Hiába küldtem levelet Tóth Gyulának nem válaszólt rá. Igy tavasszal nem tudok oltóágat küldeni az arizóna ciprusomról.
Sajnos nem tudok képeket nézni a Magyar fenyők kincsestárában.
Azt hittem én is tudok képeket feltenni.
Van még nekem egy kb. 10 méteres Magnólia grandiflórám is aminek a magját 22 éve Törökországból hoztam. Rendszeres nagy mennyiségü megot terem.
Nagyon jó dolog Magyarországon nagyméretü növényeket összírni és ezekről a nővényekről szaporítani Europai ciprusom 20 áves kenderpálmáim.20 éves örökzöldtölgy.
A kertünkben ültetett Totem-ek dugványos szaporításból származnak, nem oltottak. Az olaszok értik a módját úgy látszik a sikeres dugványozásnak....
Én próbáltam már a Totem dugványos gyökereztetését, a körülmények nem voltak optimálisak, de kb. 10 db dugványból lett egy kis tövem, amit sikerült kigyökeresítenem, ma már a kertben növekszik szépen....
Lassan mindenki visszatér a buzgó ciprustelepítésből a gép mellé...
A keleti tuja alanyként használata több előnnyel bír, mint hátránnyal. Lassúbb növekedést vált ki, hamarabb leállítja a rá oltott bármit, szárazságtűrő, hidegtűrő /így nem döglik ki az alany a ciprus alól, mint esetleg egy fagyérzékeny ciprus-magoncra oltva---/. Igaz, a nagyon erős növéső ciprus-fajták /bármelyik fajból/ esetleg "rávastagodnak" és ez okozhat gondot. Leginkább ilyenkor viszont az az igazi probléma, hogy az oltásforradás nem volt tökéletes, emiatt az oltási hely környékén tápanyagtorlódás, vastagodás alakul ki és végül a szél kicsavarja a rosszul forradt részt. Következtetés: vásárláskor nagyon meg kell nézni az oltás környékét /is/.
Valamivel erősebb növekedésre serkent a kínai boróka /J. chinensis/, de nem tesz fagyérzékennyé. Ha rosszul forrad, ez is vastagodhat az oltás környékén - mint bármi. A többi tulajdonságban - előnyökben - megegyezik a keleti tujával, ez is -többnyire - jól forrad, szívós.
A mélyre ültetés eszméje azért, hogy saját gyökeret is hozzon a valódi ciprus, valóban "szép gondolat", de nem több. A valódi ciprusok száraz klimából jövő képviselői rosszul gyökeresednek, akár alanyon, akár dugványként, ezért is kell oltani. Ítéletnapig se fognak legyökeresedni, talán ezerből 1, de abban sem lesz köszönet. Ilyenkor az alany lassan elhal, a nemes oldalt kialakuló, részaránytalan gyökérzete meg teljesen instabillá teszi a növényt, még nagyobb a dőlésveszély. Ráadásul ha túl mélyre ültetünk, akkor végül az egész gyökérzetet fulladásra ítéljük, fokozatosan, mint az időzített bomba.
Ha sikerül, feltöltök olyan képet, amelyen Törökországban saját gyökéren élő arizonicák /glabrák/ vannak. Olyan szélesek, mint a banyakemence - de így is gyönyörűek. Ezt csak azért, mert a zalai idézett példányok nem azért szélesek, mert keleti tuján vannak, hanem mert ilyen tipusok, sokszor teljesen ellenőrizetlen forrásból, ilyen olyan magoncok oltócsapjai kerülnek az alanyra. Meg néhány ottani karcsú C. semp fajtajelölt is... De erre még várni kell, mert túl nagyok a képek és még nem értek hozzá, hogyan kell lebutítani őket. ...
Sziasztok, örökzöldes-tűs ügyben van pár évnyi tapasztalatom, szugit nyugodtan bevállalhatod, az Elegans Viridis két telet húzott ki, és elég hideg helyen van a kertem, tűje sem sérült a -25-26-okban. Esernyőfnyő is bírja, egy-egy ágacskán barnulnak a tűk, viszont keményen klorotikus, ha ezzel együtt tudsz élni, akkor sztem ez is a kihagyhatatlan növények közé tartozik.
