BF963 kontra BF966 kompatibilitásról lenne egy villámkérdésem. Bár katalógus szerint szinte teljesen megegyeznek, mégsem találom összehasonlító táblázatban azt, hogy egyik a másiknak helyettesítő típusa lehetne, akár kis eltéréssel.
Gondolod, hogy véletlenül írtam, hogy "tömegesen inkább"? Mégis van bennem megértés, mert elvileg én is cenzúráznám a szórakoztatást értelmi alapon, csak az taszít, hogy emiatt a jelentéktelen felületesség miatt, hogy nem mutatja be jobban a rádióamatőröket, az előadóról valaki durván, agresszíven nyilatkozik, mert ez ma aránytalan. És a közönség is ugyanannyira hibás, hogy felületes humorral is érvényesülni lehet.
Az egyébként teljesen igaz, de tömegesen inkább a sokkal fiatalabbakra, hogy a műveltség, olvasottság (színvonalas szövegek olvasása) már annyira hiányzik, hogy a maiak többségének intellektusa nem fejlődik ki, képtelenek árnyalatok felismerésére, csak az elsődleges jelentését fogják fel az inkább egyszerű kijelentéseknek, fantáziájuk nincs vagy primitív - vagyis annyira földhözragadtak, hogy képtelenség viccelődni velük, a legtöbb próbálkozás számukra személyes támadás...
sokkal fiatalabbakra=akár behelyettesíthető pl: komcsi maradékokra, meg a szociban nevelkedett házmesterekre
Nekem az volt a problémám azzal a klippel, hogy úgy mutatta be az amatőröket, mint olyan zakkantak, akik időt, pénzt, fáradságot nem kímélve összebütykölnek valami, a használhatóság peremén lévő szerkezetet, hogy aztán boldogan bemutassák, hogy ezzel bizony képesek üzeneteket küldeni a világ másik végére is. Teszik ezt akkor, amikor elég volna felvenni a bunkofont és máris beszélhetnek bárkivel a világon. Már ha él a hálózat...
Ha csak kicsit is felderengett volna, hogy milyen szaktudás halmozódott fel az amatörizmus révén, milyen hasznos szerepet tudnak betölteni az amatőr hírláncok kritikus helyzetekben, mint például 2013. március 15-én, amikor a havazás miatt a mobiltornyok is leálltak mert elfogyott a generátorok üzemanyaga és valamelyik győri regionális rádió a kocsikban működő mobil rádióktól - az amatőröktől - kapott percre kész információkat, akkor semmi kifogásom nem lenne...
Csak még egy kis csapongás filozófiai jelleggel: nem tudom, ismeritek-e, hogy az evolúciós pszichológiában van egy olyan elképzelés, hogy a nevetés egyik lehetséges eredete az agresszió elfojtásához kapcsolódik, mármint szociális kapcsolatokban (lásd: megszégyenülés) - de szerintem bármilyen indulatra is értelmezhető, pl. mikor belerúgunk az ágy lábába és inkább nevetünk rajta (hogy milyen bénák vagyunk), minthogy fogjuk a fejszét és felaprítsuk, vagy még rosszabb: a fejünket verjük a falba.
Az adott humor minősége, tartalmassága és szórakoztatóképessége más kérdés ahhoz képest, hogy rosszindulatúnak ítéljük vagy sem.
Több szavunk is van a egyes változatok megkülönböztetésére:
- irónia (amikor valaki úgy használ fel egy szöveget, hogy eredeti jelentéséhez képest mást fejezzen ki),
- szarkazmus (ami gúny - elvileg humor nélkül, de nem rosszindulatúan),
- cinizmus
stb.
Na, ez az utóbbi a rosszindulatú, destruktív változat (nem a "satöbbi", hanem a "cinizmus"), erre lehet azt mondani, hogy bunkó az illető (vagy csak életunt). Megítéléséhez azt kell eldönteni, hogy a humorista (vagy bárki) vajon milyen indulatból (vagyis indíttatásból) mondta, amit mondott, és ez sokszor nagyon nehéz, főleg ha rövid egy szöveg.
Az egyébként teljesen igaz, de tömegesen inkább a sokkal fiatalabbakra, hogy a műveltség, olvasottság (színvonalas szövegek olvasása) már annyira hiányzik, hogy a maiak többségének intellektusa nem fejlődik ki, képtelenek árnyalatok felismerésére, csak az elsődleges jelentését fogják fel az inkább egyszerű kijelentéseknek, fantáziájuk nincs vagy primitív - vagyis annyira földhözragadtak, hogy képtelenség viccelődni velük, a legtöbb próbálkozás számukra személyes támadás...
Ezen az alapon azt is lehet mondani, hogy egy Forma-1 pilóta csak ül kényelmesen, tekergeti azt a kerek izék ott maga előtt, nyomkodja a pedálokat és egy csomó pénzt kap érte. Vicces?...
Ja, ezzel így nincs nagy baj, mert lényegileg igaz, csak mivel annyira kevés szó esik a rádióamatőrökről, izgul az ember, hogy egyszer se halljon semmi rosszat erről a tevékenységről, valamint azon bánkódik, hogy nem lettek jobban kidomborítva a szépségek és nehézségek. Például meg lehetett volna említeni, hogy itt is természeti elemekkel harcolunk, ahogy a sziklamászók, csak éppen ez egy szellemileg teljesen más minőségű tevékenység. Már akinél, persze. Nem kerestem rá az egész előadásra, lehet, hogy más is elhangzott rólunk, bár nincsenek illúzióim. : -)
;) Koszi az ertekes hozzaszolast. Nem fogok kuzdeni a nemet billentyuzeten. Csak segiteni akartam azoknak akikkel mar tobbszor is jo SKED-eket hoztunk ossze. Aki akarja eltduja olvasni. De te is kiigazithattad volna ha zavar.
Az én hibám; a telefoncsatlakozókról, -kábelekről és általában erről a témáról a lakásunk, a nagy társasházak és régi irodák berendezései és változatos minőségű élőerői jutnak eszembe. Ja, és ami még a hangulatot illeti: a kilencvenes években egyszer éjfél körül felhívott egy részeg férfi jól hallható bulizajokkal a háttérben, és megkérdezte, hogy mennyire hosszú a telefonkábelem. Címről, névről nem érdeklődött, ártalmatlannak tűnt, úgyhogy válaszoltam neki, hogy másfél méter - ami persze nem volt igaz, mert abban az időben agyba-főbe toldogatta-cserélgette mindenki az otthoni vezetékeket. Erre rávágta, hogy az túl hosszú és le kell vágni belőle. Ezek után elbúcsúztunk.
Li-ion, de ebbe még nem tették bele az x idő és/vagy ciklus utáni megdöglés-opciót. A rádió is kifogástalan, a vele kb. egykorú Standard C528-at teljesen át kellett elkózni, szépen elkezdték a panel felé kiköpni a belüket. Minőségi tantálokat raktam be, jöhet a következő 30 év 🙂.
Ehhez kapcsolódóan Schlumberger topiktársnak: az említett bankkártya-méretű adóvevő. Idén mehet rá az OT-rendszám 🙂. Vajon hogyan készült az akkuja, hogy ennyi idő után is az eredeti névleges kapacitás 92%-át tudja?
Anno azért a tantálokat zömében nyugatról szereztük. Nyilván a deviza szűkében nem a legjobbat.
A ruszkik nagy pogácsa tantáljaik soha nem haltak meg. Csak külön utánfutó kellett hozzá.
Egyes berendezések tervezésénél, kivitelezésénél idő sem volt a tartós tesztekre, a felmerült gondokkal nyíltan szembenézni. Meg nem volt mivel kiváltani az 1 A-es diódát. 5-ös meg nem fért el például.
Az egész híradástechnikai gyártás alapvető alkatrész gondokkal küzdött. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen széles lehetőség kiválasztani az oda pont szükségest és megfelelőt. Már ha van hozzá szakember.
Az összes akkoriban gyártott magyar műszerekben, elektronikákban nyüzsögtek.
Nem voltak ezek a cuccok az elektronika csúcsa, kényszerhelyzet, COCOM lista, lehetne mesélni, de minek.
Sok esetben a még nem stabilizált ágakban az is gond, hogy a 220V helyett ma már magasabb
a hálózati feszültség, sok esetben akár 245V is lehet. Ez a trafó szekunder oldalán is feszültségemelkedéssel jár, megemelkedik a nyers DC a graetz(ek) után, stb.
Megnéztem az alkatrésztárolóm, ITT, Kemet, STC, Philips, rengeteg féle van, amit akkoriban használtak, de a zöld színűeken nincs semmilyen gyártó jelölés, vagy logo.
Egyébként nincs semmi gond a tantálkondikkal, például a Siemens fekete "kocka" tantálokkal semmi gondom nem volt.
Vagy a Kemet SMD tantálok, hibátlanok...persze nem látom, hogy 30-40 év múlva mi lesz velük, mint ahogy akkoriban sem gondolkoztak ezen...
A nyugati műszerekkel meg felesleges ezeket összehasonlítani, körtét nem hasonlítunk almához.
Nem a Racal a téma, hanem a régi hazai ipar termékei.
A készülék, amikben a tantálok vannak már maga egy betegágy...
Lássuk csak:
- Határértékre alulméretezett egyenirányítók (pl. 1.2A terhelésnél 1A graetz híd)
- Elméretezett olvadóbiztosítékok (pl. 600 mA terhelésnél 6.3A-s biztosítékok a rajz szerint is és a NYÁK-ra szitázva is) - Zárt, nem szellőző helyre beépített tápmodul, ami az alulméretezettség miatt saját magát főzi meg
Ezeket már orvosoltam. Most már csak a csontzárlatos tantálokat kell cserélgetnem. Szerencsére ha egyik-másik elpukkanni készül, akkor a most már helyes értékre cserélt olvadóbiztosító megvédi a dolgokat :)
A régi papír elkóknál volt egy érdekes lehetőség. A világháború után nagy alkatrész ínség jött. Az elkó, főleg a nagyobb feszültségűek nagy kincsnek számítottak. Egy kicsit lehetett "formázni " őket. Ha a névleges feszültsége fölé lett finoman töltve, egy további oxidációs folyamat részeként a megvastagodott réteg miatt megnőtt a fesz tűrése. A 200V-os elbírta a 250-et pár napos 260 körül tartással. A kapac csökkent ugyan. Persze egy nagy ellenálláson keresztül csinálták, a szivárgó áram figyelésével.
Pontosan. A normál alu elkó elvisel egy kis fordított feszt. A túlfeszre is először csak melegedéssel reagál. A tantál nem lesz félig rossz. Az döntően vagy jó, vagy csont zárlat. Ha nincs biztosítva, szép nagy csattanással és lángokkal végzi. (A papírelkó lelövi a kalapját csak.) Viszont nem szárad ki, nem nő meg az ESR-je. A hideg-meleg tűrése is jobb, gyakorlatilag nincs szivárgó áram. Hibás tervezés az áramkörben vagy hitvány minőség okozhat meghibásodást. Az igazán nagy megbízhatóságú helyeken, a repiparban, katonai, műholdas cuccokban ma is az a sztenderd. A tokozás, forma csak sokadlagos.
Én a Híradástechnika Szövetkezetben kezdtem dolgozni az ősidőkben. Volt egy főmérnöki utasítás, hogy csepp tantált tilos közvetlen tápfeszültség szűrésre beletervezni bármibe. :-)
Ja, nem rossz, ha a komplex impedanciáról kicsit több is kiderül, de elvi problémák voltak a méréssel, azt kellett először leküzdeni.
A napokban egyébként egy ravasz hibát kerestünk, és a régebbi, az MFJ-25...-ekhez hasonló analóg műszer jobban bevált, mint valamelyik RigExpert, az AA-...
Magas SWR okát, valamint egy kontakthiba-szerűséget kellett behatárolni, és az történt, hogy a RigExperten menet közben egyfolytában nyomni kellett a Start gombot, hogy újabb és újabb görbéket rajzoljon - nem ismertem jobban, talán volt más üzemmódja is -, az analóg analizátoron meg csak egyetlen műszert kellett figyelni, mikor ugrik... Szóval az indikációnak is megvan a szerepe a pontos mérés mellett. : -)
Egyébként érdekes volt: a jumper kábelekben, azok csatlakozóinál nem volt KH, az antennaváltó relékben nem lehetett KH-t felfedezni, a tápvonal hossza sem változtatott a helyzeten, mégis egy bonyolultabb kivitelű iránysugárzó antennán, aminek több aktív eleme is van, csak két sáv működött rosszul, a többi jól, és néha azon a két sávon is változott az SWR görbe; eltolódott, két púpja lett stb. Úgy tűnik, megint 20 méter magasságban kell majd tevékenykedni a megoldáshoz, ami sok pénzbe és kalóriába kerül. Így megy ez.
Azt tudja esetleg valaki, hogy a képen látható "robbanós zöld kis szemétládákat" melyik cég követte el? Megtalálható minden hazai műszerben, készülékben az 1980-as években.
