Mindig találni vicces hirdetéseket ahol 30-40 éves rádiókat kínálnak eladásra nagyon magas áron vagy ahol használt rádiókat kínálnak új rádió árárn!
Úgy gondoltam egy topikba érdemes ezeket összeszedni már csak a poén kedvérét is, had nevessen más is! :)
Megtaláltam, mókás! De a mellette lévő tápok se piskóták, egy másik ottani úriember a hibátlan dobozoltakat ennek a feléért adta.
Egy másik cucc viszont nem volt rossz, picit áthekkelve 1,5kW 70 centin folyamatosan! Mint mondta az eladó, erre összesen ketten jelentkeztünk, de én voltam a gyorsabb 🙂.
Nem rádió, monitor a HE-n: "Monochrome Monitor ABS2000 8,5"
Egy koszos, beégett (kikapcsolva olvashatók rajta a betűk, számok és vonalak), a matricák alapján talán egy bankban agyonhasznált, hibás (!) monitor (DB9-es csatlakozóval, az meg mihez jó?) 8000 Ft-ért eladó.
Szintén Casio, az volt a hazai piacon elérhető. Drága buli volt, a SOTE külföldi diákjai szerencsére vastagon megszponzorálták 🙂.
Gyönyörűen "ette" a komplex számokat, differenciál-egyenleteket, kettős integrálokat. Mint írtam, sikeresen átlökött a matek- és mechanika-szigorlatokon, olyan dolgokról, aminek a 99,9%-át abban a formában azóta sem használom. Az előadóink szerencsére nem ismerték, ők a mai napig logarléccel számolnának, ha élnének!
Pár éve ugyanígy jártam Bordányban, fullos szettben egy R-354-gyel. 10e Ft volt a teljes és hibátlanul működő vas, rákerestem az elmebayen, picivel 4000€ fölött kelt el. Jópofa, de ekkora műszaki értéke nincs.
Múzeális érték egy ilyen korai darab. Itt is száz típus értéktelen az öregsége ellenére. Azt, hogy melyikből lesz kuriózum, azt kellene előre tudni.
Nemrég egy VT BZS-51 Madison zsebrádiót akart valaki 12 000.-ért eladni. Gyönyörű állapotban volt, az tény. No de egy tömeggyártmány. Nem is igazán ritka a lomi piacokon.
Sokszor merül fel a dilemma, hogy oké eBay, de valójában mennyiért kelt el?
Ennek a zsebrádiónak a licitjét kezdettől fogva figyelem, közönséges Sanyo AM vevő, magyar piacon ezer Ft, jobban öltözötteknek 1500. 21 licit érkezett rá és a leütési ára 737 dollára lett, amire még fizet a vevő kb 50 dollár forgalmi adót és 12.5 dollár postai költséget, tehát kb 800 dollárért a birtokosa lett. Igaz, hogy 1958-as gyártmány.
A programozható számológép elsöpörte a logarlécet is! A másodfokú egyenlet megoldóképletétől kezdve az összes "hülye képletet" beleraktam. Érettségin tilos volt használni, de matek, elektrotechnikai, mechanika szigorlaton óriási segítség volt, főleg az integrál-számításoknál. (Béke poraira!)
A tárgyi tudást nem helyettesíti, hiába tud sokat a gép, ha a használó nem tudja, mikor mit kellene számolni!
Én 1982-ben logarléccel számoltam a közös érettségi-felvételi-t, mikor mindenki más számológépet használt. Utána azért kiderült, hogy vannak feladatok, melyeket nem lehetett a megadott időn belül kiszámolni. Mondjuk komplex szám logaritmusa.
Ez mindent visz, a szomszéd topikból. Ha a KSH betenné ezeket az inflációs kosárba, mennyire jönne ki? 🤣
(Sokadik nickjén árulja, de a telefonszám elárulja, kicsoda...) Az első Bánya utcai Burabun 12e Ft volt egy ilyen komplett 107T02 szett HA8ZW-nél, teljesen sorszámazonos, hiánytalan készlet!
Én, ma kivételesen úgy értem haza, hogy elegem van a világból. De elolvasva ezt a sort, kiröhögtem magam, és rájöttem, hogy nincs is semmi gond. KÖSZÖNÖM!
Egyébként engem az a "retro" jobban bosszant - egy egész ország használja rosszul azt a szerencsétlen szót. Ugyanis a "retro-" előtag visszát jelet; visszatekintést, visszafelé hatást. Ami készülék és "retro", azt most készítik, csak réginek néz ki, régen használt funkciói vannak stb. A régi meg egyszerűen "régi". Angolban van rá külön szó: vintage. Már amennyire az különálló a szürettől és borterméstől - de legalább nem "retro".
