Sziasztok! A fóliás burgonyáim (Balatoni rózsa) levélzete meglehetősen leszáradó félben van, miközben a gumó héja még az újkrumplira jellemzőbb, bár már nehezen kaparható. A mérettel nincs baj, megnőtt. Szerintetek a héj még "érik" vagy ilyen marad? Mennyire lesz tartós? 3-4 hónapra való tétel nekünk, tehát nem ezzel telelünk, arra van szabadföldi.
Meg kell állapítanom, hogy a krumpli erős poloskamágnes. Másfelé itt-ott egy kósza példány, a krumpliról marékszámra szedem le őket. Előző években a labodán szoktak gyülekezni, azt emiatt ki is hagyom a repertoárból. Netes oldalakon találkoztam már olyan véleménnyel, hogy gabonát kell ültetni a kertbe, mert magára vonzza a poloskákat. Hát én a szalmából származó árpán - ami sok helyen kel - sose láttam egyet sem.
Másfél méter fölött én már levágom a tetejét és nem engedem tovább mert ha túl nőnek, a termések nem tudnak jól fejlődni. Természetesen itt paradicsomról van szó és azon belül is nem a folyton növőről hanem a karósról.
Fajtafüggő. Az én régi fajtám képes lenne túlnőni a szőlőt, ha a bitang aszály nem hátráltatná ebben. De hasonló növekedési erélyű a Mexico is.
Más, új tapasztalat.
Tegnap eljutottam odáig önmagam üldözésében, hogy a palántázott karórépák alá elkészítettem a szalmatakarást. Ma öntözés közben már nem láttam a liszteskéket. Mintha nem lennének jóban a takarással.
Leginkább tartó szerkezeten műanyag spárgára felkötözve a legjobb. A karózás hátrányosabb a növény számára. Ehhez fa oszlopokra és lécekre van szükség.
És volna még egy kérdésem. Milyen magas karókat szoktatok rakni normál befőző paradicsomok mellé?
Ugyanis úgy jártam, hogy az eddig használatos fa paradicsomkaróim a kisebb-nagyobb munkálatok során sorra feldolgozásra kerültek, és most vennem kell valamit amihez a paradicsomokat rögzítem.
25o ft-ért adnak egy paradicsomkarót, és mivel ősszel beletörik a vége, meg egy fa nem annyira időtálló, így a vasra gondoltam, de azt meg csak úgy tudnám elhozni, ha feldaraboltatom,
mert 6 méteres szálakba van, és itt jön a kérdés, na de mekkora legyen? 1 méter gondolom kevés, mert kb 2o centi megy a földbe. 1,2, vagy 1,5 ? Ti milyen magas támasztékot használtok?
Rengeteg karóm volt, de sosem mértem, mivel adott volt a mérete, mindig a legnagyobbakat használtam, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy pár éve sokkal több minit ültetek, azoknak meg támrendszer van,
de idén felesbe ültettem, így most fő a fejem, mert már nagyon megindultak, és kevés nekik a fém pálca amivel ültetni szoktam.
NEm fogja sokáig birni. Lelakkozhatod, Vannak vizzáró ecsettel felhordható szigetelök, valamivel meghosszabitja, de 1, max a második év. Tapasztalatból tudom.
Kaptam egy csomó bútorlapot, és érdeklődnék, hogy van-e valakinek olyan irányú tapasztalata, hogy ha az eső éri, a nap süti, a hó betakarja, akkor a függőlegesen elhelyezett bútorlappal mi történik? Szétszedi az időjárás ezt a műanyag szerűségű bevonatot? Ugyanis arra gondoltam, hogy az 1ooo literes ballont valami mód körbeboríttatom ezekkel a lapokkal, és a tetejére valamilyen tetőszerűséget kreálunk.
Vasárnap 2 heverőt szedtünk szét, és a szintén bútorlapos ágykeretből 2 hordónak borítást készítettünk. Nekem nagyon tetszik, jobb mint az eddigi takaró megoldások, remélem pár évet kibír.
Jelentem, úgy tűnik, hogy az Artis Pro működik lótetű ellen. Találtam gazdaboltot amelyik hűtős szereket árul, fagyasztottat nem. Ennek is örültem, bár a biokiskertes nő állítja, hogy lótetűre ez kevés.
Ősszel vettünk egy teherautónyi trágyát, ezek után tele lett a kert lótetűvek. Kiették a zöldhagymát, pórét, répát, céklát. Kirágtak tøbb palántát, tököt.
Kb 10 napja befújtuk a kertet. Fokozatosan csökken a túrások száma. Tegnap már döglött lótetűt is találtam.
Van még egy zacskónyi, lesz ismétlés a maradéknak.
Kezdő kertész koromban próbáltam, nagyon vacakul nőttek utána abban az ágyásban a növények. Trágyával keverve valószínűleg már lehetne, de csak úgy magában nem.
Nem, mert a tövek körül kb 20 centis részen direkt nem lett rakva. Arra tippelek, hogy talán fentebb van a növény gyökere, nem lett mélyre téve, vagy azon a helyen lehet erősebben éri a nap, nincs semmi ami árnyékolna. Ma megpróbálok egy árnyékolót még összehozni valami mód, mert vagy kisebb, vagy sokkal nagyobb (fóliáról maradt) zöld hálóm van.
Jó lett volna, de mivel füvem nagyon kevés van, és segítséget expressz kaptam, így módomban sem ált nagyobb mennyiségű vágott füvet keríteni, és mivel még a slagok sem voltak itt, így a karton is száraz maradt. Most ha rálépek, ugyan olyan mint amikor leraktuk, ezért gondolom, ha nem lesz nagyobb eső, akkor a szalma mint takaró réteg kitart, max vágott fűvel tudnám a vastagságot növelni, mert akitől a kis bálás szalma van, már nincs neki, majd csak aratás után lesz.
A szalma ha nem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor elég, mert a karton nem lett belocsolva, és így mire a sima talajélet elkezdi bontani a kartont, lehet 2-3 hónap is eltelik, mert már alatta csont száraz volt a talaj, és mivel nem slaggal, csak kannával locsolom a töveket, a karton továbbra sem kap jelentős nedvességet. Más lenne a helyzet, ha nedves talajra teszem.
Kora tavasszal a téli raklapokat pakoltuk, és tettünk alá kartont, most, hogy a fát hozták szétszedtük, és már csak itt-ott van a kartonból.
Beforgatni miért nem jó, pedig arra gondoltam, hogy ősszel egy kis traktorral beforgattatom majd a földbe, és jó lesz talajlazítónak.
Rétegezni a legjobb, 1 rész szalma, 2 rész zöld és mindig szalmával takarni. Én a közeli erdőszélen nagy szálas füvet kaszálok, azt a rigók nem tudják szét szedni.
Majd meglátod, meddig tart a szalma, valószínűleg elég. Ha kezd eltűnni, pótolod szalmával vagy fűvel.
A fűnyesedék gyorsabban eltűnik és trágyáz is, a szalma tovább ott marad és csak nedvesen és lazábban tartja a talajt, de kevesebb tápanyagot juttat a növényeknek. Beásni nem jó.
Idén először szalmával takartuk a paradicsomok egy részét. Készítettünk egy keretet, mert féltem, hogy a huzatos kertbe egy forgó morgó telehordja az udvart az első adandó alkalommal. Szerencsére elég nagy köztávot hagytam, így a szalma tetejére került még hűtőrács keret, hogy a sok madár ne kaparja szét, és a szél a keret ellenére se tudjon belekapni.
Már kb 2-3 hete működik ez a rendszer, de most bajba vagyok, mert tegnap locsoltam, de ma van pár bokor aminek a levele össze van pöndörödve, pont úgy mint amikor már vízért kiált! A tövét megkapartam bőven nedves, de akkor mi lehet a gond, hiszen ma még annyira meleg sem volt, lehet fajtakérdése? Betegségre utaló jelet nem látok! Esetleg lehet olyan, hogy egyes fajták több vizet kívánnak, vagy esetleg a tövét nagyon betakartuk? 2-3 naponta átlag 1 liter vizet kapnak tövenként. Vagy az a baj, hogy a szalmások egy része még nem kapott árnyékolást? Mert ahol van zöld háló, ott nem látni ilyen vízhiányosságot, de ami felett nincs, ott sem mindegyik paradicsom pöndörös.
A paradicsom szalmával kapott kb 3-5 centis takarást, arra tegyek vágott füvet majd nyáron, vagy elég ez? Mondjuk a szalma nagy része alatt karton van, tehát a fű nem nagyon jön fel, csak itt ott van esélye, ahová már nem jutott papír. Nagyon kezdő vagyok a takarás témakörében, mert eddig csak a saját udvari vágott füvemmel takartam, de az minimális volt, vagyis semmire sem volt elég, így a tapasztalatom a nullával egyenlő!
Nagyon nehéz ezt így kiszámolni. Amikor elkezdtük használni a cspegtető rendszert, akkor utána olvastam, persze már el is felejtettem. :))
Én teljesen érzésre csinálom, azon elv alapján, h. ritkán kell, sokat locsolni. 3-4 naponta locsolom a paprikákat, amik eddig a fólia alatt voltak, de már levágtuk fölöttük, mert tönkre ment. Gondoltam, ha lesz eső, legalább kapjanak belőle. Azóta sem volt. Raschel háló van felettük.
