1. katedrálison is dolgozott volna.
Aki tudja,mondja + mikor épült az 1. perui katedrális!
Dehogynem éltek...csak ők a spanyol-amerikai templomok/katedrálisok építésén dolgoztak, melyek a korábbi épületek anyagából és helyén lettek felépítve...
Persze! Ezért beszéltem csak Mucsapicsáról,mert az az 1 elég jól ismert,és doqmentált. 1ébként az Akropolisz oszlopai sem hurkapálcák. Az utolsó inka lakóhelynél,Vilcabambánál már látszik a hanyatlás. Vagy 100 évvel fiatalabb Mucsapicsánál, és úgy látszik már nem éltek olyan mesterek akik még jól értették a dolgot.
Mond, Gacsat, fel sem merül benned a gyanú, hogy világszerte bizonyos megalitikusnak nevezhető építményeket viszonylag nemrégi népek, kultúrák használtak, de az alapok, amikre építkeztek, az sokkal régebbi lehet? A baalbeki alapok Libanonban sem biztos, hogy római vagy görög hozományok, hiszen - mint már korábban többször fejtegettem - a Jupiter templomot csak rá építették, és a hellén-római kultúrák építészetére nem kimondottan a gigantikus kőmonstrumokkal való cipekedés volt jellemző.
A gízai piramisok és a Szfinx sem biztos, hogy a 3. vagy 4. dinasztiabeli fáraók sírhelye. Lehet, hogy csak kisajátították erre a célra, de az eredeti csillagászati, technológiai cél egészen más lehetett, ami már a fáraók idején csak halovány legendaként élt, és csak a piramisszövegek emlékezhettek rájuk a maguk allegórikus módján.
Bizonyíték van rá, hogy Európa bizonyos nagy katedrálisai is őskori, mágikus helyekre épültek. Teotihuacanról még az aztékok sem tudták megmondani, hogy kik, mikor és miért építkeztek ott, de lehet, hogy felhasználták céljaikra az ősi városromok helyeit. Stonehenge-ről és más megalitikus templomokról sem mondhatjuk, hogy 3000 éves csak azért, mert találtak mellettük ilyen korúra datált ősembercsontvázakat.
Tehát nagyonis valószínű, hogy az egymást követő civilizációk mindig egy korábbinak a romjain épültek fel. Sokszor átvéve a régebbi kulturális hagyatékát. De vannak olyan maradandó, időtálló ősi konstrukciók, amikre már emberemlékezet óta sincs írásos feljegyzés, csak homályos legenda.
Ezeket is tudomásul kell vennünk.
Macsupicsu építése elég jól ismert,mind régészetileg,mind történelmileg. Királyi nyaraló volt,450 éve épült. A király helységei,és a templomok persze hogy különbek mint a szolgák hajlékai.
Láttam a tévében 1 pasit aki pár farúddal,és 2 db kővel 2&fél óra alatt csinált 1 hajszálpontos kb 60 centis követ 1 üres helyre. Ezt nevezik kisérleti régészetnek.
Szkennerrel próbálják megfejteni, mit rejt a halom
Számítógépes leképezéssel igyekeznek brit régészek megfejteni a brit kõkorszak egyik legnagyobb titkát. A Wiltshire-i Silbury Hill az egyik legnagyobb, emberkéz alkotta neolitikus halom Európában, de senki sem tudja, miért és kik emelték.
Májusban egy lyuk jelent meg a tetején. Ezt a helyzetet kihasználva a kutatók most háromdimenziós számítógépes képekkel próbálják megtudni, mit rejt a domb. Ezért kívülrõl megerõsítik a domb szerkezetét, nehogy összedõljön, majd négy kicsi, vízszintes lyukat fúrnak, amelybe szkennert tolnak be. Az általa nyert felvételek remélhetõleg megmutatják, mit rejt a domb.
A 40 méter magas, több mint 400 méter átmérõjû halmot számítások szerint 700 ember 10 éven át készíthette három részletben Kr. e. 2660-ban. A legfelsõ szintet hat koncentrikus lépcsõ, vagy terasz képezi.
A helyi legenda szerint egy rég elfeledett királyt, Silt vagy Zelt temették ide lovaival és számos aranytárggyal együtt. William Stukeley arról számolt be a XVIII. században, hogy 1723-ban a halom tetején lyukat fúrtak és leereszkedve csontokat találtak, amelyeken lószerszámmaradványok voltak. Ezt követõen többször is megfúrták a halmot, de soha semmit nem találtak. Annál több elmélet látott napvilágot arról, miért és kik emelték a halmot. Az egyik legutóbbi elképzelés szerint õsi kelta Istenanya-jelkép, és termékenységi kultikus szertartásokat tartottak ott az év különbözõ szakaiban. De akadnak, akik azt vallják, hogy õsi csillagvizsgáló. Az új vizsgálat eredményeit õsszel teszik közzé.
Megalitikus, primitív eszközökkel leginkább csak olyat lehetett csinálni, mint Silburry vagy Aveburry. Bár azt sem igazán értem, hogy mi a fenének csináltak dolmeneket mindehova, amikor fakunyhókba laktak.
És egy nem individuális, hanem közösségközpontú, totális vallási kultúrában éltek, ciklikus, vagy az aranykortól távolodó "történelem" szemlélettel. Ennek köszönhető, hogy miközben a tradicionális egyiptomi szobrászatba hellenisztikus elemek keveredtek, romlásként élték meg a dolgot...vagy az inkák, akik az égbolt változásait úgy élték meg, mint a közeledő katasztrófa jeleit. Mindezek a kulturák jól megvoltak, amíg nem ütköztek egy radikálisan más szemlélettel...
Azért, mert kultikus építmény volt, nem állandó használattal...
Érdekes, hogy Mathy nem linkel, csak távoli felvételeket...márpedig a közeli képeken látni fűrész, dörzsölésnyomokat, karcolásokat, bemélyedéseket...ahogy egyiptomi ábrázolások is vannak a kőedények (gránit, diorit) készítéséről, zöldes nyomok a kőfejtőkben hagyott megalitok oldalán (bronz?), és a korábban említett ásványok zúzaléka...
A megalit kulturák esetében szerintem nem technikai, hanem ismeret és alkamazás terén voltak leleményesek.
