A jóhiszeműség mindaddig tartható, amig az aóhatóság az ilyen információ megszerzése során elfogadhatatlanul sok ráfordítással jut az információhoz. Ha az infromáció viszont könnyen hozzáférhető, akkor szó sincs jóhiszeműségről. Egyébiránt ilyen esetekben a jóhiszeműség csupán a bírságot negligálja, az adóhiányt természetesen nem.
A vázolt ügylettel semmi baj, az kivitelezhető. Okos megközelítés a lábon való áru adásvétele, off-shore cég közbeiktatásával. Én tényleges kereskedelemre gondoltam. Az a területen kívüliség miatt kizárt.
A repi ÁFÁja - az alulszabályozott környezetet tekintve, és az adózó számára legkezdvezőbb értelmezést kihasználva - szerintem egyértelműen levonható (visszaigényelhető). Ha az a repi tényleg repi, akkor nem lehet probléma, hiszen a repi üzleti célú vendéglátás.
A pénztárgépes másik kérdésedre szerintem az a válasz, hogy a pénztárgépeknek rendszerint van külön gyűjtője a különböző fizetési módok regisztrálására (kártya, csekk, utalvány, stb.). Ebből válogass. Ha a pénztárgép nem tudna ilyet, akkor szanáld ki és vetess másikat.
rise...
Ja és elfelejtettem, hogy véleméynem szerint természetbeni juttatás kérdése itt nem igazán merül föl, mert mint írtad cégek között történik a dolog.
rise...
Abból, amit írtál úgy tűnik, hogy társasági adó szempontjából a két cég kapcsolt vállalkozásnak fog minősülni (kérdés persze, hogy a tiéd-e a gt szerinti közvetett vagy közvetlen többségi irányítást biztosító befolyás mindkét cégben). Ha tényleg fent áll a kapcsolt vállalkozás ténye, akkor az adóhatóság jogosan módosíthatja ezt a bizonyos jelképes 10 Ft-os árat a piaci árra. A probléma akkor van, ha csak az egyik cégnél módosítja az adóalapot, mégpedig annál, aki a bevételt elszámolta (amelyik bérbe adott), és a másiknál nem csökkenti az adóalapot az el nem számolt ráfordítás miatt. Megjegyzem, hogy ha továbbra is ezt az alacsonyabb összegű bérleti díjat alkalmazod, az adóhatóságot megelőzve te is módosíthatod az adóalapodat a 10 Ft és a piaci ár különbözetével az egyik cégnél pozitív, míg a másik cégnél negatív irányba. Ezzel elkerülheted társasági adóban a konfrontációt.
Áfa-ban elvileg nem fog kapcsoltnak minősülni a két cég (feltéve, ha nincs közös gt tulajdonos), hisz a számvitel - így az áfa sem - nem vonja be a konszolidációba a magánszemélyt. Szóval ott elvileg nem merülhet föl probléma a jelképes összeg miatt, de tuti, hogy valami mondvacsinált indokkal ebbe is belekötne a hivatal. Szerintem ez védhető.
Ha van két cégem ( egy Bt és egy Kft ), de mindkettőben vannak más tagok is; és az egyik cég megvásárol egy ingatlant(ÁFA-san). Bérbe kívánja adni a másiknak, de ezt szeretné úgy csinálni, hogy minél kedvezőbb legyen. Úgy hallottam, hogy az APEH ugrik az olyan bérleti szerződésekre, ahol 10 Ft + ÁFA a bérleti díj, mert ez neki már adócsalás. Mit lehet ilyenkor tenni? Azt mondani, hogy senkinek semmi köze hozzá (akár bérleti díj nélkül is bérbeadható) vagy ilyenkor az olcsó vagy éppen ingyenes bérlet természetbeni juttatásnak minősül a bérlőnél? Mi az igazság????
hi, ammen....
lehet, hogy igazad van, de amig az apeh ébp-i ig-a erre illetékes szerve engem ajánlott tértivevényes levélben meg nem keres, hogy a kiadott állásfoglalásuk érvénytelen vagy azt visszvonják addig én ugy járok el, ahogy irták. ennyi.
ha szivatni akarod magad, akkor pedig a törvényt nézed, a betűt és ugy jársz el.
