1. Tőkeemelés? Sima ügy. Társasági Szerződés módosítása, pénz (apport) a kkt részére való átadása (nem kell hozzá banki igazolás), és cégbirihez való bejelentés (!). Az ügy közzétételi díj (10.000) és illetékköteles (további módosítás hiányába 3.000, egyébként 6.000)
2. Domino jöhet, csak lehetőleg érzéssel, nehogy megdőljön... :-) Attól még, hogy a részletezés - Nálad - kizárt, azért a telefontársaságnál utólérhető. Havi több milliós Dominózás szinte biztos következményekre vezet, ámbár ellenőrzési valószínűsége még mindig csak közelít a 0,00...0001-hez.
Gyors segítségre lenne szükségem !!!!
1. Lehet-e egy KKT-nek, amely már több éve működik megemelni a jegyzett tőkéjét??? És ha igen, akkor hogyan???
Azt már kinyomoztam, hogy a cégbirihez nem kell bejelenteni, de be kell-e fizetni a bankszámlára? kell-e a társasági szerződést módosítani és kell-e illetéket fizetni????
2. Ha a cégnek nincs mobiltelefonja ( már a tárgyiasult formája), akkor a Domino kártya elszámolható-e a cégben ???
1) Miért ne? Éljen a szerződési szabadság.
2) Ha ceg veszi berbe, akkor azt lehetoleg csak uzleti celbol hasznalja.
Ennek az ellenorzesi valoszinusege = 0,000...0001
3) A ceg asajt nevere szolo szamlakbol azt szamol el, amit akar. Atterhelesrol is lehet szo, de hidd el macerasabb, mint atiratni a fontosabb kotmuveket (telefon rulez)
4) Nem erdemes erteknovelo, csupan a normal hasznalathoz szukseges felujitast vegezni.
A felujitas mibenletenek ellenorzesi valoszinusege = 0,000...0001
Erteknovelo nyilaszaro cserehez inkabb igenyelj a Szechenyi Tervbol.
5) No way.
6) Szerintem lakatold le a szobat ugy kozeptajon. Uditoen fog kinezni.
Nekem volt erre egy Excel tablicskum. Több oldal, de kb. 18 oszlop. A betuket kb. 3,5 pontosan nyomta ki. Nagyítóval egész olvasható volt... Direkt APEH bácsinak terveztem, hadd follyon ki a szeme.
:-)
Az akkor szivas, ha meg ott dolgozik. Akkor a cegnek kell rendbetennie, egyebkent meg sokan inkabb a sjat SZJA bevallasukban oldjak meg - igaz csak 2000-tol. (pl. ujsagirok)
Asszem sikeresen kihagytam a lényeget...
Szóval: az áfa-bevalláshoz kapcsolódó analitika az értékesített darabokat és az értük kifizetett beszerzési értéket kell, hogy tartalmazza, kb. leltárszerűen.
Pl:
1 db szék (123456 sz. vételi jegy) 10 Ft
(789 kimenő számla) 20 Ft
árrés: 10 Ft
1 db ágy (234567 sz. vételi jegy) 20 Ft
(678 kimenő számla) 40 Ft
árrés: 20 Ft
Mindössz. árrés: 30 Ft
20 % áfa = 30 Ft x 0,2 = 6 Ft adóalap: 24 Ft
Nem kell ennyire részletesen, csak azért írtam így a példát, hogy jól érzékelhető legyen, hogy darabonként meg kell tudnod mondani az árrést azzal a (5) pont alatti módszerrel.
A 202/T 15. szakasz (5) pontja mellett ikszelj, ez a legegyszerűbb mód!
A magánszemélytől történt vásárlásnál legalább vételi jegyet (belső szigorú számadású nyomtatvány) kell kiállítanod. Egyedileg (árudarabonként) minden vételi jegyet párosítanod kell tudni az eladási számlával, amiben az adókulcs helyén a "különbözet szerint adózik" (vagy vmi ilyesmi) felirattal, áfa nélkül kell eladnod az áfa nélkül vásárolt terméket.
Áfabevallási időszakonként az időszak alatt eladott termékek árbevételéből le kell vonni a beszerzésre kifizetett értéket és a különbözetet 0,2-vel megszorozni, ez lesz a fizetendő áfa. A bevallásban a különleges eljárással megállapított adó sorába kell beírni és alapjaként az áfa összegének a 4szeresét kell beírni (ugyanis felülről adózik az árrés). Ha van kedves, és nagy tömegben vásárolnátok 50.000 Ft alatti dolgokat, akkor olvasd el az áfatv. 64/A. paragrafusát, mert az a 7. mellékletben ad egy másik számítási módot, de ma már nincs agyam, hogy felfogjam, pontosan mit is akar vele. Ha ez jobban teccene, akkor a 202/T 15. szakaszában a (6) pont mellé kell ikszelni.
