Hát ez sajnos nem olyan, mint a Telekom internet, hogy a bekötést ingyen csinálja a szolgáltató, csak fizess elő a szolgáltatásra. Hiába "köz"mű a gáz-víz-szennyvíz-villany szolgáltatások neve, neked a bekötés minden fázisáért súlyos pénzeket kell kicsengetni.
Pl. a bekötéseket neked kell megterveztetni, az árkokat neked kell kiásatni, a villany esetében ha nem elég 32 Amper, akkor a többletért fizetni kell, a vízóra aknát neked kell kiásatni és nedvesség+plusz fagymentesítését neked kell kialakítani, a villanyórához és a gázórához a földelőszondát neked kell megcsináltatni, stb. stb. stb.
Ha van a faluban olyan ember, aki napszámban ás neked sok méter árkot, meg nagy gödröt a vízóra aknának, meg a gázóra földelésnek, akkor épeszű áron meg lehet úszni, de ha géppel kell kiásni a gödröket, akkor az egy vagyonba fog kerülni (hacsak nem építenek a faluban utat, vagy csatornát és svarcban megcsináltatod velük a talajmunkát).
Először keress a közelben gáztervezőt és a villamos műveknél regisztrált villanyszerelőt, ők meg tudják mondani (plusz-minusz 200 eFt eltéréssel) a várható költségeket.
A monolit fodemnel is, de ott gerendak vannak a falak tetejen vasalva: letezik ennek egy standard vasalasi részlete (Törttengelyű rudak csomóponti vasalása). A sarkokba legalább L alaku vasakat kell beepiteni (60x a vastagsag) es kenyeleket is kell szerelni, de sokkal jobb egy pipat hajlitani a gerenda vegére, azt csak hajlítógépen lehet megoldani, vagy hurokvasat beepiteni. Nehez beszerelni, ha a ket irányból be van van szereve a gerenda vasalása- főleg, ha a sarkot átszúrja egy oszlop is, így ezt egy műszaki ellenőr mindig meg kell nézze az öntés előtt.
A csómópontok részletrajzai a műszaki tervben ki vannak szerkesztve.
De viszont, itt ki lehetne találni, h az új födém, ami még nincs eldöntve, h miből lesz? Hogy fog stimmelni a régihez. Mert a régi marad! Fafödémet a régi!
De ide építeni is kell! Ugyanazt ami volt, vagy is egy másikat! De viszont ennek már rendes mély alapja lesz! 25-nm lesz kb! De csak tavasszal, elvan takarítva a lom, tiszta a terep,
Egyébként, most a földszinten, az előszobát, és a garázst is össze nyitottam, csak nincs most fotó, mert vidéken vagyok! De kedden lesz! Majd meg látod, h onnan mit bontottam, :)
Én már többször körbejártam ezt a házat, sokat fontolgattam, h hogy legyen. Valamennyit azért én is számoltam, de mindig oda jutottam, h nagyon erős ez a ház!
Régen az átkosban nem számított az anyag, lopta mindenki. Nálunk annó a disznóvályús falat csinálták olyan vasbetonból, amit 10 éve megpróbáltak elbontani, de feladták, mert csak felrobbantani lehetne, elbontani nemigen.
Csak azért írom ezt, mert vagy nálad is megvasalták a legjelentéktelenebb válaszfalakat is, vagy nem kéne bontogatni vaktában minden vasalt betont, mert nem véletlenül az. Hacsak nem akkora zseni vagy tényleg, hogy ránézésre ontod a statikai számításokat.
Egy fickó lovat vesz a vásáron. Mikor hazaindulna vele megdöbbenve látja, hogy a ló nekimegy a falnak. Rohan vissza reklamálni az eladóhoz, hogy a ló vak. Mire az eladó: Nem vak ez a lú, hanem bátor.
Ez a nagy ház, nem 3,5 méter magas, hanem 9-és fél méter, a garázzsal együtt 3-szint, a tető egyik oldala 18-méter! Ez a ház észre se veszi ezt a kis bontást!
Nem kell, mert a házon körbe, 40x40 vasalt betonkoszorú van, nagyon erős, Sok vas van benne! A sok vas, sokkal többet ér a koszorúba, mint valamit utólagosan hozzá műteni!
"A nagyházat át akarom alakítani, egy emeletett lebontok, egy légteret csinálok, és ebből marad nagyon szép ajtó, vagy ablak, azt meg viszem a faházba be építem!"
Ajtó vagy ablak?
Kb. 3 m magas az a téglafal ami merevítés nélkül megáll. Jó dumájú emberek még 3,5m magas falat is rá tudnak beszélni, hogy ne feküdjön le.
Egyébként magad is ellenőrizheted, nem nagy dolog. A falra ható vízszintes erőkből nyomatékot számolsz (hamar megvan), utána a függőleges normálerőket kell csak meghatározni (néhány perc), majd ezekből külpontos nyomás figyelembe vételével meg lehet határozni, hogy keletkezik-e húzás a falban (legalább is elméletileg). Ha nem, akkor nyertél. Ajánlatos a biztonsági tényezőket is figyelembe venni, csak figyelni kell, hogy mikor melyiket. Szerintem 20 perc, félóra az egész. Azért is ajánlatos ezeket megcsinálni, mert használatbavételi engedélyt ezek nélkül nem szoktak adni. Meg ellenőrizni kell az alapozást, de az már igazán semmiség.
A födém tartotta össze a sarkot, arra van terhelve a tető is, meg a tűzfal. A koszorú vasalását át kell fúzni a sarkokon, ez nem hiszem, hogy ennél a háznál megtörént, de az nem elég. A felbeton és a benne levő vas oldja meg a sarok kimerevítését.
Kivülről meg kellett vona támasztani az épületet két irányból, lebontani a födémet és beépíteni egy fémkonfekciót, aminek a két tartója a hosszanti koszorúkba van bekötve, a másik kettő a E gerendákkal párhuzamosan. De ezt méretezni kellett volna.
Az e.gy. gerendák (is) teherbírásába beszámít a mellettük található vasbeton. Már ha a nyomott oldalon van. A táblázatok (nem árjegyzék) külön megadják a gerenda teherbírását mellébetonozással, betonozás nélkül és ha párban vannak bebetonozva. Nem egyformák.
Üdv ! Statikussal konzultáltál ? :-( Fogy szépen a vasbeton ,és a helyreállításnál ezek már nem kötődnek már össze ,de ... ,hát Te vagy az "iparos"!:-(
Amúgy a gerenda nem csak a födémet tartja, hanem a koszorút és a ház falakat egyben is, hogy a tető ne nyomja szét a házat, kérdeztél valakit vagy csak kiszedted a gerendákat? Meg látom levésted róla a betont nem vágtad. Én azért nem vésném mert a rezgéstől sérül a koszorú, mert a gerenda jó esetben bele van kötve.
A nagyházat át akarom alakítani, egy emeletett lebontok, egy légteret csinálok, és ebből marad nagyon szép ajtó, vagy ablak, azt meg viszem a faházba be építem!
Na, ne legyetek már ilyenek! És ha 50nm-ről kezdte, de folyton eszébe jut egy új ötlet, és toldani kell a házat? Így lett 60 és 70 nm is, hogy hopp ide kéne még egy szoba, meg hopp ide jó lenne egy fürdő. :D
Ha lenne 15 cm beton a zsalukövek alatt, akkor egy zsalukő alatt 2 x 1,5 x 5 (deciméterben számolok) egyenlő 15 liter betonnak kellene lenni, vagyis a 70 zsalukő alá már jócskán be lenne öntve az általad írt 1 köbméter beton (de 15 cm beton akkor is kevés, legalább 40 cm-nek kellene lenni!).
A második köbméter beton meg magában a zsalukő belsejében van, ha rendesen kiöntöd.
Ennyi beton hogy a lófüttyben jön ki az általad írt 1 köbméter sóderből és 100 kg cementből?!?!
Ennyi betonhoz kell 2,5 köbméter sóder (25-30 eFt) és minimum 30 zsák cement (30-35 eFt), amihez ha hozzáadjuk a 70 db zsalukő árát (32-36 eFt), meg a szükséges 150 méter minimum 6-os betonvas árát (60-65 eFt) már testvérek között is az általad írt összeg duplájánál tartunk (akkor ha az anyagokra nem számítok fel szállítási díjat, hanem magad hurcolod haza az anyagokat, ami persze szintén nincs ingyen).
Nem kel itt vetíteni, itt a túlnyomó többség aktívan építkezik, tudjuk, hogy mihez mennyi anyag kell és sajnos pontosan tudjuk, hogy mi mibe kerül (sokba).
Kezdeném azzal h van két szakmám, és igen én csinálom a villanyt, és értek a gépészethez egy kicsit:)
és az anyagot se kell lopnom, mert a nagyházat, amibe van 12 szoba, meg 4-fűrdő meg egy emeletnyi lépcső ház! Ezt újítom fel! És ebből maradtak minőségi ajtók, ablakok, de ha nem marad akkor is beleférek 700-ba szerintem!
Ha 70 nm a ház alapterülete, akkor az alap legkevesebb kb. 35 méter hosszú. Ha erre a hosszúságra 70 db 0,5 méter hosszú zsalukövet használtál fel, akkor egyetlen rétegben tetted le a zsaluelemeket.
Az 1 köbm sóderből és a 100 kg. cementből készült szűk 1 köbm nagyon sovány beton (mert 1 köbm rendes betonhoz legalább 1,2 köbm sóder és 350 kg cement kellene) arra se elég, hogy a zsalukövek hézagait feltöltsd, nemhogy arra, hogy a zsalukövek alá a fagyhatárig lemenő sávalapot csinálj.
Tehát magyarra fordítva, ami "alapot" csináltál, az egy tyúkól alá se elég, mert a fagy 2-3 év alatt szépen összetördeli, hiába van benne a vas, a beton nem fedi el, így a betonvas pár év alatt elrozsdásodik :-( Ez az "alap" egyáltalán nem terhelhető, talán a rárakott könnyűszerkezetes falakat el fogja bírni, de a födémet, tetőt már tutira nem tartja meg.
Tehát amit csináltál, ez legfeljebb elrettentő példának jó, de semmilyen (se könnyűszerkezetes, se fából épített) hosszabb távra tervezett épület alá sem szabad ilyet csinálni. Ebből kifolyólag az általad írt költségek sem mérvadók, a 75 eFt, amit eddig ráköltötték, az teljesen kidobott pénz, erre az "alapra" épített fal 3-4 év múlva szépen kidől :-((
Szerintem teljesen szerencsésen és olcsón megúsztad a dolgot, itt tényleg csak némi feledékenység és lustaság játszott, nem ügyeskedés úgy jó magyarosan. Valószínűleg úgy voltak vele, hogy soha nem lesz eladva, vagy nem idegennek.
Mondjuk ha olyan genya fajta lennél, jó kis pert lehetett volna az eladó nyakába akasztani, mert így az egész adásvételit semmisnek lehetett volna nyilvánítani, hiszen már nem létező ingatlanra szólt.
Csak mert egyáltalán nem ismered a jogszabályokat, még nem jelenti azt, hogy az úgy jó is lesz.
Minimum bejelentési kötelezettség van, könnyűszerkezetnél akkor, ha minősített technológiával készül. Ha nem, akkor építési engedély kell. Kivéve, ha nem emberi tartózkodásra szolgáló tákolmányt húzol fel, de akkor hivatalosan nem lakhatsz benne.
1 millió alatt? Hát ha lopod az összes anyagot, és mindent te csinálsz, vagy csicskák, akkor tényleg kijöhet ennyiből.
Áram: meglévő óra utáni lakáselosztóból viszed tovább? Akkor tényleg nem kell intézni semmit, csak megcsinálni. Órához viszont nem nyúlhatsz.
A térképvázlaton a telken régebben álló épület volt feltűntetve. Ezeket 1986ban elbontották és a most is álló házat 1987ben építették rá. Építési engedély az volt, tervek is rendben, de az építés után a használatbavételi már nem intézték el.
Az volt a legrosszabb, hogy mindez egy banki kölcsön miatti értékbecslés miatt derült ki. Kiosztottam az ügyvédet és a volt tulajt is. Igazából kifizettettem a volt a tulajjal a földmérőt és a földhivatali ügyintézést. Én meg benyeltem az utána járást és pár illeték bélyeget. De legalább már rendben van.
Ha jól értem, akkor tulajdonosként már szerepelsz a tulajdoni lapon, csak építési engedélyhez kötött felújítást végeztél? Előbb-utóbb érdeklődni fognak, hogy mi is lett ezzel a dologgal. Mikor lett az építési engedély kérve? Utóbbi években elég sokat változtak, egyszerűsödtek a jogszabályok.
Szerintem keress egy ingatlanjogászt. Egy biztos: nem fog elfelejtődni...
Igen, azért kellett rá építési engedély főleg mert nagyobb tető lett, felfelé lett bővítve az épület, de bár ne kértem volna rá inkább semmilyen engedélyt.. Meg akarom rá szerezni én is valahogy a használatbavételit, csak a papírok nem igazán vannak rendben: építési naplóba hibák vannak; kivitelező nem rendelkezett megfelelő jogosultságokkal, aki már amúgy is eltűnt stb.... Ráadásul eltérések is vannak az eredeti engedélyezési tervtől. Úgyhogy elég problémás, ezért kérdeztem, hogy mi van ha nem kérek használatbavételit? Elővehetnek azért, vagy elsikkad az ügy, esetleg eladásnál lehet problémás?
Igen igazad van, de ezzel párhuzamosan csinálok egy nagyobb lakást. (Bontom) és ebből marad jó állapotba lévő dolgok, nem kell mindent megvenni, de már a neten is van olcsón új dolgok!
Hát ja én is lazán kezeltem a sitt kérdést, de mikor a válaszfalaktól megtelt a 6 köbös emésztő akkor már láttam hogy ez ku......a sok lesz még, úgy hogy a 12 köbméter salak a tetőről egy az egyben belement a teraszba. Meg a rengeteg föld amit ki ástunk a házból hogy új rétegrendet csináljunk, meg a közel 70 db fa kivágás gyökér kiszedés ami a telken volt.