Kipróbáltam ezt is, R,L,47 Ohm sorban, ugyanaz az L és C, mint előbb. Mellékelem a mérést, fontos, hogy itt 5dB-re kellett kapcsolnom a függőleges beosztást, hogy rendesen látsszon a görbe..
Spektrumanalizátoron ugyanolyan jó. Ha viszont csak SWR érték van, a laza csatolásos mérés élesebb csúcsot ad, mert látható, hogy a soros változatban széles sávban nagyon lecsökken a visszavert teljesítmény, ami SWR-ben mérve 1 körüli széles sávban, nincs olyan éles csúcs.
- azt kell elérni, hogy a rezgőkör energiát vegyen el a generátorból, ne az egész energia verődjön vissza
- ideális rezgőkör esetn ez lehetetlen lenne, hiszen nincs benne disszipatív elem, ami hővé alakítaná az energiát (antenna esetén kisugárzásra kerül az energia, de ez egy kis rezgőkörnél elhanyagolható)
- viszont a rezgőkör nem ideális, tipikusan Q = 100...300 kiviteltől függően, ezt pl. úgy lehet elképzelni, hogy van egy ideális rezgőkör, meg párhuzamosan egy ellenállás, amin hővé alakul a teljesítmény egy része
- persze nem mindegy, az adott esetben mekkora ez a képzeletbeli ellenállás
- egy ilyen HF antennába illesztett trap rezgőkörben az elemértékek és a Q alapján sok kOhm nagyságrendű ellenállás adódik
- ha egyszerűen a rezgőkört párhuzamosan kötöd a generátor 50 Ohm-os kimenetével, ez a nagy ellenállás nem számít semmit, a generátor 50 Ohm-ja úgy agyonüti a rezgőkör Q-ját, hogy keskeny frekvenciasávban nem látszik semmi rezonancia, gyakorlatilag a teljes energia visszaverődik
- ezért kissé transzformálni kell, így illeszteni a terhelést, ezt egy másik, kisebb menetszámú tekerccsel, meg a csatolás mértékével lehet beállítani, így a virtuális veszteségi ellenállást közelíteni lehet a generátor 50 Ohm-hoz
- a rezgőkör így nagyobb, az analizátor pedig kisebb impedanciát lát, nagyjából a menetszám arány négyzete arányában, amit persze a csatolás szorossága is befolyásol
- igy a rezgőkört nem terheli agyon a generátor, lesz éles csúcs, és a virtuális ellenállás észrevehető energiát tud kivenni a genarátorból, vagyis elmozdul az SWR a max értékről
- nem kell pontosan illeszteni, csak annyira, hogy egyáltalán észre lehessen venni, hogy az SWR érték elmozdul a rezonancia közelében
Jó hoszú így szavakban, ahhoz képest, hogy egy 5 centis drótdarabról van szó... :-)))
Készítettem a spektrumanalizátorral egy olyan mérést, amelyet az antenna analizátorral is el tudsz végezni.
A spektrumanalizátor a trackinggel és az iránycsatolóval pont ugyanazt csinálja, amit az antenna analizátor, az egyetlen különbség, hogy ez a visszavert dB értékre van kalibrálva, az antenna analizátor pedig az ebből számolható VSWR-re. A mérés szempontjából ez mindegy.
A lényeg: csatolásba kell hozni a rezgőkört az analizátorral. Ha a tekercs ferritgyűrűn van, akkor adapterrel nem megy, mert a gyűrűn kívül minimális a mágneses tér, így legegyszerűbb egy 1 menetes tekerccsel csatolni. Vagyis át kell egyszer fűzni egy rövid darab drótot a gyűrűn, ennek egyik vége az analizátor koax csatlakozó külső (föld), másik a belső érintkező.
Ha a tekercs hengeres (nem gyűrű), akkor pedig egy hasonló átmérőjű, 2 menetes tekercs az analizátorra. A rezgőkör nincs bekötve sehova. Hengeres tekercs esetén a csatoló tekercset közelíteni kell egyik végéhez. Nem kell túl közel, mert kissé elhangolhatja a rezgőkört, a lényeg, hogy a VSWR esés jól látható legyen.
Amit mutatni fog a műszer: a rezgőkör rezonancia frekvenciájától távol magas VSWR (akár 10-nél is nagyobb, a konkrét érték mindegy). A rezonanciánál az SWR hirtelen csökken, egy keskeny csúcs lesz. Ennek frekvenciája megegyezik a a rezgőkör rezonanciájával. A konkrét WSWR érték közömbös, csak az érdekes, hogy milyen frekvencián van a csúcs.
Mellékelek egy ábrát, amelyen egy ferritgyűrűre készített tekercs és párhuzamos kondenzátor által alkotott rezgőkört mértem fenti módszerrel. A mutatott dB érték a rezonanciától távol végtelen VSWR-nek felel meg, a negatív csúcsnál pedig kb. VSWR=1.3, de ez közömbös, a csatolás mértékétől függ.
Egyébként ez tudod, miért nem működött - elfelejtettem írni:
"Elkészítettem a mérni kívánt a rezgőkört, rákapcsoltam a műszer kimenetére, mintha csak egy antenna lenne, de nem vezetett eredményre. Pedig gondoltam én túl naivan, hogy az antenna is egy rezgőkör... :)"
Az SWR akkor a legalacsonyabb, amit a műszer mér a haladó és a visszavert hullámok arányából, ha azonos impedanciájú rendszereket kötsz össze. Pl. egy tápvonalra azonos nagyságú impedanciát vagy antennát kötsz terhelésként stb. Egy analizátor belsejét kicsit nehezebb átlátni az 50 ohmos híd miatt, hogy jön is belőle jel meg megy is bele egyetlen csatlakozón, de a lényeg ugyanaz. Tehát akkor minimális az SWR, ha az, amit a kimenetére kötsz, nem nulla, nem végtelen impedanciájú, hanem éppen 50 ohm (a részleteket most hagyjuk). Márpedig egy párhuzamos rezgőkör impedanciájának (vizsgakérdés) mije van rezonancián? ...-a, aminek pontos értéke az alkatrészek és a kapcsolás veszteségeitől, minőségétől függ. Vagyis az MFJ analizátorral feltehetőleg nem tudsz így mérni.
A háttérbe belógó vezeték a profi villamosmérnök-rádióamatőrhöz méltó antennám. :-) Ragasztószalag rögzítette a padlástér plafonjához, de néhol lelazult.
Az ősidőkben mindig szerettem volna egy GDO-t, nem teljesült a kívánságom. Gondoltam, most kipróbálom ezt a "spektrumanalizátorból GDO-t" módszert. Szépen működik.
Az analizátoron egy széles sávú iránycsatoló van.
A nagy tekercs egy érdekes szerkezet, ferritantennás rádiók érzékenységének növelésére készítik. Egy nagy légmagos tekercs forgókondenzátorral hangolva. A közelébe kell tenni a rádiót, és ezt a rezgőkört az adásra hangolni. Felerősíti a rezonancia miatt a jelet. Tényleg jól működik.
A kis tekercs kb 5uH, mert ez akadt a kezembe. Ezen a frekvencián kicsit kevés, de legalább laza a csatolás. :-)
Pedig ott van: "Using your new GDO coils, measure the resonant frequency by looking for a dip in SWR or resistance."
Gondolj bele, csatolásba hozol egy rezgőkört a gerjesztett tekerccsel, ami rezonancia környékén elszívja annak energiáját, vagyis csökken a visszavert... Esetleg azért nem látod, mert a trap-nek kicsi a jósági tényezője vagy fizikailag nehéz csatolásba hozni. Próbáld ki valami kicsi, de jó rezgőkörrel.
Persze a freki változásával valószínűleg rendesen hullámzani fog a mért érték, de talán sikerül megtalálni, amit szeretnél - ennél többet a GDO-król is nehezen lehet mondani. Esetleg hogy a csatolás szorossága mit művel.
Köszönöm, de ebben nincs benne a mérendő tekercs mérésének módja, csak az elkészített csatolótekercs bemérése. Jó lenne hozzájutni a hivatkozott QST 2014 júliusi lapszámhoz.
Lehetséges egy MFJ-259B antennaanalizátorral egy rezgőkör rezonanciafrekvenciájának egyszerű mérése, mintha az egy GDO lenne?
VNA-m és GDO-m sajnos nincsen.
Elkészítettem a mérni kívánt a rezgőkört, rákapcsoltam a műszer kimenetére, mintha csak egy antenna lenne, de nem vezetett eredményre. Pedig gondoltam én túl naivan, hogy az antenna is egy rezgőkör... :)
Egy ilyen "adapterkapcsolást" találtam neten, ezzel valóban működhet? A rezonanciafrekvencián alacsony SWR értéket fogok látni a műszer kijelzőjén, vagy más paraméterből fogom látni az eredményt?
Egyébként a mérni kívánt rezgőkör egy W3DZZ trap-je volna, még az antennahuzalok csatlakoztatása nélküli állapotban. Ellenőrizni szeretném, hogy a rezgőkör 7.1MHz-en rezonáns-e?
Anno mikor én rádiózni tanultam, még a rádiótechnika 1970-1980-as Hetényi László Dr (akkor még nem doktorált) írásaiból merítettem a "tudományomat" Aztán 2000-ig Békei Ferenc írásait követtem.
Ezen útmutatások alapján készítettem a kétszer transzponált szupheterodin rádióimat.
Azért itt kérdezősködtem, mert a választ arra kerestem, van-e benne KF szűrő, szomszéd csatorna csillapítás, tükörfrekvencia, és ha már a Baufengnél tartunk nagy jelű viselkedés. Az érzékenység mindegyiknél megvan, de csak saját antennával, aztán "behasal".
A PMR topikon erről nincsen szó, gondoltam egy magasabb osztályban kérdezősködök.
Nem akarok - miután legalább 30 rádióm van - a vásárlás után kudarcélményhez jutni.
Azért szép napot kívánok mindenkinek, majd a Német Funkamatör oldalakon rákérdezek.
Az ár/érték arány is durván javult. Az más történet, hogy már a felsőbb kategóriákban is ott a csájna. Az ipari és digit rádiók között is. Természetesen az ahhoz való árral is.
Egyébként rég nem játszottam URH rádiókkal, de érdekes lehet, hogy a hagyományos r.amatőr gyártók direkt konverziós kézirádiói szelektivitásban és zavarérzékenységben (nem érzékenységben, az ma már nem téma) hogyan viszonyulnak a valamikor hiperolcsó, most már feljövő és kevésbé nagyon olcsó kínaiakhoz. A jeltisztaság meg a komfort is érdekes lehet, de persze nem várom tőled, hogy ilyenekkel foglalkozz, csak leírtam. Mondjuk, ha az alapjukat képező chip ugyanaz, és nemcsak az FT-4-ben, akkor... : -)
Mármint ugyanazon az SDR IC-n alapuló két külön termék eltérő teljesítménnyel és a Yaesu részéről vélhetőleg jobb minőségbiztosítással. Vagy a gyakorlatban nem ez a helyzet?
Ha házilag nem sikerül, létezik egy-két ember, aki megbízható és vállalja rádióamatőr eszközök szervizelését, de el kell rá készülni, hogy akár sokba is kerülhet, annyiba is, hogy esetleg már nem éri meg.
Van egy wouxun UV-6-os rádióm, és mivel az eddigi tapasztalataim szerint a vevő érzékenységével semmi nem veszi fel a versenyt, szeretném egy Papagáj átjátszóba beépíteni.
A kérdésem a következő:
Helyette egy yaesu FT-65 -pótlásként- bírja-e közelítő vevő érzékenységgel?
Látszatra egy "kézbemászó" darab és erre van szükségem, (A wouxun egy kicsit bumfordi.)
Az Ft-4x tudja-e ugyanazt, mint a testesebb bátyja? Mégis csak negyedével olcsóbb!
Van egy ICOM R7000 scannerem. Kb. 8 éve az összes interneten fellelhető kijelző problémára vonatkozó alkatrész cserét végrehajtottam rajta, jó is lett (de utána csak a polcon porosodott). Azonban tegnap megpróbáltam beüzemelni, a kijelző nem megy. Lenne esetleg valaki aki tudna foglalkozni vele? A szétszedése sem könnyű az alkatrészekig, ez egy "stabilan" megépített rádió.
A "point"-nak nem volt párja, így nem tudták, mit írjanak vonásnak. : -) Ha "dot"-ot írtak volna, talán rátaláltak volna a "dash"-ra is. De amúgy is ügyetlen és rossz a mondat - nyilván még mindig nem ismeri mindenki a DeepL-t.
Ha már itt beszélgetünk az Elkey elektronikákról, találkoztatok már ezzel a panellel? A leírása szerint morzegyakorló, de adó-vevőt meghajtó kapcsoló kimenete is van.
Viszont megnéztem ennél, és más eladónál is, de a sebességszabályzás mikéntjére nem jöttem rá.