A kintieket tegnap locsoltuk előszőr a csepegtetővel, és megvárom a hétfőt, hátha kapunk esőt. Elég vastagon sikerült a mulcs idén, az ujjammal szoktam megnézni, a föld nyírkosságát. A csepegtető addig ment, míg ki nem fogyott az 1m3-es IBC tartály. Kb 1 óra. Kb 12 cső van rácsatlakoztatva.
Szóval, szerintem próbáld mulcsozni, és ritkán, sokat locsolni.
Sziasztok! A csepegtető öntözőrendszert működtető topictársaimhoz lenne egy kérdésem. :) Mennyi vizet igényel a paprika/paradicsom bokor egy nap? A csepegtető csövem kapacitása 2L/h. Mennyi időre, és hányszor érdemes bekapcsolnia a rendszernek? Ti hogy szoktátok öntözni ezeket? Köszönöm a válaszokat.
Régebben nálam is egymást érték a buckák, gondoltam is arra hogy feladom a kertészkedést, ellehetetlenítették. Ma már kevesebb a kár mert folyamatosan rajta vagyok az ügyön.
Akkor nálam alagútépítés zajlott, illetve renoválás 22-ig, mert annyi domb még egy terepasztalon sincs, amennyi nálam 1 négyzetméterre jutott akkor. Aki a lépcsőt csinálta meg is jegyezte, hogy ennyi vakondtúrást még az életébe nem látott. De az elmúlt években csak 1-2 domb mutatkozott, ezért gondoltam, hogy talán az alagútépítők más "kasztból" valók?
De úgy sajnálom, hogy a szomszédoknak nem jut ebből a föld "felemel-gető" élményből, holott náluk tuti jobb terep lenne, mivel sík,-gaz, és sokkal jobban érvényesülnének a dimbek-dombok, na meg a felszínen futó alagutak! Őket biztos nem zavarná úgy mint engem, mert nekik fix lesz.-rom kapszulájuk van rá :)
Meteorológia, komoly egzakt tudomány. Hajnal 5 óra, 6 fokot jósol, Mária Lujza, az ubik, a paprikák, megyek ki ezerrel, a kinti hőmérő(2 is) 13 fok. És ez a helyi meteorológia. Még jó hogy meteorológusból van bőven, nagyon hasznosak.
Ezer forint fölötti gyümölcsöt meg se nézek. Nem ahhoz számították a nyugdíjat. Azért kell a kert, hogy legalább idényben kerüljön ilyesmi az asztalra.
Két éve nem üzemeltük be a csepegtető rendszert. Mert elég macerás, és mindig volt annyi, h. nem volt létszükség. Hát most megtettük. A borsót tegnap téptük fel, és olyan száraz és kemény volt alatta a föld, h. csoda hogy termett. Jó közepes mennyiség lett. Sokáig volt eső, de már 2-3 hete semmi. A spenót végét nem tudom leszedni, megy a komposztra, vagy mulcsnak, mert sárgulnak a levelei. Mindezt úgy, h. mulcsoztam, takartam. Szóval ez volt az a pont, h. beüzemeltük a csepegtetőt, de a víz nagy része már a hálózatról ment.
Egyébként egy hét múlva jelez esőt, de persze tudjuk, ez ekkora távolságból mennyire biztos.
Nem nagyon jósolnak egyelőre ide esőt 30 napon belül.
Tegnap egy fél háztetőről lejött egy harmad 200l-es hordónyi. Semmi.
Most ültettem ki a tökpalántákat. Ahol nincs csepicső, ott a porba...
Az eprem is, amilyen szép volt még a fagyok és a virágzás után, annyira besült a termése, meg égett ki pár tő teljesen.
Eddig halogattam az újratelepítést, de idén muszáj lesz. Most nagyon ramatyul néz ki.
Paradicsomokra meg visszaköltöztek a tetvek. Szerencsére már nagyok, annyira nem zavarja őket, de más években ilyenkorra a megelőző permetezés után már békénhagyták a parikat.
Nálunk 4 mm, nem semmi, de a valamitől nagyon messze van. Ha most negyven napig minden nap esne ennyi (de sajnos nem fog), az talán pótolná az idei hiányt.
Sztem ne add fel. 4 évig talajt épitettem, nem kertészkedtem. Semmim nincs... Eddig a szomszédból (500 m) furikkal toltam a trágyát. Szivás volt.
Szalmát se szivesen adnak, -ahogy irod-csak pótossal, szerencsére a közelben van egy jófej gazda, akitöl tudok hozni-meg madáreleséget is, kisebb mennyiséget. (Ami egyébként sok-kiskertbe)
Nálam is marad minden. Füvet is hagyom, a földön. Söt-a szomszédokét is begyűjtöm. Hordtam a parkból, zsákkal, amit a városgazda levágott. Falevél-ugyanez.
Iván mondja-7 év alatt lesz 1 mm humusz. Ezzel a módszerrel-évente lehet kb ennyi.
Ami elöször feltűnt-ahol gyűjtöttem a lombot-egész éven-annak a helyén, a tarack off-lett, és jó föld maradt, amibe pici kapálás után vetettem, kiváncsiságból-és az lett a jó.
Most, az ágyások fele-már gyűjtöhely. Egyébként is sok lett. Nekem a viz is gyűjtött-garázsról, csűrröl, szerszámosról.
Azzal is okosba kell bánnom.
3 év után esett le, hogy kiég. Raschel hálózom-de vetek kukoricát-napraforgót, azaz, augusztusban lejöhet a háló.
Szeles. Ültettem gyümölcsfákat-elb@sztam. Mert szeretem a barackot-csak sosem fog megteremni-annyi eszem még nem volt, szétnézzek-mi terem a szomszédoknál.
Azóta van fügém-röhej-de a szél, már kisebb károkat okoz.
Hagyma az nálam is menö. Krumpli is elég jó. Amugy soxor egyszerűen szar a mag, pl.
A pirosretek nem-de a másodvetésú jégcsap, pl. nagyon jól hoz.
Én ezt inkább hybridkertnek mondanám, mint az Iván féle mélymulcs.
vakond akkor csinálé dombokat ha új alagutat készít vagy renoválja a régit. Egyébként csak az alagútban rohangál. Mint most is. Nálam pl. a veteményesben soha nincs nagy földkupac kidúrva, csak a növények alatt jár elvezetve az öntözővizet. Sok esetben a növények gyökere a levegőben lóg és elfonnyadnak, hiába öntözöm. Hetek óta nyugalom van. Reménykedem hogy elfogytak.
Nekem nem "biztosíték" kell, de jó lenne már tudni, hogy mi az az állat ami újabban napjaim keseríti, mert amíg nem derül ki, nem tudok ellene tenni!
Kárt eddig nem okozott, vagyis szemmel látható növényvesztés még nem történt! Egy paprikát, és egy saláta palántát emelt meg, amiket átültettem, de konkrétan fonnyadó, elszáradt, kirágott növényt eddig még nem találtam! Régen nagyon sok vakond volt, számtalan dombot épített, de most domb csak a kert végében van, arra tippelek, hogy az vakond, de elől csak alagutak vannak a talajban, illetve folyamatos megemelt talajjal szembesülök pár naponta, de vakondtúrás szerű dombok nincsenek, és sima pocok kijáratokat sem találni!
Én is forgatom kicsit a földet. Nem ásom-de ásóvillázom-sekélyen kapálom.
Amit (gondolom) mi csinálunk, az inkább "sekélymulcs"
Igazából Iván nem a talajba vet, köze nincs a talajhoz.
Nagyon magasan -80 cm-felmulcsozza, (széna-mélyalom) az esik össze, abból lesz a "talaj"
Ebbe vet tavasszal, amikor beindul a komposzthatás-ami meleget termel a növénynek.
4. éven kezdett nálam teremni. Répa-pirosretek-soha nem volt, nem is lesz.
Cékla viszont megterem, saláta, paradicsom-paprika is kelt ki magról.
A bab-az mindent visz. Tökfélék már 3. éve nagyon, uborka, idén elöször, de brutálisba.
Szóval-takarom, folyamatosan. Szalmát hozatnom kell, növényi hulladékot gyűjtök. Az ágyások egy része-csak gyűjtöhely.
Összel betakarónövényezem. (mustár-here-olajretek-facélia) Erre megy rá minden, zöldhulladék-szalma-trágyát veszek.
Ezt, tavasszal félrehuzom, kicsit meglazitom, és amit komposztáltam, az megy rá, abba vetek, majd sekélyen-és egyre vastagabban-mulcsozom. (ahogy növekednek)
5 e a trágya-5 a szalma. Ennyibe fáj. De 3x ennyit is elbirna.
De a tapasztalatom-ahány kert-annyiféle. Nincs egységes recept. Egyforma év.
Amiben Gyulainak igaza van-a kertélet. Valóban, lett gyik, sikló, rengeteg kerti futóbogár, és idén elöször-nincs csiga-ami iszonyatosan pusztitott.
A futrinka, az ad a csiga arcának.
Van youtube-on, a tanyasi barkács csatorna. Egy nagyon aranyos faszi próbálkozik, egy éven át, borzalmas eredményekkel. Sajnáltam szegényt, aki azért képes bekeriteni egy nagy ágyást, hogy a kutyus ne romboljon-ahelyett megkötné-az nem lehet rossz ember.
