"kb 5db 4 méteres szakaszvolt, na itt valamiért nem tette, Cat6 alatt nem ment…Behoztam a laborba rádobtam össze-vissza vezetékeket és ment"
Ha ez az 5 darab szakasz egy hálózati kábelen ment, akkor talán elképzelhető, hogy a szorosan egymás mellett futó és vékony szigetelésű erek között kialakuló "jel áthallás" zavarta meg a dolgot (két 1wire adatvonal egy érpáron). A CAT6 kábel közepén futó távtartó miatt ilyen célra egy cat6 kábelt 4 eresként még csak-csak fel lehet használni, de egy érpárból csak egy szálat mernék használni (egy érpárat csak egy érnek tekintenék).
A sodrott érpárak csak szimmetrikus rendszerekben hozzák a formájukat, akkor viszont madnem ugyanolyan jók lehetnek, mint a koax kábelek (lásd hihetetlen UTP adatátviteli frekvenciák koax alkalmazása nélkül). Az 1wire azonban nem szimmetrikus kommunikációjú rendszer.
Persze ettől még lehet, hogy egészen máshol volt a gond...
Arcnet volt az. Mi is építettünk olyat, annak aztán mindegy volt, hogy milyen kábelen megy, csak legyen meg a koaxos vége :)
Az ethernet már sokkal érzékenyebb, cserébe nyilván gyorsabb is.
Az igazi gány a tokenring volt, ami érzékeny is volt viszont lassú. Üzemeltettem olyat is, édes volt amikor egy db rossz kártya megölte a teljes hálózatot...
Az a házibarkács hálózat távolról sem lett kielemezve ennyire profi szinten annakidején (sőt, sehogyse).
Ha jól emlékszem Ethernet volt, hivatalosan 50 ohmos koaxos rendszer. Nem vol benne HUB, a két végén két 50 ohmos lezáró ellenállás volt, közötte BNC-s T elágazókkal voltak rácsatlakozva a hálózati kártyák, négy családi házat kötött össze.
A hosszabb szakaszokat a "hivatalos" RG58 igen nagy csillapítása (és ára) miatt jó minőségű 75 ohmos antennakábellel oldottam meg (a két végpont távolsága kb 300 méter volt), nagyfrekvenciás ismereteimből tudtam, hogy a kisebb impedancia illesztetlenséget mennyire túlmisztifikáják azok, akik nem értik, hogy mi is az tulajdonképpen**.
Hibajavítási arányokat soha nem mértem, bekapcsolás után a rendszer egyből működött, az elvárt adatátviteli tempót (1 megabit) megbízhatóan hozta.
(** a rádiós gyakorlatban egy 1.3-as SWR arányú illesztés egyáltalán nem rossz (nevetségesen kis veszteség), ráadásul sokszor ugyanazok, akik századmilliméterre optimalizálják az impedancia illesztések ohmjait, éppen azok szokták ezután a koaxkábelt behajtogatni az ablak sarkába :)
Működni, működhet. De méretezésnél mindig a gyártók által, javasolt anyagokat, kell használni. Gondolj bele, lehúzol egy irodaházat 4-500 végponttal cat5-ös kábellel egy 1G-s hálózatnak, minden kész kifestve, hétfőn nyitás te péntek este szerelvényezel és mérsz. Mondjuk van 20 hibád, a megrendelő meg beköhögi, hogy nem fizet és ragaszkodik a napi 500 000Ft-os kötbérhez. cat5-ös kábelnél tiéd a balhé mert szakszerűtlenül szereltél, amúgy meg kihívsz egy szakértőt, és a gyártó fizet ha minden oké. Amúgy meg rengeteget számítanak a körülmények, nemrég építettünk egy kis mikró számítógépet, ami az eszközeivel 1-Wire buszon (4MHZ-es órajellel ami nem egy gyorsaság )kommunikált , elvileg több száz métert el szokott menni sima busz kábelen,(elvileg az is kell hozzá) itt kb 5db 4 méteres szakaszvolt, na itt valamiért nem tette, Cat6 alatt nem ment…Behoztam a laborba rádobtam össze-vissza vezetékeket és ment. Nem tudom miért nem akart menni a helyszínen, lehet, hogy valami atomtemetőre épült a ház :-D
Én meg beleugatok, bár látom vágod a dolgot, de kiegészítésképpen írjuk oda, hogy a narancsfehér/narancs kezdetű nóta az idehaza divat, tengeren túlon zöldfehér/zöld a kezdet. Ha precízek szeretnénk lenni, akkor az adott kábelnek is van specifikációja, hogy melyik fajta bekötéssel teljesít jobban, de ilyet egyre ritkábban látunk, vagy éppen nem is érdekel. Eltérés minimális, jó nekünk ez a B betűs.
Másrészt akármire tervezünk, mindet be kellkötni és kész.
Én habozás nélkül cseréltem ilyen esetekben a kábelezést, tök mindegy, milyen minőségű volt a kábel, ha az impedanciája nem az adott rendszerhez volt illesztett.
Ha az aktív rendszer Arcnet volt, és a kábelezés 93 Ohm-tól eltérő, akkor:
- az illesztések inkorrektek voltak, ennek eredményeképpen a hálózaton össze-vissza rohangált minden, még talán az egér is :)
Következésképp a hálózat 'dadogott', azaz sok csomagvesztés-ismétlés volt, hála az Arcnet címérzékenységének. Az igazi szépség
akkor jelent meg, ha volt a rendszerben ún. passzív hub is, ami nem más, mint egy ellenállás kereszt.
Na, ilyenkor aztán forgalomfüggően esett szét minden.