Így lett elvíve 40 köbméter sitt, most van kB 4 köbméter, viszont hozzá jön a beton lapok amiket fel kell szedni, mert a térkővet már megvettem, sikerült tavalyi áron.
Meg még a betonra legyintettem hogy nem lesz sok, dehogynem iszonyat mennyiség el lett betonozva, semmit sem szabad fél vállról venni mert minden drága.
Február végén jönnek lépcsőt építeni, már a glettelést is kiadtam annyira elfáradtam közel egy éve csinálom javarészt egyedül, már rá sem bírok nézni, inkább megyek dolgozni és a maradékot csináljak a szaki burkolás, elektromos kapu, térkő stb. A csináld magad is iszonyat idő és energia.
Nálam hasonló volt a szitu. A vásárolt ház nem szerepelt a térképen. Építési engedélyeket kikértem (használatba vételi nem volt) , azokat bevittem az építésügyi hatósághoz. Ott a góré megnézte, aláírta, lepecsételte. Azt mondta így már jó. Hívtam földmérőt, aki mindent lemért, majd az általam kikért és alairatott papírral a foldhivatlba bejegyeztette.
Nálad a felújítás előtt nem is volt használva az ingatlan? Ha csak felújítottál miért kellett engedély? Változtattál a tető formáján?
Mi van olyan esetben ha egy ház átalakítására/felújítására (új tető stb.) évekkel ezelőtt építési engedély lett kérve, és meg is lett csinálva, viszont a használatbavételi nem lett soha megkérve rá? Ilyenkor hogy van ez, papíron nem is létezik a ház? Várható, hogy előszedik az ügyet a hatóságok?
Most kaptunk egy munkát, egy 15. századi ház a belvárosba- a központtól 300méterre (telekár a csillagos ég), aminek a pince feletti boltíves födémén, a boltozat tetejétől számítva 1.8 méter töltése van, a megszokott 20-30cm helyett. Amikor megláttam szkennelt felmérést, majd hátraestem.
A ház hasznos felülete 200 négyzetméteres- az durván 350köbméter töltést jelent.
Lebontani nem lehet, mert műemlék. Az egész töltést ki kell emeljük, mert túl nagy a súly az alapon és manzárdolni is kell.
Azon agyalunk, hogy a töltés kiemelése után , tegyünk vissza egy könnyű anyagot- pl. duzzasztott agyagot, hogy terheljük meg a boltozatokat és építsünk be fafödémeket a jelenlegi járószintre.
Az egész töltés építkezési sít, nem föld vagy kavics.
Mi is 50 köbméter környékén járunk, de mi felújítunk és nem építünk.
Csak a padlásról több mint egy konténer salak jött le, pedig csak a felét szedtük le. Az elbontott belső válaszfalak szintén megtöltöttek egy konténert, a padlószigetelés lerakásához szükséges földkiszedés is megtöltött egy konténert. A ház mellett lévő régi melléképületek bontása dettó.
Pedig nem szeretek pazarolni, megtisztítottunk és felstócoltunk vagy 500 darab bontott téglát és vagy 100 bontott sóskúti követ.
Mekkora és milyen házat építesz? Milyen vastag hőszigetelésed van? Felszereltél már mindent? Mit kezdtél a csomagolóanyagokkal? Térköveztél-e már? Kerítés volt? Közművek? Burkolás? Meg a többi?
Van még olyan költség, amiről nem írtunk, pl.: vízszigetelés, sitt. Minden kezdő építkező megfeledkezik a sittről vagy nagyon optimistán kezeli, pedig egy átlag családi háznál simán lehet 6-8 konténer is. Egy garázsnál 2-3 lehet kb, attól függően, hogy milyen lesz a végére a kialakítás.
Nagyon jó dolog a lelkesedés és a magabiztosság, hogy sajátkezűleg csinál az ember sokmindent, de baromi időigényes és nem könnyű munka. S egyedül relatíve lassabb és nem is mindent lehet magányosan megcsinálni. Szóval igen embert próbálló feladat, ami hónapokig minden szabadidőt felemészt, még azt is, ami nincs.
Szerintem számolj azzal a nettó 200.000 Ft/m2 árral, aztán, ha kevesebb lesz a végén, akkor örülj neki.
100 lég köbméter felett engedély köteles + szomszéd telkétől 3 métert el kell hagyni, telek beépítés is szabályozva van, kezd ezzel. Számolj 6 millióval és erre még rá jön a beeső költségek.
A nyomaték erő szorozva erőkarral. A hajlított vb. szerkezetnél van egy nyomott beton rész és a húzott vas.A belső erők karja a nyomott beton súlypontja és a húzott vas távolsága. Ez 7 cm vastag betonnál kb. 2 cm. 15 cm vtg. szerkezetnél kb. (vasmennyiségtől függően) 8-9 cm. Függ a betonfedéstől is.
Köszi a válaszokat! A pénz megvan rá, de nem akarok úgy járni, hogy nekiállunk és a tervezett 3-4Mból amit a kis fejemben kikalkulálok, lesz a végén 8M. Nem akarom a munkát kiadni, mert épültek már házak a családban két kézzel, garázsok is és mivel nem lakó rész lesz hanem egy garázs így a "minőség" sem olyan fontos. Pl belső vakolás ha kicsit göröngyös nem vet szét az ideg.. de ha a nappaliban lenne csúnya a fal az megint más. Nyilván a szerkezeti és statikai szempontokat a család idős szakemberei tudják és értik, ezért segítenek ők ebben... én a fizikai erőt és kitartást képviselem :) Az engedély nem gáz, mert bőven beépíthető még a rész, nem lesz belőle bünti.
A kérdés inkább arra irányult, hogy osb+könnyű szerkezetből csináljuk meg sima lemez vagy sáv alappal, vagy rendes vasbeton alap és b30as falak.
Elméletileg a 7 cm elég lehet, HA a beton alatt (majdnem) tökéletesen tömörítve van a talaj és a kerék útjában nincs aláüregelődés. Még 800 kg keréknyomás esetén is 7 cm vastag beton 0,7 kg/cm2-re szétosztja a terhelést. Ehhez persze még hozzájön a rétegek súlya. Ez az elmélet. Gyakorlatban mindig van valami hiba, nem igazán megbízható a 7 cm beton. Amit vasalni gyakorlatilag nem lehet.
Lakóépületet 300 eFt/nm árnál olcsóbban, melléképületet 150 eFt/nm árnál olcsóbban csakis akkor tudsz felépíteni, ha minden létező munkát te magad csinálsz meg a saját két kezeddel.
Ha jön a család segíteni és etetni, itatni kell őket, akkor már többe lesz ennél.
Egy 50 nm-es garázs semmiképpen sem fog kijönni 5-6 mFt alatt, még lapostetővel sem. Ha nem tudsz ennyi pénzt rákölteni 1-2 év alatt, akkor bele se fogj, a félbe hagyott építkezés teljesen kidobott pénz.
7m fesztávolságú lapostető cseréppel garantáltan beázik. 25 fok lejtés alatt a cserép gyakorlatilag használhatatlan. Garázspadló vasalva 15 cm, vasalatlanul inkább 20 cm vastag. Alája némi tömörített sódert vagy fagyálló zúzottkövet illik tenni.
Első nekifutás önkori éphatóság egyáltalán mit lehet és hogyan. Nehogy büntivel kezdjed a munkálatokat. Mert ez már felfogható bővítésnek plusz beépítés is növekszik. Lehet hogy másfelé vennéd az irányt :) a szükséges papírmunka hallatán.
Ki kell ásni az alapot/tükröt. A földdel valamit kezdeni kell, feltöltés a lemez alatt. Ha lesz áram, víz, csatorna, azt is oda kell valahogy vinni. Betonárhoz hozzá kell számolni a szállítást is, törtfuvar esetén (6m3) alatt 6m3-re kell fizetni. Kellhet betonpumpa is, ez alkalmanként min 50.000 Ft, alap, alaplemez, koszorú, ez 3 alkalom. Zsaluzni is kell, bádog is kell, ácsmunka baromi drága. Tégla, habarcs, betoncél, hegesztett háló, akármicsoda nem kerül magától oda. Szállítási költségek. Ezek is simán lehetnek 100-200.000 Ft a végére. Villanyszerelés, szerelvények, egy motoros kapu már drágább, főleg ha kettő kell, a beszerelésük sem 2 Forint. Külső-belső felületképzések, tervezés, ha nem feketén építed, akkor FMV, meg a többi kutyafüle.
2-3 ajánlat nem biztos, hogy elég lesz. Aki be van táblázva, pláne ha kötbéres szerződéssel, az öt-tízszeres áron ad ajánlatot. Előfordulhat, hogy épp 3 ilyent fogsz ki.
Gyors eszmecsere és felvilágosításra lenne szükségem.
Hamarosan garázs építésre adnám a fejem. A Garázs a ház mellé épülne, nagyjából 50nmes méretben. Dupla beállós = 7x7m.
Abból indulok ki, hogy keresztapám 2 éve épített hasonló garázst magának, kb 20nmest, vasalt beton alapra B30as tégla fallal. Belső kartonozás és külső szigetelése nincs ugyan (külső belső vakolás megvan), nem is sátor tetős csak sima lapos tetős. Ez jött ki neki nagyjából 600ezer Ft anyagköltségbe. Minden munkát ő maga végzett, nem kellett másra költeni.
A kérdésem a következő: Építési vállalkozó ismerősöm azt mondja, hogy nagyjából 200ezer/nmel kell számolni egy garázs esetében is. Ez 10M Ft.. Ahogy pedig durván nézegettem ilyen tüzép B30as árakat, nm-re leosztva, beton árat m3-re leosztva stb.. 7-800ezer lenne a tégla, kb fele annyi bele a habarcs meg a beton alaphoz a vas és a beton. Erre jönne rá a tető ami mondjuk 1M, sima lapos tető, semmi extra. Fa gerendázat, normál minőségű cserép. Belső vakolás százezer körül. A Külső szigetelésre nem számoltam még semmit. Garázskapu nagyjából 400-500ezer.
Így a 10M-t bemondás ha mindent mi csinálunk mint család akkor, 3M-ból meg kéne állnia. Nagyon valóságtól elrugaszkodott a számolásom? Tudom, hogy forintra pontos számítást nem tudtok adni, de akinek van hasonló építménnyel kapcsolatos tapasztalata, jól jönne egy záró összeg, hogy még mennyire vagyok vakon..
Ott van még viz-csat átalakítása, ezek kivésése, visszajavítása, szaniterek felszerelése, esetleg fal és padló javítások, hogy legyen derékszög, meg lejtés, kádelfalazás, ablakpárkány, vízszigetelés, sitt elvitele, stb. De ettől függetlenül irreálisan magas az ár.
Köszi az infókat, szerintem is túlzás az ajánlat, még várok pár árajánlatot, úgy gondolom, hogy max 400 000ft lenne a reális munkaköltség, igen a régi csempe felszedése is szükséges.
Szóval ha valaki tud ajánlani jó szakembereket, ne tartsa magában :)
Nekem a saját házamnál decemberben a víz-gáz-fűtés kiépítését A-Z-ig, víztisztítóval, a legkisebb biszbasz felszerelésével együtt csinálták meg 1.8 millióért. (Nettó 170m2 ház.)
A burkolónak 250-m2 csempézésért fizettem 750 ezret. Ebben benne volt a csempézés, szilikonozás, élvédőzés, vízszigetelés.
Szóval amit így elmondtál/leírtál, szerintem horror összeg, de ha azt nézzük, hogy pestről beszélünk és ott a vidéki összeg 1,5-2-3-szorosát mondják a szakik akkor nem vészes. Attól is függ hány m2, hogy pontosan mit kell csinálni, egy felmérés után szerintem pontosabb számokat lehet mondani.
Új csempe/járólap lerakása, fürdőkád csere, mosdó csere, wc csere, ajtó csere, új bútorok felszerelése, illetve még egyéb kisebb munkák, amik csak apróságok. A fürdő átlagos méretű semmi extra (nem tudom fejből a méretit).
Munkadíj: 1,8m huf, ami szerintem nagyon sok, de ha nem akkor szóljatok, hogy ,mostanában ez a reális ár.
Ha nem vagyok indiszkrét elárulnád, hogy milyen árajánlatot kaptál és mire? Lehet, jobban tudunk segíteni utána, több ismerősöm is van aki burkoló, csak más árszinten dolgoznak.
Tud valaki ajánlani megbízható szakembert fürdőszobafelújításra Budapesten? (csempézés, fürdő, mosdó, wc, ajtó csere) Eddig egy árajánlatot kaptam egy generálkivitelőzőtöl, de nevetségesen magas munkadíjat mondott....
Ha a szellőző vezeték fűtetlen padlástéren halad keresztül, akkor a hőszigetelt légcsatorna ellenére is előfordulhat páralecsapódás a cső belső falán, ez pedig szépen visszafolyik a ventilátorba!
Én pont emiatt tettem le a függőleges kivezetésen, inkább kivittem oldalfalon, fúrni is egyszerűbb volt.
ha tudod, hogy mit szeretnél mindezzel mondani már az eleje óta, egész nyugodtan mondd, túl izgalmas ez így csepegtetve, az index szervere pedig minden bitet jól elbír
addig is, amíg gépelsz, a kolléga kezdje el fűteni a levegőt, ezzel párhuzamosan pedig szellőztessen vagy futtassa a párátlanítót
Hátha leteszi a gépész a padlóra a csövét, akkor naná, hogy összetapossa a vakoló. A gépsznek vakolás előtt csak a falba kénie a csöveit tennie, de ez neki nagyon nem megérős történet.
Nem csak nálunk egyre több helyről hallom ezt a sorrendet. Vakolás, padló vízszigetelés, víz-csatorna, villany alapszerelés, aljzat hőszigetelés, padlófűtés letekerés végül estrich.
Azt mondta a gépész, hogy ha leteszi a csöveket a vakolók össze fogják taposni és cseszni a vakolattal. Arról nem beszélve, hogy a szerelőbetonról fel lehet könnyen szedni a vakolatot még a bitumenes lemez letétele előtt.
