Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Tömegkályha esetében nem lehet mit tenni, ki kell szedni a szigetelést, padlófűtést. Ha nem tömegkályha, hanem cserépkályha készül akkor meg lehet oldani: Aljzatbetont felbontani a kályha alatt, majd több helyen tartólábak beépítése (hogy a szerelőbeton vigye el a súlyt) amelyeken 2 réteg térhálóval erősített betonnal kell kiváltani az aljzatbetont a kályha alatti területen. De a padlófűtés javítása így is "lehetetlenné" válik a kályha alatt. Cserépkályha esetében ha kb 12 órás hőtárolási idővel számolok a megadott méretek alapján kb. 800 - 1100 kg súllyal lehet számolni kiszáradt állapotban. (frissen rakott kályha max. 200 kg-al lehet nehezebb.) @kalyhassanyi
Sziasztok, nem készültünk tömegkályhára a házfelújítás során (csak egy hordozható cserépkályhát terveztünk a ház egyik központi részén), ezért az aljzat rétegrend szerelőbeton + szigetelés + padlófűtés + aljzatbeton lett, utóbbi 6-8 cm vastag, az alsó harmadában van a fűtéscső.
Most felmerült a tömegkályha lehetősége (1,1 x 1 x 2,1 méteres) és azt gondolom, hogy ez az aljzat nem bírja ezt el.
Lehet ezzel valamit kezdeni így utólag vagy teljesen felejtős?
Jelenleg bachbox típusú kályhám van, de azt hiszem, szeretnék továbblépni, és kipróbálni a tömegkályhát. Megköszönném, ha valaki hozzájuttatna egy használható rajzhoz, leíráshoz.
A jó cserépkályhánál (ami király) már csak egy jó tömegkályha a királyabb :-)
Nem, nem halnak ki a cserépkályhások szerintem. Miért halnának ki? Szép szakma ez. Az tény, hogy minden fizikai, főleg kemény fizikai munkára nehéz; vagy nehezebb rávenni, beállítani a fiatalokat. Sajna ilyen lett a világ. De mi sem voltunk egyformák, ők sem azok.
Szépnapot kivánok. segitségeteket kérném, egy egyszerű vízteres kis kályhát szeretnék épiteni a mellékhelyiségbe. Van esetleg valamilyen elérhető oktatóanyag, hogy kell a füstjáratot, samotozást , egyebeket kivitelezni?
Már több mint egy éve megosztottam a rakétakályha belsejű tömegkályhámat. Akkor volt olyan hozzászólás, hogy majd folyni fog a kátrány a melegítő padkájából. Na mos az enyhe időt kihasználva szüneteltettem két napot a fűtést és így szét tudtam szedni. Azt hiszem a videóm magáért beszél: https://youtu.be/GV2qfgF1doE
Az hogy a vályogtégla agyag, és kiég, és jó füsttömör lesz megszilárdulva? Arra ne vegyél mérget :-)
Eleve szalmás, porózus, lyukacsos.
És az hogy vályogtégla, az csak elvileg van agyagból. Gyakorlatilag abból van, ami a kert végében található volt. :-) Én láttam már felénk fekete földből vetett vályogot is.
Nem kell ezt a Pityesz féle ötletet komolyan venni és főleg nem szabad szörnyülködni.
Lehet Pityesz közben kitanulta a mesterséget , van némi fogalma a különféle falak össze kötéséről.
A 70 cm -es vályogfalba nyugodtan beköthető a tégla, a 25 -ösnél kicsit nehezebb, de ott is megoldható.
Aztán ha van esze, legalább egy cseréppel , vagy vékony samott lappal védi a vályogfalat.... elvégre vályog agyag ha hő éri kiszárad majd keramikus kötést kap.
Az ötlet mint írtam meredek, de azt is meg kell jegyezni hogy a meredek ötletek viszik előre a világot.... néha azért kudarcok is akadnak.
Anno régen volt ahol a ház közepén raktak tűzet szabadon, pl egy nyilt kéményes konyhában.
az ősi kemencék is csak egy földbe vájt üregek voltak..... stb. stb.
Ja pl egy 70 cm vagy annál némileg vastagabb falba lehet pl. ideiglenesen kályhát.... tűzhelyet építeni. kivájjuk a falat kb. félig mondjuk 50 cm szélesen és vagy 60 cm magasan.
Kész a tűzkamra.
Az égésterméket egy kályhacsővel megfelelő magasságban kivezetjük.
A lényeg hogy az égéstermék eltávozzon... különben fulladás és a "tűzkamra".... nevezzük egyszerűen tűzhelynek . tehát ahol ég a tűz az előtt legalább 60 - 70 cm -re éghető anyag ne legyen. Ha betartjuk az intelmeket... a szabályokat van tüzelőnk, akkor nem fagyunk meg, nem fulladunk meg, az a vályogfal pedig biztos nem omlik össze,
Eleink értettek a tűzhöz, már vagy 4 -5000 éve. és használták .
Neki építheted a falnak, de azért legalább 1 sor tégla vagy cserép el kellene a vályog és a kemence tér között. Nem beszélve arról ,hogy a téglakályháknak is többféle változata lehet.
Segítsetek légyszi! Nem találok a carath 1100S-hez felhasználási útmutatót.
Nem tudom mennyi idő után lehet kivenni a zsaluból, mennyi a kötési ideje és a kötési idő alatt nedvesen kell-e tartani (esetleg befóliázni), mint egy "normál" betont.
Ez mind igaz. Egyet értek veled,lassan már kémény sem kell a házakra...Az emberek nem ismerik a fűtési technikát. Valakitől megkérdeztem,ismered a fordított égésű kályhát? Úgy nézett rám, mi aki holdról jött!
Megjegyzem ,hogy a hosszú tanulmány ellenére Mo. -on már nem divat a nagy tömegű kályha, így a cserépkályha sem. Vannak előnyei , de ezek eltörpülnek a modern fűtéstechnikák mellett.
Nekem pl 6 garnitúra cserép kályhám van különféle forrásokból, mind ingyen mert a kutyának sem kellettek. 4 odáig se jutott hogy lebontsák.
A tömegkályha ? Hát a társadalom mikro tömegét is csak súrolja.
Miért ?
Nem olyan az éghajlat,
nem olyan a lakás szerkezete,
nem olyan a benne élők életmódja, hogy egyáltalán szóba kerüljön,
Na meg rettentően drága.
Na ez abszolut félre vezető amit írsz. Meg nem is igaz.
Te most a cserépkályháról írsz. Az igaz. OK.
70-es 80-as években már meglátták finn O.ban hogy ez nem járható út.
Ezért fejlesztették ki a TÖMEGKÁLYHÁT. (Lásd előző hsz-at! Heikki-ről,...)
A tömegkályha nem drágább, mint a cserépkályha, sőt olcsóbb is lehet akár (kérdés mit tesznek a belsejébe?). Az hogy neked 4 garnitura csempéd van, az egy dolog. Persze, hogy nem akarják beépíteni: ha az 1960-as évek technológiáját képviselik. A cserépkályhát i lehetne modern technológiával megépíteni.
De a tömegkályha egyértelműen az. Jól hőszigetelt épületekbe fejlesztették ki. Lassan-hosszan-komfortosan fűt! Ennél modernebb-korszerűbb nincs. Ha van, az biztos, hogy nagyság rendekkel drágább! :-)
Ami ugye egyáltalán nem rakéta kályha, habár hasonló az égése és ezek szerint nem is tömegkályha hiába hasonló nagy tömegű tégla palásttal és belső samott maggal rendelkezik?
Ez 100 %-ig rakéta kályha. Nem ezt mondtam.
A hagyományos J alakú tűztér lett módosítva a batch-box tűztérre. Holland a fejlesztő.
A belső mag az teljesen más rendszer. A köpeny, a megint lehet vita témája. De a fotón látható az rendszer szinten akár lehetne tömegkályha is, mert harang rendszerű (egyébként nem, mert élére állított tégla a párkány felett. Ez még az MHA definícióba sem fér bele).
A 'hasonló égése' na ezt kellene körül járni, megvitatni.
Megjegyzem ,hogy a hosszú tanulmány ellenére Mo. -on már nem divat a nagy tömegű kályha, így a cserépkályha sem. Vannak előnyei , de ezek eltörpülnek a modern fűtéstechnikák mellett.
Nekem pl 6 garnitúra cserép kályhám van különféle forrásokból, mind ingyen mert a kutyának sem kellettek. 4 odáig se jutott hogy lebontsák.
A tömegkályha ? Hát a társadalom mikro tömegét is csak súrolja.
Miért ?
Nem olyan az éghajlat,
nem olyan a lakás szerkezete,
nem olyan a benne élők életmódja, hogy egyáltalán szóba kerüljön,
Részemről gratulálok és főleg, nagyon köszönöm a komoly szakmai ismeretekkel bíró hozzászólásodat. Számomra jó pár új infót közölt. Viszont mindennek tudatában minek lehetne nevezni az én kreálmányomat, (kályhámat) ami ugye egyáltalán nem rakéta kályha, habár hasonló az égése és ezek szerint nem is tömegkályha hiába hasonló nagy tömegű tégla palásttal és belső samott maggal rendelkezik?
Elfogadott név, igen: az USA-ban, Kanadában,... De nem nálunk! Itt nem használják (egyelőre a rakétára ezt a terminológiát, hogy tömegkályha). Csak rakéta kályha, simán.
Szeretném elmagyarázni, mire gondolok.
Az USA-Kanada; tehát É. Amerikában semmilyen füstjáratos berendezést nem nagyon ismertek, használtak. Nagy nyitott kandallókat (ez hogy 'préri ház' pl. egy külön építészeti kategória. Na ennek nézd meg: a fa könnyűszerkezetes ház végében KÍVÜLRŐL!!! ott a kőből épített kémény. Ez lent kiszélesedik. Mert befelé ez nyitott kandalló volt). Használtak még kandallót, meg ún. kandallókályhát: pl. Yotul! Évtizedek óta (legalább 50-70 éve!!!) ott vannak az É. Am-i épületekben is. Ez is kis lábon álló kályha, egy csővel kopp közvetlen bekötve a kéménybe.
Na ehhez képest minden füstjáratos dolog új, és csodálatos volt :-) Amúgy vicc az egész, de nem vicc, mert tényleg így füstölték a fát ki egyenesen a kéményen :-)
Ha jól emlékszem, a 70-es évek végén volt az USA-ban a Heikki Hyyttiainen. A finn tömegkályha fejlesztő mestert meghívták, hogy tanítsa már meg nekik, hogy is hogy kell olyan kályhát építeni, ami akkor is fűt, amikor már nem ég benne a tűz :-)
Ez itt a vicc :-) De Am-ban ezelőtt nem ismerték, tudták, építették, használták a 'kályhákat' csak a kandallókat.
Ez nagyjából az MHA (Amerikai kályhás szövetség) indulása-kezdete.
Akkor ott Am-ban írtak is egy definíciót, ami megkülönbözteti a falazott, vagy kőműves által épített kályhát a kandallótól. Ebben nagyjából azt írták le, amit mondasz: egy füstjáratba kerül a füst a a tűztérből, legalább egy 180 fokos irányfordító van benne. Ott leadja a hőt egy (vastag) külső fallal rendelkező hőtárolónak. És csak ezután megy a kéménybe.
Namost; ezt azért írtam le hosszan, hogy megértsük: mindennek kulturális- szakmai háttere, környezete van. És ezért nem mindenhol azt értenek alatta, amit máshol. (Földrajzi, szakmai, kulturális, egyéb különbözőségek).
Mert az USA (MHA) definíció alapján a sima cserépkályha is tömegkályha (NEM TÖMEG, HANEM ÉPÍTETT/FALAOTT!!! Kályha (masonry heater (nem ugyanaz!) Sjnos Google fordító nem jól fordít).
Közben! Közben aki ott tanította, a Heikki, az pont a cserépkályhát fejlesztette tovább. És azért, hogy a cserépkályhától megkülönböztesse, azért nevezte el masseovn-nak, tömegkályhának. Hogy ez nem! cserép, vagy másmilyen kályha.
Mert itt Európában ismert volt már a tile ovn/kachel ofen/... (cserépkályha). Meg grundofen (téglakályha). Ezek is hőtárolós, füstjáratos kályhák!
De Heikki fontosnak tartotta megkülönböztetni a saját fejlesztésű tömegkályháját ezektől. Ezért adott új nevet neki. Mert ebben volt előfűtött másodlagos levegő a tűztérbe; ezenkívül másodlagos égéskamra, meg nem az a fajta füstjárat, hanem (ellenáramú-harang).
Na ezzt azért írom le ne haragudj, ilyen hosszan, hogy te is, meg más is láthassa: más az Eu háttér, ahol vannak/voltak füstjáratos kályhák. És ezek között különböztetjük meg a tömegkályhát! Mondom TÖMEGKÁLYHA!
Meg az USA háttér. Ahol, ha már a kandalló füstjét tégla járatba engedik, jóformán az is: FALAZOTT (nem tömeg; tehát mass/masse!!!) Kályha.
Még az elnevezésben is visszaköszön, hogy falazott/épített, vagy kifejezetten tömeg.
És sajnos azt kell mondanom, hogy a tömeg-, nem csak a tömegre/Kg-ra/tonnára vonatkozik. Hanem tonnára is, PLUSZ!!! szerkezeti speciális felépítésre, innovációra, stb. Ez egy külön, speciális, sajátos tüzelőberendezés.
Namost nálunk is pont ezt a (nyelvi) terminológiát vettük át, mivel Heikki (Máriahalom), és Lars Helbro (Etén) honosította meg, tanította, vezette be-..... a TÖMEGKÁLYHÁT. Azért tömegkályhát, mert a füstjáratos kályhát (cserép../tégla...) már előtte is ismert volt. És ezt az elnevezést vettük át (ez kulturális, nyelvi, és szakmai elnevezés egyszerre).
Szerintem érted. Mert akkor ennyi erővel, az összes cserépkályhát, téglakályhát is tömegkályhának kellene nevezni, mert tömeggel rendelkező füstjáratba van vezetve. (Az építtetők-megrendelők szintén).
Márpedig ezt Heikki, Helbro, Kuznetsov, Chernov is kikérné magának.
Nagyon hosszú lett ez a hosszászólás már így is.
Ezért most belekapok, de választ nem adok rá:
Szóval Én a rakéta kályhát a kettő közötti határvonalra sorolnám. Jó lenne értelmes, hozzáértő szakikkal vitázni, megvitatni:
Hogy is van ez a rakétánál! Mert attól biztos nem tömegkályha, mert van füstjárat. De nem hagyományos (cserépkályha füstjárata) van, és az örvénylés is érvényesül. Ez igaz. Igaz nem külön kamrában, hanem a tűztér-emelő közötti részben. Tehát vannak itt hasonlóságok. De nem pont olyan módon. Máshogy. Ezért érdemes lenne erről értelmes vitát lefojtani szerintem. De nem sztereótípiák, egyéni érdek/látásmód, lózungok, handabanda mentén. Hanem értelmes szakmai vitát.
Még valami: talán nem egyértelmű mindenkinek a kályhám működése, ezért itt egy videó, ami talán jobban szemlélteti és érthetővé teszi az általam leírtakat: https://youtu.be/Kmzy9wuPdc0
Az angol szóhasználatban és szakirodalomban, mert már ilyenről beszélhetünk, az RMH - Rocket Mass Heater az elfogadott elnevezés. Magyarul rakéta tömegkályha. Mivel az előállított hőt egy nagy hőtároló tömeggel rendelkező részbe vezetik, és a legtöbb esetben extrém jó hatásfokkal nyerik ki.
marcony -nak üzenem, meg fogom mutatni egy videómon, hogy a fűtött kanapémban nem hogy kátrány, de még füstre utaló nyomok is nehezen fedezhetők fel! Sötétebb szürke hamu található benne, meg a kémény járatokba is.
sancibácsi ! Kösz az észrevételeket, mindenek előt a két Általad negatívnak találtra reagálnék:
"1.
A kémény felé nem tisztítható a függőleges emelkedő füstjárat," Természetesen tisztítható, sőt alulról is egy dupla ajtajú hamucsapdán, felülről meg a kémény előtt könnyen szétszedhető füstjáraton keresztül. De ez egy másik szobában van, ahol kályhacsempékből készítettem segédkéményt. A függőleges leáramló résznem (ami a tömegkályha palástja) három tisztító szerviz nyílása is van. Ezek jól láthatóak is a videón.
"2.
Ennek a kályhának fent van a melegebb része. Az emelőből fent jönnek ki a legforróbb füstgázok. Ezért a párkány feletti részt én nem tanácsolnám élbe épített-kapcsolt téglából. A fél-tégla (12 cm) fal az jobban bírná az igénybevételt." Részben igazad van. A legmelegebb része egy bármilyen rakéta égésű eszköznek, nem az emelő tetején, hanem az emelő legalján, vagy még előtte az esetleges tűzalagútban (ahol a másodlagos égés történik) van, nem ritkán 1000 C fok felett is. Így a kályhám felső része csak kizárólag a folyamatos fűtésnél melegebb 10-20 C fokkal az alsó részénél. Az élükkel épített téglák is még kicsit túl "lusták" a hő leadás terén egy vas kályhához képest. Nekem ez előtt ilyen vas oldalú rakéta (batch box) fűtötte a lakásomat. Sajnos a házam szigeteléséről még nem lehet beszélni, ezért szükségem van az intenzív melegítésre. Egy hagyományos tömegkályha messze nem tudna elég hőt biztosítani számomra. Ennek ellenére a kályhámat lehet úgy használni, vagyis a pluszos napokon elég egyszer-kétszer tenni rá. A kemencém hőfoka sütésre (200-220C fok) tényleg csak a folyamatos fűtésnél érhető el, mivel fehér sütőm van, viszont főzésre így is tökéletes. Még 120C fok felett van másnap reggel is.
Tömegkályhának a nagy hőtároló tömege miatt nevezzük a tömegkályhákat az én ismereteim alapján, ezért bátran nevezhetem annak. De talán mindegy is az elnevezés! A lényeg a borzasztó intenzív égési lehetőség (másodlagos égés) és a nagyon hatékony hő leadás számomra. A kéményembe belépő gázok hőmérséklete még nem haladta meg a 80 C fokot, de általában csak 60 körül szokott lenni. Kis tüzelgetéssel fűtöm a nem szigetelt házamban levő 3 nagyszoba, előszoba, étkező és fürdő meg főző helyiségeket vele. Innentől lehet vitatkozni a fogalmakon, meg hogy ez így, vagy úgy lenne helyesebb, én már több mint 5 éve kísérletezek rakéta égésű kályhákkal (jó sok tucatnyit készítettem is) és eddig ez viszi a pálmát magasan.
Ügyes-vagy,én is hasonlót építettem.Az enyém vakolt csempézett. Falazott tégla kályha,rakétakályha belsővel.Igaz nem tömegkályha.Egy víztér is van benne és abból megy öt radiátor.Teljesen jó,ez az első tele. A régit elbontottam,az is falazott volt. 19-telet bírt átrakás nélkül.
Amúgy akik értetlenkednek szerintem a kerti vas rakétáról beszélnek.
Én a kályhád nem nevezném tömegkályhának ne haragudj. A tömegkályha elnevezés-név egyértlműen kapcsolódott a Helbro-Chernov féle kályha típushoz. Ott nevezték masseovn-nak. Ezt a terminológiát vettük át. Aminek a tűztere egyértelműen nem rakéta, és másodlagos égéskamrával is rendelkezik. (Ebben a sütő is fehér sütő. Mondjuk ennek kell is a folyamatos fűtés, hogy működjön).
Félre ne érts, én amúgy ezt a tűzteret nem tartom rossznak. Ez a BATCH box megoldás jó. Amiért én nem építem, és nem szeretem, az pont az, amit te előnyének mondasz.
De a tömegkályha is nagyon érdekelt, csak nem volt számomra szimpatikus, hogy csak nagyon komoly kéményhuzat szükséges hozzá és hogy nem folyamatos tüzelésre való.
Vagyis a tömegkályhába egyszerre befér az egész napi tüzelő. Az leég, és csá. egész nap fűt! Ezt szeretik benne a használók is. Pont ezért imádják. De komolyan nagyon sokan, akiknek építettem azt mondják utólag, hogy: semmilyen más kályhát nem építettnének ezután, csak ilyet :-) (Ezt nem az önfényezésből mondom tényleg).
A huzattal szerintem nincs igazad, a harang rendszerű tömegkályháknak nincs nagy huzat igényük.
Amúgy ez is harang rendszer igazából ha jól látom.
Én amit nem jónak látok ebben a te kályhádban, ha megengeded:
(persze a teljesség igénye nélkül. Ne haragudj, átnéztem a videót, de nem volt hosszú idő, annyira részleteibe menően nem mentem bele)
1.
A kémény felé nem tisztítható a függőleges emelkedő füstjárat,
2.
Ennek a kályhának fent van a melegebb része. Az emelőből fent jönnek ki a legforróbb füstgázok. Ezért a párkány feletti részt én nem tanácsolnám élbe épített-kapcsolt téglából. A fél-tégla (12 cm) fal az jobban bírná az igénybevételt.
Üdv mindenkinek! Már több mint 5 éve kísérletezgetek tüzelő berendezésekkel. a 2018 év végére sikerült egy lényegesen tovább fejlesztett rakétakályhát kreálnom vargakályha néven: https://youtu.be/lwAvzEyB8hM De a tömegkályha is nagyon érdekelt, csak nem volt számomra szimpatikus, hogy csak nagyon komoly kéményhuzat szükséges hozzá és hogy nem folyamatos tüzelésre való. Ezért megpróbáltam a rakétakályhának és a tömegkályhának a számomra jó tulajdonságait ötvözve egy új kályhát kreálni. Ez lett belőle: https://youtu.be/1fYmoxmyafo eddig maximálisan meg vagyok elégedve vele.
Kis vas doboz, pici samottal, vagy vermikulittal kibélelve. A füst egyből megy ki a lakásból, hogy az eget fűtsd vele.
Kb. annyit is ér, amennyi az ára.
Ne várj sokat (semmit) tőle, és akkor nem csalódsz.
Na nem bántásnak írtam én ezt. De ez a realitás. Jobb ha most szembesülsz vele.
Százával írnak utána, akik ilyet használnak, hogy kérdezik, vagy próbálják az okosságot: ég a tűz benne: fűt mint állat. De aztán ahogy kialudt: azonnal hideg van. Hogy mivel kéne körberakni, vagy miafrancotcsináljak? hogy meleg legyen néhány óra múlva is?
Temérdek fát elpocsékolnak, akik ilyet használnak. Sajnos ez van.
Próbálj meg egy bontott cserépkályhát szerezni. Kicsivel biztos többe kerül, de sokkal többet ér.
Segítséget szeretnék kérni. Az első kandallóm megvásárlása előtt állok. Kiegészítő fűtésnek kellene kb 35nm-es térben. Olvasgattam a témában, de nem jutottam sokkal előrébb. Jelenleg nem szeretnék több százezer forintot költeni egy neves valóban szuper készülékre. Utána olvastam, hogy önvény vagy lemez de nem tudok továbbra sem dönteni. Egyik ezért tűnik jobbnak a másik azért. Jelenleg egy lemez kandallót néztem ki Alföldi magyar mk6.5 névre hallgat.
Esetleg van-e bárkinek tapasztalata ezzel a típussal. Sok mindent nem találtam a neten róla. Szívesen vennék egy egy ajánlatot is milyen típussal lenne érdemes próbálkozni.
Nincs ezzel semmi baj. Épített a muki a posztamens arra tette a fém ( valószínűleg öntvény kandallójá )t, így nyilván nem kell hajolni vagy térdelni amikor pakolja tüzet.0
Minden OK, csak ez az egyetlen kérdés maradt számára, amit feltett:
"Ez ijenlenne dea füstjárat nemtiszta még"
Szó szerint, pontosabban betű szerint idéztem; másolással. :-)
Komolyan nem értem. Ez egy sokaknál visszatérő sugallat.
Mivel cserépkályha csempét nem tudják összerakni, nem tudják a technológiát (bélelés, drótozás,stb...). Hogy hogyan is ál meg a csempefal... Aztán meglátják a tömegkályhát: beüt az 'isteni szikra'. Azt hiszik téglát tudnak téglára rakni majd. Egyszerű, mint at oviban a LEGO. Ez menni fog! Csináljunk tömegkályhát akkor :-)
Kb. 10 cm. Viszont érdemes előtte dugót beszerezni, ami azonos vagy hasonló színű legyen a kályha csempe színével. Ezután a csempe közepén kialakítani a kerek nyílást kb. 1 - 2 mm kotyogással és végül agyag masszával beragasztani a dugót !!
Ha nincs kerámia dugó megteszi a fém kéménynyílást záró dugó is. 10 cm -es átmérővel.
Egy-két éven belül házat építünk, ha az égiek is úgy akarják. Kétszintes, alul pince konyhával,konyha mellett nagy kamrával felül nappali-háló-fürdő esetleg még egy kis szoba. Erdélyiek vagyunk, vállalná-e itt nálunk tömegkályha építését és beletervezését a házba?
Sziasztok. Régi tipusú cserépkályha tetején szeretném cserélni az agyagot. Olyan kérdésem lenne, hogy honnan lehet normális minőségű, elfogadható kész anyagot rendelni, beszerezni amihez csak víz kell? (egyszer sikerült írókézben kapható agyagból, homokból, sóból, vízüvegből megfelelő anyagot összehoznom, de ez most nem jött össze így nem kisérleteznék) Köszönöm.
Illetve annyival tartozunk Vajda Zsolt kollégánknak, hogy megemlítsük. Nemrég magához szólította az Úr, így már nem lehet köztünk. Zsolt is ott volt az elsőknél, akik elkezdtek foglalkozni a tömegkályhával.
Szerintem Sancibácsi a legnagyobb király ebben a témában magyar országon.
Ritkán szólalok meg itt, többnyire csak olvasok.
De én voltam Sancibácsinál bemutató építésen. Rengeteg dolgot tanultam.
Az az igazság, hogy rengeteg oldalt, képet végigbújtam. És csak 1-2 dologgal nem voltam tisztában. Emiatt nem mertem belevágni egyedül az építésnek otthon. Hanem elhatároztam, hogy elmegyek Sancibácsihoz.
Na ott kiderült, hogy nem 1-2 dolgot nem tudtam, hanem vagy 100-200-at :-)
Komplexen megértettem a kályhát, és a működését.
Úgyhogy én a saját tapasztalatom miatt mondom: ne erőlködj, ne próbáld meg a barkácsolást.
Kályhás iskolába nem kell elmenni 2-3 évre. De legalább 1-nél ott kell lenni inaskodni :-)
És végül csak annyit Sanci bácsi védelmében (nem mintha rászorulna). A féltékenység témában:
Ugyan mondja már el nekem valaki: ki oktatja ezt úgy mint Ő nálunk?
Maga a féltékenység, a titokzatosság az bizony igaz. (Nm rá gondolok).
Mert ugye a Szallai Péter indította a fórumot. Ő sajnos nincs már köztünk. Viszont 2 munkatársa van. Pé.... és Szen...i. Ők valóban nem oktatnak, titkolóznak.
A Vaj... Zso.. kezdte még népszerűsíteni nálunk. Ő is abba hagyta.
De mondjon még valaki nekem Sancibácsin kívül akár 1 nevet aki tapasztalat átadással foglalkozik M.o.n?
Én bizony nem találtam senkit. Pláne akinek ennyi (100-200? több) kályha van mögötte? Tehát érti is, amit tanít :-)
És őszintén mondom:
-szívesen fogadott,
-nem éreztette velem azt, hogy nem értek hozzá,
-ott előttem semmit nem titkolózott,
-és nem tudtam olyat kérdezni tőle, amire ne tudott volna válaszolni.
Én nagyon pozitívan csalódtam benne. Mert kis tartás volt bennem a fórum olvasása után.
Ja! Jut eszembe. Van még a Juhá... J... Ő is hirdetett ilyen tapasztalat átadást. De nagyon el van szállva, és hangember szerintem. Ez csak saját benyomás. De meg kell nézni a videóit is: duma van, de amit látsz, az kiábrándító....
Szóval az a helyzet 1 személy van akit tudok neked ajánlani. De azt őszintén :-)
Van itt olyan, aki kályhás képzettség nélkül épített magának téglakályhát?
Érdemes megpróbálkozni vele, vagy szakképesítés nélkül esélytelen? Találok erről könyvet, egy alap tervrajzot egy teljesen egyszerű, hatékony, könnyen építhető fajtához?
Ha valaki épített már és lenne kedve segíteni néhány hasznos tanáccsal, nagyon jól jönne :)
Tisztelt kályha-tömegkályha építők, építés-építtetés előtt állók, és egyéb érdeklődők!
A hamarosan Debrecenben beutató építés lesz. Felmerült az igény/gondolat egy szombati eméleti ismeret terjesztő programnak. Ezen a konkrét tipusok épitési részleteinek, sajátosságainak, előnyeinek-hátrányainak ismertetése lenne porondon. Továbbá a különböző tűzterek, építési, hasnálati tapasztalataim ismertetném. És szó lehetne méretezésről, mérésekről stb... A talalkozónak csak bizonyos létszám-érdeklődés melett látom értelmét. 😀 Helyszin: Debrecen. Belépődij csak valami jelképes lenne, hogy a terembérletet ki tudjuk fizetni. MACSOI tagoknak, továbbá akik ezt megelőzően voltatok bemutató építésen: számotokra ingyenes. Időpont: Április 27 de. 10 órától. Jelentkezni a sandor.zagonyi@gmail.com címen kellene.
Van benne valami , hogy a mérete óriási, de hogy drágább lenne az kizárt.
A cserépkályha egy jól kiforrott konstrukció, igaz az ideje már lejárt.
A tömegkályha pedig nem elterjedt és ha eddig nem terjedt el kizárt hogy valaha is elterjedjen.
Hát ezekkel vitatkoznék :-)
Az, hogy az ekkora méretű cserépkályhára drágább árat kap-e, vagy olcsóbbat: azt majd meglátja.
Ezzel nyílván nem lehet vitázni. (Bár tény, hogy egy ekkora méretű kályha csempéje az nem jön ki, nemhogy 400-ból, de még lehet az 500-al is keveset mondok. És ugye elmehet akár 2-3 milláig csak a csemmpe, ha valami egyedi tervezés, speckó csempe.
Tény, hogy samott kevesebb megy bele; főleg ha nem teszik bele, hanem kispórolják (mondjuk így finoman).
De ugye arról beszélek, hogy minimum az átrakás munkadíját mégegyszer adjuk hozzá. Hogy korrektebb összehasonlítás legyen. (Azalatt az idő alatt 1* át kell rakni).
Tehát ez majd kijön neki valamennyi összegre aztán dönt.
Ezzel így már nincs is értelme vitázni.
De az, hogy a cserépkályha jól kiforrott konstrukció lenne, a tömegkályha meg nem: ez így biztos nem igaz.
Bizony, hogy a tömegkályha is nagyon jól kiforrott konstrukció.
Hogy a cserépkályha ideje lejárt?
Szerintem ez sem igaz.
Ausztriában, Német o.ban igen elterjedtek a kéthéjú csempekályhák.
Tény, hogy ott a csempe köpenyen belül nemhogy a tűztér, de a füstjárat is végig samott.
A tűztere pedig valami modern UMWELT, öko, bio- tűztér.
Megépítik itthon is. De csak a tűztér gyártótól függő 200-400 ezer is lehet. + az összes többi. Tehát egy ilyen 2 héjú cserépkályhát NAGYSÁGRENDILEG!!! 1,6-2 millió, +ÁFA-tól felfelé saccolnám.
Az amiről te beszélsz, az a csempeköpeny cseréppel bélelve; első járat esetleg samott (vagy dupla forsíb). A tűztér élben samott jó estben végig. (Rosszabb eset 3 sor). A levegő adagolása pedig rostélyon, vagy (samott fatüzelésű tűztalaj), és az ajtón át. (Jelenleg az én becslésem szerint a cserépkályhák (új építések, az átrakások, és még üzemelő régiek) ezek az összes cserépkályha több mint 90 %-a. Tehát nincs 10 % az összes csempekályhából, ami bio, vagy öko tűzteres, és pláne ha kéthéjú). Na ez valóban elavult: ez az 1960-as évek műszaki szinvonala tüzeléstechnikában. :-(
A tömegkályha pedig elterjedt már. Nem tudom te miről beszélsz. Vannak országok, ahol alig építenek mást (csempekályhát), csak tömegk...t.
És nálunk? Ne aggódjál terjed, egyre ismertebb, kedveltebb :-)
Ez csak sztereotípia, és egyesek vágyálma, hogy ne terjedjen, (nem rád gondolok), hogy ne szerezzen nagyobb piacot a tömegkályha.
Mert azért sok ember rájön gondolkodás közben, hogy lehetne azt a 350-450-550-...?? ezer forintos csempét váltani jóval olcsóbb tégla köpenyre.
És ezt a tégla köpenyt belül lehet tömegkályha (ellenáramú, vagy harang- rendszerű füstjárattal építeni). És mindjárt ott vagyunk a tömegkályhánál. Ez bizony tüzeléstechnikában mondhatjuk (jó esetben) 2010-es, akár 2020-as évek színvonalának. Kevésbé szerencsés esetben is még 1990-2000-es évek színvonala.
Tudnátoksegíteni? Egy könnyűszerkezetű ház épülne Pest megyében , aminek a fűtésésséről villany radiátorok gondoskoddnának ( tervek szerint napelemekkel lenne szerelve a ház ). Ezen kívűl szóbajött sok más alternatív kiegészítő fűtés is. Így jutottam el most ide is.A kérdésem most az lenne hogy egy nagyából 190 magas 130-140 széles és 120 mély tömeg kálya mennyibe kerülne? Ugyanis nem igazán találtam róla árat, így mérlegelni se tudok.Válaszokat előre is köszönöm.