Nem tudom, pontosan mi a sikertelenség oka, türelmetlenség, ügyetlenség, vagy a belátás hiánya, hogy ez itt bizony nem Gyulai Iván kertje, és olyan kondiciókat én itt az életben nem fogok tudni teremteni.
Az ötlet alapjában véve jó, sok helyen be is válik, sok növény, föként az évelök szebbek, mint valaha.
De a zöldségesben siralmas a helyzet. Nem tudom, hogy ez akkor pontosan hanyadik évnek minösül, mert tavaly a tavalyelötti fergeteges kudarc után összel mégiscsak fölástam, és elölröl kezdtem. Ilyenkorra nagyjából elfogy a takarás (érdekes módon a szalma, ami legalul volt, bírja a legtovább; nem véletlenül lehet belöle még háztetöt is építeni).
Az ágyások sziklakemények, valósággal szomjúhoznak-éheznek a rendszeres kapálás-talajlazítás után. Ráadásul a kelési arány, különösen az apró magvak esetén katasztrofális, de a borsó-bab se szerepel valami fényesen. Az apró magvak, mint retek, répa, saláta, cékla kb. 0-10% arányban kelnek. Egyszerüen belfulladnak az akkor még vastag takarórétegbe, ami nem csoda, hiszen a gyomoktól is ezt várjuk. A hagyma, viszont, mint mindig, gyönyörü.
Én bennhagyom öket karónak. (Egyébként is azért van ültetve a bab közé-meg megeszik a madarak) A gyökere körül, sokkal erösebben gyomosodik, mint 30 centire onnan.
Késői fajtád lehet. Mi már javában esszük az epret itt a hideg patakvölgyben, több fajtát is. A málnán viszont még csak apró zöld gyümölcsöket láttam.
De majd megnézem közelebbről, az Autumn Blissnek elég régen jártam a közelében. A többin még messze van az érés.
A paradicsomon még itt is csak apró zöldek vannak, a Botkerti tart legelőrébb szokás szerint. A kígyóuborka lesz hamarosan szedhető és van 2 szem kb. 5 cm-es paprikánk.
Mennyivel előrébb vagytok ott délen. Itt az eper még csak épp elkezdett érni. Igaz, pár szem málna már volt, de ha látok borsószemnyi paradicsomot örülök. Nagyon fázott minden, hiába volt kiültetve épp csak vegetált. Most a kánikulában végre meglódultak, de locsolni kell mert eső az nincs.
Tegnap 36,7 fokot mértem árnyékban. Holnap talàn jön lehűlés de esőt nem ígérnek.
Még néhány földiepret találni, de már beindult a fán termő eper is. Ma megettem az első szem málnát, és elég szépen igyekszik a paradicsom is (Langered Cherry).
Ha már mindenképpen szórakozni akarsz vele, próbáld ki azt, hogy délután letakarod egy kartondobozzal és csak délelőtt veszed le. Így rövidebb nappalt csinálsz neki.
Lehet, hogy ez se használ, de fény kell neki, csak ne legyen hosszú a nappal. Hiába kevés a fény, ha sokáig éri. Ványadt lesz, de valószínűleg úgy is magba megy.
A madársalátát a tűző napról beraktam a WC-be. Az a leghidegebb és legsötétebb hely a házban, ablaka sincs, tök sötét. Hátha ott megy valamire, ha már a napfény és a meleg nem tetszett neki.
Esetleg majd átrakom a spájzba, azon van egy kis ablak, így kapna egy kis fényt. De lehet, hogy még az ottani 20 fok is sok neki, ha a hideget szereti.
Korábban dohogtam, hogy az idei májust a melegkedvelő növények nem szerették. A krumpli viszont még sohasem volt ilyen szép. Van vagy 80 cm magas, a fő száron már elnyíltak a virágok, gyönyőrű zöld, és dús. Íme a bizonyság:
Eddig még a csíkosok sem rontották el a képet; poloskát már találtam rajta.
Más. A karórépa tasakján vetési időként III hó szerepelt. Vetettem akkor, utána jött a száraz, hideg idő, és bizony, nagyon gyéren kelt. Skandináv származása ellenére úgy tűnik, keléskor nem szereti a hideget. Áprilisban újra vetettem, akkor már sokkal jobb lett a helyzet - ugyanabból a magból. Annyira, hogy ritkításképpen megpróbáltam palántázni. Elvileg a káposztaféléket szokás. A palánták megéltek, de úgy felhőznek rajtuk a liszteskék, mint ahogyan a karalábén szoktak. Az a furcsa, hogy a magvetés helyén meg nem.
A fiatalok járata lehet, hogy vékonyabb a vakondénál, de a felnőtteké inkább tágasabb. Lovassy László könyvében még nagy pocok néven szerepel. A túrása általában laposabb, és szabálytalanabb, mint a vakondé.
Az biztos, hogy kósza pocok, ami összefurkálja a kertet.
A járatai és a túrása is jóval vékonyabb, mint a vakondé, viszont iszonyú szapora, mikor csúcson van az állománya, az egész kert tele van furkálva, locsolásnál mindenhol omlik be.
Viszont időnként rendkívül gyorsan össze is tud omlani az állománya, és szinte teljesen eltűnik egy időre.
És valóban mindenevő, imádja a virághagymákat, a petrezselyemgyökeret, és egyéb gyökérterméseket, céklát, karalábét, fa és szőlőgyökeret, de pár éve, mikor nem talált mást kiette az évelő hagymáim zömét, pedig addig azt nem bántotta. A frissen ültetett palántákat is gyakran lehúzza a föld alá, csak a hegyük marad kint.
Ezt a földikutya szöveget valaki régen elterjesztette, azóta is rendszeresen felbukkan, pedig az egy nagyon ritka védett állat az alföld elszigetelt területén...
A 'szomszédom mondta' nem biztosíték, hogy tényleg az. Kertben vagy vakond szokott alagutakat készíteni, vagy kósza pocok. A vakond csak a turka-furka tevékenységével károsít, a pocok rágnak is. Szinte mindent; nekem facsemeték, szőlőtőkék is estek áldozatul. Olyankor a megmaradt csonkon látszik a fogak nyoma, kihegyezi. A sárgarépa, petrezselyem, pasztinák sora alatt akkora járat volt, hogy a karom belefért volna, és minden gyökér alulról-belülről ki volt vájva. Szerencsére a mostani kertben eddig nem bukkantak fel.
A melléképületből előkerült a tavalyelőtt kiszedett elefántfokhagyma. A gerezdes fejek persze már tönkrementek, de a pici sarjhagymácskák zöme kemény, egyet-kettőt megpucoltam, és olyan, mintha élne. Ki kellene próbálni, mi van, ha megpucolva elültetem. Talán a padlizsánok cserepébe (kb. 20 literesek) dugdosok belőlük, ott meg is találom, ha kinő, és nem valószínű, hogy akkorára nőnek, hogy a padlizsánt zavarják.
Anyóstól kaptam egyszer az elefántot; azt mondta, nagyon nagy, de nem szereti, mert más az íze. Persze, hogy más, mert nem is fokhagyma. De vannak ételek, amikbe szívesen használom. És jólesik, hogy nem kell szöszmötölni a vetkőztetésével. Pirítósra viszont sose dörzsölném.
Váltig nem értem, minek hozza az apró sarjakat, ha nem kelnek ki. Talán még azt a változatot nem próbáltam, hogy betakarítás után azonnal eldugdosni. Majd most.
Az ophioscorodon addig nem szokta szórni a sarjait, amíg hozzá nem nyúlok. Felszedés előtt viszont mindenképpen lefejezem, mert tényleg nehéz másképp elejét venni a gyomosításának.
Én inkább dísznek tartom az elefántfokhagymát, meg csak hogy legyen, a sima fokhagymát használjuk inkább. A virága nagyon szép, és azért akkor is elég szép fej lesz, ha nem csípem le. Lehet, hogy valamivel kisebb, de legtöbbször úgysem esszük meg, tavaly föl se szedtem, úgyhogy hadd virágozzon.
Nálunk is most kezd tekeregni az ophioscorodon. Azt ott csípem le, ahol nem akarom, hogy gyomosítson. Az egész kert tele van vele, időnként azt hiszem, hogy egy-egy helyről mindet kiszedtem, aztán következő évben megint kinő ugyanannyi .
Eddig szép. Az ophioscorodon felül még tekereg, nem egyenesedett ki. Az elefánthagymáról én le szoktam csípni a virágzatot, mihelyt megfogható. Még fogom öntözni; kell is, mert megint régen volt eső.
Nálam ki kell szedni a jövő héten az őszi fokhagymát. Már a földön fekszik mind. Nem merem tartogatni mert már jártam úgy, hogy szétestek a fejek. A tavaszi még áll rendesen, az marad.
A madársaláta nálunk magát veti. Innen tudom, hogy kora tavasszal érzi jól magát, már februárban szedhető. Mostanra a magokat is elszórta. Dd alapból elég apró növény. Tavasdzal jó amikor nincs más zöld.
Volt gazdaboltos magból is, az se volt azért annyira apró, csak nagyon zsúfoltan álltak a levelek, nem nagyon lehetett levelenként szedni. Amit venni szoktam, annak hosszabbak a levelei, nem kell az egész levélrózsát leszedni egyszerre.
Most már itt is lehet kapni, Kiepenkerl magok, a Bauhausban vesszük.
