T.Topictársak . Igaz , eddig csak 1 alkalommal kaphattam itt választ , de hátha . . Szóval aszonta könyvelőm , hogy családi kft-nek kell valami 5 féle szavályzat : leltárszabályzat meg ilyenek. Hol lehetne ezeket megtalálni please ?
Üdv Mindenkinek !
Van TB és munkaügy tudós a vonalban?Ha igen, segítsen nekem!!!!
1. A munkaszerződés alapján, bejelentett 40 órás dolgozómmal köthetek-e másodállásra v. megbízásra további szerződést ? Vagyis, ha valaki titkárnőként dolgozik nálam napi 8 órát, lehet-e megbízási szerződés alapján havi 10.000,-Ft-ot kifizetni neki pl. takarításért?
2.Ha nem végez napi 8 rában a teendőivel a dolgozó, akkor lehet-e azt, hogy a munka másik részét kiadom alvállalkozónak, aki az én dolgozómat bízza meg megbízási szerződéssel, hogy végezze el ezt a munkát. A dolgozó ugyanott van és ugyanazt csinálja, mint napi 8 órában nálam a főállásában, de a másik munkáltató fizeti neki. Én meg kifizetem az alvállalkozónak azt a pénzt, amit ő odaad a közös dolgozónknak bérként. Ebben az esetben túlórát kell-e fizetni valamelyik munkáltatónak? És legális-e ez???
3. A foglalkoztatás eltérhet-e a 48 órától, lehet-e 48 v. 60 óra? És ekkor kell-e túlórát fizetni?
4. Mikor kötelező adni a dolgozónak műszakpótlékot? Csak akkor, ha a munkaidő több mint 2 órával meghaladja a 14:00-át?
5. Ha a munkarend olyan, hogy délelőtt 10-kor vagy 12-kor kezdődik a munka (minden nap és mindenkinek!)és tart este 10-ig, akkor is jár a műszakpótlék? (nincs kétműszakos munkarend!)
6.Egy dolgozó egy hónapban hány órát dolgozhat legálisan?
Köszönöm szépen a válaszokat!
Lassan már én is eljutok oda, hogy csak megránditom a vállam és azt mondom: hülyék, rájuk kell hagyni. Tényleg nem dolgoznak azon magas, jogalkotói posztokon olyan emberek, akik képesek a logikus, józan paraszti gondolkodásra? Na ennyire nem vagyok pesszimista. Biztosan dolgoznak, csak nem a megfelelö beosztásban.
Szóval akkor a számlára ráirom az igazat a könyvelési dátumról, aztán legfeljebb majd elmagyarázzák, hogy tudtam volna azonnal lekönyvelni a számlákat.
Azt, hogy hogyan alkalmazhatom magamat, még mindig nem értem. Eddig meg voltam róla gyözödve, hogy az egyik beltag (aki a munkáltatói jogok gyakorlója) alkalmazhatja a másik beltagot. Dehogy felveszem saját magamat???? Ez fajin...
Bocs a szócséplésért, és mégeccer köszi a válaszokat.
Már követem a dolgokat egy ideje.....s, bevalom jó, hogy itt vagy......:)
Lenne itt egy dolog amiben ha tudnál segithetnél...azt már ugye régen tudjuk, hogy az apeh nem csak a pénzünket akarja.....a lelkünk is kell nekik!!
A következő......adva van egy vállalkozó....aki több évtizedes működés után leteszi a lantot....
Bekérik 5 éves anyagát.......megállapitják az áfát,rendben......de a böki az, hogy igen nagy eltérések vannak az anyagjában.....aminek bevételnek kelett volna lennie de nem volt!!
az eltérés közel 3-mille öt év alatt....
Mi az ami kiszabható? és mire lehet számitani??
Amennyiben a vállalkozó már nyugdijjas, fizetne csorikám de nem tudja a birságot kifizetni egyszerre. Elveheteik esetleg a házát, illetve
az ingóságait??, mivel más nincs neki!!
Hangsúlyozom, hogy a fizetési hajlandóság az megvan, de a birság mértéka oly nagy, hogy egyszerre nem tud fizetni.....
Nem arról van szó, hogy Gt. nem mondaná meg, hogy ki képviselhet egy Gazdasági Társaságot, hanem arról, hogy azt nem mondja meg, hogy ki is az a képviselő. Márpedig az Art. a képviselő fogalmát használja és nem képviseletre jogosultét. Éppen ez a probléma, hogy a kettő egyáltalán nem ugyanaz. Legalábbis szerintem. A bejelentés elmulasztása azonban az Art.-ra hivakozással bírságolható, a jogértemezés elhúzódása ugyanis nem éppen mentesít a kötelezettségek teljesítése alól. Sajnos.