de, tudd, hogy mindennap jegyzőkönyvezned kell a pénztártöbbletedet. meg fogsz őrülni, mikor a pénztárgép pl 852.300 ft- ot mutat napi zárásként és van a kasszában és a trezorben 452.987 ft. a többit meg guberálhatod zárástól reggelig a banki slip-ek, fedezetigazolások, postai utánvéttel és a ténylegesen átutalással vásárlók között. aztán amikor megjön a pénz a bankba, ne felejtsd el átvezetni az üzlet pénztárába, majd csak onnan a házipénztárba....
gbrL
ps: kipróbáltam a pénztárgépünkön a hitel feliratú gombot, 1 centivel hosszabb a napi záró slip, és ugyanugy xar az egyenleg.... csak tudod, mennyivel de hogy mi, azt nem.
mennyi? 600. mi 600? mi mennyi? - alapeset....
Hát te nagyon leegyszerűsíted a dolgot, kedves ki_mit_tud! :-) Ennyi erővel az én utazási irodám nem adózna, mert Spanyolországba repülnek az utasai, nem gondolod?
Ha eccerűen akarod megállapítani, hogy mennyi az ipadó szerinti árbevétel, akkor az eredménykimutatás "értékesítés nettó árbevétele" sorát vedd át (persze legyél figyelemmel a korrekciós szabályokra - jöv. adó, fogy.adó stb.). De ebben a sorban az export árbevétel is szerepel...
Hatha tud nekem kozuletek segiteni valaki!
Egy NEMZETKOZI arufuvarozassal foglalkozo egyeni vallalkozo (evi 35-40M ft bevetellel) mi alapjan fizeti az iparuzesi adot?
Telephely/szekhely/lakhely 1 db - budapest.
Beveteleinek kiszamlazasa 3 reszbol all:
- Belfoldi fuvarszakasz dija kb 10%
- Kulfoldi fuvarszakasz dija kb 90%
- tovabbszamlazott koltseg.
Az onk.hivatal koti az ebet a karohoz, hogy a bel-es kulfoldi dij utan is kell fizetni.
(Lehet hogy nem jo) gondolatom szerint csak a belfoldi dij utan kellene fizetnie. (bar az is sok onkormanyzat teruleten van teljesitve)
Vagy akar masik pelda:
Olimpian elert dobogos helyezeser szamla kapott penzdij (melynek teljesitese ausztralia volt ugye) ip.adoalap-e vagy nem?
Hát... én nem tudom beveretni a pt.gépbe. (Először is limitált a beüthető összeg, hogy ne lehessen több nullával elütni, aztán meg nem éppen a legkvalifikáltabb a munkaerő...) Most a kártyás bizonylat nyugta (rendelkezik az előírt kellékekkel), azt könyvelem vevőként, majd futtatom ki a banki teljesítéskor. Sajnos, még így is adódnak tételek, amik nem folynak be... Ráadásul egy nagyobb összeg az ezüst AMEX (American Express - tudjátok, hogy az nem a csórók bankkártyája) kártyával fizetőktől csak hetek múlva folyik be. Kíváncsi lennék, hogy vajon a bank tartogatja-e ennyi ideig... Az áfa teljesítési ideje pedig a kártyás bizonylat napja.
bebebe, nekem meg 24/95-om van rola,hogy igen.
7§2.bekezdes:
(2) A pénztárgépben a számlával (egyszer?sített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesít? eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vev? részére történ? kibocsátása el?tt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszer?sített számla) t?példányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betölt? nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszer?sített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
ebbol nalam az elso mondat ugy esik le, hogy " a penztargepbe bele kell utni a pitypalaty (lopitypalaty) bizonylatolt keszpenzben (beleertve a szobanforgo qrva kb kartyakkal teljesitett) bevetelt is"
ammen.....
papírom van róla, hogy nem :)...
...
kértünk ezzel kapcsolatban állásfoglalást 2001 febr.-ban.
leírtuk, hogy szám.tech hw a profil,
- áruhitel: az előleg kp-s szla és pénztárgép, a hitel átutalásos szla és nincs pénztárgép
- bankkártyás fizetés: átutalásos szla és mellékerül a slip eredetijének fénymásolata és a banki fog bizonylat, ha megérkezik
- ugyanezek ügyfélnél kint: vagy kp szla-t irsz
és külön kezeled bevételivel vagy átutalásos és akkor bank vagy kézi nyugta.
leírtuk ezeket, hogy véleményezzék, yo-e vagy változtatni kell a rendszeren.
irták, yo, csak a bizonylati szigorú számadásra hívták fel a figyelmet illetve utólag nem ütheted be a pénztárgépbe. ennyi.
