Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
A kisebbek a hagyományos drótból teker, fatapasz, fest, perlon vatta, lombozás módszerrel.
A nagyobbak törzse valódi fa. Abba furkáltam bele a drótból tekert ágakat. A további menet ugyanaz, csak a törzs vagy marad saját színében vagy csak festve van no és mindkét esetben lakkozva.
Miért ne lehetne kritizálni? Azért vagyunk itt, hogy tanuljunk. Ha valami nem jó, az nem jó. Amúgy azt a valamit paradicsomként árulják, én csak elültettem. Fogjuk rá, hogy karós paradicsom (mellé is tűztem), bár akkor se stimmel a levele. Amúgy paprikának se. :-)
Mivel gyerekkorom óta, úgy 50 éve járom a hegyeket, főként a Bükköt és a Zemplént a mai napig így saját kép is van ezer a fejemben is, meg a gépemen is. :-)
Az időszak július végére lett belőve. Igaz így sem tökéletes. A kukorica nem érik, az a címere. Trágyatárolót gazdaságot látott ember nem hagy le ahogy én se. A kerítés bal sarkánál ott van mögötte! :-)
Én nem is tudom, hogy ezek után, hogy nézek a sajátjaimra!
-Azon én is morfondíroztam, hogy, a kukoricából, úgy tűnik, mintha augusztus lenne, ilyenkor ritka a zöld pari, de én paprikának látom! -nehogy kritikának vedd- gyönyörű!
Nekem legjobban a hegyoldal terepe tetszik, a korhadékokkal, néztél képet, vagy volt a fejedben?
-És még képet sem küldök senkinek, az asztalomról!
Vettem egy Zimo MX7-es hurokmodult. Kérdésem, hogy fellelhető e hozzá magyar útmutató, és hogy használható e hagyományos analóg rendszerben, vagy csak DCC-ben?
Én is most csináltam először. H0 vágánynál kb. 5-5 mm-rel szélesebb a parafacsík mindkét oldalon. Snitzert ferdén tartva óvatosan végigvágtam úgy, hogy alul a pereménél legyen nulla a vastagság - nem lett teljesen egyenletes, és nem morzsálódott.
A technikát konkrétan nem tudom, de szerintem nem feltétlenül szükséges formára alakítani a parafát. Én csak csikokat szoktam vágni, rá a sín majd az ágyazat.
Megérkezett Ali-s sztatikus fűszóró. Ha többfajta füvet szeretnék vele szórni, akkor is csak egy adott terepre egyszer lehet szórni, ugye? Tehát elő kell keverni a fűfajtákat, beragasztózni a helyét, és a területet megszórni? Csak azért kérdezem, mert mintha a Peco-nál láttam volna olyat, hogy az első réteg füvet leszórja, aztán valami sprayt használ, és úgy szórja rá a másik fajta füvet.
Szerintem próbáld meg inkább a 100 Gleispläne könyv (45. oldal) eredeti tervét megcsinálni a PECO-ból. Az sem kis feladat.
Meg is lehet nagyobbítani, az eredeti "csak" 2,5*1,25m. Lehet hosszabb, és nem ilyen szűk ívekkel, mint az eredeti tervben van. Sokszor a kevesebb több!
Azt is vedd figyelembe, hogy nem szerencsés a rendelkezésre álló hely minden centiméterét kihasználni, pláne nem túlságosan az asztal szélére vezetni a vágányzatot!
Ha meg szétszedhetőre szeretnéd megcsinálni, akkor minden egyes bontási résznél problémád lesz. Annyi, ahány vágányt kell "elvágni" a megbontáshoz.
Sőt én azt javaslom ha van rá lehetőséged, mindenképpen nézz el egy vasútmodell klubba. Nem kell tag legyél, szerintem egykét alkalommal akkor is meg nézheted, hogy az adott klub hgogyan építkezik. Akár vágányépítés, akár terep, akár elektromos bekötés terén.
Ha Tata Tatabánya vonzás körzetében élsz, mi biztos megmutatjuk GVK
Jól van, értem én azt. :) A huncutságok, mindig a részletekben rejlenek, és ettől szép az egész. A gördülőállomány meg nagyon érzékeny a helytelen illesztésre.
Maximális jóindulattal javaslom először - akár csak próbára - egy/két sínátmenetet megépíteni - ívben - aztán szétszedni a modulokat, és utána összerakni. Ha minden OK, akkor indulhat a 3 szintes dínomdánom!
Flexi síneket írtál.... saját tapasztalat alapján ajánlok valami hasonló beszerzését.
Rengeteg ősz hajszál kialakulásától tudod magad megmenteni. Ki kell tudnod valahogy 1:1-ben nyomtatni a dolgokat. A Flexit nagyon könnyű túlhajlítani - és meg is csinálja. Ha megvan a pontos pályarajz, akkor kisebb az esély erre.
Sínpapucs nélkül vezetem a flexiket, sokat kell velük molyolni, de így mindjárt adott egy-egy szakasz is :)
Szuper:) Yoda mester is megmondta, a hibáinkból tanulunk. Jó sok terv lesz még, amit előkészítesz és a legesélyesebb számtalan al-verziója, mikorra eljutsz odáig, hogy igen, ez jó lesz.
Diginewl topiktárs nagyon hasznos észrevételeit és tanácsait is vedd számításba. Ha ezek nem tántorítanak el, mert legalább két szintben gondolkodsz, és szerinted a problémák áthidalhatók, akkor lenne egy konkrét javaslatom. A kézzel rajzolt terv amit beszúrtál nem rossz, nekem még mindig kicsit sűrű, de nagyobb helyed lesz és finomítani lehet rajta. Ha van időd, próbaképpen csináld meg ezt a tervet, de a következő korrekciókkal.
Mivel nagyobb a rendelkezésre álló helyed, hossz és keresztirányban húzd szét az általad megadott méretre (1450 x 2850). Azt a vágányt, ami a hídon megy, próbáld meg sokkal kevésbe meredeken vinni az asztal hosszirányához képest.
A látható íveket vedd a lehető legnagyobbra, a takart helyen levőket pedig a legkisebbre, amit a legnagyobb mozdony, vagonok megkívánnak.
A nagyobb állomást a továbbiakban hívjuk állomásnak, a kisebbet megállóhelynek. A megállóhelyen én a két vágány közötti peront elhagynám, csak az első mellettit tartanám meg, így csak az első vágányra járhatnak be személyvonatok, de ez nem nagy kompromisszum. A csonka vágány maradhatna ipar vagy rakodó vágánynak. Az állomáson maradhatna a 4 vágány, de kicsit átvariálnám. A képen a vágányok számozása nem igazán jó, ha jól tudom a felvételi épület felől szokták kezdeni a számozást. Tehát az első vágány mellett és a 2. és 3. közé kellene peron és én a harmadik vagy a második vágányt tenném meg átmenő vágánynak. Ha szeretnéd és marad hely, az egyik sarokba, az asztal széle felé lehetne egy nagyon kicsi vontatási telep, egy egyállásos mozdonyszínnel, vízdaruval, szénrakodóval (írtad, hogy gőzvontatás is lesz).
A megállóhely mögötti dupla alagút bejárat helyett mindenképpen két szimpla legyen, itt nem egy kétvágányos vonalról van szó. Sőt, én hosszirányban eltolnám egymástól a két alagút bejáratot és amennyire lehetőség van rá, a két vágány távolságán is próbálnék kicsit növelni az alagút bejáratoknál, az asztal közepe felé eső vágányt nagyon enyhe ívben flex vágánnyal oldanám meg.
A közúttal én nem kötném össze az állomást és a megállóhelyet. Az állomási jó úgy ahogy most van, bejön kívülről, de én csak az állomásig és a környező épületekig vinném. A megállóhelynél, behoznám jobbról és tovább mehetne a rakodó/ipar épületig.
A végére egy trükk. Mivel sok helyed nem lesz, hogy az állomáshoz tartozó települést az épületeivel csak egy kicsit is megjelenítsd, én az egész tervet 180°-al elforgatnám. Az állomás így hátul lenne és egy jól megválasztott háttérrel, karton épületekkel vagy félbevágott épületekkel utalnák rá, hogy az állomás a település szélén van, de mégis látszik belőle valami. Ez az elrendezés azért is előnyösebb lenne, mert a szemlélő felől nem lehetne direktbe, szinte szemből belelátni az állomás végein levő alagutakba, optikailag így szerencsésebb lenne:
Ha ez mégsem lenne jó, az említett U vagy L-alakú asztalokban sokkal több lehetőség rejlik, ha megadod a lehetséges méreteket és paramétereket, én is keresgélek:)
A terv az, hogy az asztalok találkozásánál az asztalok érintkező oldallapja olyan magasra fut fel, amilyen magasan a vágányzat fut, lényegében követi a terep egyenetlenségeit. Így rögzítve egymáshoz az asztaldarabokat, a vágányvégek elvileg fixen rögzítettek lesznek és mindig találkozni fognak egymással.
Ez az elmélet, aztán majd a gyakorlatban kiderül :)
150k alatt áll meg, flex+váltók. Tavaly még 60k körül jártam az első tervemmel amit annyira csodáltam ... tudtam, hogy nem az lesz a végső, mindig jött egy újabb terv ... ehhh ... oválpálya csonkavágánnyal aztán no problem :D
Közben végigszaladt az agyamon pár L és U kialakítás is, ezeket eddig elvetettem, nem tudom miért. Holnap majd nekilódulok :)
A világért sem szeretnélek erről a tervről lebeszélni. Teljesen nem látom át, mi hova megy, de ezt te tudod.
Lenne egy ötletem - saját tapasztalat: ugyanezen az alapterületen egy kétszintes, sokkal egyszerűbb pályát építs meg, csavarozva, visszaszedhetően. Ha az rendben lesz akkor vágj bele ebbe.
Ez - ahogy nézem - 3 szintes lesz, rengeteg emelkedővel lejtővel, szintkülönbséggel. Ezeket kialakítani egyáltalán nem egyszerű, főleg írod, hogy 3 részből áll majd (remélem nem tőlem kaptál rá ötletet).
Nekem most többek között azért is áll az építés, mert nem tudom hogyan oldjam meg a második szinten a pontos szegmens találkozást, amikre a síneket felrakhatom biztonsággal. Neked pedig 3 szinted lesz - sőt lesz olyan hely ahol egymás alatt megy kettő sín, ezeket kell majd a szegmens találkozásoknál jól illesztened.
Gondolkodj, emésztgesd még egy kicsit.
(a sínanyag nem fog 150e-nél megállni - csak a váltók lesznek 100e)
Már eddig is sokat segítettél, mikor megosztottad az a több GB-nyi tervet, kiadványt :)
Az alapötlet azokból jött, ez volt az:
Csak akartam még egy kört, aztán jött a többi dolog is, középre megálló (tényleg inkább megállók ezek), ha már ott húz keresztül a sín, hurok, hogy ne mindig egy irányba menjenek a vonatok ... telhetetlen voltam na, minél több dolgot akartam belezsúfolni, szóval igen, szerintem is zsúfolt lett.
Az nem tudom, mennyire járható, hogy az alsó állomástól út vezet a középső, ipartelep jellegű megállóhoz (átalakítanám a vágányzatot). Viadukt alatt elfér, amúgy csak alagúton keresztül lehetne odajutni közúton. Az alsó-felső nem gond ilyen szempontból, felső fent a hegyen, valahonnan szélről jön az út, alsó meg pl. bal széle felől vasúti átjárón megközelíthető.
Igen, azt tudom, hogy nem két fillér lesz (csak a vágányzat jelenleg olyan 150k), meg nem két hét :D
Az asztal egyébként szétszedhető lesz, 900, 900 és 1050 széles darabokra.
Kihagytam még egy fontos szempontot, a szerelhetőséget /karbantartást/tisztán tartást.
Az 1450 mm-es szélesség nem kicsi, az építés csak úgy fog menni, ha 4 oldalról körbe tudod járni.
Üzemelés alatt szintén meg kell oldanod, hogy egy kisiklás, egy kiégett izzó/led , tönkrement váltó vagy jelzőhajtás stb. cseréjéhez, javításához vagy a sínek tisztításhoz hogyan férsz majd hozzá a hátsó és a takart részeken.
így van, Neked kell, hogy tetszen, de pár szempontot még gondolj végig.
Tisztázd magadban a legfontosabb kiinduló adatokat, pl. korszak, vasút társaság, évszak, fővonal vagy mellékvonal, síkvidéki vagy hegyvidéki, városi vagy vidéki és még van egy pár, de ezeket nem tudjuk, így terelgetni, ötleteket adni is nehéz:) Mindenki ízlése más, nyilván én is a saját szempontjaimat és véleményemet fogom leírni.
SKL14 topiktárs javaslatai nagyon jók, de a vágányhálózat már így is túlzsúfolt (szerintem). Ekkora területen 3 állomás felesleges, ezek jelen állapotukban pedig inkább megállóhelynek tekinthetők.
Gondold végig, hogy pontosan mire szeretnéd használni, mi a fontos, milyen kompromisszumokra vagy hajlandó, hogy lehetne esetleg egy kicsit egyszerűsíteni, az állomásokat pedig olyanná alakítani, hogy az átmenő vágányon kívül legyen legalább egy kitérővágány is, meg rakodó, kihúzó stb. csonka vágányok sem ártanának. Ekkora helyen egy állomás és egy megállóhely bőven-bőven elég lenne és ha azt szeretnéd, hogy ezek ne egy településhez tartozzanak, minél távolabb kellene őket elhelyezni és optikailag is rásegíteni erre, de ha egy településhez tartoznának akkor sem árt ha minél távolabb vannak egymástól.
Azt is gondold végig általában mi van egy állomás vagy megállóhely környékén, milyen épületek, vasúti kiszolgáló berendezések, vasúti épületeket, létesítmények, ezekből mi az a minimum amit szeretnél megvalósítani, hogy állomás-szerű legyen.
Egy állomáshoz mindenképpen ilyen-olyan út vezet és a környékén/közelében parkoló, esetleg buszmegálló is van szinte mindig. A terveden szinte elképzelhetetlen ezeket kialakítani, pl. nem tudom honnan hová vezetnének az utak. Ha az asztal közepén (vagy akár szélén) van egy állomás, de a semmi közepén van, mert hegyekkel, vágányzattal, alagutakkal, hidakkal stb. körbezárt, az nagyon furán hat. A terepkialakítással ugyanez a helyzet, a vágányzat tervezésével egy időben gondold végig, hogy nagyjából mi van a fejedben, pl. merről merre lejt, hol lesz majd bevágásokra, töltésekre szükség.
Egy ekkora, kb. 4 m2-es asztalhoz a váz, vágányzat, kitérők, kitérőhajtások, vezérlés, jelzők, lámpák, domborzat, növényzet, épületeket, figurák, közúti járművek és a számtalan egyéb apróbb-nagyobb kiegészítők költsége alsó hangon közelebb lesz az 1 M Ft-hoz mint a 0,5 M-hoz, munkaórában pedig több száz lesz, mire elkészül. Szánj rá most egy kicsit több időt a keresgélésre, ötletelésre, tervezésre és ha biztosan ilyen relatíve sűrű vágányhálózatot szeretnél és a többi szempont kevésbé lényeges, akkor felejtsd el a fentieket. Remélem inkább segítettem a véleményemmel és nem bizonytalanítottalak el.
Viszont kíváncsi vagyok bárki véleményére, mivel biztosan van olyan, amit én nem látok, vagy nem jól látok, de elég az is, ha csak elgondolkoztat egy ötlet, hátha születik belőle valami nekem tetsző dolog :)
Szóval köszönöm a hozzászólást, mindenképp elgondolkodtatott.
Bevallom kicsit félek is az asztaltól, nem kis falat első asztalnak, de szeretem a kihívásokat :)
Nézd, a legfontosabb, hogy neked tetsszen, Te fogsz vele játszani a saját örömödre. Ha bárkit megkérdezel mindenki valamin változtatna, mert neki meg úgy tetszik.
Én csak két "logikai" javaslattal élnék:
- Az alsó állomásra "alulra" én még egy vágányt mindenképp raknék, mert jelenleg jobbról "sárga" irányból még vonatkeresztezésre sincs lehetőség, onnan nézve csak átmenő fővágány van.
- A középső állomás felső részére kellene még egy vágány balról "sárga alagút" felől kiágaztatva majd visszakötve, mert akkor onnan "jó oldalról" lehetne kiszolgálni a két csonkát, és így a vonat körüljárására is lenne lehetőség, mivel ha balról jön a vonat, akkor a mozdonnyal át kell állni a másik végére, hogy a kocsikat betolhassa a csonkákra.
A felső állomás a kétvágányú hidas résszel nekem is tetszik. :)
Azért ennyi vágánnyal rendelkező asztalt terepileg hihetővé tenni szép kis kihívás, de nem lehetetlen, úgyhogy hajrá! :)
Jobb oldalon fűtőház, meg egy fűtőház mellé futó vágány, a hosszú csonka vagontárolás/rakodó (ezt valószínűleg messzebb kanyarítom a két párhuzamosan futó nem csonka vágánytól).
Igen, sajnos a képen nem látszik jól, azért mellékeltem a scarm fájlokat :) A két vágányos hídig 150m-re emelkedik a pálya, ezt tarja a viadukton és a felső állomáson is. Alsó állomás 40mm, középső 30mm.
Az alagút az íves váltó elágazó részénél kezdődne, de a Scarm ezt nem tudja megrajzolni, vagy én nem jöttem rá, hogyan kell :) Szóval jóval előrébb lenne a felső alagútnál (azt is lehet még feljebb tolni természetesen).
Kétvágányos híd: egyik oka az volt, hogy így a jobb vágánnyal alkot hurkot, a balra nem kell figyelnem, másik meg, hogy tetszik a kétvágányos híd :) Amúgy tényleg elhagyható.
Az első terven középen mire szolgálnak a középső állomás csonkavágányai?
A vágányok függőléges pozíciója nem értékelhető, mert nem igazán olvashatók.
A világoskék alagút feleslegesnek tűnik, mert nem reális, hogy a magasban vezetett vágány hamarabb bújik be egy alagútba, mint a közvetlen közelében, de jóval lejjebb lévő másik vágány (így is majdnem függőleges támfal lenne a két vágány között).
A kétvágányos híd jobb oldali vágánya feleslegesnek látszik, a bordó és zöld közé inkább az alagutas hátsó részen tennék egy oda-vissza kapcsolatot.