Szerintem ugynazt mondjuk, sógornődnek pedig szintén igaza van. No, eztet megeszéltük.
Egyéni vállalkozóról lévén szó, az imént hajtottam fejet Gyedmaroz előtt, és most előtted is, Phil, hiszen az egyéni vállalkozók szövevényes - de korántsem logikus szabályozása - gyakran nekem is meglepetést okoz. Tévedtem. Ez van.
A Bt beltagság munkaviszonyban való betöltése számomra logikátlan megoldás, azonban a Legfelsőbb Bíróságunk szerint még jogszerű! Ezzel nem az értékrendedet kívánom felkavarni, hanem azt szeretném megmutatni, hogy a jogalkotóink - mondjuk a Munka Tvk-ben egy mondatocska hiányával - milyen súlyos szabályozási fogyatékosságokat hagynak életre kellni.
Imhol az idézet a döntvénytárból:
BH2000. 233
Személyesen közreműködik a betéti társaság tevékenységében az a beltag, aki ellátja az üzletvezetési, képviseleti feladatokat. Rá a biztosítás ennek alapján terjed ki [1975. évi II. tv. 10. § (2) bek. c) pont]. (...)
Tévedett ugyanakkor a felperes felülvizsgálati kérelmében abban, hogy a beltagja által végzett tevékenységeket nem tekintette a személyes közreműködés körébe tartozóknak. A Legfelsőbb Bíróság a felperesi érvelésre szükségesnek tartja azt is hangsúlyozni, hogy a személyes közreműködés fogalmát tágan kell értelmezni, annak minősül a társaság érdekében kifejtett bármely tevékenység, így az üzletvezetés, a képviselet és a munkáltatói jogok gyakorlása is. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy a tag bizonyos tevékenységeket személyes közreműködésként végezzen, míg egyidejűleg más tevékenységek ellátására polgári jogi megbízási szerződést kössön - mint ahogyan id. M. Tibor is megbízási jogviszony keretében végzett a társaság számára különböző javítási, karbantartási stb. tevékenységeket -, vagy munkaviszonyt létesítsen a társasággal. A tagi munkavégzésnek tehát több jogi formája van, amely egyidejűleg is érvényesülhet."
Érdekes és fontos kérdésre tapintottál rá. Tudod PM cityben, ahol sok a nagyeszejobbantudja, nem nagyon foglalkoznak a való világ dolgaival. Tudod Ők szabályokat írnak. A szabályok pedig nem arra valók, hogy alkalmazni lehessen őket. Legalábbis a PM cityben ilyen szabályokat szeretnek kitalálni.
Amit mondasz egyébként nyilvánvaló, a 2000. évi Cecil, azaz a számviteli hujjajjánk nyilvánvalóan nem kívánja eszement regulákat állít fel. A készpénzmozgásokat ugyanis a pénzmozgással egyidejűleg kell a könyvekben rögzíteni. A rögzítésnek megfelelhet, ha pl. an pt. géped, vagy szorgalmasan írogatsz egy pénztárjelentést, ahol mondjuk az eseményt követő 3 ezred másodperccel később megkezded a bejegyzést.
A nagyeszejobbantudját a minap megkérdeztük, vajon ugyanez a szabály hogyan működik a banki mozgás esetére, hiszen a törvény ot is valamilyen kézhezvételkori rögzítésről beszél...
Ha feltételezzük, hogy Magyarországon 2004-től érdekképviseleti szerv felügyelete alatt lényegében az önálló könyvviteli szakértésé a jövő, akkor evidens, hogy ezeket a szabályokat sürgősen a valósághoz kell igazítani. Addig azok ellenőrzése és számonkérése nevetséges.
Való igaz, hogy a segítő családtag az vannak mint a befőtt. Legalábbis mifelénk. Az alulszabályozatlanság viszont üdítő foglalkoztatási módot rejt, nomeg apróbb szívásokat...
Kezdem nem érteni a dógot.
A Gt megmondja, hogy ki képviselhet egy céget: mi ezzel a baj? A Gt-ben szerinted nem lehet megtalálni a képviselőt? Hát, ez azért eléggé meglep, mert én látom a törvényben leírva. De, hidd el, lapozgatom szorgalmasan.
