526.2: Megjegyzés: Az erősáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt (lásd a 522.6., az 522.7. és az 522.8. szakaszokat) és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén.
Azért ez a két bővített mondat nem helyettesíthető azzal, hogy nem szabványos.
Már ne haragudj, nem szoktam sértegetni nagyon senki itt, de elég bugris hozzászólásodból nekem az jön le, hogy magadból indulsz ki, ezek szerint nálad az a természetes, hogy átbaszod a megrendelőidet. 22 éve van vállalkozásom reklámok, szórólapok , hírdetések nélkül. Akkor nagy valószínűséggel tényleg abból élek, hogy átkúrom a megrendelőket.
Ebből a verzióból kevés van. Szétégve talán egy se, inkább abból szokott gond lenni, mikor a jólképzett felhasználó nem érti meg, hogy mekkora csupaszítás kéne. Ilyet találtam már jópárat.
Imádom mikor ez a téma! :-)) A forrasztott kötés olyan falusi bugris parasztoknak való mint én, itt ugyanis bármikor beugrik bármelyik ablakon egy hosszabbító, arról meg megy betonkeverőtől a flexen át, a körfűrészig minden, esténként 1-2kw refivel.Józsi meg 2 perc alatt áthidal mindent "nehogymá leverje"
Bezzeg a városi népnek szuper a wagó, ott ugyanis minden nagyobb fogyasztónak külön áramkört húzunk vagyis nincs se wagó, se forrasztás. A világítás és szobadugalj áramkörön meg megnézném mikor füstöl el a wagó. Ja, hogy valami balfasz az alut dugdossa paszta nélkül? vagy 5 forintos kínai "wagót" nyomkod? Hülyeség ellen nincs ellenszer uraim! De aki teker meg forraszt egy 15w-os kompaktfénycsőnek az vagy nagyon jó áron véllal hogy ennyi ideje van, vagy roszfelé billent a bűvös kocka a fejében .
Delátom bevétel a mérce, valaki autóson is ezzel érvelt, hogy mekkora cége van, meg masszírozni vitték. Oszt? Van mikor keveset keresek, van mikor többet. Vagy éppen piros. Aztán mondd azt, hogy Te nem ugrálsz.
Ha szeretsz szarakodni forrassz. Én Wago-t használok, mióta megjelent. Érdekes, hogy még soha nem kellett visszamennem hiba miatt. A Wago tökéletes kötőelem, de csak abban az esetben, ha megfelelő hosszban van megcsupaszolva a vezeték. Ha éppp hogy csak beleér a feszítő lemezhez, akkor persze, hogy elég a kötés. Az előírtnál nagyobb terhelést sem kell átkergetni rajta. Ez a titka és 20 évet kibír.
Magadnak elszuttyoghatsz vele, de egy vállalkozónak nincs ideje ilyenre. Egy egész házat megkötök Wago-val amíg te le fogsz forrasztani 3 dobozt.
Milyen íróasztal az, ami alatt 3x40A megy? Te Pakson melózol? :DDD
Lehet hogy én kispályás vagyok, te meg nagypályás mert Aranka téged ugráltat, de amíg marad 13misim/év, miután kifizettem a költségeimet, addig én inkább kispályázok.
És hidd el, minél több wagót fogsz használni, nekem annál jobban fog menni a kispálya. Úgyhogy HAJRÁ!
Nullánál lehet kicsit több, de éppen elég lenne, ha itt a többi kivitelező leírná, hogy hány millió wagót használtak el, abból mennyivel volt szopás, nem?
Vagy az is lehet, hogy a wagód sem wago volt, vagy más miatt olvadt meg, persze ez sosem derül majd ki rendesen. Tudod gyenge mellett sokszor villany megy, vagy irodában Micike akkor is nekem szól, ha világít a konnektor, vagy a lámpa nem világít. Meg nem oldhatom, csukjanak le mást, de valahogy nincs annyi baj a wagóval, mint amennyire előadod. Van benne akármi, még ipari felhasználás is, akkor bemásztam asztal alá, ott minden emberre 3x40 Amper jutott, ami szerintem már nem a lakóház, meg a kispálya, amikkel foglalkozol.
Az, hogy mi a komoly hely, és mi nem az, megérne egy külön vitát, de attól, hogy ott, ahol te melózol, nem veszei át a munkát egy tapasztalattal nem rendelkező, vizfejű, őskövület, az nem azt jelenti, hogy mindenre használható a wagó.
Privát véleményem a témában -amit imádok- hogy neked is 0 a tapasztalatod e téren.
De azért megkérdezném, hogy mire alapozod? (érdemi válasz nem kötelező)
Én amit írok, a lakossági területen szerzett tapasztalatom alapján írom, ami gyakorlatilag abból áll, hogy 14-éve, minden áldott nap, a kötéseket javítgatom, - 5-10db/nap- .
Egyetlen egy darab elégett forrasztott kötést nem láttam ezy idő alatt!
Annak aki magának csinálja a villanyt azért érdemes forrasztani a kötéseket mert ebben az esetben kvázi kizárható lesz a későbbiekben a kontakt hiba! Ez a lényeg véleményem szerint!
Napokban pont volt egy gyengeáramú megfejtés, de én is rákérdeztem ezekre a szar kábelekre, mert az olyan. Forrasztás biztos jó, de komolyabb helyen meglátja a tűzoltó vagy a műellenőr, oszt lehet sorbanállni a botozásért. Komolyabb helyen alá nem írják.
Én mindent wagózok, itthon mikor szögelgetek és a 65-ös szög átér a deszkán már azt sem görbítem vissza hanem nyomok rá egy wagót. Van hogy 2-3 darabot is ütök egymás mellé és mindegyik végét belenyomom a wagóba. Ha lennének réz szögeim biztos forrasztanám de nincs. A spagetti végére is nyomok mostanában még főzés előtt egy 8-as wagót, abba 8 szál spagettit is bele tudok nyomni. Sokkal könnyebben ráakad a villára.
Suliban is úgy tanítják, hogy nem szabványos. A vizsgabiztos is, meg a tanár is (aki amúgy napi szinten vill.szerelő) ezen a véleményen van. Ugyan szabványt kinyomtatva nem kaptunk erre bizonyítékként. Amint visszakapom a jegyzeteim, megnézem, szerintem leírták a szabvány számát amiben szerepelnie kellene.
' Egy apróságra nem gondoltak, hogy hogy a fenébe fogjuk ezekre a szarokra a 2-2 rj45-öt rákrimpelni, és hogyan dugjuk be a patch panelekbe.'
Símán. Szétbontod, felkrimpeled, és kész :) Van olyan RJ45-ös dugó, amelyiknek tartozéka egy kis fésű, amin átvezetve az érpárokat, pozícióban maradnak.
Ha mindezzel kész is vagy, akkor kezdj el a mérések előtt gyorsan futni, mert a vonalvégi csillapítás és áthallás értékek miatt várhatóan a kábelezés nem lesz minősíthető. Az említett két jellemző értéke a kábel elrendezéstől (érpár elrendezéstől) is függ, és
mire kezelhető mértékben széthúzod, addigra le is romboltad őket - pl. 'hosszú', közel párhuzamos szálú érpárok miatt.
Talán még lehet kapni bemért, gyári splittert, amely alkalmas a 4 érpár szabványos kiosztású, 2-2 érpáras csatlakozókra bontására, egy aljzat, két dugó 'Y' száron.
Mértem, teljesen jó volt, nem szólt bele drasztikusan a kötés minőségébe. Természetesen a 2 érpáron max. 100 Mbit/s az elérhető átviteli sebesség.
Az ónpestis nem játszik, hacsak nem tiszta, ötvözetlen ónnal forrasztasz. A forrasztás nem szabványos, de ha nem ízzó vezetékkel számolsz, sőt még akkor is, a wagó előbb esik szét. Szigszallag helyett elegánsabb a zsugorcső duplán. ( Először ráhúzod a csövet, rámelegíted, a végén maradt kb.1-2 centi csövet visszahajtod, és ráhúzol egy másik csövet és rámelegíted.) Szerintem.
Panellakásban cseréltem ki a régi alumínium vezetékeket rézre. A kötődobozokban mivel kössem össze, WAGO-val vagy fogóval összecsavarva, megforrasztva, szigetelőszalaggal betekerve ?
Fő szempont hogy minél tartósabb, megbízhatóbb legyen a kötés , magamnak csinálom, tudom hogy a WAGO gyorsabb egyszerűbb, de én nem akarom mégegyszer megcsinálni . 20-30 évre tervezném.
Hallottam az ónpestisről, bár egy lakásban 13C alá nemigen tud menni a hőmérséklet.
Szerencsére nekem jó cuccaim vannak, vagy kibírja POÉvel a 90 métert, vagy amúgy is megoldja, wifis vackaim legtöbje az etherneten 10-28 vagy 38-56 volt közt fogad, azán kész is, ha sokat kap helyben rendbe teszi. Legjobb, szóval én alapban nem 5 voltot viszek be, de nyilván más a hardver is.
Aha aha aha, építsd ezt mind meg úgy, hogy ne kelljen hetente-kéthetente valamit széjjelszedni, javítgatni...
A parazita táplálás kettőnél több szenzornál eleve felejtős. Mondjuk a hobby-boards rendszere alapból tolja az 5 és a 12-24V-t is a cat5e-n, nekem ez a szimpi benne.
"bizonyos vezetékhossz felett mégcsak a Cat5e-n se táplálhatók meg, akkorát esik az 5V, kell neki a helyi táp."
Nagyob hossz esetén a parazita táplálás felejtős, külön tápvezeték kell, arra meg tegyél rá 12/24/akárhány voltot, amit minden ponton helyben lehúzhatsz 5-re.
(bagyobb rendszernél analóg stabilizátorok helyett olykor érdemes kapcsolóüzeműt alkalmazni, hogy ne legyen túl sok a villanyszámla)
Én nem tudom, ez valami villanyszerelős szokás a cat6-tal szopás, már több esettel találkoztam. Volt, hogy komplett szállodát kellett újrahúznunk, mert kitalálták a megrendelővel okosan, hogy a 100-as ethernet elmegy 4 éren, veszünk "jobb" kábelt, cat6, jól elfelezzük és akkor fele kábelezés megspórolva. Egy apróságra nem gondoltak, hogy hogy a fenébe fogjuk ezekre a szarokra a 2-2 rj45-öt rákrimpelni, és hogyan dugjuk be a patch panelekbe.
Az 1-wire se 2 vezetékes rendszer, az esetek 99%-ban kell neki a táp (nem elég a parazitikus). Tehát minimum 3 vezeték.
Én biza kihúztam mindnek a komplett T568A Cat5e -t. A2408-as relay boardok meg bizonyos vezetékhossz felett mégcsak a Cat5e-n se táplálhatók meg, akkorát esik az 5V, kell neki a helyi táp.
1wire am
úgy annyira favágó, hogy az RJ45 hosszabbító ultragány se akadály neki, átmegy simán :)
"kb 5db 4 méteres szakaszvolt, na itt valamiért nem tette, Cat6 alatt nem ment Behoztam a laborba rádobtam össze-vissza vezetékeket és ment"
Ha ez az 5 darab szakasz egy hálózati kábelen ment, akkor talán elképzelhető, hogy a szorosan egymás mellett futó és vékony szigetelésű erek között kialakuló "jel áthallás" zavarta meg a dolgot (két 1wire adatvonal egy érpáron). A CAT6 kábel közepén futó távtartó miatt ilyen célra egy cat6 kábelt 4 eresként még csak-csak fel lehet használni, de egy érpárból csak egy szálat mernék használni (egy érpárat csak egy érnek tekintenék).
A sodrott érpárak csak szimmetrikus rendszerekben hozzák a formájukat, akkor viszont madnem ugyanolyan jók lehetnek, mint a koax kábelek (lásd hihetetlen UTP adatátviteli frekvenciák koax alkalmazása nélkül). Az 1wire azonban nem szimmetrikus kommunikációjú rendszer.
Persze ettől még lehet, hogy egészen máshol volt a gond...
Arcnet volt az. Mi is építettünk olyat, annak aztán mindegy volt, hogy milyen kábelen megy, csak legyen meg a koaxos vége :)
Az ethernet már sokkal érzékenyebb, cserébe nyilván gyorsabb is.
Az igazi gány a tokenring volt, ami érzékeny is volt viszont lassú. Üzemeltettem olyat is, édes volt amikor egy db rossz kártya megölte a teljes hálózatot...
Az a házibarkács hálózat távolról sem lett kielemezve ennyire profi szinten annakidején (sőt, sehogyse).
Ha jól emlékszem Ethernet volt, hivatalosan 50 ohmos koaxos rendszer. Nem vol benne HUB, a két végén két 50 ohmos lezáró ellenállás volt, közötte BNC-s T elágazókkal voltak rácsatlakozva a hálózati kártyák, négy családi házat kötött össze.
A hosszabb szakaszokat a "hivatalos" RG58 igen nagy csillapítása (és ára) miatt jó minőségű 75 ohmos antennakábellel oldottam meg (a két végpont távolsága kb 300 méter volt), nagyfrekvenciás ismereteimből tudtam, hogy a kisebb impedancia illesztetlenséget mennyire túlmisztifikáják azok, akik nem értik, hogy mi is az tulajdonképpen**.
Hibajavítási arányokat soha nem mértem, bekapcsolás után a rendszer egyből működött, az elvárt adatátviteli tempót (1 megabit) megbízhatóan hozta.