A középső állomás felső vágányát a halvány rózsaszín vágányból kiágazva építeném meg és nem a sárgából.
A sárga alagutak közötti részt inkább elrejteném és tárolóállomást építenék az alagútba, és megoldanám, hogy az elöl lévő állomás mindegyik vágányát be tudjam kötni a sárga körbe.
Szia! Mi fog rajta közlekedni? 00 vagy H0. H0-hoz nem lesz kicsit kevés az első terven jobb felül a barna és a sárga vágányok közötti 73 mm szintkülönbség? De a másodikon is láttam 75 mm körüli szintkülönbséget.
Ahogy előttem is írták, egy kis utómunka kell, nem egylépéses a terepépítés :) A kés még fontos eszköz lesz, viszont rögzítette is a hab a szerkezetet. Vízbázisu festékbe (akril) szoktam tenni aprószemű folyami szürke homokot. Ezzel kenem át a "megkéselt", késsel megdolgozott felületet, attól dorozmás, és keményebb lesz a felülete. Erre már lehet tenni füvet fát, amit szeretnél. Lehet szárazecsettel repedések felületét kiemelni, stb.
Purhab? (Könnyű, keveset fújsz ki belőle, mégis sok lesz, keményre szárad, vágható.) Amit védeni szeretnél azt előtte maszkolószalaggal leragasztod. Még az is lehet, hogy realisztikusan köt meg :)
Sziasztok, az alábbi emelkedő külső íve az asztal széle lesz. Valami erdei növényzet, fák lennének csak rajta. Valamilyen glettanyagot keresek a hézagok eltüntetésére, amit gyorsan, könnyen fel lehet rá vinni és nincs sok munka vele.
Ha csak új modellek vannak/lesznek, akkor bátran lehet használni a 2,1mm profil magasságú síneket.
- Már írták a ROCO Line-t. Ez létezik gumi töltés imitációval, vagy nélküle is.
- Tillig H0 Elite. Szebb, mint a ROCO, de rutin kell hozzá vagy nagyon sok türelem, és odafigyelés. Ebből nem lehet "csak úgy összecsapni" egy pályát, ezért fújnak rá sokan.
- Trix C-Gleis. Ezzel a legkönnyebb dolgozni, és atombiztos. Igaz, sokan nem tartják szépnek.
- PECO: angol sínrendszer, sokan használják, de a váltóit működtető állítóművekhez direktben kell áramot adni Paksról.
Van egy ingyenesen letölthető tervező program:
www.trackplanner.de
Ezzel meg tudod rajzolni, hogy az adott helyre melyikből tudod a számodra legjobb pályát megépíteni.
Egy 230x110 h0 terepasztalt szeretnék megépíteni digitálisan. Elég sok fajta sínrendszert találtam a webshopokban, tudnátok segíteni melyik típus lehet a "legjobb" számomra és miért.
Magam is zárjelzővel láttam el a tehervonatok záró kocsijait, mivel Ep3-at modellezek, ezért teljesen realisztikus. Ezen kívül minden tehervonatban 1-2 vagon rendelkezik foglaltságjelző ellenállással szerelt kerekkel. A személykocsikban meg világítás van.
Amennyiben digitális vezérlést használ valaki Traincontroller-el akkor a következő megoldást javaslom amihez +1 S88 porton kívül semmi másra nincs szükség: út átjárót kiszakaszolni a leghosszabb szerelvény + 10 cm hosszon. Ekkor be lehet állítani egy feltételt, hogy amennyiben foglalt az útátjáró szakasza, akkor záródjon le a sorompó, majd a foglaltság megszűnése után 10 másodperccel oldjon fel. Illetve amennyiben az érkező vonat iránya szerinti megelőző szakasz foglalttá válik, akkor is záródjon le.
Ha nem baj, inkább a kerék ellenállásozást javasolnám. Sokkal szebb, diszkrétebb megoldás, mint a reedcsöveket dugdosni/rejteni, ill minden mozdonyra/vagonra mágnest ragasztgatni. Gondold végig.
Igyekszem válaszolni. Ennek is megvan a maga előnye/hátránya. Elszórakoztam vele jó kis időt, de jó volt :)
Előny: mindent érzékel ami a környezetében van (ez persze lehet hátrány is).
Hátrány: lásd fent, valamint kell hozzá bonyolultabb elektronika, nehéz maszkolni (egy szakaszoláshoz képest jóval nehezebb). Így én is ott használom őket, ahol nincs más alternatíva, vagy tuti biztos jelzés kell (hurok szakaszátmenet - rövidzárlat nélkül, ütközőbak, stb.).
Kétféle reflexiós optóval foglalkoztam. Ami a közös bennük, hogy a külső fény nem zavarja őket (nagyon extrém fény már az Is471F-et igen), valamint egy talpfarácsba beépíthetők (H0 esetén), azaz viszonylag könnyen telepíthetők.
IS471F maga állítja elő a modulált jelet, ha valamit érzékel maga fölött akkor a kimenete GNR-re húz. Innentől bármire továbbítható a jelzés. Nagy előnye, hogy kompakt (a kütyüben van a jeladó, és a jelgenerátor), melléje csak egy infraled kell, és ennyi. Aliexpress a barátunk, ott egész olcsó. Az azonos számúak ne legyenek közel egymáshoz, mert azonos a jelük, zavarják egymást. Nagyon keveset fogyaszt.
Ha elkezded maszkolni - lásd képeket, kezd gyérülni az érzékenysége, ami lehet jó és rossz is. Jó, ha egymás mellett közel fut két vágány, akkor nem lát át a másikra. Rossz mert ekkor már csak a forgózsámolyokat érzékeli, a kocsik közepét már nem.
A másik a qrd1114 érzékelővel összehozott NE567 PLL-es áramkör.
Ennek annyi előnye van, hogy olcsóbb, és jobban tudtam az előtét ellenállással az érzékenységet állítani. Akit jobban érdekel a kapcs. rajz, és a finombeállítások, az látogassa meg a Hobbivasút oldalt itt írtam róla:
Figyelmesen olvasom a kerék-ellenállásos megoldásokat, engem is hamarosan érinteni fog, de ha jól emlékszem Diginewl csinált fotocellás (infrás?) foglaltságérzékelést, ami sorompó vezérlés esetén szerintem jobb mint a foglaltság vizsgálata, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az adott szakaszon pont ott lesz a sorompó, ahol a szakasz szerint megfelelő az időzítés.
Picit tovább boncolnám ezt a témát, viszont ez már nem igazán terepasztal építés, inkább elektrónika. Ezért átviszem ezt a kérdést a digitális vasútmodellezés topikba.
Várd meg Csíkos válaszát! Ha jó tudom, ő fogyasztásos elven figyeli a foglaltságot (működik DC-ben DCC-ben). Ehhez nem kell semmi extra, csak a mozdony részéről fogyasztás. Annyi bibi lehet vele, ha olyan kocsikat is húz a mozdony amik nem fogyasztanak (nincs benne világítás, vagy a kerekük nem fogyasztós), akkor hamarabb felnyit a sorompó.
Ez a baj a reed-es mágneses jelzéssel is, azon kívül, hogy kell hozzá mágnes. Ha csak a mozdonyon van, és hosszú a szerelvény, akkor felnyithat hamarabb a sorompó.
Amit te írtál, az a reflexiós opto érzékelő, ez annyival jobb, csak több szerelést igényel, hogy azokat a kocsikat is észreveszi, amik ténylegesen nem fogyasztanak áramot a sínből. Így ténylegesen akkor nyit fel a sorompó, ha már mindenki elment onnan.
Pici mágnest sokfelé kapsz, én utoljára a zzemokinál vettem. Érzésem szerint az általad használt kapcsolók fotódiódás elven működhetnek - lehet hogy ezekkel kiválthatók a reed-csövek. Engem meg érdekelnének az ilyen kapcsolók - a reedhez kellő sok mágnes miatt inkább ilyesmiben gondolkozom. Ha úgy gondolod, folytassuk privátban. Ettől függetlenül megnézhetnéd CsíkosháTTú mester ajánlatát, mert az másképpen működik.
Ahha értem... eddig olyan érzékelőket használtam amelyek akkor zártak/nyitottak amikor egy tárgy (esetünkben a vonat) elhaladt feledtük. Nem tudom pontosan mi a neve, külalakra mint két kis LED, az egyik a vevő, másik az adó volt. Egymás mellé voltak lefúrva, amikor tárgy került az adó felé, akkor a jel visszaverődött a vevőre és ez állította a jelzőt.
És ez a kis mágnes, ezt miből szokták készíteni vagy erre a célra kapható modellboltokban valami?
A reed-cső mágneses hatásra zár. Tehát egy kis mágnest kell rögzítened/ragasztandod vagy mozdony, vagy vagon aljára - és akkor fog váltani, amikor a mágnes átmegy felette...
Ha igen, had kérdezzem meg, hogy milyen elven működnek ezek a reed-csövek? Konkrétan arra gondolok, hogy mikor vált a jelző? Amikor a mozdony eleje eléri az érzékelőt vagy amikor az utlsó vagon is átment felette?
Ki milyen vezérlést használ fénysorompó működtetéséhez? Mik érhetőek el ma a piacon? Akár analóg, akár digi vezérléssel.
Nem ok nélkül érdeklődöm, ahonnan eddig szereztem be ott már nem készül több. Érintőlegesen körbenéztem, a ZZEmoki oldalán találtam, Vamitools-nál kifutott, Csíkosműhely nincs...
Többnyire olyan oldalakon találtam elektrónikát melyek láthatóan inaktívak - pl Trainmodules. Lámpatestek megvannak, csak elektrónika érdekelne.
...ha azt a választ kapom, hogy Google a barátom, én is pakolok :)))
Sajnálom, hogy ennyire félrement a mondandóm lényege, biztosan nem voltam elég szabatos.
Sok olyan vasútmodellezőt ismerek, akik valamiért abbahagyták az írást ezen vagy a többi, akár az összes vasútmodelles topikon, bár régen nagyon aktívak voltak . Akikkel beszéltem az okát is elmondták és azt is, hogy már csak olvasnak, azt is ritkábban, és inkább máshol, szűkebb körben publikálnak vagy még azt se.
Most valahogy megint összejött, nemrég elvonult Boeing738 és most lehet, hogy STModell is. Az okát nem tudjuk, de ahogy írtam, nyilván nem egy kis hitvita különbség miatt. A véleménykülönbség jó egy fórumon, a vita előre viszi a dolgokat, ettől még nem kellene elhagyni a fórumot. Minél régebb óta vagy fenn, annál több minden rakódik rád és egyénfüggő is, hogy valaki besokall-e egy idő után. Neki lehet, hogy most jött el pillanat.
Igyekszem napi szinten követni több vasútmodelles fórumot, ezt is, és nekem valahogy nem az jött le, hogy többen nem kedvelik őt, ezért akadtam ki a reakciókon. Ahogy írtam, nekem inkább a segítőkészsége tűnt fel, ezért nem értem miért kell utólag piszkálni, csak ezt tettem szóvá. Ezért írtam, hogy ezek szerint én máshogy látom, mint a többség. Ha kérhetem engedjük el a témát, csak szerettem volna a rossz szájízt tompítani, ezek szerint nem sikerült.
Minden tiszteletem mellett, de akkor én is elvesztettem a fonalat: mit tanácsolsz, a jövőben mit tegyen az, akinek más a szakmai véleménye mint STModell topiktársnak?
Egy kicsit hosszú lesz, de ismét jelezném, ennek az érmének is legalább 3 oldala van :)))
(Ez van amikor előzménye van egy diskurzusnak, aztán félremegy minden. :))
"van egy olyan alternatív megoldás, ami ráadásul a TC filozófiájával is egybevág, kevesebb technikai hibalehetőséget okozhat"
Az egész dcc erre épül: rengeteg alternatív megoldás van, és mindenki a saját háza táján ebből azt használja fel, ami neki a legfontosabb.
Leírom ezzel kapcsolatban a saját tapasztalataimat: Építettem régebben egy tesztpályát amivel pont ezeket a problémákat szerettem volna tesztelni, meg amúgy is tisztában voltam vele, hogy az első úgyis rossz lesz - az is lett :)
Nekem pl. sikerült készítenem relatíve olcsón s88 gyűjtőket - lásd dcc topik - , így abba az irányba mentem el, hogy lehetőleg minden prittyet/prüttyöt (váltók állása, stb) külön tudjon figyelni a majdani TC program, vagy egy tetszőleges kis kijelzőre - kézi vezérlés esetén - ki tudjam tenni a váltóállásokat foglaltságokat. Így történt, hogy majdnem 128 csatorna egy kis pályán felhasználásra kerül, kb egy, a boltban kapható s88 modul áráért...
Miért döntöttem így? kettő dolog miatt:
1; lesz egy csomó bonyolult, nem látható részben futó terület. Ezeket nemcsak fogyasztásos foglaltság érzékelésre, hanem fénykapus érzékelésre is megcsináltam. Azaz nincs pardon - a mozdony, vagon egyenlőre nem fényáteresztő - ott biztosan érzékelni kell, meg kell állítani, mert túl fog lógni, a hely kevés, pontosnak kell lenni. (Ha pl. tolt üzemben megy be egy vagon, előfordulhat, hogy a másik tengelyein szedi az áramot, addig nem fogja a foglaltságérzékelés észrevenni, amíg az be nem fut, itt mindjárt 10-30 cm-is lehet a tévedés - a hiba akkor kizárt, ha legalább egyik kereke még ellenállásozva is van pluszban).
Ahol látható helyek lesznek, és több a hely ott 3 szakaszra osztok egy megállót, és a jelző előtt lesz a szakaszhatár. Biztos, ami biztos - egyszerélünk :)
2; TC-ben a kalibrálást többször is próbáltam. Való igaz, ha a mozdony teljesen tip-top állapotban van, mindig tiszta, és jól (fésült) kent állapotban van, akkor néhány cm szórással 2m távolságra is jól megáll. Vonatkozik ez az újabb roco, piko, brawa modellekre. De pl egy régebbi pikoBr55, ami 4-5 kör után már szed fel némi koszt a tökéletes kerékfelületére, már Istenesen megtréfálja a TC-t, kb 20-30 centivel is, mindkét irányban. Több régi modellel eljátszva ugyanezt (még FL mozdony is volt közte), nekem az jött le, hogy ide olyan patyolattisztaság, és karbantartás kell, hogy inkább teszek bele több érzékelőt, mint hogy állandóan a kevés infóból a program valamit rosszul számoljon.
Így jelen, félig kész asztalomnál el tudtam érni, hogy minden kalibrálás nélkül - akár hozott mozdonnyal is - mindenki pontosan ott áll meg, ahol kell. Lehet világítás nélküli vagonnal tolt üzemben is huncutkodni a rejtett szakaszokon, szépen jön megy mindenki.
Véleményem szerint nincs jó és rossz megoldás, csak jó és mégjobb, mindenkinek el kell döntenie, hogy a saját megépülő pályáján mit tud a vezérlés terén pro-és kontra tenni. Ezek alapján lehet meghozni a megfelelő döntést.
Megint van itt egy srác, aki lehet, hogy elhagyja a topikot. Én személy szerint különösen szomorúnak tartom, ha valaki felhagy az itteni aktivitással. Az évek alatt STModell topiktárs részéről az általa birtokolt tudás és megszerzett tapasztalat önzetlen megosztását és segítőkészséget tapasztaltam, de nem kell mindenkinek így látnia. Ha valaki több mint 10 év után elhagyja a topikot, az egy hosszú folyamat eredménye, annak nem egy kis véleménykülönbség az oka, az már csak talán az utolsó csepp a pohárban és ilyen helyzetben szépen elmenni nem lehet, ez tény.
Ennyi idő alatt szerez az ember szimpatizánst, ismerőst, barátot és óhatatlanul lesznek, akiknek nem lesz szimpatikus. Ha bárki úgy gondolja, hogy szerinte inkább kárára mint hasznára volt a topiknak, szíve joga.
Ettől függetlenül a zárjunk össze és rúgjunk egy utolsót belé, mert úgysem fog visszaszólni, méltatlan a topikhoz. Akinek nem inge ne vegye magára. Ennyi.
Tényleg elnézést kérek ha megbántottalak a hozzászólásommal aminek a célja nem a Veled való vitatkozás volt, hanem az, hogy felhívjam rá a topic figyelmét, hogy van egy olyan alternatív megoldás, ami ráadásul a TC filozófiájával is egybevág, kevesebb technikai hibalehetőséget okozhat és saját tapasztalatom szerint nem balesetveszélyes.
"A számolós stop-ot pedig én sem javaslom használni, mindig távolságot adok meg." számolós stop = megállási távolság megadása majd a program számolja a jármű által megtett centimétereket.
De nekem mindegy, te úgyis okosabb vagy mindenkinél ahogy ezt már korábban megtanultam. Jó éjszakát! Engem itt nem láttok egy darabig, mert ilyen koponyák mellett nem sok értelme van itt lenni bárkinek.
Még egyetlen modellem sem sérült meg azért mert a terepasztal nincs agyonszakaszolva (mint egy analóg terepasztal:-)). Nem véletlenül vannak a TC-ben ezek a funkciók, jómagam nem a plusz S88 modulok vagy kábelek árának megtakarítása miatt használom őket. Az otthoni vasútmodellezést pedig szvsz ne hasonlítsuk a Miniversum-hoz, ott igencsak mások voltak az elvárások és ezért az építés is.
Sándor 1:87 kérdésére reagálva írtam egy alternatívát ami talán mások számára is érdekes lehet, amennyiben a korábbi hozzászólásomban leírtak figyelembevételével valósítják meg a modellvasút üzemet - akkor a Gigant-od sem futott volna túl a biztonsági határjelzőn. A számolós stop-ot pedig én sem javaslom használni, mindig távolságot adok meg.
"be lehet állítani egy flagman-t automatikus stop-pal" - fizikai kontakt nélkül a flagman is éppen úgy számol a vontatójármű elméleti paraméterei alapján, mint a számolós stop
"E módszer előnye, hogy jóval kevesebb kábelezést és S88 modult igényel, így kevesebb a zavar + hibalehetőség." - értem én, megint a jó öreg spórolás. Aztán amikor baleset van miatta, és szépen végigkarcolja az egyik 100 ezres modell a másik oldalát (vagy kidőlnek oldalra, és letörik róla ez-az), mert "elszámolta", és túllógott a biztonsági határon, akkor el lehet gondolkodni, hogy megérte-e spórolni pár méter vezetéken meg egy 15 ezres s88 modulon. Kevesebb zavar? Mitől, a fizikai stop-tól, ami biztosan megállítja a járművet? Érdekes.
