Jóó Estéétt!
A " V%%" helyett nem V55 akart lenni?
>> 32mm körüli nyomtáv<<
szerintem ez a "0" méretarány. Okoskodásom azon alapszik, hogy a közkedvelt "H0" azt jelenti, hogy is van csak: "half null" = fél nulla = 16mm(?) A kerti vasút (LGB) szerintem nagyobb, nem?
Javítsatok ki, ha tévedek.
Szeretem nézegetni ezeket a régi motyókat, múzeális érték, nem?
A képen a Pénzverde (Népligetnél a Fradi pályával szemben) első vasútja volt. A postakocsi a második szériából (kék) származik. Figyeld a P.V. jelét= pénzverde.
Ma elég ritka. Ez még volt háromsines rendszerben is. A mozdonyon, ami a V%%.001 stilizált változata még rugós csúszka lehet. A képen nem látni.
Nekem nagyon tetszik! :-)) Mikor keszult, lehet tudni?
A MATAVnetnel volt egy kollegam, aki a nagyapjatol orokolt egy gozmozdony, ami elmondasa szerint "nagyon nagy" volt, teljesen fembol keszult. Sajnos kepet nem tudott rola mutatni :-(
úgy jutott hozzá, hogy a nagymamája annakidején a Trialnál dolgozott, és amikor nyugdíjba ment akkor kapott bent egy csomó mindent a megmaradt árukészletből, hogy vigye haza az unokának...
na akkor lehet hogy olyan kérdést fogok feltenni, amire itt az elöbb meglett a válasz...
egy ismerősöm előásta a pincéből a vasútját:
egyik mozdony egy postakocsi használati utasítás nyomtáv kb 32 mm...
erről volt szó itt az elöbb?
nohab.
Hívd a 246-20-12-t. A vonat két változatban készült, un. pénzveredei 0 léptékü (nagyjából) volt.
Először a V55 első protoja de két tengellyel, és két szüre szmélykocsival , olyan B féle, és egy postakocsival D jelű készült.
Később jött a forgóvázas nagyobb mozdony, két pulmann kocsival (kék, züűöld, szürke)elektromos váltópárral. Ez akkor 1200 forint volt, egy ovállal. Mindkét mozdony zöld-bage színezésű volt.
Többet élőszóban.
Amerikából kaptam a következő e-mailt egy hazánkfiától, akiről az is kiderült, hogy távoli rokonom. Nem tud valamelyikőtök segíteni? A Láng-börzén van sansz ilyesmire?
> Rovidre szerenem fogni a szot. Regen keresek az 50-es evek vegen es a
> 60-as evek elejen keszult "0"-as meretu model vasutat.
> Magyarorszagon keszult (ez nem 100% hogy Magyar gyartmany) es plehbol volt
> gyartva. A mozdony sotet zold volt alul es krem szinu teteje volt. Ket
> rugos aramszedovel a tetejen, ami elarulja, hogy villany mozdony volt. A
> kocsik sotet szurkek, vilagos szurke tetovel es MAV felirattal voltak
> ellatva. Durvan ennyit a leirasrol. Lehet, hogy nem mond semmit igy, de ez
> a legjobb leiras amire
> emlekeztem a multbol. Ha veletlenul tudnal valakit aki ezt ismeri, vagy
> regi modellekkel foglalkozik, nagyon sokat segitene nekem.
Nekem volt egy hasonlo keszletem, de felujitasra vart sokaig, nem volt sem időm, sem helyem, és kb. két éve "jó sors"-ért cserébe elajándékoztam valakinek, aki megigérte, hogy felújítja és méltó gondját viseli. Akár magánba is írhattok, ha nem akarjátok terhelni a topicot
> Nos én a következő képpen gondoltam ki a vonatok vezérlését:
Jónak néz ki, de ha Piko vagy Zeuke (ugye ez ugyanaz, mint amit itt BTTB-nek hívnak?) relét használsz, akkor nem szabad közvetlen a Reed-relével kapcsolni ôket. Ezek a monstrumok böven 1A felett vesznek fel, amikor kapcsolnak. Szerintem a drága Reed reléknek nem lesz hosszú élete. A Rocot nem ismerem.
Ha - mint az a rajzról látható - amúgy is egyenfeszültségrôl hajtod meg a relét, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a Reed-relé és a kapcsoló relé közé betegyél egy tranzisztort.
Kivánok!
A V100-at eredetileg mellékvonali univerzális gépnek tervezték (van benne fűtőmotyó), a gőzmozdonyok leváltására valamikor az 50-es évek második felében. Dízel-hidraulikus mozdony. Az 1972-es átszámozáskor lett belőle BR110. Aztán modernizálták, lett belőle vagy három különböző sorozat a német egyesülés után. A BR 118-nak 3 változata is ismert. Az első száriák Bo'Bo' tengelyelrendezéseűek voltak, és fővonali univerzális gépek. A harmadik széria volt a hattengelyes, amit már üzemeltetni lehetett mellékvonalakon is. Azt hiszem ennek az eredeti sorzatjele V180-2 volt?
