Ha a kémény legfelső pontján úgy is tartani lehet a kb 60 fokos minimális füstgáz hőmérsékletet (harmatpont), ha a kémény lakáson (egész pontosan: hőszigetelő burkon) belüli szakasza egyáltalán nincs hőszigetelve, az teljesen jó megoldás.
Nálam is így van: a (mezei tégla) kéménybe kb 70 centi magasan megy be a füstgáz, tehát jó hosszan fűti azt. Ráadásul a kémény egybe van építve a ház közepén húzódó 40 centi vastag főfallal, amely így egy hatalmas hőtároló tömeget alkot. A födémre terített hőszigetelés pedig (elvékonyodva) felkúszik a kéményre is, tehát a lakótérben csupaszon lévő hőtároló+fűtő tömeg a padláson már egy 10 centi vastagon hőszigetelt téglakéményben folytatódik.
Az ideális kémény tökéletesen hőszigetelt, tök mindegy, hogy milyen fűtőberendezés van alatta, úgy is mondhatjuk, hogy egy igazán jó (kis hőveszteségű) kéményre akármilyen fűtőberendezést rá lehet kötni.
Persze akinek a fűtőberendezéséből magas hőmérsékletű füstgáz megy a kéménybe (mert vagy nincs pénze jobb hatásfokú fűtőberendezésre, vagy nem érdekli a hatékonyság) annak megfelelő lehet az olcsóbb kémény is.
Az a baj hogy te nem komplex rendszerben gondolkozol.
Az egész fatüzeléses fűtés megtervezésekor, figyelembe kell venni a kéményt, mekkora hőigénye van a háznak és ahhoz választani egy berendezést, és a puffert. kémény ház adott, mint irtad a puffer is, max 500. akkor neked ehhez kellene keresni vmi betétet.
nem igazán érti senki a vizteresre mintek még egy vizteres hődob.
akinek viztesese van inkább mindenki azzal küzd, hogy túl hűti a a füstgázt.
akkor valszeg szerintme a te betéteddel lehet a baj. én azzal kezdeném a cserét. és szerintem ezt az egészet egyszerre kellene megépíteni optimálisan. ha mindig változtatsz az egyenlet egyik képletén akkor az nem lesz jó valahol.
2. Én hetente 2x hamuzok. 150 nm fűtők légfűtővel. igaz száraz fával. Mikor kezdem a fatüzelést pöcsös kölyök körömban 2005 ben akkor naponta hamuztam, igaz minden fajta fát tüzeltem, meg vizeset is.
Füstkergető rendszerével eleve az a gond, hogy az ő vizes hőcserélője alulméretezett a ház hőigényéhez képest. Ez ő úgy pótololja, hogy tüzel ahogy a csövön kifér. Ekkor viszont kéményen megy ki a meleg,és az adott helységben is túl meleg van...
Az evidens, hogy az a kémény ideális amilyenről te írsz. De nem lennék boldogabb attól hogy egy 400eft-s, jobban szigetelt kéményen engedek ki 200 fokos égésterméket, mintsem egy 160eFt-oson 110 fokosat, ami még melegít is cserébe 2m2-en.
Eleve fordítva ülünk a lovon. A kéménygyártók akár egy prospektusukban is elmagyarázzák, hogy ezt a kéményt 80 fokos belépő égéstermékre optimalizáltuk, emezt meg 130ra? Ennek ennyi a hővezetési tényezője, emennek meg annyi? Ezt pelletre ajánljuk (kevés veszteséghő), emezt kandallóra (sok veszteséghő)?
Nagy hővezetési tényezőjű kéményt eleve nem ajánlanék földszintes házba, hiszen igen rövid a meleg kémény szakasz a fűtendő részben. Nem ajánlanék oda sem ahol ritkán gyújtanak be, hiszen hővezetés visszafelé is igaz, behozná a hideget.
Egyetértek azzal hogy annyi hőt vegyünk az égéstermékünkből amennyit csak a kéményünk megenged. Minél szigeteltebb, annál többet.
Azért javasoltam a hasraütést, mert amit Füstkergető akar az szinte kiszámolhatatlan. Ajánlhattam volna azt is hogy cellásítsa a vízköpenyt. Legyen egy nagy cella és fölötte néhány kisebb. Megtölti a nagy cellát, mér. Ha még mindig magas a égt. hőmérséklete akkor töltsön a köv. cellába is vizet. És így tovább, amíg jó nem lesz.
Visszatérve a kandalló és kémény összeillesztéséhez: meg tudom érteni, hogy a kandallóépítők nem tökölnek ezzel. Juliska néni három éves száraz fával tüzel, Béla bácsi tavaszi vágásúval folytogatva ugyanolyan adottságoknál (betét, kémény).
Ez a kandallóhasználat alapvetően a nem hozzáértőkre van méretezve. Még náluk is biztonságosan kell, hogy működjön. Viszont aki az alapvető dolgokra ügyel, annak lehetősége nyílna arra, hogy több hőt benn tartson a házban.
Ma már sajnálom, hogy egyből körbeépíttettem a betétemet. Jó lett volna egy-két évig próbálgatni.
Sok jó van abban amit írsz. Mérni kell ezerrel. Átalakítás előtt is, utána is. Üzemeltetés közben is és úgy működtetni a rendszert.
Van egy-két dolog, ami viszont nem feltétlen a helyes irány. Szerintem. Egyrészt a kémény jobb ha kicsi tömegű és gyorsan melegszik fel. Nem kell, hogy fűtse a falat, amiben halad. Fűtse az energia a levegőt vagy a vizet és a puffert, aztán oda viszed, ahová akarod. Ha fűti a falat, akkor azt is kell melegítened az üzemi huzathoz valamennyire.
Nekem fém béléses van, nem szigetelt. Gyorsan melegszik (és hűl persze), szinte öntisztuló és igen, behozza a zajokat. A kályhába. Az meg kit érdekel? Takarítás közben hallottam néha a kocsizúgást.:D Nekem mondjuk néha madarat is hoz be, de ez már más történet.:D A rosszabb, hogy a villámcsapást is be tudja húzni. Dombon lakunk, nincs villámhárító. Tavaly októberben volt ilyen. A kis kínai rexikutyák fűbe haraptak tőle sajnos.:(
Azt írod méretezni, egymáshoz illeszteni kell, de a végén mégis a hasraütésnél kötsz ki.:D Én azt javasoltam egy hasonszőrű kollégának, hogy tegyen be egy olyat, ami befér és tegyen bele menekülő utat a füstnek.
Itt, itt és itt vannak a részletek. Nekem annyira megtetszett, hogy már a következő csinálmányom tervezésébe is beemeltem, mint kondenzációs elemet. Itt a leírás, ha valakit érdekel. Célom a 100%-os hatásfok elérése fatüzeléssel!:D
Nem értem miért pikkelsz az Idrora ill. az Edilre. Elég korrekt cég, jó termékekkel és átlagos árral. Igaz az Idro 50 hamuzója nem túl szerencsés (mondjuk nem szív falsot a hamuzón keresztül, az tuti:D), de ha jól éget és száraz keményfát, akkor nem kell sűrűn hamuzni, lehet hideg tűztérnél is. Van itt valakinek a topikon, talán Ronkovik, tudna írni róla szerintem. A hatásfoka meg 80% körüli, ami nem rossz ám. Én pár dolgot pont erről a termékről koppintottam, úgyhogy ne szidjad.:D
Ha jól láttam az Idro termékvonal már nincs is, lett Aquatondo, Oceano meg Thermofire. Nőtt a hatásfok és talán a hamuzó is rendben van már.:D Majd GM megmondja a tutit.
Szerintem pont aqz első beírásodat kaptam el a faelgázon és irányítottalak az építős vizeskályha topikba. Ott elég sok infó van, több sikeres építés, nem tudom elolvastad-e már? Magam is javasoltam méretezés ügyben elég pontosan, hogy mit dobnék össze a helyedben, nem tudom olvastad-e? Inkább teletömted a társtopikokat a kérdéseddel, hátha több lesz a szakértő. Csodák nincsenek. Általában hasonló vagy azonos emberekből áll az olvasótárboruk. A végén viszont neked kell a dolgot megugrani. Egyet hadd erősítsek meg. Vizes fával a dolog eleve negatívból indul. Méregetni már átalakítás előtt is lehet (a füstöt nem a dobot!) és a megfelelő mennyiségű száraz fa betárazása az egyik legfontosabb dolog a fatüzelésnél, bármi is legyen a készülék, amiben el akarod égetni.
Továbbra is fenntartom, amit az első hozzászólásomban: célszerű egymáshoz illeszteni a füstelvezető rendszert és a hőtermelő egységet, némi tartalék meghagyásával. A többség ezt nem teszi meg.
Alátámasztásképp: a házvásárláskor képeket is kaptam az építkezéskor. Abból kiderült, hogy kőzetgyapot nélküli, levegős szigetelésű kerámiacsöves kéményem van (Schiedel SR), vagyis a leggagyibb/legolcsóbb. Akkor szidtam is magamban az előző tulajt, hogy miért nem az alig 20eft-tal többe kerülő kőzetgyapotos rendszert vette. De a használat során kiderült, hogy az olcsóbb jobb, mivel jobb a hővezetése mint a drágábbnak. A kémény mint látható 50-60 fokra melegszik fel (=hőcserélő). Kb 2m2-en fűt még a házban (nappali/konyha/emeleti szoba) És még így is 110-120 fokos égésterméket engedek ki a kéményemen (én készítettem a neked belinkelt videót a háztetőn).
Kémény és kémény hővezetése között óriási a különbség. De erről téged nem is kell meggyőznöm.
Ezért szimpatikus a tömegkályhások hozzáállása, mert ők próbálkoznak a hőcserélő rendszerek összeillesztésével.
Az elsődleges problémádnál valami viszonyszámmal számolnék. Most tudod, hogy x felületű hőcserélőd van, kell még hozzá y felületű vizes hődob. Tudni kellene, hogy az x cm2 mennyit hűt az égésterméken.
Amúgy szerintem a hasraütéses verzió marad, pl y=0,75x.
A későbbeni másodlagos problémádhoz, hogy milyen betétet válassz:
Én személy szerint a minél magasabb tűztérhőmérséklet és a tűztértől távolabbi, égéstermékből történő hőkiemelés híve vagyok. Ezt jól szigetelt tűztérbelsővel és nulla felületű üveggel lehet igazán megvalósítani. Az utóbbi értelmetlen lenne a nappaliban. Tűztérben legjobban pedig a minél könnyebb vermikulit szigetel (több benne a levegő).
Idén tavasszal vettem egy kandallókályhát. Otthon lekaptam a hátulját. Meg voltam sértődve, hogy a tűztér külsejére nem voltak hűtőbordák felhegesztve.
Időközben egy tömegkályhással eszmét cseréltünk, hogy miért reped meg a samott/vermikulit egy lemezbetétben és a samott miért nem egy tömegkályhában. Mindkét tűztérben nagyon magas a hőmérséklet. Kb 4-600 fok a samott belső oldala. De vajon mennyi a külső oldali samott hőmérséklet? A tömegkályhánál ott jön vissza a már hűlőben lévő, de még mindig elég meleg égéstermék. Viszont a tűztérbetéteknél a külső oldal mindig hűtött konvekciós levegővel, főleg ha még hűtőborda is van. Emiatt samott/vermikulit külső oldalának hőmérséklete jóval alacsonyabb, mint a belső oldali. Ezért óriási belső feszültség keletkezik. Törvényszerűen megreped hosszútávon.
Ezek után már örültem, hogy nincs hűtőborda a kandallókályhámon. (A Mullit 5,7,8,10 betéteken sincs már hűtőborda, ahogy a mostani prospektusokon látom.)
Azért írtam le mindezt, mert én a vermikulitos belsejű betéteket javaslom (magas tűztérhőmérséklet=tökéletesebb égés) egyéb hátrányai ellenére. Ha a betét tűztérfelöli részén is van víz akkor a hűtés miatt itt is megreped a vermikulit/samott. Ha nincs, akkor magas lesz a levegőoldali teljesítményed, márpedig az általad eddig leírtakból az derül ki, hogy nem tudsz mit kezdeni a sok meleg levegővel a nappalidban(?).
Esetleg nem tudnád a kandallóépítményből másik helység(ek)be átvezetni a konvekciós meleget? Mert így csak az üvegen történő sugárzás melegítené a nappalidat.
Tehát én a tűztérfeletti vizes hőcserélős verziót javasolnám, konvekciós levegő elvezetésével. Ennél kb 50-50% lesz a víznek és levegőnek leadott teljesítmény.
Míg a tűzteret is vízköpennyel körbevevő verziónál magasabb lesz a víznek leadott teljesítmény, akár 80%.
Nekem a lángterelő (magasabb tűztérhőmérséklet) megléte és vizes hőcserélő felső elhelyezése miatt ez pl tetszene:
"..mert a füstgáz szinte akadály nélkül tud a kéménybe kijutni,.."
..hogy ne igy legyen tegyél afüstcsőre egy jokora hőcserélőt. Igaz, nem meleg vízet, de meleg levegőt fog "termelni"--hidd el jobban megéri mint igy-úgy kisérletezgetni!
".8x25x30cm-es hamuzót berakni egy több mint 20 kw-os kandallóba aminek a megközelítése csak teljesen kihűlt készülék után lehetséges.."
Naaa, ne mond! Mintha a supra-astra betétemről írnál..)) Hogy tudd ha elégett a fa /de még bőszen izzik/ ha tele van a hamuzója nyugodtan kihúzhatom és üríthetem...de minek csináljam, amikor a reggeli rárakás előtt már ki ürítettem..!
ne haragudj, hogy megsértettelek nem volt szándékomban, csak a tapasztalataimat osztottam meg.
Olvastam már sokat a kandallókról, meg beszéltem is másokkal erről és néztem is meg jó párat személyesen tehát azért talán lövésem már van róluk még ha nem is tudok mindent róluk, de azért vagyok itt hogy okosabb legyek.
Például ha már úgy látod lövésem sincs elmagyarázhatnád miért jó egy kb 8x25x30cm-es hamuzót berakni egy több mint 20 kw-os kandallóba aminek a megközelítése csak teljesen kihűlt készülék után lehetséges a tűztéren keresztül, ezt nem tudom megérteni miért így csinálták, még az én kis gagyi vízteres kályhámnak nagyobb a hamuzója amit azért 2 naponta kell is üríteni, másrészt pedig a vízköpeny elég szerencsétlenül van elhelyezve az biztos, hogy messze van egy kazán hatásfokához képest, mert a füstgáz szinte akadály nélkül tud a kéménybe kijutni, ennek is legalább 300 fokos a kilépő füsthőmérséklete érzésem szerint.
De ha neked vannak más tapasztalataid kérlek írd le kíváncsi vagyok rájuk.
Azt hiszem megsértette szegény ember a gázésmás vízteres kandalló építési érdekeit. És akkor jön a személyeskedés, mert elhangzott az "Idro" szó! Meg kell hát védeni ilyen otromba és bumfordi módon Edillkaminékat, mert ha valakinek más a véleménye róluk, akkor az buta, mafla és nem ért hozzá....gratulálok gázésmás! Csak így tovább, bár ez nem egy Edillkamin topik és ér írni véleményt róla, de azért csak osszad az eszet tovább.....
Arra a vízteres kéménybekötésre azért kitérhetnél, amit a másik topicban betettél fotón, és oly rondán néz ki, hogy szegény füst azt se tudja, hogy merre menjen. Az a te munkád ugye?
köszönöm az építő jellegű hozzászólást, bocsi, hogy ilyen sok helyre beírtam, de első alkalommal még válaszra sem méltattak más topikban, azt sem mondták, hogy menjek máshová a kérdésemmel.
Köszönöm az építő jellegű hozzászólást ez tényleg hasznosnak és átgondoltnak bizonyosul.
Én is így gondoltam egy kis tartalék legyen benne és igen a fa nedvességét megpróbálom minél alacsonyabban tartani, most a tél elején kellő száraz akáccal tesztelném majd később még nem tudom mennyire száradt 1 évet állt vegyes fával fűtenék és ha nem lenne elég akkor marad a tél végére a most vásárolt bükk és tölgy aminek van még kis ideje száradni, de biztos nem lesz elég száraz.
Csak megjegyzésnek írom most szereztem be egy nedvesség mérőt és a januári friss vágású és hasogatott akácfám nedvességtartalma 15% alá ment. Apósom 3 éves kőrisfája érte el mostanra a 14-15%-ot, amit tavaly ősszel vett és tavasszal összehasogatott annak a nedvességtartalma most 30-35%.
Igen nagyon sok a 6 deci víz 1kg fában tehát megpróbálok gondoskodni a 15% víztartalom alatti fák kigazdálkodására, de idén még nem lesz tutira így sajnos. Ezért mondják, jó fa a száraz fa!
"Nos én a helyedben a jelenlegi rendszeredet a lánggal égés 1-2 órás tartományában mérném"
Mindenképpen átalakítom a rendszert ha sikerül csináltatnom egy vízteres hődobot a fűtésszezon beálltáig és utána azzal mérem az eredményt. akarok két analóg szondát behelyezni a hődobba a belépő és a kilépő nyílás közeléhez így sok tapasztalatot vonhatok le a kályha különböző működési tartományaiban, meg persze a kilépő füstgázt is mérem majd különböző hőmérsékletek esetén.
Biztos, hogy több, mert nagyon forró a hődob fűtés közben és a kéményem jól szigetelt, ezt mértem is már infrás hőmérővel, de ahogy a videón is jelzi az emberünk, más lehet a füstgáz hőmérséklete mint amit mérünk tárgyat hiszen van hőelvonás. Ha jól emlékszem 2-300 fokokat mértem a hődobon. A másik ok amiért vizes hődob kell, hogy víz oldalra tudjam terelni a meleget ott a kályha környezetében feleslegesen van olyan nagy hő, érzésem szerint mindenképpen elbír egy vizes hődobot a sima helyett, csak el kéne találnom hogy mekkora is legyen, ez a dilemmám.
"Már csak azt nem értem, ha nem ez a végleges kandalló+puffer, akkor miért ehhez akarod belőni az optimális hőelvételt? Ha az egyenlet egyik változóját felcseréled, megváltozik az eredménye is."
Idén télen még nem valószínű, hogy lesz puffer a kályha pedig a vizes hődobbal ha a kéményhez lesz igazítva nem baj, mert talán jobban fog működni a rendszer és gazdaságosabb lesz. A pufferben amúgy is korlátaink vannak 300 liter környékit tudunk kb beszerelni, max 500, az meg hogy milyen fűtőberendezés fűti szerintem mindegy. A kandallót akarom kitalálni milyen legyen és mekkora teljesítményre is van szükségünk ehhez jó tapasztalatokat adna az idei évi fejlesztésem.
"Nem tömjük tele fával az égésteret."
Igen annak tényleg nincsen sok értelme, de ennek a kályhának az égéstere elég kicsi, nem kell sok fát bele rakni, hogy a lángok átkúszva a tűztér felső részében lévő vízzel teli bordán rögtön a kéményben találják magukat.
Pont azon gondolkoztam, hogy elvileg ezt a kályhát 9-10 kw-ra írják és lehet ezt a teljesítményt akkor tudja ha meg van pakolva rendesen, de ugyebár az nem gazdaságos ha 90-100%-on járatjuk a kályhát hiszen jóval magasabb füstgáz távozik ami veszteséget jelent. Tehet igazából ezek a kis kályhák ha 50%-on működnek (ez az én kályhám esetében kb 3-4 vékonyabb 30cm-es akáchasábot jelent) gazdaságosan de ekkor lehet csak 5-6 kw teljesítményre képes. Illetve ha ennél jobban megvan pakolva akkor a plusz hődob letud venni a veszteségből, így el lehet érni a nagyobb teljesítményt jelentős veszteségnövekedés nélkül.
"Pár adat: Kandalló kb 10Kw-os 150-es füstcső nyílással, mely egy egyszerű hődob után 180-as saválló szigetelt szerelt kéménybe csatlakozik"
Most hődob van rajta ahogy a képen is látszik és ezt szeretném lecserélni vízteres hődobra.
"Ezekből kiindulva szeretném első körben a mostani hődobomat lecserélni egy vizesre."
Pufferem nincsen de szeretnék egy hőtárolót, hogy az éjszakai és a nappali (11-től 16-17 óráig) csökkentsem a ház visszahűlését.
"Tehát sok tervem van, szeretnék puffertartályt a fűtésrendszerhez illeszteni,"
"Kellene egy jo a hangsuly a jon van betetet venned pufferral es kesz. Igaz lesz 1milla a projekt."
Ezt én nem értem teljesen, de igen később lesz egy nagyobb teljesítményű kandalló, vagy kandalló kazán egy hőtárolóval és solar rendszerrel, amit szeretnék azért legalább a feléből megúszni!
Te tudsz egyet is mondani? Amit gyári forgalomban lehet kapni pl: Idro-k mind pazarló alacsony hatásfokú, rossz kivitelezésű betétek. Ha megnézed őket közelebbről láthatod, hogy az égéstérből az út a kémény felé egy kisebb kerülővel (vízzel teli nyúlvány) egyenes vezet, azon még a láng is képes átbújni és a kéményen kicsapva a rengeteg energia a szabadba távozik. Szinte az összeset nagyon magas 300 fok feletti kilépő füstgázhőmérsékletre tervezik, hogy minden típusú kéményben képesek legyenek működni még egy rossz téglakéményben is ahol sokkal nagyobb a hőelvonás ezért nehezebben melegszik és magasabb füstgázhőmérsékletre van szükség. egy jól szigetelt kéményben is képes működni de igen alacsony a hatásfokuk és nem gazdaságosak. Az idro 50 pl amit néztem, de a többi is hasonlóan rossz konstrukció, nem folyamatos fűtésre valók például a hamuzójuk elhelyezése is hihetetlen rossz helyen található és kis méretű, hozzáférni is a tűztér ajtaján keresztül lehetséges ha a tűztér rácsát kiveszed ott van alatta, aki kitalálta annak nem volt sok esze szerintem.