Nézd meg milyen szépen csúszik túl itt a Gigant a biztonsági határon (ezen az asztalon én is spóroltam, és nekem is számolós stop volt): https://youtu.be/F-02IM7ko20?t=268
Az ilyen számolósnál vagy az van, hogy hamarabb áll meg vagy túlcsúszik. Nyilván az ember megpróbálja úgy beállítani, hogy inkább hamarabb álljon meg, de ez sem feltétlenül jobb, mert ha csak nem 15-20 centivel rövidebb szerelvényeket járatsz mint ami elférne, akkor benne van a pakliban, hogy a vége a váltón ragad (elég csak egy olyan világítós kocsi a vonatba aminek jobban szorulnak a kerékérintkezői, és máris borítja a kalibrált lassulási és fékkompenzációs paramétereket).
Szerintem legtöbbünk szereti kihasználni a rendelkezésre álló helyet, ami néha szűkös, és jellemzően olyan hosszú szerelvényeket járatunk, ami elfér az adott állomáson. Mondjuk egy szem Bz-t egy másfél méteres peron mellett szépen meg lehet állítani ezzel a számolóssal, de hosszabb vonatoknál már problémás lehet a dolog.
"De mindenki csinálja úgy, ahogy szereti / tudja / amiben hisz:-)" - pontosan. Te ebben hiszel, a MiWULA, Keszthely (meg a már elbontott Miniversum) tervezői meg nem a hitre bízzák a vonatok megállítását (pedig ott mekkorát lehetett volna spórolni a kábelezésen, meg az S88 modulokon).
Ajánlott olvasmány az utóbbi két terepasztal főkonstruktőrétől: http://www.martrain.hu/lenz/index_digit.html - sokat lehet belőle tanulni, az egyik legjobb Magyar nyelvű anyag a témában szerintem
Tud ez jól működni -nekem már a 2. terepasztalom is így van kialakítva és 11. éve így használom a TC-t- arra azonban oda kell figyelni, hogy modellsebességgel közlekedjenek a vonatok és mechanikusan megbízható, folyamatosan karbantartott gépeket használjunk. Amennyiben a szerelvény hossza/összetétele durván változik akkor valóban max. 2-3 cm ingadozás előfordulhat a megállás helyében de nem több, ennyi pedig bele kell hogy férjen, amennyiben a szerelvény nem túl hosszú - azaz a hossza nem haladja meg a szakasz hossza - 10 cm méretet. Érdemes már a bejárati jelző elé betenni egy fékezési pontot és lelassítani a szerelvényt (amennyiben megáll az állomáson) 40 km/h-ra így biztosan pontosan fog megállni a szerelvény. Visszajelzés pedig pont a foglaltságjelzőkön keresztül van - amennyiben mégis túlfutna a szakaszon a szerelvény, akkor be lehet állítani egy flagman-t automatikus stop-pal. E módszer előnye, hogy jóval kevesebb kábelezést és S88 modult igényel, így kevesebb a zavar + hibalehetőség. De mindenki csinálja úgy, ahogy szereti / tudja / amiben hisz:-)
Az a fületlen lábas kellett oda, ez így komplett. Van egy másik is bal oldalon az ólajtó előtt a földön. Az szélesebb, laposabb, és szívószálból levágott gyűrű lett megtalpalva kartonnal, majd festve. Az ablakban levő az műanyag öntőkeretből vágott korong. Teli, nem üreges, de a festés ad neki térhatást. Körbe piros, a tetején fehér hozza azt az érzést, hogy az nem tömör korong. Vigyázat! Néha csalok. :-)
Köszi! :-) Sajna beépítve ez inkább csak sejthető, de azért ha nagyon nézi majd valaki látja. :-) Az is lehet kiteszem ezt a képet az asztal oldalára. :-)
Szeretném jelezni, hogy az előző Fórumtárs "Ezzel a számolós stop markerrel azért óvatosan." kezdetű mondata pontosan összefoglalta a dolog hátulütőit is.
Sajnos nem olyan kerek ez a digit technológia. Erre ne tegyünk fel mindent - a program kiszámolja. A mozdonyok mechanikus szerkezetek - szorulnak, kopnak, csúsznak. Erre egy betanított rendszert rábízni veszélyes! Ha nincs visszajelzés, akkor hamar bajok lesznek.
Érdemes a fontosabb részeket több szakaszra osztani. Egy mezei s88-as busz is 128 csatornát kezel. Minél nagyobb "felbontásban" látja a vezérlőprogram a pályát, annál biztosabb a közlekezdés.
A kalibrálás fontos, de ahogy nálamnál jóval tapasztaltabb Matrisz bácsi is megírta annó: a második asztalánál már nem bízta csak a kalibrációra a megállítást, hanem több fizikai érzékelő pontot épített be. Ha ő ezt már évekkel ezelőtt felismerte, nekünk miért kellene benne kételkedni.
Ezzel a számolós stop markerrel azért óvatosan. Hiába állítod be, hiába kalibrálod, és hiába stabil a sínfeszültség, minimum 2-3 centi szórása van, ráadásul a mozdonyoknál a lassításba elég erősen beleszól a mögéjük akasztott szerelvény menetellenállása, ami változó, és emiatt mivel nem fizikai a stop marker simán előfordulhat, hogy úgy áll meg a vonat, hogy a vége még a váltókon van (mert a valós lassulás a nagyobb ellenállás miatt nagyobb, mint a programba bekalibrált). A számolós stop marker egy kényszermegoldás, soha nem lesz olyan megbízható mint a fizikai. Tudom, mert az előző asztalomon ilyen volt, volt is vele folyamatosan gond.
És ami fontos, hogy a sínfeszültség mindig állandó legyen, mert ha jelentősen (+/- 2V) változik, akkor lehet minden mozdonyt újra kalibrálni. TC-el vezérelt terepasztalhoz csak jó minőségű, stabilizált (terheléstől függetlenül állandó feszültség leadására képes) tápegysége(ke)t érdemes használni
Amennyiben az 5.8-ás (vagy újabb) Traincontroller programmal vezérled a terepasztalt, akkor nem feltétlenül kell minden egyes fogadóvágányt több szakaszra osztanod. A fogadóvágány mindkét végét elegendő kiszakaszolni és a megállás helyére az adott vágány blokkjában egy "Stop marker"-t, elé pedig egy "Brake Marker"-t telepíteni a TC-ben. Itt meg lehet adni, hogy a vonat a blokkon belül pontosan hol álljon meg, így meg lehet oldani, hogy pl. a rövid, 2 db Bzmot-ból álló szerelvény ne közvetlenül a kijárati jelző előtt álljon meg, hanem a vágány közepén, a felvételi épület előtt. Viszont pl. a Nohab + 8 "Y" kocsiból álló gyorsvonat meg a közvetlenül a kijárati jelző előtt álljon meg, mert csak így fér el egy blokkban. Nálam így működik a terepasztal már évek óta.
Javaslom, hogy olvasd el a TC7 gyári használatiban a 5.5-5.8-as fejezeteket, nagyon jól érthetően magyarázzák el a fentieket. A dokumentum a Freiwald honlapról ingyenesen letölthető.
Ami a helyes működéshez elengedhetetlen, az az összes mozdony sebességének pontos kalibrálása: mind a dekóder sebességértékeinek programozása, mind a TC-ben a sebesség profil beállítása (TC7 használati utasítás 3.5 fejezetben leírtak). A dekóder beállításának megkönnyítésére javaslom egy Fleischmann 5555 Tachowagen beszerzését (http://www.modellbahn-fokus.de/product/H0/Fleischmann/Spezialtransport/4-2-0-002004-11611-0-de-0-0-2-0-0-1-0-0/index.html). Sajnos ezt már nem gyártják, de néha még különböző aukciós oldalakról beszerezhető.
Én készítettem néhány épületet PLA-val nyomtatva, a terveket is én gyártottam FreeCad-dal. 'N' méretarányhoz készültek. Részben fantázia, részben fénykép alapján terveztem és lapraszerelten nyomtattam ki őket, majd jött a festés, ragasztás (Na mind kettő lehetene jobb). Igazán jó PLA ragasztót nem találtam, Az épületek falait és a tetöt belülről 3D tollal erősítettem meg (nem szép de legalább szilárd). Képet nem tudtam máskor sem feltölteni így itt egy link.
Tudom közel sem tökéletesek, de én azért elégedett vagyok velük. A következők talán egyre jobbak lesznek. Szerintem főleg azért érheti meg tervezni és nyomtatni mert olyan lessz amilyet te szeretnél (vagy amit meg tudsz valósítani). Közel sem kessz olyan tökéletes mint a több féle anyagból, technikával készült épületek amikre a fórumon is sok példa van. Egyik korlát a nyomtató képességei, a másik az én tudásom (a rácsok Kb 1mm vastagok az osztás meg 1,5-2mm - vékonyabbat nem tudtam már kinyomtatni.)
"150cm a két váltó közti állomási szakasz. Kiszakaszolom a váltók lábánál mindkét oldalon az egyik sínszálat és ettől befele 30cm-re szintén, így kapok 30, 90, 30, centiméteres szakaszokat. A szerelvény behaladáskor az első 30as szakaszon átgurul az eddigi sebességével, majd a 90 centis szakaszon lelassul a beállított értékre, mondjuk 20%-ra," - nem 20%-ra, hanem sokkal lassabbra, a lassító szakasz végén a minimális olyan sebességre kell lassítania, amivel még egyenletesen megy, ez mozdonyfüggő, de gyakorlatilag lépésben haladást jelent.
"majd az utolsó 30 centis szakaszra érve az első kerekével a beállított lassulási értéknek megfelelően azonnal megáll." - amikor beér a stop szakaszra, akkor a TrainController azonnal stop parancsot küld a dekóderre, és ha lépésben megy akkor 1-2cm-n belül megáll.
"Ezt a lassulást én 15 centiben maximalizálnám," - ezt pont 0-ban kell maximalizálni, TrainController-es vezérlés esetén a mozdonyok lassulását a minimumra kell állítani.
"így a váltó kiszigetelt részétől kb 15cm maradna, így a kitérőben közlekedő szerelvény sem akadna bele a mozdony elejébe. Így kb egy 120cm hosszú szerelvény férne be ebbe az állomási vágányra ha jól gondolom." - legkésőbb a biztonsági határjelző előtt kell megállítani a vonatot (a jelző a biztonsági határ előtt kell hogy legyen), a biztonsági határjelző helyét ki kell mérni a járműállományoddal, ezt egzaktul nem lehet cm-ben megadni, mert függ az alkalmazott vágánygeometriától, ívsugaraktól, és a gördülőállománytól.
"Mit értettél azon, hogy "itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni?" - a foglaltság érzékelőt a mozdony első áramszedésre alkalmas tengelye fogja beütni, nézd meg, hogy mekkora távolság van a mozdony ütközője és az első tengely között. Egy Taurusnál mondjuk simán van olyan 4-5 cm, de az általad említett gőzösöknél is van legalább ennyi. Na ezt bele kell kalkulálni abba, hogy hol kell kiszigetelni a vágányt. Odarakod a mozdony elejét ahol meg akarod állítani, és az első áramszedésre alkalmas tengelynél megjelölöd alkoholos filccel a sínszálat, majd még adsz még hozzá 2-3 centit, hogy legyen tartalék.
"Ha a lassulási értékük egyforma akkor mindkettő ugyan ott állna meg?" - nem, minden mozdony máshogy lassul, sőt ezt még a mögé kapcsolt szerelvény is befolyásolja (sok kocsi pl. nagyobb ellenállást fejt ki, és hamarabb lelassul a mozdony azonos értékek mellett is). A lassulást a TrainController-re kell bízni (minden mozdonyt be kell kalibrálni), ezt pont emiatt kell a dekóderben a minimumra venni.
Négy válaszból három világos, de kérnék egy kis segítséget a válasz értelmezéséhez:
"2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért? - Ezt az állomási vágányok hossza határozza meg. A két végén a stop szakaszokat úgy kell kimérni, hogy a biztonsági határ előtt legalább 3-5cm-el meg tudjanak állni a mozdonyok, itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni."
Egy konkrét esetet írnék le egy állomási vágányról, hogy jól értem-e a bekötését.
150cm a két váltó közti állomási szakasz. Kiszakaszolom a váltók lábánál mindkét oldalon az egyik sínszálat és ettől befele 30cm-re szintén, így kapok 30, 90, 30, centiméteres szakaszokat. A szerelvény behaladáskor az első 30as szakaszon átgurul az eddigi sebességével, majd a 90 centis szakaszon lelassul a beállított értékre, mondjuk 20%-ra, majd az utolsó 30 centis szakaszra érve az első kerekével a beállított lassulási értéknek megfelelően azonnal megáll. Ezt a lassulást én 15 centiben maximalizálnám, így a váltó kiszigetelt részétől kb 15cm maradna, így a kitérőben közlekedő szerelvény sem akadna bele a mozdony elejébe. Így kb egy 120cm hosszú szerelvény férne be ebbe az állomási vágányra ha jól gondolom.
Mit értettél azon, hogy "itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni?
A leghosszabb mozdonyom egy Br03, majd 30cm hosszal, de ezen a pályán egy E69 is fog közlekedni ami csak kb 10cm.
Ha a lassulási értékük egyforma akkor mindkettő ugyan ott állna meg?
1, Valahol olvastam, hogy egy állomási vágányt három fele kell szakaszolni, ha két irányú a forgalom rajta. Megerősítenétek benne vagy cáfolnátok? - ha kétirányú forgalmat tervezel, és biztos megállást szeretnél, akkor igen 3 szakaszra kell osztani. A két végén két stop, középen pedig a lassító szakasz.
2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért? - Ezt az állomási vágányok hossza határozza meg. A két végén a stop szakaszokat úgy kell kimérni, hogy a biztonsági határ előtt legalább 3-5cm-el meg tudjanak állni a mozdonyok, itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni.
3, Rögtön a kitérő egyik lábánál szakaszoljak először vagy kicsit bentebb? - Én a saját asztalomnál a kitérő után rögtön szakaszoltam.
4, A "STOP" szakaszba belépő mozdony első kerekének belépése után rögtön lassul az előre beállított érték szerint a mozdony és lassan megáll, vagy az egész mozdonynak itt ebben a szakaszban kell lennie? - a stop szakaszban már nem lassul a mozdony, amikor a stop szakasz foglaltságérzékelőjét beüti az első kereke a járműnek, akkor a TrainController stop parancsot ad ki. Lassítani a középső lassító szakaszon kell, és úgy kell megadni a programban, hogy mire a mozdony a stop elé ér, már csak a kúszási sebességgel haladjon (arról ugye gyakorlatilag azonnal megáll utána).
Digitális terepasztalt építek és a foglaltság érzékelést és az állomásokon való automata megállást szeretném kiépíteni. Hosszútávon Train Controller programmal számítógépre is szeretném kötni a pályát.
1, Valahol olvastam, hogy egy állomási vágányt három fele kell szakaszolni, ha két irányú a forgalom rajta. Megerősítenétek benne vagy cáfolnátok?
2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért?
3, Rögtön a kitérő egyik lábánál szakaszoljak először vagy kicsit bentebb?
4, A "STOP" szakaszba belépő mozdony első kerekének belépése után rögtön lassul az előre beállított érték szerint a mozdony és lassan megáll, vagy az egész mozdonynak itt ebben a szakaszban kell lennie?
Hirtelen ennyi kérdés jutott az eszembe. Ha lehet publikus e-mail címemre írjatok választ, de pár napig ide is feljövök olvasgatni.
Szerintem, ha van 3D nyomtatód, és vannak épülettervek amiket rögtön tudsz nyomtatni, akkor akár még meg is érheti, bár a 3D nyomtatott dolgokkal azért sok utómunka szokott lenni. Ha tervezni is kell épületet, ezt-azt, akkor már kérdéses, mert azért az is elég időigényes tud lenni. Fákat mondjuk én nem biztos hogy nyomtatnék, vannak rá egész jó technikák, hogy mindenféle huzalokból drótokból hogy lehet otthon szép növényeket készíteni költséghatékonyan.
Jelentem elkészült az első saját terepasztalom váza. Nem sokáig váratott magára a dolog, max 20 éve ha tervezem, nem több.
Egyelőre 2,4x1.25-ös és a meglévő sínanyagból és egy békebeli FZ1-esből egy dilikör van összerakva rajta, mindenféle dekor nélkül, kopaszon az OSB lapon.
Biztos volt már erről szó, csak még nem volt érkezésem mindent visszaolvasni, így megkérdezem, max az lesz a válasz, hogy "olvass vissza". :)
Szóval az lenne a kérdés, hogy próbálkozott-e már valaki 3D printelt tárgyakkal a terepasztalon. Vajon költségszempontból megérheti-e kinyomtatgatni az épületeket, fákat ahhoz képest, amennyiért készen kaphatóak. Ez az asztal alapvetően gyerekeknek lesz játszós asztal, szóval nem cél, hogy a kézügyességem bizonygatásával évekig kézzel gyártsak fantasztikus dolgokat, inkább legyen viszonylag hamarabb némi eredmény, ergo a készen vásárláson kívül még a 3d printelés ötlete merült fel.
Köszi. Hát igen a gombaszedésnél elég ciki ha a civil mellényúl.:-) Az az elképzelésem hogy ezen a modulon egy működő gyárudvar lenne megjelenitve. Hogy milyen lesz az még a következő hónap zenéje.:-)
Gábor. Köszönöm neked is és várom a munkád folytatását. Remélem mikor legközelebb találkozunk, megint egy kis ékszert láthatunk tőled. Azért azzal a kajakkal csak vigyázz!! Látod hogy szétkapták azt a nagy csónakot.:-)
Ez is mestermunka! Igaza van a Kisfaludynak, telibe találtad! Nagy-nagy elismerésem! (mint mindig)
Értettem én az iróniát! :) A válaszom is az. :) Nem véletlen a Túr és a Szamos se. Sokat meséltél a gyermekkorodról :) Én vagy 18 éve nem horgászok, de rengeteget kajakozok a Túron és a Szamoson is. Szirénekkel sose találkoztam. A linkelt videóban az első fajta nagyfogú nem is hiányzik. :)) A végéről a szelídebb változat jöhet! :D
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! https://www.youtube.com/watch?v=wZnVQT_iEYo&list=RDwZnVQT_iEYo&start_radio=1
Attól tartok semelyikben. :) Se az óperencián, de még az üveghegyen túl se kapható, de ha valaki szépen megkér, a Szamoson innen és a Túron túl elérhető :D
OFF. Gábor. Elnézést de az egész írásom fals volt, de te meg fejtetted.:-) Az általad megépített erdőben talán még őzláb gomba is szedhető. Elnézést mindenkitől.:-)On.