Nagykönyv szerint vakolás előtt minden bemegy a falba, villany, gépész, stb. Nyílván a való élet meg alakítja a dolgokat. Családiház méretben a gépésznek nem éri meg csak azért kimenni, hogy berakja a falba a vízcsat csöveket, nem ad ki egésznapos munkát. Ezért csinálja vakolás után, amikor úgyis megy pl padlófűtést szerelni.
Akkor mindenképp kimérem a béléstest helyét, hogy véletlen se sértsem meg a gerendát.
Gyakorlatilag egy 120-as furatot kell készítenem, így kettő szálat nagy valószínűséggel át fogok átvágni (négyzet két oldalát), mivel a HD háló osztása 15x15 cm.
nem teljesen értem (ki van vakolva, de még csak most lesz víz/csatorna, meg villany?), de a lényeg, hogy a víz/pára csak úgy fog távozni onnan, ha a levegő felveszi és azt meg kiszellőzteted (vagy a párátlanító megy). a levegő pedig minél melegebb, annál többet vesz fel.
Most van bent 6C! Figyelek, hogy ez alá ne menjen és kicsit fűtök majd ha kell! Most legalább nem csöpög a víz a mennyezetről. :-)
A hét második felétől folyamatosan fogok szellőztetni ha jön a meleg!
Most úgyis víz-csatorna, villany, padló szigetelés és padlófűtés szerelés jön aztán estrich! Annak is száradnia kel. Reméljük tavasszal a jobb időben ez megoldódik.
Mértem nedvességet és 2,5-6% között van a gipszes ahol kiszáradt valamennyire és 2% körül a cementes.
Szalagparketta lerakással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Kb 8*8 m-es tetőtérben szeretnék egybefüggő szalagparkettát lerakni. Azt szeretném megtudni, hogy szükséges lehet-e -ekkora méret esetén- dilatációs hézagot hagyni (valahol a közepén), vagy elegendő a széleken a 10-15 mm. Nem magamnak keresem a plusz munkát és kiadást, csak két eladó is említette ezt (40m2 felett).
Természetesen a parkettát szobahőmérsékleten tárolva tervezem lerakni.. Akkor meg mitől tágulna egyáltalán?
szerintem az a százezer ft villany nem fog földhözcsapni ahhoz képest, hogy milyen paraméterű házat csináltál. nyomasd a hősugárzókat és a párátlanítót, lefolyóba kötve a napi 20-30 liter víz vidáman meglesz. számold ki, hogy a raklapnyi vakolatot milyen arányban keverik vízzel, amikor felhordják és meglesz, hogy kb. mennyi víz van a falakban. nekem valami másfél tonna rémlik tavalyról...
Hát, ha a párátlanító nem tudja lehűteni a levegőt, mert már eleve hideg, akkor nem fog kicsapódni a pára, így nem tud rendesen működni. A gép valahová 5 fok környékére próbálja lehűteni a levegőt és minél nagyobb a különbség a szoba-hőmérséklethez képest, annál több vizet tud kivonni.
Hát lehet, hogy most már folyamatosan kéne temperálni (5+, de inkább min 10 fokot tartani)*, ha haladnátok tovább valamennyire folyamatosan. Amennyiben a páraelszívó nem elég, akkor kell még 1-2 készülék átmenetileg. Illetve a héten jönnek enyhébb idők, lehet természetes úton is szellőztetni, naponta többször is.
A gázhőlégfúvó tényleg nem az ideális megoldás. Gázpalackot is cserélni kell, még sűrűbben kell kijárni a házhoz, plusz a pára, ami már így is van elég.
*A kezdeti időkben nehezebb befűteni a házat, a falak, födém, padló átmelegedése idő, valamint ha nincs kész legalább minimálisan zártan a hőszigetelés körben, akkor elég lehetetlen feladat is.
Azt szeretném megtudni, hogy gépi vakolás után mennyi ideig kell fűteni a házat és mi az a minimum hőmérséklet amit tartani kell?
Múlt szerdán lett kész a vakolás 3 helység cementes a többi gipszes vakolattal készült el.
Mivel természetesen nincs kiépített fűtési rendszer és kémény sincs csak elektromos fűtőberendezésekkel tudunk fűteni ami valljuk be elég megterhelő anyagilag. De a nagyobb probléma, hogy minél melegebbet csinálok a házban annál több víz csapódik ki a szigeteletlen monolit födémre és csöpög a nyakunkba.
Béreltem ipari páramentesítő berendezést de nem sok vizet szed össze. Ahhoz, hogy jól működjön a kölcsönzős szerint kellene 15-20C a házban de ennyit nagyon nehezen és költségesen tudnék csak előállítani.
Nem tudom, hogy mennyire számít reklámnak, de mostanság pötyörésztem pár cikket (lassan 40 körül járok) az építőiparról. Leginkább az a célom, hogy azok az emberek, akik építkezni vágynak (főként első építők) értelmes információkat kaphassanak az iparról, annak szabályairól, trükkjeiről, stb... Ha gondoljátok, akkor nyugodtan csekkoljátok. Sok irányból kaptam pozitív kritikákat, meg persze volt negatív hozzászólás is.
Ezt akartam kifejezni én is, csak elég nyakatekerten fogalmaztam meg. Teljes sötétet nem csinál, hanem én is arra gondolok, hogy éppen csak annyira csinál sötétet, hogy nem lehet mögötte létezni a lakásban. Még a nagy lyukúból is célszerűbb olyant feltenni, amelyiknek a sínváza kijjebb billenthető, akkor a nap egy szakában egész jó fényt be lehet engedni meleg nélkül.
A redőny az egyik megoldás arra, hogy az építészeti kialakítás önmagában elegendő a nyári túlmelegedés megakadályozására. Erre egyre nagyobb szükségünk lesz, Magyarországon duplája a felmelegedés a globális átlagnak, már 1,5C - 2,0C-nál tartunk (attól függően, hogy mikori múltbeli átlaghoz), a légkondi nélküli tervezés mindig is lehetséges volt az itteni klímán, ez még 2 foktól nem is fog megváltozni, de nehezebb lesz, jobban oda kell figyelni rá.
A külső árnyékolás egyébként 5-7 fokkal fogja vissza a lakás felmelegedését.
Nem a súlya miatt, hanem betonozásnál a vályog kiszívja a vizet a betonból, a vályog elázik, a koszorú meg silány lesz. Ha a koszorú alá tesznek szigetelést az meg csúszhat. Egy 20x20 cm-es koszorú métere 100 kg. Ez visszaszámolva 5 dkg/cm2. Ez jóval kisebb mint a tetőből származó (tető fele 3,0m) szél nélkül is legalább 300 kg/fm terhelés.
Üdv ! Most mihez vannak a szalufák rögzítve? Ha koszorú nincs ,talpszelemen azért van körben v összekötve a két szemben lévő falon ? A szemben lévő szalufák dupla fogópárjaival tudod mindkét oldalt kiegyensúlyozottan terhelni ! Sőt láttam olyat amin alul (födémen) és kb. középen is voltak fogópárak ,és így próbálták a tető szétfeszítő hatását minimalizálni !:-)
Őszintén szólva nem ilyen jellegű kérdésekre számítottam. De az indok: az épület szélesedik a régi meglévő tető állapota, hullámos, korrodált, a homlokzati falak repedeznek, régi tatai cserép ami átszivárog. Szóval teljes felújítás lenne szükséges. Régi tető ami közel annyiba van mintegy új tető az amúgy is szélesebb épületre. Így a tető súlyának egyik fele eleve az új rész mélyen alapozott és 40-es falazó elemmel épített falára tevődne át. Hogy ki döntött erről? Én.
Nehezen találtam végre cikket a koszorú tényleg felejtős, természetesen tudom ki tervez és mit és a kérdésem nem is erröl szólt. Mint mondtam senki nem vállal ilyet legalább is akivel beszéltem mindenki újat épít.
Csak szólok, hogy a műamyag redőny nem csnál teljes sötétséget a lakásban - teljesen besötétíteni nem lehet vele, esetkeg olyannal, ami snagyon sötét színre van színezve anyagában.
Tök sötétet csak fa, vagy alu redőnnyel lehet csinálni.
Árnyékolásra a redőny nem alkalmas, mert nem árnyékot vet, hanem zár.
Mert a régi tulaj itt-ott doldott a házhoz ami kisméretű tégla és lényegében nincs sehogy összekötve a régi fallal illetve most én is beépíttek egy teraszt ami 40-es falazóból lesz ezeket szeretném legalább koszorúval egybefogni.
Sziasztok! Tippeket, tanácsokat szeretnék kérni házfelújítással kapcsolatban konkrétan a tetővel kapcsolatban. Szeretném a tetőt cserélni ,de nem találok senkit aki megtervezné (igazából már egy tervező sem akar ilyen csip csup dolgokkal foglalkozni a bővítéshez sem találok senkit de ez más téma). Tehát kénytelen leszek magam csinálni. Nem vagyok teljesen tudatlan bár igaz hogy tetőt még nem csináltam. Jelenleg csonka kontytető van 7,5 méter szélleségbe ez módosulna kontytetőre és 9,5 m szélességre és cserepes lemez borítás lenne (pl lindab) alatta OSB lap én 25-30°-os dőlésre gondoltam ami azt jelenti hogy a födémtől 2,2-2,7 m a gerinc magasság (ha jól számoltam) és kb 5.5-5,7 méter gerenda szükséges ha akarok kis szélfogót is. A kérdés hogy egyáltalán életszerű-e az elképzelés (számítás) ha igen akkor mekkora gerendaméret ajánlott illetve ilyenkor elgendő-e torokgerenda (idővel lehet napkollektor vagy napelem a tetőn)? A másik kérdésem az egyik fal amire a tető is támaszkodik vályogtégla és kb 80cm széles a fal nagyon jó állapotú nem repedezik és nem is vizes viszont nincs koszorú a házon így azt szeretnék körbe és arra gondoltam hogy a vályogfalba fúrok függőlegesen kb 20cm átmérőljű 1 méter mély lyukakat amiket a koszorú öntéskor felöntenék betonnal illetve legaláb 1db 10-es betonvas is kerülne bele ami hozzá lenne kötve a koszorúhoz lényegében mint 1 pontalap. A kérdés, ez nagy baromság mert gyengíteném a vályog falat vagy ésszerű megoldás lenne? Előre is köszönöm a válaszokat.
Szerintem is biztos, hogy megfog valamennyi hőt az ablak/ajtó és a redőny közötti légrés, ha teljesen le van engedve. Nálam a nagy erkély ajtóknál belülről is érezhető az üvegen, amikor felhúzom a teljesen záró alu redőnyt. Azért érezni jobban az ajtóknál, mert az elé teljesen oda áll az ember, az ablakok meg a fal külső síkjához vannak közelebb. Meg az lent van a földön, ahol mezítláb, papucsban állok ilyenkor.
Nekem írta eredetileg, és nekem elsőre érthető volt: a teli rész - lyuk arányt kell úgy megválasztani, hogy be tudjon jönni elég fény, de azért árnyékoljon s. A régi (fa) redőnyöknél ez egyszerű volt, mert amikor lent volt az alja, még lehetett játszani a réssel a lamellák miatt. A maiaknál ez már nem megy, ott a "beépített" rés adott méretű, tehát a redőny rendelésekor figyelned kell arra, hogy mennyi lyukas rész van az adott típusban.
A kiindulás : ezek az un esslingeni rendszerű redőnyök. Úgy 100 -120 éve alkalmazzák - nálunk. Kezdetekben a lécek fából voltak, aztán műa., néha alu is.
Kezdetekben csak a belső beépítésű szekrények voltak, aztán a műa léccel lehetőség nyilt az íves lécek gyártására és így a külső szekrény építésére, aminek a lényege, hogy utólag is szerelhető.. Az íves léccel kisebb a felcsévélt henger átmérője.
A redőny elsősorban árnyékolásra való a tűző nap ellem. Véd valamit a hideg ellen is télen, de azért ez nem jelentős.
Lehet kitámasztós is építeni és lehet a fel le huzigálást motorizálni.
Konkrét esetről tudok, ahol a kétrétegű ablakon belül folyamatosan lecsapódott a pára, mert lehűlt a belső felület. Amikor felszereltek hőszigetelt aluredőnyt, akkor megszűnt a páralecsapódás, mert a belső oldal annyival melegebb lett, merthogy kívül még a redőny is szigetelt.
És szerintem az egy jó dolog, ha be tudod sötétíteni a lakást teljesen, ha akarod.
Plusz egy védelem behatolás ellen is.
Nem véletlenül van ez kitalálva.
Viszont az rnyékolásra használt zsaluzia, és a redőny, az két külön dolog.
Üdv ! Bocs ,de ezt fordítsd le magyarra :"A napvédelemnél figyelni kell, hogy olyan redőnnyel valósítható meg, aminek széles rései vannak."!?!?:-( Imádom az ilyen "elgondolkodtató"(blöff) mondatokat,mázlid van hogy nem nyílászárós szaki kérdez vissza !:-)
Nem tudom, mi az ára a "motorosításnak", de Németországban (és ez az ottani Szabolcs-Szatmár volt, azaz Thüringia) 20 évvel ezelőtt néztük, hogy a ház redőnyei este egyszerre szépen lementek, másnap reggel meg egyszerre fel. Akkor pedig még nyilván mindent be kellett kábelezni, meg a vezérlés sem volt olyan triviális, mint ma, amikor minden az okos otthonokról szól. Én igazán a nyári napvédelmet venném a legfontosabbnak. Ami nap nem jut be, az ellen már nem is kell klímázni.
Most tapétáztam és ilyen redőnyöm van. Leengedve teljesen és kinyitva az ablakot olyan volt mintha az ablak csukva lenne. A hőszigetelése szerintem nem fényes de olyan szorosan zár, hogy bezár egy légréteget az ablak elé amitől összességében javul a hőszigetelés.