A jó vízteres betét (hívjuk így) vagy kandalló az mindenféleképpen a kazán és a kandalló ötvözeténél kezdődik az úgynevezett kandallókazán.
Az ő kandallójukat néztem korábban http://www.kandallokazan.hu/ ,de mivel nem olcsó és mivel kikísérletezgetni szeretek ezért vettem egy legolcsóbb legegyszerűbb vízteres kályhát amit rákötöttem a meglévő vízteres rendszerre és így tudtam tesztelni több mindent.
Például, hogy egyáltalán akarok-e koszos fát behordani a lakásba, nem-e lesz kényelmetlen a tűz állandó őrzése, a vele járó munka, tehát egyáltalán szeretnék-e tüzelni bent a lakásban vagy egy külső kazán legyen inkább helyette, tehát sok volt a dilemma. Nem akartam több százezreket költeni beépített kandallóra aztán utána rájönni, hogy nem is tetszik így a dolog, ráadásul lehet például az idro-val közel annyi lenne kifűteni a házat mint gázzal, annak pedig sok értelme nincsen, ezért kísérletezgetek.
Mivel én is cserépkályha mellett nőttem fel ezért gondoltam hogy nem lesz gond a tüzet behozni a lakásba és azzal fűteni de azért voltak kétségeim, de a tavalyi első fűtésszezon után rájöttem, hogy jó lesz és tetszik a dolog. Most idénye egy kis teljesítmény növelést és optimalizálást akarok végrehajtani ezen a meglévő kályhán még mielőtt lehet 1-2 év múlva megtalálom a lehető legjobb választást kandalló terén, hisz ez biztosan kicsi lesz, a házat is kifűteni puffertartállyal kombinálva és a használati meleg vizet is előállítani.
Találtam most a kandallókazánon túlmenően lehet jobb megoldást ami a faelgázosítást és a kandallót ötvözi ez is magyar fejlesztés és gyártás lehet majd ezt fogom választani még nem tudom.
Tehát most már tudjátok az előzményeket és a célokat, sokba nem kerül a dolog mert amit tudok magam csinálok meg. amit pedig beépítek később eladom ahogy teszek majd most az egy telet használt hődobommal is, így megragadva az alkalmat ha valakinek kell eladó a korábbi üzenetemben látható levegős hődob azt hiszem 15.000ft volt az új ára 10-ért odaadom ha valakinek kell.
Jelenlegi megoldandó problémám tehát a vízteres hődob hogy tudjak vele kísérletezgetni és tapasztalatokat levonni, szeretném a belépő és a kilépő füstgázhőmérsékleteket is mérni a hődobnál, hogy tudjam, jól működik vagy sem és még egy hőmérő szondát elhelyezni a kémény végén, hogy lássam mennyit hűl vissza a füstgáz míg eléri a szabad levegőt. Ha jól eltalálnám a vízteres hődob méretét szerintem 100-120 fokra is visszahűlhet a füstgázom, ami ha elhagyja a kéményt lehet 90-100 fokra sem hűl vissza és ez még ideális a megfelelő működéshez és ez mellett a vízoldalra lehet plusz 30-40%-al több meleg vizet is tudnék juttatni így jelentősen nőne a hatásfoka a kályhámnak.
1 év alatt szétment a csk? Lehetett az ember kókler, de lehet, hogy ti nem tüzeltetek rendesen, nem? Vagy nem száraz fával, normális adagokkal. 20-30 évet kéne bírnia, azt mondják a szakik.
A dolog nem lehetetlen, de körültekintést igényel. Meg nem is jó helyen kutakodsz, mert itt eléggé leszólják a vízteres kályhákat. Sajnos. Miért? Mert nem értenek hozzá, nincs nekik, nem csináltak olyat. Ez nem baj, csak akkor jobb csendben lenni, nem szórni a süketségeket. Az tény, hogy van sok kontár munka forgalomban, de a tiéd miért lenne az, nem? Tömegkályhában is van kontár, cserépben és kandallókban is, miért ne lenne vizes kályhában? Az enyém is vizes téglakályha, mégis jól működik. Vannak mások is, akiknek sikerült összehozni. Van cserépkályha, téglakályha, fordított égésű tégla, sőt tömegkályha is vízzel kombinálva. Nézz be inkább ide: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9214337 Ez a téma "szaktopikja".
Annyit azért megjegyeznék, hogy a sikeres vízteres cserépkályha projektek sokszor cserépkályhának látszó vízteres kazánok a nappaliban, azaz csak a burkolat cserép (mert az szebb, mint a lemez:D), de nincs bonyolult füstjárat pl. Ajánlom te is így gondolkodj. Nem lehet mindkettőt. Ahogy írták is. Vagy a vizet vagy a hosszú samott/tégla járatokat fűtöd fel. A tégla lehet egy szép burkolat, ami felveszi és később visszasugározza a "veszteséghőt".
Nézd meg az Invicta Selenic sorozatot 600- 700-at, vagy a Nordflamokat, esetleg a Kratki (a Blanka-sorozat félig külső levegős is! )betéteket. Egyik sem tűnik rossznak és azért az áruk sem a csillagos ég!
De tényleg kifoghatsz Suprát is olcsóbban......a baj csak az vele, hogy mindenki kiárusítja....a fene tudja mi történik manapság Supráék háza táján......
Ybasc02-vel teljesen egyetértve még hozzátenném: nem tömjük tele fával az égésteret, mert a lángoknak kell a hely a teljes kiégéshez (3T= time, temperature, turbulance + hely) az égés lehetőség szerint a tűztérben történjem már ha lehet, ne a vizes hőcserélőn/kályhacsőben.
De minek kiserletezni egy low cost betettel. Ha a viz oldalra nem kepes eleh hot levenni azon nehez javitani. Ha pufit is akar az meg tobb futes.ahol a betet van ott dog meleg lesz. Ha a hodobbal megtobb hot levesz megmelegebb lesz.
Én a kisérletezést ajánlom. A fűtőberendezést kell hozzáilleszteni hőcserélők segítségével a kéményhez, úgy hogy a leghidegebb időben se legyen a kéményed legfelső/leghidegebb része hidegebb mint +62 fok a lánggal égés során (a harmatpont függ az égéstermék páratartalmától is, tehát én biztos, ami biztos a 70 fokot ajánlom - az égési levegő páratartalma is változó!!!.)
Ha ennyire le akarsz menni, akkor nagyon fontos sok év átlagában is, hogy a tüzifád víztartalma állandó legyen (pl légszáraznál 20%, ez kb 2 nyáron át száradt, előre felhasogatott, száraz, szellős helyen tárolt fa). Tehát olyan fával kisérletezz, aminek a minőségét hosszútávon is garantálni tudod.
1kg 20% víztartalomnál 0,2kg víz van a fában, ami már 100 foknál el kezd távozni a fából. További a 0,4kg keletkezik a fában lévő hidrogén (szénhidrogén) égésekor. Ez gyakorlatilag a lánggal történő égéskor, tehát az első 1-2 órában keletkezik. A faszén izzásakor már nem keletkezik víz.
1kg fa - 0,6kg víz. Elég sok, nem?
Nos én a helyedben a jelenlegi rendszeredet a lánggal égés 1-2 órás tartományában mérném a kémény legfelső részén a kéménybelső hőmérsékletét, a teljes égési tartományban, egy olyan állapotban ami ideális a kályhának is és az hosszútávon is biztosítja a kályha élettartamát (=tehát ne tömd tele fával, átlagos használatnál mérj!!!). Mindezt a mérést a leghidegebb külső hőmérsékletnél (-15C fok) végezd el, hiszen a legrosszabb körülményekre kell méretezni.
Ha a legalacsonyabb hőmérsékleti is több, mint 70 fok, akkor van értelme a hőcserélődön változtatni.
Mint a videón is látható nem az égéstermék hőmérséklete számít a kicsapódás szempontjából, hanem azon tárgyak hőmérséklete amivel az égéstermék érintkezik.
Már csak azt nem értem, ha nem ez a végleges kandalló+puffer, akkor miért ehhez akarod belőni az optimális hőelvételt? Ha az egyenlet egyik változóját felcseréled, megváltozik az eredménye is.
Ez baromsag. Ez egy szar konstukcio.200as kemenybe 150 cso.?vizteres utan hodob. Ilyet se lattam meg.ha puffered van minek kiserletezni a teljesitmennyel? Nem ertem. Kellene egy jo a hangsuly a jon van betetet venned pufferral es kesz. Igaz lesz 1milla a projekt.
Tavaly üzembe állított vízteres kandallós fűtésrendszerünket szeretném továbbfejleszteni az előző fűtésszezon tapasztalatai alapján és a ti segítségetekkel.
Sok tervem van de elsőként a "próba" kandallónkból szeretném a maximumot kihozni, azért próba, mert valószínűleg nem ez lesz a végleges fűtőegysége a háznak, ez csak egy olcsó egyszerű vízteres kandalló amit arra a célra vettünk, hogy teszteljük magát a fatüzelést a házban és legyen tapasztalatunk arra vonatkozóan mekkora teljesítmény szükséges.
Tehát sok tervem van, szeretnék puffertartályt a fűtésrendszerhez illeszteni, a használati meleg vízre is rásegíteni későbbiekben pedig szolár rendszerrel egészíteném ki az egészet.
A fűtésrendszer már úgy készült, hogy kis térfogatú alu illetve lemezradiátorok fűtik a helyiségeket és egy egyszerű gázkazán melegítette őket a megelőző években, tavaly már csak hidegebb időkben és éjszaka segített rá, de szeretném a lehetőségekhez képest mikor otthon vagyunk a fa tüzelést előnybe részesíteni.
Pár adat: Kandalló kb 10Kw-os 150-es füstcső nyílással, mely egy egyszerű hődob után 180-as saválló szigetelt szerelt kéménybe csatlakozik.
Képek:
Az előző év tapasztalatai alapján a kandalló környékén sok felesleges hő képződött, egyrészt a hődob miatt, ezt szeretném vízoldalra terelve a ház messzebbi részeibe elszállítani, másik dolog pedig az, hogy érzésem szerint sok veszteséggel üzemel és a hődob kevés hőt fog meg a füstgázokból és sok megy a kéményen keresztül a szabadba. Ezért gondoltam, hogy egy jól méretezett és beszerelt vízteres hődob segítene a kályhából a maximumot kihozni, úgy hogy a füstgázhőmérséklet optimális legyen.
Ezekből kiindulva szeretném első körben a mostani hődobomat lecserélni egy vizesre. Mivel ilyet ha lehetne is kapni méregdrágán számolnák, jobb ha készíttetünk egyet, csak előtte valahogy jó lenne megfelelően méretezni hogy a távozó füstgázból csak annyit vegyen ki, hogy a kémény legtetején se hűljön 65 fok alá a füstgáz különböző égési folyamatok esetén. Mivel nekem jól szigetelt gyorsan bemelegedő kéményem van így véleményem szerint alacsonyabb hőmérsékletre hűthetem vissza a füstgázt, mint akinek téglakéményen keresztül távozik a füst, hiszen ott nagyobb a hőelvonás a füst távozása során.
Lehet a vízteres hődob után mért füstágzamat lecsökkenthetem 100 fok környékére gyenge tűz esetén, persze mikor meg van pakolva akkor biztosan feljebb megy lehet 150-200 fokra is de mégsem 300-350 fok mint általában amire méretezik ezeket a kandallókat. Ha jól megvan rakva, láng csap ki a kémény torkolatánál akár 4-500Fok is lehet a hődob környékén.
Tehát egyik legfontosabb a megfelelő méretezése a hődobnak, milyen hosszan, milyen vastagságban legyen jelen a víz. Belsejébe lehet további összekötő csöveket építeni láttam már megoldásokat erre. Valamilyen szinten lehet szabályozni utána is a füstgáz hőmérsékletet a keringetőszivattyú indításával is, hogy hány fokon kapcsoljon ki illetve be, de leglényegesebb a lehető legjobb méretezése a hődobnak.
Ha van valakinek erre vonatkozóan tapasztalata, hogy mekkora kandallóhoz mekkora, hány literes hődob lehet jó az kérem írja le a tapasztalatait.
Üveg elejű, normál méretű, légfűtéses kandallóm van (he kell csatolok képet).
Mostanában erős, szúrós, bántó szag jön "belőle" (nem használat közben). Mivel a hamu és egyéb ki lett belőle pucolva, gondolom a kéményből jöhet vissza...
Mi okozhatja? Kit hívjak ki aki orvosolni tudja? Fűtésszerelő/kéményseprő/egyéb?
Esetleg Tatabánya környékén ajánlani is tudtok valakit?
Ha ezekre a klasszikus kandallókeretekre gondolsz, akkor így:
Ezek annyira keskenyek, hogy (hacsak nem falnyílásba kerülnek) hátfalat kell építeni nekik, egyébként nem férne be a tűztér. A hátfalba tett szellőzőrácsokon megoldható a konvekciós levegő bevezetése.
Ha mélyebb a burkolat, akkor akár abban is elhelyezhető szellőzőrács.
Ami fát most tudsz még venni, azt már ne használd idén....hiába nem szeretsz hasogatni, én csak azt mondom, hogy a 7 éves száraz fával kezdjed, és mindenképp vegyél még, de azt szárítsd min.1 évig, mégjobb kettő évig!
Köszönöm a válaszokat! Akkor szép fokozatosan fogok pakolászni a kályhába, első begyújtásoknál csak kevessél kezdem. Amúgy a fa száraz, kb 7 éve áll száraz helyen.
Gondoltam, hogy veszek konyha kész fát, mert ki tudja milyen hosszú lesz a tél ... sajnos nem nagyon van időm fát vágni, hasogatni, majd tavasszal. Szerintetek hol érdemes kész fát venni? erdészet? mire kell oda figyelni? Megjegyezném, hogy nem vagyok rutinos a témában, de résen kell lenni, mert hallottam, hogy sok zsivány van :O
"Egyet szegezzünk le mielőtt mindenki engem támad evvel a vízteres "cserép-tégla" kályha építéssel!!! Szóval: VAN ILYEN ÉS SZÉPEN FŰT TESZI A DOLGÁT!!! Nem én találtam fel és most akarom kipróbálni! Szóval azon ne vitatkozzunk már hogy nem lehet össze hozni, nem jól fűt, láng parázs ez meg az nem összeegyeztethető, meg stb. !!! Fűt lángon, parázson, mindenhogy, tarja a meleget tűz elalvása után is keringeti órákig a meleget, annyi hogy előbb kihűl az adott kályha!! Mondom hogy felénk már rengeteg házban ez van, működik bevált stb. szóval ne vitatkozzunk már ezen!!! Sima egyszerű kérdésem volt az elején, abból indult hogy nem lehet összehozni a cserépkályhát a vízteres fűtéssel!! DEHOGY NEM!!! Nagyon szívesen elviszek bárkit oda ahol 10 éve bent a cserépkályhába a patkó, ráadást zárt rendszerű, tűzforró a cserépkályha, 11 radiátort elvisz, plussz a bojler is arról van fűtve télen! ... és NEM KÁTRÁNYOZZA szét a kéményt! Ha az van hogy én vagyok az első aki ezt kiakarja próbálni és jövök infót kérni hogy mi a vélemény össze lehet-e hozni, akkor rendben hogy mondjátok nem lehet össze hozni! De ez egy nagyon jól működő dolog! :) "
Te!
Én nem értem ezt az egész dolgot!
Ha a közeledben van 1 csomó ilyen jól működő: akkor azokkal építtesd meg, úgy, mint a többit!
Elég vékony mezsgyére lépsz ezzel a vizes kályha dologgal. Ha vannak már 10 éves referenciák: azokat hívd te is meg.
Egyébként azt hiszem, hogy 2 összetevős ám ez a vizes kályha!
A fűtéssel össze kell hozni. Tehát 1 jó fűtésszerelő legalább olyan fontos, (ha nem fontosabb) mint a jó kályhás.
1 ilyen patkós kályhát nem úgy kell bekötni szerintem, mint a gázkazánt. Keverőszeleppel be kell állítani hogy a patkóban mielőbb felmelegedjen a víz, stb....
Most látom: van még egy kérdésed is. Nem lehet benne folyamatosan tüzelni. Tipikus öregasszony betegség: állandóan rakják, azt' két szezon alatt tönkremegy. Egyszer!! meg kell rakni, ha leégett elzárni, a benne lévő felmelegedett samott sugározza azután a meleget.
A kémény fűtés nem rossz. Plusz a kályhába a füst kijárat közvetlen közelébe rakj kis máglyát jól égő fából, az bemelegíti a járatokat, utána mehet rá a többi. De ha 1. rosszul épített a kályha, 2. vizes a fa, akkor nem nagyon fogod füst nélkül megúszni...
Ez az ilyet még nem látott szakemberek hitvitája. Én azért nem folyok bele sohasem, mert úgysem győzhetek.
A tények: 4 telet ment vízteres, zárt rendszerű cserépkályhám van, 2 tél óta egy 500 literes pufferrel. Megy róla 6 db. 600-as, 1 db. 1200-as radiátor és egy törölköző szárító. A puffer miatt szépen, termosztáttal tudom szabályozni a radiátoros helyiségeket, az alsó nappali-étkező-konyhát meg befűti a kályha. Összességében 70 nm "rendes" magasságú (2,6), meg ugyanennyi tetőteret fűtök vele, a ház 30-as gázszilikát+nemesvakolat, 20 évvel ezelőtti műanyag nyílászárókkal. A kéményem gyönyörű, pont most járt itt a kéményseprő. Tavaly a gyenge télben (hasogatva-összerakva) 7 köbméter 3 éves, 10%-os bükk kellett bele.
Amiért nem ajánlom másnak: 1. nem "papírozott", szabványosított a rendszer, tehát egyáltalán nem garantált, hogy más kályhás ugyanígy megépíti.
2. A kályha teljesítménye korlátlanul nem növelhető (az enyém kb. a max.), tehát több napnyi puffer nem nagyon fér bele (a HMV-ről nem is beszélve).
Ezen felül a 4 év még nem elég hosszú idő a tartósság megítélése tekintetében.
"Nagyon szívesen elviszek bárkit oda ahol 10 éve bent a cserépkályhába a patkó, ráadást zárt rendszerű, tűzforró a cserépkályha, 11 radiátort elvisz, plussz a bojler is arról van fűtve télen! ... és NEM KÁTRÁNYOZZA szét a kéményt!"
Mennyi fa fogy itt el egy fűtési szezonban? (Szigetelt épület? Hány m2-t fűtenek?)
A koromzsákon át melegitettem a kéményt...majd vékony, jól égő fával /fenyő/ begyújtottam. ..ha már jól égett még raktam rá kissé vastagabbakat..igy a kályha füstjáratai is bemelegedtek..vastag keményfával jól meg lehet rakni.
Ha elégett a fa és izzik a parázs zárhatod a szellőzőket. /de csak ebben az esetben))
Ha folyamatosan akarsz tüzelni megteheted /én is igy csináltam---10 év alatt szét is égettem a cserépkályhámat, ezért van ma kandallóm..))
Cserépkályhával kapcsolatosan szeretnék tőletek segítséget kérni. Lenne egy nyaralónk ami idáig nem volt fűtve, üresen állt, azonban most ősszel kiszeretném fűteni, kb 6-7 éve lett cserépkályha építve, jó ha 4-5x lett használva ... azt tudom, hogy begyújtásoknál nagyon szeret befüstölni, legútóbb nálam is sikerült, előmelegítettem perzselővel a kémény/cserépkályha járatot, amit szerintem elszúrtam, hogy sok fát tettem bele, nagyot is, begyújtottam szépen égett, majd kb 10 perc után elkezdett pislákolni a tűz, és dőlt belőle a füst ... majd kipakoltam belőle csak egy pici fadarabot hagytam benne ami x idő múlva magától lángolni kezdett szépen le is égett, bemelegítette a kályhát. Szerintetek ez normális ez a jelenség? direkt nem a legnagyobb hidegekbe próbáltam begyújtani. A másik kérdésem az meg fa rárakással lenne ...bepakolom az aznapi fa adagot ... begyújtok majd miután szépen leégett a fa, csak parázs van akkor az ajtón elzárom a "szelepeket" ... Meg kell várnom míg kialszik? vagy közbe lehet rá tenni picike fát? csak higy folyamatosan égjen, meg így lehetne biztosítani a teljesen folyamatos fűtést, mert túl sem akarnám fűteni.
Bár lehet, én parázom túl a dolgokat (a villanyóra és a kiselosztó között is 4-es rézdrótot húztam be fázisonként, biztos ami ziher alapon - és eredetileg 6-oson gondolkodtam :) ) és simán elviszi a vízpatkót is a cserépkályha.
"Soxor van olyan érzésem, hogy a szakik mindig afellé lökik az embert, amihez ők értenek, mi meg hajlamosak vagyunk hinni nekik."
Igen, ez gyakran előfordulhat. Viszont már jó pár éve olvasom ezt fórumot és az itt előforduló pár szakik, akik jóllehet vagy cserépkályha, vagy vízteres kandalló építésében érdekelt, teljesen normálisan nyilatkoznak mind a légfűtéses, mind a tömegkályháról. Még tanácsot is kapsz, ha saját magad akarod megépíteni a légfűtéses kandallóburkolatodat, pedig abból ugye egy fillért nem látnak, kvázi saját pénztárcájuk ellen cselekszenek.
Amikor pedig megindokolnak valamit, hogy az miért nem fog működni, általában igazuk is van.
