A szerencsés ha az előforduló legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet középértékénél van lerakva. Ha a ragasztó sokáig bírja az összehúzódást, tágulást akkor jó.
Felújítás előtt állunk és szeretnénk egy olyan lépcsőt készíttetni, ami nem "zörög, huppog, kong" amikor járunk rajta. Kézen fekvő lenne a monolit lépcső elkészítése de felmerült a "gipszbeton" lépcső is.
Egyelőre azt próbálom körbejárni, hogy a költségvetésbe mi fog beleférni...
Van esetleg kivitelezőre javaslat, illetve tapasztalat, hogy milyen költségekkel lehet számolni?
Első körben most úgy fest, hogy monolit esetén kb. 20e Ft / lépcsőfok költséggel számolhatok míg dermesztett beton esetén akár a duplája is lehet?
A fiamék konyhájában, étkezőjükben 60 x 90-es lapok vannak lerakva, legalább 10 éve és semmi bajuk nincs. Kettesével voltak csomagolva, amikor leszedtük a teherautóról. Volt súlyuk, abban hiba nem volt... Egyébként, cserélj burkolót! Aki azzal jön, hogy vegyél kisebb lapot, az nem ért a szakmájához, meg a ragasztókhoz sem. Én a Zalakerámiára rendesen ráfáztam, a helyedben biztosan nem vennék tőlük semmit. Amit én feltettem, vagy amit a burkoló feltett, az csak 20 x 30 cm-es volt, mindegyiknek közös tulajdonsága, hogy a mázon lett egy hajszálrepedés. Csak nehezen észrevehető, de elég, ha tudok róla.
Sziasztok szerintetek mennyire nézne ki rosszul 6 méter hosszú 1,6 méter széles folyóson a 30*60as famintás lap lerakva? A burkoló szerint le kellene cserélni valami 15*60as lapra vagy max 20 cm szélesre. 60 cm hossz az ok. 1/3 eltolással gondoltam vagy véletlen szerű eltolással de nem haladná meg az 1/3 eltolást.
Ennek a folyosónak lenne egy beugró része még L alakban ami 3,1*1,6méter. Az L alak kezdeténél gondoltam valami díszsort a burkoló lapoknál. Zalakerámia agex lap menne amúgy mindkét helyre . Köszönöm a választ
Ha a máló részeket eltávolítottad kell egy rendes tapadóhíd/alapozó és arra tedd a habarcsot, bármi legyen is az. Én a kültéri csemperagasztót is és a szigetelés ragasztó is használtam, ha picit gyakorolsz mindkettővel szépen megcsinálható. Ha kész vagy és kiszáradt alapozd újra, hogy lecsökkentsd a nedvszívását, télen meghálálja!
Van nikecel ragasztóhab flakonos ,mikor meg kött olyan lesz mint a műanyag ,leszedhetetlen és könnyű vele dolgozni szerintem árban is ugyan ott leszel.
A fóliának nincs sok értelme, az pár év alatt széttöredezik és a 3 cm is nagyon sovány. Ha szakszerűen akarod ne sajnáld azt a plusz költséget, Teríts sódert az 5 cm vashálózott beton alá, ragassz rá bitumen paplant melegítéssel, majd erre tegyél legalább 5 cm 100 -as nikecelt, erre egy szintén 5 cm vashálós betont amire bármilyen meleg burkolatot rá tehetsz.
Ragasztó habot nem hagynám ki és legalább 10 cm polisztirollal szigetelném ami jelentős megtakarítást jelentene. de az aljzatra sem ártana lépésálló polisztirol födémről nem is beszélve.
1cm vastagságban a polisztirol ragasztó már nem igazán jó. Oda inkább lábazati vakolóhabarcs kéne. A polisztirol ragasztó + háló az akkor lenne jó, ha levernéd az egész régi vakolatot, vagy ha előtte feltöltenéd a hiányokat és arra rá telibe.
Először a Mapei Mapetherm hőszigetelő ragasztót néztem ki, de közben beszéltem panelházakat szigeteő kőművessel és azt mondta, hogy a sima csemperagasztó is teljesen jó, ő is azt használja.
Nem nagy az árkülömbség, lehet hogy mégis a Mapetherm ragasztót választom.
Az a lényeg, hogy jól tapadjon a betonhoz és nem dobja le magát 1-2 év múlva sem. Mint az eddigiek.
Gondoltam arra is, hogy 2 cm-es hungarocellt teszek fel és azután lehálózni vakolni de, ha nem muszály, nem csinálok plussz melót magamnak. Egszerűbb lenne csak vakolni és hálózni. Aztán betonfestékkel átfesteni.
Ne csemperagasztóval csináld. Azzal halál ilyet csinálni, nem lehet rendesen simítani. Inkább polisztirol ragasztó, vagy lábazati alapvakolat, de ha egy kicsit többet is költenél rá, akkor betonjavító habarcs pl Soriplan.
A képen látható kerítés alapzat felújításra mit ajánlatok?
Kb 40 éve készült, pár centis beton alap van és azon 2 sor zsalukő, ami aztán festve volt már többször is.
A teteje 3cm betonnal volt kiöntve, ami mára teljesen szétmállott illetve az oldalán is levállt a javítgatás.
A terv, hogy teljesen letisztítom flexszel a feséket és a máló részeket is leszedem, azután felxibilis csemperagasztóval és hálóval befedem az oldalakat és a tetejét is.
"Valóban, a legközelebbi pár épület gyanúsan gazdasági."
Engem EZ az épület egy ideiglenes felvonulási épületre emlékeztet. A telken álló villanyoszlop (ha jól emlékszem kapcsolószekrénnyel) is ezt valószínűsíti.
Kívülről 5-cm-es hungarocell, csavarral, és a műanyag tányérral felfogatom, nem kell alá ragasztó, csak szárazon lesz! És rá a háló, és valamilyen szín.
A vályogra nem jó a kőporos vakolat, ha fehér cementtel készitették.
Leverni nehéz ügy, ki tudja mi jön le vele, de meg kéne húzni nagyon alaposan egy vakolatkaparóval, ez egy fém szerszám, amit a gépí vakolók használnak. Ezzel jól ki kell kaparni, hogy páraáteresztő legyen a falazat . Utánna vakolni síkba, de cement nélkül. Mi a cement helyet a régi épületekre, ami eredetileg oltott mésszel volt vakolva, a cementes javítások (és a kopogó meszes vakolat) leverése után , hidraulikus mész és mészpór keverésével készitett malterral vakoljuk le.
De van a pl. Hasitnak zsákos javítóvakolata, amiben nincs egyáltalán cement, kb. egy paletta kell, ha csak síkba kell vakolni egy 9x9-es házra, ha földszintes. Csak azt hagyni kell pár hetet, hogy jól repedezzen ki.
Szevasztok.Kérdéssel fordulnék hozzátok,előre jelezném hogy vályogházról van szó,nem parasztház hanem 9x9-es úgynevezett kádárkocka.Az alábbi képen látható kőporos vakolat van a házamon,ami sajnos a gyenge kőművesmunka miatt elég egyenetlen a teljes felületet tekintve,2m-es vízmértékkel átnéztem a felületet volt ahol majdnem aláfért a kisujjam..az ereszdeszkánál pedig vannak 2-3 cm-es eltérések is. Jövőre szeretném felújítani a külsejét,és érdekelne szerintetek mi lenne a megfelelő megoldás erre a problémára?Egyébként a színt tekintve sima egyszerű fehér lenne.Én laikusként elsősorban arra gondoltam hogy a teljes felületet simítóvakolatozni,kihozni belőle az egyentlenségeket és arra Mineral zsákos kapart nemesvakolatot húzni,ami ha minden igaz műgyantamentes,esztétikát tekintve számomra ez lenne a vonzób megoldás..Vagy nem tudom hogy ilyen 1-2-3 cm-es egyentlenségeknél használható-e érdemben glett,és azt festeni mondjuk mészfestékkel..Egyéb ötletek?
Sokkal valószínűbb, hogy annyi betont tudtak egyszerre megkeverni amennyi két repedés közti mennyiségnek megfelel. 1,3*0,4*,1=50liter. Nem sikerültek egyformára a keverések és soká vártak (relative) a folytatással. Másik lehetőség, hogy a beton kötés közben zsugorodik (komolyabb szerkezetet repedéstágasságra méretezni kell) és a zsugorodási repedések ilyen távolságonként jelentek meg. Foglalkozni feltehetőleg nem kell vele, mert a monolit sáv a gerendára merőlegesen dolgozik. HA GERENDÁVAL PÁRHUZAMOS repedés nincs benne. Ha igen, akkor lehet kezdeni aggódni.
Igen ez is megfordult a fejemben, na de többször is abbahagyni a betonozást 6 méteren durva lenne :D, meg persze a többinél nem láttam árnyalat különbséget
Üdv ! Ha nem egyezik a két beton textúrája és színe a repedés mentén ,akkor lehet abba hagyták a betonozást és csak másnap folytatták ,ami esetleg már nem tudott homogén elegyként együtt összekötni ! De ez csak tipp!:-)
Én is gondolkoztam hasonlón csak az az érdekes, hogy a gerenda mentén végig repedt a födém faltól falig. Viszont az 5 db keresztrepedés közül csak kettő repedt át a vakolaton (hajlszálrepedés, egyébként "gyári" első vakolat). Vésés közben is úgy tűnt mintha a vakolat kitöltené a repedést. Lehetséges hogy még a vakolás előtt az építés közben elrepedt? Ami még nagyon furcsa, hogy úgy tűnt mintha az egyik repedésnél a két beton textúrája és színe nem teljesen egyezik meg :), vésés közben rám sötétedett lehet csak rosszul láttam, de holnap szemügyre veszem.
Tegyül fel akkor, hogy ez tényleg egy monolit szakasz és ilyen szabályos szakaszokban elrepedt. Kell foglalkozni vele?
Arra tippelek, hogy a monolit sávban vagy kevés a 6m irányban a vas (a monolit sáv a gerendára merőlegesen dolgozik, de a gerenda a 6m irányban) vagy/és túl híg volt a monolit sáv betonja. de az első a valószínű. A gerenda lehajlik és viszi magával a monolit részt is.
Adott egy E-gerendás béléstestes födém, a gerendákkal párhuzamos fal mellett van egy kb 40 cm es monolit szakasz (vagyis gondolom, hogy monolit). Feltárásközben azonban ebben monolit sávban az E-gerendákra merőleges repedésre bukkantam. A fesztáv elég nagy, 6 méter. Aztán végig feltártam ezt a sávot és kb 130 centinként megtalálható hasonló "repedés". Fura egyébként mert az összes repedés merőleges a gerendákra, szóval elég szabályos. A két teherhordó faltól kb 25-30 centire van az első repedés, aztán kb 130 centinként ismétlődik.
Semmi gond vele ha normálisan szigeteled víz ellen. Pld kátrány papírt melegítesz rá. A házak esetében kap egy hőszigetelést még, a dupla falu hűtős konténereket vesznek erre a célra ami gyárilag szigetelt ha hozzá jutnak. Illetve vannak dupla meg szimpla falú konténerek a dupláknál lehet ezt csinálni hogy kifúrják több helyen és habbal kinyomják.
Rozsdás standard konténert vásárolni és abból készíteni házat nem újdonság. Nade ha ezt leásva szeretném a földalá, ha nem is telejesen, az mennyire jóötlet, mennyi benne a buktató?
A cél hogy legyen hőtároló képesség. Tehát ne legyen az hogy elmegy az áram és rögtön hideg vagy meleg van bent.
Azzal a kivágóval amivel a lyuk készült egy xps darabból kivágsz egy kört, purhabbal beragasztod, picit a sík alá menve és legletteled, esetleg egy háló darabbal együtt.
Az alábbi képen a kültéri spotot először rossz helyre fúrták, és érdekelne, hogy az ott található lyukat hogyan tudnám eltűntetni? Ha mögé fújok egy kis purhabot, majd letapaszolom, vagy miből csináljak oda egy kis zsalut, hogy betapaszoljam? Gondoltam arra is, hogy kiszedem a mellette lévő spotot, és azon a lyukon keresztül odateszek valami támasztékot hogy ki tudjam húzni azt a lyukat.
Erről az én betontuskóim, sem a füveim nem tudnak...