Más, nem pont ciprusos, de hátha: ősszel mindenütt azt látom a környékünkön, hogy a régi tűk a törzshöz közeli ágakról száradnak lefelé, megkérdeztem egy-két hivatásost, a csapadékra fogják, Ti tapasztaltatok hasonlót, tudjátok az okát, vagy az idei év 'így sikerült' és csak ezt a térséget sújtja a vész?
sajnálom az összevisszaságot, amit itt okoztam. Elsőre véletlenül bukkantam az oldalra, fellelkesültem a Pannonia híreire, majd nem találtam meg ezt a lapot újra. Már azt hittem így maradok, de ma megint kerestem valamit, és újra szem elé került a lap.
Valóban keleti tujára oltják a ciprusokat nálunk, de csak azért, mert korán zár ősszel, és így a ciprusokat is zárásra késztetik vele, ami állítólag azért jó, hogy beérjenek a hajtások, és ne fagyjon el a ciprus. Aztán javasolt az oltás helyét a föld alá tenni ültetéskor, hogy a nemes rész idővel maga is gyökeresedhessen. Szép gondolat, de fogalmam sincs, hogy ez igaz-e. Talán majd a Hodijoschka tudja a választ.
Nekem más tapasztalásaim is vannak, mivel kertem egy ócska fagyzugos helyen van, és már erdőnyi ciprust ültettem el. Nálam nem a téli fagy az ellenség, hanem az áprilisi -5, amikor már újra dolgozik a növény. Ilyenkor kiszolgáltatott, és könnyen elszáll. Ez gyakorlatilag z5 (-30 ig), és nálam csak a Cupressus bakeri marad meg. Nincs Cupressocyparis, Cryptomeria sem a kertemben ugyanezért, pedig látszólag rendes magyar lennék, csak a gödörben van a kert.
Addig is javaslom, hogy írd be a googliba "Magyar fenyők kincsestára", és megláthatod azt a kezdeményezést, amely a magyar nemesítésű fenyők összegyűjtésének első nagyobb kísérletéről szól. A lapot a Garden Kft. gondozza, és eddig soha nem hallott növények leírását találod meg ott.
Temérdek magyar ciprusképet találsz, ha rákeresel a "Semidesert conifers" és cypresses kifejezésre, melyet a Gardenweb gondoz. Nagy részük HTJ "aknamunkája" nyomán került oda... Na jó, én is benne vagyok nyakig.
Szerintem semmi baja sem lett. Ha meg a főhajtást bármi éri (nekem elverte tavasszal az egész kis fát a diónyi jég, és mára semmi sem látszik rajta) az éves növekmény akkora, hogy újraformálódik pikk-pakk.
Még cserépben van nekem egy kicsi európai cirpusom (kb. 1 méteres), eddig kint volt a szabadban, és figyelmetlenségem miatt két éjszakán "elkapta" a mostanában előforduló fagy. (Most már védett, de hűvös helyen van) Még szeptemberben is növekedett, félek, hogy a teteje kárt szenvedett egy kicsit barnás lett, de csak alapos nézegetés után látszik. Szerintetek szenvedhetett maradandó károsodást? Kár lenne a szép karcsú formájának. Vagy "újraformázza" esetleg magát a főhajtás ha megfagy?
Zalaegerszegen és környékén több Arizona ciprus is látható, nagy részük oltott.Ezek a példányok szélesek és alacsonyak maradnak. Kertész ismerősöm mondta keleti tujára oltják.Sajnos az alany nem képes a ciprussal együtt fejlődni,vékony marad,és a súlya vagy egy nagy szél, eltöri. Légy szíves az e-mail cimed add meg,hogy a kapcsolatot feltudjuk venni. cimem: tibor_58@citromail.hu
Ez a szerves trágyázás tiszta dili fenyők esetében, nem szabad szerves trágyát adni a fenyőknek.....
Egyik ismerősöm aki európai ciprusokat ültetett azzal kezdte, hogy szárított marhatrágyát tett az ültetőgödörbe...én meg lekapartam az arcomról a bőrt, amikor ezt meghallottam....
Az eredeti élőhelyi körülményekre kell gondolni, amikor az optimális élőhelyi körülményeket szeretnénk a kertünkben is megteremteni nekik. A túlzott és nem a fajnak megfelelő gondoskodás csak pusztulásokhoz vezet....kár értük....