Én tudom neked a nagyobb levelűt férjed hozza kintről. Amit itthon lehet kapni, sajnos ilyen apró, azért nem is veszek. De nem probléma, a tépő saláta fejlődik fagyokig. a fagyban persze nem, de hát jegesedve semmi, tavasszal viszont gyorsan kezd újra hajtani. Másrészt itt van Edit szuper salátája, ez igazán ízletes. Ha nem fejes, már akkor is lehet felszedni, ha tavasszal vetem, most kezd fejesedni. És gyönyörű a színe is. Amit ősszel vetek, az meg május közepéig leérik. Feltétlen hagyok magját.
Akkor azzal valami nem stimmel. Kisebb evőkanál - nagy kávéskanál méretű a levele.
De ilyenkorra normális körülmények között már elvirágzik és kezd elszáradni. Elszórt magról augusztus végén kezd kelni, az megnő és csak késő tavasszal magzik fel.
Mindenféle salátámat lelegelte a csiga. Idén-télen-volt igazi fagy. Vagy az-vagy a rengeteg futóbogaram tette el öket láb alól. Volt 100 is reggelente.... Idén-nem is láttam. Tépösalit vetettem, szépen növekszik, szedegetem, a balkonon meg zsázsa van, egy ládában.
Tegnap már egy pici szarvasbogár ivott a locsolókannacsövön :-)
A zsázsa nagyon hálás, az mindig napozik. Nagyon gyorsan kikel, olyasmi, mint a rukkola izre.
Márciusban vetettem madársalátát, gyorsan kikelt, de nem megy semmire. Még mindig borsószem nagyságúak. Mi lehet a baj? Nem szereti a meleget és a tűző napot? Vagy az áprilisi-májusi hideg éjszakák miatt?
Amikor először vetettem rukkolát, az valószínűleg évelő volt, az bejött. Egész évben szedegettük a többi salátához feltűrbózta az ízeket. Azóta mindíg csak a hamar letermőt sikerült vetni. Idén találtam a lidi-ben "vad" rukkolát (wild) ép most vetettem el meglátjuk..
A babtermsztés nálunk is katasztrófa lett, pedig az általam "nemesített" fehér karós nagyszeműből minden ismerős igyekezett szerezni :) Úgy volt, hogy több mint ötven éve olyan piros tarka nagyszeműnek elkezdtem a piros virágait letépkedni, csak a fehéreket hagytam meg. Kb. tizenöt év múlva csak fehér virágokat hozott. Van még pár szem, de már nem is vetettem el. Lehet, majd nyár végén?
A méteresből van zöldbabunk. Ja, volt "egyszem" (nem kellett bokor, elég volt egy tő) fehér sárgahüvelyű szálkamentes, de annak se volt már haszna évek óta.
Madarasba vettem vona fokhagymát-nem szoktam multiban semmit-de épp arrajártam. 3 fej volt horroráron, vettem a zöldségesnél, annyiból fél kilót. belsö cikkeket elföztük, a külsök kihajtottak, már szép, nagyok.
Amugy a környék teli van vadfokhagymával. Olyasmi, mint az ujhagyma. Szedek egy csomót-utszélen-összevágom, sózom, aztán olaj rá.
2 éve kartonoztam utoljára. Akkor-vastagon-mélyalmot tettem rá. Következö évben ültettem bele.
Azokon a régi képeken-elöször ástam, aztán láttam Iván videóját, hagytam a p.ba, azóta sem ások.
Jaja, nagy az uv. Szerencsére nálunk most zivatar volt. Két ágyás már egy jó hete be van hálózva, tegnap-ma- még kettöt takartam. MEleg is volt-31 fok-és nagyon égetett. Addig szokott fenn lenni, amig a napraforgó-kukorica-meg nem nö, nagyra. Nem kell nekem-a madaraké-de arra fut a bab, és árnyékol. Plusz-szára megy komposztba.
ez 2 éves, akkor még átjártam másik telekre furikkal. Messze is volt, meg dögnehéz, aztán tavaly lótetüt láttam, igy a másik szomszédtól veszek, áthozza 2 kis pónival.
Nekem is hasonló, csak annyi különbséggel, hogy a kiskertben (elől a virágoknál), 6 keretes állványra volt futtatva a paradicsom, és arra voltak déli irányból felfeszítve a hálók.
Most egy az építkezésnél használatos házi készítésű vaslétrát kettévágattam, meg a régi vas ruhaszárítót vettem birtokba a futó paradicsomoknak, de még hálózva nincs.
Holnaptól el kell kezdenem az árnyékolást, mert a mai napsütés sem volt már kíméletes, minden konkadozik, holott az este rendesen belocsoltam, és a növények nagy részének töve,
takarásban van!
A kartonos takarásra szoktál valamit rakni? Szalma, fű, fadarálék, vagy csak simán a karton?
Lemaradt, hogy a rukkoláról írtam, és a simát azért adtam fel (váltottam évelőre), mert mindig csak 1x tudtam a lakásba kora tavasszal szüretelni róla, és tönkrement.
Régen 150 X 16 méteren gazdálkodtunk, Borsó, sütőtök, mázsaszám, csemege kukorica 1.000 tő körül volt, de újhagymát is nagy mennyiségben termeltünk. Babot rendszeresen ültettünk, de főként saját részre, 3-4 fajta volt mindig! 2017-be hagytuk abba a nagy kert művelését, illetve 5o méterre csökkentettük. Hozzá tartozik, hogy ezt a mennyiséget locsolás nélkül értük el! Az ötven méteren talán még 2-3 évben volt értékelhető bab termés, de azóta semmi, vagy csak minimális.
Mi a bab kivételével magokat főként gazdaboltban vásároljuk, de nem szokott gond lenni vele. A babot hagyni szoktuk, és mivel a költözéskor még volt saját száraz vetőmag babom, így 1-2 évben még nem volt gond az ültetéssel, de mostanra már nincs, mert ebbe a szélsőséges időjárásba elfelejt kikelni, vagy ha kikelt, termés előtt egyik napról a másikra tönkrement, mert a krumplin kívül semmit sem szoktunk permetezni, 3 éve már azt sem! Tavaly vásároltam különböző fajta babokat, de hiába adtam érte horribilis összeget, annyit nem szedtem le róla amit ültettem! Egyedül a méteres bab volt jó, de az is tavaly előtt, a tavalyi már nem volt olyan bőtermő, idén meg alig bírt kikelni, de csak ül a földnél, el van sárgulva. Most csak a méterest ültettem, és mivel tavaly sikerült pár bokor vajbabot őszre termővé varázsolnom, így úgy döntöttem szintén másodvetésbe megy majd a vajbab, hátha akkor lesz belőle valami.
Mostanság a cukkinival kezdek úgy járni, hogy hiába van sokféle különböző helyről beszerzett magom, termés alig akad. Gazdaboltba, bevásárlóba, neten, magcserébe mindenhonnan van magom,
de pl tavaly csak a magcserés gömb volt szedhető, a többi csíkos, zöld, sárga, mind tönkrement.
A vizeletről Én a komposztra öntve olvastam, az ázalékba nem öntök, elég büdös az anélkül is, pláne, hogy már 2 éves!
Nekünk régen minden évben ősszel szántott, tavasszal rotált kert volt, így nem lehetett vegyes ágyásokat alkalmazni, elég volt a trakinak a nagy diófákat kerülgetni.
Most, hogy elköltöztünk, és eddig még a kert nem nyerte el végleges formáját, a virágok közé ültetek, és egyre jobban tetszik ez a vegyes kusza kép, holott nagyon kockult életem volt.
A hatalmas kertben minden tömegekben volt ültetve, nem voltak itt-ott elszórtan kisebb vegyes ágyások. Most egyre jobban kezdek ezekbe beleszerelmesedni! Az angol kert kezd beszippantani, csak azzal a különbséggel, hogy haszonnövényeket is rakok a sok vegyes növény közé, és próbálom amennyire csak lehet a növénytársítást alkalmazni!
Ránézésre minden összevissza, de háttérben ott a rendszer a káosz felett :))
A rukkola vetés után már 2 héttel történő magszárba szökkenésének (felmagzásának) fő oka a növényt érő stresszhatásokban keresendő, amelyek közül a leggyakoribbak:
Magas hőmérséklet és hosszú nappalok: A rukkola hűvösebb, tavaszi vagy őszi időszakot kedveli, melegben és hosszú nappalok mellett gyorsan felmagzik67. Ha túl korán (március/április) vagy túl későn, a nyári nagy melegben vetjük, a növény hajlamos lesz a gyors magszárképzésre37.
Vízstressz: Egyenetlen vagy nem megfelelő öntözés, túl száraz vagy túl nedves talaj szintén serkentheti a magszárképzést24.
Tápanyaghiány: Ha a talaj nem elég tápanyagdús, a növény szintén hamarabb befejezi a vegetatív növekedést, és magszárat hoz47.
Fajtatulajdonság: Egyes fajták eleve hajlamosabbak a gyors felmagzásra, különösen, ha nem a megfelelő időszakban vetjük őket2.
Hogyan lehet megelőzni a gyors felmagzást?
Megfelelő vetési idő: A rukkolát kora tavasszal vagy nyár végén, ősszel érdemes vetni, amikor hűvösebb az idő, és rövidebbek a nappalok67. Kerüld a nyári nagy meleget, mert ilyenkor szinte biztosan gyorsan magszárba szökken.