Üdv ! Öööö,miééért is gáz azt "húzogatni "?:-) Igen a semminél nagyobb meló ,de ha már úgy is az ablakhoz mész szellőztetés céljából, akkor szerintem belefér !:-)
Ui : Az alu redőnynek úgy kell a szigetelését elképzelni ,mint a szendvics panelt !:-) Inkább az üveghez közvetlenül erő behatások "szigeteléséhez"járul hozzá !:-)
Aluredőny (állítólag a lamellákban valami szigeteléssel) tényleg hőszigetelő képességű? Ajánlott háromrétegű ablak elé kizárólag hőszigetelés miatt tenni?
Ki kellene nagyjából számolni, mert megtérülhet. Az éjszakai meg egy csomó mindenre jó lehet később is.
Az európai energiaipar átállítása megújulókra nagyon ingadozóvá fogja tenni a termelést, ahhoz pedig, hogy a fogyasztással azt valamennyire le tudják követni, lehet, hogy nagyon meg fog nőni az eltérés a csúcs és az éjszakai áram ára közt.
szerintem tuti nem néztek utánna a jogszabályoknak. Megvárják amíg valaki megcsinálja helyettük, addig pedig tagandnak az az egyszerübb. Az átlag ember meg elhiszi, mert még is csak ebből él...
Egy havarom most akarja beköttetni a H villanyórát. Neki azt mondták, a H-hoz külön óra tartozik és közvetlenűl csak azokra a fogyasztókra mehet a külön kábelezés amik H tarifásák. Mivel le kell adnia az igényléshez az 1db fűtésre optimalizált klíma tanúsítványát, így ezzel maximalizálják a fogyasztást is. Ha átlépi a beállított maximumot akkor letilt és kijönnek ellenőrizni a z e-ontól.
Alap áramdíjhoz kell egy "A" tarifás óra, a "H"-hoz szintén egy, ha esetleg villany bojlerrel állítod elő a melegvizet akkor kéne egy "B" tarfás mérő is. még tudnod kéne 1 vagy 3 fázist akasz.
Ezek alapján a villanyszerelő meghatározza a szerelő doboz méretét. Vannak kombi és sorolható dobozok is, de még a pontos típusok meg vannak határozva. Így nem szabad netről csak úgy rendelni valami, mert nem biztos hogy elfogadják.
Nem igazán az építészem véleménye az érdekes, hanem aki a használatba vételi engedélyt fogja adni :) Mivel ez az előírás csak jövőre lép életbe, tartok tőle, hogy egyelőre senki nem foglalkozik érdemben a témával.
2019 okt. 23 tól nem kötelező, viszont hallottam olyat, ha ez nincs akkor a bank nem ad hitelt.
Én pedig szeretnék néhány millót megspórolni az építkezésen, de nem a minőség rovására.
PL: A ház fa szerkezetét a tető héjalással együt ács vállalkozó csinálná, én pedig haverokkal kívűl bellűl lecsomagolnánk a falakat a szigeteléssel együtt, ezen kívűl mellékfalakat is én szeretném csinálni. Az elv az lenne, hogy minden fő szerkezeti munkát szak cég végez minden mást pedig én és a haverjaim., Ha van lehetőség kissebb részfolyamatokat a szerkezeti elem készülésekor is megcsinálnék pl : lábazat feltöltés, különböző anyag mozgatások stb
Szóval, ha ebben a formában nem kapok pénzt, akkor sajnos csúsztatnom kell az építkezést még kb 2 évig :( És ebben az esetben is kb 5-6 m személyi hitel kell majd a befejezéshez.
Tanácsot szeretnék kérni homlokzat tisztításban. Milyen eszközzel/anyaggal lenne érdemes letisztítani, megszépíteni az alábbi téglaburkolatot, fugát, illetve terméskő lábazatot ? (magasnyomású mosó, sav, valamilyen csiszoló, esetleg festés ?) Fuga pótláshoz, ha veszek fugát, mire figyeljek ? Köszönöm előre is !
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
A kérdés csak az, hogy az építészünk szerint a fűtésre optimalizált klíma miért nem számít légtermikus energiának?
Gyorsan ki kellene derítenem, mert köttetnénk be a villanyt a telekre és el kellene döntenünk, milyen órák és hány amper legyen.
Az érdekelne, hogy ebben a kérdésben kitől lehetne hivatalos állásfoglalást kérni? Helyi építési hatóságtól?
Ezért jó a régi kezelési módszer. Ástak egy jó hosszú gödröt, azt kibélelték fóliával, abba öntötték a gombaölőt. Ebbe beáztatták a fát. Elég mélyen megszívta magát. Igaz, így lassabb a munka és több konzerváló szer kell hozzá.
Hogy a két gép mennyire kompatibilis azt nem tudom, mint írtam nem mélyedtem bele a témába.
Ami a lényeg a beltéri egység gyakorlatilag mindegyikben hőcserélő ventilátorral kiegészítve + szabályzó rendszer.
A működési elv a kültéri és beltéri egységnél is ugyan az. Különbség csak az, hogy a klíma gázzal fűt és hűt, a fancoil pedig folyadékkal ami többnyire -40 °C os fagypontú glikol.
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
4. § (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak teljes ellátás alapú szerződés keretében a következő árszabásokra kell ajánlatot tennie a felhasználók részére:
a) általános, egy zónaidős (a továbbiakban: „A1”),
b) általános, két zónaidős (a továbbiakban: „A2”),
c) közintézményi, két zónaidős (a továbbiakban: „A3”),
d) időszakos (a továbbiakban: „B”),
e) idényjellegű, egy zónaidős (a továbbiakban: „H”)
árszabás.
5. § (1) * A „B” árszabás szerint számolható el - közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével - a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés fogyasztása.
(4) * Annak a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak, és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló készüléknek a villamosenergia-fogyasztását, amely a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással és úgy csatlakoztatott, hogy arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel választható le
a) a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idényben (a továbbiakban: fűtési idény) „H” árszabás szerint,
b) a fűtési idényen kívül - a felhasználó és az egyetemes szolgáltató egyéb megegyezésének hiányában - az „A1” árszabás adott egyetemes szolgáltatónál érvényes legmagasabb díjtétele szerint kell elszámolni. A berendezések alkalmazására vonatkozó további feltételeket az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatában határozza meg.
(6) * Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).
264/2008. (XI. 6.) Korm. rendeleta hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 10. pontja szerinti, minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló
aa) 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésekre,
ab) 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerekre,
ac) 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre;
(2) E rendelet alkalmazásában
a) effektív névleges teljesítmény (kW-ban): a gyártó által meghatározott és garantált maximális fűtési vagy hűtési teljesítmény, amely a berendezés folyamatos üzemeltetése mellett, a gyártó által megadott hatásfokon érhető el,
b) fűtési rendszer: a hőtermelő berendezés, az elosztóhálózat, a hőleadók és egyéb tartozékok által alkotott rendszer, amelynek feladata a belső hőmérsékletnek az adott helyen a kívánt értéken tartása,
c) hőtermelő berendezés: a kazántest és az égő kombinációja, amely az égés során felszabaduló hőt a víznek adja át,
d) hőszivattyú: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból, és ezt a hőt bevezeti az épületbe,
e) hűtőrendszer/hőszivattyú: egymással összekapcsolt hűtőközeget áramoltató alkotó részek kombinációja, amelyek zárt hűtőközeg körfolyamatot alkotnak és amelyben hűtőközeg kering hőelvonás és hőleadás (hűtés vagy fűtés) céljából,
f) légkondicionáló rendszer: a légkezelés valamely formáját megvalósító rendszerelemek összessége, amelynek a szabályozott helyiséghőmérséklet biztosítása mellett feladata lehet a szellőző levegő mennyiségének, páratartalmának és tisztaságának a kívánt értéken tartása,
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
2. §2 2 Megállapította: 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2012. VIII. 28-tól. E rendelet alkalmazásában
1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;
6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;
6a.5 5 Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;
9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
6. §6 (1) Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 4. §. Hatályos: 2016. I. 1-től. (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
1.1 1 Lásd: 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 13. §. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épülete
knél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet.
2. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba a 3. melléklet V.1. táblázatának megfelelően). 3.2 2 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 1. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia, 3.1. ha az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték, vagy 3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, amely hőtermelési technológiájában részben vagy egészben a IV.1. táblázat szerinti energiahordozókat hasznosítja.
4.3 3 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 2. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat a IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni. IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)
1. Energia e sus Megújuló energia részarány
2. az országos hálózatból vett elektromos áram 0,1
3. megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet 1,00
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
8. légtermikus energia:hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;
8a. * megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszer: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító olyan berendezés, amely villamos energia, hő-, hűtési energia termelésére szolgál;
8b. * megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely kötelezi a termelőket, ellátókat vagy a felhasználókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból előállított energiából fedezzék, ideértve az olyan rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;
9. megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis és nem nukleáris forrásokból származó nap-, szélenergia, a hullám-, árapályból nyert energia, vízenergia, továbbá biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, továbbá a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia;
Eszerint az én szövegértésem szerint a fűtésre optimalizált klíma megfelel a kritériumoknak. A táblázatokban nincs benne a levegő levegő hőszivattyú, viszont utal a légtermikus energiára.
Üdv ! Hát éppen nem kell "légszáraznak "lennie(nem lenne baj),de frissen vágottat semmiképp se építs be ! Csavarodás ,hosszrepedések tömkelege,girbe-gurba -hullámos tető lenne a végeredmény ,gondolom ezt nem szeretnéd ,mert kintről ez fog legjobban látszani !:-(
Akkor az amit gondolsz valójában egy fan coli amit egy split klima kültéri egységéhez csatlakoztatnak.
Ebben ez esetben még inkább beigazolodik az elméletem.
Ugye a fan coli rendszerhez szükséges egy monoblokkos hőszivattyú, ami a kültéri egységet képezi. Erre szokták rákötni a radiátor helyére a fani coli beltéri egységeit, vagy ha van hely akkor az állmenyezetbe is van megvelelő gép.
Ha vizes rendszer van akkor a monoblokkra a viz - levegő rendszer beltériét rakják.
Tudsz esetleg forrást, ahol le van írva, hogy a klíma elfogadott megújulóként? Semmit nem találok róla... Abban a pillanatban ugrana a napelem projekt.
Na erre nem számítottam 🤔. Mivel a fűtésre optimalizált split klíma gyakorlatilag egy levegő-levegő hőszivattyú. Azért én a helyetekbe ezzel kapcsolatba futnén még pár kört.
A víz- levegő hőszivattyú ugyan ezen az elven működik. És mindkettőre megadják a H tarifát is.
A fűtő klíma parapetes beltérivel rendelkezik. Illetve egyesek szerint a hagyományos beltérit kell feltenni fejjel lefelé parapetesen, ez a költségkímélő megoldás.
Ugyanebben a cipőben járunk, tavasszal kezdünk építkezni, agyalunk a helyben előállított energián. Nekünk azt mondta az építész, hogy a klímát nem fogadják el. Hőszivattyút és fatüzelést nem akarunk, így marad a napelem. Soha meg nem térülő befektetés lesz a gázfűtés mellé, de kénytelenek leszünk feltenni.
Ilyen szinten nem mélyedtem bele a témába. Ha a 22K radiátor hőleadásából indulok ki logikailag, akkor annak hőleadása kb 25% sugárzási hőből és 75%-a konvekcióval (légáramlás alúlrol felfelé a radiátor két lapja között) történik. Míg a 11K esetében ez az arány kb 35/65%.
A split klíma beltéri egységén a szabad áramlású konvekció szerintem nem tud kialakulni a magasság miatt, mivel a hideg levegő felfelé áramolna, de ahol a beltéri van ott van a legmelegebb. Ha ökölszabályok alapján méretezünk egy 12 m2-e szobát, akkor egy közzel nulla energia igényű helység fűtéséhez max 25w/m3 szükséges -->12x2,6x25=780W, azaz 60/50 vízhőmérsékletnél és 22 fokos szoba hőmérsékletnél kell egy 22K600x800 radiátor, egy beltéri egysége külső mérete ennek kb a fele. Mível a hőcserélője jóval kisebb mint a burkolat, de a lamellák miatt valós hőleadó felülete jóval nagyobb így sem hinném, hogy több hőt lenne képes leadni sugárzással mint egy méretezett radiátor. Szerintem nem tudná a helység hőmérsékletét ebben a formában szinten tartani.
Vidéken a kereslet 30%-al bezuhant ,remélem hogy kidurrant a lufi.
Barabás követ még tavalyi áron 3900 ft-ért nm tudtam szerezni sárga -piros-at,ugyan ez már Január 6-án 4200-4300-ra ment fel nm-e ezek amúgy nem normálisak már .Remélem hogy bezuhan minden lassan és rájuk rohad!
Üreges téglába csak minden harmadik fog ebböl is. Ablakokat ezzel szerelünk. Ha be tudod hajtani fúrás nélkül és megállitod amielőtt megfut, akkor fog.
A kastélyt se mindegy ám, hogy jó áron vagy olcsón adja el valaki. Most amúgy már megállt az áremelkedés november óta. Az utóbbi héten már naponta jelennek meg elemzések, a panelárak már lefele mennek, szóval úgy fest, hogy kipukkadt ez a lufi.
A házvásárlás a környékünkön szinte lehetetlennek bizonyult az elmúlt 1,5 évben (túlárazott romok a csok miatt). Ezért maradt az építkezés. Mobilház ötletemet elvetettem. A telek megvan, de még papírozási gondokkal küzdök, a szülői ház telkét szeretném megosztatni, mivel 2 utca frontos. Jelenleg folyamatban a jelzálogjog törlése, ehhez ki kel fizetni a hitelt (nem én fizetem). Majd megosztás (még nem biztos lehet-e rá építeni, valószínűleg ikerházas megoldás lehetséges csak), és végül közművesítés következik. Így idén legjobb esetben is csak alapozás lesz meg. Itt a faluba 5 millió körül vannak telkek, így nagyon meg kéne oldani a meglévőre lévő építkezést.