Hazai autógyár fiatal gépészmérnöke a hagyományos tolómérőt nem tudja leolvasni. Mi még hetedikben, technikaóra keretében is tanultuk, a középiskolai tanműhelyben alap volt!
Ebben a magyarázatban tömören minden benne van mint az öszes törvény a Tízparancsolatban! Részenként én is így gonoltam,de nem így összerakva. :-D Köszi!
Az lesz ami velem, az enyészeté. Valamelyik ősömnek bizonyára nagyszerű kard és sarkantyú gyüjteménye lehetett, de egyetlen darab sem maradt meg belőle - a rádiókból se fog maradni egy se.
Amúgy sem gyüjteményként kezelem, hanem pillanatnyi örömként. Mások ettől sokkal több pénzért filmet nézznek, koncertre mennek csápolni vagy sört isznak amit másnap kipiselnek, számomra megfizethetetlen olyan ruhákban járnak amit ingyért sem vennék fel, olyan ételeket esznek amit nem szeretek. Én meg belenézek a rádió dobozába, előkeresem a dokumentumait, utána járok a korabeli technikáknak és leirásoknak, esetleg megjavitom, megjáratom, aztán polcra kerül. Egyszer majd valaki elviszi vagy beolvasztják - ez minden dolog sorsa a világon. A mának az örömét szolgálja és semmi mást, nem veszem el semmi elöl a pénzt, szinte csak a fölöslegest költöm ilyen szórakozásra. Utána majd fű nő a helyén - nincs mit siratni a világ és a dolgok elmúlásán.
Amíg él, büszke rá, örömét leli benne. Utána két eset lehetséges:
-vagy kidobják az egészet az örökösök a szemétbe,
-vagy értelmes az örökös, bejön a rádióklubba, az egészet megveszi a klub, meg a klubtagok saját maguknak. Mondjuk nem gyűjtemény, hanem profi műhely, olyan mennyiségű minőségi alkatrésszel, hogy a Vidit vagy a Mechlabort simán újra lehetett volna indítani pár hónapra. Mindkét fél jól járt.
Klasszikus gyűjteményre is egy pozitív végkifejlet:
Az említett 706-ost 25e-ért vettem meg. Tényleg tiptop, újszerű, gyári doboz, benne volt az UT106, de a hibája is. Tápra téve fölvesz 3A-t de nem csinál semmi mást, agyhalott. Valóban az, a "kis drágám" processzor-hibás. Mind HA5NP Robi mester, mind a DND (mint ICOM képviselet) szervizese azt mondta rá, tudják javítani, ha hozok alkatrészt. Ami persze aranyáron sincs sehol! (Ha lenne, én is ki tudnám cserélni.)
Előlap, mechanikus elemek, kijelző, enkóderek, potik, kapcsolók, végtranyók, hangfrekis végfok, csatik, kvarcok stb. jók. Hogy megérte-e? Van két másik ilyen, hibátlan rádióm, donornak jó lesz.
(Van aki biztos köpköd, hogy már megint én, egyéni szoc. probléma...)
Példa: Sea Hawk 25-ös hajórádió az eBay-on 9.95 dollárért, cirka 3500 Ft. Az eladó tipikusan bigyókat, játékokat árul, ez valahogy a hozzá került és meghirdette licitre. Végtelenül rosszul van fotózva (és beárazva), a lényeg a periférián van, középen az üres doboza aminek a gyűrött állapotát külön ecseteli, de nem dobozt akar senki venni hanem rádiót, azt meg alig látni. Mellé egy könyv, egy 1961-es ráióamatőr vizsgára felkészitő, amit az eladó a rádió manuáljának hisz - vallásszabadság van alkotmányosan.
Egy héten át senki nem licitált, én sem akartam licitálással felhivni rá a publikum figyelmét (az emberek olyanok, ha másnak kell akkor nekem is - ezért van annyi sajnálkozás ha valaki olcsón vesz vagy drágán ad el). Hogy mégis adjak esélyt mindenkinek, a lejárat reggelén rátettem egy automata licitet 15 dollárig, amiből látszik hogy nemigazán kell ez nekem (akkor 30-40-ig tettem volna), csak hecc mert még nincs hajórádióm, adok 5 órát másoknak az érvényesülésre. Délután járt le, hát megnyertem 9.95 alapáron. Simán el lehet adni 40-ért.
Az eladó sem fog ezen keseregni az ő 3200 pozitiv minősitésével, hiszen keresett 10 dollárt amiből két finom sört is vehet, vagy három nemfinomat. Mindenki magára vigyáz, eladó és vevő, felnőtt emberek vagyunk.