Mivel fűnyíró géppel nem tudok mindig melléjük férkőzni, muszáj vagy damilossal vagy kézi ollóval levagdosni az ott növő füveket, mikor már túl nagyok.
Az acél körül oldalanként min. 10 cm vtg. betonréteg kell. Azaz egy 80x80-as szelvényhez min. 300x300 (mm)-es betontömb tartozik, mondjuk egy átm. 6-os spirálkengyel sem árt.
Kicsiit zavaros a szöveg. 80x80mm vastag? írja. A képen- ha 4m magas- akkor az oszloptávolság kb. 2m. Az aluminiumnak sokkal kisebb a szilárdsága mint az acélnak. Nekem még sportpályával nem volt dolgom, próbálom az ismert tényekből arányosítani. De ha egy cég árulja akkor adjanak róla igazolást, hogy mit tud amit árulnak.
Nem jó ötlet hosszú távra beásni egy fémprofilt a földbe, mert hamar megrozsdásodik.
Ha lyúkfúróval fúrjárok, akkor nehéz tömöríteni (kiékelni) a szelvény mellett a lyukat. Egy idő után az oszlopok lógni fognak.
Ha már lyukfúró, van 200-as, annak a furatát ki lehet önteni betonnal, egy kicsit megvasalva, egy fi200-as PVC csődarabbal késziteni neki egy 20cm magass zsalut a lábazatnak is és arra egy talpas oszlopot rögzíteni betondübelel.
HA 8ox40x3-as zártszelvényt használsz, az jobban bírja a szelet is. Az oszlopok tetejére kell egy kalap, hogy ne folyon bele a víz.
Kerítésnél max. 2.5 méteres oszlopközt használunk. A legolcsóbb: két acélos huzalt ki kell feszíteni az oszlopokat kifúrva, azt megspanolni (ehhez egy szakaszon az első és az utólsó oszlopot ki kell támasztani- ha sarkok is vannak, oda érdemes 80x80-as oszlopot szerelni, két írányból kitámasztva) és arra rákötni a méretre gyártot dróthalót, vagy bármilyen halót.
A horganyzott élete 6-8 év (amig a horgany működik), a rozsdamentes (KO 33) nagyon drága. A zártszelvényt ki szokták önteni híg betonnal (lukak is kellenek rá, hogy a levegő ki tudjon jönni), másik lehetőség a tömör szelvény, ami belül nem rohad.
Talán. Nem volt még dolgom hálóval, próbáltam megbecsülni a szélnyomást. Szabvány szélnyomás tömör felületre helytől és magasságtól függően kb. 50-100 kg/m2. A lukacsos felület alaki tényezője messze nem olyan jómint ahogy hiszik. 5 kg/m2 szélnyomásig (biztonsági tényezővel szorzott érték az 5 kg/m2) jó. Létezik téglalap alakú zártszelvény is, az teherbírás szempontjából jobb. De én nem javaslom a zártszelvényt korróziós szempontból. Egy "I" acél lényegesen jobb lenne. Halkan jegyzem meg, hogy az alapozásnak is bírnia kell a szél fölborító hatását.
Egy rövid szakaszon valóban 3m körül van a szélső sínszál és a legközelebbi (gazdaságinak látszó) épület távolsága. Hogy engedélyt kapott-e rá azt nem tudom. Lakóházak messzebb vannak.
A vasút a vágányok közelében nem enged építkezni részben biztonsági, részben bővítési okokból. Londonban több helyen láttam, hogy az emeleti ablakból kézzel el lehetett érni a vonatot!!! De nálunk szerencsére ezt nem engedik.
"Ez a vonat Fóton, 2-méterre jár /közlekedik/ a házaktól! Intézem a fotót.""
Megjegyzendő,hogy nagyon rosssz megfigyelő lehetsz.
Már abban hogy házakat írsz és 2 métert. Persze lehet 2 vagy akár 7 -8 ott maradt ház is. De nem kettő, hanem 15 méterre is elviselhetetlen a zaj. Mert nem csak csendes vonatok vannak, hanem van hagyományos és van tehervonat is és azok hangja csak úgy 30 - 50 méterről viselhető el. Ha sok ház van közelebb akkor építenek zajvédő falakat. de csak mostanában.
Viszont más az autó áradat. Anno nem is olyén régen Mo. sok településén /Törökszentmiklós, Mezőkövesd és még vagy 200 / tényleg 2 m -re dübörögtek a kamionok, sok embert az őrületbe kergetve. Csak azt nem tudom benzin és gyufa akkoriban nem létezett ?? !
Ennek az újvonatnak nincs menethangja, nagyon csendes, nem is lehet hallani mikor elmegy. Ez a vonat Fóton, 2-méterre jár /közlekedik/ a házaktól! Intézem a fotót.
Igen sőt dolgoztam ott. Na áruld el hogy csapolta meg a haverod az optikai gerincet hogy tett rá eszközt és hogy konfigurálta fel egy zárt hálózatban? Ha nem svarcba akkor hivatalosan is max akkor ha ott volt leágazás de ha ügyfél volt akkor is mélyen zsebbe kellett nyúlni ha optikás netet szeretet volna.
És áruld már el hogy lesz abból net? Az máv optikai gerinchálózata valószinű .Egyszerű halandó az életben nem csihol abból nagysebessegű netet. Konkrétan nettó f@szságot írsz.
Mindent a maga idejében! Először is kell egy telek. Viszonylag sík, nem drága, és olyan, ahol már van értelmes növényzet, mert nem ujjnyi facsemetéket akarok nézni a kánikulában. (Nulladik lépés: pénz, mínusz egyedik lépés: hozzájárulás a főpecsétőrtől, úgyis, mint nej... :-) )
Ha kezded a nyaralót? Fotót tegyél már ide nekünk, kicsit ránéznék. én úgy kezdtem, hogy hívtam egy gépet, és az egész telket aránylag egyenesre letoltam! Mert régen kukorica föld volt!
Nem kell bonyolítani lécvázzal. Be kell tartani a 625mm-es oszloptávolszágot. Van egy svájci könyvem, még a 80-as évekből, abba megvan minden csomópont és méretezés is, fa könnyű szerkezetes házakra. Földszintes házra ezt a tengelytávot adja.
Be kell burkolni kivülről egy páráteresztő forgácslappal, arra kell tenni egy páraáteresztő fóliát, szélfogónak is,
Aztán azt kell bramak lécezni, mert kell hagyni egy szellőzőrést kivül. Oda jön egy burkolat, lambéria, lemez, akármi.
Belül meg egy gipszkarton fal, 75 vagy 100 mm vastag lemezprofilokból, és be lehet építeni 30cm kőzetgyapottot.
A padlót is ki kell szellőztetni és le kell szigetelni hasonló módon.
Tökölön vagy környékén keresek szakembert. aki egy 30nm-es bővítés tervezését, meglevő 70nm-es ház rajzolását, összes papirmunkával együtt elvállalná. Kiviteli terv nem kell.
Ez elég pöpec nyaralónak tűnik! Ha a 20 centis vázat kitölti az ember kőzetgyapottal, akkor ugyan semmi hőtároló képessége nem lesz, viszont piszok gyors lesz felfűteni is, lehűteni is, és mindez nagyon kevés energiát igényel majd.
Tényleg nem kötözködés, de csak úgy mellékesen: ha a 625-ös vázra vízszintesen rátesz az ember egy Bramac lécezést, hogy "elnyelje" a kötődobozokat, meg a vezetékeket, akkor nem mindegy a raszter? A vízszintesen futó lécvázra mehet(ne) a gipszkarton. Kívül szintúgy, mert ha lambéria/hajópadló burkolatot kap, úgyis kell alá valami, és még ki is lehet szellőztetni a burkolat és a hőszigetelés közt. Vagy valamit rosszul gondolok?
Nem tudom, hogy komolyan gondolod-e ezt az egészet, vagy ez csak egy vicc akar lenni.
Mindenesetre, ha valóban OSB lapokat akarsz szerelni erre a keretre, akkor azt a jövő héten semmiképpen se tedd meg. A jövő héten nagyon nagy szél lesz, nem lenne jó, ha a drága OSB lapokat a szomszéd utcából kellene összeszedni :-((
Egy ilyen házat 625-ös modulba kell építeni, de bármilyen könnyűszerkezetes építményt- mert a burkoló lapok mérete így kéri. Másképp kínlódás és nőnek a költségek is.
A négy sarkára felszerelsz egy-egy OSB-t. Aztán fel kell szerelni a tetejére a palló erősítéseket, legalább a sarkokon másképp eldől.
De nem tartottad be a 625-ös oszloptávolságot.
A tető megépítéséhez járni kell a mennyezetek szerkezetén, hiszen ki kell tűzni a tetőt.
Ez elég alapos volt, az ajtók már meg vannak, meg az ablakok is! Igen a mennyezeti részt még átkell gondolni! Mert előbb még az OSB kellene feldobni, hogy legyen stabil az építmény!
Függőlegesen kell szerelni, ezért a oszlopok távolsága tengelyben 625mm kell legyen.
A felső profilra fel kell szerelni még egy pallót lapjára, hogy a sarkokat kimerevítse, a sarkokra feles csapolásr kell kiképezni.
Arra jön a mennyezet szerkezete.
Az a legolcsóbban úgy lehet megoldani, hogy egy 60mm széles pallóba benutolsz 20x20mm és készitesz egy kb. 35 cm magass tartót, ami két palló és közte egy OSB lap, ami 312,5mm széles. A tatókat 625/2mm tengelytávba kell szerelni és kivülről be kell burkolni egy OSB lappal, vízszintes irányba.
Az így kilakított váz tetejére, kell egy talpszelemen, ami palló vastagságú, min. a falprofilok szélessége és
felülről le van csavarozva a mennyezet 6ox40es tartóira.
Így belvilág így csak kb. 2500mm, két gipszkartonnal.
Az ajtók magassága 2200mm kell legyen és az ablakoké 1300mm. Az ablakok szélessége 570mm, vagy 1190mm.
A 2500mm magass vázra felszerelt mennyezeti váz egyrészt kimerevíti a falakat és a tetőnek is egy normális alapot képez, másrészt meg tudsz oldani egy 50cm széles ereszt, úgy hogy elég fény jön be a nyilászárokon.
Igy nagyon instabil, igazatok van. Azon csodálkoztam h reggelre nem feküdt le. Az építményem😀 majd ha megkapja az OSB akkor lesz stabil! Igy még nem akarom a tetőt rá rakni!
Kérdés: 40x40 v. 60x60 lapokat és ismerem a szüleimnél a kert építése révén. Van-e hasonló építőanyag amit személygépkocsi beálláshoz azaz 2 csíkhoz fel lehetne használni?
Tudom, nálunk is, mert így még szerelni is nehéz. De azért a gipszkarton merevségében nem bíznék meg, mert ebben az esetben valószínűleg az fog rá kerülni.
Az USA-ban viharléccel kimerevítik amíg a külső burkolatot megkapja ami vastag OSB vagy ahhoz hasonló cucc. Amint azt felcsavarozzák a vázra meglesz a merevség. Mondjuk ez a váz a tetőt is nehezen fogja megtartani...
Talán annyit kátránypapír már nagyon régen nincs Van helyett csupaszlemez, vannak nehéz lemezek stb. De azért azon a léces … jó legyen egy stafnis váz, semmi sem átszik se az alapból se a vízszigetelésből.
Ez az oszlop és mérőhely magántulajdon ezért a tulajdonos ingatlanán lehet, máshova talán úgy 1 év egyeztetés kérelem stb után ha megkapja rá az engedélyt. Plusz 3 napig marad ép. Vagy lehet földkábeles is az kicsit máshogy néz ki de ott a földkábel miatt minimum félév amire megvan. Ez egy nagyon korrekt és szép munka.
Nekem ránézésre ez egy ideiglenes oszlop ideiglenes szekrénnyel az építkezés idejére, vagy kinn van az utcán.. Nem hiszem, hogy egy ilyen ocsmány oszlopot valaki megtűrne a kertjében. A ház előtt az más kérdés.
Ja mostanában lehet így van. De nekem a cseréim idestova 15 éve történtek.
Most van egy 32 Amp. + 4 x 16 Amp… vezérelt, ezt inkább kW -tal adnám meg, tehát a vez. 20 kW a másik helyen szintén ugyan ez. A 3.-on sajnos csak egy 25 Amp van, nos itt azért oda kell figyelni, de beoszással éppen kijövünk.