Először is örülök, hogy továbbra sem maradsz csendben. Végül is a fórum épp arra való, hogy megvitassuk, milyen problémákra milyen megoldások lehetségesek - ha lehetségesek. Merthogy vannak megoldhatatlannak bizonyulók is, az adottságokkal szemben végesek a lehetőségeink és a korlátok mindenkinél máshol vannak, ráadásul nem is ugyanazok. Le a kalappal, hogy szembeszegülsz a saját területed adottságaival és végig zongorázod a módszereket és a szóba jöhető növényeket. Én meg nem szembeszegülni akarok /veled/, hanem - hátha - segíteni. Nálad levegőtlen, vizes, tömött a talaj - írod. Ez fontos információ, mint ahogyan az ismerősödnél gallyra ment cseresznyefa is. Ha most ezt azzal vetem össze, hogy előbb arról írtál: ültetés előtt talajjavítást, utána minden évben trágyázást és rendszeres locsolást alkalmazol, akkor a következő kérdések fogalmazódnak meg bennem. 1. Miért nem sóderrel, homokkal, kőzettörmelékkel javítod a talajt, tehát olyasmivel, ami lazítja, a vízelvezetést könnyíti és némileg a hidegségén is javít?Legalábbis nem jelezted, hogy ezzel a módszerrel élnél. 2. Ha egy túl sok vízzel telített, levegőtlen talajod van, miért locsolsz rendszeresen? 3. Mivel az ilyen talajok a legritkább esetben tápanyagszegények,/ legalábbis a legtöbb fenyőfaj igényeihez képest, a ciprusok, cédrusok mindenképpen ezek közé tartoznak/ , mi szükség van a rendszeres trágyázásra? 4. Az ezek szerint vízzel túl jól, tápanyaggal jól vagy /apótlással együtt/ esetleg ugyancsak túl jól, de a gyökérzet számára szükséges levegővel rosszul, a talajhőmérséklet szempontjából ugyancsak rosszul ellátott növényektől jogos-e elvárni, hogy a helyi fagyzugos fekvés adottságai miatt egyébként is rövidülő tenyészidő elég legyen a számukra? Másképp fogalmazva: bármely agrotechnikai beavatkozásnak a tenyészidő hosszabbítására, a felesleges víz elvezetésére vagy távoltartására, fény- és hőpluszok "teremtésére" érdemes irányulnia.
Amíg Budakeszin kertészkedtem /ahol 8,6 C az évi átlagos középhőmérséklet, kb. mint Közép-Lengyelország, csak nincsenek olyan mély abszolut minimumok/ a talaj pedig ugyancsak hideg, levegőtlen, meszes, márgás agyag, több, mint két évtizedig megtapasztaltam, hogy ez mit jelent. Mégis, ott kezdtem el a valódi ciprusokkal a kísérletezést és az ottani eredmények bátorítottak fel egy arborétum létrehozásához. De az első év gyökérfejlődést segítő néhány öntözésén túl soha nem kaptak öntözést és abszolut soha nem kaptak semmilyen tápanyagpótlást! Most Csákváron a faiskola /nem az arborétum!/ olyan helyen van /az utcát nemrég hívják Jókai utcának, régi neve Sárköz utca volt!/, ahol májusban a kútban 1 méteren volt a talajvíz, most 1,5-en. A szomszéd nem győzte a némileg süllyessztett garázsából szivattyúzni a vizet. A cseresznyefám három éve nekem is kiment, idén Picea omorikák és Chamaecyparis-ok adták fel a túl magas víz miatt. A talaj vizes állapotában olyan, hogy gödörásásnál nem jön le az ásóról, hanem jóféle szalonnát játszik.... Szóval, ebből, meg kertépítő tapasztalataimból is tudom, miről beszélsz. Az alapkérdés: biztos, hogy a nevelési-tartási módszer, amit választottál, fedésben van a z adottságokkal? A nehézségeid kétségtelenek, a módszereid -szerintem - kétségesek. Lehet - nem biztos, de lehet -, hogy /még/ eredményesebb is lehetsz, ha egy-két dolgon változtatsz.
A lekopaszodott részek ha már el is száradtak, a kéreg rázsugorodott a hajtás belső, fás részére és már semmi víztartalma nincs, akkor azon részek kihajtása teljesen reménytelen és kizárt. Haladj a levágással kívülről befelé a törzs irányába és ha olyan szakaszhoz érsz - esetleg - amely még duzzadt, van benne nedvkeringés, azt hagyd rajta. Óriási szerencsével, ha ott rejtett, alvó rügy is akad, akkor jövőre esetleg előtörhet onnan valami. A legtisztább azonban az, ha most vagy tavasszal anélkül ülteted el, hogy hozzányúlnál - igaz, néhány hónapig ronda lesz - és ahol netán még van benne élet, az egy-két hónapon belül előtör. És csak akkor vágod le a már bizonyosan élettelen részeket.
