Azért az látod, hogy nem véletlenül írják elő, hogy szakképzett ember kösse be a villanytűzhelyt, mert elveszti a garanciáját. Sosem gondoltam volna, hogy ez ekkora feladat lehet. Ezek után miért ne olvasgathatna valaki szabványt a bojler alatt.
"Vagy jobb helyeken VPN kapcsolaton keresztül eléred a céges szervert"
Jobb helyeken a cég szerverét az internet felől SEMMILYEN módom nem lehet elérni.
Kevésbé jó helyeken AZ EGYIK szerver kinn van DMZ-ben, ott el lehetne érni a dokumentumokat (akár VPN-en), de két szerverre ugyebár nem költünk, kinek van annyi pénze. Egyébként a távolról elérés lehetővé tételét kb ugyanaz a húsz törvény tiltja, ami a hazavihető másolatokat. Kivéve, ha a szerzői jog tulajdonosa hozzájárul a közzétételhez (nem fog soha).
"ha a villanybojler előtt guggolva megakaszt egy olyan villamossági gubanc, amelyet csak szabvánnyal lehet megoldani, akkor fel kell azzal a tevékenységgel hagyni gyorsan, míg baj nem lesz belőle."
csak egy példa a lehetséges ezerből: ebben a fórumban is bármikor lehetne provokálni egy többnapos szakmai vitát pl egy villanybojler/gázóra EPH-ba bekötéséről. Ennyit arról, hogy mindenki mindent 100% szabványosan tud :)
Számtalan olyan villamosági gubanc van, amit egy okos villanyszererelő NEM szabványosan (csupán józan ésszel) is meg tud oldani 99%-os megbízhatósággal. De mi legyen, ha csak akkor alszik nyugodtan, ha biztosan tudja (le is ellenőrizte), hogy a megoldása szabványos-e? Például: "börtönbe kerülhetek-e azért, mert a kapcsolt fázist a kábel zöld-sárga erén vittem a lámpához?"
"Nem láttam még egy szakit sem, aki a munka közben beleolvasott volna bármely szabványba"
Ennek oka lehet az is, hogy egyszer életében már mepróbálta, de néhány óra kísérletezés után rájött, hogy jobb, ha soha többé eszébe sem jut. Én már láttam laikust, aki belenézett egy lexikonba: tudta, hogy hol találja és tudta, hogyan kell használni :)
Nem -csak- ezért. A tervek pl lakóépületnél szinte sosem részletrajzok, hogy milyen szerelvény, hol, hogyan, milyen technológiával rögzítve, gipszelve, karonban mitartja, milyen megoldás, mik a villamos kötőelemek, tipusra, stb pontosan. Semmi ilyesmi.
Leginkább is "móricka".
Már az csoda, ha egy "elvi séma" van, ami nem is a terv, hanem egy "melléklet".
Méretezetlenül, hogy az a konketor akkor melyik falon, kb hol elvezetve stb.
Az nincs ott ,hogy ez a konektor attól a nyílászárótól 22cm, a padlótól 38cm, semmi ilyesmi.
Kötődobozra, világítótestre, stb még ennyi sem.
Ahova "sikerül"..szószerint.
Itt a szabványnak megfelelő kivitelezés elvben az azt elvégző vállalkozó-válallkozás feladata, ..lenne...a valóság meg.....hagyjuk.
Ahogy esik úgy puffan, 1000lakásos "luxus" lakóparkban, bő 100+ milliós lakások, kettő nem volt, ahol hasonlított a bármi, a lakáselosztó belül úgy nézett ki, mintha csintalan csabikát, a 10éves drótmágust hívták volna ,hogy segítsen szerelni.
A szerelvények színvonala is kb ez volt, legolcsóbb közértes kamuCE kínai szarral telitéve. Lakásonként eltérő, épp azon a héten mit vettek, az a brigád, aki készre gányolta.
De a burkolás, a gépészet, szaniter, és minden így néz ki.
Hiszen teljesen érthető ,hogy nincs olyan képzett iskolákat járt, ehhez értő szakember, aki elmegy ezekben a tömbökben rohammunkában, 1000lakásban monoton ugyanazt az 1000csapot, 1000elosztót, 1000 lámpát, 1000 kötődobozt felszerelni, összerakni, fillérekért, rabszolgabéren.
Innentől meg képzetlen brazilgépsor fogja összetaknyolni, valahogy.
Vagy jobb helyeken VPN kapcsolaton keresztül eléred a céges szervert és hozzáférsz bármikor. Ezeket mind munkahely válogatja és nagyban függ a profiltól is. Amúgy nem hiszem, hogy egy villanybojler szabványos bekötése megugorhatatlan feladat lenne egy szakképzett általános villanyszerelőnek. Van egy-két extra dolog amit nem feltétlenül szabvány rögzít, hanem a szolgáltató, de azt meg illik tudni. Pl. B tarifára csak fix bekötésű eszköz kerülhet. De ez már pár hete kivesézésre került.
Ha pedig teszem ezt villany autó töltőt kell bekötni a sógornak és nem azzal foglalkozom a munkahelyen, akkor vagy azt mondom, hogy nem vállalom be, vagy utána nézek, hogy minek kell megfelelnie egy ilyen kivitelezésnek. Ha pedig garancia miatt igazolni kell a szakszerű bekötést, akkor úgyis ugrott a haveri megoldás, mert kell hozzá jogosultság és vállalkozás. Ha pedig mint vállalkozó mész ki másodállásban, akkor szintén Te vagy érte a felelős, hogy a szabványoknak megfelelően járj el.
Tudtommal itthon 3 legális módja van annak, hogy valaki megnézhesse a szabványokat:
elmegy a szabványügyi testülethez és napi 800+ÁFA díjért betekintést kér (vagy éves "bérletet" vesz huszonpárezer forintért)
előfizet online a szabványgyűjteményre, 12x.000 forint évente. A fenti két lehetőség nem teszi lehetővé, hogy az ember kinyomtassa, lementse a szabványokat, azokat csak az előfizetés időtartama alatt megtekintheti
megveszi az adott szabványt. Ennek előnye, hogy örökre az övé, cserébe sohasem frissül ingyen. Itt is korlátozva van a sokszorosítás, továbbadás, stb. De mint tulajdonos bármikor hozzáférhetsz, korlátlanul.
Egy kivitelezéssel foglalkozó villanyszerelő, főleg ha egyéni vállalkozó, nem árt ha ismeri a szabványokat. Különben meglepetés érheti, ha elő van írva VBF is. Ha pedig valaki alkalmazott, akkor se hátrány, ha ismeri azokat, de nyilván kisebb a felelőssége. Nem árt ha fel tudja ismerni, hogy a konnektorhoz nem 25-ös kábel kell, hanem 2,5-es csak lemaradt a tizedes vessző/pont a tervről. Saját szakállára nem térhet el a tervtől, de jelezheti azt a tervezőnek és ha le van dokumentálva az eltérés, akkor mehet a kivitelezés.
Amúgy pedig lehet picsogni, hogy mi drága, mi olcsó. Egyik ismerősömék informatikai hálózatot kiviteleztek egy nagy közintézményben. Elő volt írva, hogy mérési jegyzőkönyvet kell készíteni minden egyes végpontról és elő voltak írva a paraméterek is, hogy minek kellett megfelelnie a végpontoknak. A műszer, amivel tudtak hitelesen mérni és elkészítette a jegyzőkönyvet is napi szinten több mint 300.000 forint bérelni. Ismert volt a feladat, úgy adtak árajánlatot, hogy ez is bele volt kalkulálva.
Namost ha a villanybojler előtt guggolva megakaszt egy olyan villamossági gubanc, amelyet csak szabvánnyal lehet megoldani, akkor fel kell azzal a tevékenységgel hagyni gyorsan, míg baj nem lesz belőle.
Nem láttam még egy szakit sem, aki a munka közben beleolvasott volna bármely szabványba.
"akit ne keresne fel évente tízszer (ötvenszer?) egy rokon, volt osztálytárs, haver stb, hogy egy kis villanyt kéne szerelni neki. Ez a jelenség teljesen ismeretlen számodra?"
... és a villanyszerelő előkapja a szabványokat, hogy le tudja cserélni a dugvillát, meg így többet is lehet kérni, ha a megrendelő látja, milyen órási felkészültségre van hozzá szükség.
te baromira hülye egy alak vagy. Tenyészteni kellene, jó lennél mozgócélnak.
""Aki a munkát vezeti (művezető, stb), annak van betekintése a szabványba.""
A testvéred hétvégi házában az új villanybojler előtt guggolva te vagy a saját művezetőd + villamos terveződ. Ettől még nincs betekintésed a munkahelyen (ráadásul ott is csak hétköznap és csak munkaidőben) elérhető szabványba.
"Az elmagyarázza a melósnak, hogy hogyan csinálja."
Valószínűleg nincs olyan villanyszerelő az országban, akit ne keresne fel évente tízszer (ötvenszer?) egy rokon, volt osztálytárs, haver stb, hogy egy kis villanyt kéne szerelni neki. Ez a jelenség teljesen ismeretlen számodra?
"Aki a munkát vezeti (művezető, stb), annak van betekintése a szabványba."
"Akiket én ismerek és kb nettó 1600-1700 forintot kapnak kézhez, azok valószínűleg aljas hazudozók."
168x1600-1700=270-285 eFt (+ az apróságok, cafetéria, szépkártya/bérlet) Alapban, 8 órás nappali műszakban, túlóra/hétvége nélkül. --- Ez egy alsó-közép sávba eső havi jövedelem. Az ország nagy részén kb. rendben van jelenleg egy mezei alkalmazott villanyszakinak. --- A múszakpótlék, túlóra, hétvége még meg tudja dobni nettó 400-500-ra is, sőt.
Megj: a középes bér jövedelem ~320 eFt/hó netto. A medián jövedelem ~290 eFt/netto
----------------------- Budapesten- és a vidéki menő ipari zónákban már fenti szint ~1,5X-ese a szokásos >> ~450 nettó/hó
***********
Viszont mivel alkalmazott!!! TUTI NEM kell neki ebből szabványt vennie ....
Azt ugyanis a munkaadója biztosítja, ha szükséges neki. De egy szokvány alkalmazottt villanyszakinak nem igazán kell a szabvány a melójához!
"Ha mint cég megveszem használatra, akkor mégis mi tiltaná, hogy a cég alkalmazottai hozzáférjenek?"
Ez a "hozzáférjenek" ez itt erősen mellébeszélés-szagú kifejezés :)
Amikor a villanyszerelő alkalmazotthoz szombat reggel becsönget a sógora, hogy gyere gyorsan villanyt kell szerelni nálam, akkor nem segít az a tudat, hogy "ha most benn lennék a munkahelyen akkor a főnök laptopján hozzáférhetnék a szabványhoz" :) Egyedül az segít, ha "itt a sógor sufnija mögött most azonnal megnyitom a megfelelő szabvány szövegét, beírom a keresőbe feladathoz aktuális kulcsszót és indul a keresés".
"ha megköveteli a munkáltató, hogy már pedig az MSZ 146-6:1998 szerint legyen a kivitelezés"
A villanyszerelő alkalmazott feltételezhetően részletes villamos terv alapján dolgozik, tehát elég ha a tervező látja a szabványt.
"Vagy a te logikád alapján akkor mégis ki fér hozzá, ha egy cég veszi meg?"
Megveszi a cég, mert attól fél, hogy baja lehet abból, ha nem veszi meg. Aztán senki bele se néz talán évekig (pl mert mindig külső tervezővel dolgoztat).
Ha mint cég megveszem használatra, akkor mégis mi tiltaná, hogy a cég alkalmazottai hozzáférjenek? Nyilván korlátozva van a terjesztés és a sokszorosítás, de ha megköveteli a munkáltató, hogy már pedig az MSZ 146-6:1998 szerint legyen a kivitelezés, akkor én azt mind munka vállaló, vagyis alkalmazott nem fogom megvenni. Elvárom, hogy a cég bocsátsa a rendelkezésemre. Vagy a te logikád alapján akkor mégis ki fér hozzá, ha egy cég veszi meg? Csak a tulaj? Nonszensz...
"És mennyit keres percenként? Volt egy szakiparos nálam, egy óra 40 eFt."
...az országban minden villanyszerelő minden munkaóráért kap 40 ezer forintot, ugye?
Ahányszor azon nyavalygok itt a fórumban, hogy van az országban kb 50 ezer kis fizetésű (egyik hónapról a másikra épphogy megélő) vidéki villanyszerelő alkalmazott (és nyugdíjas), akiknek súlyos érvágás lenne a hozzáférés a szabványokhoz,
minden esetben felbukkan a fórumban egy arrogáns nagyokos, aki előadja, hogy évi húsz milliós VÁLLALKOZÓI bevételből nehogymá ne telljen nevetséges 200 ezer forint szabvány-hozzáférésre.
Igaz: húsz millióból illik ennyit elkülöníteni. De milyen ember az, aki elvárja, hogy egy vidéki villanyszerelő ALKALMAZOTT a közel nulla forint éves megtakarításból kifizesse még ezt is?
Tudom: Magyarországon az átlagfizetés fél millió, a rezsi csökkentve van (nullára) és a családfenntartás/gyereknevelés sem kerül semmibe (legalábbis a NER média szerint), tehát nem létezhet olyan villanyszerelő az országban, akinek problémát jelenthet egy ekkora összeg.
...és az országban minden villanyszerelő minden munkaóráért kap 40 ezer forintot, ugye? Akiket én ismerek és kb nettó 1600-1700 forintot kapnak kézhez, azok valószínűleg aljas hazudozók.
Egyévbként ha ennyire pénzkérdés a szabvány megvásárlása egyeseknek - mondjuk én is sajnálnám rá a pénzt - akkor miert nem fog össze mondjuk 5 villanyszerelő vagy cég és megveszik közösen elektronikus formában es szétmásolják?
Szerencsére egyértelműen meg van határozva, nem kell gondolkozz semmin!
Többerű vezetékek védővezetőinek azonosítása
A védővezetőket zöld/sárga színkombinációval kell megjelölni, és azt a kombinációt más célra nem szabad használni. Többerű kábelek esetén (2-5 ér) védővezető céljára csak a zöld/sárga színjelölésű ér használható, illetve ez az ér csak védővezetőként használható. Az átjelölgetés sem megengedett.
Ötnél több erű vezetékek, zsinórvezetékek és kábelek esetében a védővezetőként használt, számmal azonosított vezetőket minden csatlakozókapocsnál zöld/sárga színjelöléssel kell ellátni. (Ugyanez igaz a nullavezetőre is, csak természetesen ott kék jelölést kell alkalmazni hajrá YSLY felhasználók!)
Tehát öteres kábelnél csak a Z/S lehet a védővezető, és a kék a nullavezető (YSLY esetén kell legyen benne Z/S és a nullát jelölni kell)
ötnél többerű kábelnél a Z/S és a nulla jelölendő, és lehet több is belőle.
Nem szigszalaggal, zsugorcsővel persze, és a felpucolt kábelvég teljes vezető hosszon jól láthatóan jelölni kell.
A kérdésedre a válasz nem, öteres kábelnél ha két nulla kell, akkor kábel csere
Tehát "mindössze" százvalahány ezer forintba kerül évente minden vidéki villanyszerelő alkalmazott számára... ez is olyan magyaros, (NER maffiás) megoldás, tehát teljesen reális itt, Korruptisztánban.
csak még mindig nem derült ki, hogy az utólag kékre színezett végű fekete kábelér az szabványos-e nullvezetőként alkalmazva
Mert nincs egy jó válasz, itt tévednek a kolléga urak. Két, egymásnak ellentmondó válasz van.
A kisfeszültségű létesítési szabványsorozatban az van, hogy ha nullavezetőnek használjuk, akkor teljes hosszában kék legyen, ha meg másnak, annál nem ejt szót színezésről.
Az ember-gép kapcsolat szabványban meg az van, hogy lehetőleg teljes hosszában legyen kék. Itt viszont említi, hogy a kék szín használható bármely más célra is, ha nincs nulla a környéken.
akik folyton azt hangoztatják, hogy Magyarországon valamennyi szakember könnyedén hozzájuk fér
Nincsenek ilyenek, te tényleg nem vagy beszámítható, mint ahogy az Cosomega megállapítja időnként.
Hangoztatva az van, hogy havi tizenpárezer forintért lehet előfizetni a szabványkönyvtárra, amitől neten lehet mindegyiket nézegetni, és akinek ez a munkájához kell, annak ez nem összeg.
"YSLY vezeték esetén jelölnünk kell mindenhol a nullát és a föld vezetéket is zsugorcsővel (ha az nem színes eleve)."
Nem emlékszem olyan YSLY kábelre, amiben ne lett volna legalább egy zöld-sárga ér.
"Fázis vezetőnek az iparban még elfogadott a sárga, zöld és piros jelölés."
Ezeket a színeket alumínium fázisvezető sínekre festve láttam bazinagy elosztókban. Kábelt ilyen színekben talán már nem is lehet kapni.
"de fekete vezetéken fázis jelölésre rendszeresen használva van"
Már szó esett a szivárvány összes színéről, csak még mindig nem derült ki, hogy az utólag kékre színezett végű fekete kábelér az szabványos-e nullvezetőként alkalmazva :)
z-s: csak PE vagy PEN lehet. Amennyiben PEN vezetőként használjuk, akkor jelölnünk kell a látszó z-s rész egy részét kék zsugorcsővel. Fázis vezetését tiltják, akkor is, ha át van jelölve a két vége.
kék: alapesetben N vagy PEN. Amennyiben PEN vezetőként kívánjuk használni ott is fenn áll az átjelölési kötelezettség a kilátszó rész egy részén. Van egy speciális eset amikor fázis is megengedhető rajta. A villanykapcsoló és a kötődoboz között, de csak akkor ha abban a kötődobozban nincs másik kék színű vezeték ami nulla lenne.
YSLY vezeték esetén jelölnünk kell mindenhol a nullát és a föld vezetéket is zsugorcsővel (ha az nem színes eleve).
PEN vezetéknek minden esetben z-s és kék a színjele.
Fázis vezetőnek az iparban még elfogadott a sárga, zöld és piros jelölés. De csak az iparban/erőművekben és ott is leginkább azért, hogy harmonizáljon a közép és a nagyfeszültségű vezetékek színeivel. Személy szerint még nem találkoztam zöld, sárga és piros anyagában színezett több eres kábellel, de fekete vezetéken fázis jelölésre rendszeresen használva van azokban az erőművekben ahova bejárásom van.
"Ismerősnél szerintem ez történt, 5x2,5-lel álltak ki direktben az elosztó és a tűzhely között, és azzal kötötték be a tűzhelyt. Majd rákérdezek a színkiosztásra :)"
Ha az a kérdés, hogy mit enged a szabvány,
arra a kérdésre nem az a válasz, hogy az ismerősöd hogyan gányolta meg a cuccát :)
Vagy van hozzáférésed a vonatkozó szabványhoz, vagy nincs.
Azt remélem jól tudom, hogy zöld-sárga színezésű kábel-éren még akkor is tilos fázist vezetni, ha fekete szigszalagggal betekerjük (befeketítjük) a kilátszó zöldsárga vezeték-részeket. De most az a kérdés, hogy gyárilag fekete színű kábel éren szabad-e nullát vezetni (a szabvány szerint és NEM a szomszédod magánvéleménye szerint :), ha pl kék szigszalaggal bekékítjük a látszó fekete vezetékszakaszokat.
bammeg, ennél kisiskolásabb módon nem lehetne felmatricázni valamit, túlagyalod. Nézd meg azt a második képet. Mindkét kép ugyanazon a dróton van, ugyanazon az electrolux indukciós főzőlapon.