Ilyesmi házakat kb. 120 éve építgettek. :) "Szurkos papír" persze van a cserép alatt (a belső világítás kisugárzása miatt), bár akkoriban az se nagyon volt divat , de a gerendák közti hőszigetelés a tetőtér kelléke, itt meg az nincs. :)
Is. Is. A Garadnán van egy hasonló épület, de az nagyobb. Viszont van alatta kőfalazatos félpince rész. A lakórészt a Felső-Tarjánka erdészház alapján mintáztam, de vannak hasonló emlékeim a putnoki Szörnyű völgyben régvolt erdészházról, ahol két gyönyörű hetet töltöttem anno 1970 körül. Sajna annak ma már nyoma sincs. Igaz ott alacsonyabb volt a kőalap és nem volt benne pince.
Összegezve: ez egy valós alapokon nyugvó fantázia épület. Pont ilyen sehol sincs, de minden részlete megtalálható a valóságban is.
Szia! Elnézést a késedelmes válaszért, de így alakult. :)
Maga az épület, habkarton (falak), levegőre száradó gyurma (kőfal), balsafa (burkolatok, korlát), és különböző vastagságú papír (ablakdíszek, vékonyabb deszkák). Az ablakok gyáriak, de átszabva, festve.
A tetőszerkezetek balsalécből készülnek (0.8x2; 1x2; 2x2; 3x2; 3x3). Ha van értelme mert metszetben látszik, az eredeti szerint, ha nem akkor is ahhoz hasonlóan, mert így stabil és megadja a formát.
A cserép anyaga 180-200 g-os kartonlap. Rányomtatom a cserépmintát. Én 5x3 mm-t használok az egyszerűség kedvéért. Ezt még egyben az oszlopok közt megbígelem. (vonalzó mellett egy vékony csavarhúzóélével többször áthúzom) hogy a cserepek közt legyen mélyedés. Vigyázni kell, mert a papír átszakadhat! Utána felcsíkozom sorokra. Egy 4mm -es vonalsablont csinálok ugyanolyan kartonra, amit már méretre szabtam a tetőhöz. Erre ragasztom a sorokat 1mm-es átfedéssel.
Ezt ragasztom a gerendákra. De előtte ha kell a bádogosmunkát célszerű elvégezni!
Húha :) Nagyon élethű, szinte kiülnék az erdő szélére szalonnát sütni. :)
Az építési fázisokról, anyagokról, módszerről van valahol részletesebb leírás, amin végigkövethető és lehet belőle tanulni? Főleg a tető érdekelne hogyan készült. (Régebben - igaz 1/35 méretben - a cserepeket modellező masszából, meg égethető gyurmából készítettem, de nagyon macerás volt még egy csíkot is elkészíteni).
Az asztal negyedik éve épül, félig sincs kész. Nem számoltam, de jóval több mint ezer óra van benne. :) Ez az erdészház is több mint 100 óra. Bár cserébe az anyagköltség kb. 300 Ft. :) , a káromkodásokat nem számoltam :) Még hiányzik sok minden körülötte. Az erdő is csak készül.
Csíkos mestertől kaptam egy nekem nagyon tetsző tervet, amit ekhatároztam, hogy megvalósítok. Akkor 200x100cm volt az alap. Ebből az idő múltával, ahogy az lenni szokott, növekedett egy kicsit. Most ott tart a dolog, hogy 225x130cm az asztal, ma eszembe jutott, mi lenne, ha végig vezetnék egy részt a fal mentén... Arra gondoltam, a szoba egyik falán a nyílt pálya 15-20 cm szélességben menne, lenne a végén egy 2 vágányos fejállomás kb 30 cm szélességben. Ehhez a fal melletti részhez szeretnék kérni némi segítséget, hogy lehetne ezt szépen kivitelezni... mellékelem a.pályatervet is. Hogy érthetőbb legyen a terven 2 szintes pálya van, egy fejállomás van felül, ami piros színnel van jelölve az átlátszó az alagútban fut, a szürke szabadon, a zöld az emelkedőt jelöli.
Nekem is két vágány megy, kellenek ipari részek, többvágányos állomások, hogy játszani lehessen, de közben legyen automata uzem is, hogy változatos legyen, az egyik szerelvény megáll, a másik indul, stb. Igazából tényleg jól meg kell tervezni, hogy mit akarunk, elképzelni, hogy mi lesz, ha kész lesz (nyilván sosem lesz kész, mert az épités a lényeg :) ), legyen-e ingajárat.
Pár apróság, amit már máshogy csinálnék: az állomások: Az állomásépületek legyenek a nézővel szemben, a háttérben, mert akkor látható ami előtte van. Nálam most középen van egy nem nagy, de egyemeletes állomásépület, ami takarja a mögöttes közlekdést, nem szerencsés.
A sok épülettel nekem is gondom van, a zsúfolt terepasztal inkább városrész építéshez jó.
Gondolom neked még a régi 2,5mm-es sínjeid voltak, a Roco meg már legalább 15 éve csak a 2,1mm magasakat gyártja. Meg ott más a geometria, és a flexi hossza is másra jön ki ezért (ugye a Roco Line flexi 4 darab G1-es egyenes hosszú).
Nem fogom! A cél az, hogy 2 vágány menjen teljesen körbe, szembelevő forgalom is legyen, eddig ugy 100 épületem van, az állomásokkal vagyok gondban,azok megoldása telepitése.
Ez már a 3.- dik asztal ebben a helységben, most arra törekszem, hogy digitalizáljam a váltokat, jelzöket, átjárokat, épületek belső megvilágitását, vagonokat. A DCC dekoderek saját fejlesztésüek,saját szoftver, a mozdonyokban gyári dekoderek vannak , a vezérlők Z21 és ESU ECoS 50210 DCC Command Station, itt most gyakorlok, tanulok a saját hibáimbol. A végleges helység mérete 7.8-méter * 4,8-méter, ezt szeretném az elöző hibáimbol tanulva megépiteni. Minden ötletet, segitséget szivesen fogadok.
Örülök, hogy így látod. Tényleg nem bántásból írtam. A nagy terveimből annó a vége egy 150x150x110 cm-es sarok asztal lett, amit akkor sajnos nem fényképeztem körbe. Így ma már csak az emélke van meg a fejemben. A terv ötletét a PIKO pályaterv füzetéből vettem és azt ültettem át H0-ból TT-be. Szóval arra bíztatlak, mivel szép nagy helyed van amit irigylek is, ülj le a tervező progi mellé és adj időt magadnak egy kiforrott terv elkészítésére. Milyen a pontos alapterület amit felhasználhatsz? Hátha tudunk egy-két jó tippet adni.
Én is csatlakoznék az előtted szóló véleményéhez. Alapvetően szerintem ekkora helyen egy kicsit szerényebb vágányhálózattal lenne érdemes nekifutni, előtte viszont alaposan végiggondolni, hogy mit is szeretnél látni az asztalodon.
Ne haragudj, hogy ezt írom. Úgy harminc éve én is egy hasonlóan gigantomán elképzelést akartam megvalósítani csak TT-ben. Egy ideig erölködtem. Azután elbontottam az egészet. Újra kezdtem a tervezéssel és reális, megvalósítható asztal építésébe kezdtem...
Sziasztok Épitési, bővítési kedvet kaptam, pár vágányt csak úgy odaraktam az új részre, ha esetleg van valakinek ötlete hogyan csinálná, szívesen fogadok minden ötletet, minden féle kivitelben, megvan ez a tervező programom is SCARM, pár képet is felraktam, egyikre a méreteket is ráírtam. Előre is köszönök minden tanácsot, tervet.
Bocs, de szerintem a te munkásságod eddig itt a fikázásban és olyan dolgok idekommentelésében merült ki, amikről 2 perc alatt kiderült hogy nem fedik a "valóságot". 0 építő jellegű bármi. Arról nem is beszélve hogy halálbiztosan sikerült olyan dolgokat állítanod amik khmm. Legalább akkor próbálj meg nem ilyen kioktató lenéző stílusban írni, mert még a végén aztán majd én is úgy válaszolok neked.
Ahogy érzed, de én a valóságról írok. A 2-3 vágány még mellékvonalon is a kisállomások közé tartozik. Vontatási telep ilyenen biztosan nem lesz, ahogy komolyabb áruforgalom sem.
Itt nem a szubjektív véleményem számít, hanem az hogy az aktuális álláspont szerint a vonal mellék vagy fővonal-e (illetve mint az 5-ös esetében "törzshálózati") a MÁV nyilvántartása szerint.
Mint mondtam a másik topikban, engem ezekkel a subjektív dolgokkal nem fog senki sem meggyőzni semmiről.
Nem akarok tolakodó lenni, a többi hozzászólóhoz képest zöldfülűként mégis megosztom az érzéseimet a terveddel kapcsolatban, hátha akad olyan szempontom, ami segít
A mellékvonalak de vannak, akik szerint még a 81-es fővonal is :)- unalmasak. Persze a szónak a jó értelmében: lassan mennek a vonatok, ritkán állnak meg, vonatkereszt alig-alig (megelőzés soha), tehervonat is csak hetente-havonta. Áthaladó vonat sincs (max. a segélygép a lerohadt Bz-ért). Más a hangulat az enyingi, mint a kelenföldi forgalmi irodában. Ennek a vasútnak nagyon is meg van a romantikája, nekem speciel ez a világ a kedvesebb. Viszont ennek a hangulatát megidézni kevésbé izgalmas, kevésbé mozgalmas, szellősebb pályával talán könnyebb. A mostani terv szerintem nem ilyen: két állomás (plusz egy rejtett), vontatási telep koronggal, kihúzó- és rakodóvágányok. Mire ezen végigmegy a vonat, addig annyi munkád lesz vele, hogy pont a zötykölődő Bz-ben nem marad majd időd gyönyörködni. Nekem ez a terv (és STModell javaslata is) inkább egyvágányú fővonalat idéz de ez persze szubjektív.
Ha tényleg mellékvonalat akarsz, én megpróbálnék kicsit lazítani a dolgon: szerintem elég lenne egy látható állomás, a másik meg lehetne valami egyszerűbb dolog (pl.: megálló-rakodóhely, vagy csak megállóhely szakállas sorompóval, ad absurdum csak egy hosszú nyílt vonali szakasz...). Ha mindenképpen két állomás lesz, akkor is tolnék a hangsúlyokon, mert most kb. ugyanazt tudják. Szerintem szebb lenne, ha az A állomás még nagyobb lenne, a B meg kisebb. Ezzel is lazulna a dolog: a gyakorlatban a B-vel nem nagyon kell foglalkozni, csak a reggeli keresztnél, vagy ha jön a tolatós teher.
Törekednék arra is, hogy minél több nyílt vonal legyen. Kevesebb rejtett szakaszt tennék, inkább a kanyargó vonatot nézném még ha ez bizonyos helyeken életidegen is de pont ettől szépek a terepasztalok: esszenciát hordoznak, nem egy-az egyben másolnak.
Ha nekem lenne 545x115 cm helyem egy terepasztalra és mellékvonali hangulatot szeretnék, akkor valami ilyenben gondolkodnék:
- kutyacsont, csak nagyban
- egy-egy tároló (egy kisebb és egy nagyobb) a két huroknál a végén
- két háromvágányos állomás az egyiken egy kis 1 vagy max 2. állásos fűtőház
- két kisebb ipartelep/rakodó
- maximális vonathossz: kb. 160 cm
1-es szint bal fent alagútban a hurok, 2 vágánnyal (szépen lehet rajta vonatot fordítani, és nem mindig annak kell kijönnie onnan, ami bement - ez szerintem sokat dob a játékon)
Bal oldalt középen "A" állomás, bal oldalán a mini vontatási telep, jobb oldali váltókörzetéből meg egy rakodó (vagy faüzem, kavicsbánya, szénbánya, akármi) kiágazás.
Jobb lent a "B" állomás két hoszabb + 1 rövidebb vágánnyal (gyakori az ilyen a mellékvonalakon), bal oldal fele egy kis rakodó iparvágánnyal.
0. szint, itt a másik hurok van egy nagyobb kapacitású tárolóállomással
Nyilván lehetne cizellálni a tervet, de most reggel így ennyit skicceltem fel. A lehetőségek remélem kivehetőek. Itt lehet tolatgatni, tudunk célt adni a tolatásnak (pl. egyik rakodótól el lehet juttatni kocsikat a másikra, stb.), folyamatos üzemre alkalmas, illetve a hurkok miatt élethűbb vasúti jelleget tudunk adni azzal neki, hogy "a gőzös nem mindig jobbról jön" :)
A szintek között 9 illetve 10 cm szintkülönbség van (ez nem villamosított mellékvonalon bőven elegendő), maximum 3%-os emelkedőkkel.
Pedig az a vonal bizony fővonal, ráadásul nemzetközi fővonalnak épült. Ami még érdekesség, hogy Hatvannál sokáig a 81-es felé volt az egyenes irány, Miskolc felé kitérőbe volt a járás! Az hogy jelenleg kisebb forgalmú, és szerinted nem számít fővonalnak, az nem releváns, mert nem a szubjektív vélemény dönt. Mellékvonal pl. a 27-es, a 35-ös, stb...
A teljesség kedvéért lerajzoltam a pálya sémáját... ez a terv két körpálya egy rövid, nyílt pályán (forgalmi szempontból talán nem túl szerencsés helyen) lévő átfedéssel. Szerintem a sémáról jól látszik a pálya előnye és korlátai is. Ha a hurok/hurkok léte még tényleg kérdés, akkor szerintem hatékonyabb először egy ilyen szintű séma-rajzon átgondolni annak (és a többi vágánykapcsolatnak) a pozícióját, mert -ahogy diginewl írta- ez nem pénzügyi, hanem konceptuális kérdés!
Azért írtam hogy jellemzően, mert jellemzően azok, kivétel persze akad ahogy írtad, de pont ezért nem azt írtam, hogy minden mellékvonali állomás 2-3 vágányos ;) De ahogy Csíkos is írta a körfűtő pl. nagyon nem mellékvonali dolog.
Én továbbra is azon az állásponton vagyok, amit többször is kifejtettem, hogy a tervezés egy komplex dolog, és érdemes jól átgondolni, hogy mit is szeretne az ember, érdemes még a tervező programban eljátszani különböző variánsokkal, és valós példákat keresni arra amit látni szeretnénk. Ha már elkezdődik az építkezés, onnan nehezebb a főbb paramétereken változtatni, ha meg már le van szórva az ágyazat, onnan meg aztán még nehezebb. Nagy csalódásoktól tudjuk magunkat megkímélni, ha előrelátóak vagyunk, és szánunk időt arra, hogy megfelelően előkészüljünk, és megfelelő tervet készítsünk.
Ejjbakker, ezt nem írtad volna le: "Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon."
Az alsó rejtett állomáson a leglövidebb tárolóvágányt felhasználva, most is be tudsz építeni egy-egy hurkot, így mind a két irányba meg tudod fordítani a szerelvényt. Hidd el nincs annál lehangolóbb, hogy mindig jobbról jön a gőzös. Anyagiak: ha gyárit veszel kb 10e/db modulból... hát ott még lesz egy fordítókorong is.... az sem 10e. Szóval ne menj el a politika irányába :) Ha pedig magad csinálsz hurokfordítót azt kb 3eFt-ből simán ki lehet hozni, és még rövidzárat sem okoz - a rejtett helyen a legegyszerűbb egy sima moduláció nálküli 2 fénykapuval, és egy bistabil 2 áramkörös relével, bolondbiztos (Csíkosnál van bistabil relé áramkör, a Kínaiaknál fénykapu...)- máris megvan a plusz két váltónak az ára nullszaldós vagy :). De egyszerűbb, ha megveszed a gyárit, azt már nem kell kitalálnod, készen van...
Az állomások hosszát jól gondold meg, mert azt utólag már nehéz átépíteni - kicsit hasonlóan többlet munkával jár, mint a nagyvasúton :) Nyújtani többféleképpen is tudsz váltók átrendezésével, vagy szimplán az egész megnyújtásával. De mindenesetre, ha Neked az tetszik, hogy hosszan megy egy rövidebb szerelvény, akkor tervezz úgy, hiszen magadnak építed, nem az itteni topiktársaknak. :)
Elkészültem a 4. résszel is, ahol az előző részben tervezett asztalt folytattam, és javítottam ki rajta az előző részben szándékosan elrejtett hibákat, hogy bemutassam nektek a folyamatot: https://youtu.be/Xsqf5v7N98U
STModell kollégának igaza van. Én is nyújtanék az állomásokon, ha ez a terv marad. Eléggé fővonali stílusa van, pláne a körfűtőházzal, és a fordítóval együtt. (A vontatási telep egy csöppet nekem kevésnek tűnik, csak ennyiért nem csinálnak ilyen drága dolgokat nagyvasúton. Vagy elhagynám, vagy kiegészíteném, hely van rá.) Attól még lehet mellékvonali személyvonatokat járatni, meg rövid, kezelő tehervonatokat. De helyed az van, és a pálya vonalvezetése sem zárja ki a fővonali jellegű személy- vagy sebesvonatokat, meg a hosszabb tehervonatokat sem. Mondjuk ICE-t, megy railjet vonatokat azért nem járatnék rajra, de egy 3-4 kocsis sebesvonat egy BR01, BR03-mal, vagy dízelnél BR218, BR221, DR BR118, villanygépnél meg BR140, BR110, DR BR211 BR243 mozdonnyal még szép is lenne.
Egyébként láttam olyan fotót (most nem tudom melyik MIBA újságban, jó régi, az biztos!), ahol a sebesvonat két Eilzugwagen-ből, egy kéttengelyes poggyászkocsiból, és egy BR064 tendergőzösből lett kiállítva!