Egy nettó 67 m2-es fa szerkezetű házról lenne szó, amit gázkazánnal szeretnék fűteni, viszont 2021-től a primer energia igény 25%-át ugye "helyben" kell előállítani. Max 6700 Kwh/a lehet a primer energia (81-100 Kwh/m2a a közel nulla feltétele) igény (6700/9,44~710 Nm3 gáz). Ez 185 fűtött napra (4400 óra) nézve, napi átlag 36,21 Kwh (3,83 Nm3). Ha veszek egy fűtésre optimalizált 3,5 Kw-os split klímát SCOP 4 körüli értékkel (H tarifás) akkor annak elméletileg fedeznie kellene azt a 25%-ot.
Átlag 6 órát üzemel a fűtési rendszer naponta, azaz (3,5 Kw/4 SCOP)*6 h=5,25 Kwh elektromos energiából előállít 21 Kwh-ot, különbség 15,75 Kwh -->Napi átlag (15,75/36,21)*100=43,5%-át fedezi. Úgy sejtem a H tarifát nem kell igényelnem, mert Kwh-ot néznek nem pedig Ft-ot. Nagyon valószínű, hogy csak hűtésre használnám. A legolcsóbb megoldást keresem, nem szeretnék sem napelemet, sem pedig víz-levegő hőszivattyút!
van aki úgy ragasztja fel, hogy nem telibe keni, hanem pogácsaszerűen felrak a táblára 6-8 pogácsát, oszt jól van... a fal minőségétől függően meg akkora rés lesz mögötte amilyen sikerül...
Gázszilikát házam van egy képet se lehet rendesen felakasztani, de a bojler meg a konyha szekrény csak felkerült. Ne essünk már kétségbe egy gipszkarton táblától.
Ez nem ilyen egyszerű. Mutass egy dübelt, ami 100%-os, hogy fog üreges téglába. Ha a fal és a karton között nagy a távolság, oda már egy 8-as facsavar jár, azt se lehet kapni minden boltba.
Akkor valamit be kell ragasztani. Harisnyás (halós) dübel, hilti vagy fischer kétkomponenses gyorcsement, menetes szár, vagy valami hasonló. Egy asztalos nincs erre felkészülve.
Hát, ha valaki észleli, hogy gipszkarton van a falakon, de ennek ellenére nem használ másfélszer hosszabb dűbelt és csavart a szekrény felszereléséhez, az megérdemli, hogy a polgár lehülyézze :-))
Minél messzebb van a téglától a fal szoba felöli síkja annál problémásabb. Sima fizika (erőkar stb..).
A hiba legtöbbször az, hogy "pogácsa módszerrel szerelik a kartont, és így a rétegrend kb úgy alakul, hogy gipsz légrés majd tégla. Persze ha totál gáz volt a kőműves akkor ez a légrés több cm vastag is lehet...
Olyan szépek a tervek a papírokon, és persze mindenki szuperprofin követi is a kivitelezők közül, aztán még is, amikor nekem kell szekrényt szerelnem, sem merevítés, se felfekvés, se semmi...
:(
A megrendelő meg megállapítja, hogy hülye az asztalos...
Van sín és dübel is, 2 vagy 3 rétegbe burkolt lemezprofilos gipszkartonszerkezetre, amivel vagy 50 konyha
felső testét felszerltettem. Csak meg kell építeni előírás szerint az a szerkezetet: pl. UA profilok beépítésével és ahova a sín jár oda be kell szerelni erősítéseket.
"
Ez mind így van, és oké is.
De...
A legjobb esetben is max a gipszkarton falak fele az, ami szabványosan készül kishazánkban...
Van sín és dübel is, 2 vagy 3 rétegbe burkolt lemezprofilos gipszkartonszerkezetre, amivel vagy 50 konyha
felső testét felszerltettem. Csak meg kell építeni előírás szerint az a szerkezetet: pl. UA profilok beépítésével és ahova a sín jár oda be kell szerelni erősítéseket.
Egyenesen a gipszkraton falba, erősítés nélkül, ha egy 3 méteres sínre befúrsz 6 ilyen dübelt, akkor komolyan megterhelhető.
Ilyen dübelt használunk. Ez egy gipszkartonra való, van hosszabb is 2 vagy 3 réteg gipszkartonnak.
Meg kell fúrni a lyukat, betenni a furatba a dübelt és egy roppantó fogóval meg kell húzni a csavar fejét,
utánna kicsavarni a csavart, feltenni a sínt és becsavarni a csavart.
A saját munkáimhoz Nida gyártmányű gipszkarton lapokat használok, abba van üvegszál erősíts, két réteg olyan masszív szerkezetet képez, hogy senki nem mondja meg, hogy az nem téglafal. Csak meg kell építeni a szerkezetett, ahogy meg van tervezve a profilgyártók által, nem szabad semmit kisporólni.
Így az ára kb. pariban van egy halozott es glettolt Ytong falall, csak sokkal gyorsabban meg lehet csinálni.
Fent van a konyhaszekrény, a tv, tv konzol, képek is a falon, és semmi baja egyiknek sem. Sajnos az építkezés során szorított minket az idő, időre kellett beköltözni és kiköltözni az albérletből, ezért folyamodtunk ahhoz, hogy kartont ragasszunk a falra. Hidd el, ha lett volna 1-2 évem az épitkezésre, akkor nem karton lenne a fal. :) De így hogy 5 hónap volt rá, valahol kellett egy kis időt nyerni.
Nem látni hogy karton ,ennél az eljárásnál ütheted a falat nem kong ,bivaly kemény,fúrhadsz is mert egyből a fal van mellesleg tükör sima felületet kapsz .
Azért kartonoztuk, mert sokkal gyorsabb folyamat mint a kézi vakolás. Ennek a kőműves csapatnak egy ilyen ház kivakolása 1.5-2 hét, és nem lesz hibátlan a munka. A kartont meg 3! Nap alatt feldobták a falra, és szintbe van, minden f@sza vele.
egyrészt a terveket és a valóságot összevetik, másrészt a biztonsági előírásokat (lépcső szélessége elég-e, van-e korlát, emeletről le lehet-e esni stb.). illetve ezeket biztos. ácskötéseket biztos nem :)
Azt gondoltam, de arra lettem volna kíváncsi , hogy mit néznek a házon, nagyítóval megvizsgálják az ácskötések pontosságát,meg laboratóriumi mintát vesznek a betonkoszorúból? :D Vagy nem is ilyen célból jönnek, és nem is értenek ezekhez (ez logikus lenne mert ez amúgy is az FMV felelőssége) és csak ránézésre megvizsgálják, hogy az van-e ami a terveken és nem-e építettem hozzá az épülethez suttyomban még egy szobát?
Adott egy ház amelyre építési engedély lett kérve még 2016-ban átalakítás/felújítás miatt. Már egy ideje kész van és szeretnék rá használatbavételit. Kérdésem, hogy ilyenkor kijönnek a hatóság emberei is majd megnézni az épületet és ha igen akkor mit néznek egyáltalán?
Most kezdtük augusztusban, szeptember 10-re álltak a falak, október közepén szigeteltünk, és belül csak a két fürdőszoba lett vakolva októberben, a többi falat decemberben kartonoztuk. Nem volt letakarva a tégla.
Éjjel alvás van bizony :D Azt meg tudjuk oldani, hogy alvásig óránként szellőztetünk, bár akkor páromra egy síoverált kell adnom, mert így is lefagy mellettem :D
Mindenesetre holnaptól menni fog a párátlanító, és szellőztetünk is. Köszönöm a segítséget! ;)
"Reggel 6-kor megyünk melózni, és csak este 6 után érünk haza"
éjjel meg gondolom alvás van.
párátlanító...
(hiába számolta ki sörszörny, hogy mire elég egy elméleti 1500 m3 légcsere, a gyakorlat az, hogy friss festésnél szellőztetgetéssel nem szárad a fal, párátlanítóval meg de. mellesleg a légcsere is akkor jó, ha folyamatos, mert maximum egy óra alatt ugyanúgy fullon van a beltéri pára egy új épületnél. de én ezennel ünnepélyesen kiszállok a témából.)
Hálistennek van egy 120x240-es erkélyajtónk, azon mégtöbb levegő jön be mint egy mezei ablakon, úgyhogy mégjobban elősegíti a levegőcserét.
Reggel 6-kor megyünk melózni, és csak este 6 után érünk haza, de igyekszünk napi 5x szellőztetni, Persze tavasszal/nyáron könnyebben fog menni, ha jobb idő lesz, mint most a minusz fokokban.
Viszont a kérdésem a következő: Most nyomjam ki a réseket habbal/perlittel, vagy hagyjam a falat kiizzadni magát és majd tavasszal habozzak?
nálunk az, hogy nyitogatva voltak az ablakok, nem volt elég. a párátlanító látványosan gyorsabban és jobban dolgozott. nem laktunk itt, de volt, hogy napi 4-5x szellőztetve volt a ház. a honi realitás télen pedig az, hogy jó, ha reggel és délután egyet szellőztetnek. úgy nem fog kiszáradni. menjen a párátlanító hónapokig.
én nem értem, hogy miért kevered meg újra szegényt.
annyit szellőztessen, amennyit amúgy szokott a saját komfort-/oxigénszintjéhez. úgy amúgy meg menjen a párátlanító, szellőztetéssel NEM reális elérni ugyanazt az eredményt, akkor sem, ha óránként szellőztetsz (amivel ráadásul kihűtöd a lakást). már csak azért sem, mert éjjel garantáltan nem szellőztetsz óránként.
A napi 1 szellőztetés nem sokat ér, gyakorlatilag semmit. A páramentesítő pedig megfelelő szellőzésnél már szintén nem fog semmit se érni, hasztalan, sőt káros lesz, mert túlszárítana. Írj pontos adatokat, hány köbméter a lakótér, milyen nyílászárók vannak, akkor jobban tudunk segíteni.
Hétfőn úgyis megyek Debrecenbe, és akkor az egyik tüzépen veszek perlitet. És akkor ezt a perlitet csak úgy natúr oda öntöm ahol a rések vannak, vagy keverni kell valami anyaggal, és úgy használni?
Annál még most is jobb a helyzet, mint ha habarcsot teszel bele. Azzal egy nagyon szép hőhidat csinálsz a két gyapot-tábla között.
Az lenne a lényeg, hogy hőszigetelő anyaggal úgy töltsed ki a réseket, hogy ne legyen benne 5 mm-nél nagyobb egybeföggő hézag semerre, tehát nem kell tökéltesen homogénnak lennie, de ha van benne egy egy üreg, akkor annak a mérete ne legyen tömm nint 5 mm.
Ha veszel duzzasztott perlitet, és azzal kitöltöd a résseket, akkor viszeonylag egyszerűen tudsz jó eredményt elérni.
Ami marad esetleg, akárhova betölthető, ahol még lehet vagy érdemes a szigetelésen javítani.
Ha biztosra akarsz menni, akkor nem lesz más választásod, megoldod a szellőztetést, hogy ne betegedj meg a házadban, a szigetelés mögé nem pur-habot nyomsz, hanem legfeljebb habarcsot, hogy ne nyomja le a szigetelést, a padlást pedig annyira átszellőzteted, hogy megszűnjön a kondenzáció.
Máshonnan fog jönni a pára a padlásra, mégpedig ahogy szétnéztem tegnap fent, láttam, hogy a feltolt szigetelés és a homlokzati szigetelés között rések vannak, kb 2cm. És úgy gondolom, hogy ahogy elkezdtünk fűteni szárad a fal, és a pára szökik belőle, és a szigetelés táblák között utat talál magának fel a padlásra, és a gerendák közötti tetőfólia alján lecsapódik, illetve a homlokzaton a sötét szürke foltokat is ez okozza.
Ráadásul az északi falat rockwoollal szigetelték, és felülről látszik, hogy a rockwool homlokzati fala vizes a padlásajtó mellett.
Úgy gondolom, hogy ezeket a réseket most nem kellene kifújnom purhabbal, hanem megvárni amíg jó idő lesz és kiszáradna, aztán a nyáron kifújni purhabbal, és remélhetőleg már nem lenne ilyen probléma. Vagy rosszul gondolom? Mit tudok tenni annak érdekében, hogy hamarabb száradjon a fal? Esetleg egy padlásra helyezett páraösszeszedő? Vagy csak tegyem be a páraösszeszedőt minden nap másik szobába, hadd menjen ott magának?
meg kell fejteni, mert hosszútávon ez árt a fának (meg a gyapotnak is). de tuti nem attól van, hogy a talpszelemen elé tett hungi és a falazati hungi között van valami rés. a tetőfóliád egész biztosan páraáteresztő, ugye? (annak tűnik a kép alapján)
Sajnos nem 1m2, hanem azon az oldalon az összes gerenda köze így néz ki, mondjuk ennél csak kisebb foltok vannak, ezek a legnagyobbak. És érdekes hogy csak a nyugati oldalon van ez a jelenség, a többi oldalt ugyanilyen módszerrel csinálták, ott meg sem jelent a pára.
én levágtam a feltolt "hungarocellt" a falazati eps tetejének síkjába, kifújtam a kettő közötti rést, majd úgy toltam rá a gyapotot.
...de: ez nagyon durván néz ki. nálam is van pici párakicsapódás a talpszelemen fölött a tetőfólián, de mondjuk egy tenyérnyi. és csak pár helyen. nálad itt a kép alapján (bár feltehetően nagylátóval lőtted) van vagy egy négyzetméter. :O
Sziasztok! A párás padlástér miatt irok most, leszedtük ma a gyapotot arról az oldalról ahol lecsapódott a pára a tetőfóliára, és a következő dolgokat észleltem: a gerendák közé 6cm hungarocell lett feltolva, és 15cm grafitossal szigeteltünk, és olyan mintha a feltolt 6cm és a grafitos között lenne vagy 2-3cm hézag, ami ugyanolyan párás és vizes mint a tetőfólia, és olyan mintha onnan indulna a páralecsapódás.
a kérdésem az lenne, hogy szedjem vissza a feltolt hingarocellt, fujjam ki purhabban a hézagokat, és utána tegyek oda hungarocellt, vagy hogy oldjam meg a problémát? Vagy hagyjam igy és majd kiszárad? Esetleg fűtsek be hősugárzóval?