Az általad javasolt bekötés ez:
Meséld már el mitől különbözik ettől? (a színeket nézd a mazdagocskákon)
Tehát azt állítod, hogy ha van egy házban egy fázis 40A betáp, akkor is csak félgázon tudja használni a főzőlapját????
Ezt logikusnak gondolod?
Kösd már át otthon próbaképpen a főzőlapodat egy fázisra és láss csodát, enni fog.
Vicces hogy egy ilyen basic napi rutin kérdésen napokig rugóztok itt, állítólag villanyszerelőként...
Such a cooktop can then be connected in two main ways:
Single phase, both "L"s jumpered together and connected to the line wire, all of that on a single-phase circuit. The two halves of the cooktop are thus wired in parallel !!! Given that circuits are pretty much always limited!!!! to 16 Amper !!!!! This limits the total!!!! power available.
Old-school traditional cooktops would trip the breaker when you turn all the zones on to max power, modern induction cooktops can typically!!! be programmed to limit!!!! the total power.
Two phases, each connected to one "L" terminal and supplying one half of the cooktop. This gives you nearly 7.4 kW total, which is pretty much enough for everyone.
I've never seen a cooktop that would be really connected in a delta-like fashion, using the 400 V phase to phase voltage. "400 V" is just a supposedly customer-friendly shorthand for "three-phase service".
Majdnem kitaláltam egy "egységes nemzetközi" jelölést (kis táblázatot), amiből minden villanyszerelő egy szempillantással kiolvashatná a termékre érvényes összes lehetséges bekötési kombinációt. De nem akarom elvenni azok kenyerét, akik a korrekt vevő-tájékoztatásért veszik fel a fizetésüket :)
"2 fázis esetén (2x16A) Mennyi lesz a nullán átfolyó áram erőssége?"
Ha ez két KÜLÖNBÖZŐ fázis (tehát 400V feszültségkülönbség van közöttük), akkor a nullán folyó max áram nem lesz több 16 ampernél.
Ha ez a 2x16A UGYANAZ a fázis (tehát nincs feszültségkülönbség közöttük), akkor a nullán folyó max áram elérheti a 32 ampert. Tehát ebben az esetben vagy minkét fázisnak legyen saját (azonos keresztmetszetű) nullvezetője (rákötve a tűzhely nulla pontjaira), vagy 32 amperre méretezett nullvezető kell. (nem tudom, hogy a magyar szabvány megengedi-e, hogy pl öt eres kábel egyik fekete erét nullvezetőnek használjuk)
Valószínűleg léteznek olyan tűzhelyek is, amelyek jól működnek két különböző fázissal is és jól működnek kétszer ugyanarról (azonos) a fázisról is. De ez a gyártói információ hiába lenne életbevágó egyes vásárlók számára, ezt is hiába keresed a termékek műszaki adatai között :)
"Hihetetlen, hogy nem képesek kb sehol sem odaírni: a berendezés x A áramot fogyaszt, vagy y W az elektromos teljesítmény igény."
Pont az a baj, hogy a gyártó hiába adja meg ezt a két adatot, ez sokszor még nem elég a döntéshez/vásárláshoz.
Pl mert vannak olyan 2x16 amperes (7200 wattos) tűzhelyek, amelyik vidáman működnek akár minndössze 1x16 amperrel is (persze kisebb teljesítményen) életük végéig, tehát ha gyártó csak annyit ír rá, hogy 7200 watt, azzal épp a lényeget titkolja el előled.
És ha az van ráírva a tűzhelyre, hogy 2 fázissal működik, akkor lehet, hogy azt fogja mondani a villanyszerelőd, hogy ne vedd meg, mert a te lakásodban csak egy fázis van, holott lehetséges, hogy simán megvehetnéd, mert a lakásodba bejövő egy fázis pl 50 amper, tehát simán megvehetnéd, mert pl azt a tűzhelyet egyáltalán nem zavarja, ha az a két fázis valójában ugyanaz a fázis, de ez az információ is kimaradt "véletlenül" a tűzhely műszaki adataiból.
Mondjuk ebben a gépkönyv verzióban éppen 3300 Watt a limit konkrétan. (de ez mindegy... az elv szempontjából)
--------------- Each phase has a maximum electricity loading of 3300 W.
The function divides the power between cooking zones connected to the same phase.
The function activates when the total electricity loading of the cooking zones connected to a single phase exceeds 3300 W.
The function decreases the power to the other cooking zones connected to the same phase.
Minden egyes!!! fázis legnagyobb elektromos terhelhetősége 3300 W. A funkció elosztja a teljesítményt az ugyanazon!!! fázisra kötött főzőzónák között.
A funkció akkor kapcsol be, ha az ugyanazon!!! fázisra kötött főzőzónák összes elektromos teljesítményfelvétele meghaladja a 3300 W értéket. A funkció csökkenti a teljesítményt az ugyanazon!!! fázisra kötött többi főzőzónánál. --------------
Megjegyzem, túl van ez spilázva. Simán elmegy 1x16A-rről is ha odafigyel anyuci, nem egy helyen használják így panelban. Csak oda kell figyelni hogy ne rakjon fel mindent egyszerre is max teljesítményen.
A legnagyobb fázisáramnál biztos nem lesz nagyobb.
Mivel nincs induktív vagy kapacitiv eleme a a villanytüzhelynek igy az örökérvényü I=U/R képlettel kiszámolod hogy mennyi áram van L1 ill. L2 fázison. Na a nagyobbnál biztos nem lesz "mégnagyobb".
Helyesen a beépített Watt az: 1200+2800=4000 Watt és 1800+1800=3600 Watt Ami szumma 7600 főzési Watt mégiscsak...
A max felvett pedig 6600 Watt ehhez képest a 2 külön fázisú üzemben.
Vagyis, ha a 4000 Wattos oldal 3700 Wattal (16 Amper)megy éppen >> a fázis korlát miatt akkor a 3600 Wattos oldal (majdnem 16 Amper) még mehet fullon mellette.
1. A csak EGY betápláló fázis vezetős üzem. Azaz HA CSAK 1 fázisú a betápja vagy UGYANAZ az 1 fázis a betápja a 3 fázisból
**** EKKOR szumma 3700 Watt lesz a max >> 16 Amper Mégpedig a 4 lapra egyidőben, ha mind megy éppen. ****
Megj: ekkor a bekötő csatlakozón az L1 és az L2 UGYANAZ a betáp fázis !!! Ilyen a vele adott gyári villásdugós kábel alapban (ha adnak hozzá). MIVEL a max CSAK 16 Amper >> a normál konnektorba bedugható, hisz az 16 Amperig jó. A nulla vezetőn is csak max a 16 Amper fog folyni...
illetve A bekötő csatlakozóban OTT VAN gyárilag az L2+L2 közötti ÁTHIDALÁS/összekötés. HA vezetékkel bekötős, azaz vele adott gyári villásdugós vezeték nélküli a cucc. A nulla vezetőn is csak max a 16 Amper fog folyni...
2. A két betápláló fázis vezetős üzem. Azaz HA KÉT ELTÉRŐ!!! FÁZIS lesz a betápja a 3 fázisból!!! ***** EKKOR szumma 2x3700=7400 Watt lesz a max >> 2x16 Amper Azaz külön kezeli a 2 laponként (egy nagy + egy kicsi) a maxokat. ****
Vagyis 3 fázisú helyen a 2 eltérő fázisú bekötés esetén >> JOBBAN=GYORSABBAN!!! lehet főzni vele. HA éppen több edényben megy a főzés egyidejűleg. Mert 2x akkora lesz ez elérhető szumma teljesítmény.
Megj: ekkor a gyári L1+L2 ÁTHÍDALÁST/összekötéstt EL KELL TÁVOLÍTANI!!! Aztán lehet bekötni - vagy fixen egy 3 fázisú áramkör két fázisára - vagy egy 3 fázisú villásdugós vezetékkel egy 2 fázisú konnektorba
- vagy horribile dictu akár 2 külön villásdugós 1 fázisú vezetékkel is két ELTÉRŐ!!! fázisú konnektorba...
Ha ebben a módban mégis-mégis azonos fázisra kerül az L1 és L2 >> baj abból sem lesz. Akkor a szumma 2x3700=7400 Watt helyett az 1. pont szerinti csak szumma 3700 Wattos üzem áll elő és kész.
-----
Röviden,
HA EGYETLEN fázis kerül az L1 és L2 betápra is az max >> 3700 WATT >> 16 Amper a 4 lapra. (ehhez az áthídalás/összekötés marad/kell az L1 és L2 közé)
HA KÉT ELTÉRŐ fázis kerül az L1 és L2 betápra az max >> 2x3700 WATT >> 2x16 Amper a 2 laponként külön-külön. (ehhez az áthídalás/összekötés NEMmarad/NEMkell az L1 és L2 közé)
Megj: a bekötési ábra ott lesz/van egy címkén/adattáblán a bekötő csatlakozó mellett közel ...
3700W lesz annak a max teljesítménye, ha a kettő lap névlegesen megy annyit tud. Ha az egyiket boosteren nyomod akkor a másikat visszaveszi, ennyit tud a közös táp.
A két főzőzónás indukciós tűzhelyek között nagyon kevés a 6-7 kilowattos, ezeknek biztosan két fázis kell. Túlnyomó többségük 3,7 vagy kevesebb kilowattos, ezek valószínűleg mind beérik egyetlen fázissal, tehát 1x16 amperrel. Még az is lehet, hogy sokfelé hálózati kábellel szerelve árusítják őket (ezt én gyorsan lecserélném ipari 230V dugóra+dugaljra)
Nem szoktak ezek semmit mérni, a bal oldal egy táp, a jobb oldal másik. Mindkét táp 16A-t tud kezelni, ezt az adott oldal alsó-felső lapja között elosztja.
Azaz párhuzamosan kötve a két oldalt 1 fázisra 32A-t fog max enni.
Technikailag persze semmiből sem tart megoldani hogy a vezérlő mikrokontroller megmérje hogy a 2 oldal ugyanazon fázison van-e vagy sem, de nem láttam még olyat ami megtenné. Adott pillanatban kell 1-1 mintát venni és feszkót hasonlítani, ha eltér akkor nem azonos fázison van. Vagy a 2 fázis közé bekötni egy optót a megfelelő ellenállással, és ha a kimenetet vezérli bármikor is akkor nem egy fázison vannak.
Szerintem fél oldalon áradoznának hogy mennyire smart ha lenne benne ilyen...
(szerintem sehonnan sem tudja, hanem pl van 1 nulla pontja, meg két L bemenet..
és hogy oda (L1,L2) két egymáshoz képes 120 fokkal tolt "valódi" fázist kötsz vagy uazt a fázist az órától - a terhelés miatt lehetőleg két független körön - az már a te dolgod.
A sütő (szerintem) csak a 0 és az L közötti feszt nézi, az meg 3F és 1F esetén is meglesz így.. de majd az okosok megmondják.)
Engem az érdekelne (ilyenem van nekem is), hogy honnan tudja, hogy 1 vagy 2 fázisra kötötted? Bár ha leméri a két fázis közti feszültséget, akkor abból tudhatja (0 vs 400V).
Néztem a leírást, konkrétan semmi sincs benne.. benne van a beépítési segédlet, áramról, körökről semmi, ezt tényleg gáz szerintem (is).
Meg annyi, hogy vezetékkel szállítják, bármit is jelentsen ez.
Pl ElectroluxLIT30230C Főzőlap
Ez is olyan mint a légkondi, hogy megadják a hűtőteljesítményt (SCOP?).
Pl 5,7 max a két zóna Kw, de a tényleges áramfelvételnek ahhoz semmi köze, mert az jóval kevesebb?
(1:1-ben a 25 A talán még elég lenne arra is)
Köszönöm,
Bent 25 A egy lakásban, a bővítés elég szopás 32-re (még árat sem kaptam és szekrényt is kellene cserélni) de ha jól értem, akkor lehet, hogy teljesen felesleges csak emiatt bővíteni (már ha odaviszem pl direktben a a 16A-rel a 2,5-s vezetéket az 1 v 2 bekötéshez, 1 v 2 körön)
Ugye itt azt írja, hogy valamennyi főzőzóna egy fázisra van kötve, de készülék hátulján ott van az ábra, hogy lehet 2 fázisra kötni(Es akkor most felmerült a kérdés, hogy 2 fázis esetén az N-en max mennyi áram folyik vissza? 16A vagy 2x16A?)
...mondjuk meg lehet érteni a gyártókat is: ha ezeket a jellemzőket "elfelejtik" előre közölni, akkor sok balek meg fogja vásárolni a termékeiket, aki csak otthon fog rájönni, hogy nem ezt kellett volna megvenni :) így működik ez a szép új világ.
Két lényeges információt szoktak elhallgatni a tűzhely gyártók a műszaki leírásban:
- lehet-e csak 1x16 ampert adni a tűzhelynek úgy, hogy attól még használható lesz-e egyidőben az összes főzőlap? (akár csökkentett teljesítménnyel)
- két fázisú bekötés esetén a "két fázis" lehet-e ugyanaz a fázis? (tud-e így is teljes értékűen működni a tűzhely)
Ha esetleg találsz olyan tűzhely gyártói leírást, amiben ez a két dolog (vagy legalább az egyik) EGYÉRTELMŰEN (=félreérthetetlenül) meg van adva , akkor ügyes+szerencsés voltál :) mert találtál olyan tűzhelygyártót (megtaláltad az egyetlen gyártót :), aki gondol a villanyszerelőkre is.
Írja az... egy kicsit elrejtve. Amikor az együtt használható főzőlapokat és a max teljesítményeket tárgyalja. Ezekből kikövetkeztethető, hogy mi a helyzet.
Amit eddig láttam annál egy nagy + egy kicsi főzőlap van egyben >> 1 fázison. és Ezek EGYIDEJŰ teljesítményével >> szumma Amper játszik ügyesen.
----
De mindegy is, mert >> 2x16 Amper az elvárt betáp (3,68 kW/fázis). Aminél normál esetben >> főzés közben (4-5-6 fokozat) jóval kisebb a tartós átlagos Amper igény.
A nagyobb Amper igény két esetben áll elő. - a gyors melegítés (boost) ideje alatt - a nagyobb fokozatban 8-9 való forraláskor
---- A gyakorlatban a 10 Amper/fázis kismegszakítóval is gond nélkül működik.
---- HA nem üzemel KÖZBEN arról a fázisról UGYANAKKOR egy másik nagy Amper igényű cucc is tartósan. (bojler, mosógép, vasaló, micro nagy fokozaton, sütő/grill, porszívó, nagyobbacska vízforraló)
Mivel rövid ideig a kismegszakító jóval több Ampert is "engedélyez" mint a 10 Amper...
Így a csak rövid ideig használt sok Amperes cuccok jellemzően végeznek, mielőtt lecsapnák a kismegszakítót. Ha mésem az >> tanulság... máskor nem kell egyszerre használni őket.
Erre a kérdésre a főzőlap gyártója tudna válaszolni, ha akarna.
Láttam olyan max 7200 wattos tűzhelyet, amely egy fázisra kötve SOHA nem fogyasztott többet 3600 wattnál, akárhová is kapcsolgattad az egyes fűzőlapokat: ahányszor bekapcsoltál egy újabb főzőlapot rajta, a többi (már működő) lap teljesítményét automatikusan leszabályozta úgy, hogy a készülék teljes áramfelvétele soha ne lépje túl a 16 ampert.
És láttam olyat is, amelyik tűzhely simán megengedte, hogy egy fázisra kötve is akár 32 amperig is fel lehetett kapcsolgatni.
A kettő közül egyiknek a műszaki leírásában sem egy szó sem sem szerepelt a lehetséges áramfelvétel-variációkról, bezzeg a beépítő asztalosok számára több részletes rajz is volt. Tehát a tűzhely beépítő szakemberek közül a villanyszerelők le vannak szarva a legtöbb (összes?) tűzhely gyártó részéről.
Egyébként a legtöbb elektromos (indukciós) tűzhely maximális teljesítménye gyárilag úgy van megállapítva, hogy egy vagy két 16 amperes fázisról már használható legyen. Tehát ha neked a konyhában van legalább 1x16 ampered, akkor a fenti kettő közül az okosabbik fajta (önszabályzó) tűzhely jó lesz neked, ha 2x16 ampered van, arra ráköthető a akár a butábbik fajta tűzhely is.
Elterjedt tévhit, hogy ezek a 16 amperek mindenképpen külön fázis kell lenni, ez tévedés: a háztartási tűzhelyek nagy részénél az összes fázis lehet ugyanaz az egy fázis, tehát ha a lakásba csak egy (jó sok amperes) fázis jön be, arra is lehet rákötve akár a tűzhely 2x16 ampere + a sütő 16 ampere (a különálló sütő számára még plusz 16 amper kell általában). De a gyártói műszaki leírások többsége ezt is szerényen eltitkolja :)
Ha pedig nem áll ott rendelkezésre szabad 16 ampered, csak mondjuk 10 (régi házakban), akkor csak 2000 wattos (egy fűzőlapos) indukciós tűzhelyet vegyél, az se rosszabb, csak kisebb.
A 7600 wattosak azok általában fele-fele teljesítményt engednek rá maximum a megfelelő két lapra (16-16 A), és a megfelelő 2 lap összesenjét korlátozzák erre a teljesítményre.
Például a mi IKEA-s tűzhelyünknél az egyik fázison 2 db 2300 W-os lap van, amelyik mindkettő még külön-külön felturbózható 3200 W-ra, de a kettőt összesen nem engedi 3700 W fölé.
Sziasztok, meg tudja valaki mondani, hogy egy 4-es indukciós főzőlap (Max. 7600W) ha két fázisra van kötve, hogyan osztja el a felvett áramot a fázisok között?
Mindig fixen pl.: 1es 2es főzőhely fixen L1, 2es 3as fixen L2 (függetlenül, hogy melyik van használatban) vagy állandóan elosztja L1 es L2 között, aszerint, hogy épp melyiket használom?
Sajnos erre vonatkozóan a használati nem ír semmit.
Nem használtam ilyen gépeket, de ja, el tudom képzelni, hogy be kellett fejezni a gyártást az első használat előtt. De a modern cuccokat is be kell állítani, különben nem lesz jó a végeredmény. (az mondjuk tény, hogy a gyártás fényévekre van az akkori szinttől)
A régi cuccok egyébként nem rosszak, nem véletlenül adnak el minden nagyjából jó állapotban lévő régi nagygépet pillanatok alatt. Persze a felújítással már könnyen lehet, hogy majdnem ott vagy árban, mintha vennél egy újat. A rákfenéje ezeknek a biztonsági előírások, nem biztos hogy használhatóak ezek egy vállalkozásban, ha nem felelnek meg a mai kor elvárásainak.
Apám is minden gépet magának csinált, de ezeknél a házibarkács gépeknél a biztonság teljesen másodlagos volt.
> Mert nem a csilivili gépken múlik a remekbe készült asztalos munka.
Itt nem arról van szó, hogy mennyire csillivilli, ez a lőtéri kutyát nem érdekli. A lényeg a használhatóság és a termelékenység, illetve hogy _legyen_ olyan géped. Ha nincs egyengetőd, vastagolód és egy körfűrészed, akkor elfelejtheted a fával való munkát, bármennyire is "kreatív" vagy szakképzett vagy. Hobbiból lehet bohóckodni kézigyaluval, de hogy az nem lesz egy vállalkozásnak rentábilis, az hétszentség. Gondolom te se biciklivel hordod a napelemtáblákat. (sőt, azt is sejtem, hogy nem elektromos furgonnal, bármekkora "gyilkosdízel" ellenes vagy)
> A használt fedett terület szumma ~300 m2
Jaja, gondolom ezt meg csak úgy összefújta a szél egy szép vasárnap hajnalon.
> Azt szokta mondani, hogy a gépek és a szerszámok új ára ~ 20 milla lenne most.