(** a rádiós gyakorlatban egy 1.3-as SWR arányú illesztés egyáltalán nem rossz (nevetségesen kis veszteség), ráadásul sokszor ugyanazok, akik századmilliméterre optimalizálják az impedancia illesztések ohmjait, éppen azok szokták ezután a koaxkábelt behajtogatni az ablak sarkába :)
Működni, működhet. De méretezésnél mindig a gyártók által, javasolt anyagokat, kell használni. Gondolj bele, lehúzol egy irodaházat 4-500 végponttal cat5-ös kábellel egy 1G-s hálózatnak, minden kész kifestve, hétfőn nyitás te péntek este szerelvényezel és mérsz. Mondjuk van 20 hibád, a megrendelő meg beköhögi, hogy nem fizet és ragaszkodik a napi 500 000Ft-os kötbérhez. cat5-ös kábelnél tiéd a balhé mert szakszerűtlenül szereltél, amúgy meg kihívsz egy szakértőt, és a gyártó fizet ha minden oké. Amúgy meg rengeteget számítanak a körülmények, nemrég építettünk egy kis mikró számítógépet, ami az eszközeivel 1-Wire buszon (4MHZ-es órajellel ami nem egy gyorsaság )kommunikált , elvileg több száz métert el szokott menni sima busz kábelen,(elvileg az is kell hozzá) itt kb 5db 4 méteres szakaszvolt, na itt valamiért nem tette, Cat6 alatt nem ment Behoztam a laborba rádobtam össze-vissza vezetékeket és ment. Nem tudom miért nem akart menni a helyszínen, lehet, hogy valami atomtemetőre épült a ház :-D
Én meg beleugatok, bár látom vágod a dolgot, de kiegészítésképpen írjuk oda, hogy a narancsfehér/narancs kezdetű nóta az idehaza divat, tengeren túlon zöldfehér/zöld a kezdet. Ha precízek szeretnénk lenni, akkor az adott kábelnek is van specifikációja, hogy melyik fajta bekötéssel teljesít jobban, de ilyet egyre ritkábban látunk, vagy éppen nem is érdekel. Eltérés minimális, jó nekünk ez a B betűs.
Másrészt akármire tervezünk, mindet be kellkötni és kész.
Én habozás nélkül cseréltem ilyen esetekben a kábelezést, tök mindegy, milyen minőségű volt a kábel, ha az impedanciája nem az adott rendszerhez volt illesztett.
Ha az aktív rendszer Arcnet volt, és a kábelezés 93 Ohm-tól eltérő, akkor:
- az illesztések inkorrektek voltak, ennek eredményeképpen a hálózaton össze-vissza rohangált minden, még talán az egér is :)
Következésképp a hálózat 'dadogott', azaz sok csomagvesztés-ismétlés volt, hála az Arcnet címérzékenységének. Az igazi szépség
akkor jelent meg, ha volt a rendszerben ún. passzív hub is, ami nem más, mint egy ellenállás kereszt.
Na, ilyenkor aztán forgalomfüggően esett szét minden.
Ha az aktív rendszer Ethernet volt, akkor
- impedancia illesztési problémák miatt a CSMA-CD igen bizonytalanul jött össze, azaz akkoris collision-t (ütközést) érzékelt, mikor szó sem volt róla. A következmény: egyes csomópontokon a számítógépek leszakadtak ahálózatról, ill. totál bizonytalan volt a hálózat működése.
Ma már alig lehet koax-os hálózatot találni. A leghosszabb Ethernet koax-os szegmens, amit mértem, majd javítottam mintegy 390 m volt (a megengedett 180m helyett !!), rettenetes rossz fogalmi statisztikákkal.
'A cat 5 csak 100Mb-ig jó, a cat 5e is csak rövid távon tudja z 1G-t.' - ez nem igaz !!!! Mérted valaha is ?
Nem akarnék belekotyogni, de valami kimaradt:
- Ha 100 Mbit/sec-es a tervezett max. sebesség, akkor a CAT5 kábel csatlakozó bekötésénél elegendő két érpárat bekötni (1,2 és 3,6), és ekkor s sincs gigabites átvitelről
- Ha gigabitesek az aktív eszközeid, akkor pedig mind a nyolc eret be kell kötni, pl. az alábbi sorrendben, patch kábelre értelmezve:
1. narancs-fehér
2. narancs
3. zöld-fehér
4. kék
5. kék-fehér
6. zöld
7. barna-fehér
8. barna
A számozás az RJ45 csatlakozó hanyattvágott - azaz a fém szegmensekkel felfelé - állapotában, balról jobbra növekvően értendő.
Nekem jók a tapasztalataim a gázossal ill patronossal is. Vasba nagyon jó, betonba is ha jó a beton. Mi tűzálló kábelezésnél használjuk főleg. Amióta a gázos van,a patronos csak porosodik
Van olyan fal, ahol egy áldás, mert úgy haladsz vele, mint állat (miután eltaláltad a szeg típusát és hogy ahhoz a falhoz milyen erősségű patron kell)
és van olyan fal, ahol bármit csinálsz, szerencsés vagy, ha nem maradnak utánad féltenyérnyi kráterek a kihullott szegek helyén.
A legszélesebb vigyort akkor láttam az emberek arcán, amikor egy nagy csarnok acél I-gerendás mennyezetén próbálták (kb 2 cm vastag tömör acél ;) ott verhetetlen volt bármilyen más módszerhez képest a szögbelövő.
Nálunk ezzel lötték a garázsba a csőtartó bilincsek csavarjait. Nyomvonal kijelöl, spec. hiltiszeg belő, bilincs rácsavar, cső elhelyez. Gyorsan ment. Zsalutéglás oldalfalak (plusz egy tégla nélküli öntött vasbeton) a tető meg vasb. gerendás. Eső, szél.. és még mindig tart! :)
(szerszámot nem adunk kölcsön elvet apám úgygondolta jóismerőssel átlépheti. Kár volt, azóta sincs belövő sem).
Én 2009 ben egy nagyobb melónál majdnem vettem, kijött a termékbemutatós ember, és menyóba lött pár szeget. (márkanév nem ugrik be)Olyan 3 ból 1 a helyén maradt. Azzal magyarázta, hogy vibrált monolit a födém, és a kavicsok lesüllyedetk. Ez gázzal mükődő szerkezet volt. Megköszöntem.....
szerintem ne vegyél, max ha van 2nm falterület gyakorolni :)
kurva könnyen lehet a szomszéd falba lőni a célzott fal helyett, ha nem jó patront teszel bele.
ha jól rémlik 4 vagy 5 erősségű patron van és többféle szeg, külön betonhoz, tömör téglához, lukacsos téglához, alátéteshez, menteshez, peremeshez, perem nélkülihez.
vakon nekiállni elég gáz. főleg ha átlövöd a falat és a túloldali szekrényt szögezed vele :)
Olyat mi is csináltunk 10 éve, de akkoriban az volt a divat, hogy minimum félévente az összes irodistát átpakolták egyik helyről a másikra, felét elküldték, aztán végül 1,2x annyit vettek fel, utána összezutyulták, majd részlegekre szedték, aztán már nem is tudta a bányász követni, hogy ki kivel van, és ki mit csinál. Sokszor még ők maguk sem, pedig sok tanfolyamra elküldtek sokmindenkit - viszont elkezdtek félni egymástól.
Itt, "mifelénk" az aljzatok (akár iránycsatolós, akár véglezáró) egyaránt "vágnak" a rádió és tv kimeneten! Az R kimenet kb. a VHF I--es sávig él, a TV kimenet meg végig. (47-860 MHz) Persze az előbb leírt kicsatlakozásokkal.
Egy kis UPS-s szakmunka, Minden lakásfelújításnál készítünk 3 csövet, hogy a KTV-nek ne kelljen szétfúrnia az ajtót mert ütve fúró ja az nincs :-D A folyosón még nem volt levágva a cső, mit csinál a barom:
A gyakorlatban meg többnyire van benne egy sima 2 x 3,5 dB-s szélessávú szétosztó (már amelykiben nem pár darab 75 ohmos ellenállás van ;)
...szóval az általam belezett legtöbb ilyen fali aljzatban nemigen kell nézni, hogy mejik luk a TV meg a rádió (zanya meg zapa) - mindkettőben ugyanúgy ott van a teljes spektrum
...szóval én először nem keresnék a boltokban dupla-apa antennakábelt (vagy inkább egy apa-apa fordítót a hagyományos kábel végére, az könnyebben beszerezhető), hanem először próbaképpen bedugnám a tv-t a "rádió" feliratú lyukba, mert lehet, hogy az is éppen olyan jó lesz ;)
Hivatalosan a rádiós ágnak jobban kellene csillapítania, illetve nem a teljes spectrumot engedné át, hanem a felső freqkat vágja. Ha jól emlékszem 300Mhz környékéig engedne át. Ez az elmélet. Prodaxot láttam egyedül így viselkedni, emlékeim szerint. Rég volt már.
KTV, erre, nyugaton (DIN): "apa"-->(dugó) az aljzatban= TV és anya-->(csatlakozó v. "kupplung") pedig rádió. Ha megnézitek a különböző szórakoztatóelektronikai készülékeket, akkor ez következetesen érvényesül, csak kell egy "RF-kábel" aminek egyik végén dugó, másik végén aljzat vagy kupplung és máris alkalmas a szabályos csatlakozásra. TV + rádió csak fordított kiosztással.(iránnyal)
Csak itthon látom ezt a szabályt felrugni, mert egyik helyen így, a másikon úgy...(apa- anya összevissza)
Itt biztosra ment a KTV-s. Elméletileg a két HPF felesleges, gyakorlatban kárt nem okoz, sőt egyes helyeken a szolgáltató megkövetelte, hogy így szereljünk.
Vannak olyan splitterek amikben gyárilag benne van a HPF szűrő (MMWO). Ne szedd le a HPF-eket, mert zajt csinálhatsz a vonalfele illetve a modemed fele is. Illetve van olyan ktvaljzat, amiben szintén benne van. 85 MHz fölött enged csak át az a szűrő.
Meg erről még eszembe jutott, hogy szidták a kis dobozt is (150x100), mert a splitter alig fért bele úgy, hogy két sávszűrőt rátettek a TV felé menő kábelekre. Gondolom a kábel-modem miatt, mert arra nem került szűrő. Volt máshol T-Kábelem, azok meg semmi szűrőt nem használtak. Vajon, ha ezeket leszedem:
- nem fog működni a net
- másnál nem fog működni a net
- vagy csak egyszerűen a 130MHz-es sávon is erősebb lesz a jel?
Először azt hittem, hogy fejjel lefelé tettem be az aljzatot...aztán mégsem, ez ilyen, a TV az anya...
Ja, tudom, hogy a KTV-sek nem szeretik, fikázták is rendesen a villanyszerelőt - nem tudták, hogy én voltam, bár igaz, volt jogos érvük is az RG5 láttán :), amikor nem hagytam, hogy az ajtón át fúrják ki a koax helyét, és mutattam, hogy ott a doboz, kössék be a splitert a már behúzott kábelekhez, és ennyi a meló...
EIA/TIA kategória 3 (CAT 3): Átviteli paramétereit 16 MHz-ig adják meg. Tipikusan hang és maximálisan 10 Mbit/sec adatátvitelre használják.
EIA/TIA kategória 4 (CAT 4): Átviteli paramétereit 20 MHz-ig adják meg. Általában hang és maximálisan 16 Mbit/sec adatátvitelre használják.
EIA/TIA kategória 5 (CAT 5): Átvitel paramétereit 100 MHz-ig adják meg. Tipikusan nagy fontosságú alkalmazásoknál használják, maximálisan 1 Gbit/sec adatátviteli sebességig.
Az UTP-nek ott van vége ahol a KTV kezdődik :D, meg a koax melegpont vastagabb is.
Szerintem az aljzatok 99%-aban TV csatlakozásban "fiú" a rádió csatlakozó "lány", ha csak egy van akkor "fiú", de ebben a villanyász szakiknak nagyobb a tapasztalatuk, KTV-s körökben zsigerből útáljuk a falialjzatot :D
Na újradugóztam a kábelt, már 40% felett van a 130MHz, a többi meg 60-80-100% :)
Digitális adásokhoz jó lesz...viszont azt nem értem, hogy miért csak olyan kész kábelt árulnak, ahol az egyik vége anya, a másik apa, mikor a TV és a fali aljzat is anya típusú...vagy ez csak a Prodax Gradonál van így?
A rézzel futattot alu ilyen frekin már nem gond, csak az ér külsején zsal a petró (skin hatás), a KTV hálózat lefedő részének kábelei is ilyenek, a házhálózatok általában rezezett acél (valamilyen vas, biztos nem alu) kábelből épülnek.
Pedig ahoz 93 ohmos kábel kellett :) De legalább csillagpontos volt, passzív hubokkal játszottunk mi is. 50 ohmos az Ethernet T-dugós, lezáróellenállásos korszak volt már.
75ohmos, bár élek a gyanúperrel, hogy rézzel futtatott ALU. Este (inkább éjszaka már) viszont egy újabb gyenge pontját találtam meg a rendszernek, a fali aljzattól a TV-ig menő kábelt úgy 6 éve raktam össze, és a kis csavar, ami leszorítja a melegpontját elszublimált valamerre :) Úgyhogy antennakábel csere után új teszt...
Impedancia ugrásnál reflexiók keletkeznek intermoduláció esélye is megnő, rendezetten vándorló pontok jelenhetnek meg és a rfelexiók, mivel nem iránycsatolósak a betápok, a szomszéd vételét is tönkreteszik. Ez szerintem is gányolás, az 50 Ohm és a 75 Ohm nem keverhető.
Sokan nem tudják, hogy hoszabb szakaszon egy nem pontos (75->50 ohmos vagy fordítva) impedancia illesztés sokkal kisebb bajt/veszteséget okozhat, mint egy túl nagy csillapítású kábel, vagy túl éles törés/lapulás a koaxon (ablak/ajtó sarkába becsípve vagy pl egy rárakott szekrényláb :)
Tehát ha két 75 ohmos impedanciájú (távoli) pontot össze kell kötnöm és csak egy vékony/vacak 75 ohmos koax és egy vastag/profi 50 ohmos koax kábel áll rendelkezésre, akor én habozás nélkül a nem jó impedanciájú, viszont kis veszteségű kábelt választanám.
Voltak régen az 50 ohmos koax kábelen üzemelő számítógépes hálózatok. Hihetetlen távolságokra is kitűnően működtek 75 ohmos jó minőségű (nagy átmérőjű + sok levegőt tartalmazó habosított/légrekeszes dielektrikumú) sima TV koax kábellel, bármiféle impedancia illesztési hókuszpókusz nélkül is.
Á köszi, megtaláltam ezt a TV-n...érdekes az eredménye:
121 MHz - pocsék jelszint (20-40%), az itteni adók (HD-k is vannak) bekockáznak nagyritkán
394 MHz, 770 MHz, 0% jelszint, pedig kéne, hogy legyen itt adás (sőt, du. 770-en még volt is...)
Node a többi meg egészen elfogadható, pl. 778 MHz - 80-100%
Ezt vajon okozhatja a lakáson belüli kb. 15 m RG5 kábel? Bár a 0%-ok miatt én inkább a kábelesek cuccára gyanakszom...főleg, hogy ennyire közeli frekvenciákon ennyire eltérő eredmények vannak.