Folyamatos vetés: Ha egész szezonban szeretnél friss rukkolát, 3-4 hetente vess újabb adagokat, így mindig lesz zsenge növényed3.
Kiegyenlített öntözés: Tartsd a talajt egyenletesen nedvesen, de ne legyen túl vizes vagy kiszáradt45.
Tápanyagdús talaj: Ültetés előtt javítsd a talajt komposzttal vagy érett trágyával, hogy a növény megfelelő tápanyaghoz jusson47.
Árnyékolás: Nagy melegben árnyékoló hálóval csökkentheted a hőstresszt, így lassítható a felmagzás folyamata2.
Fajtaválasztás: Válassz kifejezetten tavaszi vagy őszi termesztésre ajánlott fajtákat, és mindig a megfelelő időben vesd el őket2.
Ha már megjelentek a magszárak, azokat vissza lehet csípni, de ez csak ideiglenesen lassítja a folyamatot2. A legjobb megoldás a megelőzés, a megfelelő időzítés és gondozás.
Összefoglalva: a rukkola gyors felmagzásának fő oka a meleg, hosszú nappalok és a stresszhatások. Megelőzhető a vetés időzítésével, folyamatos vetéssel, kiegyenlített víz- és tápanyagellátással, valamint árnyékolással
Teljesen normális dolog pohárban előnevelni. A lényeg, hogy erősödjenek meg rendesen, így amikor kiülteted, a lóbogár, csiga stb. ha bele is rág, már nem tudja tönkretenni a növényt. A kisebb károkat a nagy, erős növények túlélik.
Tudom béna vagyok, de nem megy a rukkola termesztés. Vetés után 2 hónapon belül szárat növeszt és virágzik. Levél alig van. Csípjem visza rendszeresen vagy vessem újra kéthetente, hogy mindig legyen friss levél?
Én tegnapelőtt ültettem ki a tökféléket. Nem is vetettem korán, nem számít olyan sokat az az egy-két hét különbség, és nem vénülnek el a cserépben melegre várakozva. Most már kint is rendesen fejlődhetnek tovább.
Tökféléket csak palántáról tudok nevelni, különben lerágják a csigák. Pár levelesen kiültetve már meg szoktak maradni.
Tököt nem vetettem csak cukkinit. Nagy termés még nálam sincs. De hát még csak júni. 1-e van. Egyszer főztem cukkini krémlevest, és esténként szoktam nyersen a kicsiket elcsemegézni. Eddig 2-t.
Legszebb a paradicsom. :) Már szépen nőnek a szemek némelyik fajtánál.
Idén a melegigényes kelésű növények elég hátrányos helyzetűek voltak ezzel a májussal. Nekem a tökökkel gyűlt meg a bajom; főzni való a mai napig sincs, valószínűleg vennem kell másik magot. De ami kikelt, annak is torz a levele. A sikerrel átteleltetett harangpaprikának is. Pedig bent nem valószínű, hogy vírust kapott volna. Meglátjuk, milyenek lesznek a melegben. Már kezdődik. Átmenet nélkül.
A bolti magok nem mindig hitványak, csak kiszámíthatatlanok. És helyben csak egy-két forgalmazótól tartanak, ha mást szerenék, járhatok utána, vagy fizethetem a szállítási költséget.
Nekem a teszkós magok prímán ki szoktak kelni. Néha előfordul, hogy valamelyik mag nem jól kel, de legtöbbször nincs velük gond, ha frissek.
Egyébként sok silány dolgot árulnak, olyat is, amin látszik, hogy aki tervezte, majd gyártotta, soha ki nem próbálta, de pont a magok szerintem nem olyan rosszak.
Nagyon sok növényt fogott magról nevelek, de a boltiak is rendesen kikeltek.
Szia! Abszúlut osztom a véleményed, minden bolti árú hitvány és csak a profit számít a minőség huszadlagos. Én is most vetettem zöldbabot harmadszorra egy sor (15 fm) 2700 Ft. és az előző két vetés nem kelt ki. Kíváncsi vagyok a harmadikra mi fog belőle kikelni. Szóval nem vagy egyedül, agyon van vágva a kiskerti termelés, csak a multik tudnak minőségi vetőmaggal dolgozni. Szóval ki van ez találva, vedd meg az egészségtelen árút tőlük erre megy ki a játék. A legnagyobb baj az, hogy a nagy kereskedelem a külföldi multik kezében van és nincs lehetőség alternatív beszerzésre. Köszönjétek meg Antall Józsefnek és Horn Gyulának akik idegen multik kezére átjátszották a kereskedelmi hálózatokat. A helyzet elég reménytelen.
Elmondom, mi a bajom. Változik a világ, minden szart ránksóznak. Évekkel ezelött vettem csiga elleni biovédelmi kék granulátumot. Nem elég, hogy a hajnali pára eláztatta, de betettem egy üvegbe 2 csigát, megszórtam öket, 2 nap mulva agyon kellett csapnom.
Vagy a Lidlis fóliasátor, ami az elsö szeles napon összeomlik... Voltam kertész csoportokban, ott irták, de kiléptem, mindböl.
Egyik szomszéd sosem jár ki-évente 2x, leszedik a hullot gyümölcsöt-lenyirják a füvet. Másik permetezett. Aztán rájött, hogy ugyanannyi gyömölcse van, mint a másiknak, és se munka-se pénz. 3 éve nem permetez.
De más téren-eladják a szűrt csapvizet, dobozba, Floewater néven, drága reklámmal, minap már 50 ft volt a félliteres a DM-ben.
Imádom a kertész influencereket, McNemy-t, Borbást, 3 órás kertet. full kamu, mind. Ök is eladni akarnak, semmi mást.
Mindenki hülyének néz...
Komposzt-konyhai hulladék, fúkaszálék, faágak, szalma. A lényeg-hogy levegözzön, ne legyen anaerob, mert akkor berothad.
2 helyen komposztálok-azaz-2 éve van egynek, kb 1 köbméter, nekem elég.
Szalmamulcs-megtartja a nedvességet. És ez most-nagy probléma. Esövizet fogok, és 5 e ért hoz a szomszéd egy kis kocsi trágyát összel.
NEM terem meg minden, az csak az influenszereknél. De már tudom, mi az, amivel foglalkoznom kell.
Ja...rengeteg a szutyok, csiraképtelen mag...
Diverzitás-minden össze vissza van. Ágyásszegélynek menta, citromfű, sarkantyu, levendula. Igy nem megy be a tarack.
Rengeteg hagymám van-de hagymalégy alig. Tucatjával van ültetve, 1-2 csoport megfertözödhet, a 90 % megmarad.
Viszont hálóznom kell. Mindent kiöl az uv.
Kinézetre-borzalom :-) Káosz.
A pisit tul komolyan vettétek-nem sok kerül az ázalékba.
Tavaly kora tavasszal egy főkertész tartott előadást, és amikor kérdeztem, hogy mennyi időközönként adnak tápoldatot a palántáknak,
azt mondta Ők nem adnak mesterséges anyagot a növényeknek. Csodálkozva néztem rá, és kérdeztem, hogy wuxalt nem használnak? Azt mondta, hogy csak ázalékkal öntözik a növényeket!
A fóliában szalma mulcs volt, és komposzt dombok voltak a kert szélén.
Biodiverzek!
Jó lenne ezt meglépni, mert horror összegekért mérik a tápoldatokat, és bár a saját komposztban összetétel szinten nem tudható, hogy mi milyen arányban van,
de legalább tudod, hogy Te mit tettél bele:) és egyébként meg azt írnak a csomagolásra amit akarnak, nem hiszem, hogy ezeket a forgalomba lévő földeket annyira ellenőriznék.
Már többször írtam a Jó Földről, azt írták, hogy a bele ültetett növényt 2-3 hónapig nem kell tápozni, akkor abban mennyi lassan lebomló műtrágya van?
A vizeletről olvastam, csak azzal az a bajom, hogy milyen lehet az összetétele, ha rendszeresen gyógyszert szed valaki? Annak a vizelete lehet nem pont komposzt kompatibilis.
Mostanában a vizelet mintához kémcsövet adnak. Na, férfiként abba se egyszerű célozni. A nők a kis poharakat elhordták víz automatáról. Nem volt nehéz kitalálni, mi célból.
Senkit nem akarok meggyözni. Mindenki ugy kertészkedik, ahogy szeretne.
A tápoldat-egy higitott mütrágya. Nitrogént, magnéziumot, stb tartalmaz. Ezek vegyi uton elöállitott, nagyüzemi anyagok.
Persze, van gilisztakomposzt, annyi minden. A baj velük, hogy a növény közvetlenül fel tudja dolgozni, gyengül az ellenállóképessége, nem kell vele "dolgozni"
Mint a nagygazdaságokban. Szántunk-műtrágyázunk-aztán gyom-és rovarirtunk, permetezünk-mert nincs ellenállóképesség.
De ez csak egy vélemény, nem vagyok szakember.
Egyszerüen nem hiszem el, hogy az obi polcról levett bármi- természetes dolog lenne. Egy idö után-kristályosodnak. Az nem természetes folyamat, egy természetes anyagnál. Az megbüdösödne inkább.
Az egyik helyi gazdaboltban van 999 ft-os 50 literes virágföld (kétféle is). Egész jó a minősége. Mármint az összetételéhez nem értek, de szép fekete és jó az állaga. Kerti földdel és kávézaccal keverve teljesen jó.