Meg akkor, ha egy soha nem gányolt, soha be nem ázott, szabályosan átvett fa óraszekrényben van, szabályosan kötve, akkor is. A vezeték anyaga pedig nem érdekli őket, annál is kevésbé, mivel ők hozzák be az alut az óráig.
Az ELMŰ szerelőjét nem érdekli semmi, csak a korábbi regisztrált szerelő által megírt Csatlakozó műszaki dokukmentáció. Tehát az ELMŰ-ssel semmit nem kell és nem is tudsz megbeszélni.
A probléma az, hogy a regisztráltak véleménye sem egyezik, az egyik a fél házat lebontaná, 300ezeré', csak hogy megírja a papírt, a másik, aki nem a harmadik felsőkategóriás autóját akarja ebből megvenni, megoldja normálisan 50ezeré', aztán írja a papírt.
Esetleg érdemes megpróbálni megkeresni azt a szerelőt, aki a szolgáltatóná (ELMŰ) dolgozik, és aki majd ki fog jönni bekötni a vezetékeket az előkészített helyre.
Ha sikerül a heylszínen összeültetni őt és a kialakítást végző regisztrált villanyszerelőt, és megbeszélik / lerajzolják a dolgot, akkor valószínűleg pontosan az készül majd el, aminek el kell készülnie.
köszönöm mindenkinek a hozzászólását a közművek bekötésének ügyében. Csak viszonyításként kérdeztem, hogy magyar-külföldi viszonyokat össze tudjam hasonlítani.
Ha csak szabványosítani kellene, még nem is lenne olyan nagy gond, de itthon a szolgáltatók extra baromságokat is előírnak, amitől viszont tényleg drága lesz. Érdemes több szerződött (lánykori nevén regisztrált) villanyszerelőt is megkérdezni, mert az ő véleményük sem egységes, hogy mit és hogyan kellene.
Az azért van, mert bármilyen mostani belenyúlást csak úgy hajlandó a szolgáltató átvenni, ha az a mostani szabványok szerinti bekötéssel fog megvalósulni.
Ezt nevezik szabványosításnak.
És ez attól függően hogy mennyi macerával jár szimpla-dupla szekrény, új megszakítók, a méretlen, és/vagy a mért első elosztóig tartó szakasz újrakábelezése...
... kerülhet egy szabad szemmel jól látható összegbe.
Hohó, de van olyan szolgáltató, amelyik kicserélteti veled a komplett mérőszekrényt hányszázezerért. Addig egy rohadt biztosítékcserére nem hajlandó. Na ilyen esetben mit lehet csinálni?
Ezeknél a KPE-knél annyira jelentéktelen az anyagköltség, hogy meggondolandó külön húzni mindenhez, föld alatti kötések helyett is. Például egy kerti csaphoz, ikerházhoz.
Sőt, akár egy extra cső üresen is bemehet ásáskor az aknától indulva, ha egyszer valami gond volna.
pÉNZBE KERÜL PL. A 25 RŐL 32 a TÖRTÉNŐ BŐVÍTÉS IS. iGAZ NEM KELL HÁLÓZATI HOZZÁJÁRULÁST FIZETNE , de a kismegszakítót és a kiszállást meg kell fizetni. Egy 20 -as ból kijön.
Örök vita, hogy melyik a jobb a réz vagy a műanyag idom. Mindkettő mehet a föld alá is, a réz drágább, jobb minőség, tartósabb, stabilabb kötést csinál, cserébe a műanyagot szétszedheted összerakhatod újra gond nélkül, a réz viszont annyira beleharap a csőbe hogy le kell vágni öt centit belőle, ha újra kell kötni. Én föld alá csak rezet rakok, öntözőrendszert, kutat ilyesmit a föld felett csak műanyaggal szerelek.
Pedig amúgy a legjobb. Könnyű leolvasni, könnyű szerelni, tényleg tapsol örömében a vízműves ha belefut egy ilyenbe ahol csak fel kell húzni az órát, és nem kell lemászni a dzsuvába.
Garázs falát mit gondoltok mivel érdemes lefesteni ami tartósabb egy hagyományos festesnel? Valamilyen mosható jutott elsőre eszembe. Ezek mennyire strapabiroak? Nyilván olyanra gondolok, h a bringa gumija pl ha hozzaer akkor könnyen eltávolítható legyen nyom nélkül..
Zsalukőből úgy csinálj aknát,hogy az monolit betonnak tűnjön, mert legtöbb helyen azt követelik. Nálunk biztos, mert a világörökség területén vagyunk és állítólag ezért.
Ja értem, a szomszédomnak olyan vízóra akna van, hogy “kuka” bevan ásva a földbe, 2-flexi cső van az órán! És mikor jön a leolvasó! Úgy valamivel felhúzni!
Mikor meg láttam? Nem tudtam, hogy sírjak e? Vagy nevessek? :))
A kazánnál EPH kialakítása kötelező melynél nem szükséges külön földelőszonda, valamint áramvédő kapcsolót kell felszerelni.
Ilyet nem is állítottam, azt írtam, hogy a villanyóránál lévő földelőszondával kell EPH-ra hozni a kazánt.
A gázórát jelenleg elegendő szabályosan áthidalni, hogy a két csonk között szereléskor se legyen potenciálkülönbség. Földelőszondát nem írnak elő.
Amennyiben változott a jogszabály, belinkelnéd hol írják ezt elő?
Jogszabály nincs, csak a szolgáltatóknak vannak saját előírásaik.
(Pl. van olyan gázszolgáltató, aki engedi a homlokzatszigetelés külső szintje alatt (a szigetelésen belül) vezetni a gázcsövet, de van olyan szolgáltató aki előírja, hogy csak a szigetelésen kívül mehet a cső.
Erre is hiába kérsz tőlük jogszabályi hivatkozást, nem érdekli őket az aggályoskodásod, de leszerelik a gázórádat, ha szigetelésen belül vezeted el a csövet.)
A víz bekötés akkor elég olcsónak tűnik, nekem is kell majd ilyen dolgokat íntézni, néztem az OBI-ban, vízóra aknát, készen, műanyag! Nem tudom milyen? De elfogadja a vízmű, úgytudom!
Egy új mérőszekrény vagy a meglévő átalakítása, az pénzbe kerül!!! Pénzbe kerül az is, ha teljesítményt akarsz bővíteni, fizethetsz az Amperért, mert csak 1x32A jár ingyen, a többi már fizetős. Egy új házhoz bizony a teljesítménybővítés, szekrénykiépítés/bővítés pénzbe kerül, 300-400.000 Ft-os tétel, amit nem lehet megspórolni. Ha erre nincs pénz, akkor hozzá se kezdjen az ember.
A víz bekötése nálunk 100 000Ft-ra jött ki úgy, hogy vettünk műkövestől egy elemekből álló vízóra aknát, saját kezűleg lett kiásva a helye és sk. lett összerakva.
Villany bekötésére árajánlatokat 140000+ÁFÁ-tól 300000-ig kaptunk. A szerelő intéz mindent az EON felé megbízással.
Az lehet, ha van pénze az embernek? Ezzel a villanyszerelővel, akit én találtam. Annyit nem lehetett meg beszélni, hogy 2-db 16-amperos biztositék helyett, tegyen be, 1-db 32-est!
Érdekes, olyan hely is van, ahol 5 szigeteletlen vezeték fut az utcai oszlopokon.
Ez a külön földelt gázóra fura dolog, mert van valami alapelv, hogy egyetlen épületen belül nem szabad eltérően földelt vezetőknek lennie, hanem mindent be kell kötni az EPH-ba. (valamilyen még furcsább okból még a villámhárítót is, ami viszont már nekem veszélyesebbnek tűnik, mint a külön-külön földelés)
Nálam 2016 környékén volt szabványosítás akkor a falon lévő óraszekrénytől 6m-re ugyanazon a falon a lakáselosztóban volt a földelőszonda bekötése de úgy nem volt jó. Vagy valami bődületesen vastag vezetékkel kellett volna összekötni a két dobozt, vagy külön szonda kell az órához. Az utóbbi olcsóbb volt, így most két szondám van, természetesen mindkettő bekötve.
Nálunk amikor 2014-ben csinálták az óraszekrényt a kapualjban, a kutyát nem érdekelte, hogy ott nincs földelőszonda. És 20 méterrel arrébb a háznál sem volt.
Mondjuk lehet, hogy azért, mert földkábelen jön a betáp a kaputól 8 méterre levő trafóházból...
mert nálunk az áramszolgáltatód csak L és ( N )PEN bevezetést ad neked.
A szakemberek ezt TN-C-S rendszernek hívják, vagyis az áramszolgáltató vezetékéről jövő ( N )PEN szál a villanyóra előtt össze van kötve az általad létesített földelőszonda vezetékével, de utána már külön van választva az N (kék) és a védőföld (zöld-sárga) vezeték.
Ezt miért kérdezed? A villanyóra, illetve a villanyóra szekrény az nem csinálható bárki által. A mérőt a szolgáltató rakja fel, a többit a regisztrált villanyszerelő, aki intéz mindent a szolgáltató felé.
Ha kondenzációs kazánod van, akkor ráadásul ezt a földelőszondát egy minimum 6 nmm keresztmetszetű vezetékkel össze kell kötni a kazán földelőpontjával.
Stimmel. Szüleimnél 3 éve lett kondenzációs kazán amihez jött villamos szaki is.
Családi háznál külön földelőszonda kell a villanyórához, meg a gázórához :-(
A villanyórához tett földelőszonda az esetek 99 %-ában kötelező, mert nálunk az áramszolgáltatód csak L és N bevezetést ad neked. A szakemberek ezt TN-C-S rendszernek hívják, vagyis az áramszolgáltató vezetékéről jövő N szál a villanyóra előtt össze van kötve az általad létesített földelőszonda vezetékével, de utána már külön van választva az N (kék) és a védőföld (zöld-sárga) vezeték.
Ha kondenzációs kazánod van, akkor ráadásul ezt a földelőszondát egy minimum 6 nmm keresztmetszetű vezetékkel össze kell kötni a kazán földelőpontjával.
A gázóra földelésének kialakítása külön történet, azt az előző kettőtől függetlenül külön kell megoldani, a gázórát egy külön erre a célra gyártott vas kalodának a leásásával kell földelni.
Én nem rég kötöttem be a villanyt, egy űres telekre. Villanyoszlopot hoztak, leásták, az ideiglenes mérő órát rászerelték, 3x16 amper! Ez így volt 280-ezer! A víz nem tudom mennyi? Még ott nem tartok! De a csatorna, ha van az utcába? Akkor 200-körűl van!
Hát ez sajnos nem olyan, mint a Telekom internet, hogy a bekötést ingyen csinálja a szolgáltató, csak fizess elő a szolgáltatásra. Hiába "köz"mű a gáz-víz-szennyvíz-villany szolgáltatások neve, neked a bekötés minden fázisáért súlyos pénzeket kell kicsengetni.
Pl. a bekötéseket neked kell megterveztetni, az árkokat neked kell kiásatni, a villany esetében ha nem elég 32 Amper, akkor a többletért fizetni kell, a vízóra aknát neked kell kiásatni és nedvesség+plusz fagymentesítését neked kell kialakítani, a villanyórához és a gázórához a földelőszondát neked kell megcsináltatni, stb. stb. stb.
Ha van a faluban olyan ember, aki napszámban ás neked sok méter árkot, meg nagy gödröt a vízóra aknának, meg a gázóra földelésnek, akkor épeszű áron meg lehet úszni, de ha géppel kell kiásni a gödröket, akkor az egy vagyonba fog kerülni (hacsak nem építenek a faluban utat, vagy csatornát és svarcban megcsináltatod velük a talajmunkát).
Először keress a közelben gáztervezőt és a villamos műveknél regisztrált villanyszerelőt, ők meg tudják mondani (plusz-minusz 200 eFt eltéréssel) a várható költségeket.
A monolit fodemnel is, de ott gerendak vannak a falak tetejen vasalva: letezik ennek egy standard vasalasi részlete (Törttengelyű rudak csomóponti vasalása). A sarkokba legalább L alaku vasakat kell beepiteni (60x a vastagsag) es kenyeleket is kell szerelni, de sokkal jobb egy pipat hajlitani a gerenda vegére, azt csak hajlítógépen lehet megoldani, vagy hurokvasat beepiteni. Nehez beszerelni, ha a ket irányból be van van szereve a gerenda vasalása- főleg, ha a sarkot átszúrja egy oszlop is, így ezt egy műszaki ellenőr mindig meg kell nézze az öntés előtt.