Amit leírtál, az alapján ennek a duplája minimum. Ingatlan nélkül.
> "lapszabász+front aztán csavarozzuk össze a helyszínen" cuccoké a jelen.
Összecsavarozni műhelyben szokás, helyszínen csak szerelés van.
De ha nem lenne forgácslap, akkor már nem lenne fa a bolygón vagy mindenki a padlón főzne.
A régi gépekben meg volt a potenciál, de ne felejtsd el, hogy ahogy kijött, még egy kiskőrösi is a gyártóüzemből, úgy sosem tudták használni, rengeteg munkaóra elment a beállításokra. Ezt biztosan elfelejtette már a mester a 40+ év alatt. ;-)
Az új gépekkel ezt a kieső időt spórolod meg. Most egy leírt üzemet nem valósítasz meg 20 millából...
"Valódi fával dolgozik egyedi megrendelésekre Bútor, lépcső, de pl. komplett templom belsők, menő irodák, stb. is."
Na, itt már emlegettem azt, ami a végén van, hogy nem tudják vagy akarják megfizetni, bár nem teljesen értem mikor meg nekem kellett volna valami, akkor nem értek rá, mert folyton dolgoztak :-) De itt a csoportban is volt legalább kettő hasonló a szomszéd kerületből, kisebb és nagyobb is.
Szerintem még Ő is itt van még, majd alkalomadtán kifaggatom: https://cmi-group-kft.business.site/ Még ha nem is túl erős a marketingje, de pont az ilyen jómunkásoknak általában semmi nem kell.
Valódi fával dolgozik egyedi megrendelésekre Bútor, lépcső, de pl. komplett templom belsők, menő irodák, stb. is.
Kiváló minőségben >> több cucca is bekerült már a sajtóba (Szép Házak, miegymás) Díjakkal van tele az iroda kuckó.
(ja és vagy 25 évig oktatott-képzett is a műhelyben)
----------------- Nos, nincs 5 milliós gépe egy sem.
A 80-as években kisipari módon összerakott gépei vannak. (gyalu, egyengető, maró, prés 2x3méter, egyebek)
Mert nem a csilivili gépken múlik a remekbe készült asztalos munka. Hanem a szaktudáson- és kreativításon. ------------------
A használt fedett terület szumma ~300 m2 - 90 m2 a gépműhely - 40 m2 a festőműhely - 170 m2 az összeállító-tároló-bemutató/átadó tér (fűtetlen) A faanyag raktár a 170 m2 tetőtere és egy kisebb lábakon álló nyitott szárító szín 60 m2 körül.
Immár nyugdíjasként, Azt szokta mondani, hogy a gépek és a szerszámok új ára ~ 20 milla lenne most.
De eladni 10-ért sem lehetne... Mert em akar már kb. senki dolgozni. Kevés lett mára az igényes megrendelő.
Az olcsó ipari-gyári terméké vagy az arra hajazó "lapszabász+front aztán csavarozzuk össze a helyszínen" cuccoké a jelen. Amik kitartanak néhány évig aztán lecserélik és kész.
Pedig olyat is láttam párat. De benézhetek a szomszéd üzembe, van 2 nagyobb, meg sok kicsi. Azt tudom, hogy télen a szemüveg párásodással szopnak a legtöbbet meg egyik alkalmazott már bement fusizni és karbantartás alatt álló géppel szopolt balesetet :-D Szerintem mást is ki tudok deríteni. De ismerősöknél is hozták a félkész cuccokat és fúró/csavarozógép, összerakták, csókolom.
A sokat emlegett oskolámban' volt olyan srcác aki autóval(!) jött hozzánk 54 km-ről ugy hogy már volt a gyereknek egy debreceni egyetemen szerzett agrár egyetemi diplomája. Hetente 4*! Na jó legyen 3* átlagban de az sem kicsi költség.
Mondtuk is neki hogy a te papirod lesz a legértékesebb közülünk ... :)
Azért mosolyogtam, mert ehhez nem kell asztalosműhely. Ahogy a konnektor bekötéshez sem, viszont az ipari elosztószekrényt nem a helyszínen szokták összeszerelni. (de biztos jönnek majd az ellenpéldák)
1985-ben csináltam a "vidéki rezidenciám" komplett szerelését. Iparági alkalmazott voltam és villanyász végzettséggel. Aláírhattam mindent, elfogadták. 1998-ban egy sokkal kisebb volumenű alakításnál már mindez nem volt elég, kellett keresni egy (ismerős) OKJ-s villanyreszelőt, aki (egyébként régóta ismert) aláírta, hogy ő csinálta...
Miért nem mindjárt villanyszerelő tanfolyam, grátisz szerszámszettel és furgonnal ?
Vagy akkor már miért ne legyen törvényileg kötelező minden cégnek az összes faluba kitelepülni, hogy szegény pékinformatikusnak ne kelljen már 3 percnél többet utazni, vagy éppen költözni. Persze csak miután ingyen lett a szabvány, és szőke HR-esek adják át ünnepélyesen ?
Lehet mosolyogni, meg nyilván nem ez a világ pöcke csúcsa, de haver mondjuk pár komplett mindent összerakott, többihez meg nem értek. Legtöbben lapszabászattal dolgoznak. Lehet ezt kicsiben is, simán körfűrész nélkül, megrajzolja, megrendeli ami kell, hozza, összerakják. Másik havernál 1.8 millión állt meg a számláló, bár azok meg inkább a helyszíni felméréssel vettek le a lámbamról, mert ott helyben volt minimál 3D rajz és nagyságrendi költségvetés. Oszt jöttek határidőre.
Örültem, hogy le tudtam mérni, átutaltam és benyomtam a helyére. Jöhet a következő.
Mennyi egy villanyszerelő szerszámszett ? (nyilván sok mindentől függ, de mondjuk egy családi ház villanyszereléséhez szükséges felszerelés ?) 1-2 milla, és akkor már frankó cuccokkal vagy tele.
Az asztalosnál egy (nyugaton) hobbi kategóriásnak hívott kombigyalu 1,5. Ami már nem hobbi az legalább a duplája, és innen indul felfele. Egy rendes asztalos minőségű körfűrész 800k-nál indul, de ha már formatizáló, akkor a 2 millát nyaldossa (szintén a hobbi kategória).
Ja, és ezeket nem pakolod be egy kisdobozosba, ennek nem árt egy 100nm+ műhely.
A polcodat megmosolyogtam :)
(bár tény, hogy ha bútorlapozol, és nem akarsz lapszabászatot, akkor az a legolcsóbb műfaj)
Nem is tisztességes azokkal az emberekkel szemben akik megcsinalták a kötelezőt, szülőkkel szemben akik esetleg anyagilag támogatták akkor a gyereket az a mód hogy 5-10-20év után minden balfasz megkapta sifonérban örzött diplomáját.
Akkor legyen amnesztia a komcsi időkből kirugott politikai gazdaságtanon elhasalt gyerekek ma már felnőtteknek is mert már gyökeresen megváltozott a gazdaság azóta és a politkai is. :)
Annyi helyen lehet vizsgázni már nem kell a "rigóutcába" bekeveredni minden áron.
Lányom is anno egyetem előtt megcsinalta az angol középfokot mert pár évvel ezelőtt még kellett. Még ginázium 3. osztályban ugy hogy előre le is érettségizett belőle, igy 4-ben már nem kellett volna angolból bemennia órára. Nem is egy cégnél volt hanem külön az A és máshol a B tipust.
Minden módon kinyilt a világ. Internet, utazás, informatika egy kicsit.
Ma már szinte mindenhez kell legalább angol, Ebay es tarsai vasarlás, utazás külföldön, stb, stb ...
Abban sem vagyok biztos hogy villanyszerelő boltok minden termékükhöz csatolnak magyar nyelvű használati utasítást, holott tudjuk ez kötelező lenne ...
Na, velem meg a francia nem volt bunkó és éppen ezt mondom. Párizs, külváros is és környék meg Tours akadt turistáskodásként mellé némi távmelóhelyek voltak itt-ott. Spanyolok is édespofák voltak, csak lusták mint a dög és semmi nem haladt sosem :-D Vendégként meg aztán mindent is megkaptam, egy átlag kocsmában hamar lehetett szocializálódni.
Angolból jutott nekem a büdösbunkó vidékiekből nem kevés, kocsmában akadt 1-2 jó arc, csak azokkal meg nekem nem volt humorom bájcsevegni, mert most mit és miről? Ott főleg London, Weybridge, Wellingborough, Nottingham, Derby, némi Leicester, Peterborough. Pár hónapig mászkáltam muszájból, azt meg nem tudom, hogy céges arcok miért akadékoskodtak vagy mi volt esetleg a politika. Kérdeztél valamit akkor vonogatta a vállát, vagy közölte, hogy nem érdekel, kizárt az irodából, letiltotta az internetem meg a jó ég tudja még mi nem volt ott.
Nem tudom, én is vittem a sztereotípiákat magammal aztán csak csodálkoztam
A franciák mondjuk bunkók, de egymással pont annyira mint velünk. Nekik semmi se jó, de nem velünk hanem az élettel volt bajuk. A belga dettó.
Az angolok, amcsik jófejek voltak mindenhol, pedig voltunk nem turistás kis helyen is. Kérdezték gyanakodva hogy whatárjúduinghír, aztán meséltünk és jófejség lett.
Amivel találkoztam hogy a magyarokról meg van a véleményük, a románokkal egy lapon gondoltak minket. Persze, mert sok léhűtő szarházi életművész is kiment herézni oda, viszik a hírünket sajnos...
A magyar nyelv elégséges volt országunkban addig míg az emberek többsége röghöz kötött volt. A német nyelvet a történelmi sajátosság miatt valamelyest beszélték a magyarok is.
A reformkorban lett szükségszerű az angolul tudás egy rétegnek. A két háború között a társadalmi piramis alsó rétegének még mindig nem kellett az idegen nyelv ismerete és még mindig a népesség nagy részét tette ki.A háború utáni években lett lehetőség hogy mindenki iskolázott legyen (kötelezően?) és a beszivárgó nyugati kultúra hatására sokan kezdtek idegen nyelvet tanulni.
A környező országokban valóban jobban beszélik az angolt,ehhez talán nagyban hozzájárult hogy a filmeket felirattal látták el,míg nálunk áldoztak a szinkronizálásra.
Sokan élnek ma azzal a lehetőséggel hogy a gyereket(-ket) idegen nyelvű mesék,rajzfilmek elé ültetik és bekapcsolják a feliratot alá.
Én így vélekedem, nem hiszem hogy a magyar dacból nem beszél idegen nyelvet. Vagy nem volt szüksége, vagy nem volt lehetősége... A mai fiatalság már nem olyan fusztrált mint az "átkosban",és lépten nyomon találkozik legalább az angollal.
Franciákról csomó helyen azt mondják, aztán meg lehet nem is olyanok (:-
Viszont a magyar gondolhatja, itt az alig 10 milliós ország, egy része beszél is magyarul. Vidéki lakosokra kerekítve is lehet 10 millió, mert nyilván legalább 5en beszélnek mindenféle országban magyarul. No, francia meg hivatalos nyelv is, kettőnél több országban használják. Azt, hogy a magyar részről mekkora átfedéssel beszélik, akkor már majdnem mindegy, de anyanyelve is lehet simán 150 millió embernek. Na, ehhez mérve akkor holvagyunk? Pont ott a béka segge alatt. KGST elmúlt, hogy mindenhol az dőljön mi mindenben is mindig frankók meg világelsők vagyunk.
Ha már iskola. Tavaly iratkoztam be vagyonvédelmi rendszerszerelő képzésre. Meg volt hirdetve a képzés a városomba is (viharsarki megyeszékhely). A jelentkezés után másnap hívtak, hogy mit szolnék hozzá, ha egy másik szomszédos megyeszékhelyre járnék. Nálunk nem volt elég jelentkező, ott pedig még csak 3 oktatási nap volt. Így kénytelen voltam oda járni.
Nyelv témához hozzászólva 8. osztály végére megvolt a szlovák középfokú komplex vizsga. Angolt is tanultunk mellé 4. osztálytól. Sajnos oroszt már nem, mert a felettünk lévő osztályban kisírta egy-két szülő, hogy az orosz oktatás szünjön meg. Gimibe se indult orosz, mert nem volt elég jelentkező, így maradt az olasz.
Általános után évekig nem használtam, így nagyon megkopott a szlovák tudás. Utána olyan helyen dolgoztam, ahova sűrűn jöttek szerb-horvát sofőrök, akiknek szintên nem volt divat az angol nyelv használata. Néha 1-1 tudott németül, de azt meg én nem beszéltem. Így maradt az akcentussal beszélt szláv nyelv, mint közös nevező. Megtanultam, hogy kell az okmányokat elkérni, az egyéb adminisztrációs kifejezéseket a többi pedig visszajött.
Most oroszt tanulok autodidakta módon, mert ami indult tanfolyam az pénzrablás. Csoportos tanfolyam 20.000/fő/alkalom áron... Már olyan szintre jutottam, hogy tudtam orosz esztergapaddal kapcsolatban segítséget kérni orosz nyelvű fórumon. Itthon relatív ritka modellről volt szó és nem is tudtuk azonosítani. Ők simán azonosították nekem és tudtam kérni tőlük gépkönyvet is.
De neki álltam már lengyel szabvány lefordításának is valami speckó menetekkel kapcsolatban. Hogy be tudjam fejezni mondjuk jól jönne egy műszaki szótár.
Hát jó sok angollal dolgozok együtt, de egy sem verte magát az angol nyelv felsőbbrendűségével.
Sőt, az egyik szájából hangzott el hogy mivel ő nem beszél idegen nyelvet, de mi megpróbálunk az ő nyelvén kommunikálni ezért ő is mindent megtesz hogy közös nevezőre jussunk. Ergo átvált Yorkshire-i böfögésből a szavak rendes, lassú, érthető kimondására.
Viccesek amúgy, úgy ejtenek sok betűt ahogy írják. Azaz a "but" az valóban but, nem bát.....
"a külországbeli nyelvekhez való negatív hozzáállás az hungarikum"
Csak nagyképű franciák és angolok részéről tapasztaltam olyan mentalitást, hogy "én már beszélek egy világnyelvet, tanuld meg te is". De ha ezt egy magyar gondolja (vajon mi miatt), ott komoly bajok vannak a fejben.
"olyan kurucos ellenállás van, a nyelvtanárnak odakiáltom, hogy eb ura fakó, aztán elnyargalok"
Első gondolat: túl nagy távolság (tehát túl sok elvesztegetett idő)? Túl sok pénz? Satöbbi.
"nyelvet szerintem nem is lehet sikeresen tanulni a "csak" alapján, lehet, hogy kár is ezt erőltetni. Azt kéne támogatni, akinek esze is van, meg akarata is"
Szerintem az nem bölcs módszer, ha oktatás előtt kiválogatjuk a tömegből azt a párat, aki okos+szorgalmas+motivált, ez nem kihívás. Olyan oktatási módszer kell, ami folyamatos sikerélményt ad még azoknak is, akik szellemileg nem az elit tagjai. Régebben oktattam informatikát amatőröknek (nem csoport/tanfolyam, hanem egyesével, háznál), minden "óra" végén nevetve távoztak, azzal az érzéssel, hogy "értek az informatikához". Na valahogy így kellene nyelvet is oktatni szerintem: minden foglalkozás végén érezze azt a diák, hogy "tudok angolul", "hasznos dolog ez az angol" és ha napközben a való életben szembesül azzal, hogy mégsem tud angolul akkor alig várja a következő foglalkozást (a motivációt az élet garantálja, minden nap, ez egyútal meghatározza a következő foglalkozás kezdő témáját is).
Ami az egyik legfontosabb nyelvoktatásnál szerintem: házi feladat TILOS. Aki csak házi feladattal képes nyelvet oktatni, az menjen inkább villanyszerelő segédnek :)
Én azt tapasztaltam hogy a villanyszerelés mint szakma elhatározás kérdése,majd hozzácsapódik valami csapathoz hogy ragadjon rá valami.
A többi szakmához valami segédkezés után támad kedve az embernek.
Jómagam a forgácsolást szeretem gyakorolni hobbi szinten. Inas koromban is a főnök sokszor a szerszámkészítők vagy a TMK forgácsoló gépei mellett talált meg.
Jól jön ez a villamos szakmához is pláne ha a kefés motorról kel levarázsolni a rápréselt szíjtárcsát ,kiesztergálni a beöntött csapágyat a cseréhez...
Amióta ezt a prést elkészítettem a csapágylehúzó nyugdíjazva van. :)
Hosszú sztori ez, egyik haver megijedt attól, hogy szlovákoknál miképpen fog bevásárolni és jajj megértik-e majd amit kitalált. Közben kölcsöngyerek kb. 12 évesen egyedül próbált meg valamilyen nyelven kaját rendelni magának egy spanyol étteremben. Mikor micsoda. És ha kell dinnyét vesz Hollandiában a zőccségesnél, nem pedig egyre hangosabban artikulálva magyarázza magyarul, hogy mit szeretne.
Nekem erről csak az jut eszembe, hogy poros, alföldi kisvárosban én már '94 környékén anyanyelvi tanártól tanultam angolt, de volt olasz és német is. Persze nem fizetős, mert arra nem lett volna pénze a szülőknek. Ez mostanában még inkább megoldható, de a mi hozzáértőnk mondja a magáét.
A diplomához rendelt nyelvvizsga nem csak azért kell, mert el kell olvasni a külföldi anyagokat is. A 12 éves lányom a fatornyos falumban(800 fő bejelentett lakos) összefutott egy holland nénivel, aki angolul próbálta Biblia órákra csábítani. Úgy meglepődtek, hogy 10-12 percig angolul beszélgettek, még receptet is cseréltek, mert éppen bodza szezon van. Ehhez kell a diplomásnak is a nyelvtudás...
Nekem az a tapasztalatom, hogy a külországbeli nyelvekhez való negatív hozzáállás az hungarikum. Inkább olyan kurucos ellenállás van, a nyelvtanárnak odakiáltom, hogy eb ura fakó, aztán elnyargalok. A 90-es években, mikor látszott, hogy csak a nyelvtudás magában átbuktathatja az embert a munkanélküliség oldaláról a valami állásom mégiscsak van oldalára, akkor sem növekedett látványosan a nyelvtanulási kedv. Volt idő persze, amikor a British Airways londoni járatán szinte csupa 17 éves utazott, de azok azelőtt is nyelvszakra mentek. Mivel nyelvet szerintem nem is lehet sikeresen tanulni a "csak" alapján, lehet, hogy kár is ezt erőltetni. Azt kéne támogatni, akinek esze is van, meg akarata is, az arány mindegy bizonyos fokig. A többi álljon levesért sorba. A diplomához rendelt nyelvvizsga meg pont mostanában veszti értelmét, én például vettem egy villamosságtan-féle témájú német könyvet egy éve, és a google fordító nagyon jól lekapta. Persze, át kellett olvasni, és minden negyedik oldalon egy kifejezést átírni járatosabbra, hát annyi belefér ez kb a negyvened-hetvened része volt annak az időnek, mintha valaki lefordítaná és leírná.
"a villanyszereléshez nem kell sok ész: gondolkodni nem kell, csak kívülről bemagolni néhány "szent éneket" (hiszen sok villanyszerelő is kizárólag a szent énekekből dolgozik"
Az, aki veled találkozik csak, az azt is hiheti, hogy a villanyszerelők olyan böszmék, mint te, a kecske.
"Senki sem akar lakatos,kőműves,ács...stb lenni sőt ezek is szivesen váltanak a villanyszerelésre."