Az 50 literes virágföld súlyra hány kiló lehet? Nem tudom megmérni, mert olyan nehéz, hogy nem tudom felemelni.
Tápoldatról írtam, ami teljesen vegyszermentes. A növények által könnyen felvehető formában ásványi anyagokat tartalmaz. Akár hiszel benne, akár nem, ez van. De a palántáknak kezdeti szakaszban erre sincs szükségük. Elég egy jó minőségű virágföld.
Ilyenkor 35 centis palántákat felnyurgulva a legnaposabb ablaknál forgattuk, mert a fény felé elhajoltak. Ilyen nyeszlettek még nem voltak. Talán a virágföld?....ebbe lettek vetve.
Mi a szilárd terméket lehúzzuk a vécébe, lehetőleg rögtön, ahogy keletkezik, az nem megy a kertbe. Az alom jól csomósodik, a nedves rész egyben kiszedhető, ez hasznosul trágyaként.
Macskaalomhoz a szomszéd utcában lakó asztalostól veszem olcsón a fűrészport. Ezer ft/zsák. Használat után a komposztdombra teszem, de sose a legtetejére. Mindig beleásom kicsit. Így gyorsabban lebomlik és a szaga se érződik. Vétek lenne a kukába tenni, hisz a 90%-a faforgács. A maradék 10% is természetes anyag.
Palántáknál semmiképpen nem alkalmaznék se hamut, se pisit (ez nőknél egyébként is faksznis). Kis pohár, nehéz eltalálni az adagolást. Persze kannában bevált koncentrációban hígítva talán elmegy, de egyszerűbb a tápoldat, aminek a flakonján mindig ott van az adagolás, nehezebb elszúrni. És egyszerre vagy az egyik, vagy a másik.
A használt macskaalmot (fából készült lebomló alom) én is fölhasználom trágyázásra, de sose palántákhoz.
A vizelet terápia létezik daganatos betegségek alternatív kezelésében is, de úgy mint itt, szerintem a növényeknél is fontos a hígítási arány. Lásd: kutya lepisil egy növényt, az kipusztul.
Épitettem tavaly kis keltetöt. kb 1 nm. Az alja impregnált osb, a felsö részepolpropilén. (igazából tömör műanyag, bontva vettem) Van ajtaja, teteje levehetö. Vettem bele palántát, de amit vetettem, utolérte, már ki is került. Powerbankról megy benne egy diszkófény-temu-s. A fútés, gyertya, felette egy cicakonzerves doboz. 16-22 fokra melegszik, kinaiból, 660 a nagy gyertya, 3-4 napig ég. paprikán már majd centisek a kis paprikák, uborka virágzik., már kinövi lassan, pedig majd 2 m. magas. Lassan lecsavarozom a műanyagot, mert kinö belöle minden-és beporzás is jó lenne, igaz-már nyitva van nappal, oldalt-felöl. Az egész nem volt 30 e-esetleg kicsit több. Fa van alul, arra ment kerti föld, komposzt, palánta-virágföld. a komposztból kelt ki némi gyom, de 2 hét után -gyomlálás-már semmi gyom nincs.
Március elejétöl lehet bele vetni. A konzervdoboznál jobb a virágcserép, abból is kettö, egy kisebb-egy nagyobb-Felforr rajta a viz.
Nálam tavaly a cserepes paprikákon volt sok tetű, és azt olvastam, hogy banánhéjat kell a földre rakni. Szerencsére pont (banán) diéta volt,
napi két-három banán elfogyott, így minden cserépre bőven jutott, nem merek megesküdni, hogy attól, vagy a tejes, - savós permettől, de eltűntek a kis életkeserítők!
Én is csodálkoztam miért nem nőnek az ubik ahogy kéne. Kiderült, hogy annyi tetű van a levelek fonákján hogy egymást tapossák. Néhány éve kaptam egy kis narancsolajat, nem tudom jó-e még, azzal megpermeteztem.
A pálmazsir sokáig megmarad benne (nem olaj-olyan is van, frituolaj) Mosószeres kannát tudsz szerezni, nekem rengeteg van-kb 2 köbméter-hordokkal. Sajnos-egy idö után az uv megeszi, törni fog, mint a ropi...és nem tul sok a mennyiség. Pedig mulcsolom-raselhálózom. Az olaj-zsir tartalmuakat nem ajánlom. Jófogáson vannak möa cefréshordók, 6 e körül. Vendéglátásban dolgoztam. Mindenünnen gyújtöm a vizet, garázs, csür, szerszámos, de van 2 kis ásott medencém. NAgyon nehéz a viz megtartása. Az agyagos talaj is rossz, mert pocsolya marad, és párolog. Junius van, 200 nm sincs amit művelek, de már hoztam vizet kutról, és a szomszéd ülepitöjéböl is kapok. A mulcs sokat segit.A széna üreges, de eg nagybálát macerás szállitani-több száz kiló. A kicsi sem könnyű-ára sincs- de a gazdák nem adnak szivesen 3-4 bálát.
Hallod. Bemész egy LIDL-be. Ott a vágott virágok, kb 10-12 l.-es fekete vödörben vannak. Szólsz egy eladónak, és annyit kapsz amennyi kell. Igaz vékony falu, de a célnak megfelel. Az aljára meg fúrsz lyukat. Oszt csókolom. Nem kell ezen annyit görcsölni.
Vannak ilyen 20 literes pálmaolajos tartók, csak honnan szerez ilyet az ember? Hacsak nem dolgozik az ember ismerőse pálmaolajat is használó élelmiszergyárman vagy étteremben. Mostanában mindenbe ezt teszik, édességbe stb.
Velem nincs gond. Vasárnap a feleségemet baleset érte, nyakig gipszben fekszik, benn vagyok a lakásban, de ma jön a lányom Pestről, felvált. holnap kiásom a növényeket. majd megírom.
Nagyobb cserepek alá szükség esetén csorbult lapostányérokat szoktam tenni, de nem szeretem őket. Csúszkálnak rajta a cserepek és mivel lapos, alig van pereme, nem is tud túl sok vizet felfogni. A nagy része mellécsorog. Inkább megveszem a műanyag cserépalátétet. Nem olcsó persze a nagyméretű, főleg, ha 20-30-40 db-ot kell venni.
A zsákok alá a fóliát nehéz lenne, az 5 literest (30db) az új sort már 2 centire fúrtam. Az ubik lesznek benne és a leírásban sekély gyökér, napi 2szeres locsolás ajánlott.
És attól is függ, előzőleg mennyire volt kiszáradva a talaj. Ha nagyon, és tőzeges a föld, van, hogy átfut rajta a víz, anélkül, hogy rendesen beszívódna.
Mindig vannak cserepes zöldségeim, így valószínűbb (nem biztos), hogy nem rágják le a csigák. 5 literes edényhez kell az alátét, különben naponta többször kell öntözni.
Volt egy tervem, 50cm széles fólia csíkot végig alájuk tenni, a széleket felhajtva hogy a víz megálljon benne, de a sok munka mellett nem vacakoltam vele.
Az nekem is gond, hogy a cserépalátét drága. Ráadásul az itteni gazdaboltban nem lehet jófajtát kapni, csak vékony, dizájnos darabokat. Vettem párat, hamer eltörnek és nem is fér bele annyi víz, mint a normális, merőleges oldalú típusba. Gondolom, internetem lehetne rendelni.
Nagyon nagy cseréphez, vödörhöz jó a műanyag lavór, az talán olcsóbb, de zömmel ronda.
Szerintem az uborkának jó lesz a följebb fúrt vödör, nem fog kirohadni, csak nyáron, mikor nagyon meleg van és az uborka már nagy, kevés lehet az 1 cm víztartalék.
Alakul a balkonkert (18m3), a parik 10l, a paprikák 20l zsákokba, az ubiknak sikerült 5l vödröket szerezni. Ami a gond, ha finoman locsolom is, alul a víz egy része elfolyik, a tálca nem olcsó. Mivel az ubikat sűrűbben kell locsolni a vödröket nem alul fúrom ki, hanem oldalt alul, így egy centi vízréteget megfog, ami gyorsan elszivárog, remélve hogy gyökérproblémát nem okozva.
Nálam tavaj volt először virág rajta, de eldobta. (Ez is öntermő) Xart sem ér.😁🤣 Az asszonypajtás rendelte, nem hallgatott rám, hogy nem lesz jó. (de legalább van)
Persze ő csak akkor jár a kertben, ha már pirosodik a színe a terméseknek. 😂 Pedig falusi lány a lelkem.
A fügét is elültette a keritéstől kb. 0,5 m.-re. Mondom az megnő. Jó lesz az ott. Aha. Most féloldalasan nő így kb 3 m.-magasságban. 😂
Tehát még nem termett a kiwim, ill. a kiwije. (szerintem nem is fog) De VAN-van-van. 🤣 Viszont szépen nő. Jól érzi magát.
Van egy tő Jenny öntermékeny kivim is, kb. 3 éves, mármint azóta van nálam, szóval 4-5 éves lehet. Soha egy szemet nem termett még. Mindenki panaszkodik erre a fajára, hogy jó, ha 1-2 szemet terem évente. Mi okozza ezt?