Megjöttem lakásnézésből. Megosztanám a tapasztaltakat, nem kizárólag villanyász szempontból. Helyszín: Mosonmagyaróvár egyik lakóparkja. Ingatlanos csajért el kell menni, mert nem tud eljönni a lakáshoz. A ház elött parkolózárral zárt parkolósávok. A 14 millás lakáshoz 120 ezerért kell venni parkolóhelyet, alapból nem jár. Lakás: első emelet, garázsok fölött. Ajtón belépve rögtön nézem az elosztódobozt: szép füstüveges műanyag, telepakolva xbs-es csodákkal, a fí relé is ilyen márkájú. Takarót levenni nem engedik. Minden kismegszakító felkapcsolva, egy szerelvény sincs azonban felszerelve a lakásban. Mindent lekapcsolok. Egy kötődobozról mégis lekapom a deklit. Már a doboz is 2 cm-rel mélyebben a fal síkjától takaróstól. Takaró alatt fehér színű wago-szerű kötőelem. Márkajel nincs, keresztmetszetjelölés sincs. Minden dobozból meredeznek ki a leblankolt végű vezetékek, némelyikre szabályos csomó kötve. Gáz nincs bevezetve, villanytűzhely előkészítés: 5 db 2,5ös drót áll ki a falból. Konnektoroknak 1,5ös drót, lámpáknak ennél vékonyabb behúzva. A plafon lámpáinak vezetékei felgipszelve a plafonra, sima különálló drótok.
Egyéb: 3 helyiség szintje nincs egy síkban, a folyosóról nem is beszélve. Műanyag teraszajtó becsukás után még 10 mpig fémes kattogó hangot ad ki. A padló a falak síkjainak találkozásánál körberepedve minden helyiségben, dilatáció kihagyva.
Elektromos dokumentációt nem tudnak felmutatni, hiszen használatbavételi engedély megvan, akkor minden rendben volt, nem? EPH kiépítésének nincs nyoma a fürdőszobában.
Mindez 14 milla, apró esztétikai hibák, mondja az ingatlanos, szép színekkel és csempékkel szerinte eltüntethető. Sztem kb 1 milla javítási költség, és még nem vagyunk a berendezésnél. Megkérdezem tőle: ha autót vesz, akkor megélgszik a kínai gumikkal összerepedt lakkozással, mert majd úgyis kisminkelve ül a volánhoz?
Alku elutasítva, búcsúzás, ingatlanos nem visszavivése az irodába.
Köszönöm mindenki tanácsát, ötletét, hogy megúsztuk egy ilyen lakás megvételét és utána az idegeskedést.
Az install, vagy csatornabeáll. menünél vannak un. tapasztalati-érték szintjelző skálák. Ott a jelszintet és a minőséget mutatja egy-egy csík. Itt, ha nagyon alacsony a minőségi (Q= 65%) mutató, akkor erősen dolgozik a hibajavító áramkör. Ideális az, ha pl.: 80-90% a (S) jelszint és ahhaz egy kb.90-100 %-os (Q) tartozik.
Mert itt nem mindig elég a jel nagysága egyedül...
Ökölszabály: a DVB-C jelszintek a meglévő hálózaton az analógnál kb. 5-10 dB-el legyenek alacsonyabbak, és a kábelek árnyékolási tényezője min. 110 dB legyen.
Meg lehetne nézni, hogy annál a hibás 4 csatornánál melyik csatornán lévő transzponder a "felelős". Lehet, hogy az ahhoz tartozó frekvencián vagy túl sok, vagy túl alacsony a jelszint. (Itt jön az erősítők frekimenet befolyásoló szerepe, vagy állítócsavarja.)
Közben kiderítettem, hogy a DIGI-nél nem kell semmit csinálni, van DVB-C adás alapból, úgyhogy megnéztem ezt a kockázós dolgot, ez nem fagy ki, csak 1-2 csatorna egy nagyon kis részen kockásodik, meg egy-egy pillanatra kimarad a hang. De ez is a majd' 90 csatornából 4-nél. Érdekes lenne, ha a TV tudna statisztikát mutatni a hibajavításról, hogy a többinél ez dolgozik-e, vagy eleve gyenge/rossz jelet adnak...aztán az is lehet, hogy frekvenciafüggő a dolog.
"most akarom megpróbálni a digitális kábel-csomagot,"
A digitális tv, ahogy egyre rosszabb az antenna/kábel/stb jel, azt a hibajavítások miatt egy darabig észre sem veszi (nincs minőségromlás), egy bizonyos hibamennyiség felett meg egy pilanat alatt totál káoszba hull a dolog :)
"Legfeljebb kockás :)"
Vagy éppen fagyos,
mivel egyes digitális rendszerek csak akkor jelenítenek meg egy képet, amikor annak (majdnem) minden képpontja már rendelkezésre áll, tehát ha több képkocka is kimarad/hibás, addig az utolsó ép képet látod a képernyőn "kifagyasztva", olykor másodpercekig is (miközben néha a hang folyamatosan hallatszik, hogy végképp furcsa legyen a dolog ;)
"A saját káromon tanultam meg, hogy a 150x100-as sem elég az antenna-splitternek :)"
Még egy 100x10-as is elegendő, ha elég erős keze van a szerelőnek, akkor talán még gumkialapács segítsége nélkül is rá tudja tenni a tetejét. Csak jól meg kell törni a koaxokat, közvetlenül az F csatlakozók tövénél.
Öröm látni ilyenkor: csak úgy potyognak a decibelek...
Ha meg mákos a kép, azt rá kell fogni a kábelszolgáltatóra, vagy szívjon vele az antennaszerelő ugyebár.
Igen tudom, már egy ideje nem így készítjük a gyenge központot, egy egyedi falonkívüli elosztót gyártunk (ha nem tudjuk rábeszélni a tulajra a rackot) általában 700*500*250-es műanyag szekrény fém szerelőlappal. körbe perforált csatornával.
Oldalt elfér benne függőlegesen egy nagyobb patch panel , fel lehet rögzíteni bele modemet, routert, switchet, még egy két vinyós kis NAS szerver és belefér az aljába, fent meg a splitterek. nagyon korrekt, majd fotózók legközelebb egyet.
Egy külön piros pont jár azért, hogy az antenna szétosztót (kábelestül, csatlakozóstul) nem akartad egy 100x100-as dobozba belegyömöszölni, mivel a koaxon közlekedő nagyfrekvencia nagyon nem szereti a túl éles kanyarokat/kábeltöréseket (gyengülhet az antennajel, nagyon kis ívű kanyarnál akár a tizedére is).
Persze ahhoz rendes tábla kell, és nem olyan kinai szutyok ami a korábbi fotón van. Én a Hagert preferálom, mert abban táncolni is lehet, sőt oldalt is a kismegszakitók mellett van bőven hely. a 24 modulos tábla kb olyan magas mint a kinai 36 modulos, + 5-8 centivel szélesebb.
A szerelők 90%-nál azt látom, hogy a vezetékeket a kismegszakítók mellett húzogatják, eleve elég káoszos lesz a dolog, de később bővíteni szinte lehetetlen. Mi alatta húzgáljuk el, gyorsabb és szebb.
Sokszor néztem másokat, a legelső mozzanat, hogy bedobálják a kismegszakítókat . Én fel se hozom a kocsiból amíg a földek, nullák el nem készülnek. :-D
Azt momentán én csináltam a doboz rögzítését, mivel kérte ha lehet mire jön legyen bent!
A dobozon körbe szélesebb fül van körbe és ott fekszik fel (tehát ki esni nem tud a lakás felé) mögé meg fel lett csavarva egy UW profil ami hátulról ellen tart!
Ez egy kisméretű hálónál még csak-csak.. de pl nappaliban én biztos nem kötném egyre a dugaljakat és a világítást. Már csak azért sem, mert ha pl kishangfal elszáll v szgéptáp amire a kismegszakító leold, akkor lehet a sötétben keresni.
A helyiségeket úgy csinálta, hogy elosztótól szobáig 2,5 vezeték ott szétosztva 1,5 vezetékkel a konektorba és a világítást is az adott helyiség elosztólyából vitte!
Akkor ezek szerint az elgondolás nem rossz (ha a szobában külön van dugalj és külön világítás"elosztó"), csak a kivitelezés minősége meg a felhasznált anyag nem stimmel :( Pl balról a második kismegszakítón már látszik amit lentebb írtak (alsón is, felsőn is).. Ha netán azt a vezetéket ki kell kötni, majd újra be, még csúnyább lesz és szerintem nem is túl biztonságos.
Bocs, a kép munka közbe készült azért nem volt bekötve fent (elfelejtetem közölni) persze azt is bekötötte!
A csengő az én saram ha szar, nem ismerem őket, villanyszerelő boltba kértem egyet ezt adta!
Igen azt néztem, hogy a bejövő vezetéken jó pár szál le van csípve és úgy van benne az érvéghüvelybe akkor ez nem normális ugye?
10-es érvéghüvely kéne rá?
A szobák/helyiségek 2,5 vezetékkel vannak leágazva minden szobának külön és a konektorokat nem felfűzte (vagy mi, jól mondom) hanem mindegyik az adott szobai elosztóba van kötve 1,5 vezetékkel!
Persze sütő, mikró, hűtő, mosógép mindnek külön vezeték/kismegszakító!
Bár már láttam régebben, mindig csak ámulok,manapság ilyenre ki képes.. ! Lennék nálad tanuló!
Sajnos akitől tanulhatnék.. hasonlo "dizájnban" készíti pl az elősztótáblát, mint itt 2-3hszel lejebb. Igaz, legalább nála a megfelelő érvég van használva megfelelő vezetékkel, meg a sint is ismeri stb.
Nincs fele se bekotve. A betap fele vastagsagban bemegy a fold sinbe, onnan egy kb 4-es vezetek megy a fi relebe es a felso sin MELLE ahol a sok 1,5-es rez megy, de log mellette
Őszintén? Ez az a kismegszakító, amelyiket ha meg akarod rendesen húzni, azionnal eltörik, kifordul tokkal-vonóval a bekötő kengyel. Ebben a típusú null és föld sorkapocsban ha meghúzod a csavart széttörik a réz sin, mert nagyon vékony a fala. Az áthidalásra pedig létezik úgynebvezett fázissin. Ez a tipikus ezet, amiről az előbb írtam. Működik, a laikus csak ezt látja, olcsóbb volt mint a másik szerelő. De szakember szemmel ez egy új kialakításnál: GÁNYOLÁS!
Érdemes egy kötődobozba belekuttantani a (ha van) vezetékösszekötő márkájára. A kóklerek ezen spórolnak a legjobban, holott minimális lenne a lakásonkénti árkülönbség. Ha vezetékösszekötőn Obo, Weidmüller, Wago felirat van, akkor legalább emiatt nyugodt lehetsz. Ha viszont csak annyit látsz az oldalán, hogy PC- xx, akkor érdemes jobban ránézni a dolgokra. Ha ezen spórolt, akkor spórolt máson is. Tehát, ha itt névtelen vackot találsz, hívj tapasztalt szakembert (az ilyet érdemes lecserélni, mielőtt Fázisceruza cseréli ki -tapétát nem sajnálva - jó drágán.
Én tavaly egy olyan lakóparkos disznajsággal találkoztam, hogy panaszkodott a fürdő elszívó ventilátorra (100-as keretventilátor). Lecsavaroztam a ventilátort és akkor láttam, hogy az a "szellőzőcső" hátsó faláig beér, hiszen a 4 szint szellőzésére egy 100-as KPE csövet szántak, amibe emeletenként beeraktak egy T idomot. Így a rendszer minden szinten el volt zárva.
Tűzhely áramkörökkel szokott még sok gond lenni, meg engem rendszeresen hívnak azért, mert a kábelszolgáltatónak nem felel meg az a kábel, ami a lakáson belül van és cserélni kell.
nem vagyok villanyszerelő, tanári végzettségem van, mondjuk elektrotechnikai középsulim van, csak érdekel a téma, hangosítással is foglalkozom, szóval érdekel a delej. Segíteni szeretnék egy barátomnak, de én a magyar gyakorlatban nem vagyok otthon, szlovákiai magyar vagyok. Mivel egy lakásfelmérésre nem vihetek magammal villanyszerelőt, gázszerelőt, vízszerelőt, parkettázót, burkolót, kéményseprőt, ablakost, ügyvédet, bírót, rendőrt, anyakönyvvezetőt, próbálok felkészülni néhány témából, hogy ki tudjam húzni a dolgok méregfogát. Tudom, hogy nincs tökéletes lakás, de kisebb hibákat el tudok fogadni, vagy alkudni a vételárból. Azért kérdezek ilyen dolgokat, mert nem szeretnék párszázezret villanyszerelésre költeni egy új lakásban. Nincsenek a a lakóparkokkal illúzióim, tudom, h az alvállakozókat lehúzzák a fővk, de szeretnék egy elektromosan biztonságos lakást.
Nagyon szép, profi, aprólékos munka. De legyünk földre szálltak: kazánházba ez nem túlzás egy kicsit? Bemutató teremben oké, vagy esetleg a nappaliban van a kazán és a vezérlése?
Szeretném megkérdezni, hogy te villanyszerelő vagy? Mert ha igen, akkor nem értem, miért teszel fel ilyen alapvető képdéseket?? Ha nem vagy az, akkor meg miért neked kell egy másik hozzá nem értőnek tanácsot adnod?????
Ez a baj, hogy minig lesznek ilyen kókler szerelők, akik képesek a gányolásra. A megrendelő laikus, nem tudja, hogy át van verve csak azt látja, hogy ez a szerelő olcsóbb, mint a másik. Ezért tart itt ez a szakma.
Mondok egy példát: adott egy bolt, ahol 22 db 36-os fénycsövet kell cserélni, 3 kapcsoló dobozostól kiesett a gipszkarton falból és egy szvt lámpát le kell cserélni. Megy a vállalkozó, felméri. Mérlegeli, hogy több boltja is van a megrendelőnek. Erre ad egy nyomott árat, hogy hátha akkor a többi bolt is hoz majd melót. Ráadéásként a bolt 6-21 -ig van nyitva, csak nyitvatartási időn kívül lehet dolgozni. A mondott ár 30,000 Ft számlásan!!!!!! Anyag és munkadíj!!!! Mondom: szándékosan nyomott ár. Késöbb telefon a szerelőnek: drága, sokat mondott. És mit ad Isten, jött olyan vállalkozó, aki ennél az irreálisan alacsony árnál olcsóbban megcsinálta. Na akkor miről beszélünk. Az alapár is már a szakma megszégyenítése, de ennél olcsóbb??????? Az mi????
ez ok, de ugye semelyik ingatlanügynök nem fogja megengedni, h levegyem a kapcsolótábla burkolatát. gondolom mérőórák átkötése legyen meg, eph jegyzőkönyv, vagy ilyesmi??? mi még?