Több helyről összeszedett infók alapján a fő szerkezeti elemeket mindenképpen számlával kellene igazolni a lakhatási engedély megszerzéséhez.
Pl:
- alapozás , itt elvileg a vasszerelés, döngölés, feltöltés házilag is elvégezhető
- könnyűszerkezetes ház fal szerkezete
- födém
- tetőszerkezet, itt a héjalást már elvileg meg lehet csinálni házilag (bár én ezért biztosan fizetnék, mert fel nem megyek oda az biztos)
- villanyszerelés, itt is lehet egyszerűsíteni, ha a villanyszerelő helyett behúzzuk a falba a gégecsöveket a kábelekkel, esetleg a dobozokat is beszereljük, a szaki pedig összeköt mindent. Persze ha így vállalja
- gépészet, itt is hasonlóna mint a villanynál lehet besagíteni a munkfolyamatokba esetleg a csövezésben. Viszont ha a falikorongoat is mi rakjuk fel és,ha 0,5 cm-el elmérjük a fűtés szerelő biztos kitér a hitéből mikor nem tudja például felrakni a radiátorokat.
Minden egyéb munkafolyamat elvileg nem okozhat problámát házilag.
- külső osb lapokkal a burkolás
- belül gipszkartonozás
- falszerkezet szigetelése
- festés, glettelés,
- burkolás
Amireől még nem találtam érdemi infót :
- nyílászáró beépítés
- homlokzati szigetelés (függőleges felületre ezt kifejezetten egyszerű felrakni)
Nem gondoltam, hogy úgy nyomom a PURhabot mind bolond gyerek, inkább többször keveset, mint egyszerre kinyomjam egy lyukba az egész tubust :D
A holnapi napon felszedik a gyapotot a padlásról, mert a vizes gyapot nem szárad kifele, esélye sincs most, és ha kiszáradt fent a padláson a fólia, utána fogjuk majd az újat visszateríteni. Ezzel a gyapottal meg azt csinál a kőműves amit akar, vizesen nekem nemkell, látszik, hogy a kőzetgyapot is csurom vizes, semmi tartása sincsen. Szóval holnap felszedik a gyapotot, és a utána kinyomom purhabbal a hézagokat, mert találtam még tegnap bőven.
2019. október 24-én hatályba lépett, a Magyar Közlöny 2019. évi 171. számában (letöltés) megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása, mely szerint ennek 4. § (3) bekezdése a következőre módosul:
„(3) Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység a) építési napló vezetése és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése, b) tervezői művezetés, valamint c) tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás nélkül végezhető.
Ez azt jelenti, hogy ha saját magamnak építem a házam, akkor nem kötelező e-napló-t vezetnem, nem kötelező a tervezői művezetés és semmilyen felelősségbiztosítás sem, és még a tervtől való eltérés is megengedett (néhány kikötéssel). Nem kötelező, azonban ha végig gondoljuk, saját érdekünket szolgálhatja az e-napló. Kifejezetten akkor érdemes utóbbi mellett dönteni, ha nincs kapacitásunk az építkezésünk munkafolyamatait kontrollálni, és egy vagy több kivitelezőt alkalmazunk.
Ezzel a könnyítéssel azok járnak jól, akik saját részre, saját maguk szeretnék építeni a házukat. Mindezzel jelentős összegeket takaríthatnak meg, de egyben vállalniuk is kell a felelősséget a saját munkájuk gyümölcséért. Ezért érdemes nagyon felkészülni, ebben Az építő közösség mindenkinek segíteni tud!
Újra kalákában
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 2019. október 24-étől hatályos szabályai a kalákamunkára vonatkozóan a következők:
12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti a) szakirányú szakképesítés nélkül, aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy ab) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével, b) szakirányú szakképesítéssel azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed, a szakmai szabályok betartása mellett.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § alapján „(1) E törvény alkalmazásában 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”.
Nézzük meg milyen esetek fordulhatnak elő, ha én vagyok az építtető:
Én és a hozzátartozóim is építhetjük a saját vagy hozzátartozó házát szakirányú szakképesítés nélkül, ha a kivitelezési tevékenység NEM kivitelezési dokumentációhoz (nem azonos az egyszerű bejelentéssel!) kötött;
Ha a kivitelezési tevékenység kivitelezési dokumentációhoz kötött, akkor is dolgozhatunk szakirányú szakképesítés nélkül saját vagy hozzátartozó részére, de csak a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével;
Ha szakirányú szakképesítéssel rendelkezem (én és a hozzátartozók) akkor azt a szakmunkát, amire a szakképesítésünk vonatkozik, saját felelősségre végezhetjük a saját vagy hozzátartozónk számára épülő házon, de a szakmai szabályokat ekkor is be kell tartani.
Amiket olvastam, ott annyi volt a lényeg, hogy a váz szerkezet megépítése számít szakmunkának, az osb táblák felcsavarozása meg a szigetelés berakása már elvileg nem. Úgy sejtem a gipszkarton táblák felcsavarozása is ide tartozna, mert annak a váza is kész van. villanyszerelést és gépészetet pedig nem lehet házilag kivitelezni.
Egy mobilház szerkezeti eleme max 12x4 méteres lehet, a magassága nincs megszabva, így 2,8 m is lehet akár. 300 m2-ig lehet sorolni őket.
Mobilházra kulcsarkészen 160000 Ft /m2-re kaptam árajánlatot elektromos fűtőfilmes fűtéssel. Míg könnyűszerkezetes fa házra pedig 280000 Ft/m2 szintén elektromos fűtőfilmes fűtéssel. + alapozás, ami mindkét esetben lehet talaj csavar vagy sávalap. A lemez alapről nem találtam érdemi infőt, de állítólag a passzív házakat ilyenre építik, mert ezt könnyebb hőhídmentessé tenni. Viszont nem olcsóbb a sáv alapnál.
Indkét esetben az árnyékolás mentes fűtőfilmet használják... na az viszont nem kéne. Mindkét szerkezet 5x15 cm fenyőből készül 15 cm kőzetgyapottal.
Nálunka faluban a HÉSZ nem engedélyezi a mobilház telepítését, meg a lapos tetőt sem. Min 25°-os tető dőlésszög a tetőterület 65%-ban.
Ha akarnak bele lehet kötni. Az épület alapterülete megnő. Mondjuk 4*10*0,1m=4m2. Beépítési százalék megváltozik. Innentől a hatóságon múlik, hogy csinál-e belőle ügyet.
Nyomjad ,amúgy ki is kell ,én is kinyomtam purral mindent amit találtam ha már megkötött a szigetelés nem tudja lenyomni mert a pur arra dagad amerre van helye ,esetedben felfele,de ha para van létezik olyan"purhab" ami direkt erre van a réseket töltik vele az nem dagad!
"Ha jól szedtem össze az infókat akkor elvileg én a vázszerkezet burkolását megcsinálhatom a kívűl-bellül szigeteléssel együtt, csak egy felelős műszaki vezető kell hozzá."
A franc se tudja, hogy most hogy vannak a szabályok, de fél éve még úgy volt, hogy csak akkor csinálhatsz meg bármit magadnak, ha van szakirányú végzettséged. S ebben az esetben kell FMV és szakmai felügyelet még pluszba.
"Egyéb kérdés mi a különbség a fa szerkezetű mobilház és a fa szerkezetű ház között"
A kérdésben benne van a válasz. Mobilház, az mobilis, arrébb lehet rakni, s jellemzően nem a helyszínen készül. Ennek megfelelően a méretei akkorák, hogy ráférjenek egy kamionra. Emiatt alacsony belmagasságúak, szűkek, vékony falakkal rendelkeznek, stb.
A rések a szigetelés és a fal között találhatóak, és felülnézetből fotóztam. És jelenleg csak ketten élünk a házban, reményeink szerint ez majd bővülni fog :D
Arra gondoltam, hogy szerkezetkészre csináltatnám meg velük a házat a tető héjalásával együtt, viszont a lehet akkor bramac cserppel. Ha nem vállalják a felrakást akkor persze másik cég végzi héjalást.
Ha jól szedtem össze az infókat akkor elvileg én a vázszerkezet burkolását megcsinálhatom a kívűl-bellül szigeteléssel együtt, csak egy felelős műszaki vezető kell hozzá.
Egyéb kérdés mi a különbség a fa szerkezetű mobilház és a fa szerkezetű ház között. Ha eltekintünk az alaptól akkor ahogy a képeket nézegettem ugyan az a váz szerkezet, árban meg van kb 1.5-2x-es szorzó.
Az legyen a legkisebb baj hogy pörög a villanyóra, csak száradjunk kifele és ne legyen komplikáció a házzal.
viszont feljöttem most a padlásra, hogy megnézzem mennyire van kicsapódva a pára fent és egy kicsit felhajtottam a födémen lévő kőzet+ üveggyapot szigetelést, és meglepő dolgot találtam. Az északi falunkat 16cm-es vakolható rockwoollal szigetelték, és fentről ez a látvány fogadott. Ezeket a réseket jó lenne purhabbal kinyomni nem? Kb 2cm-esek a hézagok.
A képet nézve szerintem két szarufa közé került a feljáró,már ha a csatornatartókat nézzük,ha jól tudom azok végeire szokták fogatni őket.A vápalemez nem egy nagy beruházás..Én a házamat úgy vettem hogy néhány évvel azelőtt került rá új tető,faanyag-cserép..nem mértem még meg a szarufák távolságát,de szerintem tuti van 70cm ami nekem bőven elég lenne ha közé kerülne a feljáró,így szerintem a szarufa kiváltás nem lenne szükséges.
Aldi vagy Lidll pont most árul páramentesítő készüléket - az nyárig mehet, onnan meg ablaknyitás.
( A gépet meg használtan el tudod adni, de ha a lakásban teregettek télen, akkor nem hülyeség megtartani.)
Ha melegebbet csinálsz, azzal semmit nem érsz, ha nem szellőztetsz ki. Szerintem azért csinálni meleget, hogy utána kiengedd a meleg/párás levegőt nem gazdaságos megoldás.
Gyakorlatilag tök friss az épület, természetes, hogy ontja magából a vizet.
Új építés, a falak már augusztusban álltak, és csak a 2 fürdőt vakoltuk, a többi fal kartonnal van beboritva, létezik hogy nem száradt volna ki azóta sem?
Volt itt egy párátlanító kb 1 hónapot, és minden szobában lement 40%-ra a páratartalom, ezért január első hetében visszavittük a kölcsönzőbe.
A padlófűtés pedig állandóan 22 fokon megy, de ha az kell hát fentebb veszem azt is.
Na a múltkor alapoztak egy házat, azóta már kész a szerelőbeton. Kábé 15 helyen PVC-csövet betonoztak be függőlegesen. 160-as és 110-es csövek, és majdnem mindegyikben van egy vékonyabb cső a csőben. A 160-asokban 110-es, a 110-esekben 50-es vagy 63-as... pur habbal kifújva a két cső között. Ráadásul tok nélküliek, hogyan akarnak hozzá csatlakozni valamivel.
ha új a ház / felújítás, akkor feltehetően tiszta víz a fal. ilyen párás időben olyan nagyon sokat a levegő sem vesz fel, a pára ezerrel igyekszik kifelé a szerkezeten. vasárnapra elvileg szárazabb levegő jöhet, és úgy amúgy friss háznál ezerrel párátlanítani kell! a legjobb egy normális párátlanítót (kb. 45e ft, napi 20 litert tud) pörgetni non-stop, de ennek híján pláne szellőztetni kell, sokat, gyakran (és fűteni).
Egyáltalán nem szoktuk kinyitni az ablakot, viszont az ablak peremei és a gumik néhány helyen vízcseppesek. Tudom hogy látatlanban és messziről nehéz megmondani a tutit és okosnak lenni, már igyis nagyon sokat segitettetek ;)
Szevasztok,el szeretném tüntetni bentről a kamrából a padfeljárót,mert más célt fog szolgálni a helyiség,egy ilyen a képen látható külső padfeljáró megépítése sok bajjal jár?Faanyag és cserép is megvan hozzá..
Akkor az nem zár légmentesen, de attól még lehetne jó. Ha nagyon friss a fal, akkor jöhet belőle sok pára, de ha bukóra nyitva szellőztetés, akkor is le tud csapódni ott az ami kimegy a lakásból.
Igen szerencsére ugyanolyan hangon kopog azon a részen ahol világosszürke, meg azon is ahol sötétszürke. Tavasszal ha jobb idő lesz meglátjuk hogyan változik a helyzet, addig nem bolygatom. Ceruzával körberajzolom, aztán meglátjuk mit hoz a jövő.
Viszont van pár ablak, 2-3 db amelyiknél ilyen folt van az ablak környékén. Van ahol az ablak jobb oldalán, van ahol az ablak feletti kávánál van ilyen sötétebb folt. Ez attól lehet, hogy nem jól illesztették az XPS-t a kávánál az ablakhoz, és itt is lecsapódik a pára?
A pontszerű terhelés eloszlása a vasalástól nagyon függ.
Másfelől azért érné meg az xps, mert amikor a puhább anyag összenyomódik, akkor a beton és az esetleg rajta lévő burkolat elreped, és elkezdi egyre jobban összenyomni a kellően puha anyagot. Amikor lesz két kátyú a kocsi kerekei alatt, akkor majd megcsinálod megint - legalább azt a részt - rendesen, xps-el.
Ha tudod előre, hogy hol fog az autó közlekedni és állni, akkor legalább oda, a keréknyomba tegyél xpst alá, és egy 6 os vashálót az egész betonfelületbe.