Örömmel értesítem az érdeklődőket, hogy a bemutató meg lesz tartva. Időpont: Április 23-26; keddtől-péntekig. Helye: Debrecen. Keddtől péntekig a kályha építés. És az érdeklődés miatt lesz egy + nap: a 27.e szombat. Ezt már monitor/projektor előtt tartanánk. A különböző típusokról, méretezésről, egyéb elméleti dolgokkal foglalkoznánk. Jelentkezni még lehet (az építésre csak korlátozottan már). Szeretettel várok mindenkit. 😁
Nem tudom mennyiben állna meg végül. Meg sem kérdeztem, nem is fogom.
8-)
Mert előbb azt tartottam volna fontosnak, hogy megtudjam: jó-e? Érdemes-e vele foglalkozni?
Azért nem fogok egy sz..t építtetni csak, mert olcsó.
Ha jól értem: hozzá adok még egy + átrakást, annak anyag, meg munka díjával (hogy olyan tartós legyen mint egy normális tömegkályha. Ami nem tömegkályha, téglakályha). És akkor mindjárt az olcsóból (nem tudom még ezt sem. Mert lehet eleve dága 8-) jó drága lett.
Tehát a lényeg; vagyis lényegesnek tartanám megjegyezni:
Szerintem megfelelő tüzelővel, és kéménnyel, és ha végig, következetesen jól van megépítve:
Szerintem még akár 'jó' égés is kialakulhat. Biztosan jó huzatja IS LEHET. Lehetséges. (Benne van, persze ehez sok mindennek kellene még rendben lenni. De nem látszanak a képeken).
De nem ajánlanám amiatt, mivel a tűztér elhasználódása miatt 'átrakás szükségeltetik' majd pont úgy, mint ha cserépkályha lenne.
Magyarán a tűztérben a samott elég, elhasználódik. A köpeny bírná, de a tűztér miatt át kell rakni.
De ezt kopp le kell bontani emiatt. Kívül-belül.
Pedig ha 'normálisan meg lenne építve' akkor bírná még.
Sajnálatos szerintem. Ilyen fél téglás, nehéz köpenyes kályhát nem szabad ilyen tűztérrel építeni.
Kivéve persze, ha kell a munka. És 8-? évenként jól jön, hogy el kell bontani. És újra rakni. :-(
Ha azt kérdezed, hogy ez orosz-e, illtve tömegkályha-e?
Akkor erre azt kell mondanom, hogy: nem.
A köpenye az legalább nem élbe állított (6,5 cm), hanem fél (12 cm) tégla. Ez rendben van.
A tűzter viszont élére fordított 6,4 cm-es samott. Nem 12 cm, mint a dánnál, vagy akár, ahogyan az oroszok; Igor Kuznetsova féle iskola tartja.
De orosznak semmiképp nem orosz.
Sem a füstjárat; ami nem harang rendszerű. Hanem a nálunk ismert cserépkályha füstjárat.
De a tűztér már valamelyest hasonlít. :-)
Cserébe viszont legalább hátul van másodlagos (előmelegített) levegő bevezetés.
Sőt a sütő is (100 %-ra mondanám, pedig nem látszik a fotón belül) a cserépkályháknál kedvelt-megszokott fehér sütő; sütődobozzal. (Nem másodagos égéskamra- fekete sütő).
Üzenem az úrnak; illetve minden másolónak:
A hátsó másodlagos levegő bevezetés kialakítására van jobb módszer.
A Kuznetsov féle kialakításnál a tűztér alját képező samottokat utólag bármikor vissza lehet szedni, és kicserélni. az ajtón keresztül.
"User-barát" variációjú kályha, a nyolc tisztítónyílásnak hála a tulajdonos hamuporszívóval maga is elvégezheti a kályha évente esedékes koromtalanítását.
... mondja a hírdető
nekem 7 év alatt nem hogy korom, de említésre méltó fehér hamupor sem könyörög hogy szippantsam ki. - igaz nem orosz, hanem dán, de azt hiszem az a lényegen nem változtat.
... ha meg a kályhában korom van, az már alapvetően hiba.
Ilyen portékát mivel nem mozdítható, egy bemutató teremben mutogatnak, kínálnak és meghatározott feltételekkel a kért helyszínen megépítenek.
Kell ehhez :
egy korrekt rajz,
egy mester mester levéllel,
egy vagy két segéddel.
Aztán : az anyagár 350 eft az építési ár is lehet 350 eft , előleg az anyagköltség fele, ha leszálítja az összes anyagot, akkor sem a 100 - %. hanem úgy 80 %-a .
Tehát fizet a megrendelő 250 -et előlegnek, amikor felvonul a mester 300 -at, amikor kész és kipróbálják , 650-re kiegészíti , ha jól szuperál kifizeti az összes vállalási árat.
Hogy mennyi anyagot használ, az indiferens.
A kiszállított anyag az lényegesen több mint a kályhába épített anyag.
Van az un. vágási /építési hulladék. Jó mesternél kevés. Rosszmesternél sok.
Ja egy 700 vagy annál többezres munkánál az anyagok minőségét és mennyiségét csak igazolják számlával.
Mit hirdetnek az se nem tömegkályha se nem téglakályha.
Ez :
"A kályha méretei: 228cm magas, 225cm széles, 77cm mély, 3,2 tonna. A meghirdetett ÁR A KÁlyha Teljes AnyagÁrÁt foglalja magába: ajtók (hamu, sütő és tűztérajtó) és tisztítónyílások (8 db), teljes samottanyag (samott téglák, takarólapok), hidraulikus tűzálló habarcsok, tűzálló ragasztók, szilikátlapok, kerámiapaplanok, kb 700 db tégla, agyag, homok, stb.."
Ez egy rakás anyag.
Minimum lehetne ehhez egy vázlatos szerkezeti rajz és egy építési ár.
Így nem korrekt, sőt akár szélhámoságnak is lehet minősíteni.
Tömegkályha építésre hosszútávra partnert/kivitelezőt keresek Budapest környékéről, illetve Dunántúlról. sandor.zagonyi@gmail.com e-mail címen keressetek légyszives.
Talán ha a legutóbbi hsz-om elolvasod, akkor jobban megérted miért írtam amit írtam.
Én biztos nem akarok Esztergomba elmenni dolgozni. Nem azért írtam. Sem nem kötekedésből.
Lehet nem értetted meg amit szerettem volna mondani.
Nem fórumoznak, dolgoznak.
Világos. De hát Péter is dolgozott. Csak közben fórumozott is. Itt is segített néha 1-2 kérdés megválaszolásában. Népszerűsített, oktatott is.
És volt a nagyközönség számára egy 'visszacsatolás'. Látták a munkáit (1-2-t feltett ide is), de honlapjára si. Keveset tesztelt. És tesztjeit is megosztotta. Stb.
Tehát az ő munkássága világosságban; reflektor fényben, akárhogy nevezhetjük is, de kirakatban volt.
Ezért ha őt hívta valaki: a kirakatból választott. Tudta mit vett :-)
A 2 srácot pedig nem akartam bántani. Nem is bántottam. Ha ezt bárki roszz néven veszi az félreért engem.
Csak pont az a lényeg, hogy mivel Péternek ismert volt a munkája, nekik pedig nem: ezért le kell informálni, referenciát kérni.
És lehetőleg olyat, amit kérnek tőle:
-ha cserépkályhát kérnek: cserépkálhát;
-ha dánt kérnek; dánt,
-ha rakéta kályhát kérnek: rakétát
mutasson referenciaként.
Én ezen nem sértődöm meg sosem, ha ilyen kérése van valakinek.
Elég nehéz konkrétumok-nevek nélkül leírni amit akarok.
De megírom, mert motoszkál már bennem, és nem hagy nyugodni. És hátha tanulna belőle valaki :-)
Szóval ismét megkerestek egy problémás kályhával kapcsolaatban. Nem mondanám rossznak. De problémás, és az építtető csalódott.
És az egész történettel kapcsolatban egy régebbi idézet jutot eszembe.
Már jó ideje olvastam ezt az okosságot:
A profit az amatőr barkácsolótól a technológiák betartása, és a felhasznált anyagok különböztetik meg!
És milyen igaz!
Árulkodó lehet a bontott samott is. Amit maga a kályhás vitt.
A technológiák betartásához ugye ismerni is kellene azokat. De itt pont nem arról volt szó, hogy ne ismerte volna. Tudom róla, hogy ismerte a tömegkályhát. Tanulta, épített is előtte már amik jól működtek.
De itt az építés során az eredeti tomegkályha 'standard'-től sok ponton eltértek.
Tehát a technológiai fegyelem sem igazán volt meg.
Én nem mondom, hogy én magam kaptafára építek kályhát. Aki látja, ismeri a munkáim, az tudja, hogy alig-alig van 2 egyforma kályhám.
De ha belenyúlunk a kályhába, és változtatunk: azt mindíg előzze meg a szakértelem; ÉRTELEM, hozzáértés.
Hogy ha 1 dolgot erről arra változtatunk: akkor annak milyen hatása lesz az egész működésére.
Alakítani, átalakítani lehet. Kell is néha (sokszor? ez nézőpont kérdése). De lehetőleg ne menjünk a 'falon túl'.
Tudni kell azt, hogy mit (MIÉRT!!) nem szabad. És ilyen zsákutcába sem magunktól, sem a megrendelő kérésére, óhajára sem szabad belemenni. (Itt nem annyira a megrendelő volt aki ezt kérte, de lénygtelen).
Ami a lényeg, hogy végül az elkészült kályha szerintem a sok apróság felrugásával, átalakításokkal: nem ütötte meg a mércét.
Valójában, ha őszinte akarok lenni: láttam már itt a fórumon civileket, akik internetes böngészésre barkácoltak káyhát maguknak: és ebből 1-2 jobb volt mint az itt említett kollégáé. (Leht hogy csak 1 és nem 2 :-) Na ez csak poén volt :-)) Aki tanulta is a dolgot. És a lehetőség benne volt. Valóban egy amolyan sufni tuning kályha lett. :-(
Szóval ezért is ajánlom én mindenkinek a figyelmébe az okos kis mondatot. És aki okos tanuljon belőle:
A profit az amatőrtől a technológiák betartása, és a felhasznált anyagok különböztetik meg.
Huha, lehet megmondtad a megoldást! Nálam ugyan már nincsen fent a rács és be van burkolva, de a kondenzvíz kivezető cső körül (a volt rács helyénél) nincs légmentesen lezárva a karton. Lehet kinyomom alul a cső körül akril tömítővel, és akkor az egész kéményt valóban körbeburkoltam elzárva a szobától!
Erre itt lent alul nem is gondoltam - simán visszajöhet itt is ha a kéménycsőnél van a tömítetlenség!
Ha ehhez el kell venni a levegőből; azt lehet. Ha már kb. 70%-ban leégett (nem is tudom ez kinek mit jelent, és ezt hogyan határozzuk meg :-)
De akkor egyértelmű, hogy kevesebb levegő (O2) kell már. Az égés közepe az ami nagy légfelesleget igényel: a fagázok égetése.
A végén már kevés a fagáz, inkább a faszén égés történik.
Azt tudom még hozzátenni: ha az égést, lángképet figyeled: ha nagyon elveszel a levegőből, (itt a nagyon szón van a hangsúly, mert a keveset nem látod, csak mérni lehetne): akkor fekete kis füst gomolyagok is lehetnek még a tűztérben. Ha ilyen feketés füstöt látsz: adj neki; ne kormoljon. :-)
Sancibácsinak: - még mindig nincs beburkolva a kályha, de az anyagokat megvettem, szóval, lassan :)
ami felmerült bennem az elmúlt napokban, s kicsit kísérletezgettem is.
tűz jó 60-70 %-ban leég, azaz a betett tüzifa, s ekor lelassítom a légáramlást - ajtóval :) igen több figyelmet igényel, nade az áramlás miatt, mintha a kályha is melegebb lenne pár óra múlva.
persze nincs lézeres hőmérőm, fú a szél mint az állat... sok sok változó.
logikailag, nekem mivel lassabb a légáram, tovább tart bent a meleg, kályha is többet vesz fel - igen, az égés kárára ez tény, és a hamu is több. ezt is látom - tapasztalom.
Ez füstölést indításnál; tehát hideg kéménynél-kályhánál okozhat.
A begyújtás-égés elején.
(Erre azért kicsi az esély. Ha egy jól megépített 200-as (hánys???) Schidel kéményről van szó; akkor annak elég jó huzata van. Tényleg csak nagyon ritka easetekben okozhat problémát.
Azért azt hozzáteszem; a legproblémásabb mindíg az új ház. Fűtetlen. Kopp hideg falak, beton padló, stb. Kint ha picit süt a nap, már nap közben, délután már jobb idő van mint a fűtetlen új házban. A kéménynek fordított huzata van.)
2.
Leht amúgy kémény kerámia elemnél is.
Szintén huzat gyengeségnél.
ha a kerámia cső darabok nem hézagmentesek.
Én jártam már így. Sajnos szintén nehezen találtuk meg: a kémény legalján a szellőzőrácson jött vissza füstszag.
3.
Ha nincs levegő utántáplálás (fokozott légzárású nyílászárók) és az égés közepe-vége felé jelentkezik a füstszag: akkor ez is okozhat visszafüstölést.
Ablaknyitással ellenőrízhető.
4.
Ezzel az ablaknyitással azért kicsit körültekintően.
Én jártam már úgy otthon:
Éreztük kicsit a füstszagot. Ez általában nem szokott. Valami (egész más)ért kimentem az udvarra. És rá láttam a kéményre. Olyan szél (és nyomásviszonyok) voltak, hogy szemmel láthatóan a füstöt lefele kanyarította a kéményből.
A kémény felőli oldalon becsuktam az ablakot; és kinyitottam a túlsó oldalon: megszűnt, kiszellőzött.
Van egy komoly gondom! Már ketten is megnéztük - a kályhásmesterem is átjött - de nem találjuk, hogy mi füstöl.
Nem mindig jön elő és általában csak picit érződik, de zavaró.
A kályha egy cserépkályha. A hátsó új szobában van a régen kinti kémény (körbeépült) ami gyanús, mert ebben a szobában érződik a füst. A fal át lett törve. Ott átmegy a meleg is, meg a kályhacső is a kéményhez.
A kályha hátulját átnéztük - nincs nyoma és a régi szobában ahol a kályha van sem érződik semmi.
A kéménybekötésre gyanakodunk. Kikapartuk a fugát + habarcsot végig a kéménycső belsejéig. Szagot ott érezni (persze ott a füst), de nyom nem volt.
Visszatömtük gondosan.
A kémény burkolva lett kivétel a bekötésnél a betét -füstszag maradt!
A kémény Shiedel kémény a gyári "gagyi" cserépkályha bekötő elemmel.
Már arra gyanakodom, hogy az nincs megfelelően ragasztva- amúgy is porózusnak tűnik olyan nikecell szerű anyag a gyári csatlakozóelem.
Most végső elkeseredésemben szedhetem szét a kályha tetejét és ki a csövet, hogy kb semmit ne lássak és újra visszategyem a kéménybe a csövet.
Vagy agyaghabarccsal kitömni az egész csatlakozóelemnél a kémény füstőcső körül a kémény burkolatáig(gipszkarton) egy gipszkartonnyi vastagon és akkor ott tuti nem talál ki semmi.Hiszen zárttá válik a köpeny.
Mi tegyek?Már napok óta nyomozok és a szoba befejezése is csak ezért áll, mert 1 napnyi meló lenne, de így, hogy füstszag van csak tétlenkedünk/szagolgatunk/morforindozunk.Nem gondoltam, hogy így megszívat a kémény/kályha.
Segítséget kérnék, hogy a tervezett tömegkályhánk leendő építőjét megtaláljuk! Fekete-sütő és főzőplatni, amit szeretnénk; ebben jártas mestert keresünk. Házunk építése tavasszal kezdődik Győr mellett.
Az én véleményem szerint ezt a felsorolást lehet bővíteni és értelemszerűen az elveket is.
1 A tűztér is bontható, de azt most nem részletezném
2. A hőkiemelő rendszer a második ennek a feladata a füstgázok hő mennyiségének a kiemelése és átadása a
3. Hőtároló rendszernek amely méretezhető és feladatza a hőtároláson kívül ahő fokozatos átadása a Hősugárzó rendszernekés egyéb alrendszereknek , pld vízes hőszállító alrendszernek a puffertartály irányába, vagy a légfűtés csöveiben áramló levegőnek, stb.
4. Hősugárzó rendszernek, amely a felülete és anyagai segítségével akár differenciált módon továbbítja a hőt a környezetnek
Ha ezt az elvet túlzottan egyszerűsítjük, pld egyszerre hőkiemelő , hőtároló és hősugárző az elem, akkor meglepetések keletkeznek illetve szabályozhatatlan a rendszer.
Pld az egyszerű vaskályhák csak tűzterek, de minden mást nem tudnak jól csak a hősugárzást de azt is valós időben (ahogy ég a tűz)
A cserépkályhák működése világos, mivel járatos, a tüzelési ciklus eleje és vége problémás. A cserép egyszerre hőtároló és sugárzó is.
A tömegkályha már többet tud, de még mindig nem tudja a fenti 4 feladatot jól elvégezni mert a járatos felépítés hasonló gondokat okoz, nincs hőkiemelő alrendszere, hősugárzó alrendszere külön.
Üdv. sajnos a képek felrakása, de a készítése sem az erősségem.., mivel várat a járatok, képei...., de a kémény' fuúrata' is... (pótolni fogom idővel)..., reá vagyok utalva az 'iffjuságra'... , valami felbontásí méret a gond..? izzéé .....nagyon ügyetlen vagyok..., mindig a macskás jön be...a letöltött képek között.. , vagy amikor a mami, hajkurász a seprővel a kiskertben.. ,-)) :-)) 1000- bocsi.. üdv.
Kedves mester úr, Sancsibácsi... igazán köszönöm a le írtakat az az a válaszodat. Valahogy az az érzésem,.. innen a végekről, hogy a segítőkész szándékod a lényeg. Olvasgattam vissza a magam módján,...és a civakodások, valahogy lapozgatásokba folyt nálam,...és így nem tudtam kivenni a lényeget,...sehogy, sem. Szerintem vissza...vissza olvasgatva Te is ezt érzed (vagy érezheted??) ,-))
Most a lényegre térve, mivel valószínűtlen, hogy egy fővárosi utat beválhatnék, (az öreg skodám sem bírná ki..) xDD..de ez.. huszadrendű most, a lényeg ,hogy ezeknél a kémények (mérete mait is).. adva van a tűztér méretezése..szerintem, oszt a füstjáratokat ide kell alakítani. Még két 'kiffiam'..(ök is harminckodnak már)...,.szomszédságánál is hamarosan át kell majd rakni, a meglévő jó harminc év feletti cserepeket. Mi a tűzteret három fedél lapolással samottozzuk most, ugye. Régies biztonsági vegyesre, ...A harang tűzterest csak kemencében képzeltem el, amatőrként. Egyik fiamnál szeretnék egy nagyobb tömegű , de biztonságos kályhát,...,összehozni az átrakásnál. Csupán ezért kérdeztem a tűztér ki-alakítás lehetőségeit. egyben minden idevalósi , valóban jó szándékú fórumtársnak is egy szív. üdv.-öt mondani.
Azt is tudom, ill. gondolom... ,miszerint elkerülhetetlen egy valóban jó, és másodrendűen szép kinti, vagy félig benti, sütő kemence építése is tavaszra szükséges lesz. A régit eldúrtuk kéményestöl.., nagyon ganaj volt..naa.. Nem lehetett menteni. Előre is köszönet minden infóért.. magyarul mondva. üdv.
(Mondjuk a legjobb, ha a saját rendszerű tűztérrel-kamrával torokkal épült (I. Kuznetsova).
Én az előadásomban azért vettem fel a cserépkályhát harang járattal/rendszerrel; hogy egyáltalán megmutassam, hogy van alternatíva. Megismertessem, mi is az, miben más, és néhány érv melette. Illetve mi, milyen okok indokolhatják a választását.
Sajnos mindent, amit ott 4-5 órában elmondtam, azt nem igen tudom itt lepötyögni. Nem is célszerű.
De a legütősebb érv a kisebb huzat igény-hatásfok lehetősége.
Mindkettő a felszabaduló fagázok legtökéletesebb elégetésére törekszik.
A másodikból a harang/kamra rendszer a legjobb.
Lényege : égéstermék olyan terek egymásutánjának rendszerébe kerül ,ahol csak a tér alján (de semmiképpen nem a tetején ) van csak számára továbbhaladási lehetőség.A felmelegedett gázrészecskék kénytelenek addig a térben várakozni - addig hülnek - ameddig sűrűségcsökkenésük okán a kamra alján lévő nyíláson át tudnak "csúszni" a következő harangba.
Eközben az általuk felvett energia nagy részét átadják a környezetnek.
Szerbusz mester , nagyon szívesen olvaslak és tiszteletem ez úton is. Jóval hatvan után is szívesen tanulok, mert a jó pap is ... ,-)) A harang tűzteres cserép építése mivel indokoltabb mint a vegyesre rakott tűzteres ?
Ha szabad ilyen amatőr kérdést feltennem itt.
Igen szolid a sok gyenge 'nyögdijas buxa'... és bizony sokszor magunknak kell a hasznást cserepeket, de nyilván valóan a jó, új samottot...beinvesztálni. Nem másnak készítettük csak saját magunknak. Minden infót 1000 köszönettel fogadunk murai vidéki köszönettel.
És van egy hatalmas szegényke réteg, aki így vagy úgy szeretne boldogulni.
Még normális kajára sem telik nekik, de kályhát mindenkii szeretne. Ezért aztán nekiállnak stupekolni házilag, különféle tákolmányokkal. Nem számít a hatásfok, a levegő, és a hőmérséklet, pláne nem a kémény. Nekik ha már nem füstöl be a kályha, akkor már sikerként értékelik,
Ebben viszont úgy gondolom, hogy nincs igazad.
Ez nem szegénység/pénz kérdése a legtöbb embernél szerintem.
De ha valóban pénz lenne az oka: akkor is nem egyszer megírtam: nem értem, miért nem téglakályhát építenek?
1. sokkal kevesebb/olcsóbb anyag! Élbe állított tégla, tűztér ugyanígy samottból.
2.
olcsóbb pont ezést, de a sok spéci anyag miatt is, ami tömegkályhánál kell, de téglakályhánál nem.
3.
Járat iker(svéd esetleg lengyel) 5-ös járattal. Egyszerűbb. Egyszerű, millió kép, fotó, és egyéb információ forrás. Nincsenek olyan megoldások, .... amik teljesen másként épülnek.
Na mi a francért ezt építik; hanem belefognak abba, amiről nincs teljes leírás, nem értik, nem látják át teljesen,.....?
Erre nincs racionális válasz.
De amúgy van válasz.
Mert szerintem pontosan nem a szegénység/anyagiak az igazi ok.
Hanem mentalitás/gondolkodásmód/hozzáállás/... az oka.
Úgy gondolják, hogy csempéztek, építettek kerti sütőt, meg térkő járdát. Menni fog ez! :-)
De legtöbbször kiderül, hogy nem. :-(
A gond, hogy az új technológiájú kályháról kapott infó darabokat a 'régi/másik rendszerbe próbálják beilleszteni, és értelmezni. Vagy a hiányzó láncszemeket a cserépkályha technológiából vett részletekkel töltik ki. (Pl. az egyik legelterjedtebb 'ismeretterjesztő' :-) fotósorozaton; amit egy környékbeli kályhás épített).
Ezért is lenne ajánlatos legalább 1et végignézni/dolgozni. És közben az alapvető ismereteket, elméletet elsajátítani.
Ez azért nem olyan lehetetlen.
És hát voltak is akik kíváncsiak, és eljöttek Áprilisban (előtte máskor) is. Tehát vannak azért ilyenek is. Akik nyitottak, tanulni, megismerni akarnak.
Mo.-on kb. évente 20 -25 ember hal meg CO mérgezésben.
Kémények, rossz kályhák , de inkább azok helytelen kezelése miatt.
A statisztikákban a tömegkályhák nem szerepelnek azok csekélyke száma miatt.
Ja 3500 -an sikeresen lesznek öngyilkosok, 1000 fő maghal közlekedési balesetben és még a háztartási eséses halálos balesetek /létra, lépcső esés / száma is több a CO-os baleseteknél.
Én értelek, és igazat is adok neked. De te is tudod!? A mai emberek piciny csoportja képes megfizetni a több százezres dijjat egy szép remek jó darabért.
És van egy hatalmas szegényke réteg, aki így vagy úgy szeretne boldogulni.
Még normális kajára sem telik nekik, de kályhát mindenkii szeretne. Ezért aztán nekiállnak stupekolni házilag, különféle tákolmányokkal. Nem számít a hatásfok, a levegő, és a hőmérséklet, pláne nem a kémény. Nekik ha már nem füstöl be a kályha, akkor már sikerként értékelik, és vállalkoznak más, ismeretlen ismerősöknek is 50-100-150ezerért építeni. Hogy a tél során hányan fognak meghalni szénmonoxid mérgezésben, az senkit nem érdekel.
Én ezeket akarom elkerülni, és inkább megfizetek egy szakembert, aki bátran meri vállalni a nevével a művészetét.
"azt hiszi, hogy ha kap rajzot, leírást, komplett doksit, akkor vagy ő megépíti 0 tudással, vagy ezek birtokában valakivel megéppítteti"
Azt hiszem pont ez régóta a kulcs, ezen feküdt meg itt a fórum.
Rajzot, leírást,...... vártak, hogy:
-saját maga összebuherálja otthon civilként,
-vagy megépítteti cserépkályhással/.. vagy akár saját maga cserépkályha/kandalló építőként ebből nekidurálja magát.
Én ezt azért látom problémásnak, és ezt nagyon sokszor elmondtam már így, vagy úgy:
Ez egy szakma. A jó kályha építéséhez kell elméleti tudás háttér (ahogyan célzol rá); és valamennyi gyakorlat is. Komplex a dolog. Vagy legalább látni valamennyit gyakorlatban is.
Egyáltalán nem megtanulhatatlan. Megtanulható a dolog. De egyikből következik a másik => tanulni kell.
Ami nem szégyen egyébként. :-)
Azért egyébként a maga a (cserép)kályha építők csoportja is megér egy külön misét.
Nagyon sokszor elmondtuk, ez más máshogyan épülnek a csomópontok, működésében, és sok-sok dologban is más.
Ezért kellene egy kicsit belenézni egy építésbe, tanulni egy kicsit róla. Mivel sokban különbözik, más szemléletet, gondolkodást igényel, és nem csak annyi, hogy nem élbe (kantba) rakjuk a téglát, hanem lapjára.
Ez azért egy kicsit összetettebb. (És sokszor a civilek, akikkel találkoztam egyből látták/értették a dolgokat. Míg a más tapasztalattal rendelkezők nehezebben váltottak, látták be, értették meg,...).
Egy biztos, engem senki sem vádolhat, hogy titkolózom, hogy nem mondom el. Hogy nem adom át/tovább a tudást amit megszereztem. :-)
Mert "vannak" akik nagyon szegény emberek, de nekik is kellene egy fűtési alkalmatosság, és ezt szeretnék megúszni minnél olcsóbban. Azt hiszik pár tízezerből megvan.
Véleményem szerint azért nem nyilvános semilyen rajz, terv, mert 1, ez m3 függő 2, az a valaki aki ebbe belemegy abban reménykedik, hogy majd ő építi fel és ezekből a rajzokból számításokból táplálkozik az építés során. Tehát nevezhető a folyamat presztízs féltésnek is?!
A kontároknak, (mert ilyen is van) nem kell rajz, és számítás. Őket csak a bevétel érdekli.
Aki meg igazán mestere a szakmának, annak meg a fejében van sok sok minden ezzel kapcsolatban, és az soha sem írja, rajzolja le senkinek sem!
Mit csodálkoztok ezen a semmi rajzon??? Nem értem.
Amikor nekem szóba jött a kályha épíítése,azzal kezdtem, hogy megbíztam egy szakembert. Ő kiszámolta, megrajzolta és fizettem. Most a megvalósításhoz adom a rajzot éés a számításokat, de a mesterre bíyzom az építést. Nem okoskodom bele semmibe. Az a dolgom, hogy eggyüt értekezzek a mesterrel az építés menete során, és kiszolgáljam ha kér valamit.
Mert mindenki azt hiszi, hogy ha kap rajzot, leírást, komplett doksit, akkor vagy ő megépíti 0 tudással, vagy ezek birtokában valakivel megéppítteti gombokért. Aztán jön a reklamáció, hogy szar, füstöl, nem tetszik, és amúgy is nem ilyet akartam.
3 éve kentem le színtelen selyemfényű vizes bázisú színtelen felhígított lakkal. A szinek élénkebbek lettel és nem porózus a felülete, sem a tégla, sem a fuga próbáld ki kb egy kg elegendő
Anno régen ezért találták ki a cserépkályha csempét.
A kályhacsempe anyaga tulajdonképen égetett agyag /akár a tégláé /, de erre kerül még egy máz, amit ráolvasztanak és így üveg szerű anyag lesz a felületen.
Április 28.án 9.30-tól; helyszín:Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp Krisztina krt . 99. sz. 7. emelet; a nagy terem melletti: Oktatóteremben! A belépés, részvétel ingyenes lesz. 9.00-től nyitják a termet. 9.30-kor lesz kezdés. (Vidékről is fel lehet érni remélem).
9.30-kor Henszelmann Imre, a MACSOI Titkára fog kezdeni, a levegő szennyezettségről, kályhákról, stb. általánosságban. Az EU-s elvárásoknak, normáknak természetesen a tömegkályháknak is meg kell felelni. 2022-től ez kötelező erővel lép életbe hazánkban is. Én ezzel, ezen a nyomon szeretném majd folytatni. Hol is tart jelenleg a Tömegkályha hazánkban, és nemzetközi szinten? Milyen tendenciák, trendek vannak, várhatóak a további innovációban, fejlődés terén? A 2022-es kibocsájtási normáknak milyen tömegkályha tipusok, és hogyan tudnak majd megfelelni? És szeretném az általános alap dolgok terén is az ismeretterjesztést folytatni. Ennek jegyében a harang rendszerű kályhákról, a harang rendszerről magáról szeretnék egy alap bemutatót, (Elméleti szinten természetesen. A gyakorlati bemutatóra sajnos itt nincs lehetőség. Az más alkalommal, ha van érdeklődő.). Végül pedig a harang rendszerű cserépkályháról szeretnék beszélni. Hogy azok a kályha építő kollégák, akik nem építenek tömegkályhát, és a jövőben sem akarnak; csak cserépkályhát: Ezeknek a kollégáknak elmagyarázni: hogyan lehet a cserépkályhát harang rendszerű füstjárattal megépíteni. Hogyan válik azzá, milyen különbségek lehetnek, stb.
Az előadások témákra bontva, rövid szünetekkel kerülnek megtartásra. Az egyes blokkok végén természetesen kérdezni is lehet majd. Akinek esetleg egyéb felvetése, vagy mást tömegkályhákat érintő kérdése lenne: az itt, a Facebook-on, vagy emailben ELŐRE is jelezheti, megteheti. Így megpróbálok rá felkészülni, és ha majd a idő engedi, arra is reagálni, válaszolni. A várható befejezés 13-14.00 óra között lesz. (A terem is 14-ig áll rendelkezésre).
Szeretettel várok mindenkit! Addig is kellemes ünnepeket, és minden jót kívánok!
-másrészt nekünk is érdekünk :-) Akár köteleznek rá, akár sem.
-harmadrészt: szemlélet dolga is ez nagyban! Ausztriában 2017-től kötelező, sőt szigorítva érvényes. Ezt maguktól vállalták.
De én ahogy látom, finneknél (Heiiki) és dánoknál (Helbro) a tömegkályhák fejlesztése során végig a légkör szennyezésre (Pontosabban tisztaságra) igen nagy hangsúlyt fordítottak. Ők is végig szem előtt tartották.
(Oroszoknál nem :-) Hatásfokot mértek, tesztek voltak természetesen. De Pm 10-et, PM2,5-t nem mértek. Legalábbis nekem nincs erről tudámosom :-) Én nem láttam tesztet, eredményeket. Ez így helyes :-)
Ígéretem szerint jelentkezem az Áprilisi Tömegkályhás infó nappal kapcsolatban a részletekkel! :-)
Április 28.án, szombaton találkozunk; akiket érdekel a tömegkályha, és megtisztel a figyelmével..... Helyszín:Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp Krisztina krt . 99. Baross terem. A belépés, részvétel ingyenes lesz. 9.00-től nyitják a termet. 9.30-kor lesz kezdés. (Vidékről is fel lehet érni remélem).
9.30-kor Henszelmann Imre, a MACSOI Titkára fog kezdeni, a levegő szennyezettségről, kályhákról, stb. általánosságban. Az EU-s elvárásoknak, normáknak természetesen a tömegkályháknak is meg kell felelni. 2022-től ez kötelező erővel lép életbe hazánkban is. Én ezzel, ezen a nyomon szeretném majd folytatni. Hol is tart jelenleg a Tömegkályha hazánkban, és nemzetközi szinten? Milyen tendenciák, trendek vannak, várhatóak a további innovációban, fejlődés terén? A 2022-es kibocsájtási normáknak milyen tömegkályha tipusok, és hogyan tudnak majd megfelelni? És szeretném az általános alap dolgok terén is az ismeretterjesztést folytatni. Ennek jegyében a harang rendszerű kályhákról, a harang rendszerről magáról szeretnék egy alap bemutatót, (Elméleti szinten természetesen. A gyakorlati bemutatóra sajnos itt nincs lehetőség. Az más alkalommal, ha van érdeklődő.). Végül pedig a harang rendszerű cserépkályháról szeretnék beszélni. Hogy azok a kályha építő kollégák, akik nem építenek tömegkályhát, és a jövőben sem akarnak; csak cserépkályhát: Ezeknek a kollégáknak elmagyarázni: hogyan lehet a cserépkályhát harang rendszerű füstjárattal megépíteni. Hogyan válik azzá, milyen különbségek lehetnek, stb.