Még véletlenül sem szeretnék nagyon beleszólni, de ha tényleg ez a cél: "A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném." akkor érdemes lehet tanulmányozni a tipikus mellékvonali üzemet, mert jelenleg a terved a vágányhálózata nem mellékvonali jellegű. Hazánkban (de mondjuk nagy áltagban a környező országokban is) a tipikus mellékvonali állomások 2-3 vágányosak jellemzően. Nekem meg az a másik meglátásom, hogy a hatalmas helyre a jelenlegi vágányhálózat pazarló. Egy ilyen mellékvonali dolgot hasonló elrendezésben még kisebb helyen is kényelmesen össze lehet hozni, vagy ugyanekkora helyen sokkal érdekesebb vonalvezetés valósítható meg.
Én pl. ennél sokkal kisebb helyen oldottam meg 11cm szintkülönbséget, és fővonali jellegű témát. Szó ami szó, szerintem érdemes lenne átgondolni hogy akkor a célnak tényleg ez e a legmegfelelőbb vonalvezetés, és kialakítás.
Menjetek oltakozni, legyen vége a korlátozásoknak. A csöcsös Brünhilda pincérnőm már nem bírja tovább a tétlenséget és befarcolt. Épp készül levetni magát a mélységbe, 6 korsó sörrel a kezében.
Az, hogy nincs hurok, annak csak örülök, nem ragaszkodom hozzá. Csak azért kérdeztem még az építés kezdetén, hogy ha van akkor már azt a részt úgy tudjam szakaszolni, ahogy azt kell, kellene. Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon.
Az egyes szintek közti magasságkülönbség 9 cm, ezért nem szeretném még jobban nyújtani az állomásokat. A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném.
Azt tisztáztuk, hogy ebben egy árva hurok sincs. Ha szeretnél bele tenni, akkor azt még a továbbépítés előtt tedd meg, mert egyik dimenzióban szűk vagy (120cm).
A-ból B-be jobb oldalt összekötő ív kicsit rövidke lesz, ha 9-12 cm-er szeretnél szintet csökkenteni. Ezt még nézd át. A többi helyeken belefér az emelkedő.
Azt még áruld el, hogy milyen témában szeretnél üzemeltetni? Ha inkább mellékvonali rövidebb szerelvényeket hosszan nézegetni, akkor erre ez a pálya szép lesz. Ha hosszabbakat, azok nem fognak elférni a látható részen, csak a rejtett állomáson.
Tetszik a koncepció, mert hosszan lehet nézegetni egy mellékvonali gőzöst, ahogy előjön aztán elűnik, vagy beáll az állomásra.
Kiváncsi lennék, hány ezrelékesek az emelkedők? Nagyon rövidkék ezek a pályaszakaszok szerintem. 25-30 ezreléknél (2,5-3 %) nem javallott meredekebbre építeni.
Az A és a B állomásokon elég rövidek a vágányok. Ekkora helyhez képest pazarlás ilyen rövidre hagyni őket. Az A állomáson a bal oldalt azt a nyíltvonali részt simán lehetne felezni, vagy akár csak egy 15-20cm-t (egy G231 es vágánymező) hagyni, és helyette az állomási vágányok hosszát növelni. A B állomáson szintén érdemes lenne játszani a váltókörzetek helyével, mert ott is lehetne még találni így szemre egy 45-50 cm + vágányhosszt.
Nagyjából érdemes úgy kalkulálni, hogy egy ekkora helyen minimum egy hoszabb mozdony + 4-5 30,3cm hosszú vagon kényelmesen beférjen a vágányokra, tehát legalább 180cm minimális hasznos vágányhosszra tervezni az állomásokat. Ez ekkora helyen szerintem gond nélkül megvalósítható (nekem 285 cm-es asztalon vannak 2 méteres állomási vágányaim).
pár napja a digitális topikban feltettem egy kérdést a tervezett terepasztalommal kapcsoltaban. (Van e benne hurok, ha igen mennyi és hol?) A beszélgetés végül olyan irányt vett, hogy ennek itt van a legjobb helye.
Szóval van egy durván 550 (546) x 120 (116) cm alapterületű 3 szintes asztaltevem. Piko A-Gleis sínanyaból, szakaszolással tervezem a kivitelezést. A sínanyag már megvan. Továbbá a "C" szinten már le is vannak fektetve a sínek néhány éve, de eddig sajnos nem jutottam hozzá, hogy folytassam, de most ezt szeretném. Az eredeti tervezetet leporoltam, végeztem rajta még néhány korrekciót, hogy a lehető legjobban legyen kihasználva a tér és a meglévő sínanyag. A következőkben mellékelem az egyes szintek alaprajzát:
▪ a legfelső szint:
▪ középső szint:
▪ és a legalsó szint a rejtett állomás:
▪ ez ez egész 3D-ben pedig így néz ki:
Nagyon megköszönöm, ha bárkinek van hozzá ötlete mit kellene esetleg változtatni, építő jellegű kritikája vagy bármi hozzászólása, ami hasznos lehet számomra.
Elemes, ezért mobilabb, de gondolom hamar lemeríti a telepeket.
Mi apósommal a fólia szigetelésekor egy régi forrasztópisztolyt alakítottunk át polisztirol vágási célra. Lényegében az elején a fejet/drótot cseréltük le.
(Ehhez hasonlót alakítottunk át - a drót az elején cserélhető és apróbb munkához is jó:
A terepépítés során használt hungarocell vágásához -hogy ne legyen az egész lakás fehér golyókkal tele- valamiféle hővágó beszerzésére gondoltam. Ti ajánljátok-e ezt az eszközt, és ha igen, akkor milyen kialakításút/gyártmányút javasoltok? (Számít az ár...)
Még annyit, hogy akkor már minden tiszta legyen. Van olyan 2000(?) előtt gyártott I profilos sín, amivel érdemes foglalkozni. Azaz nem korrodál és jó a működése a gördülőállománynak rajta? Régi Pilz volt már a kezemben, az elég jónak tűnt...
Sőt, van-e olyan "újkori" gyártó aminek a sínrendszerét kerülni kellene a fenti indokok alapján?
Az, hogy "csúnya", vagy "nem szépek a váltók szögei" most nem számít, csak a működés és megbízható áramfelvételi lehetőség...
Köszönöm a választ, de közben kiderült, hogy Csehszlovákia van az aljára írva, csak nem merte kiírni, nehogy hülyének nézzék! Egy kedves hölgy árulja apukája hagyatékából. Gondolom ugyanúgy kerülendő, mert az anyaga hasonlóan rozsdásodásra hajlamos lehet. A képeken sínpapucsos, i profilosnak látszik, de a hölgy nem értette az erre irányuló kérdéseimet.
Találkoztam H0 sínekkel amik sínpapucsos, I profilosak. A gazdájuk "szlovák" síneknek hívja, gyártó nem ismert. Tudtok valamit ezekről minőség, geometria, gyártó? Hol tudnék utánanézni, milyen keresőszóval?
Nem azért nincs Weller a műhelyben, mert drága. Napi 8-10 órában mennek nálam az ilyenek. Nem profi felhasználásra valóban jók, ha valaki ki tudja fizetni. Mondjuk nem a Currie-fémes/kapcsolgatósra gondoltam.:-)
A hajszárító felmozgatja a koszt, a poszívó meg elszívja a felmozgatott port.
Az ötlet jónak tűnik, de számomra nem egyértelmű, hogy a felmozgatott por a terepasztalon marad, vagy a padlóra lefújódik. Mert ha fent marad, ugyanúgy a terepasztalt kell porszívózni.
Érthető, de a kérdező pont csak vezetékezésre keresett pákát arra a kettő közül bármelyik jó lesz. Viszont azt azért én is hozzátenném, hogy már én is a Yihua-t venném inkább, ha most kellene páka után néznem.
A Te kezedben, vagy az én kezemben, meg még pár ember kezében valóban használható finomabb dolgokhoz is! Ezt nem vitatom.
De egy kezdő, forrasztás technikában, használatában amatőr kezében vezetékezéshez jó lesz, de az ő kezük (ezzel nem leszólni akarom őket félre ne értse senki, csak ők nem gyakorlott profik ezen a téren) nem eléggé jó ehhez, csak akkor, ha kifinomultabb eszköz van benne. Ráadásul az a Yihua messze komolyabb technikával készül, mint a lassan 30 éves tervezésre visszatekintő jó öreg Farenheit.:-)
Pusztán ezért tanácsolom azoknak nem profik ezen a téren, de éreznek magukban annyit, hogy beforrasszanak egy dekódert egy mozdonyba, hogy akkor vegyenek inkább egy finomabb szerszámot, ha ugyanannyiba kerül, mint egy durvább eszközt.
Jó tudni, majd szólj légyszi annak a pár tucat laptop alaplapnak (meg mozdony nyáknak, DCC világításpanelnek, mg ki tudja még minek) amit ezzel javítottam az elmúlt években, hogy tönkre kellett volna menniük :)
Ezesetben érdemes várni a szállításra. Pénzben is jobban megéri akkor. Köszönöm a felvilágosítást! (no nem mintha nagyon akarnék elektronikát bütykölni :) - hagyjuk meg azt a profiknak)
Azt is megkérdezném, hogy a gyermekkoromból maradt gőzöseimet érdemes digitalizálni? Nem nagyon úgy hiszem. Van egy PIKO (Gützold) Br 52-es (szerintem ezt nem is lehet) , van szintén Gützold Br 64-es (ami egyébként most épp beteg, mert bár szépen világít, ha sínre teszem, de meg sem moccan) , Br 55-ös meg Br 80-as...szóval szerintem megválaszolom magamnak, hogy nem :D
A Br 64-est vidékiként hol tudnám megjavíttatni?
Porszívózás: Köszönöm a remek ötleteket! Persze én is a szabályzós elvet gondoltam elsőre, de ez a harisnyás megoldás és a hajszárítós is zseniális!
Terepasztal vezetékezéséhez jó lesz. Csak a modellekhez ne nyúlj vele! Komolyan, mivel teljesítmény szabályzós, és nem hőmérsékletet figyel, így kényesebb, finomabb dolgokhoz nem megfelelő. Pláne nem a mai, modern, elektronikával teletömött modellekhez.
Illetve szerintem egy kisteljesítményű kézi morzsaporszívó is jól használható, de a legtöbb mezei otthoni porszívón szerintem lehet állítani a teljesítményt. Amit én használok, valami kis Samsung egy tekerővel lehet szépen beállítani, hogy mennyire szívjon.
No, de ne az 1200W-os ipari porszívóval ess neki, mert akkor kezdheted a terepépítést előröl :)))
Még régebben Kisfaludy topiktárs prezentált egy korszakalkotó, egyedi, akár Nobel díjra is jelölhető megoldást: porszívó + hajszárító kombó. A hajszárító felmozgatja a koszt, a poszívó meg elszívja a felmozgatott port. Persze lehet csökkentett nyomású sűrített levegővel is csinálni, de mint az közismert olyan ritkábban fordul elő otthon, mint a hajszárító. Porszívó meg mindig van otthon..
Köszönöm a válaszokat! Ha a mediás forrasztó is jó, akkor inkább azt választom, mert az itt van a sarkon.
STModell: A porszívózás során nem kell attól tartanom, hogy beszippantódik a fél terepzet? (pl lombok, füvek, figurák stb. ) Tudom, vigyázni kell rá, de én rettegnék, hogy felkapja őket a vákuum. :)
Elkapott a kapuzárási így negyven felett és rájöttem, nekem egy terepasztal KELL. :) Több kérdés is felmerült, de szerencsére a nagyjára válaszokat leltem a témák között. Az alanti kérdéseimre viszont nem találtam megnyugtató választ.
H0-ban gondolkodom. Scarmban már terveztem magamnak dilikörnél egy fokkal jobb asztalnak valót. Sajnos helyem nem sok, de az is kevés. A feleségem nem nézi jó szemmel a hobbim - szóval olyan megoldások kellenek amit ő is befogadhat :D
A jelenlegi gördülő állományom digitális, roco-line gumiágyazatos sínen. (nem vagyok egy nagy digi guru - a mozdonyaim is nagyjából analóg átalakítottak csak )
Mostani kérdésem:
A betápok forrasztásához milyen eszközt ajánlotok? Mekkora teljesítményűt szerezzek be? Értelem szerűen nem a legdrágábbat keresem , hiszen más funkciója nem nagyon lenne, így az asztal elkészülte után max egy-egy dekóder bedrótozáshoz használnám csak.
Illetve - bár még asztal sincs - kíváncsi lennék, hogy a POR ellen ti mit tudtok bevetni? Láttam sok sok asztalt már az életemben és nincs lehangolóbb egy pornyűtte terepnél.
Mostanában mivel ragasztjátok az ágyazatot? Volt Palma Fa ragasztóm, de bedöglött, vettem a most kapható Pattex Palma Fa Express ragasztót, de próba ragasztásnál (vízzel kb felesben hígítva) fehérre száradt, nem átlátszóra. Nekem meg átlátszó kéne. Vagy rosszul hígítottam?
Önmagába a rácsozatba nem fogod tudni direkt rögzíteni a sínszálakat. Ahhoz hogy rögzíteni tudjad, ahhoz mint azon a váltóátalakítós linken is látható, talpfa méretűre vágott nyáklapok kellenek. Ha azt gondolod, hogy csak leszeded a talpfarácsról, és ráragasztod a sínszálat, az úgy nem fog működni.
Tapasztalatból mondom, hogy ezekkel az U sínekkel nem érdemes foglalkozni. 2200 Ft egy 90cm-es Piko-A flexi, vagy 1500 Ft ugyanennyi a Tillig standard-ból. 20 év tapasztalata azt mondja hogy ezen nem szabad spórolni (arról nem is beszélve, hogy ha csak nem időmilliomos az ember, irgalmatlan munka egyesével ezt megcsinálni - az a talpfarács nem ér annyit, ráadásul ronda mint a bűn).
"de az egyeneseket lehet, hogy átalakítanám, ha jók a tapasztalatok" - én ennek nem látom értelmét, ennyi erővel jobban jársz, ha eleve I profilos egyeneseket veszel.
Próbált már valaki régi Piko U profilos talpfarácsba I profilos sínszálat fűzni? Tudom, a műanyag púpokat le kell róla túrni, de mennyire ok a végeredmény?
Kanyarral nem biztos hogy játszanék, de az egyeneseket lehet, hogy átalakítanám, ha jók a tapasztalatok.
A leszedett U profilból meg készülhet pl. híd ... :)
A harmadik részben a sínrendszerekről és magáról a konkrét tervezésről beszélek nektek, és osztom meg a tapasztalataimat. A videóban tartok egy konkrét bemutatót is egy kezdő terepasztal tervezésével: https://youtu.be/yyrDNPqVkWo
Ez sajnos nem jó hír, mármint, hogy az új sínek geometriája eltér a régiektől...
Jobban meg kell ismernem az asztalt, hogy tovább tudjak lépni. Feketés lerakódás, és néhol vörös rozsda is van, de nem foltszerűen, hanem csak finoman. Sajnos még nem tudtam megnézni, hogy áram alatt működnek-e a körök, mert az asztal kapcsolópult része elkallódott... Lehet, hogy még előkerül, most arra várok.
Airbrush-al festettek, enyhén "koszoltak" az épületek (tégla-fuga) és a tank is. A bolti új áruk 22.100.-Ft, és így összeragasztva, megfestve, 11.000.-Ft.-ért számlájukkal együtt egyben elvihetők.
Nem csomagolom és postázom. A XI.kerületben, de egyébként Budapesten bárhol átvehetők.
- Ha szeretnéd felújítani, akkor nagyon sok munkát kell beleölni, és a hosszútávú siker nem garantált. Kérdés, hogy mit értünk korrózió alatt? Ha csak feketés réteg, elszíneződés van a síneken, akkor nem veszélyes a helyzet, azt le lehet szedni, polírozással, és a foltbenzines letörléssel, majd utána egy alapos porszívózással.
- A másik, hogy fájó szívvel, de elengeded. Ahogy elnéztem, eléggé "sűrű" a vonalvezetése. Kétségtelen, hogy van benne ötlet, de a cél nyilván nem a teljesen élethű vasútüzem volt, hanem minél több vonat futtatása egyszerre.
A sínek cseréje újakra sajnos nem alternatíva. Gyakorlatilag újra kellene tervezni az egészet, mert két dolog nem stimmel:
- a legkisebb ívsugár (régi: 286mm, új: 310mm)
- az alap kitérők (régi 22,5°/286mm, új: 15°/353mm.
Ez lehetetlenné teszi az elemek "egy az egyben" cseréjét. Páran csinálták, hogy Tillig sínszálakkal átfűzték a régi talpfarácsokat. Ez rengeteg munka. Ráadásul, az új modellek egy része nem is fut el a régi legkisebb íven, és mivel régi váltók ezt használják, így a legtöbb új modellt ezzel kizárnád a pályáról. Az új sínekkel, akár Tillig, akár Kühn, meg az adott területen, a nagyobb ívek, és a hosszabb, laposabb váltók miatt az eredeti pálya nem megvalósítható.
Hát, nem könnyű... Ha kérdésed van, keress meg bátran!
Ha szétszedném a pályát, biztos nem tenném vissza ugyanazt a sínt én sem...
Így meg kell vizsgálnom, hogy a régi BTTB pályarajz, és egy új sínrendszer geometriája közelítőleg összeegyeztethető-e (a meglévő vágány alapok miatt. Az asztalt nézve pici elcsúszás még belefér...)
A meglévő pályaív a BTTB sínek geometriájának ismeretében gépen felrajzolható - az új rendszerek geometriája letölthető (gondolom)...
Milyen gyártó sínrendszerét ajánljátok? (minőség, ár, kontaktálás, korrózió-ellenállás szempontjából)
Én is látom, hogy a pálya alakja inkább "sűrítmény", valóban nem mutat szellős, elegáns képet. Gyerekjátéknak viszont érdekes lehet - nyilván kevesebb energia befektetéssel.
Aki felújítja az ilyen régi asztalokat, konkrétan mit tud tenni a sínek kontakt-javítása érdekében?
Terepépítésbe kezdek. A sínrendszer összeállt, megy rajta a forgalom, most következhet a terepépítés. Styrodur lesz a domborzat alapja és arra gondoltam, hogy majd bevonom gipsszel. A gipsz alá gézt érdemes tenni? A gipszbe érdemes valamilyen ragasztót tenni (pl. csemperagasztót)? Aki tesz ilyet milyet és milyen arányban? Előre is köszönöm a tippeket.