Az rendben, de a tégla kívül van. ... és ha megreped csúnya és a füst is jön kifele a szobába. A samott meg belül van nem látszik és egyébként is csak a hőtartása a fontos, az repedten is meg van. :)
Egyet szegezzünk le mielőtt mindenki engem támad evvel a vízteres "cserép-tégla" kályha építéssel!!! Szóval: VAN ILYEN ÉS SZÉPEN FŰT TESZI A DOLGÁT!!! Nem én találtam fel és most akarom kipróbálni! Szóval azon ne vitatkozzunk már hogy nem lehet össze hozni, nem jól fűt, láng parázs ez meg az nem összeegyeztethető, meg stb. !!! Fűt lángon, parázson, mindenhogy, tarja a meleget tűz elalvása után is keringeti órákig a meleget, annyi hogy előbb kihűl az adott kályha!! Mondom hogy felénk már rengeteg házban ez van, működik bevált stb. szóval ne vitatkozzunk már ezen!!! Sima egyszerű kérdésem volt az elején, abból indult hogy nem lehet összehozni a cserépkályhát a vízteres fűtéssel!! DEHOGY NEM!!! Nagyon szívesen elviszek bárkit oda ahol 10 éve bent a cserépkályhába a patkó, ráadást zárt rendszerű, tűzforró a cserépkályha, 11 radiátort elvisz, plussz a bojler is arról van fűtve télen! ... és NEM KÁTRÁNYOZZA szét a kéményt! Ha az van hogy én vagyok az első aki ezt kiakarja próbálni és jövök infót kérni hogy mi a vélemény össze lehet-e hozni, akkor rendben hogy mondjátok nem lehet össze hozni! De ez egy nagyon jól működő dolog! :) Szóval milyen téglát használjak téglakályhához? :) Akkor a lukacsos nem jó az kiderült. Sima kisméretű az a 70-80 forintos jó? Meg még ki milyen kötőanyagot javasol?
a viztereshez az kell hogy minnél több hőt leadj egyzserre a viznek max lángon, a cserépkályhának meg az elnyujtott tüzelés parázson, a kettő nem összeegyeztethető..
Szerintem ne higgy senkinek, építsd meg és meglátod! Lehet, hogy tévednek a szakik! Soxor van olyan érzésem, hogy a szakik mindig afellé lökik az embert, amihez ők értenek, mi meg hajlamosak vagyunk hinni nekik. A vízteres építő fikázza a légfűtést és fordítva, a cserépkályhás vív a kandallóssal és mindkettő utálja a tömegkályhást.....érdek-ellenérdek mozgatja még ezt a kis "fatüzeléses világot" is!
Itt felénk már rengeteg háznál így van, van ahol már több mint 10 éve bent a patkó a cserépkályhába gond nélkül és egy kétszintes családi házat kifűt, és nem is vonja el a víz a kályhacseréptől a hőt. Szóval a kérdés inkább hogy miből ajánlott megcsinálni milyen anyagokból, és ahogy említetted is a precizitás!! Olvasom és hallottam is hogy ilyen kályháknál jobb ha nem közvetlen a tűztérben van a patkó vagy magasabb lángtér, vagy két samott rétek közé rakni hogy ne kormoljon, ne közvetlen a tűztérbe vegye fel a hőt. De nagyon szívesen fogadok tippeket és ötleteket hogy jobb de az elvnél azaz, hogy téglakályha patkóval maradnék mert "bevált".
Sok-sok ezer hozzászólással ezelőtt volt már egy vita arról, lehet-e cserép- illetve tömegkályhát víztérrel kombinálni. A konklúzió kb. az volt, hogy ha eszméletlen szerencséd van, nagyon jó szakember építi és nagyon részletes számításokat végzett, akkor elképzelhető(!), hogy nem hűtöd túl a füstöt és nem kátrányozod be a kéményed.
Ha biztonságra törekszel, akkor pedig eldöntöd, hogy vagy a víznek, vagy a nagy téglatömegnek adod át a hőt. A 'vagy' itt kizáró értelmű, nem megengedő :)
Köszönöm a válaszokat. Nem abból akarom, csak valahol találtam egy raklap új lyukacsost tök olcsón, és gondoltam megkérdem "tőletek" hogy mi a vélemény! ... Én is többre tartom a tömört, és ezért is érdeklődtem! Akkor készül tömörből, az élettartam fontosabb! :)
A lényeg hogy tavaly újra rakták a cserépkályhám, de olyan kontár munkát végzett a "mester" hogy idén kénytelenek voltunk szétbontani. De mivel épp cserép alig van a rakatban, eleve kevés is volt, így téglakályhát szeretnék rakni cserépkályha "jelleggel" (tégla olcsóbb) .... sajnos évente nincs több száz ezer forintom, hogy kókány emberek után újra rakassam! :S Vízteres téglakályhát szeretnék.
a Jotul és az Oberland kandalló is fantasztikus a maga nemében.
A hétvégére 12-13 fokos éjszakákat, hétfőre 8 fokos éjszakát igérnek - elképzelhető, hogy hétfőre lehülnek annyira a házak, hogy éjszaka már elkel egy kis fűtés (vagy valami meleg ruha).
Tudom ez cserépkályhás "rovat" de érdeklődnék téglakályha ügyben hátha tud segíteni valaki. Lehet-e téglakályhát építeni lyukacsos kisméretű téglából??? Szóval az megfelel-e? ... nem-e reped meg a hőtől hogy lyukacsos meg stb.? Köszönöm a segítséget előre is!
nem, sajna még építés alatt van, a tömeges dolog nem fog működni mivel az alap elképzelés más volt, áll már a kémény, illetve akkor az alapot is meg kellett volna erősítenem + helyem se nagyon van egy komolyabb kályhára (meg nem is tetszenek).
A magasba szorult levegő nekem is sok fejtörést okozott, de a szobákba úgy próbálom majd elvinni, hogy felxibilis cső, és egy alacsony fordulatszámú kis venti, ami viszonylag csendes, egy időzített kapcsolóval. A csúcsból leszippantom a meleget vele, és szépen a szoba padlójára vezetem :) - legalábbi s ez a terv.
Szerintem épp úgy elmenne mindenhová, hisz a betétből is ott a betét fölött fog kilépni a meleg, tehát ebből a szempontból - hogy hová jut el a hő - tök mindegy melyik van.
Mindenféleképp használd a szigetelés előtt és után egy évig. Neked az emeletre is kell a meleg, nem tudom, hogy a nem konvekciós jotulé mennyire áramlana fel.
Szívesen megnézném ezt a födém nélküli megoldást. Akár ide, akár a email címemre is elküldhetnél néhány képet. Elkészült már?
Sugárzó hőleadásra nem gondoltál (tömegkályha/cserépkályha)? Akár úgy is hogy 2-3 szoba találkozási pontjába van építve és mindegyik helységbe belóg a kályha?
A konvekciós hőleadásnál a meleg levegő megszorul odafent és lent hideg lesz, hősugárzásnál nem lesz ilyen gond. Ha most épül nyilván jól le lesz szigetelve, elég lesz a 2-4kW/h leadott teljesítmény. Már csak fürdőszobába kell egy elektromos fűtés.
Ez horror ár, de ha azt veszem, hogy az én betétem alig volt több mint egy F100, viszont még legalább 300 körbeépíteni, akkor már 600 fölött lenne és igazából semmivel sem jobb mint mondjuk egy F400 ami külső levegős és lángterelő-szekunderes és csodaszép 560, vagy a nagytesó az F500 ami meg 640. Tehát az én szlovák betétem ezekkel lesz egy árban amikor beépül. És ez egy szlovák betét. Nem rossz - láttad, de azért nem mérhető egy F500-hoz sem tudásban, sem feelingben, sem praktikumban ( hamuzás ) sem pedig hőérzetben, lévén az öntvény kályhák sugároznak. Tehát nem tudom jó döntés volt-e a betét! Még töprengek egy kicsit, hogy eladjam-e a pi&ba vagy ne!
A sardinia is hasonlóan éget, csak ez sokkal jobban kiveszi és tárolja a hőt az égéstermékből. A zsírköves verzió több mint 500kg, biztos nagyon olcsó lehet...
A Nordpeis NI-25-nél profibb égéstér kialakítást még nem láttam: eleve a lángterelőből jön a tercier, szinte csepp alakú az égéstér, emiatt az egész égésteret átjárja a legevő és nincs korom sehol, persze azért ebben a kerámia betét is segít! Szuperek!
Visszatérve: a norvégok is fő fűtésnek használják, azért olyan profi a jotul! Most voltam pár napja megnézni őket a máninál - mert utána sokáig nem tudom újra szemre vételezni - és tuti, hogy a második kéményemre - amit a konyha sarkánál láttál 2 hete - egy jotul öntvényt teszek. Arról nem is beszélve, hogy elképesztően szépek! Bútordarabok!
Az amerikai kályhák profibbak mint a legtöbb európai! Azért mert fő fűtésnek használják, és valóban másodlagos a látvány. Fontosabb a szabályozhatóság, az élettartam és hogy sugárzóan fűtsön. Nem sok amerikai kályhát látni konvekciós burkolattal - szvsz azért mert sokkal egészségesebb a sugárzó fűtés mint a konvekciós járatok porszennyezése a levegőben!
Kerecse9: visszajöttünk a "melegbe" ( csak hogy felismerj!) :-)
Persze,te tudod, mi kell nektek. Azért egy alaprajzra most már kíváncsi lettem, hadd irigykedhessek, ha tetszik :)
Viszont ne haragudj, de lerakni a fűtéscsöveket a padlóba, majd hagyni azokat ott rohadni és nem használni, szerintem fölösleges és értelmetlen. Ha légfűtő kandalló + elektromos fűtést tervezel, akkor rakjál inkább elektromos fűtést a padlóba is és növeld a napcellák teljesítményét szükség esetén. Ha meg mindenképpen vízcsöveket akarsz telepíteni, akkor pedig ne pöcsölj a villannyal, hanem építs ki egy normális központi fűtést, vízteres kandallóval, pufferrel. Ennek a hibrid megoldásnak értelme nincsen, csak a pénzt költöd feleslegesen.
Lehet, de mint mondtam az előző hsz-ben, nincs födémem, hanem 2 db galéria kapott ott helyet. Bonyolult lenne elmondani hogy hogyan, miként, de hidd el, ki van használva a belmagasság.
Kedves Brikesz, köszi a választ a légfűtés+elektromos+napelem lenne a kombináció amire gondolok, természetesen biztonság esetére lecsövezek a vízteres kandallónak is az aljzatban. ( a ház bővítésre alkalmas, mivel úgy alakítottuk ki, hogy 2 gyerekkel simán jól fogjuk tudni érezni magunkat benne)
A 3m+ belmagasság pedig:
- ilyet szerettünk volna
- nincs födémem
- helyette van 2 db galéria (a felszálló meleg levegő visszaforgatását pedig úgy szándékozom megoldani, hogy a galéria aljára szerelek egy kicsi ventit, ami viszonylag lassan, csendben pörög, és remélhetőleg az átmozgatja a levegőt)
Kicsit nézegettem ezeket az amerikai és német kandallókat. Jó ötlet a levegő bevezetése az égéstérbe egy csövön pont oda, ahol a másodlagos égés van (ha van). Az meg külön tetszik, hogy gyártanak olyan kandallót, aminek van egy másodlagos tűztere hátul, mint a tömegkályháknak.
Annyira megtetszett a dolog, hogy óvatosan be is gyújtottam a kandallóba, hamár ilyen hűvös az este. És hogy kipróbáljam az idénre szánt fát, hogy hogyan muzsikál... Lett is dögmeleg és égett porszag, most aztán szellőztethetünk fél éjszaka.
Most néztem a Vigas faelgáz kazán árait. Ez a teljesítmény kategória (Vigas 16: 5-18kW) 1,56M HUF az árlista alapján. A Walltherm 15kW körül van, ha jól emlékszem és 1,67M átszámítva (osztrák ár). A Vigas nyomott ventilátoros, a Wall természetes kéményhuzatos. A kilépő füsthőfok is hasonló: Vigas 120-190, Wall 130. A hatásfok is 90% körüli mindkettőnél. A veszteséghő mondjuk a nappaliban hasznosabb.:D Nem kérdés, hogy melyiket választanám.:D
Ja, a kályha maga 5300 EUR. Forgalmazzák Észak-Amerikában is, megüti azt a szintet.:D Különlegessége az alsó égés és ezzel együtt is természetes a huzat. A faelgáz kazánok ventisek általában, bár ott nagyobb a teljesítmény.
Persze láttam. Én voltam az egyik, aki terjesztettem, de asszem Mekk találta igazából.
Valami ilyesmit fogok majd építeni, csak nagyobb teljesítményűt és szigeteltet. Úgy értem a víztéren kívül lesz valami nem hőáteresztő se tároló falazat (Ytong?) és esetleg mérsékelt hőáteresztő ablak (hátha addigra KK kikísérletezi).
Mindnek van európai megfelelője. Mielőtt pontokba szedném, azért egyezzünk meg abban, hogy ezek nem kandallók és inkább a kályhákhoz állnak közelebb, mint a kandallókályhákhoz.
Nálam szempont, hogy minél nagyobb felületen lehessen látni a tüzet, azért kandalló. Még akkor is, ha ez miatt dobni kell pár százalékot a hatásfokból.
Szerintem a Walltherm elég jó. Olyan terméket gyárt, ami megvalósítja a tökéletes faelgázosítást (parázságyon áthúzott fagázok) a nappaliban. 93%-os hatásfokkal nem kell szégyenkeznie. Ha ez után kötünk egy kondenzációs hőcserélőt, akkor simán meglesz a 100 is.:D
A lángterelőből kilépő tercier égési levegő náluk sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Nagyon tisztán éget (=ezzel a laikusok is profin tudnak égetni). Talán egész Európában a Jotul használja ezt a technikát.
Itt egy másik videó, amin az amcsik sokkal ügyesebben oldják meg a kettős égéstér használatát, mint az európaiak (Xeoos, Rais Bionic Fire, Invicta Ilot). Nem hull le a hamu az alsó égéstérbe, sokkal több fát is be lehet tenni a tűztérbe, ritkábban kell rátenni.
Itt is egy bypass szeleppel lehet a másodlagos égéstér felé vezetni az fagázokat:
Összességében az a véleményem, hogy az európai kandallóknál a látvány a legfontosabb (nagy üveg), míg az amerikaiak inkább a tökéletes égés a fontos és elégedettek a gyengébb látvánnyal is.
Ja, és a harmadik. 3 m+ belmagasság? A régi polgári lakások tetszenek? Hogyan oldod meg, hogy ne rekedjen meg fent a meleg levegő, akár radiátorból, akár kandallóból származik?
Másik kérdés: vannak tervek a ház esetleges későbbi bővítésére? Hol, hogyan építenéd tovább, esetleg tetőtér, stb. Mert 68 m2, két szobával szvsz kicsit karcsú hosszabb távon egy családnak. Mondjuk én két - három gyerekben gondolkodom... :)
Mennyi pénzed van rá? Mert egy vízteres kandalló, csövezéssel, radiátorokkal és bekötéssel együtt azért nem két fillér. Ha sima légfűtésest veszel plusz elektromos kiegészítést, akkor adott pillanatban olcsóbban megúszod, viszont hosszútávon drágább. Kivéve persze, ha lesz egy jó kis napelem is a tetőn, mert akkor már kijöhet olcsóbbra is.
Jelenleg nekem is az utóbbi opció kezd kinézni, úgyhogy ha ezt a megoldást választod (légfűtés plusz elektromos kieg.) akkor igen szívesen venném a tapasztalataidat egy-két év távlatában is. Ha nem, akkor pedig a többiek. Értsd: ne szívódj fel a döntés után, hanem néha-néha csepegtess infókat :)
Új vagyok itt és ahogy olvasgattam, ha valaki tanácsot kér, akkor kapásból adatokat kértek, hát igyekszem mindent elmondani.
Új házat építünk épp, és bár sok szakemberrel leveleztem, nem tudom eldönteni mi legyen.
(a szokásos egyik ezt mondja másik azt mondja...)
op 1 Vízteres kandalló, melyre 3 db radiátort szeretnék kötni 1 szoba 1 szoba 1 fürdő, és maga az égéstér kifűti a nappali étkető konyha részt
op 2 normál kandalló és a szobákba paneles (elektromos) rásegítő fűtés.
A ház viszonylag nagy belmagassággal (3m+) rendelkezik, az alapterülete 68 m2, és ez takar 2 szobát, egy fürdőt illetve egy kis előteret, és egy konyha-nappali-étkezőt.
Kíváncsi lennék, hogy ti mit javasoltok. Én szeretném, ha viszonylag nagy ablaka lenne, illetve csak égéstér érdekelne, mert a beépítését magam szeretném megoldani.
Nekem acéllemez+samott van. Próbálok is törekedni arra, hogy a lángok a lángterelő alatt maradjanak, ne menjenek fel a füstgyűjtő kúpba, ahol már csak szimplán van a lemez. Ezek után már a pernyét se takarítom le a kúpról, mert legalább szigeteli.
A te suprád biztos, hogy ötvözött acéllemezből készült. A samott és vermikulit védelműek meg sima 270Ft/kg szerkezeti acélból.
Utánaolvastam amerikai fórumokon, kb. Ezt írják élettartamra:
- acéllemez 5 év
- acéllemez samottal 5-10 év
- öntöttvas 20 év
Öntöttvasat 20 év után felújítva plusz 20 év de utána már nehéz az alkatrész beszerzés, amúgy a vas bírná 50-70 évig.
A lényeg mindenütt az, hogy nem szabad túlfűteni a kandallót. Egyéb tapasztalatom annyi, hogy rengeteg féle kandallót gyártanak, amihez képest itthon alig-alig van választék (Szerintem minden országban gyártanak, ahol vannak hüvösebb éjszakák).
Nem derült ki, hogy az öntöttvas betétes lemezkályhák meddig bírják (mint az én suprám elvileg).
Célszerűbb az aljzatban, a szellőzős kürtős kéményekkel csak a gond van (kár, hogy ezt az Sch és Lei értékesítők nem akarják tudomásul venni).
A légellátó cső méreteit a nyomvonalhoz, készülékhez és a kéményhez kell igazítani, a három dolog áramlástani szempontból egy egységet képez.
Külön légellátásra annyi szabály vonatkozik, hogy 2 m-nél hosszabb nyomvonal esetén min. 2 cm szigeteléssel (és elvileg szilárd burkolattal) kell ellátni a csövet vagy légcsatornát.
Egy 1900-as évek elején épült régi családi házat tervezek teljesen felújítani. Napelemmel kombinált infrafűtés lesz benne, de a nappaliba szeretnék egy kályhát vagy kandallót berakni kiegészítő fűtésnek. Mivel A+ szintű "agyonszigetelt" épület lesz a felújítás végén, ezért szeretném inkább zárt égésterű kandallósra kialakítani a mostani öreg kémény cseréje mellett. Kértem is már árakat a friss levegős kombinált Schiedel és Leier kéményekre - de közben olvastam a neten, hogy a friss levegő ellátást meg szokás oldani a padló szint alatt az aljzatban vezetett csővel is az ilyen kandallók esetében. Mivel úgy is komplett aljzat szigetelés lesz, ezért számomra ez sem jelent különösebb akadályt.
Van valakinek esetleg véleménye/tapasztalata, hogy melyik megoldást célszerűbb választani? Illetve létezik valami szabvány a friss levegő kiállás helyére/méretére a kályha mögött?
Az elismert gyártóké még nem!Legalábbis, itt a fórumon senki nem írt róla. Na jó, a ZZZüveget már kiverték páran. Én is nézegetem, nem-é reped a belső lemez, mert immár 5 éves /a garancia 6 évre szól/ Supra Astra..!
az ilyen elettartam garancia nem arra vonatkozik hogy 100 evig lehet vele naponta futeni. hanem hogy ha 50 ev mulva derul ki hogy gyari hibas, akkor is kicserelik. mint a hatizsak, ami 3 evet szekrenyben pihent, majd amikor elkezdtem hasznalni kiderult hogy az egyik varras alol kimaradt par reteg.
Igen én is így gondolom, hogy az igazi művészet az olcsóbb dolgok közt is megtalálni azt amit megéri megvenni, azt hiszem meggyőztetek esetleg nem tudtok egy szakembert itt a környékünkön(Vágsellye Szlovákia) aki hajlandó lenne eljönni még a fűtési szezon előtt?
A szaktudás ott mutatkozik meg, hogy a hozzáértő a viszonylag olcsó berendezések között is tudja, hogy melyik (miben) jobb a többinél. Mart azok sem egyformák ám.
Egy tanmese:
képzeld azt, hogy egy vállalat igazgatója vagy és 20 db megbízható autót szeretnél vásárolni az üzletkötőidnek. Mivel biztosra szeretnél menni, ezért megkérsz egy marhadrágán dolgozó autószakértőt, hogy javasoljon egy nagyon megbízható autó típust.
Erre a szakértő benyögi, hogy Rolls-Royce, majd kéri a tiszteletdíját.
És csodálkozik, ha elküldöd a jó édes anyjába, hiszen ötöd-tized áron is vannak gyakorlatilag ugyanolyan megbízható autók, csak ahhoz gondolkodnia is kellett volna a szakértő úrnak, nem csak a markát tartania azt remélve, hogy egy idióta balekkal van dolga.
Na a kandalló betétekkel is egészen biztosan ugyanígy van: az alsóbb árkategóriában is van egész biztosan olyan betét, amely ugyanolyan jó/tartós, mint a kétszeres árúak, csak pl nem annyira szép. Na aki ezeket az információkat tudja, az az igazi szakértője a szakmájának.
Aki minőségről beszél de csak az árakat nézi és más jellemzőket nem is vesz figyelembe, az vagy hülye, vagy éppen valaki mást néz hülyének ;)
Úgy nem művészet jó kandallókat építeni, hogy mindenekelőtt rádumáljuk az ügyfelet a Rolls-Royce-ra.
Azóta, hogy legutóbb a fórumról tájékozódtam elhívtunk egy szakembert aki azt állította, hogy "ezeket az olcsó(4-500eur) betéteket nem érdemes beépíteni mivel pár év használat után az ajtók elgörbülnek tönkremennek, Ő amiket beépít azok 1200eurótól kezdődnek és így 2800euró környékére jön ki egy kandalló aminek olyan 400éves élettartama van." Egyébként nagyon precíznek és alaposnak tűnt.
Mi a véleményetek erről, megéri egy kicsit többet beleinvesztálni?