Ha már üzleti oldal: akkor inkább szoba biciklire spórolj, az további megtakarítást termel, mert nem kell annyira meleg a lakásba, ha ott kerékpározol.
üdv! holnap egy lakóparki lakásnál kellene tanácsot adnom - nem én akarom megvenni, hanem egy irodakukac barátom, aki kétbalkéz és nem ért semmihez- elektromos részről milyen dokumentumoknak kellene meglenniük, ill. milyen tipikus hibákra kell figyelni egy ilyen lakóparki csodalakásnál? minden észrevételt szivesen veszek
Jaja, a PID controllernél a telítettségi határértéket (saturation limit) jól kell megválasztani. De szerintem nem túl buta PID vezérlőnél ha párszor túlfűtesz és még meghülyülni is látszik, akkor is kb két hét alatt megtanulja a dolgát. Persze nekem könnyű dolgom van, mert mindent tudok figyelni és változtatni benne.
Termosztát kötögetésnél érdemes felkukkantani a gyártó honlapjára, múlt héten belefutottam egy saunier duval fali kazánba, amin végrehajtottak egy kis módosítást. A neve nem változott, de eddig tudott fogadni ugyanazon a kapcson sima kontakt termosztátot is és e-buszost is, csak a programjába kellett beállítani. Most a kereskedő egy buszosat adott a tulajnak, majdnem nekiestem, hogy le akarja húzni a tulajt .. Utána néztem és hoppá, igaza volt :-S
Még egyszer leírom, lassan, hogy te is értsed: a termosztátnak - aki a hőmérsékletet érzékeli és programja szerint kapcsol - fullosan tök mindegy, hogy mivel fűtesz. A termosztát _után_ kötött vezérlés természetesen más az egyik és a másik esetben.
Én nem pofázok, én 300 ezer alatt megcsináltam egy vezérlést amiért 3 millió volt a legolcsóbb ajánlatom (a rehau 6m-t kért)... :)
Ja és egy hónapja működik, lassacskán kijelenthető, hogy nem a levegőbe beszélek.
Arra kell ügyelni, hogy az éppen nem működő kazánban ne forogjon feleslegesen a víz. Ezt gondolom vagy külön-külön keringető szivattyúval, vagy két mágnesszeleppel, vagy egy váltó csappal lehetne megoldani.
Sokan nem tudják, hogy ezek a PWM-szerű logikával működő termosztátok az energia mellett beruházási költséget is spórolnak,
mivel ilyennel vezérelve egy olcsó/egyszerű/régi on-off üzemű fűtőberendezáés teljesítménye is éppoly finoman skálázható, mintha egy baromi drága inverteres hőszivattyúnk/klímánk vagy széles tartományú láng-modulálásra képes gázkazánunk lenne. Magyarul egy 15-20 ezer forintos termosztát olyan funkciókat helyettesít, amelyet a fűtőberendezésekhez száz ezer forintos nagyságrendben kínálnak extraként.
üdv mindenkinek. engem is érdekelne, hogy lehet-e külön szabályozni a gázkazán és a vegyeskazán csőtermólyát, azaz ugy értem hogy ha az egyik bekapcsol a másik áljon meg.
illetve zavarja-e a kettő egymást ha egyszerre mennek, ugy veszem észre, nem
Én mondtam:-) A közelmúltban volt szerencsém egy párnak megcsinálni a magyar nyelvű használati útmutatóját (Pl: CR023 ). Hát, én is dobtam egy hátast, hogy mennyi mindent tudhat egy okosabb termosztát. A gyakorlati használat pedig bőven igazolta az elvárásokat, szóval érdemes normálisabbat venni.
Furcsa, hogy a többiknek ez fel se tűnt, pedig az érvég/vago kombináció miatt kellet kiérkeznem a helyszínre, ugyanis bármennyire is jónak néz ki első látásra, nem ad át.
"Azt nem árt tudni, hogy a kétezer és kilencezer forintos termosztát árkülönbségét két-három havonta kifizeted a gázszolgáltatónak, ha az olcsóbb vackot választod."
Az olcsó termosztátok magas hiszterézise miatt (akár 2-3 fok is lehet a kikapcs-bekapcs hőmérséklet különbség) a lakások olykor valóban túl vannak fűtve egy kicsit. Ha ez még gyenge hőszigeteléssel is párosul, az valóban produkálhat havonta 2-3e Ft extra gázszámlát, ami egy jó alacsony hiszterézisű (vagy PID-s, öntanuló) termosztáttal megspórolható lenne.
Turbos kondenz kazánok a mostaniak kapnak direktbe 220-t és van egy kimenetük amit kell kapcsolgatnia a termosztátnak a többit a belső elektronika rendezi le. A kapcsolgatós részen max ha van 1A-es terhelés. Az alaphőfokot a kazánnál állítgatják be és az akkor is fűt ha éppen nem kellene mert pld a belső víz hőfok lecsökkent a beállított érték alá pld fűtéskör 40 fokos akkor a kazán a belső körben ezen a hőfokot tartja függetlenül attól, hogy a keringetés megy e a termosztát és a vezérlés a keringetést szabályozza. Ha a rendszer zóna szelepeket is tartalmaz akkor már azokat is az a termosztát ami az adott kört figyeli. Ja ennek egy baja van a fűtés kialakítása egy kicsit drágább mint egy csövet végig horkolunk, és nem lehet vagy macerásabb egy sima 1e Ft termosztáttal szabályozgatni :)
Azt nem árt tudni, hogy a kétezer és kilencezer forintos termosztát árkülönbségét két-három havonta kifizeted a gázszolgáltatónak, ha az olcsóbb vackot választod.
"Ez így érzésre eléggé féllábas történet, tutira nem lehet oda még egy eret behúzni?"
Kazán a garázsban, termosztát a ház túlsó végén,
bónuszként a kötődobozok letapétázva, tehát érinthetetlenek.
A vezetékezést maga a tulaj csinálta (sajnos villamosmérnök).
"Esetleg egy rádiós termosztát"
Kilenc ezer forintot termosztátra költeni, mikor volt kétezerért is? Ennyi rengeteg pénz csak számtanpéldában létezik, különben is minden fillérre szükségük van a karácsony előtti ausztriai terepjárós sítúra miatt.
Nem kell ennyit foglalkozni ezzel, majd megmondom neki, hogy kösse egy 230 voltos tekercsű relé tekercsét egy szerelt kábel végire, azt dugja be a termosztáttal kapcsolt dugaljába és a relével kapcsolgassa a kazán termosztát pontjait :)
Es ha turbos kazan es nem tudja atszelloztetni magat? Egy gyors vissza eseten meg majd dobalja a hibakat... Persze ez csak fikcio, mert nem ismerem a kazant.
A fázist mondjuk vihette volna közvetlenül a megszakítókra, de szerény véleményem szerint ez csak szerényen gányolás. legalább áttekinthető. Vannak sokkal rosszabb megoldások is
Köszönön a Buderus kazánnal kapcsolatos válaszokat.
Ha nem lehet, hát nem lehet.
Akkó majd egy 230 voltos relé fogja rövidre zárni a (12 voltos) termosztát kivezetéseket.
A ház úgy lett megvillanyolva, hogy a szobatermosztát kap egy fázist a közelből és az általa kapcsolt fázis (egy szál ér) megy el a kazánig, ahol is egy kapcsolt dugaljban kulminálódik. Ügyes :)
Ma megint beleszaladtam egy hihetetlen történetbe.
Kimentem hibára egy bérelet házba. Elég lepukkant volt, de a vezetékhálózat viszonylag új, csak állati trágya minőségben volt főleg a kötések, meg az elosztó.
Éppen ecsetelem a bérlőnek, hogy milyen teendők lennének, erre megszólal:
- hát igen, a villanyszerelőnő, eléggé összecsapta.
Mondom kicsoda??
A villanyszerelőnő.
Bérlő: egyszer átjött a tulaj valami rokonaival, és volt köztük egy nagydarab csaj, akire tett egy megjegyzést a bérlő, hogy eléggé férfias járása van.
Tulaj: igen, azért mert nemrég még férfi volt, egyébként ő csinálta a házban a villanyt.
Basszus, a villanyszerelő átoperáltatta magát nővé. :DDD
Na szóval, itt van a villanyszerelőnő gányolása:
Igen jól látjátok, a dobozban lévő nulla sín, fázis szétosztását szolgálja.
Ilyen ELMŰ-s csodákba mi is belefutunk, néha. Nemrég újítottunk fel egy lakást, szokásosan kiselosztó letép, ideiglenes áramvételező ráépít. Normál esetben ilyenkor a lakásban sehol nem kellene legyen sistirinek. Na itt volt :-D. Kiderült, hogy régen két lakás volt. A kicsinek nem volt csak a mérőnél biztije, szépen egybekötötték a mérőnél.
NEM "folyamatosan ingadozik a fesz", hanem "amikor vasalok, mindig leesik a fesz".
A kettő nagyon nem ugyanaz egy szakember szemében. Az első mondat egy homályosan meghatározott, talán csak sok óra megfigyelés és méregetés után megtalálható hibát sejtet, míg a második mondat egy két perc alatt demonstráható és könnyen lokalizálható, egyértelmű hibajelenséget ír le.
Azért fognak gyorsan kijönni, mert egy kötéshiba hőtermeléssel is jár és lelki szemeik előtt megjelenik egy kötődoboz, aminek a belsejében csendben izzik valami - még akkor is, ha ez a hőtermelés a valóságban csak 5-10 fokkal melegíti fel a dobozbelsőt. ...mert az ördög álmatlanságban szenved ugyebár.
Azt már megtudtam,h ha azt mondom, h néha ez van akkor csak pár hét alatt jönnek ki. De ha azt,h folyamatosan ingadozik a fesz. akkor 3 órán belül kint vannak.. :)
Ha felhívod az áramszolgáltatót egy ilyesféle szöveggel:
"A lakásoman lévő 227 volt egy vasaló és egy hősugárzó bekapcsolása után 198-ra esik le. Ugyanez a jelenség tapasztalható a szomszédban is, akivel közös betápon vagyunk. Valamilen hibára gyanakszunk a közös betáp méretlen szakaszán."
... akkor a kijövő szerelők tudni fogják, hogy merrefelé kell hibát keresni.
NE említsd nekik, hogy ők cseszték el (az ő cégük) még akkor sem, ha így van
és NE mutass a dobozra, amibe belekukucskáltál, hogy szerinted ott a hiba,
és fogadd el a magyarázatukat még akkor is, ha a hibát a napfolttevékenységre fogják.
Állj ott ártatlan képpel és kínáld meg őket kávéval.
Kérdeztem: rendesen meg vannak húzva a kontaktusok? Na hát szerinted a "gyertya alakban összetekert kábelek" azok rendesen meg vannak húzva? Szóval az ott egy jó nagy ellenállású (melegedős), nagy feszültségesést előállító szar kontaktus. (Gány)mestert ÉRVÉGHÜVELY felkiáltás kíséretében nyakonvágni...
mekkm Köszönöm,ezt fogom tenni,beírom a mért értékeket.
gabrielke
nincs sehol extra kábel ,minden újra lett húzva,minden doboz,elosztókonnektor,lámpa. egészen a villanyóráig minden csili-vili
Lacivill
mindenhol esik a fesz kicsit. hurkot nem tok mérni.
egyéb nem írtam vibrálást hanem rezzenést! azaz a lámpa fénye csökken, a venti hangja mélyebb->csökken a feszültég.
lekapcskor(vasaló) ismét változik a lámpa fénye,emelkedik a venti hangja.
amit sejtek, az ikremnél is ugyanez a helyzet. egy betáp van a házba az oszlopról, egy nagy dobozban láttam gyertya alakban összecsavart vezetékeket. de az még méretlen,nem akar senki hozzápiszkálni..
Hallod ma megint olyat láttam, amit az elmúlt 20.000-címen nem. -szolgáltatós buli!
Tipikus kettéválasztott lakás, ahol a szomszéd öregasszonyok jó viszonyban voltak. Idáig.
Mikor kettéválasztották a lakást, az eredeti mérőtől elhúztak -ki tudja milyen nyomvolan- egy új méretlen fővezetéket az új mérőnek.
Ezzel nem is volt gond úgy 40-évig, mígnem kb 1,5-éve ki nem cserélték az eredeti mérőhelyen lévő mérőt. Igenám, de a gyök2 elmüs -vagy aljasvállalkozó- a cserénél, a méretlen oldal helyett, a mértre kötötte vissza azt drótot, ami a másik mérőhöz ment. Így előállította azt a helyzetett, hogy az első mérő, mérte mind a két lakás fogyasztását, a másik meg csak azt a lakást mérte ugye, amiben volt. Ez addíg nem is derült ki, míg a 2-es számú mérő tulajdonosa be nem szerzett egy olajradiátort. Egyből kijött egy +70.000ft-os számla, aminek hatására elkezdték kapcsolgatni a megszakítókat, mire fény derült malőrre. Vagyis hát én derítette rá fényt, ők csak egymásnak estek mint tót az anyjának.
Egy biztos: nem a vezeték túlterheléssel van a gond, mert épeszű villanyász nyilván nem biztosít túl. Nem is feltétlen az alumíniumot kell szidni, de még csak a burkolat sem, hiszen háztartási méretekben normál esetben nem lehet akkora hőfejlődés, ami ilyet okozna.
Itt két, egy tőről fakadó hiba van: nem megfelelő sorkapoccsal (fogadok, nincs benne vezetékvédő lemez a csavar alatt), nem megfelelő kötés kialakítása (ha volt is, kidobták belőle).
Én - bár 15 éve nem villanyászok - feldobnék egy sínes sorkapocs-sorozatot (mondjuk Weidm...), nullasínnel az egyik oldalán kialakítanám a szigeteket, és a másik oldalon szépen újrakötözgetném a vezetékeket - ha még nem teljes hosszban keményedett fel a szigetelő rajtuk.
Igen, mert ugye biztosan lekiismeretesen megmérték a betáp feszültségét, és büszkén mutatták, hogy az bizony 229-230V, ez alapján pedig részükről rendben van a dolog. Egy párszáz forintos digit műszer beszerzése javallott lenne, sokmindenre jó az, ha nem is hiteles (ennek ellnére elég pontos), bedugni az elosztóhoz legközelebbi konnektorba, az asszony meg beindítja a porszívót a legtávolabbin. Ha számottevően leesik a mért feszültség, akkor egyértelműen a szolgáltató a hunyó.