Örököltem egy nagy, 70-es évekbeli TT méretű terepasztalt - 2,8 m ×1,3 m. Csatolok képeket. Nagyon precízen megtervezett és megépített asztal, de a sínek sajnos néhol korrodáltak. A teljes vágánycsere hatalmas; számomra nehezen vállalható munka és komoly költség lenne. Nem tudtok valamilyen hatásos módszert a sínek felújítására, ami anélkül is működik, hogy szét kellene szedni a vágányokat... ? Vagy vágánycsere nélkül nem lehet életre kelteni egy ilyen öreg asztalt?
Csak alul a munkavezetékre van mindkét oldalon szem hajlítva. Azokat
mindkét oldalon merőlegesen rátolom az oszlop tartókarjára mint egy gyűrűt.
Felül a feszítővezetékre nincs szem hajlítva, azt csak beletolom a tartókaron lévő hurokra.
Merev kemény rézvezeték és ez szépen feszesen meg is áll így.
Képen a félig rátolt vezeték.
A kapuknál ez a módszer nem lesz megoldható, oda egy kétfuratú lemezt fogok felhúzni a feszítőre és a fix oldalon
felforrasztom az ellen oldalt meg beledugom a lemez másik furatába. Alul a munkavezeték a fent említett módszerrel lesz szintén megoldva, tehát a tartókarra ráhúzom a szemet.
Egy gondolat erejéig hozzászólnék. Lehet, hogy méretileg a 0.65-ös vezeték ahogyan írod "bumfordi" viszont egészen sötét szürkére van festve és ez optikailag (számomra) sokkal élethűbbé teszi a drótot mint egy világos színű esetleg vékonyabb felsővezeték - pl Viessmann nagyon mű hatást kelt számomra és talán pont a színe miatt.
Ha aktuális még, Tudok küldeni "pár" pályatervekkel foglalkozó kiadványt. Kérnék egy mail-t, a Tied nem publikus és nem találtam az előző hozzászólásaidban sem. Üdv, Zsolt
Bakker! Én is szeretnék felsővezetéket :)))) ezek után már egyértelmű.
"A modul találkozások közt nincs forrasztva, csak szem van hajlítva és rátolva a tartókarra"
Erről tudnál egy képet majd egyszer feltenni, hogy ez a gyakorlatban miként néz ki?
Nem tudom elképzelni a felrakást. Ha mint a két oldalon vissza van hajlítva a felsővezeték (ez 4 pont), akkor az egyik oldal egyértelműen beakasztható a helyére, de a másik oldalon meg kell egy kicsit feszíteni a már kész rendszert, hogy be tudd akasztani. Jól gondolom, vagy más system szerint megy a rendszer? :)
Én jelenleg 0,5ös rozsdamentes acélszállal bíbelődöm. Már tudom rendesen forrasztani, és hajlítani is. Évek, és állni fognak a faoszlopokon a vezetékek :)))
A bazár még romokban, de a hippik már ott nyomulnak a kisbuszukkal a parkolóban. Nem is tudom mit árultak a 60 -as években egy ilyen bazárban, biztos nem hűtőmágnest. Talán pásztor lópikulát meg térdzoknit. :-D
Nincs teljesen a falhoz tolva az asztal (30-40 centis rés van), és ha tudnék beoldalazni, akkor könnyedén leszedhető a forgástengelyről, és bárhová eltologatható.
Egyébként mi a terved? Ha készen lesz, akkor felengeded a szedőt? Vagy félted?
Ezt még nem döntöttem el, fel szeretném, de csak úgy merném, hogy ki van ékelve. Ehhez azonban még mennem kell pár kört az alagútban a kamerás kocsival, és letesztelni, hogy mennyi lehet a maximum kiékelési magasság.
Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert? Én nem tudom elképzelni. Ahhoz túl erősek az oszlopok és a vezetékek.
Is-is. A masszívabb szedő leszedi simán. Persze ilyenkor a szedő és a vezeték, illetve a tartókar is kuka. Ezt itt pl. egy Piko taurus bontotta el így, még 2011-ben valamikor:
A gyengébb szedő meg eltörik vagy elgörbül. JC-hez, ACME-hoz, meg 0 esély szerezni pótdarabot.
Mielőtt bármit is terveznél, érdemes leülni, és gondolkodni, hogy mit is szeretnénk megvalósítani? Milyen vasútüzemet, mennyi vonat mozoghat egyszerre az asztalon, és erre mekkora hely van? Mi legyen a fő motívum, mi a cél?
Ha ezek tiszták, akkor nem, vagy jóval kevesebb lesz a "tévelygés".
Nem vasút, de magyaros terepasztal építése okán kérdezek. Ezek az 1:87 ZUK apróságok milyen gyártmányok? A weboldal gyönyörű lengyel/szláv nyelvezetéből sajnos nem tudom kihámozni melyik a márkanév. :) :) Forgalmaznak hazánkban valahol ilyeneket? (Mondjuk elég kis nyomingerek szegények.)
Még van jónéhány évem, mire ez a kérdés égető lesz számomra, de mint tudjuk, minden a fejben dől el. Ha megvan az igény, akkor abból lesz valami.
"Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert?"
Fordítva van a gond. Ezek a filigrán csudaszép áramszedők nagyon törékenyek, és a felsővezetékek találkozásánál szoktak megakadni, aztán kifordulnak magukból. Ezért inkább nem engedik teljesen fel...
Emlékszem Matrisz bácsi mennyit bíbelődött a szuper felsővezeték rendszerével, aztán mégis gond lett, mert a következő videóiban a szedők már nem érték el a vezetéket...
Nagyon sok kis helyigényű terepasztalterv létezik, valahogy szűkíteni kellene a keresést. Mit szeretnél témának, neked mitől lesz változatos egy pályaterv?
A belső sarkot, ahová az alagutat tervezed, hogy fogod elérni? Az N-es pályát azért takarítani kell rendesen. 150x200cm már nem olyan kicsi, hogy csak úgy át lehessen hajolni a túloldalra. Alagúttal meg pláne. :-)
Számítógépen megnézve tényleg jó nagy távolság van a vezeték és a zedő palettája között, amikor ívben halad a vonat. Ezt telefonon nem láttam. 8-)
Jenő!
Az én véleményem:
Ez modellvasút, amit nem szoktam egyszerre a nagyvasúttal együtt nézni, így nekem fel sem tűnik a vastagabb vezeték, viszont érdekes, hogy egyáltalán ott van. Sokat segít a robosztus felsővezeték látványon, ha nem marad gyári fémtiszta, hanem le van festve valami sötétebb és mattabb színnel. Ugye a sötét színek slankítanak és a valóságban sem fémtiszta a drót, meg nem is ilyen sima.
Nekem azok felsővezetékes az asztalok tetszenek, ahol nincs rengeteg vágány. Akkor nincs pókháló feeling. A sokvágányos pályaudvarokon számomra tetszetősebb, ha csak az oszlopok vannak a kereszttartókkal. Ott úgyis elég zsúfoltság van vezetékek nélkül is.
Gábor!
Egyébként mi a terved? Ha készen lesz, akkor felengeded a szedőt? Vagy félted?
Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert? Én nem tudom elképzelni. Ahhoz túl erősek az oszlopok és a vezetékek.
A véleményeteket szeretném kérni a készülő terepasztalom fő-állomásáról.
Amit tudni kell: az asztal kétszer másfél méteres, a rövidebbik oldalára felhajtható, és nappali sarkában van. Szereléshez a csapágyazás egyszerűen bontható. N méretű, Peco 55-ös sínekkel.
A vonalvezetés terv szerint nem túlságosan bonyolult, egyvágányos alapkör alagutakkal (az asztal sarok felé eső részére tervezek dombokat), valamint egy s-alakban emelkedő mellékvonal kétvágányos megállóval, pár kocsis teherkocsis rakodóval, agy leglábbis vágánnyal. Az állomás ívben fekszik, ahogy a képen is látszik. A tervezési módszerem meglehetősen kezdetleges: lerakom az asztalra a síneket-váltókat, és meglátjuk, hogy mennyire tetszik, és főleg: mi fér el.
Mennyire elrugaszkodott ötlet a képen lévő állomás? Tulajdonképpen két állomást fűztem egybe, az I-II vágányok a mellékvonalé, IV-V a fővonalé, a III meg úgy kb. mindkettő. A "mellék" feliratnál indul a mellékvágány, a külső mindkét irányban értelemszerűen a fővonal. Az ütközőbakhoz tud pl. kihúzni a mellékvonal mozdonya, átjárni a szerelvény másik végére. A peron lila színe csak a helyét jelzi, sem a hosszát, sem a szélességét nem láttatja. Ez így kb. 140 cm hosszú. Az állomást kívülre tettem, így az V. vágány után egyből kezdődhet a természet, nekem előnyösebbnek tűnik. Így a "holt" sarokban lehet utakat, parkolókat, házakat kialakítani. Tulajdonképpen a mellékvonali vágányok (IV-V) lehetnének jóval rövidebbek, de akkor a III. közepéről indulna a jobb oldali váltó (ami átvezet a IV-V.-re), és az elég bután néz ki. Vélemény? V11 a terv száma, már a tizenegyedik verzió. A filctollak síneket jelentenek, ahol elfogyott a flexi. :)
"most úgy mondom: pókhálóval - még tetszik is, de nincsen funkciója, pedig első lendülettel, még a delejt is terveztem beépíteni" - ezt nem értem. Miért ne lenne funkciója? Az igazi felsővezeték imitálása szerintem éppen elég funkció, egy esztétikai elem.
Üdv, ritkán szólok már az ügymenethez, de aktívan olvasok.
Sajnos, teljesen igazad van, nehéz megtalálni a középutat. ( Játszani akarunk, vagy a való élet 1:1 arányát makettezni. ( Nem modellezni) .
((Próbáltam, nem volt annyi türelmem, talán időm sem. Megroggyantam Martisz asztalain, - ezt egyszer jeleztem is neki Gödöllőn , jót nevettünk...))
Teleraktam az asztalt vezetékkel - most úgy mondom: pókhálóval - még tetszik is, de nincsen funkciója, pedig első lendülettel, még a delejt is terveztem beépíteni.
Minden elismerésem a profi felsővezeték rendszer kiépítésébe.
Lehet ekézni az enyémet, el is fogadom zokszó nélkül, de nekem így egy kicsit jobban tetszik.
Egyébként az a meglátásom, hogy felsővezetékileg kb. mindenkinek más az ingerküszöbe. Van aki már azzal is megelégszik, hogy ott az oszlop, van aki pedig még akkor is elégedetlenkedik, ha van vezeték, de "miért vastag". Sajnos nagy a szürke zóna a vasútmodell felsővezetékek terén hazánkban. Keveseknek van, és sokak nem értik a miérteket.
Egyébként érdemes megnézni, pl. a Salzburgiak asztalán van feszített vékony drótos megoldás. Szép, meg néha felengedett szedővel is járatnak egy-két mozdonyt, de rettenetesen időigényes az elkészítése, és kényes:
"Ez most azt jelenti, hogy hozzé sem ér a dróthoz a szedő?"
Igen, nézzed meg a videó másik felében, ahol magasabban megy a felsővezeték, jól látszik, hogy hézag van bőven a szedő és a madzag között.
Jómagam pont ezért az illúzióromboló látvány miatt egyszerűen nem tudom eldönteni érdemes-e belefecolni annyi energiát és pénzt ebbe az egész felsővezetékesdibe - ezen a megvalósítási szinten. Győzzetek meg az ellenkezőjéről. :)
Ellenérveim: Aránytalanul vastag a vezeték. Az oszlopoknál látszik a vezetékek visszahajlítása. A vezetékek találkozásánál, csak egymásra tolva oldható meg biztosan a szedő akadásmentes tovahaladása, így még szembetűnőbb a visszahajlítás. A szűkebb (R420) ívekben rengeteg oszlop kell, hogy egyenesen menjen a felsővezeték, vagy meghajlítjuk (de ez sokak szerint szentségtörés). A hajlítás ugyan egyszerűnek tűnne, de kivitelezni azt is nehéz... A sínpucolás, vonatsiklás kezelés felsővezetékkel hatványozottabban bonyolult.
Azok a megoldások nagyon tetszenek ahol vékonyabb feszített vezetékek vannak, ott látszik, hogy a szedő kicsit megemeli a vezetéket...ezeket kivitelezni olyan precizitást igényel, hogy ezt inkább elmegyek és megnézem valamelyik kiállításon, vagy videón :) Valamint elég egy rossz mozdulat, és már el is szakadt az igényes felsővezeték.
Szóval amennyire jónak nézne ki elsőre, annyira sok-sok bosszúság, és kompromisszum van vele, hogy inkább nézegetek egy villanymozdonyt drót nélkül :))))
Ne értsetek félre, arra szerettem volna kilyukadni, hogy aránytalanul nehéz ezt jól kinézően megcsinálni (szegmensbe meg főleg)....
Köszönöm a tippeket, akkor megint az a konklúzió, hogy első körben H0. Aztán meglátjuk, hogy a gyerekek kinövik-e a modellvasutazást, vagy belebolondulnak :)
H0-ban a Marklin-t kifelejtettem. Bolti kerékcserével kérve (ki kell cserélni a kerekeket szigeteltre, mert eredetileg a Marklin 3 sínes rendszer és a két sín azonos polaritású, rövidre zárt) nincs felára. A Start Up vonalon nagyon robosztus kocsikat gyártanak. Vannak klassz hűtőkocsik mindenféle reklámfestéssel, acél korlátokkal és nyitott teherkocsik jó vastag anyagból. Direkt gyepálásra készülnek. Az áruk is jó.
Ha játszós gördülőállomány kell, akkor H0-ban van a legtöbb (Piko, Roco, Hornby, Bachmann stb. cuccok tömkelege). TT-ben van pár teherkocsi és egy személykocsi készlet, kétféle dízelmozdony (csak a Tillig készít hobby termékeket). N-ben szinte semmi. A Trix készít egy-két hobby teherkocsit. Csak új termékekről írtam. Árban nem igazán számít a méretarány.
Alapvetően játszós asztal lesz gyerekeknek, ráadásul saját építésből az első, úgyhogy itt és most nem igazán lesz téma, a korszakok, országok stb. is nyugodtan keveredhetnek (az erre érzékenyek itt most vegyenek egy nagy levegőt :) ).
Gyakorlatilag úgy kell kalkulálni, hogy lesz a járműparkban némi amotizáció, csodálkoznék, ha ez-az nem törne le vagy hajolna el :) Szóval egyelőre alapmodellek, vegyesen.
A választék kérdéséhez azt is tudni kellene, hogy milyen témában? MÁV? DB? ÖBB? Mert ennek függvényében azért vannak különbségek. Hazai témában szerintem a H0-ban van a legnagyobb választék pl.
Azt meg tudjátok nekem mondani, hogy manapság választék, illetve ár/érték arányban hogy áll a H0 vs TT vs N kérdés? Érzésre arra tippelnék, hogy H0-ból van a legnagyobb kínálat, az árat már nem tudom megtippelni. Utóbbinál olyasmire gondolok, hogy egy közel hasonló pálya és járműkészlet árai mennyire szórnak mérettől függően.
Igen, egy kis réz darabbal korlátoztam, hogy mennyire nyúlhat ki. Az állomáson még nincsenek fent a vezetékek, és nem szerettem volna ha az első tartókar széttöri a csápot.
A nyílt vonalon olyan állapotba került a felsővezeték, hogy végig mertem zavarni alatta egy Gigantot óvatosan, kiékelt szedővel: https://youtu.be/x5RdR8izvg8
Klassz! Nekem ez le is van mentve valahova az egyszerű asztalok közé. Nem emlékszem, hogy van a túloldalon valami kiágazás, vagy mozdonykergető dilikör? :-)
A tippeket köszönöm, nagyjából megerősítik azt, amit én is megsejtettem.
Talán egy dolgot korrigálnék: azt nem állítom, hogy nincs kézügyességem, egyszerűen csak nem tudom, hogy van-e, mert sose próbáltam :) Majd most kiderül.
Amíg nálunk a legnagyobb is még csak óvodás volt, adig három dolog volt fontos az épített "játék"-asztalon:
- Legyen ovál, amin tud menni folyamatosan egy vonat, persze minél gyorsabban.
- legyenek nyitott, strapabíró teherkocsik, mert szállítani kellett mindent, ami csak az eszükbe jutott.
- az autóutak járhatóak legyenek, mert ott tényleg járnak autók, nem csak álldogálnak.
Az elkészült asztalon két ovál lett (kétvégányú fővonal) é két kifelé, az asztal egy-egy sarkába kiágazó csonkavágány. A legtöbbször azt játszottuk, hogy én az egyik csonkán megpakoltam a teherkocsikat, a másik sarokba érve az egyik fiam pedig kipakolta az árut. A menetszabályozók a másik fiamnál voltak. A belső oválon személyvonat zakatolt, a külső oválon át kellett szállítni az árut az egyik csonkáról a másikra. A legkisebb fiam meg rombolt, amit ért. Ezek voltak a vasúti balesetek, amik a korosztályban nagyon fontosak. :-)
Ezeket csak azért írom, mert az ovisoknak ennél komolyabb játék még nem kell. Írtad, hogy nincs kézügyességed. Ovisoknak még ne is rakj nagyon olyan treptárgyat az asztalra, amihez kellene. Aztán ahogy cseperednek, akár ők is tudnak házakat, fákat, utakat építeni. Nálunk ők építették pl. az útátjárókat kartonból.
A "játszós" asztal indulásnak nagyon jó és ha a gyerkőcök mégsem kapnának rá a vasútmodellezés ízére (bár ahogy írtad, ezt nem hiszem) még mindig dönthetsz úgy, hogy folytatod, fejleszted magadnak:)
Szerintem most az elején ne kapkodd el, csak gyűjtsd az információkat, olvass sokat és kérdezz, szívesen segítünk és terelgetünk. Ha az árakkal már tisztában vagy, láthatod, hogy minden eszméletlenül drága, semmit ne vegyél meg amíg biztos nem vagy benne, hogy kell, mert jó eséllyel csak buktával tudnál megszabadulni tőle.
