amit belinkeltél egyházit, az egy halvaszületett gyerek bejegyzése. megnézve egyébként a Gál-Mucsi házaspár gyerekeit (négyet találtam nagy hirtelen, lehet, volt több is), csak ennél Julianna az anya, a többinél Zsuzsanna. Tehát valószínűleg a lelkész elírta. Előfordul - sajnos - elég sokszor.
Ők tudják a legpontosabb információkat adni a továbbiakhoz.
Familysearch-on civil (magyar) születési anyakönyvet elméletben 1916 után nem találsz, tehát ebből kitalálható, hogy az a legjobb ha a nagyszülők születése korábbra datálható.
Ha nem... akkor az szívás.
Marad a kérdezgetés családi berkekben...
Nagyon fontos, hogy minden szálon megtaláld a kiindulópontot. A legjobb erre a 4 nagyszülő.
Ha megvan a 4 nagyszülő születésije a civilben, akkor folytathatod a 8 dédi halottijával, feltehetően azok meglesznek.
szuper, hogy van ilyen topic! udv mindenkinek szeretnek utanajarni a szarmazasomnak. viszont jelenleg nincs tul sok informacio csak apukamig ill nagypapamig tudok visszamenni tudnatok segiteni hol/hogy induljak el?
talaltam egy ilyen weboldalt, de itt meg sajat magamat ill aput/nagypapam se talalom meg...
Mivel Schaffarsch fronton megrekedtem, elővettem az anyai ágat. Onnan még hiányoznak ükszülők. És ma találtam. Tudtam egy önéletrajz szerűségből (!), hogy 1919-ben halt meg Gál Ferenc dédapám. Tudtam, hogy előtte Újpesten született a nagymama úgyhogy végiglapoztam az Újpesti halottakat 19-ben. És megvan. Érdekes hogy az ükmama vezetékneve már valahol előjött tanúként valahol... Már értem miért :)
A kérdésem az lenne, hogy mi az ükmama keresztneve? Megtaláltam a familysearch-ön a templomit is, oda Julianna van írva, de én Zsuzsának látom
A csatolt képen a pirossal bekeretezett vezetéknév kiolvasásában kérném, hogy segítsetek. Mintha "Kékes Anna" lenne, de több b etű nekem nem tiszta, pl. a vezetéknév végén az nem tudom, hogy "s" vagy "r" inkább. Az egész lapot is linkelem, hátha a betűk írásképéhez az jól jön vkinek!
Sziasztok. Evangélikus anyakönyveket kutatom Vadosfán. Egy kis fejtörő : Vajon hol lehet "Terh", vagy mi lehet a neve ennek a falunak/városnak? Sajnos így ebben a formában nem találom. Ismerős valakinek? Köszönöm előre is, ha valaki informálna :) szép estét
Segítséget szeretnék kérni a Myheritage oldallal kapcsolatban. Tag vagyok, "alaptag". Egy személyt találtam, ki nekem rokonom lehet, vagy van közös rokonunk. Az általam most kutatott személy szerepel a fáján. Csak sajnos nem tudom, hogyan vegyem vele fel a kapcsolatot. Szeretnék tanácsot kérni.
Ilona Ortman MyHeritage családfák Csaladfa Web Site, kezelője: Zoltán Antal Szülők:<Magán> Ortman (Vechtel Anna), Apa neveTestvérek:György Ortman és még 2 testvérek neve
Zoltán Antal (magyar sorrend: Antal Zoltán) lenne, akivel fel szeretném venni a kapcsolatot.
Üdv! Az apai ág feltérképezésében elértem azt a pontot, hogy már csak a jánoshidai egyházi anyakönyveket kellene átnéznem. Az egri egyházmegye anyakönyvei azonban még nem érhetők el online, de lehet hogy el sem kezdték azok fényképezését. A mikrofilmek közelébe pedig nemigen jutok el mostanában, meg amúgy sem olyan szép színesek. :) De ez most mindegy is lenne. Éppen ezért ha valakinek megvannak az említett város anyakönyvei vagy kutatott bennük kérem segítsen nekem. Köszönöm.
Számomra egyértelmű, hogy a Pilisi járásban felcserélték a két évet a digitalizálásnál, annak idején néhány településről kértem fénymásolatot a MOL-ban mikrofilmről, és a neten az 1715-ös adatok 1720-ban vannak és az 1720-as adatok 1715-ben :)
Érdekes, ez 76 elemű, az 1715-ös (ami az Arcanum DVD-n van) meg 162. És az is, hogy ugyan ez összegzés, azaz egy kézírással készült, valamikor a felmérés összegzésekor, mégis eltérő az írott névalak. Ha gondolod átküldöm azt is.
Köszönöm a fáradozásod, nem akartalak ilyen nagy munkába fogni. Igazából az érdekelt a kérdésben, hogy helyesen gondoltam e a Lichtenblau alakot, mivel igen, sajnos soha nem fogom megtudni Ursula ősanyám eredeti nevét. A másik kérdés lett volna legfontosabb, Petermann ősanyám származási helye, de sajnos senki nem tudta elolvasni.
Köszönöm a fáradozásod. Elég jól ismerem Simon Elsand családját, az első óbudai német telepesek egyike volt, már az 1701-es uradalmi összeírásban szerepelt, akkor telt le a 3 adómentes év. Az első felesége 1718-ban halt meg. Ursula előző férje pedig Michael Lichtenblau lehetett, aki az 1720-as országos összeírásban szerepel, Rácvárosban zsellér, valójában ez egy 1715-ös összeírás, csak a MOL felcserélte a két évet. Sajnos Michael Lichtenblau házasságát nem tudom megnézni, a budai várban kötött házasságot, megtaláltam a budavári anyakönyv indexében, de sajnos a feleség neve nincs ott, az eredeti házassági anyakönyv szintén sajnos nincs meg, 1766-tól van csak házassági anyakönyv a budai várban.
Pár napja, mikor láttam ezt, gondoltam valaki megnézi majd az 1715-ösben milyen nevek vannak, ill. hogy írják őket (mert hogy ez elég közel van ahhoz). S azért gondoltam, hogy más nézze meg, mert sajnos online már nem elérhető. s ugyanúgy nem akaródzott felkelni a székből (neki az ágyból), s "átmenni a másik szobába, ....", mint Mórának.
Nos megnéztem, mert. Sajnos mivel nincs a neten, nem tudom mit szólna az Arcanum hozzá, ha idetenném, ezért egyelőre annyit, hogy ott Simon "Simon Echyant"-ként szerepel, mint adózó. s nincs Ursula családja 1715-ben említve. Ha küldesz a milyennincs@gmail.com címre egy mailt, arra válaszként megküldöm teljes Óbudát. S körbenézek a szomszéd németajkú településeken addig.
Pusztán névtani-nyelvészeti szempontból szólok hozzá. A Schaffarsch a cseh-morva afář sáfár; gazdatiszt, jószágigazgató, számadó; őrző, gondviselő foglalkozásnév németes lejegyzése. Mai névtani elterjedéséhez Cseh- és Morvaországban, vö. http://www.kdejsme.cz/prijmeni/afář%20afař/hustota/
Ferdinandus Schaffarsch származása érdekelne. Gyanítom, hogy nem Magyaroszágon született. 1891.07.28 án halt meg Budapesten. Felesége Magdolna Szankovics (Szankovits). 6 gyermeket találtam hozzá 1866-tól 1881-ig) az egyik elvileg kiment Amerikába, (atyám ott is hogy változnak a nevek) na de ez már csak a történet folytatása.
mivel nem dobok ki semmilyen projektet, ezért megvan. De sajnos a megrendelő végül nem kérte az ág felgöngyölítését, így csak egy Löwentritt nevem van, meg a férj neve (és természetesen a megrendelő egyenesági vonala innen a megrendelőig).
Varga János tóth-keresztúri legény, vitézlő és nemzetes mankó-büki Horváth József szolgája összeadatott Katalin hajadonnal, tóth-keresztúri Tarr Mihály lányával, nemzetes László János volt a "pronubo"
A pronubo-nál elakadtam, lehet házasságszerző - józan (?) logikával arra gondolok, hogy László úr lehetett a kiadó násznagy (a régi ceremónia részeként volt "kérő" és "kiadó násznagy", általában vmi. tekintélyesebb ember)
Lehet, hogy ez a tipp marhaság, de talán lesz valaki más a fórumon, aki még latinul is ért! :o)
Érdekes, hogy ezt írod! Én a Szabolcs megyei anyakönyvek közül - érintettség folytán- sokat lapozgattam, nézegettem ... és nagyrészt úgy láttam, hogy a legtöbb anyakönyv az 1910 előtti években van meg, képeken is. Például Kisvárda anyakönyvei (születési, halotti, házassági) is csak 1908-1909-ig van meg. SAJNOS!!! Szívesen nézegetném tovább is. Tudja esetleg valaki, hogy várható-e, hogy későbbi adatokat is feltesznek?
Nagyjából: Varga jános tóthkeresztúri legény, nagys. mankó-büki Horváth József szolgája összeadatott Katalin hajadonnal, tóthkeresztúri Tarr Mihály lányával, na és innen akadtam el :o)
szó van még egy nagys. László Jánosról, akivel valamilyen kapcsolatban lehetett a menyasszony... regggel újra megpróbálom, akkor pihentebb leszek... :o)
Egy kis segítségre lenne szükségem. Latin szövegkörnyezetet nem értem, így a neveket sem tudom hová helyezni. Tehát házasságban, Varga János, tóth-keresztúri "juvenis" a férj... a többi homályos. Köszönöm szépen előre is a segítséget!!!
Köszönöm a fáradozást!! A bátyjával 1908-ban ment ki, ő kint maradt, majd ükapám is 1912 után örökre. Az érdekes, hogy dédapám 1914-ben született itthon...
Tudnátok segíteni? Lehet, hogy ez csak az én problémám (bénaságom), hogy mióta megújult az Ellisisland oldala, szinte alig tudok normálisan rákeresni emberekre. Ükapám első kiutazása 1908-ból még megvan utána hazajött, de most találtam egy dokumentumot, miszerint amerikai állampolgárságért folyamodott. Ezen a lapon szerepel, hogy 1912.07.09-én érkezett újra New Yorkba. Na ezt hiába erőlködök, nem találom.
Ha valaki tudna segíteni, adatok: Németh Mihály (Michaelnek használta utána), született 1880-ban Rédén, Veszprém megyében.
Egy sírfelírat átírásában kérnék segítséget. Én a következő szöveget tudtam leolvasni:
HEIC SITUS EST HEROS IMORTALIS ILLISTRISSIMVS ET MAGNIFICVS D. IOAN. FAB. L: B: DE GLADIS SIRM: (?) ACTVALIS COLONELL: LIBR: CIVIT: CLAVDIOP: COMMENDANS PER ANOS 18. MARTIA PROGENIES SACO INSIGNIS SVB DIVIS IMPERATORIBVS LEOPOLDO, IOSEPHO, CAROLO VI. ... T ET S. R. MARIA THERESIA. ANNOS LV MERVIT. NATUS ANNO 1676 D. 24. MARTII. DENAT AO. 1750. D. 31. MA...
(A "SIRM" szó betűi között úgy látszik, mintha kettőspontok lennének.)
Köszönöm a segítséget, a Budafok nem tudom mennyire jó, ugyanis ők szőlőművesek voltak , ráadásul "hegyen" éltek Tényő 2 részből állt Tényő és Tényőhegy !Keresztszülőről annyit látok , hogy az első gyerekük kivételével mindnek ő, illetve későbbi férje a keresztszülők, 7/6 gyereknek.
Berakok, egy havi esketését Xavér atyának, hátha segít valamit :)
itt a később szebben is írtak :)
Azt olvastam, hogy Budafokon is ekkor volt betelepítés, 1730as évek, s ott is szőlőművesek voltak, akárcsak Tényőn, szinte egy időben történt, s akkor még ott van a házasságuk ahol Écsi származást írtak be :)
Belegondoltok abba, hogy a 60-as években is kivülről kellett jöjjön valaki, hogy összeszedje ezt a nagymennyiségű kincset és megszervezze közösen a levéltárral az archiválását az akkori technikának megfelelően.
Jah és ez a Kádár-rendszerben sikerült nekik! :-)
Eltelt 50 év, és amikor ma nagyjából két perc alatt össze lehetne ütni egy online adatbázist az egész cuccal, akkor az egyházak megyénként árulják a neten, regisztrációval, pénzért. :)
Már amelyik megyében... a többség még sehol nincs.
Szerintem sem jó ez a mostani helyzet, rossz irányba tartanak a dolgok. Ahelyett hogy pénzért árulnák a tulajdonképpen közérdekű adatokat az egyházak, az államnak kellene interneten közzétenni ingyenesen, ahogy Csehországban történt. Az egyházak meg kaphatnának egy összeget évente az államtól cserébe.
> A Budafok a keresztszülő származásáról szól ugye?
Ehhez a Catholicis ŏibus részletet kellene megfejteni. Az utóbbi szó talán rövidítés (erre utalhat az o feletti kampó), de nem vagyok járatos az anyakönyvi latinnyelvben, így nem tudok rájönni a feloldásra (de még az sem zárható ki, hogy e két fragmentum egy szót alkot). Mindenesetre a te bejegyzésed feletti bejegyzésben is ez a Catholicis ŏibus ex Promontorio részlet szerepel, és ha látnánk nagyobb részletet, akkor megállapíthatnánk, hogy ez konstans-e vagy valami minta szerint változik. Másrészt az -is -ibus toldalékok (ha jól olvasom egyáltalán!) a többes számú részes- vagy eredethatározós esetet jeleznek. A te bejegyzésedben pedig csak egy keresztszülő van. Ez utóbbi miatt úgy tűnik, nem ő köthető a Promontorium-hoz jelentse az bár Budafokot, vagy akármilyen szőlőhegyet. Vonatkozhat viszont a szülőkre, hiszen azok neve is eredethatározós esetben áll (vö. ex parentibus catholicis .. ex Promontorio ~ Budafokról való ... katolikus szülőktől). De az sem zárható ki, hogy Xavér atya budafoki katolikus valamicsodák vagy valakicsodák által (segítségével) vagy módjára keresztelt, mert a puszta ablatívusz (eredethatározó) ezt is kifejezheti. Ez utóbbi kettő közti döntéshez lenne jó egy tágabb perspektíva a Catholicis ŏibus használatáról.
Nagyon köszönöm a segítséget, megmondom őszintén János Sándornál akadtam el, mert az őseim Tényőre települtek be , mikor újra telepítették a falut, s 1770-ben itt esküdtek, ott az van írva , hogy Écsi származású, de pl az 1720-as összeíráskor nem volt a Écsen Sándor családnevű, azaz a szülei nem ott éltek!Halálából kiszámolva kb 1734-es születésű, még egy levéltári kört futnom kell Éccsel , mert a győri on-line-ban nincs még fent.A Budafok a keresztszülő származásáról szól ugye?
P. Xaverius baptizavit Infantem Nomine Ioannem Ba / ptistam ex Parentibus Ioanne Sándor, Catharina Mólnár, / levante Catharina Pécsi Catholicis ?ŏibus ex Promontorio.
A vége nem világos, majd kiigazít az, aki nálam jobban olvas.