Mert az emberek úgy tudják, hogy
- a villanyszereléshez nem kell sok ész: gondolkodni nem kell, csak kívülről bemagolni néhány "szent éneket" (hiszen sok villanyszerelő is kizárólag a szent énekekből dolgozik (gondolkodás nélkül) egész élete során)
- a villanyszereléshez nem kell sok fizikai erő
- a villanyszerelést nem szabályozza ezernyi hivatalos szabály, előírás, mint pl a gázszerelést (legalábbis semmi nyoma ilyen szabályoknak (szabványoknak) az interneten)
- a villanyszerelés veszélytelen (elég munka előtt lekapcsolni a villanyórát)
- a villanyszerelés jól fizető munkakör (a nagyvárosokban, annak is csak a közepén)
- a villanyszereléshez nem kell sok drága szerszám (elég két csavarhúzó meg egy kombinált fogó egy sárga festékes vödörben :)
Tudja fene, én most összerakattam két polcot méretre, ebből kiindulva másnak is lehetnek ilyen kretén elképzelései amihez sok gép nem kell, csak vastag pénztárca. Egyet haver csinált, akinek nem ez a dolga, másikat asztalos. Minden sarkot bepolcozok a házban, az szinte biztos.
"Ma már mindenkinek nem csak a diplomásoknak igy kellene beszélni egy nyelvet."
Egyetértek. Ezért is indul havonta minden faluban ingyenes esti angol nyelvtanfolyam.
Hogy Magyarország legalább Albániát utolérje idegennyelv-tudásban.
Vagy rosszul tudom és tanfolyam kizárólag a távoli nagyvárosokban van és ott is csak évente kétszer, és pofátlanul drágán? Ráadásul olykor igen szar módszertannal (a nyelvoktatás "fordítva ül a lovon").
"nem kötik már a középfokú nyelvvizsgát."
A rettegett állami nyelvvizsga nem mindig egyenlő a munkás mindennapokban hasznos nyelvtudással (csak a vizsga tematikáját összeállítók álmaiban).
1: Lehet valakinek igen magas nyelvtudása egy (szak)területen úgy, hogy eközben azon a nyelven nem képes kérni egy pohár vizet sem, vagy udvariasan elcsacsogni az időjárásról.
2: Létezik az "egyirányú" nyelvtudás, amikor valaki szinte tökéletesen érti a felé irányuló (egyesek csak a szóbeli, mások kizárólag az írásos) kommunikációt, mégsem ismerik magabiztosan a mondatok "legyártásának" szabályait. Tehát hiába ért akár tökéletesen mindent, nem mer megszólalni (vagy szöveget írni), pl nehogy nevetségessé váljon.
A fenti két csoport "részleges" nyelvtudása akár meg is haladhatja a felsőfokot, mégsem mennének át soha talán az alapfokú nyelvvizsgán sem. Mert az állami vizsga során nem derülhet ki, hogy "félig" már magas szinten ismeri a nyelvet és nem létezik olyan vizsgabizonyítvány sem, hogy "felsőfokon olvas, de csak alapfokon beszél" :)
Hely, gép park alapból komolyabbnak kell lennie. Persze mindenki elindulhat a bútorlap faragástól és a bútor javítástól, de aki komolyan veszi, annak a végére sokkal több lesz gépben, mint egy átlag villanyásznak.
Ácsok, asztalosok, gipszkartonosok, üvegfal/télikert építők, redőnyösök, klímások, autószerelők csak hogy pár szakmát írjak, amit választottak a környezetemben a pályaelhagyók.
Természetesen a villanyszerelő a legfontosabb és legtudósabb :-)
Elek gumicsontjához ha hozzátehetném... A pályaelhagyók jelentős része a villanyszerelés (és vagy) az informatika világában akar érvényesűlni. Senki sem akar lakatos,kőműves,ács...stb lenni sőt ezek is szivesen váltanak a villanyszerelésre.
Sajnos sok ilyen emberrel találkozom.Közel sem hozzák azt a színvonalat amit egy tanult szakember a több év tanulás és tapasztalatszerzés terén elér.Nagyon felhígulni látszik ez a szakma.
Én szerettem eljárni oskolákba mert uj arcokkal uj impulzusokkat kap az ember a kis sivár életében. :)
Legyen az villanyszerelő suli, technikusi iskola, nyelviskola.
Elek nem érti hogy a felelőséget (is) kell megfizetni 1-1 ilyen ember esetében.
Én csak ott szálnék be a buliba amikor 50 évesek vagyunk.
Az az 5 év mit ér 1-1 szakma esetében illetve már ilyen korban előjön, jöhet hogy nem egyformán öregszünk. Agyilag, szellemi befogadó képességben, stresztürő képességben.. Itt már néha lehet hogy kiegyenlitettebb a mezőny.
BME, Kandó és Győr mind müszaki.
Sokat beszélgettem masokkal is hasonló dolgokról. Sok ember - mint én is - gyökeresen mast csinalok a sajnát szakmám alatt mert amikor még az oktatasi rendszerben voltam ezek a technológikák nem is léteztek. Tehát 5-6 évente tök mindegy milyen papirja van az embernek a startvonalról indulunk. Mind. Veretes papiros es a kevésbé azok is. :) (Ezt ki ne kérje magának senki csak vicc volt!) Akkor ciki kicsit ez amikor a jelenlegi világ - mondjuk IP - nekem jobban fekszik mint másnak. Akkor nem szégyen egy kicsit ha én megyek ilyen "speckóbb dolgokra" aki 20 forinttal kecvesebbet keres érthető okokból, mert mások leeresztettek egy kicsit?
Öcsém gyerekei 2 tannyelvűbe járnak/jártak és 14 évesen felsőfokjuk volt.
No de azért morcos vagyok hogy a diploma megszerzéséhez nem kötik már a középfokú nyelvvizsgát. Ma már mindenkinek nem csak a diplomásoknak igy kellene beszélni egy nyelvet.
Olyan ez, mint a nyelvvizsga, semmi nem garantálja, hogy értelmesen meg tudsz szólalni egy középfokúval, ahogy a hiánya sem jelenti azt, hogy ne beszélnéd az adott idegennyelvet.
Öcsém is 10 év alatt végzett a BME-n, a mai napig ebből él. Illetve már ennél többől, de az alapozta meg a szakmai tapasztalatát, hogy végig melózta az egyetemet és nem csak a Drönkben :-)
Az hogy valaki mennyi idő alatt végez el egy iskolát azért nem mindig mérvadó. Szász Marci 15 évesen érettségizett, most egy egész jó informatikus :-)
A sikeres az életben / iskolában tetszőleges permutációjára tudok hozni x+1 példát, diplomával vagy anélkül. De már megint ott tartunk, hogy elek szerint a netovább a diplomás, mert az a gyárban egy százassal többet keres mint a sori melós, és nem kell három műszakban dolgoznia. Maradjunk annyiban, hogy szerintem nem.
Te meg emlegetted az BME diplomást meg az IP címeket, csak elfelejtetted megemlíteni, hogy milyen diplomája van. Ha infós, akkor kurva égő, viszont megmagyarázza, hogy mit keres a gyárban. Ha viszont nem infós, akkor tökmindegy, viszonylag kevés más karon van "hálózatok" című tárgy, aminek a keretében ezt ecsetelik. Mondjuk az infón meg nem pont ebben a mélységben van tárgyalva a téma (és akkor finoman és nőiesen fogalmaztam)
Nekem a kandó már a fősulit jelenti, de igazából az egész jelenlegi beszélgetésben ez egy mellékszál. Elek károg, hogy bezzeg a diplomások, de életében még egy szalmaszálat sem tett keresztbe azért, hogy jobb legyen.
A Kandó 1969-ig technikum volt. Az utolsó teljes létszámú évfolyam 1967-ben érettségizett (5 párhuzamos osztály), majd 1968-ban még három osztály és 1969-ben még egy utolsó. Párhuzamosan elindult a felsőfokú technikum, ebből lett később a műszaki főiskola amit később beolvasztottak az akkor még nevenincs Óbudai Egyetembe...
Vagy csak az, aki megbukik x-y tárgyból az biztosan hülye ?
Vagy az a hülye, aki megfelel az oktatási rendszernek, és bemagol mindent ?
Döntsétek már el.
Van ez a 3 nevenincs csávó, mindhármat kibaszták az adott egyetemről, ahova jártak. Szerencsére semmire nem vitték az életben.
Bill Gates
Steve Jobs
Larry Ellison
Aztán ott a másik oldal, aki az mta nagydoktora, de éppen eléggé vállalozókedvű az ember, aztán pont tízszer annyit keres mint elek, csak éppen dollárban. Nem, nem állami pénzeket. A munkájának a fele meg olyan, hogy ha elmondja, akkor lelőnek. Nem, nem a TEK, hanem a SEAL.
Szóval kurvajó, hogy itt a topic eldönti, hogy a sikerességet kivetíti a diplomára, de igazából az egész képletnek csak egy pici része ez.
Mondom másképp, szerinted melyik egyetem melyik karáról jött jelöltekből basztam ki a legtöbbet interjún a karrierem alatt ?
(Programozás, és BME infó, illetve ELTE progmat, a nagyságrend százas)
Vajon honnan vettük fel a jelöltek 99%-át ?
(BME infó, ELTE progmat)
Akkor most mi van ? Hol az igazság ?
Az a baj, hogy elek itt felgerjeszti a topicot mindenféle faszsággal, aztán megint itt tartunk, hogy a HR-esek. Lófaszt.
Kétféle megoldás van, egyébként falon kívüli szerelés-
1. kábellel szerelve, egyenes szakaszokon muii védőcső a tartás végett és membrános kötődobozok pl. A11.
2. Mcu vezeték, de akkor gégecső a teljes nyomvonalon, zárt doboz gégecső tömszelencével, vagy egyéb más kialakítás a védettséghez. (MCU nem látszhat ki szabadon)
Miért ne lenne elérhető? egy szabvány előírás? Titok?
Egyébként az érdekelt volna, hogy a praktizáló kollégák hogyan csinálják mostanában. Nem a NASA-nak készül, de azért szeretném, ha kb. megfelelne a mai gyakorlatnak.
Tipikus gyári munkás primitív felfogás, azok ekézik folyton az iodistákat meg a mérnököt. Utána meg feltesz olyan egybites kérdést a nagy eszével a munkarendről, jogról, szabadságolások rendjéről, hogy yajj. Olyankor persze jól jönnek a gondolkodásra képtelen bezzegdiplomások, akik meg bírják válaszolni.
"Még a politikai gazdaságtant is érteni kellett (volna)"
Diplomásokkal találkozva sokszor az a benyomásom, hogy az önálló gondolkodás képessége (IQ) nem volt feltétel, tehát ha valaki szó szerint bemagolja az összes tankönyvet és bármikor képes felidézni a megfelelő mondatot, az simán elegendő a diploma megszerzéséhez.
Pl ha én elmagyarázok neki egy számára új dolgot, azt akkor (látszólag) megérti, de másnap már nem képes automatikusan beilleszteni a világába. Tehát okos, de nem értelmes (ha ez nem paradoxon).
Ellenőrzés: kérdezek tőle valami butaságot az ő szakterületén és ő válaszul vagy igyekszik megértetni veled a dolgot (tehát ő ezt valóban érti), vagy csak annyit tud mondani, hogy "ez nem így van" (a szent szövegekben ez nem így szerepel). :)
Ez az a hülye, aki azt magyarázza, hogy nagyon jól ért mindenféléhez, de nem tudja megmutatni, mert nincs rá ideje. Közben haverok meg továbbra is teljesen egyszerű hobbi projektekkel nyernek felvételt mindenféle cégekhez, ahol a szőke HR-t nem érdekli a diploma. De mindegy is, fél év múlva ugyanitt fogunk tartani.
Mivel hogy én első munkahelyes vagyok a komcsi időkből amikor még volt kmk nem tudom miaz amikor meg kell küzdeni a bejutásért. Amit tudok , hogy egy rokon emberei okokbol felmondott, most tölti a felmondási idejét és még ez alatt talált másik hasonló munkahelyet magának. Közel ugyanazon feltételekkel, valsz jobb légkörrel.
Nagy szerencsém hogy belűröl ingyen hozzájuthattam azokhoz az infókhoz amikért sok embernek sokat kell küzdenie manapság. Én végig tudtam követni a PC SW evolucióját mondjuk a DOS 3.3-tól ha mond ez valakinek valamit még a jelen alkalmazásokig. Irtam ingyen, bérmentve egy 30.000 soros adatbáziskezelő szoftvert CLIPPER5-ben amit kb 10 éven át üzemeltettem. majd mondjuk 10 év kimaradt mert nem volt ok, indok. Akkor mutatták meg hogy van egy olyan dolog a neten, hogy MIT App Inventor ami megint a SW irás felé terelt de mot mobiltelefonra. Pár év mulva cégszinten majdnem keresztrefeszitettek, kollégák között meg kis tulzással mennybe mentem android alkalmazásommal.
Röviden bemondásra nem megy semmi. Elöször befektetni kell mindenbe, majd később lehet aratni de az élethez szerencse is szükségeltetik.
Tényleg oriási a munkaerőhiány bármennyire is hihetetlen dolog.
No de ha vagy egy villanyszerelő, mondjuk egy regszerelő is évek mulva akkor szerintem egy egyszerűbb szabványositás lehet vagy 50K (anno nekem 30K volt.), hetente megcsinálsz 1 darabot akkor máris van netto 200K bevételed. Van nemsok fizetésed 300K és máris megvan 500K netto béred ami nem is csak bruttó hanem netto.
Tényleg csak annyi lenne a mondandóm lényege 20-30-40 után de akkor nagyon jó indulatú voltam ne lengessük már a virtuális kutyabőrt ha nincs mire. Ugye ezt sem ellenőrizni nem tudom de nem is akarom. :)
Igazából mindenkit meg kellene fizetni. Azt is aki a tudásából él, és azt is akinek kevésbé kvalifikált munkát végez azaz végtelenül szar a melója. Igy én örülök hogy nem "gyártásban" dolgozok, hanem fenntartásban. Az sem hátrány hogy nem egy kft-ben hanem egy nagy cégben. Nyilván koromnál fogva nem éreznék nagy kihivást ma már hogy falat véssek, vagy gipszelgessek mindamellett becsülöm azokat akik tudják ezt csinálni 20 éven át. Nyilván ők is vélekedhetnek ugy hogy faszom cse csinalna azt amit te öreg.
Sokat beszélgettünk arról hogy egy tulajdonosnak amennyit érsz vagy termelsz annyit fizet neked. Egy fillérrel sem többet. Legyél bárkiis nála. Egy "ismerős" volt itt és náluk annyira nincs melós hogy a hajrában az irodisták is lemehettek tulórázni olyan könnyen tanulható 3 mozdulatos munkára. Ő is lement és megkapta a nyilván nem szalagmunkás jövedelméből számított tulórapénzt hanem a saját dipolomás béréből felszorozva a szombat vagy vasárnapi munkavégzéssel. :)
Minket 2 csoportból gründoltak össze es a másik társaságnál a beugró a mostani óbudai egyetem régi nevén kandó volt. Aki nem onnan jött az meg meghallgatásra sem tudott bejutni. Szerintem ez is tulzás de nagyon nem lehetett tenni ellene semmit.
Ma is azt hirdetem, hogy ha ma kellene kezdenem szerintem a portás zavarna el meghallgatás nélkül miközben nem is annyira rossz életutat sikerült bejárnom eddig szerintem.
Ha ennyire nem számit a papir akkor minekis járnak az emberek főiskolára vagy egyetemre? Ma mindent meg lehet tanulni a youtobe-ról illetve ott van a net mindenkinek.
Teljesen egyértelműen leirni hogy mit próbálok feszegetni:
Ugye megkapta Elek, hogy ne gondolja azt hogy itt mindenki villanyszerelő ami ugye sejteti hogy veretesebb papirokkal is léteznek itt emberek. Én erre irtam hogy aki vezetesebb papirral rendelkezik az "ne legyen arra büszke hogy csak" villanyszerelő. Nem azert mert bárkis is lenézek bármiért is hisz ma egy szabadbölcsésznél valsz' jobban prosperál egy jóképességü tisztességes villanyszerő. Azert mert unos untalan azt hallgattuk hogy győrben Pukler hogy rugdosot ki minket 1-1 vizsgán és 100-ból 16-an végeztünk anno, most meg én állitom be a számitógépére az ftp szervert például. Ne csak az emlékeinből éljenek ezek az emberek, ne kelljen nyilván csendben csóválni a fejem, hogy mivé váltál az évek alatt.
Végülis lehet az egész XPS-ből akár, valóban nem rossz. Csak a falhoz rögzítés nem tudom mennyire adná, az L vasakkal való megildás nem tudom mennyire stabik ha spiráldübelbe mennek a csavarok...
Ha kecót nem tudsz venni vagy uram bocsá' bérelni akkor marad a feljárás pestre vagy megpróbálod helyretenni az életedet otthon. Mindenki előtt ott a lehetőség - amit én is csinaltam - hogy alkalmazottként beíratkoztam iskolába és heti 4 nap ott voltam 16:00-19:00 között sima iskolai tanrendben 2 éven át. Jó volt uj közösségben lenni, az emberek megismerték egymás és nem csak baratságok hanem szakmai közösségek is kialakultak.
Azóta többen uj szakmát tanultak hozzá, többen regszerelők lettek.
Nem kell mindenáron 8 lakásos társasházon dolgozni egyedül, jól meg lehet élni javításból es regszerelősdiből is.
Ilyen fejlesztői bérek mellett meg sajnos sokszor célszerűbb nem hülyére optimalizálni a kódot.
Cseszi is a csőrőmet mert mikrokontroller vonalról jövök, ott mindent hülyére optimalizálok C-ben, aztán égnek áll a hajam amit WPF-ben művelnek a srácok... Ez a phyton meg a következő lépcső.
De mindegy, tanulni kell, fejlődni mert aki lemarad kimarad.
Villanyszerelő vagyok, de 20 éve nem vagyok a szakmában. Most úgy adódott, hogy egy autószerelő haver műhelyét kéne kicsit rendbe szedni. Fémváz, szendvicspanel, kb. 150 m2, jelenleg hosszabbító hosszabbító hátán, minden 230V-os.
Ki kéne alakítani egy hálózatot körbe, 5-6 db 4 aljas dobozos konnektorral. Van-e jelenleg erre előírás, hogy lehet vezetni? Csőben, csatornában? Milyen magasan lehet vagy kell vinni? FI van, áramtalanító főkapcsoló kötelező, vagy elég a kismegszakító?
Én meg épp most fizettem elő egy 80 órás Python kurzusra az udemy-n 2 pizza áráért. Aztán legalább mélyebben is hozzá tudok szagolni, kezd zavarni hogy az ifjú titánok 10 sorban összekalapálják egy délelőtt alatt azt amit én 2 nap alatt tudok C#-ban :-)
A hazai oktatás talán még ma is úgy épül fel, hogy aki az iskolában ügyesen szó szerint bemagolja a "szent szövegeket" annak ki van kövezve az útja a diplomáig.
Szerintem az utolsó 60 évben ennek nyoma sem volt. Még a politikai gazdaságtant is érteni kellett (volna).
Ha jártál volna rendes iskolába megtapasztaltad volna az ellenkezőjét is.
Az igaz hogy a tanulók 90%-a melegedni jár oda, de ha érdeklődsz és akarsz tanulni fogsz is.
Általános iskolás korom óta versenyekre jártam, mindig kaptam plusz feladatot a tanároktól mert látták hogy érdekel. Ragadt is rám minden suliban valami, és hasznát is vettem.
Szóval lehet ezt céltudatosan is csinálni, meg lehet panaszkodni, várni a sült galambot mint te ...