A mögöttes jogszabályok létezése vitathatatlan tény: mi ezzel a gond? Az Art a könyvelésről sem sokat mond, (utal a számvitelire,) világos azonban, hogy a kérdés szabályozott, csak ez(sem) nem az Art-ban.
Kérdezőnknem én is azt említettem, hogy ha a bejelentést mulasztotta el, az gáz, akkor a bírság jogos. ha azonban nem elmulasztotta, "csak" a hivatal szerint rosszul tette, az nem biztos, hogy gáz.
Hogy a képviselő alatt mi érthető, az komolyan vitatható? Nos, A Gt-ben benne van. Ha az Apeh szerint az nem jó(ami azért meglepne, ráadásul bírónő sógornőm szerint a bírói gyakorlat is teljesen egyértelmű ebben az esetben), akkor hivatkozzanak ők más jogszabályra, és mivel másban nincs benne, ezért máris ők vannak bajban.
A másik, az ámítástechnikai alkatrész: foggalmam sincs, mi a tükörvinyó, így arról sem, hogy mi mindenre lehet használni, vagyis merre lehet vele kavarni. van azonban olyan alkatrész, amivel lehet.
Ráadásul, amire én hivatkoztam, az egy APEH-os tisztviselő hivatalos, nyomtatásban is megjelent válasza volt, mely szó szerint tartalmazza, hogy a váalsztási lehetőség az adózóé. Nem értem, ha ezt az állásfoglalást ismered, akkor miért nem hiszed el. Én azért inkább elhiszem
A BT beltag gyakorolja a munkáltatói jogokat és nem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló. Tehát nem foglalkoztathatja magát. Bért csak a személyes közremuködés után vehet ki. Ami eltér a rendes munkabértöl, hiszen:
- nem veheti igénybe a 3000 Ft alkalmazotti kedvezménye,
- nem kell munkavállalói járulékot fizetnie,
- nem kell utána munkaadói járulékot és szakképzési hozzájárulást fizetni.
A többi bér utáni járulék ugyanaz, mint egyébként (levonni a 3 % eg.bizt. járulékot, a 8 % nyugd.bizt.jár-t, fizetni utána a 11 % eg.bizt-i és 20 % nyugd.bizt-i járulékot és persze szja-t levonni).
Üdv: Babóca
Kedves Könyvelök!!
Mondjátok már meg nekem, hogy a lekönyvelt számlákra milyen dátumot irtok könyvelési idöpontként? Ugyanis ha pl a kp. számla 08.02.-i, azt én legkorábban 09.05.-én látom. És itt a dilemmám (ami lehet, hogy apróság, de nekem fejtörést okoz): ha a 08.02-t irom rá könyvelési dátumként (mert ugye ezt irja elö a jogszabály), akkor nyilvánvalóan csalok, hiszen még a hülye is tudja, hogy a könyvelö nem találkozik mindennap az ügyfelével, hogy átvegye az aznapi számlákat. Ha viszont 09.05-t irok rá (amikor tényleg lekönyveltem), akkor megint megsértem a jogszabályt, hiszen a kp. számlát a vállalkozóhoz érkezés napján kell könyvelni.
Szóval Ti mit csináltok?
Köszi a válaszokat: Babóca
Én támogatlak Téged, abban, hogy a minősítést saját magad javára úgy hajtsd végre, hogy az a legoptimálisabb adózás örömét nyújtsa a számodra. Csupán aztat bátorkodtam volt mondani, hogy azok az esetek közül kellene mazsolázgatni, ahol a felújítás jelentős értéknöveléssel párosulhat, hiszen manapság egy számítástechnikai alaktrész pótlása már csak fejlettebbel képzelhető el, ha ezt valaki a sokkal fejlettebbel toldja ki, akkor máris messze kerültünk a rendeltetésszerű joggyakorlásról. Mindenesetre az eredeti kérdésben szereplő winyó leírása valóban történhet azonnal, amit érts úgy, hogy MaZsolás mélyen fejet hajt az indoklásod előtt.
Kösz ezt az egyébként igencsak lelombozó választ. Egyébként úgy tudom (másodkézből), hogy egyéni vállakozóknál a szgk adókedvezménye nincs nevesítve, tehát hajrá. Kérlek, cáfolj meg...
a félreértést az okozhatja, hogy én a joggal megvetett egyéni vállalkozók közé tartozom, s mint ilyennek semmi keresnivalóm a számviteli törvénynek még csak a közelében sem.
