Köszi a jó hireket!
Sajnos úgy néz ki ,hogy a művház kib....ot velünk!
Úgy néz ki ,hogy a munkánkat nem becsüli /Magyarországon vagyunk/ hülye modellező egyesületek dögöljetek meg!
van nehány alig lapozott (illetve ki sem csomagolt) Model Railroader ujságom, amit duplán kaptam, vagy vettem meg. Akit érdekel szivesen átadnám egy
magyar vasuti-, vagy vasutmodellezési könyvért cserébe, vagy bármiért amit ajánlottok. A következö számok vannak meg lenyügözö (nem europai)
képekkel és leirasokkal. Akit érdekel jelentkezzen.
98/7, 98/10, 99/5,6,7,9,10, 11.
A tartalomjegyzék a következö cimen találhato:
www2.modelrailroader.com
A számitogépes vezérlés két okbol lehet érdekes a modellezök számára:
1. olyan nagy a terepasztal, hogy azt hagyományos eszközökkel már nem lehet kezelni. (hatalmas relé szobák stb. kellenek hozzá).
2. a modellezö élvezi a számitogépes technologiát, és idöt, pénzt nem számitva rohan az uj technologia felé.
Most nézzük, hogy melyik lehetöség áll fenn:
1. azt hiszem az europai házi terepasztalok ezt a szintet nem érik el (tisztelet a kivételnek). Ráadásul a nagy vasut sem halad nagyon ebbe az irányba - hol is van már számitogépes bizber, vonat vezérlés (dispecser) stb. Ugye alig van.
2. marad ez a lehetöség. Itt meg nem szabad sem az idövel, sem a pénzzel érvelni, csak csinálni kell.
Szerintem is (habár elég otthonos vagyok az elektronikában meg a számitástechnikában) pillanatnyilag egy számitogépes rendszer még nagyon bonyolult - csak egy bizonyos bonyolultság felett érdemes vele foglalkozni (nem egy terepasztal esetében, amelyiken 10 válto, meg 5 jelzö van).
A te kérdeseidre is van elég sok megoldás, nézz körül a CONRAD vagy a VÖLKNER katalogusokban (csak most a közelebbi német nyelvüeket emlitem), ahol van mindenre valamilyen megoldás.
A jelzöket, ha fogalom szerint kezeled (azaz ha 40 km/h mutat, akkor legyen valahol egy kimenet, ami csak ezt jelzi), akkor nincs semmi akadálya a sebesség proporcionális kezelésére, mert a sebességszabályozo áramkörök bemenetére kell csak a megfelelö jelet vezetni. Ez sokszor egyszerübb mint a leirás.
Ha mégis PC-és vezérlésre készülsz akkor jo, ha bizonyos elveket már a kezdettöl elfogadsz, és már ettöl a foktol igy tervezed az asztalodat. Sajnos ez elég költséges, és sokat kell hozzá gondolkodni, és a dolgokat mélyen tanulmányozni (azaz tanulgatni), hogy utánna ne legyen nagy csalodás a tervböl. Ezért nem tudok mást mondani, mint irodalom után nézni, és bizonyos dolgokat megérteni, és meg is fogadni. (hidd el még nekem se könnyü, pedig majdnem ez a szakmám). Ilyen esetekben nem lehet félmegoldásokkal dolgozni, mikor sokszor már az sem mindegy, hogy melyik sinszálat szakitjuk meg a vezérlés számára, és sajnos egy nagyobb terepasztal majdnem egyenlö egy nagy hatásfoku zavargenerátorral, ami mindent zavar, még a legjobb PC-t is. Sok jol müködö terepasztalon még a mozdonyokat is gondosan válogatni kell, hogy mehetnek-e, vagy nem (pedig a PC nem szabályozza azok sebességét, hanem csak a vonatutakat biztositja).
Lehet, hogy majd összeáll itt a topicban egy társaság, ahol hozzáfog tudni mindenki szolni a dolgokhoz, és nagyon sokat lehet majd tanulni - ami sajnos nekem abban az idöben nem volt megadatva, azaz, hogy majdnem mindent a saját káromon tanultam.
Hallo itt vagyok ismét, de csak ha minden jol megy hetfön találkozok a haverokkal, és majd megbeszéljük a dolgokat.
A Máriazell-i vasut tudtommal még nem szünt meg, és erre nincs is nagyon remény, mert már több klub bejelentette az igényét erre a vonalra, és azt hiszem Ausztriában már ezek a szervezetek elég erössek ahhoz, hogy egy ilyen vonalat eltartsanak.