Azt nem is mondtam, hogy energetikailag/forintálisan komoly veszteség is lehet, ha a fűtőberendezés/csövezés/puffer a hőszigetelő burkon kívül van elhelyezve és nincs igazán jól hőszigetelve (márpedig szinte sehol sincs).
Egy "konyhai kazánnal" talán évente 20-50 ezer forinttal is olcsóbban kijöhet egy ház fűtése (mert akár ennyi hő is kárba veszhet a pincébe/sufniba száműzött kazán/csövezés/puffer felületein)
Apropó létezik-e olyan termék-kategória, hogy "konyhai kazán"?
Ha nincs, akkor ezennel feltalálom: kisebb mosógép méretű, jól hőszigetelt kazán, szép fehér külsővel (hogy ne legyen csúnya a konyhapult végén/alatt)
Mert a konyhai kandallót már rég feltaláltam: olyan kandallót szerettem volna, amelybe a konyha felől (is) tüzelek, de a fal túloldalán a szobában (is) van üvegablaka. Aztán megtudtam, hogy mennyibe kerülne nekem ez a kis hobbi (két oldalas kandallóbetét) ezért ugyanannyi pénzből inkább elmentem nyaralni a tengerpartra (többször is).
Hermetikusan zárt a kazán a lakótér felé, két cső megy ki belőle az udvarra. Az egyiken beszívja a levegőt, a másikon kifújja egy ventilátor segítségével.
Nagyon jó ez a ketyere. A jóvastag csőcsonkjain át valószínűleg akár gravitációsan is tud fűteni egy lakást (vagy egy puffert). És még a konyhában elhelyezve sem csúnya :)
Ez a 39 ft olyan szép, hogy biztosan van vele valami gubanc...
Amikor odarohansz, akkor vagy közlik, hogy ez az ár minimum egy kamionnyi tételre vonatkozik (akinek ennél kevesebb kell, annak 70 Ft ;), vagy azt mondják, hogy véletlenül a nettó ár került a hirdetésbe (mondjuk még az 50 ft sem rossz ár).
"miért gondolod, hogy nem máshová fog menni a bejövő, kitágulva elkeveredve, és miért nem mást fog a kályha beszívni. Másképp fogalmazva, ha egy tartályon, mondjuk 1×1×1 m-es van két csőcsonk,"
Szerintem nem túl életszerű egy lakást egy tökéletes kocka alakú, ráadásul közfalak nélküli térrel modellezni :)
ahol ráadásul a bejövő anyag hőmérséklete azonos a benn lévővel.
"a számok többszörösen túlzóak talán számolj légsebességet a 30 ezer köbméter levegő és az általad vélt össz keresztmetszet alapján"
Nem tudom, hogy szerinted mekkora össz keresztmetszetet "vélek", de voltam olyan családi házban ahol körben az ablakok széleinél összesen kb 2000 cm2 rést találtam (maximum 20 éves "korszerű" fa ablakaik voltak). Nem elírás: kb 1/5 négyzetméter rés volt összesen a külvilág felé! Meg sem merném saccolni, hogy ott mennyi lehetett a légcsere szelesebb időben. A család által a különböző "szakértők" tanácsai alapján beszerzett fűtőberendezésekre fordított összeg már közelítette a három milliót, amikor megkérdeztem tőlük, hogy akadna-e kb húsz ezer forintjuk egy kis tömítő habcsíkra ;)
Szeles időben teljesen átlagos dolog 50 pascal nyomáskülönbség a külvilág és a lakótér között, erősebb szél esetén akár a 100 pascal környékét is elérheti. Ha akad ott egy rakás rés, akkor hatalmas mennyiségű levegő járhat át az épületen, ami rengeteg hőenergiát szállít. Az általad "befőttesüveg"-nek nevezett házakban ezen "nem kívánt extra" szellőztetésből származó hőveszteség nulla (ráadásul a befőttesüveg-házban lakók alkalmazhatnak akár hővisszanyerőt is, ami még tovább spórol nekik).
"mondjuk egy tüzelésen kívül égéslevegőtől elzárt tüzelőberendezés esetére."
Én a szeles időben napi 15-30 ezer köbméternyi extra levegőt tüzelőberendezés nélküli házra értettem. Ahol még kályha/kémény szívása is növeli a nyomáskülönbséget, ott ez az érték akár még több is lehet.
"a hőcserélős szellőzőberendezéstől nem lesznek jobban szigeteltek a nyílászárók"
Ahol nincs megoldva, hogy minden (vagy majdnem minden) bejövő és kimenő levegő a hőcserélőn át közlekedjen, ott nincs sok értelme hőcserélésen gondolkodni.
De vigyázat, sokan összekeverik/egybemossák a hőcserélést a szellőztetésel, holott kiváló mesterséges szellőztetés lehetséges hőcsere nélkül is. A hőcserélő csak a hab a tortán (a megtérülés után egy kis pénzt hoz a házhoz), de egyáltalán nem kötelező eleme egy szellőztetésnek.
"Nem az történik, hogy "valami miatt" véletlenül arra jár egy kis levegő, amiből aztán a szerencsés kandalló vételezni tud :)
Az történik, hogy maga a kályha (pontosabban a kémény) úgy működik, mint egy nagy elszívó ventilátor, tehát a kémény vákuumot hoz létre a házban, amely vákuum levegőt szív be a külvilágból a ház "orrán-száján" (mindenféle réseken) keresztül.
Ha a nappaliban jól tömítettek az ablakok, viszont a spájzablak meg nyitva van, akkor valóban leginkább a spájzból fog "folyni" a hideg levegő a kandallóhoz."
Persze, és meddig hideg, és miért gondolod, hogy nem máshová fog menni a bejövő, kitágulva elkeveredve, és miért nem mást fog a kályha beszívni. Másképp fogalmazva, ha egy tartályon, mondjuk 1×1×1 m-es van két csőcsonk, mondjuk szívószál méretű, és te beleszívsz, akkor egy patak fog átfolyni az egyikből a másikba? Elsősorban csak nyomáskiegyenlítődés történik, valóságos áramlás csak másodlagosan a bejutási és távozási pont körül, ill. ha a tér maga szűk.
"A hagyományos szellőzésű házakat úgy is lehetne nevezni, hogy "véletlenszerű" szellőztetésű házak. Azért véletlenszerű, mert az aktuális időjárási viszonyok (és a lakók szeszélyei/szokásai) határozzák meg a szellőzőlevegő menyiségét.
Egy családi ház tényleges/ideális szellőző levegő igénye legyen mondjuk óránként 100 m3 tehát naponta 2400 m3. Szelesebb időben azonban akkorák lesznek a nyomáskülönbségek, hogy ez simán felmehet naponta 15-30 EZER köbméterre, ami télen rengeteg hideg, nyáron rengeteg forró levegő nemkívánt átáramlását okozza, amely nem csekély energia (és évente több tízezer forint) veszteséget jelent. Egy "befőttesüveg" házban ilyesmi nem fordulhat elő, mert ott mindig én mondhatom meg, hogy mikor mennyi levegő cserélődjön. Ennek működtetése valóban villamos energiába kerül tehát mondjuk évente 8 ezer forint ventilátor-költséggel megtakarítok mondjuk 40 ezer forintnyi nem kívánt szellőzési veszteséget."
Egyrészt a számok többszörösen túlzóak talán számolj légsebességet a 30 ezer köbméter levegő és az általad vélt össz keresztmetszet alapján, mondjuk egy tüzelésen kívül égéslevegőtől elzárt tüzelőberendezés esetére. Másrészt a hagyományos szellőzésű ház egy kandallóval annyival kevésbé véletlenszerűen szellőzik, hogy a kilépő levegőt teljesen elhasználja, és a helyére friss jön, és az áramlás csak ilyen irányú, a hőcserélős szellőzőberendezéstől nem lesznek jobban szigeteltek a nyílászárók, és ott éppen kifelé is mehet levegő, hisz nincs ezt meggátló nyomáskülönbség. Harmadrészt nem számolsz a beruházásigénnyel.
"A beszívott külső levegő fajsúlyánál fogva (hidegebb) "leesik" padlószintre és ott szétterül.
Tegyük fel a kályha szekundere 1m magasan szív be padló felett."
Namosmá értelek.
A kályha melletti levegő beejtőből ELVILEG valóban annyi hideg levegő terülhet szét a padlón, amennyi a kályha magasabban lévő másodlagos beszívási pontjain beszív.
Nézzük a gyakorlatot:
- ez csak tökéletesen tömített ház esetén valószínű, mivel a másodlagos levegőmennyiség jöhet akár "hagyományos" útvonalakon is (pl az ablakok/ajtók pici réseiből), ebben az esetben a légbeejtőn a kályha kizárólag annyit fog beszívni, amit egyből fel is használ alul.
- ráadásul pont a kályha körül a padló kap egy rakás extra (sugárzott) hőt, ami a szétterülő hideg levegőt villámgyorsan szobahőmérséketűre melegíti.
- ráadásul a kályha által gerjesztett folyamatos felszálló (lakásfűtő) légáram éppen a padlón áramlik a kályha felé minden irányból, ami szintén erősen korlátozza a hideg levegő "tócsa" szétterjedését ;)
"a kandalló ne tudna máshonnét "fals" levegőhöz jutni, csak a felé csordogáló - mondjuk a spájzablakon bejövő, két ajtó résein átmenő, háromszor jobbra forduló - hideg levegő "patakból"."
Nem az történik, hogy "valami miatt" véletlenül arra jár egy kis levegő, amiből aztán a szerencsés kandalló vételezni tud :)
Az történik, hogy maga a kályha (pontosabban a kémény) úgy működik, mint egy nagy elszívó ventilátor, tehát a kémény vákuumot hoz létre a házban, amely vákuum levegőt szív be a külvilágból a ház "orrán-száján" (mindenféle réseken) keresztül.
Ha a nappaliban jól tömítettek az ablakok, viszont a spájzablak meg nyitva van, akkor valóban leginkább a spájzból fog "folyni" a hideg levegő a kandallóhoz. Az, hogy nálad a két pont között a legrövidebb útvonalon hány ajtórés meg jobbkanyar van, azt te tudod :)
"Mondjuk, ha trágyaszag is jönne a hideg levegővel, nem is éreznénk, csak a "levegőpatak" nyomvonalán, igaz?"
Mivel ez a hideg levegő "patak" nincs elkülönítve a lakás levegőjétől, ezért mindig van valamennyi keveredés. A legbüdösebb biztosan a patak "fősodrában" lenne.
"Ami úgy kerül ki a hőcserélő látóköréből, hogy bekerül a kályhába az a hőenergia legalább olyan hatásfokkal hasznosul"
Amikor éppen ég a tűz, akkor lehet. De mi van azzal a rengeteg fals levegővel a fűtési szezon "maradék" 80-90 százalékában, amikor éppen nem fűt az a berendezés?
"Ez a megoldás legfeljebb a rosszul megtervezett "befőttesüveg" házak hibáit korrigálja jó sok pénzért cserébe"
A hagyományos szellőzésű házakat úgy is lehetne nevezni, hogy "véletlenszerű" szellőztetésű házak. Azért véletlenszerű, mert az aktuális időjárási viszonyok (és a lakók szeszélyei/szokásai) határozzák meg a szellőzőlevegő menyiségét.
Egy családi ház tényleges/ideális szellőző levegő igénye legyen mondjuk óránként 100 m3 tehát naponta 2400 m3. Szelesebb időben azonban akkorák lesznek a nyomáskülönbségek, hogy ez simán felmehet naponta 15-30 EZER köbméterre, ami télen rengeteg hideg, nyáron rengeteg forró levegő nemkívánt átáramlását okozza, amely nem csekély energia (és évente több tízezer forint) veszteséget jelent. Egy "befőttesüveg" házban ilyesmi nem fordulhat elő, mert ott mindig én mondhatom meg, hogy mikor mennyi levegő cserélődjön. Ennek működtetése valóban villamos energiába kerül tehát mondjuk évente 8 ezer forint ventilátor-költséggel megtakarítok mondjuk 40 ezer forintnyi nem kívánt szellőzési veszteséget.
A beszívott külső levegő fajsúlyánál fogva (hidegebb) "leesik" padlószintre és ott szétterül.
Tegyük fel a kályha szekundere 1m magasan szív be padló felett. Tehát biztos nem közvetlenül a nemrég bejött hideg levegőt szívja be. A hideg levegőnek ahhoz fel kell melegednie, hogy feljusson 1m magasságba.
Ebből meg az következik hogy van egy folyamatos keveredés a külső és belső levegő között.
"1: a levegő beejtési pontok (pl ablakok/ajtók rései) és a kályha (mint levegő elszívási pont) között hideg levegő "patakok" csordogálnak a lakótérben...."
Mintha a belépő levegő arra lenne ítélve, hogy rövid úton a kályhán keresztül távozzon. Például egy többszáz légköbméteres ház nappalijában a kandalló ne tudna máshonnét "fals" levegőhöz jutni, csak a felé csordogáló - mondjuk a spájzablakon bejövő, két ajtó résein átmenő, háromszor jobbra forduló - hideg levegő "patakból". Mondjuk, ha trágyaszag is jönne a hideg levegővel, nem is éreznénk, csak a "levegőpatak" nyomvonalán, igaz?
"2: ahol hővisszanyerős szellőztetés van (vagy lesz egyszer), ott rendkívül fontos, hogy egyetlen ponton (a hővisszanyerőn) menjen keresztül minden köbcenti szellőzőlevegő (kifelé és befelé is), minden egyéb levegő kimenet/bemenet esetén leadható/kivehető hőenergia kerül ki a hőcserélő "látóköréből". Ezért kell ilyen esetekben a külvilág=>tűztér=>kémény tűzilevegő útvonalat a lakás légterétől teljesen (légmentesen) elválasztva megoldani."
Ami úgy kerül ki a hőcserélő látóköréből, hogy bekerül a kályhába az a hőenergia legalább olyan hatásfokkal hasznosul (nemcsak saját energiatartalmát adja be az összegbe, de javítja az égés minőségét, hatásfokát is), mint egy hőcserélőben - legalábbis égéskor - kompenzálva a bejövő hideg levegő hatását (azért is csodálkozom, mert nemrég te is írtál erről). Egyébként a hőcserélős szellőztetés során is a lakásban megtermelt energia kerül ki (csak nem annyi, mint egy sima szellőztetésnél), meg egy kis villamosenergia fogyasztás pluszban. Ez a megoldás legfeljebb a rosszul megtervezett "befőttesüveg" házak hibáit korrigálja jó sok pénzért cserébe, de egy kandalló/kályha, ha úgyis van, megoldja ezeket a kérdéseket is.
"a külső levegős jól légszigetelt terekben szinte az egyetlen megoldás"
Ha a nyílászárók túl jól tömítettek, akkor is lehet alkalmazni egy légbeejtőt, amely beengedi a helyiségbe a kandalló számára szükséges tűzilevegő menyiséget. És akkor a légbeeejtő elé odaállva egyetlen ponton lehet majd érezni azt jéghideg légáramlatot, amely mindegyik (nem külső levegős) fűtőberendezésnél jelen van, csak éppen többnyire nem egyetlen pontból áramlik a kályha felé, hanem minden egyes ablak felől külön-külön picike hideglevegő patakocska formájában ;) amit a lakók többnyire észre se vesznek, vagy egész más okokkal magyaráznak.
(nekem a kályha mögött van egy légbeejtő lyuk a pince felé, szóval nálam ez a hideg patak nagyon-nagyon rövid :)
"a szoba levegőjét használó automatikusan szellőztet is."
Egy bizonyos menyiség alatt a kályha által kiszívott tűzilevegő valóban nem több, mint amennyit egy jó szellőzető rendszer amúgy is kiszívna a házból (mondjuk naponta 2-3000 m3). A baj ott van, hogy egy szellőztető rendszer minden helyiséget egyenletesen szellőztetne, a kandaló viszont kizárólag a közeli ablakok (levegő bejutási pontok) és őközötte cserélgeti folyton a friss levegőt, a lakás többi részét meg mindig kihagyja a nagy szellőztetésből ;)
"Asszem ezen már rugóztunk egyszer, hogy nem igazán van különbség."
Fűtés HATÉKONYSÁGBAN valóban nincs komoly különbség a normál és a külső levegős fűtésrendser között.
DE
1: a levegő beejtési pontok (pl ablakok/ajtók rései) és a kályha (mint levegő elszívási pont) között hideg levegő "patakok" csordogálnak a lakótérben, amely zónákban nem kellemes tartózkodni, tehát a lakás egy része bizonyos szempontból "lakhatatlan". De ha ugyanez a levegő az általunk megszabott (kerülő) útvonalon jut el a kályháig, akkor az egész lakás "fagymentes" terület lesz.
2: ahol hővisszanyerős szellőztetés van (vagy lesz egyszer), ott rendkívül fontos, hogy egyetlen ponton (a hővisszanyerőn) menjen keresztül minden köbcenti szellőzőlevegő (kifelé és befelé is), minden egyéb levegő kimenet/bemenet esetén leadható/kivehető hőenergia kerül ki a hőcserélő "látóköréből". Ezért kell ilyen esetekben a külvilág=>tűztér=>kémény tűzilevegő útvonalat a lakás légterétől teljesen (légmentesen) elválasztva megoldani.
Asszem ezen már rugóztunk egyszer, hogy nem igazán van különbség. Miért is? Ha előbb a levegőt felmelegíted, majd azt adod enni a tűznek, akkor innen nézve már több energiát termel a tüzed (nem -10-ről melegszik 600+ fokra). Ha ellenben a külső levegőt direktben viszed, akkor nem veszel el a szoba melegéből, de kevesebbel is növeled majd...
Azon mondjuk megint csak el lehetne gondolkozni, hogy a párásabb és valószínűleg kevesebb O2 tartalmú, meleg levegő előnyösebb/hátrányosabb-e? Nem hinném, hogy nagy a különbség a hideg/szárazhoz képest, de ez csak a személyes véleményem.
Inkább ott van a különbség, hogy
- a külső levegős jól légszigetelt terekben szinte az egyetlen megoldás
- a szoba levegőjét használó automatikusan szellőztet is.
A szabályozhatóságban sem feltétlen van különbség. A jó kályha be- és kilépési pontjait le lehet zárni így is úgy is.
Eztet nem értem... hiszen a másodlagos (meg a harmadlagos) levegő beszívási pontjához is sokkal közelebb van a külső levegőcső vége mint az ablak, tehát azt a levegőt is főleg onnan fogja szívni.
"ismerve a kéményem "teljesítményét" naponta a kandallóm 3x cseréli a lakás levegőjét---mivel nem külső-levegős"
Ezért írtam azt, hogy a külső levegőcső odavezetése valószínűleg még NEM külső levegős kandallók esetén is segíthet,
mert akkor a kandalló elsősorban nem a lakás fűtött levegőjét pöfékeli kifelé a kéményen, hanem elsősorban a közelből (a csőből) szippantana fűtetlen levegőt.
"Egy nagyon fontos dolog, hogy a hatásfok a tüzelőberendezések terhelésének csökkentése esetén rohamosan kisebb lesz. Ezért nem gazdaságos, ha a szükségesnél nagyobb teljesítményű hőtermelőt üzemeltetünk, és annak teljesítményét visszafogjuk. A hatásfok alakulását a terhelés függvényében mutatja a 3. ábra.
Az ábrából látható, hogy optimális, magas terhelésen gazdaságos üzemeltetni a berendezéseinket. Az adott igényhez, helyiséghez méretezzük fűtőberendezéseinket."
"én azt a csövet leszigetelném (amúgy is ajánlott) és el is dugaszolnám a végét, ne húzzon befelé rajta a hideg"
A hideg levegő alul csak akkor (és annyi) húz befelé, ha valahol fent meleg levegő tud távozni (és amennyi tud távozni) a lakásból. A meleg levegő felfelé törekedése furcsa dolgokat produkál: alul többé-kevésbé nyitott terekben is egészen jó idő tud lenni. Ha felül nem tud kimenni a meleg, akkor alul nem tud bejönni a hideg (búvárharang-effektus, pl a vízbe nyomott pohárba szorult levegőt sem tudja kiszorítani alulról a víz). Pl mértem már közel szobahőmérsékletet olyan redőnytokban, amelynek alul ugye "kijárata" volt a nulla fokos külvilágra. Sokan úgy éltek túl éjszakai megfagyás nélkül pl magas hegyekben, hogy felfelé kanyarodó barlangot kapartak/építettek maguknak hóból és annak legmagasabb pontján töltötték az éjszakát. Vagy nézd meg a hőlégballonokat: alul lyukas, mégsem esik le :)
Nagyon sok esetben ki lehet használni a meleg levegőnek ezt a szokását.
Tehát ha olyan jól tömítenek az ablakaid és nincs egyéb lyuk sem, ahol meleg levegő távozhat a lakásból, akkor egy alul lévő lyukon át szinte semmi hideg légáramlat nem fog befelé jönni. Persze ilyen ház a valóságban ritka, tehát valóban nem árt lezárni azt a lyukat, amikor éppen nemég a tűz :) persze a legjobb, ha a külső levegőcső közvetlenül becsatlakozik a kályhába és nem csak úgy le van dobva mellé.
"Én, de bolond ember az aki a felmelegitett levegőt kiengedi a kéményen...csak azért, hogy a -10 C° levegőt melegitse.."
A kéménynek csak meleg levegővel van huzata, tehát valamennyi meleg levegőt mindenképpen muszáj kiengedni ott.
És végső soron minden kályha -10 fokos levegővel működik, csak a külső levegős kályhák -10 fokos levegője nem az ablakoktól a lakáson át jut el a kályhához hanem "kerülő úton".
..szóval nem egészen értem, hogy mit akartál mondani a fenti bejegyzéssel...
Jó lenne ha majd beszámolnál, hogy mit vettél és milyenek vele a fűtési tapasztalatok. Akinek tanácsot adunk azok többnyire el szoktak tűnni a francba, ahelyett hogy lenne egy visszacsatolás.
Samottos betéttel van két év tapasztalatom. Vermikulitossal pedig egy csekély.