Most látom, hogy az egyik NOR kapu nyolcas lába lebeg, nincs a földre kötve. Ejnye. Sőt valami nagyon nincs rendben ezzel a kapcsolással. : -) Persze ha ez igaz, akkor már százszor leírták azóta és én is másikat építhettem. Talán meglesz.
A D2 dióda teljesen feleslegesnek tűnik, úgysem változtatja meg az első+12-es lábakon levő szinteket, és mivel TP kimenetekről van szó, az ellenállás és a vele sorban levő D1 sem világos, hogy mire jó... Esetleg valami átkapcsolás-gyorsítás? De nem néztem át teljesen.
Itt van helyette egy másik, ez biztosan jó - emlékszem, hogy először kifelejtettem belőle a D3-at vagy D4-et és igen fura ritmusban adott egy darabig: http://www.nn1dx.com/Projects/cwkeyer/cwkeyer.pdf
Pedig volt annak high-military kivitele is. Fehér kerámia tok, alul-felül ezüstözött lemez, aranyozott lábak. Persze kódolt típusszámmal. Már elévült, így elmondható, hogy sikerült egy titkosított típus azonosító listát szerezni a polgáriakkal megfelelőkkel.
A K1LB553 a raktárban, a polcon is tönkre tudott menni. Volt egy olyan széria, sárgás barna tokozású (mi csak úgy hívtuk, hogy szárított teveszar tokozás). amelyiknél tárolás alatt a tok anyaga be tudott diffundálni a kristályba...
És milyen precízen, órajelből leosztva... Egy álom volt.
Ami az IC-ket illeti, már az 50 éves REKI morzegyakorlóba is azt tettek kb. így:
Gond csak akkor adódott, mikor az SN7400-t helyettesítő szovjet K1LB553 vagy K155LA3 IC-k (ha jól emlékszem, régen volt) tisztességes 5 V-on nem akartak működni, bezzeg 4,7 V körül igen. Mindez nyilván azért lehetett, hogy az ellenség ki ne tudja használni a szovjet mikroelektronikai ipar elképesztő fejlődését.
Aki egy sima elkey-re képes elhasználni 2 IC-t meg 4 tranzisztort, az egyéb aljasságra is képes :-)))...
1972-ben készült először egy "deszkamodell" még germánium tranzisztorokkal (a felső) és utána a végleges (az alsó). A bal oldali három tranzisztor az elkey, a jobb oldali a táp stabilizátor. Tápot a (csöves) rádió fűtése adta.
Befejezve, bedobozolva soha nem lett, e ma is haasználom...
Valamikor az ősidőkben én is építettem egy nagyon hasonlót, akkor még nem lehetett ic-ket venni, a flip-flopok is tranzisztorral voltak megoldva, az elv pont ugyanez.
Kb. 20 éve építettem egy Elkey elektronikát, a mai napig ezt használom az olyan rádiókhoz, aminek még nincs belső elkey elektronikája.
Két darab IC-ből áll, 7473PC és UCY7042, valószínűleg a Rádiótechnika valamelyik 30-40 éves számából vettem anno a kapcsolást.
Balga módon építés után nem tettem el a kapcsolást, nem írtam fel magamnak a lapszámot, és most nem találom.
Dereng valamelyikőtöknek ez a kapcsolás, esetleg megépítette más is rajtam kívül? Csak ezt a kapcsolást szeretném lementeni magamnak, hátha valaki emlékszik a kapcsolásra, vagy a lapszámra.
Másféle elkey kapcsolásokra nincs szükségem, köszönöm :)
Beállíthatok egy GPS-t 10MHz kimenetre, pár éve ezzel állítottam be egy oszcillátort. A legegyszerűbb, és egyben legpontosabb a fázis csúszást nézni. Két csatornás szkóp, szinkron az egyik jelre, és nézni, merre tolódik a másik.
2025.03.23. Vasárnap, Csorváson a szokott helyen, a művelődési házban tartjuk a találkozót. A találkozón nincs: belépő, asztal, terem, és parkolási díj, a termet a művelődési ház 29. éve ingyen bocsájtja rendelkezésünkre. Az előtérben büfé üzemel. Mindenkit szeretettel várunk. Csorvás Petőfi utca 12. Érdeklődni: Szente Károly /HG8JG/ +36 20 harminckettő71nyolc56 telefonon. Add tovább!
A Yaesu nagyothall. :-) Mikroadóval ellenőrizni érdemes hogy valós jelet vesz-e a vizsgált vevő. Grundig világvevővel tapasztaltam anno, hogy gyenge 27,015MHz adás és Kossuth 540kHz összege megjelent 27,555MHz-n.
Az a helyzet hogy magyar rádióamatőröket hallok a vevőn ami egy SDRPlay RSP1A viszont a YAESUt ugyanarra a frekvenciára tekerve nem hallom a forgalmazást
Néhány kínai adót tetszőleges frekvenciákon is hallhatsz, mert valójában túlterheled a rádió bemenetét és lokális keverőként (intermoduláció) kezd működni minden IS.
Sziasztok az miért van hogy egy sdr vevőn 144-148 MHz között hallok forgalmazásokat viszont egy yaesu Ft 991A rádión csak 144-146 között 146 felett semmi
Mert "oda" gyártják, ott is van a gyártó adatlapján, hogy "for xxx applications". Oda kompenzálva, rövidhullámon meg teljes rövidzár a bemenet. Sajnos ha ezt egy feltöltött kondival megpróbálja kiégetni az ember, az egész használhatatlanná válik. Sebaj, "Dióda Gabi" már árul bontható MRF1k8-at tartalmazó panelt is.
Nem véletlen a gyári megoldás, a félvezető felforrasztva egy szép nagy vörösréz tömbre, ami elviszi a hirtelen hősokkot, majd az rajta az alu hűtőbordán. Klubtársunk elárulta, mi a tuti hővezető paszta.
Távközlési, műsorszóró adókban így van, azokból lesek és mérek én is.
Igen, de mikor pl 70*40mm dobozba beakarod zsúfolni és mást is mellé, akkor a test schematics max támpontnak jó :) Meg szerintem olcsó pcb -ben fr4 és fr4 közt nagy a szórás.
Nagyon sok datasheet meg csak a "gsm" tartományról közöl paramétereket, persze kikövetkeztethető "mellette" kb. hol mennyi merre...
Nem a be-ki forrasztás volt a gondom(van hőlégfúvós), hanem a tökéletes "gnd" meg a tartós hőelvezetés. Mind ezt hazi technikaval való gyártás és hiba esetén könnyen megoldható "alkatrészcsere" kompatibilis módban.
Nem is értem ilyen tokba "8-10wattos pep out" félvezetőket berakni...
Azokhoz legalább van leírás, méretezett "test-PCB", sőt talán még Gerber file-ok is. A tiédet legalább nem a Flextronicsból vagy az Ericssonból lopták ki, mint némely hazai adásvételi oldalon árultat...
Marad a gyári cuccok, börzekacatok, elektronikai hulladék mérése, átméretezése, faragása majdnem végtelen ciklus 🙂. Szerencsére nemcsak tojás, műköröm, rózsaszín repkedő angyalka meg bontott kontakthibás NRK5 volt 🙂.
Én az antennát beltérre építettem meg. Sokkal egyszerűbb, mint a leírás, doboz nincs, minden összeforrasztva, zsugorcsövezve. A ferritgyűrű nagyfrekvenciára tervezett legyen. Biztosan nem jó az olyan, amely Ohm mérővel Megohm állásban enyhén vezet, mert az alacsony frekvenciára való. Ha más nincs, megfelel a két lyukú nagyobb régi ferrit balun, persze új, a rajznak megfelelő tekerccsel. (egyik lyukon át, másikon vissza, át, vissza és így tovább)
Nem rezonáns antenna, a mérete nem kritikus. Az enyém kb. 1m átmérőjű. Rövidhullámon sokkal jobb eredményt ad, mint a teleszkóp antenna vagy a nagyon rövid dipol.
Nem ilyen olcsón, de szintén rengeteget javít egy jobb SDR vevő. Az RTL SDR nagyon gyenge paraméterekkel rendelkezik, alacsony a bitszáma, nem erre tervezték a chipet. A rövidhullámú vételt minden zavarja vele, pl. a nagy jelű helyi URH adók.
Az Airspy HF+ pl. egy sokkal jobb rövidhullámú vevő.
Szerettem volna kipróbálni, de nem találtam rádiót hozzá csak valahol Ausztráliában 500 dollár körüli áron, annyit meg nem ért meg a kaland, kb 100-ig mennék el. Igaz, hogy szoftveres dekódolás létezik, de nem számítógépet szeretnék hanem rádióvevőt, ahhoz pedig pontosan elég lenne egy dekóder modul amit e meglévő rádióm mellé odatehetnék. Sok weblapot találni a DRM ismertetésével, de olyat szinte egyet sem ahol egy konkrét rádiót konkrét áron eladnának konkrétan nekem elviselhető áron és valami elviselhető postázási lehetőséggel - gondolom Indiában sem csak a jaipuri maharadzsának van DRM rádiója, hanem az átlagember is ki tudja izzadni az árát.
A kínaiakban bízok, egyelőre várakozó állásponton.
Foglalkozik itt valaki DRM-mel? Bár nem vagyok rádióamatőr, megtetszett nekem ez a technológia és szívesen hallgatnék ilyen adásokat.
Az egyik problémám, hogy sehol, sehogyan nem lehet kapni erre alkalmas rádiókészüléket. Ez számomra érthetetlen, hiszen úgy tudom, hogy Indiában (ahol vagy 1 mrd ember él) a teljes ország le van már fedve középhullámú DRM adókkal. Utánaolvastam, a DRM1000 chip kifejlesztése nagy lendületet ad(hatna) a megfizethető árú készülékeknek. Hogyan lehetséges, hogy mégsem gyártanak ilyet?
Végülis vettem egy RTL SDR V4 tunert és letöltöttem telefonra a Starwaves DRM applikációját. Így már tudom hallgatni a BBC world service délutáni adását 17575kHz-en. India felé sugározzák Angliából, de úgy látszik, már Magyarországon is jól fogható.
A BBC reggeli adása viszont nem nagyon jön be. Szerény ismereteim szerint ez a frekvencia (3955kHz) inkább csak éjszaka terjed jól. Miért eshetett a választás egy ilyen kevésbé szerencsés sávra?
Esténként a Radio Romania International különböző nyelvű adásait is hellyel-közzel be tudom fogni. A németországi "funklust"-ot még nem sikerült, bár szerintem 1kW-os adóteljesítményről lévén szó ez nem lehetséges Magyarországról, hacsak nem valami profi antennával (?).
Van-e esetleg valami egyszerű módszer a vétel javítására? (Gondolom, an analóg rövidhullámú vétel szabályai érvényesek itt is, bár én azokat sem nagyon ismerem, én már nem hallgattam a Szabad Európát :) )
Eddig az RTL SDR-hez tartozó dipól antennát használtam, de úgy tudom, az "hivatalosan" csak VHF/UHF vételre alkalmas.
Egy elméleti villanytan könyvben olvastam, hogy a villanydrót tulajdonképpen csak veszteséget okoz az energia továbbításában, csak azért szükséges hogy a villanyenergia tudja merrefelé kell neki menni a térben. Ezexerint az ultrahang is alkalmas ilyen célra, de én maradok a rézdrótnál megszokásból. Az ultrahangtól sajnos erős kutyaugatásra is lehet számítani a környéken. Szívesebben kutatnám hogyan lehet munka nélkül sok pénzt kereseni.
A '70-es évek közepén azt gondolták, hogy a modern hírközlési eszközök mellett már nem sok haszna van. Aztán rájöttek, hogy de igen; ha van egy zseblámpád, már azzal is tudsz kommunikálni, ha van, aki megérti...
A legegyszerűbb CW rádiókban a sávkorlátozást néha úgy oldották meg, hogy a kristály oszcillátort billentyűzték. A kvarc magas körjósága létrehozta a sávkorlátozást, ami időtartományban legömbölyített trapéz burkoló. Persze van hátránya is, ilyenkor mindig változik egy kicsit a frekvencia is, ilyen piú piú piúúú jelleggel. :-)
Építettem magamnak egy morse gyakorlót mikrokontrollerrel, ebben úgy csináltam jó hangzást, hogy a szinusz jel burkolójának felfutó és lefutó jele koszinuszos. Enélkül kemény, kattanás hellegű a jelindulása. Ezzel viszont pont úgy szól, mint egy jó rádióban a morse vétel.
Ez se változatlan szinusz, hiszen hol nulla az amplitúdója, hol nem. Négyszögjellel 100-ban modulált AM jel. Ennek is vannak oldalsávjai. Mivel a négyszögjelnek végtelen sok harmonikusa van, a morse beterítené az egész sávot, ha nem sávkorlátoznák. (kopogna mindenfelé)
A régebbi rádiókban ezt úgy csinálták, hogy magát a négyszögjelet sávkorlátozták, RC tagok vagy ilyesmit tettek a billentyűző részbe. Az SSB rádiókban pedig adás módban a morse modulált jelet átvezetik az SSB szűrőn, így korlátozzák le a sávszélességét.