....
gbrL
...
ps: nekem is van a pénztárgépen olyan gomb, hogy HITEL. én nem tudom mi ez, de az a vicc az egészben, hogy lehet, hogy ha leírod a TE változatodat, akkor azt is jóváhagyják,
EGY DOLGOT NE tegyél, ne legyél tanácstalan, hogy mondják meg ők, hogyan, mert akkor kapsz egy g.ci bizonylatolási rendszerre rendszerre ajánlatot és könyvelhecc bevételit és kiadásit, bankszla., pénztárak és házipénztár közti átvezetéseket... satöbbi....
Igen erről tényleg hallottam, sőt állítólag meg szeretné velünk emeltetni majd az EU a csatlakozás után a tárasasági adókulcsokat, mert túl alacsony az ottani szinthez mérten.
> Jól gondolod, az off-shore tevékenységek töbnyire szellemi árucikkek, az áruszállítás csak tulajdonlási és nem birtoklási viszonyt jelenthetne. <
De ebben az esetben nem lenne az kivitelezhető, hogy:???
Jelenleg A (belga) cég 100 forintért adja el a fabatka darabját B (magyar) cégnek. Belépne az offshore cég is a sorba, aki megvenné A(belga) cégtől 100 Forintért a fabatkát, majd eladná B (magyar) cégnek mondjuk 120 forintért ugyanazt a fabatkát. A szállítás természetesen közvetlenül Belgiumból történne, de ez a vámnál nem érdekes, mert ilyenre van lehetőség, tehát a VPOP nem szól bele. A jelen törvények szerint ez az APEH szempontjából félreértésekre adna okot? Azt hinnék, hogy adót csalunk és elvinnének az adózsandárok? :-))) Ja, a magyar cég a fabatkát 130 forintért adja tovább jelenleg, tehát nyereséges maradna az ügylet itthon is!
A viccet félretéve ez szerinted nem kivitelezhető? Fontos lenne a véleményed, mert a probléma mindenapos megoldást keres.
bankkartyas vasarlas is penztargepbe verendo. ertelme nincs, csak.
javasolt a bankkartyas teteleknek afakulcsonkent kulon gyujtot nyitni, hogy ki lehessen bogaraszni, hogy a penztarosnak mennyi volt a hianya.
Nálunk a bankkártyás vásárlás úgy volt kezelve, mintha hitel-eladás lenne. Pénztárgépbe tehát nem volt beütve. Aztán amikor megjött a pénz, akkor került kipontozásra a tétel. (Ha pl. félévkor a hónap utolsó napján történ a vásárlás, akkor a mérlegben tétel a vevők között szerepelt.)
Tilia, én is úgy gondoltam, ahogy Te, sőt még a Budapesti Főhivatal is, (nem az APEH, hanem az önkormányzat), csak pont az az egy vidéki nem, akinél nem volt árbevétel. Mindenesetre a PM-től kértem egy állásfoglalást. Mire az éves bevallás sorra kerül, biztosan meglesz.
Ez egyébként az eszközarányos megosztásnál okoz csak gondot, a Te bérarányosodnál nem.
Tudod, Mazsola, én meg azt hallottam egy országos vegyiárukkal kereskedő cégnél, hogy nemrég kaptak észbe, hogy évek óta visszaigénylik a repi után az áfát...
Szeretnék véleményt kérni tőletek azügyben, hogy ha egy üzletben bankkártyával vásárolnak, akkor az eladónak hogyan kéne ezt "nyugtáznia" úgy, hogy ne kerüljön a bevétel a pénztárgépbe, mert akkor sosem fog egyezni a pénztár a könyveléssel... (Különben sem hiszem, hogy keverni kéne a kártyás - még nem realizálódott - bevételeket a kp.sekkel.)
Es ez a Ph-val kezdodo elektronikai ceg magyarorszagi gyaranak fokonyveloje volt.
Akkor mi lehet egy szatocsboltan?
Kedves MaZsola, ne tudd meg!
-gépi számlát nem lehet fekete golyóstollal aláírni, mert az olyan, mintha fénymásolt lenne
-átutalásos számlát nem fizetik ki, mert nincs rajta bélyegző, annak meg lennie kell!
-egyszerűsített, kézi számlára ki kell írni a végösszeget betűvel is!