Mivel a zsákmányod valószínűleg magonc, amelynek hidegtűrése teljesen kiszámíthatatlan, az a biztosabb megoldás, ha csak tavasszal ülteted ki. Most ugyanis - a visszaszáradások is erre utalnak - eléggé megviselt állapotban van, minden bizonnyal semmi tápanyaga nincs már az edényben és az öntözése is enyhén szólva nem volt az igazi. Ez ahhoz hasonlít, mintha háromhetes betegségből éppen csak lábadozva azonnal dolgozni zavarnak valakit, még hozzá minden átmenet nélkül napi 10-12 óra nehéz fizikai munkára. Vagy kibírja, vagy nem. De ha most kap egy kis időt, finom leveskéket, kis símogatást, akkor megerősödik annyira, hogy a tél elmúltával a végleges helyére kerülve gyorsan felépül és hálából gyönyörű lesz.
Lenne egy kérdésem ismét. Ma az egyik barkácsáruházból mentettem 500 Ft-ért egy másfél méteres himalájai cédrust. Sajnos fel van kopaszodva. Szerintetek kihajthat még, vagy vágjam le a kopasz részeket?
Kedves Jóska! Én csak tisztelni tudom azt a kutató munkát ami végzel.Tovább folytatod azt a munkát amit Debreczy Zsolt és Barabits Elemér bácsi végzett.A Mediterrán növények között nagyon fontos a szelekció,/ jégkorszak alatt egyes helyeken nagyobb hideget is kaptak/ és ezeket a kipróbált növényeket tovább szaporítod. Mostanában nagy divat Hollandiából,Olaszországból nagy mennyiségü növényt hozni azokat árulni.Több mint valószínű egy nagyobb tél után -25 körül teljesen elfagynak.Fontos még a nevelés is,ahogy írtad. A Termelőknek az a céljuk minél előbb nagy mutatós növényeket előállítani. A tőzegben,műtrágyával felhizlalt növények egy hidegebb télen elfagynak. Még sok magyar kertész kellene akinek a nagy profit járna az eszébe hanem a Magyarországon kipróbált, jó fagytűrő, több évtizedet átélő/ 1984-85 telet -25 fokkal/ növényeket tovább szaporítani!! Nagyon köszönjük!!!
Olyan érdekes, hogy mindenkinek a saját kertje az etalon, illetve el sem tudja képzelni, hogy másoknak más fajta nehézségekkel kell szembenéznie. Neked a köves, tápanyagban szegény talaj okoz gondot. Nekem meg a levegőtlen, vizes, tömött. Nem tudom, kié a jobb. Itt a pionírfajok és a vízparti társulások kivételével minden nagyon nehezen indul meg.
Ismerősnél cseresznyefák fulladtak meg idén tavasszal, akkora volt a talajvíz, nálam meg a tél tizedelte meg az állományt. Nem könnyű.
Van, ahol nem a félsivatagi, porszáraz klímára kell 'tréningezni' a növényeket, hanem a magas talajvíz elviselésére és a téli hideggel szembeni ellenállóságra.
Írod: "Ehhez képest van, él és növekszik: Cunninghamia lanceolata, Araucaria araucana, Sequoadendron giganteum /ok/, Pinus coulteri, jeffreyi, sabiniana, luchuensis, tabuliformis, P. glabra, több P.pinea klón, oltványok és magoncok is. Abies bracteata, koreocarpa, chensiensis, salouensis, magnifica, lasiocarpa Kenwith Blue, kawakamii. De mondjuk 16 féle bambusz is megvan. Acer palmatum. Thujopsis dolabrata, Picea breweriana. Törzses keletázsiai mahóniák. És szelídgesztenye, harsogó zölden és terem. Szóval?"
Szóval: Cunninghamia, Araucaria, P. coulteri, P. pinea, C. lusitanica, C. kashmeriana, C deodara, bambuszok. Itt esélyük a tél első harmadáig van, kb. decemberig. Onnantól kuka. Innentől kezdve pedig két különböző klímáról beszélünk, két különböző típusú élőhelyről.
Mintha Balatonalmádi víz felé néző domboldalát hasonlítanád össze a Zemplén északi, napot alig kapó, lefolyástalan zsákvölgyeivel, vagy akár a Gyikos-tó partjával. Az Alföld futóhomokját az Alpokaljával...