Én igazából a bizbert szeretném számítógépről vezéreltetni, másrészről pedig a váltóállításokat. Teljes automatizálást nem szeretnék. A váltoállítás, szabadjelzés, hivójelzés mind kezelői beavatkozással menne, a képernyőn megjelenő vezérlőtáblán. De még az is lehet, hogy vezérlőtáblát is építenék, csak a gombnyomásokat a számítógép értékelné és utána vezérelné az asztali eszközöket. A mozdonyok tápellátásara jó nekem a PIKO trafó is. :-)
Tehát ez egy félautomata rendszer lenne. Nem is igazából a kezelő munkáját segítené (a kitérőállítást kivéve), hanem egyáltalán működtetné a bizbert. De még abba is belemennék, hogy csak a bizbert vezérlje, csak hogy ne kelljen annyi jelfogót beépítenem.
"A MIBA nagyon érdekes, mármint a képek alapján, mert sajnos németül egy kukkot sem tudok. Álmodom egy magyarításról, de igen nagy meló."
Ne álmodj, inkább keress egy elvetemült vasutast, aki német fordítással keresi kenyerét civilben. Ha ezt olvasod, már megtaláltad :-)
HOSSZÚ!!!
Több, mint 1 hétig nem voltam gép ill. netközelben és eközben felgyultek a hozzászólások.
OFF
pg54:
köszi az újságokat, a Modern Railways-t kiolvasom és visszaküldöm.
ON
A MIBA nagyon érdekes, mármint a képek alapján, mert sajnos németül egy kukkot sem tudok. Álmodom egy magyarításról, de igen nagy meló. (orvosi szakszövegek hivatalos fordítási díja 2500 HUF+ÁFA/A4)
Pezo: a BR 52 7K HUF-ért érdekel, ha mást nem. BoGar, ha kell, vidd.
ÜSSETEK
Digitális vezérlés témakör: Én sajnos konzervatív vagyok már csak a kello szakértelem hiányában is. A digitális vezérlés témakörét két fo csoportra osztom:
1. mozdonyok és kiegészítok (váltók, jelzok, kapcsolók, áramszedok, daru, stb.) kézi vezérlése.
2. komplett terepasztali folyamatok vezérlése.
ad 1.: Itt elsosorban a ROCO Lokmaus rendszerére utalok. Hölgyeim és uraim; gyerekjáték. Mint ahogy a ROCO katalógusok mutatják is. Gyerekek játszanak vele. Persze, ha a terepasztalnak vannak az automatikus rendszerbol kiragadott részei, pl. egy teherpályaudvar, akkor ezzel a kütyüvel tényleg nagyon elegáns vonatmozgásokat és egyebeket lehet végrehajtani. Azonban a darun és az áramszedon (ilyet egyébként még nem láttam, de biztos van) kívül nincs olyan funkció, melyet hagyományosan ne lehetne végrehajtani, az más kérdés, hogy pl. mennyi plusz huzalozással jár. Ami nem teljesen életszeruen néz ki, az a szétkapcsoló, de ezt úgysem lehet megúszni, mert (egyelore) kevés mozdony kapható digitálisan vezérelheto kapcsolóval, másrészt a kocsikon úgy sincs.
ad 2.: A komplett vezérlés egy teljesen más tészta. Valamilyen fajta automatikára minden komolyabb terepasztalnak szüksége van. Minden automatika esetén a folyamatok többé-kevésbé intelligens algoritmusból állnak. Amiket én eddig muködés közben láttam, az inkább kevésbé volt az, a folyamatok sorrendje be volt betonozva a programba, és semmiféle alkalmazkodóképességet nem tapasztaltam. 13 éves koromban építettem egy automatikát gyári TT relékbol, VERO alakjelzokbol, PIKO váltókból, amely nem azért engedte be a vonatot az adott vágányra, mert az következett, hanem, mert az volt szabad.