Természetesen érdekelnek pályatervek, köszönettel veszem a segítséget. Az eddigi fórumolvasgatásból annyit szűrtem le a magam számára, hogy érdemesebb az első asztalnak szerény hozzáállással nekivágnom; inkább egy relatív gyorsabban elkészülő, de játszható asztalban gondolkodom, ami nem állít egyelőre komolyabb kihívások elé. Persze ki ne akarna a topikban látott képeken lévő pályákat, fákat, épületeket, sziklákat alkotni saját kezűleg, csak azt nem tudom, hogy menne-e :) Az elmúlt évtizedekben csak a számítógép billenytyűit nyomogattam és programoztam, szóval ki kell, hogy derüljön először, mire vagyok képes.
Ha ebben a pillanatban kellene döntenem, mindenképp egy egyszerű ovál pályát választanék, szinteltolás nélkül. Többször is olvastam a korábbi hozzászólásokban, hogy ez unalmas, de nekem a gyerekkori asztalom is ilyen volt és elképesztően sokat tudtam vele így is játszani, nem untam meg. Persze meggyőzhető vagyok arról, hogy valami huncutság mégiscsak legyen benne :)
Köszönöm a meleg fogadtatást, már jobb, mint a boltokban :)
Mivel az asszony nem olvassa a topikot, bevallom, hogy legalább annyira magamnak is építem, mint a gyerekeknek :) A családban többen is vasutasok voltak, a nagyszüleim vasúti szolgálati házban laktak egy állomáson, úgyhogy sok egész nyarat tölöttem azzal, hogy vonatokat néztem.
Ettől függetlenül a gyerekek nem csak alibinek vannak. :) Még óvodás korúak, de szeretik a vonatokat, sőt a kisfiam imádja őket, rendszeres program a vonatozás, akár nagyvasúton, vagy amíg nem volt pandémia, a gyerekvasúton is. Sokáig a délutáni altatáshoz nem mesét kapott, hanem vonatos videókat nézett a youtube-ról - az ő választása volt, nem én erőltettem rá ;)
Nagyon szeretik a meglévő vonatot, épp azért érlelődött meg az asztal gondolata, mert már meguntam állandóan szétszedni és összerakni a pályát, mivel elviszi az idő egy jelentős részét, amit a játékra szánnánk.
A napokban elmegyek megvenni az asztal faanyagát és amíg azt összerakom, addig olvasgatok tovább szorgalmasan :)
a modellboltos fórumon írtad, hogy pályatervek is érdekelnek. Ebben lehet, hogy tudok segíteni, ha a publikus e-mail címemre írsz, megpróbálok belátható időn belül reagálni.
Egyelőre egy kis bejelentkező hozzászólással kezdeném, miután a modellboltos topikban elmorzsoltam egy-két könnycseppet.
Ahogy ott is írtam, gyerekkorom egyik meghatározó élménye volt a kb 2x1 méteres asztal, amit apám stikában épített és már kész állapotában kaptuk az öcsémel karácsonyra (mindenzt egy panelban - gőzöm sincs, hol rejtegette addig, samíg épült). Azóta is foglalkoztat a gondolat, ami mára elhatározássá érett, hogy én is továbbadnám ezt a szép hobbit-szórakozást, szóval belevágok egy asztalépítésbe. A melléképület a kiszemelt helyszín, a családi béke megbontása nélkül 2,5x1,2 méteres asztalt lehetne első körben csinálni.
Már elkezdtem hétulról visszaolvasni a topikot - eltart egy ideig, mire végzek - láttam többször is dilemmát, hogy H0, vagy kisebb legyen a méret. Én három okból hajlok a H0 felé:
- van már egy dilikörre való Roco sínem és járműveim
- a mostani cél nem a realisztikus modelezés lenne - amit szájtátva és kissé irigykedve nézek - hanem az, hogy a gyerekek játszhassanak vele, szerintem nekik a H0 alatti méretek egyszerűen kicsik lennének, nincs még olyan kifejlett finom motorikájuk (bár lehet, hogy lesz, mire lesz az asztalból valami :) )
- én magam a gyerekkori Pikózás óta eltelt 35+ évben semmi számottevőt nem alkottam kézügyességet igénylő dolgok terén és még a H0 méretben látok arra némi esélyt, hogy valamit összerakjak, annál kisebbel egyelőre nem mernék "pepecselni"
Egyelőre ennyi, majd kérdezek, ez csak amolyan életjel volt :) Először igyekszem magam az archívumon átrágni, hogy ne kelljen ismételgetni azt, ami már szépen le van írva.
Ezt gondoltam megosztom itt is. Általános tapasztalataim a terepasztal tervezéssel kapcsolatban az elmúlt másfél évtizedből: https://youtu.be/ISlmmujGMkE
még csak elhatározás fázisban vagyok, az sincs eldöntve, hogy N vagy H0, de a rendelkezésre álló hely miatt inkább N szerintem.
Ágy alatt, kb. 170 x 100, ebből ki lehetne hozni valami jót? 2-3 szerelvény menne maximum, hatalmas állomás sem szempont nálam, illetve osztrák téma. De mivel magasságban is kb. 10 centi a határ, így a terep nagyjából kilőve.
Valahol láttam, hogy komolyabb domborzatkészítéshez kicsi, téglatest alakú szivacsdarabokat ragasztanak össze. Azt nem tudom, rá a felszínt mivel alakítják ki, de én gipszet vagy gipsztekercset használnék. De azóta nem találkoztam a szivacsokkal, hogy hol lehet venni ilyeneket. Ha esetleg praktikusabb ötletetek van hegy építésre, ne tartsátok magatokban. :)
A nyomtávbővítést csiszolópapírral csináltam, semmi fakszni. Kicsiszoltam érzéssel, aztán teszt szerelvény. Ha még úgy láttam, hogy szenved, még csiszoltam belőle. Ez még akkor történt amikor a rejtett hurok fölött nem volt terep, így egyszerűbb.
A Güglingen asztalnál valóban R1 est használtam a hurkoknál, mert eredetileg ágy alá volt betolva az asztal és csak annyi fért el széltében. Ezért volt levehető a hegycsúcs is. Az íveket belül kicsiszoltam érzésre és a 3 tengelyes vagonokkal teszteltem. Működött szépen, a kis rövid járművekkel. Még a BR 18 liliputot is rátettem érdekességből, elment rajta neccesen, de nem erre lett kitalálva. Csak 3 tengelyes kis gőzösök és két, vagy max 3 tengelyes kocsikra épült. Nagyobb gőzösöknél már nem igazán ajánlanám, főleg ha emelkedő is van és plusz ív, az már szenvedős. Azóta R2 -t használok a visszafordítóknál is, azon kényelmesebb a menet, meg már hosszabbak lettek a gőzöseim is. :-D
Régebben róbertke niknév alatt egy normális segítőkész ember írogatott sokszor hasznos dolgokat, de aztán úgy néz ki átvette egy troll a niknevet, és az viszont mindenbe, mindenkibe beleköt, mindenhova ír valami "okosat", olyan mint Megmondókapitány a South park-ban.
Hát, hogy azért ne legyen, valakinek a saját asztalán R1-es íve, mert a hamburgi kikötőben nem az van... Gondolom azért gyártanak R1-es íveket, mert azt senki se veszi és semmi nem megy el rajta. Ha kiderülne, hogy G méretarányban, meg legóban milyen ívek vannak.. még jó, hogy ott nincs fizika.
De ez a "Ha ennyire olvasott vagy, miért engem kérdezel?" tutira az év öngólja volt! :)
Miért vagy ilyen goromba? A topiktárs nem bántott téged. Hova van az leírva, hogy a Hamburgi kikötői íveknél nem lehez kisebb egy otthoni asztalon? Nekem tetszenek Kisfaludy topiktárs asztalai és magam is preferálom az R1 íveket helyhiány miatt. Sokan vannak még így, ezért is gyártják ezeket.
Carl Arendt oldalán szétnézve találni egészen extrém kis íveket emelkedőkben, amiken simán felmegy egy-egy rövid szerelvény.
Sokoldalú ez a hobbi. Ez a hamburgi kikötő szöveg meg olyan, mint a majom segge piros... :-/
Ívben a külső sínszálnak feszülő kerekek miatt nő a menetellenállás és ezt még hatványozni emelkedővel, akkor adhéziós hajtásnál rohamosan csökken a mozdonnyal továbbítható elegy tömege ...
Helyhiány miatt nem látható helyekre simán tennék R1-et, akár emelkedőben is, de utóbbi esetben tartok a dologtól (nem hosszú négytengelyes kocsik mennének, hegyi, kanyargós pálya lenne kisebb dízelekkel, gőzösökkel).
Egyébként a hegy-híd-alagút-viadukt kombinációval töményen ellátott asztalod azóta tetszik, mióta először megláttam, az U profil vágányzatos régi verzióval együtt.
Vonalvezetés fellelhető valahol a fórumban? (ötletelés miatt, tervezés fázisban vagyok)
1.2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ UTASÍTÁS RENDELKEZÉSEINEK HELYES ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL
1.2.24. Fejállomás
Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal.
1.2.86. Rendező-pályaudvar
Különleges elrendezésű vágányzattal és műszaki létesítményekkel felszerelt szolgálati hely, ahol tehervonat összeállítás és szétrendezés történik. Ezek lehetnek: — elegyrendezés szempontjából síktolatásra berendezett és gurítódombos, — vágányok elhelyezkedése szempontjából párhuzamos, folytatólagos és vegyes, — műszaki ellátottság szempontjából automatizált (központi váltóállítás, idő- és célfékezés), gépesített (részben központi váltóállítás, vágányfék, féksaruk alkalmazása), nem gépesített (helyszíni állítású váltók).
Akkor egy kicsit részletesebben, mire is gondoltam:
fogalom: fejpályaudvar
"Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal."
Az előzőleg mellékelt képen Fradi rendező pu. látható, balra a Nyugati rendező (észak felé nyugati és keleti kapcsolattal az 1-es vonal felé), jobbra a Keleti rendező (északon keleti irányú kapcsolattal az 1-es vonal felé), a kép alja Dél, vagy Gubacs irányába a rendező(k) nem csatlakoznak nyíltvonal felé, csak kihúzóvágányok vannak, ezért Fradi rendezőpályaudvar fejpályaudvar.
A kép közepén látható a régi Nyugati gurítódombhoz tartozó vágányok jelenleg csak délről a kihúzó vágányok felől közelíthetők meg, mert északról, a gurítódomb/vágányfékek irányából (villanyszín felől) a vágányok/kitérők évtizedek óta ki vannak tiltva a forgalomból, azokban fák nőnek. Ezen vágánycsoport ezért - mivel csak egyik végéről lehet bejárni - hasonlatosak a külföldön elterjedtebben használt általában kisebb rendező fejpályaudvarok megoldásához, valamint a NeverwinterKING topiktárs tervében szereplő állomáshoz.
Fradi személypályaudvar az előzőekkel szemben nem csak, hogy átmenő állomás, de elágazó állomás is egyben.
Elnézést, ha nem érthető, de ennél nem tudom jobban leírni.
Nem is kell ilyen messzire menni, mindjárt itt van Fradi rendezőpályaudvar. Ott vannak fejpályaudvar vágánycsoportok a végükön kihúzóvágány(ok)-al, és olyan is aminek a vége csonka (parajos).
A kép alja felé csak kihúzóvágányok vannak. a Középső - régi gurítódombi -, parajosban végződő vágánycsoport csak a kihúzóvágányok felől közelíthető meg.
Igen, ez így lesz, viszont erre a problémára megoldás az állomás megtörése, és részben ívesítése, illetve az amit írtam, ha elszakadunk a téglalapformától, és elindulunk az L alak felé.
"Ekkor felületen, H0-ban nem sok lehetőség van hosszú kocsik járatására, legfeljebb egy klasszikus "nyolcas" formát lehet megcsinálni úgy, hogy az állomás az asztal átlójában van."
Érdekelt, hogy hogy lehet adott területen egy állomásra hosszabb vágányokat - és így hosszabb vonatokat járatni, tárolni, úgyhogy kísérletezni kezdtem ezen átlós állomás elrendezéssel pályatervszerkesztőben.
Nos az eredmény az, hogy - ésszerű határokon belül maradva - nem hogy hosszabb, hanem rövidebb egyenes vágányszakasz hozható ki egy átlós állomáson, mint egy hosszabbik oldallal párhuzamos állomással ugyanolyan téglalap alakú asztalon.
Persze miután kiszerkesztgeti az ember tök logikus, de mindenesetre meglepő volt.
Amit én tudok tanácsolni, hogy ha kevés a hely, akkor érdemes elszakadni a hagyományos téglalap alakú asztaltól, és az L alak felé mozdulni, mert annak az átlója rengeteg olyan lehetőséget nyújt relatíve kis helyen, amit egy téglalap alakú asztalnál nem tudsz meglépni.
Nem az a gond hogy nem létezett volna ilyen, hanem ekkora helyen modellben ez gyakorlatilag játszhatatlan lenne. Sokkal hosszabb vágányok kellenének, megfelelő kihúzókkal, hogy rendesen lehessen szerelvényt fordítani, kocsikat rendezni.
Köszönöm a tippeket az általam tervezett terepasztallal kapcsolatban. Ez volt életem első "tervezett" terepasztala teljesen laikusként, ezért számítottam is rá hogy ebben a formában nem fog működni. Átgondoltam azóta és első nagyobb feladatként úgy átkell rendezni a szobát hogy elférjen egy nagyobb asztal mert ezek a méretek nagyon leszűkítik a lehetőségeket.
Nem ezekért, de szerintem ez így ebben a formában nem megvalósítható. Gyakorlatilag nincs játéklehetőség. A ki- és bejáró forgalmat nem zavarva nem lehet a szerelvényt lehúzni a mozdonyról sehogy, plusz szerintem a szükséges emelkedők is túl meredekek lesznek.
Ekkor felületen, H0-ban nem sok lehetőség van hosszú kocsik járatására, legfeljebb egy klasszikus "nyolcas" formát lehet megcsinálni úgy, hogy az állomás az asztal átlójában van.
Első ránézésre érdekes terv, de jól tetted, hogy ebben a formájában elvetetted.
Gyakorlatilag minden menet után mozdonyt át kell juttatnod a szerelvény másik végére (ha nem akarsz minden második menetnél toltvonatozni), és ez már hamarabb megunható, és bosszantóbb lenne minthogy a terepasztal egyáltalán elkészülne. A leghosszabb vonatod meg annyi lehet amennyi az angolváltó két vágányának a hossza (mínusz még annak a mozdonynak a hossza, ami lehúzza a szerelvényt a bakon lévőről ha kurzkuplungot használsz, mert az csak egyenesbe kapcsol össze), a másik két vágány ebben az esetben feleslegesen hosszú, olyan hosszú szerelvény nem tud körbemenni.
Én is szeretem a konténervonatokat is, de ezekkel az a hátránya modellezés szempontjából, hogy a valóságban "könnyűek" és ezért gyakorlatilag olyan hosszúak, amilyen hosszú csak befér az állomásokra. Ezért is, én is inkább Msk. tervét gondolnám jó kiindulópontnak, az állomást már az ívben/ívekben el kell kezdeni, hogy maradjon valamire való hasznos hossz a vonatok számára egy ekkora asztalon. ha nem zavar, hogy túl "nagy" az állomás, és van széltében annyi hely, akkor az egyik oldalon már "fent" is el lehet kezdeni azt az íves kitérőkkel.
Az alapötlet jó, de én kivenném a felső egyenesből azt a csonka vágányt. Nem látom semmi értelmét, hasznát. Ott süllyed a pálya és bemegy a négyvágányos állomás alá amúgy is. Ennek az állomásnak a vágányait viszont tovább kellene húzni a sarok felé, hogy a vágányok hasznos hossza növekedjen. Ajánlatos lenne váltókat beépíteni (az 1.-2. és a 3.-4. vágányok közé), hogy a mozdonnyal körül lehessen járni azt a néhány kocsit. Vagy csak motorvonatot, ingavonatot akarsz közlekedtetni?
Az ötlet legnagyobb hibája, hogy az állomásról a háromutas váltóból induló ívnek csak egy félkörnyi távolsága van a másik pálya alá süllyedni min.6 centit. Ezen visszafelé, azaz felfelé nem nagyon jönnek fel majd a vonatok. Ha úgy oldod meg, hogy ez 3 (4) centit süllyed, a másik ugyanennyit emelkedik, akkor itt még jól kiadja, de akkor a túloldalon az állomás alávezetéssel leszel bajban a felső vonallal, akkor is, ha az állomás ilyen rövid marad és csak a túloldalon kell elérni a legalsó pontot.
Ez szerintem jó újragondolása a szokásos dilikörnek, nekem tetszik, bár abban persze igazad van, hogy ez is inkább rövidebb, mellékvonali járművekhez illő terv.
Összedobtam gyorsan, ez lett volna az alapterv R1-es sínekkel de mostmár nem is tetszik annyira mint előtte. Alagutas-felüljárós keresztezések lettek volna ahol találkoznak a sínek.
Hosszabb konténeres vagonokról is lenne szó, alapjában véve szinte csak hosszú vagonjaim/mozdonyaim vannak. Ezért sem vágtam bele egyből az R1-be.
A pályatervet letöröltem miután kiderült hogy az R1 nem lesz jó, később ha lesz egy kis időm munka közben összedobom újra bár ami tervet kaptam az előző hozzászólásban szerintem sokkal praktikusabb és használhatóbb mint amit én összeügyeskedtem.
Ha a tehervonataid főleg kéttengelyes kocsikból állnak, amit rövidebb mozdonyok húznak, akkor egy házi pályán simán elférnek a kisebb ívek is. Ha jól emlékszem, Kisfaludy topiktárs még az R1-eket is összébbhúzza. :-)
Egyébként fontos kérdés, hogy milyen a sínrendszer!
A Piko-A R1 nagyobb, mint a RocoLine R2. A Piko-A és a Trix R2 hasonló A Rocoline R3-mal. Nem tudom, hogy a kollega milyen márkára gondolt, amikor R3, vagy annál nagyobb íveket javasolt, de a Roco ívek számozásából mindig le kell vonni egyet, ha más márkák rendszerével hasonlítod.
Köszönöm a segítséget, tisztában voltam vele hogy csodát nem lehet ekkora helyen csinálni de jelenleg ennyiből kell megoldanom aztán majd később jöhet egy másik asztal, addigra legalább belejövök az építésbe. Piko és Roco sín között nagy különbség van futás téren? Piko startszettből van sínem bőven azért gondolkoztam pikoban.
Hosszabb vágányú állomást íves váltókkak tudsz elérni ekkora helyen. H0-ban ne számíts valami bonyolút pályatervre 250x110-es asztalon.
