Íme a terv. Ez csak elvi rajz, mivel a kapcsolók bekötése annyival bonyolultabb , hogy 16V-ot is kapnak a jelzőlámpákhoz, de ez látszik Joem lapján. Szerintem ez az egyszerűsítés átláthatóbb, a jelzők bekötése elég egyértelmű :-) A pirossal jelölt sínszálakat lehet "vezérelni" ami természetesen a jelző váltásával együtt jár. A lila átkötések a diódák helyét jelölik. Ez a terv két trafóra van rajzolva, de megoldható egy trafóval is (ha digitálissá átalakítható pályát szeretnénk). Szerintem működne így a dolog, szerintetek? A ROCO cuccokkal elég gyorsan be lehetne kötni, ráadásul bontható-módosítható is, a kapcsolók kialakítása folytán nem kell túl sok vezeték.
(Csak most olvastam a mai termést...)
Tehát ezek a vasutak a 0 méretarányúak, 32 mm nyomtávval, 1:45 kicsinyítéssel.
Ilyen járgányok láthatók a Webzinen, a kecskeméti kiállítás képei közt a nagy vashídon (ez volt az önreklám...). Ezek egy része azonban nem PV, hanem eredeti Marklin (1930-1940 tájáról).
Ugyancsak szerepeltek a szombathelyi kiállításon is (ott volt pár db ilyen PV-mozdony), meg egy gyönyörű M40 műanyag motornélküli darab).
Szeretem ezt a méretet, mert jól (könnyen) lehet házilag készíteni modelleket. A terepasztalhoz pedig kielégítően illenek a Bburago járművek (1:43).
A Hársfa u.-ban egyszer láttam egy jóállapotú 4 tengelyes (PV - Pannónia?) mozdonyt, sajna 50.000 volt az ára...
Közben elkészült az asztalom bekötési terve is. Sajnos, mivel még ez is elég húzós, a jelzők itták meg a levét; egyszerű 2-LEDes blokkjelzőket telepítek. Telepíthetnék kijárati-és bejárati jelzőket is, de azok majdnem a duplájába kerülnek a blokkjelzőknek, és számomra gyakorlati funkciót nem látnak el.
Tájékoztató árak, Erkel utca alpján:
Viessmann 4011 Blokkjelző 1800Ft
Viessmann 4012 Bejárati j. 2300Ft
Viessmann 4013 Kijárati j. 3250Ft
ROCO 10520 kapcsoló váltókhoz visszajelzővel kb. 4900Ft 4 váltó számára
ROCO 10525 kapcsoló jelzőkhöz visszajelzővel kb. 4900Ft 2 jelző számára
A következőket használtam fel: 8 db blokkjelző 4db 10525 kapcsolóval. A váltókhoz 4 db 10520 kapcsoló. Ezeket a kapcsolókat könnyen át lehet alakítani úgy, hogy építhessek egy táblát, ami a pálya állapotát visszajelzi. (Mint a nagyvasútnál, csak a vonatok helyét nem jelzi....)
A jelzők közül 2-t az állomás bejáratához tettem, az átmenő váltók elé, 3-3 -at pedig az állomási vágányok végeihez. Ezeket a vágányokat kétfelé osztom, a két végén levő jelzőket a forgalom irányával megegyezően tudom így kezelni. Ha a vonat a piros jelző "háta mögül" jön, akkor is át tud haladni, mivel ezek az irányok diódákkal biztosítva lesznek. A jelzők kapcsolása mindíg kézzel történik, egyrész így a legolcsóbb (és ez fontos) másrészt így nagyobb játéklehetőség van a pályában. Terveztem további 4 szigetelhető szakaszt, jelző nélkül. Ezeket is a 10525-el szeretném kapcsolni. Ezek a szakaszok: a mozdonyszín két vágánya és az ezzel szemben levő két kihúzó-tároló vágány. (A visszajelzést itt is a kapcsoló biztosítja.)
Szóval már minden megvan, azaz kissebb hiányosságok: 7db váltó hiányzik, ami április közepén fog beérkezni, addig áll minden további dolog :-(((((
Ha valakit érdekel, feltehetek egy kezdetleges kapcsolási rajz féleséget.
Igazad van, az LGB ennél nagyobb, de van más különbség is.
Az LGB hivatalos méretaránya 1:22.5 ami a IIm (kettö m)-nek felel meg. Szokás föleg az amerikai piac miatt G Scale-nek is nevezni. Ez ugye azt is jelenti, hogy nem nagyvasútat, hanem 1000mm-es úgynevezett métervasútat modellez mint a H0m, így
az LGB nyomtáv 45mm.
Sziasztok!
Egy BR86-ot fogok felújítani. Ha valakinek volna egy képe az orr részről, vagy tud ilyenről a Net-en akkor kérném jelezze itt.
Más! A Bőrzén nem látott valaki Szergejhez világítást vezető műanyag részt?
Üdv: Zsolt
Jóó Estéétt!
A " V%%" helyett nem V55 akart lenni?
>> 32mm körüli nyomtáv<<
szerintem ez a "0" méretarány. Okoskodásom azon alapszik, hogy a közkedvelt "H0" azt jelenti, hogy is van csak: "half null" = fél nulla = 16mm(?) A kerti vasút (LGB) szerintem nagyobb, nem?
Javítsatok ki, ha tévedek.
Szeretem nézegetni ezeket a régi motyókat, múzeális érték, nem?