Az SDR rádiók lehetővé teszik, hogy a CW szűrő sávszélességét lehessen állítgatni, akár nagyon keskenyre is. Ilyenkor lehet tapasztalni is, hogy a morse se tiszta szinusz. Ha nagyon leveszik a sávszélességet, egyre inkább egybefolyik, nem lehet értelmezni. Ha szélsőségesen keskeny a szűrő, egybefüggő sípolás lesz a morse-ből, ami szép lassan halkul el, ha abbahagyják az adást. :-)
Például ha AM-nél mondjuk 3620 khz-en van egy adó az pont a carrier frekvenciája de ha átkapcsol mondjuk LSB-be akkor ugyanúgy 3620
Akkor nem lesz carrier, de vevő oldalon ugyanúgy 3620-re kell hangolni, mert ezzel a frekvenciával szorozva kapjuk vissza a moduláló jelet.
Az AM adásnak is lehet a vevőt USB-re állítva venni a felső, LSB-be állítva az alsó oldalsávját. Mindkettőt is lehet szorzó detektorral, de ehhez speciális készülék kell, amely fázishelyesen képes az AM vivőre ráállni.
SSB-n a vevő általában áll pontosan az adó frekvenciájára, de a beszéd - bár torzul - érthető marad akár több száz Hz eltéréssel is. A zene viszont brutális lenne, iszonyat hamis, mert a hangmagasságok aránya elromlik. Pl. a magas c nem lesz kétszerese a sima c-nek. :-)
Mert mondjuk a c 512, a magasabb c 1024Hz. Ha a vivő eltérés 100Hz, lesz mondjuk 612 és 1124, többé nem kétszeres.
A dolognak elég egyszerű a matematikája - ha érdekel az ilyesmi. Szinuszos jelek szorzása.
nem lehet direkt a carriert modulálni, hogy az vigye a hasznos jelet, és a két oldalsávot levágni
A változatlan szinusz jel nem tartalmaz információt. A moduláció azt jelenti, hogy a carrier változik. Ha változik, akkor nem lehet egy darab változatlan szinuszjel. Akármi változik benne, az a közelében megjelenő egyéb frekvenciákat jelent. Ezt nevezik oldalsávnak.
Ha pl. oszcilloszkóppa nézve azt látod, hogy a 3620 kHz amplitúdója változik, a burkoló jel pedig 1 kHz (mert 1 kHz a moduláló jel), akkor ugyanezt a jelet spektrumanalizátoron megnézve 3 vonalat fogsz látni: 3619 kHz, 3620kHz, 3621kHz. Ha 5 kHz a moduláló jel, akkor 3615, 3620, 3625. Ha az 1kHz és 5 kHz összegével, akkor meg 5 vonal: 3615, 3619, 3620, 3621, 3625.
Ha pedig 5 kHz-re sávkorlátozott fehér zajjal modulálod, akkor spktrumanalizátoron egy téglalap lesz, 3615-3625kHz között, meg a közepén egy vonal 3620-on. Vagyis sávok, nem vonalak - ennek köszönheti az odalsáv nevet.
Bocs, hogy kicsit túl részletes, de így talán jobban érthető matematika nélkül, mi is történik.
Sziasztok, van egy rádióm ami tudja az SSB módot, és szoktam hallgatózni, néha találok érdekes adásokat, de mostanában jobban elkezdett érdekelni hogy mi is az SSB és utána olvastam de van ami még most sem tiszta.
Például ha AM-nél mondjuk 3620 khz-en van egy adó az pont a carrier frekvenciája de ha átkapcsol mondjuk LSB-be akkor ugyanúgy 3620 lessz vagy lejebb megy a freki mint ahogy a kép szerint lejebb van az LSB, vagyis AM-ben a venni kivánt adás közepe ott van ahol a carrier, LSB-ben ugyan ott marad vagy átkerül oda ahova a piros vonalat tettem, nekem igy tünik logikusabnak.
A másik amin gondolkodok hogy nem lehet direkt a carriert modulálni, hogy az vigye a hasznos jelet, és a két oldalsávot levágni, nekem logikusabnak tünne, persze biztos megvan az oka miért nem úgy csinálták csak mióta megláttam ezeket az ábrákat nagyon kiváncsi lettem miért nem úgy csinálják.
Feltöltöttem külön azt, ami most is fut a Winn11PRO op.rendszeres laptopom, nem riaszt rá semmi. Amint átnézte a data szolgáltató vírusügyileg, letölthető. Megoldás ilyenkor:
Akkor csak a szokásos "hungarikum" indoka van. Sosem értettem, hogy miért kell egy rádióhoz rádiónak látszó tárgyakhoz való szoftvert használni, miközben van hozzá való, ráadásul többféle is. Holnap reggelig elérhető a tárhelyemről: https://mega.nz/file/FEsljICK#H80QhXR9uOdU9yRJs9mJjwWnD96KAe4phhHwFbrvPu0
Kinlódom egy YAESU FT60-as CHIRP-pel való programozásával, a letöltés (Download from radio) sikerül, de megszerkesztve az új adatokkal a feltöltésre (Upload to radio) a program visszaválaszol, hogy:
"Failed to communicate with radio: Radio did not respond"
Találtam egy robbantott ábrát a chirp program kábeléről, azon négy vezeték van bekötve.
Szétpattintottam az enyémet, abban viszont csak kettő. (gyári kábelem).Jól gondolom, hogy a saját kábel hibás? Az RX-hez nem megy vezeték, gondolom, az venné az új adatokat a rádió felé a PC-ről.
Több you Tube-os videót is megnéztem, pontosa úgy csináltam, de a szerkesztett adatokat nem tudom feltölteni a rádióba.....
Köszönöm, ha segítetek. Üdv Zoli HG2UW
Időközben találtam egy cikket, melyben leírják, hogy csak a GND, és a DATA pólusokat használják a CHIRP-hez, tehát 2 vezetéket....ha letöltéshez jó, a feltöltés vajon miért nem megy....
Készült itthon a 90-es évek első felében egy "Rádiófónia" c. film a rádiótávközlés múltjáról, a rádióamatőrködésről, stb. Akkor felvettem VHS-re, de sajnos elkallódott.. Esetleg megvan valakinek...? Ha igen és eljutna valahogy hozzám a kazetta, digitalizálnám és természetesen a tulajdonos is kapna belőle egy jelentősen feljavított példányt, fájlban, meg természetesen vissza a kazettáját.
Ez a hangszórós mikrofon egy jó megoldás. Egy sima zenehallgatós fül vagy fejhallgatót bele lehet dugni. Abból igen jókat, kényelmeseket kapni itthon is nem aranyárban. Sok, mára már elavult telefonhoz is adtak igen jókat.
Mondanám, hogy két füllel sokkal jobban érteni bármit, mint féloldalasan, hát még ha rossz is valakinek a hallása, ráadásul otthon nincs ilyen szettekre szükség, a minőségükről nem is beszélve, de akkor megoldást is kellene adnom, ill. meg kellene tárgyalni, hogy milyen fej- vagy fülhallgatót milyen mikrofonnal, mennyire házilag, milyen bekötéssel és milyen áron.
Mindenesetre ez a tengelyen ide-oda forgó, fülbe félig belelógó kishangszóró a legidegesítőbb, legelcseszettebb konstrukció, ami létezik, nem ajánlom. És a drágább, klasszikus r.amatőr gyártóktól származó, jobb kivitelű headsetekből is bőven van ilyen kivitelű. Brrr.
... még annyit, hogy ha nem tetszik a headset hallgató része, akkor is érdemes venni, a hallgatót levágni róla és akár egy fejpántos hallgatóhoz csatlakoztatni. Mikrofonhangszórók között létezik olyan amibe hallgatót is lehet dugni, ilyenkor a mikrofon része üzemel, de a hangszórót e fejhallgatóra kapcsolja át - tippem szeront bármilyen (sztereo?) hallgató jó hozzá, de ennek pontosabban utána kell nézni.
Baofengekhez rendelhető tartozékként fülreakasztós és mikrofonos hallgató(1.60USD), nekem eleve küldtek hozzá, de külön is vásárolható - praktikusan összekombinálva pár hasznos tartozékkal amitől megvan a 10 dollár az ingyenes szállításhoz: BNC adapter (1.63), eliminátor (3.00), töltő(4.50), mikrofonhangszóró (3.60), programozó kábel (1.80)
Egy idős (80+) amatőr társunknak szeretnék egy kis olcsó kínai VHF rádiót ajándékozni, hogy a városban működő analóg átjátszón tudjon forgalmazni. Erősen hadakozott ellene, mivel ő eddig csak RH-n dolgozott, de tegnap sikerült rábeszélnem, hogy legalább próbálja meg. Már hosszú évek óta nem QSO-zik, nincs már rigje, de még él a hívójele.
Mivel sajnos már erősen nagyot hall, valamilyen fülhallgató megoldást kell találnom.
Mit ajánlotok?
Van nekem olyan fülbe dugós átlátszó műanyag spirálos szettem, de az inkább gyerekjátéknak jó!
Létezik valami hangosabb füles ami a két tűs Kenwood csatihoz jó?
Nekem sikerült összevissza több helyről vásárolni. Ügyesek, összehozzák egy csomagba a sorting centerben, a kics csomagokat belerakják egy nagyobb zsákba és úgy hozzák, holnap éppen 4 helyről egy küldeményben.
Egy korabeli másik könyvben strapásabb megoldást olvastam, hogy ásunk egy 1x1méteres gödröt 2 méter mélyre, és ott elhelyezünk egy 1x1 méteres legalább 1mm vastag rézlemezt, amit igényességben a hozzá illő vezetővel hozunk a felszínre további felhasználáshoz.
Ekkora munkába soha nem fognék bele, de két (három?) saját földelésem van, mindkettő 3 méter hosszú karó (jó nagy átmérőjű horganyzott vízvezeték cső kihegyezve), az antennaárbóc földelését 10-es köracél vezeti az árbócig, az erősáramú földelését 20x6 mm-es laposacél viszi a földelési ponthoz. Van még egy kísérleti földelésem is a házon belül egy mellékhelységben, ahol az acélkaró mellé egy cső is megy amibe némi kálilúgot lehet töltögetni talajjavítási célzattal - ebben nem teljesen bízok meg, még lesz hozzá egy másik karó is. Ezt egy duplára hajtott vastag alumínium légvezeték (kb 8mm 2x) köti az UHF árbócomra - akkor kötöttem a kettőt össze dróttal miután a ház előtti villanyoszlopba belevágott a nem kicsi villám (ez egy csoda mert az árbócom jóval magasabb és csak 10 méttere van tőle), és tökrement a TV dekóder és a netes Vodafon kábelmodem meg az Asus routerem, és meg is rettentem a nagy csattanástól és villanástól, mert éppen kinéztem az ablakon. Lehetett azonnal egy wifis bridge telepítésébe kezdeni a havertól át hozzám (az is rádióamatőr sáv: 13cm), mert a Vodára egy hetet kellett várni amire mozdult és addig nem lett volna Index ami egy katasztrófa.
Ez a földelés antenna függő is. Most a villám és életvédelmi földelésekről nem beszélve.
Dipólok és hasonlók nem feltétlenül igényelnek külön ellensúlyt, földelést.
Viszont például egy GP az feltétlenül igényli. Akár a felszín alá ásott csillag alakú hálózatot is.
Így a környezet lehetőségei is belejátszanak az antenna és a szükséges földelés (ellensúly) kiválasztásába. A talaj minősége is beleszólhat persze. Sokváltozós függvény, általában kompromisszum a vágyak és a fizikai lehetőségek között. Akar-e az asszony kertészkedni mellette....
A tesóm kertjében ástam egyszer ki a földből egy pickup platójának műanyag bélését (kb 2x1.5 méter), de nem nem mertem tovább ásni nehogy megtaláljam az egész autót, esetleg benne a sofőrrel, és akkor hívni kell a hatóságot akik meg feltúrják az egész kertet.
Elvileg sehogy. Például a PRV17-nél az impulzusszélesség ~1 usec, az ismétlési frekvencia nagyjából 1 kHz, a napelem, ha közvetlen közelről kapná telibe az impulzust, akkor ~2 W-ot kapna... Az PRV egyébként egy kifejezetten agresszív berendezés, aminek az is volt a feladata, hogy éles helyzetben az AVACS-ot megpróbálja "megvakítani"...