"ehet ugy is élni éveken át vagy egy egész életet hogy kapok valami infot egy folyamatot és azt szentnek veszem és nem akarom megérteni mibenlétét"
A hazai oktatás talán még ma is úgy épül fel, hogy aki az iskolában ügyesen szó szerint bemagolja a "szent szövegeket" annak ki van kövezve az útja a diplomáig. És közben az önálló gondolkodás (pronlémamegoldás) képességét sehol nem tanítják és sehol nem vizsgálják.
Azután kilép az életbe, ahol a HR-esek kizárólag diplomásokkal állnak szóba, az önálló gondolkodás ott sem feltétel, "akinek nincs papírja, az biztosan hülye mindenhez" (ezt a HR-esek egyik szent éneke :)
Tehát csak azok előtt áll nyitva az Élet, aki képes kívülről szó szerint bemagolni bármelyik "szent szöveget" egy percnyi gondolkodás nélkül(!).
No meg a megszűnt (megszüntetett) vállalkozók világképe:
"profi vagyok a (hiány) szakterületemen,
TV/rádió az óriási munkaerőhiányt és a fél milliós magyar átlagfizetést harsogja,
tehát egész rakás jól fizető állásnak kell lennie számomra itt a közelben"
... és a valóságban nincs a környéken "ezernyi jól fizető munkahely", csak havonta egy-kettő elfogadhatatlan nyomorúságos/röhejes állásajánlat.
Így jár, aki elhiszi a kormány-hazugságokat: néhány hónap után rájön, hogy vidéken dühöng a munkanélküliség és elköltözik pl Pestre, mert ott még van elfogadhatóan fizető munka.
Általában a diploma halmozás rossz ómen... időhúzás az életben a mamahotelben. Legtöbbször az életképetelenség/felnőttség és/vagy a kb. semmihez nemigazán értés jele.
Szoktak is háborogni, hogy: "2-3-4 diplomám van és csak 250-et keresek."
---- HA rákérdezek, hogy: Mit gondol vajon miért van így?
Akkor tipikusan az derül ki, hogy: Mert önállóan dolgozni dönteni-megoldani-alkotni képtelen Csak egy >> szellemi segédmelós valójában, esetleg betanított.
Jellemzően - mindig mindent aprólékosan jegyzetel, kb. szórol-szóra (mert nem érti) - munka közben állandóan segítségre van szüksége, kérdése van - folyton elakad és a leggyakoribb felvetése ekkor, hogy: "nem mondták el rendesen, hogy mit kell csinálnom"
Sajnos a diplomás-érettségis emberkék képesség szintje is egyre gyengébb, ahogy szakiké is. A jövedelem igényük pedig egyre nagyobb közben.
Már megest nagyon félreértettél vele kapcsolatban.
Ö azert lett picit izgatott mert megbillentettem a komfortzónáját. Lehet ugy is élni éveken át vagy egy egész életet hogy kapok valami infot egy folyamatot és azt szentnek veszem és nem akarom megérteni mibenlétét és lehet ugy is adoptálom és feszegetem a határaimat.
Egyébként ő egy nagyon rendes, hálás kolléga volt. Mint mindenkinek neki is van hibája, kicsit sokat ül az MTVA előtt, de ezt kiszúrással azaz nem látom mit is a fácsére módszerrel oorvosolni lehet és akkor szent marad a béke. :)
Egyébként őt azért hoztam fel mert ő tényleg szénné tanulta magát ebben az életperiódusában és ez mit sem ér ha nem tudod akarod követni az élet változásait. Van még 5-10-15 éved a nyugdijig és ha nem birod a "versenyt" az az nem fekszik neked akkor lesz az egyik menekülés hogy te legyél az igazgató, vagy cégtulajdonos, a másik a "lecsúszás" marad ha ezt csinálod főműsoridőben.
Igen, anyáméknál dolgozott egy ilyen faszi a központi fűtésen, akit a többi tanárurnak szólitott. :)
Nagyon értette a dolgát miközben hát valamekkora alkoholiznusának köszönhette ezt az irányt.
Nyilván nem a vállalati gmk-t vezette mert az lett volna a klasszikus hanem tényleg csuszott ide. Most hogy igy mondod nem emlékszem arra hogy nagyon arcoskodott volna. Akkoriban kollégista voltam nem is sokat láttam.
Az értelmiségi az nem derivál, mert a legritkább esetben műszaki a végzettsége. A lexikon több tételes definíciójából szerintem ez a lényeges: "a korábbi társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket közvetíti". Író, költő, koreográfus, szobrász, ilyesmi.
Ilyen értelemben nem tud lecsúszott lenni, ha alkotott valamit, akkor már hiába nem alkot többé, az megvan.
Általam megfogalmazott definíció az volt 20 évesen, hogy egyik kezében Új Írással, másik kezében egy fél üveg borral létezik. Lehet, hogy eleve a humorból indultam ki, mivel volt az a találó tragikomikus mondás a szocializmusban, hogy a magyar értelmiség előtt két út van, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.
A pénz meg annyi, amennyi. Régen a vagonkirakó segédmunkás keresett legtöbbet, aztán a szülész orvos (csak ő nem fizetési szalagon). A bértáblában ugyan a műszakinak több alapfizetése volt, de például volt egy olyan alapelv, hogy csak a fizikai állomány túlórázhatott, a többiek nem, azok csak lecsúsztathatták a túlmunkát. Így a gyárban az évvégi hajrában az esztergályos több pénzt vitt haza, mint a főmérnöke. De továbbra sem értelmiségi a főmérnök...
"Pénzt ki lehet venni a széfből, le lehet venni bankszámláról."
Ezt mondd azoknak a családoknak, akik sok évnyi összes megtakarításukat az elmúlt hónapokban utalták át a NER maffiának a gázszolgáltatónak és az áramszolgáltatónak.
Ez az általánosítás teljesen felesleges, ráadásul idejétmúlt.
Sok hülye van az értelmiségiek között (de utáltam már a kifejezést is mindig) és a kétkezi melós között is.
Viszont azért idejétmúlt mert egyre kevésbé számít milyen papírod van.
Ha egy jó szaki vagy és folyamatosan képzed magad simán becsülnek annyira és keresel annyit mint egy mérnök. És a mérnökök között a pótolhatóak sem keresnek sokat, a sokat tudók meg igen.
Nálunk sokféle csapat van, pl a gépész tervezési csoportban mérnöki fizetésért ott ülők jó ha harmadának van diplomája. Volt aki pályakezdő szakmunkásként került hozzánk, most a tervező csoport oszlopos tagja. Érdeklődött, fejlődött a szalagos darabológéptől felképezte magát lépcsőzetesen a vízsugaras vágóig. Aztán mivel már magának rajzolta a vágandót is, átült a tervezőkhöz, és ott megy felfelé.
Az IT csoportunkban van minden, még óvónő is volt közöttünk (az első magyar férfi óvónő volt anno).
Szóval a papír az egy dolog, senki sem több vagy kevesebb tőle. A tudás, és a fejlődés igénye a lényeg, és nagyjából mindenki előtt nyitva a fejlődés lehetősége.
Csak tenni kell érte, kellő alázattal, ami sok emberben nincs meg.
"volt annyi tőkéje, hogy vett egy budapesti lakást, egy furgont, és rengeteg szerszámot"
Én is pont erre gondoltam, hogy vajon honnan volt véletlenül jó pár milliója az új élethez?
És mit csinálhat az, aki nem nyert a lottón és nincs kedve elhagyni a házát/családját/barátait és pár száz kilométerrel arrébb új életet kezdeni? Vagy hétvégenként kétszer fél napokat ingázni és közben munkásszállón/albérletben nyomorogni, mint a borsodi építőipari rabszolgák?
Lehet, hogy jó megoldás ha pl 5-10 cm vastag kemény xps lapokból gyártod le azt a villanyóra álcázó dobozt.
Kell hozzá (pl "egy perces") polisztirol ragasztóhab, polisztirol fűrész, maréknyi polisztirol spiráldübel (pl a zsanérok rögzítéséhez) meg néhány bútormágnes (hogy a becsukott ajtó csukva is maradjon) no meg pár marék zsákos polisztirol ragasztó, a csúnya felületek simára gletteléséhez.
Még véletlenül sem akarom védeni Eleket, de nekem nagy dilemmán a lecsúszott értelmiségi kategória.
Igazából meddig lehet hivatkozni arra - ami egy tényleg egy nagy tett - megszerez az ember 1-2 diplomát uram bocsá' ledoktorál majd belekezd egy nyilvánvaló "alacsonyabb szintű" foglalkoztatsi életbe amiven incs is semmi baj. Csak ott osztja az ész' nem a "sajátjai között", de nem tudni miért itt vagy miért került ki onnan.
Nyilván ez an frusztrációm amin annyira nem érzek annak.
Kollégáknak szoktam is mondani, hogy nagy baj, hogy akik osztkák az észt nélunk párszintel fentebb ha engem szarházinak néznek - nem erdekli őket a véleményem - az egy dolog de titeket is annak néz mert ti "csak" maradtatok a szakmánál holott egy tankörben koptattátok a padot az egyetemen talán meg jobbak is voltatok náluk.
Volt egy kolléga pár éve már nincs, de jó egészségnek örvend hál istennek. :)
Mondom neki vaganykodjunk már sanyi legyen a laptop 192.168.1.201
Mondja az nem lesz jó mert az van leirva hogy .10-nek kell lenni a PC-nek.
De mondom a maszk vége .0 igy azon belül bármi lehet a PC IP vége feltéve ha nincs már olyan a halózatban.
Fel volt háborodva hogy minek variálok, ezt valaki kitalálta és slussz igy jó és kész.
No akkor rájöttem hogy kurvára nem érti mit miért csinal csak mechanikusan teszi a dolgát 3 diplomávan amiből egy a BME volt.
Ami "irigység" van bennem az a fizetés, - de ez sem igazán - mert tudom, hogy ezért ők megdolgoztak anno, akkor amikor én nem. De akkor legyen is a kor szellemének megfelelően karbantartva mert kurva unalmas hogy 30 éven át azt hallgattam néha hogy mekkorákat deriváltak, meg konnyugáltak anno most meg esetenként önálló munkavégzésre képtelenek. Mindamellett nincs akkora fizetés eltérés "tőlem" ami nagyon bicskanyitogató lenne.
Nincs azzal baj ha ujrakezdi valaki az életét főleg ha ugyaolyan szakmai sikereket ér el mind a ketőben. Valamelyik budapesti felüljárónak a terve az ő keze munkája.
Mivel volt annyi tőkéje, hogy vett egy budapesti lakást, egy furgont, és rengeteg szerszámot... Ez a magyar nyomor. :D Mint ahogy az amerikai énekes, Johnny Cash egyszer elmélkedett, Amerika az egyetlen ország, ahol a szegényházba is autóval jár a lakó. Ezek szerint Magyarország közelít. :D
Tudod elek, az van, hogy ha valaki egy kicsit okosabb mint a féleszű, akkor bizonyos idővel felfogja, hogy kivel, kikkel beszélget rendszeresen. Ez igaz személyes kapcsolatokra, és internetes fórumokra is.
Elárulok egy titkot: ebben semmi új nincs. Ha megnéznéd alaposan, hogy a topicban rendszeresen írók vajon kik lehetnek (ezt simán ki lehet következteti idővel a különböző információkból), akkor rá fogsz jönni, hogy villanyszerelő van itt a legkevesebb.
Szóval ja, már ott tartunk, hogy a telex is megírta, meg hogy már a szociológusok is inkább horonyt marnak. De a kicsit műszakibb végzettségű "értelmiség" körében ez teljesen normális már nagyon régóta. De persze rácsodálkozni a valóságra 5-10 év késéssel, pláne 200-as IQ-val, pláne hogy azt hiszed hogy te vagy az egyetlen ember aki gondolkodik - na, az viszonylag szar ügy.
Ha a doboz alulról nyitott (nincs alja) és a teteje alatt is van egy 5-10 centi magas rés (távolság), akkor ezen kívül szerintem felesleges további szellőző nyílásokkal bajlódnod.
A betonyp lapok számára szögvasból hegesztett vázat tervezel? Szép munka lesz, mire elkészül (ajtókkal, zsanérokkal, stb)
"A sima fa amúgy nem bírta az időjárást."
Vannak kültéri (UV álló) festékek fára is. Még spray formájában is, hogy ne kelljen a zsalugáternél ecsettel pepecselni.
Mennyire vállalható ötlet nemesvakolni (az persze csak szigetelésre megy rá sajnos...) a villanyóra szekrényt védő dobozkát (valami szellőzőket hagynék rajta persze...)? Lehet betonipból lenne amúgy persze célszerű, hogy azért valamiféle minimális tűzállósága legyen...
A sima fa amúgy nem bírta az időjárást...
Most úgyis javítva van a homlokzat, azzal egyetemben ez kivitelezhető lehetne, ha nem túl elszabadult vagy hibás az ötlet...
Ezen belül amúgy modern műanyag szabvány doboz van...
Van egy kb.50 éves (vagy idősebb) blankoló fogóm. Verhetetlen. Még nem találtam (vettem) jobbat. Nem tudok képet feltenni. Már 22 mb jpg-re kicsinyítettem. Azt pofázza, hogy nagy. :-((
Ezt a fajta blankoló fogót utáltam meg legelőször, mert összecsukódás közben gyakran összegyűrte (összekócota) a flexibilis vezetékek vékonyka elemi szálait.
"de valszeg ott is van állatokra jellemző kivitel."
Itt van egy táblázat (max. vezeték-hosszok mérföldben megadva) különböző energiaellátású villanypásztorokhoz különböző állatokat és eltérő kerítéshosszok vannak megadva. Lehet, hogy van olyan villanypásztor, amin állítható az impulzus erőssége (joule).
"Bakker ... HA NEM ment bele több 7,5-nél. AKKOR ki sem jön több belőle 7,5-nél !!!! "
Hol írtam én olyat, hogy több jön energia jön ki a nagyfesz. trafóból, mint amennyi bement?
Te is beálltál a szakmailag nulla (figyelemre érdemtelen) aljas szó-kiforgatók közé?
Le is tiltom a képernyőmről a te hozzászólásaidat is, mostantól butítsd csak a butákat, akik odafigyelnek rád. Nekem elég, ha csak a gondolkodni képesek hozzászólásait látom.
Mekkora otthonira? Mert a saját lakás egyszeri újravezetékezésénél is szerintem már kifizetődik a Stripax. Szerintem nincs párja a "hosszában" hozzányúló fogónak, a legkisebb helyre és a legrövidebb vezetékre is jó, s bár sosem láttam erről papírját, de feszültség alatt csak nagyobb biztonsággal használható, mint aminek otromba fém feje van.
Fogd már fel, hogy nincs törvénybe iktatva a 7,5J.
De vagy az 5 J, vagy más paraméterek viszont szabványba és jogszabályba vannak foglalva. A 2005 óta érvényes szabványban MSZ EN 60335-2-76:2005, és utódjában, a 2022-es kiadsásban, ami 2024-től lesz kizárólagos, egyaránt kétféle táp lehet:
1. Energiahatáros; az energia max. 5 J, de az áram ne legyen több 20 A-nél 200 mikrosnál nagyobb összegzett időtartamra
2. Áramhatáros; az áram max. 15,7 A - de ez az áram csak 0,1 ms-ig állhat fenn.
(feszültséghatár nincs, de 500 ohmon kell mérni a paramétereket, abból számolható)
Azt én is látom, hogy vidáman lehet kapni nagyobbakat, de szabványban ez van megengedve.
A 15 J már csak azért is fura, mert a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelettel bevezetett Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat a 10 J feletti energiát tároló kondenzátorokból táplált villamos berendezést a saját hatáskörébe tartozónak szabályozza.
Azelőtt, az akkori MSZ EN 61011 szerint (ami 99-től azért 2014-ig érvényben volt) 8 J volt a pásztornál a határ, ami azért elég jól klappol a 7,5-hez. :D
Nem jó módszer, mert a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Biztonsági Munkabizottságának van egy állásfoglalása, hogy ha a berendezésnek több, mint 10 %-a kerül felújításra, akkor az egészet át kell szerelni az épp érvényes szabványoknak megfelelően. Az állásfoglalás egy visszavont magyar szabványra alapoz, melynek e tekintetben viszont nincs utóda.
Szakmabeliként sincs otthon annyi blankolnivaló hogy vegyek egyet. Igaz van több hibás amiből összerakható lenne egy használható. Weidmüller sripax-ok bár lehet egyik csak koppincs.
Nem tudom. Ha van kiszemelt kell róla keresni véleményeket, teszteket. Nekem nincs velük tapasztalatom. Van kevésbé univerzális is a táskámban. Azon dedikált helyek vannak a különböző keresztmetszetekhez. Az se rossz. Az állítható sem rossz, de azzal nem könnyű gyakorlatlanul "sodrott" vezetéket csupaszítani, mert könnyen kivisz több szálat, ha nincs jól beállítva.
Hogy melyik mikor jó az attól függ, hogy mi a feladat. Ha kevés a hely és nem lehet kihúzni a vezetéket, akkor szerintem a karcsú automatának nincsen párja. Máshova meg szinte mindegy.
gondolom a fizikai (offline) postaládát se nézegeti, aztán meg hápog hogy őneki aztán nem kűttek felszólítást és mégis kikapcsolták az áramot.
Mint a múltkori, rossz néven utalós sztori, ahol a szolgáltató a hülye.
Pedig ő befizette a pézt, csak rossz néven, közlemény nélkül, majd a szolgáltató kikapcsolós felszólítós leveleit is ignorálta (mert hát befizette), és mégis kikapcsolták...
Hülye egy világ ez, legalább egy 10 éves gyerek értelmi szintjét el kéne érni hogy felfogd ezeket.
Majd Elek megfejti, hogy ez biztos szar és nem lehet, de Neki van egy elmélete. Esetleg még belekeveri a tehenek mellé a tatarbífszteket és a konyhapult földelését erős zivatar esetén, vidéken.
Az totál véletlen volt, hogy anno 7,5J energiájút vettem. Semmi köze a légfegyverhez. Egy dolog számított, hogy a birkák akkor is megérezzék, amikor már nagy a gyapjuk. Ez a 7,5J-os pont megfelelt a célra. Ha mondjuk bölényeket tartanék, akkor biztosan a 15J-ost vettem volna. Ha meg lovakat, akkor valószínűleg a 7,5J-nál is gyengébbet.
Egyébként baromi egyszerű az egész mérési folyamat. Eleknek van ez a szabadalmaztatott ötlete, hogy hangfrekvenciával jelzi a feszültségszintet a műszer, ugyanaz az elv itt is alkalmazható. Szóval elek, ha meg akarod mérni az energiatartalmat, akkor csak annyi a teendő, hogy a herédre kötöd a villanypásztort, és utána a kiadott hang frekvenciájából pontosan lehet következtetni az energiatartalomra.
de vannak táblázatok, hogy melyik állatot hány joule állít meg, pl tehén 7,5 J, kacsa 1,5 J De kacsákat akár meg is ölhet egy "tehén erősségű" villanypásztor (anyagi veszteség) és fordítva is igaz: ha egy 1,5 J erejű kerítésen áttörnek a tehenek a szomszéd földjére, ott komoly károkat okozhatnak. Tehát mégiscsak fontos lehet megbízhatóan mérni a villanypásztort, ráadásul annak bármely pontján, nem csak a légpuska kimeneti pontjánál :).
A rugózás tudtommal azon folyik, hogy egy 30 ezer forintos műszer mennyire pontosan lehet képes megmérni egy mindössze néhány milliomod másodperces nagyfeszültségű impulzus jellemzőit (energiatartalmát). Tehát szakmai kérdés.
Gondolom vannak olyan estek, amikor kigyullad a ház és a biztosító szakértője talál a falban egy nem szabványos vezetéket/akármit és boldogan felsóhajt: végre van mire ráfogni az egészet.
