"Ezt már nem tudom, hogyan is van levezetve a proton élettartama,"
Sehogy nincsen levezetve. Ez kísérleti adat.
A szuperszimmetria-elméletek mindegyike megjósol olyan plusz "tükörkép" kölcsönhatásokat, amik a kvarkokból leptonokat csinálnak. Mivel a proton kvarkokból áll, ha a három kvark egyike leptonná alakul (felezési idő!!) akkor megszűnik protonnak lenni, más szóval elbomlott.
Ennek ellenőrzésére sok protont tartalmazó, gyakorlati okokból valami átlátszó folyadékot, mondjuk vizet tartalmazó tartályokban próbálták megfigyelni ezt a protonbomlást. A vizsgált térfogat protonmennyiségéből és a vizsgálatra rászánt időből megadható a proton "élettartama" azaz a felezési ideje. Ha ugyanis a proton felezési ideje 1031 év, akkor ez idő alatt egy proton elbomolHAT, viszont 1031 darab proton közül egy biztosan el is bomlik. Mivel adott méretű tartályokban adott ideig vizsgált protonbomlás semmiféle eredményre vezetett, ezért ezekből az adatokból meghatározható volt egy ALSÓ HATÁR, azaz hogy a proton felezési ideje ennél az értéknél biztosan nagyobb.
"Az egyik nem anyaghalmazra a másik egyedre vonatkozik? Biztos vagy ebben?"
Biztos.
Ha értenéd a matekját, akkor tudnád, hogy a halmazra vonatkoztatott "felezési idő" egy az egyben konvertálható az egy elemre vonatkoztatott bomlási valószínűségre.
Azaz hogy értsed is: ha a felezési idő 15 perc mint a szabad neutronnál, akkor ez azt jelenti, hogy száz darab szabad neutronból 15 perc múltán csak ötven marad, és hogy egyetlen darab szabad neutron elbomlása 15 perc időintervallumban éppen ötven százalék valószínűségű. Mintha 15 percenként feldobna egy érmét, és ha fej, akkor elbomlik, ha írás, akkor marad jelenlegi állapotában.
És ez utóbbi matematikai modell egyszerű levezetéssel kihozza azt, hogy egy ilyen egyedi elem ÁTLAGOS élettartama éppen a felezési idővel azonos.
Ha nem tudnád, akkor most szólok: a kvantumfizikában gyakorlatilag mindenhol felezési idők működnek, úgy az instabil atommagok hasadásánál, mint az radioaktív magok béta bomlásánál, a neutron elbomlásánál, de még a gerjesztett elektron alapállapotra visszaugrásánál is, ami a foszforeszkálás jelenségének az alapja. A kvantumfizikában - a statisztikai jellegénél fogva - kivétel nélkül mindenhol ingadozás és bizonytalanság van. Az "élettartamban is", amit felezési időnek nevezünk.
Ezt már nem tudom, hogyan is van levezetve a proton élettartama, nem is fedik egymást pontosan a különböző források. Nem hinném, hogy a szokásos felezési idő mérés módszerével, csak valami elméleti lehet.
"A K.N.Muhin Magfizika ír 31 et, de magyarra "élettartam" aminek fordították, de amint látod más források se a felezési idő kifejezést használják"
A proton wikis szócikkében kapcsolj át az angol verzióra! Ott a proton táblázatos tulajdonságai között már kattintható linkként fogod megtalálni a "mean lifetime" paramérterértéket. És ha továbbmész a linken, hogy mi is az a "mean lifetime", nem meglepő módon a felezési idő leírásához fogsz kilyukadni.
Erre utaltam az előbb is: aki egy kicsit is ért a témához, az automatikusan fordítja a részecskékre megadott "élettartamot" hogy ennyi a felezési idejük. (Nem mellesleg, egy kis matekkal könnyen levezethető, hogy az átlagos élettartam pontosan a felezési idővel azonos.) Te viszont nem értesz a témához, csak hallottál dolgokat.
A K.N.Muhin Magfizika ír 31 et, de magyarra "élettartam" aminek fordították, de amint látod más források se a felezési idő kifejezést használják. De nagyon lényeges ezt kibogozni? erre irányult szerinted a kérdés felvetés?
Nem! A 1031-en év a proton felezési ideje, amit pongyolán úgy neveznek, hogy "élettartam". Ugyanez van a szabad neutron 15 perces élettartamával: az is felezési idő.
De ezt hibát elnézzük neked, mert nem értesz a témához még ismeretterjesztő szinten sem.
Szerintetek mi lesz velünk 10 ad 20 év múlva? Ha a proton élettartama 10 ad 31 év és abból 10 ad 11 már eltelt? Az egész megszűnik egy 0 sec idő alatt. )-:
Remélem jól lett ez kiszámolva és ráérünk még gondolkodni. )-:
A kvantum nem pont, nem is hasonlít. Ha pl. sugárzó elektromágneses energiáról van szó, 1 Joule energiára a Kossuth rádió adásában sokkal több foton esik, mint egy lézer fényében.
"Az energia valójában végtelen, csak renormálással véges mennyiségekké konvertálják."
Épp fordítva!
A számítási eljárás néha végtelent ad, de valójában véges. A matematikai modellen kell majd javítani, hogy renormálás nélkül is követni tudja a valóságot.
„Kisebb térfogatba belepréselni nem nagy művészet.”
Egy Fekete lyuk anyagának átmérője kisebb az eseményhorizontjának átmérőjénél. Az eseményhorizont mögött/alatt kezdődik a belepréselés?
Kisebb tömegű csomagba több energiát sűríteni a megengedettnél, az már komoly kihívás.”
Az „elfajult anyag”, ami a fekete lyukat alkotja, a párolgása során, nála kisebb tömegű anyagba „sűríti”az energiát, létrehozva a nagyenergiájú fotonokat?