Az előadások témákra bontva, rövid szünetekkel kerülnek megtartásra. Az egyes blokkok végén természetesen kérdezni is lehet majd. Akinek esetleg egyéb felvetése, vagy mást tömegkályhákat érintő kérdése lenne: az itt, a Facebook-on, vagy emailben ELŐRE is jelezheti, megteheti. Így megpróbálok rá felkészülni, és ha majd a idő engedi, arra is reagálni, válaszolni. A várható befejezés 13-14.00 óra között lesz. (A terem is 14-ig áll rendelkezésre).
Szeretettel várok mindenkit! Addig is kellemes ünnepeket, és minden jót kívánok!
"Ha te valóban feltaláló vagy/lennél, akkor rukkolj ki azzal a találmánnyal."
ez nem akarat kérdése hanem források kellenek hozzá.
Én elitélem a szabadalmaztatási jogi rendszert mert kifejezetten hátráltatja a fejlődést.
1 Be kell jegyeztetned egy országban (bárhol) Miután megcsinálta a szqabadalmi ügyvivő az ujdonságkutatást (ezt te nem tudod mert különböző direkt fizetős adatbázisokhoz kell hozzáférés. Én informatikus vagyok és ilyen gyakorlatom is van kifejezetten de ha nem vagyok befizetve akkor nem tudom megtenni és különben sem érne semmit mert csak az ügyvivő töltheti ki a doklumentumokat. Ki van ez találva.
2. egy éven belül jogosult vagy kiterjeszteni ezt a védelmet (sok pénzért) mondjuk az EU területére (25), és már országokra is (154).
Várhatsz is egy jó darabig mire minden papírt és védelmet megkapsz.
ADDIG nem hirdetheted az igét mert akkor nyilvánosságra keül és nem is védhető le,
ezért hiába kéred a bemutatót, nem lehetséges. A részletekről nem lehet beszélni.
Lásd Rubik kockájának a szabadalmaztatási történetét. Világcsúcs ahogy elcseszték. Kb ezerszer több bevétele lett volna.
A rendszert nem én találtam ki csak kényteléen vagyok alkalmazni.
Igazad van hiába mondom hogy jó a cucc, amig nincs védelem nem tudok neked mutogatni semmit, kivéve ha teréz Anya akarok lenni. De bocs, ezt kihagyom.
Ebben az esetben alapvetően a tematika elméleti része lesz egy hetes tanfolyamon oktatva.
Ez még nem az OKJ szint (A) hanem szabadpiaci tanfolyam. ez nem állásvállalásra jogosít 8de erre fog épülni az OKJ-s is (kiegészítő tanfolyam lesz)..
A saját részre leszállított helyszinen összerakható (mindenféle szépséges papíral ellátott részegységek) összeszereléséhez elfogadható, bónus elméleti képzésről van szó.
A kiszállító szakember segít annak aki kéri (ez kb annyit jelent hogy becipelik a darabokat ami nem két deka, és szépen összerakják.
Megjegyzés: ha hazaviszed a TESC* ban vásárolt csoda lemez kályhát, akkor nem hívod ki a katasztrófa védelmet hogy rádugd a füstcsövet igaz?
Semmi szükség rám ehez a művelethez, lehetnék kiképzett űrhajós is. Az eszközök nem gyári részét is minősített szakemberek gyártják le.
Megjegyzés: a tömegkályhához sem te gyártod le a téglát valószínüleg hanem a téglagyár igaz?
De ebben az esetben még annyit sem kell csinálni mint az USA-ban látott moduláris kályha összeszerelésénél, mert ott hőálló habarcsal azért ragsztották a darabokat össze.
Ez a típus csak egy felhasználása azoknak az elveknek amit tényleg feltaláltam. Ez nem a templom kifűtésére alkalmas terekhez való hanem házakhoz.
Ez a hozzáállás amit mindig előadtok kifacsart logikán alapszik. Te csak akkor hinnéd el Szentgyörgyi Albertnek hogy létrehozta a C vitamint ha épít hozzá egy gyógyszergyárat is és sajátkezével kutyulja a naftát?
Pont arról van szó, hogy hiába akarsz te 4 tonnás tömegkályhát csinálni, félnap alatt nem leszel vele kész, sok léesz a munkabér hányad és lapátolni lehet a anyagokat, meg vágod a samottot stb. - fogadjunk. Ebben az esetben viszont semi akadálya.
A megfejtést majd később.
De jogos az igényed, kell látnivaló is, a budai házamban megcsinálom a tetőtéri kialakított lakásban az első ilyen típust is, méregetünk is rajta stb és lesz róla film stb. A tűztér eleve minősített, pld Yotul kandalló betét akár.
Akik oktatnak azok értenek is hozzá, ebben megnyugodhatsz. De tömegkályháról is beszélhet egy órát valaki akinek van tömegkályha építéséről szakmai végzettsége. Természetesebn sok pénzért :)
Ha valamit nem hiszel el, az normális emberi reakció, a fél történelem erről szól, az sem hitte el senki hogy létezik az amerikai földrész, de mégis.
A föld is gömbölyű csak nem hitték el több ezer évig. Na puff.
Jó hír, hogy a fűthető szállás (teljes ellátással) kapacitás bővíthetően már rendelkezésre áll, akárt 100-150 embert is lehet képezni hetente (akiké lesz a kályha). Egy hatalmas kollégium szabad kapacitását sikerült megszererezni, és egy luxus házat is (25 főre) akinek az tetszik (olcsón).
Egyébként a neked nem tetsző tesztkályha még kétszer át lett építve 8nem hibás volt) új elvek szerint. Azzal fűtöttem most télen is, de az "farm káéyha méretű, méterfa belefér mondjuk 15 cm átmérővel 10 db is akár. Minden harmnadik nap kell fűteni. De azzal melózni kellett és ezt spóroltam meg az új ötletekkel. De aki rakosgatni akarja a téglákat napokig hát sok sikert hozzá.
Van valami Nagy Zoltán. Beindította a kályhás akadémiát.
Alig épített 2-3 kályhát. Ugyanolyan pökhendi, és fenn hordja az orrát mint Te Elemző! (ha nem ugyanaz?)
De Ő egy 5-6 napos amerikai meetingen legalább ott volt. valamit tanult ott. Tanult? (Az más dolog, hogy úgy állítja be magát, mintha egész M.o-n egyedül Ő értene a cserépkályha építéshez. Pont mint Te. Gusztustalan a srác, kinyilik a bicska a zsebben :-)
Aztán itt vagy: Elemző. A tüzeléstechnikai akadémiával.
Gusztustalan a pökhendi, felfuvalkodott stílusod, nagy p.fád. Mint neki. De te a tanulás, gyakorlat, mindenféle előzmény, és tanulás hiányát azzal próbálod leplezni, hogy feltaláló vagy! (Szerinted mi meg hülyék vagyunk?)
Rendben van. De azt tudd meg, hogy akkor hátrányból indulsz!
Teljesen igazat adok Sancibácsinak. Ha te valóban feltaláló vagy/lennél, akkor rukkolj ki azzal a találmánnyal. Lássunk képet, fotót, tesztet, hiteles mérést, diagnosztikát, ...
És nem olyan ígérgetést; amit most választási kampányban a pártok!
Hogy a tiéd a legjobb, legszebb, stb,... Vizet is fűt, meg levegőt, meg mindent. És legeslegjobb hatásfok, megszarmindenmás,....
Lehülyézel mindenkit. Azokat is, akik évek óta benne vannak a kályhás szakmában. És letettek valamit/sokat.
Közben te semmit. Ezt igazolni kellene! mert ha másból (kandalló- cserépkályha) nem is; de azért tömegkályhákból vannak itt nagyon jó referenciák.
Na én erősen gondolkodok, hogy a Sancibácsi kályhás akadémiájára megyek el; ami nem kályhás akadémia szerinte :-)
Ő hiteles előttem, mert tett le valamit.
Elméletben, és rferencia/gyakorlat! Nagyon jól írta, hogy nem az autószerelő nagybácsit hívják be a folyosóról operálni. Ahogy te is írod Elemző; igazad van: orvosnak be kell tanulni. És aztán a szakterületet is meg kell tanulni. És + gyakorlatot szerezni, hogy operálni lehessen. Tanulni kell elméletet, (OKJ) és gyakorlatot; attól akinek van: Sancibácsi, vagy más.
Ilyenre fogok elmenni. A tiédre biztosan nem. Nem látok a 'tüzeléstechnikai akadémia' mögött tudást, referenciát, gyakorlatot, minőséget. (de győzz meg: lásssuk! :-)
A felfedező blabla; az pont a tudás leplezése: ha jól látom. (mert pont megvlósult kályha nincs. Csak az az 1, ami siralmas. Még az utca kapun sem engedném be, az ilyen igénytelent. Aki ilyen semmirevaló munkát kiad :-(
Mert én ha elmegyek, pont azt a gyakorlati tudást igénylem, ami a te egyetemi, stb, oktatóidnál nincs meg.
Sancibácsi!
Várom nagyon a helyszínt, pontos időt: mikor, hol lesz a te akadémiád :) ami nem akadémia :)
Az akadémia kidolgozott és már nyilvános felnőttoktatási tematikákat vesz alapul, két tanfolyam anyaga fog valószínüleg oktatásra kerülni.
Felnőtt oktatásban gyakorlott projekt szervező fogja össze az oktatást, a tárgyakat egyetemi oktatói gyakorlattal rendelkezők fogják imsertetni és helyet kap az ismeretek között anyagismerettől kezdve a tervezésig sok minden (a saját kályha építéshez is) át kell tekinteni a világban kialakult design trendeket is. Nyilván a már forgalmazott eszközök is átekintésre kerülnek.
Sajnos nekem nincs időm annyi hogy résztvegyek rendszeresen óraadóként, bár ha egy feltaláló ismerteti a taslálmányát az nem jelenthet gondot, mert az nem oktatás hanem ismeretbővítés, marketing is nyilván.
Van néhány felsőfokú végzettségem, de nem vagyok tanári végzettségű nyilván.
Klasszikus téglából épített tömegkályhát nem oktatunk, mert az nem alkalmas erre gyorsépítési célra, de amit létrehoztunk az tömegkályha kategóriába sorolható minden paraméterét tekintve.
A tematika alkalmas arra hogy a következő fokozatként OKJ végzettséget is szerezzen a hallgató ha ilkyen ambíció keletkeznek a saját sikerén is tanulva.
De nem ez a cél.
Egyébként azt nem hinném hogy a most elérhető tanfolyamok elméleti alapokat ilyen mélységben érintenének mint ahogy tervezük, mivel mi nem a cserépkályha felépítésének a fogásait kell hogy szorgalmazzuk az eredményesség érdekében. ezért jut idő az elméletre, és itt a tüzeléstechnikár ais, mit, hogyan égessünk stb.
Kétségtelen hogy szűkíti ez a törekvés a megrendelők számát a piacon ezért számítunk a kevésbé jóindulatú véleményekre is.
-értelmes ember csak össze tudja tudja dugni, mert van papírja a kandallónak, meg a csőnek. Ez olyan ábránd. (mert van aki össze tudja dugni, meg van aki nem. De nem ez a releváns. És bizony az a papír kevés, mint beszéltük),
-meg hogy értelmes ember rossz kéményre nem köt rá,... (ilyaen alapon soha 1 baleset nem történne a közúton. Mert ki lenne olyan hülye, hogy a saját autóját összetörje? Csak betartja a fékutat, stb,,..... nem?).
Arról ne is beszéljünk, hogy: tömegkályha tűztere is építhető szerinted vas kandalló betétből? (Abba bele is lehet .....ni szerintem :-) Az aztán minden, de nem tömegkályha!
Mert nem ez a lényeg. Hanem az, hogy csak szakember végezheti a kandalló építést. És a kályha építést különösen.
(A kettő között az a különbség, hogy a kandallónak a gyár megadja a paramétereit. Hatásfok, kilépő füst, stb,..... És ezeket az adatokat kell a teljes égéskör méretezéshez, )levegő stb,..) felhasználni. Míg az épített kályhának az építő köteles egyedileg ezeket az adatokat kiszámolni, és megadni,... méretezni).
És pont ezt támasztja alá a Te példád is. Teljesen rossz logikával dolgozol:
Elrettentésül
Így jön a képbe a régi ötletem:
felkérlek arra hogy a kritikus pontoknál webkamerával felügyelt azt a tíz perc építést ami izgalmas hogy jó legyen, a téglák beépítését nem kritikus helyen pedig nem kell.
ez még sebészetnél is előfordul, konzultációs céllal másik országban lévő fősebészek is figyelhetik a folyamatot pld szívátültetés stb..
Mert bizony az, akiről te beszélsz, az hozzáértő. Az orvos! És még előírnak neki az elméleti vizsgák MELLÉ, AZON KÍVŰL gyakorlatot is! És ezt a gyakorlatot másik ORVOS FELÜGYELETE MELLETT szerezheti meg.
De figyelem! ELRETTENTÉSÜL: az nem a portás! És nem cukrász, akit behívnak a folyosóról, hogy gyere már, és csináld már meg ezt a szívátültetést! (Bár ha így haladunk, 10-20 év, és ide jutunk :-) De ugye nem hülyültünk meg mindnyájan? Nem gondoljuk, hogy cipész fog szívátültetést csinálni?????
Az orvos! Aki már csinált kitudja hány másmilyen műtétet. De ilyet még nem. És előtte kiutazott Bécsbe, vagy Torontóba, vagy kitudja hová. Ott megnézett 1-2-t.
Aztán itthon az első ilyen műtétnél lehet videón + távfelügyeletet, segítséget kap.
De ha a példánál maradunk: ez olyan, mint ha valakinek lenne cserépkályhás szakmája, vizsgája. De az első tömegkályhát nem építhetné meg egyedül. Mivel az nem volt a tananyag része.
Ezért köteleznék rá, hogy ebből külön oktatást kapjon (na nem tőled, aki szintén nem tanultad, és nincs szakmai végzettséged). És az első kályhánál valakinek csek-kolni kellene a munkát.
Azt meg tőlem ne is gondolja, álmodja senki hogy:
Így sancibácsi is felügyelhet országszerte 50 kályha építést havonta, megfelelő díjért persze. Ha ahelyszinen felügyelné az ember akkor sem lenne jobb a helyzet. Ami nem jó vissza kell bontani. ezt a korszerűnek mondható rendszert6 alkalmazzák sok éve, a fotózás épületek esetében is előírás.
Már elnézést de nem vagyok ilyen hülye! Sem én. De remélem más kályhás kollega sem lesz ilyen marha, hogy ebbe bele menjen. Hogy 10-20 ezer Forintért adjunk egy Kivitelezői Nyilatkozatot. És ezzel minden felelősséget magunkra vállaljunk. Hogy egy kontár, vagy akárki épít egy kályhát. Ami még lehet is jó, vagy nem annyira rossz. De bármikor történhet egy baj, probléma. És hogy én, vagy egy másik kolléga ezért anyagi, erkölcsi, büntetőjogi felelősséget magunkra vállaljuk?
Az nem normális aki ezt megteszi. Ez biztos!
Arról nem beszélve, hogy a NAV sem hülye. Van egy kiállított kivitelezői. Majd ha kérik a számlát, akkor ki hogyan fog hazudozni, mosakodni a NAV-nak, hogy nem is én építettem. Azért nem állítottam ki számlát! Nem én csináltam. Én csak azt hazudtam, hogy építettem, de nem, hanem Ő ......???
Hm? Ugyan ki vállalná, hogy a cége, vállalkozása jó hírét, tisztaságát az Adó Hatóság előtt lejáratja, befeketítse...? És a büntetést kockáztatná?
Ha szerinted ez ilyen egyszerű: ülj be az iskolapadba, szerezd meg azt az OKJ-s végzettséget. Nem nagy dolog. Aztán Te Elemző aláírhatsz nekik. Vagy felveszel 1 alkalmazottat, aki majd aláír. És a céged, majd viseli a felelősséget. Nem nagy dolog ez (szerinted).
Engem ebből hagyj ki.
Megmondom őszintén, ha már a témánál tartunk!
Sértegetsz, a szakmai hozzértésem kritizálod. Aztán 2-3 hét múlva kéred a tanácsot? Meg felajánlod, hogy legyek olyan balek, hogy írjak alá neked?
Ez biztosan nem megy.
Már csak azért is, mert hiteltelen vagy előttem. És ez az egész bohóckodás, handabanda, amit itt a tömegkályha címen bemutattál.
Mert gyakorlatilag nem mutattál te semmit be. Nem tettél te le semmit az asztalra, amiből bárki azt gondolhatná, és elismerhetné: hogy a szavak, handa-banda mögött: teljesítmény, tudás minőség áll.
Ilyen nincs. Csak a szöveg.
Hirdetsz: tüzeléstehnikai akadémiát: de te kitől tanultál?
Sorozatgyártású elemes tömegkályha. Írjuk alá? tanítanád! De ne haragudj, eddig még csak 1 kályhát láttunk tőled. Az meg egy vicc volt! Fél évig ekéztek miatta.
Szóval csináld, amit akarsz csinálni felőlem. Ha rám hallgatsz: azt csinálsz, amit akarsz. De ebből engem hagyj ki.
És ha elfogadsz egy tanácsot: akkor inkább bizonyíts. Több referenciát, teljesítményt, stb. És kevesebb beszédet.
Én ezt tanácsolom neked. És ha valóban jó lenne az a termék, meg piacképes. Árban is jó, meg használatában, fűtőképessége, stb,,...... Ha ezek megvannak, akkor hitelesítik amit mondasz.
Még lehet, hogy meg is vesszük, építjük. Miért ne? Csak előbb bizonyítani kellene.
Ez megoldható az alább említett módon, gyakorlatilag a minőségbiztosítás keretein belül végzett kályhaépítő megvizsgálja az alkotást és ad róla egy papírt. A megtekintett állapot esetében ez érvényes, ettől még lehet olyan hiba bármikor amit a segéderő (vbagy tulajdonos) elkövetett, de ez mindennel így van Fejlett megoldás az épírtés során a webkamerás felügyelet a kritikus fázisokban való megtekintés esetében de ezt ledokumentálva egyenként, fotók készítése és ellenőrzése. Így sancibácsi is felügyelhet országszerte 50 kályha építést havonta, megfelelő díjért persze. Ha ahelyszinen felügyelné az ember akkor sem lenne jobb a helyzet. Ami nem jó vissza kell bontani. ezt a korszerűnek mondható rendszert6 alkalmazzák sok éve, a fotózás épületek esetében is előírás. Ninc sebben semmi új. Én is felügyeltem egy cserépkályha építést, a tulajdonos fotózott, egy helyet el is rontották, de a fotók alapján kiderült hogy mi az, ki kellett javítani a mesternek.
kéményes szakember kivitelezői nyilatkozata, ezzel nincs gond a kémény legyen jó, éppeszű ember rossz kémény alá nem tesz semmit
áramlástechnikai méretezés: kandalló, füstcső, frisslevegő utánpótlás - legyen ha kérik, ez nem probléma
kémény teljesítmény nyilatkozat. Nincs vele gond, kivétel a réges régi kémények, akkor át kell alakítnai ha engedik. ez a gáznál is így van
A legtöbb baj ezzel van, mert a kémények kapacitása gyenge aegy komolyabb kályhához, de szabványos saválló 180-200-250 -es csővel szigetelve megépíthető szuper kémény, pld 6 téglás méretben. Egyszerűbb kész szerelt kéményt építeni amihez minden megvan
Az elvet amit mondasz értem, ezt mondod régóta, biztos így is van.
De hol van ez leírva hogy magának nem építhet kályhát .
Az átvételi követelmény az egy másik dolog.
Azt tudjuk hogy megkerülhető, ha van mondjuk egy kályhás papírokkal rendelkező alkalmazott, aki minőségbíztosítás címén a kész kályhát megnézi és kiállítja a papírokat.
Az hogy nem ö rakta össze a terv alapján a kályhát nem lehet akadály hiszen láttam én olyan cserépkályha építést amit három alkalmazott hajtott végre a "nagy " ember cégétől, és nem hinném hogy a segédmunkásnak is volt kályhás végzettsége. El is rontották ahogy kell.
Ez minden szakmában így van, még az autószerelőknél is.
ott is van a szerelő mester és egy pár segéd és ha ügyesek akkor megcsinálnak olyat is amit nem lenne ésszerű, a főnök meg ellenőrzi.
A kérdés az volt hogy hol van ilyen szabályozás ami ezt leírja.
Mihez kell a végzettség. pontosan
1. legyen meg a papír róla valakinek aki résztvesz a folyamatban
2. vagy csak szakképzett nyúlhat az anyaghoz is.
A másik verziónál ami megintcsak érdekes hiszen a tűztér tömegkályha esetében is lehet gyári öntöttvas, nem zárja ki semmi
- A kandalló betétnek van minden gyári papírja.
- a kályhacsőnek is
Összedugni meg bárki összedughatja ahoz nem kell végzettség.
Ha a kandalló betét köré épített szerkezet, aminek semmi köze sincs sem az égéshez sem a füsthöz amatőr által van összetákolva az nem veszélyeztet senkit legfeljebb ha összedől és agyon nyomja a nagymamát.
Elrettentésül
A sebészeten is előfordul hogy a gyakornok fog műteni és a sebész csak áll mellette. Kicsit ronda lesz a vágás na puff.
Ha fog implantátumot akarsz beültetni, felébe kerül ha a tanuló csinálja felügyelettel.
Így jön a képbe a régi ötletem:
felkérlek arra hogy a kritikus pontoknál webkamerával felügyelt azt a tíz perc építést ami izgalmas hogy jó legyen, a téglák beépítését nem kritikus helyen pedig nem kell.
ez még sebészetnél is előfordul, konzultációs céllal másik országban lévő fősebészek is figyelhetik a folyamatot pld szívátültetés stb..
tehát lehetnek itt verziók.
De hol van a leirt törvényi szabályozás ha ismersz ilyet. Ez lett volna a tiszteletteljes kérés. A kémény stb nem érdekes.
Ez szerintem vonatkozik bizony a tömegkályhákra is. Meg minden más kályhára. (A kazán az nem).
Meg még vonatkozik egy csomó más is. Ez csak a légszennyezés témaköre.
Ez bizony azt jelenti, hogy 2022 jan. 1 után csak olyan kályha helyezhető forgalomba, telepíthető, építhető,...... amelyeknek légszennyezése nem haladja meg a normatívában említett határértéket.
Ez nem foglakozik azzal, vagy mondjuk úgy: nem tér ki arra, hogy ha magának építi a tulajdonos.
Azért mert nem építhet magának semmilyen (cserép- tégla- tömeg-)kályhát.
Csak az építhet, akinek kályha építésre végzettsége, jogosultsága van.
Neki pedig valóban, mint a kandallós honlapon is írták:
-a kályhára teljes égéskörre szóló méretezést kell készítenie,
-úgymint égési levegő szükséglet, tűztér, teljesítmény, kimenő füst, és tömegáram, stb, stb,...
-és kivitelezői nyilatkozatot kell adnia!
Ez a kivitelezői nyilatkozat, + a kémény kivitelezői nyilatkozat, + a hő és áramlástechn.i méretezés: ez alapján 'veszik át'; és lehet üzembe helyezni a tüzelőberendezést és kéményt.
(Azt zárójelben jegyzem meg, hogy most óriási a katyvasz a katasztrófavédelemnél a témában. De a szabályozás egyértelmű. Az, hogy abból mennyit-hogyan követelnek meg, tartatnak be: ez másik kérdés.
Nincs ember, aki megmondaná, hogy 1-2 év múlva mi lesz. Hogy mennyit kérnek, tartatnak be a. Ugye jó példa erre maga a kémény ellenőrzés. Nem az átvétel!!!! Ami éves ellenőrzést megszüntettek rezsi csökkentés jelszó alatt. Hogy felnőttek az emberek: és aki hülye, az halljon meg. Hívja ki saját költségen a kéményseprőt, ha nem akar megfulladni; vagy kéménytűz miatt hajléktalan lenni. Ezen lehet sokat vitázni, hogy jól van-e. De az biztos, hogy élet veszélyes. És az is, hogy 1-2-??? hónap, és múlva lehet vissza állítják.
Ez a seprés volt. Az új kémény, illetve készülék üzembe helyezése az más. Azt nem törölték el. A szabályozás is egyértelmű. Sok környék van az Országban, ahol felmatricázták a kandallókat, kályhákat vonalkódos matricával. Amin nincs matrica, az új telepítés. De szinte mindenhol felmérték a használatban lévő kéményeket.
Elmúlt az az idő, amikor ott állt a házban a használaton kívüli téglakémény. Rákötöttek valamit. Jött a kéményseprő; aki egy KFT-nek, cégnek a dolgozója volt. És rákérdezett: hát ez meg mi? Erre csak felvették, hogy 1-el több kémény után fizessék a díjat. + bevétel meg volt, és a többi már nem érdekelte őket, vagy nem is értettek hozzá.
Lehet most sem értenek többet; de papíron megkövetelik. A kivitelezőit, stb,...
És a Katasztrófa védelemmel nem érdemes játszani. Ez már másik cég.
Én 20.000 Ft sem adnék ki arra, amit lehet 1 hónap múlva le kell bontani. Főleg nem 200.000 vagy 500.000, vagy kitudja mennyit! :-)
Ezt nem csak neked, hanem Zöldár-nak is, meg mindenkinek mondom. Lehet otthon átadópultot falazni, vagy fürdőszobában csempézni. Senki nem kérdezi meg, és nem is nézik meg.
A gázkazánhoz nem lehet a csövet odaheggeszteni, bekötni. Kályhát sem.
Tárgy és hatály (1)Ez a rendelet a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.
(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó:
a)a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre;
b) a műszaki leírásuk alapján kizárólag kültéri használatra szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre;
c) azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál;
d) azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik;
e) a légfűtő berendezésekre;
f) a szaunakályhákra.
2015.7.21. L 193/3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU (
Tehát akkor ha saját maga építi akkor nem vonatkozik rá a szabályozás?
Kérdés hogy milyen a szabályozás most, hol van ez szabályozva? Nyilván a tömegkályhára uis kellene szabályozás
Kadallós honlapról
Hivatalosan kandallót ma olyan személy építhet aki, rendelkezik kandallóépítő szakmunkás bizonyítvánnyal, a munkájáról kivitelezői nyilatkozatot ad és számlaképes.
Kandalló építési engedélyek
A kandalló építés jogilag minden esetben engedélyköteles. Az más kérdés, hogy például az egyszerűsített átadás esetén (300m2 alatti épületeknél) ezek a közműves átadási eljárások nem minden esetben zajlanak le. A megrendelt kéményseprőipari vizsgálat esetén a kivonuló szakember kérheti a szükséges dokumentumokat.
Tehát akkor van tömegkályha építő szakmunkás, vagy ha nincs akor hogyan is építhet valaki? Mi van ha maga építi? és ha egyedi akkor meg nem vonatkozik rá semmi?
A kályhaépítésre vonatkozó aktuális szabályozás érdekelne ha képben vagy.
1. Kifejezetten a saját célra történő építés szabályozása érdekel.
2. A munkavállalásra jogosító végzettség is érdekes lehet. Ide vonatkoznak az OKJ-s végzettségeket adó akkreditál felnőttképzők tanfolyamai (találtam párat)
De a törvényi háttér hol van?.
Ha meg nincs nevesített (akkreditált tömegkályha vagy hasonló) ilyen tanfolyam akkor a kandallón és cserépkályhán kívüli de egyedileg épített eszközökre mi vonatkozik.
Mivel sok éve ezzel foglalkozol gondolom ismered a dolgot.
Köszi, én is így "tudtam csak nem sejtettem". Ki tudja már mi történik itt ebben a tolongásban.
Most azt gondoltam ki, hogy felmérve a munkabéreket kandallós cégtől stb. hogy valamit tenni kellene az önálló kályhaépítés támogatására.
Sanci bácsi sokat emlegeti hogy a tudást meg kell szereznie az építőnek és lehetőleg élőben.
rendben.
A következő az elgondolás.
rendelkezem erőforrásokkal arra hogy 25 főt el tudok helyezni (fűthető) luxus körülmények között (360 m2 ház, 1000 m2 telek ahol minta kályhát is lehet építeni, gyönyörű házban, a Balaton mellett egy utcányira parttól, egy hatalmas Yach club-tól száz méterre ahol van wellness , svédasztal és drága szállások is ha valakinek az kell. A kapacitás bővíthető gyakorlatilag korlátlanul, mert főszezonon kívül még vannak kapacitások.
Egy - két hetes tanfolyamokat tarthatunk, az év összes hetét igénybevéve ha van rá jelentkező.
Hatalmas oktató teremnek megfelelő helyiség is van kettő is a házban. Itt lehet elméletet oktatni (hőtan, áramlástan, kémények, anyagismeret, kályhaépítés (bármilyen) stb. természetesen design, és tüzeléstechnikai ismeretek is beleférnek, a kombinált megoldások is, puffer, gázkazánok, stb.
A cégtámogatásokat megszerezzük, jönnek céges oktatók is (nekik ez marketing)
Felnőtt oktatás keretében az A,B,C, D szintű tanfolyamok is mehetnek, tehát kaphat OKJ végzettséget is.
Ha kapacitás gondok vannak, rendelkezésre áll egy több tantermes iskola is, ami gyermek létszám miatt üres, + egy kisbusz ami hozhat vihet mindenkit.
Az iskola mellett szintén lehet építeni minta kályhát. A polgármester támogatja (ez nem a Balaton melletti helyszin hanem 10 km-rel távolabb van).
Ha az önálló építő érdekeit nézzük, akkor megvalósulhat az a teória hogy nem gárnyol az építő hanem meghívott előadókkal minden tudást felszed magára,és a gyakorlatbankipróbálja. Lemásoljuk az USA kályha építő szövetség képességeit.
Nekem az benne az érdekem hogy egyrészt létrehozom ezt az "tüzeléstechnika akadémiát" másrészt a saját moduláris kályhámat építeni akarókat felkészítem tökéletesen és papírt is kap hozzá hogy tudja mit fog csinálni. Ha kedvet kap, akkor kiegészítő képzéssel eljuthat az állásvállalási joghoz és másnak is építhet kályhát.
A tanfolyam természetesen nem ingyenes, a költségeket ki kell fizetni (a piaci árakhoz képest 30%-al olcsóbb lesz), de ez gyakorlatilag non profit jellegű dolog, én a saját kályha munkabérét így a költségvetésből elengedem annak aki elvégzi a tanfolyamot, és helyette annak csak kb 30%-a lesz a tanfolyam díja. Tehát nyer vele a megrendelő sok pénzt.
Az összes anyag és alkatrész nálam önköltséges lesz, és csak az üzleti profitnak számító licensz díjat kell kifizetni (tehát teljesen szélsőséges esetben szinte csak ezt fizeti ki az önálló kályha építő (pld lebontott egy cserépkályhát és az lesz nála a burkolat - mert nálam bármi lehet)
Ez egy koncepció, gyorsan lesz weboldala külön ahol a részletek megjelennek. 2018 szeptembertől mehet az oktatás.
Amit javaslok hogy lehet a koncepcióhoz kapcsolódni, és akár sanci bácsi is szervezhet ide tanfolyamot a mi online markertingünket is alkalmazva, pld "Tömegkályha építési gyakorlat 6 nap" Az összes gondot levesszük a válláról (Kft) és a költségek felszámolása utáni pénzt neki átutaljuk ahová akarja.
Temészetesen bárki jelentkezhet a saját ötletével, az elméleti dolgokat mi profikkal oktatni fogjuk, tehát hőtant stb nem kell neki megoldania, csak a szakmai ismeretekre koncentrálhat.
Elképesztően gazdaságos lesz, a szállás is a színvonalhoz képest 50%-engedményt kap.
Lehet akár a nyári főszezonban is oktatni, közben strandolhat a tanfolyam résztvevője.
Egy elismert felnőttoktatási profi szakember fogja majd össze az egészet, mindent elintéznek ami az adminisztrációt jelenti, az oklevélig bezárólag.
A tanfolyamok beillesztése az is foglalási rendszerben van elképzelve, az idegen tanfolyamok második prioritási szintet kapnak (ha nekünk betelt egy hét a fő épületben akkor áttesszük az iskolába). A jelentkező helyfoglalását adminisztárot végzi és a weboldalon követhető lesz hogy van e még hely, és mikor van szabad hely ami foglalható is. ez 24 órás naprakészségű lesz.
Olyan is lehetséges hogy ha 6 napos a tanfolyam akkor elosztva is igénybeveheti, tehát mindig csak egy napot van tanfolyamon, és 6 hét alatt végez (ha nem ér rá egyben elvégezni. A gyakorlatok hasonló képpen eloszthatóak. Az óraszámok és a nagybani tanrendi követelmények ki vannak dolgozva.
ezt kibővítjük.
Tehát félig nyaralva kellemes környezetben eljuthat az oktatott olyan szintre amilyenre csak akar.
Lesz idegennyelvű oktatás is ha van rá igény (angol, német)
Niylván kell egy két év mire felfut a dolog, de érdemes ezt elkezdeni, mert a mostani gyakorlat ezekkel a tanfolyamokkal nemtúl lelkesítő.
Akit érdekel írja meg a kérdéseit vagy a javaslatait: pointernetdb@gmail.com a levél tárgyába írja be: kályhás tanfolyam
Akkor elemzem a hozzászólásodat benne a kérdéseket .
Pár órás tanfolyamon semmiféle kályhaépítést nem lehet megtanulni. kell ahhoz elmélet és kell sok gyakorlás. Ez utóbbit úgy nevezik, hogy inaskodás.