Viszont az Szja törvény ebben az esetben elég pontosan eligazít:
11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
II. 2. d) A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.
Éppen azon túnődtem, hogy mit mondjak az ügyfelelmnek, aki most venne egy versenylovat továbbtartás, versenyeztetés érdekében. Mikrovállalkozás, elvileg a versenyló tenyészállat. Elolvastam a szabályokat, majd dühödten vágtam a sarokba mindet. Ugyanis az van benne, hogy a tenyészállat is akkor jelent beruházási adókedvezményt, ha korábban még nem vették használatba.
Namármost, mivel az adókedvezmény vásárlás útján nem lehetséges, adókedvezményem csak úgy lehet, hogy nálam ellett az anyaállat, és a tenyészállattá minősítés (merthogy ugye én jövőbelátó is vagyok) azonnal meg is történik. A növendék-állat lépcsőfoktól használt ló lesz belőle, tahát bármilyen más besorolás kizárt. Sebaj, örülök, hogy lesz egy kis adókedvezményem, így az aktiválásként be is állítom az új példány előállítási költségét, kb. 80 eFt-ot. Ezt mind le is írhatom majd az adóalapból. A későbbi ráaktiválás már nem a beszerzési, előállítási költség lesz, tehát az már ugye adókedvezményre nem jogosít. Pedig lesz belőle bűven! Ugyanis mire felnő ez a nems paci, kb. 10 milkát fog érni Boldog vagyok!
Hacsak nem akarod később bírságostúl visszafizetni az adókedvezményt, akkor MaZsolád még most szól, hogy a trükközést felejtsd el. Márcsak azért is mert az adókedvezményes adózók valszeg automatikusan mennek a górcső alá.
Ez egy igazi MaZsolának való probléma, csak eddig nem volt még lehetőségem foglalkozni vele... Szóval Te úgy gondolod, hogy az Art.-nak nem kell pontos meghatározást közölnie, elég, ha egy mögöttes jogszabály megteszi azt. Nos, lapozgasd szorgosan azt a Gt-t mert a képviselő megtalálása e nélkül nem fog menni. Megsúgom, amúgy sem. MaZsolásan szólva ez szívás. Persze, ahogy írkáltam volt, szó sincs arról, hogy az adózó felmenthető lenne a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Az mindenesetre komolyan vitatható, hogy a "képviselő" meghatározás alatt mit is kell érteni. Ezért kellett volna odafigyelni, a kötelezettség teljesítését pedig egyeztetni az adóhatósággal. Ennek elmulasztása kapcsán mese nincs, az adózó a hibás, csupán azt kellene vizsgálni, nincs-e valamilyen további méltányolható körülmény.
Kedves philosoph! Nyilvánvaló, hogy minden a tétel lényegességén múlik. Csak nem azt akarod mondani, hogy egy méregdrága leégett tükörwinyó cseréje laza mozdulattal azonnal értékcsökkenthető... A tökömbököm tételeknél viszont kár izmozni, mert az meg úgyis mind1. NemDe?
Miért hagyod magad a romlás útjára vezetni? bátran aktiváld a tárgyi eszközöd azon részét, amit cserélsz, és száműzd a bruttó értékből az alkatrész korábbi értéket, pl. becslés útján. Ugyanis az azonnali elszámolás - annak jelentősége szerint - továbbra is kifogásolható...
Köszönöm kérdésedet. A segítő családtag egy ama érthetetlenül sok foglalkoztatási jogviszony közül, amely elburjánzása példa nélküli az egész EU-ban. A munkaügyi szakemberek kb 25 foglalkoztatási jogviszonyt különböztetnek meg, de úgy, hogy a legáltalánosabb munkaviszony csupán egy a sok közül. Az előny a tehát a szabályozatlanságban van. Jelenleg a Tbj. (Tb törvény) az egyetlenegy jogszabály, amely részeteiben foglalkozik azzal, hogy a segítő családtag azvajonmi. Ez a foglalkoztatási mód a klasszikus nem munkaviszonyi elemeket hordozza magában, vagyis:
- nem kell rá üzemovos
- nem jár a 3.000 Ft-os adójóváírás
- nincs munkavállalói járulék
- nincs munkaadói járulék
- a szakképzési hozzájárulás a közreműködés
rendszerességén múlik.