A csómópontok részletrajzai a műszaki tervben ki vannak szerkesztve.
De viszont, itt ki lehetne találni, h az új födém, ami még nincs eldöntve, h miből lesz? Hogy fog stimmelni a régihez. Mert a régi marad! Fafödémet a régi!
De ide építeni is kell! Ugyanazt ami volt, vagy is egy másikat! De viszont ennek már rendes mély alapja lesz! 25-nm lesz kb! De csak tavasszal, elvan takarítva a lom, tiszta a terep,
Egyébként, most a földszinten, az előszobát, és a garázst is össze nyitottam, csak nincs most fotó, mert vidéken vagyok! De kedden lesz! Majd meg látod, h onnan mit bontottam, :)
Én már többször körbejártam ezt a házat, sokat fontolgattam, h hogy legyen. Valamennyit azért én is számoltam, de mindig oda jutottam, h nagyon erős ez a ház!
Régen az átkosban nem számított az anyag, lopta mindenki. Nálunk annó a disznóvályús falat csinálták olyan vasbetonból, amit 10 éve megpróbáltak elbontani, de feladták, mert csak felrobbantani lehetne, elbontani nemigen.
Csak azért írom ezt, mert vagy nálad is megvasalták a legjelentéktelenebb válaszfalakat is, vagy nem kéne bontogatni vaktában minden vasalt betont, mert nem véletlenül az. Hacsak nem akkora zseni vagy tényleg, hogy ránézésre ontod a statikai számításokat.
Egy fickó lovat vesz a vásáron. Mikor hazaindulna vele megdöbbenve látja, hogy a ló nekimegy a falnak. Rohan vissza reklamálni az eladóhoz, hogy a ló vak. Mire az eladó: Nem vak ez a lú, hanem bátor.
Ez a nagy ház, nem 3,5 méter magas, hanem 9-és fél méter, a garázzsal együtt 3-szint, a tető egyik oldala 18-méter! Ez a ház észre se veszi ezt a kis bontást!
Nem kell, mert a házon körbe, 40x40 vasalt betonkoszorú van, nagyon erős, Sok vas van benne! A sok vas, sokkal többet ér a koszorúba, mint valamit utólagosan hozzá műteni!
"A nagyházat át akarom alakítani, egy emeletett lebontok, egy légteret csinálok, és ebből marad nagyon szép ajtó, vagy ablak, azt meg viszem a faházba be építem!"
Ajtó vagy ablak?
Kb. 3 m magas az a téglafal ami merevítés nélkül megáll. Jó dumájú emberek még 3,5m magas falat is rá tudnak beszélni, hogy ne feküdjön le.
Egyébként magad is ellenőrizheted, nem nagy dolog. A falra ható vízszintes erőkből nyomatékot számolsz (hamar megvan), utána a függőleges normálerőket kell csak meghatározni (néhány perc), majd ezekből külpontos nyomás figyelembe vételével meg lehet határozni, hogy keletkezik-e húzás a falban (legalább is elméletileg). Ha nem, akkor nyertél. Ajánlatos a biztonsági tényezőket is figyelembe venni, csak figyelni kell, hogy mikor melyiket. Szerintem 20 perc, félóra az egész. Azért is ajánlatos ezeket megcsinálni, mert használatbavételi engedélyt ezek nélkül nem szoktak adni. Meg ellenőrizni kell az alapozást, de az már igazán semmiség.
A födém tartotta össze a sarkot, arra van terhelve a tető is, meg a tűzfal. A koszorú vasalását át kell fúzni a sarkokon, ez nem hiszem, hogy ennél a háznál megtörént, de az nem elég. A felbeton és a benne levő vas oldja meg a sarok kimerevítését.
Kivülről meg kellett vona támasztani az épületet két irányból, lebontani a födémet és beépíteni egy fémkonfekciót, aminek a két tartója a hosszanti koszorúkba van bekötve, a másik kettő a E gerendákkal párhuzamosan. De ezt méretezni kellett volna.
Az e.gy. gerendák (is) teherbírásába beszámít a mellettük található vasbeton. Már ha a nyomott oldalon van. A táblázatok (nem árjegyzék) külön megadják a gerenda teherbírását mellébetonozással, betonozás nélkül és ha párban vannak bebetonozva. Nem egyformák.
Üdv ! Statikussal konzultáltál ? :-( Fogy szépen a vasbeton ,és a helyreállításnál ezek már nem kötődnek már össze ,de ... ,hát Te vagy az "iparos"!:-(
Amúgy a gerenda nem csak a födémet tartja, hanem a koszorút és a ház falakat egyben is, hogy a tető ne nyomja szét a házat, kérdeztél valakit vagy csak kiszedted a gerendákat? Meg látom levésted róla a betont nem vágtad. Én azért nem vésném mert a rezgéstől sérül a koszorú, mert a gerenda jó esetben bele van kötve.
A nagyházat át akarom alakítani, egy emeletett lebontok, egy légteret csinálok, és ebből marad nagyon szép ajtó, vagy ablak, azt meg viszem a faházba be építem!
Na, ne legyetek már ilyenek! És ha 50nm-ről kezdte, de folyton eszébe jut egy új ötlet, és toldani kell a házat? Így lett 60 és 70 nm is, hogy hopp ide kéne még egy szoba, meg hopp ide jó lenne egy fürdő. :D
Ha lenne 15 cm beton a zsalukövek alatt, akkor egy zsalukő alatt 2 x 1,5 x 5 (deciméterben számolok) egyenlő 15 liter betonnak kellene lenni, vagyis a 70 zsalukő alá már jócskán be lenne öntve az általad írt 1 köbméter beton (de 15 cm beton akkor is kevés, legalább 40 cm-nek kellene lenni!).
A második köbméter beton meg magában a zsalukő belsejében van, ha rendesen kiöntöd.
Ennyi beton hogy a lófüttyben jön ki az általad írt 1 köbméter sóderből és 100 kg cementből?!?!
Ennyi betonhoz kell 2,5 köbméter sóder (25-30 eFt) és minimum 30 zsák cement (30-35 eFt), amihez ha hozzáadjuk a 70 db zsalukő árát (32-36 eFt), meg a szükséges 150 méter minimum 6-os betonvas árát (60-65 eFt) már testvérek között is az általad írt összeg duplájánál tartunk (akkor ha az anyagokra nem számítok fel szállítási díjat, hanem magad hurcolod haza az anyagokat, ami persze szintén nincs ingyen).
Nem kel itt vetíteni, itt a túlnyomó többség aktívan építkezik, tudjuk, hogy mihez mennyi anyag kell és sajnos pontosan tudjuk, hogy mi mibe kerül (sokba).
Kezdeném azzal h van két szakmám, és igen én csinálom a villanyt, és értek a gépészethez egy kicsit:)
és az anyagot se kell lopnom, mert a nagyházat, amibe van 12 szoba, meg 4-fűrdő meg egy emeletnyi lépcső ház! Ezt újítom fel! És ebből maradtak minőségi ajtók, ablakok, de ha nem marad akkor is beleférek 700-ba szerintem!
Ha 70 nm a ház alapterülete, akkor az alap legkevesebb kb. 35 méter hosszú. Ha erre a hosszúságra 70 db 0,5 méter hosszú zsalukövet használtál fel, akkor egyetlen rétegben tetted le a zsaluelemeket.
Az 1 köbm sóderből és a 100 kg. cementből készült szűk 1 köbm nagyon sovány beton (mert 1 köbm rendes betonhoz legalább 1,2 köbm sóder és 350 kg cement kellene) arra se elég, hogy a zsalukövek hézagait feltöltsd, nemhogy arra, hogy a zsalukövek alá a fagyhatárig lemenő sávalapot csinálj.
Tehát magyarra fordítva, ami "alapot" csináltál, az egy tyúkól alá se elég, mert a fagy 2-3 év alatt szépen összetördeli, hiába van benne a vas, a beton nem fedi el, így a betonvas pár év alatt elrozsdásodik :-( Ez az "alap" egyáltalán nem terhelhető, talán a rárakott könnyűszerkezetes falakat el fogja bírni, de a födémet, tetőt már tutira nem tartja meg.
Tehát amit csináltál, ez legfeljebb elrettentő példának jó, de semmilyen (se könnyűszerkezetes, se fából épített) hosszabb távra tervezett épület alá sem szabad ilyet csinálni. Ebből kifolyólag az általad írt költségek sem mérvadók, a 75 eFt, amit eddig ráköltötték, az teljesen kidobott pénz, erre az "alapra" épített fal 3-4 év múlva szépen kidől :-((
Szerintem teljesen szerencsésen és olcsón megúsztad a dolgot, itt tényleg csak némi feledékenység és lustaság játszott, nem ügyeskedés úgy jó magyarosan. Valószínűleg úgy voltak vele, hogy soha nem lesz eladva, vagy nem idegennek.
Mondjuk ha olyan genya fajta lennél, jó kis pert lehetett volna az eladó nyakába akasztani, mert így az egész adásvételit semmisnek lehetett volna nyilvánítani, hiszen már nem létező ingatlanra szólt.
Csak mert egyáltalán nem ismered a jogszabályokat, még nem jelenti azt, hogy az úgy jó is lesz.
Minimum bejelentési kötelezettség van, könnyűszerkezetnél akkor, ha minősített technológiával készül. Ha nem, akkor építési engedély kell. Kivéve, ha nem emberi tartózkodásra szolgáló tákolmányt húzol fel, de akkor hivatalosan nem lakhatsz benne.
1 millió alatt? Hát ha lopod az összes anyagot, és mindent te csinálsz, vagy csicskák, akkor tényleg kijöhet ennyiből.
Áram: meglévő óra utáni lakáselosztóból viszed tovább? Akkor tényleg nem kell intézni semmit, csak megcsinálni. Órához viszont nem nyúlhatsz.
A térképvázlaton a telken régebben álló épület volt feltűntetve. Ezeket 1986ban elbontották és a most is álló házat 1987ben építették rá. Építési engedély az volt, tervek is rendben, de az építés után a használatbavételi már nem intézték el.
Az volt a legrosszabb, hogy mindez egy banki kölcsön miatti értékbecslés miatt derült ki. Kiosztottam az ügyvédet és a volt tulajt is. Igazából kifizettettem a volt a tulajjal a földmérőt és a földhivatali ügyintézést. Én meg benyeltem az utána járást és pár illeték bélyeget. De legalább már rendben van.
Ha jól értem, akkor tulajdonosként már szerepelsz a tulajdoni lapon, csak építési engedélyhez kötött felújítást végeztél? Előbb-utóbb érdeklődni fognak, hogy mi is lett ezzel a dologgal. Mikor lett az építési engedély kérve? Utóbbi években elég sokat változtak, egyszerűsödtek a jogszabályok.
Szerintem keress egy ingatlanjogászt. Egy biztos: nem fog elfelejtődni...
Igen, azért kellett rá építési engedély főleg mert nagyobb tető lett, felfelé lett bővítve az épület, de bár ne kértem volna rá inkább semmilyen engedélyt.. Meg akarom rá szerezni én is valahogy a használatbavételit, csak a papírok nem igazán vannak rendben: építési naplóba hibák vannak; kivitelező nem rendelkezett megfelelő jogosultságokkal, aki már amúgy is eltűnt stb.... Ráadásul eltérések is vannak az eredeti engedélyezési tervtől. Úgyhogy elég problémás, ezért kérdeztem, hogy mi van ha nem kérek használatbavételit? Elővehetnek azért, vagy elsikkad az ügy, esetleg eladásnál lehet problémás?
Igen igazad van, de ezzel párhuzamosan csinálok egy nagyobb lakást. (Bontom) és ebből marad jó állapotba lévő dolgok, nem kell mindent megvenni, de már a neten is van olcsón új dolgok!
Hát ja én is lazán kezeltem a sitt kérdést, de mikor a válaszfalaktól megtelt a 6 köbös emésztő akkor már láttam hogy ez ku......a sok lesz még, úgy hogy a 12 köbméter salak a tetőről egy az egyben belement a teraszba. Meg a rengeteg föld amit ki ástunk a házból hogy új rétegrendet csináljunk, meg a közel 70 db fa kivágás gyökér kiszedés ami a telken volt.
