Honlap: http://www.nanowar.it
Kiadó: Mondo Tunes
A metál és a humor nem állnak antagonisztikus viszonyban egymással, de a megvalósítás eddigi bizonyítékai inkább idézik a film gyermekkorának burleszkjeiben tapasztalt tortadobálás „művészi attitűdjét”, mint mondjuk[...] Bővebben!Tovább »
Sajnos én már nem tudok azonosulni az utóbbi Edguy albumokkal. A korai lemezeik (Vain Glory Opera) imádnivalóak voltak. Új volt, érdekes, még úgy is, hogy semmi újat nem csináltak a lemezeiken. Ebben az időben láttam őket Ausztriában egy open-air feszten és szó szerint mindenkit lemostak a színpadról, pedig még ott volt az a bizonyos tojáshéj a fenekükön!
Az Avantasia első kettő albuma alapmű, bármikor szívesen leveszem a polcról, de most már az a project sem hoz tűzbe igazán. Túl hard rock, túl nagyívű, amivel semmi gond sem lenne, ha nem azt érezném, ezek már megint az időt húzzák.
Lehet, hogy a speed metalos sebességmániám az oka, de a korai vérbő Edguy-ok, Avantasia-k jobban tetszettek...
Annyira nekem sincs gondom a hülyéskedős oldalukkal, de nekem legjobban a Mandrake tetszett tőlük, ami eléggé csont heavy metal volt.
Emlékszem, egy Hammer válogatáskazin hallottam először az Avantasia I. Reach oot for the sky c. számát - egyszerűen ledermedtem, annyira tetszett: ezt az érzést Tobi utóbbi pár albumán nem tudta előhozni belőlem. Egyrészt, mert megkopott a hangja, és eléggé énekes-fetisiszta vagyok, másrészt a germán típusú powerben épp a gyermekmondóka dallamokat szeretem, hehehe.
Igen a nyító power kicsit felidézi még a korai időket, de aztán leginkább a jófajta opera metalt tolja. Viszont ebben így egy hallgatás után azt mondanám, hogy elég jól közelíti a legjobb Avantasia-s pillanatokat, sajna nagy torkok nélkül. Mondjuk ennyi év után nem hiszem már, hogy Tobias valaha is vissza akarna térni a kezdetekhez. Persze nagy kár, de ez van.
Az utobbi lemezeikre jellemző "vicces german pop, vagy mi" nem annyira zavaró most nekem. Továbbra is markánsan jelen van, de mintha kicsit fejlődött volna egy kellemesebb irányba.
Egystzer halgatam végig, és tényleg Avantasiás lett, csak gyengébb kiadásban. Én el tudtam volna hallgatni a nyitó szám poweréből még párat. Az utolsó hosszú szám az sajnos nekem nem annyira jött be, pedig abban tud igazán nagyot alkotni Tobias. De még meg kell hallgatnom párszor, lehet, hogy változni fog véleményem. (Ejjj, ha ott lenne mellette Russel Allen, vagy kiske...)
Kiadó: ear MUSIC
Honlap: www.gammaray.org
1998-ban a "Power Plant" egy erőmű energiájával röpítette a csúcsra a Gamma Rayt, amihez az "igaz fém"-hiányos éveken kívül valóban karriert megkoronázó dalok kellettek. Sajnos a világválság aztán jó 10 évvel megelőzve[...] Bővebben!Tovább »
Hansen azért próbálkozott énekesi fronton ugye, Scheepersszel, Tobias hangja meg a korai években nagyon jó volt, legalábbis szerintem.
Nekem német vonalon egyébként Henning Basse a kedvencem, nem is a hangterjedelme miatt, hanem van neki egy, Mercuryra emlékeztető manírja, amit hátborzongatóan jól hoz. Nem véletlen, hogy milyen fasza volt a Show must go on feldolgozása.
Kiadó: AFM Records
Honlap: www.brainstorm-web.net
Pokolba a képmutatással! – hirdeti a Brainstorm új klipje, és hát mi is lehetne erre legmegfelelőbb, mint a valóban hányingert kiváltó TV-prédikátorok-jósok-csodatevők intézményének fémbe fojtása, ami – emlékezz a[...] Bővebben!Tovább »
Az új Gamma Ray nem rossz, csak Hansen hangja zavar egy idő után. "Hallványosan" megkopott az utóbbi években - mondjuk soha njem volt egy pacsirta. Bátor vállalkozás volt a lemezt egy kilenc perces nótával indítani.
Gamma Ray jól szólt tegnap - amit a Rhapsody-ról sajnos nem mondhattam el a róluk szóló topicban - ettől persze továbbra sem lettem nagy rajongójuk, Kai hangjáról csak az ugrott be, hogy melyik betegséget hívják másnéven Hansen-kórnak...
Van benne dallamos, valamint közepesen erős hörgős ének, no és egészen király gitárszólók, amiért Offenbächer, (Fairytale, Eden), illetve Jens Faber (Black Horizons) urak a felelősek.
Bakker nem. Tévedtem, pedig meg voltam győződve róla. Annyi jubileumi koncert, akusztik, dvd, válogatás, feldolgozás lemez jött ki nemrég. De kérem ez egy új sorlemez egy az egyben a debütalbum borítójával, és a római II-vel.
Szerintem nem az. Teljesen új kiadás, a 25. évfordulóra adták ki.
Ezek a dalok szerepelnek a Black Edition lemezen:
1. Kingdom of the Night II
02. Venom 03. Beyond the Sky 04. The War 05. Never Again 06. Soulfire 07. More Than for One Day 08. Lass Dich Gehn
09. Lie After Lie 10. Mary Married a Monster (Our Version) 11. Bites Inside
Ezek pedig a White Edition lemezen:
01. Hall of Fame 02. Heaven In Paradise 03. Living In A Dream 04. 21 Crosses 05. My Eyes 06. Dance Into Life 07. Mary Married A Monster (Her Version) 08. We Are The World 09. Take Me Far Away 10. Gone With The Wind 11. Temple Of Rock
EZ a legjobb lemezük a II, ami újrakeverve jött ki ismét (ékonyan szólt anno, nem kicsit), de nem értem mitől dupla? Mi lehet a fehér albumon? Na majd megfigyelem. Ha minden jól megy idén ismét látom őket!