Én néhány éve ültettem át. (még a kezdeti időben) Kb. 40 cm. mélyen is volt gyökere amit kiszedtem. Kapálni nem szoktam, hetente kap 1-2 locsoló vizet. Igaz szalmázva van, no meg talán a képen lászik a szomszéd bambuszrengetege. 😁 Annak a lehulló levelei teljes múlcstakarást végeznek. Kiszáradás veszélye nem áll fent. A napsütés az más kérdés. Lassan banánra meg kokóra kell átállni.🤣 (és fog dőlni a lé 🤔😁)(
Mondjuk erdei futónövény volt eredetileg, tehát a tűző napot nem szereti. Nálam a totál napnak kitett felső levelei le is szoktak pörkölődni a mostani nyarak UV-iben.
És a gyökere sajnos nem igazán tudja, hogy lefelé kell menni. sekélyen, oldal irányban terjed. Ez két dolgot jelent... 1. nem nagyon tolerálja a töve elég nagy környékén a talajművelést (ásást, kapálást) 2. ha gyorsan kiszáradó a talaj, és nincs vízutánpótlás, akkor ez meg is látszik a növény lombján és hozamán is. elég erőteljesen.
Eredeti élőhelyén ugye csapadékosabb a klíma, meg árnyékolt erdei, kevésbé kiszáradós a talaj.
Nem kell túlgondolni. Ez a növeény kinában ugyan azon az éghajlati övön terem, mint ahol mi vagyunk. Olaszban kicsit jobb a helyzet, a melegebb éghajlat miatt, de itt sem gond.
A vakond ellen csak egy megoldás van ha a kert azon részét ahova nem szeretnétek látni valamilyen talajfertőtlenítővel megszórni, mert amig talál magának táplálékot addig nem fog elmenni. Mindent kipróbáltam elektromos riasztók, karbid, élve fogó csapda semmi nem vált be. Én csak a konyhakertből tiltottam ki a kert többi részén békén hagyom a gyümölcsfák környékén kimondottan előnyös mert a járatain keresztül a csapadék könnyen eljut a gyökerekhez összeszedi a cserebogár pajorokat.
A tengerimalac egy fess állat, és mivel növényevő, nagyobb probléma nem lehet vele. A nyulat is meg lehet enni. Inkább az a dolog aggályos oldala, hogy a rossz nyelvek szerint mindenféle egyéb hasonló méretű rágcsálót is rásózhatnak az emberre cui-ként. És pl. a patkány már nem annyira kívánatos...
Erről az jut eszembe hogy Peruban a tengerimalac kedvelt csemege. Àllítólag finom (ott él az egyik lányom) de én nem tudom elképzelni hogy megegyem. Már a látvány se biztató.
Mi a reális körülbelüli ára 5 mázsa lótrágyának, amit házhoz szállítanak kb. 10 km távolságból? Hogy milyen minőségű, azt nem tudom, de tegyük fel, hogy érett.
Sörösüveg nem volt sikeres, a leírás szerint állítólag ahogy a szél tutullózik az üveg szája körül, azt a vakond nem szereti. Próbáltam borsodi, dreher, sopronival, egyik sem vált be.🤨
Az én készülékem random generál mindenféle kuruttyoló, vijjogó hangokat. A leírása szerint a kertbe nem szabadna betenniük az ásólábukat, ső, még a szomszéd fél kertje is a hatósugár része. De ezek a dögök szerintem analfabéták, vagy legalábbis diszlexiások, és nem olvasták a leírást. Tojnak rá, illetve túrnak a kertben.
A szél keltette zajokat valószínűleg még könnyebben megszokják, olyasmi akár a természetben is létrejöhet.
A Stardenburdenhardenbart-ok néha fognak, de mégcsak meg sem ölik, játszanak vele. El kellett vennem, hogy exportálhassam...
A ragadozók nem igazán szeretik, talán a számukra is rossz ízű. Olvastam valahol egy őrült fickóról, aki mindenféle állatot végigkóstolt, és szerinte az egyik legrosszabb volt.
Sok éven át próbáltuk elriasztani a vakondokat minden létező módszerrel sikertelenül. Utolsó próbálozás egy tűzoltó sziréna leásása volt a kert közepén, ami bizonyos időközönként szirénázott. Ha megszólalt, méterekkel arrébb is éreztem hogy rezonál a föld alattam és hallható volt a ház előtt is. Kb. 2 hét elteltével közvetlenül a sziréna mellett is dúrt. Ekkor adtam fel a riasztást.
Házfelújítás után eltakarítottam a sittet, építőanyag maradékot, stb. elegyengettem a terepet, bevetettem fűmaggal. Azelőtt nem láttam itt vakondot, de beköltöztek, szanaszét túrták az egészet, egy kerti asztalt nem tudok úgy letenni, hogy ne billegjen... :(
PET palackos szélforgók. Szára leviszi a zajt a földbe, zavarja a vakond hallgatózását, csendesebb helyet keres. Gyakorlatilag költség nélküli, többet telepítve hamar odébb áll.
Idén meg vannak veszve a vakondok, tele van a kert túrásokkal. Az elmúlt években úgy tűnt, hogy a hangicsálós riasztó legalábbis csökkentette a motivációjukat. De most pont a közelében dühöngenek legtöbbet.
Ennek hatása abból áll, hogy a palack szája feletti szél vagy légmozgás azt a klasszikus búgós hangot adja, vagy csak egyszerűen felerősít minden környezeti zajt, mint egy régi nagyotthalló tölcsér.
A vakond meg pont a hallásával vadászik, mert a járataiba bekeveredő lárvák, giliszták hangjára indul el.
Mivel zavarja a palack hangja... Elköltözik az urban leged szerint...
Gyakorlatilag meg szerintem eltömi a palackos járatot, a többit pedig vígan használja.😃
Én is úgy tapasztaltam, hogy ha elhordom, egy darabig nem túrja ki újra, legföljebb pár hónap múlva. Ha ültetéskor járat esik útba, akkor odébb rakom a palántát, a járatot békén hagyom.
Betaposni nem érdemes, mert akkor újra kitúrja.
Nálunk Sarolta cicánk elég hatékonyan levadássza őket. Megöli, de nem eszi meg, idén már három vakondhullát találtam a kertben. Sajnálom, mert nálunk se okoztak jelentős károkat, de nem tudok mit tenni ellene.
nálam is van. de inkább a füves részen turkál, a veteményesbe alig okoz kárt.
El szoktam hordani a kupacokat, aztán egy idő után meg is szokott szűnni az új túrás.
Valószínű kialakítja magának a föld alatti járatrendszerét, aztán onnantól csak ott vadászgat, meg családot alapít, meg tv-zik, és nem kell neki több földet kitermelni.
Uborkám hálóra futtatva ideális talajban automata csepegtetővel üvegházban. Kicsit később kiültetett saját nevelésű palántával makk egészségesen már teremnek. Ez is csak berakó amit salátának is használunk. Cukkini 12 bokor, rengeteget rakunk mélyhűtőbe ami több száz liter és egész télen az egyik levesnek való megvan, még a tavajiból most is főzünk. Cseresznye viszont nem lesz, csak mutatóban van a fákon, tavaj 50 kg-ot raktunk mélyhűtőbe mellette pedig 15 üveg lekvár is lett. 25-ben ezt sajnálom a legjobban. A heti cyümölcsleves nagyon fog hiányozni.
Az uborka berakó fajta - Partner volt és kb. 5 cm-esen vettem le. A cukkini pedig 27 dkg-os. 3 tő van, 1 tövön 1-2 termés látszik, 1 másikon amiről levettem sok kicsi jön egymás után, hímvirág egy se. A 3. tő sokkal nagyobb a másik kettőnél, szinte csak hím virágokat hoz, most úgy tűnik talán termés is lesz rajta. Striato di Napoli fajta, 1 tasakból valók. A termések csíkosak, szépek, más közös nincs bennük. Furcsa.
Eredetileg májusban ajánlották vetésre, de mostanában már áprilisban elő szokott jönni. Szerintem még érdemes, de lassan kel, mert a kemény termésnek fel kell puhulnia a nedvességtől.
A csalán önmagában túl erős ízű. Engem valahogy a bimbós pöfetegre emlékeztet. Tisztán abból se jó ételt készíteni.
Mángoldot egyszer kóstoltam, de az a kategória, amit akkor eszem meg, ha nagyon nincs más. A kertbe én választom meg, mit ültetek, és biztos, hogy nem a mángold lesz az. Zöldnek legjobban az új-zélandi spenót ízlik, és az nem magzik fel, nem lesz teli tetűvel, nyártól a fagyokig szedhető. Mondjuk, aránylag későn kezdődik a szezonja.
Nálam a főznivaló levélzöldségek közül messze a csalán vezet, a káposztaféléket leszámítva. De az is korán tetvesedik. Előnye, hogy nem kell sokat foglalkozni vele, csak nem kell kigyomlálni és év közben időnként rövidebbre vágom, hogy ne dörgölőzzek hozzá.
Cukorrépám van még a levele miatt, de nem szoktam belőle főzni, csak karácsonyi cukormáz festéknek használom. Egyébként nincs rossz íze, szerintem jobb, mint a cékla levele. Mángoldot még nem ettem, de gondolom, ízre cukorrépa-cékla jellegű lehet, ilyesmiből nem kell több, helyem sincs.