Amit nem lehet relékkel megoldani, az a szabvány MÁV bizber fényjelzoi valamennyi funkcióval (kérdés, szükség van-e erre, mármint hogy mi dönti el a terepasztalon, hogy hívójel, 40, 80 km/h, vagy "szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel" jelzés legyen), illetve a fokozatos lassítás és gyorsítás. Ha erre valaki tud hagyományos megoldást, help plíz. (a ROCO-nak régen volt egy olyan vezérloje, ami négyszögjeleket generált és azok szélessége szabályozta a sebességet, de ez is kézi volt és nem automata). Az én elektronikai tudásomat pedig inkább hagyjuk! Tehát ezt leszámítva minden megoldható relékkel, akár intelligensen is. Innentol kezdve kinek milyen az igénye és a preferencia rendszere, illetve a pénztárcája (ma egy ROCO relé, ami klassz, meg üzembiztos, meg minden, kb. 2K HUF. És nagy terepasztalhoz nagyon sok kell... Meg minden egyébbol is. Zárójelben jegyzem meg, hogy ami a szemem elott lebeg, az egy ROCO alapú 2 vágányú fovonal állomási 1 vágányú mellékvonali kiágazással, az állomáson kocsitároló, vontatási telep, a mellékvonalon közbenso állomás iparteleppel, a fovonal villamosítva és mindezt kb 7*3 m-en.
Namost ahhoz, hogy a soros porton hogy repkednek a bitek és ez hogy jön össze a kapcsolótranyón keresztül a mozdony ill. váltómotorral, túl sokat nem tudok hozzászólni, de a bogarat a fülembe tettétek rendesen. De itt nem digitális vezérlésrtól van szó az én olvasatomban, hanem egy hagyományos vezérlés számítógépesítésérol. Itt is sok kérdés felmerül, pl. hogy tudsz manuálisan belenyúlni a folyamatokba, stb., stb. Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy sokkal olcsóbb, mint a relék, ezért elképzelheto, hogy konkrét segítséget fogok kérni Toletek.
/ÜSSETEK
Igen, valóban elsiklottam felette, azóta sikerült rábukkannom. :-)
Nézegettem a Tillig honlapot, de nem tartalmaz túl sok információt, a cseh nem hivatalos verzió lényegesen jobb. Viszont szomorú voltam, hogy az új "Tillig programban" nincs se Nohab, se magyar festésű modell. Láttam valahol hazai gyártású TT-t, de nem tűnt annyira szépnek, mint amennyibe kerül.
Lehet, hogy elsiklottál felette, de van a Tillig katalógusban is flexi sín. Mint a többit, ezt is a Pilz gyártja, 4x166mm-es hosszban. Két talpfa változatban létezik: rendes talpfa (fekete színű) és "talpbeton", ami természetesen szürke és a formája is olyan.
A viszonylag nagyobb gyártók közé lehet még sorolni a JATT-ot, de még mindig a Tillig a legnagyobb.
Jobban belegondolva tenyleg nem lenne tul nyero az egeres vontatas :-)... Mindenesetre csak azt szeretnem megoldani, hogy a valtok, jelzok, sorompok a geprol vezerlodjenek, es plusszkent az egyebkent kapcsolopultrol torteno szakaszolast is szg-pel szeretnem megoldani...
Szoval koncepcio mar van, mar csak a hardware hatter kell, a szoftvert csak sikerul osszebaltaznunk valahogy :-))
A digitális vezérlésnél semmi nem felel meg a kezelö szervek pillanatnyi állásának. Azaz, ha átkapcsoltál egy másik cimre, akkor már el is vesztetted az egér addigi állását (plusz 3). Ilyenkor az egérrel azt csinálsz amit akarsz. Az uj cimnek meg kell mondani, hogy mi legyen, azaz, ha pl. az egér nem mozdul akkor az uj cim folytatja az utját ott ahol elötte abbahagyta (vagy akár áll). Az egérrel meg vagy relativen (azaz különbséggel) vagy abszolut (ugrással) tudod változtatni a sebességet. (az abszolut ugrás sokszor belül egy kicsit szabályozva is van - (dekodertöl is függhet), azaz pl. nem lehet egy mozdonynak átvenni a vezérlését ellenkezö irányu mozgással. Ilyenkor az rendszerint leáll.
Ha tehát átvetted az irányitást (beadtad a cimet), akkor az egeret megmozditva, vagy tekerve, átveszed a sebességvezérlést. Ilyenkor a mozdony vagy gyorsul vagy lassul az elöbbi sebességhez képest.
Tehát füst meg amperszag ma már hála az istennek nincs a digitálisban (mennyi volt a kezdet kezdetén).