Így lett elvíve 40 köbméter sitt, most van kB 4 köbméter, viszont hozzá jön a beton lapok amiket fel kell szedni, mert a térkővet már megvettem, sikerült tavalyi áron.
Meg még a betonra legyintettem hogy nem lesz sok, dehogynem iszonyat mennyiség el lett betonozva, semmit sem szabad fél vállról venni mert minden drága.
Február végén jönnek lépcsőt építeni, már a glettelést is kiadtam annyira elfáradtam közel egy éve csinálom javarészt egyedül, már rá sem bírok nézni, inkább megyek dolgozni és a maradékot csináljak a szaki burkolás, elektromos kapu, térkő stb. A csináld magad is iszonyat idő és energia.
Nálam hasonló volt a szitu. A vásárolt ház nem szerepelt a térképen. Építési engedélyeket kikértem (használatba vételi nem volt) , azokat bevittem az építésügyi hatósághoz. Ott a góré megnézte, aláírta, lepecsételte. Azt mondta így már jó. Hívtam földmérőt, aki mindent lemért, majd az általam kikért és alairatott papírral a foldhivatlba bejegyeztette.
Nálad a felújítás előtt nem is volt használva az ingatlan? Ha csak felújítottál miért kellett engedély? Változtattál a tető formáján?
Mi van olyan esetben ha egy ház átalakítására/felújítására (új tető stb.) évekkel ezelőtt építési engedély lett kérve, és meg is lett csinálva, viszont a használatbavételi nem lett soha megkérve rá? Ilyenkor hogy van ez, papíron nem is létezik a ház? Várható, hogy előszedik az ügyet a hatóságok?
Most kaptunk egy munkát, egy 15. századi ház a belvárosba- a központtól 300méterre (telekár a csillagos ég), aminek a pince feletti boltíves födémén, a boltozat tetejétől számítva 1.8 méter töltése van, a megszokott 20-30cm helyett. Amikor megláttam szkennelt felmérést, majd hátraestem.
A ház hasznos felülete 200 négyzetméteres- az durván 350köbméter töltést jelent.
Lebontani nem lehet, mert műemlék. Az egész töltést ki kell emeljük, mert túl nagy a súly az alapon és manzárdolni is kell.
Azon agyalunk, hogy a töltés kiemelése után , tegyünk vissza egy könnyű anyagot- pl. duzzasztott agyagot, hogy terheljük meg a boltozatokat és építsünk be fafödémeket a jelenlegi járószintre.
Az egész töltés építkezési sít, nem föld vagy kavics.
Mi is 50 köbméter környékén járunk, de mi felújítunk és nem építünk.
Csak a padlásról több mint egy konténer salak jött le, pedig csak a felét szedtük le. Az elbontott belső válaszfalak szintén megtöltöttek egy konténert, a padlószigetelés lerakásához szükséges földkiszedés is megtöltött egy konténert. A ház mellett lévő régi melléképületek bontása dettó.
Pedig nem szeretek pazarolni, megtisztítottunk és felstócoltunk vagy 500 darab bontott téglát és vagy 100 bontott sóskúti követ.
Mekkora és milyen házat építesz? Milyen vastag hőszigetelésed van? Felszereltél már mindent? Mit kezdtél a csomagolóanyagokkal? Térköveztél-e már? Kerítés volt? Közművek? Burkolás? Meg a többi?
Van még olyan költség, amiről nem írtunk, pl.: vízszigetelés, sitt. Minden kezdő építkező megfeledkezik a sittről vagy nagyon optimistán kezeli, pedig egy átlag családi háznál simán lehet 6-8 konténer is. Egy garázsnál 2-3 lehet kb, attól függően, hogy milyen lesz a végére a kialakítás.
Nagyon jó dolog a lelkesedés és a magabiztosság, hogy sajátkezűleg csinál az ember sokmindent, de baromi időigényes és nem könnyű munka. S egyedül relatíve lassabb és nem is mindent lehet magányosan megcsinálni. Szóval igen embert próbálló feladat, ami hónapokig minden szabadidőt felemészt, még azt is, ami nincs.
Szerintem számolj azzal a nettó 200.000 Ft/m2 árral, aztán, ha kevesebb lesz a végén, akkor örülj neki.
100 lég köbméter felett engedély köteles + szomszéd telkétől 3 métert el kell hagyni, telek beépítés is szabályozva van, kezd ezzel. Számolj 6 millióval és erre még rá jön a beeső költségek.
A nyomaték erő szorozva erőkarral. A hajlított vb. szerkezetnél van egy nyomott beton rész és a húzott vas.A belső erők karja a nyomott beton súlypontja és a húzott vas távolsága. Ez 7 cm vastag betonnál kb. 2 cm. 15 cm vtg. szerkezetnél kb. (vasmennyiségtől függően) 8-9 cm. Függ a betonfedéstől is.
Köszi a válaszokat! A pénz megvan rá, de nem akarok úgy járni, hogy nekiállunk és a tervezett 3-4Mból amit a kis fejemben kikalkulálok, lesz a végén 8M. Nem akarom a munkát kiadni, mert épültek már házak a családban két kézzel, garázsok is és mivel nem lakó rész lesz hanem egy garázs így a "minőség" sem olyan fontos. Pl belső vakolás ha kicsit göröngyös nem vet szét az ideg.. de ha a nappaliban lenne csúnya a fal az megint más. Nyilván a szerkezeti és statikai szempontokat a család idős szakemberei tudják és értik, ezért segítenek ők ebben... én a fizikai erőt és kitartást képviselem :) Az engedély nem gáz, mert bőven beépíthető még a rész, nem lesz belőle bünti.
A kérdés inkább arra irányult, hogy osb+könnyű szerkezetből csináljuk meg sima lemez vagy sáv alappal, vagy rendes vasbeton alap és b30as falak.
Elméletileg a 7 cm elég lehet, HA a beton alatt (majdnem) tökéletesen tömörítve van a talaj és a kerék útjában nincs aláüregelődés. Még 800 kg keréknyomás esetén is 7 cm vastag beton 0,7 kg/cm2-re szétosztja a terhelést. Ehhez persze még hozzájön a rétegek súlya. Ez az elmélet. Gyakorlatban mindig van valami hiba, nem igazán megbízható a 7 cm beton. Amit vasalni gyakorlatilag nem lehet.
Lakóépületet 300 eFt/nm árnál olcsóbban, melléképületet 150 eFt/nm árnál olcsóbban csakis akkor tudsz felépíteni, ha minden létező munkát te magad csinálsz meg a saját két kezeddel.
Ha jön a család segíteni és etetni, itatni kell őket, akkor már többe lesz ennél.
Egy 50 nm-es garázs semmiképpen sem fog kijönni 5-6 mFt alatt, még lapostetővel sem. Ha nem tudsz ennyi pénzt rákölteni 1-2 év alatt, akkor bele se fogj, a félbe hagyott építkezés teljesen kidobott pénz.
7m fesztávolságú lapostető cseréppel garantáltan beázik. 25 fok lejtés alatt a cserép gyakorlatilag használhatatlan. Garázspadló vasalva 15 cm, vasalatlanul inkább 20 cm vastag. Alája némi tömörített sódert vagy fagyálló zúzottkövet illik tenni.
Első nekifutás önkori éphatóság egyáltalán mit lehet és hogyan. Nehogy büntivel kezdjed a munkálatokat. Mert ez már felfogható bővítésnek plusz beépítés is növekszik. Lehet hogy másfelé vennéd az irányt :) a szükséges papírmunka hallatán.
Ki kell ásni az alapot/tükröt. A földdel valamit kezdeni kell, feltöltés a lemez alatt. Ha lesz áram, víz, csatorna, azt is oda kell valahogy vinni. Betonárhoz hozzá kell számolni a szállítást is, törtfuvar esetén (6m3) alatt 6m3-re kell fizetni. Kellhet betonpumpa is, ez alkalmanként min 50.000 Ft, alap, alaplemez, koszorú, ez 3 alkalom. Zsaluzni is kell, bádog is kell, ácsmunka baromi drága. Tégla, habarcs, betoncél, hegesztett háló, akármicsoda nem kerül magától oda. Szállítási költségek. Ezek is simán lehetnek 100-200.000 Ft a végére. Villanyszerelés, szerelvények, egy motoros kapu már drágább, főleg ha kettő kell, a beszerelésük sem 2 Forint. Külső-belső felületképzések, tervezés, ha nem feketén építed, akkor FMV, meg a többi kutyafüle.
2-3 ajánlat nem biztos, hogy elég lesz. Aki be van táblázva, pláne ha kötbéres szerződéssel, az öt-tízszeres áron ad ajánlatot. Előfordulhat, hogy épp 3 ilyent fogsz ki.
Gyors eszmecsere és felvilágosításra lenne szükségem.
Hamarosan garázs építésre adnám a fejem. A Garázs a ház mellé épülne, nagyjából 50nmes méretben. Dupla beállós = 7x7m.
Abból indulok ki, hogy keresztapám 2 éve épített hasonló garázst magának, kb 20nmest, vasalt beton alapra B30as tégla fallal. Belső kartonozás és külső szigetelése nincs ugyan (külső belső vakolás megvan), nem is sátor tetős csak sima lapos tetős. Ez jött ki neki nagyjából 600ezer Ft anyagköltségbe. Minden munkát ő maga végzett, nem kellett másra költeni.
A kérdésem a következő: Építési vállalkozó ismerősöm azt mondja, hogy nagyjából 200ezer/nmel kell számolni egy garázs esetében is. Ez 10M Ft.. Ahogy pedig durván nézegettem ilyen tüzép B30as árakat, nm-re leosztva, beton árat m3-re leosztva stb.. 7-800ezer lenne a tégla, kb fele annyi bele a habarcs meg a beton alaphoz a vas és a beton. Erre jönne rá a tető ami mondjuk 1M, sima lapos tető, semmi extra. Fa gerendázat, normál minőségű cserép. Belső vakolás százezer körül. A Külső szigetelésre nem számoltam még semmit. Garázskapu nagyjából 400-500ezer.
Így a 10M-t bemondás ha mindent mi csinálunk mint család akkor, 3M-ból meg kéne állnia. Nagyon valóságtól elrugaszkodott a számolásom? Tudom, hogy forintra pontos számítást nem tudtok adni, de akinek van hasonló építménnyel kapcsolatos tapasztalata, jól jönne egy záró összeg, hogy még mennyire vagyok vakon..
Ott van még viz-csat átalakítása, ezek kivésése, visszajavítása, szaniterek felszerelése, esetleg fal és padló javítások, hogy legyen derékszög, meg lejtés, kádelfalazás, ablakpárkány, vízszigetelés, sitt elvitele, stb. De ettől függetlenül irreálisan magas az ár.
Köszi az infókat, szerintem is túlzás az ajánlat, még várok pár árajánlatot, úgy gondolom, hogy max 400 000ft lenne a reális munkaköltség, igen a régi csempe felszedése is szükséges.
Szóval ha valaki tud ajánlani jó szakembereket, ne tartsa magában :)
Nekem a saját házamnál decemberben a víz-gáz-fűtés kiépítését A-Z-ig, víztisztítóval, a legkisebb biszbasz felszerelésével együtt csinálták meg 1.8 millióért. (Nettó 170m2 ház.)
A burkolónak 250-m2 csempézésért fizettem 750 ezret. Ebben benne volt a csempézés, szilikonozás, élvédőzés, vízszigetelés.
Szóval amit így elmondtál/leírtál, szerintem horror összeg, de ha azt nézzük, hogy pestről beszélünk és ott a vidéki összeg 1,5-2-3-szorosát mondják a szakik akkor nem vészes. Attól is függ hány m2, hogy pontosan mit kell csinálni, egy felmérés után szerintem pontosabb számokat lehet mondani.
Új csempe/járólap lerakása, fürdőkád csere, mosdó csere, wc csere, ajtó csere, új bútorok felszerelése, illetve még egyéb kisebb munkák, amik csak apróságok. A fürdő átlagos méretű semmi extra (nem tudom fejből a méretit).
Munkadíj: 1,8m huf, ami szerintem nagyon sok, de ha nem akkor szóljatok, hogy ,mostanában ez a reális ár.