Miről ismerd fel hogy jó minőségű betéttel/kandallókályhával állsz szemben:
-primer/szekunder/tercier égési levegő. Az első kettő jellemző, a harmadik (hátfalon/lángterelőn lép be) ritkább, pedig ez fontos, hogy kis teljesítménynél is optimális legyen az égés. A legjobb ha mindhárom, de legalább az első kettő szabályozható. Vannak egykarosak is (minden levegőt szabályoz), de szerintem ez nem szerencsés.
-2 vagy 3 ponton záródik az ajtó (légtömörebb a betét, jobban zár)
-nagyobb a súlya (pl a 4mm acélból hegeszett betét nehezebb a 3mm acélból hegeszett betétnél, megmérni nem tudod, csak következtetni a súlyából) persze egy samottos betét sokkal nehezebb lesz a vermikulitosnál
-van benne primer automatika (egy a tűztérhátfalán lévő hőelem szabályozza a primerlevegőt)
-az alap hogy az üvegöblítés benne van (szekunder)
-kandallókályhánál van rajta 50-100kg zsírkő, homokkő, vagy benne ugyanennyi magnezitkő - jut eszembe a betét köré téglából! és ne ytongból építesd fel a konvekciós burkolatot, ezzel nyersz 1-1,5tonna hőtárolást
-én személy szerint a hűtőborda nélküli betéteket preferálom, ez is hűti a tűzteret(lásd előző hozzászólás), hűti samottot/vermikulitot, emiatt a s/v külső oldala hidegebb, mint a belső, emiatt feszültség keletkezik - hosszútávon elreped, eltörik - csere.
-általános elv, hogy nem a tűztérből vesszük el a hőt - ezzel csökkentve a tűztérhőmérsékletet, ezzel az égés minőségét - hanem az égéstermékből vonjuk ki a hőt. Emiatt felejtősek a több oldalon üvegezett tűzterek.
Ha már ennyit rizsáztam, remélem most már otthonra is veszel egy kályhát! :)))
"Nagy betét - nagy hőleadó felület. Vagyis nagy hőleadó felületű betétben ugyan csinálhatsz kis tüzet, de így nem fogod elérni/fenntartani az ideális üzemi hőmérsékletet, amin a fagázok jelentős része elégne. Romlik a hatásfok."
Egyetértek. Persze lehet azt mondani, hogy majd csinálunk kis tüzet egy 15KW-osban, de ez messze van a normális működéstől, főleg ha folyamatosan ez a helyzet.
Én az eddig leírtak alapján Taranist vennék, pontosabban nem vennék, mert hihetetlenül drága (de valószínűleg ez lenne a közel legjobb választás).
Minden bizonnyal tudás/tapasztalat áll amögött, amit írsz.
Arra már rájöttem itt az anyagokat olvasgatva, hogy hiába tetszik az öntvény tűztér, nem optimális választás ebbe a kicsi házba-kis teljesítményre.
Köszönöm az infókat!
Lassan kezd összeállni egy kép nekem, de kb 1 hónap múlva fogom látni, hol is tartok anyagilag az egész ügylet kapcsán, mi fér bele is mi nem.
Akkor el tudom dönteni, hogy lesz valami "normális" megoldás, vagy nem lesz, mert az kb biztosnak látszik, hogy egy olcsó "hagyományos" tűztér csak kidobott pénz és munka lenne.
"Annyiban nem ideális a 160-as, hogy így elvileg nem jöhet szóba több olyan tűztér, aminek 180-200-as füstcsöve van."
Felejtsd el a nagy 180-200-as kéményhez passzoló betéteket. Azok neked túl nagyok. Egyáltalán nem alternatíva.
Minden kályhaméretnek meg van az optimális tartománya amiben jól működik. Nagy betét - nagy hőleadó felület. Vagyis nagy hőleadó felületű betétben ugyan csinálhatsz kis tüzet, de így nem fogod elérni/fenntartani az ideális üzemi hőmérsékletet, amin a fagázok jelentős része elégne. Romlik a hatásfok.
(A nagy vízteresbetét puffertartállyal, nagy kéményátmérő +AE ház már működik együtt, mert ott a pufferre dolgozunk, ráadásul az égést ideális körülmények között kell és lehet tartani. Ott felesleges a lefojtás, mint a légfűtésnél. Más kérdés hogy bonyolultabb, drágább és áramfüggő, cserébe egyenletesebben teríti a hőt a házban)
A nagy intervallumú teljesítményekkel is legyen fenntartásaid. Nehogymár ugyanolyan égési hatásfok legyen az alsó és felső leadott teljesítményhatárnál. Általában a névleges teljesítmény környékén ideálisak az égési feltételek, ott lesz a legnagyobb az égési hatásfok is.
Ebből kiindulva és abból hogy a 0-5 C fok közötti középhőmérsékletű napok száma több mint a -10 - -15C fok középhőmérsékletű napok száma én a 0 C fok körüli hőveszteség pótlására méretezném a kályha névleges teljesítményét, mert a kis teljesítményű kályhát gyakorlatilag egész télen (leghidegebb napokon gázrásegítéssel), sőt átmeneti időben is magas hatásfokkal lehet használni, míg egy nagy (és drágább) kályhát csak igen hideg időben tudsz optimálisan kihasználni.
S mivel a szimpla öntvény, lemezbetét, vagy samottolt betétnek nagy a hőleadása (=mindegyik jól vezeti a hőt), tehát folyamatosan arra törekszik hogy hűtse a tűzteret, s csak nagy tűzzel lehet csak pótolni a hőveszteséget, ezért én vermikulitos betétet választanék, mivel itt kis tűzzel is fenntartható a folyamatos üzemi hőmérséklet. Ergo itt kisebb teljesítménnyel is fenntartható az optimális égés.
Én személy szerint értelmetlennek tartom a gépi szellőztetést:
- télen beszívja a kandalló a "friss" levegőt, cserébe ideális tartományban tartja a páratartalmat egy családi házban(fürdést, mosogatógépet, ruhaszárítást ellensúlyozza - na persze egy irodában nincs ennyi páragyártó)
- fűtési szezonon kívül pedig ki kell nyitni az ablakot
Ettől függetlenül külső levegős betét párti vagyok, mert az előmelegített levegőt enged a tűztérbe (a forró gázok jobban keverednek az előmelegített levegővel, mint a szobahőmérsékletűvel - jobb égési hatásfok)
A szellőztetés az érdekes kérdés. Úgy számolnak a tervezésnél, hogy benne tartózkodó személyenként 30 m3/óra levegőt kellene cserélni. Szerintem ez rengeteg, Esetünkben ez 100-120 m3 levegőt jelentene (persze szabályozható). Nem hinném, hogy ezzel ne működne egyébként bármilyen kandalló.
A külső levegő viszonylatában igazából az a kérdés, hogy valami meghatározhatatlan helyen ("orrán-száján" - első üvegnél) szívja-e a kandalló a levegőt, vagy "rendesen" össze van-e rakva, tömítve és valahonnan az aljáról vagy hátuljáról, körülhatárolható helyen.
Az utóbbi esetben lehet készíteni lemez-cső anyagból valamit, ami a beszívási részhez vezeti a levegőt.
Mindenesetre azért tennék elsősorban külső levegőset, mert nem akarok a kéményseprők miatt lyukakat vágni a vadonat fa ablakokba...
Mondjuk látszik, hogy légfűtőt akarsz, de szerintem jó, hogy felhozta ezt a vizes ötletet Lala. Sok energiát elbír egy rendes tartály. A padlófűtés meg már adott, ha jól értem. Azzal összekötve, akár napokig is temperálhat 1000l víz. Persze a kályha szigetelt kell legyen, hogy begyújtáskor se fűtsön túl. Milyen magas a hely? Én elgondolokodnék egy olyan megoldáson, ahol a kályha felett van a tartály. Amolyan padlótól-plafonig érő építmény.
Éppen egy 50-60m2 körüli gerendaház vagy készház (szigetelt fapaneles) fűtésén merengek. Túl sok energia nem kell a felfűtéshez, de nincs hőtároló közeg. Logikus lenne egy központi helyre ledobott, levegőt fűtő pelletkályha, de meg lehet-e oldani hagyományos fatüzeléssel? Valami alul égőtér (fordított égés?), felül füstcsöves tartály, bypass úttal (hideg füst és/vagy túlfűtés esetére) milyen lenne? Persze ennyi m2-re vizes (radiátor vagy inkább padló) fűtést kiépíteni nem tűnik nagyon ésszerűnek.
ha ilyen "tesztelősdire" adnám a fejem és ki kellene előre építeni a külső levegő bevezetést, akkor én azt a csövet leszigetelném (amúgy is ajánlott) és el is dugaszolnám a végét, ne húzzon befelé rajta a hideg.
szellőztetés is van a világon, azért egy 8 kW körüli mobilkandalló nem fogja megenni a benti levegőt pillanatok alatt... tudom, mi is használtunk olyat.
Valószínűleg többé-kevésbé működik a dolog külső lebegős betét nélkül is...
mert
1: ha a ház nyílászárói eléggé tömítettek
2: viszont egy külső levegőcső vége ott van a kandalló közelében
akkor a kandalló (pontosabban a kémény) szívóereje úgyis onnan fogja szívni a tűzilevegőt, ahonnan éppen tudja - és ha csak a levegőcsőből tud szívni, akkor csak onnan fog szívni - annak ellenére, hogy a cső nincs sehova bekötve, csak oda van vezetve a közelbe.
".Innen végül is könnyű bármikor kandallót építeni."
Akkor már a helye is megvan../és oda semmiség a külső levegő-csövet elvezetni. Már csak egy külsőlevegős betét kell /nem baj, ha nagyobb a névleges teljesítménye/ jól lehet szabályozni--ha lezársz mindent, még ki is alszik..!
Vannak építészek/mérnökök, akik ki tudják számolni neked a ház várható csúcs hőigényét (egy körülbelüli értéket magából a tervből is lehet számolni). Asszem KömKel is foglalkozik ilyesmvel, ő leginkább a Hőszigetelés topicban található.
beépíted a külső levegő csövet, elvan az ott magának egy szezonra, nem kér enni... aztán majd meglátod.
sokkal nehezebb, sőt lehetetlen kifűteni egy házat egy olyan szuperül kiszámított kandallóval, amiről aztán kiderül, hogy mégis kevés oda, mint egy drágább, pár kW-al "felülméretezett" betéttel, ami viszont jól tudsz szabályozni, ergo simán lehet vele kisebb teljesítményt is produkálni kormos üveg és egyéb nehézségek nélkül... és milyen jól fog jönni a nagyobb teljesítmény, amikor bereccsen a -25 fok.
az ifjúsági szálláshelyet kérdeztem, majd megnézem merre van, mert így nem tudom...
Abszolút van logika abban, amit írsz. Egy dolog van csak, amit muszáj most: be kell építenem a külső levegő bevezetést a kandallónak, mert azért nem lehet szétverni a házat később.
Ez meg elvileg nem mindegy, hogy pontosan hol van és mekkora.
Nyilván van egy lélektani-ésszerűségi határa ennek a kandalló beruházásnak.
Így veszett el a napelem -villanyfűtés is... addig-addig számoltam, hogy a végén elengedtem :-(
Itt azért kicsit más a helyzet. A kémény már a helyén. A kályha hőjét továbbító ventilátort, csöveket már megvettem, ez 80e.
én amúgy a helyedben azt csinálnám, hogy vennék egy olcsó kandallókályhát, mondjuk egy 8 kW-os wamsler-t, és egy szezonon keresztül tesztelném, hogy ez a teljesítményt "mit tud" az adott házban, mielőtt vagyonokat költenék egy nagynevűre, amivel aztán --az ilyen-olyan számítások alapján kiokoskodva-- végül mégsem tudom rendesen kifűteni az adott helyet, vagy csak úgy tudom, ha egész nap folyamatosan kell tüzelni vele. nálunk is faxául kiszámolták építkezéskor, mekkora radiátorok kellenek, pár szezon után cseréltük az összeset nagyobbra.
egy ilyen kályhát meg egy szezon után viszonylag kis "veszteséggel" el tudsz adni, aztán a tapasztalatok alapján megveszed a neked jó teljesítményű drágát.:))
ha most mellényúlsz egy drágával, azon már nagyobbat buksz, ha cserélni kell.
Meg azért ezek az "egyszerű" számítások nem számolnak azzal, hogy bl. a nyílászáró beépítéseknél eleve nem tökéletes a szigetelés, ott mindig több lesz a hőveszteség és egyéb ilyen pontok is lesznek egy házon.
Az életszerűség. Lehet, hogy nyugodtan lehet 10 kw-os kályha, sőt. Ami viszont lényeges, hogy azt a helyiséget, ahol a kandalló van, ne fűtsem túl nagyon hirtelen.
Erre kaptam most egy ajánlatot, elég részletes indoklással: Romotop R 40 H
"ha jó a számítás, amit találtam, akkor 2,1 - 2,8 kW/h."
Ha nem akarsz kellemetlen meglepetéseket, akkor fatüzelés esetén ne számolj 50-60%-nál magasabb tüzelőberendezés hatásfokkal (a gyári hatásfok adatok többnyire csak laboratóriumi körülmények között és a valóságban nem létező porszáraz fával igazak - vagy még úgy se ;). Tehát a fenti hőigényhez legalább 5 kilowattos kályhát választanék.
És nem is akarsz napi 24 órán át fűteni (akár víztartály, akár a ház hőtömege lesz a puffer), szóval nyugodtan lehet az akár 10 kW felett is. Legfeljebb majd kis tüzet rax benne, amikor nem muszáj nagyot ;)
jobb lesz oda akkor, ha van gáz, plusz egy légfűtő kandalló tényleg, ha ott vagytok, akkor azzal tudtok fűteni, egyébként meg temperáltok a gázzal, igazad van.
Igen, csak a telek és az épület tömege, szerkezete meglevő adottság. Pince nincs. A telek kicsi, az épület a beépítettségi határhoz közel van (telek 30%-a)
A padlástér nem terhelhető. Összesen van 82 négyzetméterem.
leszigetelve egy jól megtervezett/kiépített vizes rendszerrel, 1000 literes puffertartállyal annyi idő még simán áthidalható, több már azért nem nagyon nagy hidegben...
A kényelem nagy úr. Az áramos (napelem, villanykazán) megoldást is végigszámolta nekünk két ezzel foglalkozó cég is és arra jutottunk, hogy túl hosszú a megtérülés, sőt. A telek adottságai miatt gőszivattyú nem jöhet szóba.
Nem akarok csak fafűtésre berendezkedni, ez iroda lesz, ahova lehet, hogy 3-4 napig sem megy éppen senki.
Hííí, a Taranis attól tartok, túlmegy a lehetőségeimen...
A Temporis 2D, talán ha nagyon összeharapom a számat, akkor még beleférhetne, de ahhoz nagyon meg kéne győzni magam és kitalálni, hol spórolom meg. (És félretenni az ésszerűséget, hogy soha-soha nem térül meg).
Na, ezért most még nézegetek tovább. Még van pár hetem dönteni. Aztán nem mind1, hova és milyen cső kerül a falba még.
És ezzel némileg ütöm az előző véleményem, de elsőre átugrottam az KW igényedet, ha az tényleg ennyi, akkor a "mezei betéteket" nyugodtan el lehet felejteni, és marad a Taranis (kurva drága), vagy megtudni, hogy az olcsóbb Supra/Mullit/egyéb minőségi cuccokkal elérhető-e ( és egyáltalán van-e értelme ennek?) a folyamatos pár KW (én nem tudom).
Tényleg ne vedd készpénznek, de valószínűleg egy Supra Taranis lenne a legoptimálisabb. Külső levegő, 5 KW körüli teljesítmény, és 650-700 ezer forint csak a betét :)))
Vagy a jóval olcsóbb Supra, Mullit 8-9 KW-os betéteket rábírni folyamatosan az 5-6 KW-ra, ami SZERINTEM leányálom.
biztos, hogy óriási különbségek vannak, nem érdemes "spórolni" rajta, ha az ember megteheti...
szomszéd is valami magyar vízteres betétet vett (csak mert a saját xarát megenné, ha tehetné, mert amúgy meg lapátolja a pénzt a padláson, nehogy penészedjen:s)... olyan is... és nem azért, mert magyar, nekünk is az van....
Biztosan nem csak marketing. Kicsit hasonló dilemmám volt évekkel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy nekem "csak" egy frankó légfűtéses kandalló kellett (nem voltak plusz dolgok).
Én is nézegettem az olcsó betéteket, mert azok valóban sokkal olcsóbbak voltak a Supránál, végül Supra M58 lett belőle. NINCSEN összehasonlítási alapom semmivel, de az biztos, hogy hozta azt, amit ígért, sőt mondhatom, hogy pillanatok alatt beleszerettem (mert tényleg frankón szabályozható, mert szép, mert tényleg folytonégő, és tényleg csak picit lesz kormos az üveg, és kézre áll, és jó használni). Összességében nem cserélném semmire, alig várom, hogy ismét begyújthassak, szerintem ez többet mond mindennél.
Most bővítjük a kérót, egy kandallókályha kell majd pluszban, az is biztosan Supra lesz, már csak az a kérdés, hogy melyik.
Ettől függetlenül lehet, hogy egy Benkel is tökéletes lenne neked, csak azt tudom tanácsolni, hogy kérdezgess, nézegess. A Supra viszont tényleg Supra, ez nem csak szöveg.
Teljesen igaz, ha 3 évig nem tudnak eladni gázt meg olajat, gazdasági csőd nekik, ez nem kérdés.
Csakhát bizonyos helyzetekben véget szokott érni az ésszerűség, dehát ez itt nem politikai vitafórum... jobb lesz mindenkinek, ha lesz gáz. Sose szeretném, ha bekövetkezne, hogy elzárják. Még akkor is jóleshet nézni a tüzet...
már élelmiszert se tudnak lassan eladni az eu-ban, a gáz marad majd szinte az egyetlen, amit átvesznek tőlük.... de mindegy, ne menjünk bele.
egyébként meg tényleg nem árt, ha több módon is tud meleget varázsolni az ember, nálunk is van gázkazán is, gondolkoztunk rajta, hogy felszámoljuk, de ugyanezen elv mentén inkább maradt.
Most még kicsit kínlódtam és "adtam hozzá hőveszteséget" a meglevő sávalapnál is, meg átszámoltam a koszorúnál is külön, akkor kicsivel 2,8-3,8 kwh fölé jön ki a szám 0 és -15 foknál, ha 22 fok belső hőmérsékletet feltételezek.
Az van, hogy ez egy szerkezetileg kész ház, 40 cm téglafallal. Mostmár rajta a tető. Augusztusban kezdődik a teljes átalakítása. Az átalakítás ugyan építési engedély köteles (van is), de nem kiviteli terv köteles, ezért nincs szakember által készített számítás.
Ezért nincs számítás, csak most gyorsan kerestem/találtam egy viszonylag részletes kalkulátort. Oda klimpíroztam be az adatokat.
"Mennyi egyébként hőveszteséged a 0 fokon, -15 fokon kW/h-ban?"
ha jó a számítás, amit találtam, akkor 2,1 - 2,8 kW/h. Erről nyilván lejönnek még veszteségek, de ha összeadogatom a fal/födém/padló felé és szorzom a hőmérséklet különbséggel, akkor ez jön ki.
Nyilván nem lesz "tökéletes" a szigetelés mindenütt, szelemenek közvetlenül a koszorún vannak, stb... de gondolom, talán ennyit ér a hőcserélős szellőző.
Igen, én is attól tartok (bár még csak rövid ideje nyomozgatok az információk után), hogy nem lehet "normál" üzemmel levinni 3 kw körüli teljesítményre - illetve ott nem fog rendesen működni.
Nem vagyok teljesen bigott öntvény mániás, csak főként az tetszik. Így ahogy vánszorgok előre az információzavarban, látom, hogy ez nem biztos, hogy tartható szempont lesz. Amennyire így utólag lehet, szigetelés, aktív szellőztetés lesz a házban rendesen, tehát elvileg nem kell nagy kályha.
Azt is kezdem látni, hogy éppen ezért valami "folytonégő" opcióra képes készülék kell, ez meg nem feltétlen lesz olcsó. A kémény mérettel eléggé korlátoztam magam (most mindegy, miért, de mostmár már ott áll a Leier LSK160-as - egyébként azért, mert eredetileg nem nagyon akartam vele fűteni, csak azért került be, hogy ne bazergálja a hatóság az építési engedélyt, de most nemrég kaptam egy lövést, hogy mi lesz, ha Putyin elvtárs elzárja a gázt...)
De akkor a Tertio pl. honnan szedi a primer levegőt? Valahonnan alulról szívja be?
Hőveszteségem 0 és -15 fokon? Nem tudom :-( de majd megpróbálok utána menni, hogy kellene ezt tisztességesen kiszámolni.
Nemcsak marketing. Tényleg többet tud (egyiket sem használtam még, úgyhogy ne vedd készpénznek amit mondok)
A szóbanforgó supra betétek (Orea/Tertio/Neo) hegesztéssel készülnek ötvözött acélból (drága), hogy bírja a közvetlen tüzet. Míg az általam ajánlott Aero 8 eccerű szerkezeti acél (olcsó). Ezért kell a vermikulit/samott ami védi a tűztől. Plusz szolgáltatása a vermikulitnak (rossz hővezető a benne lévő levegő miatt), hogy 100-150 fokkal magasabb a tűztérhőmérséklet az öntvény/sima acélbetéthez képest, de a samottoshoz képest is melegebb (a samott jó hővezető, tömör).
Plusz drága mert Franciaországban csinálják. Meg mert kifinomult cucc.
A Benkel így ránézésre nem az. Tartok tőle nem igazán szabályozható szélesebb intervallumban. Márpedig ha 12-14kW környékéről nem tudod levinni 3-4kW-ra (biztos nem tudod több óra átlagában sem), akkor a szuperszigetelt házadban megsültök.
Nem látok rajta szekunder levegő szabályzót. Mi tartja tisztán az üveget, ha nincs üvegöblítő levegő? Vagy az üvegnél lép be mint a Orea/Tertionál? A nagy hőmérséklet miatt leég? Ha igen, akkor nem jósolok hosszú életet.