Oupsz, storno az egesz, elneztem; nem V100 es BR110, hanem BR118...ezer BOCS! :-))
A BR118 -at gyakrabban szemelyszallito vonatokra hasznaltak/jak, a BR110 gyakrabban tolato/teher, de a Mercurio-n vannak kepek rola szemelyvonatokkal is. A BR118-asban ket dizelmotor van, 1800-2000LE koruli; a BR110 egy motoros 900LE koruli teljesitmenyu. Regebbi hozzaszolasok kozott volt szo rola, hogy a BR118-asbol tulajdonkeppen a 6 tengelyes valtozat terjedt el, kevesbe terheli a palyat mint a 4-tengelyes.
Elozo hozzaszolasomhoz meg annyit, hogy feltevesem alapja az, hogy a bordo BR110-et regebben V100-kent gyartotta a PIKO is, ket vajszinu csikkal, mint a keket. A BRAWA modell ma is forgalomban van, bordo szinben es V100 felirattal.
jo volt a szombati börze H0 bol iszonyatos dömping volt. Megvettem a mozdonyok közül a V100 001et .Elöször néztem Br 110et 6500ft re tartották végül megláttam a V100ast bát ez 7800ft ba került szerintem egyedi mozdony mert ritkábban lehet kapni mint a BR 110. Igy a jelenlegi flotta a következökböl áll BR86 ,BR89,BR 120,BN 150 ,és végül a V100. Voltak kint egy páran akik alkatrészt árultak sajnos a BR118hoz nem sikerült semmiféle alkatrészt fellelnem 1 manus árult csak egy roncs BR118ast de az csak egy kaszni volt meg a bele valo potsulyok :(
JSB
tudnál valamit mondani a V100 as mozdonyrol? mi a különbség a BR118 és a V100 as között?
Sziasztok!
Úgy látom, nagy érdeklődésre tart számot ez a relé. Nos én a következő képpen gondoltam ki a vonatok vezérlését: Lásd kép. Remélem érthető! Ha mégsem, akkor itt a leírás: A reedrelével vezérelnék egy kétmágneses relét. A relé egyszer vezérelne egy lámpát, és a felső részen látható kivezetésen pedig az bejövő áramot rákapcsolná a szigetelt sínszakaszra. Az egyik reed kapcsolná zöldre és helyezné áram alá a sínt, a másik pirosra kapcsolná és szigetelné a vágányt. Remélem így már eléggé érthető.
Reedrelét pedig nem veszek mégegyszer ilyen drágán. a mágnes viszont most jó sokág elég lesz.
BoGár
A hétvégén a börzén vásároltam egy négytengelyes
OLD TIMER kocsit.Tud-e valaki hozzávalo négytengelyes postakocsit valahol.Esetleg egy fényképet,hogy milyet keressek,mert a régi PIKO katalogusban csak a személykocsi képét közlik a postakocsiét nem. köszi
Mind a Roco, mind a BTTB, mind pedig a PIKO relé kéttekercses, bistabil, végálláskapcsolós. A PIKO nem emléxem, hány áramkört tud vezérelni, a BTTB 2-t, a ROCO 4-et. Tekintettel a szokásos miniatür elektronikában szokásoshoz képest relative nagy érintkező méretekhez, a szokásos modellvasúti váltóállítóművek terhelését zoxó nélkül bírják. Erre utaltam a "bivaly" megjelöléssel. Ha pályát táplálsz vele, akkor a szokásos 1 max 2 mozdony/tápszakasz sem igen kottyan meg nekik, bár 2 2 motoros Piko mozdony + kivilágított szerelvények már meglangyíthatják, de nem hiszem, hogy ez szokásos terhelés lenne.
> Ha 8-9 DM-t veszek, akkor az 1850 HUF nem túl sok egy
> bivalyterhelhetőségű, egyszerre 4 áramkört függetlenül
> kapcsoló kiválló mechanikájú reléért
Itt kéttekercses bistabil relérôl volt szó. Az a bivalyrelé ilyen? Ha nem, akkor almákat hasonlítunk körtékhez.
No asse olcsó. Ha 8-9 DM-t veszek, akkor az 1850 HUF nem túl sok egy bivalyterhelhetőségű, egyszerre 4 áramkört függetlenül kapcsoló kiválló mechanikájú reléért. Bár most nemtom, mennyi...
> Namost én egy olyan relét keresek, amely ezt tudja.
Az elektronikai boltok árulnak "valódi" bistabil relét is. A legkisebbek 10x10x15mm-esek. Két tekercsük van és rendszerint két "átváltó" jellegű érintkezôjük, és szintén csak úgy max. 500mA-t kapcsolnak (_nem induktív terhelés_!). Németországban úgy 8-9 Márkáért lehet ôket kapni.