Ha nem vagyok indiszkrét elárulnád, hogy milyen árajánlatot kaptál és mire? Lehet, jobban tudunk segíteni utána, több ismerősöm is van aki burkoló, csak más árszinten dolgoznak.
Tud valaki ajánlani megbízható szakembert fürdőszobafelújításra Budapesten? (csempézés, fürdő, mosdó, wc, ajtó csere) Eddig egy árajánlatot kaptam egy generálkivitelőzőtöl, de nevetségesen magas munkadíjat mondott....
Ha a szellőző vezeték fűtetlen padlástéren halad keresztül, akkor a hőszigetelt légcsatorna ellenére is előfordulhat páralecsapódás a cső belső falán, ez pedig szépen visszafolyik a ventilátorba!
Én pont emiatt tettem le a függőleges kivezetésen, inkább kivittem oldalfalon, fúrni is egyszerűbb volt.
ha tudod, hogy mit szeretnél mindezzel mondani már az eleje óta, egész nyugodtan mondd, túl izgalmas ez így csepegtetve, az index szervere pedig minden bitet jól elbír
addig is, amíg gépelsz, a kolléga kezdje el fűteni a levegőt, ezzel párhuzamosan pedig szellőztessen vagy futtassa a párátlanítót
Hátha leteszi a gépész a padlóra a csövét, akkor naná, hogy összetapossa a vakoló. A gépsznek vakolás előtt csak a falba kénie a csöveit tennie, de ez neki nagyon nem megérős történet.
Nem csak nálunk egyre több helyről hallom ezt a sorrendet. Vakolás, padló vízszigetelés, víz-csatorna, villany alapszerelés, aljzat hőszigetelés, padlófűtés letekerés végül estrich.
Azt mondta a gépész, hogy ha leteszi a csöveket a vakolók össze fogják taposni és cseszni a vakolattal. Arról nem beszélve, hogy a szerelőbetonról fel lehet könnyen szedni a vakolatot még a bitumenes lemez letétele előtt.
Nagykönyv szerint vakolás előtt minden bemegy a falba, villany, gépész, stb. Nyílván a való élet meg alakítja a dolgokat. Családiház méretben a gépésznek nem éri meg csak azért kimenni, hogy berakja a falba a vízcsat csöveket, nem ad ki egésznapos munkát. Ezért csinálja vakolás után, amikor úgyis megy pl padlófűtést szerelni.
Akkor mindenképp kimérem a béléstest helyét, hogy véletlen se sértsem meg a gerendát.
Gyakorlatilag egy 120-as furatot kell készítenem, így kettő szálat nagy valószínűséggel át fogok átvágni (négyzet két oldalát), mivel a HD háló osztása 15x15 cm.
nem teljesen értem (ki van vakolva, de még csak most lesz víz/csatorna, meg villany?), de a lényeg, hogy a víz/pára csak úgy fog távozni onnan, ha a levegő felveszi és azt meg kiszellőzteted (vagy a párátlanító megy). a levegő pedig minél melegebb, annál többet vesz fel.
Most van bent 6C! Figyelek, hogy ez alá ne menjen és kicsit fűtök majd ha kell! Most legalább nem csöpög a víz a mennyezetről. :-)
A hét második felétől folyamatosan fogok szellőztetni ha jön a meleg!
Most úgyis víz-csatorna, villany, padló szigetelés és padlófűtés szerelés jön aztán estrich! Annak is száradnia kel. Reméljük tavasszal a jobb időben ez megoldódik.
Mértem nedvességet és 2,5-6% között van a gipszes ahol kiszáradt valamennyire és 2% körül a cementes.
Szalagparketta lerakással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Kb 8*8 m-es tetőtérben szeretnék egybefüggő szalagparkettát lerakni. Azt szeretném megtudni, hogy szükséges lehet-e -ekkora méret esetén- dilatációs hézagot hagyni (valahol a közepén), vagy elegendő a széleken a 10-15 mm. Nem magamnak keresem a plusz munkát és kiadást, csak két eladó is említette ezt (40m2 felett).
Természetesen a parkettát szobahőmérsékleten tárolva tervezem lerakni.. Akkor meg mitől tágulna egyáltalán?
szerintem az a százezer ft villany nem fog földhözcsapni ahhoz képest, hogy milyen paraméterű házat csináltál. nyomasd a hősugárzókat és a párátlanítót, lefolyóba kötve a napi 20-30 liter víz vidáman meglesz. számold ki, hogy a raklapnyi vakolatot milyen arányban keverik vízzel, amikor felhordják és meglesz, hogy kb. mennyi víz van a falakban. nekem valami másfél tonna rémlik tavalyról...
Hát, ha a párátlanító nem tudja lehűteni a levegőt, mert már eleve hideg, akkor nem fog kicsapódni a pára, így nem tud rendesen működni. A gép valahová 5 fok környékére próbálja lehűteni a levegőt és minél nagyobb a különbség a szoba-hőmérséklethez képest, annál több vizet tud kivonni.
Hát lehet, hogy most már folyamatosan kéne temperálni (5+, de inkább min 10 fokot tartani)*, ha haladnátok tovább valamennyire folyamatosan. Amennyiben a páraelszívó nem elég, akkor kell még 1-2 készülék átmenetileg. Illetve a héten jönnek enyhébb idők, lehet természetes úton is szellőztetni, naponta többször is.
A gázhőlégfúvó tényleg nem az ideális megoldás. Gázpalackot is cserélni kell, még sűrűbben kell kijárni a házhoz, plusz a pára, ami már így is van elég.
*A kezdeti időkben nehezebb befűteni a házat, a falak, födém, padló átmelegedése idő, valamint ha nincs kész legalább minimálisan zártan a hőszigetelés körben, akkor elég lehetetlen feladat is.
Azt szeretném megtudni, hogy gépi vakolás után mennyi ideig kell fűteni a házat és mi az a minimum hőmérséklet amit tartani kell?
Múlt szerdán lett kész a vakolás 3 helység cementes a többi gipszes vakolattal készült el.
Mivel természetesen nincs kiépített fűtési rendszer és kémény sincs csak elektromos fűtőberendezésekkel tudunk fűteni ami valljuk be elég megterhelő anyagilag. De a nagyobb probléma, hogy minél melegebbet csinálok a házban annál több víz csapódik ki a szigeteletlen monolit födémre és csöpög a nyakunkba.
Béreltem ipari páramentesítő berendezést de nem sok vizet szed össze. Ahhoz, hogy jól működjön a kölcsönzős szerint kellene 15-20C a házban de ennyit nagyon nehezen és költségesen tudnék csak előállítani.
Nem tudom, hogy mennyire számít reklámnak, de mostanság pötyörésztem pár cikket (lassan 40 körül járok) az építőiparról. Leginkább az a célom, hogy azok az emberek, akik építkezni vágynak (főként első építők) értelmes információkat kaphassanak az iparról, annak szabályairól, trükkjeiről, stb... Ha gondoljátok, akkor nyugodtan csekkoljátok. Sok irányból kaptam pozitív kritikákat, meg persze volt negatív hozzászólás is.
Ezt akartam kifejezni én is, csak elég nyakatekerten fogalmaztam meg. Teljes sötétet nem csinál, hanem én is arra gondolok, hogy éppen csak annyira csinál sötétet, hogy nem lehet mögötte létezni a lakásban. Még a nagy lyukúból is célszerűbb olyant feltenni, amelyiknek a sínváza kijjebb billenthető, akkor a nap egy szakában egész jó fényt be lehet engedni meleg nélkül.
A redőny az egyik megoldás arra, hogy az építészeti kialakítás önmagában elegendő a nyári túlmelegedés megakadályozására. Erre egyre nagyobb szükségünk lesz, Magyarországon duplája a felmelegedés a globális átlagnak, már 1,5C - 2,0C-nál tartunk (attól függően, hogy mikori múltbeli átlaghoz), a légkondi nélküli tervezés mindig is lehetséges volt az itteni klímán, ez még 2 foktól nem is fog megváltozni, de nehezebb lesz, jobban oda kell figyelni rá.
A külső árnyékolás egyébként 5-7 fokkal fogja vissza a lakás felmelegedését.
Nem a súlya miatt, hanem betonozásnál a vályog kiszívja a vizet a betonból, a vályog elázik, a koszorú meg silány lesz. Ha a koszorú alá tesznek szigetelést az meg csúszhat. Egy 20x20 cm-es koszorú métere 100 kg. Ez visszaszámolva 5 dkg/cm2. Ez jóval kisebb mint a tetőből származó (tető fele 3,0m) szél nélkül is legalább 300 kg/fm terhelés.
Üdv ! Most mihez vannak a szalufák rögzítve? Ha koszorú nincs ,talpszelemen azért van körben v összekötve a két szemben lévő falon ? A szemben lévő szalufák dupla fogópárjaival tudod mindkét oldalt kiegyensúlyozottan terhelni ! Sőt láttam olyat amin alul (födémen) és kb. középen is voltak fogópárak ,és így próbálták a tető szétfeszítő hatását minimalizálni !:-)
Őszintén szólva nem ilyen jellegű kérdésekre számítottam. De az indok: az épület szélesedik a régi meglévő tető állapota, hullámos, korrodált, a homlokzati falak repedeznek, régi tatai cserép ami átszivárog. Szóval teljes felújítás lenne szükséges. Régi tető ami közel annyiba van mintegy új tető az amúgy is szélesebb épületre. Így a tető súlyának egyik fele eleve az új rész mélyen alapozott és 40-es falazó elemmel épített falára tevődne át. Hogy ki döntött erről? Én.
Nehezen találtam végre cikket a koszorú tényleg felejtős, természetesen tudom ki tervez és mit és a kérdésem nem is erröl szólt. Mint mondtam senki nem vállal ilyet legalább is akivel beszéltem mindenki újat épít.
Csak szólok, hogy a műamyag redőny nem csnál teljes sötétséget a lakásban - teljesen besötétíteni nem lehet vele, esetkeg olyannal, ami snagyon sötét színre van színezve anyagában.
Tök sötétet csak fa, vagy alu redőnnyel lehet csinálni.
Árnyékolásra a redőny nem alkalmas, mert nem árnyékot vet, hanem zár.
Mert a régi tulaj itt-ott doldott a házhoz ami kisméretű tégla és lényegében nincs sehogy összekötve a régi fallal illetve most én is beépíttek egy teraszt ami 40-es falazóból lesz ezeket szeretném legalább koszorúval egybefogni.
Sziasztok! Tippeket, tanácsokat szeretnék kérni házfelújítással kapcsolatban konkrétan a tetővel kapcsolatban. Szeretném a tetőt cserélni ,de nem találok senkit aki megtervezné (igazából már egy tervező sem akar ilyen csip csup dolgokkal foglalkozni a bővítéshez sem találok senkit de ez más téma). Tehát kénytelen leszek magam csinálni. Nem vagyok teljesen tudatlan bár igaz hogy tetőt még nem csináltam. Jelenleg csonka kontytető van 7,5 méter szélleségbe ez módosulna kontytetőre és 9,5 m szélességre és cserepes lemez borítás lenne (pl lindab) alatta OSB lap én 25-30°-os dőlésre gondoltam ami azt jelenti hogy a födémtől 2,2-2,7 m a gerinc magasság (ha jól számoltam) és kb 5.5-5,7 méter gerenda szükséges ha akarok kis szélfogót is. A kérdés hogy egyáltalán életszerű-e az elképzelés (számítás) ha igen akkor mekkora gerendaméret ajánlott illetve ilyenkor elgendő-e torokgerenda (idővel lehet napkollektor vagy napelem a tetőn)? A másik kérdésem az egyik fal amire a tető is támaszkodik vályogtégla és kb 80cm széles a fal nagyon jó állapotú nem repedezik és nem is vizes viszont nincs koszorú a házon így azt szeretnék körbe és arra gondoltam hogy a vályogfalba fúrok függőlegesen kb 20cm átmérőljű 1 méter mély lyukakat amiket a koszorú öntéskor felöntenék betonnal illetve legaláb 1db 10-es betonvas is kerülne bele ami hozzá lenne kötve a koszorúhoz lényegében mint 1 pontalap. A kérdés, ez nagy baromság mert gyengíteném a vályog falat vagy ésszerű megoldás lenne? Előre is köszönöm a válaszokat.