Nem külső levegős. A háromrétegű nyílászáróid nyilván a levegőt sem engedik be. Megjegyzem az Orea/Tertio sem külső levegős.
Szóval a folytonégők jól szabályozhatóak relatíve széles tartományban, de csodát nem kell várni tőlük.
A pilissel kapcsolatban kérdezd Dolmar_fan véleményét. Neki az van. Korábbi hozzászólásaiból teszek be a képei közül.
látvány szempontjából tök mindegy, hogy vízteres, vagy légfűtő. nem árt, ha megnézed mindkettőt úgy, hogy a tűz is égjen benne... mármint a "fekete" és a vermikulit vagy samott belsőst.
nem hiszem, hogy olyan nagy cucc lehet a csere benne.
(megjegyzem a vermikulit/samott belsejű tűzterekben jobban mutat a tűz, mert világosabb a háttér)
ez egy nagyon lényeges megjegyzés, ne hagyd figyelmen kívül (legalábbis nekem, női szemmel:) ).
láttam nagyképernyős vízteres kandallót üzem közben, aminek fogalmam sincs, miből volt a belseje, lényeg, hogy fekete volt.... és nagyon nem mutatott jól, nem kéne. :(((
Ezekkel leginkább az a bajom, hogy öntöttvasat szeretnék, nem akarok béléscserékkel bajlódni, meg nem is tetszenek ezek a lemez külsejű égésterek.
Az árak és a magyarság miatt néztem először a Benkel Pilis típust, de ahhoz meg nem ígérnek ennyi szép dolgot, mint a Supra - na azért kérdeztem, hogy tényleg ez valós különbség, vagy csak marketing.
Sajnos én is hülye vagyok hozzá, még nagyobb sajnos, hogy ezen a ponton lehet nagyon elkúrni a dolgot, mert ha megveszek egy nem oda való cuccot, akkor aztán mehetek a jófogásra bontott kandallót árulni.
Supránál csak valami hasonlót találtam, mint amit ajánlottam, mert úgy látom ebben is vermikulit van. (megjegyzem a vermikulit/samott belsejű tűzterekben jobban mutat a tűz, mert világosabb a háttér)
folyamatos használat esetén 3-5 évente cserélni kell a vermikulitot
nincs konvekciós burkolat
csak 33cm fa fér bele, míg a másikba 50cm is
kevesebb benne az anyag mint a suprában, de a supra se az általad favorizált öntvény, csak van benne egy öntvény hátlap (a tertio, orea-nál is ez a helyzet)
Előnye:
magasabb tűztérhőmérséklet a vermikulit miatt, tisztább égés
Ha beklimpírozom a ház adatait ebbe a kalkulátorba (sajnos fogalmam sincs, mennyire reális), akkor 9300 Kwh éves fűtési energia igényt számol, de nem veszi figyelembe a hővisszanyerős szellőzést.
Nos, igazából az lenne a kérdésem, hogy sok-e cserépkályhának az öt téglás kémény ? Kemencének kell ez a kémény úgy gondolom. A házban eddig is működött ugyanerről a kéményről egy kályha. Legfeljebb a kályha füstcsövére szerelnék majd egy csappantyút mint a kandallóknál. Ha leég a tűz, ne hűtse a kémény a kályhát idő előtt. De ezen tényleg dilemmázok, hogy vajon nem sok-e az öt téglás kémény cserépkályhához ?
"Ott ahol átmegy, megvastagítod a kéményt és semmi probléma. Így nem kell a tetővel babrálni."
Ha csak az átmenetig / átmenetnél vastagít, az kívülről úgy fog kinézni, mintha leszűkítette volna a kéményét. Lehet, hogy az összes arra járó kéményseprő ott fog okoskodni nála.
Kandalló vásárlás-építés előtt vagyok, már egy ideje gyűjtöm az infókat, de van pár dolog, ami nem tiszta.
A ház: 82 m2, 3 (+ fürdőszoba) helyiség, 40cm-es falak, 15 cm hőszigetelés, 0,7-es három rétegű üvegablakok, összesen 12 m2 üvegfelület.
A házban gázkazános padlófűtés van.
Adott egy hővisszanyerős szellőző.
A házban van egy összesen 7 m magas, új Leier 160-as kerámiabéléses, szigetelt kémény.
A szellőzőrendszertől függetlenül a kandalló melegét külön légvezetéken, ventilátorral átfújnám a többi helyiségbe. A kandalló külön légvezetéken kapná a kültérből az égéstérbe az elsődleges levegőt.
A kérdés a tűztér.
Nem tudom, hogy egy drágább (mondjuk 400 ezres, pl. Supra) tűztér annyival "többet tud", mint mondjuk egy hazai Benkel Pilis?
Másképpen: a "folytonégő", meg a "10 óra parázstartás" és hasonló okosságok tényleges különbségek, vagy ezt kb minden kandalló tudja, ha szabályozzák az égéstérbe lépő levegőt és a kiáramló füstöt?
Felső pillangószelep szinten minden kandalló füstcsövében be van építve, az égéstérbe lépő levegőt meg szintén tudom szabályozni, ha akarom. Ennél a valóságban többet csinál egy drágább tűztér?
Lehetőleg öntöttvas tűzteret szeretnék, a lemez-samott páros nem annyira tetszik.
Ha csak a tető átbújás a probléma, az megoldható. Ott ahol átmegy, megvastagítod a kéményt és semmi probléma. Így nem kell a tetővel babrálni.
Ha jól értem a te 5 téglás kéményed 500 x 380 -as külső szelvényű / belül 250 x 140 / és a 140 x140 -est nem akarod. Ha ezzel építed az átmenetnél csak a külső részt vastagítod meg. Kitűnő téglavágók vannak manapság.
Sziasztok ! Két db. kéményt készülünk bontani és újraépíteni. Az egyik kéményről egy cserépkályha a másik kéményről egy kemencével egybeépített csikós tűzhely fog üzemelni. Parasztházról van szó egyébként. A kémények jelenleg 5 téglásak és ezen nem szeretnék változtatni mert akkor a tetőfedéshez is kellene nyúlni. Tehát a kérdésem az, hogy az öt téglás kémények jók lesznek-e cserépkályhához és a kemence/csikóstűzhely kombóhoz ? Cserépkályhához én megmondom őszintén kicsit nagynak találom, de eddig is erről a kéményről ment a kályha csak akkor még vályogból volt rakva. Tisztelettel megköszönöm előre is a választ.
A fatelepek többsége forgalmas helyen van, tehát drága telken van. Évekig kerülgetni a farakásokat olcsó telken is lehet (pl tanyán) vagy esetleg egyből az erdőben, vagy az erdészet faszárító telepén (elnézést a csúnya szóért). Egy vállalkozás területén minden négyzetméternek minél gyakrabban ki kell termelnie az árát, ha ez olcsó telken történik, akkor nagyobb a haszon.
Viszont egy fa gyors-szárító berendezés kis helyet foglal és talán energiaköltséggel együtt is kevesebbe kerül, mint pl egy tanya őrzéssel+szállítással.
"megalapítod a fatüzelésű fűtőeszközt használók érdekképviseleti szövetségét :p :D, ami a jogszabály alkotókra"
Erre szoktam azt mondani, hogy van annyi pénz, amennyiből akár fogyasztóvédelmi törvényt/módosítást is el lehet intézni, csakhogy azt a pénzt a fogyasztók soha nem fogják összedobni, mert mindenki csak kapni szeret.
A lényeg röviden: ha többen tudnák, hogy valóban száraz tűzifából akár harmadával kevesebb is elég lehet egy télre, akkor előbb-utóbb egyre több kereskedőnél lehetne száraz tűzifát is kapni.
A lényeget kihagytam: nem tűzifát (mázsa/köbméter) kellene venni, hanem fűtőértéket.
majd ha megalapítod a fatüzelésű fűtőeszközt használók érdekképviseleti szövetségét :p :D, ami a jogszabály alkotókra komoly nyomást gyakorolva kötelezővé teszi ezt a fakereskedők felé, akkor majd talán egyszer... a mesékben...
igen, írtam is, hogy optimális esetben így kellene
aki pedig erre rendezkedik be, az nyilván kialakít a kertben egy kultúrált fatárolót, ami nem csúfítja el a látványt.... sőt, mondhatnám, hogy a legszebb része most a kertnek a szépen bepakolt tároló, öröm ránézni, mikor így tele van.:D
az utolsó bekezdéshez még annyit, hogy akinek van ereje/ideje/kedve otthon sk. feldolgozni az egyedi köbözésű szálfát, az szintén nagyot spórolhat.
50 ezerért vettük a fűrészt, 17 ezerért az X27 fejszét, már most behozta az árát mindkettő, annyival több lett így feldolgozva-bepakolva a fa. jövőre pedig ezeket már nem kell újra megvenni, egyszer kellett rá beruházni.
A lényeget kihagytam: nem tűzifát (mázsa/köbméter) kellene venni, hanem fűtőértéket.
ugyanazért a pénzért X mázsa porszáraz "vacak" nyárfa sokkal jobb üzlet, mint ugyanannyi mázsa nemrég kivágott szuper akác vagy tölgy.
Persze ehhez előbb el kellene magyarázni az embereknek, hogy milyen óriási az előnye a VALÓBAN NAGYON száraz tűzifának.
Akinek van esze+türelme+helye+pénze otthon tűzifát szárítani (nekem nincs egyik se :), az komoly pénzeket spórolhat, mert értéknövelő szolgáltatást végez saját magának
(és ezt a fakitermelők/kereskedők is fogják csinálni, ha anyagi érdekükben áll majd)
Tavalyelőtt ősszel sikerült venni 20% víztartalom alatti tölgyet egy rendes kerekedőtől, 30e Ft-ért (erdei köbméter) jó vétel volt szerintem. Tavaly ugyanaz a kereskedő már csak 25-30% közötti bükköt tudott produkálni, hiába volt olcsóbb, még egyszer nem veszek át ilyen fát, akkor már inkább a 60ft/kg fabrikett. Szóval nem a kereskedő mondja meg, hogy milyen fával tüzeljek...
Legyen nedvességmérője mindenkinek, oszt amikor megérkezik az X köbméter fa, Mari néni lekap a kocsiról egy vastagabb hasábot, kisbaltával szétcsapja, megméri középen a viztartalmat és közli, hogy ezért a vacak fűtőértékért amit maguk hoztak, ezért ő bizony csak 9 ezret hajlandó fizetni ömlesztett köbméterenként. Vagy itthagyják ennyiért, vagy húznak innen fástul, mert itt van másik három telefonszám akik szintén száraz tűzifát ígértek.
Ahogyan nagyra becsült SzTibi bácsi mondaná: Allah növessze nagyra szakálladat! Minden szó igaz amit leírtál! És mindenki aki fával fűt, nagyon jól tenné ha megfogadná ezen tanácsokat! Saját érdekében!
fakereskedőt baromira nem fogja meghatni a nedvességmérőd, úgyis azt veszed, amit kapsz.
nem kiskomód ez, hogy ha az ország másik végében jobb feltételekkel kapod, akkor ott veszed meg, max. egy futárköltséget bevállalsz rá pluszban, mert még úgy is megéri.
"Az égéshő a fában lévő energiatartalmat mutatja meg."
Az égéshő a nulla százalékos víztartalmú anyagra van megadva, ilyen fa a való életben soha nem fordul elő, viszont a különböző fafajtáknak tudtommal eltérőek a száradási jellemzőik.
Hiába tudjuk, hogy a laboratóriumban mérve ez a fa hány százalékkal lenne gyengébb annál a fánál, ha az egyik fa két éve szárad egy padláson (tehát kb 15%-os víztartamú), a másokon meg nemrég még a rigó fütyült :)
Szóval a fafajták összeméregetésénél fontosabb lenne a szárazságot beleverni az emberek fejébe,
tehát azt, hogy a legvacakabb fafajta jószárazon hülyére veri fűtőértékben a világ legjobb tűzifáját is, ha az nincs rendesen kiszáradva.
Én minden fával tüzelő számára kötelezővé tenném a nedvességmérő használatát (és nemcsak vásárláskor). Mindenki jól járna ezzel (kivéve persze szegény fakereskedőket ;)
Az égéshő a fában lévő energiatartalmat mutatja meg. Az arányokat nagyon jól mutatja. És ezen arányoknak a köbméteres tüzifa árak között is meg kell lenniük (korrigálva a feldolgozhatóság nehézségeivel: pl gyertyán nehezen hasad). Ha találtam volna fűtőérték/fatérfogat táblázatot akkor nyilván azt rakom ki.
A második oszlop az érdekes legalábbis annak, aki köbméteres fát vesz. Látszik hogy az akác, cser, gyertyán fej-fej mellett vannak égéshő szempontjából. Tehát elméletileg egy árban kellene lenniük, az utóbbi kettő azonban olcsóbb szokott lenni. Magyarán ezek jobb vételek, ha csak az energiatartalom számít.
Én ezeket ajánlanám. Ott gyártják Szlovákiában. Nem is drágák.
Igaz a vermikulitot ki kell 3-5 évente cserélni, de cserébe magasabb tűztérhőmérsékletet kapsz és sokkal szebb lángokat, mint amit egy öntvénybetét nyújt.
korábban kétféle kályhacső méret volt. Az egyik a 105 mm-es a másik a 119 mm-es. A kérdezőnek mákja van azzal a 12 cm -es nyilással. Az igény szerint bővíthető. de minek.A cső mértéhez kell zigazítani a lukat.
Köszi mindenkinek a választ, bocs a ferde képekért. Igen szerintem is így van mert ha belenyúlok a a kéményhüvelybe utánna sokkal nagyobb a hely. Megpróbállom még figyelmesebben lemérni de az egyik oldala nekem nagyobbank tűnt, de lemérem még!
Szeretnék egy kandallót építeni a szombámba(1.kép) ahol van egy nem használt kémény(2.3.kép - átmérő 12cm) erről szeretném kikérni a hozzáértők véleményét, hogy megfelelő-e?
A kéményre a másik szobáról is rá lehet csatlakozni(4.kép), ami nem volt és nem is lesz használva. Készítettem pár képet(5.6.7.8.9.10. a padlásról is, ahol a kémény négyzet alakú aminek belső méretei 19x16cm. Végül az utolsó képen a tető van, ahol ez bal oldali kémény.
Zárt tűzterű kandallóról lenne szó, átlagos teljesítménnyel(talán 10-15kw? - nem vagyok túlságosan otthon a témában) a szoba 20m2 az egész ház pedig nagyából 80-90m2 lehet.
Megfelelne ez a kémény rá? Illetve milyen átépítésekre lenne szükség? Köszönöm!
"ahogy az újságban olvasom, hogy sorra mennek tönkre a cégek,"
Tíz perc munkáért ezreseket zsebrevágni nem olyan rossz üzlet,
szóval amit az újság ír a jajistenem tönkremenő kéménseprő cégekről, az valószínűleg csak a szokásos "zsaroljunk ki az államból egy kis támogatást" játék része.
Ez kb ugyanaz, ahogy a mezőgazdaság zsarol ki milliárdokat a zsebünkből minden évben. Lásd a híradókban a bér-siránkozókat: ha esős volt a nyár, akkor azért MUSZÁJ állami támogatás a mezőgazdaságnak, ha túl kevés volt az eső, akkor meg azért, mertkülönben jajmilesz. Érdekes módon az általam ismert mezőgazdasági vállalkozók közül egyik sem kapott soha egy fillért sem ezekből az extra milliárdokból, fura módon mégsem mentek tönkre (sőt, szépen gyarapodnak).
A kandalló gyártók problémája ott lesz, hogy nagyképernyős kandallót nehéz kis tűztérrel gyártani és mindig lesz olyan egysejtű felhasználó, aki a mennyezetig megpakolja fával a gyárilag mindössze 3 kilowatt hő (tehát kicsike tűz) elviselésére tervezett, viszont a nagy üveg miatt jó nagy méretű tűzterét...
csakhogy aki épít magának egy szép alacsonyenergiás házat, az lehet, hogy "nagyképernyős" tűzre vágyik.
Igen, mi is a zsebkendőnyi üveg miatt vetettük el a Java-t. A Wamslernek már szép nagy üvege van (27x39 cm), igaz ez 5 kW-os.
A kéményünk a legolcsóbb Schiedel, kívülről körberakva 5 cm vakolható kőzetgyapottal. Meg akartam kérdezni a kéményseprőt, hogy mit szól hozzá egy fűtési szezon után, de az idén nem jött még, ahogy az újságban olvasom, hogy sorra mennek tönkre a cégek, lehet, hogy nem is nagyon fog.
Részben a szolgáltatótól független fűtés miatt vettük mi is, de a hangulata is fontos szempont volt, amúgy elég lett volna egy biokandalló is.
Hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy (alacsonyenergiás házakban) nemsokára szükség lesz olyan látvány-kandallókra is, amelyek csak szépek, de hőt lehetőleg ne adjanak.
(tudom, hogy egyes kályhás "mesterek" már rég elérték ezt a fejlődési szintet, de ők ezt nem készakarva csinálták ;)
"Az a hőszigetelt kéményt kb 3cm-es kőzetgyapottal adják."
Ez régifajta (magas kimenő hőmérsékletű) kályhákhoz OK, de magas hatásfokú (alacsony füstgáz hőmérsékletű) kályhákhoz 3 centi hőszigetelésű kémény valószínűleg kevés lehet (túl nagy lehet a méterenkénti hűlése). Szerintem 5 centi a minimum, de magasabb kéményeknél 10 centi sem árt.
Az a lényeg, hogy minél kevesebb hőt veszítsen a füstgáz a kémény tetejéig.
"Nem a nagyobb deltaT érdemelne több szigetelést?"
Elvileg igen, de egy kémény hővesztő felülete mondjuk 2-3 m2, ezen nem lesz túl nagy extra hőveszteség egy családi ház 250-400 m2-nyi hőleadó felületéhez képest - pláne akkor, ha figyelembe vesszük az időtényezőt is, tehát azt, hogy egy fűtési szezon kb 4000 órájából a kémény milyen kevés ideig meleg.
Tehát a kémény hőszigetelése szerintem kizárólag amiatt kelljen, hogy minél alacsonyabbra mehessünk a füstgáz hőmérséklettel úgy, hogy a kémény legtetején azért meglegyen a 60 fok,
a ház hőszigetelésébe a kémény hőszigetelését felesleges számításba venni.
"Én egy ilyet 140ért vettem. Szerintem nem is drága és nem is csúnya."
Valóban ízléses kis kályha (szólj, ha ki akarod dobni ;)
csakhogy aki épít magának egy szép alacsonyenergiás házat, az lehet, hogy "nagyképernyős" tűzre vágyik.
Az a hőszigetelt kéményt kb 3cm-es kőzetgyapottal adják. Ehhez mondjuk tartozik 70-150 fokos égéstermék. Miközben a 21 fokos házat 20cm-rel szigetelik.
Nem a nagyobb deltaT érdemelne több szigetelést?
Az acél kéménynek meg az a baja, hogy behozza a hangot a házba kivűlről. Legalábbis ezt olvastam róla.
Én egy ilyet 140ért vettem. Szerintem nem is drága és nem is csúnya.
"A 2-3kW tartományban már iszonyat kevés a veszteséghő, ami működteti a kéményt, még úgy hogy ne legyen kondenzáció."
Új házat csak hőszigetelt kéménnyel építenek,
aki meg régi házát átalakítja alcsonyenergiásra úgy, hogy eközben a régiszar téglakéményt nem cseréli le korszerű hőszigetelt kéményre, az meg egyenesen orvosi eset ;)
Egyébként igazad van: sem a kis teljesítményű, sem pedig a magas hatásfokú fűtőberendezésekhez nem szabad(na) hőszigeteletlen kéményt használni.
"Erősen gondolkoznék a vékonyfalú (de jóval drágább) samottcsöves kéményrendszereken, mert ennél kisebb tömeget kell felmelegíteni"
A hőszigetelésen belüli kéménycső túl nagy hőtároló képessége csak az üzemi hőmérséklet (harmatpont) elérését lassítja (ebből a szempontból az acél béléscsöves szerelt kémények a legjobbak), de a felmelegedés után már mindegy, hogy miből van az a cső, attól kezdve már csak a külső hőszigetelés vastagsága számít.
"3-6kW-os kályhák már dögivel vannak"
Vannak, de vagy csúnyák szegények a pici ablakukkal, vagy csak arany áron kaphatók.
Ez már nemcsak a kályhán múlik. Ehhez kémény is kell és gondolkozni, hogy is kössük be. A 2-3kW tartományban már iszonyat kevés a veszteséghő, ami működteti a kéményt, még úgy hogy ne legyen kondenzáció. Szóval itt már tényleg rendszerben kell gondolkozni, mert nagyon pengeélen táncol az egész.
Biztos nem másfél méter kályhacsővel kötném be a kéménybe, hanem hátulról egy rövid vízszintes csővel. Erősen gondolkoznék a vékonyfalú (de jóval drágább) samottcsöves kéményrendszereken, mert ennél kisebb tömeget kell felmelegíteni. És leszigetelném a kémény födém feletti részét is.
Szívesen meghallgatnék egy Supra Taranis tulajt hogy több év távlatából milyenek a tapasztalatai és milyen állapotban van a kéménye.
3-6kW-os kályhák már dögivel vannak, de akad már kisebb is: Haas+Sohn Java II, 349.000Ft, 2-4kW
másrészt hasznos pótfűtés lehet tartós gáz/áram szünet vagy egyéb katasztrófahelyzet esetére
harmadrészt pedig mindig lesznek olyan emberek, akik nem sajnálnak bármekkora összegű befektetést + korlátlan mennyiségű sajátmunkát azért, hogy újabb két forintot megtakaríthassanak ;)
"Mindig dőlök a nevetéstől, mikor ilyen 1-2 kW hőigényű házakban simán veszik a 10-15 kW-os kandallókat"
Ebben részben igazad van és ha már magától nem tudja, akkor legalább a szakemberek figyelmeztethetnék őket, hogy sok lesz az oda,
de a szakemberek egy részét (pl.építészek) nem érdekli az ilyesmi, a mások részének (kályhások) meg nem érdeke figyelmeztetni őket. Úgyhogy aki mégis megteszi, az tiszteletet érdemel.