Kisebb mennyiség (áfabevallási időszakonkénti darabszám) esetén én mindenképp az első módszert ajánlom, mert könnyebben eligazodik rajta a hatóság, így kevesebb lehetőség van a vitára.
Kedves MaZsola! Pontosítanék (mert én csak a "kályhától" tudok elindulni): az a gond, hogy az un. plafon feletti jövedelemből is lett levonva nyugdíjpénztári tagdíj, és a pacienssel már nem olyan egyszerű a kapcsolat, mint a sima munkaviszonynál?
all.........
krdves all :)...
ki tudná nékem megmondani, hogy a különbözeti áfá-hoz (használt cuccos értékesítés) mit hogy és hol kell bejelölnöüm a 202t-n ill milyen nyilvántartásokat és bevallásokat kell ezzel kapcs. pluszban vinnem?
thnx: gbrL
kedves deve....
semmi.... és semmi.
nem érdemes vele foglalkoznod. a perköltséget persze azért érdemes kipréselni belőlük, de ez automatic.
egyéb jóhír és egyéb erkölcsi károkozásre kapsz majd valami piti összeget....
saját példán: szerinted mennyit ér meg két közepes kategóriájú kft és egy kisebb bt ügyvezetőjének ill képviselőjének útlevelét fél évre bevonni, két napig a markóban b@szogatni, partnereknél mószerolni ésigytoább - jah, és mindezt jogtalanul (rá 2,5évre volt meg a jogerős bírósági)?
nos, ez tételesen kiirva, de összegében mindenestül 100.000 azaz egyszázezer forint kártérítést (vpop és brfk vfo.gvo) von jogerősen maga után, amit a postás hoz majd ki, kb 50-60 nappal a határozatban megjelöltnél később.... persze késedelmit kérheccccccc......
no comment. ezután szerintem ezért nem érdemes pereskedni. ha kiszámolod kb 100-130ft órabéred jön ki.
vagy van egy yobbb megoldás: ha meg tudod fizetni és kapcsolataid vannak: bárándy vagy zamecsnnnnyikkk vagy hasonló kaliberű ügyvéd esetleg többet ki tud préselni.... nohhh, azért már esetleg....
jah: az ügyvéd a pénzének javarészét előre kéri....
...
gbrL
6. § (1) A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt - figyelemmel a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésre - a természetes személlyel fennálló, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogviszony alapján terheli. E kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn.
(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja szerinti egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogviszonyban.
(3) A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló
a) munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erők szerződéses állományának jogviszonya,
b) tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
Drága MaZsola!
Nagyon köszönöm válaszodat, tényleg ezeket a "nagy kérdéseket" feszegetném. Biztos lesz egyre több kérdésem, reménykedem a válaszokban is.
Addig is egy rém "egyszerű" kérdés máris: a régi motorosoktól hallottam, hogy a Bt. első ill. 2. évében még bocsánatos bűn a veszteség, na de utána!!! Ez így van tényleg? Mi erről a szagértők véleménye? A Bt-émnek 2002. februárban lesz az első szülinapja. Rokki
Kedves Tilia!
Ha Rokki esetén kérdezed, hogy biztos kell-e nyugdíjasnak tételes eho-t fizetni, akkor írom Neked, hogy én eddig a társas vállalkozás beltagja voltam, mostantól pedig rokkantnyugdíjasként leszek majd kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó. Tehát nem egyéni vállalkozó vagyok. Várom hozzászólásodat. Rokki
Irodaberlettel es azzal kapcsolatos koltsegek elszamolasaval kapcsolatban szeretnek tanacsot kerni.
A felallas valami olyasmi, hogy van egy cegtulajdonos akinek van egy ures lakasa. Abban nem lakik senki, nincs bejelentkezve se senki. Kiadna a cegenek, de csak a lakas mondjuk felet (X szobat az Y-bol). Kerdesem az alabbi:
1) Lehetseges-e igy megosztva kiadni az ingatlan az irodanak?
2) Amennyiben igen, ugy a tobbi helyiseg hasznalataval kapcsolatban van e megkotes? (pl. emberunk sajat holmijait esetleg raktarozza a nem kiadott helyisegekben)
3) Van e megkotes, hogy a ceg milyen koltsegeket (rezsi, telefon, berendezesi targyak) szamolhat el a berelt helyisegekre?
4)Amennyiben a berelt helyisegekbe a ceg felujitast vegez (pl. festes, butor beepites vagy eppen nyilaszaro csere, mely ertelemszeruen kesobb nem mozgathato) a berleti ido megszunesekor ki kell e szamlaznia e felujitas targyait a berbeadonak vagy van e egyeb mod az ilyen nagyobb kiadasok elszamolasara?
5) Kozos szocialis helyisegekre elszamolhato e aranyositott koltseg?