Xavér atya megkeresztelte Sándor János, Molnár Katalin szülőktől való Keresztelő János nevű csecsemőt Pécsi Katalin keresztszülő által a szőlőhegyről való katolikus
Ui. A gyermeket magyarul nyilvánvalóan csak Jánosnak hívták, de Keresztelő Szent János volt a névadója, így latinul a teljesebb egyházi névalak szerepel. Vö. francia Jean-Baptiste keresztnév.
Amennyire megnéztem ezt a software listát, ezek mintha generikusan GEDCOM 5.5-öst használnának.
A fele ingyenes, a másik fele nagyjából ingyen kipróbálhateó majd később lesz fizetős, vagy eleve korlátozott tudással bír.
A GEDCOM 5.5 csak az átjárhatóságot biztosítja a szoftverek között, amennyiben MOST beviszed az adatokat egy programmal majd később (mondjuk 5 év múlva) megtetszik egy másik és abban bővíted a fát, akkor a GEDCOM exporttal át tudod majd vinni az adataidat az egyikről a másikra.
Excelből nem tudod, mert az nem olyan felépítésű mint a GEDCOM, tehát nem egyértelmű a programoknak ki milyen kapcsolatban van a másikkal. A GEDCOM eleve így lett megalkotva szerintem.
A legnagyobb családfa-programok saját formátumot mentenek, a GEDCOM 5.5-öst csak exportálnak.
Sőt, amíg nem akarod egyikről transzportálni egy másikra az adatbázist, addig felesleges is a gedcom, inkább ments saját formátumot.
A legjobb rajzoló programok (chart) pedig ismerik a legnépszerűbb családfa-szoftverek saját formátumait is.
(tehát ilyen esetben sem kell gedcom exporttal szórakozni)
Én már jópárat megnéztem, nehéz választani.
Legacy Family Tree-t megvettem, megnéztem a Family Tree Makert is, ezek nagyjából mindent tudnak.
Legacy viszont nem használt unicode-os kiosztású fontokat, ezért a kelet-európai különleges karakterek esetén szívás a használata. Ráadásul MAGYAR nyelv esetén nem lehet felcserélni a vezeték és keresztnevet, tehát vagy fordítva írod be :) vagy szívsz. :)
Egyébként meglehetősen nagy a sötétség még fejlesztői fejekben is, pedig azt gondolná az ember, hogy ha valakik bővítenek X nyelvre egy program esetében akkor legalább megnézik, hogy az adott nyelvben miként használják a család és keresztneveket.
Pl. beszéltem egy kanadai fószerrel Progeny-től (amúgy készséges a fickó), sohasem hallott arról, hogy a magyarok miként használják. Persze a koreai, vietnámi és japán fordítottságról tudott. :)
Jó hosszan leveleztem vele, s mivel előfizetője vagyok a szoftverüknek, adtam tippeket miként és milyen irányba lehetne fejleszteni.
Szerintem sokszor teljesen felesleges funkciókra pazarolják az erőforrásaikat, miközben alapvető dolgokat nem tudnak a programok.
Pl. tök jó, hogy a tesvéreket kirajzolja a chart, ellenben 1., 2. vagy 3. feleséget nem. :) - Pedig ez a LEGACY és minden másik adatbázisban tárolható.
És tudja a fejlesztő, hogy gáz - ennek ellenére pl. 3 dimenziós rajzoló opciót fejleszt a programjába. :PP))))
Mert az annyira fontos.
Arról nem is beszélve, hogy a CHARTOK nagy része esztétikailag minősíthetetlen látszik, hogy közelében nem volt grafikus amikor leprogramozták.
Az FS nem ad a feldolgozóknak (indexelőknek) semmivel sem több hozzáférhetést, mint a mezei feliratkozóknak. Az indexelés során néha van olyan köteg, ami az adatvédelmi időpontokon túl van, tehát még évekig (évtizedekig) nem lesz az interneten hozzáférhető, de nem lehet megszabni, hogy honnan és mikorról kapod az indexelni való köteget.
Az FS az adatok tulajdonosától függően teszi nyilvánossá a képeket. Magyarországon az egyházi anyakönyvek tulajdonosa az egyház. Nem tartom valószinűnek, hogy a magyarországi RK vagy evangélikus adatok az FS-en keresztül (tehát ingyenesen) valaha is elérhetőek lesznek, mert az illető egyházak fizetős alapon, saját oldalon/felülettel tették vagy teszik fel az anyakönyveiket. A reformátusokról nem tudok semmit -- ők is a kerék újrafelfedezésén dolgoznak, vagy van rá esély, hogy az FS képeit nyilvánossá tegyék?
arra gondoltam h irok nekik h lennek volunteer a magyar adatok feldogozasaban, hatha akkor lenne hozzaferesem a kepekhez. a kereso nem igazan mukodik, meg az eredeti dokumentumban mindig tobb adat van
Érdekes dolog ez, mert véletlenül elkalandoztam Szabolcs megye, Rakamaz településre és meglepetésemre 95 utáni könyvek is szerepelnek a FS-ben, képekkel együtt. Házassági, születési, halálozási könyvekről van szó.
Igaz, be kell jelentkezni.
Nem lehet, hogy feldolgozottságtól függ a hozzáférhetőség?
Kicsit elakadtam. A második sorban lévő születési bejegyzésnél az anya neve Sterczin. A gyerek családneve a későbbi dokumentumokon Stercz, ezért gondolom az anya nevében ez csak egy -in képző. Azt nem tudom eldönteni, hogy akkor volt férje (de mondjuk megözvegyült a születés előtt) vagy nem volt férje és ez a saját családneve. Nem jegyzik, hogy a gyerek törvényes vagy törvénytelen-e, de más hasonló bejegyzéseken nincs -in végződés a vezetéknevek után, ha apa nincs feltüntetve. Viszont ilyen nevű Eleonóra születését nem találtam eddig a környéken lévő településeken.
Az anyakönyv magyarkanizsai, római katolikus. Szerintetek?
Akkor újra segítséget kérnék. Most egy németországi ősöm miatt. Jakob Mannhertz és felesége Anna Petermann Tafertsweilerben élt. Jakob Mannhertz Svájcból jött Ganterschwill faluból. A gond a feleség Anna Petermann születési helye, két részből áll, sajnos egyiket sem tudom elolvasni. Tehát 1654.május.1 a dátum. Két példányban rakom fel, remélem jól olvasható. Köszönöm.
az mondjuk igaz h obasti anyakonyveket nezegettem anno az meg felvidek (pal csalad), de vannak alsojozsai (renge) de azokat nem talalom most. de evek ota nem csinaltam, most nezem at a nyiregyi 1907 es szuletesi kepeket kirtyan nev miatt
sziasztok, a familysearch adatbazisai az egyhazi kepek nem kutathatok mar? emlekeim szerint regebben lehetett telepulesszinten rakeresni, es ott lapozgatni a szkenneleseket. nekem van olyan lementett kepem amit onnan szereztem tehat valahogy mennie kellett regebben.
vki tudja hogy valtozott e vmi? a polgarit lehet nezegetni, de az egyhazi erdekelne
Teljesen mindegy melyik programot választod, GEDCOM exportra/importra valószínűleg mindegyik képes, így van átjárhatóság a programok között. Sőt, maga a GEDCOM formátum 20 év óta nem változott, jelenleg a GEDCOM 5.5 az irányadó.
Ezt szinte mindegyik szoftver felismeri, kezeli.
Ezen túl, hogy melyik szoftvert használod, egyéni ízlés kérdése.
De javaslom a papír alapú "végterméket", mert egy adattároló eszköz bármikor meghibásodhat, elveszhetnek adatok stb...
Egy kinyomtatott papír is megsemmisülhet, elveszhet, de kisebb az esélye szerintem.
Ugyanez igaz a felbecsülhetetlen értékű fényképekre.
Szóval jó dolog a számítógép alapú adattárolás a családról, de legyen róla papír alapú nyomtatvány. :)
Mivel ez egy régi topik, már biztos volt párszor arról szó, hogy mely programokat ajánljátok a családfa rögzítésére.
Én vagy 15 éve excelbe vittem fel (és azóta is ott "porosodik"), amit addig tudtam a családról.
Most ismét bele fektetnék időt és munkát a családfa bővítésébe, viszont haladnék a korral és hanyagolnám az excelt. :)
Mivel nem vagyok profi, fogalmam sincs, milyen követelményeknek kéne megfelelnie a programnak. Olyat szeretnék, ami nagy valószínűséggel tíz év múlva is használható lesz, ne kelljen ismét valami új adatbázisba felvinni.
Legyen nyomtatható verzió, hogy kézbe is oda lehessen adni.
Nem nagyon szeretnék fizetni érte, max. később ha már látom hogy ez működik és használható. Hirtelen ennyi jutott az eszembe.
(Vannak cikkek, amik ezt - azt ajánlanak, de azért jobb lenne felhasználóktól olvasni a tapasztalatokat.)
Mivel a megjegyzésben az asszony neve egyértelműen Liechtnplabin, ezért akár Lichtenblau is lehet a családneve - erős dialektusban, hallás után írva kaphatjuk a látható formát (kipróbáltam :D ). A nagybetűs bejegyzésnél a hujatesh-jának kanyarítása miatt tűnik pfabin-nak a plabin
Nem vagyok jó olvasó, de én az asszony vezetéknevét Liechtnpfabin-nek olvasom. Ennek a végén az in női névképző, a vége pedig a Pfab szó lehet, amely a Pfau páva nyelvjárási alakja, és önmagában is ad német családnevet. Ha csak egyetlen találat erejéig is, de a Google adatol mai Lichtenpfau vezetéknevet.
A megjegyzést is akadozva olvasom, Az Idem qui supra ugyanaz, mint fent[ebb] felirat után valami ilyesmi állhat: Infans ab Elzand / et ursula lichtnpfabin / mortua est in / , azaz nevű, E.-tól és U. L.-től származó [lány] csecsemő meghalt -ban .
Kedves családfakutatók, segítséget szeretnék kérni egy szöveg elolvasásához. 1720.01.07-én kötött házasságot Óbudán özvegy Simon Elzand és özvegy Ursula. Sajnos elég nehezen olvasható Ursula vezetékneve. Lehet a név Lichtenblau ?
Ezenkivül az érdekelne még, mit írhattak oldalt a megjegyzés rovatban ? Köszönöm. Kiteszek egy nagyítást. egy nagyítást.
Sikerült áttörést elérnem nagymamám ágán és lehetőségem nyílna tovább kutatni. Azonban többek között 1906-1937-ig online hiányoznak a halotti anyakönyvek Egyeken. Ha valaki esetleg tud ezekről valami információt, hogy miért nem találom kérem jelezze! Egyébként az egyeki Czinege család után kutatok és kapcsolatot keresek a nagyiváni Czinegékkel, akik ugye a Zágráb-Korpás nemzetségből származnak. Ha valakinek esetleg ismerős a Czinege Pál - Mucza Rozália páros Egyekről vagy Nagyivánról az szóljon!
Anyakönyvvezető az új anyakönyvi törvény bevezetése óta merevebb, mint a 160-as I-gerenda... Előtte sem voltak túl rugalmasak.
Amit még nem írtál meg - bár lehet, hogy csak nem szeretnéd publikussá tenni - az az, hogy mi a katyvasz dédanyád körül. Az anyakönyvi kivonat, amit kaphatsz nem biztos, hogy fog segíteni - tekintettel, hogy van a kezedben egy, ami nem segít :).
Amit kérhetsz még - és ezt megteheted a lakóhelyed szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is, mivel az elektronikus anyakönyvezés bevezetése óta nem kell az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt nyaggatni -, az a hatósági bizonyítvány. Ebben elvileg minden adatnak benne kellene lennie, ami az anyakönyvben regisztrálásra kerül (a gyakorlatban azonban nem egészen van így). Ennek ára 3.500 vagy 3.700,- Ft illetékbélyegben leróva.
Kérni írásos kérvénnyel lehet. Indokolni kell, mi célból kéred - nekem anno a vallásigazolást javasolták.
Az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél gyorsabb lehet az eljárás, tekintve, hogy kezében az anyakönyv. A lakóhelyed szerint illetékesnél az átfutási idő miatt lassabb, mivel a régi anyakönyvek bedigitalizálása nem 2perces feladat. Viszont amikor valaki régi anyakönyvi adatot kér, akkor az már be fog kerülni az elektronikus rendszerbe (csak remélni merem, hogy az anyakönyv-feldolgozások során a duplikátumokat kiszűri majd a program, vagy az anyakönyvvezetőnek jelölnie kell az eredetiben, hogy az elektronikus rendszerbe felkerült soron kívül. Különben lesz káosz...)
Van valami hír arról, hogy a Baranya megyei levéltár mikor nyitja meg online kutatási szolgáltatását? Tavaly olvastam egy cikket, hogy 2016-ra tervezik.
Találkoztatok már olyan durva hibával, hogy a házassági bejegyzésben, az életkor még hagyján, de a szülők neveit is tévesen írták le. Ugyanis az alábbi bejegyzéseknél ugyanaz a férfi köt házasságot, az egyiket 1849-ben a másikat pedig a feleség halála után 1877-ben. Az utóbbi bejegyzés az életkort leszámítva már jó, mert megvan a férj halottija is 1896-ból, amiben már az életkor és a szülők nevei is helyesen lettek beírva. Az első házasságnál, a férj adatait nézve, csak az apa vezetékneve (Antal) és az anya keresztneve (Marcella) a helyes. Vajon honnan vehette a pap a Mácsai vezetéknevet? A Mátyást Mácsainak értette? :D A férj szülővárosában a beírt életkort nézve abban az időben nem született Antal István, Antal István és Mácsai Marcella párostól meg egyáltalán nem, a második házasságban beírt Antal Mátyástól és Bankó Marcellától 1817-ben (a halottiból is ez az évszám jön ki) viszont igen.
Az ilyen tévesztések miatt vakvágányra fut, futhat a keresés. Szerencsére elég sok adat áll a rendelkezésemre, éppen ezért biztos vagyok abban, hogy a férj ugyanaz a személy.
Tisztelt Fórumozók! Esztergomi Burány, felvidéki Sydó (Benkepatony, Udvard), lévai Kiss családokat esetleg kutatja még valaki? Szívesen felvenném a kapcsolatot velük. Köszönettel.
Most nézem át az újszászi egyh. anyakönyveket, melyek közül néhány durván egérrágta és éles eszközzel széthasított állapotban van. Kérdezném attól aki már keresett bennük, hogy a mikrofilmes felvételeken is ilyen állapotúak?
"...és bizony 1828 után az eredeti anyakönyvben vannak hiányosságok (kiollózott rész, kitépett lap, egyéb sérülés)..."
Találkoztam olyan plébánossal, aki pontosan erre hivatkozva tagadta meg a betekintést régi anyakönyvbe. Valamelyik kedves elődünk ugyanis lusta volt kijegyzetelni a részleteket, hát inkább szakított...
Köszönöm szépen a választ! Akkor majd az egyházmegyei levéltárban kell utánanézni a dolgoknak.
"Természetesen" pont azt a lapot tépték ki amin szerepelnének az ősöm adatai. Talán épp ezek miatt a rongálások miatt nem szeretik egyes papok kiadni kutatni az eredeti anyakönyveket.
az egyházi anyakönyveknek másod példányban a törvényhatóságok levéltárába helyezéséről s ott leendő őrzéséről
Azon zavar megelőzése végett, mely a honlakosokat nemzetiségi leszármazásuk megállapitásában, az egyházi anyakönyveknek valami véletlen eset miatt történő megsemmisülése vagy megromlása által fenyegethetné, határoztatik, hogy:
1. § Az illető lelkipásztorok, minden valláskülönbség nélkül, a kereszteltek, házasulók és elhalálozottak anyakönyveit ezentul két példányban szerkeszszék; minden év végével pedig az illetékes törvényhatóság törvényes bizonysága1 az egyik példányt vegye át, irja alá, s ilyenképen az illető törvényhatóság levéltárába vigye be.