A tétényi adóház földelőhálója úgy nézett ki, hogy 15 fokonként sugárirányban kiástak kb 60-70 centi árkot kb 10 méter hosszan. Abba elég vastagon szórtak faszenet, ledöngölték, majd rá egy 15 mm2-es vörösréz sodrony, majd megint faszén. Utána meglocsolták, visszatemették, ledöngélték és az ezüst forrasszal forrasztott csillagpont ment be az adószobába egy 10x20-as vörösréz sinnel. Ez volt egyben az erősáramú föld is. Ezzel az ellensúllyal próbaképp lehangoltuk az R118-at egy emeletes vaságyra. Simán ment, csak az alsó és felső ágy csatlakozásánál CW-nél kicsit szikrázgatott :-))) ...
Bakker, kicsúszott a kezemből a tablet és véletlenül küldtem el! :)
Szóval az erősáramú földelés talán nem a HAM dolga. Ötven éve volt villanyszerelő szakmám, de földelést soha nem kellett csinálnom, utána meg pálya elhagyó lettem.
Marad az antenna talpponti, meg a kunyhó összevont földelésének a kivitelezése.
Tulajdonképpen azért merült fel a kérdés bennem, mert a minap hallottam egy QSO-t ahol egy erdélyben lakó kollégánk azzal dicsekedett, hogy ő az erdő szélén lakik és állandóan nedves a talaj és ideális a földelése. És a jó kapott riportokat összefüggésbe hozta azzal, hogy a jó antenna mellé szükség van egy kiváló földelésre is.
Nekem a kedvenc akkus fúrógépem akkublokkját építették át már kétszer a harminc (!!!) év alatt. Eredetileg 1500 mAh-s NiFe cellák voltak benne, azzal majd' 15 évig ment. Utána 2000 mAh-s NiMH cellák kerültek bele, azzal megint elment vagy 50 évet. Most nemrég tettek bele 2500 mAh-s NiMH cellákat, az már lehet, hogy nekem kitart :-)))...
(Az eredeti töltője trafójából kijött a működtető füst, így kénytelen voltam csinálni egy korrekt töltőt, az megy az első NiFe-NiMH átépítés óta.)
Lehet, klubtagunk meg benyalt olyan csatlakozót, ami három menetnyit ment rá az anyára. Kísérletezgetés helyett hobbicélra maradok a kukasors elől mentett Telegärtner, Spinner stb. cuccoknál, hivatalos feladatra pedig direkt rendelés a gyártótól.
Még itt is lehet normális. SMA csatlakozó-átmenet készlet. Mindenből SMA-ra és SMA mindenre. 24 db-os szett 7500 Ft-ért. 5,8 GHz-en még jó. Nem egy Suhner, de amatőr célokra teljesen megfelelő. Nem ipari csúcs minőség, de nem is műholdba kell.
Szintén! Szerszámgép-akkukat építettek át, jobbak lettek mint a gyári! Volt pár kivétel, például néhány laptop-akksi vagy Makita villamos kéziszerszám-akku, azokat eleve nem vállalták mert úgyse fog működni.
sokszor az Aliexpress és társai elkerülése segített
Biztonság, minőség szempontjából fontos dolgoknál.mint például az itt említett akku, akkutöltő.... RF csati, drága/kurrens félvezető, messze elkerülöm én is.
Vagyis akkor szerinted is mesterséges a hozzászólás, ha szerinted fotóst bíztak meg, hogy képet produkáljon az értékeléshez. Én eddig nem mentem el, csak azt tételeztem fel, hogy az eladó vásárol kamuból saját magától vagy vannak lojális rokonai és üzletfelei... Ki tudja, mi a módszer.
Többnyire nem lehet erről értelmesen beszélgetni: sok évvel ezelőtt bemásoltam egy másik fórumban egy csomó képet, hogy az amúgy 20-25 centis faliórákat hogyan ábrázolják a hirdetésekben (manipulált) fotókon úgy, hogy fél szobafalakat betakarnak (mint Ziaul Hakkot a tányérsapka, ugye). A válasz sosem az volt, hogy "ezt meg hogyan képzelik a rohadékok", hanem az, hogy "de így nem meg úgy nem, mert hát ott vannak a méretek apróbetűvel leírva, amit bárki elolvashat, miért kell ezen fennakadni?". Ja, én meg trolibusz vagyok.
Nagyon hosszan sorolhatnám az elb... termékeket (szívesen meg is teszem, ha kell), amiket még hozzáértés mellett/ellenére is sikerült összeszedni. Persze az idő mindent megszépít, jó pár használható cuccot összeszedtem, de sokszor az Aliexpress és társai elkerülése segített, a nagy dealeké meg végképp.
Nem értettétek a lényeget: jó ideje az értékelések nagy része is mesterséges. És ennek a következményeit jó párszor tapasztaltam. Egy bolhapiacon jobbak az esélyek...
Hogy ki mire használja az a vevő szabad döntése, tölthet vele borospalackot is ha sikerül. Nekem eddig az adathordozók kivételével minden ötcsillagos volt (pontosan azt kaptam amit vártam - mert nem a csúcsminőség az öt csillag hanem ha a leírásnak megfelelő), az adathordozók tanulópénzét (összesen kb 30 dollár) pedig megfizettem és attól kezdve tudom. Az biztos, hogy az eligazodáshoz kell némi intuíció és gyakorlati tapasztalat.
"Bundle Deals" konstrukcióban érdemes venni, amikor 3 vagy attól több db valamit veszel, és akkor minden olcsóbb. A töltő így egyedileg 5.98 dollár, csoportban 4.99-et fizettem érte. Akármilyen olcsó vacak másik dolgokat is vehetsz hozzá amire esetleg szükség lehet, de az is három ha egy valamiből veszel hármat. Egyetlen csomagban szállítják ki ingyen.
Ott valami furcsa történhetett. Nagyon sok felújítást csináltak nekünk is. Rádiótól a villanybicikliig. Úgy is, hogy ők szedték szét, meg csak a pakkot is minta alapján. Romániába adtunk el úgy Mota-hoz aksikat, hogy az olaszoktól vettünk új üres házakat és GP cellákat tettünk beléjük. Felébe került mint az itteni hivatalos képviselőtől venni. Már akkor 2300-as cellákat raktunk bele, mikor a gyári csak jóval soványabb volt. Bő 25 év alatt sem volt semmi elakadás. Még a régi, Tátra utcai helyükön voltak amikor elkezdtük a közös munkát. A NiMh aksi volt akkor a nagy újdonság a NiCd-hoz képest.
Ismerem őket. Két éve odavittem egy Motorola akkut, hogy szétszedem nekik, csak tegyenek bele új cellákat. Közölték, hogy nem tudják megoldani. A "Miért?" kérdésemre nem tudtak válaszolni :)
Mától a Lidl-ben kapni egy korrekt szilikonos asztali munka "tálcát". Sok kis rekesszel. Néhányban beépített mágnessel a kis apróságoknak. Egy korrekt pákatartó is jár vele. Még talán a kínai hasonlóknál is olcsóbb. 45 x 30 cm-es és kellemes sötétzöld.
Itt a szomszédban van egy öregúr (tegnap még megvolt...), aki szokott nekem motort tekerni, Áttekercselést is vállal(t), számlával is. Küldj egy fényképet, megkérdezem...
Uraim, köszönöm szépen a segítő felajánlásokat, a probléma megoldódott. Ez a műszer a '70-es évek végén készült, így a KGST-ben elérhető anyagokra épült. Az RFT akkori 2x15 MHz-s szkópjának a paneltoldója ilyen csatlakozókkal volt szerelve és sikerült szerezni néhány toldót, amiről sérülésmentesen le lehetett operálni a csatlakozókat, anyát is, apát is. Így most "keletkezett" kiemelő kártya is)...
(A három soros azért nem lett volna jó, mert az alaplapon nem lett volna meg a helye a harmadik sornak.)
Valami ilyesmi volt a Medicor EKG paneljain, amiből kettő is van, csak nem tudom hová tettem a tavalyi nagy pakolásban, viszont tutira valahol itt van a házban, picében, padláson ...stb. (nem biztos hogy ilyen, csak ilyesmi - ettől fontosabb dolgokra sem emlékszem tisztán)
Nagyon szívesen, és hozzátenném hogy nem nagyon értek én se ezekhez a programokhoz (látod kaptam is két mínuszt mivel nem ismerem rendesen:-), mert nem is érdemes ilyesmivel terhelni az agyat, és láthatod hogy van még egy rakás ugyanazt tudó más szoftver is - ki mit szeret, kinek mi áll kézre, egyik jobb mint a másik.
Megtanulni csak a lényeget érdemes, hogy szétszedni lapokra, a lapokat editálni, majd összerakni.
Magasabb perspektívából pedig a dokumentációt beszerezni, rendbetenni, majd megosztani másokkal.
Köszönöm a kimerítő leírást, asszem be kellene iratkozzak hozzád egy fosver tanfolyamra, mert ezeket nem ismerem.
Minden esetre az eredmény önmagáért beszél. Nekem is van néhány, a tiédhez hasonlóan szkennelt vagy fotózott anyagom, amelyet megkísérlek majd a leírtak alapján rendbetenni.
Ja, IrfanView, elírtam. Egyébként batch átméretezést, konverziót, átnevezést és pár más feladatot könnyű vele csinálni, nem kell scriptet írni vagy ilyesmi. A File Menu-ben a B gombbal jön elő a dialógus hozzá, csak ki kell választani a fájlokat és már mehet is.
Egyébként forgatni az IrFanView teljesen jó (finom elforgatás). A pdf-hez még annyit, hogy a Libre Office (Write, Draw stb.) remekül tud exportálni pdf-be ingyen. Igaz, az egy kicsit nagyobb programcsomag.
Áttérőben vagyok a Krita-ra. Ajánlható, Windows-on is megy (https://krita.org/en/download/). A gimp mindenre jó, de irtó nehéz megszokni és megtanulni a sajátságos megközelítéseit.
- Az eredeti PDF-et egy ingyenes weblapos konverterbe feltöltöttem ( ilovepdf.com ), ami laponként JPG-be konvertálja és az eredmény ZIP-be csomagolva lejön - jelen esetben 76 JPG kép.
- A JPG fájlokat egyesével(!) az ingyenes IRFANVIEW (https://www.irfanview.com ) programmal szerkesztem, előszöris egérrel a kivánt részt kijelölöm és a többit levágom róla - ez egy beépített funkció, egyetlen gombnyomás ("Cut out")
- A "Sharpen" funkcióval a vonalak határozattabbá válnak, ami javítja a fotózott irat minőségét.
- A "Replace Color" funkcióban beállítom a (kb) sárga hátteret és a fehér színt mint amire lecserélem (ezt egyszer kell megtenni és emlékszik rá), majd alkalmazom a képre, amitől az kifehéredik ott ahol sárga volt.
- A "Decrease Color Depht" funkcióval 2 szinű (fekete-fehér) formába konvertálom a képet. Fotók esetén ezt a lépést nem csinálom, mert az árnyalatokat eltünteti, illetve akkor se ha a dokumentum színes és jelentősége van a színeknek. Esetleg lehet a "Convert to Grayscale" funkcióval próbálkozni. Minden művelet után van "Undo", azaz visszaléphetünk ha nem jó eredményt adott.
- Amikor minden lap (jelen esetben 76) készen van, akkor egy Acrobat Readerrel összemásolom egy PDF fájlba. Ehhez regisztrált program kell, nekem egy ősrégi 6-os verzió van ami csak XP alatt megy, de ez nem akadály. Most ahogy nézegetem, az ILOVEPDF is tud több JPG-ből PDF-et csinálni, még nem próbáltam. A regisztált (fizetős?) verziónál magasabbak a korlátok mint az ingyenes nonémnél.
- Az elkészült PDF-et megint feltöltöm az ILOVEPDF lapra, ahol van PDF komprimáló funkció, normál vagy extra mértékben, az extra nyilván minőségcsökkenést okoz, de írott anyagnál nem vészes.
Ez így elég macerásnak tűnik, de egy idő után rájár az ember keze a gombokra és az egésszel kb egy óra alatt végeztem. Az IRFANVIEW-ben ugyan lehet scriptet is írni a JPG fájlok tömeges feldolgozására (én nem értek hozzá), de sajnos a kijelölős és kivágós műveletet csak egyesével és személyesen lehet végezni NI (Natural Intelligence) segítségével.
Alapvetően nem vagyok nagy híve a régi készülékek átépítésének. Ameddig lehet, ezt próbálom elkerülni és megőrizni az eredeti állapotot.
Azonban ebben a MechLabor tápban bekrepált a kontaktor. Ami volt helyette az is csattogott, zúgott-búgott. Amitől az ember egy csendes kis szobában egy idő után megőrül :)
Az eredeti vezetékek és furatok felhasználásával be tudtam építeni egy kéznél lévő modern eszközt a helyére.
Tökéletesen teszi a dolgát....és....és jó csendes :) Lásd, mire nem jó a hobbielektronika oldalról begyűjtött, filléres szilárdtest relé :)
Vadabb megoldás a R&S megoldása, higannyal töltött kapilláris, a relékontaktus, a hőtágulásával zárnak-bontanak. Ha ez elromlik, aranyáron sincs. (USU3 mikrohullámú mérővevő.)