Igen, csakhogy nem ez volt a problémám. Hanem az, hogy az átkapcsolás elotti 0,01 sec. idotartamban +3-on áll az egér. Az átkapcsolás utániban is. Viszont a második gép -4-gyel megy, és nem +3-ba, hanem mondjuk még gyorsabbra, -5-re akarom állítani. No és akkor mi történik? Füst és ampeszag?
a müködés nagyon egyszerü. Minden mozdonynak megvan a maga száma (cime). Amikor az egérrel beállitod az elsö gépre a plusz 3-as sebességet. Ezt a komputer megjegyzi és erre a cimre addig amig mást nem állitasz be ezt a sebességet adja ki. Tehát az egeret barhova kapcsolahtod ez a mozdony mindig ilyen sebességgel fog mozogni. Most átkapcsolsz a második mozdonyra, és ott beállitasz egy sebességet. A második mozdony van most "on-line" tehát követi az egér parancsait, és akár teljes eröböl egymásnak is mennek (mármint az elsö mozdonynak). Most átkpacsolhatsz a 3. mozdonyra, és már huzhatod is a mentödarut, hogy szötszedje az elsö két mozdony roncsait.
Valaki elmagyarázhatná a ROCO Locomaus muködését. Láttam már ilyet, és irányítottam is vele egy kis asztalt (egy gép és négy váltó volt bekötve). De mi van akkor, ha két gépet irányítanak? És mondjuk az elsot "plusz 3" sebességre utasítod, aztán váltasz, hogy a másikat "mínusz 4-rol mínusz 3-ra" kapcsold. Az átkapcsoláskor ugye a muszer még mindig "plusz 3-nál" van. Honnét fogja tudni az a második mozdony, hogy neki nem kell "plusz 3-ra" váltani?
Előző hozzászólásomat már tengap megírtam, de csak ma sikerült elküldeni. ("pici fé" helyett "fém"-et akartam írni, bocs)
A kapcsoló áramkörrel meg bármit kapcsolhatsz, tehát nem csak a váltót állíthatod át, szakaszolhatsz is. A jelzők LEDeihez nem kell ilyen bonyolult kapcsolóáramkör, egy-az egyben meghajthatóak, nem kell félni attól, hogy "visszarúg" a gép felé.
Ezek szerint nagyon félreérthető volt az előző írás.
OK, persze lehet bonyolult áramkört építeni, de ha annyi pénzem/időm lenne, akkor már inkább megveszem a gyári digitális rendszert. Nekem csak egyszerű PIKO-cuccaim vannak, ráadásul Fuggerth pályám - erre telik...A Fuggerth kitérők nem arról híresek, hogy visszajelzős, full extrás állítóművük van. A számomra legolcsóbb megoldást vázoltam. Én csak a kapcsolópultot szeretném helyettesíteni PC-vel. Ezért úgy építettem az asztalt, hogy a tápfesz csatlakozó külön van, a jelzők/váltók csatlakozója pedig egy 25-pólusú szabványos csatlakozó, mint a párhuzamos port. A kis áramkör, amit a kapcsolás elvégzésére készítettem, éppen ilyen modul jellegű, tetszőlegesen bővíthető, bármit tud kapcsolni. Az asztalom már megvan, tehát rajta vannak a relék (jelzők), váltók. Ezt már megbontani nem akarom, nem is lenne érdemes, így is megbízhatóan működik. Csupán kiegészíteni kellene a visszajelzéssel. Az infra-kapu is felmerült, beszereztem hozzá mindent, de nem építettem meg. Felmerült továbbá a reed-relés megoldás. Itt a kocsik/mozdonyok aljára pici fé vagy mágnes kerülne, ami működtetné a Reed-et. Ezt sokkal megvalósíthatóbbnak ítéltem, mint a fénykapust, szerintem kissebb a mérete és jobban elrejthető.
Később (majd ha rámszakad az OTP, amitől ugye nem kell tartani) szeretnék egy nagyobb asztalt, rendes sínekkel, váltókkal és persze gyári digitális rendszerrel. De addig marad ez.
A Rádiótechnikában a leírás nem 1970-ből való, egy-jét éve jelent meg, és mint azt írtam is, PC-hez készült (ISA kártya); 1970-ben magyarországon ISA-s alaplap még nem nagyon lehetett...('tán máshol sem nagyon, ugye). Azért ott sem tartok, hogy elektroncsövekkel kelljen dolgoznom.
Tényleges ötletek kellenének. Pl, ha a fénykaput választom, hogy kell kivitelezni?