Persze lehet a filléreket számolgatni, de általában sokba kerül a túlzásba vitt spórolás
Ha dübelek miatti luk okozza a páralecsapódást, akkor az nem annyira problémás, és idővel meg is szűnhet, ha kiszáradt a fal meg a szigetelés ragasztója.
de érdemes ilyenkor figyelni, ködös, hideg idő, ilyenkor a legrosszabb a párahelyzet mindig. ha nem tudsz vele most foglalkozni, ceruzával rajzold körbe a foltokat és később játszol vele.
pára, biztos. igyekszik ki az épületből, aztán ott csapódik le, ahol tud.
lehet, hogy ütvefúróval szétesett ott a tégla dübelezéskor, meg picit ugrált a fúrószár és a szigetelésben is rés lett. akkor pontszerű hőhíd, a pára itt csapódik le. nálam is volt pár ilyen, szerencsére mondjuk 10 db az egész házon, én ott óvatosan, kifele lejtéssel megfúrtam a hőszigetelést, aztán benyomtam a pur hab pisztolyt és óvatosan kifújtam az egészet. volt olyan lyuk, ahol fúrás után folyt ki a víz (új ház).
Igazad van. És még az előbb a N/kg konverziót is kifelejtettem. Így viszont az jön ki, hogy mi a fenének XPS? 1-1,5% kábé a terhelés hatására az alakváltozás.
Az XPS kb 30t/m^2 teherbírású 10% összenyomódás mellett. A beton ezt a nyomást elosztja sokkal nagyobb felületen mint amit a kerék kiadna, szerintem nem fog összenyomódni ennyire.
Ha a szélek mindenhol kenve vannak nem jut be semmi se ki!
Pára van izzad a fal ,vagy valahol be jut a víz ,az is lehet hogy beindult a fűtés és a falak most izzadják ki amit eddig beszívtak nedvességet a szigetelés előtt ,pl a sóskuti kőből készült házak be tudják szívni a nedvességet ,főleg ha közvetlen eső éri ,nyáron meg kiadják "kiszárad"viszont ha nem éri nedvesség akkor sosem lesz vizes meg hamar kiszárad.
Végignéztem a házat kivülről, és sok helyen a dűbel fejeknél van sötétebb szürke folt és azok szabályos kör alakúak is, de vannak helyek ahol szabálytalan alakúak és random helyezkednek el.
Kopogtattam is, a hangja ugyanolyan volt a sötétszürke helyeken mint ahol világos. Egy pár helyen, pl az egyik helyen az ablak fölött a kinti terasz mennyezetének és a fal találkozásánál szerintem páralecsapódás lesz, mert ott a födémen lévő kőzetgyapot nem ér ki a terasz mennyezetéig. (Ezt a padlásról láttam.)
Változott az OTÉK definíció, azon múlik mikori a helyi építési szabályzat! Amit betettem az az új. Ha régi, akkor a régi fogalommagyarázat érvényes hozzá...
45. § (1) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2021. december 31-ig alkalmazható.
(2) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, továbbá a 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök 2021. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, *
a) - a b) pont kivételével - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,
b) az együtt tervezendő terület esetén
ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy
bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak
alkalmazásával történhet.
(3) * Ha a település vonatkozásában - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(4) * Amennyiben a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti módosítása a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem lép hatályba, úgy annak elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.
93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső
vízszintes vetületét.
94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.
"Ember által végzett tevékenységre használt építmény, ide értve a tárolást (gépkocsi) is, csupán a műtárgyak (áteresz, vízmérő akna, antenna, tűzrakó hely, stb) nem tartozik ide akkor sem, ha teret határol körül."
de máshol meg azt olvastam tegnap, hogy a garázs nem épület (egyéb építmény)....
"Alapvetően be szoktuk számolni, de volt egy nagyon nehéz esetünk, aminek a végkimenetele és tanulsága az lett, hogy nem kell beleszámítani a beépítettségbe."
Személyautó 400 kg/m2, de ez csak a teherhordó szerkezetre igaz. A keréknyomás az ennél nagyobb. 20x20 cm-nek szokás venni a kerék felfekvését. Autója válogatja, de 300-500 kg körül van a keréknyomás. Ezt kell szétosztani az aljzatbeton méretétől függően a megnövelt kerék felfekvés méretével. Plusz hozzá az épületelemek (aljzatbeton, burkolat, valamint macska az autó alatt) súlya. Teherautónál valamivel nagyobb a keréknyomás, 10 tonnát is elérheti (szabvány szerint). Valóságban a teherautók gumijának a teherbírása 3000-4000 kg. Ikerkeréknél a teherelosztás miatt ezek összeérhetnek.
114. * Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek - az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.
A telek beépíthetőségébe az "ÉPÜLET" és az "ÉPÍTMÉNY" alapterülete is beszámít?
A HÉSZ nálunk (Kecskemét) nem részletezi, csak általában írja elő a "telek beépíthetőségét".
Azért kérdem, mert ha beleszámít, akkor elvben a kerti sütögető, emésztőakna, kültéri kemence stb. , /tehát minden ami elvileg engedély nélkül felhúzható építmény/ is beleszámít.
Valahol meg azt olvastam, hogy CSAK az ÉPÜLET számít bele, aminek meg más a fogalma.
Gondoltam, hogy túltoltam de ezzel szoktam számolni nem ér ezek szerint meglepetés. Mindenesetre elég kicsi lesz a terhelés azon a szigetelésen, hogy ennyit zsugorodjon...szerintem gyártás után nem pihentették eleget.
Számolj egy köbméter betont 2700kg-nak (sokat nem tévedsz) ez azt jelenti, hogy 10cm beton 10m^2-en 2700kg. Tehát 1m^2-en kap 2,7tonnát. 10tonnánál zsugorodik 1cm-t a 100-as, tehát itt a negyedét ha lineáris a zsugorodás (nem hiszem) ami kb 3mm.
Attól is függ, hogy hány cm vastag beton(szerű) réteg(ek) van(nak) fölötte. Ha vastagabb, akkor a pontszerű terhelést jobban szétosztja, de a megoszló nagyobb lesz. És fordítva. Durván a betonpadló a pontszerű terhelést minden irányban 45 fokban osztja szét. Vastagabb jobban, de nehezebb. A száma a szigetelésnek pl. 100 az a teherbírása úgy emlékszem megapascalban. Ezt egy könyvszekrény karcsú lába tudhatja produkálni, főleg teherelosztó réteg nélkül. Egy év alatt nyilván lejátszódott a maradó alakváltozás nagy része. Fog még tömörödni, de már nem sokat. A tömörödés befolyásolja a hőszigetelő képességet. Nekem is tömörödött (pedig ásványgyapot), nem is olyan meleg már a kő mint volt eleinte.
Nekem az aljzatbeton elkészítése után 1 évet pihent az egész mielőtt burkoltuk és sehol nem látszik változás 5 év alatt. Szerintem kb. beállt, szilózd ki nyugodtan.
2016-ban az Austrotherm a saját oldalán is lépésállóként kínálta az EPS100-at normál igénybevételre. Az hogy a nappaliban sétálunk rajta gondolom normál igénybevétel.
A tervező is a 100-ast írta ki. A garázsba pedig a lelkemre kötötte, hogy XPS-t tegyek le. Így is történt.
Az AT-N100 anyagot olyan épületszerkezetekben lehet alkalmazni, ahol a termékkel szemben mechanikai igénybevétel lép fel, így például lapostetők, padlók hőszigetelése, födémek, hűtőterek hőszigetelésére alkalmazható. Lejtésképző és lejtéskorrekciós hőszigetelő elemek is készülnek az AT-N100 anyagból.
Megnéztem a gyártó honlapját, mert itthon nincs katalógusom. A legtöbb építőanyag kereskedés leírja, hogy mennyi a hőszigetelő képessége, de mást nem. Némelyik kereskedő még odaírja, hogy komolyabb terhelés esetén 150-es vagy 200-as kell. Az Austrotherm egyértelműen homlokzati szigetelésnek ajánlja az EPS-100-t. Falra. A szomorú valóság az az, hogy fog tömörödni, nyilván egyre kevesebbet. Olcsóbb lett volna előtte megkérdezni, de nem az építőanyag kereskedőtől. Könnyen lehet, hogy ő se tudja. Ez inkább statikai kérdés (az összenyomódás, hőszigetelő képesség változás meg épületgépész)
Ahol erő van ott mozgás is van. Többek között lassú alakváltozás is, ami maradó. Leánykori nevén kúszás. A statikai szabványok ezt figyelembe is veszik a rugalmassági modulusnál. Lépésálló polisztirolból is van többféle. Az egyik az egér, a másik az elefánt lépéseit állja. De kúszás mindegyiknél van.
Érdekes nekem nincs ilyen pedig én magam szigeteltem az egész házat,hogy jobban védjem télen le is alapoztam ,azt szín előtt majd újra alapozom ,de semmi ilyesmi nincsen ,mint a képeken.
Folyik mögüle a víz?
Hívd vissza a szakikat nézzék meg ,lehet van rá valami dumájuk ,de az is lehet hogy tudják hogy mitől van!
Az alábbi jelenségre lettem figyelmes az utóbbi napokban, amikor hideg van éjszakánként. A sötét foltok nem tetszenek nekem a világosszürke falon, nem tudom milyen hiba lehet.
Szerintetek ez mitől lehet? Októberben szigeteltünk, és akkor le is hálózták, és tapaszolták a mesterek a szigetelést.
az enyém tökugyanígy néz ki :) 7 éves a ház és nem látok vízcsíkot csak ott, ahol a sziló van: az ablak-párkány találkozásnál. A falnál se sziló, se csík. érdekes. Itt egy kép:
Kis segítséget szeretnék kérni a kültéri párkányokkal kapcsolatban. Tavaly az agglomerát típust választottam, most kerülnek majd be a redőnyök, de előtte úgy tudom illene UV álló fehér szilóval körbe kihúzni az illesztéseket az ablaknál és a színezett szakaszon is.
A kérdésem csupán annyi volna, hogy ha a szilóval gyakorlatilag az egész párkányt körbe kihúzom ahol csatlakozik a homlokzattal (alul is, oldalt a kis élnél is..), akkor meg lesz akadályozva h a víz a két szélénél nyomot hagyjon idővel a házszínen?
Vagy a körbeszilózás nem elég ehhez? Inkább a kis kiálló 1-1 oldalra kellene valamilyen vékonyka kis, a párkány vastagságánál magasabb "peremet" ragasztanom pl. fehér műanyagból, h meggátolja ezen irányba a víz "folyását"?
Miért nem rendes fal? Ugyanazt kell csinálni mindkettőnél. Hidegburkolatot kivágni, födémig felvinni, különben áthallásos lesz. Szerelt falnál alulra egy 8-10 mm-es laposvas elég lesz a burkolat síkja alatt
Nem ez az állítás csak tifelétek hamis, mifelénk ugyanis ct-re fél év, utrahangra szintén fél év, szemészetre három hónap a várólista, érsebészetre meg egy évre tele van, és távolabbi időpontot nem lehet foglalni sem. Volt olyan kismama akit terhességi cukorbetegség gyanújával küldött a háziorvos kórházba vizsgálatra, ahol 11 hónappal későbbre adtak időpontot. Ezek nem pletykák, a saját családtagjaim tapasztalatai.
Mondjuk ez hamis állítás. Felénk minden rendelésre 1 hónapon belül bé lehet jutni. A legtöbb azért inkább 2 hét. De ha kiseggeled, akkor még aznap ellátnak... ok. nem az ultrát.
A minap is volt egy afférom az egyik ellátónál (mert azért nem mind rugalmas ).
Jártam úgy 5 éve a tüdő gyógyászatra vagy 3 évig szedtem valami gyógyszergyár termékét, majd elhagytam. Már vagy éve készültem a tüdő szűrésre, ami azonnali és ajánlott. Valamikor kötelező is volt.
Mikor mutatom az íratokat, mondja az asszonyság vagy kisasszony hogy engem nem fogadnak. Vajon miért ? Hát benne vagyok a rendszerben és így a tűdőgyógyászatra kell mennem … ami ugyan azon épületeben van egy másik szinten. Ok semmi baj átmegyek, de ott a másik kisasszony mondja hogy beutaló kell, de mivel a rendszerben vagyok, az sem.
Párnap múlva megyek a gyógyász rendelésre, de újra kérik a beutalót, hivatkoztam a párnappal ezelőtti infóra , hogy nem kell. Na nem fogadták el. Elbasztak 6 órámat.... közben a hangos méltatlankodásomra csak előcsiholtam úgy 3 - 4 Or…án fóbiás ürgét - a 30 várakozó közül.
De ez a kivétel... az egészségügy elég sokat fejlődött.
Viszont az építési hatóság is elég rugalmas..... vagy tévedek ???
Az csak akkor van ha nincs veszíteni való pl ha azt mondanák hogy a csok - al terhelt ingatlanok mostantól az államé, hiszen szeljegyzékben 10 évig így is úgy is már az "államé" na akkor folyna a vér, de ilyen nem lesz, tudják ők hogy meddig lehet menni ezt már az előző kormányok is szépen kitapasztalták a 30 év alatt hol a tűréshatár.
Direkt ilyen komplikáltr van kialakítva a rendszer.
Ha egyszerű lenne, akkor megcsinálnád te magad simán, kiszámíthatóan. Meg akármelyik egyszerű polgár.
De komplikált, átláthatatlan. Nem véletlenül.
Ezért tejelsz az ügynöknek, aki tejel az ügyintézőnek, aki tejel az illetékes vezetőnek, aki gondoskodik róla, hogy bonyolult és átláthatatlan legyen a rendszer, hogy az egyszeri ember inkább az ügynökhöz menjen, aki telej az ügyintézőnek ...és a kerék forog tovább.
És ez addig fog menni, amíg nem lesznek autók felborogatva, kukák felgyújtva, és nem lesznek páran olyan kalitkába kifüggesztve, mint egykoron a münsteri Szent Lambert templom homlokzatán voltak páran, mintegy memória-élénkítőként.
Ha nem akarsz várni és jobb orvosi ellátást szeretnél akkor magánrendelésre megy az ember, ha nem akarod te árulni a házad és vevőkkel foglalkozni akkor meg ingatlanoshoz hitel ügyintézés esetében meg ügyintézőhöz, nem tiltja a törvény.