2. § Az anyakönyvek ezen példánya azonban a törvényhatóságok levéltáraiban zár alatt tartassék, és ne legyen egyébként használható, csak akkor, midőn az egyházak birtokában levő anyakönyvi példány valamely baleset következtében elveszne, vagy megromlanék; azért is
3. § Mig az egyházak anyakönyvei megvannak: kivonatot azokból mindenki, a kinek szüksége van rá, ezután is az illető lelkipásztortól kérjen és nyerjen, és csak azok megsemmisülése után lehessen az illető levéltárakhoz folyamodni.
Azt szeretném megérdeklődni, hogy amikor törvénybe hozták 1828-ban, hogy az anyakönyvekről másodpéldányt is kell vezetni, és évente elküldeni a levéltárnak, az minden felekezetre vonatkozott-e, vagy csak a katolikusokra? Most épp református őseim után kutatok, és bizony 1828 után az eredeti anyakönyvben vannak hiányosságok (kiollózott rész, kitépett lap, egyéb sérülés). Létezik-e másodpéldány vajon ezekből az iratokból, amelyekben megtalálnám a hiányzó időszakot?
Sajnos ahogy nézem a levéltárban sincs további időszakról kölcsei adat...
(pedig az anyakönyvezés ott volt később is (1913-as helységnévtár). Marad az ismételt próba az anyakönyvvezetőnél, esetleg egyházi vonalon is lehetne próbálkozni.
Most kezdtem a FamilySearch-on adatokat felvinni. Van-e arra mód, hogy több felhasználó is rögzíthessen, illetve ami még jobb lenne, hogy csak bizonyos ágakat módosíthat?
Kölcse: születések 1901-1909, halottak 1895-1909, házasságok 1896-1909 például ott vannak (és egy anyakönyv mindig többet ér, mint "lemeztelenített" kivonat... :o)
Hali, nem tudom hogy megkérdezte e az anyakönnyvezető hogy a gyerekei élnek e , mert ha élnek akkor meg szokták tagadni , vagy írásos felhatalmazást kérnek a gyerekétől. A másik meg az hogy soha nem szabad hivatkozni a családfára hivatkoz inkább valamilyen hivatalos dologra. Ha te vagy a sorrendben a következő élő generáció akkor nem tagadhatja meg. Üdv
Ezért nem is kellett volna,elmondtam a hölgynek milyen célból kellene a segítsége! Édesanyámat akartam a születésnapján meglepni azzal,hogy végre feltárom a rejtélyes dédnagyanyám kilétét. Sajnos a nagypapám és a testvérei soha nem meséltek róla (nem meglepő,odaadta gyerekként szolgálni őket), a ma még élő unokák így nem tudnak segíteni.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ma délelőtt elmentem a nagypapám születési helyének az anyakönyvvezetőjéhez,vittem magammal a papa szül.anyakönyvi kivonatát is. A dédnagyanyám körül van óriási káosz,ezt szeretném tisztán látni. Az anyakönyves pedig simán kirúgott,mondván,nem adhat információt ki. A szül.anyakönyvi sem "hatotta" meg. A kérdésem az lenne,ha igazolom,hogy én rokon vagyok,akkor is jogában áll megtagadni tőlem az információt? Vagy van ennek egyéb útja?
Német névkönyvekben gyakran együtt sorolják a zöngés és zöngétlen zárhangokat (b/p, d/t, és néha a g/k), de csak kezdőbetűként. Ez azért van, mert németül a szóeleji zárhang zöngétlenedik. Tehát az a pozsonyi tót atyafi biztos németül járt iskolába. :-)
Ha dédanyád testvére fiú, akkor valószinű, hogy az anyjuk (ükanyád) katolikus volt, apjuk (ükapád) meg református. Azt nem tudom, hogy ilyen kevert házasságkor hol (melyik felekezetnél) történt az esküvő, de talán kezdeném a menyasszony vallásával.
A vezetéknév -i vagy -y-os írása (mint már mások is mondták) jelentéktelen, mert tulajdonképpen csak az anyakönyvíró kedvétől függött. Ha ugyanúgy (vagy nagyon hasonlóan) hangzik, akkor gyakorlatilag ugyanaz a név.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Igen az írásmód is bezavarhat a megfejtésbe. Tokajban ma is él jó néhány Kostyánszki, de ők i-vel írják a nevüket, dédnagyanyám és a testvére házassági anyakönyvében pedig y-al van. Vallásból sem tudok kiindulni mert dédnagyanyám mellett a katolikus vallást tüntetik fel, addig a testvére mellett a reformátust. Úgyhogy egyelőre a szlovák rész felé keresgetek, de lehet tényleg bezavar az i-y sajnos.
Tudnátok segíteni, hogy hol anyakönyvezték (születés, halál) a XIX. században a Kerekegyházi katolikusokat? Elvileg 1873-től önálló anyakönyvez a plébánia, de előtte nem egyértelmű, hogy Kecskeméthez, vagy Izsákhoz, vagy esetleg valahova máshova tartozott?
Kecskeméti rk. halotti anyakönyveket többször is átnézve kb. a keresett személyek 20-30 %-át, legalább 8-10 személyt nem találom meg az anyakönyvben az 1830-as évekig bezárólag. Leszámítva a lehetőséget, hogy egy részük elköltözhetett nekem gyanúsan az az álláspontom, hogy sokan kimaradnak, azért mert vagy nem kapnak temetést, vagy csak kifelejtik őket a bejegyzésből. Ilyen tárgyban mik a tapasztalataitok?
Én ismerek egy kelet-szlovákiai Kostyánszky Dávidot, lelkészt. Nem egy közeli ismerős, 20 éve ha találkoztunk. Valahol a magyar-ukrán-szlovák hármashatár közelében élnek. Apja is református lelkész, elég nagy a család. Ki tudom deríteni a település nevét. Jó eséllyel valamilyen ágon hozzájuk kötődsz. Az írásmód lehet, hogy szlovákos, de ez az égvilágon semmit nem jelent. A 19. sz.-ban úgy írták a neveket, ahogy a papnak kedve szottyant.
Kedves God:Boy! Köszönöm a javaslatot, de nem tudom melyik oldalra érted, hol kellene regisztrálnom, a macse oldalán? Segítenél ebben? Eddig a genealogia.blog.hu/2011/11/08/felvideki_anyakonyvek_online_2 oldalon tudtam az anyakönyvekben keresgetni, és nem kellett regisztrálni, ez nem működik egy ideje. Viszont az "őseink nyomában" oldalról indulva most működik, de a későbbiekre nézve jó lenne más útvonalat is tudni a kutatáshoz.
Kedves Géza! Köszönöm a kiigazítást, a továbbiakban nagy segítség lehet, mert ahogy látom, koronként máshova tartozhattak települések. Most azért kerestem Sáros vármegyében, mert - a mellékelt felvételi ív az 1869-es szlovákiai összeírásból való - itt találtam meg nagy- és dédszüleimet, és e szerint Hradiszko község akkor Sáros vármegyéhez tartozott. Végül is megtaláltam a községet a Sabinov-hoz (Kisszebenhez) sorolt települések között, itt 1841-től csak halotti, illetve 1861-1895-ig keresztelési és házassági adatok vannak a görög katolikus egyház anyakönyvei között.
Az anya neve megvan ? ha igen, meg kell nézni az eredeti anyakönyv másolatát mikrofilmen valamelyik levéltárban és megkeresni a szülők házasságát, jó esetben lesz ott életkor is.
Ismét hozzátok fordulok mert reménykedek benne hogy ha részletesen leírom a problémámat valaki tud segíteni.
Ismét a kácsi vonalon kutatok. Addig eljutottam, hogy Tepliczki Urbanus volt az egyik ősöm, akit 1858-ban Tibolddarócon anyakönyveztek. Apja neve Joannes vagyis János , viszont ebben az időszakban több azonos nevű is élt a községben. Hogy tudnám kideríteni hogy közülük ki volt az apa, ha semmilyen anyakönyvet nem találok róluk?
Találkozott-e már valaki a Kostyánszky névvel kutatásai során? Ez az egy ág hiányzik a családfámból és sajnos semmi érdemlegeset nem találok róluk, mindig falakba ütközöm. Kiindulópontom a dédszüleim házassági anyakönyve, mely alapján dédnagyanyám - Kostyánszky Katalin -1911-ben született Tokajban. Édesapja Kostyánszky János, édesanyja Nagy Juliánna. Ők a házasság időpontjában 1932-ben már nem éltek. Két fiútestvére: József és Lajos, születésük ideje ismeretlen.
A legnagyobb fal számomra minden bizonnyal Zemplén megye hiánya az online kutathatóságból. Azonban ha bárki találkozott ezzel a névvel, vagy tudja esetleg honnan származhatnak az kérem jelezze felém. Előre is köszönöm!
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni: egy ideje nem működik a Felvidéki egyházi anyakönyvek oldal, nem tudom, mi lehet az oka. Az én bénaságom, a gépem, vagy az oldal hibája? Konkrétan a Sáros vármegye, Hradiszko közéségbeli görög katolikus anyakönyvek érdekelnének, az 1860-as évektől. Ha bárki tud, kérem segítsen nekem, előre is köszönöm.
tudomásom szerint lehet másolatot kérni róla (igaz, ez tavalyi információ és az MNL OL Óbudai termében élt) a reprográfiai díjszabásban meghatározott díj befizetése ellenében. Az idénre érvényes szabályzatot még nem olvastam.
Működése a következő volt:
- bementél, kutattál, amennyiben digitalizálva volt már az adott mikrofilm, kiírtad a kép(ek) számát, amir(k)ől a másolatot szeretnéd. A kutatás végén kitöltöttél egy másolatkérő formanyomtatványt, befizetted a kalkulált összeget és a kért formátumban (CD, papír, ftp) X nap múlva átvehetted vagy letölthetted a másolatokat.
Nagyszülői ágról egyenesen felfelé haladva eljutottunk az első személyig (Emericus KÖHLER), de kellene segítség kibogozni, hogy mi van a halotti bejegyzésénél feltüntetve (német nyelvű és halvány, sajnos). A halotti bejegyzés Hartáról származik, 1749. szeptember 26. (feltehetőleg ő volt az aki Németországból vándorolt be Magyarországra)
Itt a kép:
Mintha azt olvasnám, hogy 80 éves volt, de kérném ha valaki "jószemű" az egészet le tudná írni, köszönöm!
Kedves Fórumtársam Újbányai! Férjem ükapjának halotti bejegyzésének fordítását ismételten köszönöm! Kérném segítségedet, mert lenne még néhány anyakönyvi bejegyzést, amit szeretném, ha lefordítanál. Nagyon szépen kérlek, privát emailcímemen jelentkezz a továbbiak megbeszélése érdekében. (Több mint 8 éve keressük, próbáljuk kutatni a Morava család ágát, eddig sikertelenül. Most egy távoli rokon fényképe alapján jutottunk el néhány cseh anyakönyvi oldalra, és néhány bejegyzésre. Sajnos a cseh nyelvet nem ismerjük.) Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget.
Egy ideje böngészem a Familysearch-öt és sikerült kimerítenem az 1895 október utáni elérhető lehetőségeket. Szeretném folytatni az egyházi anyakönyvekkel, de a Hajdú-Bihar megyei levéltárban azt mondták, hogy a digitális másolatok csak kutathatók, nem lehet lemásolni és letölteni a képeket, mint a FS-nél.
A kérdésem Felétek az lenne, hogy tudok-e valamilyen módot, hogy az egyházi kivonatokat is lemásolhassam? Esetleg valaki foglalkozott az alábbi településekkel: Vámospércs (Hajdú-Bihar), Ópályi, Csenger, Győrtelek, Vámosoroszi (Szabolcs-Szatmár), Békéssámson (Békés), Hódmezővásárhely (Csongrád) és van elérhető anyaga?
Továbbá van-e információtok arról, hogy a FS-en bővülhet-e még az állami anyakönyvek köre (akár indexelés nélküli, csak böngészhető változatban)?
apával kapcsolatos bejegyzés: Thalmeiner Alexander, Hauptmann, Kath[olisch], geboren 8/8. 1869. in Bisse Kom.[itat]-Baranya Ungarn Wam(???) Garé, eh[e]l[icher] Sohn des Alexander Thalmeiner und d[er] Klara geb. Rathspieler.
Laut Taufschein:
Johanna Steffek, ... kath[olisch], Tochter des Franz Steffek u[nd] d[er] Johanna Neff.
Janka Hiltschu
Majorsgattin
Maniga
Ungarn
kath.[olisch]
utolsó oszlop:
Die Kindeseltern wurden getraut: 29/2. 1912 von dem Standesamt in Krakovaz.
Die Legitimisierung dieses Geburt[es](?)auf Grund der(?) des Justiz.. v.[on] Budapest v.[on] 12/1 1912.
alul egy számsor: Z.[ahl] 55827 milyen nyilvántartás száma lehet ez?
A bírósági határozat száma, amivel a gyermek törvényesíttetett.
Miért lehetett szükség a házasság érvényesítésére Budapesten?
Lehet, hogy házasodtak, amit a gyerek születése előtt valamilyen ok miatt nem tehettek meg. Öröklés miatt lehetett pl. fontos a törvényesítés. Hogy miért pont Budapesten, azt ne kérdezd. Ha a BFL-ben megvan a bírósági irat, akkor akár meg is tudható az ok - ha szerepel a dokumentumban.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Megpróbáltam már régebben is regisztrálni a geni pont com-ra, de az oldal folyamatosan frissíti magát, és nem enged belépni, valakinél jelentkezett már ez a probléma?
A keresztelési anyakönyvekben nem tüntették fel az apa lakhelyét. Általában a házassági bejegyzésekbe írták, ha valaki nem a településről származott, illetve viszonylag későn (kb. 1870-től) a halottiakba feljegyezték a születés helyét. Benedek Gyula Szolnok megye betelepüléséről szóló tanulmánya (http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Evkonyv_1981/?pg=102&layout=s&query=103), forrásként a hiteles szökött jobbágyösszeírásokat (conscriptio profugorum), továbbá a szökött jobbágyok nyomozásáról szóló jegyzőkönyveket (inquisitio profugorum) említi, sok egyéb mellett (39. számú jegyzet, a 121. oldalon.). Valamikor az 1739-1745 közötti időszakban települhetett be a család. A Kisújszállás város története c. könyv 1729-ig sorolta fel a betelepülő családokat Benedek korábbi hsz.-omban említett könyve alapján. Hogy a Benedek-féle könyv (Szolnok megye újjátelepülése 2011.) a későbbi betelepülőket is felsorolja-e, azt nem tudom.