Az is elképzelhető, hogy az "elektromos tűz" esetek 99 százalékát valójában egész más okozta.
"És hogy én bizonyítsam be"
A magyar kormány (pl adóhivatal) küld egy levelet az értesítési tárhelyedre,
aztán pár nap múlva letörli onnan és úgy tekinti, hogy elolvastad.
Én is ezt a módszert tervezem alkalmazni (ha már ez az aljasság is törvényes módszer lett)
Aki keres, az talál (olyan villanypásztor kapcsrajzot, amiben mégiscsak van kondi :)
Az eredeti kérdés arról szólt, hogy az olcsó mérőműszer vajon hogyan méri a vellanypásztor nagyfesz vezetékének jellemzőit. A mérés az esetek többségében nem egy műhely asztalán történik, kibelezett készülék és kinyomtatott kapcsolási rajz jelenlétében, hanem mondjuk egy marhanagy marhalegelő szélén a ködben, ahol a nagyfeszültég előállító egység talán két kilométerre van tőlünk, ismeretlen irányban.
Tehát a "mérjük meg a kondenzátor energiatartalmát" módszer nemcsak zsákutca, de még mellékvágány is :)
Plusz még mindig állítom, hogy hiába tudjuk hajszál pontosan, hogy, a nagyfeszültségű trafóba mennyi energia ment be, ha ebből nem lehet kiszámolni, hogy mennyi energia jelent meg a nagyfesz. oldalon. Tehát lehet, hogy impulzusonként pontosan 7,5 wattszekundum (joule) energiát tolunk be a trafóda, aminek csak a fele/tizede jelenik meg a túloldalon, mert pl a rákötött öt kilométernyi nagyfesz vezeték minden métere/oszlopa terheli a trafó kimenetét a szakadó esőben. A méréssel azt kell megállapítani, hogy a rendszer bármelyik pontján az impulzus erőssége nem lépi-e túl a törvényben megengedett max 7,5 joule-os villamos rúgást.
Eccer a tűzoltó nem akart valamit átvenni, (én csak beszállító voltam, nem kivitelező) hivatkozva, hogy nincs neki teljesítményigazolása. (persze nem is kellett, mert rá a CE vonatkozott)
És hogy én bizonyítsam be.
Felhívtam, udvariasan elküldtem anyukájába, hivatkozással vagy a fal felé forduljon, vagy a gyártó felé, ha nem ismeri a vonatkozó szabályozást.
... a meglévő alu vezeték meghagyása IS lehet szabványos.
Ha odamegy valaki és bele AKAR kötni, akkor valamibe bele fog kötni. Akkor is, ha nevetségesek az indokai: pl az új villanykapcsoló / izzó foglalat / kötőelem gyári leírásában nem szerepel az "alumínium" szó.
"mert ha nem veszélyes és nem kell feltétlenül cserélni mindent"
Tételezzük fel, hogy a hivatalos szabvány 99, 99 százalékos hosszútávú biztonságra törekszik. Vannak, akik, aki ezt a szintet nem tekintik elégnek és a szabványok ajánlásait is túl próbálják licitálni. És vannak akik szerint jó neki a mindössze 99 százalékos biztonság is, ha az több száz ezer forinttal kevesebbe kerül. Tehát a kérdésedre jó válasz nem létezik, talán az segít, hogy (elvileg) minden villanyszerelő képes szabványos (99,99%) munkát végezni, a szabványtól eltérő munkák esetén a későbbi meghibásodás/baleset valószínűsége mondjuk 70% (buta villanyszerelő) és 99% (okos villanyszerelő) között mozog.
(a százalékokat csak a példa kedvéért írtam, tehát nem tudományos mérések eredménye).
Tehát ha a lakásodat utólag részletesen végigvizsgálja egy szakértő, ő meg tudja saccolni, hogy a régi alu vezetékek részben meghagyásával a 70% és a 99 % között melyik megbízhatósági fokozatot választottad.
Mindenkit folyamatosan átbasz, ezért azon retteg, hogy ne akarják minden méteren átbaszni, mikor meg ezért senki nem áll szóba vele, akkor szemétkednek, mert összeesküdött a világ a nagytudású ellen.
50 mikroszekundum, az EGY megahertznek az ötvenede!
Játék szkópok, 2-5 megás tévé szkópok késélesen mutatják, pontosan a 20khz-es bőven hangfrekvenciás jel periódusideje ennyi.
Semmiféle ghz mintavételre és millió ft-os hülyeségre nincs szükség.
De csak fokozzad, nem bizonyítottad még elégszer, hogy sem az informatikához, sem az elektronikához nem értesz egyáltalán.
Alapfogalmak szintjén sem.
Folyamatosan halandzsázol, és amikor rámutatnak, akkor még fokozod, végül hisztériázni ésvagy offolni kezdessz, hogy mindenki szemét, te vagy egy meg nem értett zseni, meg stb.
Milyen kondenzátorba? Számos villanypásztor teljesítmény fokozata jól elvan bármiféle kondenzátor nélkül is.(lásd pl a csatolt képet)
Különben is: szerintem nem törvényszerű, hogy a nagyfeszültségű trafó primer tekercsénél lévő kondenzátorban lévő energia hiánytalanul meg fog jelenni a nagyfesz oldalon. Inkább arra gondolnék, hogy a kondi kisütő árama melegíti a primer tekercset, ami nem jelentéktelen energiaveszteség.
... a meglévő alu vezeték meghagyása IS lehet szabványos.
----- A védelmére nyilván a hozzá MEGFELELŐ Amper számú kismegszakító kell az elosztóba és kész. -----
Viszont, Az ÖSSZES kötését ésszerű felderíteni, ellenőrizni és újrakötni is gyakran. Főleg amin konnektor (is) volt/van és kaphatott már jelentős túláramot.
Mennyire látom jól, hogy általában a süllyesztett fali elosztók IP40-ek, és kültérre nem annyira optimálisak? Csak igen drágán látok magasabb IP besorolásút...
Kültérre akkor célszerűbb inkább egy sima falon kívülit besüllyeszteni a szigetelésbe, mint eleve süllyesztett kivitelűt venni?
Vásároltunk egy lakást tömbházban. Teljesítmény növelést szeretnénk (20a-ról 32a-ra) és a lakás villany vezeték cseréjét. Lenne is egy szaki aki megvalósítaná amit szeretnénk.
Hozzá abszolút nem értőként kicsit félve vettük az információt, ugyanis azt mondta, hogy a vezetékeket csak részlegesen cserélné. Az eredeti régi aluminium vezetékről van szó, ezt cserélné rézre a nagyfogyasztóknál (mosógép,mosogatógép, sütő, főzőlap, klíma) viszont a lámpáknál, kapcsolóknál és a nem nagyfogyasztóhoz használt dugaljaknál meghagyná az eredeti aluminium kábelt, így meg spórolva sok munkát ami a komplett lakás szétvésését jelenti. Azt mondja ezek így olyan terheletlen komoly igénybevétel nélküli tényezők lennének amire felesleges plusz százezreket költeni.
Szerintetek ez így okés? Kicsit furán vettük hogy maradnának régi kábelek nem tudom ez bevett szokás e ilyenkor. Bármit szívesen meghallgatok, én sajnos teljesen hülye vagyok a villanyhoz.
Elek, kevered a gizikét a gőzekével. Látszik még mindig nem sikerült eljutnod az integrálásig, illetve az egészet kevered a kvantálással.
Az már csak hab a tortán, hogy az SI előtagokat konzekvensen nem bírod használni, és mindenáron (a kocsmában nyilván kurvamenő) milliárdmilliomod faszágokkal fárasztasz mindenkit, pedig le lehetne ám írni azt is, hogy μs.
Elképesztően fárasztó hogy másról sem szól a topic, mint a te faszságaidról.
Ide teszek egy képet egy villanypásztor nagyfesz. impulzusáról. Mint látható az impulzus időtartama kb 50 milliomod másodperc, de ezt mi nem műszerrel mérjük, hanem egy olyan képen látjuk, amilyen képet valószínűleg csak GHz mintavételi sebességű (10-20 millió forintos!) oszcilloszkóppal lehet csinálni. De a 7,5 joule (wattszekundum) kiszámolásához nem elég tudni az időtartamot, szükség van a 8 kV csúcsfeszültségű impulzus effektív feszültségértékére is. Mivel a mérőműszerek 99 százaléka csak szép szinusz formájú jel esetén mér pontosan, és csak 50 Hz frekvencia környékén, ezért olcsóbuta fesz mérő műszer csak akkor lehetne jó itt, ha a képen látható feszültség-tüske szép szinusz félhullám lenne, ráadásul nem csak 50, hanem kb 500.000 mikromásodperc hosszúságú.
Nem szinuszos hullámforma effektív feszültségét csak többszörös túlmintavételezésű (true RMS) műszer képes megmérni, de olyan magas mintavételezési sebességű true RMS feszültségmérő, ami a képen látható 50 milliomod másodperc idejű tüskét legalább tízszer meg tudja mérni, olyan képességű műszer valószínűleg szintén milliós nagyságrendű forint (már ha egyáltalán létezik olyan true RMS feszültségmérő, amelyik képes kb 10 MHz mintavételezésre).
Ezért írtam, hogy a 30 ezer forintos "villanypásztor multiméterek" valószínűleg inkább csak saccolnak, mint mérnek.
A másik, a digitális módszer, ami alkalmasint pontosabb tud lenni, nem tárolok analóg módon semmit, nincs semmiféle analóg kondenzátor, hanem rengeteg mintavételi ponton határozok meg intenzitást, legyen az feszültség, fény, hang, vagy akármi más
Teljesítményt mérni aránylag egyszerű, "elfogok" egy arányos energiamennyiséget egy kondenzátorban, amit az feltölt.
Végül a kondenzátor feszültségéből jó közelítéssel meg tudom mondani az össz. energiát.
A másik, a digitális módszer, ami alkalmasint pontosabb tud lenni, nem tárolok analóg módon semmit, nincs semmiféle analóg kondenzátor, hanem rengeteg mintavételi ponton határozok meg intenzitást, legyen az feszültség, fény, hang, vagy akármi más.
A mintavételi pontok közti értéket extrapolálhatom, majd egy digitális összeadással halmozva az értékeket, szintén a görbe alatti területhez, tehát az energiára utaló számhoz jutok.
A villanypásztor, a vaku meg a többi lom gyakorlatilag mindig kondenzátor alapú, innentől pedig nem "hazudoznak a prospektusban", hanem a fizika, és az energiamegmaradás törvénye miatt eléggé biztos, hogyha egy kondenzátort 7.5J energiával töltöttem, az nem lesz egy közbeiktatott trafó, és minden más ellenére sem több, legfeljebb kevesebb.
Félelmetes az, hogy a topik balfasza előbb kétségbe vonja a szabályokat, egyetlen ártatlan kérdés kapcsán, ""tegyem-e külön csőbe a 230at"" (igen, ha tudod mindenképp!, így szabályos!)... majd ehelyett az egy mondat helyett elkezd átütési szilárdságokról meg hibavalószínűségekről halandzsázni.
Végül már ott tartunk, mit üt át egy nagyfeszültségű impulzus, aminek jelentős nagyfrekvenciás komponense is van, tehát nem is tisztán a DC szigetelési ellenállást, hanem inkább dielektromos állandót (is) kellene vizsgálni, nem véletlenül üt át sok mindent a gyújtás a villanypásztor, meg a többi, amit pedig elméletileg a szigetelő ellenállása és a feszültség alapján még éppen nem tudhatna.
Valószínűsítem, hogy én jóval később jártam iskolába, így előfordulhat, hogy közben voltak definíciók, amik változtak.
Ezért írtam, hogy voltak a nagy egyéniségek, és voltak a futottak még kategória. Akiket én írtam, azok a magyar elektrotechnika nagyjai voltak, (egyelőre) utód nélkül. Ezek azért nem ősi sumér vagy kipcsak nyelven beszéltek. Az első magyar elektrotechnikás könyvet valamikor az első nagy háború után adták ki (másodjára), abban valóban még volt ampére, meg mótor, meg szeriesz meg pufferbattéria, hát ezek tényleg változtak.
Van ez az ábra.
Szerintem ez nagyon rossz példa.
Ha definiálnánk a feszültségkülönbség szót, akkor azt mondanánk, hogy AD között 4V feszültség van.
Szerintem ezt nem mondanánk.
Azonban talán nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy én egy alternatív kifejezéshasználatról beszélek, te meg egy alternatív elméletről, amit épp most állítanál fel.
Holics László: Fizika című könyvéből
Holics László az említett könyvében, igaz, csak kétszer, de használja a feszültségkülönbség kifejezést.
Az már egy más dolog, hogy számszerűen megegyezik a tömeg kg-ban kifejezett mennyiségével.
Nyugodtan használható (lenne ma is) a súlyerő, mivel, mint Holics László írja idézett könyvében, a "tehetetlen" tömeg és a "súlyos" tömeg az legfeljebb arányossági tényezőben különbözik, mely egységnyivé is tehető megfelelő mértékegység választásával.
Egy 30 éves műszer a vaku mellé bele tudja számolni a környezeti és most már a változó környezeti fényt is. Manapság bőven 100ezer alat meg szopiknyalik. Fél millióért már komplett spektrumot is mutat, de ne szaladjunk ennyire előre.
A példa jó, nagyon hasonló mérésekről van szó. Valamikor a '70-es évek elején jelent meg a Rádiótechnikában egy cikk Hetényi Lászlótól, vaku teljesítménymérő leírása...
kecske, te a várostól 60 km-re, zsákfaluban élő bumburnyák. Mozdulj ki a sötétségből, mert nagyon tájékozatlan vagy a világ működéséről.
"Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)"
"akik ezeket olcsó ketyeréket barkácsolják", azok egy tervezési folyamat végének az eredményét dobják piacra. Ezt el kell fogadtatni, az előírásoknak meg kell felelnie.
"barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal"- Biztosan nincs fogalmuk, itt szoktak érdeklődni a kecskétől. Ezek olyan hülyék, csak nyomatják az adatokat, amiről halvány fogalmuk sincs. Neked se sok, ahol termelnek, eladásra gyártanak valamit, azok pontosan tudják, milyen feltételeknek kell , megfelelniük. Ilyen helyeken elő szokták írni, hogy hány százalékos lehet a hiba. Olyan műszerekkel kell mérni, amit kalibráltatni, ill. hitelesíteni kell meghatározott időközönkét. Érted hülyéje? Az EU jogszabályoknak megfelelnek.
"max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)" Ócskája, már megint csúsztatsz, hazudsz. Nem ezt adják meg, hanem a KISÜTÉSI ENERGIÁT. Érted szemetje?
"azoknak valószínűleg fogalmuk sincs": ugye nem azt akarod mondani, hogy csak neked van fogalmad hogyan lehet valamit megmérni? Neked csak pofád van, ami legelésre alkalmas csak.
Valószínűsítem, hogy én jóval később jártam iskolába, így előfordulhat, hogy közben voltak definíciók, amik változtak. Nekünk valahogy így magyarázták a dolgokat, illetve segítségül hívtam Holics László: Fizika című művét is:
Van ez az ábra. Az AB pontok között lévő feszültség 2V, míg a CD pontok között lévő feszültség 6V. Ez, hogy életszerű példa legyen legyen egy több kivezetéses transzformátor. Ha definiálnánk a feszültségkülönbség szót, akkor azt mondanánk, hogy AD között 4V feszültség van. Pedig látszódik a grafikonról, hogy nem. Részben ezért is van szükség a potenciálra, mint fogalomra. "A feszültség értelmezéséből következik, hogy a két pont között lévő feszültség egyenlő a két pont potenciáljának különbségével." ez szó szerinti idézet Holics László: Fizika című könyvéből. Az A pont potenciálja 4V, míg a D pont potenciálja 14V, ebből következik, hogy a köztük mérhető potenciálkülönbség, azaz a feszültség 10V.
A való élteben a kettő azért van részben egybe mosva, mert a feszültséget is általában potenciálként értelmezzük. Tehát mindig a 0V potenciálhoz képest adjuk meg. A fenti egy kicsit sarkosított, mert a feszültségek értelmezésénél B-nek A-hoz volt viszonyítva a feszültsége, míg D-nek C-hez. De ez fizikailag megállja a helyét. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy egy ponthoz végtelen sok feszültség tartozik, de potenciál pontosan egy.
Amik biztosan változtak a fizikában az elmúlt évek során: a bolygók definíciója, fénysebesség definíciója. De a hétköznapi szóhasználatban az elmúlt 100 év folyamán se tudott kikopni a súly szó helytelen használata. Pedig közel 100 éve definiálták és Magyarországon is elfogadták, hogy mi a különbség a súly és a tömeg között. Sőt ilyen szempontból egyre siralmasabb a helyzet. A régi gépeket, ha megnézi az ember, akkor igaz, hogy súly szerepelt az adattáblán, de "kp" volt a mértékegység, ami egy erő mértékegység. Az már egy más dolog, hogy számszerűen megegyezik a tömeg kg-ban kifejezett mennyiségével. Manapság már ennyire sem adnak.
a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség. Már gimnáziumban megtanítottak erre minket
Bocs, de félrevezettek. A villanyosság nagy emberei vidáman használták a feszültségkülönbség szót. A jelenből nem tudok említeni jelentős egyéniségeket, szerintem nincsenek is, amiket megnéztem:
Simonyi Károly: Villamosságtan
Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika
a "Frigyes-Tuschák" Elektrotechnika
...vagy hogy ne csak műegyetemi profok legyenek, egy Kandós:
Dr. Selmeczi-Schnöller: Villamosságtan
...vagy az én régi technikumi könyvem, a szerzők a miskolci egyetemen tanítottak:
Most így belegondoltam, hogy van nekem olyan fotós cuccom ami pld. a villámlás fénymennyiségét méri, vagy éppen olyat is lehet, hogy ha több irányból nagyon villámlik akkor 1 perces összesített mennyiséget is megmond pár 10ezer pénzekért, akkor csak nem olyan nagy trükk egy ilyesmi kisülés sem.
"bassza a szememet a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség."
Aki ilyen szavakat használ, az nem azt akarja, hogy a mondanivalóját a hülyék is könnyen megértsék, hanem talán azt szeretné, hogy a hülyék istenként tekintsenek a személyére, mert aki érthetetlen külfődi szavakkal (csak kevesek által ismert szakifejezésekkel) beszél, az biztosan nagyon okos :)
Szerintem nem az a művészet amikor két szakember megérti egymás szavait, hanem az a művészet, amikor egy juhász/pék is megérti/felfogja, amit közölni akartál.
"Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)"
kecske, nem mindenki olyan hülye, mint egy kecske. Ilyen egy milliomod másodperces idejű jel a villanypásztoron az elmebeteg agyadban.
Nyugi lehet venni legálisan és engedély nélkül erősebbet is és hivatalos helyről.
Van egy-két jogszabály, hogy hol és milyet lehet használni. Elektromos behatolás jelzős kerítéshez 5J energiájú van elterjedve. Van ahol telepítéskor elő írták a maximum 2kV feszültséget is.
u.i.: bassza a szememet a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség. Már gimnáziumban megtanítottak erre minket.
u.i.2: nincs kedvem visszakeresni, hogy mikor és hol használtad. De az elmúlt 1-2 napban volt. Ha már szakmai fórum, akkor használjuk a szakszavakat helyesen.
Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)
"láttam olyan cuccot egy kutyán hogy GPS kordinátákat tartalmazott a nyakörve"
Ha virtuális kerítést szeretnél felszerelni valakire, akkor először azt nézd meg, hogy egy töltéssel meddig bírja a készülék akkumulátora (készenléti idő). Mert néhány hónap után már nagyon fárasztó mondjuk három naponta rádugni a kutyát az aksitöltőre :) a valóban hosszú ideig működő ketyerékben viszont annyira nehéz akkumulátor van, hogy kisebb kutya fel sem tud állni reggelente, ha azt a nyakába akasztod.