Profán a hasonlat, de talán érzékletes: melyik a finomabb, a paprikáscsirke vagy a csokitorta?
Újból Tőled: "Egy csomó növényem van, aminek már rég el kellett volna pusztulnia, ha igaz lenne a tradicionális tananyag. Dehát az életükkel és növekedésükkel cáfolnak. Nem én - ők."
Ismétlem: Nálad z7 klíma van. Nálam z5. Pont annyi a két élőhely közötti különbség, amit az elmúlt időszakokban ide leírtam neked. A téli minimumoknál ez a pár fok élet és halál bírája mindazoknál a marginálisan téltűrő fajoknál, amik még éppen jók nálad, és már éppen nem életképesek nálam.
Tovább nem is szaporítom a szót. Lehet elhinni vagy nem hinni.
Piszkál engem, hogy miért nem produkálnak Nálad egyes dolgok, amelyek Csákváron nőnek, mint a golyó. Most nem /csak/ a hidegről van szó, az másik történet. Azt írod: ültetéskor talajjavítás, évente egyszer szerves trágyázás és rendszeres locsolás. Ezen úgy csendben "elhűltem".
Hogy miért? Annak idején kifejezetten úgy és azért kerestem minél rosszabb adottságú területet az arborétumhoz, mert arra voltam kíváncsi, hol vannak a fenyőfélék tűrési tartományainak határai? Nos, a www. arizonica. hu-n az "Arizonica Arborétum" linken a Célok, törekvések-nél megtalálhatod a terület jellemző adatait. Egy kimondottan tápanyaghiányos / a talajelemzés szerint a 10 legfőbb tápanyagból kb. egyharmada van az optimálisnak/, viszont jó erős klórtartalom akad /sejtméreg/, amely a valamikori tsz-korszak káliumklorid műtrágyázás emléke. Max. 30 cm a termőréteg, alatta puha mészkő, isten tudja, milyen mélységig. rossz a víztartó képesség a pH pedig 8,3-8,6 közöött van. Az első tíz évben öntözhetetlen terület volt. Még telepítéskor sem kaptak se trágyát, se bármilyen talajjavítást, nem hogy később. A friss telepítésűek első évben - és csak akkor! - egy-két öntözést kaphatnak - ennyit enged a vízkészlet. Meg persze a cél, hogy megtudjam, mit bírnak. Később soha, semennyit. Minden növény vagy másod-harmadéves magoncként /30-50 cm, nincs elfásodott törzs, gyökérzet max 20-30 cm mélyen/ vagy másod-harmadéves oltványként /20-50 cm/ került a helyére. Soha semmilyen téli védelmet nem kaptak, nem kapnak. Ehhez képest van, él és növekszik: Cunninghamia lanceolata, Araucaria araucana, Sequoadendron giganteum /ok/, Pinus coulteri, jeffreyi, sabiniana, luchuensis, tabuliformis, P. glabra, több P.pinea klón, oltványok és magoncok is. Abies bracteata, koreocarpa, chensiensis, salouensis, magnifica, lasiocarpa Kenwith Blue, kawakamii. De mondjuk 16 féle bambusz is megvan. Acer palmatum. Thujopsis dolabrata, Picea breweriana. Törzses keletázsiai mahóniák. És szelídgesztenye, harsogó zölden és terem. Szóval?
Kétségtelen, nem nőnek akkorákat évente, mint a holland vagy olasz faiskolákban. Viszont: élnek!!!! Tartósan és szívósan. Keményfájúak, nem hasadoznak a hótól, széltől, ólmos esőtől. És hidegtűrők, mert idejében leállnak. Ahol a C. duclouxiana, a C. funebris, a C. corneyana, a mexikói C. lindleyi és lusitanica, meg benthamii klímatűrésre szelektált, saját fajtaként tartott klónjai az elmúlt tél háromszori minusz 23-ját károsodás nélkül kibírták, ott nem az "ideális" helyzet, hanem a növény genetikai "hozománya", a tartás "technológiája" és a feltételek ridegsége olyan szinkront hoz létre, ami a feltétel a szívós helytálláshoz. A színűk meg gyönyörű, nem sápadt, mint a holland "szobaciprus"-nak árult , felfújt C. macrocarpa Goldcest.