Szerintem is biztos, hogy megfog valamennyi hőt az ablak/ajtó és a redőny közötti légrés, ha teljesen le van engedve. Nálam a nagy erkély ajtóknál belülről is érezhető az üvegen, amikor felhúzom a teljesen záró alu redőnyt. Azért érezni jobban az ajtóknál, mert az elé teljesen oda áll az ember, az ablakok meg a fal külső síkjához vannak közelebb. Meg az lent van a földön, ahol mezítláb, papucsban állok ilyenkor.
Nekem írta eredetileg, és nekem elsőre érthető volt: a teli rész - lyuk arányt kell úgy megválasztani, hogy be tudjon jönni elég fény, de azért árnyékoljon s. A régi (fa) redőnyöknél ez egyszerű volt, mert amikor lent volt az alja, még lehetett játszani a réssel a lamellák miatt. A maiaknál ez már nem megy, ott a "beépített" rés adott méretű, tehát a redőny rendelésekor figyelned kell arra, hogy mennyi lyukas rész van az adott típusban.
A kiindulás : ezek az un esslingeni rendszerű redőnyök. Úgy 100 -120 éve alkalmazzák - nálunk. Kezdetekben a lécek fából voltak, aztán műa., néha alu is.
Kezdetekben csak a belső beépítésű szekrények voltak, aztán a műa léccel lehetőség nyilt az íves lécek gyártására és így a külső szekrény építésére, aminek a lényege, hogy utólag is szerelhető.. Az íves léccel kisebb a felcsévélt henger átmérője.
A redőny elsősorban árnyékolásra való a tűző nap ellem. Véd valamit a hideg ellen is télen, de azért ez nem jelentős.
Lehet kitámasztós is építeni és lehet a fel le huzigálást motorizálni.
Konkrét esetről tudok, ahol a kétrétegű ablakon belül folyamatosan lecsapódott a pára, mert lehűlt a belső felület. Amikor felszereltek hőszigetelt aluredőnyt, akkor megszűnt a páralecsapódás, mert a belső oldal annyival melegebb lett, merthogy kívül még a redőny is szigetelt.
És szerintem az egy jó dolog, ha be tudod sötétíteni a lakást teljesen, ha akarod.
Plusz egy védelem behatolás ellen is.
Nem véletlenül van ez kitalálva.
Viszont az rnyékolásra használt zsaluzia, és a redőny, az két külön dolog.
Üdv ! Bocs ,de ezt fordítsd le magyarra :"A napvédelemnél figyelni kell, hogy olyan redőnnyel valósítható meg, aminek széles rései vannak."!?!?:-( Imádom az ilyen "elgondolkodtató"(blöff) mondatokat,mázlid van hogy nem nyílászárós szaki kérdez vissza !:-)
Nem tudom, mi az ára a "motorosításnak", de Németországban (és ez az ottani Szabolcs-Szatmár volt, azaz Thüringia) 20 évvel ezelőtt néztük, hogy a ház redőnyei este egyszerre szépen lementek, másnap reggel meg egyszerre fel. Akkor pedig még nyilván mindent be kellett kábelezni, meg a vezérlés sem volt olyan triviális, mint ma, amikor minden az okos otthonokról szól. Én igazán a nyári napvédelmet venném a legfontosabbnak. Ami nap nem jut be, az ellen már nem is kell klímázni.
Most tapétáztam és ilyen redőnyöm van. Leengedve teljesen és kinyitva az ablakot olyan volt mintha az ablak csukva lenne. A hőszigetelése szerintem nem fényes de olyan szorosan zár, hogy bezár egy légréteget az ablak elé amitől összességében javul a hőszigetelés.
Üdv ! Öööö,miééért is gáz azt "húzogatni "?:-) Igen a semminél nagyobb meló ,de ha már úgy is az ablakhoz mész szellőztetés céljából, akkor szerintem belefér !:-)
Ui : Az alu redőnynek úgy kell a szigetelését elképzelni ,mint a szendvics panelt !:-) Inkább az üveghez közvetlenül erő behatások "szigeteléséhez"járul hozzá !:-)
Aluredőny (állítólag a lamellákban valami szigeteléssel) tényleg hőszigetelő képességű? Ajánlott háromrétegű ablak elé kizárólag hőszigetelés miatt tenni?
Ki kellene nagyjából számolni, mert megtérülhet. Az éjszakai meg egy csomó mindenre jó lehet később is.
Az európai energiaipar átállítása megújulókra nagyon ingadozóvá fogja tenni a termelést, ahhoz pedig, hogy a fogyasztással azt valamennyire le tudják követni, lehet, hogy nagyon meg fog nőni az eltérés a csúcs és az éjszakai áram ára közt.
szerintem tuti nem néztek utánna a jogszabályoknak. Megvárják amíg valaki megcsinálja helyettük, addig pedig tagandnak az az egyszerübb. Az átlag ember meg elhiszi, mert még is csak ebből él...
Egy havarom most akarja beköttetni a H villanyórát. Neki azt mondták, a H-hoz külön óra tartozik és közvetlenűl csak azokra a fogyasztókra mehet a külön kábelezés amik H tarifásák. Mivel le kell adnia az igényléshez az 1db fűtésre optimalizált klíma tanúsítványát, így ezzel maximalizálják a fogyasztást is. Ha átlépi a beállított maximumot akkor letilt és kijönnek ellenőrizni a z e-ontól.
Alap áramdíjhoz kell egy "A" tarifás óra, a "H"-hoz szintén egy, ha esetleg villany bojlerrel állítod elő a melegvizet akkor kéne egy "B" tarfás mérő is. még tudnod kéne 1 vagy 3 fázist akasz.
Ezek alapján a villanyszerelő meghatározza a szerelő doboz méretét. Vannak kombi és sorolható dobozok is, de még a pontos típusok meg vannak határozva. Így nem szabad netről csak úgy rendelni valami, mert nem biztos hogy elfogadják.
Nem igazán az építészem véleménye az érdekes, hanem aki a használatba vételi engedélyt fogja adni :) Mivel ez az előírás csak jövőre lép életbe, tartok tőle, hogy egyelőre senki nem foglalkozik érdemben a témával.
2019 okt. 23 tól nem kötelező, viszont hallottam olyat, ha ez nincs akkor a bank nem ad hitelt.
Én pedig szeretnék néhány millót megspórolni az építkezésen, de nem a minőség rovására.
PL: A ház fa szerkezetét a tető héjalással együt ács vállalkozó csinálná, én pedig haverokkal kívűl bellűl lecsomagolnánk a falakat a szigeteléssel együtt, ezen kívűl mellékfalakat is én szeretném csinálni. Az elv az lenne, hogy minden fő szerkezeti munkát szak cég végez minden mást pedig én és a haverjaim., Ha van lehetőség kissebb részfolyamatokat a szerkezeti elem készülésekor is megcsinálnék pl : lábazat feltöltés, különböző anyag mozgatások stb
Szóval, ha ebben a formában nem kapok pénzt, akkor sajnos csúsztatnom kell az építkezést még kb 2 évig :( És ebben az esetben is kb 5-6 m személyi hitel kell majd a befejezéshez.
Tanácsot szeretnék kérni homlokzat tisztításban. Milyen eszközzel/anyaggal lenne érdemes letisztítani, megszépíteni az alábbi téglaburkolatot, fugát, illetve terméskő lábazatot ? (magasnyomású mosó, sav, valamilyen csiszoló, esetleg festés ?) Fuga pótláshoz, ha veszek fugát, mire figyeljek ? Köszönöm előre is !
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
A kérdés csak az, hogy az építészünk szerint a fűtésre optimalizált klíma miért nem számít légtermikus energiának?
Gyorsan ki kellene derítenem, mert köttetnénk be a villanyt a telekre és el kellene döntenünk, milyen órák és hány amper legyen.
Az érdekelne, hogy ebben a kérdésben kitől lehetne hivatalos állásfoglalást kérni? Helyi építési hatóságtól?
Ezért jó a régi kezelési módszer. Ástak egy jó hosszú gödröt, azt kibélelték fóliával, abba öntötték a gombaölőt. Ebbe beáztatták a fát. Elég mélyen megszívta magát. Igaz, így lassabb a munka és több konzerváló szer kell hozzá.
Hogy a két gép mennyire kompatibilis azt nem tudom, mint írtam nem mélyedtem bele a témába.
Ami a lényeg a beltéri egység gyakorlatilag mindegyikben hőcserélő ventilátorral kiegészítve + szabályzó rendszer.
A működési elv a kültéri és beltéri egységnél is ugyan az. Különbség csak az, hogy a klíma gázzal fűt és hűt, a fancoil pedig folyadékkal ami többnyire -40 °C os fagypontú glikol.
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
4. § (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak teljes ellátás alapú szerződés keretében a következő árszabásokra kell ajánlatot tennie a felhasználók részére:
a) általános, egy zónaidős (a továbbiakban: „A1”),
b) általános, két zónaidős (a továbbiakban: „A2”),
c) közintézményi, két zónaidős (a továbbiakban: „A3”),
d) időszakos (a továbbiakban: „B”),
e) idényjellegű, egy zónaidős (a továbbiakban: „H”)
árszabás.
5. § (1) * A „B” árszabás szerint számolható el - közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével - a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés fogyasztása.
(4) * Annak a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak, és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló készüléknek a villamosenergia-fogyasztását, amely a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással és úgy csatlakoztatott, hogy arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel választható le
a) a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idényben (a továbbiakban: fűtési idény) „H” árszabás szerint,
b) a fűtési idényen kívül - a felhasználó és az egyetemes szolgáltató egyéb megegyezésének hiányában - az „A1” árszabás adott egyetemes szolgáltatónál érvényes legmagasabb díjtétele szerint kell elszámolni. A berendezések alkalmazására vonatkozó további feltételeket az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatában határozza meg.
(6) * Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).
264/2008. (XI. 6.) Korm. rendeleta hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 10. pontja szerinti, minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló
aa) 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésekre,
ab) 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerekre,
ac) 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre;
(2) E rendelet alkalmazásában
a) effektív névleges teljesítmény (kW-ban): a gyártó által meghatározott és garantált maximális fűtési vagy hűtési teljesítmény, amely a berendezés folyamatos üzemeltetése mellett, a gyártó által megadott hatásfokon érhető el,
b) fűtési rendszer: a hőtermelő berendezés, az elosztóhálózat, a hőleadók és egyéb tartozékok által alkotott rendszer, amelynek feladata a belső hőmérsékletnek az adott helyen a kívánt értéken tartása,
c) hőtermelő berendezés: a kazántest és az égő kombinációja, amely az égés során felszabaduló hőt a víznek adja át,
d) hőszivattyú: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból, és ezt a hőt bevezeti az épületbe,
e) hűtőrendszer/hőszivattyú: egymással összekapcsolt hűtőközeget áramoltató alkotó részek kombinációja, amelyek zárt hűtőközeg körfolyamatot alkotnak és amelyben hűtőközeg kering hőelvonás és hőleadás (hűtés vagy fűtés) céljából,
f) légkondicionáló rendszer: a légkezelés valamely formáját megvalósító rendszerelemek összessége, amelynek a szabályozott helyiséghőmérséklet biztosítása mellett feladata lehet a szellőző levegő mennyiségének, páratartalmának és tisztaságának a kívánt értéken tartása,
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
2. §2 2 Megállapította: 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2012. VIII. 28-tól. E rendelet alkalmazásában
1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;
6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;
6a.5 5 Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;
9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
6. §6 (1) Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 4. §. Hatályos: 2016. I. 1-től. (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
1.1 1 Lásd: 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 13. §. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épülete
knél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet.
2. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba a 3. melléklet V.1. táblázatának megfelelően). 3.2 2 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 1. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia, 3.1. ha az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték, vagy 3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, amely hőtermelési technológiájában részben vagy egészben a IV.1. táblázat szerinti energiahordozókat hasznosítja.
4.3 3 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 2. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat a IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni. IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)
1. Energia e sus Megújuló energia részarány
2. az országos hálózatból vett elektromos áram 0,1
3. megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet 1,00
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
8. légtermikus energia:hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;
8a. * megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszer: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító olyan berendezés, amely villamos energia, hő-, hűtési energia termelésére szolgál;
8b. * megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely kötelezi a termelőket, ellátókat vagy a felhasználókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból előállított energiából fedezzék, ideértve az olyan rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;
9. megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis és nem nukleáris forrásokból származó nap-, szélenergia, a hullám-, árapályból nyert energia, vízenergia, továbbá biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, továbbá a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia;
Eszerint az én szövegértésem szerint a fűtésre optimalizált klíma megfelel a kritériumoknak. A táblázatokban nincs benne a levegő levegő hőszivattyú, viszont utal a légtermikus energiára.