Egyébiránt imhol a definíció:
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel
4.§. g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nincs itt szó Gt-Art konfliktusról, hanem az Art. egyértelmű fogyatékosságáról. Majdha az Art. lesz szíves pontosan meghatározni, hogy a képviselő, azvajonmi, akkor szerintem lehet érte megalapozottan bírságolni. Más kérdés, hogy ettől még valami, vagy valaki bejelentésének elmulasztása, illetve azzal kapcsolatos jogkövető magatartás - vagyis kérdezni (írásban) tudni kell - hiánya nyilvánvalóan az adózónak felróható tény.
Egy mikrovállalkozás (BT) gépjárművet szeretne venni, mely után adókedvezményt is érvényesítene. Az Adóújság 2001/7-es számában az áll, hogy ez a beruházás társasági adókedvezményre nem jogosít, ha a jármű nem tevékenységi profilt meghatározó tárgyi eszköz. (Tényleg nem)
Mely törvény mondja ki szó szerint a fentieket? Keresem a nagyon legális tv-i kibúvókat...
Az adótörvények gyakori jellemzője, hogy nem definiált fogalmakkal, vagy tennivalókkal kapcsolatban mögöttes jogszabályokra hivatkozik.
Értelemszerűen a leggyakoribb ilyen hivatkozások a Polgári Törvénykönyv, a Gt., vagy a számviteli törvény.
Jogtechnikailag is úgy épülnek fel az adótörvények, hogy a fogalommagyarázatokon kívüli fogalmak magyarázatát mögöttes(leggyakrabban a fenit) törvényekben kell keresni.
Az adózás rendje által nem definiált "képviselő" esetében a mögöttes, magyarázó jogszabály a Gt. A bírói gyakorlat szerint legalábbis. Ezért gondolom továbbra is úgy, hogy nincs szükség méltányossági kérelemre, hanem élből vissza lehet utasítani a bírságot.
Jól is néznénk ki, ha minden, az Art-ban, vagy egyéb adótörvényben NEM definiált fogalom esetén a kötelezettség teljesíthetetlenségét vélelmeznénk
Tovább fokozva az izgalmakat: az ADÓlevelek 2000/3 számában, a 3. oldalon a (vélhetőleg APEH-os) válaszoló szerint egy számítástechnikai kérdésben szintén a saját döntéstől teszi függővé, hogy tárgyieszköz-bővítésként számolja el az illető egybőla felmerülés évében, vagy az értékcsökkenési leírás alapját növeli-e.
kedves Mazsola! Aggodalmad tehát mégegyszer köszönöm, de azt hiszem, ebben az esetben felesleges volt
commnet az 1. ponthoz (csak ha teljesen precíz akarsz lenni):
ha az eredeti CD része a szgéped aktivált értékének, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnod (ennek összege a CD net könyv szerinti értéke), az új CD pedig a géped értékét növeli (ugyanúgy értéknövelő beruházás, a költséged a régi cd-d maradványértéke lesz)
A számítástechnikai kütyükkel kapcsolatban több érdekes lehetőség van:
1. A számítógépben volt CD. Kicseréled egy másikra. Ez javítás! Mi lesz a kivett darabbal?
2. A számítógépben nem volt CD. Beleteszel egyet. Ez értéknövelő beruházás.
3. Veszel egy CD-t, amit néha beteszel egy gépbe, néha kiveszel. (Mondjuk az op. rendszer installálásának idejére.) Ez lehet önálló eszköz.
4. Veszel egy CD-t és ha számítástechnikai eszközökkel is foglalkozol, akkor kezelheted mint árút (anyagot), amit vagy eladsz vagy beépítesz egy eladandó gépbe.
5. A CD-t anyagként tartod nyilván. Azután felhasználod javításra (1), értéknövelésre (2).
Köszönöm az aggodalmat. Ám azt hiszem, nem vezetett senki félre. Leginkább, mert saját magam találám ki a dolgot.
Mi akadálya lenne annak, hogy véve mondjuk egy cd meghajtót, azt akár értéknövelésként számoljam el, akár egyedileg? Ugyanis valljuk be, nehéz bármelyik ellen érvelni.
Arról már nem is beszélve, hogy ha nem is így lenne, akkor is, mekkora az a kockázati szint, amit az jelent, hogy az APEH aktuális revizora ért ehhez az alkatrészhez? Ráadásul egy olyan cégnél, ahol a tevékenységi kör, hogy úgy mondjam, végtelenül tág.