Szeretnék segítséget kérni Tőletek. Milyen családfa kutató oldalt tudtok ajánlani, ahol lehetne keresgélni ősök után, ami nem fizetős? Sajnos nagyon kevés adat áll rendelkezésemre. Csak a név és a születési dátum. Köszönöm a segítséget :-)
Milyen szolgáltatásra gondolsz ? Az előfizetéses részre ? Én nem fizetek, csak feltöltöm a neveket és nézegetem a függőleges és vízszintes formában a családfát :)
Érdeklődöm, hogy van-e itt a fórumtársak között olyan valaki, aki használja és elég jól is ismeri a www.geni.com/ oldalon lévő családfa szolgáltatást. Ha igen, szívesen "beszélnék" vele, mert van néhány gondom vele.
apával kapcsolatos bejegyzés: Thalmeiner Alexander ................ ........ geboren 8/8. 1869. in Bisse -Baranya Ungarn ......... .. Alexander Thalmeiner und Klara geb. Rathspieler.
utolsó oszlop:
Die Kindeseltern wurden getraut: 29/2. 1912 von dem ................. in Krakovaz.
Die Legitimissing ..................... ........ ......... .......................Genant der .............. Budapest , 12/1 1912.
alul egy számsor: .. 55827 milyen nyilvántartás száma lehet ez?
Miért lehetett szükség a házasság érvényesítésére Budapesten?
Kedves Fórumtagok! Segítségeteket szeretném kérni, aki tud csehül. Kérem írja le, hogy mit jelent a halotti anyakönyvi bejegyzés Morava Ferenc-cel kapcsolatban. Nagyon köszönöm a segítséget.
- egyrészt a weboldal linkjét is megadni az ilyen kéréseknél - hogy az esetleges segítő kénye kedve szerint mozgassa nagyítsa az elérhető anyagot
- másrészt pedig megadni a kérés során, hogy te magad mire jutottál a kiolvasásban (azaz leírni, hogy te mit olvasol ki, amit meg nem tudsz, azokat a szavakat kipontozni, és a pontokat is szavanként szóközzel elválasztani).
Tudomásom szerint minimum egy hónap "helybenlakás" volt a követelmény annak idején, de később már kértek egy három hónapnál nem régibb, keresztelést igazoló bizonyítványt is.
Egyházi álláspont szerint az esküvőt a menyasszony plébániáján kell tartani (kivételekre persze volt/van lehetőség), ezért gondolom, hogy esetedben férfiről van szó.
A lényeg az volt (lett volna) hogy ellenőrizni tudják a házasulandók szabad állapotát, ezért lehetőleg értesíteni kellett a keresztelést végző plébániát, ahol beírták az esküvő tényét a keresztelési anyakönyvbe. A XIX. század második felében többé-kevésbé már követték is ezt az elvet.
Ha valaki házassághoz elbocsátó levelet kap egy másik plébániától (1865-ben), akkor az azt is jelenti, hogy ott anyakönyvezték vagy csak ott élt az utóbbi időben? Mert lakhelyként csak a helyi település van megemlítve a házasságkötési bejegyzésnél, és lábjegyzetben szerepel, hogy elbocsátó levelet kapott egy másik plébániától.
Köszönöm az infót. Tehát a Mészárosok 1720 után érkeztek Kisújszállásra és az 1745-ös Liber Fundiban már szerepelnek. Tehát a kettő között lévő 25 évben érkeztek a településre...
Szerinted létezik valamiféle dokumentum arról, hogy kik és mikor települtek/telepítettek be az akkor a Német Lovagrend felügyelete alatt álló térségbe? Mert ha nem, akkor az első Kisújszálláson született Mészáros után nem lesz további infó, hogy melyik település anyakönyveivel kell folytatni. Persze ehhez még végig kell néznem a kisújszállási anyakönyveket a kezdetekig.
Bár még messze nem tartok itt a kutatásban, de szeretnék előre tájékozódni, hogy mire számíthatok, mi volt a gyakorlat az adott térségben akkortájt. Vajon ha valakinek az apja nem az adott településen született, ha betelepülő volt ezt feltüntették az anyakönyvekben?
Segítséget szeretnék kérni egy keresztelési bejegyzés elolvasásához. Sajnos hiába nagyítom, nézegetem, nem tudom mindenütt elolvasni. Előre is köszönöm, ha valaki rászánja az idejét.
Ami az indexelésüket és online elérhetőséget illeti, ezeken kívül nem sok mindent tudni. Az 1828-as országos összeírás indexelése több éve elkezdődött, de valamikor félbemaradhatott. Egyszer csak el fog készülni.
A Familysearch-nek pár éve még szándékában állt néhány év alatt az összeírások nagy részét feltenni az oldalára, de nem hiszem, hogy ez a közeljövőben be fog következni.
BO5: A két név használatának szerintem több oka is lehet, utólag kideríteni már nehézkes. Mind a kettőt kutasd. Az utólagos bejegyzésnél az U.B. 77/1973 nem azt jelenti, hogy a sárvári halotti anyakönyvben az 1973. évi 77. bejegyzésnél találod a halálát, hanem azt, hogy az utólagos bejegyzéseket tartalmazó jegyzékben ez alatt a szám alatt található bővebb információ. Onnan kiderülne, hogy hol halt meg valójában. (A jegyzékből nem nagyon szoktak adatot kiadni.)
Csabavezér5: Érdekes, eddig nem lehetett tudni arról, hogy a Baptista Egyház és a Dunántúli Református Egyházkerület is digitalizálná az anyakönyveit. Jó lenne ha a későbbiekben nem csak az 1944-45 közötti időszakból kerülnének fel a digitalizált anyakönyvi adatok.
Elsőként érdekelne, hogy ti, hogyan kezelitek a nevek között szereplő "alias" (másként) szót.
Pl.: Német alias Csuka, Horváth alias Csebe stb.
Érdekelne miért ez a megkülönböztetés és miként kell ezeket a neveket kutatni? Tehát a példánál maradva kutatom a Csuka családot, majd megtalálom az 'alias' nevet, akkor eredetileg Német volt a családnév és ezután a Német családot kutassam, vagy ez ennél bonyolultabb?
Másik dolog konkrétabb.
1987 április 20-án Sárváron (Vármellék) született Berzsenyi Vilmos Imre, apja Berzsenyi Imre, anyja Chrisztianusz Erzsébet. Van egy bejegyzés itt U.B. 77/1973. Gondolom ekkor halt meg, de Sárváron nem találom. Találtam egy munkatáborba elhurcolt névsort is, nem tudom, hogy ugyan az e a két személy.
Ha valakinek van adata róla, hogy hol halt meg, vagy megházasodott e, esetleg ismeri a leszármazottait az nagy segítség lenne számomra! Bármilyen adat nagy segítség lenne.
Én is szívesen hozzáférnék otthonról az 1912 utániakhoz. :-) Nem tudom, hogy ugyan valaha felkerülnek-e a Family-re. Nagyon mostohán bánnak a Dél-alfölddel...
Ha valaki hozzáférne a szegedi anyakönyvekhez, a Szeged I. halotti 755/1955 Wolf Györgyné Sachetti Erzsébetnél a halál okát és a lakcímet meg tudná nézni nekem. Köszönöm előre is.
Ha minden igaz, akkor az 1828. március 27-i számban van egy cikk, ami a new yorki Kossuth szobor március 15-i avatásáról szól.... ezt keresem. Egy cikket írok a helyi (rákospalotai) helytörténeti lapba és ehhez lenne szükségem rá.
zerfer: Köszönöm, biztosan Aeronautical lesz a szó.
RSB-VVP: Nincsen fenn online a magyarországi levéltárakban őrzött 1850-es és 1857-es (+1869-es) összeírások lapjai. Az előbbiből nagyon kevés maradt meg, az utóbbiból valamivel több. Bővebben itt lehet olvasni róla: http://www.demogr.mpg.de/papers/working/wp-2011-020.pdf (36. old.-tól 1850-es, 40. old.-tól 1857-es összeírás).
2xkiss: Köszönöm szépen, nem gondoltam volna, hogy az apa neve is változik.
A Hungaricanán vannak fenn 1787-es adatok pl. Jánoshida. Lehet, hogy az általad keresett helyiség összeírása megsemmisült, vagy még nem fényképezték le.
Ezt jó lenne tudni, de szerintem sajnos az idők folyamán megsemmisültek, bár ne lenne igazam. Az 1869-es népszámlálás adatai fent vannak a FS-ön, de ott is csak jobbára pár felvidéki vármegye maradt meg (a mai Komárom-Esztergom megye településeinek összeírásai fentvannak)
Online hozzáférhető valahol az 1784-87 és 1850. - 1857. évi népszámlálások részletes adatlapjai, ahol a lakosok nevei és adatai szerepelnek? Azt írják, hogy 128 ezer oldal elérhető, de a KSH meg Hungaricana honlapon csak mindenféle kiadványokat találok ezekről.
Pontosan! :D Ezeket már végigvettem. Czeferle (..stb változat) Sófia pontos származási helyének kiderítésén agyalok. Ő egyik szépanyám. Azt van a házassági anyakönyvbe írva csupán a szépanyámnál, hogy "Erdély". Szépapámnál meg nem igazán tudom kiolvasni, de valószínűleg "Roszina major"
Ha jól gondolom, akkor a Tverdi János -Czeferle Zsófia párosnak a FamilySearch szerint legalább hat gyermeke született Törökszentmiklóson. Az első 1839 márc. 19-én Sevende József néven. Talán ezért volt az anyánál az érdekes szabad személy státusz beírva, és nem a leány.
( A házasság is 1839. évi) Az apa neve a továbbiakban Torda vagy Tordai.
Az anya:Czefel, Cresel, Csefer, Zoferl, Czeferl, Zeterb.
Valaki, aki szokott fényképezni a Billiongraves-nek, megtenné, hogy a Fiumei úti temetőben indexeletlenül maradt sírokat (elsősorban a kerítésmenti családi sírboltokra gondolok) újra lefényképezné, mert a most meglévő képeken csak részben, vagy egyáltalán nem olvashatóak az adatok, illetve hiányosan lettek lefotózva. (+ a Kossuth mauzóleumot, mert az teljesen kimaradt). Előre is köszönöm. (Persze van olyan kép, ami jól látható, de a hozzá csatolt többi kép már nem, így a jó minőségűt sem tudom indexelni.)
Idegen nyelvi segítséget is kérnék a következő nyelvű sírokhoz: francia, héber, görög, vietnami, kínai, lengyel.
Segítséget kérnék egy szó kiolvasásához. Ha jól sejtem, két szervezet közül az egyik nevének része (a másik szervezet az Inter-Allied Military Commission of Control). A szó végét ...ical-nak olvasom.
Madgod: Én a Familysearch indexel adatbázisában nem találok a Tverdi-Czeferle házaspártól származó gyermeket. Lehet, hogy a Czeferle csupán egy névváltozat volna? Már csak azért is erre gondolok, mert a névvel nem igazán lehet találkozni az interneten. Talán egy németes hangzású név torzulása. (A pap félrehalhatta a nevét, nem ritka az ilyesmi.). Ami pedig a menyasszony származási helyét illeti, nem tartom valószínűnek, hogy egyedül vágott neki egy ilyen hosszú útnak. Vagy többedmagával érkezett Törökszentmiklósra, vagy pedig már korábban letelepült egy városban, csak tovább ment. Próbálj utánanézni annak, hogy családdal jött be (esetleg, ha voltak testvérei, az ő születési helyeikhez mi van beírva), vagy egy nagyobb csoporttal (ehhez át kell nézni a korszak házassági anyakönyvét, hátha valahol feltüntették a pontos házassági helyet).
Lehetséges az, hogy egy nő 13 évesen házasodjon a XIX. sz. első felében?
(Zala) Szegvári rk. anyakönyv szerint 1821-ben házasodtak egyik felmenőim (a bejegyzésnél mind az életkor, mind a tanúk ki vannak hagyva) és a feleségből 3 személy jöhet szóba a születési ak.-ből, ráadásul mindhárom ugyanabból a filiából származik, az egyik 51 éves lenne az utolsó gyerekük születésekor, így azt kizártam, a másik 11. életévében van így, azt is; a harmadik viszont 13,5 éves volt ekkor (első gyerek születésének 15 éves lenne), így őt tartom reálisnak.
Sajnos a haláluk idejét még nem találtam meg, ami egyéb támpontot adna, de elképzelhető lehet ilyen korai házasság?
Aztán elbizonytalanodtam, mert a szóvégi "k" mintha nem "k" lenne - legalább is nagyon máshoz írta a többi helyen.
A másik ok, ami miatt próbáltam mást megfejtést is keresni, hogy elég furcsának tűnik nekem a "gyom"-ra történő rövidítés. Aztán az "r" betű sem hasonlít más "r"-ekre...
Üdvözlet mindenkinek! Régen jártam erre - most rögtön egy kérdéssel-kéréssel kezdem. Van valakinek ötlete arra, hogy a mellékelt kép jobb alsó sarkában a halál oka mi lehet (bekarikázva) ?
Több napja nézem, már mindennek olvastam :o)
Még az is lehet, hogy a másodpéldány írásakor először a felette levő "Aszkór" Asz- része került leírásra, aztán a káplán észrevette a hibát és rátért a valódi betegség leírására.
No, de szándékosan nem írom le eddigi tippjeimet, mert akkor befolyásolnám a Ti kiolvasásotokat.
Köszönöm a kimerítő választ,jól feladtad a leckét! A nagyja neveket már végig bogarásztam ! Kerestem már Téthen,Demecserben,Székelyben,Nyírbogdányban stb. De van olyan olyan név amivel még nem találkoztam!Lehet Tasst kihagytam? Konkrétan nekem Székely 1890 kellene,mert állítólag ott és akkor született a nagyapja a férjemnek. A gyerek (vagyis apósom) görög katolikus volt ,de az anyja református,ezért gondoltam,hogy az apa görög katolikus lehetett. Lehet rosszul gondoltam,mert már mind 3 felekezet anyakönyveit átnéztem abban az időben ,de ezek szerint valamit kihagytam. Akkor újra neki futok!
-Sziszifuszi munka de: a passenger listak(kivandoras) atnyalazasa ...ott altalaba a szul hely feltuntetve !
-Tverdi Janos(ez nem magyar nev) foglalkozasa talan ad valami tippet(vasarozo mester-kereskedo)?.....ha foldmuves nincs szerencsed!
-A Czeferle nev szerintem a ma romanak tartott Sferle-bol....?
-A Bekker vagy talan Becker?! Svab vagy szasz eredetre utal....! Szasz fold igen tavol de...?! A banati svabok kozul 1780-1820 tajan sok attelepites a partiumba!
-Keresd meg az interneten az Anspach grofsagbol magyarorszagra telepitett csaladok listajat(valahol megvan)-hatha?!
-Gondolom,.ez az 1839-es eskuvo ref.szertartas szerint?!
A környéken kutató társunk konkrét válasza előtt hozzászólnék én is. Székely falu görög katolikusait Tasson (Nyírtass) anyakönyvezték. Születési: 1828-1895, vegyes anyakönyvek 1787-1895,
A 4663-4664, - 761 felvétel. A római katolikusokat Demecserben, a reformátusokat pedig ahogy
írtad is, helyben.
Mivel két névalakot is megemlítesz, amit keresel, -Punykó, Ponyku- ez talán azt mutatja, hogy a
nevet elég változékonyan írhatták le. Ponyku-Ponykó alak előfordul a FamilySearch indexelt Civil anyagában, az állami vezetésű anyakönyvek között. Ugyanitt van Palotai-Punykó is, sok Panykó,
igaz nem Székelyen, de a környéken, Szabolcs megyei falvakban. Általában görög katolikusok.