Tudom, hogy a szakkönyvek és az intézményesen tanított tananyagok egészen mást mondanak. A növény szerencsére nem olvas szakkönyvet és nem jár egyetemre. Egy csomó növényem van, aminek már rég el kellett volna pusztulnia, ha igaz lenne a tradicionális tananyag. Dehát az életükkel és növekedésükkel cáfolnak. Nem én - ők.
A P. devoniana-ról kiderült -maga Debreczy Zsolt azonosította a helyszínen -, hogy Pinus greggii. Ugyanakkor ,ugyanott gyüjtötték a magot, de aki zacskózta, valószínúleg "elmélázott" egy kicsit... Apropo: ez a mexikói faj sem arról nevezetes, hogy ennyire lúgos helyen és minusz 20 alatti hidegekben élne Mexikóban. Évente két-három növekménye van és soha nem fagy el. Nem akarok senkit "áttéríteni" a "ridegtartás" vallására. Mindenki úgy nevel és tart növényt, ahogy úri kedve és pénztárcája engedi. Elgondolkodni és kipróbálni sem kötelező. De lehet. Még az sem kizárt, hogy érdemes.
Természetes szívesen küldök tavasszal oltóágat a megadott címre. Debreci Zsolt cikkéből tudtam meg, hogy a Pintér kertben található meg ez a ciprus arizonica, melyet az 1910-es években ültettek ki. A 20. század elején akár -30 fok is előfordulhatott. A tobozból 3magonc kelt ki, a másik kettőt sajnos ki kellett vágni az építkezés miatt. Szép oszlopos növésűek, és ezüstösen kék színűek. A környékünkön is találhatók oltott példányok, de azok szélesek, és alacsony növésűek maradnak. Email címem: tibor_58@citromail.hu Várom jelentkezésed!
Nagyon örülök.ha segíthetek. Természetesen tavasszal küldök oltócsapokat Tóth Gyulának. Jó lenne ha majd elötte felvennénk a kapcsolatot. Ezelőtt 20 éve én is azért kerestem fel ezt a növényt,mert Barabits Elemér bácsitól hallottam róla.Szerencsére egy tobozt sikerült szereznem róla. Nekem is szívügyem a régi Magyarországon lévő mediterrán növények elterjesztése. Az anyanövényt 1910-es években ültették ki, és -30 fokot is elviselt. A magonca nem tudom mennyit bír,de az alakját örökölte, és eddig, -20 fokot kaphatott. Szép oszlopos.ezüst színű. A környékünkön is látható oltott változatok, de azok szélesek és alacsonyak maradnak. E-mail cimem: tibor_58@citromail.hu
Ha segítesz a Pintérkerti Cupressus arizonica (fastigiata) újraélesztésében, én is segítek másban.
Tavalyelőtt fölmentem a Pintérkertbe, de már nem láttam ott a fát. Ha a magoncod olyan szép, mint a mamája, kérlek jövő március végén küldj oltócsapokat Tóth Gyula gödöllői kertésznek az Isaszegi út 103-ba (amennyi nem csúfítja el a növényedet), és a növényt visszaadom a pécsieknek. A maradékot Tóth Gyulánál meg lehet majd vásárolni. Neked kötelespéldányok a rendelkezésedre fognak állni.
Ez az a növény amelyet Barabits és Krüssmann közösen neveztek el 'Pannonia' névre, és Mesterházy írta le 1995-ben A fenyők kincsestárában. Már azt hittem, elvesztettük...
A C. semp. Totem Pole /ez a teljes neve/ 1984-ben lett fajtaként bejelntve Újzélandon. Ehhez képest nálunk is egészen jól muzsikál - ez azt jelzi, hogy evolúciósan "jól van eleresztve" télállóságból akkor is, ha egyébként "hazájában" nem kaphat/ott/ komoly hidegeket, mármint igazán komolyakat minusz 20 alatt. Inkább - olykor - olyan probléma akad vele, hogy seprűsödésre hajlamos, vagyis a sudárnak sok-sok konkurrense támad, ha valamiért nem hajt ki a csúcsrügy. Ezért érdemes erre figyelni és idejében eltávolítani a konkurrenseket, mielőtt egy hirtelen lucskos hó vagy ólmos eső széthasítaná a felső harmadot.
Mivel egy csomagtartónyi növényt hoztam el anno _személyesen_ Tőled, ezért nekem 'belefért', hogy nem maradt meg pár, amitől nem vártam, csak reméltem.
A cédrusok anomáliájára viszont szerettem volna felhívni ezzel a figyelmedet, más célom nem volt. Nehogy félreértsd.