Ó, hátha csak két állapota volna a jelzőknek, akkor nem lenne nagy dolog, de hát gondolja bele, hogy a Magyarországon használatos három vagy négy izzós berendezések mi mindent tudnak mutatni.
Ugye nem csak a kitérők állapotát kell tudnom, de a következő szakasz foglaltságát, a következő jelző állapotát is és ennek megfelelően adok pl. vörös, zöld, zöld-sárga, sárga-sárga, vagy sárga villogó jelzéseket, nem is beszélve a hivójelzésekről a bejárati jelzőkön. :-))
A karos jelzőknél más a helyzet. Azt mindenképp relével állítom át, de ilyenem csak mellékvonalon van és az egy bejárati jelző, meg előtte egy előjelző. Igazság szerint kétkaros jelzőt kellene használnom, mert a mellékvonali állomáson is van kitérő, ráadásul ez egy végállomás és ütközőbak van a végén.. :-))
Csak a kitérők miatt nem csinálnék számítógépes vezérlést, de a bizber az egy bonyolultabb dolog. :-))
Ha csak a váltot akarod visszajelezni, akkor az a legjobb ha már ilyet szerelsz be. Ha nincs akkor kontaktusokat kell beepiteni. Minden jobb váltomeghajto ki van ilyesmire alakitva, ha már eleve nincs benne a visszajelzö.
A sinek foglaltságára egy csomo megoldás van:
a legegyszerübb infravörös fénysorompotol kezdve (fedi az egész vizsgálando vágányt) a bonyolultabb kerékszámlálo áramkörökig (mennyi ment be, annyinak is kellene kijönni) és a tökéletes áramérzékelökig, amelyek a fogyasztást vizsgálják - feltétel fém kereket mindenütt, ellenálás lakk a vagonokon. A jobb rendszerek már 10 kOhmos ellenálásra is remekül müködnek - (nagyobb érzékenység nem ajánlatos a vágányok piszkolodása miatt, illetve más instabilitásért).
Ezek kimenetei mind beolvashatok a PC-be és ugy használhatok, ahogy az kell.
Ha már ilyen dologba akarzs belevágni, felejdsd el a reléket, meghajtásuk, fogyasztásuk nem a PC-hez lett méretezve, söt ma már az áruk is nagyobb akár egy CMOS IC-nél, amivel mondjuk teljesen megoldhato egy sok fogalmu jelzö vezérlése (1,2, vagy 3 bemeneti státusszal a PC-böl). Az egyetlen relés kimenet a szakaszok kapcsolására kell, ha azokat nem akarod egy ADC-vel kezelni - azaz a PC-böl generált feszültséggel.
A lényeg abban van. hogy olyan rendszert kell kidolgozni, amelyik kevés modulbol tevödik össze, amelyeket aztan mindig a megfelelö célra lehet a rendszerbe szerelni, igy sok egyforma áramkör sok más-más funkciot csinál (pl. váltot kezel, jelzöt irányit, sorompot vezérel stb). Igy e modulok elöállitása olcsobb, karbantartás egyszerübb, az épités gyorsabb.
Nem hiszem, hogy ma még aktuális lenne egy 1970-böl származo leirás. Emberek, akkor még zsebszámologép sem volt.....
Visszajelentés: OK, gondoljunk mondjuk a régi PIKO váltókra. Ez tudott vezérelni egy másik váltót, vagy egy jelzőt. A jelzőknél nem az égőt kell kapcsolni, hanem az egész relét, mert egyszerűbb (a relé átkapcsolja a másik izzót, és szigeteli/összeköti a vágányszakaszt). A relé is helyettesthetű elektronikával, de én spec. nem cserélném ki. Így életszerűbb, és szerintem könyebben javítható, nameg olcsóbb is. Tehát terepsztalon belül működik a visszajelzés, de ez kevés, a számítógép felé hogyan jelentünk vissza?
Sebesség: ez elméletileg könnyen megoldható, de akkor már tényleg egy kirakati valami lesz a dologból, nem pedig egy irányítható terepasztal.
A tárolt program alapján való működés is megy így, ez csak programozás kérdése.
Segítsetek kitalálni a visszajelentést!
Ja, megvan a Rádiótechnika visszamenőleg a '70-es évekig. Valamelyik évben volt egy sorozat, digitális vasút-vezérlés címszóval. Ebben egy külön ISA kártyát kellett építeni, azt bele a gépbe, meg még rengeteg bonyolult elektronikát bele a mozdonyokba...érdekel valakit? Talán meg tudom keresni.