Talán még a Pimkó, Pinku, Pánku nevűeket is érdemes lenni megvizsgálni.
A római katolikus FS anyagban van Punykó-Ponyko anya Leveleken és Tardoson, és Punkó-Punku-Pimku apa Tasson, Kisvárdán és Leveleken. Talán ezek valamelyike is lehet majd még érdekes.
A református FS anyagban talán a korai (18. századi) Panku (s) nevek érdemelhetnek esetleg még figyelmet.
Én Székelyben kutatnék a férjem családja után,de tudomásom szerint görög katolikusak voltak és olyan anyakönyvet nem találok csak reformátust. Az én keresett család nevem Punykó vagy Ponyku. Nem találkoztál véletlenül ilyen névvel? Vagy tudnál segíteni,hogy hol találom Székely görög katolikus anyakönyveit az 1800 -1890-es év környékén?
Van valakinek infója arról, hogy 1800 körül hogyan történt a családnév változtatás? Engedélyezés, bejegyzés stb.. S amiért érdekel: a Galambos Antal utáni
kutatás során találkoztam a "Galambos alias Holub" bejegyzéssel. A holub szlovákul galambot jelent, s ezért gondolok itt névváltásra.
Úgy, hogy a Burgyán Ágnes az anya. A Capillis szerintem hajadont jelent bár latinul a capillus szó jelent hajat. Hajadon volt az anya ezért törvénytelen a született lány. /szótárból puskáztam/
A település jegyzékben nem találtam ugyan "Csapár" nevű települést, de 2xkiss első felvetése a legesélyesebb. Utána néztem és Szápár falut valóban hívják Capár-nak is (pl.: szlovákul). Az első ismert ősöm Csapári Borbély János neve Várpalotán bukkan fel 1758-ban a református anyakönyvekben ami helyileg nagyon közel van Szápárhoz így valószínüleg ez a helyes megoldás. Mind ezt figyelembe véve az merült fe bennem, hogy Szápárnak nem volt református egyház közössége így Várpalotán történt az anyakönyvezés és e tekintetben nem előnévvel állok szemben hanem a pap így jelöltet Borbély János származását, mint ezt ott több esetben is így tette.
sziasztok meg tudnátok mondani, mi van a Burgyán Ágnes alá írva? ugye azt látom , hogy törvénytelen születés, a szülők ugye sehol, s az lehet , hogy a született Theresia néven, s a neve Burgyán Ágnes lett ?????
A jelenleg fennlévő anyakönyveknél először megnéztem, hogy indexálták-e. Ha igen, akkor azt néztem át sorról sorra, ha nem, akkor pedig átnyálaztam az anyakönyvet.
A tőketerebesi reformátusoknál van ilyen nevű nemes, aki időpont szerint is beillik a sorba, de semmi bizonyítékom arra, hogy felekezetet váltott. A Census szerint
kiszolgált katona, így az sem kizárt, hogy az ország más tájáról vetődött a Felvidékre, és nősült be egy másik kisnemesi családba.
Elsőre inkább a matematikai képtelenség lepett meg. Galambos Antalt idestova 3 éve keresem, megvan a 2 házassága, a gyerekei, a halála, a Census szerinti lakóhelye, a Nyitra megyei
1847-s nemesi összeírásban is megvan, csak a születését nem találtam még meg. A Censusban és a halottiban Bélád van származási helynek beírva, de az egész nyitrai kerületben nem
találtam 1770-1802 között. Végignéztem az ebben az időszakban született összes Antoniust, az összes Galambost, de semmi. Azon gondolkodom, hogy Néver, ahol laktak egyházi fennha-
tóságú terület volt, így esetleg egyházi nemes volt. Kérdés van-e ezekről valami anyag? Az is előfordulhat, hogy az indexálásnál rendesen elírták a nevet. Az első feleségénél az indexálás
csak az első keresztnévvel történt, viszont mind4en egyéb bejegyzés a második keresztnéven történt. Mindenesetre köszönöm a reagálásodat.
Jogos az észrevétel."Macse "tag vagyok, e csoport révén is sok információt szereztem.Mint sokan mások én is segítségül hívtam a Famílysearch-öt.A cimereslevél eredetét igazoló dokumentum Tardoskedden található a helyi levéltárban.
A radix fórumot 2008 óta látogatom itt módomban állt sok rokont megismerni, tőlük információt szerezni.A címerről A Magyarország címeres könyvében olvastam.
Üdvözlők mindenkit a fórumon. Nevem Biroczky Imre Már régóta foglalkozom,családfakutatással,őseim felvidéki eredete biztos.Most viszont elakadtam,A fórum segítségét szeretném kérni.Nevünket nagyon sokféle formában lehet ,látni régi dokumentumokban Pld.Felvidéken Biroczki v, Biróczki de Biroczy v.Biroczi néven is vannak feljegyzések egyidőben.A családnak van nemeslevele Biroczy néven,de a cimer már BIróczky de Nagybirócz névre van kiállitva.Kutatásaim szerint felvidéken Tardoskedd és környékén már csak Birocziak vannak,Magyarországon viszont Birocziak,/dunátol keletre/és Biroczkyak,Biroczkiak is vannak/a jelenlegi Magyarország területét tekintve inkább a felső régiókban.Bármilyen segítség érdekel . Imre
Mivel előnévről van szó, akkor vélhetőleg tényleg egy település, földrajzi név lehet az eredendője
a Csapári(y)-nak.
Nem vagyok a névtan tudora, de családnévként már lehetne más magyarázata is, mivel létezek a név
Csapar (Tsapar) alakváltozata is.
De a régi írásmód szerint a cs hangot a ts mellett jelölhette a cz is, és úgy leírva az a Czapar alak, ami szintén létező családnév, de van Capar is. És persze Czapari is.
A Nevek, családnevek... topikban pedig LvT, - aki hozzáértő szakember - Kázmér Miklóst idézve a Capar (Czapar) formát a Szapar alakhoz rendeli, amely a veszprémi Szápár (Szapár, Czapar) falura megy vissza.
Nem állítom, hogy ez a megoldás a Csapári -ra, de leírtam, mint egy esetleges lehetőséget.
Földrajzi névként a Csapári hegy (egy homokpart neveként) a 19. században a Szabolcs megyei Berkeszen volt használatban. ( Pesty F. - Mizser L.)
Előfordul egyszer leírva Miskolcon is mint egy terület neve, de ennek nem találtam más nyomát, esetleg lehetett sajtóhiba is. (?)
Kristó hivatkozik két művében is a török hódoltság idejéből 1580-ból, a békési nahijéhez tartozó, akkori lejegyzésben Csapár, -általa- Csatár-ként azonosított falura.
Másodlagos és kellően nem is ellenőrzött forrásaim szerint egyes török nyelvekben a csapár: kísérő lovas katonát, máshol: nyargalót jelent, és így mint név is létezik.
Így már az is érdekesebb, hogy a több Csatár nevű magyar falu egyikében, Hegyközcsatáron ( Bihar) a hagyomány szerint a falu a nevét, - a csatárt - az itt lakó, és a püspök kíséretét képező
katona-nemesek után kapta. Ez a magyarázat, - hagyomány- eltér a csatár szó ma elfogadott értelmezésétől.
Laikusként tehát a második javaslatom a Csapári névre, hogy bármelyik Csatár- Csitár nevű faluról eredeztethető.
A harmadik persze az, hogy még egy meg nem talált Csapár falu a megoldás. :)
Nagyon köszönöm, ezek nagyon hasznos információk, óriási segítséget jelentenek!!!!
Ezek szerint a Mészárosok valamikor 1720-as és 1740-es évek között érkeztek Kisújszállásra. Akkor az 1720-as összeírásban Kisújszálláson nem szerepelnek (vagyis nem kellene szerepelniük). Ha egyszer majd sikerül ismét eljutnom a levéltárba, ki szeretném deríteni, hogy pontosan melyik Mészáros György a felmenőm, aztán ameddig csak lehet, időben visszamenni a kisújszállási anyakönyvekben, hátha van valamilyen információ, hogy honnan is települtek be a Mészárosok :-)
Valaki tudja, hol van/volt Berekálla? Úgy tűnik oda vezet vissza a családfám az 1700-as évek második feléig, de egyszerűen nem találom a települést. :/
Nem tudja valaki, hogy van-e olyan magyar településjegyzék, amelybe szerepel az összes magyar település név, dülő nevek és ezeknek a régi elnevezései? Az elpusztult települések nevei is érdekelnének (már ha van ilyen jegyzék). Az egyik ősöm "Csapári" előnevet viselt. Érdekelne, hogy hol lehetett ez a "Csapár". Interneten keresgéltem, de ilyen nevű, ma létező települést nem talált a google. Viszont "Csapári" vezetéknevek akadnak.
javasolnám felhívni a település anyakönyvvezetőjét (feltételezve, hogy mai magyarországi településről van szó, bár gondosan kitakartál minden infot :D ) és megkérdezni, hogy a kiállításkor hogy hívták az anyakönyvvezetőt és a helyettesét/helyetteseit - hátha az ő neve van ott (mivel az aláírás helyén nincs aláírva, csak a h., mint helyettes van odabiggyesztve.
Így a kérdéses rovatban lehet az ő neve és az ah., mint anyakönyvvezető helyettes rövidítés, de ha nagyon megtekerem és kapkodónak nézem az írást, akár az Aláírások szó is kihámozható belőle. De ezt egyelőre jegelném...
Geri2016: Dr. Tóth Albert (főszerk.): Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig. Kisújszállás, 2013 című könyvből foglaltam össze a következőket:
A településre már 1711-ben visszatért egy-két család, de 1717-ben indul meg a nagyobb arányú visszaáramlás, Rakamaz környékéről. Többnyire kisújszállásiak térnek vissza, de vannak köztük marjalakiak, turgonyiak vagy éppen túrkeviek is. Úgy tűnik 1711 és 1721 között még biztosan nem éltek Mészárosok a községben. Egyre többen települtek be, de az 1739-es pestis idején, a település közel fele, 1200 ember elpusztul. A Szatmár, Bereg és Bihar megyéből származó családok miatt a község lakossága továbbra is növekszik. 1746-ban, a Liber Fundi szerint már három Mészáros (András az első, István és Mihály a harmadik tizedben lakott) is volt a megváltók között. Az 1760-as összeírásban szerepel András, István, Mihály, János, György.
A korai visszatelepülők neveit az 1711-1721 közötti időszakról, elsősorban Benedek Gyulától veszi át a könyv.
Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után, 1709-1730. Documentatio Historica XIV. Szolnok 2011.
Üdv. így ismeretlenül , kicsit kutakodtam Anna után és a F.S.és a Györi Egy. lev. alapján egy Anna Kustort találtam aki 1793 ban született Babarcson . persze helységnevek nélkül nem lehetsz 100%-osan biztos . Ez is lehet , hogy nem visz sehová.
A tény, hogy házasságkötéskor mindketten ugyanabban a községben voltak, nem jelenti azt, hogy mindketten ott is születtek. Tapogatni kellene, hogy Kustor Anna hol születhetett, esetleg a környékbeli falvakban, amik más plébániához tartoztak, mint Kisgeresd.
lehet, hogy segítene, ha esetleg a teljes oldalt, vagy legalább a felét (vízszintes osztás) feltöltenéd, hogy a többi szöveg írásképe alapján következtetni lehessen - ha ugyanaz a kéz írta.
Ha más, akkor passzolok... Máshol esetleg ugyanez a kézírás?
Bocsánat, gyorsan utána néztem pár dolognak és teljesen rosszul emlékeztem...
Szóval a török idők alatt menekítették a lakosságot Rákóczi birtokára. A wikipedia szerint Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717 augusztus 17-énküldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének.
Azt, hogy pontosan honnan és kiket telepítettek a térségbe, honnan lehetne megtudni? Bár a legkorábbi időszakból való kisújszállási anyakönyvek mikrofilmjeibe éppen csak belepillantottam, de úgy emlékszem semmi ilyesmi információt nem tartalmaz.
Nagyon köszönöm a jó tanácsot. Közben sikerült eljutnom a levéltárba. Első körben - újra - kikerestem az 1806-os esküvő bejegyzését, de sajnos ott nem jegyezték fel a tanúk személyét. Ezután a két Mészáros István közül megnéztem, hogy melyik született előbb és ettől az időponttól kezdtem el végignézni a halotti anyakönyveket. 1791-nél találtam meg, hogy Mészáros István, aki Mészáros István fia, 9 éves korában elhunyt.
Így tehát tisztázódott, hogy a kérdés :-)
A következő lépés, hogy a szóba jöhető öt Mészáros György közül (a "legidősebb" 1743-ban, a "legfiatalabb" 1769-ben született) kiszűrjem, hogy pontosan melyik Mészáros György a felmenőm...
Közben megfogalmazódott bennem még valami: Kisújszállás térségét az 1680-as évek végén hagyták el a törökök. A város honlapja szerint Rákóczi rakamazi birtokáról telepítették be ismét a környéket, de pontos dátumot nem adtak meg, és a lakosok újratelepítésnek kezdeti dátumát máshonnan sem sikerült kiderítenem. A kisújszállási anyakönyveket, ha jól emlékszem 1728-tól vezetik. Gondolom a török kiűzése után még jó ideig a "senki földje" volt a környék és voltak összecsapások, de lehetséges lenne, hogy a betelepítésre csak az 1720 években került sor?
Mindez csak azért kérdezem, mert egyenlőre nem igazán tudom, hogy merre induljak tovább, ha sikerül visszavezetnem a családi szálakat Kisújszállás újratelepítésének időpontjáig.
Tudtommal nincs. De még bármi lehet, házassági-anyai oldalakon keresztül azért még esélyes a kapcsolatrendszerek miatt. A legközelebbi ágacskám Görömbölyön van, de az is csak a sajóládi ág kis idejű kitérése. Itt született egy egyenes ági ősöm, de biztosan visszakerült Sajóládra, mert ott volt bíró is. A történeti Borsodban csak néhány helyen vagyok érdekelt, sokkal inkább Abaújban és Zemplénben, meg az ezekhez legközelebbi szabolcsi részen.
A távolabbi dolgaim meg még teljesen a ködbe vesznek, ott rosszabbul állok mint te, hogy akik "jöttek", azok honnan is indulhattak, és mikor. Azért majd csak jutok velük is valamire, lassan-lassan.
Egy jászsági és néhány felvidéki vonatkozást kellene tisztáznom a továbbiakban.
A párom kapcsán pedig Bács-Kiskun és Csongrád megye érint, - egyenlőre. Az előzmények ott is majd a Jászság lehet vélhetőleg, és a Felvidék, de talán délre mutató vonala is lehet.
Tibolddaróc története -beütve, és több anyag is feljön. Ezekből mazsolázhattam korábban.
Sok érdekesség van bennük, valamelyikben helyi családnevek is.
...Tibolddaróc... "1724-ben újjáalakult a római katolikus egyházközség. Szlancsik György 1741-től 1754-ig tartó tartó plébánosi működése alatt 104 fő tért vissza a katolikus egyházba."
Máshol: 1739-ben indult meg az ellenreformáció, és elüldözték a református prédikátort.
Korábbi kérdésedre válaszolva: igen volt szervezett betelepítés a faluba. A székelyekről és stájerekről Te is írtál már, de volt maradvány magyar lakosság is.