Viszont nem megtanulhatatlan.
M
az 1 .-re. Miért hívna kéményseprőt és főleg mit ellenőrizne. A mai seprők tudása elég gyenge.
miért kellene egy belső építményt bejelenteni, nem írja elő semmi.
De ha baleset lesz akkor gondatlanságért elővehetik.
a 2.re : mit kell tenni ? Semmit azonkívül, hogy a fenti tárgyakat összeépíti : a betétet, a füstcsövet és a kéményt és csinál belőle egy rendszert. Vagy tudja vagy sem.
De ezeket már évszázadok óta tudták az emberek, aki nem tudta az megbízott vele egy mestert.
a 3. ra semmit nem kell tenni azonkívül, hogy balesetmentesen összeállítja a rendszert.
a 4. re nincs olyan , hogy szabványos kandalló felépítmény. Vannak szabványos anyagok, vannak szabványos balesetvédelni előírások mind az építésre mind a kész építményre... ezek összefoglalva - a tűz és a balesetvédelmi követelményeknek való megfelelés.... így pl. a füstgázmérgezés elkerülése.
Az alapelv bárki majdnem bármit pénzért másnak csak engedéllyel építhet. Ehhez kell megfelelő képzettség. Viszont bárki magának bármit alkothat, de itt i szem előtt kell tartani a baleset és vagyon védelmet- És ha pl. baleset bekövetkezik akkor ugyanúgy előveszik az illetőt és megbüntetik.
Igen, azt mondta a kályhás, hogy téglakályhát építene nekünk, állítólag így 24 órán keresztül folyamatosan meleg lesz a kályhánk. Az "észekra" szót elírtam, élére, így értettem.
Épp most találtam rá erre a fórumra. Családi ház építésébe fogtunk, szeretnénk tömeg/téglakályhát építtetni. A jelenlegi házban van egy cserépkályhánk, mellyel nagyon meg vagyunk elégedve. Megismerkedtünk egy kályhaépítővel, aki 8 év után kitisztította (ennyi ideje nem volt használva a cserépkályha). Rengeteg munkáját, téglakályháját mutatta meg képekben. Ő téglakályhának hívja, szerinte a tömegkályha elnevezést 6-7 tonna körüli kályháktól használjuk. A lényegen különben - szerintem nem változtat.
A tömegkályha nem a nagy tömege/súlya miatt tömegkályha. Lassan közhely lesz; (vagy annak kellene lenni) olyan sokszor elmondtuk.
A tömegkályha tűztere/magja más, máshogyan épül fel. És a füstjárat is, meg köpeny is.
Különbözik a cserépkályhától.
Ami téglából épül, és nem csempéből; de a tűztere- járat ugyanaz, mint a cserépkályhának: azt hívjuk téglakályhának.
Tömegkályhára meg nem az 5-6 tonna a deffiníció. De miért 5-6? miért nem 8, vagy 10? vagy 12?
Amúgy eleve az 5-6 tonna is hülyeség. Egy átlagos, mondjuk egy dán tömegkályha az bizony 3 tonna alatt van. 2,5-2.9 tonna.
De ha a kolléga a téglakályhát ismeri; és a tömegkályhát nem: akkor az előbbit építtess vele. Ne építtess vele tömegkályhát. Amit nem ismer. Csinálja azt, amit tud, és ismer.
Sancibácsi!
A kisméretű téglát állítva, vagy fektetve érdemes rakni? A kályhásunk szerint állítva, mert ide felesleges egy 5-6 tonnás kályha építése, az inkább északra való, élére állítva is lesz 2,5 tonna előreláthatólag. A véleményére lennék kíváncsi, hogy fentebb leírtak nagyjából megfelelnek-e a valóságnak?
Miért lenne felesleges? Miért való az északra? :-)
El van terjedve néhány ilyen (ez is köztük) tabu/hülyeség/előítélet/sorolhatnámmég.....
Kandallót szeretnék építeni, és érdekelne pár apróság az építéssel kapcsolatban.
Padkásat szeretnék, alul fatárolóval, nagy üvegajtós tűztérrel.
Mivel érdemes építeni az alját ? Körbeburkolni a tűzteret, kéménycsövet ? Ytong megfelelő hozzá ? Mivel ragasszam ? Lehet bele rakni valami "hőtároló" dolgot ?
Épp most találtam rá erre a fórumra. Családi ház építésébe fogtunk, szeretnénk tömeg/téglakályhát építtetni. A jelenlegi házban van egy cserépkályhánk, mellyel nagyon meg vagyunk elégedve. Megismerkedtünk egy kályhaépítővel, aki 8 év után kitisztította (ennyi ideje nem volt használva a cserépkályha). Rengeteg munkáját, téglakályháját mutatta meg képekben. Ő téglakályhának hívja, szerinte a tömegkályha elnevezést 6-7 tonna körüli kályháktól használjuk. A lényegen különben - szerintem nem változtat.
Sancibácsi!
A kisméretű téglát állítva, vagy fektetve érdemes rakni? A kályhásunk szerint állítva, mert ide felesleges egy 5-6 tonnás kályha építése, az inkább északra való, élére állítva is lesz 2,5 tonna előreláthatólag. A véleményére lennék kíváncsi, hogy fentebb leírtak nagyjából megfelelnek-e a valóságnak? Csak szeretnék minél több véleményt meghallgatni, nem szembeállítani szeretnék egymással senkit. Csupán a lehetőségekhez képest a legjobb megoldást szeretnénk a feleségemmel választani. Ha esetleg szívesen ránézne, hogy mekkora területre szeretnénk, milyen elosztással, akkor szívesen küldök egy alaprajzot .
A nap előadásai a tervek szerint az alábbi témákat érintik:
a Tömegkályhák, és a levegő tisztaság,
hol is tart a tömegkályha ma,
a harangrendszer elméleti alapjai,
és harang rendszerű cserépkályha.
A pontos időponttal, helyszínnel jelentkezem még.
A belépés előreláthatólag ingyenes lesz majd.
Az előadásokra szeretettel várunk mindenkit!
-szakmatársakat, akik tömegkályha építéssel foglalkoznak,
-olyan kályha, kandalló építő kollégákat, akik csak tájékozódni, tisztán látni szeretnének tömegkályha témában,
-olyan kollégákat, akik cserépkályha építéssel foglalkoznak; és nem is akarnak tömegkályhát építeni. De a a nehéz kivitelű, vagy harang rendszerű járatrendszert szeretnék jobban megismerni,
-minden amatőrt, és szakmán kívülieket is; akik érdeklődnek a kályhás szakma, kályha építés, és a tömegkályhák iránt.
Amit nem tudsz a dologról és sokan mások sem információ hiány miatt , az a napenergia egy másik fajta felhasználása, amikor nem a hagyományos napelemekkel dolgoznak és nem a napkollektorokat használják, hanem koncentrált hőt termelést folytatnak, a tükrökkell egy csőben áramló hőtűrő folyadékot melegítve. ez 500 C fokot is képest továbbítani, majd ezt bevezetik egy szilárd hőtárolóba.
Ezt éjszaka használják gőztermelésre és áram előállításra. A hőtároló alapegységh akkora (ipari célra) mint egy 12 méteres vagy 6 méteres konténer.
Ennek vannak mini változatai is.
Ha a kályhát nézzük, akkor nálam a kályhának ugyanolyan hőtároló funkcionális részei is vannak mint amit ők használnak, csak annyi a különbség hogy a nálam a tároló 800-1000 C fokot kibír simán.
Ha jól van méretezve a rendszer és nem túl nagy, (mert akkor gond van mit kezdesz a sok hővel ha nem akarsz áramot fejleszteni). ebben az esetben annyit történik hogy előmelegíti a kályha tüzteret körbefogó részét, + a funkcionális hőtároló részeket, és ha még mindig van benne tartalék akkor ezt hőcserélőn keresztül átadja egy puffertartálynak vagy többnek.
Ha nincs elég hő mert olyan az idő akkor nem zavar a dolog senkit, nem melegit eleget na puff.
Ha csak 40 fokra melegíti fel a hőtárolót akkor alapfűtés is keletkezik, fát spórolsz.
Ha csak 20-40 c fok között melegszik, akkor is segít valamit
Ha 40 -60 c fokra sikerül melegítenie akkor lehet hogy kihagyhatsz egy begyújtást.
Kis teljesítményű ilyen rendszert megcsinálni nem nehéz egyébként.
Most csinálok alu radiátorok köré ilyen rendszert ami csak a gázfűtés melegét fogja tárolni a szokásos levegős melegítés mellett.
Olcsó egyébként, és egy méteres radiátor mellé szép saválló tárolóban lehet berakni akár 200 kiló speciális hőtároló töltetet is.
Köszönöm, de szerintem hagyd ezt a dolgot. Vannak akikre hatnak az érvek, szavak. És vannak akikre nem.
Szerintem a példád nagyon jó egyébként.
És alapvetően pont erről van szó. Valami rész igazság van ebben amit elemző mond. Rész! Pici :-) Hogy hideg a tűztér, ha nm fűtötték a kályhát csak nagyon régen.
De ahogy Ő beállítja, az erős, túlzás.
Hogy nincs néni, aki pakolja egész nap. Mint a bécsi csempekályhát. Teljesen rossz az összehasonlítás. Direkt, vagy nem tudja? Nem tudom. A lényeg: a tömegkályha pont az a kályha aminek a külső köpenye sem hűl ki 24 óra alatt. De a tűztere pláne. Én most hogy nincsenek éjszaka sem nagy mínuszok: vagy naponta kis adaggal fűtöm, vagy ha nem, akkor 2 naponta. De akkor sem pakolósan :-) 1 rakat leég, és kész. Nem kell néni, aki ott ül mellette egész nap.
Sokszor mondtam már: az almát ne hasonlítsuk a szilvához.
Az egyik könnyű építésű kályha (csempekályha), míg a másik nehéz építésű tömegkályha. (Egy kis hőtan szakma ismerettel kombinálva).
Tehát elemző, azért hülyeség, mert a kályha hőtermelő, hőt ad le. És nem bele kell a hőt importálni alapvetően.
2.
Egy jó tömegkályha tűztere nem hűl ki 1 nap alatt. De 2 nap alatt sem teljesen.
És ezt a problémát hideg tűztérnél?
3.
Eleve ritkán fordul elő. ránytalan a befektetés; mint maga a dolog. Bolhából elefánt.
Ritkán indul a tűztér kopp hidegről.
De ha így lenne is: nem egy aránytalanul nagy valamivel kellene: ágyúval a verébre célozni.
A tűztér kialakításánál kell ezt a problémát kezelni. Hogy az égés első szakasza alatt, míg nem ég a teljes rakás; tehát nincs intenzív pirolízis, égés: addig elérje az üzemi hőmérsékletet a tűztér.
Ha vizes radiátort tennénk még bele: azzal megoldanánk egy pici dolgot, (ami ritkán probléma); de egy csomó problémát előidéznénk.
És mindenkinek mondom; általánosságban. Nem elmzőnek, báránynak. Személyeskedés nélkül, a jelenség.
Maga a felvetés miatt van egy ilyen dejá vu érzésem.
Voltak már itt olyan ötletelések, stb. Sőt számon kértek olyan dolgokat hogy,.... És most nem csak 1 emberre gondolok, mert rengetegen voltak, mindenféle Ezermester-ek, és a többi.
És lefikázták a tömegkályhát, hogy miért nincs benne mindenféle automatika, katalizátor (esetleg automatizált katalizátor :-) és folytathatnánk a sort.
Közben, ha megnézzük a piacot, még piac vezető multi cégek sem mentek el ilyen irányba. Az esetleges problémákat más irányból közelítették meg. És más megoldást találtak rájuk. (Pl. TULIKIVI).
És legtöbbször olyanok hánytorgatták fel ezeket a 'hibákat' akik még egy kályhát sem építettek. De pláne nem 20-50-100-at. Amiből már van tapasztalat, visszacsatolás az embernek. Ami alapján reálisan tud értelmezni, elemezni, problémát feltárni, megoldani.
Pl. volt aki még egy tömegkályhát sem épített. De jött itt a fórumon, és kért tanácsot, hogyan alakítsa át, fejlessze tovább a tömegkályhát, hogy a hagyományos kocka bálával fűtse majd a tömegkályhát? Adjunk neki rajzot :-)
Persze, lehet összehozni valamit. Épít, valami barkácsot sufni tuning. Perzse. Lehet még büszke is rá, hogy milyen jó, mert elég benne a szalmabála. Amolyan magyar narancs módjára. Picit sárgább az eredetinél, meg egy picit savanyúbb: de büszke az egész ország rá, mert a miénk! :-)
Voltak benne villlany- mosógépszerelők, stb.
Én vagy tíz év tömegkályha építés gyakorlat után azt mondom, és azt látnám helyesnek:
Nem lenne baj, ha .... szerelő. De legalább az alapokat kellene elsajátítani mindenkinek. És nem 1-2-t. Hanem jó párat építeni, megnézni. És ha már kiismerte az ember az egész szerkezetet, és átlátja,mint rendszert: na akkor lehetne hozzányulni, átalakítani, stb.
Mondom most ezt nem erre a radiátor dologra. Hanem a jelenségre, mentalitásra évekre visszamenően.
Mert egy bármilyen kályha (tömeg- is) egy rendszer. Elemekből áll össze; láncszemekből. (Csak nem egyformák). Levegő bevezetés, tűztér, annak geometriája, égési levegő ellátása, stb, és folytathatnánk a füstjárattal hőtároló résszel annak is sok-sok elemével (járat, harang, fel, átégők, fordulók, stb, stb). Mert ennél a rendszernél, ha egy elemet kicserélünk, megváltoztatunk: már az EGÉSZ működése borúl, más lesz; megváltozik.
Ehhez kellene a gyakorlat, tapasztalat, rutin. Mert saját példámról tudom: majd' minden kályhán tanul, tapasztal az ember valamit (ha nem kaptafára épít tipuskályhákat persze).
És a sértésed, az nem kérdés, vagy vélemény volt. Állítás. Pláne nem a témáról, hanem a SZEMÉLYÉRŐL.
Ha valaki nem ért a hőtanhoz, akkor én NEM Sancibácsira szavaznék. 8-)
Mondom, olvastam a mérést, vágja, átlátja a témát, hidd el.
Inkább te olvass figyelmesen.
Az meg, ha annyira véded ezt a radiátort a kályhába dolgot: akkor abból látszik, hogy egyet értesz vele. Különben miért kardoskodol mellette annyira? Minél jobban véded, pártolod, annál inkább hozzád kötik majd. Engedd el inkább.
Én magam abszolult nem mondanám szakértőnek a témában. Szívműtétet sem csináltam, ahogy te sem. Meg kályhát sem.
Nade a szívműtétnek, átültetésnek értelme van. Élet mentés.
De ha radiátort nem teszünk a kályhába, azért az elég jó anélkül is. Nem a radiátortól lesz jó a kályha, ha az belülről fűti. A példád nagyon rossz.
Én inkább azt mondanám, olyan példát mondanék:
A CLK Mercibe tegyünk-e bicikli láncot, és fogas kereket? Hogy ha kifogyna a benzin, akkor lehessen hajtani lábbal is, mint a Frédi Béniben?
Amúgy ha valaki szakmailag is bizonyítható dologra azt mondja hogy hülyeség, az vélhetően adott tudományághoz nem ért (de az nem bűn, hanem egy állapot). A szívműtétekhez én sem értek de nem mondom rá hogy hülyeség a szívátültetés.
Az, hogy értesz, a hőtanhoz, azt nem kell neked bizonygatnod. Nemrég írtál 3-4 részes sorozatot, ami ékes bizonyítéka ennek.
És a sok-sok tömegkályha persze. Amit itt nem mondhat el magáról mindenki 8-)
1 az ötletelés, okoskodás.
2 a rengeteg megépített, sokféle tömegkályha, amit már letettél az asztalra.
Elemző!
A személyeskedést nem kell érteni, bizonygatni.
Elég, ha megnevezed a személyt: Sancibácsi. És sértegeted. Vagy bármi negatív dolgot állítasz róla, (nem ért a hőtanhoz szerinted). Amit nem neki, hanem neked kellene hitelt érdemlően, kétség nélkül bizonyítanod :-)
Az, hogy nem ért veledegyet, hogy radiátort tegyen egy kályhába: ez elég kevés.
Pld tanulmányozd a nagy hajók, Titanic és társai gőzgép csoportjainak a működését.
Nincs ebben semmi új.
Régen az is megoldás volt erre a jelenségre (pld császári udavar Bécs) hogy ősztől tavaszig folyamatosan fűtötték a kályhákat alacsony intenzitással.
Ez ma picit macerás lenne, ha nincs otthon egy nagymami aki rakosgat a tűzre mindig egy keveset.
Az optimális működés a kályha belső hőmérsékletének folyamatos szinten tartásával képes megvalósulni, amit lehet körszerű eszközökkel is biztosítani, pld napenergia, és esetleg gázenergia.
Gondold már el, hogy ha a tűztér hőmérséklete egy meghatározott hőmérséklet alá nem csökken, az új berakásnál mennyivel jobb lesz a hatásfok.
Elég ha arra gondolsz amit én is csinálok, hogy kora reggel a még meleg kályhába berakom a délutáni begyújtás anyagát, az addig felmelegszik, majd szinte egy gyufától begyullad, és jól fog elégni. A még benne lévő pára is kipárolog addigra (kiszellőztetem, de úgyis kimegy valamennyi).
Személyeskedés az, ha valamit nem ismersz de kapásból azt mondod rá hogy az hülyeség.
Mert úgy gondolod hogy az abszolút tudást birtoklod, és akkor amit nem ismersz az nincs is.
A magyar narancs..
A lehült kályhát újra felmelegíteni nem tartozik a jó megoldások közé (csak ha nincs más lehetőség)..
A hőtan sosem volt erősséged sancibácsi. A raditátor vagy a fűtőkábel , stb. jelentős előnyt jelent a szerkezet előfűtése esetében. Kimaradhat egy tüzelési ciklus. Az meg pénzt jelent.
Ismertek a képletek, számolgass nyugodtan.
Pld a faszárítás esetében is egy nyár alatt teljesen kiszárítunk egy teszt rakat (10 m3 ) fát. Alig kellett változtatni a szárítási módszeren és nem két év alatt szárad ki 12% nedvesség tartalom alá.
Próbáld meg előadni ugyanezt és mond el hogy csinálnád.
A kályha esetében sem mindegy a tűztér hőmérsékletének a grafikonja ha rásegítesz külső forrásból (nap, gáz, stb.)
Az ipari kemencéknél sem véletlenül tartják a meleget szinten.
Az új fejlesztésünk, ami pont ezért húzódik, mert nincs rá elég tőkénk, és kerestük a megfelelő gyártási lehetőséget a munkaerő oldalán, - arra irányul hogy a régi cserépkályha vagy kandalló tűztér is felhasználható legyen, mégis hozza a töemgkályha előnyeit.
A réi cserép lehet csak burkolat.
A rendszerhez nincs más köze 8a tömeg egyedül, de az is sokkal olcsóbb és sokkal hatékonyabb anyagokból van kialakítva és főképpen alig munka elhelyezni..
Ugyanakkor pár óra alatt már fűthetsz is, nap végére pedig kész a rendszer burkolat nélkül, amit megcsinálhat más is.
Erre fogunk keresni építőket területi jogokkal. Megtanulni a renszer felépítését pár óra, az összes többi feladat központilag is elvégezhető (tervezés, logisztika, gyártás, design stb. )
Tavasszal erre is megépítek Budán egy referencia kályhát amit minden szempontból mérni fogunk.
Ha pályázat is segíti a tevékenységet akkor kiterjesztjük a magyar területeken az építést, ha nem akkor külföldi gyártások lesznek hamarabb.
Ott sokkal több a profit ilyen téren.
Az összes többi kályha típus versenyképtelen, mert vagy drága vagy sok benne a munka (tehát növeli a költségeket) vagy lassú megéopíteni, sok kosszal jár, stb. Külső bármilyen lehet. Méretezhető, kifűthető a templom is vagy terményszárító, állattartó telep vagy kis lakás. Mindegy.
Szakértő a méretezéshez kell. De annak nem kell kimenni a helyszinre, az építő minden adatot el tud küldeni a hálózaton is =(kitölti az adatlapokat, fotóz, mér).
Természetesen számítógép vezérlés (pár ezer forint ma már egy vezérlő egység) csatlakoztatható, éas mobillal is írányítható sok minden távolról is.
Integrálható a gázfűtés, napene3rgia, puffertartály, stb.
Szia. Már bcs, bele ugatok a fórumba. Nem szokásom. Viszont ezt, rosszul tudod. Mai napig, oktat kályhaépítést, ha tetszik work shop. Gondolom, épít is.
A hővel kapcsolatos tulajdonságaik is fontosak, ha túlfűti a cserépkályhát valaki akkor a mért értékek alapján látható hogyg lesz meglepetés.
A felhasználó és a kályhás sem ismeri sokszor mit lehet és mit nem 9hideg van, jól befűt és sérülés keletjkezik.
A samottnál ugyanez van (ha nem igazán tudja amit kellene a túlzott megterhelés esetében - nyilván van olyan is amit képtelenség túlterhelni hővel egy kis kályhában -csak nem azt használják).
Az anyag összetétel a gyártó műszaki ismerete (ipari titok), tőle kell érdeklődni.
A tömegkályha építésére használt téglák is érdekes dolgok, hasznos lenne azokról is műszaki ajánlást kidolgozni valakinek, mert sok tégla fajta teljesen alkalmatlan kályha építésre. Ideális típust - érdeklődésemre válaszolva - nem is gyártanak az országban.
A samott elemek szintén komoly műszaki tartalommal bírnak, sok kályhás ezeket sem ismeri (kérdeztem többet).
A kályha sérülései ilyen ismeret hiányokra vezethető vissza több eseetben.
- semmit, már nincs is az országban, kiköltözött Splitbe és nem jön vissza holmi cseprő garanciális kérdésekről vitázni, annyit mond: "abbahagytam!" :)
Viszont itt voltam az építésénél, "besároztam magam", akkor most már kijavíthatom a kályhát mester nélkül is? :)
Hasznos ha a kályha hőtároló része körbeöleli a tűzteret - jobb helyen.
Mi van akkor ha (két eset van) a kályhába beépít
1. egy radiátort (öntöttvas) és a gázfűtéssel alapszinten fűti a vegyestüzelésű kályhát is, a szokásos 50 c fokkal.
Ebben az esetben a fűtési ciklus magasabb hővel indul, nő a hatékonyság, és a gáz egyébként is fűti a lakást, mivel meg van adva a hőmérséklet alsó határa amikor dolgoznia kell.
2. elektronos fűtést épít be hasonló céllal, éjszakai árammal fűtve. A cél az hogy a fűtési ciklos grafikonjának kezdeti szakasza kiegyenlített legyen, ne hűljön le a kályha és a kémény.
Hasonló eset volt amikor gázzal fütötték a cserépkályhát. Héra volt a neve.
De ebben az eseetben nem a fűtés az igazi cél, hanem a tűztér működés optimalizálása.
3. eset A napelemek, vagy kollektorok felhasználása erre a célra.
A kályha építőmestereket / cserépkályhások / nem szabad keverni a kályha csempe gyártókkal. Ez két különféle szakma.
Kályha építő már alig alig akad ugyan így csempegyártó is kevés.
De amig a kályhásmesterek hiány súlyos, addig a csempegyártás visszaszorulása semmi gondot nem jelent, hiszen tele az ország bontott.... többször felhasználható kályha csempével. Majdnem ingyért hozzá lehet jutni !
Lehet hogy furcsa a kérdés, de azért nem vennék arra mérget hogy a sok munkában hősiesen megharcolt, becsületes magyar cserépkályhás mesterek anyagismerete is messze szállna a léc felett.
Belefutottam ilyen helyzetbe az egyik tekintélyes pozicóban !!! lévő cserépkályhás mester csapata által épített kályha feladta a harcot, szétégett a tűztér alja, és oda hívtak amikor jött a mestert a 700000 Ft -os kályha vevője és egy ügyvéd várta hogy megtárgyalják a helyzetet és legyen javítás is (vagy ha nem akkor vigye az alkotást haza). A küzdelem megyezéssel zárult, eufória stb. de azért kiderültek dolgok.
A kályhánál burkolatként vagy elemként felhasznált anyagok és kiegészítők hőállósági paraméterei nem voltak világosak nála.
A vásárolható csempéket különböző gyártók állítják elő, sokszor sokéves hagyományok alapján, de a korszerű anyag összetétele már nem jutott el hozzájuk.
Ettől még szép lehet a máz.
Van olyan gyártó aki külföldre gyárt csempét korszerű anyagok felhasználásával. Ő a kinti recept szerint dolgozik, de z itthon drága lenne, ezért nem ismerik a klályhások, meg minek is úgysem fizetnék meg. (nagyon drága).
A kérdés is ilyen dolgokra vezethető vissza: miden anyagnak a tulajdonságait kell pontosan ismerni, mert különben hatalmas lesz a meglepetés.
A legfontosabbak:
hőállóság
hőátvezetés
hőtárolási képesség
hő sokk kibírása
tartósság
szépség (szín, fény, stb.)tartóssága
A megoldás egyszerű meg kell nézmni mit tudnak az anyagok, százféle van.
Én kipróbáltam, felragasztottam őket és méregettem. Hatalmas meglepetés ért.
Tanulság részemre (másnak bármilyen lehet a tapasztalata) burkolatként csak a nyugati receptre gyártott csempék jók, ha valakinek ez a vágya.
Dde én nem ajánlom egyiket sem.
Van sokkal jobb és sokkal olcsóbb burkoló anyag is.
A fürdőszoba csempék nem jók erre a célra. Köze sincs a követelményekhez.
A téglával ugyan ez a helyzet. Mérni kell vagy a gyártó adatait tanulmányozni. Tégla is van ezer féle, van ami elfogadható, van ami jó, és jobb. Kitűnő nem lesz közte.
Egy kis tündér egyetemista fog ortt lakni pár évig mint al-albérlőm, nekem is lesz ott egy hálófülke ha felmegyek Budára (kiadom a többi önálló lakást).
A lényeg hogy átgondolok mindent amit igényelt a lányka, mert lakberendezést imád művelni.
Érdekesség hogy a kályha olyan méretű hőkiemelő hőtárolóval fog rendelkezni, ami gyakorlatban konyha pult is lesz, gránit felső borítással.
Így az egyik végén a hőtároló"test"-nek lesz a látvány tűztér (ott lesznek a fotelek stb ülőgarnitúra helye), a másik végén az inox kerámia lapos tűzhely és felette az inox páraelszívó.
A hőtároló test a levegőben fog lebegni, mert az alsó felület is hőleadó lesz így nő a felület (pár helyen lesz csak aláttámasztva).
A hossza 2-3 méter lesz még vacakolnom kell vele a konyhai eszközök miatt, a hűtő is inox felületű lesz.
Ami már édekesség hogy gránít lapokból lesz (design) egy a felületre telepített felső polcrendszer is mértékkel, amin lehetnek teljesen átlátható polcok két oldalt üveg ajtókkal, és nyitott polcok is, hogy ne egy hasáb legyen az egész látványa, hanem pld fűtési szezonon kívül is legyen használható középre, térben elhelyezett konyhaként. Ha eltakarnám a tűzteret azt hinné valaki hogy ez csak egy konyha.
Természetesen érdekes hangulat világítások is vannak tervezve (majd a lányka kitalálja hogyan).
Kályhás szempontból a tűztér itt nem nagy teljesítményű, mert 60 m2-t kifűteni nem kihívás. Ami az új az a hőkiemelő/hőtároló rész belső szerkezet, ami sokat tud, lesz benne minden , légfűtés aktiv résszel és minden ami eddig ki van találva és még egy lényeges résszel több.
Az építés szempontjából LEGO kályha A főalkatrészek berakása után (1 óra idő) + 1 óra múlva már fűthet is, a többi munka 3-4 óra, a burkolás az külön ügy, de siklapokat kell rádolgozni, valószínűleg kvarcit burkolat lesz az oldala, a felső munkapult gránit.
A tömegét még nem tudom pontosan a burkolat serm könnyű, majd ki lesz időben számolva minden.
A következő szeonban már fűtenie kell.
Gázfűtés is van.
Az eletromos hőtároló fűtést még ki kell találnom hozzá (napelemes lesz). Déli oldalra tudok tenni használati melegvíz készítéshez (puffertartály) rásegítő napelemes rendszert (három lakásos a házam a Hűvösvölgyben). HA beválik ez a kis tetőtéri rendszer akkor megcsinálom a másik két lakáshoz is, de ott értelemszerűen hatalmas hőtároló lesz ehez képest, de az sem fog látszani kályhának.
Design szempontból eltűnik az egész.
Mennyiben tömegkályha? A belső szerkezet más, de semi köze a járatos cserépkályhákhoz, és a tömegkályha eddig alkalmazott, vagy elgondolt belső ellenáramú struktúrához sem.
A szerkezetnek még nincs neve, de nagy értékű pályázaton már szerepel, ki tudja értik e a jelentőségét majd kiderül.
Nos korábban is véleményeztem, most folytatom. A téglakályha tűzterével különösebb baj nem lehet, a megmutatott téglák igaz nem samottok, de bírják az ottani hőterhelést.
Ha a födém eddig nem károsodott akkor már nem valószínű, hogy ezután fog. ha igen alulról alá kell támasztani.
Az tény , hogy ekkora tűztérrel 2 x 110 nm-t kifűteni nem lehet.
Maga a vízoldali rész az, ami rosszul lett kialakítva.
Elbontani azért kár lenne.
Így a képekről ítélve azok a melegvíz elvezető csövek elég vékonykák.
Talán egy fűtésszerelő tud igazítani rajta. Ha nem, valameddig 35 - 50 nm -t csak befűt.
Más : így járnak akik mekk mesterekkel építtetnek kazánt és fűtésrendszert !
A mai világban a kazánokkat üzemekben gyártják... megvásárolják és vele a fűtendő helyiségekhez méretezett csövekkel, radiátorokkal fűtésrendszert építtettnek.
Köszönöm a véleményeket, és a részletes tájékoztatást sancibácsi - aggaszt mostmár ez a víztartályos dolog is, arról nem is beszélve hogy tényleg nem gördülékeny a működése, a huzattal nincs gond egyébként, statikust meghallgatok mit mond, az a helyzet drága volt ahhoz, hogy szétverjem (most kb itt tartok :D), és ha nem maradhat valami más megoldást kell kitalálni amit elbír a födém... de hogy jó szakembert találok-e Eger környékén aki segít majd ebben...
Az biztos, hogy ennek semmi köze a tömegkályhához.
Ez is egy 'cserépkályha' aminek a külső köpenye 12 cm tégla.
Egyenes tűztér, füstjáratok is ,...
2.
az a köpeny: Abból a kotvány putnoki téglából? Szerintem az nem való kályha építésre. Max. a hamutér :-)
3.
Apropó! Hamutér: Nem tudom egyáltalán kap-e elég levegőt :-(
Elég barkács megoldásnak tűnik. Elnézést, ha nem az!
4.
Az, hogy a ttűztér samott-e? A fotó sajnos nem olyan minőség. Olyan mint ha a téglának a tetején látnám a pecsétet, ami a bontott samotton szokott lenni. De nem tudom megállapítani, lehet más is.
Azzal hogy a kötőanyag picit málik a tégla közül, azzal nem kell foglalkozni. Ez semmi ( ha jól látom).
Viszont bontott samottból új kályhának a tűzterét megrakni? Hát én ezt nem is kommentálom.
5.
Miaz, hogy nincs rajta tisztító nyílás??? Hogy lehet ezt kikormolni??
De ezek az 'apraja'.
A fontosabbak:
6.
Ez a födémre építés!
Egy cserépkályhának 4; max 6 cm a csempe külseje. Ha nem kapott valami extra forsíbolást.
(miért kapott volna? Egy régi kályha átrakásról beszélünk). Ennek 12 cm tégla.
A tűztere 6 cm; élben (samott????)tégla. Ennek ez iis 12 cm.
Tehát sajnos nem áll meg az az állítás, hogy azt is elbírta,....
Nem tudom, hogy mennyire áll a dlog, hogy fal nyílásba épült? Mert talán van alatta valami tartófal? De akkor is 'lelóg róla'
De akár igen, akár nem: szerintem sürgősen meg kellene nézetni valami statikussal, vagy szakemberrel, aki ért hozzá.
Nagyon nagy hiba volt emeletre építeni!
7.
Még ha jól lett volna is megépítve a kályha! Még ha.
Akkor is maga a fűtési rendszer is jól kell legyen megépítve.
Ez valójában egy 'téglakazán'.
És mint ilyen, ha kijön belőle 60-70 C-os víz; és a radiátorok langyosak: felmerül a kétely, vajon jól van-e megépítve, összerakva gépészetileg? Ha van 60-70 C?
Ha pedig 30 fok körülire van állítva a csőtermosztát: meglehet hogy lekátrányosodik majd a hőcserélő. (Ha már le nem kátrányosodott :-( ).
8.
Ez az egész konstukció szerintem tré, és tűz-, balesetveszélyes!
Az, hogy a tűztérben (annak felső részében) kapott helyet a hőcserélő:
-az égést is rontja,
-és rendkívül baleset veszélyes.
Ha kilyukad a hőcserélő, az égés alatt/közben; akkor a víz befolyik a tűztérbe, az égő/parázsló fára. Gőzzé válik, és kész a robbanás.
(Ilyenből minden évre jut 1-2 M. o-n).
Ilyet egyszerűen nem lehetne; szabadna csinálni szerintem.
Összefoglalva:
Kedves Minizizi. Szerintem van egy rosszul működő, robbanásveszélyes, statikailag kérdéses kályhád az emeleten.