Más szakmákban előfordul, hogy extra hosszú ideig tartanak alkarészt, eredeti minőségben. De a hosszú raktározás miatt horror áron. Nemrég kellett venni egy cuccba egy EREDETI spec kis relét.
Kb. mint egy BFY34-es tranyó. 28V 10mA és 2 morse. 2 tekercses, bistabil. Egyedi. 1985-ben gyártott. 420 dollárért volt a gyártónak raktáron.
Nagyon régen szolgál a típus. 15 év után senki nem tart alkatrészt sajnos. Általában 10 évig biztosítanak. Az pech, hogy pont egy mással nehezen kiváltható alkatrész pusztul el. A bennük lévő alkatrészek bő 90%-a kiváltható vagy sima kereskedelmi típus. Az elektronika sajnos a gyorsan öregedő javak közé tartozik.
A gyár is változtatott az eredeti LCD-n. Alkatrészként csak komplett előlap panellel árulja (árulta?). Ezen teljesen más a kijelző. Máshol jön ki belőle a szalagkábel, más az üvegre rögzítése és más a kivezetés szám is. Ezért más maga az előlap panel is. Talán megbízhatóbb is lesz a régi sorozatúaknál.
Vigyázni kell velük. Nem mindegyik 100%-osan szoftver kompatibilis. Több darab is egy rádió reset után nem jött vissza. Csak egy bolhafülényi "yaesu" felirat jelenik meg, semmi más. Finító.
Van amelyik teljesen jól dolgozik, csak alulról 1 pixelsor hiányzik.
Vas/acél között is van különbség. Akad olyan rugóacél, amit azzal se, miközben a másik mumust (vasútmodell foszforbronz kerék-érintkezőit) röhögve futotta.
Jobban belegondolva az acél/vas pin is forrasztható Active-8 flux-szal, de attól még fake marad a cucc...foglalatot, csavaros megoldást felejtsd el, kókler,és megbízhatatlan megoldás...
Egy elég banális(nak gondolt) kérdéssel fordulok hozzátok...
Tavaly az egyik hazai elektronikai alkatrész üzletben vettem pár darab 2N3442 tranyót, PMC gyártmányt, TO3 tokozásban.
Amikor forrasztani szerettem volna, akkor döbbenten tapasztaltam, hogy nem futja be az ón.
Rögtön ki is próbáltam pár régi praktikát,a megcsiszoláson és a folyasztószeren túl is. Sajnos egyik sem vált be...
Később belefutottam egy ugyanilyen esetben 2N3055 TO3 tranyóval, ONSEMI gyártmánynál.
Amennyiben én bazilikáztam el valamit és ide valami új technika kell, akkor kérlek homályosítsatok fel :) De nem hiszem, hogy az egyetlen megoldás a vezeték csatlakoztatására az ún. "TO3 socket" beszerzése lenne.
Anno az 1960-as és 1970-es években jellemző volt még (FOK-GYEM tápokban különösen) a csavaros szorítású forrfül felrögzítése a TO3 alkatrész lábakra. Végső esetben ilyet is lehet játszani. De a sima forrasztásnak jobban örülnék.
Szóval minden ötletre nyitott vagyok :) Hol qrtam el? :) Amennyiben én qrtam el :)
Sajnos nekem a "a német vízjeles, 30,1MB-os fájl" megnevezés nem mond semmit. Valószínűleg azért, mert nem futottam még bele. De ha bedobsz ide hozzá egy linket, akkor szerintem nekem (is) nagy segítség lenne :)
Ha már itt tartunk, akkor csak ide kell tenni a varázslatos G5RV-t. : -)
Lehet, hogy eleve 450 ohmról kellett volna beszélni, a 300 ohm a TV-énél (240) csak kicsit szélesebb szalagkábelé, csak nincs minden a fejemben, de már mindegy.
A macskalétra akkor pláne előnyös, ha eleve szimmetrikus tápvonalban végződik az antenna. Nyilván egy GP-nél nem játszik. Ha egy levezető kábel rezonáns elemként IS funkcionál, azt rezgőkörként kell kezelni. Ahol a jósági tényezőket az ismert szabályok adják meg. Még saját sugárzási felülete is van, esetleg az antenna karakterisztikáját sem hagyja érintetlenül.
Alapszabályok vannak és végtelen számú eset, megoldás.
A kb. 300 ohm hatszor annyi, mint az ötven, így az RF áram is a hatoda - azt már nem tudom, hogy ezt a különbséget képes-e behozni a jó koax, főleg ha hosszú és magasabb frekiken nézzük. De a macskalétrának is vannak veszteségei pl. rossz időben (eső stb.).
A gyakorlatban lehet koax is jó illesztő elem. Csak jóféle, kisveszteségű fajta. Kellően vastag, hogy kicsik legyenek az Ohmos veszteségek még nagy rezonancia áramoknál is. Légcellás vagy teflon a kis dielektromos veszteség és jó feszültség tűrés miatt. H-1000 vagy hasonló.
"Az a jó benne, hogy a magasabb impedancia / kisebb áram és a kisebb dielektromos veszteség miatt kisebb lesz az illesztetlenség hatása, vagyis a magasabb SWR esetén oda-vissza verődő hullámok kevésbé csillapodnak, mire egy-egy hullám végre úgy ér az antennához, hogy ki tud lépni rá."
"Ha viszont az illesztés az adóoldalon van, a tápvonal vesztesége sokszorozódik, mivel a tápvonal most része az illesztő körnek. Ide-oda verődik a jel az illesztő meg az antenna között. Minden áthaladásnál valós veszteséget szenved. Minél nagyobb az oszcilláló rész és a kisugárzott rész aránya, annál nagyobbat."
Jó leírás lett, a többi része is. Csak az jutott még eszembe róla, hogy ha a tunert nem lehet közvetlenül az antennára csatlakoztatni, akkor van még lehetőség: magasabb impedanciájú, kisebb veszteségű tápvonal használata a legközelebbi pontig, ahol rögzíteni tudunk egy külső tunert és illesztőt koaxra, vagy egészen az adóig.
Ami a gyakorlatban a macskalétra, a légszigetelésű szimmetrikus tápvonal, esetleg egy szélesebb szalagkábel. A házba bevezetés és a tárgyakról való távolságtartás miatt persze kevésbé praktikus a koaxnál, valamint elvileg szimmetrikus hangoló lenne a legideálisabb hozzá, hogy pl. egy dipól két ága közti aszimmetriát korrigálni tudja, de a normál tuner és egy szimmetrizáló balun is megteszi.
Az a jó benne, hogy a magasabb impedancia / kisebb áram és a kisebb dielektromos veszteség miatt az illesztetlenség, vagyis a magasabb SWR esetén oda-vissza verődő hullámok kevésbé csillapodnak, mire egy-egy hullám végre úgy ér az antennához, hogy ki tud lépni rá. Tehát az antennához való illeszkedése kevésbé kritikus, így pl. egy többsávos antenna, amit nehéz vagy akár nem is lehet úgy elkészíteni és telepíteni, hogy minden sávon hasonló impedanciát mutasson és még sugározzon is, jobban fog működni.
Ezúton szeretném megköszönni Mindazoknak, akik az antennák illesztésével kapcsolatosan hasznos véleményüket közreadták és ezzel segítve és növelve az erre igényt tartó amatőrök szakmai ismeretét.
Ehhez a tettrekészséghez kívánok a továbbiakban sok sikert és jó egészséget!
"Köszi, sejtettem hogy a topiktársnak nincs odahaza fröccsöntő-üzeme meg alumínium-hengerműve+eloxáló laborja, a feliratokra és a furatokra+szerelvényezésre gondoltam."
Az a lézer amivel ez készült csak a vastag öntapadós fóliát vágja. Egyébként aluminium előlap van mögötte. A Hammond dobozt alu előlappal is lehet rendelni.
Köszi, sejtettem hogy a topiktársnak nincs odahaza fröccsöntő-üzeme meg alumínium-hengerműve+eloxáló laborja, a feliratokra és a furatokra+szerelvényezésre gondoltam. Kábé olyan mint a QCX adóvevőhöz gyártott doboz, külső cég csinállja a kithez.
Nem mind gagyi. A legjobb klónt ukrán másolatban láttam. Igazán igényes munka volt.
Viszont így a kínai által sokkal többen tudtak hozzájutni egy használható eszközhöz. De igen jó üres paneleket is kapni, ha valaki magának akar minőségi anyagokból igazi preciz eszközt készíteni.
Amikor N7DDC közzétette a konstrukciót egyből megépítettem minőségi anyagokból. A nagyobb értékű kondik csillámok a kisebbek ATC kondik.
Az anyagár többszöröse volt mint amennyiért a kínaiak most készen árulják a klónokat. Azóta is hibátlanul teszi a dolgát. A hátlapon lévő távvezérlő csatlakozó segítségével ki lehet tenni közvetlenül az antenna tövébe is.
Szerencsére a kínaiak akkor még nem "lopták el" a konstrukciót így kénytelen voltam megépíteni, különben valószínűleg elcsábultam volna és megvettem volna készen olcsón a gagyi kivitelt.
Kritikus a beépített hangoló kondik minősége és feszültsége. 500 V-os minimum kell. Egy jó mica kapac sor többe kerül mint az egész cucc. A termék leírásban ki is szokták emelni ezeknek a minőségét.
nem sikerült helyesírási hiba nélkül megvalósítaniuk. :)
Bár vicces, de a minőség valódi probléma. Nem minden ATU100 született egyformának. Sok gyártó van, és némelyiknek nem megfelelő a minősége.
Segíthet, hogy rengeteg video review van. Meg kell nézni egy csomót, és pont olyat venni, amelyikről jókat mondanak. Láttam olyat is, amelyik arról szólt, hogy botrányos a szerelés, javítással kezdte.
A panelen mind a 3 gomb forrpontja rajta van. De prellmentesíteni kell, mert a legkisebb bizonytalanságra ugrál össze vissza. Csak 1-nek van gyári "szűrése".
Az egyik gombbal lehet úgy utasítani, hogy minden adásnál induljon el az optimum keresés. A másikkal csak a legközelebbi indításnál, utána nem próbálkozik. Így azonnal kész. A harmadik a bypass. De valamilyen trükkel kézzel is lehet léptetni az L és C elemek bekapcsolását sorban egymás után. Kvázi kézi hangolás.
Megelőztél, szerettem volna megírni, hogy van a panelen egy hely, amire ha ráforraszt az ember egy nyomógombot, akkor kézzel indíthatja a hangolási cilust.
De többféle latu 100as létezik, akár 3gombos, vagy éppen beépített akkumulátorral.
Köszönöm mindazoknak, akik az antenna tunerek és illesztésekkel kacsolatosan véleményüket megosztották velünk.
E támában még egy utolsó kérdésem lenne:
ATU-100 automata tunert a gyakorlatban milyen korlátok mellett /SWR, teljesítmény/ célszerű használni, vagy az összegezett vélemény: csak annyit ér, mint az ára?
Boldog, Sikeres és Egészséges Új Esztendőt kívánok Mindnyájatoknak!
Egy nem 50 Ohm-os antenna azt jelenti, hogy valamilyen valós ellenállás és képzetes rész az impedancia. A valós rész egy része sugárzási ellenállás, legyen Rs, a cél az, hogy ebbe a részbe küldjünk be minél nagyobb teljesítményt, mivel ez kerül kisugárzásra. Másik része az antenna veszteségi ellenállása, legyen Rv, pl. a huzalantenna ohmos vesztesége.
Veszteség számunkra minden, ami nem az Rs valós sugárzási ellenállásra jut. Az adó mint genarátor által kibocsátott teljesítmény a következő módokon oszlik meg: hasznos ami Rs-re jut, minden egyéb veszteség, tehát ami a tápvonalon, az antenna ohmos részén, és visszaverve az adóban vész el. Utóbbi még veszélyes is, ha nem optimálisan kezeli az adó a visszavert teljesítményt. (Konstrukció függő, hogy ezzel mi lesz.)
Minden esetre nehéz lenne matematika nélkül végigmondani, nézzünk egy gyakorlati esetet. Az antenne egyszerű huzalantenna, de túl rövid, sokkal rövidebb negyed hullámnál.
Egy ilyen antenna helyettesítő képe közelíthető egy kis Rs sugárzási ellenállással, egy Rv ohmos veszteséggel, meg egy elég kis soros C kapacitással és L induktivitással. Minél rövidebb az antenna, annál kisebb L és C, ezek rezonanciája ott lenne, ahol a huzal lambda/4, vagyis feljebb mint az adás, mert a drót rövid.,
Hajtsuk ezt meg az egyszerűség kedvéért egy tisztán 50 Ohmos adóval. Az eredmény borzalmas, lesz egy kis majdnem tisztán kapacitív áram a kis értékű kapacitáson, ezt ejt valami nagyon kis feszültséget a sugárzási ellenálláson meg az antenna ohmos veszteségén, kisugárzásra kerül mondjuk 100W-ból 1W, a többi kis része ohmos veszteség az antennán, nagy része visszaverődik az adóba, az meg vagy bírja vagy nem.