És azért van csak részben igazad, mert nem nagyon árulnak/gyártanak kis teljesítményű, ÉS VALÓBAN szép kandallókat/kályhákat, megfizethető áron meg végképp nem.
AE házakban a túlfűtés megelőzése végett talán olyan kandalló ajtókra lesz szükség, amelyre kívülről 1-2-3 db külső low-e üveget lehet rászerelni (mindig a ház hőigényéhez igazodva).
Talán érdemes lenne kialakítani egy olyan mérő környezetet, amelyben ezen extra-üveg megoldások hatásosságát lehetne egymással összehasonlítani (hősugárzás + hővezetés + üvegek terhelhetősége).
"Én mondjuk nem szívesen mondanék le a sugárzó hőről. Talán csak visszavennék belőle."
Teljesen lemondani úgysem tudnál, hiszen egy 100%-ot megközelítő infra visszaverő tulajdonságú hőtükrön már a fény sem jönne át, ezzel az erővel be is falazhatjuk az üveget :)
de attól tartok, hogy alacsonyenergiás/passzív házakban a kandalló ablak hősugárzásnak is az lesz a sorsa, mint a talpunknak jó meleg régifajta padlófűtésnek: a töredék energiaszükséglet miatt sajnos annyira le kell csökkenteni az intenzitását, hogy az "extra élvezeti értéke" érezhetetlenné válik.
Tehát ahogyan alacsonyenergiás házakban már nem érzed melegnek a padlófűtést (pedig fűt) ugyanúgy nem fogod érezni az arcodon a kandalló melegét sem (legalábbis több méter távolságból), marad a tűz látványa.
Egy olyan kandalló ablak, amelynek a hőjét jól érzed a bőrödön mondjuk 2 méter távolságból, az szerintem legalább 1000 wattal sugároz, miközben egy 100 m2-es passzívházat átlagos téli időben kb 400 wattal ki lehet fűteni. Persze passzívház jóságú épülete nagyon kevés embernek van, de ha elkezd az ember böcsületesen hőszigetelni, akkor hamar eljuthat arra a szinte,ahol már a kandalló ablakán kijövő hő is túl sok, tehát előbb-utóbb muszáj lesz legalábbis korlátozni ezt.
Írtam már régebben a napsütéses hasonlatodra itt, hogy a vízzel töltött réteg inkább a felhős égnek felel meg. Persze tudom, felhős ég alatt is le tudsz égni, de azért érezhető a különbség. Ha takar egy pici felhő, azonnal érzed. Inkább ez lehet az irány szerintem, bár a vizet keringetni az ajtóban ill. maga az ajtó "bekötése" esztétikusan nem tűnik egyszerűnek, de talán megoldható. A LOW-E sem tűnik rossznak, nézz utána hány fokot bír. Ha nem ég le, tény, hogy egyszerűbb az.
Én mondjuk nem szívesen mondanék le a sugárzó hőről. Talán csak visszavennék belőle. Most folyamatos fűtéssel 24 fok van a nappaliban. (Mármint fűtési idényben. Most is annyi van, vagy több, de azért, mert nyár van.:D) Ugyanígy vagyok a felépítménnyel. Tudom, hogy most itt arra gyúrunk, hogy a víztér-puffer vegye fel a teljesítmény túlnyomó részét, de számunkra (puffer nélkül) nagyon komfortos a késleltetett hatás, azaz a kályha tömege (kb. 100db km tégla + jópár zsák beton) hideg és melegszik, amíg a tűz ég és sugározza a hőt az ablakon, majd a tűz nélküli szakaszban a felmelegedett tömeg sugározza vissza a meleget miközben visszahűl. Persze pufferrel meg jól szigetelt kuckóban a felhalmozott fűtőteljesítménynek a finom, elnyújtott adagolása lenne a cél, amihez a szigetelt tűztér/ajtó fontos lépés lehet.
Nézz utána, hogy kb hány fokig bírják az ablaküvegekre gőzölt low-e rétegek (a ragasztott műanyag hővédő fóliák biztosan nem sokáig ;) ha belső üvegként nem is, de második rétegként talán már elviselik a körülményeket.
Szerintem a túl keskeny légrésben csak lassú légmozgás lenne (kevés levegő cserélődne) ami igen gyenge hűtőhatást eredményezne.
De hiába oldod meg a hűtését mondjuk jónagy üveg-távolsággal, ha ez szerintem gyakorlatilag semmit sem csökkent az üvegen át a szobába bejutó hőmennyiségen.
A hősugárzás jelentős csökkentéséhez vagy hővisszaverő bevonattal kellene ellátni az üveget (mint a low-e réteg az ablakoknál) vagy sok párhuzamos üveglapot kellene alkalmazni (mert a nem pont szemből érkező infravörös hullámokból egy picit még a normál üveg is visszaver).
Szóval szerintem itt nem a hővezetés csökkentésére kellene koncentrálni, hanem egyfajta "átlátszó hőtükör"-félét kellene létrehozni amin a látható fény átjön, de az infravörös minél nagyobb része visszaverődik a tűztér felé.
Valamennyire porózus. De nem azért oxidálódik, hanem, egyáltalán nem kellene oxidálódnia.
A beton közepesen lúgos (ph 7 körül, ha jól emlékszem). Ez a lúg 'bevonatot mar' képez a beton acél külső felületén. Így nem fog korrodálódni. Ehhez persze előírt beton takarás kell. (min. 3 cm) de beltér-kültér-nedvességnek kitett betonnál előírás szerint. Ha megvan ez a betontakarás, akkor ez megőrzi a betont.
Azt gondoltam hogy egy 13ph-jú anyag elősegíti a korróziót. De ha nem, hát nem. Mondjuk egy kandalló életében biztos nem ez lesz a szűk kereszmetszet. De hogy rondán néznek ki a több éves használt belsők az biztos. És hogy mindez egy nappaliban nem mutat jól az is biztos.
A beton lúgos? Nem azért oxidálódik benne a vas mert porózus és átengedi a levegőt?
Igen, 200-as volt az eredeti terv, aztán amikor a tömegkályha kiesett, hirtelen döntenem kellett, hogy mennyivel mehetek lejjebb, de fogalmam se volt akkor még, hogy mit fogok venni, így nem mertem nagyon sokat csökkenteni a kémény átmérőjén.
szerintem nagyobb légfelesleggel dolgozik a fentről bejövő szekunderhez képest
amúgy ennél a betétnél nincs a klasszikus módon megvezetve a levegő az üvegre történő megérkezés előtt, egyszerűen neki van vezetve 90 fokos szögben, úgyhogy erről sokkal több levegőt leválaszt a tűz, azért ha van egy durranás a fában (vízgőz szétfeszít) az üvegnek csapódó szikrák nagy lendülettel repülnek felfelé az üveg mellett (tehát marad üvegmosó levegő is)
"Jogos a gondolat, nappaliban nem is mutatna jól két hordó víz."
Némelyik normál méretű kandalló körbeépítés belsejében elférne akár egy köbméter víz is.
"Ez a 400 l víz, ahogy írtam nem sok mindenre elég, ennél egy normál háznál sokkal több kel."
Egy normál háznál valóban hamar "kifogy" 400 litervíz hőtartalma. De minél jobban hőszigetelve van a ház, annál tovább elég. Egy jó alacsonyenergiás házat még 30 fokos vízzel is fűteni lehet, tehát a 400 liter víz ilyenkor kb 30 kWh hőt tud tárolni. Sőt, egy 100 m2-es passzívháznak ekkora hőmennyiség (átlagos téli időben) akár három napra is elegendő lehet.
...szóval lehet, hogy nem a puffer a kicsi, hanem a házad nagy hőigényű ;)
Te jó ég! Ezek nagyon nem passzolnak össze. A 180as átmérő kb a 8-10kW névleges kályhákhoz passzol. AE házba sokkal kisebb kellett volna, 140-160.
Hát fingom sincs a huzatszabályzóról. Én azért még tennék egy próbát azzal hogy megnövelem a rés méretét. Bár ez ellentmond a józan észnek, hisz az a kémény és bekötés feletti 7,3m magasság iszonyat huzatot generál. Akkor inkább legyen h.szabályzó, 2-3eft nál nem hiszem hogy sokkal drágább lenne.
Jogos a gondolat, nappaliban nem is mutatna jól két hordó víz. Nagy belmagasságnál felfelé lehet terjeszkedni. Ez a 400 l víz, ahogy írtam nem sok mindenre elég, ennél egy normál háznál sokkal több kel. Viszont a puffert nem csak a nappaliban lehet elhelyezni.
A fotót nem most csináltad ugye? Mert a hamu nagyon lúgos. Hamarosan egy rozsda halmaz lesz a kályhát belülről, ha nem takarítod ki nyárra. Vagy tegnap begyújtottál? :)
Ha igen, akkor az üveg alatt jön be a levegő és belülről az üveg és az acéllemez között lép be a tűztérbe? Ha igen, elszomorítalak. Ez nem a legkiforrottabb megoldás.
A supra astra/orea/tertio tulajdonosok tudnak neked segíteni. Náluk egy alátétlemezkével lehet állítani a üveg acéllemezterelő közötti távolságot. Szerintem nálad is ez kell: növelni a távolságot az üveg és a lemez között.
30 nm a nappalim, 5.5 méter a belmagasságom, de most belegondolva 2 db 200 literes hordót (400 liter) nem igazán tudnék elhelyezni diszkréten sehova:-ÖÖ
Csatolom a képet. Annyi az egész szekunder levegő dolog, hogy az üveg nem ér le a nyílás aljáig, van ott kb. 3-4mm hely, ahol beszívja és az jön fel az üveg és a vas léc között. Nem lehet szabályozni. A fa legalább 2 nyáron át száradt, van hogy 3-4 is.
Nyitott ajtónál is tudnál csinálni egy képet arról a részről ahol a szekunder bejön? Szabályozható az üvegöblítő levegő mennyisége? 2 nyáron át száradt fát használsz?
Nekem is az üveg alsó élénél lép be. Ha sok üvegöblítőt kap akkor a lángot az üveghez húzza és emiatt az üveg felső része nálam is retyós lesz. Viszont kisebb levegőnél a láng benn marad középen, ekkor az üveg felül is tiszta. (Zöldfülű korszakomban még azt gondoltam minél több üvegöblítőt adok annál tisztább marad az üveg. Érdekes hogy ez az alulról belépő szekundernél nem így van.)
A megfigyelésem szerint a huzat alapvetően azokra a gázokra hat melyek melegebbek, tehát felfelé törekednek, vagyis az égéstermékre. Ahogy ez az égéstermék felfelé száll az általa létrehozott dekompresszió beszívja az égési levegőt, ami hidegebb, tehát a nagyobb fajsúlya miatt alul helyezkedne el legszívesebben ebben a koktélban. Persze nem ilyen egyszerű, mivel az egész tűztérben egy folyamatos örvénylés is van. De a dekompressziónak is és a kémény huzatának is hatnia kellene annyira a üvegöblítő levegőre (ami meg van vezetve a belépési vonalnál az acél és az üveg között) hogy annak egy részének végig az üveg mellett kellene maradnia.
Kiegészítőnek használom, mellette 22-24 fokos víz kering a padlóban, ezzel még lassan hűl a ház (24 óra alatt 1-1.5 fokot), ezt fűtöm vissza a kályhával a nappali/konyha/előtér részen (kb. 60 m2), a maradék 40-be (két szoba + mellékhelyiségek) nem nagyon jut belőle, de ott nem is baj, ha hűvösebb van kicsit.
Jó minőségű tűzifával elég jól tudok vele lassan tüzelni, de szoktam rádobni az építkezésből megmaradt fenyőt/vékonyabb gyümölcsfa ágakat is, azzal már nem tudom elkerülni, hogy túlfűtsön, csak ha többször gyújtok be egy nap.
A levegő alul lép be, végig van rés, kivéve a két szélen a csavaroknál, ott egy kb. 5 centi hosszú puha anyagból lévő csík van az üveg és a vasajtó között. Látszik is, hogy ott tömítés van, kormos az üveg. Azon is gondolkoztam, hogy azt a csíkot kisebbre kellene vágni.
Nekem olyan, mintha a levegőt részben a kályha közepe felé húzná a huzat, ahol a füstcső van. Azért nem vagyok biztos benne, mert a füstcső alatt van egy vízszintes samott elem, ami azt teljesen eltakarja, tehát a felül a levegőnek mindenképp az üveg előtt kell elmennie. Lehetséges, hogy előtte tesz egy kanyart a kályha belseje felé?
Ha árérzékeny vagy és vállalod a kompromisszumokat, akkor a gyártónál nem csak új készülékeket vehetsz, hanem "mintákat" is és garanciában (tehát használt) külföldről visszakerült, kijavított masinákat jóval a bolti árak alatt.
A "minták" teljesen újak, de nem egyeznek teljesen a sorozatgyártott termékkel, ezért lehet jutányosan hozzájuk jutni.
"okozhat-e üvegkormosodást úgy, hogy a másodlagos öblítő levegőt elhúzza az üveg elől a kályha belseje felé?"
Jól látod a dolgot: el tudok képzelni olyan nagy marhaerős huzatot, ami (jónagy tűz esetén) már felkapja az üvegmosó levegőt, még mielőtt az le tudna ereszkedni az üveg aljáig. Lehet, hogy csak túlságosan nagy volt a tűz (ereszkedés közben túl gyorsan előtt fel tudott melegedni az üvegmosó levegő), de az is lehet, hogy valóban a kéményed túl izmos.
Vagy csak túlságosan lecsökkenteted az üvegmosó levegő mennyiségét (kevesebb levegő gyorsabban melegszik fel, így ereszkedésből gyorsabban megy át emelkedésbe).
A bazinagy űrtartalmú víztérnek az az egyik előnye, hogy igen nagy a hőtehetetlensége, magyarán minél több a víz, annál nehezebb véletlenül felforralni azt.
1 m3 víz 1,17 kWh hőtől melegszik fel 1 fokkal, tehát az ő 400 literes vízterének hőtároló képessége 0,468 kWh/fok.
Mivel a jelek szerint igen jó a kályha hatásfoka (és tételezzük fel, hogy elég száraz fával és ráadásul okosan tüzel), ezért megszavazok ennek a kályhának tűzifa kilónként 3 kWh kivett hőteljesítményt.
A fenti két adatból kiszámolható, hogy nála a 400 liter víz hőmérséklete minden kiló elégett tűzifától 1,4 fokkal fog emelkedni.
Namármost ha a fa berakása előtt vet egy pillantást a hőmérőre, akkor a pillanatnyi vízhőmérsékletből meg tudja állapítani, hogy most éppen maximum kb hány kiló fát szabad berakni a kályhába ahhoz, hogy az semmiképpen se tudja felforralni a 400 liter vizet. Tehát ha most 70 fokos a víz és 90 fölé nem szeretnénk menni, akkor az új rakat 20/1,4= 14 kilónál nem lehet nagyobb.
Trükkös megoldás: a hőmérőt kiegészíteni egy tűzifa-kiló skálával, amelyről számolgatás nélkül is le lehet olvasni, hogy a pillanatnyi vízhőmérséklet mellett kb mennyi a biztonsággal berakható maximum.
Még trükkösebb megoldás: a tűztér rostélyát mérleggé alakítani és egy kijelzőn látni lehetne megrakás közben, hogy nagyjából hány fokos lesz a tartály, mire leég az a famenyiség,
sőt, ha túl sokat raksz bele, akkor egy biztonsági automatika riaszthat, sőt, akár fizikailag megakadályozza, hogy meggyújtsd. Persze ezt a részt csak viccből írtam, mert megfizethetetlen lenne, de elméletileg még ennek sincs akadálya.
"A kémény egy téglás, normál kis kémény, viszont elég magas."
Nagyon magas hatásfokú (alacsony kimenő füstgáz hőmérsékletű) fűtőberendezéshez eléggé rizikós hőszigeteletlen kéményt használni, ha az ráadásul jó magas is, akkor még inkább az.
...szóval ha csendes téli éjszakákon halk csámcsogást hallasz a kémény felől, akkor éppen a hideg füstgázból a hideg kéményfalra kicsapódó savas víz eszi kifelé a maltert a téglák közül :)
Az lenne a kérdésem, hogy túl erős kéményhuzat okozhat-e üvegkormosodást úgy, hogy a másodlagos öblítő levegőt elhúzza az üveg elől a kályha belseje felé? Azért gyanakszom erre, mert az üveg alja tiszta marad, a teteje felé kormosodik. Ha ez okozza, akkor vennék egy pillangószelepet.
Wamsler M-Line Manhattan 5kW kályha 18-as, 7.33m magas kéményben.
A nagy fotókat pillanatok alatt kisebbre tudod konvertálni pl az XnView nevű programocskával (sok ilyen van, de ez az egyik legjobb). Sőt, ha jobban megtanulod a használatát, akkor egy kattintással akár száz képet is átalakít neked a kívánt méretre. Figyelem: amíg nem ismer a programot nagyonjól, addig SOHA ne az eredeti fotókkal kísérletezz (mindig legyen róluk biztonsági másolat), mert ha a programban véletlenül rossz dolgot állítasz be, akkor az eredeti képeidet felülírja az újakkal). Tehát a kiválasztott képeket másold át egy ideiglenesen létrehozott munka-mappba, ezekkel a másolatokkal már lehet kísérletezni, nem baj, ha esetleg elrontod őket.
Ha a képeid méretét kb 1000-1500 pixel környékére lecsökkented, akkor már valószínűleg fel fognak menni a fórumra, ahol azok jó nagy méretben is megtekinthetők lesznek. Legkisebb ajánlott méret szerintem: 640x480 pixel.
van róla fotó, de lehet ide nem lehet feltenni a felbontása miatt. csinálok róla új képeket kicsi felbontással. ide még sose tettem fel képet, itt az ideje megpróbálni!
Egyébként a hőcsere fogalmát vagy jóságát a hőszivattyús témában tapogattam, próbáltam az ott szerzett tapasztalatokat ide a vegyestüzelésbe átültetni, érdekes eredmények jöttek.
akkor pedig csaphornyos hagyományos, vastag fa parketta (nem laminált padló), és alá még plusz szigetelő réteg. (bár nálunk ez úgy készült a hálókban, hogy a szigetelés az aljzatbeton alatt van bent, így nem zavart bele a parketta lerakásába, nem tudom, egy már meglévő aljzatbeton és arra a szigetelés és úgy arra a csaphornyos parketta, az összehozható-e.)
ez melegebb, mint a kőburkolat padlófűtés nélkül, de az ilyennél még a laminált parketta is jobb, de az azért annyira kellemes hőérzet nem lesz a lábad alatt, mint a hagyományos parketta.
Igaz, több paraméter kell a választáshoz. A kémény egy téglás, normál kis kémény, viszont elég magas. Nagy a nappalink, 51 m2, abból nyílik minden. Ezért gondoltam, hogy egy légfűtő kandalló jó lenne. A vizes rendszer az öreg gázkazánnal maradna tartaléknak, esetleg ha lusta vagyok begyújtani. Pénz mennyi van rá? Mi úgy működünk, hogy kapunk egy ajánlatot és eldöntjük, hogy bírunk-e vele. Ha nincs túl messze a lehetőségeinktől, akkor átnézzük az összes fiókot és összesöpörjük.
szalmabálás volt a csúcs,ott mikor beindult 180-as csőben 600 fok is volt. 3-400 fokot sok helyen találtam. ez a pufis kandalló 80-100 C körül engedi ki a füstöt, függ a víz hőfokától. Lehet a ventivel szabályozni.
próbafűtéskor előfordult 2 alkalommal, hogy forrott a víz. Kiszaladt a gőz a túlfolyócsövön egy edénybe. A teendő ilyenkor bekapcsolni a puffer saját ventijét, az hamar megszünteti a forrást. persze ez automatizálható és akkor ott sem kell lenni. Van hőfokmérő a pufferen és lehet kontrollálni a víz hőfokát. Napi 1 óra fűtés és egész nap meleg van. Jól műkődik, de minden nap kell bele tüzelni. Kevés a 400 l víz
Nem írod mekkora a kéményed, a hőigényed. Hány helységet fűtenél. Kandallóra, kandallókályhára, kályhára vágysz. Mennyi pénzt szánsz rá. Pedig ezek nélkül nehéz ajánlani bármit is. Úgyhogy hasraütésszerű ajánlatom:
Bár nincs a listán nekem a Wamslertől a Trendy 8 tetszik. Elég pofás, három színben is kapható. Kb 106eFt. A tetején lévő öntvényen akár főzni is lehet. A hamuláda kimondottan nagy. Samott tűztér.
Ami a legjobban tetszik benne hogy kb 26cm mélyen az ajtó alá süllyesztett tűztere van. Szóval 26x35x19 cm3-nyi térfogatba pakolható a fa. Emiatt (és ezt most csak gondolom, mert nincs tapasztalatom) az égés és parázslás hosszan elnyújtható, mivel a lángok viszonylag távol lesznek a fától. Tehát a fagázképződés viszonylag egyenletes és elnyújtott.
A szabvány 33cm fa simán belefér. Ami nem tetszik: kicsi üveg, vékony acéllemez test.
Még azt elfelejtettem leírni, hogy mire elég a 400 l víz. Persze könnyen számolható, de nagy csodára nem kell számítani. Egy 40m2 kis lakásban van a kandalló, azt tudja. Mi még gázzal fűtünk, meg van az öreg csempekályha, ami elég beteg. Ő helyette gondolkodok valamilyen kandallón, de nem egyedül döntök sajnos.
mélyen egyetértek Veled, klassz dolog ez a padlófűtés, csak az a baj, hogy utólag megcsinálni nagyon macerás meg drága. Ezen a környéken(Békés megye) sok szegény ember él, akik télen a kályha mellé költöznek, mert csak ott van meleg. Ők biztos nem fognak utólag padlófűtést csinálni. Egyébként ha építenék új házat és lenne rá elég pénz, akkor nem hagynám ki.