A kertemet így is _teljesen_ megtöltöttem a Tőled érkezett tűlevelűekkel. Most már csak fel kell nőniük a magmaradtaknak.
Azért írtam le a tapasztalataimat, hogy másokat esetleg figyelmeztetni tudj. Bár hasonló fagyzugból szerencsére kevés van. Talán még a keleméri mohosok, a Zemplénben és Nógrádban található hasonló.
Azért is kerestem cédrusokat a Paktia-csoportból, mert reméltem, ezek kevésbé érzékenyek. Az 'Eisregen' bírja. A 'Polarwinter' nem. Két példány sem. 'Karl Fuchs', 2m-esen már bírja. Próbáltam nagyméretű 'Golden Horizon'-t, hátha. Sajnos nem. Bár ettől tényleg nem is vártam el. 'Shalimar't sajnos sehol nem találtam. A németeknél sem. Pedig kipróbáltam volna. Még egy termetes 'Feelin'Blue' hidegpróbája hátravan.
Láthatod, igyekszem megválogatni, mit ültetek. Lehet, 'túlpátyolgatom' őket. Ha ültetéskor egy talajjavítás, majd évente egy szerves trágyázás és a rendszeres locsolás az, akkor biztosan.
Sosem vitattam, milyen hatalmas _gyakorlati_ tapasztalatod van, de ez a Te területedre és az átlagosan jó USDA z6-7 magyar klímára vonatkozik. Nos, másutt nem ennyire 'ideálisak' a körülmények.
Elnézést, hogy ennyire hosszúra nyúlt ez a beszámoló, igyekszem ezután csendben maradni.
És hogy a Többiről is essék egy pár szó.
A növények nagyja csodásan fejlődik, az anno Pinus devoniananak adott - bár szerintem pinaster- és a savanyúbb talajt igénylők vegetálnak. Azóta sikerült Orlóci tanárúrral vagy valaki mással megnyugtatóan beazonosítani a fajt?
Mielőtt kilátástalan vetélkedés alakulna ki köztünk a tekintetben, hogy kinek a tapasztalatai és tudása a frankóbb, csak tényekre szorítkozva írom a következőket - nem vitatva, hogy a Te tapasztalataid és tudásod is lehet igaz, arra az adott helyre, ahol szerezted őket. Ezzel együtt szívesen megnézném, hogyan ültetsz és gondozol növényt. Egyszerűen azért, mert vannak - lehetnek - olyan momentumok, apró "nüanszok", amelyeket az ember észre sem vesz, le sem ír, de befolyásol/hat/ják az eredményt vagy eredménytelenséget és eszébe sem jut, hogy ez így van. Egy biztos: hosszú évek óta küldök növényt csomagban, kezdettől fogva kiemelve a konténerből és a földlabdát némileg kisebbítve. Ehhez képest - esküszöm! - Te vagy az első, aki ilyen problémát jelez. Lehetne mondani, hogy a többi /valamiért/ hallgat. Dehát nem kis hányada a megrendelőknek visszatérő, újra meg újra rendelő és van közte Jászárokszállás, Szarvas vagy Mórahalom ugyanúgy, mint Tiszaföldvár, Szerencs, Sárospatak, Nagykanizsa, Palotás vagy Bér -stb. Ha hasonlóan sikertelenek lettek volna, vagy faképnél hagynak, vagy reklamálnak -gondolom. Meg azt is gondolom, hogy Részedről is ez lett volna célravezető, de akkor frissen, amikor a dolog történt, mert ma már gyakorlatilag lehetetlen visszanyomozni, mi volt a baj. Mindenesetre sajnálom. És valamit még hozzá kell tennem. Nem kevés esetben éppen az bizonyul hibának, amikor "agyon gondoznak" egy növényt. Ha elmégy eredeti élőhelyekre, sokszor megdöbbenhetsz azon, milyen hallatlanul rideg körülmények között állnak helyt a növények, különösen az un. pionír fajok, mint a fenyőfélék legtöbbje is. ehhez képest éppen a képzett kertészek többsége - a tanultak hatására és mély meggyőződéssel az iránt, hogy jót tesz és ezt így kell tenni - rengeteg időt, pénzt, öntözővizet, tápanyagot pazarol szívós, "igénytelen" /eredetileg!