Ez a "7,5 joule energia" a fegvver törvényből ismerős (engedély nélküli lőfegyverek határa). Lehet, hogy ugyanez vonatkozik az engedély nélkül üzemeltethető elektromos sokkolókra és a villanypásztorokra is, ezért írta a készítője pont ezt az értéket (tehát valójában ez sem mért érték).
Nyilván 100 tehénre ez nem alkalmazható de láttam olyan cuccot egy kutyán hogy GPS kordinátákat tartalmazott a nyakörve és ha kiment de már közelitette a kijelölt határt akkor először hanggal figyelmeztetett majd ütőtt is a nyakára hogy tudja az állat merre van az arra.
Nem DIY villanypásztorom van. Szóval ez nem jött most össze. Kaptam hozzá egy rakat paksamétát, hogy milyen számokon minősítették. Ki állította ki a minősítést, stb. Ha az van ráírva, hogy 10kV, akkor igen nagy valószínűséggel az 10kV. Ha nincs hibás szakasz benne, akkor pedig 7,5J energiáa tud leadni.
Munkámból kifolyólag néha kell javítanunk elektromos kerítést, így már tervezzük beszerezni az oda való műszert, mert azzal gyorsabbá válik majd a hibakeresés. Eddig csak elvétve volt ilyen jellegű meló, de mostanában egyre több van. Így már megéri beruházni. Megsúgom nem milliós nagyságrendű egy ilyen műszer.
"A villanypásztor a maga 10kV-jával mégis át üt a 3*1,5 MT kábelen"
Az olcsó (és házibarkács) villanypásztoroknál a nagyfeszültséget autó gyújtótrafó állítja elő. Ami nem szép szinuszos jelet trarnszformál, hanem a bemenetére kötött szagggatott egyenáram hatására a szekunder tekercs önindukciója rúg ki magából (ismeretlen feszültségű) hatalmas feszültség-impulzusokat, amelyek csúcsfeszültsége (terheletlen állapotban!) az utóbbi években már 20 és 100 kilovolt között van (nem csoda, ha érezhető az MT kábel szigetelésén át :). Tehát aki a villanypásztorodra ráírta, hogy 10 kV, az valószínűleg csak a hasára ütött, mert ennyire rövid nagyfeszültségű impulzusokat csak milliós műszerekkel lehetne megmérni, neki meg nem volt ilyen.
"Van ahol napelemes rendszer DC kábelét használtam"
Én kipróbálnék pár fajta vastagabb olcsó koax (antenna) kábelt is, talán még azok a koaxok is nagyon jól bírják a villanypásztort, amelyeknél nem tömör, hanem habosított anyagú a középső eret körülvevő vastag szigetelés (dielektrikum).
kecske évekig nem ismerte az átütési-szilárdság szót (az itteni beírásai alapján) és ma sem tudja, hogy ennek megfelelőségére szabvány létezik, ami pontosan meghatározza a vizsgáló feszültséget. Nem a szigetelés vastagságával foglalkozik, mint ez a szerencsétlen. Ja és a szabványt sem adják ingyen.
A villanypásztor a maga 10kV-jával mégis át üt a 3*1,5 MT kábelen... Ha nem hiszed, akkor szívesen megmutatom.
Tudom, hogy a villanypásztort nem illik MT kábelen tovább vinni, de hírtelen csak az volt itthon. Mindhárom eren a villanypásztor impulzusa van rajta és úgy csatlakozik a karámhoz.
Van ahol napelemes rendszer DC kábelét használtam, azon nem tapasztalni áthúzást, de az 2kV-ig van hitelesítve vagy 2,5kV-ig.
Bocs, már rég nincsenek ilyen távolságok előírva (természetesen követhetőek ezek is). Ezek az MSZ 1600-ból származnak, ami 20 éve lett visszavonva. A mai szabványban annyi van, vagylagosan:
- mindegyik rendszer a legnagyobb feszültségre szigetelve
Ezért érdemes benézni ebbe a fórumba, fel van dobva a napom.
Milyen szennyezett, meg 20kv? Miről beszélsz?
Tudod a villamosság egy műszaki szakma, nem érzésre mérik mint a pék a sütőport.
A kábelnak van 2 féle tanusítása minimum. Az egyik a megfelelési tanusítvány, a másik a teljesítmény igazolás. Az egyikbe benne van a szigetelési határa. Ez a mérvadó, nem a szennyezetlen Pvc mérései.
Csak hogy pontosítsunk, az összeolvadás egy szleng, amit Te előszeretettel alkalmazol.
Nem kell látni, érezni kell a veszély bekövetkezését.
Na konkréten ha már ennyire, kb ezt be kellene tartani, mert az ásótól is lehet.
Az erős-és gyengeáramú, valamint a váltakozó-és egyenáramú berendezések, illetve rendszerek között megfelelő módon védekezni kell a helytelen kapcsolásból, átütésből, sérülésből, valamint téves összekötésekből eredőáthatolásellen. A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékekkeresztezésénéla téves összekötések elleni védelemként arról kell gondoskodni, hogy a különböző rendszerek kötései és kötések céljára alkalmas szerelvényei egymástól legalább 50 mm távolságba kerüljenek. Az átütés, sérülés következtében előállható áthatolás elleni védelemként vagy legalább 20 mm távolságot kell a két vezetékrendszer között tartani, vagy a két rendszer között legalább 1 mm vastag,szigetelőanyagbólkészültjárulékosszigeteléstkellelhelyezni.Azegyikrendszer védőcsövének falae célra elegendő (akkor is, ha falvastagsága 1 mm-nél kisebb). A járulékos szigetelésnek (védőcsőnek) a keresztezés helyén legalább 20-20 mm-el túl kell nyúlnia. A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékekpárhuzamos(közel párhuzamos)vezetésénél nincs szükség külön védőintézkedésre, ha a különböző fajta vezetékek távolsága egymástól legalább 50 mm, vagy ha a párhuzamos szakaszon páronként legalább az egyik rendszer külön védőcsőben, illetve vezetékcsatornában van, és kötéseik céljára alkalmas szerelvényeik (pl. kötődobozaik) nincsenek egymáshoz 50 mm-nél közelebb. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a távbeszélőberendezésekrefémesencsatlakoztathatóvezetékekkivételévelakövetkező védőintézkedéseket kell egyidejűleg megtenni: mindegyik rendszer vezetéke legalább 1000 V névleges feszültségű, erősáramú vezeték legyen,vagyhagyengeáramútermékszabványszerintkészültvezeték,akkor próbafeszültsége legalább 2 kV legyen; akülönbözőrendszerekösszetévesztésénekkizárásáravezetéktípusukvagyszínük egymástólfeltűnőenkülönbözzék,közöskábelbenvalóvezetéseseténehelyetta sorkapocsra való kifejtés aközös szerelvénybe való kifejtésszerint történjék ! Ha a különböző fajta rendszerek kötéseiközös szerelvénybe(szekrénybe, készülékbe) kerülnek, akkor a következő védőintézkedéseket kell megtenni (kötődobozban e követelmények teljesítésére
A (nem szennyezett anyagú) PVC átütési szilárdsága kb 10.000 V milliméterenként (lásd pl: ezer voltos szigszalag sem csoda). Tehát az a szerinted kókler kapuszerelő, aki a 24 voltot 0,2 mm-es szigetelésű vezetékeken viszi, az valójában 2000 voltos vezetéket alkalmaz (még akkor is, ha annak a vékony vezetéknek a gyári adatlapján "max 125V" van írva).
Másfelől pedig sok kapuszerelő nem alkalmaz speciális vékony vezetékeket, ezért a 24 voltot is valamilyen 230V-ra gyártott vezetékeken vezeti.
A vizonált "összeolvadás" hiba valószínűleg soha nem a vezetékek közötti feszültségkülönbség miatt jön létre.
"A műhelyebe a 3P+N helyett 4P megszakítót tettem fel!"
Ha erre a kismegszakítóra sok olyan cucc lesz rákötve, amiben kapcsolóüzemű tápegység van (pl sok számítógép, nagy teljesítményű invertereres készülékek (klímák), rengeteg ledes lámpa, stb), akkor a 4P egy még jobb is, mint a 3P+N. Ha csak hagyományos készülékek lesznek rákötve (villanymotor, hősugárzó, stb) akkor nincs semmi előnye a 4P-nek.
Azon érdemes elgondolkodni. hogy HIBA esetén (pl. összeolvadás) - mi lesz-lehet-történhez akkor az emberrel ?! - ha 230 Volt rákerül a 24 Voltosra és - úgy, hogy képes megrázni...
"Már legalább háromszor volt MOST MEGVAGY TE ROHADÉK HIBA - élményem, de aztán mégse.."
A nyomozás során ilyenkor jönnek a "furcsa" kérdések. pl: a legutóbbi relé lecsapódás előtt volt-e eső? Ha csak egyszerűen azt mondják, hogy "nem", akkor még baj van, mert a válaszolók még túlgondolkodják a dolgot (nem te irányítod a beszélgetést).
Volt-e napfogyatkozás, egérirtás vagy hangos kutyaugatás? Ezek az ellenőrző keresztkérdések, hogy gondolkodás nélkül válaszolnak-e, vagy ravaszul válogatnak a kérdéseid között, mert okosabbnak hiszik magukat nálad... ki kell zökkenteni őket a szokásos gondolatmenetükből és az emlékek mélyéről olyan események is előbukkannak, amiről csak te tudod, hogy valamilyen módon köze lehet az elektromossághoz.
"Új órát tettek fel, bszom nagy LCD kijelzős, kis mobil-adóval, SIM kártyával. Ez miket tud?"
Próbáld meg leolvasni az óra gyártóját és pontos típusát
A 24 Voltos kapunyitó motorok, érzékelők működésében okoz-e problémát, ha a 230 V-os, a 24 V-os és a fotocella kábelei egy Symalen csőben futnak? Vagy esetleg a 230 V-ot érdemes külön vinni a vezérlőegységhez?
Most ez megoldódott, a mostani lecsapódás más volt. Egy hosszabító ami ugyan dobozban van, de a dobozba befolyt a víz és belecsöpögött a hosszabbítóba.
A régi hiba nem jött elő egy jó ideje, csak azt hittem ez okozta.
Az valószínüleg a kerti házban a szivattyú melletti elosztódoboz okozta (remélem) ami folyton ledobta a tetejét, de még februárban leszigeteltem. (Habárfurcsa, hogy nem nyáron kezdte amikor a szivattyú működött és sokszor vizes párás volt a hideg víz miatt meg néha kifolyt a víz stb) Bár ez csak gyanú, hogy az lehetett, de a mostani probléma biztosan nem a régi hiba volt mert ezt megtalálatm és megszűntettem.
Viszont azért nehéz megmondani, mi változott, mert nyaraló és pont ősszel kezdődött a hiba amikor már nem voltunk lent tehát nem valami új vagy régi elektromos cucc, mert újat nem is vettünk semmit. Jók a felezős tippek is, csak nem vagyok villanyszerelő, de ha másképp nem megy majd hívok valakit 3-4 havonta, csak szünjön már meg ez a szar.
Amúgy jó dolog a fi relé, de a budapesti lakásomban sincs és eddig egyik lakásban sem volt ahol laktam. Rázott is meg jó párszor az áram, de kizárólag csak saját baromságom miatt, amikor szereltem és elfelejtettem kihúzni vagy lekapcsolni a biztosítékot, de ma már ilyet nem csinálok. (mármint nem igazán szerelek semmit) szóval meglennék nélküle is, de ha mégsem oldódna meg milyet kellne beleraknom a mostani helyére, hogy kevésbé legyen érzékeny ha egyszer minden működik. 100 miliamperes, vagy A típus?
Elég szívás ha nem találom meg a hibát és nem tudom lecserélni valami biztosabbra, mert olyankor mindig le kell menni, és áram nélkül macera bejutni, konkrétan át kell mászni a kerítésen mert a kapu sem nyílik, meg csak a teraszon lehet bejutni amin elektromos redőny van, ezért azt is szét kell kapni és ez mind mind nagyon macerás. Ezért a kiköttetés is felmerült, de persze az csak a legutolsó verzió.
Én is ilyennel "küzdök". 1-2 havonta előjön. Van hogy csak egy ágat kell kihagyni és megy, van hogy mindent, aztán egyszer csak nem veri le visszakapcsoláskor.
Már legalább háromszor volt MOST MEGVAGY TE ROHADÉK HIBA - élményem, de aztán mégse...
Ágankénti leválasztás, minden kihúz, minden lekapcsol, aztán egyenként vissza, de nincs meg.
Új (!) a boyler, de előtte is volt a hiba.
Megfoghatatlan, mert semmi ismétlődő elem nincs.
Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes...
Más
Új órát tettek fel, bszom nagy LCD kijelzős, kis mobil-adóval, SIM kártyával.
Az én esetemnél a kertet locsoló szivattyú földalatti aknájában a vízszint elérte a (másfél méter magasra szerelt) elektromos vezérlő dobozt, azért csapkodott le a fi relé. Mivel a házat még sose láttam, ezért legalább ötven kérdést tettem fel a telefonban, mire sikerült megtalálni a hibát. Viszonylag gyorsan ment a dolog, mivel a gazdi nem okoskodott, hanem azonnal készséggel válaszolt, bármilyen (látszólag) hülyeséget is kérdeztem/kértem tőle.
a legutóbbi "mitől csapkod a fi relé" problémát telefonon át oldottam meg kb egy óra alatt: de úgy könnyű okosan kérdezni, ha a fi relé nem három havonta csapódik le, hanem három tized másodpercenként :)
"a fi relé állandóan lekapcsol,... kb 3-4 havonta vágja le a fi relét"
3-4 havonta (talán csak tized másodpercre) elforduló hiba beazonosítása nehéz dolog. Én két irányba indulnék el:
1: Kikérdezném a családtagokat, hogy az elsötétülés pillanatában ki mit csinált éppen. Ravasz keresztkérdésekkel azt is ki kell húzni belőlük, amit nem akarnak neked elárulni, mivel ők mindenkinél jobban tudják, hogy ő bármit is csinált, annak nem lehet semmi köze semmiféle elektromossághoz (pedig de van ;)
Még nehezebb kérdéskör: milyen változtatás történt a házban/körül a LEGELSŐ fi relé lecsapódás előtti időszakban? Ilyenkor az új mosógép persze mindenkinek eszébe jut, de pl az éppen akkor elültetett fa a kertben, azt senki sem fogja neked megemlíteni (pedig akár faültetés is okozhat FI relé lecsapódást!!!). Ezért kell ilyenkor nagyon okosan kérdezni.
Másik a "hegylakó" módszer: csak egy (kismegszakító) maradhat:
Az elosztóban lévő áramköröket (kismegszakítókat) megfelezed és a két félre két külön FI relét teszel.
Négy hónap múlva az egyik relé le fog csapódni, ezután ezt a "gyanúsítottak" áramkör-csoportot is megfelezed és a két felet külön fi relére kötöd. A többi áramkör "ártatlan".
Négy hónap múlva az egyik relé le fog csapódni, ezután ezt a (gyanúsítottak) csoportot is megfelezed és külön fi relére kötöd. Az összes többi áramkör "ártatlan".
.... ezt a megfelezést ismételgeted addig, amíg már csak egy kismegszakító lesz a gyanúsított.
Valószínűleg arra az egy kismegszakítóra lesz kötve az a kábel, ami megy hátra a kert végébe a sufniba,
valószínűleg szabványos földkábel helyett occó MT kábellel, occó gégecsőben,
szabványos 80 centi mélység helyett csak occó 15 centis mélységben,
na ezen kábel mellé 1 milliméterrel ültettétek el két éve az a szép kis juharfát,
miközben az ásóval véletlenül félig bevágtátok a kábelt :)
De ezen bevágás helye csak vizesen csapja le a FI relét, nagy eső szerencsére ritkán fordul elő, viszont a Bodri pont a juharfa tövébe szokott hugyozni izgalmában, ahányszor tüzel valamelyik szomszéd kutyája.
És ez csak az egyik lehetséges példa volt az ezernyi lehetőségből, hogy hogyan is jöhet létre négy havonta Fi relé lecsapódás :)
"ki lehet cserélni valami kevésbé érzékenyre."
Az életvédelmi relék 30 milliamperes érzékenysége úgy lett megállapítva, hogy átlagember éppenhogy ne haljon bele (maximum jól megrázza az áram, de túléli). Tehát nem bölcs dolog kevésbé érzékeny relére vágyakozni :)
Például "időszakosan összeér a nulla meg a védő" valahol akár készülékhiba miatt akár a kezetek miatt és beindul párhuzamosan egy fogyasztó már megy is le. Nem lenne baj ha meg lehetne fejteni azt ki mit csinált amikor lement, es milyen készülékek voltak üzemben akkor, esetleg mik voltak csak simán bedugva ....
Rutinos villanyszerelők igy áramtalanitanak ha lusták odaballagni. Ennek ugye előfeltétele hogy jo legyen a FI relé és tegye a dolgát.
A; hivni ismerőst /villanyszerelőt. Mérje meg a hibaáramot. S ebből sok mindenre lehet következtetni.
ill. gyanus fogyasztókat kiválasztani.Valószinüleg nem egy db tól működik, hanem A+G+H egyszerre be van kapcsolva.
B; Magad uram !
1..Megkeresed mely kismegszakitók melyik fázishoz tartoznak. S fázisonként lekapcsolva -csak idő kérdése /meg szerencse ! ,hogy mely fogyasztók között kell keresni a hibát.
2. Ha ott vagy a lekapcsoláskor? Éppen mi kapcsolt be --amitől lekapcsolhatott a FI relé?
Szívni vele. Volt téma, meg kell keresni, hogy mi csinálja. Amúgy kicserélheted, de a kombináltat is lecsapná ha csak nem az romlott el :-D
3-4 havonta szép történet, de biztos semmihez nem köthető? Mosogatógép és mikró egyszerre adott programon, miközben pont zuhanyzol és megfogod a radiátort?
Sziasztok, a fi relé állandóan lekapcsol, de a biztosíték nem. Honnan tudnék rájönni, hogy hol a hiba. Nem lakom a házba, valaki ajánlotta a kombinált biztosítékot, de nem tudom cserélgetni és nincs is hely a duplának és kb 3-4 havonta vágja le a fi relét. Mit lehet csinálni? ki lehet cserélni valami kevésbé érzékenyre. most 30mA 25A AC típusú van.
És még tényleg mindig nem érted, hogy az RMS fogalom az az RMS fogalom? :D Annál nincsen true-abb RMS. Amit true RMS jelzővel illetnek, az ténylegesen az RMS-t számolja ki, nem pedig más jellemzőből következteti a más jellemző és az RMS közötti, szinuszos változás esetén érvényes szorzótényezőt alkalmazva.
Nehéz helyzetben vagyok veled ,mertamit kérdezel még azt sem hiszem el. Talán emlékszel, hogy több esetben olyan beírásod volt, ami sajnos nem a valóságról szólt. Ha olyan kedvem volt, akkor szólni is szoktam érte.
"
De ha igaz lenne állításod, akkor sem írok le ilyent egy topikban, amit érdeklődők keresnek fel. Jön a Józsi és elolvassa amit írtál és fogja magát rak fel olyan kapcsolót, amivel a védőföldet is meg tudja szakítani. Minek ilyen kártékony bejegyzéseket beirkálni?