A képen a Pénzverde (Népligetnél a Fradi pályával szemben) első vasútja volt. A postakocsi a második szériából (kék) származik. Figyeld a P.V. jelét= pénzverde.
Ma elég ritka. Ez még volt háromsines rendszerben is. A mozdonyon, ami a V%%.001 stilizált változata még rugós csúszka lehet. A képen nem látni.
Nekem nagyon tetszik! :-)) Mikor keszult, lehet tudni?
A MATAVnetnel volt egy kollegam, aki a nagyapjatol orokolt egy gozmozdony, ami elmondasa szerint "nagyon nagy" volt, teljesen fembol keszult. Sajnos kepet nem tudott rola mutatni :-(
úgy jutott hozzá, hogy a nagymamája annakidején a Trialnál dolgozott, és amikor nyugdíjba ment akkor kapott bent egy csomó mindent a megmaradt árukészletből, hogy vigye haza az unokának...
na akkor lehet hogy olyan kérdést fogok feltenni, amire itt az elöbb meglett a válasz...
egy ismerősöm előásta a pincéből a vasútját:
egyik mozdony egy postakocsi használati utasítás nyomtáv kb 32 mm...
erről volt szó itt az elöbb?
nohab.
Hívd a 246-20-12-t. A vonat két változatban készült, un. pénzveredei 0 léptékü (nagyjából) volt.
Először a V55 első protoja de két tengellyel, és két szüre szmélykocsival , olyan B féle, és egy postakocsival D jelű készült.
Később jött a forgóvázas nagyobb mozdony, két pulmann kocsival (kék, züűöld, szürke)elektromos váltópárral. Ez akkor 1200 forint volt, egy ovállal. Mindkét mozdony zöld-bage színezésű volt.
Többet élőszóban.
Amerikából kaptam a következő e-mailt egy hazánkfiától, akiről az is kiderült, hogy távoli rokonom. Nem tud valamelyikőtök segíteni? A Láng-börzén van sansz ilyesmire?
> Rovidre szerenem fogni a szot. Regen keresek az 50-es evek vegen es a
> 60-as evek elejen keszult "0"-as meretu model vasutat.
> Magyarorszagon keszult (ez nem 100% hogy Magyar gyartmany) es plehbol volt
> gyartva. A mozdony sotet zold volt alul es krem szinu teteje volt. Ket
> rugos aramszedovel a tetejen, ami elarulja, hogy villany mozdony volt. A
> kocsik sotet szurkek, vilagos szurke tetovel es MAV felirattal voltak
> ellatva. Durvan ennyit a leirasrol. Lehet, hogy nem mond semmit igy, de ez
> a legjobb leiras amire
> emlekeztem a multbol. Ha veletlenul tudnal valakit aki ezt ismeri, vagy
> regi modellekkel foglalkozik, nagyon sokat segitene nekem.
Nekem volt egy hasonlo keszletem, de felujitasra vart sokaig, nem volt sem időm, sem helyem, és kb. két éve "jó sors"-ért cserébe elajándékoztam valakinek, aki megigérte, hogy felújítja és méltó gondját viseli. Akár magánba is írhattok, ha nem akarjátok terhelni a topicot
> Nos én a következő képpen gondoltam ki a vonatok vezérlését:
Jónak néz ki, de ha Piko vagy Zeuke (ugye ez ugyanaz, mint amit itt BTTB-nek hívnak?) relét használsz, akkor nem szabad közvetlen a Reed-relével kapcsolni ôket. Ezek a monstrumok böven 1A felett vesznek fel, amikor kapcsolnak. Szerintem a drága Reed reléknek nem lesz hosszú élete. A Rocot nem ismerem.
Ha - mint az a rajzról látható - amúgy is egyenfeszültségrôl hajtod meg a relét, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a Reed-relé és a kapcsoló relé közé betegyél egy tranzisztort.
Kivánok!
A V100-at eredetileg mellékvonali univerzális gépnek tervezték (van benne fűtőmotyó), a gőzmozdonyok leváltására valamikor az 50-es évek második felében. Dízel-hidraulikus mozdony. Az 1972-es átszámozáskor lett belőle BR110. Aztán modernizálták, lett belőle vagy három különböző sorozat a német egyesülés után. A BR 118-nak 3 változata is ismert. Az első száriák Bo'Bo' tengelyelrendezéseűek voltak, és fővonali univerzális gépek. A harmadik széria volt a hattengelyes, amit már üzemeltetni lehetett mellékvonalakon is. Azt hiszem ennek az eredeti sorzatjele V180-2 volt?
Oupsz, storno az egesz, elneztem; nem V100 es BR110, hanem BR118...ezer BOCS! :-))
A BR118 -at gyakrabban szemelyszallito vonatokra hasznaltak/jak, a BR110 gyakrabban tolato/teher, de a Mercurio-n vannak kepek rola szemelyvonatokkal is. A BR118-asban ket dizelmotor van, 1800-2000LE koruli; a BR110 egy motoros 900LE koruli teljesitmenyu. Regebbi hozzaszolasok kozott volt szo rola, hogy a BR118-asbol tulajdonkeppen a 6 tengelyes valtozat terjedt el, kevesbe terheli a palyat mint a 4-tengelyes.
Elozo hozzaszolasomhoz meg annyit, hogy feltevesem alapja az, hogy a bordo BR110-et regebben V100-kent gyartotta a PIKO is, ket vajszinu csikkal, mint a keket. A BRAWA modell ma is forgalomban van, bordo szinben es V100 felirattal.