/ növényekre. Sajnos, az úgynevezett "intenzív" nevelési technológiák /tőzegben nevelés, tápoldatozás vagy lombtrágyázás stb/ "felfújt", "egyszer használatos" növényeket eredményeznek, amelyeket a "normál" kerti viszonyok közé víve akkora stressz éri őket, hogy valóban pátyolgatni kell őket, hogy valami esélyük legyen. Az én növényeim nem ilyenek, nem így vannak nevelve és tartva, állandó helyükre ültetve sem igénylik a szakma által ma standardnak tartott módszereket. És még egy dolog. A C. deodara magról nevelt példányai vagy régebbi fajtái, melyek a Himalája monszunesős helyeiről hozzák érzékenységüket, megfelelnek annak, amiről írsz. De: pl. a Karl Fuchs vagy a Paktia nevű, viszonylag új fajták / max 10 év/, amelyek PaKISZTÁN ÉS aFGANISZTÁN SZÁRAZ ÉS HIDEG HELYEIRŐL VALÓK,legalább olyan hidegtűrők és szárazságtűrők, mint a török származású C. libani-k. Ha Te fagyzugos, zord helyen kertészkedsz, miért is nem a legszívósabb Cedrus fajokat és fajtákat kultiválod? Az arborétum egy nagyon szeles /Oroszlány - Velencei tó szélcsatorna a Vértesen át/, max 6 százalékos délkeleti lejtőben van, se víz, se tápanyag, csak 8,6 pH meg max 30 cm "termő réteg, alatta kő. A faiskola meg Csákvár község közepén, nem lejtőben, olyan szeles helyen ahol idén májusban 40 éves ezüstfenyőim dőltek a szomszéd házára. Így aztán a téli hideghatáshoz mindig hozzáadódik az amik meg a kanadaiak "chill-faktora", a szél plusz hűtőhatása. Ezzel együtt persze lehet, hogy a Te területed a zordabb. De itt sem sétagalopp az életben maradás. Merthogy az utolsó télen pl. a leg hidegtűrőbb fügefajtáim nálam is tövig visszafagytak...
Teljesen igazad van, a ciprus Cupressus gyűjtő fogalom sok fajta van benne. Utána néztem én miért igy használom.Már 30 éve forgatom Debreczy Zsolt : Télen is zöld kertek c. könyvét. Ő is a cupressus sepervirenset, valódi ciprusnak írja. Az idén vásároltam a kertészeti kiállításon 2 db cupressus sepervirens totemet. A totem milyen fagytűrő lehet?Teszek még fel képeket mert az előzőben borult volt az ég.Szírborókám 7-8 métere lehet.
Planting and aftercare: szakirányú végzettségem van. Vélhetően tudom, milyen fajokat/fajtákat keresek és hogyan ültetek és gondozom őket. Remélem legalábbis.
Tanácsot mindig is kértem és szívesen fogadtam. Tiedet is megfogadtam a cédrusokkal kapcsolatban. Nos, AZT nem kellett volna. Első évben visszaszáradtak, másodikban a lombjuktól szabadultak meg és hajtottak újra a megmaradt, oltás feletti kis ágacskából - május végén.
Két évembe telt, mire a megvásárláskori méreteiket visszanyerték. Ami, valljuk be, nem túl nagy. EZT a két évet viszont sajnálom. Teleltetéssel mindez elkerülhető lett volna, ha nem kapok megerősítést, hogy teljesen télállóak.
Most akkor jelzem: fagyzugos helyen, tövüket takarva is fagyérzékenyek a friss, 20-30 cm-es cédrusoltványok. A deodara-k bizonyosan azok. A gyakorlat a szakirodalmat igazolta.
A brevifoliákról és a libanikról sajnos nem tudok véleményt mondani.
Ami bizonyos: a faiskola és arborétum jó fagylefolyású, sok napsütést kapó domboldalának mikroklímája nem összevethető az É-i khg. egyes részeinek fagyzugaival, ahol a füge is évelő lombdísz, nem gyümölcstermő, nagy fa. Lehet, Nálad simán áttelel. Itt nem.
Nagyra értékelem az Arizona-ciprus illatát, de nagyon ajánlanám, hogy egyszer szagolj meg egy kaliforniai származású /teljesen télálló/ Macnab-ciprust /Cupressus macnabiana/ és egy a Sziklás hegységben élő borókát, a Juniperus occidentalis-t. Növénynek is szépek és nagyon erős, intenzív illatuk van, ez tartja távol tőlük az összes rovar kártevőt. Tavasztól őszig eső után maguktól is olyan erősen illatoznak, hogy tele van vele a kert.