Na most, megpróbáljuk leilleszteni. Az illesztés fő része egy soros induktivitás, meg némi párhuzamos kapacitás. Ez képez egy rezonáns transzformátort, így az adó valós 50 Ohm-ot lát, nem verődik vissza az adóba semmi. Ebből következik, egyrészt az adó biztonságban van, másrészt a teljes teljesítmény, a példában 100W, az antenna valós ellenállásán megjelenik, Rv+Rj megkapja a teljes 100W-ot (!).
Most szép az élet, az adó kiadja a 100W-ot, vissza semmi se jön. Az antenna valós Rv+Rj megkapja a teljes 100W-t, és ez most két részre oszlik, az ohmos veszteségre meg a sugárzásra. Az eredmény most nagyságrendileg jobb, egy jó vezető és nem durván rövidebb antennánál elmegy akár 80W, szemben az előző 1W-tal. Ez azért nagyon nem mindegy.
Eddig nem volt szó a tápvonalról. Ha az illesztő nem az adónál, hanem a tápvonal antenna felőli végén van, akkor minden nagyon szép, pont ahogy feljebb leírtam, annyi veszik el, amennyi a tápvonal vesztesége. Sajnos prektikus okból ritkán ez a helyzet, az antenna betáplálási pontja időjárásnak kitett helyen van a magasban, nehéz oda több sávos automata illesztőt tenni.
Ha viszont az illesztés az adó oldalon van, a tápvonal vesztesége sokszorozódik, mivel a tápvonal most része az illesztő körnek. Ide-oda verődik a jel az illesztő meg az antenna között. Minden áthaladásnál valós veszteséget szenved. Minél nagyobb az oszcilláló rész és a kisugárzott rész aránya, annál nagyobbat.
De itt is igaz, hogy illesztve jóval nagyobb lesz a kisugárzott teljesítmény, mit illesztés nélkül.
Érdekes példa erre az egészre a magnetic loop. Itt egy totál illesztetlen induktív hurkot illesztenek le magában a konstrukcióban két eszközzel. Egyik a kondenzátor, amellyel rezonanciába hozzák, másik a kisebb loop mint transzformátor. A rezgőkörben a betáplált teljesítmény sokszorosa (akár ezerszerese) oszcillál (az indktív hurok és a kondenzátor között hol egyikben, hol másikben van a teljes energia), és ennek kis hányada kerül kisugárzásra. Ezért kell piszkos vastagra készíteni a hurkot, hogy kellően kicsi legyen a veszteségi ellenállása, a skin effektus miatt a cső átmérő és anyag számít csak, a falvastagság alig.
És ezért kell nagyon nagy feszülségű kondenzátor, hogy ne üssön át.
Van a dolognak még egy érdekessége: közeltérben az oszcilláló energia nagyságrenddel nagyobb EM térerőt generál, mint ami egy normál negyedhllámú antenna közelében van. Vagyis van egy nagy közeltéri elekromágneses térerő.
Jól látod, de ha az árbóc tövében van pl. a vertikálnál, akkor a kábel már közel tiszta 50 Ohmot lát, ergo nem okoz külön veszteséget. Csak persze akkor időjárás álló és automata/távvezérelt kell. (OFF:a mai telekáraknál egy félhullámú dipól már luxuscikk. Bocs!))
Az illesztő (sem automata, sem kézi) nem csökkenti a veszteséget, hiába lát a rádió 50 Ohm+0j-t. Mindössze csak a tápvonalon durran el az illesztetlenség miatt kialakuló visszaverődés, az "SWR". Na meg persze a tuner alkatrészeket is fűti. Amit mondasz az a megoldás, dipól antenna, eleve jól belőve a használni kívánt sávra és akkor alig van veszteség a tápvonalon. Nyilván ha ez nem megoldható, akkor kell a tuner, de csak azért, hogy megvédje a végfokot.
Az AN-2-es repülőkben voltak R-842-es rövidhullámú rádiók. Azokat 4 frekire lehetett előre betanítani és a távkezelőről váltani. Úgy a frekvenciák mint a hozzá tartozó antenna lehangolások kézi beállításúak voltak, amiket MECHANIKUSAN megjegyzett. Csodás gömb-variométer, motorok, bolygóműves áttételek, kuplungok. A hangolórész nem mért, csak nagyon precizen visszaállt az előre beállítotthoz.
Hasonlóan mint a régi mechanikus programozású autórádiók.
Ezelőtt 40 évvel már lehangolt automatikusan az orosz Leszir URH , amikor csatornát váltott a Háp távolról, az adókocsiban beindultak vinnyogó szervó motorok. 2-3másodpercig hangolászott.
Pár adóvevőn van mód menüben beállítani a hangolási teljesítmény.
Ha nincs, akkor is van okosság pl. Icom adóvevőknél 706 7000 stb van egy apró 3alkatrészes hardver amit házilag is meg lehet csinálni 5 perc alatt, azt a készülékbe dugva a tune gomb megnyomásakor redukálja a powert 10 W ra.
Az ATU 100 az meg más téma.
Némelyik megy hibátlanul 500mW hangoló teljesítménnyel, de van amelyik kb.5W-ot kér.
Amúgy ha érzékeny vagy a 100W-nál kb.10W veszeségre, mert épp nem a legdrágább automata illesztőt vetted meg csillagászati áron és a tápvonal is hosszú, akkor olyan automata illesztőt vásárolj magadnak, ami pár nyomógombbal lehetőséget ad számodra az utófinommításra.
Ebben az esetben rendkívül kis veszteség érhető el.
Szemezek egy tunerral amin a hangolást kézzel, a TUNE gombbal lehet indítani, de amúgy van benne némi automatika is. 16 ezer méréspontot eltárol és ha valamelyik eltárolt közelében van az adási freki, akkor tized másodpercek alatt végzi el a lehangolást. Van viszont egy kikötés, a hangolást csak 5 - 10 watt körüli teljesítménnyel szabad indítani, míg lehangolt állapotban 120 wattot visel el.
Jól sejtem, hogy a relék, az induktivitások és a kapacitások terhelhetősége határozza ezt meg ezt a teljesítményt?
Ugyanez a cég gyárt automata tunereket Yaesu, Kenwood, iCom rádiókhoz is.
Ott hogyan hajtja végre a lehangolást? Van a rádión dedikált gomb a hangolás indítására és ilyenkor az első metódus az, hogy leveszi az adóteljesítményt, elvégzi a hangolást majd visszatekeri a teljesítményt?
Nem jelenthető ki kategorikusan. Esete, antennája, tunerje és kezelője válogatja. Vannak occógizdaságos automaták és hebrákolt kézik is. De vannak mindből igényes és jó darabok.
Ez a csalási módszer, ami a vízcsapból is folyik, sokan mégis megeszik. Akár repülőgépet, mozdonyt, tengeralattjárót is hirdethetsz, foxposttal vagy GLS futárszolgálattal kéri. Ráirányít egy adathalász oldalra, majd csapolja is a banxámlát.
Csupa lopott/kamu profilos, a konyhabútort, gáztűzhelyt, konvektort, falikazánt is foxposttal kérte. Visszaírtam, van flex meg láncfűrész, bármekkorára összevágom, tetszőleges számú dobozba becsomagolom, miután kifizette! Erre mailcímet kért, meg is kapta, brfk kukac police.hu, el is tűnt egyből.
Azt láttátok, hogy az ITU1-ben 70 MHz-en van kijelölt vészhelyzeti frekvenciánk? :-) Talán csak a táblázat rossz, meg kellene nézni a forrását, de ha az ITU1-et nézem és nem a másik két oszlopot, egy csomó "fontos" sávon nincs kijelölve ilyen freki.
Ilyen új "kedvező" ajánlatnál ez az első mindig, domain/whois, e-cégjegyzék, streetview, közösségi oldalak, gugli stb. Utóbbi egyből dobta cseh, lengyel hirdetési oldalakon is, bemászott a német funkbörzére is, az admin onnan gyorsan kivágta. Elég dörzsölt vagyok ahhoz hogy ne egyem meg az ilyen maszlagot, éppúgy mint a hőtárolós kályha foxposttal küldését 🤣.
Ha már egyvalaki benyalta ezt, már megérte! (A csalónak.)
Ezzel a domain névvel nincs működő bolt, már megnéztem, amikor láttam a hirdetést, sőt jelentettem/kértem is, hogy törölni kellene. Nem hiszem, hogy bármi történni fog, plusz ott egy csomó másik ország, ahol ugyanígy próbálkoznak.
Nekem meg "FAN" feliratos csomag jött, 17eFt-os utánvéttel. Ezzel a bagázzsal van tele az erről szóló FB csoport, mindenféle 5Ft-os szemeteket küldenek, mandinerből ment is visszafelé 🙂.
Ami még hazai webáruházi rendelés, azt mindig díjbekérővel, utalással előre fizetem, vagy a csomagba teszik a számlát (pl. Rakotrade). Mindig melóhelyre kérem, ott ne kelljen fizetni, ha meg épp nem vagyok bent, az FBŐ átveszi.
A DHL viszont ma is szállított, meghozta a pár napja az elmebayen leütött műszerkét, úgyhogy a keresés tárgytalan, itt a kariaji 🙂.
Nekem nemrég jött egy hasonló levél. Amiben mellékelték a megrendelést?!? Fényképként, .jpg kiterjesztéssel. A fájlkezelővel kiderült, hogy egy álruhás .exe fájl akart előjönni. Nem kérdés, hogy mi indult volna el.
Az SMTP-vel küldött levelek "From" mezője alapból tetszőleges szöveget tartalmazhat, simán lehet illúzió, hogy ismerjük a feladót, úgyhogy a levél forrását érdemes megnézni, meg persze a linkeket benne. Vagy jó esetben mégsem, mert ez mostanában változóban van, egyre jobban terjed néhány egymáshoz kapcsolódó technológia.
Újabban a levelezőszervered vagy a saját programod képes lehet visszautasítani egy levelet az SPF, DKIM és DMARC, egymáshoz kapcsolódó technológiák alapján. Ezek a küldő szerver megfelelő domain-bejegyzéseihez (jogosult domain-ről küldték-e), ill. kriptográfiához kapcsolódnak (nyilvános kulcs a bejegyzésben - hasonló a PGP-hez, csak nem kell keresgélni a kulcsot a partnernél).
Tehát a küldő szerverek domain-bejegyzéseit vizsgálja a te szolgáltatód szervere vagy a te programod egy-egy levél hitelességének ellenőrzéséhez, ill. annak kiszűrésére, hogy menet közben, míg a levél elért hozzád, történt-e a szövegében változtatás.
A vicc az, hogy a gyakorlatban mindezek ellenére jönnek tökéletesen aláírt, a fejlécek alapján hiteles levelek, amik mégis spamek vagy phising e-mail-ek...
A kezdeti bizonytalanságaim után évek óta úgy rendelek hogy futár hozza. Általában ExpressOne, újabban néha a Holland Posta DPD-vel küldi 0 Ft-ért - olyan pontossággal, hogy intenetes tracking alapján állok ki a kapu elé átvenni. Minél kevesebb macerával.
Küldtem már vissza így cuccot. A legkisebb gond sem volt, a futár ráfirkantott valamit, oszt jónapot.
Ha a "postától" jön az értesítés, mindig van csomagszám. Amit független oldalon, vagy a posta sajátján lehet ellenőrizni. A világ egyik legjobbja a 17track.net .
Végigolvastam, miket írnak róla az ehamon, különböző fórumokon, FB csoportokban. Van akinek 10+ éve hibátlan, van akinek a többedik garanciális javítása/cseréje, többeknél is volt gyártói kártalanítás.
Nem hagyott nyugodni ez a dög, csak belemásztam, egyelőre csak hidegen, mikroszkóppal. Jópár repedt forrasztás a táp- és RF-részben is, nesze neked ólommentes technológia! Egy (újonnan) 3000+ €-s holmitól nem ezt várná el az ember. Úgyhogy nulladik pont: kattogós Weller+Multicore 60-40, kicsit kipihentebb állapotban.
Amikor annak idején (ennek most már szinte napra 50 éve) az első félvezetős rigemet csináltam, a legnagyobb munka a megfelelő védelem kialakítása volt. Akkoriban a végtranyó-szett ára nagyjából egy évi fizetésem (lett volna, ha a jóságos főnököm meg nem szán, és azt nem mondja, hogy elszámoljuk MűFa-ra)...
(Segített is, Ő korábban az Ericsson adástechnikánál volt fejlesztő, de hazahajtotta a honvágy).