Ezt magadtól nem lehet végig csinálni, amúgy vannak ügyintézők akik a banktól %-ban vállalják hitelek intézését vagy kérnek nem tudom 70 ezret, de egyszer mész be a bankba alá írni, idő pontra, minden szarságot meg az ugyintéző csinál, ismeri az utat és akit kell. Papírokat is scan-elve küldöm el otthonról ami kell ügyfél kapun lekérem lehet az erkölcsi bár mi. Aztán legközelebb kér időpontot a közjegyzőhöz azt csók. Ha magad intézed ez rengeteg idő, ideg, értetlenkedés........
Faszt. az ilyen hátszeles okosemberek miatt nem kerülök csak délután sorra az okmányirodában. és mivel őket nem szívathatja az OTPs ügyintéző, valakit meg muszáj...
igazából lényegtelen ki jár utána, meg melyik bank; mert ami a lényeg, hogy magánemberként nincs normális módja annak, hogy a bankkal szemben érvényesítsd az érdeked. Még ha gazemberek, akkor sem. Utána olvastam, niuncs is mód rá, hogy egyből a bankfelügyelethez menj, ami ugye elvben a magánember érdekérvényesítő felülete kellene hogy legyen..... Előtte egy csomó fórumot, jegyzőkönyvezve végig kell járnod a panaszoddal...kezdve az ügyintézőn majd csoportvezetőn át a fiókvezetőig, aztán regionális szint, majd békéltető, majd csak ezután a bankfelügyelet (MNB). Addig nem foglalkoznak az ügyeddel, amíg nem mellékeled jegyzőkönyvezve, hogy minden alsóbb szintet már végig jártál....
Tehát először küzd meg egyedül egy kurva nagy gépezettel, bírjad erőforrásokkal (pénz, idő, ideg...), majd ha ezeket a "csatákat" megvívtad, és túlélted, utána állnak mögéd...már ha...
Nem tudom pontosan hogy volt korábban, de a fogyasztóvédelmi rendelkezések a kereskedelemben, mintha nem feltétlenül előbre léptek volna az utóbbi években....
Értem én, hogy ahol tényleg verseny van, és tényleg szabad piac, ott az állami szabályzókra kevésbé van szükség, de úgy tűnik a fejlettebb államok kereskedelmi kultúrájától, az ottani versenypiactól messze járunk még bizonyos szegmensekben...
Egyébként én inkább fizetek ügyintézőnek akinek nagy a hátszele bent és csak aláírnom kell bemenni, eddig mindent így intéztem, ha magad csinálod beleőrülsz és sok időt vesztesz.
Pl falusi csok kizárólag OTP és cucc máshonnan elzavarnak, állam bácsi, OTP, Csányi cimbora teljes a képlet .
Egyébként ugyintézésben nem is olyan vészes, sok bank komplikáltabb, az OTP rohadt drága, falusi csok után én is megszüntetem a számlámat ott, mert brutális drága.
Alul az ajtónyílás mellett közvetlenül fúrjatok le, és csavarral-tiplivel (van metrikus csavarhoz való tipli is, amibe metrikus csavart vagy menetes szárat is tudsz tenni és anyával lefogatni ) vagy alapcsavarral lehúzatni az alját, hogy ne tudjon lifegni.
kétoldalt meg három ponton (alul középen felül) valami izmosabb-hosszabb tiplivel/csavarral belefogatni a válaszfalba.
Ha olyan méretű szelvényt használsz, hogy a szelvényre lemezcsavarral fogatott gipszkarton lap síkban lesz a válaszfallal, akkor kb 3-5-ször olyan erős lesz, mint amennyi kellene, de egyszerűbb lesz a szerelés, és használhattok vékonyabb falú zártszelvényt.
Igaziből az egyetlen igénybevétel az lehet, ha a durva ajtócsapkodástól kirázódik a rögzítés - de valószínűleg a gipszkarton lap előbb reped-porlik szét.
Mert nem az összes bank szerződik le állambácsival, és emiatt limitált azoknak a bankoknak a köre, ahol az államilag támogatott forrásokhoz ( CSOK) hozzá lehet jutni.
Vagy széles talp kell az oszlopnak, hogy több (4-6db) rövidebb (30-40mm) csavar is elég legyen a betonba befúrva fölülnézetben a fal tengelyével párhuzamosan egyik oldalon is meg a másik oldalon is 3-3 db. A szerkezet mozogni a fal síkjára merőlegesen tud, a fal síkjában fogja a váz.
Másik lehetőség laposvassal összekötni az ajtó alatt, de azt is le kell kötni valahogy, hogy föl ne púposodjon valamelyik oldalán. Talán a legjobb egy "U" vasat használni átkötésre lefelé fordított szárakkal. A szárait le lehet köszörülni, elég ha marad 2-3 cm. Olyan széles legyen legalább mint az oszlopok. Lehet hidegen hajlított is, csak akkor a látható élei lekerekítettek. Az egész szerkezetet nem csinálnám 4mm-nél vékonyabb anyagból. Esetleg 3,6mm. A betonba az "U" vasnak a hornyokat be lehet vágni óvatosan flex-szel is.
Esetünkben (Kecsón) csak két bank adott külterületre számunkra csok-ot, a K&H és az OTP. A K&H-val kezdtük, de befulladtak a tárgyalások (fiókvezetővel). Ezután fordult párom az otp-hez, ahol minden mázas volt...én már akkor figyelmeztettem párom, dehát végül is igaza volt, hogy igazából nincs más választás, máshol élböl elutasították a külterületi építkezést...
A lekötés mivel működhet? Gondolom ehhez sima ragasztó nem lenne elég.... (Mivel lehetne nagyon kis kockázat mellett padlófűtésre rögzteni ilyesmit).
Illetve ha nem tudjuk fúrva rögzíteni és össze kellene kötni, akkor ezt milyen minimális vastagságú anyaggal tudom megtenni? (Ez is lehet megoldás, ha esetleg ezt az átkötőt esztétikusan el lehet takarni akár burkolatváltóval.
Mert megszokták régről, hogy nincs más bank mint az OTP. Egyébként nekem sincs róluk jó véleményem. Igaz, a többiről sem, de az OTP ebből a szempontból az átlag fölött van.
Egy 170 x 260 cm "nyílásba" szeretnénk egy gipszkarton válaszfalat tenni, amin lenne egy 75-ös ajtó. A probléma, hogy csakis a két oldalon lehet érdemi rögzítést tenni, mert felül a betonfödém alatt 10 cm-rel van az álmennyezet, alul pedig a hidegburkolat alatt padlófútés van, amit nem szerencsés megfúrni.
Arra gondoltunk, hogy kellő méretezéssel meg lehetne oldani a tartószerkezetet a zártszelvénnyel (szerkezetlakatos van a családban a vázat el tudjuk készíteni), amire mehetnének a profilok. Ezeket a téglafalba meg lehetne kellőképpen fogatni, illetve esetleg az alját valami komolyabb ragasztóval rögzíteni a hidegburkolathoz.
Megpróbáltam skiccet készíteni, ahol szürke szín jelölné a zártszelvény elemeket.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek ez működhetne-e, illetve ha igen, akkor milyen zártszelvényre lenne szükség, illetve mit javasolnátok az alsó rész hidegburkolathoz történő rögzítéséhez?
azzal a "hölggyel", aki "behúzott" a hazugságaival, és ígéreteivel; azzal már nem tárgyalunk...ezt kértük a fiókvezetőtől...
aláíráskor ment a mutogatás "nem tudom kolléga miért így írta a szerződést", "ez nem változtat semmit, minden úgy lesz, ahogy megbeszéltük"....aztán aláírás után a "nem ezt mondtam, biztos félreértették"....
nos, a lényeg, hogy két ember is "félre értette", az "ingyenes" és "költségmentes", "nem kell önnek számlát nyitni" kifejezéseket, melyekre többször is rákérdeztek....
persze minden így volt az aláírás mágikus pilanatáig, aztán már jöhetett a "biztos félreértették" kifejezést tartalmazó mondatok....
a lényeg: nem értettünk félre semmit, mindent pontosan megbeszéltünk, mindent többszörösen tisztáztunk aláírás előtt. A lényeg: a szemedbe hazudtak. Ennyi.
Zsenge koromban otp juniorként nyírtak, aztán sikerült megszabadulni tőlük....eddig....
A fiókvezetővel egyeztettünk. Ő azon az állásponton van, illetve azt "ígérte", hogy ők utalnak, amint aláírom az új határidős szerződést, és fizetem a szerződésmódosítási díjat.
Sajnos már nem az első eset, amikor átvágnak...nem is akartam ügyfelük lenni, de a kényszer....:(
Persze mikor megkérdeztem, hogy akkor most kitenném a telefonom, és rögzíteném a beszélgetést a későbbi félreértések elkerülésére, azt megtiltotta....
Lakossági üzletág legfelső vezetőjének tértivevényes levél papíron, l0eírni az esetet, és kérni, hogy utaljanak az eredeti szerződésnek megfelelően.
ilyenkor valami fog történni.
(Szerintem alsóbb szinteken sztk el valamit, és megpróbálják úgy intézni, hogy az ő tévedésük rejtve maradjon, ezért kellene határidőt módosítani a te pénzeden.)
Ha nem tetszik ami történt, akkor a MNB- nél, aki a bankfelügyeletet is ellátja - panasszal élni a bank szerződésszegése miatt.
Ez eddig alap. (Mégha a bank nem is így látja, mert szerintük erre nincs lehetőség a köztünk fennálló jelenlegi szerződés szerint...)
Ezért is szeretném a szerződés módosításba beleíratni ezt a részt, hogy ha ők mulasztanak ők állják a költségeket. Illetve valahogy ösztönözni őket, hogy utljanak időbe, még ha nehezükre esik is valamiért....
pl. nekem az jutott eszembe, hogy az eredeti határidővel számított késedelemmel időarányosan eltekintenek a havi törlesztőrészletek megfizettetésétől...
de ez lehet, hogy aránytalan, és emiatt semmis szerződéshez vezetne, és amúgy sem mennének bele....
de most igazából csak az a kérdésem, hogy mi a szokás, illetve mit lehet belefogalmazni egy szerződésbe, ha a bank nem fizet azt hogy lehet szankcionálni magánszemélynek....
nem volt kifogás, csak nem utaltak, ztán meg hívtak minket, hogy már csak azért nem utalhatnak, mert lejárt a határidő, menjek be aláírni az új határidős szerződést, fizessem a költségeket, és már utalnak is....
(mármint ezt mondták...de arra nem válaszoltak, hogy és mi van, ha megint nem utalnak, akkor megint módosítjuk a határidőt, én fizetek és így tovább a végtelenségig????....)
Annyi háttérinfónak, hogy volt szerződésünk, amibe nem került bele, hogy ha a bank a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget akkor mi legyen. Emiatt most az van, hogy "felajánlották" a határidő átírását, amivel járó költségeket velem akarják megfizettetni (szerződésmódosítási díj, újabb értékbecslés díja stb...)
Én meg szeretném ezeket elkerülni, és a módosításba betenni valamit a határidőre nem fizetés ellen (is)...
Sziasztok, ide írnám a kérdésem, mert ez a topic jobban pörög, és részben ide való, mivel házépítés...
Szóval a kérésem/kérdésem, hogy van-e valami jó ötlet, esetleg kiforrott megoldás arra, hogy milyen szankcióval súlythatom a bankot magánszemélyként, amennyiben nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, pl. nem utalja az utolsó részletet időben?
Annyi megjegyzés, hogy "kár megtérítés" stb nemigen szeretném, mert az évekig tartó pereskedést, bizonyítási eljárásokat stb. vonna magával, aminek a kimenete kétséges, hiába lenne igazam, a törvény sokszor nem az igazságnak kedvez....
Ahogy olvastam itt van két oszlop km. téglából a falban. Ezek konzolként funkcionálnak szélnyomásra. Ha az oszlopok közti falat megbontják (ajtónyílás) akkor az egész szerkezet merevségi viszonyai megváltoznak hajlításra (szélnyomás). A feladat megoldható, de azért annyira nem egyszerű. Statikai kérdésben ne építészt hívjál mert az se sokkal többet ért hozzá mint Te. Lehet, hogy egy palló elbírná a függőleges terhelést, de van ott más is. Mindenképpen föl kell állványozni, mert kívül belül hozzá kell nyúlni. Ha csak egyik oldalról lesz erősítve az nagyon nem jó. Az ajtó az nagyjából olyan a falnak mintha az Erzsébet hídnak a függesztőkábeleit középen elvékonyítanák.
LeierPLAN 44 iSO-t próbált valaki? Megéri ez? Nekem olyan furcsa, hogy csak "egy kis habbal" össze van ragasztva a ház. De ha jól értem erre mér nem kéne EPS, meg semmi, csak egy szín.
Oromfal felső éle és a szarufa között purhabbal kifújnám.
A tervezett áthidaló fölött visszabontanám a falat, amennyit éppen kell.
Beöntenék egy vasbeton áthidalót 2-3 szál 12-es betonacéllal, alul-oldalt 20mm betontakarással, a teteje a köv téglasorhoz illleszkedne magasságban.Alá egy réteg fólia, hogy ne kössön oda a téglához, amit majd kiveszek alóla.
Legalább egy hét kötés után visszafalaznám felette, és ott is kifújn@m purhabbal a hézagot. Koronggal elég pontos háromszöget lehet vágni, kis rés marad.
Utána koronggal (nagy sarokcsiszolóval) kivágnám a nyílást, ha kell, akkor két oldalról, visszabontanám a téglákat a lehető legkevesebb ütlegeléssel, és betenném a tokot a nyílásba.
Figyelnék rá, hogy amikor bontok, akkor a fal már teljesen át legyen vágva, és ne döngessem az egész oromfalat.
Persze. Voltunk fent. Ő monta hogy ez a tető az álószékes. A sátortető közepe gerendákkal le van támasztva középen a csúcs alatt a födémre. A ház közepén alatta van egy föfal amire támaszkodil. Sima sátortetö. A szélein meg sárgerendán nyugszik. És 140 magasan fogópárokkal van összefogva.