-készpénzfizetési számlára rá kell írni, hogy Fizetve, Kiadva
-kézi, számlatömbös számlára a vevő neve csak kézzel írott lehet, bélyegzőlenyomat nem jó
Ennyi, hirtelen felindulásból, a teljesség ígénye nélkül.
Egy USA-ban bejegyzett cégről hogyan állapítható meg, hogy offshore avagy sem?
Való igaz a kettős adóztatásról szóló jogszabály kizárja a hatálya alól az efféle cégeket [49/1979. (XII. 6.) MT rendelet 4. Cikk (1) a)].
De az APEH honnan fogja tudni az üzleti partneremről ezt.
Ha számomra az offsore céggel való üzletelés hétrányos lehet, akkor én honnan tudhatom a "beszállítóm" eme státuszát?
Bosszankodni kívánok SZJ ugyben. Ugyanis latszolag pont a szuksegtelen esetek vannak tullihegve.
Egy pelda: a Ph-val kezdodo elektronikai ceg magyarorszagi gyara egy ugyfelunk szamlaja nyoman kuldott egy levelet, hogy tuntessuk fel az SZJ szamot (X tanacsadasrol volt szo).
Felvhivtam a gazdasagi vezetot, hogy minek. O aztat mondta, hogy volt 2 evvel ezelott egy APEH ellenorzesuk, ahol megkoveteltek toluk. Azota ok minden (!) termekukhoz es igenybe vett Szolgaltatashoz es anyaghoz kotelezoen eloirjak a
Vtsz/Szj szamot. (!!!!!)
Kerdeztem, hogy mindig igy-e allapodnak meg. Mondta, hogy mindig kulon megkerik, aki veluk all kapcsolatban, az mar tudja. Mi is alljunk be a sorba. (!) Mondtam, hogy ez nyilvanvaloan "szuksegtelen". (Es akkor meg milyen finom voltam...)
Mondta, hogy az nem erdekli, es elkezdte kerdezni, hogy ki a kapcsolattarto a Ph reszerol, mert mingyart leszol neki...
A jo uzleti kapcsolat erdekeben megkaptak.
Es ez a Ph-val kezdodo elektronikai ceg magyarorszagi gyaranak fokonyveloje volt.
Akkor mi lehet egy szatocsboltan?
Off-shore területről érkező áruszállítás? Na ne nevettess. Az off-shore terület (néhány kivételtől eltekintve) csupán katergória (lásd: Budapest), önálló területisége nincs, tehát az azon való tevékenykedés is fikció. Jól gondolod, az off-shore tevékenységek töbnyire szellemi árucikkek, az áruszállítás csak tulajdonlási és nem birtoklási viszonyt jelenthetne. Az EU szabályozás különböző elszámolási korlátokat ismer, (adóalapnövelő x%-ban, különadó fizetése miatta, off-shore tulajdonos felé való osztalék-korlátok) de ez országonként is változó. Egy-egy miniszteri értekezleten gyakran szokták egymás fejéhez vágdosni, hogy ki-ki magához csalogatja ezt ezeket az off-shore cégeket károkat okozva ezzel a másik országnak. Egyébiránt Magyarország is kapott a fejére a 3%-os területe miatt, bizots hallottál róla, hogy több milliárd (!) USD-t tart nyilván az MNB forró pénzként, ami csak adóelőnyök kihasználása miatt lett itt az országban befektetve...
Például egy off-shore cégtől származó folyamatos áruszállítás költségeinek az elszámolását is nehezítenék a későbbiekben EU mintára? Mert ebben az esetben nem egy "megfoghatatlan" marketingszolgáltatásról van szó. És természetesen maradna nyereség a magyar cégben is, hogy a sarchivatal ne maradjon pénz nélkül. Szóval nem gátlástalan adócsalásról volna szó, hanem kisebb megtakarításról. Van esetleg infód arrül, hogy az EU-ban jelenleg milyen konkrét szabályozás van az off-shore számlát illetően? Ha van kérlek ne habozz megosztani velem.
Köszi
Pontosítandó a dolgot, érdemes hozzátenni, hogy a fiótelepenkénti megosztás akár magyarországon is lehetséges, bár eléggé életszerűtlen. Egy gazdálkodó másik megyében bejegyzett fióktelepére teljeskörű megkülönböztető azonosítás intézhető, természetesen külön kérelemre.