" Valamikor 1720-1746 között volt nagyobb szabású betelepítés. "
A mikorra van több nézet is, és ennek megfelelően a betelepítő személyére is.
Egy 1746-os egyház látogatási jegyzőkönyv szerint a 600 fős faluban 268 szlovák és 52 ruszin van.
De sok más téged érdekelhető adat is lehet még ezekben, én csak beleolvastam.
A településen több evangélikus is élt,de az 1700-as években a katolikus anyakönyvekbe
voltak feljegyezve az evangélikus vallású emberek.
Ezek a német őseim ottani evangélikus szlovákokkal házasodtak meg. Több evangélikus tótok és németet is találtam a település feljegyzéseiben.
A wikipédia ezt írja: "A Tiboldok a törökdúlás előtt áttértek a protestáns hitre, s ennek köszönhetően sok minden megváltozott a Kácsi-patak völgyében. Az ellenreformáció következtében sok család tért vissza a katolikus hitre, így a községben már a 19. században működött katolikus és református iskola, valamint egy magániskola"
Továbbá írnak a Stájerországból betelepített családokról is,de erről már beszéltünk.
Egyébként érdekes,hogy a pár km-re levő Borsodgeszten a mai napig nincs katolikus templom,a falu református tudott maradni,oda már nem jutott el ez az erőszakos ellenreformáció.
Nem példa nélküli a környéken a 18. században, a kierőszakolt vallásváltás a betelepülők között, főleg ha a római katolikus egyház valamelyik szervezete volt egyben a földesúr is az adott faluban.
De még talán annak sem kellett lennie hozzá, elég volt esetleg egy erőszakosabb plébános is.
Éppen Tibolddaróc ( vagy valamelyik szomszédja ? -ezt már pontosan nem tudom, ) kapcsán olvastam régebben erről a folyamatról.
De a téged érintő másik faluban is, -Harsányban, - még a 19. század elején-közepén is jelen volt a reformált vallásúak "üldözése", - a kiélezett vallási ellentét. Ezért nekem nem lenne meglepő, ha egy beköltöző evangélikus ebben a környezetben vallást váltana, - már ha maradni akar.
Annak meg sokféle egyéni oka lehetett, hogy ki miért hagyta el korábbi lakhelyét egy újabbért, ahol boldogulni akart. Jó tipp lehet a vörösvári által felvetett szaktudás, szakma. De lehet más ok is.
Egy gazdag szepesi városban sem volt mindenki jómódú, ha esetleg onnan jött az ősöd.
Ismerhette is az új helyet, járhatott is már itt korábban, akár például időszakos munkán.
Egertől-Miskolcig, -vagy akár a Hegyalján- kellett a sok munkáskéz, a szőlő nagyon sok embert eltartott. Itt lentebb munkaerőhiány volt, meggyérült a lakosság, fent pedig ugyanakkor fölösleg mutatkozott. De ugyanígy kellett a normál uradalmakba- birtokokra is a földet megművelni képes lakosság, nem csak a szőlőműveléshez.
Én Iglóra szavaznék a vallás miatt. Mi volt az ősöd foglalkozása ? Lehet hogy odahívták, mert szükség volt a szakértelmére, ha valamilyen iparosmester volt.
Esztergárhoz sajnos csak pár ős kötődik, mert az 1800-as években átmentek a környező bakonyi falvakba. Gáspár (Caspar), Pfitzner (Fiszner) nevek vannak az őseim közt, de itt nem számítok további eredményekre, mert nincsenek anyakönyvek csak Urbárium a betelepítés kori időkből. Te milyen bakonyi falvakban kutatsz még?
1814 január 23-án házasságra lépett Károly József, ifjú, 26 éves, Tamáska Ádám ...ja a kisgeresdi filiából .... Kust vagy Kustor Anna 20 éves hajadonnal a kisgeresdi filiából. Tanúk: Bellovics Mátyás és Kun József.
A Fiumei úti temetőben a Gajzágó Simon-féle síron fel lettek tüntetve az Állami Számvevőszék elnökei (elnökségük idejével) és az 1990-től elhunyt ÁSZ tagok, évekre lebontva. Az elnökök gondolom nem ide lettek eltemetve. A tagoknál viszont bizonytalan vagyok. Esetleg ti tudjátok?
Geri2016: A kisújszállási anyakönyveknél még az 50-es évek közepéig nem túl részletesek a halotti bejegyzések. Többnyire a bejegyzés, halál és temetés időpontjait, az elhunyt családi állapotát, életkorát, a halál okát, valamint a lakhelyét (a tizedet) írták az anyakönyvbe. (Úgy emlékszem, hogy ekkoriban még a lelkészek és káplánok monogramjait sem jegyezték le.) Már nem adták meg, hogy tanítással vagy énekléssel temettek. Az 50-es évek végén váltanak tizedről számra a lakhelyeknél. A 70-es évek elején egy ideig megadták a születés évét is.
Ha több Mészárost Istvánt találsz a halotti anyakönyvben, nézd meg Mészáros azon lányainak esküvőit, amiről biztosan tudod, hogy rokonok voltak. Ha az esküvőnél mint Mészáros István á. h. l.-ként (árva hajadon lányaként) hivatkoznak az menyasszonyra, akkor a házasság előtt halt meg az apa, ha pedig h. l.-kén, akkor az után.
God:Boy: Pellérd, Baranya megye
Botchla: Én is arra gondolnék, amire Tremi86, de nagyon sok benne a rövidítés, talán azt írták le, hogy a veszprémi püspök és a pannonhalmi (szentmártoni) apát felmentése mellett. Abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy tényleg a veszprémi püspök rövidítése a harmadik és negyedik szó.
Cs.k. Zsanett: Ha van rá lehetőséged, menj el a tiszaszőlősi állami anyakönyvek másodpéldányait őrző levéltárba (ami szerintem a JNSZ megyei, nem a hevesi), és ott próbáld megnézni. A házassági és halotti anyakönyvekből kivonatot is lehet kérni, de szerintem a helyben való kutatás eredményesebb lenne.
OKés, az első kérdésemre meg is találtam a választ, nem Esztergom, hanem Esztergár, ma Nagyesztergár Veszprém megyében és rákeresve az FS ki is dobta az ősöm pontos születéssel.
A másik kérdés viszont mindig áll, hátha valaki tudna segíteni:)
Ismét felteszek egy kérést, hátha tud valaki segíteni. :)
Keresek egy bizonyos Mucza Mátyás - Gál Mária házasságot, Ők a dédszüleim.
Első gyermekük tiszaszőlősi születésű, így reménykedem hogy ott házasodtak össze.
Mucza Mátyás 1960.01.09-én elhunyt Zaránkon, ott is van eltemetve. A halottiban az az információ szerepel hogy házasságuk helye és ideje Egyek, 1916.
Sajnos ez téves, mert FS alapján 1914-1920 között végiglapoztam a házasságokat és nem találtam meg Őket.
Fiúgyermek születése:Mucza József, Tiszaszőlős 1918. szept. 28. Ez alapján gondolom hogy ha az év jó, akkor talán Szőlős ahol keresnem kellene.
Minden segítséget megköszönök, mert Dédanyámról semmi adatom nincs. Sem születési hely, idő, sem a szülei neve. Róla annyit tudok csak hogy 1978-1980 között hunyt el Tiszafüreden és ott is van eltemetve.
Nagyon köszönöm a gyors válaszokat! Akkor első körben megnézem, hogy az 1806-ban kötött házasságnál kik voltak a tanúk. Ha a tanúk személye azonos a két Mészáros István egyikének keresztszüleivel, akkor az már elég erős indok lehet az adott személy mellett. De azt hiszem, biztos-ami biztos alapon kikeresem a halotti anyakönyvét is. (Remélem akkoriban már tényleg részletesebben vezették, mert az a gyanúm, hogy nem csak egy Mészáros Istvánt fogok találni...)
Nem kell annyira pontosan hagyatkozni a beírásokra nálam volt olyan, hogy 6 év volt a különbség a beírás és a valódi születés között. Sajnos ha több jelölt van akkor bizony végig kell menni az összes lehetőségen. Én egyszer leálltam a 16 évben és mellé fogtam, mivel az illető 18 évesen meghalt. Tehát jó 2 hónapos munkámat kellet kidobnom. Esetleg még próbáld megkeresni mikor halt meg az illető 1850 években már elég pontosak voltak az anyakönyvek és ott szokott lenni a szülők neve is, ha szerencséd van.
végigbogarászni az anyakönyveket - nem halt-e meg az egyik gyerek fiatalon, kik voltak a keresztszülők, esküvői tanuk (gyakran a keresztszülőket kérték tanunak), testvéreik voltak-e, mi történt velük
Nemrégiben kezdtem kutatni a családfámat és az alábbi problémával kapcsolatban kérném a segítségeteket:
Mészáros István és Nagy Erzsébet 1806. 12. 10-én kötött házasságot Kisújszálláson. A férj ekkor ( a bejegyzés szerint) 22 éves volt, tehát elvileg 1784-ben kellett születnie. Mivel az apai vonalat kutatom, a következő lépés, Mészáros István keresztelésének kikeresése. És itt ütköztem problémába.
Kisújszálláson ugyanis1784-ben nem született Mészáros István, viszont született egy 1783-ban (Mészáros István apától) és egy másik ugyanilyen nevű 1785-ben is (Mészáros György apától).
Jelenleg tehát nem tudok továbblépni, mivel a két Mészáros István közül kellene "választanom"...
A kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni ilyen esetben, milyen egyéb adatokból lehetne kideríteni, hogy melyik a valódi felmenőm?
Örülök, hogy segíthettem csak a saját tapasztalatomat osztottam meg. Szintén sok ősöm származik Felvidékről 1750 és 1850 között települtek le Szarvas és környékére. És az a jó, hogy a felvidéki anyakönyvek ha megvannak akkor fenn is vannak a Familyn.
Az ötlet nem volt rossz, néztem az egri halottikat a két születési dátum között, és megtaláltam az anya anyját, a törvénytelen gyermekek nagyanyját, aki ugyan azon a címen lakott halálának évében. Még nézem tovább 1885 környékéig, hátha meglesz így az apa ugyan azon lakcím alapján.
Közben találtam Tv(e)rdi személyeket Felvidéken, Galgócon, Zsolnán, Harmatoson - az egykori Roszinán, az az erős feltételezésem, hogy nem a törökszentmiklósi "Rosina"-ra gondol az anyakönyv, hanem a felvidékire. És a foglalkozásuk kőmíves, ahogy a törökszentmiklósiaknak.
Az elsőnél azt írja, hogy később Jászárokszállás lett, Szolnok megyében, a másodiknál meg azt, hogy később Kerekegyháza, Pest-stb. megyében.
A Dvorzsák-féle helységnévtár szerint a pesti Jász-Kerekegyháza más néven Árokszállás volt. Nincs benne másik Kerekegyháza, de van Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Árokszállás.
Az 1913-as helységnévtárban nincs Jászkerekegyháza, de van Jászárokszállás (Jász-Nagykun-Szolnok) is és Kerekegyháza (Pest-Pilis-stb.) is. Mindkettő csillagal jelőlt, tehát nevet változtatott, de persze a helységnévtár nem írja, hogy miről változott, csak azt, hogy mire.
Azt hiszem, az FS katalógusa hibás: az első, bővebb anyakönyvű "Jászkerekegyháza" helyesen a Jászberény melletti _Jászárokszállás_, és semmi köze a Kecskemét melletti Kerekegyházához.
Kecskemét környékén kutatok és két kérdésem lenne.
Előfordulhat reálisan az, hogy 1850 körül egyszerűen kimarad keresztelés a r. kath. anyakönyvből, hogy elfelejtik beírni? (pl. Ez később nem okozhatott gondot, hogy nem tudta igazolni magát vagy pl. felmenők nem tudták a származást igazolni?) Egyik felmenőm, aki ráadásul törvénytelen gyerek nincs benne pedig 1850 körül kellett születnie, mindent végignéztem a környéken és sehol nincs, pedig biztosan onnan származik. Family Search se ad ki rá találatot.
Több helyen látom familiy search-ön Jászkerekegyháza rk. születési helyű anyakönyvekre hivatkozást egész 19. században, de mikrofilm listán ilyen nem szerepel, csak 1873-tól. Azért is gyanús, mert felmenők egy ágának halottija nincs benne se Kecskeméten, se a környékén, ez valószínűsítheti, hogy létezik ez az anyakönyv is. Az alábbi link is azt írja, hogy 1694-től van anyakönyv:
Német és francia nyelvű segítséget szeretnék kérni. Az első képről ezt olvasom, nem tudom helyesen-e?: Meine liebe, liebe Mama - schlafe ruhig. Du bist immer bei mir - uns konnte nichts brennen. Deine MAY
Református anyakönyvek végén többször találkoztam már olyan résszel, ahol a penitenciákat írják le. Ezeket elsősorban paráználkodásért rótták ki az eddig látott anyakönyvekben. Leírták, hogy ki kivel... nos, ha esetleg a református anyakönyv esetedben tartalmaz ilyen részt, talán szerepel ott az is, hogy a gyermekek anyja kivel bújt össze a szénakazalban, vagy a sufniban ;)
Probléma akkor lehet, ha a leány könnyűvérű volt, és rajongott a természetért, azaz: fűvel-fával... :)
Az 1780-as évek közepéig majdnem mindenkit a katolikusok anyakönyveztek.
A Dvorzsák-féle helységnévtár szerint a Fejér megyei Móron helyben volt a református templom, de valamilyen okból a FamilySearch nem tud róla. (Csak RK anyakönyveik vannak filmezve "Hungary, Sáros, Mór" cím alatt.)
Na tehát, elfogadtam saját tanácsomat a házasságon kívüli apa kinyomozásáról. Iskoláról nem találtam semmit, de viszont találtam konfirmandusokat. Kicsit zavarodottan vezették a felsorolást, mert néha odaírták a születési évet, néha nem, ezért az előző és következő éveket is végignéztem.
A konfirmandusokból kiírtam az összes Zsuzsannát, és összehasonlítottam a keresztelésekkel. Mindenkit megtaláltam, kivéve egyet, K. Zsuzsit. Ezután a keresztelésekből kiírtam az összes Zsuzsannát, akinél nem volt kereszt-jel és/vagy halotti megjegyzés. Mindenkit megtaláltam a konfirmandusok között, kivéve dédanyámat.
K. Zsuzsinál van beírva születési év, és nem egyezik dédanyámmal (egy év eltérés). Ezenkívül K. Zsuzsi vezetéknevét egyáltalán nem találom a születések között a vizsgált időszakban.
Az anyakönyv kézírása elég gyatra, tehát semmiben sem vagyok egészen biztos.
Összeségében én a véletlen egybeesés oldalán vagyok: K. Zsuzsi valahol máshol született, és dédanyám valahol máshol konfirmált. Ha K. Zsuzsi születési éve egyezne, és volna más K. az anyakönyvben, akkor kinevezném K. urat ükapámnak, de így maradok az "ismeretlen"-nél.
Madgod: Lehet, hogy az első három gyerek apja meghalt. Nézd meg, mi volt a lakcíme az anyának a gyerekek születésekor. Ezután a harmadik és negyedik gyermek születése közt eltelt időszakot nézd át a halotti anyakönyvben. Ha találsz benne egy férfit, akinek ugyanaz a lakcíme, és korban is hasonló az anyához, akkor lehet, hogy ő az első három gyermek apja.
iater: Sajnos nem tudok. (Az én latin tudásom pedig nagyon kevés ahhoz, hogy megpróbálkozzak vele.)