Ami nem igazán látja el a feladatát. Ahhoz, hogy jól működjön; ahhot lehet gépészeti átalakítás szükséges. De lehet nem tudnak vele mit kezdeni, mert a teljesítmény kicsi, és sosem lesz ennél jobb.
De ha megcsinálnák, átalakítanák:
-megmarad a robbanás veszély,
-és annak a veszélye, hogy egyszer a kályha a földszinten köt ki.
Ez a véleményen. Sajnos ennél biztatóbbat nem tudok mondani. :-(
Mielőtt megépült volna, nem tanulmányoztam és nem olvastam a tömegkályháról, az utóbbi 1 évben annál inkább, tehát mikor csináltattam működéséről nem sokat tudtam sőt semmit, ennél a barátomnál láttam csak, ők ezzel fűtöttek már akkor is, referencia munkákat láttam mutatott akkor, de laikusnak nem sokat mond, azok esztétikusabbak voltak, itt nálam már a végén elfogyott a kályha vakoló anyag, lemaradt a fa dísz - azóta is várom, 3 hónapig építette tapostunk a mocsokban, igen elrettentésként leírnám a nevét szívesen, hogy más ne járjon így - de nem vagyok ilyen sajnos , és azért bíztam benne mert barát volt, és hittem hogy nem ver át. Amit tudok szeretnék rajta egyedül kijavítani, megszépíteni, ha már felépült ne csúfoskodjon, egyébként igen nehéz bármely területen megfelelő szakembert találni... és igen én is utálom a kókány munkákat, de ezen már változtatni nem tudok.:(
Az eredeti elgondolás nem vízteres kályha lett volna, hanem hogy anyukámnak két szoba meg a konyhája télen fűtött legyen -az emeleten lakik-, aki építette egy ismerős jóbarát - aki azóta már nem az:) (kályha építő elvileg), ezért nem szeretném meghallgatni már az ő véleményét, azt mondta a födém bírni fogja (régen itt egy cserépkályha volt a helyén), a kályha pedig felfűti a lenti szintet is, szkeptikus voltam és be is igazolódott. Én nem értek a samotthoz, maradt pár darab abból amiből a tűzteret csinálta, remélem ezzel is nem lettem átverve. Köszönöm a tippeket!
Kovácsfalfi Kovacsevics Milán, ha ez érdekes lehet egy műszaki objektum szempontjából !!
Gondolom, ez csak valami kitalált név.
És persze érdekes. Nagyon is érdekes!
1. Mert ez nem 'csak' egy műszaki objektum. Hanem ez egy kályha. Egy projekt megvalósult: terméke! Ez nem volt ott kezettől, a világ teremtése óta. És nem a hangya hordta oda :-) Valaki építette! Akinek ugye valamiféle felelőssége, garancia kérdésköre is felmerül nem?
A másik: ugye ki építette? Lehetne látni referenciákat, más megvalósult projekteket?
Aztán: ami elsőre is lejön még (műszakilag; de erről másik hsz-ban): tömegkályhának mondta/állította. Amihez pedig semmi köze.
Én 99 %-ra mondanám, hogy ez az építő nem tanult tömegkályhát. De lehet még cserépkályhát sem tanult építeni. Vagy tanult? Hát ezt jó lenne tudni.
És hát adódik a dolog: kérdezték-e; és mit mondott az építő, és fűtés szerelő? Nem? elősször ahoz megyünk, aki ezt elkövette. (De valszeg ennek már utána lehetnek?).
Hogy miért ezet írom/kérdezem először?
Még ennyi év után is le kell írni, újra, és újra! Mennyi idő óta p.fázom: olyannal építtessenek, aki tanulta, látta, referenciát kérjenek, stb. Ne otthon barkácsoljanak, és ne ilyen barkács, internetről kitanult 'szakemberrel' építessenek.
Ezt már nemtudom hány év óta hajtogatom. De még nincs 1 hónapja, hogy még mindíg vannak, akik nem értik, nincsenek ezzel tisztában, vagy egyszerűen nem AKARJÁK megérteni, akadékoskodnak.
Most nem mennék vissza 1-2-5-7 évre is. Ez az elmúlt 1 hónap.
És nem hiszik el, nem látják be (egyesek, és tisztelet a kivételeknek persze :-).
És folyamatosan jönnek a panaszok, tanácsot, segítséget kérő hozzászólások, privát telefonok, email-ek :-(
Ezért kérdezem: hátha célt érne egyeseknél! :-)
De ez sejtés, hogy milyen szaki építhette. Nem akarok olyan véleményt leírni, amíg nem derül ki. 'Ártatlanul' nem akarnám megszólni. Meghagynám ennek lehetőségét.
A 'műszaki tartalomról' is van véleményem persze. Majd leírom, ha az első kérdést tisztáznánk. Vagy ha megtagadja Minizizi. Mert erre neki van lehetősége, joga.
Azon viszont spekulálok, hogy adott volt egy kettőszintes ház és annak miért pont az emeletére pakolták/építették anno ezt a kályhát ,
Minden ésszerűségnek ellentmond.
Terheli a födémet, fel kell hordani rengeteg tüzelőt és áramlástanílag sem a legjobb.
korábban aki tehette készítettet magának un. etázsfűtést. A pincébe vagy a földszintre. ha kifogott jó mestert akkor a megfelelő csővastagságok okán még a szivattyút is megúszhatta. Fűthetett vele akár évtizedekig amig rá nem kapott a modern gázkazánokra.
De hogy valaki egy böhöm nagy kályhát felépített az elemeletre, érdekes... nyilván volt valami valós vagy vélt oka.
Régen, nagyon régen a szüleim úgy 130 nm -es házában a fűtés mindig problémás volt. télen általában fáztunk mint a kutyák, mígnem e pincébe telepítetek egy lemezkazánt , fent a kb. 10 helyiségbe megfelelő méretű radiátorokat és évente eltüzeltek legalább 100 q szenet.
Volt 5 szoba, 2 előszoba, egy konyha, kamra, fürdőszobák 2, külön WC -k.
A kutya utáni, az építési képekből mintha az derülne ki, hogy azok nem samott téglák, hanem régi típusú falazó téglák.
A javítás finom szemcsés samotthabarccsal némi vízüveg beleverésével.
A külsejét meszeléssel a legpraktikusabb javítani. Magát a rendszert viszont egy képzett fűtésszerelővel kellen megvizsgáltatni. Az viszont egy másdolog , hogy egy 2 x 110 nm -es házat lakást kifűteni hogy lehet ezzel. Állandóan a kályha mellett kell üldögélni és pakolni a tüzet.
Kedves Mindenki! Szeretnék segítséget, tanácsot kérni. Adott egy téglakályha - tömegkályha, 2 éve építették, - bontott samott tégla a belseje, ami egy helyen már úgy látom kiégett, az agyag is imitt-amott kiesett, mivel lehet javítani vagy kell-e egyáltalán vele foglalkozni? Külsejét tekintve is szeretném majd átfesteni, mivel lenne célszerű, a helység felújítás alatt van még... A 3. kérdésem, lett építve bele egy tartály is, 2 szintes 2x110m2 ház felső emeletén található a kályha, mellette a keringető szivattyú, olyan probléma is adódott hogy a csőtermosztátot kb 35 fokra kell állítanom, hogy hamarabb elkezdje keringetni a vizet, mert magasabb hőfoknál könnyen fellevegősödik a rendszer és elkezdi kinyomni a vizet a tágulási tartályból, ugyanez a helyzet akkor is ha szárazabb fával jól megpakolom, figyelnem kell rá, mert már az első radiátornál levegős lesz akkor pedig kimegy a víz a padláson keresztül.:( Aki építette azt mondta kifűti a házat, de természetesen a lenti szinten épp hogy langyosak a radiátorok, a víz hőfok 65-70 fok jobb esetben, (átlag 60) ha több lenne meg levegősödne:D. Szóval valami abszolút nem ok. Köszönöm előre is válaszokat, - egy tanácstalan nő :D - ...
Tehát az alap felvetés, pre-koncepció; ... tehát az volt; hogy vannak, akik azt gondolják, állítják, hogy mivel a tömegkályha 24 órás fűtési ciklussal fűt: ezért túlfűtést okozhat. Különösen a nappali órákban, amikor kint enyhébb hőmérséklet van. (Ugye ennél sokak még messzebb mennek, hogy nem való a Tömegkályha erre az éghajlatra, csak -15 C esetén jó, és kizárólag könnyűszerkezetes házba való (téglába nem).
Ezért, hogy ezt egzaktul tudjam bizonyítani, elemezni; valós adatokkal is bizonyítani-érvelni: Ezért mérésre adtam a fejemet! :-) Konkrétan 2 (egymást követő) naptári napon minden Óra 30 perckor körbejártam itthon a lakást egy infra felület hőmérséklet mérővel. És leírtam az adatokat, + benti, kinti hőmérő általi adatokat. (Már régebben volt. Még éjjel is ébresztőt állítottam, és felkeltem. Ne tudjátok meg hogy nézett rám a többi családtag :-) ). És most állítottam diagramba össze. (Akartam a hőmérséklet görbék tanulságairól és néhány bevezetőt, magyarázatot. Ezt majd holnap, -után megteszem. Sok tanulság volt benne. De nem most mert nagyon hosszú lenne a hsz, és kevesen olvasnák végig :-( Tehát a méréshez most csak annyit: -direkt előző nap nem volt begyújtva, -első nap hideg kályhával indult a mérés -és tégla építésű házban lakom.
Az eredeti tárgyhoz visszatérve: Az első diagramból látható:
(piros vonal az égés-égéstér, kék a kályha köpenyének 1 pontjának külső hőmérséklete). Az 1 órás égés a kályha köpeny hőmérsékletén (tömegkályha 1 pont temperature) szinte egyáltalán nem látszik. Az égés végén még majdnem ua. A köpeny hőmérséklet látható, hogy a tűz kialvása után 3-4 órával éri el a csúcsot. És még 24 óra elteltével sem hűl ki teljesen!
2. Diagram:
(v,kék, szürke, narancs: a kályha köpenyének 3 pontjának külső felületi hőmérséklete, A sárga a lakás benti (levegő) hőmérséklete, A zöld a ház egyik külső falának belső oldalon mért felületi hőmérséklet, Sötétkék: a kinti (levegő) hőmérséklet).
Ami nagyon-nagyon jól látszik :-) , és örülök, hogy belevágtam kínlódtam vele: Rendkívül jól szemlélteti: 1. A görbék 'egymás ellen' dolgoznak! Tehát így a délutáni begyújtással; amíg a kályha hőmérséklet emelkedik, és 'csúcson van'; pont az alatt az idő alatt nagyobb a hőmérséklet- hő leadás! Míg ahogy a kinti hőmérséklet enyhült, úgy langyosodott vissza a kályha. 2. És ez okozza, azt az eredményt, hogy a lakás klímája, hőmérsékletének 'görbéje' szinte egyenes. Vagyis szinte 2 C fokon belül volt a benti hőmérséklet 'ingadozás' :-)
Összegzés: Van az a mondás; miszerint 1 kép többet mond 1000 szónál. Milyen igaz. Ez a 2 kép/diagram mindent elárul a nappali 'túlfűtésről'. Az előző 2. hsz-ban volt a számítás az 1,5-2,2 kWó-s számított, névleges hőleadásról. Csakhogy a kályha a 24 óra alatt NEM! statikusan sugároz, fűt! Nem egyenletes a hőleadás intenzitása. Mégis olyan alacsony a sugárzott hő, és magának a TÉGLA ÉPÜLETNEK is akkora HŐTEHETETLENSÉGE VAN, hogy a lakás belső hőmérséklete egyenletes-komfortos. Ezért az én véleményem az, és a kísérlet-diagram is bizonyíték rá, hogy az 1. részben szereplő hiedelmek, előítéletek,....: tételesen: 1. ""A Tömegkályhák hazája Finn/Orosz országból származnak, és mint ilyenek, igazából -15 C fok alatt van létjogosultságuk ('oda valók'), nálunk nem" Nem igaz. Mérsékelt éghajlaton ugyanolyan jól, (vagy jobban) működnek, mint ott, 2. Mivel ott könnyűszerkezetes építési mód az elterjedt; =>ezért hagyományos- téglaházakba sem javasolt a Tömegkályha", Ez sem igaz. Sőt fordítva! A hagyományos (tégla, ...) épületekben még komfortosabb, 3. "Mivel ide nem való, 24 órás fűtési idővel rendelkezik,stb,... túlfűtést okoz a nappali órákban." Ez sem igaz, látható.
Ezzel ennek a 'cikk sorozatnak' a végére értem. Remélem tanulságul szolgál; és segítségére lehettem sokaknak. Szakma társaknak is a tisztánlátásban, és azoknak is akik kályhát szeretnének építtetni. És megrendelőként még nem döntötték el milyen típusú kályhát építtessenek... (Még a méréssel, diagrammal kapcsolatban megírom hamarosan, mi az ami látható, tanulságos, stb,....).
Milyen érdekes! Éredekes???? :-( A sorozat bevezető, és 1. bejegyzése mennyi megosztást, és like-t ért el. Ehhez képest a számítás => szinte: 0. Úgy gondolom rámutat a világ/facebook közösség jelenlegi állapotára. Amiben kép/videó van; 1-2 mp áttekinteni: azt lehet like-ni. Ilyen számolós/matekolós/szakmai rész alig vonz megosztást-like-ot.
Ez felidéz egy gondolatot/eseményt/ életérzést! Még 2000 körül magasépítő technikusként családi/iker//társas házakat építettem kivitelezőként. Végig számoltm a fal-beton koszorú-födém/ablak-ajtó áthidaló U, azaz hőátbocsájtási értékét. Rádolgoztunk, sok pénzt bele tettünk; hogy az U érték a csomópontok minden pontján egyenletes/homogén legyen. (-az + szigetelés; U alakú zsalu elem; stb,...). És volt-e értelme? Anyagilag megfizetődött?
Sajnos be kellett látni; hogy nem! A konkurenciáé hőszigeteletlen volt; és 1 év múlva ablak fölötti áthidalón lepenészedett: de azonnal elkelt! Szépen lefestették. Kint, és bent szép volt! Az eladás pillanatában! Majd vásárlás-beköltözés után jött a csalódás, penész, hőhíd-hőveszteség! (De akkor már elkelt :-( Míg amire mi ráfizettem, rádolgoztam, hogy technológialilag/termikusan/....) Sokalták a kis + árat! Inkább az olcsóbbat választották!
Az én személyes véleményem: megérdemli az, aki ezek alapján dönt :-( De sajnos nem mindenki lát a műszaki tartalom mélyére. Nem ért hozzá, és csak az alapján dönt, amit lát :-( Az eladó nem tárja elé; ő pedig nem ás mélyre, mivel nem is tudja mit is kellene kérdeznie! Tehát egyelőre a mai fogyasztói társadalom kitermelte a szem, külcsín szerinti fogyasztót. Aki nem tud/nem kíván a dolgok mélyére, valódi tartalma mögé látni. Ezt lehetne még sorolni. De látható a : fogyasztói mentalitás a 'like'-ból is.
(Eszembe jut! 2 éve voltam Lengyel O.ban workshop-on. Igor Kuznetsov mutatja a fotó-kat. Mondom neki: хороший печи! ( krasszivij pechi=> tehát: szép kályha! ). De Igor Kuznetsov mondja: хорошо, и красивая печь Vagyis: JÓ!!!, és szép kályha). Tehát a funkció, feladat sokkal fontosabb a divatnál, külcsínynél; szépségnél! Egy jó kályha; ami jól fűt, meleget ad; és ezen kívül: jól néz ki; szép! első a fűtés-funkció! Második a külcsíny. Ezt Szibériában nem kell magyarázni sokáig :-) ) Ez nálunk, az EU-ban; pont fordítva van, a megrendelők többségénél! Szép legyen, és a divatnak megfeleljen! A szemnek szép legyen! (Hogy jól fűt-e? Az nem olyan fontos náluk, hiszen fűteni nem biztos, hogy fűtünk-e vele. De a vendégeknek szép lesz, trendi :-) )
Ha bárki kíváncsi lenne a véleményemre, választhat: -szép és rossz kályhát, -szép kályhát ami jó; -jó kályhát, ami nem trendi; -szép, és jó/trendi kályhát szeretne.
Ez lett a 3.! rész! Jóllehet nem ez lett volna a 3. rész tartalma! 4. rész következik!
Itt a folytatás. Egy picit matekos volt. De engem meggyőzött! :-)
2. Rész. A kérdés-felelek a tömegkályhával kapcsolatban.
Eszembe jutott hogy utána kellene számolni az épület hőigényének. És ezt összevetve a kályha hőleadásával.
Egy példának vett épület hővesztesége: Falakon: 35 Wh/K Födémen: 25 Wh/K Ablakon:20 Wh/K Padlón át: 25 Wh/K Ez mindösszesen: 105 W*h*K.
Mivel a kályhákat (és egyéb fűtést) jelenleg -15 C fokra kell méretezni; ezért ebbe az épületbe (épületrészbe,...) a hőigény, szükséges kályha teljesítmény (+20 C fokos belső hőmérsékletnél): 105* 35 K= 3.675 W. Ami nagyjából megfelel egy dán tömegkályha névleges teljesíményének. Ez nyilván csak névleges fűtő képesség, az elméleti -15 C-os kségletre, amire előírás szerint méreteztük.. (Érdekesség: az épületnek, ha 24 órán át tartósan -15 C külső környezeti hőmérséklet lenne; hogy a belső +20 C-t tartani lehessen: ahhoz szükséges: 89 kWh/nap. Bármilyen fatüzelésnél feltételezve 80% körüli hatásfokot => ezt a hőigényt minimum 25 kg fa fedezné.) Ez az épület névleges hőszükséglete, és az ahhoz tartozó tüzelőigény.
De a kérdés, felvetés arra vonatkozik, amikor nincs egész nap -15 C! Ugyanennek az épületnek ha egész nap 0 C fok hőmérséklet lenne; akkor a hőigény: csak 2,1 kWh. De -5 C-nál: 2,6 kWh, míg a +5 C-nál: 1,5 kWh. Ezekhez a külső hőmérsékleti értékekhez tehát ha átlagos 0 C fokot veszünk alapul, ami sokkal közelebb áll egy átlagos téli naphoz: 1,5-2,1 kWh az épület hőigénye óránként. Amit a kályha által leadott hővel kellene pótolni.
Lássuk a dán típusú tömegkályha hőleadását, néhány példán keresztül! Számítási példám egy 12 kg-os, illetve 16 kg-os begyújtással. 16 kg fa elégetésével (veszteséget) is számítva: össz: 50 kWh/nap. Melyet, ha 24 órára lebontunk: 2,1 kWh óránként. A 12 kg-os begyújtásnál azt kapjuk, hogy a kályha óránkénti hőladása: 1,6 kWh.
Ezek az értékek, (a napi 12-16 kg fa) magyar tapasztalatok alapján is átlagosnak mondható számok. Vagy még ennél kevesebb töltet. Hogy egy ekkora (vagy még kevesebb) adag fa a kályhában napi 1 begyújtás alkalmával. Ez igazodik egyébként a kályha tűzteréhez is. Ez a számított hőleadás pedig teljesen arányos a fentebb számított hőszükséglettel. Ha összehasonlítjuk a dán kályha 1,6-2,1 kWh-s hőleadását a fent számított épület 1,5-2,1 kWh-s hőigényével: megállapíthatjuk, hogy: A hazai mérsékelt éghajlat alacsonyabb környezeti hőmérsékletéhez remekül igazodik a kályha fűtő teljesítménye. Napi 1 begyújtással. Még folytatása következik!
Nálam a hőleadás különösebb gond nélkül elérheti a 48 órát. Alapeset a második napon való fűtés
Amikor felenged az idő (most télen is volt párszor ilyen eddig) akkor harmadik napon szoktam befűteni.
Ha folyamatosan hideg van akkor érdemes naponta fűteni, de akkor kevesebb fával.
Egyébként megfontolandó hogy érdemes legalább kevés fával is naponta befűteni azért mert a folyamatos hőntartása a hőtároló résznek előnyösebb mint a hullámzó hőtároló hőmérséklet.
A minden második napi befűtést ezért nem szabványos tüzifával szoktam csinálni hanem az összegyült gally halmokat égetem el, amit nem szerecsés a szabadban elégetni, megszárad és könnyen ellég, legalább tisztul a terület (van egy kis erdőm).
Összességében sokkal jobb megoldás a tömegkályha mint a csertépkályha (korábban az volt itt).
Az új konstrukciónak Budán lesz a házamban két különböző méretű és struktúrájú referencia kályhája, egyik földszinten, egy 64 m2-es nappalit fog fő területként fűteni (van gáz és padlófűtés is) később puffertartályt is bekapcsolok mert azt is ki akarom prtóbálni, ezért beépítem a vizes megoldást is - nem a tűztérben melegszik fel a viz).
Egy másik kályha viszonylag kis tömegű lesz, ami egy padlástéri 60 m2 lakást fog kiegészítésként fűteni (ot is van gáz).
Ha tetszik a megoldás az utódomnak akkor az emeleten is lesz egy (külön lakás, a fiam lakik ott).
Mindháromnál kandalló méretű látvány tűztér is lesz, mert van rá igény, de ezek nem "farm kályhák" lesznek, tehát nem méterfa, gallyköteg stb elégetésére lesznek alkalmasak (Budán nem jellemző), hanem maximum 50 cm-es hasábok kerülhetnek be a tűztérbe, és a tömegük sem lesz 2 tonnánál nagyobb, a padlástéri párszáz kiló lesz, még nem számoltam ki pontosan mekkora..
A külső burkolatuk különböző lesz, alapvetően kőlapok lesznek kiválasztva még nem tudom milyen, de vulkanikus az biztos.
És akkor az 1 rész! Az eredeti cikk. Ehez kommentként annyit, hogy: 1. Benne hagytam a helyre igazítást. Mert az is egy fontos téma. (De arról talán máskor. Konkrétan hogy neveket ne említsek: Juhász János miatt született. Aki nemhogy még OKJ-s kályhás papírja sincs, de építeni is csak alkalmazott épít neki. És miközben állítja, hogy egyenesen tömegkályha fejlesztő: teleszórta az intenetet, médiát a butaságaival, mende-mondáival. Aminek jó néhány része butaság, vagy ugyanolyan nagyotmondás/tévedés; mint ami miatt ezt a bejegyzést/cikket is írnom kell(ett). :-( 2. A kérdező (Henszelman Imre) és a kérdés nagyon korrekt. Sokszor interjúk/... alkalmával kisarkítják a témát, és a kérdést provokatív éllel teszik fel. Hogy a válasz is egyértelmű legyen.Ami sokszor nem is feltétlen a kérdező véleménye. Ő pont azt a kérdést fogalmazza meg, ráadásul kritikus hangnemben akár: ami 1 vélemény, állítás mások részéről. Tehát a kérdéssel, kérdés feltevéssel szerintem semmi gond.
A cikk:
Kérdés-felelet a tömegkályháról Fókuszban a környezetterhelés és hőigény
Lapunkban számos alkalommal, többféle aspektusból foglalkoztunk a tömegkályhával. Alábbiakban a lap főszerkesztője, Henszelmann Imre, s a témában az előző számunkban megjelent cikk szerzője, Zágonyi Sándor kérdés-felelet formájában igyekszik tisztázni a környezetterheléssel és a hőigény optimális kielégítésével kapcsolatos két kérdést. H. I. - Mindenekelőtt elnézést kérek az előző számunk tömegkályháról szóló cikk szerzőjétől, amiért a cikk első bekezdésében nem az általa javított változat jelent meg, így félreérthető volt. Itt közöljük a helyesbítést: Mindenekelőtt le kell szögezni: e kályhatípus oktatása hiányos jelenleg. Még olyan személy is van hazánkban, aki magát autentikus tömegkályha-építőnek tartja, de nem rendelkezik még a szükséges kályhás alapvizsgával sem. Ráadásul legalábbis ezt jelzik az internetes felületeken közzétett információk alapismeretei is hiányosak. S felhasználva a szerkesztő számára adódott alkalmat, szeretnék kérdezni is a szerzőtől. H. I. - A hőigényhez igazodó tüzelőberendezés minden szakember érdeke, hisz ekkor lesz megelégedett a megrendelő és így válik ismeretségi körében történő ajánlásaival a legjobb marketing emberünkké. Véleményem szerint a hőigény három alapvető meghatározója az éghajlat (külső hőmérséklet), a fűtendő tér hőszigetelése és a fűtésmód (fő- vagy kiegészítő). Az elmúlt évek hazai tapasztalata az, hogy a téli fűtésidőszak egy-egy hetét kivéve, még a közepesen hőszigetelt tereknél sincs szinte semmi hőigény napközben, ha napsütéses az idő. Nagyon nagy hőleadó tömeggel miként lehet igazodni a napszakok szerint változó hőigények kiszolgálásához? Z. S. - Had jegyezzem meg: ez a kérdés nem csak a tömegkályhákról szól, hanem minden nehéz építésű kályhára igaz: akár a kéthéjú nehéz építésű csempekályhákra is. Szó szoros értelmében vett hőnyereségről csak déli, esetleg nyugati tájolású hőszigetelt, vagy fokozottan hőszigetelt ablakok esetében beszélhetünk. Az összes többi határoló szerkezeten falak, padló, lábazat, födém, északi-keleti ablakok hőveszteség van még napközben, a napsütéses órákban is. Hőveszteség csak akkor nem lenne, ha a külső hőmérséklet megközelítené a + 20 C-t. A tömegkályhák vastag köpenyüknek köszönhetően egészen kis fajlagos hőleadással rendelkeznek. Éves fűtési időszakban többnyire napi egy begyújtással üzemelnek, tehát min. 24 óra a hőleadási idő. Mivel egyenletesen és hosszan, (este, reggel, ... délután is) de alacsony intenzitással adják le a hőt, így gyakorlatilag nincs túlfűtés. Különösen igaz ez a kéthéjú tömegkályhákra, ahol a felületi hőmérséklet is alacsonyabb (amihez kisebb óránkénti fajlagos hőleadás párosul). Így a tűztérben elégetett fa energiáját 24, vagy akár 36 óra alatt elosztva adják le. Ebből pedig kevesebb hányad esik az általad említett napos déli időszakra. Ez eredményezi, hogy a lakás klímája egyenletesebben temperált és komfortosabb. Ennek a kisebb hőingadozásnak áthidalásában segít a ház (falak, aljzat beton, stb.) és még a bútorok tömege is. A hőszigetelések fokozódásával gyakorlatilag pontosan ezért váltak egyre népszerűbbé, és hódítanak minden területen a nehéz építésű kályhák (Skandináviában az ellenáramú, Oroszországban, Észak-Amerikában a harang rendszerű tömegkályhák és német nyelvterületen a 2 héjú csempe kályhák.). Az egyre népszerűbb A+ energia igényű, vagy passzív házakba nem is alkalmasak csak a nehéz építési módú kályhák. Az is csak körültekintő (tűztér-köpeny) méretezéssel.
A huzamosabb időre pedig arra gondoltam,h. a napi munkában levő idő.Azaz,amíg nem leszünk otthon,vagy este lefekvés után reggelig ne kelljen "rakni" a kályhát.
A Facebook-omon egy kis szakmai, tömegkályhákat érintő bejegyzés sorozat írásába kezdtem, hogy kivesézzek egy témát.
Mivel ezek a vélemények, előítéletek ITT is többször felbukkantak már; ezért, ha megengeditek ide is bemásolnám őket:
A MACSOI ( http://www.macsoi.hu/ ) lapjának 2016 évi 08 hóban megjelent számában; a tárgyév tavaszán általam Tömegkályhákról írt cikkel kapcsolatban (helyreigazítást, és) 2 kérdést tettek fel, melyre választ vártak. Az egyik kérdésre nehezen tudtam válaszolni, bevallom őszintén :-( (Több levélváltás volt közöttünk a kérdezővel, és 3-nál többször átírtam, fogalmaztam a cikket). Nem azért, mert nem tudtam volna a helyes választ, vagy 'igazságot' a kérdésben. Hanem mert nehezen találtam 'fogást' azon. Nehéz volt megtalálni, azokat az okokat, érveket, amelyek kielégítőek, és meggyőzően bizonyítanák az általam, és más tömegkályha építők-használók tapasztalatait. Jóllehet a kérdés egy fontos dologgal kapcsolatos. Ezért máig nem is hagyott nyugodni a dolog. Most télen kicsit jobban ráérek, mivel kevesebb az építés, fizikai munka. Több idő van a szellemi munkára :-) Így nekiálltam kicsit utána ásni, számolni, méricskélni. (Remélhetőleg megírni is marad belőle :-) ) Összefoglalva tehát: Mivel tudom a MACSOI tagság egy részében; és kandalló, más NEM TÖMEG! -kályhát építők, forgalmazók, használók között is, (valamint fórumokon, és internetes oldalakon) máig tartja magát Magyar országon, az a téves elképzelés/hiedelem, hogy: 1. A Tömegkályhák hazája Finn/.. országból származnak, és mint ilyenek, igazából -15 C fok alatt van létjogosultságuk ('oda valók'), nálunk nem 2. Mivel ott könnyűszerkezetes építési mód az elterjedt; =>ezért hagyományos- téglaházakba sem javasolt a Tömegkályha, 3. Mivel ide nem való, 24 órás fűtési idővel rendelkezik,stb,... túlfűtést okoz a nappali órákban.
Ezen tévedésekről jómagam meg vagyok győződve. Hiszen 2009 óta, a saját magam által épített tömegkályhámmal fűtök itthon. Tehát a tapasztalatok szólnak ez ellen. Illetve ha nem lennék meggyőződve az ellenkezőjükről nem is építenék ilyet másoknak.Hogyan alapoznánk egy vállalkozást rossz termékre? Hogyan Építhetnénk ilyet, és csapnánk be sorban a megrendelőket? A 3 állítás tehát valójában tévhit! Akik ezt gondolják, azokra nyílván nem haragszom. És lehet hogy a más irányú tapasztalataik mondatják velük, vagy mert a fűtéstechnika más szegletében jártasak. De ettől ezek a tévhitek még tartják magukat sokakban; ezért fontos a cáfolatuk. Nem a személyük, termékük ellenében, hanem a Tömegkályha védelmében. Ezért most (legalább) 3 részes sorozat-bejegyzés írására adtam a fejem. Amikben ezt folyamatában tárgyalnám-elemezném. Nagyon remélem; bízom abban, hogy a végére sikerül tisztázni a képet. És sikerül hitelt érdemlően, is bizonyítani érvekkel azt a tényt, hogy a Tömegkályha, mint kályha típus: igen is Magyar országon is alternatíva, jó választás. Ami komfortosan, kellemes, jó hőérzetet biztosít a lakóknak.Magyar országon, a mérsékelt éghajlaton; és akár tégla, vagy bármilyen épületben is!
Olyan nincs hogy megpakolsz egy kályhát / tömeg vagy nagy tömegű cserépkályha / aztán magára hagyod.
Ezekkel a kályhákkal azért naponta úgy 3 órát minimum foglalkozni kell.
Hát a topik leírást olvasni kellet volna, de mind egy. Véleményem szerint, bár szűkös a hely, de alapozás és megfelelő méretezés után(kémény és kályha) sancibácsi segíthet Neked. szvsz
Szeretnék segítséget kérni esetleg megoldást találni fűtési "problémára.
Adott egy Poniklec faház,Most lesz szigetelve 25 centiméteres kőzetgyapottal,stb.
Jelenleg egy kis "folytonégő" kályha van benne.Ezzel annyira nincs is gond ,mert "pillanatok alatt befűti a házat.25 C fokra,ha teljesen ki van hűlve a ház.
Viszont,ha nincs folyamatosan rakva hamar kihűl.
Milyen megoldás lenne jó,hogy huzamosabb ideig ne kelljen rakni a "kályhára".
Azaz nagyon elnagyolva...reggel "megpakolom a kályhát,kandallót akármibármit és mire hazamegyek este még "meleg" van,lesz.
Gondoltam, hogy megnézem mi a helyzet a kályhában, kell-e tisztítani. A kályhámat a híres-neves Vajda Zsolt kályhás mester építette és az általa egekig magasztalt és olcsó tisztítónyílásokat rakta bele, amikkel már akkor fenntartásaim voltak: nagyon vékony lemezből vannak ezek a díszdobozok.. Hát egyet levettem és darabokban jött le.. lyukasra rozsdásodtak.. egy újabb súlyos hiba, ami csak most jött elő.. Mindegy, egyenlőre betömtem a lyukakat faragott téglával és agyaggal... úgyse bírja már sokáig szerencsétlen kályha, mert már lassan az összes kötőanyag kihullott a samott téglák közül.. csak a súlyuk tartja össze őket.
Nem alacsony. Sosem volt kondenz víz, igaz száraz fával fűtök, amit egy egyszerű megoldással szárítok meg tavasztól őszig, 12%-15%-os ra.
Utána a kályha közelében is van egy hétig és tovább szárad, lemegy 12 % alá is, sokszor eléri a 6%-t..
Idén már lesz egy napelemes ventilátor is bevetve, ami a rakatban vizszintesen továbbítja a levegőt perforált csőben.
Egyébként nincs benne semmi extra, raklapon van a rakat felaprított fa (100 cm széles, 180 cm magas), az északi szél átfúj rajta, a déli oldalonpedig mezőgazdasági fólia van az oldalán végig, felette könnyű tető. A felmelegedett levegő (60C fok) alulról felfelé mozog és rásegít a szél.
A fahasábok (nálam 50 cm) rács szerkezetben vannak rakva direkt.
Korom kb egy kilós cukros zacskónyi jön ösze egy szezon alatt, és a saválló fém kémény belül tiszta marad.
Az alábbi fotót a pinterestről szedtem le, van hasonló kályha burkolat egy pár.