Ugyanakkor van anyámnak egy 20 évea Girmi (olasz) hajszárítója, az valami diódás félhullámos, meg még valami trükköt alkalmaz a fokozatkapcsolásra, és iszonyatosan képes bevibrálni a közeli fénycsöveket.
"Ha csak induláskor vibrál a lámpa az még belefér,"
Egy laikus megfogalmazásában számos olyan dolog lehet "vibrálás", amit egy szakember ezer más névvel illetne, ha azt a saját szemével látná. A porszívó kikapcsolásakor felépő "vibrálás" pl lehet a lámpa fényerejének egyszerű vissza-erősödése.
"vagy feszmérővel megkeresni a feszültségesés helyét."
Nekem az a furcsa, hogy állítólag kinn voltak az áramszolgáltatótól és ezt meg sem próbálták?
Ha csak induláskor vibrál a lámpa az még belefér, de ha használat közben is folyamatosan gyengébben világit a lámpa, illetve a ventik lassabban forognak akkor mindenképpen gond van nálatok.
Ennek kideritése nem akkora gond, ÉV müszerrel hurokellenállást mérni, vagy feszmérővel megkeresni a feszültségesés helyét.
Az is lehet, hogy a lakás betápja (méretlen jellegű szaksz) túl nagy belső ellenállású, ami lehet egy kötéshiba, de lehet az is, hogy túl messze van a legközelebbi transzformátor (ilyesmi pl tanyáknál szokik előfordulni).
Én mérném a feszültséget minél közelebb a villanyórához és eközben bekapcsolnék egy(két) nagyob teljesítményű fogyasztót (vasaló/elektromos hősugárzó/stb) majd a rákapcsolt wattok számából és a hatásukra bekövetkezett feszültségesés mértékéből megpróbálnám megállapítani, hogy milyen a villany betáplálás jósága.
Másképp: nekem van egy HOOVER, elég drága, porszívóm. Azon elektronikus a teljesítményszabályozó. Ha abban a helyiségben dugom be az aljzatba, ahol energiatakarékos lámpák (elektronikus táppal) is üzemelnek, előfordul, hogy a porszívó bizonyos fordulatánál elkezd ütemesen (hullámzóan) lüktetni a lámpák fénye. Az ok : a porszívó teljesítményvezérlő elektronikájából "kiszívárognak" valószínüleg "tűimpulzusok" amelyek kissé megbolondítják a lámpák szintén hasonló elven működő tápegységét.
Nálad nincs egy hasonló "felállás"? (mivel írod, hogy kikapcsnál is villan)
Szét kell választani, a motorikus és az induktiv fogyasztókat. A porszívó motorja képest rövid ideig normál üzemi áramfelvételének a többszörösét is felvenni induláskor.
Ha csak a lámpán látni az még nem olyan túl nagy baj.
A házunkban sajnos kókányul van megoldva a hálózat, 3 helység sorba kötve mint a karácsonyfaizzó (világítás, aljzatok). Amikor a feleségem vasalt, akkor simán lehetett látni, hogy mikor van fűtés. (Ha 5 percnél hosszabban vasalt, akkor a villanyórától hoztunk egy direkt hosszabbítót).
Most, hogy kicsit kupáltam a helyzeten, van 3 konnektor a szobában ami közvetlen a kiselosztótól jön kötés nélkül, külön vezetékeken. Most már meg sem pisszen (2,5 réz vezeték).
Ha valóban minden új, és ésszerűen van elosztva, akkor én csak arra tudok gondolni, hogy a betáp gyenge. Ha az is cserélve lett akkor passz...
Némelyik porszívó ugyancsak rendesen megszívja a hálózatot induláskor, pár tized mp-ig. Volt, hogy kismegszakítót kellett "lomhább" karakterisztikájura cserélni, mert rendszeresen elszállt porszívózáskor.A méretezés nem erre készült, gondolom...
Családi ház,minden e-vezeték új,csőben réz. Előtte alu volt (1977-es építés).
Volt egy olyan jelenség, h ha bekapcsolt a porszívó 1600 W,akkor "rezzent" a lámpa fénye. A szépség az, h lekapcsoláskor is.
Mondták elmúlik, ha újra lesz kábelezve. Lett minden új, szintenként kapcsolószekrény,külön körökön a világítás és a konnektorok, sütő+mosogép vastagabb réz,stb.
ÉÉÉÉÉs minden maradt ugyan az! A wc ventijének mélyül a hangja, h asszony vasal...,azaz csökken a fesz.
Volt kint ELMŰ. oszlopon minden rendben,sőt még van 1 fázis ami most nincs bekötve,probára bekötötték, ua.
Én a 0-ra tippelek, de ELMÜ+villanyász egymásra mutogat...
Amúgy mi a fene kell bele? Mert nem lehet egy kis cumó ilyen árakkal. A fém szekrények alapból sokba kerülnek plusz azokhoz még tartókat rekesz elválasztókat stb. kell venni és csak utána jönnek a szerelvények majd a vezetékek. Persze meg is kell tervezni hő és villamos szempontból is.
"Aztán mikor lebontottam egy hasonló kvalitású guman táblát és javitottam a javithatatlant, másnap hivtak hogy most meg vibrál a másik lámpa"
Nagyon veszélyes szituáció, ha egy ilyen rettenetes rendszernél egy naiv szakember összefut egy erőszakos/aljas/ravasz/stb ügyféllel: olyat is láttam, amikor a kedves ügyfél bírósággal/perrel fenyegette a szakembert, aki volt olyan naiv, hogy az első "garanciális" visszahívásra nem mondott határozott nemet. Azt akarta a szemétje, hogy a szerelő, aki egyszer megjavítota az aktuális hibát, az haláláig visszajárjon oda javítgatni ingyen, "garanciában".
Velem is bepróbálkoztakmár néhányszor, de szerencsére már az első esetnél ki voltam oktatva: az első ilyet nagyon megszívattam anyagilag is (szakértőt vontam be és kifizettettem a tetűvel a szakértői díjat meg a saját órabéremet kiszállási díjjal együtt), a többit később már csak elküldtem udvariasan a fenébe, amikor bepróbálkoztak.
Csak gy gondolat: vakunál nagyfeszültség van (a villanócső indítása), ami átüthet a föld felé olyan rövid ideig, amit a digitális műszer a maga fél másodpercenkénti mintavételezésével észre sem vesz, a FI relé meg simán bepánikol tőle.
hmmm...régi szép idők...amikor a szegényember azzal főzött ami volt otthon(vagy a mesternél)...jó kis másfeles MM-fal, aztán ha elfogyott, tóggyuk meg antennakébellal...oszt lehet vakolni, ne várjon szegény kőműves...jó esetben pár év múlva elkezdett vibrálni...persze a toldásra valamiért senki sem emlékezett...
az antenna szalag kábeles gányolásos történet is megér egy misét egyszer azért jártam 2 napig hibát keresni mire a tulaj férje kibökte hogy ő megtalálta az alu törését és megtoldotta a szalagkábellel majd visszagipszelte nem érti azóta nincs delej a fürdőben meg a konyhában /panel / ...... no comment
Lehet hogy lemenne a relé, de én ugy gondolom hogy annyira szar nem lehet a vezetékhálózat, ha meg lemegy, akkor valamelyik készülék a rossz, azt jobb ha jelzi
De mondok egy érdekeset
Egy foto műteremben az egyik 220V-os vaku leverte a fi relét mindig
Elhoztam, mértem szivárgót, semmi
Rátettem a földelt hálózatra, semmi
Elvittem okos barátomhoz, szétszedte, méricskélt mindent, semmiféle szivárgó mA nem volt
Visszavittem, leverte a relét, már bedugáskor azonnal, tehát be se volt kapcsolva a vaku
Aztán "megörököltem" és eladtam
Szólt a srác hogy leveri a fi relét. Mondom nemá, nálam semmi gond nem volt :)
Ma sem tudom mi lehetett az oka, a hibája. Ismétlem, semmiféle szivárgó mA nem volt
Az egy kapcsolóóra ami ki/bekapcsolja a bolylert nem csúcsidőben
Persze nem a lakó életvédelméért van a dupla kapcsoló, hanem adott esetben a szerelés/javitás miatt, mert az elmélet az hogy a fázis nulla felcserélődhet és akkor...
Ez amugy hülyeség szerintem, nagyon durva ELMŰ hiba kellene ehhez
:-) Nincs Jakuzzi. Utálatos dolog takarítani. A vízvezeték műanyag, én cseréltem ki mindenhol. Radiátorok/csövek nincsenek összekötve,leföldelve.
CO jelző nem kell mert külön épületben van a gázkazán. A villanybojler automatáját jobbra látod a képen külön órával. Hogy kétsarkú-e nem tudom, szerintem tuti nem.
Igazad van a meghibásodó gépekkel, FI nem ártana. Csak egyszer azt monda valaki,hogy úgyis leoldana a"sok szartól" ami a hálózatban van.
Talán egy hónapja voltam egy ilyen szép nagy házban melózni, igaz régi volt, de tényleg szép, mert vadiúj hőszigetelés volt rajta.
Garázsban egy újszerű kombi bmv, földszinten a nagyiék, emeleten meg a fiatalok. De ők nem voltak otthon, mert éppen a repülőn ültek, útban a világvégére nyaralni.
Emeleten totál elment a villany, kivétel a fürdőszoba.
Az egész házban egy 40-éves hálózat volt, alumíniumból.
Kiderült, hogy az emeletre meg a tetőtérbe, ahol egy komplett család élt, 2x1.5 alu ment fel, ebből ez egyik elégett valahol a homlokzaton, az új szigetelés alatt.
Na átraktam az egészet a maradék 1db 1.5-es alura, és mondom az öregnek, hogy azonnal csere komplett.
Elkezd makogni az öreg, hogy hát új a szigetelés, nem kéne szétverni.
Közben kitér arra is, hogy ő villamosmérnök, és sorolja az érdemérmeit is, ami úgy megy el fülem mellett mint a huzat, de csak nyomja a vakert.
Aszongya: húzzúnk fel az ablako egy 2.5-es rezet, az bőven elég.
Mondom, nem elég, hívjon egy szerelőt és csináltassa meg rendesen.
De miért, mikor a 2.5 bőven elvisz 40KW-ot?
Mennyiiiit???
Hát 40-et.
Mondom papa, elszámolta magát egy nullával.
De hosszasan sorolta, hogy ő mekkora villamosmérnök.
Nem turkálnék én a zsebedben, de jópár 10millás házba nem férne bele egy
elosztótábla 4ezer, egy automata 900/kell vagy 6db neked/ egy ÉV relé 3ezer
Nem azért mert a nagyfiuk belenyúlnak a konektorba
hanem a mosógép meghibásodhat és bármely más vill.berendezés is testzárlatos lehet
Jakuzzi remélem van
Mert ahhoz pl. ÉV relé előírt. Villanyboyler, mert illik kétsarkú automatát vagy egy kapcsolót bekötni az áramkörébe, az összes fémcső, víz-fűtés-gáz, össze van kötve egymással és a földdel?
És még folytathatnám tovább
Tudod ez olyan, hogy a sokmilliós ház/lakás mellé sajnálnak egy CO jelzőt 3-10ezerért, oszt másnap a hiradóban hallani róluk sajnos
Egy a lényeg, hogy a csempe/járólap jól mutasson és ne legyen por sehol, ha jönnek a vendégek :))
ez a lényeg az egészből: " A master motor ugyanígy néz ki azzal a különbséggel hogy ezen a két kábelen kívül (zöld-kék) még három kivezetése van, általában fekete (közös), barna (egyik végállás) és fehér (másik végállás). Azért kell a végálláskapcsoló, mert ezzel jelzi az elektronikának, hogy az ajtót bezárták, zárja le a többit is, - vagy azt hogy kinyitották, tehát nyissa a többit is."
a két kocka az két relé, nyitó impulzusra az egyik, záróra a másik húz meg, így fordítja meg a polaritást, jó a kétvezetékes motor is a C D pontra kell kötni a zöld és kék vezetéket (ekkor nem lesz visszajelzés, hogy nyitva vagy zárva van a zár)
Nekem a házban szerintem nincs ilyen sín. Múltkor az órát cserélték és mondta a démászos ember, hogy "a nulla össze van égve, ezt mindenki lusta rendbehozni" (előtte automatákat cseréltek, arra a munkatársára gondolt) Aztán vagdosott, csinált valamit, de nem láttam az órától. Az biztos,hogy alu vezetékdarabok hevertek a szekrényben mikor elment.
Ha mind a három fázist egyszerre terheled egy 100w-os égővel, akkor annak az eredője nulla lessz, azaz gyakorlatilag a nullavezetőn nem fog áram folyni. (ha jól tudom)
Azért kell a 0nak is ugyanolyannak lennni mert ami áram "befolyik" a fázison, az kifolyik a 0-n, a földelés méretét meg szavány ugyanolyan keresztmetszetre irja elő
Méreteznek egyidejű terhelésre is lakás hálózatot és annyi nullát illik végigvezetni kulonböző helyekre ahol az egyidejű tartós terhelés nem haladja meg a 2.5mm2 terhelhetőségét, tán 25-27A/?/ ideális esetben tartósan
Két lakószobában biztos nem használnak egyszerre ennyit, de pl. mosógép és konyha , nem illik egy 0ra tenni, és igy tovább
polaritásváltással igen és impulzus üzemben. Megfelelő polaritással egy impulzus és nyit, fordított polaritás, impulzus és zár, végállás az ötvezetékesben van, azon keresztül vezérli a kétvezetékes motorokat. Belül fogasléc+fogaskerék áttétel van, villámgyorsan működik.