"Az a védőföld megszakadása --elég gyenge érv! (mert van ahol mágneskapcsolóval leválasszák )"
Nem lenne nehéz műszakilag megoldani, hogy valamennyi 0,4 kV trafón legyen távoltól leolvasható (gprs/lorawan) teljesítmény figyelés. És akkor mind a tízezer (vagy mennyi) trafónál lehetne tudni, hogy a vezérelt lekapcsolása ott mennyi hasznot hoz. És a következő lekapcsolásnál már tervezhető lenne, hogy hol érdemes lekapcsolni és hol nincs rajta elég haszon :)
Több LINDAB csarnokban is--ahol az öltőző ,zuhanyzó az épületen belül van.Meg a gyártó részleg is.
A MK bejegyzett tervező úr ,igy készitette a terveket is.
Ha a melós bemegy a zuhanyzóba ,a világitás felkapcsolása leválasztja a villany bojler csoportot a hálózatról és a védővezetőről is! Csak az EPH marad.
Tehát ezt velük vitasd meg.!
Részemről ; Ha a terv igy rendelkezik , ezt kell megcsinálni, leellenőrizni.
Szerinted ezt nem mérik ? Gondolod, hogy nincs teljesen pontos adatuk arról, hogy ha be-kikapcsol a vezérelt áram, akkor mennyi a differencia ? Szerinted ennek mennyi köze van mari néni letekert bojleréhez ?
"mert a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent"
Elvileg. Szerintem a százada SE lenne a tényszám, ha egyszer valaki tényleg megvizsgálná.Pláne nyáron.
A sok már nem használt fent maradt mérő, a nyaranta letekert bojlerek, a mégis használó, de okosban dugdosó, mágneskapcsolózó, szeződésszegők százezrei miatt.
Hát, az (volt) ELMŰ-nek más rendszere van, mint a többi (volt) áramszolgáltatónak. Már vagy 30 éve is számítógépes monitoros-billentyűzetes-egeres vezérlője volt, nem pedig a faluvégi oszloptranszformátorállomásban levő kapcsolóóra volt az agy. Nem lázálomból írtam, hogy benne van a haváriatervekben a lekapcsolás. :D
De már rájöttem, újabban azzal akarod eladni magadat, hogy olvasol itt valamit, aztán hozzáguglizol valamit, és teszel valami jellegtelen megjegyzést, elkezded azt magyarázni, amiről mások, akik valamit értenek hozzá, beszéltek azelőtt. Itt is, én írtam, hogy használják ezeket a teljesítménycsökkentési szükség esetén, erre te okosan megjegyzed, hogy lehetne ám ezeket használni. :D Vagy elkezdtünk a gördülő gömbről beszélni, erre elkezdted magyarázni a gördülő gömböt. :D
Erről egy villanyszerelő topikban teljesen felesleges elmélkedni, nagyon csak halovány elképzeléseink vannak az országos energiaellátásról.
Gondot okoz a bojleron lehet-e, dugvilla vagy sem, esetleg milyen feltételekkel. Akkor miről csevegünk? Az atomóráról, vagy ipari dugvilla a lakásban, védőföldelés leválasztása kapcsolóval? Lehet hömbölgetni a szart, hogy a kecske ne unatkozzon.
Ez a félkegyelmű csak egy újabb lépésváltást hajtott végre. Kezd elülni az eddigi téma. A barma el sem tudja képzelni, hogy a szolgáltató akkor kapcsol át, amikor neki a legkedvezőbb üzemi viszonyokat tudja biztosítani. Azt nem értem, miért nem szabadalmaztatja elképzeléseit, hiszen csökkentették a szabadalmi díjakat.
Gondolom területenként van egy "vezérelt vezérlő központ" feliratú szekrény (pl egy 120/22 kV trafó oldalán) és bennük van egy-egy kapcsolóóra.
Nem tudom, hogy az ország hány vezérlési területre van szétosztva, de az biztos, hogy a törvényben előírt 6+1+1 óra vezérelt áramot területenként eltérő időpontokban (és eltérő időszakokban) adják ki. Tehát pl az egyik helyen pl a vezérelt áram délutáni 1 órás adagja minden délután 15:31:30 és 16:31:30 között jön, 15 kilométerrel arrébb pedig más időpontban. Sőt, van, ahol az éjszakai 6 órát is két részletben adják, közötte egy-másfél óra szünettel. Az évek során az időpont késés/sietés kb nulla másodperc, tehát a rendszer valószínűleg atomóra pontosságú, pl DCF77 alapú.
De mindezt bárki megfigyelheti: tegyél egy kis piros jelzőlámpát a látószögedbe (nappali falára) vagy ülj a villanybojler kis piros lámpája elé és figyeld húsz évig, kezedben egy órával :) Elméletileg okos-dugaljjal is megfigyelhető lenne, már ha valamelyikhez olyan szoftvert adnának, ami használható is (pl idő-grafikont rajzol).
"a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent, mellyel való játszadozás lehetősége minden villamosenergia rendszerben nagyon vonzó lehetőség"
Haszna/értelme is lenne, ha valóban olyankor kapcsolnák, amikor az erőművek szinte feleslegesen dolgoznak (völgy-időszakok). De nem ezt teszik, hanem automata kapcsolóórákkal kapcsolgatják ki-be a vezérelt áramot évtizedek óta, másodperc pontossággal (a törvényben előírt minimális óraszámban, ennyit az erőművek/népgazdaság érdekeiről :)
A naperőművek terjedésével az "olcsó energia" időszakai az éjszakai/hétvégi atom/gáz erőmű völgy-időszakokról átmozognak a napfényes déli órákra. Át kell programozni a kapcsolóórákat és új értelmet nyer az "éjszakai áram" kifejezés :)
Valóban okos villanyórákkal megvalósítható lenne a napközben többszöri tarifa-váltás (akár napi tízszer átváltás akár öt áramtarifa között), plusz létezik kész műszaki megoldás központilag távvezérelhető egyedi teljesítmény kapcsolókra. Aki spórolni akar a villanyszámlán, az ilyen távvezérelt lekapcsolót vásárolhatna a bojlerére, autó töltőjére, medencefűtésére, stb. és a központban eldönthetnék, hogy most éppen hány wattot kapcsolunk le az ország mely területén (pl ahol épen befelhősödött az ég, ezért csökken a nap-termelés).
De valószínűleg a buta villanyórák maradása is anyagi érdeke néhány NER-lovagnak ;)
már csak "húzza maga után" a végtelenbe a villamos rendszer és az ország ezt is
Ez egy jó megfogalmazás, mert valóban nincs rá a termelésben szükség, már csak egy szociális juttatás, amelyet elvonni félnek.
Ugyanakkor a helyzet mégis rendkívül ellentmondásos, mert a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent, mellyel való játszadozás lehetősége minden villamosenergia rendszerben nagyon vonzó lehetőség. Ma is benne van a szükséghelyzeti rendszermentési tervekben, hogy mennyit lehet nyerni a kikapcsolással.
Az átkapcsolgatás mindig is egy szerződés szegő buhera volt, hiszen ha ugyanazt a fogyasztót átkapcsolom a másik mérőre, gyakorlatilag megkerültem a vezérlést, tehát a vezérelt ahogyan van, értelmét veszíti.
Ezzel pedig a kedvezmény jogalapja is eltűnik, hiszen az attól van ,hogy olyankor adjanak el (picit olcsóbban) elektromos energiát, amikor abból nekik felesleg van, a hőtárolós elv miatt pedig neked "elvileg mindegy" mikor kapsz energiát.
Sajnos a megváltozott viszonyok ezt teljesen szétzilálták, már csak "húzza maga után" a végtelenbe a villamos rendszer és az ország ezt is.
A szerelőknek persze több mérő, több munka azonos mennyiségű címmel kiszállással, több bevétel.
Így pl ők fognak foggal körömmel kapaszkodni ebbe, és itt egyérdeken vannak az okosba fogyasztókkal, akiknek több mint "elnézik" ("nem veszik észre") milyen konnektor meg átkapcsolók vannak, mert itt közös az érdek ,hogy ez az egész 30éve is elavult bohózat maradjon.
Ettől még adtak (talán még ma is adnak) át úgy lakásokat, hogy a B tarifa vége egy dugalj a konyhában (a bojler közelében). Talán ezért árulnak villáasdugós bojlereket is.
Mondjatok egy normális dugvilla márkát ami nem ilyen szétnyitható és villa végére csavarozható. Nem hiszem el, hogy a bojler 1800W-os fűtőszála fél év alatt szétégeti. Direkt 2,5-ös vezetéket használtam.
Ezer éve a mai Ócsa és az egész környék (sőt, a fél Alföld) egy hatalmas mocsár volt, kisebb szárazabb részekkel (szigetekkel). Az egyik ilyen szigeten volt egy kis pákász falu. Ezen falu helyére építettek egy nagy kolostort, ennek a temploma maradt fenn. Tehát a templom egy mocsár közepére épült :)
Érdekesség: az építkezéskor az igen távoli kőbánya és a kolostor között a köveket szinte végig vízi úton szállították, a környék egy részén máig meghagyták az eredeti mocsarat (kiváló úticél kiránduláshoz).
Aki képes önállóan gondolkodni, az a "sós mocsár" tréfás említése után ara gondolt, hogy "egy villám szemszögéből valóban lehetek annyira jó vezetőképességű talajok, ami számára vonzóbb, mint egy közeli villámhárító".
Persze van, akinek az önálló gondolkodás nem megy, csak a szemétkedés.
És most lehet abba belekötni, hogy egy villámnak nincs is "szemszöge" :)
Sok villámból kisebb-nagyobb mellékágak csapnak ki oldalra ("kiszőrösödik"), ha olyan a környezet.
Lehet, hogy az ajtó vasalata egy "feltöltésre váró kondenzátor"-ként működött és a kilincs volt ennek legközelebbi kiálló pontja. Máskülönben az egész ajtó eltűnt volna, nemcsak egy kis bibi jelent volna meg a kilincsen :)
"Mezőcsáti templom ,a torony alján lévő faajtó kilincsbe csapott a villám."
Lehet, hogy a templom sós mocsárra épült (szuper talaj vezetőképesség, vonzóbb, mint a templomtorony villámhárítóé) és a villám lefelé tartó cikkcakkos útjában az utolsó irányváltás a talajfelszín felett pl 5 méterrel történt (10 méteres átmérőjű "gördülő gömb") :)
Mezőcsáti templom ,a torony alján lévő faajtó kilincsbe csapott a villám.Pedig a villamháritó a tornyon,a levezetője ott volt alig 2mre....ráadásul jó állapotban !
Tehát amikor az atyafi büszkén ezt mondja: "az én házamba sose fog becsapni a ménkű, hiszen itt van mindössze 300 méterre a templomtorony/gyárkémény"...akkor képzeljük el egy mondjuk 60 méteres gördülő gömböt...
(ha gázpalackot / rezsicsökkentett benzint tart a sufniban, akkor 20 méteres gömböt kell elképzelni)
A z előzetes kockázatelemzés dönti el, milyen fokozatba kerül és akkor aszerint kell eljárni.
Az elemzés nemcsak arra tér ki hogy mit öriznek ott, hanem hányan vannak benn átlagban, hogyan jutnak ki, túlfeszvédelem kiépítettsége, környezeti hatások, stb. Tehát teljes körű feltérképezés után derül ki a fokozat.
Azért ez a valóságban a tervezőasztalnál nem ilyen bonyolult.
Vannak azok a gombkombinációk, mittudomén ctrl-c, ctrl-v.
4.3.5.1.Gördülôgömbös szerkesztési módszer. A védendô építményt oly módon kell felfogóval ellátni, hogy a 4.1. táblázatban a villámvédelmi fokozat függvényében megadott sugarú képzeletbeli gömböt ne lehessen a felfogórendszer érintése nélkül a védett építményhez érinteni
VillámvédelmiGördülôgömb sugár
Az épület tetején LPS I20m LPS II30m LPS III45m LPS IV60m
NE feledjük, hogy a villámhatás az egy NAAAAGY TÜSKE impulzus...
Vagyis CSAK rövid ideig vannak jelen a durva hatások.
A villám miatti túlfeszültség/túláram teljesen eset más mint egy csak a hálózati túlfeszültség miatti. A hálózati erdetű az kisebb rúgás DE tipikusan jóval hosszabb ideig áll fenn, sőt akár "tartós" is lehet.
*****
A villám hatásai elleni védelem alapban a T2 és előtte a T1 akkor, ha szükséges ez is.
A T2 és a T1 védelem fontos adata-képessége a kezelhető impulzus ideje, alakja is a nagysága mellett. Ezek a villám impulzus szintek jóval magasabbak a hálózaton hálózati okból keletkező túlfeszültség szinteknél.
A T2 és T1 fő feladata, hogy a villám okozta jó nagy tüske formájú rúgást=impulzust "LEFEJEZZE" !!! Azaz korlátozza olyan szintre amit a kisebb védelmi szint már kezelni tud.
A hálózaton az eszközök alapvédelme a T3 szint. Ami nem csak a villám hatások ellen véd a T2 vagy T2+T1 által KORLÁTOZOTT szint alatt. Hanem a hálózat saját hálózati zavarai ellen is.
A T3 esetén már az elviselt energia mennyisége is lényeges adattá válik. Mivel ezen a védelmi szinten már a hálózat saját tartós(abb) túlfeszültségei IS a képbe kerülnek.
------------------------
Avagy a villám hatásai elleni védvonal és hálózati hatások elleni védvonal alul a T3 szinten össze ér.
Önmagában a T3 védelemtől ... A villám hatása elleni TUTI védelem nem várható el.
------------------------
Villám ügyben KÉT alapeset lehetséges.
1. CSAK és CSAK a villám másodlagos hatása játszik. Azaz NEM csap bele a villamos rendszerbe (vezetékek/eszközök) direktben a villám. Hanem csak a levegőn át hat a vezetékekre >> induktív hatás.
Ekkor elvben MAX csak a T2 szintű rúgás=impulzus jöhet létre a hálózaton. Ezért elég a csak T2 védelem is a "villám másodlagos hatása" ellen. A T1 szintnek pedig elvben sosem lesz dolga, nem szükséges.
2.
NEM CSAK a villám másodlagos hatása játszik. Azaz BELE csap a rendszerbe (vezetékek/eszközök és/vagy villámhárító) direktben a villám.
Ekkor több eset lehetséges.
2/A NINCS villámhárító kiépítve. Azaz nincs elvezetve KÜLÖN neki szánt direkt útvonalon a villám energiája az anyaFöldbe. Ilyen esetben a védelem a belecsapáskor csak pénzügyi >> HA VAN megfelelő-érvényes biztosítás. A keletkező villámkár pedig szerencse kérdése a körülményektől függően a totálistól a kicsiig.
2/B
VAN villámhárító kiépítve és....
Azaz el van vezetve KÜLÖN a csak neki szánt úton a villám energiája az anyaFöldbe.
2/B-1
Olyan módon, hogy a villám árama nem tud a védett hálózatba bejutni direktben. Amikor a villámhárító úgy van kiépítve, hogy
Vagy mindenhol KELLŐEN messze van vezetve >> nem tud átütni a villamos hálózatba/ezsközökbe, az "s" védőtávolság megvan mindenhol. Vagy ELSZIGETELT kiépítésú azaz ahol az "s" védőtávolság nincs meg, ott a villámharító levezetése szigetelt és a szigetelés >> nem engedi átütni a védett hálózatba.
Ekkor a villám elvben nem kerülhet direktben kapcsolatba a védett hálózattal. Csak EGYBEN ( >>zöldsárga>>EPH) "megemeli" ez egész villamos hálózat a Föld/EPH potencálját átmenetileg. Ezért továbbra is elég a T2 szintű védelem magában is.
2/B-2 Olyan módon, hogy a villám áram egy része bejuthat akár a védett hálózatba IS! Azaz NEM garantált, hogy CSAK a KÜLÖN neki szánt direkt úton jut a villám energiája az anyaFöldbe. Kaphat belőle a védett hálózat is :-(
Amikor a villámhárító úgy van kiépítve, hogy
Vagy nincs mindenhol KELLŐEN messze vezetve >> át tud ütni a villamos hálózatba/eszközökbe, a kellő "s" védőtávolság híján. Vagy NEM ELSZIGETELT kiépítésú ott ahol az "s" védőtávolság nincs meg és ott át üthet a védett hálózatba is.
Ekkor a villám kerülhet direktben is kapcsolatba a védett hálózattal. Amihez már nem elég csak a T2 szintű védelem. Kell a T1 szintű is.
********* Röviden,
1. Nincs villámhárító. T2 védelem és megfelő biztosítás villámkárra a belecsapás esetére.
2.
Van villámhárító és olyan, hogy nem üthet át a védett rendszerbe. T2 védelem és belecsapás esetén a villámhárító véd >> levezeti a villámot.
3. Van villámhárító és olyan, hogy akár át is üthet a védett rendszerbe. T2 és T1 védelem és a belecsapás esetén a villámhárító vagy eléggé véd vagy nem. és E miatt célszerű a megfelő biztosítás is a villámkárra a belecsapás esetére.
Megj: az utcai légvezetékból beeső villámhatás ellen a T1 megfontolás tárgya. Szerencsés esetben (nem túl közeli a belecsapás) akár védhet is.
A két gyakorlati eset az 1. és 2. szokott lenni. A 3. nem igazán ésszerű...
"Hegyoldalban lakom, az csökkenti a villámcsapás esélyét"
A villám soha nem egyetlen hosszú egyenes szakaszból áll "ég és föld között", hanem sok rövid szakaszból épül fel (sokszor irányt vált). Ezért a villámok becsapódásának valószínűségét szerintem a villámszakértők által kidolgozott "gördülő gömb" elmélet szimulálja legjobban.
Ha ezt nézzük, akkor egy hegyoldal villám szempontjából nem több, mint egy "ferde síkság".
Igen, és is gondolkodtam azon, hogy az a 80kA (névleges levezetőképesség) vajon hová fog elfolyni, ha a védelem összezárja a fázist és a védővezetőt. A helyi földelés legyen optimistán 5 Ohm, akkor csak 400 000V lenne a feszültség a védővezető-hálózatban... Vagy mondjuk az oszlop felé is folyhatna vissza, de akkor felfelé, szembe kellene haladjon a külső térerősséggel (ami a villámáramot a földre kényszeríti). Szóval ez a védelem annyit tud elintézni, hogy ha bevág a villám, akkor a konnektorokban egyenpotenciálra hozza a vezetőket, szóval a fázison, a nullán és a védővezetőn is megjelenik ugyanaz a kV nagyságú potenciál, így egymáshoz képest nem lesz akkora többlet, ami a készülékek
Ez hibás gondolkodás. A T1 az nem engedi 2,5 kV fölé a feszültséget. A szikraköz egyébként nem eszi meg a teljes energiát, hanem visszaveri a hálózatba.
Hegyoldalban lakom, az csökkenti a villámcsapás esélyét, mert a hegyoldal az olyan, hogy minden magas pontnál van a közelben még magasabb :)
Ebben sajnos tévedsz. A normális magyar szabvány, amit szakemberek alkottak, szerint:
Magas környezet becsapási veszélyt csökkentő hatásával lehet számolni az olyan épület és egyéb építmény esetében, amelyet 20 m-es körzetben, legalább két ellenkező oldalról
...
- vagy a terepszint e távolságon belül az épület, illetve egyéb építmény legmagasabb pontjával azonos
Ebben az van, amit én mondok, ott: "villámáram levezetők"
Ráadásul a 3.5.2.4. pont szerint pláne az van, amit én mondok, hogy T1 akkor kell, ha a közcélú hálózat szabadvezeték, vagy van külső villámvedelem a házon:
"Amennyiben a közcélú hálózat földkábeles kialakítású és az építményen nincs szükség külső villámvédelemre, de túlfeszültségvédelemre szükség van, akkor az építmény erősáramú becsatlakozási pontján alkalmazott durva fokozatú túlfeszültség-védelmi készülék, T2 típusú is lehet."