De az csak annyit tud hogy a kandalló által termelt hőt hagyományos módo átveszi -de csak részben - nem javítja a hőkiemelést és a hőtárolás sem jelentős tömegű és könnyen hasznosuló hőtároló eléemekkel. A beton nem egy csúcs anyag ebből a szempontból..
Nálam teljesen más a rendszer.
A tömegkályha hagyományos tulajdonságait messze túlszárnyalhatja az építő és ne is tudja elrontani a dolgot.
tanulva sanci bácsi intelmeiből.
összerakhatja az enyémet egy cukrász is :) 1 óra alatt.
A többi munka segédmunka.
Kivétel az extra burkolás.
Lehet sok tonna is és a kimenő hő csak 100-130 C körüli füstgázzal távozik.
tehát kifűtheti az iparcsarnokot is ha kapcsol hozzá egy automatikát ami jó időben vezérli a ventillátorokat.
Itt van egy csomó kazán, de elég drágák, ezeknél sokkal jobbat lehetne építeni tömegkályha tulajdonságokkal, csak kell az automatika és a ventillátor ipari szintű.
A sugárzó hő is hasznosításra kerülhet és a kimenő füstgázból sokkal több hőt ki lehet nyerni.
ezek csak kazánlemezből vannak, helyi hőtároló nincs.
Ha nagyobb verzió jön létre, akkor terményszárító is lehet belőle.
Érdemes rajta gondolkodni, hoyg a két technológiát hogyan lehet összerakni.
Most is légfűtés van, ezért ez a módszer lehet ott később is a nyerő.
Kombinálva a vegyesfűtéssel, de az is légfűtési megoldást kaphatna, a hagyományos sugárzó hőn kívül, mert az nem hatékony ekkora térben.
A kérdés inkább arra vonatkozik, az épület szerkezetének elemzésén kívül, hogy ha x hőértéket használnak fel gázból, ezt meg tudják mondani.
Akkor milyen arányban fog hasonló teljesítményű vegyestüzelés javítani a helyzeten, kb hány kg biomassza (tüzifa, ágfa, apríték stb.) jelentősen visszaszorítani a gázfűtést, ami persze meg fog maradni.
A ventillátor fogyaszt most is áramot.
Hasonló megoldást alkalmazhat, egy nagyobb hőtároló tömegen keresztül terelve a levegőt, ha folyamatosan fűt egész nap, akkor olcsóbban küld be X teljesítményt. Kérdés mennyi ez a tömeg fából. Saccra. 2-300 kg? Olcsó fa van a környéken (átlagnál olcsóbb, és nem tüzép stb vagy erdőgazdaságtól beszerzett hanem magánerdők vannak)..
De azért tudni kell hogy az a többletenergia felhasználás számszerűsítve kb. 6 % /fok, de csak szűk tartományban. Ha 20 fok az alap, akkor 6 % fokonként, de csak 23 fokig, aztán rohamosan nő.
Ez szerintem: nem tudom. Ez valami kamu, vagy hiedelem,..... mittudoménmi lehet.
Ezt a számítások biztosan nem támasztják alá. Vagyis matemeitka, fizaika mentén ha gondolkodunk: ez nem lehetséges.
De ha van ilyen számítás, stb, akkor elnézést kérek. Kíváncsi lennék, hogy ezt mire alapozzátok. Mi ez a képlet, számítás, stb,....
Vagy hogy miért 23 C fok a határ? Miért nem 20, vagy 25, vagy más?
Nem kell félre érteni: ez nem kötekedés. Csak én a hőigény felmérését, számítását egyáltalán nem így ismerem.
Ha 20 fok az alap, akkor 6 % fokonként, de csak 23 fokig,
Emlékeim szerint igazad van, de számszerűsítve éves gázfogyasztásra számolva nagyon riasztó. Én ezért programozott fűtésvezérlés választottam. Ami ilyen este 3.30-kor 19.5fok; 5.00-kor 20.5fok; 7.00-kor 18.5fok; 15.00-kor 19.fok5; 20.00-kor 20.5fok; 22.00-kor 18.5 fok;
Amit észrevettem nem-érdemes 18 fok alá fűteni a lakást, mert egy kondenzációs fűtés alacsony előremenő 45 fokos vízzel ráadásul radiátoros(dupla mennyiségű) lassan fűt (-10-15 fokban 55 fokos előremenő) és hiába van 19.5 fok a lakásban mindenből jön a hideg hidegek a falak bútorok.
1100 m3-es kalkulált gázfogyasztás valójában 870-950-1000 m3-ert használok attól függően milyen kemény a tél.
" (amikor játszottam ezzel, meg-döbbentem mennyivel több energiát igényel ha 1 fokkal többre lett állítva)."
De azért tudni kell hogy az a többletenergia felhasználás számszerűsítve kb. 6 % /fok, de csak szűk tartományban. Ha 20 fok az alap, akkor 6 % fokonként, de csak 23 fokig, aztán rohamosan nő. Tehát ha valaki fázós és nem elég neki a 22 vagy 23 fok, hanem pl. 25 fokot akar akkor nem 5 x 6 % - azaz 30 % lesz a többlet felhasználás, hanem legalább 35 %.
Ha még ez is kevés, akkor egy 26 -27 foknál akár 45 -50 % -kal is megnőhet a fűtési költség.
Ha meg valaki fakir és direkte hideg lakást kedveli, akkor egy 15 foknál bizony 35 % kal is kevesebb fűtési energai kell a bázishoz viszonyítva. Így pl. a 15 és a 25 fokos lakás hőmérsékletnél 70 % -os különbség is lehet.
A tavalyi és az idei gázfogyasztási adatok meglesznek, az épületet felmérjük. Ez egy tucat ipari csarnok szerű épület, beton panelekből van. Ismerek egy programot http://www.bausoft.hu/ww_teli.htm de nem használtam ilyen nagy terekre még.
Én amikor a fűtésrendszeremet terveztem akkor a radiátor gyártónak (Hudevad) volt egy letölthető kicsi programja ami figyelem-bevette a földrajzi helyet, tájolást, behatárolószerkezetek szigetelését(padló, födém, falazat), nyílászárók milyenségét, tájolását. Kaptam egy számot, mekkora a hőveszteség, ebből ajánlott radiátor, éves fűtés tervezet fogyasztását is kalkulálta, lehetett fa-tüzelésre is számítani(még a fűtő-eszköz hatékonyságát is belehetett állítani) Fűtési szokás is lehetett állítani hány-fokos átlaghőmérséklet 19, 20, 21fok. (amikor játszottam ezzel, meg-döbbentem mennyivel több energiát igényel ha 1 fokkal többre lett állítva).
Jó-lett a számítás. Fával 33 mázsa gázra 1100m3 valami ilyesmire emlékszem.
Nincs meg a program sajnos, de keresem.
Gondolom ez nem új épület, mert akkor lennének épület-energetikai számítások is a tervdokumentációban.
Én megkérdezném amikor tavaly -10 volt heteken át, akkor mennyi berendezés üzemelt, hány palack fogyott és hány fokra fűtött. Szerintem ebből visszaszámítható a szükséges hőmennyiség, abból számítható mekkora erőmű szükséges.
Emlékszem olyanra, hogy saccolják, mekkora teljesítményű készüléket szükséges (gázszerelő) hasra ütéssel, régebbi falszerkezetű szigetelés nélküli házra ~135W/m2 kell tornaterem-hez olyan ~75W/m2 ipari csarnok-ra ~50W/m2. Ilyesmire emlékszem.
Ez is egy vicces dolog, mert kicsi a lakás 6700W hőszükséglet, tehát egy 7kW készülék elég lenne, de egy átfolyós vízmelegítő min. 18kW-os készüléket kíván, tehát 18kW kombinált készüléket kell venni.
Én egy lelkes amatőr vagyok, lehet tévedek. szvsz. Szerintem.
Nagy rossz példát hozol fel pont azzal a mellék -vízmérővek kapcsolatban.
Sok szar törvény akad , de a mellék vízmérőknél a törvényalkotó a legnagyobb rugalmasságot alkalmazta. kezdetekben a régi világban nem is voltak vízmérők. Azok a szerencsések akik vezetékes vízhez jutottak nem rendelkeztek mérővel. részben mert nem volt mérő megfelelő részben mert kevés víz fogyott vékony vezetéken keveset lehetett fogyasztani, meg a lakosságnak a töredéke max 5 - 6 % rendelkezett ezzel a többi úgyis kifizette. Azok akik vedrekkel - kannákkal horták a vizet maguknak.
de vagy 60 - 80 éve ahogy terjedt a vezetékes víz úgy a mérés is megoldódott.
Majd a mérésügyi törvény 4 évet állapított meg a mérő hitelesítési idejére. A társasházakban is terjedtek az almérők, sokáig azoknak is a 4 év volt a hitelesítési idejük. Majd kb. 25 éve a Józsi bá ' minisztériuma kérte, hogy miért ne lehetne az 6 év. Gyors körkérdés - un. nevezik a törvény előkészítés során, hogy körözik véleményezésre a tervezetet. Nos arra mindenki akinek a kezügyébe kerül ráír valami hülyeséget, ha nem írna, még feltételezné a főnök, hogy nem dolgozik. Tehát visszaérkezik vagy 25 véleménnyel / fele baromság /.
Nos így lett a 4 évből 6 év A szolgáltató mondta neki nyólc, a pénzét úgyis megkapja, ha hamisan mér az almérő, majd a főmérőn mért mennyiséggel kiegyenlítik.
aztán mit hallok , hát úgy 3 -4 éve már nem is 6 év hanem 8 év lett a mellékvízmérők hitelesítési ideja, addig szabad használni mint mérőt.
Az az évenkénti leolvasás ?? hát szükséges több ? nem ! közben fizet a fogyasztó átalány lapján. persze aki akarja akár naponta is leolvashatja.
Aki férceli nem szakértő, ritkán konzultál és akivel mégis, az is el van maradva, stb stb.
A vizhálózat üzemeltetésére vonatkozó törvény is egy emeletes marhaság.
Mellékvízmérőt évente kötelező hivatalosan leolvastatni. Na és közben ki fizeti a számlát?
A törvény szép, találj rajta (benne) egy lehetőséget és alkalmazd kreatívan.
A MSZ szabványok fele már nem is érvényes, az új meg EU, az meg szintén nem épült be még néha.
Ha mégis szétmegy a cserépkályha tűztér alsó (volt ilyen) azt mondta a főember építő szaktekintély akármi, hogy hát azért égett szét a tűztér mert fűtöttek vele.
Rátapintottál a lényegre. még mindig nem tiszta, hogy ki építhet !
Hogy ki építhet?
Van ennek egy hivatalos verziója, ami a 'törvény betűje'. És hát van a józan paraszti ész, a gyakorlat,stb,..
Elvileg a törvény betűje szerint tömegkályhát, (és valamennyi egyedi épített kályhát; cserépkályhát, téglakályhát,....) építhet:
Az a vállalkozó, cég,.. :
-akinek a tevékenységi körében szerepel a kályha építés, és Ő maga kályhás végzettséggel rendelkezik, vagy alkalmazottja (aki épít).
Az építés előtt a kályhát teljes égéskörre méreteznie kell (levegő belépéstől, ...... a huzat igényig). Erről Kivitelezői nyilatkozatot köteles adni. Valamint adatokat szolgáltatni a kályha főbb paramérereiről, (teljesítmény, tűztér teljesítmény, huzat szükséglet, stb...).
(Hogy ezt mennyire normális, józan ésszel kell kezelni, nyílván arról már a törvény nem beszél: hogy kérj referenciát, aki csak kandallót-cserépkályhát épített, azzal ne építtess tömegkályhát,.... Erről beszéltem itt:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146302808&t=9157278
Ez a hivatalos verzió.
Én amit már évek óta mondok:
Ha már valaki elhatározta, hogy tömegkályhát épít; és erről lebeszélni nem lehet: legalább 1-et nézzen végig! Menjen el egy meeting-re, mint a Péter pl. :-)
Kell csinálni egy rendes leírást és webes konzultációt, pontos terveket a helyhez igazítva, és minőségbiztosítást megyénként, 30 km távolságra kijáró szakértőkkel.
A téglák stb öszerakásához nem kell egyetem.
Amiben igazad van, az sajnos a standard tömegkályha és samott tűzterek esetében bonyolult és szerszám függő.
Egy kályhához nem éri meg beszerezni a komolyabb cuccokat.
Én megvettem mert más célom volt.
A műszerel is drágák, egy TESTO 350 egy millió forint.
De már az is megépíthető az arduino projekt elemeiből. Csak ahhoz meg informatikus kell.
A szimulációs program sem egyszerű sokaknak. (informatikus vagyok, én is szívok vele), különösen a 3D-vel.
A CAD programok is bonyolultak.
Tehát nem ez a megoldás.
Küld a megrendelő egy tervrajzot a házról, visszaküldök egy kályha alaprajzot, és egy 3D látványtervet.
Felméreti a kéményt is (méret, huzat, környezet, stb.)
Megadja a Google maps koordinátáit, megnézzük a domborzatot, időjárási jellemzőket, stb.
Megépíti maga az alapot
Odaviszem az egészet (nem én) és összerakjuk 1 óra alatt, és befűt.
Ha szuper, akkor kézfogás és csinálja tovább.
A többi elronthatatlan, mindent oda vittünk, csinálja amig van kedve.
Amikor ráér.
Közben a kályha fűt.
Azután vagy szórakozik a burkolattal is, (az sem nagy nehézség ha ismeri a vizmértéket és a hőálló habarcsot) vagy hív egy burkolót aki szuper..
Ha minde szuper lett akkor kérdés akar e vezérlést is hozzá de ez ráér.
Ha akar megkapja postán, összedugja és milyen érdekes lesz, nézegetheti a grafikonokat..
Ha a kémény is vacak kap egy komplett szerelt kéményt a harmadáért mint a nagy márka., és kétszer többet tud (amerikai egyébként, de itt gyártják a közelben külföldön). Az új kémény is találmányunk, de nem kell vele semmit csinálni mert az egészet bevizsgálta a nagy vállalat csak kiegészítettük.
Ha még a huzat is gyenge bármi okból, akkor fog kapni egy huzatfokozó/szabályozót (olyan mintha + 10 méter kéményt épített volna)
Természetesen rákapcsolható a rendszer puffertartályra is és légfűtést is tud (ezek opciók, előre kell szólni).
Két különböző referencia kályhát építek jövőre Budapesten saját házban, az egyik központi fűtéshez kapcsolt lesz (gáz+vegyesfűtés+napenergia+ puffer+indirekt vizmelegítő). telepakoljuk műszerekkel és kamerákkal, nézheti mindenki a weben hogy működik hideg állapotból indulva.
Ha az építés iránt érdeklődő szeretné,megvalósítani a vágyait és kreatív, akkor betesz egy webkamerát, kivilágítja a helyszint és fázisonként látjuk távolról mit alkot.
Tanácsainkkal segíthetjük.
Rögzitheti az esemény filmen is közben.
Ami nem jó visszabonthatja.
Az új rendszernél nincs erre sem szükség.
Amit csinálhat, és ezzel jelentős !!! díjat takarithat meg, - képtelenség elrontani.
Kb 600.000 Ft-ból (mindennel együtt 2 tonnás kályha esetében) de akárhány tonnás kályhát felépíthet. +Tonnánként + díj 50000 Ft
2017 végén még mindig ott tart a téma, hogy sancibácsi megmondja nektek ki építhet tömegkályhát.
Nem unalmas?
Nekem már nagyon unalmas. Ebben igazad van.
Szörnyen unalmas, hogy ennyi év után nem értik még mindíg.
A topikalapító Szalai Péterre hívatkoznak. Miközben Péter legalább elment egy meetingre. Vette a fáradságot. És Ő is, mint kitanult 'tudós' nem töltött fel ilyen leírást.
Ide a fórumba biztosan nem. Egy ilyen fórumból senkit nem lehet megtanítani kályhát építeni.
Ő is így látta, és én sem látom máshogyan.
Az, hogy ezt még lassan egy évtized után sem látják sokan: hát erről nem én tehetek. Hogy ezt unalomig kell ismételni. Főként még mindíg 2 csoportnak.
1. Akik maguknak akarnak építeni tömegkályhát. Amire a törvény, a paragrafus értelmében nem lenne lehetőség. De még arra sem akarják venni a fáradtságot, hogy 1-et végig nézzenek.
Helyette barkácsolják, ahogy sikerül. Vagy jól, vagy sem.
2. Azok a cserépkályhások/kandallósok, akiknek nem derogál már mástól tanulni.
Nem változik a helyzet, mert az emberek nem változnak :-)
A fejlesztésem egyébként ott tart, hogy szabadalmaztatható
(csomó változtatás késleltette, és nem lehet a beadottat már változtatni, tehát értelmetlen lett volna a beadás).
Beadtam egy komoly pályázatra is, ami a jövő év első negyedévében kerül értékelésre, lehet hogy elfogadják, de ki tudja, ez üzleti döntés is részükről, hasonlít a kockázati tőke befektetésre.
Csak a tömeg igaz a mostani elképzelésekhez hasonlítva.
Lehet bármekkor a tonnában mérve, és a tűztér is változtatható méretű.
Gyakorlatilag az új típus gyorsan megépül, pár óra és már fűthető, a tömeg növelése nem függ ösze az égési folyamattal semmit.
Így az egy nap alatt is kiegészíthető, vagy folyamatosan változtatható növelhető, kiterjeszthető, akármi.
A burkolat szintén nem függ össze sem az égési folyamattal sem a tömeggel, hanem csak a hőátadással, így cserélhető, változtatható a többi nélkül is.
Nem kell hozzá az építésnél semmilyen szakértelem, olyan mintha hazavinnél egy kész kályhát, amit mi legyártunk előre (LEGO rendszer) és a többit is leszállítjuk azután összerakod vagy összerakjuk mi.
Az alkatrész van bevizsgálva, mint pld egy Schiedel kémény.
Aki betartja a technológiát az összerakhatja és kész.
Minőségbiztosítást lehet hozzá rendelni, ez lehet kéményseprő vagy szakmai szervezet is, vagy igazságügyi szakértő, aki megfelel.
Egyébként elrontani nem igazán lehet, 1 azaz egy óra alatt a kiszálló szakember is összeszerelheti, ez belefér a szállításba és a díjakba.
A többi meg csak rakosgatás, köze sincs az egész égési folyamathoz.
Kb ahhoz lehet a műveletet hasonlít mint amikor valaki elmegy PB gázpalackot cserélni és hazaviszi.
Össze lehet szerelni a gáztűzhellyel rosszul is, fel is robbanthatja magát, de az nincs előírva hogy ki kell hívni egy szakembert hogy a csavart ő szerelje fel, mert különben tilos lenne, pedig a gázpalack ezerszer veszélyesebb mint egy kályha.
Az idővel való késés és egyéb vacakolás nem a mi sarunk hanem a jogi eljárásoké, műszaki bevizsgálás, stb. Én fűtök vele most is.
Az meg hogy 3 milla kellene 1 tömegkályhához az hülyeség. :-)
De maga az állításod, hogy ki építhet tömegkályhát. Ez lenne a lényegi dolog a hsz-ban.
Hogy bárki, akinek vállalkozói engedélye van... Valóban vannak ilyenek. Maga a törvény erre lehetőséget biztosít. Nem vitás. (Pl. cukrász, kőműves, lakatos, autószerelő,.... és alkalmaz kályhás végzettségű dolgozót. Aki majd a munkát végzi).
Azért én óva intenék mindenkit ettől, aki jót akar magának. Látunk erre bizony sok rossz plédát, (cserép,...)kályhát.
Én még a legnagyobb, leghíresebb nemzetközi hírű szakemberekről is azt látom, hogy maguk dolgoznak. Besározzák a kezüket (az említett Helbro, de Alex Chernov is, és a többi. Igor V. Kuznetsov már nem. Ő már a 70 év fölött van. De még egészséges, és oktat :-)
Kályhás mesteri, vagy kemence építő vállalkozás????
A kemencének semmi köze a kályhához. Kemencét kőműves végzettséggel is lehet építeni. Kályhát nem.
A kályhás végzettséggel is van némi probléma. Erre céloztunk már nem egyszer!
A mai iskola, vagy OKJ képzésben tananyag:
-a kemence,
-a kandalló,
-és a cserépkályha.
Vagyis tömegkályha nincs benne.
Ezért tanácsolom én minden józan megrendelőnek, a ki tömegkályhát szeretne magának: ne elégedjen meg a 'sima' kályhás végzettségű személlyel. Olyat keressen, aki tömegkályha bemutató építésen, képzésen, stb, stb részt vett, segédkezett, stb,... És persze kérjen tömegkályha referenciát! :-)
Ma már ha valaki orvos, építész mérnök, stb, megkövetelik, hogy krediteket szerezzen, képezze magát, és új technológiákat, eljárásokat megismerjen, megtanuljon.
A tömegkályhát sem lehetetlen szerintem megtanulni. De tanulni, látni viszont kell, kötelező. :-)
A csatlakozások, csomópontok, méretezései, és még sok dolog teljesen más; különbözik a cserép/téglakályhától.
Mondjuk az is teljesen életszerűtlen, hogy a megrendelőnek kellene biztosítani a tervdokumentációt.
Egy ház építésénél sem a megrendelő, építtető készíti el a terveket. Ezt hozzáértő, vizsgázott, engedéllyel rendelkező,... építész mérnök készítheti el. A megrendelő csak kifizeti, és ezután kapja kézhez.
És ezzel a rajzzal, dokumentációval megkeres egy ácsot/kőművest,.... és nem pedagógust, vagy hegesztőt.
Na a koppintásból aztán láttam már az elégnél több ratyi koppintást. Volt ami pl. lengyel 5-ös járattal épült. És a fekete sütőt, kamrát értette félre a 'koppintó'. Azon vitte át jobb oldalról bal oldalra a füstöt. Sütésre teljesen alkalmatlan volt. Vastagon állt a feket korom benne. DE! Rajta volt a Kiss féle 50 cm-es sütő ajtó :-) Kérdezem, hogy minek ez rá? Azt mondja: hogy takarítani, kormolni tudják :-))
Amúgy igen impozáns 120*110*210 cm-es méretekkel rendelkezett. De nem tudott kifűteni egy -4050 m2-es teret. Ezért volt még egy tömegkályha is a nappaliban :-))
(a pénz azért lényeges, mert rámutat, hogy áldozatot hozott, nem sajnálta rá,.....)
-3.
És még ezután, miután látta; végignézte első kézből, hogyan épül a dán tömegkályha: vajon miért utazott még + ki Dániába? Hogy további ismereteket szerezzen, tanuljon Helbro mestertől???
Az elsőre : megtetszett neki és gondolta kiképezi magát tömegkályha építésre.
A másodikra : mer volt feleleges erre költhető pénze volt anno,
A harmadikra : mert az első képzésen nem figyelt eléggé vagy úgy gondolta, hogy a további képzés még rá fér, vagy valami nőci vonzotta Dániában és egy kályhásképzéssel álcázta a kirándulást
Én pedig azt kérdeztem , hogy :
" Na de akkor kiépít /het / tömegkályhát ?"
Nos az aki erre megbízást kap, van valamilyen vállalkozói engedélye . A legmegfelelőbb erre egy kályhás mesteri vagy kemence építési vállalkozás.
És természetesen a megrendelő biztosítja az építéshez a megfelelő tervdokumentációt, ami állhat rajzokból, műleírásból, technológiai leírásból anyag kiírásból... minőségre és mennyiségre.
Na azért nem kell egetvető dolgokra gondolni, a rajzok pl. M 1 :50 és M 1 :20 -as léptékben készülhetnek 3 -6 db. hossz és vízsszíntes metszet, a leírás is ráférhet 3 - 4 oldalra az anyagkiírás is.
Ki készítse a terveket ?
Hát aki ért hozzá, pl. az a dán mester vagy valamelyik munkatársa... pénz kérdése az egész.
Ha nincs ilyen lehetőség, akkor egy meglévő tömegkályhát kell koppintani... mármint annak aki ért a koppintáshoz.
A kályhámmal kapcsolatos gondok kezdenek megoldódni. Sanyi bácsi rengeteget segített és segít privátban. Köszönöm. Régebben feltett szándékom volt hogy magam építek de aztán olvastam róla többet és végül NEM én építettem hanem kályhás. Ezt a kályhatípust még használóként is meg kell érteni mit miért és hogyan nemhogy hozzáfogni építeni minden ismeret nélkül képek alapján.
Teljesen más mint egy cserépkályha, vagy mint egy 10-es válaszfal, stb,...
Aki visszaolvas beláthatja: nem az amatőrök, hanem pont a cserépkályhások, kandallósok voltak a legnagyobb ellenzői, fikázói, kritizálói a tömegkályhának! :-)
Az alapok valóban meg vannak egy cserépkályha építőnél. A hőszükséglet kiszámítása, stb,...
De maga a tömegkályha nagyon sokban különbözik a csempekályhától. Ezt látni kell nekik is.
Csak vissza kell olvasni! Péter mondta a tömegkályhára tartozó dolgokat.
De egyfolytában ekézték, a cserépkályhával, kemencével, stb,...
Pedig ha....tehát ha készített volna terveket hozzá részletes műszaki és technológia i leírást akkor ha nem is bárki, de hozzáértő csak épített volna magának, másnak tömegkályhát.
" Miután megszerezte az alapokat, nem tette közkinccsé itt Ő sem. Nem töltött fel komplett rajzot, technológiai leírást, stb,... Miért is???
Kár nagyon nagy kár !!
Mondjuk az első mondatban felsoroltakon kívűl kell más is. Pl. sok pénz !
Lenne nekem egy kérdésem! Jó lenne, ha valaki meg tudná válaszolni :-)
A topik alapító Szallai Péter=> Vackor11. Ha mindvégig a tömegkályha barkácsolás híve volt; és internetről akart kizárólag koppintani! Akkor:
-1.
Miért vett részt a Lars Helbro féle workshop-on?
-2.
És fizetett is ezért kb. 100.000 Ft?
(a pénz azért lényeges, mert rámutat, hogy áldozatot hozott, nem sajnálta rá,.....)
-3.
És még ezután, miután látta; végignézte első kézből, hogyan épül a dán tömegkályha: vajon miért utazott még + ki Dániába? Hogy további ismereteket szerezzen, tanuljon Helbro mestertől???
No ez lenne a kérdésem azokhoz, akik szerint fölösleges gyakorlott kályhástól tanulni. Aki ismeri az adott kályha típust, építését, elméletét-gyakorlatát. Elég egy kis internetes kép/fotó/rajz...
A netről levehető-megtanulható,....
(Hogy a történet mindenkinek kerek legyen: Péter kényszerűségből gondolkodott így az elején. A topik alapításakor. Senki nem volt akkor M.o-n aki ismerte volna a tömegkályhát, építését.
Szeretett volna információt szerezni, és jobb híján magának felépíteni. Mivel nem is volt aki tudott volna ilyet. Az előző/első kályhát sem Ő építette, hanem Heiiki finn mester.
De miután Lars Helbro a képbe került, és vállalta a bemutató építést: Péter jelentkezett, és a díjat sem sajnálta gondolom. Az a hét nyílván megérte neki. Annyira látta értelmét: hogy időt, energiát (gondolom pénzt is) nem sajnálva bevállalta, hogy Dániába utazik. És még egy keveset inaskodik Helbro-nál. Neki ezek nem voltak alantas dolgok, amelyek az elveivel ellenkeztek volna.
No és! Miután megszerezte az alapokat, nem tette közkinccsé itt Ő sem. Nem töltött fel komplett rajzot, technológiai leírást, stb,... Miért is??? Ha közben belátta volna, felismerte volna azt, hogy Ő birtokába került a tudásnak. És ezt jó lenne közkinccsé tenni; hogy bolgog-boldogtalan ez alapján építeni tudjon ilyet. Hogy ha ezt feltölti, akkor kőműves, lakatos, hegesztő, szerelő, ,.... neki tudjon állni. És egy jó kis tömegkályhát összeépít majd magának ez alapján.
Gondolom azért, mert saját bőrén tapasztalta, felismerte (ahogy én is tapasztaltam) => hogy ezt nem lehet internetről megtanulni.). Pont a meeting, a tanulás alatt jött rá, hogy ennek mennyi értelme volt, és mennyi tudást kapott. és főleg: mennyi mindent nem tudott ez előtt :-)
Én ebben tudok igazat adni neki. Sajnos Ő már nincs közöttünk, hogy ezt leírja. De az egész élete erről szól, erről tesz bizonyságot.
Sziasztok. Nem régóta vagyok használója egy tömegkályhának. Fűteni nagyon jól fűt viszont van pár dolog a működéssel ami nem világos. Van valakinek tapasztalata a kondenzacióval? A kályha igen nagy. A kémény egy 200as szigetelt kerámia kémény. Magassága a tűztér aljától mérve 5.3m. minden begyujtás után 0.5-1.5dl víz folyik ki belőle. A kályha már száraz és hozzáértő szakember építette. A gond az hogy a kémény a kályhával együtt a ház közepén van így vmi megoldás kell a kondenzvízre. A nagyobb baj az hogy a kályhában hátul a füstkivezetés asszimetrikusan el van tolva jobbra és a bal oldali alsó tisztítóajtón is megjelenik néha a kondenzvíz. Tüzelni csukló vastagsagúra hasított fával szoktam, de próbáltam brikettel akkor is kondenzál. A begyújtásnál a rakat közepét gyújtom be. Kintről a padló alatt van bevezetve égési levegő. A páratartalom 65% körül mozog a lakásban. Meg időnként tapasztalok olyat hogy a láng elkezd remegni és helikopter szerű hangot ad a kályha, ezzel egyidejűleg ahol a kondenzvíz ugyanazon a tisztító ajtón minimális kifüstölés jelentkezik. A huzat járásával a láng helyreáll.
Kell azért hozzá némi kőmíves tudás, kiegészítve samott kőmíves ismeretekkel.
Szerintem nem.
Pont ezt gondolják hibásan sokan, és ugranak bele. :-(
A tömegkályha az kályha, és kályhás ismeret kell hozzá. Nem kőműves! :-)
A legkisebb a habarcs keverés. Bár sok kőművessel, .... talaálkozom. Nekik szinte érthetetlen, hogy cement nélkül lehet anyagot keverni egyáltalán :-)
De mondjuk ez a legkevesebb.
Tehát a lényeg, hogy a kőműves tudás, az olyan kevés hozzá, mint anyák napja az árvaházban. Mert ha nincs kőműves tudás, akkor vajon mi van? Nem lesz függős? Vagy görbe lesz, sz.rul néz ki? Hát ez a legkevesebb. Mert attól még lehet 'jó' a kályha, és működhet patentul. Ha a kályhás része patent.
Hiszen ha ház építésről beszélünk kell a kőműves tudás. De mi az?????
Alapból tudja, tisztában van, az iskolában tanulta:
- a tégla kötés,
-milyen az az áthidaló vasalás, mi a húzó vas,
-hogyan kell beépíteni egy áthidalót,
-mekkora áthidalót kell alátámasztani ,
-Hogyan kell koszorút készíteni,
-...stb, hogy az ne legyen hőhidas,...
Hogy működik az élet? Elé tesznek egy kőművesnek egy rajzot. Ez nem részletes kiviteli terv, csak egy engedélyes terv. Mégis felépíti egy jó kőműves belőle a házat. Mert meg van hozzá az összes alapja, háttér tudása. (jó esetben). A sarkok, tégla kötés, kiosztása, a parapethez, szemöldökhöz, belmagassághoz, stb,... És a többi,...
Pont ezt értik félre rengetegen a tömegkályhában, és barmolják össze a tömegkályhájukat. Mert azt hiszik téglák egymásra pakolásáról van szó. Amiről meg rajzuk,..... van.
Nem akarom én ezt még tovább részletezni. Mert lehetne még! :-)
Ha már a példánál vagyunk:
Ugyan hány házat meg lehetett már látni, nézni bárkinek. Van lehetőség. Utcáról is, de sokan láttak már belülről is épülő házat.
Ugyan hány épülő tömegkályhát néztek végig ezek az emberek??????? Mer abból bizony rengeteget lehetne tanulni, megérteni. Nem úgy mint egy rajzról. A rajz egy dolog. Az előzetes szakma ismeret egy másik. ÉPs a harmadik a gyakorlat. Ennek mind kellene a tarsolyban lenni.
Összegezve:
Aki cukrász, és azt mondja, hogy sosem kevert még egy talicska betont sem. És azt mondja, hogyb tegyenek elé egy rajzot, és felépíti a házat: az arogáns, nagyképű, elszállt, mint a győzelmi lobogó. Vagy lehet hogy csak korlátolt, buta szűk látókörű. Akár ez, akár az: én úgy gondolom semmivel nem különbözik attól, aki azt gondolja magáról, hogy kezébe vesz egy tömeg- (vagy bármilyen-) kályha rajzot; és felépíti patentül.
Én mondom neked, hogy fogalma sincs arról: hogy miről nincs fogalma :-))
Sziasztok! Afelől szeretnék érdeklődni, hogy létezik-e neten elérhető, működő, tervrajz, építési leírűs tömegkályhához? Szeretnék 1et építeni, kipróbálni. Saját részre. Köszönöm!
Nos hagy legyek én újra a 'józan lelkiismeret hangja' :-)
Annyiban szeretnélek pontosítani, ha megengeded:
Te nem a tömegkályhát fogod kipróbálni, hogy jó kályha-e. Jobb-e más kályhánál, stb.
Hanem azt, hogy: Te hogyan tudsz összebarkácsolni 1 kályhát. És az vajon sikerül-e; és ha igen, akkor mennyire..... :-)
Vagy mondjuk úgy: működik-e. Mert azt igazából nem nagyon tudjuk meg, hogy egy 'rendes' tömegkályhához képest hogyan áll.