Egy kerekeitöl megfosztott targonca motor/olajszivattyú/hidraulikaheger , karos áttételek
Egyszerű +oldás
:)
Egyszer régen volt egy felhivás a rádióban, hogy egy rokkant házaspár nem tud a lefagyott lejtős lejárón kerekesszékkel kijönni a házukbol télen, Pest megye
Viszont volt egy targoncábol átalakitott hidraulikus emelőjük, mint egy lift, de megadta magát
Jó barátom targoncákhoz is értett, elmentünk megnézni és rendbehoztuk
Volt öröm
Szegény házaspár, mindkettőjüknek sorban vagdosták le a lábukat újjaikat, valami betegség miatt
amit én linkeltem abba nem kell semmit beleakasztani, az azt a fémpöcköt tolja előre- húzza vissza amit a képen látsz, (becsúszik a csomagtartó nyitógomb mögé és nem lehet benyomni a gombot, szóval elég masszív darab)
Az a gond, hogy nekem ezeket kézbe kell vennem csak akkor "látom" a megoldást
Mennyit mozdulhatnak ezek az ajtózárak? Mert közvetlenúl a tolóajtó fölé szerelve , nem tudom jó lenne-e
Ezekbe gondolom, be kell akasztgatni azt a cinege rudazatot és ugy mozgatja a zárat, illetve csak reteszeli vagy kireteszeli azt
Most kezdjek el valami talpas/csöves robosztus retesz gyártani oda amit majd ez mozgat?
Arrol nem beszélve hogy a motornak vizszintesen kellene állni és ugy kapcsolódni egy komoly vas reteszhez valami kilincses billenős szerkezettel, mert különben
már Eifel torony lesz a hűtő tetején :)
Megnézek utközben néhány autósboltot hátha kérbeehetek egy ilyen motort
Emlitettem a tegnapi 160ezres zár ajánlatot ugye..
Nem akarok nagyon udvariatlan lenni az árajánlat adó hölggyel, de lehet megirom, hogy nem az aranyozott brill kirakásu zárbol érdekel egy tucat
hanem csak egy egyszerű elektrozár :)
Nos láttam náluk egy elektromágnest, lehet elnézek feléjük
nézem-nézem, de nem látom magam elött, hogy' lehetne elhelyezni az ajtókhoz képest
Ezen a skiccen az egyik ajtónál hűtő belsejében lenne, ahova nem lehet rögziteni, a másik esetében meg a hűtőn kiül valami tartóra, ahol hozzáférni, vagy éppen zavaró
nyitáskor
Vagy én nem vagyok most elég térlátású :)
Azért gondolkodom rajta, valahol van is egy ilyen záram majd kézbeveszem
Nagyon belém fészkelte magát a felső elektromos zár megoldás
"Ismerem azokat a mágneszárakat Ezek forgótengelyes , tehát nomál ajtókra jó, ahol oldalrol csukódik/nyitódik, csukásnál a nyelv becsúszik az ajtóba Lehet egyszerű is lenne felszerelni, de aztán én bütykölhetnék valami mechanikát/nyelvet a tolóajtóra"
Készítettem gyorsan egy rajzot.
a zárnyelv lehetne akár egy levágott végű lakatpánt (egyből megvan a forgáspont/zsanér is)
a rugó pedig akár egy odaragasztott gumi/szivacs/hasonló anyag.
Bónuszként a mágnes-zár ábrázolása neo-kubista stílusban készült.
biztos van még kisebb is. Nem lenne elég pl csak felcsavarozni az ajtókeretre belülről a "vaslemezt" ? Pl bármilyen önmetsző csavarral. Ha nem törpe hűtő, akkor csak van kb 1,5-2cm széles az ajtókerete. De gondolom otthon is legyártható a zár ezen ellendarabja, méretre, akkor még csak nem is csúnya.
Hogyne lett volna már több garis ügyem. A legtöbb esetben hibás készülék miatt, persze saját hiba is előfordul. Viszont egy ilyen profi barkácsolás hozhat váratlan dolgokat. A döntés a tied.
Én biztos nem foglalkoznék a dologgal, mert a munkáért kapsz pár ezrest, és majd járhatsz ki párszor garanciában. Vegyen ilyen hütőt, ha nincs akkor lakatolja vagy akármi.
Nézd meg az adatlapját is az eszköznek amit linkeltél, mely szerint a megengedett működési hőmérséklet +5-től +75 celsiusig tart , a diagramról leolvasható, hogy az 5W-os teljesítményű változat ezt a hőfokot kb 60 másodperc alatt éri el (ott a görbének vége is van, tehát üzemszerűen nem lehet magasabb), vagyis gombnyomástól maximum 1 perc alatt nyitni kell az ajtót (tekercset feszültségmentesíteni), az eszköz károsodásának megakadályozására.
Kapukba létezik olyan mágnes-zár, amely "memóriás" (hivatalosan: impulzusos): ebben egy elektromos impulzus után egy kis mechanikus retesz lehetővé teszi, hogy bármikor kinyissák, de csak egyszer. Két ilyen mágneszárat köllene felrakni a hűtő belsejébe kétódalt. Asztán a két ajtóra belülről barkácsolni egy-egy rugós zárnyelv-szerűséget (= rugózó, ferde/lejtős acél lap), így az automatikus visszazáródás is meg van oldva, mechanikusan.
Remélem érthető voltam...
Már csak arra kell figyelni, nehogy a ravaszabb kocsmatöltelékek ne csukják vissza teljesen... ezt lehet figyelni végálláskapcsolókkal/reed relével (pl villogó piros fény a hűtőn, amíg nyitva van az ajtó).
A tirisztort úgy képzeld el, mint egy öntartó relét.
Ha a gate bemenetére impulzus jut, addig folyik rajta az áram, amíg meg nem szakítod a fő áramkört. Ezzel működtethetsz egy relét, amivel meg a mágneszárakat.
A dolog ugy működne, hogy a bótos megnyomja a gombot és annyi, a reteszek/mágnesek addig huznak, mig egyzser ki nem nyitják az ajtót
Mert fizet a vevő, bótos gombot nyom és idő mire a vevő a hűtőhöz megy
Addig a mágneseknek huzva kell lenni
Mert ezek a mágnesek nyugalmi helyzetben kitolják a rúdjukat/nekem jobb lenne ha forditva menne, mert alaphelyzetben az egyik nyelvhez hozzá lehet férni és kézzel nyitni/
De ezt megoldom, mert egy lemezzel eltakarom a mágnes nyelvet
Hagyjuk is ezt a vonalat
Szoval hogy is kellene a vezérlést megoldani?
A tranzisztor/tirisztor és tsai technikában csak nagyon kicsit vagyok otthon
Ugye gombnyomással kellene nyitni, amíg nem nyitják ki, addíg nyomni kell. A végálláskapcsolókkal húzásra tartanám a két reteszt amíg az ajtó nem záródik vissza. Csukódáskor ejtene el a relé, a csapok meg beleesnének a furatokba felülről.
Vagy jobbat mondok (ajtónként): gomb tirisztort billent be, relé meghúz, ami működteti a zárakat nyitásra. A tirisztor körét egy nyitó reed cső szakítja meg az ajtó nyitása közben (mágnes az ajtóra ragasztva). Ezzel eléred, hogy csak egyszer kelljen megnyomni, és a vásárló ráér kinyitni az ajtót. Ennek a körnek a funkcióját átveszi a nyitás pillanatában a végálláskapcsoló, tehát a nyitást követően egész a visszacsukódásig behúzva tart a retesz. Csukódáskor pedig nyit a végálláskapcsoló, elejt a mágnesretesz, a csapok meg beleesnek a furatokba felülről. Veszélye, hogy ha nem jól állítod be a végálláskapcsolót, és megrángatják az ajtót, esetleg kapcsol, és kinyit(hat).
Azt a mocskos disznó lopós mindenit, mennyi fejtörést okoznak ezek a patkányok, mi?
Túlfeszültség védelemre nem az igazi az UPS. Sima D-osztályt tud. Ha nem raksz elé (A) B és C osztályú levezetőt nem sokat ér. Tehát nem , hogy nem sokat ér, de kell elé rakni, ha jót akarsz! ( Persze nem elosztóba építettet, hiszen az azonos osztályban van mint az UPS )
Nem biztos, hogy csak. Vannak pl. a Smart-UPS típusok, azok folyamatosan inverter üzemben mennek, és a kisebb-nagyobb hálózati ingadozásokat (170-280V) egyszerűen lekezelik akku üzem kélkül. Aztán vannak azok is, amelyekben dupla inverter van, és folyamatosan vonalban van az akkupakk.
Mihez van kapcsolóüzemű tápja? Az akku töltéshez? Annak a világon semmi köze a túlfesz védelemhez.
Tök fölösleges túlfeszvédőt tenni az ups elé, pláne hogy annak ez is a dolga, meg egymást jól be is hülyítik.
Az meg a legszebb amikor van egy tüske, túlfeszvédő levág, emiatt ups tápról megy amíg bírja. Holott normál esetben lett volna egy 2mp-es akku üzem oszt kész.
Egyébként megint az ügyféllel szemben tanúsított gazdasági és szolgáltatói kiszolgáltatottság megalapozta erőfölényről beszélhetünk esetedben. Ugyanis az tény, hogy a szolgáltatási szerződésben folyamatos szolgáltatásra szerződik a szolgáltató, és az nem szünetmentes szolgáltatást jelent, és a nem várható üzemzavarok elhárítása, stb, minden szépen le van fektetve, azonban ha te megteszed a kellő óvintézkedéseket, és annak ellenére a szolgáltató hálózatán tapasztalható üzemzavar miatt tönkremegy a rákapcsolt berendezésed, az a szolgáltató felelőssége, és kötelessége a kártérítés.
Megint azt tudom mondani, hogy ilyen esetekben vissza kell vágni, hogy semmi gond, az összes fórumon (Békéltető Testület, Kormányhivatal Fogyasztóvéfelmi blabla, OFE, GVH, stb.) feljelentést teszel, és pert indítasz, de abban már az összes, az üggyel kapcsolatos költségedet is követelni fogod.
Az UPS-eken a tápbemeneteken általában fúlfesz levezetőkkel kezdődik az áramköri kapcsolás. Gyakorlati tapasztalat: külön túlfeszlevezetőt elétettünk UPS-eknek, és össze-vissza hülyültek meg tőle, mert egy kis tüske miatt megzuhant a túlfeszlevezető (APC) után a fesz, erre az UPS (szintén APC) rögtön átvágott akkus üzemre. Ezt rutinszerűen űzve kb 3 hónap alatt kinyítra az akksiját, tehát zákutca.
Egy legalább 10 éves APC. Nem a biztosítékja oldott le. Ha akkuról bekapcsolom, pár másodperc után az összes funkciójelző ledje egyszerre villog, ha megkapja a hálózatot, akkor azonnal kikapcsol, és nem reagál semmire.
Végül is használtan jutottam hozzá, kidobták, mert 2 akkut kellett volna benne cserélni. Nekem 6 évet szolgált, és végül is megvédte a számítógépet. Már megvan az utódja, tavasszal meg lebiztosítózom, ha bejön a zivatar szezon.
Az UPS-eknek is kapcsolóüzemü tápjuk van, ami eléggé érzékeny a túlfeszre. Én betennék egy túlfeszlevezető (védő) elosztót, dugaljat stb.Pláne, ha ez gyakorta előfordul. (Belkin)
Elég gáz az a szünetmentes, amit meg tud ölni egy feszültséglökés. Lakásbiztosítás elvben jó lehet.
Vagy ha van az ups-ről számla, azon szokott saját biztosítás lenni (benne van az árban) ami téríti a kárt. Persze lehet, hogy csak az ups-en túl levő dolgokra vonatkozik.
Nálunk a fél faluban nincs villany, ha egy kicsit fúj a szél. Állítólag a falun kívül vmi nagyfesz vezetéket csapkod össze a szél. És nem tudják megoldani.
A multkor egy villanásnyi áramszünet (meg vmi feszültséglökés) a szünetmentes tápomat ölte meg. Az áramszolgáltatónál elhajtottak, h verjem le a biztosítón, ha van lakásbiztosításom.
Nálunk is, orkán esetén, többször volt üzemzavar (1-2 fázis kiesése), írtam e-mailt az EON-nak, kijöttek, távtartókat betettek, megköszönték levélben a jelzésemet, azóta egyszer sem volt üzemzavar! Ennyi...
ezerszer reklamáltam már, és sajnos akkora területről van szó, hogy nem tudom bejárással megállapítani - főleg szélcsendben - hogy hol is verődhetnek össze az ágak
Mifelénk (DÉMÁSZ) két oszlop között, minden féltávon van a vezetékeken távtartó. Ha felétek nincs, akkor az baj. Ha bárhol közé van nőve a faág, akkor a terület tulajdonosának kötelessége gondoskodni a nyesésről. Ha az az önkormányzat, akkor ott panaszkodj. Ha leráznak, akkor fenyegesd meg feljelentéssel (közüzemi szolgáltatás veszélyeztetése), perrel (távol voltál otthonodtól, ezért nem vetted észre a kiesést, leolvadt a hűtőd, két disznó volt benne, szétfagyott a boyler, akármi - nem kell perelni, csak vegyenek komolyan).
Az ELMÜ is az önkormányzatra mutogat, de mégis az Elmü szokott évente ágat ritkítani a környéken
Igen, mert az önkormányzat, mint közigazgatásilag illetékes rendeli meg a munkát, és az ELMŰ végzi el.
Mostanában mindig több megszakítót is lecsap - szürkét és kéket is
Az 16 és 20 Amperes. Egyik oka lehet, hogy mostanában lecsapja, hogy a szolgáltató valszeg nagyobb biztosítékokat szerelt a hálózatra, és valszeg rossz a hálózat NEFH-ja a vonal transzformátoránál, ezért ugorhat fel a nulla vezető feszültsége a hozzá csapódó fázisvezető feszültségére. Vagy nem is tudom, most milyen módon kell kialakítani a hálózatokat...
ezerszer reklamáltam már, és sajnos akkora területről van szó, hogy nem tudom bejárással megállapítani - főleg szélcsendben - hogy hol is verődhetnek össze az ágak. Az ELMÜ is az önkormányzatra mutogat, de mégis az Elmü szokott évente ágat ritkítani a környéken... Az érdekes az, hogy korábban egyszerűen csak nem volt minden körön áram a házban, de a megszakítót soha nem csapta le. Mostanában mindig több megszakítót is lecsap - szürkét és kéket is - ezért gondoltam, hogy telken-házon belül van a probléma.
Van még egy tippem. Rossz lehet a védőföldelőd, vagy úgy egyáltalán a NEFH csatlakozásod a fogyasztásmérőnél, de akár a hálózaton is, és a szél, faág egy fázisvezetőt csap hozzá a nullvezetőhöz, ami pillanatszerűen felugrik 0+X voltos feszültségre, de biztosan több lesz a másik kettő fázisvezető és a nulla közötti feszültség, mint 230V, de inkább ugye a 400V felé tendál. Ki vannak centizve a kismegszakítók a terheléshez, és a nagyobb feszültség azon a két fázison ugyanazon fogyasztókon (ellenállás) nagyobb áramot hajt át, ami miatt leold az a két kismegszakító.