Üdv ! Hát éppen nem kell "légszáraznak "lennie(nem lenne baj),de frissen vágottat semmiképp se építs be ! Csavarodás ,hosszrepedések tömkelege,girbe-gurba -hullámos tető lenne a végeredmény ,gondolom ezt nem szeretnéd ,mert kintről ez fog legjobban látszani !:-(
Akkor az amit gondolsz valójában egy fan coli amit egy split klima kültéri egységéhez csatlakoztatnak.
Ebben ez esetben még inkább beigazolodik az elméletem.
Ugye a fan coli rendszerhez szükséges egy monoblokkos hőszivattyú, ami a kültéri egységet képezi. Erre szokták rákötni a radiátor helyére a fani coli beltéri egységeit, vagy ha van hely akkor az állmenyezetbe is van megvelelő gép.
Ha vizes rendszer van akkor a monoblokkra a viz - levegő rendszer beltériét rakják.
Tudsz esetleg forrást, ahol le van írva, hogy a klíma elfogadott megújulóként? Semmit nem találok róla... Abban a pillanatban ugrana a napelem projekt.
Na erre nem számítottam 🤔. Mivel a fűtésre optimalizált split klíma gyakorlatilag egy levegő-levegő hőszivattyú. Azért én a helyetekbe ezzel kapcsolatba futnén még pár kört.
A víz- levegő hőszivattyú ugyan ezen az elven működik. És mindkettőre megadják a H tarifát is.
A fűtő klíma parapetes beltérivel rendelkezik. Illetve egyesek szerint a hagyományos beltérit kell feltenni fejjel lefelé parapetesen, ez a költségkímélő megoldás.
Ugyanebben a cipőben járunk, tavasszal kezdünk építkezni, agyalunk a helyben előállított energián. Nekünk azt mondta az építész, hogy a klímát nem fogadják el. Hőszivattyút és fatüzelést nem akarunk, így marad a napelem. Soha meg nem térülő befektetés lesz a gázfűtés mellé, de kénytelenek leszünk feltenni.
Ilyen szinten nem mélyedtem bele a témába. Ha a 22K radiátor hőleadásából indulok ki logikailag, akkor annak hőleadása kb 25% sugárzási hőből és 75%-a konvekcióval (légáramlás alúlrol felfelé a radiátor két lapja között) történik. Míg a 11K esetében ez az arány kb 35/65%.
A split klíma beltéri egységén a szabad áramlású konvekció szerintem nem tud kialakulni a magasság miatt, mivel a hideg levegő felfelé áramolna, de ahol a beltéri van ott van a legmelegebb. Ha ökölszabályok alapján méretezünk egy 12 m2-e szobát, akkor egy közzel nulla energia igényű helység fűtéséhez max 25w/m3 szükséges -->12x2,6x25=780W, azaz 60/50 vízhőmérsékletnél és 22 fokos szoba hőmérsékletnél kell egy 22K600x800 radiátor, egy beltéri egysége külső mérete ennek kb a fele. Mível a hőcserélője jóval kisebb mint a burkolat, de a lamellák miatt valós hőleadó felülete jóval nagyobb így sem hinném, hogy több hőt lenne képes leadni sugárzással mint egy méretezett radiátor. Szerintem nem tudná a helység hőmérsékletét ebben a formában szinten tartani.
Vidéken a kereslet 30%-al bezuhant ,remélem hogy kidurrant a lufi.
Barabás követ még tavalyi áron 3900 ft-ért nm tudtam szerezni sárga -piros-at,ugyan ez már Január 6-án 4200-4300-ra ment fel nm-e ezek amúgy nem normálisak már .Remélem hogy bezuhan minden lassan és rájuk rohad!
Üreges téglába csak minden harmadik fog ebböl is. Ablakokat ezzel szerelünk. Ha be tudod hajtani fúrás nélkül és megállitod amielőtt megfut, akkor fog.
A kastélyt se mindegy ám, hogy jó áron vagy olcsón adja el valaki. Most amúgy már megállt az áremelkedés november óta. Az utóbbi héten már naponta jelennek meg elemzések, a panelárak már lefele mennek, szóval úgy fest, hogy kipukkadt ez a lufi.
A házvásárlás a környékünkön szinte lehetetlennek bizonyult az elmúlt 1,5 évben (túlárazott romok a csok miatt). Ezért maradt az építkezés. Mobilház ötletemet elvetettem. A telek megvan, de még papírozási gondokkal küzdök, a szülői ház telkét szeretném megosztatni, mivel 2 utca frontos. Jelenleg folyamatban a jelzálogjog törlése, ehhez ki kel fizetni a hitelt (nem én fizetem). Majd megosztás (még nem biztos lehet-e rá építeni, valószínűleg ikerházas megoldás lehetséges csak), és végül közművesítés következik. Így idén legjobb esetben is csak alapozás lesz meg. Itt a faluba 5 millió körül vannak telkek, így nagyon meg kéne oldani a meglévőre lévő építkezést.
Egy nettó 67 m2-es fa szerkezetű házról lenne szó, amit gázkazánnal szeretnék fűteni, viszont 2021-től a primer energia igény 25%-át ugye "helyben" kell előállítani. Max 6700 Kwh/a lehet a primer energia (81-100 Kwh/m2a a közel nulla feltétele) igény (6700/9,44~710 Nm3 gáz). Ez 185 fűtött napra (4400 óra) nézve, napi átlag 36,21 Kwh (3,83 Nm3). Ha veszek egy fűtésre optimalizált 3,5 Kw-os split klímát SCOP 4 körüli értékkel (H tarifás) akkor annak elméletileg fedeznie kellene azt a 25%-ot.
Átlag 6 órát üzemel a fűtési rendszer naponta, azaz (3,5 Kw/4 SCOP)*6 h=5,25 Kwh elektromos energiából előállít 21 Kwh-ot, különbség 15,75 Kwh -->Napi átlag (15,75/36,21)*100=43,5%-át fedezi. Úgy sejtem a H tarifát nem kell igényelnem, mert Kwh-ot néznek nem pedig Ft-ot. Nagyon valószínű, hogy csak hűtésre használnám. A legolcsóbb megoldást keresem, nem szeretnék sem napelemet, sem pedig víz-levegő hőszivattyút!
van aki úgy ragasztja fel, hogy nem telibe keni, hanem pogácsaszerűen felrak a táblára 6-8 pogácsát, oszt jól van... a fal minőségétől függően meg akkora rés lesz mögötte amilyen sikerül...
Gázszilikát házam van egy képet se lehet rendesen felakasztani, de a bojler meg a konyha szekrény csak felkerült. Ne essünk már kétségbe egy gipszkarton táblától.
Ez nem ilyen egyszerű. Mutass egy dübelt, ami 100%-os, hogy fog üreges téglába. Ha a fal és a karton között nagy a távolság, oda már egy 8-as facsavar jár, azt se lehet kapni minden boltba.
Akkor valamit be kell ragasztani. Harisnyás (halós) dübel, hilti vagy fischer kétkomponenses gyorcsement, menetes szár, vagy valami hasonló. Egy asztalos nincs erre felkészülve.
Hát, ha valaki észleli, hogy gipszkarton van a falakon, de ennek ellenére nem használ másfélszer hosszabb dűbelt és csavart a szekrény felszereléséhez, az megérdemli, hogy a polgár lehülyézze :-))
Minél messzebb van a téglától a fal szoba felöli síkja annál problémásabb. Sima fizika (erőkar stb..).
A hiba legtöbbször az, hogy "pogácsa módszerrel szerelik a kartont, és így a rétegrend kb úgy alakul, hogy gipsz légrés majd tégla. Persze ha totál gáz volt a kőműves akkor ez a légrés több cm vastag is lehet...
Olyan szépek a tervek a papírokon, és persze mindenki szuperprofin követi is a kivitelezők közül, aztán még is, amikor nekem kell szekrényt szerelnem, sem merevítés, se felfekvés, se semmi...
:(
A megrendelő meg megállapítja, hogy hülye az asztalos...
Van sín és dübel is, 2 vagy 3 rétegbe burkolt lemezprofilos gipszkartonszerkezetre, amivel vagy 50 konyha
felső testét felszerltettem. Csak meg kell építeni előírás szerint az a szerkezetet: pl. UA profilok beépítésével és ahova a sín jár oda be kell szerelni erősítéseket.
"
Ez mind így van, és oké is.
De...
A legjobb esetben is max a gipszkarton falak fele az, ami szabványosan készül kishazánkban...
Van sín és dübel is, 2 vagy 3 rétegbe burkolt lemezprofilos gipszkartonszerkezetre, amivel vagy 50 konyha
felső testét felszerltettem. Csak meg kell építeni előírás szerint az a szerkezetet: pl. UA profilok beépítésével és ahova a sín jár oda be kell szerelni erősítéseket.
Egyenesen a gipszkraton falba, erősítés nélkül, ha egy 3 méteres sínre befúrsz 6 ilyen dübelt, akkor komolyan megterhelhető.
Ilyen dübelt használunk. Ez egy gipszkartonra való, van hosszabb is 2 vagy 3 réteg gipszkartonnak.
Meg kell fúrni a lyukat, betenni a furatba a dübelt és egy roppantó fogóval meg kell húzni a csavar fejét,
utánna kicsavarni a csavart, feltenni a sínt és becsavarni a csavart.
A saját munkáimhoz Nida gyártmányű gipszkarton lapokat használok, abba van üvegszál erősíts, két réteg olyan masszív szerkezetet képez, hogy senki nem mondja meg, hogy az nem téglafal. Csak meg kell építeni a szerkezetett, ahogy meg van tervezve a profilgyártók által, nem szabad semmit kisporólni.
Így az ára kb. pariban van egy halozott es glettolt Ytong falall, csak sokkal gyorsabban meg lehet csinálni.
Fent van a konyhaszekrény, a tv, tv konzol, képek is a falon, és semmi baja egyiknek sem. Sajnos az építkezés során szorított minket az idő, időre kellett beköltözni és kiköltözni az albérletből, ezért folyamodtunk ahhoz, hogy kartont ragasszunk a falra. Hidd el, ha lett volna 1-2 évem az épitkezésre, akkor nem karton lenne a fal. :) De így hogy 5 hónap volt rá, valahol kellett egy kis időt nyerni.
Nem látni hogy karton ,ennél az eljárásnál ütheted a falat nem kong ,bivaly kemény,fúrhadsz is mert egyből a fal van mellesleg tükör sima felületet kapsz .
Azért kartonoztuk, mert sokkal gyorsabb folyamat mint a kézi vakolás. Ennek a kőműves csapatnak egy ilyen ház kivakolása 1.5-2 hét, és nem lesz hibátlan a munka. A kartont meg 3! Nap alatt feldobták a falra, és szintbe van, minden f@sza vele.
egyrészt a terveket és a valóságot összevetik, másrészt a biztonsági előírásokat (lépcső szélessége elég-e, van-e korlát, emeletről le lehet-e esni stb.). illetve ezeket biztos. ácskötéseket biztos nem :)
Azt gondoltam, de arra lettem volna kíváncsi , hogy mit néznek a házon, nagyítóval megvizsgálják az ácskötések pontosságát,meg laboratóriumi mintát vesznek a betonkoszorúból? :D Vagy nem is ilyen célból jönnek, és nem is értenek ezekhez (ez logikus lenne mert ez amúgy is az FMV felelőssége) és csak ránézésre megvizsgálják, hogy az van-e ami a terveken és nem-e építettem hozzá az épülethez suttyomban még egy szobát?
Adott egy ház amelyre építési engedély lett kérve még 2016-ban átalakítás/felújítás miatt. Már egy ideje kész van és szeretnék rá használatbavételit. Kérdésem, hogy ilyenkor kijönnek a hatóság emberei is majd megnézni az épületet és ha igen akkor mit néznek egyáltalán?
Most kezdtük augusztusban, szeptember 10-re álltak a falak, október közepén szigeteltünk, és belül csak a két fürdőszoba lett vakolva októberben, a többi falat decemberben kartonoztuk. Nem volt letakarva a tégla.