Itt egy gyorsan összedobott terv Roco Line 2.1 sínrendszerrel. 250cmx110cm R4 és R5 ívekkel. 3 vágányos állomás 1 rakodó és 1 tároló vágánnyal, felül 1 iparvágány.
Még az asztal mérete is opcionális, legkényelmesebb 110 centi szélességgel egy 250cm hosszúságú asztal lenne de az eléggé lekorlátozza a lehetőségeket. Gördülőállomány az szószerint minden szinte, többnyire tehervonatok ezért nem lenne rossz egy hosszabb kicsit bonyolultabb állomás is. Nekiesek akkor R3-as ívekkel hátha sikerül összehozni valami ötletesebb nyomvonalat.
Üdv ismét! A multkori terepasztal alapanyag kérdésem megoldódott, most jön a következő problémám a nyomvonal megtervezése. A Piko R1-es sínekből sikerült pont ráférnem az asztalra tervező programban, viszont aggódok hogy túl kicsi lesz az ív kanyarodni a vonatoknak. Még nem rendeltem meg a síneket így nem is tudom elképzelni mekkora íve lehet az R1-nek vagy R2-nek egymáshoz képest. Használható az R1 vagy inkább nagyobb ívű kanyarokban gondolkozzak?
Sajnos csak néhány hónap múlva derül ki, hogy mennyire volt finom a csiszolás - akkor viszont egyértelmű lesz az eredmény. Első körben benzines kezelés kell nekik, mivel nikkelezett, ezért elvileg nem lehet rajta oxidréteg. Ha mégis van rajta, akkor polírpapír. Ezek a lemezsínek nagyon sérülékenyek sajnos.
A megtévesztő dolgokkal meg vigyázz - "A világítás a mozdonyoknál sajnos csak utólagos trükk" ez itt nem a bűvészképző, hanem a vasútmodell fórum. :))
Ha nagyon tetszik a vonalvezetés érdemes lenne a sínanyagot kicserélni újra, a reléket pedig a már említettre átcserélni. Nyilván semmi sincs ingyen - de a modellüzem sokkal megbízhatóbb lesz.
Nem tudom mennyi "kedved" és energiád van de nagyon jó az irány! :)
Sok sok bokor és sok sok fa még. Rejtsd el növényzettel, tereptárgyakkal, legelő állatokkal az illesztéseket és csak így tovább előre. Fogsz csiszolódni egyszer csak felmerülnek újabb és újabb ötletek. Nem vagy tehetségtelen csak egy kicsikét "kis hitű". :)
Egy órát próbálgattam ma: barna temperával koszolgattam az utat és a fűvet. Fehér sziklák (macskaalom) és némi fa és bokor. Alapvetően tehetségtelen vagyok ehhez (is) de ez az én gyerekem:-)
Azt nem tudom a lombos fákat csoportban a fenyőket elosztva telepítsem?
Hátha valakinek tudok segíteni :egy érdekes kiegészítő érkezett ma hozzám ,amit vonóvezeték tartóhoz szeretnék vezetéknek használni.Uschi superfine a neve.Nem tudom miből van,de 10 cm-es darab simán nyújtható további 10 centit.
Nyilván tökéletesen modellezhető vele légvezeték,távírókábel,stb.
Köszi mindkettőtöknek. Rájöttem hogy nincs már lelkierőm felszedni. megpróbálom elkoszolni , besóderezni, begazolni a fűalapot. Ez a kép nagyon hasznos. Holnap nekiállok.
Szia! Ezzel a fűszőnyeggel azt a csomós hatást mint amit a lenti képen látsz nem tudod elérni, ahhoz statikus fű kell. A technika annyi, hogy ha ezt a fűszőnyeget felszeded, akkor az alapot le kell kenni faragasztóval, majd 1-2 rétegben altalajt (lehet világosabb homok szerű, vagy sárgásabb agyagos jellegű) kell rászórni. Száradás után a felesleget le kell porszívózni, és utána mehet rá a faragasztó, de nem telibe, hanem én pl, kis ecsettel foltokba vittem fel. Eztán a ragasztóra mehet a statikus fű. 2-3 féle hosszúságút illetve színűt érdemes keverni, hogy szép legyen az eredmény.
Itt egyébként lehet érdemes lehet az egész művelet előtt a sík terepet egy kicsit átalakítani, és hungarocelből, vagy XPS-ből kialakítani némi domborzatot, rézsűt, majd arra építeni a terepet.
Annyi trükk van a dologban, hogy helyhiány miatt a bal oldalon az alagutak egy gardrób szekrénybe futnak be és abban egy zárt 'dobozban' van a visszafordító hurok. Így nyertem kb 40-45cm-t.
Én Revell oldószeres festéket használtam, egy kisebb ecsettel vittem fel, a sínkorona tetejét sínradírral szépen le lehet szedni, ha végeztél a festéssel, ennek elég hosszú a száradási ideje, úgyhogy nem kell kapkodni.
Én festettem. Revell 82 és 83. A 83 ból kellett több, talán kétharnad- háromnegyed résznyi. A keverés arányát már csak azért sem tudom, mert elcsentem egy szép rozsdás követ a valós pályáról (azóta ott siklanak a vonatok) és addig kevergettem a két festéket míg hasonló nem lett.
Nem jársz jobban egy ebédlőasztallal, sőt. A lakkozott, furnérozott akármilyen felületre nehezebb ragasztani, festeni ésatöbbi, az anyagvastagság miatt meg átfúrni is szívás. A legtöbb terepasztal rétegelt lemezből van, a keretet is szokás abból csinálni (kevésbé vetemedik) de az készülhet lécből. Ez sem olcsó, de például nem muszáj a teljes felületet lefedni, sokan csak a pálya alá tesznek rétegelt, a többi részen meg XPS-re vagy valami hasonló könnyű anyagra épül a terep. Érdemes terepasztal-építős videókat meg félkész terepasztalok képeit nézegetni építés előtt.
Terepasztal építése előtt állok. Egy 180x90cm-es asztal fog csak elférni a nappaliban, erre lesz bezsúfolva minden. A kérdésem az lenne hogy milyen anyagból célszerű asztalt építeni vagy esetleg jobban járok egy ikeából/jyskből vásárolt komplett asztallal? Nem bánnám ha nem kéne egy vagyont az asztalra költenem, most ahogy nézegettem a jobb asztalok 60-70 ezertől felfelé indulnak az üzletekben, ha van esetleg olcsóbb megoldás akkor a különbözetet inkább költeném vonatokra :D
Több módszer is van. Lehet légecsetet is használni, vagy ahogy én csináltam, hogy egy vékony ecsettel végighúzom oldalról a sínszálat barna modellfestékkel, a tetejét meg letörlöm amíg nem száradt meg a festék.
Az alkoholos filc szerintem a sínlekötéseknél nem fog szép eredményt adni, és nem mattítja eléggé a sín oldalát.
A sínszálakat alkoholos filccel tervezem barnára festeni. A tetején, ahol a kerekek érintkezési felülete van, sebbenzinnel le tudom szedni az alkoholos filcet, vagy más eltávolítási módszer kell? Esetleg jobb ötlet a barnításra?
Nem vagyok topon kémiából, de mivel a sebészeti alkoholt benzinnel szokták helyettesíteni, valószínűnek tartom a két anyag hasonló elven működését. :)
Üdv! Ebben a terepasztalban benne van az akkori tudás rendesen! A mozdonyok álló helyzetben IS világítanak (nagyfrekis betáppal megoldható - persze, csak ez még ma sem természetes)!!!
Nem szeretnék károgni, de csatlakozom az előttem szólóhoz. Mennyire, és mivel csiszoltad meg a síneket? Ezeket a lemezből hajlított vasra nikkelezett csudákra nagyon kell vigyázni. Ha lejön róluk a nikkel, a vas védtelen marad, és többet találkozik a levegő páratartalmával. Onnan már csak pályacsere van...
A pálya 2 alagúton át halad gyakorlatilag körbe, az állomásnál van lehetőség 3 vágányra váltani illetve az állomás után van egy szerviz vágány, ahol egy ütközőben végződik a pálya.
Szia, köszönöm a Te hozzászólásod is. A vonatok már végigmennek pár kör csiszolás után, szóval ez a része jelenleg működik:) A vezérlőben lévő trafó 1:1ben olyan volt, mint ami a képen van, csak a régi kontaktos volt. Köszönöm a tippet a relére, ezt is felírtam, aztán meglátjuk. a vezetékezés szépen meg van csinálva, pont azon gondolkodtam mikor tesztelgettük, hogy milyen sok munka volt ebben az asztalban, a feliratok is szépen megvannak, de egyelőre számomra kínai jelölésekkel, illetve az asztalhoz úgy van elvezetve a vezeték, hogy teljesen rejtve. Próbálkozunk, remélem hamarosan megint lesz alkalom tesztelgetni próbálgatni.
Gondolkodtam, hogy beleszóljak-e... no de ezért fórum a fórum. :)
Ez az asztal valahol 1970-75-ben készült, az akkori technika egész jól benne van, szépen vezetékezett. Azóta eltelt néhány év.
Ha a sínek rendben vannak, nincs siklás, és rozsda, abban az esetben ezeket az őslelet reléket (amit itt írták is nem 12V-osak) kicserélném. Erős a gyanúm, hogy nem Fz1-ről ment a tartozék, hanem valami combosabb, és magasabb feszkójú tápról.
Reléből talán nem a vasútmodellest kell megvenni, hanem az utángyártottat, ami majdnem úgy néz ki, de olcsóbb, és kevesebbet is fogyaszt (átváltáskor is), és nem ég be mint a csúszóérintkezős régi barátjai :)
Nem reklám, de úgy tudom szinte csak Csíkos gyárt rendes bistabil relével szerelt, TT-tillig relével egyenértékű relét.
A fenti reléket lenne jó használni ezen régi relék helyett - így az fz1 le tudná vezényelni a tápellátást, és a tartozék tápot is.
A relék mindenhol a kapcsolósínről kapják a jelet (vonat kereke zárja a sín, és az érintkező között az áramkört), vagy Tőled, a kapcsolópultról. Ez azért volt jó megoldás, mert a relé így biztosan tudott egy csomó más dolgot is egyszerre kapcsolni: a relé így átbillen, és behúzza pl. a sorompót, a váltót, a szemafort - vagy mindegyiket egyszerre.
A kapcsolósínről egyszerre egy tekercset illett vezérelni. Elképzelhető, hogy több kapcsolósín esetében egyik a relét, és ezzel összekötött egyéb kényelmi dolgokat állított, míg a másik kapcsolósín csak egy váltót hivatott közvetlenül átbillenteni.
Ahhoz, hogy ki tudjátok találni, mi miért működik az asztalon, mindig a kapcsolósín vezetékétől kell elindulni, és végignézni az hova megy. :)
Bevált hibakeresési módszer? A gyakorlat, a tapasztalat.... Látok kapcsolósíneket, nézd meg a kapcsolt impulzus hová, mihez vezet? Látok ott fénysorompót, fényjelzőt, csapórudas sorompót. Elvileg ezeket mind relékkel, vagy kapcsolókkal kell működtetni. De a fogyasztó több mint a relé...
Kövesd le a kapcsolósíntől vagy a reléktől hová vezetnek a szálak... Ezek régi, 24V-os telefonrelék, én már nem használtam, nem tudom a bekötésüket, de a gugliban biztosan megtalálod a választ. Én a jövőben biztosan kiváltanám valami modernebb eszközzel. "TT relé" a mai napig kapható újonnan a boltban. Igen, van neki ára is, mint mindennek. De pl. egy kétállású, két áramkörös kapcsoló csak pár száz forint... Akkor viszont minden kézzel működtethető csak, nem automatizálható a jelző vagy a sorompó vezérlés. Minden -régi- áramköri bekötés, pl.: jelző, sorompó, váltó fellelhető a neten, ha nincsenek meg neked a régi Berliner TT katalógusok, pályaépítő kiadványok.
Sziasztok, Az ünnepek alatt végre helyére került a kb. 2 éve vásárolt TT asztalunk. Egyelőre hibakeresési fázisban vagyunk, mivel nem mi építettük, elég nehézkes kitalálni mik voltak az eredeti funkciók, és azok hogyan működtek. A trafót és a vezérlés kapcsolóit kicseréltük, a váltók már működnek. Abban tudnátok segíteni, hogy a reléket le lehet valahogy ellenőrízni, hogy rendesen működnek-e. Arra gondolok, hogy a vonat az elhaladására a lámpa vált, viszont a lámpa utáni sorompó nem kap jelet. Maga a sorompó direktbe kötve működik, esetleg ilyen relét lehet még kapni valahol? Könnyebb lenne átvezetékelni, ha tudnám nézni mit hova kell vezetékelni. Esetleg van valami bevált hibakererési metódus az egész asztalra vetítve ?:D
Jó neked, te még tudsz homokozni.:-) Egyszer próbáld ki, hogy keversz hozzá simán földet fele fele arányban és egy pár helyen beleszórsz. Az eredmény, nem lesz enyire homogén és ehhez csak még egy edényt kell összekoszolni.:-) De így is tetszik.:-)
Bár nem vagyok festő, ettől függetlenül érdekel a válasz - minidig tanul az ember.
A szerves oldószerek valóban veszélyesek, viszont "sajnos" könnyebb velük dolgozni. Mivel ide nem kell brutális favédelem, ezzel pl. pillanatok alatt végeztem. (ha kültérre készítenék fa dolgot akkor mindenképpen lenolajjal kezdeném a munkát - mert az több mm vastagon belemegy a fába)
Lenolajjal az volt a tapasztalatom, hogy sok idő mire megszárad, utána meg kell rá valami fedőréteg, hogy ne ragadjál mindig hozzá. És még csiszolni is kell - akkor meg mikor fogok készen lenni??? Még minidig az alapszintnél tartok - sosem fogom megunni az építést :))))
Hadjátok már.:-( Ne igyunk a csapvizet mert a dunából nyerik és a Duna vizéből kimutatható a fogamzásgátló. De abból száz évig kellene igyál hogy dózist kapjál. Azért mert valaki elszív egy doboz cigit, még nem kap tüdőrákot. Én negyvennyolc éve szivom az oldószereket. És?? Nyugodtan használhatja a Xilamont mindenki, csak ne igya meg.
Jelző topiktárs után szabadon: mindegy, csak valamilyen favédőszer legyen.
Jók az előző felsorolt dolgok.
Amit Ő is ajánlani szokott: a xylamon impregnáló. Gyorsan lehet vele haladni, utána ragaszthatsz is hozzá bármit. Meg festheted is. Baromi büdös, így szabadtéren, vagy nagyon jól szellőző helyiségben kell használni.
Háztartási lakkbenzin hígító és lenolajkence 1:1 arányú keverékével két rétegben - a rétegek között 24 óra száradási idő -, majd ahol látható rész lesz selyemfényű zománcfestékkel szintén két rétegben (A két réteg felhordása között 24 óra száradási idő, illetve száradás után egy finom csiszolás az első rétegen.) festve.
Oldószeres Sadolin extra vastaglazúr. A látható helyeken két rétegben vittem föl, előtte és a rétegek között gondosan csiszolva, így a felület szép sima és kezelt bútor hatást ad. A saját alapozóját is érdemes használni hozzá. Az alsó és a nem látható részeken megelégedtem az egy réteggel, de jól átitatva. Arra figyeltem, hogy lehetőleg olyan részre ne kenjek, ahová később ragasztani fogok. Lehet, hogy ennek nincs értelme, de arra törekszem, hogy minél jobb kötést érjek el, ha már ennyit foglalkozom vele. :)
A sín külső oldalára még be lehet forrasztani egy vékony drótot nagyon óvatosan, megakadályozandó a lecsúszást. Lefestve nem fog látszani de persze nem egyszerű mutatvány.
Végülis kiszedtem a rugókat, SG90 szervóval fogom állítani a váltókat.
A videó egy régebbi kialakítású váltót mutat. Sikerült lepattintani a kis lapot ami alatt a rugó található. Lefényképeztem a váltókat rugóval és rugó nélkül, hátha másnak szükséges lesz a jelenlegi kialakításra.
Ezzel a problémával én is szembesültem mikor kivettem a rugókat. Rugóval nekem továbbra is kattant, rugó nélkül csak szervóval meg lecsúszott a csúcssín és a kontakt sem volt biztos. Megoldás képpen beforrasztottam egy kis drót darabot a tősín csúcssín csatlakozásához alulról, de úgy hogy még szabadon járjon. A képeken látszik. Azóta nincs vele gond, rugó nélkül csak szervóval üzembiztosan működik.
Én kiszedtem mindből. Ez után valóban ki tud csúszni, DE, ha berakod a motoros állítóművet az acélszállal, az már a helyén tartja (Conrad, Tillig és MTB állítóművel használom).
Magánvélemény: Hátö izé. Kiszedtem egy Peco ST 245-ös váltóból a rugót - egy csipesszel. Nem volt egyszerű, de szervó fogja mozgatni ezért ne kattogjon - gondoltam. Rugó ki. A csúcssínek önálló életre keltek, szépen elkezdtek kimászni a helyükről... Kb 3x-or annyi idő alatt visszaraktam.
Aztán nincs is gond, mert a szervó szépen viszi át, így nem látszik, hogy benne maradt a rugó.
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! 
ON. Legközelebb ha eljöttök, ebből a kosár rókagombából készítek nektek pörköltöt.:-)) OF
Asztali vizes köszörű, használt, de minden rendben vele : 6.000.-
Hőlégfúvó, plusz feltétekkel, keveset használt : 7.000.-
Alig használt, remek állapot : 30.000.-
Hőlégfúvó , gyakorlatilag új, kiegészítőkkel : 8.200.-
Profi szett, új : 10.000.-
Középhaladóknak , új : 5.000.-
Alig használt , tartozékokkal : 6.800.-
Hasznélt, hibátlan : 7.000.-
Tip-top : 24.000.-
Profi szett, teflon tömítő gyűrűkkel : 35.000.-
Használt, kiváló állapotban :24.000.-
Drehmel állvány , kiváló állapotban : 10.000.-
Proxxon körfűrész, jó állapotban : 25.000.-
Vizes csiszoló, jó állapotban : 8.000.-
Profi légpisztoly (teflon tömítéssel) , vadonat új : 38.000.-
Kompresszor , tömlővel , vadi új : 30.000.-
Boldog Újévet Kivánok a Terepasztalépítő Társadalomnak.:-) 