Igen. Ha a te telkeden faág nőtt a vezetékek közé, akkor neked kell a nyesést állnod (legtöbb esetben a szolgáltatónál kell megrendelni, meg ne csapjon, vagy bevállalod suttyomban saját felelősségre). Ha közterület felett van faág közénőve, akkor önkormányzati feladat a munka megrendelése. Ha nincs zavaró faág, akkor nézd meg, hogy két oszlop között van-e a vezetéken távtartó szigetelő. Ha nincs, akkor a szolgáltatónál reklamálj, hogy ez rendkívül gyakran okoz nálad problémát még kisebb szeleknél is, és rakjanak rá, mert ez így nem szolgáltatás (amúgy meg ezért szedik be a nem kevés hálózatfejlesztési hozzájárulást). Hozzáteszem, ez kisfeszültségű hálózatokon filléres dolog, régen úgy csinálták, hogy 16mm-es vastagfalú vezeték védőcsövet hozzákötöztek huzallal a vezetőkhöz keresztben, és már nem is bírta összelengetni a szél a vezetékeket.
igen, a boyler vezérelt, és van azon a körön más fogyasztó is (de használaton kívül volt). Felmerült még egy szempont. Erdőben lakunk, és ha fúj a szél, a gallyak gyakran összecsapják a vezetékeket, és nincs (minden körön) áram a házban. Eddig ilyenkor a megszakítót nem csapta le. Most igen, és viharos szél is van - lehet, hogy mégsem a házban van a probléma? (Köszönöm az eddigi segítséget)
Ehhez csatlakozom én is. De még nem esett szó arról, hogy vezérelt-e a boyler ák., illetve mekkora a kismegszakítók értéke(amper), nincs-e a kör mással terhelve: boyler + más fogyasztó ugyanazon az áramkörön stb....
Alaphelyzetben nincsen zárlat - gondolom, alu vezeték lehet, vagy sodrott réz valahol, ami az idők folyamán fellazult és a kontaktus rossz lett. Ezen a ponton a kötés elkezd melegedni, a melegedés hatására a kötés vezetőképessége méginkább romlik, ez további melegedést okoz (un. lavina effektus) ami azt eredmményezi, hogy a fémvezeték elkezd ízzani. Ez az ízzás tönkrethette a szigetelést, ami elszenesedettés maga is vezetővé vált.
Ha a kötődobozban szorosan begyűrve melette van a másik áramkör fázisvezetője, elszenesíti annak is a szigetelését és amikor, mondjuk 1-2 órás működés során a hibás kötés eléri azt a hőfokot, hogy a szigetelések is vezetővé válnak, a két fázis között zárlat keletkezik.
Persze, nem 100%, hogy ez okozza a jelenséget, de majdnem bizonyos.
Én is a boylerre gyanakszom - egy 2 éves Hajdú Z 200E... azért vagyok bizonytalan, mert mégiscsak van melegvíz, azaz a boyler működik, vagyis nincs minden bekapcsoláskor zárlat...
Amúgy valóban két megszakító old le. Többektől elnézést a pongyola megfogalmazásért, a készülékek valóban nem három fázisúak...
Köszi a gyors választ. Kicsit félreérthetően fogalmaztam, a lámpatest vezetékén __nincs__ kötés, pusztán maga a vezeték menne kb 5 centiméteres szakaszon a glettelésben. Így sem túl jó megoldás (bontásnál), de nincs jobb 5letem. Kötés nincs benne, a kismegszakítótól a lámpatestig nincs sem kötés sem kötődoboz (kivéve magát a villanykapcsolót)
Szabályos-e 2x0.75-ös "fekete lapos" csillárhoz menő réz vezetékre rákötni a max. 100W- (4x25W-os izzó) lámpatestet? Az a baj, hogy kb 5 cm-es szakaszon csak úgy tudom vinni hogy a gipszkarton_ban_ (nem felette!) vések egy hornyot, majd beleglettelem a vezetéket. Melegedhet? (ki kell ugyanis kerülnöm az utólagos beépítés miatt egy gipszkarton CD profilt mégpedig a lakótér oldaláról)
A másik hogy UTP kábelen (mert más nem fér oda) kellene 7 eret vinnem 230V-os feszültséggel. A túloldalon 6 db motoros zónaszelepem van a padlófűtéshez, melyeket központi zónaosztó vezérel, max. 3W terhelés / zónaszelep. El lehet (szabad) ezt vinni védőcsőben egy UTP kábelen? Engem a 230V aggaszt illetve az UTP nagyon vékony erenkénti szigetelése (átüthet?) Egy kábel fér bele, kizárt a 7x0.75 vagy hasonló. Esetleg még riasztókábel talán beférne.
Ez a hiba elégett kötésekre utal - valószínüleg annak a fázisnak a kötése, amelyen a boiler van, elégett, elégette a mellette lévő fázis szigetelését is, és amikor a boiler bekapcsol, az elégett szigetelés áthúz a két fázis között.
Gondolom, ezt úgy kell érteni, hogy Nálad leold 2 kismegszakító. Az, hogy elmegy, nálunk azt szokta jelenteni, hogy az áramszolgáltató részéről, vagy a betáp oldal felől szűnik meg a feszültség. Itt fogyasztói hibáról kellene beszélni, vagyis valamelyik készülék hibás. Ha időszakosan leveszed a hálózatról valamelyiket, behatárolható a hiba okozója. (lásd előbbi elmélet)
A valóban úgy van ahogy írod (én kétlem), hogy két fátis megy le, akkor az ugye fáziszárlat lenne, viszont azt egyik említett készülék se tud produkálni.
Inkább valószínű, hogy két kismegszakító old le, amik egymás után vannak, és ezt pl okozhatja, egy csöpögő bojler.
Ha nem régi a bojlered, kb 3-4éves, akkor abban közvetlenül a hőfokszabályozóba folyik bele a víz. Az tud ilyet ilyet produkálni.
tanácsot szeretnék kérni. Három fázis van a házban, ebből kettő 4-5 óránként elmegy, legutóbb ma éjszaka. Ezeken két szakaszos üzemű készülék van, egy villanybojler és egy jégszekrény. Lehet, hogy ezekkel van a gond, vagy valami más probléma lehet?
Akkor az a kazán egy "nagy vízteres", vagyis nem átfolyó rendszerű? Mert különben a gázégő túlforralná a vizet, ha leáll a keringetés.(ha tényleg külön üzemel a szobatermosztát és a szívattyú). Ebben az esetben meg valóban csak a mágnesszelep-kazántermosztát kapcsolatban lehet a "kutya elásva".Tégy próbaképpen a kazántermosztát két érintkezőjére egy ~47nF 400 V-os kondit.Ha már ettől meghúz a szelep, akkor menj lejjebb a kapacitással. Aztán meglátjuk...
A szomszéd témáról: szerintem a zavarodat elsődlegesen a saját kisfesz.hálózatod közvetíti a lakáson beleül, nem a tipikus RF irány.
Hát igen. Mintegy 2-3 napig, valóban macera volt. Napi kb. 2-3 alkalommal, mintegy 10 másodperc időtartamra. Utána vettem egy IWATSU szkópot, és megtaláltam, mi a nyavalyája a pár elemből álló kis kapcsolásnak. Az új szkóp segítségével láthatóvá vált sokminden, amit a korábbi, kis orosz csoda elnyelt, mert nem volt elég a felbontása.
Valószínű nem sikerült elolvasnod a rendszerem működését leíró hozzászólásomat.
A szobatermosztátnak semmi köze nincs a gázégő direkt vezérléséhez, a kazánon kívüli szivattyút indítja vagy állítja le. Én balga magyar, elfelejtettem a konnektorból kihúzni a szivattyú dugaszát, így nyáron, hűvösebb időben, csendesen keringtette a vizet a rendszerben.
Azt is megírtam vala, hogy AM Micro rendszer használatánál is megjelent a zavarjel. Nekem, mint egyszerű lelkületű embernek, ez szimplán annyit jelent, hogy az antenna szépen begyűjti zavarjelet, adott esetben a zaj olyan mértékű, hogy a hasznos jelet gyakorlatilag agyonüti.
A dolog viccesebb oldala, hogy egyik szomszédom sem tapasztalja a TV adás zavarását (!). Megkérdeztem, nem csak tippelem, mivel fogalmam sem volt, mi okozhatja a zavart, hátha náluk üzemel valami zavaró berendezés.
Szóval, akkor, hogy is állunk a 'saját rendszer OK, szomszédoké zavart' kérdéssel ? Mert ezt egy egyszerű RC tag kazántermosztát mágneskapcsolót vezérlő érintkezői közé illesztésével még mindig nem tudom képbe helyezni ...
Nem teljesen értünk ebben egyet: mert a jel/zaj viszony javítása másképp is lehetséges.Nagyobb árnyékolási-tényezőjü levezetőkábel, jobb irányérzékenységü antenna, pontosabb irányba állítás, stb. alkalmazása. Az erősítés erre vonatkozott és nem a mostani zavart jel erősítésére! (minél nagyobb a hasznos jel, annál kevésbé zavar a zaj)
Hogyan zavarhatott volna szobatermosztát (nyáron), ha nem volt záródó áramkör, hiszen nem is ment a gázszelep ? "Az egyszerűségnek nincs határa :) "
"Hogy értsük: mindkét időtartam állítható kell legyen?"
Két bekapcsolás közötti idő is, valamint a bekapcsolás hosszúsága is állítható legyen. Magyarul a ki- és bekacsolt állapotok ideje kölün-külön is állíthatóak legyenek, és ezt automatikausan végezze folyamatosan éveken át.....
Az egyszerűségnek nincs határa :) Mikor nem volt még fűtési szezon, a szobatermosztát kapcsolgatott, és nem volt TV vételi zavar.
A kazántermosztátot pedig kézi tekergetéssel bírtam rá a színvallásra.
A TV jel vételét kívánom zavarmentessé tenni. A probléma, hogy az antennajelet növelhetem, de sajnos a zavarjelet is növelem, hiszen az antennának fogalma sincs, honnan is jön a jel, és hogy egy (szélessávú) zavar vagy tényleges adás-e ?
Nem sokára remélhetőleg befejezem a villanyszerelői képzést. Az lenne a kérdésem, hogy egy kezdő villanyszerelőt nagyon minimális gyakorlattal (mert az iskola gyakorlat szempontjából /meg elméletből is/ szar), milyen eséllyel tudna elhelyezkedni szakmán belül ma?
Illetve tudnátok tippeket adni egy kezdő kolega számára?
Sajnos nem nagyon létezik más márka aminek ilyen a termékpalettája és elérhető áron lehet kapni. Ha gyorsan kell én is ezeket szoktam venni, ha nem sürgős legyártom :-D
Kimegyek zsugorfóliázó gépet jaítani, és nézem, nem akar rendesen se fűteni, se hegeszteni
Mikor megjegyzik, volt hálózaton szerelés, mert megbüntették őket, hogy nincs "föld vagy mi, meg biztosítás" :) akkor gyanút fogtam, rámérek, 160V. hegesztés közben 150.
De mikor fűt, akkor nem halványabb a lámpa hanem világosabb.
levszem a doboztetőt, hát látom, 3f betáp, nulla, föld, és mikor 160V van az egyik dugaljban, akkor 285V a másikban.
És elmaagyarázni érthetően a kuncsaftnak, mi az a nullaszakadás, és miért nem ér rá a januári hajtás után megcsináltatni villanyszerelővel. és miért van az, hogy ha átdugjuk a 280V-ot tudó dugaljba a gépet (3700W) akkor miért lesz abban 160V és a másikban 160 helyett 280V :)
Az elkóval vigyázni kel. Nagyon jópofa termékeik vannak, de gagyi alkatrészekből. 6db eszközből 3 ban elromlott a kapcsoló relé. 16 Ampert bír, én 300mA-t kapcsolgattam vele. Fél év állás után kikapcsolt állapotban beragadtak az érintkezők. A boltok nem vállaltak rá garanciát. Bár akiben van egy kis műszerész ambíció meg lehet javítani. Omron relékkel örök darab is lehet, bár volt már kijelző meghibásodásunk is kettő .
Olyan időkapcsolót keresek ami folyamatosan kb. 5-40 percenként bekapcsol kb. 0,1-10 perc időtartamra, (állíthatóan). 230VAC feszültségről működik, a kimeneten egy záró érintkező elég.
Itt látom én is a megoldást, de azért megközelíthető a probléma megoldása úgy is, hogy a tv-jel vételét teszem zavarmentessé: pl. az antennajelet növelem, a levezetőkábel árnyékolását javítom stb.
A hibakeresésnél miért nem lett próbaképp áthidalva akár a kazán- akár a helyiségtermosztát? (egyszer ez, egyszer az?)
Továbbá az áthidalással modellezve a termosztátok érintkezőit?(nyit-zár?)
A leírtakból meg kiderül, hogy ez egy rém egyszerű kazán (villamosan), olyan mint a régi FÉG C-10-es "cirkó".Abban volt egy előremenő-víz termosztát, egy mágneszelep egyenirányító híddal 230 V-ról, egy védelmi termosztát a hőcserélő falán, egy keringető szivattyú és a szobatermosztát.Ennyi! A szobatermosztát indított, a kimenővíz lekapcsolta a mágnesszelepet, ill. vissza ...
kettős szigetelésű berendezések házát miért tilos leföldelni
Annak a szakirodalom szerint egy oka van, mégpedig az, hogy a kettős szigetelés biztonságosságán a védővezető csak rontana, mivel a védővezető alkalmazásának vannak veszélyei. Fázis-védő csere, rossz érintésvédelem esetén a hibafeszültség megjelenése a hibátlan készülék testén, a csatlakozóvezetékben fellépő zárlatok.
Próbálj meg a termosztát érintkezőjével párhuzamosan kötni egy soros R-C tagot. 100 ohm-100nF az általános, de ebben a nagyságrendben minden közelítő jó lehet.
Erre szolgál a második hőkapcsoló, az ún. biztonsági, vagy megfutás gátló kapcsoló. Ez sorba van kötve a mágneskapcsoló vezérlő termosztáttal, mégpedig a termosztát és a gázégő mágnesszelepe közé iktatva. Azaz, ha egyszer túlmelegedett a rendszer, csak kézi reset-tel tudod a normál működést visszaállítani. (A reset-et a biztonsági szelepen található pici gombbal tudod elvégezni)
- Nem tudom, mit nem jól írtam le. A kazánt a SAJÁT termosztátja vezérli direktben, és indirekt módon - a víz keringtetés miatt bekövetkező hőmérséklet eséssel - a szobatermosztát. Ez utóbbi csak a keringtető szivattyút vezérli.