Agilent (Keysight, HP, kinek hogy tetszik, illetve gyártási év függő) nálam a szignál, multiméter és a labortáp. Persze ezek nem a sajátjaim, csak a munkám során ezeket használom napi szinten. De kifejezetten sértő, ha bármely munkaparkomat barkácsnak nevezik, ismeretlenül :D
Sajnos az Expert erősítőkről én is a lentieket hallom. Pár éve meg akartam győzni a rádióklubunkat, hogy vegyünk ilyen végfokokat, mert amellett, hogy olcsóak, igencsak jól néznek ki, dísze lehet bármely amatőr saroknak. Aztán elkezdtem fórumokon olvasni róla, még időben... Sok sikert a felélesztéséhez! :)
Nem jó hír, hogy döglenek az SPE-k minden védelem ellenére. Múltkor sikerült kikapcsolni egyet adás közben (nem én voltam), de túlélte. Ilyen ez a c'est la vie. Remélem, a procija ép. Csak felhasználói doksit láttam eddig hozzájuk, rajzot nem. Meg fotót javításokról.
Velem abszolút korrekt volt a névrokonod, bejelentkeztem érte-fizettem-elhoztam. A jelzett áron még lőtéri céltárgynak is megérte 😄.
LeCroy nálam nincs, csak gagyi Agilent, R&S, Tektronix meg Schlumberger műszer, meg lassan 25 év rutin hasonló (igaz, professzionális) lomok javításában. A szomszédomban is üzemel egy ilyen (újabb fajta), a tulaját majd kicsit kikérdezem róla. Addig is, ha valakinek van MRF1K25-höz való működtető füstje, szívesen elfogadom 🙂.
Pár éve, hagyatékból megvettem egy csöves "zajcsökkentőt", hasonló okok miatt a kipróbálás nélküli szétbontás, pár alkatrész betétele a műhelyi készletbe, majd a maradék szétaprítása, összelapítása és a méhecskébe vitele lett a sorsa, az új csövet egyik klubtársunknak adományoztam. Nem mertem feszültség alá helyezni, jobbnak láttam a rendbetételébe bele se fogni. Sok ilyen gyöngyszem van!
Ha igen, irigyellek a készülék miatt, majd írd le a végkifejletet. :) Ellenben az eladó miatt nem irigyellek. Ritka bunkó módon válaszolt az e-mailemre, és még ki is oktatott, hogy ez a készülék nem barkácsolóknak való. Eddig nem tudtam, hogy minden barkácsoló olyan LeCroy szkópokkal mér, amiből egy családi házat lehet venni az agglomerációban.
Volt pár magasröptű levélváltásunk, mire a végén kinyögte, hogy a gép komoly vevőnek foglalva van, na ekkor elküldtem melegebb éghajlatra a komát. Nem értem, miért nem írta meg a foglalás tényét először, és miért kellett vele "játszadozni", hogy kinyögje a foglalást pár e-maillel később. Pedig azt írtam neki reggel 8-kor, hogy "megvenném", nem csak érdeklődtem.
De lehetne beszélni a régi házilag készített CB tápegységekről is. Gondolom Ti is találkoztatok egyedileg kivitelezett, minden szabványnak megfelelő példányokkal. Van itt is jó pár darab. Szemétre való. A képeken szereplőt két hónapja hozta egy koma, hogy elromlott. Levéve a tetejét, mondom neki, hogy jó magas összegű életbiztosításod lehet. Nem értette. Be sem dugom a hálózatba mondom neki. Dobd ki de gyorsan.
Se védőföldelés, se primer oldali biztosíték, szép szerelés.
Aztán itt hagyta, hogy ő már nem cipeli haza.
Más Bontott, új alkatrészek eladók. Ami a képeken van. Ha valakit érdekel nagyjából megírom milyenek.
Anno tettem bele egy plusz mérőpontot, hogy direktbe tudjam mérni, összefüggésben a menüvel. A műszernek hiszem 🙂. Szerintem egy az egyben lemásolta a kínai a mcHF-et, éppúgy mint az NWT500-at, OM Powert vagy az Expert 1.3-at is.
Emlékeim szerint 500mA szintén, a vasat otthon tudom majd megmérni. RD16HHF1 cégeket használtam, azt tudtam szerezni. Szét kell nyitni, jó tíz éve építettem meg.
Nézd, ha a csatlakozó speckóján belüli fesz/áramértékekkel van használva, semmivel sem rosszabb mint a powercon.Én is powercont tettem volna, de ezzel is meg lehetett oldani.
Feleslegesen én sem reszlek meg fúrok -faragok.
Az eredeti sem sokkal jobb egyébkén :-)))
Nem kell túlspilázni, nézd meg a katona sanyi mekkora szarvihart csinált egy hasonló témában:
A megfelelő játékszabályok betartásával használhatók kisfeszültségű berendezésekhez is! Lásd riasztóközpontok megoldása, minden elemén földelőcsavar vagy saru, vezetékekkel összeföldelve. Automatikusan I. érintésvédelmi osztályú a cucc.
Jó példák erre HA1YA "Drasi" kereskedelmi termékei, ÉV és RF szempontból is szükséges.
Hehe, érdekes. Viszont félrebeszélek: a védőföldelést akartam mondani, hogy annak vannak külön szabályai a doboz elemeinek biztos elektromos összekötésére, bocsánat. Fontos lenne tudni-tudatni mindenkivel akkor is, ha esetleg ezeket a dobozokat csak törpefeszültségre szabad használni - nem emlékszem rá.
Szerintem az egyik leggyakoribb hiba az lehet, amikor a boltban kapható, olcsónak számító alu műszerdobozokról azt hisszük, biztosra vesszük, hogy körben és alul felül mindenütt érintkeznek. : -) Ami nyilván nemcsak akkor gond, amikor leföldeli valaki a dobozt a kettős szigetelés szabványa szerint (mert akkor külön szabályok vonatkoznak az elemek biztonságos összekötésére), hanem RFI szempontjából sem, ami időnként meglepetéseket okoz, ha 230-ról tápláljuk, ha 12 V-ról, akkor is...
Pl. az elő- és hátlapot tartó két csavar feje általában festékre fekszik fel, az alulemez pedig az azt tartó két fülre szintén szigetelten ül fel, hiszen végig le van festve, és igen sokszor az előlapon levő lyukon átmenő csavar oldala sem érintkezik a lyuk szélével - legalábbis ez gyakori elrendezés. Aki nem hiszi, mérjen utána. : -)
Ezt empátiának hívják és főleg mostanában nem kell (ezt is) lenézni, hogy ha valaki valahol egy potenciálisan veszélyes megoldást lát, akkor keresi a kellemetlen érzés alól a kibúvót, hogy esetleg mégse szülessen eggyel több ilyen a világban, hátha ragályos.
Pont ez a lényeg, Tamásnál ez a megoldás egyedi, más nem fogja használni, nem fognak mikrofont, meg egyebeket rádugdosni.Meg a hálózati kábelt sem máshova.
A feladatot- a csatlakozó pótlását-megfelelően, költséghatékonyan megoldotta.
És igen, mehetett volna oda powercon,(méretre ugyanaz) vagy egy ipari Amphenol, de nem mindegy mennyiért...persze lehet itt vitázni róla, meg szabványokat emlegetni, de ettől a vevő még vidáman működik, és ez a lényeg.
Ha van az eredeti csatiról méretezett rajz, akkor kinyomtatom - kivéve a 230V-os csatlakozót. R-326 égen-földön beszerezhetetlen tápdugója már gyártható. (2,4V)
Ez azért érdekes kérdés , mert megtiltva nincsen! Bár mindenféle üzemviteli utasitásokban van leirva, hogy ne legyen összecserélhető. S ezt álltalában 1 telephelyen belül be is tartották.
Persze a "józan paaraszti ésszel "is belátható, hogy milyen veszélyeket hordoz-ha összecserélhető.
Kicsit off; kisvonatnál láttam, hogy a 24V-s kocsivilágitást sikerült megtáplálni egy 380V-s hosszabbitóval....Akkoriban még hetekig tartó röhögcséléssel el lett intézve.
On;
Azért az itt /előzőelben leirtak lényegesek.
Bár otthon X Y úrnál ha csak ez az 1 ilyen csatlakozó van?
Ráadásul szerintem kifejezetten TILOS olyan csatlakozót tápfeszre rakni, ami más rendszerekben ( pl.hangfrekis) van.
Nemcsak szerinted! Professzionális, ipari, távközlési- és műsorszóró cuccoknál is így van! Illetve utóbbiaknál akad kivétel, tápfeszt visznek meglévő 7/8"-os koaxon egy fordítóelemmel, de csak 48V DC-t, RF csati nincs rajta!
Az XLR avagy Canon csatlakozó önmagában egy jól kitalált típus. A hálózati felhasználás elsőre kicsit fura, de reálisnak tűnik. Rugózott érintkezők, elég jó kontakt felületek, jól megfogott kábel, kellően strapabíró ház. Jó szerelhetőség otthon is.
Az egyetlen aggodalom lehet laikus kézben az összetéveszthetőség hangfrekis eszközökkel.
Korábban már (velem együtt) mások is kerestek tápcsatlakozót az ML REV-251 szériához. Jelenleg az egyetlen (általam ismert) beszerzési forrás az eBay, ahonnan daraja kb. 27 ezer Forintos áron érkezik meg postával, vámmal meg minden sallanggal. Ez nyilván irreálisan sok 1 db csatlakozóért.
Van megoldás! A HQ Elektronika kínálatában kb. 2 hete jelent meg egy új termékpáros, ergy XLR tápcsatlakozó aljzat és a hozzá való dugó. Max. 400 V / 16 A. Ez tökéletes a célra.
Az eredeti tápdugó helyére mindenféle átalakítás NÉLKÜL beépíthető, lásd a képeket. Kiválóan forrasztható, nagyon jól bírja a báka által keltett meleget, nem olvad meg a műanyag ház, nem lazul meg forrasztás után az érintkező tüske.
És ami fontos: filléres áron van az eredeti csatlakozóhoz képest!
3:1 felett már a tunerek sem mindig tudnak jót csinálni. Olyankor már nem csak a sugárzási veszteség nagy, de a tunerek is jelentős veszteséget csinálnak. De ez is nagyon antenna függő. Egy tunerrel erőltetetten kihangolt "antenna" sugárzási karakterisztikája sem jó. Szól, szól, de nem az igazi.
Pár MikroTik wifi routerrel és egy PoE switch segítségével percek alatt megoldható ez is, ilyenre van IP rádió és mobilszolgáltató igénybevétele se szükséges.
Nyilvánvalóan ide jön kérdezni, legalább a műszaki megoldás miatt, még ha nem is amatőrsávon szeretné utána használni. Nem az első itt, pár évet ha visszamész, megtalálod. A Wifi- és Zello-képes PoC-adóvevőket szoktam erre javasolni, vagy Zello nélkül a RealPTT-t, a hazai viszonteladók is az ő szerverét használják.
Ja, nyilván tudsz már mindent. :-) Világosan látszott eddig is, hogy nem fogsz leállni, bárki bármit mond, nem te vagy az első ilyen. Visszaolvastam, elfelejtettem már, hogy volt ennek előzménye: egy cégnek akarsz ingyen kommunikációs lehetőséget biztosítani. Hát ez így sem lesz legális. Nem arról van szó, hogy valaki megmondja, hogy a hotspotokat private call módban kell használni vagy hogy kell-e DMR ID, hanem hogy erre nem adnak ki rádióamatőr adóengedélyt, az teljesen másra való.
Kitartóan szeretnél egy rádióamatőr topikban nem rádióamatőr felhasználással kapcsolatban válaszokat kicsikarni az ittlevőkből, de most sem érdemes várnod rá. Maximum azt fogják megjegyezni, hogy igen, az ilyesmihez kell engedély, az említett frekvencián pl. rádióamatőr engedély.
Csakhogy ez az egész nem egy megvásárolható-beszerezhető engedély meglétének kérdése. A rádióamatőrködés nem a sávok valamilyen tetszőleges célra való felhasználásáról szól, nem átvitelről, nem üzemeltetésről, nem telefonálásról, hanem a másokkal való összeköttetések készítésének öröméről a hullámterjedés sajátosságaival való küzdelemmel kapcsolatban. Egy A és B pont közti "méretezett" összeköttetésnek, ill. meg nem nevezett célra való felhasználásának ehhez elvi okokból nincs köze. Olvass utána.
Bizony, milyen igaza van! A fej gondolkodásra van, nem arra, hogy adatokkal meg "szecskával" tömjük! Sok volt tanáromnak (főleg a humánosoknak) meg kéne nézni! Eredményesen megutáltatták velem is a törit meg a "rohadalmat".
tg35 = 0.7002075382097097 tg30 = 0.5773502691896257 d = 1500 ft y = 4935.788666373831 ft ellenőrzés: x = 7049.036745582107 ft y/x = 0.7002075382097097 tg35? x+d = 8549.036745582107 ft y/(x+d) = 0.5773502691896257 tg30?
.... és elásnám az autómat.