Én tehát lebeszélnélek erről. Nem akarom ismételni magam, hány összebarmolt kályháról olvashattunk itt a fórumon. Amiket mind ilyen hézagos információkról, építési leírásokról, fotókról, stb építettek. Jónéhányat közelről is láttam, hívtak segíteni is utólag :-(
Ezek az emberek mind meg voltak győződve, hogy kerek ismeretük van, tudják, tudni fogják,...
Komplett teljes leírás nincs is. Itt az Igor Kuznetsova oldalán vannak rajzok. Sok. Ezek mondjuk a 70-es, 80-as évek szintje. De kezdőknek jó lehet.
Viszont! Nincs fent a részletek. Az ajtó beépítések, a diletációs hézagok, az utó bélelések, stb,.... Rengeteg minden!
Mert ez nem nulláról indulóknak vannak. Hanem akik szakemberek. Akik az alapokkal tisztában vannak.
Ezzel nincsenek sokan tisztában :-) Hogy ezek nem részletes kiviteli tervek. És csak úgy teszik az egyik téglát a másikra.
Aztán nem értik hogy a kész kályhánál miért van ez, vagy az a probléma :-(
Ők ott (Kuznetsov) meg mások is évente, vagy ahogy idejük, érdeklődők/..... lehetővé teszik: évente/... tartanak meetinget. Ahol az alapokat el lehet sajátítani.
Előbb valami ilyenen kellene részt venni. És csak ilyen után belevágni minimum.
De megnéztem kicsit a hsz-id. Ha nem haragszol. (Bocs, tudom, hogy haragudni fogsz. De inkább haragudj, és hátha nem mész fejjel a falnak, ahogy a mondás tartja :-)
Idén, Szept.ben írod:
Sziasztok!
Szakmai segítséget szeretnék kérni. Nem vagyok szakmabeli, de a cserépkályhánk tisztítását magam szoktam végezni. A legutóbb a kályha fedéséhez használt agyag túl zsírosra sikerült és nagyon megrepedt. A kérdés az lenne, hogy a kályha fedéséhez kb milyen arányban kell az agyagot a homokkal keverni.
Köszi előre is!
Tehát még ilyen alapvető dolgot aki nem tud! Agyaghabarcsot bekeverni. A ne álljon már neki tömegkályhát építeni! Kis józanságot :-)
Bontsd el inkább azt a cserépkályhát, ha nem jó helyen van. Vagy vegyél egyet, és bontsd el. Akkor látod hogy épült fel a belseje a bontás során. És ugyanúgy rakd vissza.
De cserépkályháról szerintem van letölthető szakkönyv is. Az agyag keverésről a járatokig minden benne van. Én sokkal inkább ezt ajánlanán annak, aki mindenképpen magának akar barkácsolni. Vagy még inkább egy kandallót. Azt csak be kell kötni, és fűt. A burkolat már csak szépészet; nagyon-nagyon elrontani azt nem lehet.
Ilyen tömegkályháról nincs fent. Erről lebeszélnék mindenkit.
Nem Dpek építette M.o első tömegkályháját, és nem Esztergomban.
Az első tömegkályhát Heiki nevű, méltán világhírű finn mester építette.
Majd ennek kapcsán szerveződött 2 workshop, amit Vajda Zsolt szervezett, vezetett. (Elsőt Lars Helbro, másodikat Alex Chernov vezette). Ebből az elsőn ott volt Szalai Péter is; ennek a topiknak az alapítója.
Ettől a Pétertől tanult később Dpek, és építette a videón látható kályhát. Ő még a közelmúltban valóban Esztergomban lakott.
amúgy Sacibától függetlenül én nekem is ez az érzésem az umveltel kapcsolatban...
a kályhámban az előző orosz verziós tűztér szebben muzsikált.
még megfontolom h visszaépítem.
Jó volt a leírásod, magyarázatod is. Mi nem ismerjük egymást szerintem. Így nem is tudtam hová tenni, értelmezni az előző hozzászólásokat, és pontosan elhelyezni.
Én a mestervizsgával, egyebekbe (másnál kísérletezni) nem ártanám magam bele. :-)
Magát ezt a kérdést (külső levegő) én nem látom ennyire rossznak, problémásnak. Jó, jól működő külső levegős tűztereket láttam már. Szép égéssel.
De a problámát, amit leírsz értem. Ha külső levegőről működik a tűztér, át kell gondolni, tovább kell gondolni néhány dolgot:
1.
Az hogy kerek, négyzet, keskeny sáv: ez annyira nagyban nem befolyásol.
Az hogy honnan, mennyi, az sokkal inkább.
2.
Viszont befolyásol még nem keveset a levegő bevezetés 'milyensége'.
Az hogy mekkora átmérőjű a cső, mennyi a hossza, mennyi, hány törés (könyök) van benne ezek rengeteget.
3.
Sőt még a tűztérhez odavitel is befolyásol a kályhán belül. Magyarán a levegő 'járat'. Szélessége, egyébek, stb.
4.
A 2. és 3. pont az egy hagyományos levegő ellátású kályhához még: + ellenálás, + huzat szükséglet.
A kályha járat-huzat szükségletén kívül ezt a +-t is le kell győzni a kéménynek.
Ezért beszélnek a MACSOI-n is állandóan teljs égéskör méretezésről. Levegő belépéstől kémény kitorkollásig. Mert lehet külső levegőhöz már nem elég a huzat. Mert lehet a hamuzón keresztül jól ég a kályha. És a kémény elég a belső járatok ellenállásásnak. De ha hozzádobjuk a + 5-10-.... Pa-t a külső levegő csatorna, + tűztér-nek: ennyi már lehet nincs a kéményben.
5.
Az hogy a hamuzóról jobban ég: az azért teljesen evidens, normális. Két ok miatt. Annak az ellenálása szinte nulla. Ráadásul meleg levegő (szoba hőm.). A kinti -20 C is lehet. Ezért kell előmelegíteni.
6.
Azért ezek elég szubjektív dolgok, hogy nézzük: ég-e szépen.
OK. Tudom én; ha van gyakorlata az embernek, a lángból, égésből meg tudunk állapítani alap dolgot.
De az igazi a mérés.
A kályha palást hőm. mérése. És még sokatmondóbb egy gázelemzős mérés.
Mert pl. csalóka lehet egy szép sárga lánggal égés. Ami tiszta égésre utalhat. De CO az mennyi? És lehet az is jó. De nem tudjuk mekkora légfelesleggel ég!!! Mert a nagy légfelesleg a kályha hatásfokának ellene dolgozik.
7.
(Ha már itt tartunk: én azt szoktam tanácsolni az ügyfeleknek, ha külső levegős a kályha, hogy a gyújtóst belső levegőről gyújtsák meg. Addig tartsák nyitva a tüzelő ajtót,.... A külső levegő legyen kopp zárva. Hidegben ugyanis nehezen gyúlad meg a külső lev-ről. Ez 1-2 perc. Ha ég a gyújtós, akkor be lehet zárni, és kinyitni a külső levegő elzáró szelepét).
8.
Márpedig kötelező lesz átállni a külső levegőre.
A fokozott légzárású ablakok,... De új házaknál nem is tudsz Kivitelezőit adni, csak úgy, ha feltünteted a légellátást. És át sem veszik a kályhát-kéményt.
9.
És lehet kötelező lesz a rostély nélküli kialakítás is.
5-6 év. 2023, ha jól emlékszem a határidő. Akkor ELVILEG/GYAKORLETILAG csak minősített tűztérrel lehet építeni bármilyen épített kályhát.
Ilyen most egyedül az UMWELT+.
Ha nem minősítenek, vizsgálnak be más tűzteret, illetve a szabályozás nem változik (már miért is változna??? azért hazánkban a cserépkályha erős, az osztrák-német multiknak erősebb csak a befolyása-lobbija :-)
kis + infó:
Egyébként nekem dupla harang rendszerű tömegkályhám van itthon. UMWEL+ tűztérrel. És megmondom őszintén: nem nagyon tetszik. Égni ég. De lassabban, nem olyan intenzíven, gyorsan, mint az előző 'hagyományos tömegkályha' tűztér. Kicsit kandallósabb a feeling :-( Nekem ez nem annyira jön be. De ez ismétlem tetszés kérdése inkább.
az első képen a tűztér téglái sajnis meg vannak szakítva (orosz módra) azzal a bizonyos hideg kiégő réssel. semmi baj vele, viszont szerintem nem annyira stabil mintvamikor szépen végigfut a tégla kötésben.
én hagyok bőven elöl rést az ajtóöblítésnek és azt szépen felhozom az ajtó küszöbmagasságáig.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert legutóbb olyan tűzteret raktam, hogy a belső samottéglákra nem nehezedik súly, a tűztér palástja kibontható, és átrakható.
Ez a palást ami mögött pedig áramlik a levegő, így a tűztér palástján bárhová, bármekkora (a max természetesen a belépő levegőmennyiség) légbevezetéseket tudok csinálni.
Próbálatam már kör, téglalap bevezetéseket. Próbáltam a szimetrikust, aszimmetrikust.
Csináltam "forgó" bevezetést- mikor olyan elrendezésben engedtem be a levegőt, hogy az körbeforgatta - az ellentétes irányú bevezetés miatt
Megpróbáltam már a felső rávezetést is, amit egy cső segítségével csináltam, meg amit zuhanyrózsa módjára bevezette a levegőt. Ez utóbbi valóba úgy égett mint egy gázrózsa, pedig csak -KÜLSŐ- levegő ment be.
De érzetre, egyik sem adott akkor meleget, mint amikor a hagyományos légbevezetést használtam.
Sok kormolt is!
Egy félét nem tudtam próbálni, mert arra nem készültem, hogy a rostély felől -vagyis alulról- adagoljam a levegőt.
Mivel a belépő levegő alul hátul jön be, majd felmegy a tűztér palástjánál- már melegít az is- így most azt gondoltam ki, hogy kiveszem az ajtót és átfúróm korona fúróval a rostély felé.... - akár rostély nélkül is- tudom ezt az irányt is próbálni.Vagy kombinálhatom az arányokat pl a tűztér oldalfalán is hagyok...
Természtes, hogy nem az ügyfelek felé próbálgatom ezeket. Nem is tudom elképzelni, más "hogyan tudta kitapasztalni" az évek alatt.
A hagyományosan bevált tűztereket, járatokat építem. Nem kísérletezek más pénzén, csak ha Ő kéri, pl sütő,víztér elmondva a hátrányait.
Nagyon egyszerűen tudom elintézni a mindent elmondó választ!
Telefonon élőben - is - rendszeresen tartom a kapcsolatot kollégákkal, és leginkább pont a MACSOI honlapján is MESTER vizsgát tett tagok egyike a legjobb kollégám, aki elismert vizsgázott stb, stb. és baromira nem tud semmit hozzátenni a tisztességes zárt rendszerű (külső) levegős bevezetéshez.
Én már a sokadik verziót próbálom, volt is nálam, építettünk együtt is kályhát, de neki is fehér folt egy igazán bevált cserépkályha tűztér légbevezetése.
Számomra ez mindent elmond arról, hogy mennyire is lehet kb az országban olyan szakemberek ( van ennél fentebbi színt mint a MACSOI mester képzés???) akik valós jó hatékonyságú a belső tértől zárt tűztereket tudnak építeni,
jó szabályozható, megfelelő irányú, megfelelő előmelegítésű levegővel.
Szívesen várom a képeket videókat akár méréseket, hogy mi hogyan alakult. Mi mivel, vagy mihez képest van összehasonlítva.
Sokkal egyszerűbb betenni 3 képet a saját építésű tűztérről mint van ilyen típusú hsz-t gyártani.
Nekem nincs ilyen. A gyári rendszereket pedig még nem teszteltem, de hasonló -nyilván nem olyan tartós- teszt alapján még mindig a rostélyon keresztül bevezettet levegőt találtam a legjobbnak. Irhatok egy egész leírást mennyi és milyen féle képpen teszteltem, próbáltam a külső levegőt bejuttatni, hogy hatékonynak érezzem és lássam a lángon, hogy megfelelően ég, de nem sikerült. A vége mindig az lett, hogy rá lehet segíteni a külsővel, de igazán jól a belső (ajtó és rostély) felől érkező levegővel lehet hatékonyan üzemeltetni.
"A MACSOI-n én is voltam, de sokkal nem lettem okosabb.
A külső légbevezetés nem is annyira fontos most a témában, mert végül is teljesen mindegy, hogy merről érkezik a tűztérbe a levegő.Lehetne akár az udvaron is a kályha/tűztér.
Nekem az volna jó, ha lenne szakirodalom legalább arról, hogy merre kell elindulni. A kicsit "inteligensebb" tüztér levegő ellátásával kapcsolatban.
Még nagyon sok lehetőség van ebben, de kb senki nem tud semmit.Max találgatni...
Közben meg mindenki hirdeti, hogy külső levegő bevezetéssel is készít kályhát. Na ja, de mi alapján és hol, hogyan vezeti be a levegőt. "Szakszerű" lesz-e és gazdaságos a kész szerkezet?"
Ezt nem értem, nem tudom hová tenni. Megmondom őszintén :-(
Ha MACSOI-n voltál. Mert ott most újra, és újra az osztrák UMWELT a sláger.
De ezt sem értem, hogy mindenki hirdeti,.... miközben szerinted nincs erre jó megoldás, kiforrott építési leírás, technológia,?
Pedig van.
Ha már tömegkályhás a topik:
Az 1980-as években kifejlesztette Igor V. Kuznetsov a tömegkályha tűzterét. Ez épített bio-tűztéres. Ez alkalmas a külső levegő fogadására. Én 2010-ben építettem ilyen tűztérrel, külső levegő csatlakozással tömegkályhát.
Ez természetesen szakszerű, is, és gazdaságos is; ahogyan írod.
Viszont egyetlen baja van, hogy orosz fejlesztés. És ott még nincs agyon szabályozva minden mint nálunk az EU-ban. Ennélfogva nincs minősítve. Labor vizsgálatok vannak, meg tesztek, de csak kevés. Azzal ők ott nem nagyon foglalkoznak, ha látják hogy jó :-)
Ehhez hasonló, a MACSOI-n is többször bemutatott reklámozott UMWELT+. Ez majd ugyanaz. Csak a négyzetes levegő belépés vékony körben sávszerű. És a tűztérfenék, és a tűztérfedés van átalakítva cserépkályha tűztérnek.
Tehát:
Szerintem megvannak erre a kirrott megoldások. És a miértek is megvannak a hogyanhoz :-)
Az egyik fontosd dolog ; ha külső a levgő ellátás, az az; hogy csak előmelegítve illik tűztérbe vezetni.
A másik pedig az az, hogy lehet padlóban ,.... tehát maga a külső levegő bevezetésnek az épületen belül több módja van. De ezeknek + ellenálása van. Minden törés, irány változtatás, stb + huzat igény.
Úgyhogy szerintem megcsinálhatjuk ezt magunknak is, de másnak is jó szívvel :-)
De ha már erről beszélünk!
És akinek nem inge, az ne vegye magára. De nemrég beszéltünk ugye a kókány téglakályháról. De annak szerintem, még alap kályhás szakvizsgája sincs.
A másik 'csoport' az, aki kályhás. De nem veszi a fáradtságot utána nézni az új dolgoknak. Nem derogál már neki (mástól meg főleg!!) tanulni!
És összebarmolja,...
Erre itt egy példa, kolléga honlapjáról:
A tűztér. Naná hogy bio. Erősen gondolkodom, hogy kitalálok ennek a megoldásnak valami hangzatos nevet, az mindig bejön. Mivel közvetlen, másodlagos égéslevegő-bevezetésről van szó, valami injektoros vagy inkább turbós, esetleg kompresszoros elnevezésen gondolkodom. Utóbbi jobban tetszik, kicsit össze lehetne hasonlítani az autók motorjával, végülis a teljesítmény-növelés elve nagyjából egyezik. Meg is van: Supercharged Burning Trap. Ez lesz a neve a továbbiakban.
mi a gond a külső levegő bevitellel?
igen, az tény h arról sincs átfogó leírás, de szerintem megvalósítható könnyedén.
kell ahoz is tapasztalat és jónéhány építés mire tökéletesíti az ember a módszereit.
Nem, én sem tudok semmilyen egységes állasfoglalásról!
Van ami szabályozva van (pl szagelszívó téma + kályha) , de ez szerintem még nincsen. Viszont kályhát 10-20 évre kell építeni...
A sajátomat úgy építettem meg, hogy a tűztérben két oldalról egymással szemben vannak a légbevezetések.
minden második samottnál soronként 2-2 darab. A legfelsőben csak 1-1 darab.
A MACSOI-n én is voltam, de sokkal nem lettem okosabb.
A külső légbevezetés nem is annyira fontos most a témában, mert végül is teljesen mindegy, hogy merről érkezik a tűztérbe a levegő.Lehetne akár az udvaron is a kályha/tűztér.
Nekem az volna jó, ha lenne szakirodalom legalább arról, hogy merre kell elindulni. A kicsit "inteligensebb" tüztér levegő ellátásával kapcsolatban.
Még nagyon sok lehetőség van ebben, de kb senki nem tud semmit.Max találgatni...
Közben meg mindenki hirdeti, hogy külső levegő bevezetéssel is készít kályhát. Na ja, de mi alapján és hol, hogyan vezeti be a levegőt. "Szakszerű" lesz-e és gazdaságos a kész szerkezet?
Én meg magamnak sem tudom úgy megépíteni, hogy azt mondjam ezt szívesen ajánlanám másnak!
Az, hogy vágsz egy lyukat a kályha mögött az nem megoldás... Pedig láttam már ilyet is!
Ha külső levegő, zárt tűztér, miegyebek témaköre,....
Hát az lehet problémás valóban.
Amúgy szerintem az a legnagyobb probléma, hogy nincs teljeskörű, és egységes szabályozás a témakörre. (Vagy csak én nem ismerem teljeskörűen ?:-)Ez sem kizárt, bár a kályhás kamara (MACSOI) minden éves dzsemborin szó van róla, érintik a témát,.... Tehát valami fogalmam van, úgy érzem).
Vagy ők sem?
Vagy ismerik, de nem egyformán alkalmazzák-követelik meg?
De az biztos, hogy 10 helyen ha építek az országban, akkor 8 féle az elvárás, átvétel, engedélyezés.
Ami egyik helyen lehet, azt a másikon nem. És amit a józan ész diktál, és érthető, hogy nem: na azon még + 2-t csavarnak.
Úgyhogy lehet hogy át kell építeni :-( Bár fogalmam sincs a tiéd hogyan lett megoldva. Mert nem igazán értem a leírást.
Az égéssel semmi gondom nem volt addig, míg a levegőt bentről adagoltam.Nagyon tisztán égett eddig.
Ahogyan írtad -> ha kapott másodlagos levegőt kintről, az még csak fokozta is, persze ha mértékkel adtam neki. Sokszor nem használtam, csak ajtót nyitottam, vagy rostélyon keresztül adagoltam neki levegőt.
A gyújtás mindig fentről történik/történt.Lehet ez magyarázza azt amit írtál, hogy fentről tüzelésnél, alsó levegő nem ront a helyzeten... passz, de szépen égett.
Az nem gond, ha át kell építeni a kályhát, de az már nagyobb gond, ha későbbiekben is bentről kell adagolni neki a levegőt, mert extra szigetelt ablakok és ház lesz, ha megérem... szóval onnét levegőt nem vehet.
Csupán "furcsa", hogy még a végén át kell raknom és le kell vinnem a rostély alá/ tűztér aljába a levegőt, hogy jól égjen. A levegőbevitelt amúgy szigetelt 120mm-es csőben hoztam be a házba a lábazatban fektetve
A tűztér levegő ellátásáról, külön tanulmányt lehetne írni. Ezt most ide semmiképen nem teszem.
Rengeteget lehetne írni, hogy a rostélyon át levegő, illetve oldalfalon adagolt szekunder levegőnek, stb,.... milyen hatása van az égésre.
De gondolom te nem annyira tanulmányt várnál, hanem ha jól értem inkább használati tapasztalatot/tanácsot. Azt megpróbálom röviden, érthetően,...
Ha oldalfali szekunder levegő: Annak helyes kialakítása előmelevítve lenne csak tanácsos.
De ez már olyan amilyen.
A tűztérről meg egyébként nem sok információnk, fogalmunk van. Hogy a frankót tutira megmondjuk.
Viszont, ÉS HA MÁR EZ TÖMEGKÁLYHÁS TOPIK :-), AKKOR:
A tömegkályhák legtöbb hagyományos tűzterénél is van rostély, de oldalfali levegő is. Ott ezek aránya egy beállított dolog. Amit nem nagyon lehet variálni tüzelés közben:-)
Hanem ami a megoldás lehet:
1 adagban kell berakni a tüzelőt, és felülről meggyújtani. Az alulról érkező levegő valóban a hatásfok, égés rovására megy, ha alulról ég a rakás. De ha felülről ég, és oldalról, és alulról is táplálod a tüzet: az jó égést eredményez (ha az egyéb feltételek adottak persze).
Szerintem ezt próbáld meg!
Ja!
Talán a kémény is bejátszik ebbe az egész történetbe. Régebbi tégla falazott kéményed van?
Szégyen? Szerintünk az, de nem vagyok biztos benne, hogy az építője is érzi, ÍGY ÉRZI :-( ezt.
A belső kókány, a külső ronda. De ha Ő átérezné ezt: szerinted kirakná a hirdetési oldalára?????
Ez még a hab a tortára...... Volt ilyen esetem nekem is, adtam egy árat tömegkályhára, aztán valaki megépített egy sima téglakályhát olcsóbban... majd ősszel mentem kárszakérteni mert a kályha működésképtelen, ráadásul egy egyenes téglasor sincs benne. :(
Itt félig medig fordítva volt. Téglakályha volt az első terv. De embrünk 'tömegkályhaként' deffinált ugyanolyan téglakályhát rondított oda. Illetve: még ha ugyanolyan lett volna :-)
szerencsétlen jóhiszemű kuncsaftoket sajnálom.
Igen, én is. Ezért írtam le. Tanulságos a kuncsaftoknak. Hogy kérdezzen rá, tud-e adni: Kivitelezői Nyilatkozatot, stb,...
Mert ha nem tud adni, már az ilyen önjelölt 'kályha építőt' kiszűri. Aki feltehetőleg sosem tanulta a kályha építést. Nemhogy a tömegkályhát, de a cserép- téglakályhát sem.
És még lehet akár nagyobb kár is a megrendelőnek. Mert ha ez egy új ház, akkor a kéményt, kályhát át kell adni. És a Kiv. Nyilatkozat hiányában át sem veszik. Mondanám, hogy akkor a kályhába be sem gyújthatnak, 'csak dísznek' építették. De hát ebben az esetben ezt is idéző jelbe kelett tennem szerintem :-(
Az egy 4 éves hozzászólás, az illető a kemencékről értekezik. De úgy általában nincs tisztában a kemence fogalmával.
Egy kemence pár dm3 -től sok száz m3 ig terjedhet.
valószínűleg a falusi paraszt kemencékre gondol. Azok fűtő/sütő kemencék és általában tényleg mezőgazdasági hulladékkal fűtik.
De a kemencének nem az a lényege hogy mivel fűtik. Lehet fűteni biomasszával /fa venyige meg más mezőgazdasági termék /, szénnel, gázzal, olajjal és elektromos árammal is.
pl.kemence az amiben a fogászok megolvasztják a fogpótlás fém anyagát 0, 5 dm3 ... kemence az amiben a halottakat elhamvasztják max. 0,3 m3 és amiben a síküveget olvasztják ami lehet 150 - 200 m3. És az is kemence amiben a látványpékek a finomságokat sütik olyan 15 - 20 liter - 0, 015 - 0,0 20 m3
Ki mit tapasztal, hogy tűztérben melyik irányból érdemes tápláni a tüzet?
Fölé, két oldalról/ hátulról esetleg alulról a rostélyon át?
Sok emberrel találkoztam, aki a rostély felöl ad levegőt, mert szerinte az a jó, neki az vált be.
Viszont úgy tanultam, hogy ez a leggazdaságtalanabb!
Sőt!!!
Fafűtés esetén nem is kell(ene) rostély, de már pl régen sem volt fatüzeléses kályhákon rostély.
Most kezdem próbálgatni a külső levegős épített kályhámat (tégla) aminek oldalt 5-5 légbevezetőn keresztül tudok adagolni levegőt, a tűztér teljes magaságába elosztva.
Előröl az ajtó nyitásával, vagy alulról a hamutálca kihúzásával a rostélyon keresztül.
Igen, de nekem is olyan az "érzésem" mintha a rostélyon keresztüli levegővel táplálás válna be, viszont ez ellenkezik az általam is tanultakkal.
Ha így lenne, akkor nem jó, és át kell alakítanom külső/alsó légbevezetésre, mivel már a belső levegős ellátást meg fogom/kell szüntetnem.
Bár az is lehet, hogy új levegő betáplálási irányt kellene kialakítanom, csak még nem tudom melyik irány lenne a legjobb!
A csempespórolós hátfallal nincs gond, mert szerintem egy lelkiismeretes szaki megbirkózik vele, ráadásul a külső általában összhangban van a belsővel. Amennyiben a külső pocsék, akkor belül se fényes az építmény.
Sancibá. szégyen ez a két kép.
Volt ilyen esetem nekem is, adtam egy árat tömegkályhára, aztán valaki megépített egy sima téglakályhát olcsóbban... majd ősszel mentem kárszakérteni mert a kályha működésképtelen, ráadásul egy egyenes téglasor sincs benne. :(
szerencsétlen jóhiszemű kuncsaftoket sajnálom.
"Ha csak építgeted az egy dolog, de ha be is akarsz gyújtani benne szakemberrel építtesd."
Hát újra, és újra csak ide kanyarodunk/jutunk vissza sajnos :-)
Aktuális a dolog. Ezért is kívánok reagálni.
Egyet értek amúgy. Otthon barkácsolják a kályhát.
De van ez még tovább is: lehet még fokozni is! Tovább is van, mondjam még??? :-)
2.
Amikor pénzért építenek kotványt, csapják be a vélhetően jóhiszemű- tudatlan megrendelőt.
Nem régi a történet, és tanulságos:
Kályhás barátom mondja, meséli:
Megkeresték, hogy téglakályhát kellene építeni. Árat adott. Nemsokára felhívták, hogy mást találtak, aki olcsóbban, ráadásul: tömegkályhát épített nekik.
Itt a kép:
A képen látható, hogy bizony ez is 'sima' téglakályha. Fehér sütővel épült, és nem is a legszebb :-).
A dél-dunántúli 'kolléga' :-) hirdetését elnézve ráadásul még a szakma alpvető szabályaival sincs tisztában.
Megmondom őszintén én cserépkályháknál sem értem az ilyen beépítést. Amikor falra építenek; 3 oldala csempe a kályhának. Hogy olcsóbb legyen: 1 oldal csempével.
De az, hogy szigetelés, hátsó téglázás nélkül így a falra építsen valaki; és ezt még a jófogásra, a reklám képek közé kitegye????
Ez megint csak árulkodó. Számomra azt mutatja, hogy még azzal sincs tisztában, hogy amit csinált; azt nem lenne szabad úgy csinálni.
Találgatni, hogy egyáltalán cserépkályhás szakvizsgája van-e? Annak nem sok értelme van. Nem is találgatok.
Viszont amit nyomatékosan tanácsolok az ügyfeleknek, megrendelőknek:
Mikor árajánlatot kér, konzultál a kályha építőjével, kérdezze meg:
1.
Tud-e egyáltalán számlát adni? Számlaképes-e?
2.
És hogy, ún: Kivitelezői Nyilatkozatot.
Itt is történetesen egyiket sem adtak. Ha már valaki tud adni ilyet, már az esélye megvan, hogy nem ilyen kókler munkát fog kapni. Nyílván nem garancia. De az esélyek sokkal jobbak. Az ilyen internetről kiokosított 'szakembereket' kiszűri.
Remélem tanulságos az eset; a célom ez volt. Nem kötözködés.
És talán folytatom majd egyebekkel, amik szintén okulásra lehetnek.
4-5rész homok... te jószagú málnabokor!
írj egy privátot azt segítek, hol lehet a közeledben kapni. az universal super az jó, viszont drágább is. nekünk magyaroknak jó agyagaink vannak, a zsákos cuccokat többnyire az osztrákok találták fel mert náluk kakukk az árú. azé h tudjanak mivel dolgozni.
én szürkeagyagot használok legtöbbször ahoz 2 rész homokot rakok, egyes kályhatípusoknál elbírná a 2,5ös arányt is... azelött meg jófajta sárgaagyagom volt amit 1-1be kevertem.
Megnéztem. És mint mindenkiben bennem is felmerūl a kerdes: jól hallottam az arányokat? 4-5 rész homok... más szerint meg a 2 részt nem haladhatja meg.
Tudom mar, agyagzsirosságok között különbség van. Ezek szerint próba és próba a titok.
"csempefalazat már kályhás meló, agyaghabarcsba minden, sifrázva, drótozva, bélelve... stabil mint a svájci frank"
:) igen kályhás meló.
Tartok is tőle, bár az építkezéseink során annyi mindent megtanultam már (saját káromon is) hogy ezzel is megpróbálkozom. Meg amúgy elég kreatív lány vagyok. (a lányok előtt nincs lehetetlen) Remélem, menni fog egy kis külső segítséggel.
Drót van, fogó van, cserép van, vagdosni tudom, vízmértékem van, merszem is, csempét meg hosszú időre ígérték szállítani, addig fejben építgetem.
Agyaghabarcs, amit említettél, a készen kaphatóak közül való, vagy titkos keverék? Szóba jöhetne pl a zöld fülű, R Univerzál Super, vagy a Sakret samotthabarcs STM, vagy csak agyag homok soványítással?
Az egyszeri bácsi is vett zongorát, meg is kérdezték tőle:
A csempefalazat már kályhás meló, agyaghabarcsba minden, sifrázva, drótozva, bélelve... stabil mint a svájci frank.
Az agyaghabarcs helyett én nem mernék c30at használni.
az agyag se köt keramikusan ott de nem is kell neki.
attól hogy a c30 esetleg keramikusan megköt még elporladhat., vagyis semmi tartása nem lesz
A csempepárkány ok, de utána fel szeretném falazni kályhacsempével. Bélelni a habarcsba ágyazva egy kis cseréppel.
Ha jol gondolom olyan anyag kellene a c30 helyett aminek hidraulikus kötése is van mert nem éri eĺég erős hő a keramikus kötéshez. Legyen hőálló, hidraulikus és keramikus kötésű.
Alapvetően azt gondoltam lesz ott elég hő a c30nak.k
hova akarsz pontosan kályhacsempét?
amennyiben van felfekvési felület és kályhacsempe párkány, akkor azt normál agyaghabarcsba mehet. viszont ha fel ragasztásról van szó (mint pl egy burkolólap a falra), akkor Rath Profix. az olyasmi mint egy csemperagasztó csak bírja a hőt (tüzet nem, csak a hőt).
A C30 tűztér építésre, és egyéb belső kályhás munkákra való. (Datapop szerint arra sem :-) Hát én sem használom már :-)
És alapvetően nem kandalló külső burkolásra-ragasztásra.
De ha a felhasználását megnézed; szerintem ott kell lenni rajta, hogy 800 C fok kell a szilárduláshoz. Ha nincs annyi, olyan helyen alkalmazzák, ott vízüveggel kellene keverni.
Épül a "vár".... azaz a fogadószint egy tűztérhez.
Tapadási próbákat készítettem C30-as habarccsal. Naturral és soványítottal is. Nem vagyok elégedett vele, a kis próbakorongok többségében lejöttek az anyagról.
A leírása vizes állapotú anyagokat ír, így először csupasz, de vizes ytongon próbáltam, egyelőre rajta maradt, a kissé nyirkos betonról mindkettő lepattant, a glettelt ytongot csak szárazon próbáltam még, arról is lepattant, a száraz ytongról a soványított lejött, az eredeti állapotú nem.
Hogyan marad stabil az ytongon? vizes csupaszon, vagy murexinnel glettelve és vizesen? Már glettelve van, kaparjam le vagy vizezzem erősen? Valami tapadóhíd szükséges alá?
A fogadó párkányra a tűztér előtti részen raknám föl vele a kályhacsempét.
azóta próbáltam a glettelt részen is vizezve, de még várnom kell a kötésig.
Mindent tud valaki, mit, hogyan, stb? Ismeri az egész szerkezet, és annak megépítésének csínját-bínját? Csak 1 dolgot nem tud: a falazóhabarcs jó-e összeépíteni?????
Hát ez elég szórakoztató :-)
Amúgy mondhatjuk siralmasnak is :-(
Pont fordítva kellene elkezdeni: Az anyagot keverni, nézni mi hogyan épül, hogyan csatlakozik egymáshoz; és mekkorák méretek, stb.
Köszi a "vigasztalást" és a pozitív hozzáállást !...:-))) Azt hiszem, hogy az lesz. Több helyről is gyűjtöttem infót, szóval meg lehetne csinálni, de mindenképpen költséges lenne és ráadásul hőleadási veszteséggel is járna.
Úgyhogy majd csak melegszem mellette és nem nézegetem...:-(((
Tanácsok szeretnék kérni. Van egy téglakályhám, amit be szeretnék burkolni (burkoltatni) szeletelt téglával, vagy valamilyen hasonló hatású burkolóval. Rögtön válaszolok arra is, hogy azért, mert a kedves "mester" olyan rondán készítette el, hogy még kifugázással se lehet az esztétikai hibákat "eltüntetni" (ferdén álló tégla, nincs síkban, és hadd ne soroljam...:-(( ). Milyen ragasztót vagy hőálló habarcsot kell használni hozzá ? (max 100-120 C a külső hőmérséklete)
Elvégeztem egy kályhás tanfolyamot jó pár éve, de nem vagyok gyakorló kályhás, és nem is szeretnék eü. okoból azzá válni.
Jelenleg is egy ismerősömnek szeretnék csak segíteni, hogy anyagilag tudjam támogatni azzal, hogy segítek neki újrarakni a kályháját.