A gyermekek fiúk vagy lányok? Elég gyakori volt akkortájt az egyező nemű szülő vallása szerint keresztelni. (Egyik dédanyám és lánytestvérei például reformátusok voltak, de bátyjuk és öccsük katolikusok.)
Ha az anyakönyvekben nincs bejegyezve semmi az apáról, akkor nehéz kideríteni a kilétét. Talán ha iskolába járt valamelyik gyerek, és van róla valamilyen felsorolás vagy bizonyítvány, esetleg beírták az apa nevét? (Persze ha csak az apa vezetéknevét írták be, akkor majdnem lehetetlen megállapítani, hogy ugyanarról a gyerekről van szó...)
Adott egy hölgy, vallása evangélikus [1858-ban, Késmárkon született.] Egerben él az 1880-as évek elején. 5 gyermeket szül. 3 római katolikus (1880, '81, '83), Egerben anyakönyvezik őket. [Az első kettő csecsemőként meghal.] Majd születik 2 református vallású gyermek (1885, '87), Makláron anyakönyvezik őket.
Az anya lakóhelye a születések időpillanatában ugyan az (Eger).
Mindegyik gyermek az anyja családi nevét örökli. Gyermekek törvénytelenek.
Amit kikövetkeztetek, hogy két apa lehetett, a 3 római katholikusnak egy apa; a 2 reformátusnak egy apa. Két férfi.
Mit gondoltok, hogyan lehet kideríteni az apa('ák) személyét?
Én orvos volnék, de ezt a képet se lementeni se nagyítani nem tudom.... :(
Segítenék, de így nem tudok, nem tudod valahogy nagyobb képbe átküldeni?
Kedves Prelleg!
Köszönöm szépen.
Apropó: latin fordítás. Nem tudnál véletlen valakit aki vállalna latin fordítást, nem a szokásos arany áron... Nem kell teljes részletekig, csak a jelentés. Van egy hosszabb dokumentumom.
Vándorszem: Szerintem D. Lisznyai Károlynál a D. betű a Damó lehet, tehát a két vezetékneve helyet cserélt.
Látom a link hibás volt (a Hungaricana-val mindig ez van). Ha esetleg mást is érdekelne a JNSZ megyei nemesi összeírás 1850-ből, itt a helyes link, most már a cikk elejétől. (Nem tartalmazza az összes nemest!)
Az alsó tanu Kleinlein Kár. és a férj születési helye Rozina ez Törökszentmiklós egy része volt írát Rozinai szőllősnek is. Én is kutatok ezen a területen, ha érdekel megvannak képen anyakönyvek 1740 és 1800 - 1810 ig.
Nem kizárt, hogy a családod után nevezték el az utcát (Kisújszálláson például létezett Daruka utca, ami egy családról lett elnevezve), ahogy az sem, hogy Lisznyai Damó Kálmánról. Ebben talán egy helytörténész többet tudna segíteni. András fiával, Istvánnal az a probléma, hogy 1762-ben született. Ha ez igaz, akkor a Lisznyai-Nagy házaspár első gyermekének 1801-es keresztelésekor, majdnem negyven éves volt. Korábbi gyerekéről pedig nem lehet tudni, Nagy Katalintól és mástól sem. Próbálj meg túrkevei helytörténeti könyvekben utánanézni a családnak.
Szerintem érdemesebb lenne a nagyszüleid házasságának utánanézni. Ott több adat megtalálható. Ha katolikus volt, akkor a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár e-levéltárában (fizetős) meg lehet az esküvője, mert Tiszakécske házassági anyakönyvei 1933-ig elérhetőek. (Persze annak utána kellene majd nézni, hogy mit takar a Tiszakécske elnevezés, csak Újkécskét, vagy Ókécske is hozzá tartozott.) Ha nem katolikus volt, akkor marad a polgári anyakönyv átnézése. (Régen kutattam polgári anyakönyveket levéltárakban, így azt nem tudom, hogy a levéltárak, közülük is a bács-kiskun megyei, hogyan értelmezik a 100-75-30 éves szabályt. + hogy az 1933-as házassági adatokat tartalmazó kötetben vannak-e már a védett időszakba tartozó évek bejegyzései.) A tiszakécskei II. világháborús emlékművön nincsen rajta Csernus István neve, a II. vh-s hősi halottak adatbázisaiban sem találtam. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is esett el a háborúban, vagy hadifogolyként nem halt meg.
Kutat esetleg valaki mostanában az óbudai levéltárban? Nagyon hálás lennék, ha megnézne nekem egy halotti bejegyzést! Tudom a pontos helyet és dátumot, a személy házastársa érdekelne, hogy kiderüljön őt keresem-e mint egyik ősapa.
Ha valakinek szüksége van valamilyen adatra a győri egyházmegye területéről szívesen megnézem. Még egy pár napig bent leszek. Persze a névhez tartozó pontos időpont is szükséges mert nem akarok több ezer oldalt végignézni. :)
Van bárkinek bármilyen információja arról, hogy mi történt a FAMILYSEARCH-csel? Nem lehet letölteni az anyakönyveket... Az utóbbi évben egy csomó oldalt lementettem, a számomra fontosabb települések teljes anyakönyvi anyagát, már ami fent van az oldalon. Így is több ezer (vagy több tízezer) oldalról van szó, amiket jobb híján egyenként szoktam lementegetni, nem kis energiát rászánva, még úgy is, hogy közben persze szoktam mondjuk kajálni, zenét hallgatni vagy filmet nézni. Szeretem, ha megvannak a gépemen, így később bármikor elővehetem és gyorsabban böngészhetem őket - de gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki ezt csinálja. Most viszont egyszerűen eltűnt a "download" fül a jobb felső sarokból, és bár jobb oldali egérgombbal rákattintva le lehet menteni a képeket, olyan kicsit méretben jönnek le, hogy egyszerűen olvashatatlanok. Mi történhetett és meddig marad ez így? Több települést is félbehagytam, most már nem is tudom majd folytatni soha?
Csak azért érdekel, mert a Censuson keresztül próbálom felgöngyölíteni a Galambosokat. Komárom és Bars megyét már átnéztem, Nyitrát csinálom, de ezek szerint bármikor bővíthetik.
Ősapám felesége Nagy Erzsébet volt. Az idősebb János és István feleségének családnevét akkor még nem írták le sajnos.
Egyébként úgy csináltam, mint írtad, kiírtam az összes Szántót aki az anyakönyvben szerepel, igaz a keresztszülőket,tanúkat nem, így most ezeket nézem át, hátha lesz valami...
1, A Magyarország családai c. könyvben ez áll: ... Pest megyében s a Nagykunságon megtelepült lisznyói Damó (vagy másképp Lisznyai) családnak. Itt szerintem nem arra gondol, hogy lisznyói Damónak vagy Lisznyai Damónak hívták magukat, hanem Lisznyainak. Bár kissé zavaró Lisznyai Damó Kálmánnál a név, de ő is Lisznyai Kálmánként írt alá.
2, Nagy Iván szerint II. Sámuel fia, II. András Túrkevén lakott hosszabb-rövidebb ideig. Ugyancsak Túrkevén lakott bizonyíthatóan egy fia, István, valamint másik két fiának, Mihálynak és Andrásnak gyermekei, András és János. II. András egy fia, Ferenc Telegden lakott.
A Familysearch adatbázisát nagyjából átnézve, a korszakban (1740-es évektől az 1810-es évekig) Túrkevén található Lisznyaiaknál ugyanezekkel a keresztnevekkel találkoztam, kivéve egyet, Lisznyai Andrásnak nem találtam János nevű fiát. De a XIX. sz. elején L. János János fiának keresztelésije meglett. (Ő talán a családfán II. András János nevű fiának azonos nevű fia lehet.)
3, Az 1740-es évektől az 1810-es évekig egyetlen egy Damót sem találtam az indexelt adatok között.
Ezek alapján azt mondom, hogy a Lisznyai család megegyezik a lisznyói Damóval, de hogy mindegyik túrkevei Lisznyai lisznyói Damó lenne-e, ahhoz vissza kellene vezetni az egyik lisznyói Damóhoz a családfát.
Elakadtam, tanácstalan vagyok, az ötleteiteket kérném.
Ami biztos, Szántó János ősapám 1722-1771 között élt.
Az anyakönyvezés a faluban 1725-ben kezdődik.
A kezdeti pár évben két Szántó nevű családnak születtek gyermekei:
Szántó János (1694-1739) és felesége (1704-1739) valamint
Szántó István (1695-1749) és felesége (1704-1732) István neve előtt szerepel, hogy "kissebb idejű"
Ezen kívül megvan még "öreg" Szántó István (1657-1735) és felesége (1672-1732)
Mivel az anyakönyvek ezekben az időkben még igen szűkszavúak, próbáltam a keresztszülőkből kiindulni, de semmi összefüggést nem találtam. Az első időkben ráadásul még az esküvői tanukat sem írták be, így ez sem segíthet.
Talán logikus lenne, hogy Jánosom az apja nevét kapta, de erre nem lehet alapozni.
Reménytelen a dolog, vagy van esetleg valakinek ötlete?
Egy másik kérdés:
1762-ben egy másik ősömet halálakor 106 évesnek írják le. Ezt is erősen kétlem, hogy ennyi lett volna.
A Csernus család származásával kapcsolatban szeretném kérni a segítségeteket.
Édesapám 1960-ban született Újkécskén (akkor még külön volt Ókécske és Újkécske, később egyesült a kettő Tiszakécske néven). Nagyapám, Csernus Mihály István 1933-ban született Újkécskén, az ő édesapja Csernus István, sajnos nem tudom pontosan, hogy mikor is született, annyit tudok, hogy valószínűleg a Don-kanyarnál elesett, anyum azt mondta, hogy a család itthon kapott egy levelet, amiben az állt, hogy eltűnt, tehát nem biztos, hogy meghalt, viszont már sosem hallottunk felőle. Úgy gondolom, hogy ő is vagy Újkécskén vagy Ókécskén születhetett, mert a szüleim, nagyszüleim nem meséltek arról, hogy a dédszüleim máshonnan települtek volna a mai lakhelyünkre.
Utána néztem Tiszakécske történetének, talán kiindulópont lehet, hogy a 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.
Megpróbálom, hátha van valakinek bármilyen információja :)
Prelleg! Köszönöm az értékes hozzászólást! Sajnos mostanában nincs módom elmenni a levéltárba. Egyenlőre a még élő rokonságot keresgélem össze (szép nagy számban vannak,és online kutatom az ősöket). DE akkor az teljesen biztos,hogy a Lisznyóról jött Damók,minden Lisznyai család ősei? Mert úgy tűnik,de nem tudom a bizonyosságot..
Gattamelata58: Igen, igazad van, az inclyta lesz az.
Vándorszem: Úgy látom, hogy a Familysearch indexelt adatai között ezen egy példa kivételével mindig Lisznyainak írták a nevüket. Ha van rá módod, menj el a legközelebbi levéltárba (persze ha ott elérhető az anyakönyvi adatbázis) és nézd meg az 1839-es bejegyzést. Ha a név tényleg Lisznyai Damó, akkor már a XVIII. században megváltozhatott.
Amúgy Túrkevénél nagyon sok irat fennmaradt, (azt hiszem mind mikrofilmesek) pl.: 1857-es és 1869-es összeírások, katonai nyilvántartási jegyzék 1857-1917, feudáliskori összeírások 1721-1848 (ezeknél figyelni kell, nemest nem tartalmaz, kivéve ha elszegényedett.)
Prelleg köszönöm, hogy megnézted, a levéltárban orvost javasoltak a bejegyzés megtekintésére! ( na azért tudok mással is foglalkozni!)
más: csak a saját szemeteknek higgyetek mindenhol, egyebekben éljetek a gyanúval: 1895 előtti burgenlandi róm.kat. egyházi akv az izraelita mappában található!!!
Arra szeretnék rájönni,hogy mikortól változott meg a Lisznyóról jött Damó család anyakönyvezése Lisznyaira. Itt 3 év elérés van,de lehet pontatlan bejegyzés is esetleg... Akár Lisznyai Damó András lánya is lehetett Rákhel.. Előre is köszönöm a véleményeket!
Prelleg: Köszönöm szépen az összeírásról szóló iratot! A Nagy Iván könyvben már régebben én is néztem.
iater: Én arra gondolok, hogy a hadseregben tényleg alezredes volt a rangja a kereszteléskor, míg a nemesi testőrségben a főhadnagyi posztig jutott.
A testőrségnél régi szervezetében, 1795-iki állapotát véve föl például, négy főbb tiszt volt, u. m. kapitány, rangfokozata szerint tábornagy (rendszerint legalább is lovassági tábornok); alkapitány, egyszersmind táborőrnagy (Generalis campi vigiliarum praefectus, Generalfeldwachtmeister); főhadnagy, ezredesi és alhadnagy, alezredesi ranggal. Hat altiszt, u. m. két első-őrmester (őrnagy) és négy másod-őrmester (kapitány), végre 70 testőr alhadnagyi tiszti fokozattal.
Idem 2a Januarii baptismi Paulum eadem natum ex Parentibus Josepho Kun Szabó, et Eva Pető levante Dno Spli(?) (Spectabili) Michaeli Vojnits ....... Turmae Praetorianae Vice Colonello
anzsupekla: Sajnos tippem sincsen mi lehet ez. (Az biztos, hogy az első betű p, nem t.) Írtad, hogy már korábban is találkoztál ezzel a szóval. Talán abból könnyebben rá tudsz jönni mi lehet a betegség oka, főleg ha más keze írása. (Amíg nem láttam a képet, a phthysis-re gondoltam.)
Ismét fejet hajtok Ön előtt :) és hálásan köszönöm...
Az adat olyan Szerbiában anyakönyvi hivatalban őrzött eredeti anyakönyv másolatából van (1826 előtti), amire kutatási engedélyt magyaroknak nem gyakran adnak. Nem lehet, hogy a MACSE forrás "hiányos", úgy értem pl. nem haláli anyakönyvből vették az adatokat, hanem Vojnits Úr házasságijából pl., amikor még tényleg főhadnagy volt...
Nekem egyébként 3 szó volt kétséges: egy, amit Te is említettél (s most sem tudjuk), de én a turma praetoriana-t sem tudtam olvasni...
Ha nem találsz olyat, aki le tudja tölteni, akkor javaslom, hogy csinálj a prrt sc sysrq billentyűvel egy monitorképet. Utána ezt bemásolod akár egy Word dokumentumba. Ez is jobb, mint a semmi! :)
Az ancestry.com-on találtam honosítási adatokat (New York) rokonomról, de az eredeti dokumentumokat nem engedi letölteni. Persze előfizetéssel lehetne, de csak 2 dokumentumról van szó, ezért nem tervezem a befizetést.
Esetleg van itt valaki akinek van letöltési "jogosultsága" és le is töltené nekem?
bal alsó sarokban le van írva még egyszer, hogy milyen éva, de nem látszik csak az első két betű. megtennéd, hogy azt megmutatod rendesen? (szerintem nem Pető, a t betű nem stimmel)
Nem fordítás, csak értelmezés: 1804. január 2-án megkeresztelte a pap Kun Szabó Józseftől és Pető Évától született Pált, a keresztszülő pedig Tekintetes Vojnits Mihály úr, a testőrség alezredese. (a Turmo Praetorianae előtti szót nem tudom kiolvasni. A testőrség itt szerintem a nemesi testőrség lesz.) A vége nekem zavaros, mert ha minden igaz róla van szó: http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=51882, eszerint viszont csak főhadnagy volt a keresztapa. Talán majd valaki le tudja fordítani.