Akkor én most értesítelek. Nekem van egy olyan kandallóm, amelyben a hőtároló közeg nem samott vagy tégla, hanem víz. Nincs kergető szivattyú, nem kell, mert a víztartály alatt ég a tűz. A tűztér dupla falú, arról egy venti fújja le a meleget olyan tempóban ahogy a helyiség igényli. Ami hőenergia így nem hasznosul, az melegíti a puffert. Ez a kályha gyakorlatilag nem pazarol. 400 l víz van benne, de csonkok is vannak rajta egy másik puffer részére. Pár éve felháborodásomban hegesztettem össze ezt a kályhát, amikor mániám volt a kimenő füstgáz hőmérsékletének méricskélése a család kályháiban. Ennél is mértem a kimenő füstgázt és megnyugodtam.
Szóval nekem van egy ilyen ha érdekel. Nem akarom eladni, nagyon meg vagyunk vele elégedve. Képem is van róla, ha érdekel.
Szerintem az ajtó üvegén át távozó hő túlnyomó része sugárzás útján közlekedik, a többszörös üvegezés viszont csak a hővezetést csökkentené, a sugárzásos hőleadást alig (laikusoknak: amikor egy ablakon merőlegesen átsüt a nap, akkor hőbevitel szempontjából szinte mindegy, hogy egy- vagy kétrétegű az az ablak, gyakorlatilag ugyanannyi hő fog sugárzással átjutni).
Ráadásul a kandalló ajtó üvegét a szoba levegője kívülről hűti folyamatosan, ezért az nem tud túlságosan felmelegedni, viszont többszörös üveg esetén a tűz felőlinek nem jutna ebből a hűtésből, ezért vagy marha drága üveget kellene belülre tenni, vagy marha sűrűn elpattannának a belső üvegek.
Tehát összességében az üveg többszörözés szerintem: drága mulatság, minimális tényleges haszonnal.
"Gondolom a kandalló külső felülete gyakorlatilag mindenütt vízzel van hűtve (kivétel persze az ajtó, habár az is lehetne vízhűtéses :), ezért akár az egészet hőszigetleni lehetne kívülről, mégsem károsodna sehol."
Emiatt az egész hőszigetelve van kívülről. Lehet rendelni csupasz kivitelt is, de ritkán szoktak.
"Egy kis rendszerelemzés: szerintem súlyos hiba: ezeket az előnyöket durván ki kellene domborítanod a honlapodon (és a hirdetéseidben is!), mert enélkül a potenciális ügyfelek szemében csak egy vagy a sok közül."
Ebben maximálisan igazad van.
"Engem csakis nyilvános árak érdekelnek, ezért szívesen látnék itt egy linket az áraidra."
Terveim szerint olyan verzió lesz, hogy a választható műszaki tartalmak alapján mindenki összeállíthatja a saját, személyre (házra) szabott készülékét és erre kap egy árat.
Kis teljesítményű hőszigetelt vízteres is tervbe van véve, esetleg többrétegű ajtóüveggel.
"Gondolom a távozó füstgáz is annyi hőtartalommal bír, amennyi nagyon muszály." Igen. Emiatt szerepel is a készülékek beüzemelési útmutatójában, hogy tilos a füstcsőbe bármilyen utólagos hőhasznosítót beépíteni.
Értem, köszi a választ. Azt felejtettem el még megkérdezni, hogy nincs-e rétegződés a házatokban fűtéskor? Alul a padlószinten esetleg sokkal hidegebb, mint fenn a mennyezetnél? Tömegkályhás házban voltam egyszer télen és ott egy kicsit fázott a lábam. Nem tudom ennek kiküszöbölésére van-e valami kitalálva, ugyanis nekem az átlagnál télen jobban fázik a lábam.
A radiátorok fent és lent is vannak.Igen fent meleg van mivel tudom,hogy a meleg felfelé áramlik.Alul sincs hideg.Nem fázunk csak furcsa,hogy ekkora különbség .De az eredeti kérdésem az volt,hogy mivel alumíniummal van borítva a kandalló és az ytong közti rész ,nem lehet-e hogy azért nem adja át a hőt a burkolatnak.De most már tudom,hogy nem ez a baj.Ahogy te is mondod az ytong miatt van.Gondoltam kiveszem az alut hátha úgy jobb,de inkább bent hagyom.
Csőház..)) A belső méret 6m X20 méter. Az utcára 2 háló, majd a nappali /46 m2/, majd az előszoba+ fürdőszoba, majd a főzőkonyha../mellette az ebédló. A kandalló a ház középpontjában. Nyitott ajtók mellet jól cirkulál a meleg levegő. Ha hidegebb van a nappali ajtaja csukva így csak a 2 hálót fűtöm.--de ha megy a rásegítő-fűtés nyitott minden ajtó..!
a miénk még pluszban teljesen körbe van szigetelve... bőségesen elegendő a nappaliba és a vele egy légtérben lévő konyha-étkezőbe, amit az üvegen át lead... na meg ott van még a füstcső, sosem fogtam, de biztos meleg:D
"Én pont olyan vízteres kandallókat gyártok, melyeknek nem kell konvekciós burkolatot építeni, mert nincs légfűtő teljesítményük"
Gondolom a kandalló külső felülete gyakorlatilag mindenütt vízzel van hűtve (kivétel persze az ajtó, habár az is lehetne vízhűtéses :), ezért akár az egészet hőszigetleni lehetne kívülről, mégsem károsodna sehol.
Megfelelő hőszigetelő burkolattal (az ablakon át kisugárzott hőt leszámítva) egy ilyen kandallóval készült fűtőrendszer csakis akkor fűti a házat, amikor valóban kell hő valahová, na ez az igazi "passzívház kandalló" (alacsonyenergiás házaknál komoly probléma a nemkívánt túlfűtés elkerülése, sokan azért mondanak le a kandallóról, mert úgysem lehetne megmaradni mellette).
Egy kis rendszerelemzés: szerintem súlyos hiba: ezeket az előnyöket durván ki kellene domborítanod a honlapodon (és a hirdetéseidben is!), mert enélkül a potenciális ügyfelek szemében csak egy vagy a sok közül.
"Küldjek egy árlistát? ;)"
Engem csakis nyilvános árak érdekelnek, ezért szívesen látnék itt egy linket az áraidra.
Mondjuk vevőként egy jó darabig még ne számíts rám, de ha időközben lesz olyan kandallód, amely
- 3-5 kilowattos
- jónagy átmérőjű vízcsatlakozásai vannak (gravitációs puffer fűtés), de még sokkal jobb lenne, ha a kandalló önmagában lenne egyúttal a soxáz literes puffer is
akkor mindenképpen értesíts.
(p.s. a fórum adatlapodon a honlapod linkjét rosszul írtad be, az elejéről lehagytad ezt: http:// )
Látom, kicsit szétestek a válaszok a kérdésedre. Van viszont még tisztázatlan kérdés is:
Van egy vízteres kandallód, pár radiátorra rákötve. A kandalló fala Ytongból, a tűztér felől alumínium lappal. Oldalt nincs légrés, csak hátul.
A ház két szintes. Problémád, hogy felül meleg van, alul jóval hűvösebb és szeretnéd, hogy a kandalló burkolata is kellemesen meleg legyen, ugye?
Sajnos azt tudom mondani, hogy erre ne számíts. Az ytong, már az öt centis is, olyan jó hőszigetelő, hogy szinte sose fog neked felmelegedni. Vagyis maga a burkolat nem fog neked fűteni.
Ha abban a helyiségben, ahol a kandalló áll is hűvös van, akkor pedig valószínűleg
1, vagy nagyon kevés hőt ad át a betét a levegőnek és mindent a radiátorokba nyom, vagy
2, mivel oldalt nincs légáramlási lehetőség, onnan nem kapsz fűtést (ugye az ytong pedig szigetel) csak hátulról. Ami úgy látszik, kevés.
Kérdés még: A radiátorok az emeleten, vagy a földszinten vannak?
Ezek tényleg jó paraméterek. Egy kérdés merült fel bennem: hogyan jut el a meleg levegő mindenhová egy pontról? 145 m2 az már nem kicsi alapterület. Kíváncsi vagyok hogyan oldottad meg? Gondolom egy ilyen kandallót használsz, azért írtam, hogy egy pontról.
Nekem küldjél egy árlistát légyszives ! Ha ez igaz, amit írsz, akkor Te tudsz valamit! Gondolom a távozó füstgáz is annyi hőtartalommal bír, amennyi nagyon muszály. Ehhez komoly hőcsere szükségeltetik! Érdekel a berendezés!
"Csak a nagyon-nagyon-nagyon drága kandallók között tudok elképzelni olyat (ha egyáltalán létezik ilyen), aminek annyira jó a vízoldali hatásfoka, hogy gyakorlatilag nem fűti a levegőt maga körül."
Mennyire nagyon-nagyon-nagyon drága? Ez így pontatlan... akarom mondani nem eléggé Mekkes! :) Küldjek egy árlistát? ;)
Én pont olyan vízteres kandallókat gyártok, melyeknek nem kell konvekciós burkolatot építeni, mert nincs légfűtő teljesítményük (kivéve persze az üveget, és a füstcsövet).
közben rákerestem és találtam. ha jól értelmezem, akkor ezt csak körbefalazom, légrést hagyva a felszálló meleg levegőnek és kész? Ha így van, akkor ez nem lehet valami jó hatásfokú valami! megérzés. főleg ha dönget benne a tűz! Kicsinek tűnik a hőleadó felülete, főleg gravitációsan. Vagy van valami venti rajta? Nem láttam a képeken. Ha a Te lovad akkor biztos tudod!
Ismered a mondást "minden cigány a saját lovát dícséri".
Tehát vegyél egy légfűtő Supra-t. Nem fogsz benne csalódni--a "vas" kerül píízbe...a burkolatot akár a rusztikus /használt/ téglából is építheted..jó munkálkodást!
Olvasgatlak benneteket, próbálom leszűrni a lényeget: mivel fűtsek a télen. Ráérek, építeni kéne valamit! Egyébként Elekkel vigyázzatok, én elméleti dolgokról nem állnék le vele vitatkozni, szinte esélytelen. Ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg. Szóval hőszivattyú drága, van egy csempekályha, ami öreg és beteg, le kéne bontani. Valami jó kandalló, jó hatásfokú...
Most arról van szó, hogy egy olyan kandallóbetét, amely a külső felületén éppen hőt ad le a levegőnek. ezt a külső felületén leadott hőt hogyan tudja jó hatásfokal átadni a szobának.
Az, hogy
- ez egy olyan kandalló, amelyik éppen 10 kilowattal vizet fűt és eközben másik 10 kilowattal levegőt is fűt
- vagy ez egy víztér nélküli 10 kilowattal légfűtő kandallóbetét,
az jelen téma szempontjából teljesen mindegy, hiszen mindkét kandalló éppen 10 kilowattal fűti a levegőt.
Tehát a helyiség légfűtése szempontjából teljesen érdektelen, hogy az egyik még vizet is melegít eközben.
Másképpen megfogalmazva: van két kandalló, mindkettő 10 kilowattal fűti a levegőt maga körül. A szoba légfűtése szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a kettőből az egyik emellett X kilowattal még vizet is melegít.
Tehát felesleges dolog egy légfűtéses témába belekeverni azt, hogy egy kandalló vízteres vagy sem, ez a tény tökéletesen érdektelen a szoba légfűtése szempontjából, ha a légfűtést vizsgáljuk, akkor csak a levegő felé leadott hőteljesítményét kell figyelembe venni.
terelsz, mert vízteresről van szó, ráadásul pont a mondat végét hagytad le.
bármennyire csodálkozni fogsz rajta, én sem vagyok hülye, és fűtöttünk légfűtővel mi is, ott addig fűtesz, amíg kellemes hőmérsékletet érsz el vele az adott helyiségben és pont.
a vízteressel viszont a cél az, hogy megtold vele a puffert és a távolabbi helyiségekben lévő radiátorokat... esetleg, jó esetben még használati melegvizet is készíts vele.
na ezt próbáld meg úgy, hogy --amint említetted-- a levegőnek több hőt ad le, mint a víznek... anélkül, hogy szétfőné abban az adott helyiségben, ahol maga a kandalló van.
Ezt írtad szó szerint: "A kandalló alja alatt egy 50cmx50cm nyílás van a levegőnek kihagyva."
A képen látható lyukacska keresztmetsztete szerintem az általad megadott 50 x 50 centi talán felénél is kisebb. Persze nagyon sok burkolatnál még ennyi légjárat sincs.
Van olyan burkolás is, ahol elölről látszólag szép nagy lyuk van, csak éppen a belsejéből felfelé nem (vagy csak alig) tud továbbmenni a levegő, a tied remélhetőleg nem ilyen.
Sokhelyütt meg azt hiszik, hogy az ott alul egy fatároló, ezért a fűtőlevegő légjáratát a tetejéig kitömik tűzifával, majd csodálkoznak, hogy minél több fát készítenek be előre a "fatárolóba", annál több tűzifa fogy, mert annál hidegebb van a lakásban :)
Persze van sok olyan kandallóbetét is, amelynél magának a betétnek az elejénél vannak ilyen fűtőlevegő beömlő nyílások, amelyek valamennyit segítenek ezen a légfűtős dolgon (habár szerintem távolról sem eleget).
A kandalló ajtó alatt van egy sötét rész a képen.Ott tud bemenni a levegő.Kicsit rossz a kép elismerem de lehet látni a lyukat.A kandalló teteje nincs lefedve ott pedig ki tud menni a levegő.
A képen nem látom az általad említett 50 x 50 centiméteres alsó levegő beáramlási nyílást,
és az a kis rács odafent szintén elég kevésnek tűnik a (prospektus szerint) akár 15 kilowattnyi hő kiengedéséhez.
Ha ehhez az erősen lekorlátozott átáramló légmenyiséghez hozzávesszük azt is, hogy még a díszburkolat is hőszigetelő anyagból készült...
"Nem azt mondom,hogy nem jól működik.Csak kérdezem,hogy ez normális dolog e."
Az teljesen normális dolog, hogy egy hőszigetelő réteg túloldala egyáltalán nem forró, így nincsen szinte semmi hősugárzása sem.
Ha a kandalló burkolat ytong helyett valamilyen jól hővezető dologból készült volna (pl vas vagy tégla), akkor az a felület jó meleg lenne, így a kandallód hőjének egy része azon át jutna ki a lakás légterébe, ekkor lenne érezhető hősugárzása is, sőt talán még a túl kevés átjáró levegő mennyiség (túl kis lyukak alul-felül) miatt sem morognék, hiszen a hőleadás egy részét a levegőtől "átvállalná" a kandalló burkolata.
"Te...akkor nektek nagyon-nagyon draga kandallotok van ? /direkt hagytam le egy 'nagyon'-t/ :-) "
Én azt írtam a 44002-esben, hogy "gyakorlatilag nem fűti a levegőt maga körül" tehát mondjuk (az üvegen át lesugárzott hő kivételével) közel 100 százalékos víz felé leadott teljesítményű kandallóról beszéltem. Az övéké sajnos meg sem közelíti ezt a hatásfokot és nem is volt nagyon-nagyon-nagyon drága.
"ha a levegőnek több hőt adna le, mint a víznek, megfőnénk mellette a nappaliban"
Állítólag van olyan kandalló is, amelyikben egyáltalán nincs víztér (tehát az összes hőjét a levegőnek adja le), mégsem főnek meg mellette a nappaliban ;)
..ülj az "ablak" elé 1,5 méterre...majd érzed. Nékem légfütős a betétem...de csak langyos a burkolat, holott októbertől márciusig nyomom ám fával...)))
Egy Radeco Uyut B vízteres kandallóm van.5 db radiátor és egy törölköző szárító van rákötve.Puffer nincs.Azt tudom,hogy a meleg felfelé száll.hideg nincs a házba sem alul sem felül.Csak az a furcsa nekem,hogy amíg egy két ismerősömnél begyújtás után fél óra múlva nem lehet megmaradni a kandallós helységbe a meleg miatt,addig nálunk nem érzem a sugárzó hőt.Nem azt mondom,hogy nem jól működik.Csak kérdezem,hogy ez normális dolog e.
Mit-miket fut ez a vizteres kandallo ? Hany radiator ? Puffer ? Padlo ?
Vagy a vizteres resz be sincs kotve ????
Amugy meg az, hogy az emelet/tetoter melegebb mint a foldszint akar termeszetes is lehet....hisz a meleg levego felfele szall ! Meg ugye annak padlojat futi a foldszint mennyezete....stb
Értem ezek szerint itt a hiba és így nem jó.Csak a kandalló hátsó fala és a felső része nem elég hogy érintkezik a levegővel?Mert az oldalába van a víztér,így is túl hevülhet és károsodhat?
"A kandalló oldala és a burkolat között nincs hely."
A legtöbb kandalló betétet a tervezők úgy méretezik, hogy a teljes külső felületen folyamatosan hűtve lesz a körülötte áramló levegő által (a jobbakon még extra hűtőbordák is vannak a jobb hőátadás érdekében). Amely felületeknél ez a hűtő légáramlás akadályozva van (pl túl közel van a díszburkolat, vagy pl alul/felül nincs elég kijárata, ezért gyakorlatilag áll a levegő), az a felület túlságosan átmelegedhet, ami peches esetben a kandalló tönkremenetelét is okozhatja.
"na hát ez az, ha vízteres, akkor én sem értem a problémát"
Minden vízteres kandalló egyben levegőt is fűt, sőt nagyon sok vízteres a hőjéből többet ad le a levegőnek, min a víznek. Tehát attól még, hogy egy kandalló vízteres, attól az még valamennyire légfűtő is egyben. Csak a nagyon-nagyon-nagyon drága kandallók között tudok elképzelni olyat (ha egyáltalán létezik ilyen), aminek annyira jó a vízoldali hatásfoka, hogy gyakorlatilag nem fűti a levegőt maga körül.
(persze az általam sűrűn emlegetett "pufferkandalló" pont ilyen lesz, de azt előbb még ki kellene fejlesztenem :)
A kandalló oldala és a burkolat között nincs hely.Csak a hátulja és a fal között.De akkor ezek szerint itt a hiba szerintetek.Feltöltök két képet elnézést a minőségért de talán látszik a lényeg.
"A teteje nincs leburkolva ott kitud jönni a meleg."
Tehát
1 - a kandalló díszburkolata mögé alul simán be tud menni a levegő egy 50x50 centis lyukon át?
2 - ez a levegő jól körül tudja járni a kandalló betétet (tehát a betét és a díszburkolat között mindenütt van legalább 5-10 centi távolság?
3 - és ugyanez a levegő a díszburkolat tetejénél egy, az alsó lyukhoz hasonlóan nagy keresztmetszetű lyukon/résen át vissza is jut a szoba légterébe? (a többnyire röhejes méretű kis rácsokat most inkább hanyagoljuk)
Nem.Valószínű én nem voltam érthető,elnézést.A kandalló alja alatt egy 50cmx50cm nyílás van a levegőnek kihagyva.A fal és a kandalló mögött pedig 30cm hely van.Itt tud a levegő keringeni.A teteje nincs leburkolva ott kitud jönni a meleg.És talán ez a baj,hogy ott távozik el a hő nem pedig az erre kialakított rácson az oldalán?
- légmentesen körbe zártál, megakadályozva hogy keringjen a helyiségben az általa felmelegített meleg levegő
- plusz jól körbeburkoltad kiválóan hőszigetelő ytonggal plusz egy hőtükörrel
és most azon csodálkozol, hogy nem fűti a helyiséget?
A légfűtő kandallóbetéted felmelegíti a körülötte lévő levegőt, és ez a levegő a szobában keringvefűti a helyiséget (már ha hagyod szabadon keringeni ;). Ha valaki úgy burkolja a kandallóját, hogy a burkolat köré alul nem tud beáramlani jósok levegő egy marhanagy lyukon és az a levegő felmelegedve felül nem tud visszaáramlani a helyiségbe szintén bazinagy lyukon át, (szerintem ez utóbbi lett elfelejtve nálad) az a kandalló leginkább a kéményt/külvilágot fűti és nem a házát.
A díszburkolat meg csak DÍSZ, az esetek nagy részében nemigen vesz részt sem a fűtésben, sem a hőtárolásban, ezért a fűtés szempontjából szinte tökmindegy, hogy a felülete meleg vagy sem.
Persze lehet csinálni valóban fűtő (hővezető) és jó hőtároló kandalló burkolatot is, de az nem a kb nulla hőtárolású, viszont jól hőszigetelő ytongból készül. :)
Segítséget szeretnék kérni.Van egy vízteres kandallóm,amit itong téglával burkoltam be és az itongra raktam dísz követ.Az itong és a kandallóbetét közé pedig golyónyomot alumíniumot raktam,hogy megvédjem a burkolatot a hőtől.Ezt egy kandalló építő mondta,hogy így csináljam.A kérdésem az lenne,hogy kell ez az alumínium oda tényleg?Mert azt veszem észre,hogy nagyon sok hőt visszaver és a kandalló felső részén távozik a meleg a fölső szintre.Ezáltal az emeleten nagyon meleg van,míg alul hidegebb.Nem érzem hogy a kandalló hőt adna le az oldalán.Egész napos használat mellett is hideg a kőburkolat.
barátnőmék nemrég vettek egyet, nem kicsi:D aztán némileg felháborodva említette, hogy az egyik ismerősüknek bezzeg rögtön kellett egy újat vennie a már meglévő helyett, csak hogy nagyobb legyen, mint az övék:O
És alul van elég nagy bemeneti lyuk a hőelszállító levegőnek.
Ha annak az alsó lyuknak van egy kb ugyanakkora keresztmetszetű kimenete is valahol felül (és a levegő jól körbe tudja járni a betétet), akkor nemcsak szép, de jó is.
H2Oceano 23 Csk. Szünetmentessel szerelve.
Ami nem jó, az az egyoldali kötés.
.png){kind=link}