Sajnos igen rossz kályhacsempéje volt már.Vettünk mellé még pár bontott csempét.
Most kitalálta, hogy a 5x3x7 kályha helyett nem tudnánk-e 5x4x7 es kályhát összerakni.
Mondtam, persze segítek, ha tudok... de eddig lengyel 5-ős volt a kályha. Ezért lenne pár kérdésem
Kérdéseim:
1, Ebben méretben is jól fog-e üzemelni a Lengyel ötös?
2, Nem volt bélelve, csak betétezve.Most szeretném plusza bélelni neki, hogy kissé jobban tartsa a hőt.Az első járatban 3-as a másodiktól pedig cseréppel bélelném tovább.Jó ez így?Mi a tapasztalat, hogy a 3as samott esetén, a sarok fog fűteni?Át fog melegedni?Esetleg 4-es samotnál? (van 20 db) - Erről a plusz bélelésről mi a tapasztalatotok?
3, Eléggé hosszú lett/lenne a tűztér, de szerintem viszonylag keskeny. Kb 25-30cm széles de a mélysége így már kb 70cm
4, A tűztér külső oldalán ti csinálnátok/csinálni szoktatok samot fal+ cserép szendvícset?Kell ez? Ugyanis bontáskor láttam, hogy kb 5 samottéglán kívül mind sima tégla volt a tűztérben és még fedve sem volt. Ami számomra meglepő.Persze így 20 év után már mállott is a tégla.Mí úgy tanultuk, hogy kell, de hát ha a síma tégla eddig bírta, akkor megkérdőjelezem
5- bónusz.... egy érdekesség, amit az általam eddig látott/tanult kályhákban eddig nem láttam még... a Lengyel 5 járataiban középen- a tűztér falával párhuzamosan és annak nekitapasztva, fektetve végig az aljától a tetejéig fel volt téglázva!Tehát nem téglalap alakú volt a járat keresztmetszete, hanem L ! Amit néztem is, mert így talán jobban neki volt terelve a fűst...
na ezt a képet rég meg akartam osztani, s most itt az ideje is:
amitől érdekes az az, ahogy a lerakódás - több hónap után - le lett takarítva, s széepn látszik a körkörös áramlás nyoma, illetve a szilárd anyagok "lerakódása" ami nem ég el. szóval megy körbe körbe, a bizonyaték itten. akinek a színek nem elegendő bizonyítékok, az ne írjon.
kösz
Sancibácsinak küldöm igazán a képet :) a meg a kis csapatnak aki jelen volt. működik.
Nagyon nem akarok neked ötleteket adni , mert minek, de elég ha megnézed a bevizsgálási bizonyítványokat (neten letölthető) és rá fogsz jönni hogy mi hiányzik.
Na az a lényeg.
Ha meg találod a hiányt, és képes vagy kitalálni mit kellene tenni hogy a - most nem is mért - paraméter még jó is legyen, akkor feltaláló lettél :)
Nagy vállalat bevizsgált, gyártott és forgalmazott (35 ország) kéményéről van szó de lehet bármelyik), aminek a belső szerkezete lett megváltoztatva, egyébként a titokzatos kályhánál már megvalósított és tesztelt szerkezet tapasztalatai alapján (ezen a télen). Ez adta az ötletet hogy a kéményre is át lehet vinni a megoldást.
Komlett már ismert (nálunk még kevésbé) kéménytípust rendelhet majd a vásárló, kívülről nem látszik semmi, de a kémény működése jelentősen megváltozik.
Több változat lesz, nyilván lesz egy egyszerűbb, olcsóbb és egy magasabb követelményeknek is megfelelő változat (ami kevesebb esetben szükséges, speciális igények esetében).
Ez most is így van sok változata van ezeknek a gyártmányoknak.
Az alapváltozat sokkal olcsóbb és sokkal többet tud mint a mostani legdrágább verzió a piac vezető gyártónál.
Ilyen esetekben az a vizsgálat tárgya hogy az alkalmazott drága megoldásnál hasonló teljesítménnyel biztosított más anyaggal cserélhető e a már alkalmazott dolog, a funkciókat lehet e bővíteni, vagy alkatrész cserélhető, ár csökkenthető, stb.
Az eredője a dolognak az hogy tudjon többet és legyen olcsóbb.
Többet tudó drágább dolgot is lehet persze csinálni.
A másik ügy, hogy a szélsőértékek bekövetkezése esetében , mondjuk 1000 C fok esetében a szigetelés túléli e a kéménytüzet vagy elolvad mint a fagylalt.
A tömegkályha, kandalló, fémkályha stb akármi esetében a dolog úgy kapcsolódik - hitetlenkedésed ellenére -, hogy a kályha teljesítményét jelentősen befolyásolja a kémény működése a tüzelési ciklus folyamán.
Ez lehet folyamatos változás is fűtésenként. Jobb feltétellel kezdődik a tüzelés másnap pld.
A jelentős hiba pont az, - amire célzol -, hogy külön tárgyalod a kéményt és külön a kályhát, a gyártók is ezt tették és lett is belőle apró gondocska.
Egyébként egy kéményszövetség is ezt már felismerte és elindultak jobb irányba.
van olyan h kémény fórum? na akkor ott!
máskülönben eddig titokzatos, teljesen ismeretlen, új járatrendszerű kályhákról regélt, most meg a kéményeknél is ki lesz találva a spanyol viasz.
ha megvalósul veszek kettőt kapásból
Kihagytam, hogy a BME mérései alapján, a bukószél ellen nem védettek (egy sem).
Ettől viszont simán meghalhat a család.
A legtöbbe simán beszédülhetnek a madarak, és az is okozhat bajt.
A problémák nagy részénél nem is fogják tudni még ha vizsgálódnak akkor sem hoygh mi volt a baj, mert a légmozgások időjárás függőek is. A bukószél néha alakul ki, a környzetei hatások miatt (házak, fák, szélirány stb.
Úgyis lehet szénmonoxid mérgezés hogy a kályha / kazán teljesen jól működik, a fűtsé jó, és utólag nem deríthető fel mi volt az adott esetben a gond.
Ennek az az oka, hoyg a bnukószél legyőzi a huzatot, és lenyomja a füstöt, am akkor veszélyes a legjobban ha enyhe a hatás mert nem veszik észre.
Pld a nagymama ágyból nézi a tévét és ennyi is volt.
Sokkal bonyolultabb a helyzet. Kicsit próbálom összefoglalni, hátha sikerül.
1. Vannak a régi, fals levegős, 4 téglás kémények, amelyek a padláson tűzveszélyt okozóak már (vidéki házaz padlására sokszor felvisznek éghető anyagokat és elég egy kis szikra, át vannak itatva kátránnyal, ezért is tűzveszélyesek. Nincsenek hőszigetelve, ezért a kondezációs kicsapódás is jobban érinti, a hanarcs kiégett, a téglák lebenek ide oda. stb. Nem védettek a madaraktól, beleesik az eső, nem elég magasak, és a keresztmetszet is kicsi, és a profil szögletes ami a turbulenciát is okoz. (ha valamit kihagytam pótolandó)
2 A modern szerelt kémények elvileg jól testre szabhatóak, statikailag ellenőrzöttek, lehetnek samott vagy saválló béléssel, szigetelt kőzetgyapottal vagy levegővel. Hosszú garancia van rájuk. Hátrányuk hogy jó drágőák, előnyök hogy gyorsan felépíthetőek.
3. A kéményen keresztül leszívott égési levegőt is tudja pár drágább szerelt kéménym, ez előny, de hátrány hogy ez a levegő is hideg.
4. A kéményeket akkor építikik amikor a kályha típusa még nem biztos hogy ismert. Könnyű alkalmatlan kéményt használni. Az ideális paramétereknek alig felel meg valamelyik, elég megnézni a táblázatot.
5. A kémény és a kályha nem egy egységet alkot hanem csak kiegészítik egymást jól - rosszul.
6. Egy csomó funkciót nem tudnak a mostani kémények, és nincs is műszakilag minden követelmény mérve (ellenőriztem) a gyártó sem foglalkozik sok mindennel ami a kályháknak kellene.
7. Sok a csaolás és a nem ellenőrzött beépített anyag, visszaélnek a márkanévvel is, hamisitások is vannak (molndták gyártók). Több olyan típust is árulnak aminek nem is volot bevizsgálása, és kémény tűz esetlében szét megy, szétreped. A beépített közetgyapot szigetelések takarékossági okból (csalás) nem megfelelőek szándékosan. Mivel a gond később derül ki, nincs kockázatuk.
Természetesen a fűtési szokások is hibásak (vizes fa, túlterhelés, stb.), de ha a kémény ezt nem védi ki lehet egy pici gond belőle.
"Egy újonnan épülő ház esetében a teljes kiadás egy-két százalékát viszi el a kémény, egy meglévő épület fűtési rendszerének felújításakor pedig a költségek tizedét. A Magyarországon épült házak kéményeinek átlagéletkora a már elvégzett felújításokat is figyelembe véve húsz év,"
A lófaszt tizedét. Inkább a harmadát, azaz 33 % -át. maga a kéménybélelés drágább mint a modern kazán.
Azért annál valamivel több. Mo.-n kb. 4,1 - 4,3 millió lakás van.... amit látod itt sincs egyetértés, de fogadjuk el.
Viszont nem minden ház lakásaihoz van kémény pl. a távfűtéses panelok lakásai. Meg mások.
Talán úgy reális ez a szám amit írtál, hogy jelenleg 1. 000. 000 működő kémény van. És legalább ennyi működés nélküli, ami csak úgy ott meredezik a tetökön. Szóval mint írták azért az nem mind rossz.
Szerintem pontosan megállapítani nem lehet a számot, de hogy rengeteg rossz kémény van az biztos.
Nálam olyan gond is van, hogy (társasház) a szomszéddal közös falazatban van a kémény falazva, tehát nem bonthatom el a kéményemet mert akkor a szomszéd fürdőszobáját is elbontom. Sajnos építeni kell egy új kéményt. Milyet és mekkorát az is fogós kérdés.
Nézd meg a kazánok Pa követelményét, az Atmos -nak ha komolyabb lakossági, pld 24 Pa. Ez a táblázat nem csak kazánokra igaz, minden fatüzelésú eszközre jó.
Vas kandalló kályhákra is nyilván.
Épp ebben van az ellentmondás.
Sajnos igaz is.
Persze van kémény lobbi is, stb. de a fizika az nem polizitál.
Egy csomó környébeli kéményt mértem műszerrel. A huzatuk halvány.
"mekkora egy átlagos tömegkályha teljesítménye ?"
Jó kérdés, gondolom a gyakorlott építők meghatározzák nekünk :)
Ez a schiedel féle méretezési táblázat eleve nem tömegkályhára vonatkozik, hanem kazánra, ott is a nagy teljesítményűekre.
Már a legalsó görbe is túl nagy / vagy éppen elmegy / az átlagos kazánokhoz. 4 m -ról indul a hat kém . magasság és elmegy 22 m -ig, az induló telj. kb. 18 kW a végső pedig 50 kW.
16 cm -es cső átmérőnél.Ezek talán éppen elmennek egy nagyobb legalább 100 - 120 nm háznál. A többi ek un. ipari kazánok.
a bibi ezzel az , hogy ipari kazánokat manapság nem fűtenek fával , kivétel a pécsi hőerőmű ahol sok nagy méretű kazánt fával fűtenek , erdőket letarolva. azok a kazánok pár ezer kW -osak.
Mellékesen , mekkora egy átlagos tömegkályha teljesítménye ?
Elemzésed már ott rosszirányba ment, hogy az a másfélmillió szerinted cserére szoruló kéményre nem szándékoznak tömegkályhát kötni. Ha igen, 6 db biztos van, de ők is tévúton járnak.
Mivel egy jó tömegkályha teljesítménye a méretezés eredményeképpen komoly , értelemszerűen felül kell vizsgálni a kéményt is, különben meglepetések keletkezhetnek.
A táblázat elfogadott értékeket tartalmat, több kémény gyártó is hasonlót közöl.
Ezért megoldásként készítettem pár éve egy hizatfokozó / huzatszabályozó szerkezetet, ami mozgó alkatrész nélkül kb 5-10 méter kéményt pótolhat (a helyszín is befoláysolja az értékeket nyilván).
A kéményemet is lebontottam és új nagyobb teljesítményűt építettem, valamivel magasabbra mint az átlag, de így is szükség volt a huzatfokozóra.
Majd a kályhát is átépítettem hogy gyengébb paraméterekkel is jól működjön (máshol).
Ha nincs jó kémény a kályha gyengén fog működni.
Ha az időjárás is rontja a lehetőséget (légnyomás, páratartalom, szél, hő, stb.), akkor elérheti a kritikus értékeket is a rendszer és nem jól, vagy veszélyesen működhet.
"Csütörtökön megjelent a családi házak komplex fűtéskorszerűsítését, kazán- és konvektorcseréjét, illetve a kiegészítő elemek, például kémények felújítását, cseréjét támogató legújabb pályázat - mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A pályázatokat 2017. június 06. reggel nyolc órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet benyújtani.
A pályázat az Otthon melege program keretében valósul meg. Egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintot kaphat, a vissza nem térítendő támogatás összege azonban nem haladhatja meg a felújítás teljes költségének a 40 százalékát. "
A kéményekkel kapcsoaltos mennyiségi közlést egy másik weboldalon olvastam ugyanezzel kapcsolatban.
" hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült."
Rengeteg féle hőszigetelés van. Sőt a szálas szigetelő anyagokból is sok van. De 330 fokon egyik sem olvad meg. Még 500 -on sem.
Ez nem jelenti azt ,hogy pl. egy építőipari célra gyártott szálasanyag kéményhez kazánhoz jó lenne.
Egyes szálasanyagokat műgyanta permettel vonják be , hogy stabil és kemény legyen. Ez jó a házak hőszigeteléséhez, de nem jó egy szerelt kéményhez. Természetesen létezik a magashőmérsékletet kibiró szálas szigetelő anyag. úgy nevezik, hogy kerámia szál - ceramic fibre. Ez magashőmérsékletű berendezésekhez pl. kemencékhez használatosak.
kéményhez is jó, de így a kémény megfizethetetlen lesz.
Jó a kéményhez az ásványgyapot.
Végül : ne aggódj nincs Mo.on másfél millió cserére szoruló kémény.
Azt csak egyes kéményseprők állítják, hogy fontosak legyenek !
még mielőtt cáfolnálak azt látom valamiért nem kedveled a hagyományos 14 x14 -es szelvényű tégla kéményeket.
nincs azokkal semmi baj, ha :
megfelelő minőségűtéglából építik / gyakorlatilag fagyálló tömör téglát jelent és az is csak a felső harmadára kell az un. kéményfejhez /,
Megfelelő minőségű falazó habarcsot használnak, ami annyit tesz hogy a cement adagolás megfelelő az elírás szerinti.
és végül a huzat biztosítása céljából kiszámolják a szükséges magasságot. Az pedig általában 6 m minimum. egy 7 . 10 m -nél már eleve felesleges a huzat számítás .... inkább a fojtás szükséges. Nagyjából 15 kW készülék teljesítményig.
Ha nagyobb a teljesítmény, akkor nagyobb szelvény kell.
Természetesen nem minden tüzeléshez jó ez a kémény típus, pl. gázfűtéshez elve nem jó. Ott bélelni kell.
"Az élet és tűzveszély abból fakad hogy a kémények tömörsége hamar megszűnik a habarcs elhasználódása, kiégése miatt."
Ez egy jó 200 éves szajkózás. Tény hogy ez is benne van a valamikori gyakori kéménytüzek okaiban. És ezért hozták létre már legalább 150 éve a kötelező kéményseprőipari. szolgáltatást.
Tehát az elhasznált nem megfelelő anyagból épített kémények és a nem megfelelő tisztítás. A felhalmozott anyag tud csak megfelelően égni és megfelelő magas hőfokot előidézni. magyarul egy párévig nem tisztított kémény képes kéménytüzet okozni. Ott ahol min . 2 - 3 vedernyi anyag felgyülemlik. Korom és kátrány.
Megfelelő anyagból építeni és az előírt időközönként tisztítani.
Na most a felületes szemlélődő lát a házak tetején tényleg ronda kéményeket, de azok 2 /3 ába már nem tüzelnek, nem használják, ami meg megvan azért ,hogy ronda még jó lehet. Ha valakinek fáj / általában a kötözködő, kistudású kéményseprők / az menjen fel és javítsa ki a kéményfejet.
A javítás : a könnyen kijövő habarcs darabok eltávolítása , erős cementes habarccsal való fugázás és a felület eldörzsölése. Ha indokolt akkor a tetőn kívüli rész újra rakása .
Gáztüzelésnél pedig bélelés.
természetesen a modern készülékek teljesen más elven működő kéményeket igényelnek. A szabványban előírt követelmények szerint kell gyártani és telepíteni.
"Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !"
A letölthető bevizsgálási jegyzőkönyvek (sok külföldi van) inkább a statikai vizsgálatokra helyezik a hangsúlyt.
A hővel kapcsolatos vizsgálati eredményeket csak egy olasz kerámia kéménynél találtam.
A többinél nincs vizsgálva a kémény hőátvezetése.
Külön érdekesség az új szerelt kéményekben elhelyezett kőzetgyapot szigetelés paraméterei.
Sokan nem tudják (egy forgalmazó is igen elcsodálkozott) hogy sok nem megfelelőt is forgalmaznak erre a célra.
Természetesen a kőzetgyapot sokféle gyártmányként létezik, különböző célra használtak, de a legtöbb nem megfelelő kéményhez.
Két paramétert közölnek, az egyik az átlagos üzemi hőfok (a legtöbb 350 C fokot ír erre , és a maximális hő 650 c fok, esetleg 700 C fok.
De ami nem kéményhez való az csak 300 körül tudja a maradandó alakváltozás nélküli üzemet kibírni.
Fontos megnézni melyik mit tud. Különben beszerelik a kéménytg és a szigetelés összeroskad egy nagyobb befűtés után (vaskályhák kilépő füst hőmérséklete prospektus szerint is 330 C fok.)
Hasonló eset volt amikor a kiállításon bemutatott magyar kazánban üveggyapot szigetelés volt, aminek a gyártója 50 méterre állított ki onnan, és azok mondták hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült.
Ezeknél a szigeteléseknél az ipari célra gyártott 1000 C fok feletti hőt is kibíró (rövid ideig) termékek a megfelelőek, tehát nem lehet úgy kéményt házilag elkészíteni, hogy körbetömjük a saválló csövet valamilyen kőzetgyapottal, amit tetőszigetelésre gyártottak.
A régi kémények a kis keresztmetszet (szögletes, 140 mm) és a kis magasság miatt még új
szerű állapot esetében sem felelnek meg. Kicsi a huzat Pa értéke. Persze a füst azért kimegy valahogy, de sokszor vissza is jön :) Na puff, a helyi kocsmában ilyenkor kinyitják az ajtót :) .
A 1500000 problémás kémény számot a minisztérium közölte, és erre a felújításra biztosítanak támogatást is.
Vidéken alapvetően vegyestüzelés van, a gáz drágának tartott és mivel adódik a fa tüzelő azzal tüzelnek.
Az élet és tűzveszély abból fakad hogy a kémények tömörsége hamar megszűnik a habarcs elhasználódása, kiégése miatt. Kimozdulnaka téglák is a komolyabb szelek miatt, a hanarcs rögzítő hatásának a megszünése miatt. Átitatottak kátránnyal is, a huzat a lukak miatt fals levegő keletkezése miatt is csökken, ha a padláson éghető anyagok vannak, akkor egy nagyobb befűtés esetében szikra juthat ki és tüzet okoz.
Ha kéménytűz jön létre a vizes fa tüzelés miatt lerakódó korom és kátrány miatt, akkor az elvileg 1000 C fokra kell felkészülni (erre is vizsgálják a kéményeket az EMI, stb cégek) előfordulhat a baj.
Most láttam ilyet, 3 cm volt körben a lerakódás-
Az egy más kérdés hogy nem égnek le tömegesen a házak, a a Co mérgezés igen nagy számban fordul elő évente..
"A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban."
Azok a felmérések nem reálisak. Részrehajlóak !
A többi :
"a habarcs kötése 160 C fokot bírt," egy sütemény sül ennyi hőfokon, a jó pecsenye pedig 180 fokon.
Tény hogy a régi kémények falazó habarcsa nem volt anno megfelelő, mert nem tettek bele elég cementet. de a városi házak külső vakolatai hasonló hiányosságban szenvedtek. Azaz abból is kispórolták a cementet. plusz még a homokkal is problémák voltak. A fővárosi házak vakolatainál.
a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik..
ha magas a hőmérséklet semmi baj kimegy a sav egyikrésze a kéményen, a másik eleve nem találkozik vele.
ezért régen jó 50 és 75 éve amikor 'kitűnő' kénes szeneket égettek el a kéményeknek semmi baja nem lett, mert a keletkező kéndioxid vígan távozott a kéményből, azt békén hagyta.
viszont az esővel egyesülve vissza hulva a már említett eleve rossz vakolatokat kikezdte.
A problémák a földgázzal kezdődtek. Az égéstermékekben volt víz , volt széndioxid és alacsony hőmérséklet így szénsav keletkezett és az bizony rombolta a kéményt. De ott is a fagy vitte primet. A jelenség neve kémény errózió - fagy és savhatásra az eleve rossz kéményfal / tégla habarcs /előbb utóbb tönkre ment. Ahol a kátrány átszivárog ott a tüzelés eleve a rossz !
A többi igaz, de azért régen is tudtak kémény méretezni.
Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !
a bélés /samott és fém /kap tanúsítást ugyan így a hőszigetelő anyag és a burkolat is.
Az aki kémény tervezésre adja a fejét csak tudja , hogy milyen hatások érhetik az ott alkalmazott anyagokat.
Mert ezek a modern kémények eleve gyártmányok, majd kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyak.
és minden tárgy amit eladásra gyártanak bizonyos kritériumokkal kell, hogy rendelkezzen. Azt meg a szabványok írják elő.
kéményekre és forgalmazott szendvicsekre egyaránt . A több százezer társával együtt.
Most kb. 4.2 millió lakás van Mo.-on. Ezek egy része központi fűtéses / ház központ vagy távfűtés / Itt eleve nincs lakásonkénti kémény.
Ami marad ott is van egyedi központ fűtés egy db kéménnyel. már 25 éve is rávették a lakosságot, hogy a kívánt kéményt alkalmazza. másképpen pl. eleve nem adtak gázt.
na most az egyedi kályhafűtéses lakásik száma jelentősen visszaszorult. És ott sem biztos hogy mind eleve cserére szorulna.
Tény hogy vannak nem megfelelő kémények, na de másfél milla ? Van mondjuk egy vagy 200 ezer.
Legyen az utóbbi.
Amik elhanyagoltnak, korszerűtlennek nevezhetőek, de az életveszélytől még mindig messze vannak.
A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban. A hagyományos 4 téglás tégla kémény a jellemző, aminek a habarcs kötése 160 C fokot bírt, és ezért a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik. A kátrány átszivárog rajtuk, és a korom lerakódik. Ezért kell tisztítani legalább mechanikusan.
A nagyob gond az elégtelen huzaterő. Sok kémény nem nyúlik a tetőgerinc fölé legalább egy méterrel, így csökkennek a lehetőségei. Sok kéménynél nem vizsgálták a környezeti hatásokat (bukószél alakul ki). Ma már az előírás a modern kémény, saválló csővel (samott vagy saválló fém), hőszigetelt, és bevizsgált köperny elemmel rendelkezik.
A drágábbak levegő beszívásra alkalmas külön járattal is rendelkeznek. De van egy comó gond ezekkel is. ezért lehet fejleszteni. Pld. a nagyobb kazánok / kályhák nem képesek a táblázatok szerinti huzaterőt létrehozni, mert sokkal nagyobb magasság, és keresztmetszett kellene mint amit építenek.
A tömegkályha alkalmazását ezek érintik, hiszen ha nincs jó kémény akkor jó huzat sincs, így a kályha nem működik jól.
Igazad van a hagyományosnak mondható ellenáramú tömegkályha szerkezet esetében.
Itt elég kritikus a tűztér mérete és a berakott fa mennyiségének az öszhangja kiegészítve a huzat jellemzőivel is.
A járatos kályhák célkitűzése az hogy az áramló forró füstgázokból a járatban kinyert hőt hasznosítja. Csak ennek sok ellentmondása van mert az égési ciklus kezdeti és befejező szakaszában már csökken a füstgáz hő és növekszik a lerakódás veszélye, és a kéményben különösen veszélyes ez a folyamat, korom és kátrány rakódhat le.
A betáplált levegő hőfoka jelentősen megváltoztatja a tűztér hőmérsékleti viszonyait.
Ez bárki kipróbálhatja forró levegő betáplálásával (hőlégfúvók) használatával.
Ha a kémény ezt elektromos áram használata nélkül is tudja, igaz kissebb teljesítménnyel, akkor jelentősen javul a helyzet.
Ha a kályha szerkezete nem a hagyományos elvet követi hanem képes a keletkezett hőt hasznosítani sokkal szélesebb határok között, - mint hagyományos esetben -, akkor nem a tűztérhez kell alkalmazkodni, oda berakhatsz 50 kiló fát is nincs jelentős eltérés és veszteség. A tűztér anyag pedig kibírhat 1500 C fokot is, tehtá képetlenség túlterhelni.
A lényeg a struktúra megváltoztatása, fejlett hőkiemelő és hőtároló végül hősugárző funkciókat kell megvalósítani.
A hőtároló rész tömege pedig növelhető és akár szekciónként is bekapcsolható a termelt hő mennyiségéhez igazodba, mondjuk tonnánként.
Tehát alap kályha 2 tonna, de még betehetsz másik három tonnát is, csak nem mindig veszed igénybe, (kézi vagy automata kapcsolással) mert akkor kis energia bevitelnél nem fog hatékonyan fűteni a rendszer.
A hagyományos kályhák képtelenek dinamikusan viselkedni, a "méretezés" dolga az adott helyhez igazítani a tűzteret és a hőtárolót stb. , de ezt nem lehet változtatni utólag.
A tömeggel egyetértek, az enyém ilyen paraméterek mellett 1,9 tonna. Viszont a tűzifa mennyiségének dinamikus nővelésével nem. Ha melegebb van elég napi egszeru begyújtás, nagyobb hideg esetén 2x esetleg kicsit csökkentve az egyszerre felhasznált fa mennyiségét 3x. A fa mennyiségéhez kellalakítani a tűztér méretét, ha több a fa akkor a nagyobb tűz jobban igénybe veheti a t1ztér állagát és a nagyobb hőmennyiséget nemcsak a tőmeg hanem befolyásolja, tehát változatlan felület mellett a hő kissebb hányada hasznosul és több kerül a kéménybe, romlik a hatásfok. A tervezettnél kisseb famennyiség a hőátadás hatásfokát nem de az égés hatásfokát ronthatja mert kissebb lesz a tűztér hőmérséklete.
Én két tonnát tartok minimálisan elegendőnek. Akkor van lehetőség dinamikusan növelni a tüzifa mennyiséget nagyobb hideg esetében is.
Új játékszer.
Kialakult egy speciális kémény típus építésének a lehetősége, ami a jelenleg piacon lévő kémények kiegészítésével építhető meg, a kémény nem változik meg lényegesen, így a bevizsgálása is érvényben marad (nagyon drága egy teljesen új kéményt gyártóként elismertetni).
Két kéményes céggel is van már kapcsolat, kapunk teszt kémény anyagokat.
A lényege az, hogy a kéményhasználata közben jelentkező hőveszteséget a szükséges minimálisra lehet csökkenteni és a viszanyert hőt a kályba betáp levegőjének a hőfok növelésére lehet felhasználni, de másra is, pld légfűtés.
A másik összefüggés a tömeg és teljesítmény vagy az elégetett famennyiség és a kályha tömege között. A különböző tégla anyagok között elég nagy különbség van a hővezetésben, főleg az eltérő sűrűségük miatt, de a hőkapacitás nagyjából azonos, ha nem térfogatra hanem tömegre számoljuk. Mindent összevetve az ajánlott minmális tömeg a hő tárolhatóságának szempontjából kb. 100-120 kg tömeg minden kilogram elégetett száraz fára. A kályhákat általában napi kétszeri tüzelésre méretezik, 3kw-hoz kb 2x 10 kg fa kell, vagyis minimum 1-1,2 tonna tőmeg, de inkább több. Ezt nem lehet bezsúfolni fridzsider méretbe. úgy kell szétosztani a kályhában hogy a hő felvételére és leadására egyaránt elegendő felület legyen.
Rájöttem, hogy még a téglaválasztás sem olyan egyszerű kérdés a külső köpenyhez..:(
A környékünkön főleg Porotherm kisméretű vagy Baranyai kisméretű téglát lehet kapni.
Egy helyen találtam az általatok tanácsolt kanizsai téglát, de abból meg két típus volt: EUR válogatott 215Ft/db és I.osztályú tömör km 89Ft/db.
(a Kanizsai válogatott ránézésre sokkal "sűrűbbnek", homogénebbnek tűnt, szinte klinker tégla minőségű volt, mondjuk ennyi pénzért már klinkert is lehet nézni... )
Fotó:
- Segítsetek lszi:
Ti melyik típusú téglát használjátok/javasoljátok a fentiek közül külső köpenyhez?
(protoherm km, Baranya km, Kanizsai válogatott vagy Kanizsai I.O sima km?)
Illetve egy kérdésem lenne még:
A külső köpenyt szeretném még esztétikai okok miatt 3-4cm-es kőlappal burkolni. Viszont így félek, hogy túl vastag lesz a köpeny és nem fog megfelelően átmelegedni.
Melyik "szendvics szerkezetet" találnátok alkalmasabbnak?:
A: samott bélelés (2cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 18,5cm --> (? ez nem sok már?? Át fog ez kellően melegedni?)
B: nincs bélelés (0cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 16,5cm --> (? Ez tetszene, de nem tudom, hogy bélelés nélkül mennyire megbízható? repedések, légtömörség stb..)
C: samott bélelés (3cm) + élére állított pl Kanizsai tégla (6cm) + kőburkolat (4cm) = 13cm --> (? ez meg elég kevésnek tűnik, de a 3cm samott bélelés talán már megvédheti a vékonyabb téglaköpenyt a hőterheléstől...)
A teljesítmény és a méret között a tömegkályhánál egyértelmű összefüggés van, 3kw az kb 6m2 sugárzó felület, kb ekkora "frizsiderrel" kell számolni hogy legyen mi tarolja es adja le a hot. nekem epites alatt van egy toronyszeru 71x83 cm alapteruletu de 235 cm magas, fal melle epitett, 3 oldal adja le a hot, hasonlo teljesitmennyel.
Tulajdonképpen mehetnék ez alá is, nem annyira létkérdés mindenhol a fagymentesség sem, 3kW-tal is nagyjából elégedett lennék. Inkább ebből a padkából lesz nálam probléma. Ha a térfoglalást nézem, például akkora méretben, mint mondjuk egy közepes fizsider térfogata mit tudnék kivitelezni?
"amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció"
Elméletben. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott kell lenni, piszkálni igazítani és után tölteni.
"És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába."
A jó égéshatásfokot sok tűztér tudja. Nem a rakéta kiváltsága.
"Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak"
Összességében még jobb is. Ezt nem kell pakolgatni, de ennek is elég kicsi a tűztere a klasszikus tömegkályhákhoz képest legalábbis.
"A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi."
Az a helyzet, hogy egy tömegkályhához csak az anyag 150000-200000 forint, olcsóbb ha kerül bontott tégla meg samott. És még hol a munkadíj??!!
A rakétakályhának is van tömege, csak nem tégla, ott a hosszú fűtött padka a tömeg ami csupa homok, kő meg agyag, ezért kerül sokkal kevesebbe.
És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta. Meg az önetetést is meg lehet oldani sokféleképpen. A rakétakályha a legjobban szereti a vékony fát, azaz lehet benne égetni hosszú, vékony ágakat, amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció.
És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába. És az egész kályha hatásfokát a fűtött padka hossza szabájozza, mivel az minél hosszabb(ésszerü határokon belül), annál kevesebb meleg megy ki a kéményen.
Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak: https://www.youtube.com/watch?v=Ls_eqNB6d0Y
A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi.
Köszönöm az iránymutatást. Azért gondolkodtam a tömegkályhában (amellett, hogy a rakétást nem ismertem :) mert azt szeretném elérni, hogy napjában csak egyszer kelljen begyújtani, legyen annyi hőtartása. A másik, hogy később a melléképületbe is tervezek tenni egyet, és tapasztalatgyűjtésnek hasznos lenne.
Mi adja ki a tömegkályha nagy költségét? Olcsón, esetleg házilag nem lehet kihozni?
Megnéztem a videot és kerestem képeket meg leírást is a konstrukcióról, mert eddig nem ismertem. Viszont egy valamit nem találtam meg, ami pedig pont a működési lényege lehet. Hogy miért nem fordítva indul meg egy ilyen rendszerben az áramlás. És ez ebben a videóban lévő konctrukciónál a legeklatánsabb, mitől indul meg oldalra a láng és nem inkább felfele gravitációsan az adagolónyílás felé?
Szerintem valami egyszerűbb de hatékony szerkezet kellene neked inkább, egy rakétakályha például jóval olcsóbban megoldható, sok anyag van az interneten az építéséről.
A fóliasátrat szeretném fagymentesíteni, az lett a konklúzió, hogy egy kisebb tömegkályha lenne a célszerű, de nem találok olyan szerkezeti vázlatot, ami segítene. Tudnátok a struktúrákról lelhető szakirodalmat, és van esély rá, hogy saját magam meg tudom építeni?
Így lett a fűstjárat is méretezve a kéményhez....remélem nem hibázva.. ?
s a másik oldal is.