Segítséget szeretnék kérni egy 1869-es bejegyzésben szereplő halálok valószínűsítésében. Levéltárból kértem másolatot,ez még rosszabbul olvasható, mint mikrofilmen.Egy hölgy segítőkész volt, de ők sem tudták biztosan elolvasni a felnagyított szöveget sem...az ok phnenetis/phenetis de bármelyik "e" lehet "a" is vagy az "n" esetleg "u" a "p" helyett "t"... A halott 2 hónapos csecsemő, de 26 évesnél is felfedeztem írásképben ezt az okot azidőtájt.
3, A heimatberechtigt és zuständig jelentésében van valami lényegi különbség? És az Ersatzkompagnie valamint a Marschkompagnie között?
+ a KM0412 nem első világháborús anyakönyv, hanem 1837-1878 közötti halotti.
Billiongraves: Néhány napja azt tapasztalom, hogy ha egy sírnál kettőnél több név van indexelve, akkor csak kettőt listáz ki. Más is találkozott ezzel a problémával?
Nem kutatom a családot, és túrkevei felmenőm sincsen, de Nagy Iván szerint a Lisznyai Damó család egyik tagja, egy bizonyos András Túrkevén élt 1768-ban. Az 1760-as összeíráskor a listán is szerepel egy Lisznyai András. Hogy a kettő ugyanaz-e, nem tudom. (Én ebből még nem fogadnám el további kutatások nélkül, hogy a két család rokonságban állt volna.)
Egyik ősömről Svercok Márton-ról keresek információkat,de idáig nem sokra jutottam.
A halotti bejegyzés szerint állítólag 98 évesen halt meg és Besztercebányán született.
A 98 évet túlzásnak érzem,végignéztem a besztercebányai anyakönyveket,de ilyen névvel sehol sem
találtam senkit.
Próbálkoztam több fajta névváltozattal is: Szvercsok,Svrcok,Svrček,Svrcsek,
Lvt szerint "Jellegzetes középszlovák végződésű név, amely azonban részben már magyarosodott hangalakú."
Tehát a Besztercebánya meg is felelne ennek a leírásnak,de mégsem találom az anyakönyvet. Esetleg egy környező faluban születhetett azonban a gyerekei,úgy tudhatták,hogy Besztercebányán született??
Mindenesetre más Svercsok családnevű személyek is éltek a faluban,ahova az ősöm költözött és az ő halottijukban is Besztercebánya szerepel születési helyként.
A Túrkevei Lisznyai családot kutatom,szeretném tudni,hogy Lisznyóról származnak-e? Lisznyai család azonos ősökkel rendelkezik-e a Lisznyói (Lisznyai) Damó családdal!? Tudna ebben valaki esetleg segíteni? Van-e itt olyan,aki szintén Túrkevei ősöket kutat?
"Az Országos Levéltár idén is megrendezi a Levéltári éjszakát, amely során első ízben két helyszínen, a Bécsi kapu téren és a Lángliliom utcában, csak ezen az estén látható és hallható, ingyenes programokkal várjuk vendégeinket. Róth Miksára és Semmelweis Ignácra kamara-kiállítással és filmvetítéssel emlékezünk; a családkutatókat kerekasztal-beszélgetés és interaktív bemutató várja; a magyar ipar 200 évét bemutató iratokat teszünk közzé; továbbá zenés irodalmi est, kamarakoncert, raktárlátogatás is szerepel a programjaink között.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Levéltári éjszakán!
Szeretnék a segítséget kérni abban, hogy Szútor község ma Szlovákia területe /Gömör megye/ református anyakönyveinek hollétéről tud-e valamit valaki? Már mindent megpróbáltam mormon egyház, szlovák református egyház, magyar református egyház, besztercebányai levéltár, de senki sem tud információval szolgálni. Esetleg tud nekem valaki ebben segíteni?
szamovári: Mintha annak a szónak is 'rczi' lenne a végződése.
voszi: Nem hiszem, kivéve, ha pap volt az illető. Én még nem találkoztam ezzel a rövidítéssel. Az evangélikus anyakönyvek rövidítéseit nem nagyon ismerem, de nem lehet, hogy félreolvasás?
Még 21-én frissítették a Billiongraves-et a Familysearch-ön. Kutatóknak a Billiongraves használata:
1, Most már csak regisztrálva lehet megnézni a képeket a Familysearch-ön keresztül is.
2, Előfordulhat, hogy az indexelő rossz mezőbe írta a kereszt- és vezetékneveket, azaz felcserélte őket. Érdemes többféle verziót is kipróbálni. (Akár az utó- és családnevet is egy mezőbe írni.)
3, A Familysearch a hosszú ő-t kérdőjelként mutatja.
4, Mikor a Familysearch kilistázza a neveket, az leánykori neveket nem mutatja, de ha rákattintasz a névre, meg lehet nézni azt is.
5, Valamilyen oknál fogva (az újabban felkerült Billiongraves-es adatoknál) a Familysearch nem listázza ki azokat a neveket, ahol nincs meg legalább az egyik dátum (születési vagy halálozási).
6, Gyakran előfordul, hogy a síron lévő dátumok nem felelnek meg a valóságnak.
7, A Billiongraves-en előfordulhat olyan (ha csak nagyon ritkán is), hogy a temető keresője nem listázza ki a keresett nevet, viszont az összesített kereső igen.
8, A nemesi előneveknél én a következőképpen járok el (de ez indexelőnként változhat): Ha a családnév gyakori (Kiss, Nagy, Szabó stb.), akkor a nemesi előnevet is a Családnév mezőbe írom, ha viszont ritka a családnév, akkor az 'Előtag' mezőbe indexelem.
9, A Billiongraves oldalán az összetett keresőben nem lehet keresztnévre keresni, a temetők keresőiben viszont igen.
10, A becézett névalakokat van olyan indexelő aki megtartotta, más átírta a hivatalos névre. Pl.: Pistike - István)
11, A -né asszonynévképző miatt érdemes a családnév és az utónév végére is *-ot tenni a keresésnél.
Ez a DNS dolog nem nagyon régi, csak néhány évtizedes. Amit ígér a lehetőség, szenzációs.
Ha jól használják, igen hasznos tud lenni. Gondolok itt például a felelős örökléstervezésre, bűnüldözésre, apasági vizsgálatokra.
Aztán igen nagy segítség a TÉNYLEGES elődök kutatásának. Mivel igen pontos (és nem nagyon van tévedés) nincs elírás, elveszett anyakönyv, kivándorlás Argentínába, névváltozás, talált gyerek, szerelemgyerek, erőszakból fogant gyerek, befogadott gyerek, beleálmodott betűk rangok, stb, stb. Csak az ÉN világegyedi DNS-em útvonala, Afrikától indulva a máig. Minél több adat lesz, annál pontosabb lesz az út.
(Néha igen furcsa eredményeket produkál, ezért bátorság is kell a megismeréshez)
Néhány éve a Millennium Park-ban volt egy National Geographic kiállítás és előadás erről. Érdekes volt. Száz dollárért volt egy teszt, sajna lemaradtam.
Egyre több cég próbálja csinálni mindenféle megközelítésben.
Mostanában kicsit drágábban, de egyre pontosabban csinálják.
Szerintem, ez a leginkább kimondottan családkutatóbarát. (A faprogram se rossz, valameddig ingyenes. Ki kéne próbálni, van benne DNS azonosság kereső is. Az Indexen van topikjuk is)
Azért megvan a veszélye is. Rossz kezekbe kerülve iszonyú dolgok kerülhetnek elő. Egy valakik által rossznak ítélt marker miatt embercsoportokat tehet üldözötté, vagy kiemelté. Próbáltak itt már földrésznyi népeket megsemmisíteni vélt vagy valós szelektálással. De legyünk optimisták, talán a jó irány lesz erősebb.
Itt le van írva pontosan,hogy miről is van szó. Az ember ad egy kis DNS mintát,majd elküldik vizsgálatra és kiderül,hogy az adott személy ősei pontosan honnan is származnak.
Érdekesnek tűnik,bár nem tudom,hogy meddig tudják visszakutatni az ősöket.
nincs. A tótoknál 100 év a kutatási korlát, tehát max. 1915-ig lehetne elérni. De FS-ön csak max. 1910-ig vannak feltöltve.
Ha valamely anyakönyvben van védett és nem védett időszak is, a teljes anyakönyv védett, akkor is, ha 1875-ben indult. Náluk ez a szabály.
Lehetőséged: a pozsonyi anyakönyvi hivataltól kérsz hiteles másolatot, ha szeretnél kapni valamit. Ez biztos, hogy fizetős lesz. Nem tudom mennyi, ilyen irányú tapasztalatom még nincs.
1922-ben nősült az apai nagybátyám, valószínűleg Pozsonyiban. Azért valószínűleg, mert ott lakot akkor.
Az érdekesség az, hogy a házassági anyakönyvben ahol megtaláltam a bejegyzést lébényi (odavalósiak vagyunk) és 1928-ban jegyezték be! A szlovák hatóság megküldte és itt (Lébényben) is beírták valamilyen BM rendeletre hivatkozva.
Szóval, az eredeti bejegyzést keresem, de nem találom sehol a pozsonyi könyvekben, mert csak 1910-ig vannak elérhetőek.
Szerintetek van más vonal is, más lehetőség ahol kereshetnék? (A fenti leírás familysearch-re vonatkozik)
Kerestem Theresia Szabó névre, rengeteget találtam, de a születési hely más. Találtam egy gyermeket, József Takács néven, aki 1865 márc. 30.-án született Nemesbük-ön, Vas megye, Takács Ignác és Theresia Szabó gyermekeként. Ez nem ismerős?
Hát a Pongrácz Borbála és a Szabó Mária tényleg kizárható, hogy ugyanaz... Van az anyakönyvben ugyanazon az oldalon másik Szabó Mária, vagy másik Borbála, stb.? Előfordulhatott, hogy a másoló rossz nevet írt be, és senki se vette észre. Esetleg a helyi anyakönyvi hivatalban kéne kikérni az eredetit, hátha ott másképp van, mint a másodpéldányban.
1910-ben az esküvőnél még biztos hogy élt két okból is a házasságnál az anyja neve alatt ott volt hogy özv. az meg ha néhai lett volna nem lenne ott, a másik kb 1900-1927-ig végignéztem a halotti anyakönyvet és semmit se találtam. Én is jártam már úgy, a dédszüleim házasságánál egyik szülőnél se volt hogy néhai pedig akkor már mind a négy meghalt.
A neve Pongrácz Borbála volt és az anyakönyvben akit találtam Horváth Györgyné Szabó Mária volt oda írva így teljesen kizárható ami a te esetedben volt.
(Bár gondolkoztam ha a fia volt a bejelentő akkor a saját anyja nevét csak nem rontja el??)
Köszönöm a véleményed! Én is "sz"-nek olvastam a 3. betűt, így Csaszari-t olvastam ki én is. Nagy valószínüséggel a Komárom megyei Császár községről lehet szó. Földrajzilag sincs nagyon messze Várpalotától, szóval reálisnak tűnik, hogy onnan származhatott Borbély János.
1. A "néhai" hiánya tulajdonképpen nem bizonyíték semmire, mert könnyű egyszerűen lefelejteni. (Családomban példaul van olyan eset, hogy 1911-es házasságnál hiányzik a "néhai" a már 1895 előtt elhunyt szülőknél.)
2. Mi volt az asszony neve, és mi van odaírva 1919-ben? Vannak olyan nevek, ahol az egyezés egyáltalán nem nyílvánvaló. (Például férjem egyik ősaanyja több helyen Betti, máshol meg Borbála. A kérdés megoldódott, amikor Babett-ként is megtaláltam. Hasonlóan jártam a Janka - Hani - Johanna névvel.)
Egy olyan esettel állok szemben amiről nem tudok megoldást találni.
Egyik ősöm zalaegerszegen élt a férje meghalt még 1880-ban a felesége még tovább élt az 1910-es években még élt -ezt bizonyítja fia házassága 1910-ben- de végignéztem 1910-1927között (27-ben halt meg a lánya kinél már néhai volt írva) de nem találtam a halálát! Ám találtam egy özvegy asszonyt 1919-ben ki szintén Horváth Györgyné volt, 85 éves, és a bejelentő Horváth József, szülei ismeretlenek, de az asszony neve nem az én rokonom neve.
Utána néztem ilyen nevű házaspár nem is volt a környéken semmikor, még az életkora is nagyjából megegyezik, és a bejelentő H. József pedig volt olyan fia az ősömnek.
Most hogyan tovább , hogyan tudom bebizonyítani hogy tényleg ő az én ősöm csak elirták a nevét?!
Ezzel is szinté próbálkoztam csak mondjuk kataszteri térkép egyáltalán nincs Zala megyéről de kerestem a Katonai felmérés térképein de nem találtam hisz azt se tudtam merre keressem de most már megvan! :)
Érdekes módon két oszlopba jegyezték fel a szülők nevét és állapotát, de az oldalon belül is vannak eltérések. Általánosságban elmondható, hogy az első oszlopba került az apa és alá az anya keresztneve, majd a másik oszlopba a vezetékneveik. Az apa vallását és foglalkozását néhol az első, máshol a második oszlopba került. Fontos lenne tudni, hogy mi lehet az a szó az anya vezetékneve (Orczi) előtt, hiszen a másik oszlopba már bekerült az apa vallási és foglalkozási adata is, így itt plusz információról lehet szó.
Az anyakönyv rossz állapota miatt úgy tűnik, hogy a jobb oldali lap bal széle betűrődött, így lehet még 1-2 betű a szó előtt.
Előre is köszönöm ha valaki tud segíteni a kiolvasásban!
Tisztelt Családfakutatók! Hasonló kéréssel fordulnék hozzátok én is. Az eddíg általam ismert legrégebbi ősömről szóló anyakönyvi bejegyzés kiolvasásában kérném a segítségeteket. Az alábbi kép a várpalotai (veszprém megye), református, születési anyakönyvekből lett kimásolva. Itt az ősapám édesapjának (Borbély Jánosnak), 1758-ban született egy gyermeke. Sajnos a gyermek nevét és az apa neve előtti szót sem tudom egyértelműen kiolvasni. Valószínüsítem, hogy az apa elötti szó vagy az apa származási helyére utal vagy egyszerűen egy a család akkor használt, általam eddíg nem ismert előneve van ott megjelenítve. Mellékelek még egy teljes oldalt a házassági anyakönyvből is. Ezen az oldalon Borbély János házasodását regisztrálták be (piros keretben). Itt is szerepel ez a szó a neve előtt. Tudnátok nekem abban segíteni, hogy mi lehet Borbély János neve elé írva? Segítségeteket előre is köszönöm!
Az alatta lévő rubrikába valóban Komáromi van írja, de az már a következő bejegyzésre vonatkozik. Valószínűleg későbbről származnak a sötétebb tintával, az eredeti mellé utólag újra beírt apai családnevek, feltehetően azért, mert már akkor is kifakult volt az eredeti bejegyzés.
Sziasztok!
egy nagyítást.