Ha az aktív rendszer Ethernet volt, akkor
- impedancia illesztési problémák miatt a CSMA-CD igen bizonytalanul jött össze, azaz akkoris collision-t (ütközést) érzékelt, mikor szó sem volt róla. A következmény: egyes csomópontokon a számítógépek leszakadtak ahálózatról, ill. totál bizonytalan volt a hálózat működése.
Ma már alig lehet koax-os hálózatot találni. A leghosszabb Ethernet koax-os szegmens, amit mértem, majd javítottam mintegy 390 m volt (a megengedett 180m helyett !!), rettenetes rossz fogalmi statisztikákkal.
'A cat 5 csak 100Mb-ig jó, a cat 5e is csak rövid távon tudja z 1G-t.' - ez nem igaz !!!! Mérted valaha is ?
Nem akarnék belekotyogni, de valami kimaradt:
- Ha 100 Mbit/sec-es a tervezett max. sebesség, akkor a CAT5 kábel csatlakozó bekötésénél elegendő két érpárat bekötni (1,2 és 3,6), és ekkor s sincs gigabites átvitelről
- Ha gigabitesek az aktív eszközeid, akkor pedig mind a nyolc eret be kell kötni, pl. az alábbi sorrendben, patch kábelre értelmezve:
1. narancs-fehér
2. narancs
3. zöld-fehér
4. kék
5. kék-fehér
6. zöld
7. barna-fehér
8. barna
A számozás az RJ45 csatlakozó hanyattvágott - azaz a fém szegmensekkel felfelé - állapotában, balról jobbra növekvően értendő.
Nekem jók a tapasztalataim a gázossal ill patronossal is. Vasba nagyon jó, betonba is ha jó a beton. Mi tűzálló kábelezésnél használjuk főleg. Amióta a gázos van,a patronos csak porosodik
Van olyan fal, ahol egy áldás, mert úgy haladsz vele, mint állat (miután eltaláltad a szeg típusát és hogy ahhoz a falhoz milyen erősségű patron kell)
és van olyan fal, ahol bármit csinálsz, szerencsés vagy, ha nem maradnak utánad féltenyérnyi kráterek a kihullott szegek helyén.
A legszélesebb vigyort akkor láttam az emberek arcán, amikor egy nagy csarnok acél I-gerendás mennyezetén próbálták (kb 2 cm vastag tömör acél ;) ott verhetetlen volt bármilyen más módszerhez képest a szögbelövő.
Nálunk ezzel lötték a garázsba a csőtartó bilincsek csavarjait. Nyomvonal kijelöl, spec. hiltiszeg belő, bilincs rácsavar, cső elhelyez. Gyorsan ment. Zsalutéglás oldalfalak (plusz egy tégla nélküli öntött vasbeton) a tető meg vasb. gerendás. Eső, szél.. és még mindig tart! :)
(szerszámot nem adunk kölcsön elvet apám úgygondolta jóismerőssel átlépheti. Kár volt, azóta sincs belövő sem).
Én 2009 ben egy nagyobb melónál majdnem vettem, kijött a termékbemutatós ember, és menyóba lött pár szeget. (márkanév nem ugrik be)Olyan 3 ból 1 a helyén maradt. Azzal magyarázta, hogy vibrált monolit a födém, és a kavicsok lesüllyedetk. Ez gázzal mükődő szerkezet volt. Megköszöntem.....
szerintem ne vegyél, max ha van 2nm falterület gyakorolni :)
kurva könnyen lehet a szomszéd falba lőni a célzott fal helyett, ha nem jó patront teszel bele.
ha jól rémlik 4 vagy 5 erősségű patron van és többféle szeg, külön betonhoz, tömör téglához, lukacsos téglához, alátéteshez, menteshez, peremeshez, perem nélkülihez.
vakon nekiállni elég gáz. főleg ha átlövöd a falat és a túloldali szekrényt szögezed vele :)
Olyat mi is csináltunk 10 éve, de akkoriban az volt a divat, hogy minimum félévente az összes irodistát átpakolták egyik helyről a másikra, felét elküldték, aztán végül 1,2x annyit vettek fel, utána összezutyulták, majd részlegekre szedték, aztán már nem is tudta a bányász követni, hogy ki kivel van, és ki mit csinál. Sokszor még ők maguk sem, pedig sok tanfolyamra elküldtek sokmindenkit - viszont elkezdtek félni egymástól.
Itt, "mifelénk" az aljzatok (akár iránycsatolós, akár véglezáró) egyaránt "vágnak" a rádió és tv kimeneten! Az R kimenet kb. a VHF I--es sávig él, a TV kimenet meg végig. (47-860 MHz) Persze az előbb leírt kicsatlakozásokkal.
Egy kis UPS-s szakmunka, Minden lakásfelújításnál készítünk 3 csövet, hogy a KTV-nek ne kelljen szétfúrnia az ajtót „ mert ütve fúró ja az nincs” :-D A folyosón még nem volt levágva a cső, mit csinál a barom:
A gyakorlatban meg többnyire van benne egy sima 2 x 3,5 dB-s szélessávú szétosztó (már amelykiben nem pár darab 75 ohmos ellenállás van ;)
...szóval az általam belezett legtöbb ilyen fali aljzatban nemigen kell nézni, hogy mejik luk a TV meg a rádió (zanya meg zapa) - mindkettőben ugyanúgy ott van a teljes spektrum
...szóval én először nem keresnék a boltokban dupla-apa antennakábelt (vagy inkább egy apa-apa fordítót a hagyományos kábel végére, az könnyebben beszerezhető), hanem először próbaképpen bedugnám a tv-t a "rádió" feliratú lyukba, mert lehet, hogy az is éppen olyan jó lesz ;)