6) Lezarhatonak kell-e lennie a berelt helyisegeknek, hogy a magancelu hasznalat fel se vetodhessen a ceg reszerol (emberunk munkaido utan megfaradva leul pihenni a cege kanapejara)?
Biztos kell nyugdíjasnak tételes EHO-t fizetni? Mert magánvállalkozóként az APEH szerint nem kell. (Tavaly volt egy ilyen esetem. Lehet, hogy idén már kell.)
Az élet nagy kérdését feszegeted. Hogyan lesz a cégbevételből a dolog az én pénzem. Figyelembe véve, hogy rokkantnyugdíjas vagy a legolcsóbb tényleg a korábban vázolt megoldás tehát vegyél fel díjazást.
Nyugodt éjszakák kedvéért a következőket javasolom. Darabszám rögzítésével Érdemes átadni a könyvelőnek az anyagot. Pl.:
2 db kimneő számla
3 db bejövő számla
8 db bank
7 db készpénzes számla
1 db útnyilvántartás
Ezt aztán lehet sorszámokkal kiegészíteni, kinek-kinek ízlés szerint. Van egy olyan esetünk, ahol az ügyfélhez felvonulva cseverészünk, beszélgetünk, lenyomunk két üdítőt, de amikor arról van szó, hogy anyagátvétel, akkor előrántja a cuccot listástúl aztán mondja, hogy ide kér egy apró szignót én meg mondom, hogy előtte ugye megnézhetem... Szóval így már biznyisz lesz a dologból. Egyébként azóta ezt az ügyfelet komolyabban is lehet venni...
Arra gondoltam, hogy egy eset szívásai kapcsán kiben milyen megoldási módok ötlöttek fel. Mivel lehetne a jelenlegi felső határos rendszert egyszerűsíteni?
Az államigazgatási eléjárásban elkövetett hibák miatti kártérítési felelősség nem automatikus. A magyar gyakorlat egyértelműen arra mutat, hogy a törvény által garantált esetet (pl. indokolatlan fogvatartás) lényegében vajmi kevés esély vagy az erkölcsi kár megtérítésére. Ilyenkor profikat érdemes alkalmazni a jogorvoslati eljárásban, akik a lehető legkisebb kellemetlenséggel próbálják a dolgot megoldani az Ő díjaikat, ha indokolt, az eljárás végén meg lehet ítéltetni a bírósággal, így azokat az alperes APEH kötlsegvetéséből állják majd. Ennyi.
Drága MaZsolám!
Értem, szóval a havi tételes ehó-t fizetnem kell. Melyik verziót javaslod megoldásként arra, hogy a bevétel és a költség különbözeteként bennmaradó összeghez hozzájussak. Mivel sajnos még most sem, nemhogy a Bt. indításakor nem voltam kikupálódva, így - olvasgatva egyre többször ezt a topicot - rájöttem, hogy a 20-20 ezer Ft-os jegyzett tőke az valamikor nagyon kevés lesz. Szóval bérként v. osztalékként? A bér után fizetendő szja nem mondom, hogy nem zavar bele, de van önkéntes nyugdíjpénztáram - nem szüntettem meg, most hogy rokk. nyugdíjas lettem - így annak jórészét"majd" visszaigényelhetem. Gondolom én! Jól gondolom! Gondolj rám Te is válaszoddal!
Illetve még bárki más hozzászólását is szívesen olvasnám! Szia-szia MaZsola és mindenki más! Rokki
De én ott látom a problémát, hogy átviszem a számlákat a könyvelőnek egy borítékban, dossziéban, vagy akárhogy. Nyilván nem én vagyok a legfőbb ügyfele(akkor ugyanis éhenhalt), hát félrerakja, és majd valamikor bevallás előtt könyvel, meg ami még kell. Nos, ha közbenegy számlám mondjuk kiesett, és nem kerül bele, akkor a bevallás rossz lesz.
Ha emberünk becstelen(tudom, ha nem bízom benne, akkor ne nála könyveltessek), akkor rám fogja, hogy elhiszi, hogy én kaptam ilyen számlát, de én vesztettem el, és hozzá már nem vittem át. Mindketten mást mondunk, de nem ez az érdekes, mert szívni én szívok.
A régi munkahelyemen, ahol alkalmazott voltam, és sok számla volt a cégnél, voltak olyan gondok, hogy a sofőrök hordták a napi elég nagy paksamétát a könyvelőhöz, és volt olyan, hogy eltűntek számlák. Mivel ott sok volt, hát gyakrabban előfordult ilyen. És, soha nem sikerült kinyomozni, hogy a pénzügyi osztály hányta el a számlát, vagy az aranykezű sofőr ejtette-e ki útközben, vagy a könyvelők voltak a hunyók. Nos, bár nálam nincs és nem is lesz ilyen számlaforgalom(de azért nem a havi két számlás cég vagyok), de érdekelne, hogy az ilyen esetben mi a helyzet.