- Hacsak a kazántermosztáton belül nincs zavarszűrő, akkor a rendszerben másutt biztosan nincs.
Ha mond ez a típus valamit: TG200 , ez a kazántermosztát.
- Valami félreérthetőt írhattam ... A kazánom szimpla őrlángos készülék, és bizony, gyárilag olyan, hogy elveszed a gázégőtől a feszültséget, akkor kioltja a főégőt, és csak az őrláng marad. Ha ráadod a 220-at, akkor megnyitja a csapot (semmi fokozatosság), és
az égők szépen adjak a meleget.
Ezt csinálja a vezérlő, kazánban beépített termosztát is, vele sorba van kötve egy 120 fokon megszakító biztonsági kapcsoló. Semmiféle barkácsolás nem volt, gyári alkatrészt cseréltem gyári alkatrészre. A 4 db csavar kihajtása, két db vezeték lehúzása és visszadugása attól tartok, némi oktatás után egy ötéves gyermeknek sem jelentene megoldhatatlan feladatot.
- Új korától megvan ez a TV zavar, de jópár évig kábel TV volt, és arra nem volt lényeges hatással. Az AM micro-t, valamint a Mindig TV-t viszont zavarja új korától (!!!), csak nem derült ki, hogy a kazánunk a bűnös. Arra gondoltam, hogy a közelben valahol pl. fóliahegesztővel dolgozik valaki. Lényeg: helyi antennával veszi az adást és a zavart is :(
- Amiket itt írogattál, annak semmi köze a kazánom működéséhez. Sem ventillátor, sem automata gyújtás nincs benne, sem tűztér szellőztetés, stb.
- Amiatt fogtam neki a kazánom rendbetételének, mert a kihívott szakemberek olyan munkát végeztek, ami nem tette indokolttá, hogy még egy alkalommal beengedjem a házamba bármelyiket is ...
Ha valaki azt mondja, hogy két sorbakötött hőkapcsoló, egy mágneskapcsoló, egy lámpás főkapcsoló, valamint 3 szál drót meg egy sorkapocsléc bonyolultsága olyan magasságokban leledzik, hogy az funkcionálisan, akár elemenként nem helyettesíthető intelligensebb működést megcélzó elemekkel, hát tegye :)
Én mindössze azt szeretném megoldani, hogy ne keltsen zavart a TV vételben a főégő kikapcsolása. Mivel a gyári TG 200 típusú termosztát eredetije és cseredarabja is pont ugyanazt teszi, nyilván valamit változtatni kellene. Erre szerettem volna javalatokat kapni. Érdektelen, hogy ívhúzás, vagy prellezés az ok, a megoldás érdekelne.
Köszi ezeket is, barátibb árak, mint a Popp (már nem kapható minden eleme) vagy a Legrand hasonló rendszere. Végül mégis mozgásérzékelősre sikerült némi küzdés után rábeszélni a tulajt, amihez kap 1 távirányítót ha mindenáron állítgatni szeretné, így nem kell kapcsolóhoz vezetékeznünk stb. Nem egyszerű eset.. de szerencsére 30cm vezeték fog látszódni, "színrefújva" amit még épp elfogadott. :O
(kültéren az említett 30cm szakaszra MBCu vízbázisú festékkel halványan lekenve megoldás, vagy keressek valami UV állóbb vezetéket? a 30cm-en kívül 2,5m az falban lesz).
nem az én kazánom, hála égnek. nekem kondenzácis van.
ez egy kb 25 éves kazán, most én bontottam meg a kapcsolótábláját.
van benne egy billenőkapcsoló a szivattyúnak, ha az megy, akkor a másik billenővel nyit a gázszelep, és ezzel ellentétesen dolgozik a 3-4 termosztát. ja, most jut eszembe, ezt benéztem, ez egy őrlángos készülék, tehát nincs égőgyújtáskör. lehet ezért normális itt így vezérelni.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a kazánod már az első pillanattól kezdve így működik (tehát elvileg akár gyári elkötés is lehet), csak azért bukott le most a hibás bekötés, mert most ment tönkre benne a zavarszűrő. Tehát talán a kazánod mindig is "zizegéssel" állt le minden esetben, de a zizegés eddig nem zavarta a TV adást, ezért nem zavart téged sem.
"Ezt fogalmazd at, mert en sem vagyok eszement barom,"
Mivel
- egyrészt értelmes embernek tűnsz,
- másrészt pedig láthatóan nem értesz a kazánokhoz és ezt böcsületesen be is ismered,
ezért fel sem tételeztem rólad, hogy te veztékelsz át úgy egy kazánt, hogy a normál üzemnek része legyen az, hogy minden esetben vészleállással álljon le.
Viszont - amennyiben jól sejtem és ez tényleg vészleállás - feltételezek egy olyan nagytudású havert vagy szomszédot, aki így "megjavította" a kazánt. Na őt ne engedd a közelébe többet (és ezt a mostani hibát se ő javítsa meg).
"Szoval boven van gyarilag olyan gep, ahol a magnesszelepet zarja le a rendszer termosztat"
Ez kb annyira lenne ésszerű, mintha az autókat mindig a benzinvezeték csap elzárásával állítanánk le :) Persze az autó leáll így is, de valami miatt mégsen ez a normál üzem része.
A kazán leállásának folyamatába természetesen beletartozik a gázmágnesszelep lezárása is, de a kazán vezérlés nehogymár onnan tudja meg, hogy le kell állnia, hogy egyszer csak "elfogy a gáz" a csőből...
Tipp:
Nagyon sok kis gázégőnél pl teljesen normális és szabályos leállításnak számít az, ha a termosztát egyszerűen megszakítja az egész gázégő energiaellátását (mintha menet közben egyszerűen kihúznád a konnektorból). Lehet, hogy a tied is ilyen, ezt valószínűleg nem nehéz megtudni pl a gyártótól.
- a szivattyú indul ha a a kazán be van kapcsolva, és a víz melegebb mint 25 fok (feltételezhetően megy az égő
- az égő bekapcsolha tápot kap, és letilt, ha
-- a víz túllépi a max beállított hőfokot
-- a szivattyú leáll, emiatt a fűtőköri nyomás és/vagy hőfok túllépi a biztonsági értéket
-- a termosztát nem kér több meleget a radiátorokba
Normál kontaktusokkal megoldható, hogy ha bármely termosztát tönkremegy, akkor letiltson, és nem bekapcsoljuk a mágnest, hanem kikapcsoljuk, mivel a mágnesszelep állandó on egy billenőkapcsolóval, és ellen vezérlünk ki ágakkal 3-4 ponton. ha ide beteszek 5. pontként egy letiltó szobatermosztátot, az is a szelepet vezérli direktben, mégis normális megoldás, nem tákolmány.
Ez a hiba akkor se a szobatermosztát hibája (vagy nem jól írod le a rendszered).
A leírásod alapján az lehet, hogy leáll a szobatermosztát, felmegy a kazánhőfok, leáll a kazántermosztát is, de szar a mágneskapcsoló, vagy egy közbenső relé és nagy nehezen tud csak lekapcsolódni. Vagy a rugója rossz, vagy az érintkezői elégtek. Vagy azért mert régi, vagy azért, mert a mágneskapcsoló kicsit rövidzáras és jó nagy áramot kell kapcsolni a relének amitől az megég.
Az ember mindjárt a mágnesszelepet tudja kívülről piszkálni? Nem tűnik valami biztonságosnak... És ha rosszul vezérlem és folyton nyitva marad, akkor azért van valami ami megakadályozza legalább a gázömlést?
"Nálad úgy néz ki, hogy ezek nem normál, hanem vészleállások, ezért próbálkozik a vezérlés a láng gyors újragyújtásával (nagyfeszültségű zizegés). A láng leszakadásának számos oka lehet, szélsőséges esetben még az is elképzelhető, hogy egy eszement úgy köttötte be/át a rendszert, hogy a kazántermosztáttal nem a vezérlés megfelelő pontjára szól be, hanem közvetlenül a gázmágnesszelepet kapcsolgatja, az pl okozhat ilyesmit."
Ezt fogalmazd at, mert en sem vagyok eszement barom, es az a gyar sem, aki ilyen kazant gyart
En pl igy upgradeltem egy kazant, mert gyarilag is a gazegot kapcsolgatta magnesszelepen a termosztat, csak kellett egy masodik is
Szoval boven van gyarilag olyan gep, ahol a magnesszelepet zarja le a rendszer termosztat
Ami mukodest irsz, az a turbos kazanoke, nyilt egesteru kemenyes kazanra es kondenzaciosra sem igaz, elsoben nincs ventillator, es altalaban orlangosak, masikban elorekevert gaz-levego elegy megy az egoterbe :)
A gázégők tudtommal a következőképen indulnak (leegyszerűítve, ez alapján ne kezdj kazángyártásba):
bekapcs (pl beszól a kazántermosztát)
levegőfúvás (ventilátor) beindul
kazántér az átszellőztetési idő (tűztér+kémény teljes és biztonságos átszellőztetése) után mágnsszelep kinyit, gáz megindul, ezzel egidőben a gázba belógó nagyeszültségű derót végén egy szikra ZIZEGVE begyújtja a gázot
ha a lángőr (pici elekromos szemecske) aztat lássa, hogy már rendesen ég a tűz, akor szikra leáll, fűtés folyamatban
normál leállás:
termosztát beszól hogy elégmá
gázmágnesszelep lezár
légbefúvás (meg minden más leáll)
"láng megszűnt" vészleállás:
ég a tűz
lángőr beszól avezérlésnek, hogy jaistenem "mostmegmá nem ég a tűz"
vezérlés villámgyorsan beindítja a szikrát (amely ZIZEG, mint állat és vacak zavarszűrésű rendszernél nagyfrekvenciás/TV zavart is okozhat), hátha csak "leszakadt a láng" (eltömődött/vacak gázcső-rendszernél alacsony gáznyománál/stb előfordulhat)
ha a szikra nem gyújtja újra a lángot X másodperc után sem, akkor a vezérlés feladja a próbálkozást, elzárja mágnesszelepet majd leáll (okos kazán hibajelzéssel)
innen már csak a teljes indítási procedúra (tűztér+kémény teljes átszellőztetése/gázmentesítése) után hajladó újraindulni (okos kazán csak a hibajelzés kézzel történő nyugtázása után)
Nálad úgy néz ki, hogy ezek nem normál, hanem vészleállások, ezért próbálkozik a vezérlés a láng gyors újragyújtásával (nagyfeszültségű zizegés). A láng leszakadásának számos oka lehet, szélsőséges esetben még az is elképzelhető, hogy egy eszement úgy köttötte be/át a rendszert, hogy a kazántermosztáttal nem a vezérlés megfelelő pontjára szól be, hanem közvetlenül a gázmágnesszelepet kapcsolgatja, az pl okozhat ilyesmit.
Ha ez ennyire meg/át van barkácsolva, akor szerintem hívj egy jó szakembert, aki átnézi a kazánod drótozását/működését, ez sokkal olcsóbb, mint később venni egy másik kazánt (a felrobbant helyett) és újra rakatni pár közfalat, plusz a kórházi kaja is borzasztó állítólag.
távirányítós dugalj is megoldás lehetne. viszont nem tudom a kapcsolója mennyire IP védett az esztétikáról nem is beszélve. Másnak biztos lesz jobb ötlete.
Létezik valami rádiós kapcsoló megoldás, aminél nem szükséges a kapcsolót és a lámpatestet vezetékkel összekötni?
A probléma: háklis tulaj nem szeretne falon kívüli vezetékelést látni a házon. A külső burkolat terméskő.. a falban minden cső tele, nincs behúzási lehetőség (egy helyen nem is megy arrafelé semmi, amerre kéne). A ház sarkára szeretne világítást ami a garázsból is kapcsolható, meg a lakás bejáratától is. Egyszerű megoldásnak gondoltam egy mozgásérzékelős kisreflektort.. de ez sem tetszik neki. Természetesen ahogy kívül, belül sem játszik vésési lehetőség. A lámpa betápja épp még megoldott, csak a kapcsolókhoz a vezetékezés nem igazán :(
Utókeringetés nincs. Olyan ez a rendszer, mint a faék ...
1. A szobatermosztát érzékeli a hőmérséklet csökkenést, és bekapcsolja a víz keringtetését. Szivattyú csak a kazánon kívül van, 3 fokozatba állítható Grundfos.
2. A kazánban is csökken a hőmérséklet, és a szabályozó termosztát hiszterézisének megfelelő pontban indítja a gázégőt. (egy kattanás, nincs sziszegés)
3. Amikor a kimenő vízhőmérséklet eléri a kazán termosztáton beállítottat, a gázégőt kikapcsolja. Itt jön a sziszegés, majd kattanás.
4. A szobatermosztát kikapcsolja a keringtető szivattyút, amikor a beállított hőmérsékletet elérte a szobai levegő hőmérséklete.
A 3. és 4. közül az aktuális keringtetési sebesség, a kazán teljesítménye, stb. befolyásolja, melyik következik be előbb.
Ez a ciklus ismétlődik. Ha végre sikerül megoldani ezt a szerencsétlen zavarkeltést, akkor átalakítom a rendszert. A szobai termosztát
a jelenlegi beépített helyére lép, azaz ő fogja kapcsolni a gázégőt, és egy csőtermosztáttal kapcsolom a szivattyút. A rendszer behangolása után úgy gondolom, értelmesebb üzem érhető el, mint ami jelenleg van.
Jó gondolat, de azt állítja, hogy a szobatermosztát kattanása a sziszegés végén hallható.
Azt mondja, hogy a szobai termosztát tekergetésének sebességével arányosan rövidül a zavar ideje (legalábbis ezt vettem ki a szavaiból). Az utókeringetést egy ettől független időzítő/késleltető vagy egy másik (cső)termosztát vezérli, arra a tekergetés sebességének nem lenne hatása.
Minden jel arra mutat, hogy ez termosztát hiba. Érdekes egy szerkezet lehet...
Mondjuk az is hihetetlen, hogy létezik ilyen termosztát (pláne kettő is, ugyanazzal a hibával) szóval igen érdekes.
Lehet így is :-D
Kiszaladtam lefényképezni. Szóval ez még ilyen.