Azt írja nekem az időkép hogy ma 10 mm fog esni. Bárcsak. Hetek óta nem esett. Eddig csepergett valami, de nincs 1 mm, nem mérhető. A részletes előrejelzésben már nincs ma több eső. Megint hoppon maradtunk úgy látom. Még reménykedhetek a holnapban. Ahol nem locsolunk ott fél méteren is csak por van.
Én már hetekkel ezelőtt kiszedtem a spenótot. Mindig ősszel vetem, akkor még nincsenek tetvek. Sokkal nagyobb leveleket hoz így, többet tudok belőle szedni.
Régen nálam a matador folyamatosan így járt. Ősszel ültettem, és már kora tavasszal lehetett szedni, de ha bejött a meleg tiszta tetű lett.
Az Új-zélandival nincs ilyen gond, vagy legalábbis nálunk sosem tetvesedett, gondolom azért, mert az meg pont meleg tűrő, de az meg csak nyáron van, illetve a fagyokig.
Nálam most a bordó, és zöld laboda kezd tetvesedni, szerencsére csak a hegye, így ilyenkor vissza szoktam csípni.
Én ezt nem tapasztalom, most is illatos a kert, a kányabangita virágzik, messziről érezni, a fosóka is nagyon illatos volt, mikor virágzott. Illatos rózsáink is vannak.
Mikor covidosak voltunk, 1-2 hónapra eltűntek a szagok, szerencsére aztán visszajöttek. Akkor nem csak az illatok tűntek el, pl. a szarszagot se éreztem, ami nem tűnik nagy veszteségnek, de mégis az, mert a kertben könnyebb belelépni.
Olyan még létezik, illatos rózsa? ebben az elfuserált világban lassan semminek nincs illata. Az akác most virágzik, semmi illat, spiria, semmi, az orgonának nyomokban volt valami, a szomszédban a fagyaltól a feleségemnek megfájdul a feje, na annak még van illata.
Paradicsom és paprikapalánták (napközben kint vannak):
Egyebek az üvegházban:
Római saláta:
A magaságyás szélén a tavasszal vetettek vannak, középen a virágzó galambbegy saláta között néhány áttelelt, ezeket sürgősen ki kell enni, hogy az ágyás közepén elférjenek a paradicsomok.
Nekünk is van még 2 kanadai sütőtökünk, de már nincs bennünk lelkesedés irányukba, így az előző héten vásároltam pár narancsot, és egyet narancsos sütőtökdzsemnek el is készítettem, lehet ennek a kettőnek is hasonló sorsa lesz. Nem tudom már mikor, talán 1-2 éve olvastam, hogy melegben kell tárolni a tököt, ha ezt régen tudom, akkor nem rohadt volna meg januárra százas nagyságrendben. Ugyanis régen a kamrában, és fagyokig meg a garázsban tároltuk, és januárra már mind pöttyösödött, és rohadt. Amióta elköltöztünk, nincs ilyen célra melléképület, így az a 2o-3o darab tök bekényszerült a lakásban található spejzbe, ahol 15-18 fok között van a hőmérséklet, és vígan elvannak egy-egy kis méretű műanyag ládában.
Tavaly ősszel akartam adni az unokatesómnak, és azt mondta nem kell, mert még tavalyelőtti van neki. Ő a kazánházban tárolja. Mondjuk, kíváncsi lennék, hogy egy egyéves töknek milyen íze lehet?
Az este kaptam Május királya saláta palántákat, ma kora reggel el is ültettem, de nem tudom lesz-e belőle valami, érdemes egyáltalán locsolni, nem fog rögtön magszárba menni ha jön a meleg? Valaki szokott ilyenkor még palántázni nem folyton ültethető salátát?
Tegnap 4 fok, ma 13, holnap 2, azután 4, most meg a gombáknak kedvező szemergős, hideg sz.rság. Remélem ahogy évről-évre lenni szokott, cseresznye érésre is ez lesz, hagy rohadjon minden. A hócipő tele van ezzel a szemét időjárással.
8-10 fokos kamrában télen. Amint enyhül az idő, nyitva az ablak éjszaka. Ilyenkor is. A Kanadai bírja tovább is, csak most elfogyott. Más fajta előbb elfogy, nem tudom meddig állnának el.
Állítólag nem ritka, csak valahogyan eddig nem került szem elé. A többéves trágyarakás mellett másztunk össze. (Egyikünk sem futott :-)) Szerintem abban fejlődött.
Az a mezőgazdasági kártétel lehet, hogy nem is ő; nekem a nagyobb cserebogarak gyanúsabbak.
Lehet azért nem láttál és én se, mert a mezőgazdasági területeken garázdálkodik jórészt. Azt írják a kukoricában és a gabonában okoz károkat. Hozzád csak úgy betévedett. :)
Találtam a kertben egy igazi idiótát. Életemben először láttam ilyet; most kivételesen bánom, hogy nem szeretem a telefont magammal hordani, tehát nem tudtam lefotózni. Azért aki szeretné látni, a latin névre keresve a képkeresőben van választék: Pentodon idiota. Magyar neve buta bogár. Ártalmatlan korhadéklakó.
Így igaz, nem szabad megijedni, ha a frissen palántázott saláta ellankad, teljesen természetes, akárhogy is locsoljuk.
Én is most palántáztam a tépősalátáimat, de rossz rájuk nézni, de tudom, hogy kinövik.
Mikor melegebb időbe palántáztam, volt hogy szinte teljesen leszáradtak a külső levelei, csak a közepe maradt élő, de képes volt megújulni szinte a semmiből is...
Lehet, hogy a május királya nem áttelelő, de nálam egyszer elszórta a magot, még az ősz folyamán kikelt. Elpalántáztam egy sorba, áttelelt, s gyönyörű fejeket növesztett.
Jó hogy csak néhány szál salátát ültettem szét, mert már el is feküdtek. Megeszem inkább fejesedés nélkül a többit, de magot ebből hagyni kell, mert nagyon jó fajta.
A sajátomhoz hasonló fotót kerestem a neten, azért gondoltam hogy az, mert szerintem megegyezik a linken láthatóval. Ha nem az akkor sincs baj, lényeg hogy finom, ősszel és tavasszal is vethető. Mindjárt próbálok szétültetni a tavaszi vetésből, mert úgy tűnik némelyik kezd a tömegben fejesedni.
de nem írtam el, valóban áttelelő tépőnek kaptam, és említettem, hogy az Én tépőm nem ilyen, még csodálkoztam is, hogy tépő fejesedik? De teljesen mindegy.
Érdekes volt, hogy amikor tavasszal szétültettem, rövid idő alatt teljesen besötétedtek a levelek, és amíg kezdeti stádiumban volt, vagyis kis fejeket képezett, teljesen sötét, már már barnák voltak a levelei. Még nézegettem is, hogy az "anya sorra" egyáltalán nem hasonlít. Most, hogy már kemény, lassan itt-ott magszárba forduló fejei vannak, elkezdett világosodni. Lehet ez is összefüggésben van a hideggel, pont mint az olaj zöldes paradicsom levelek? Én is megpróbálok magot fogni, remélem sikerül, mert sosem szoktam meghagyni, remélem lesz türelmem kivárni :)
Egyébként azért sem lehet Május királya, mert az nem áttelelő, nem bírja a hideget, még ültetni sem lehet bizonyos hőmérséklet alatt.
Nagyon szép az a saláta. Ennyire vörös levelűt még sosem láttam. Az enyém olyan a kertben amilyen a linkemen is látható. Ezért gondoltam hogy nálam a Május királya van. De így hogy remélhetőleg tudok magot szedni, a névnek semmi jelentősége nálam.
Egy percig se gondoltam hogy mai csirke vagy, csupán erre reagáltam: "tépő salátát kaptam, azt is ősszel ültettem el, nagyon sűrűn, és idén szétpalántáztam 15 darabot, de nagyon gyorsan befejesedtek". Nem baj az! Én is szoktam elírni. :)
Nem mai csirke vagyok, így Én is úgy tudtam, hogy a tépő nem fejesedik, írtam is lentebb, hogy ez nem olyan fajta (bár áttelelő tépőnek kaptam), mint az Én tépőim.
De egy biztos, nem Május királya, mert az zöld, és egyáltalán nem ilyen, viszont picit kutakodtam, és ráleltem,
most már tudjuk, hogy ez nem más mint: négyévszak saláta :)
Pár nap után hazaértem. Néhány paradicsomom lefagyott, össze-vissza, szóval inkább a fajta kényes, nem a hely miatt. Az uborkákat megkapta a fagy, meglátjuk kell-e vetni újra. A paprikák nagy részét takartam, azok megvannak, a nem takartak kérdésesek, a levelük fagyásos, de talán kinövik.
A meglepi: Tavasszal egy kis tasakban találtam saláta magot, azt hittem tépő. Kis helyen elszórtam és most tűnt fel, hogy a levelek végei olyan bordósak, mint a fejes salátámé volt. Rájöttem a magot őszi vetésre szántam. Edit féle. De még jó hogy eszembe jutott, mert hagyok belőle magnak a többit megeszem, bár nem tudnak fejesedni olyan sűrűn vannak. Próbálok szétültetni, de ahhoz már nagynak látom.
Nem gond hogy nem tudod megmutatni, nálam láttam milyen szép fejek lettek. Szerintem Május királya lesz az. Nálam már el is fogyott, az utolsó fej elkezdett középen csúcsosodni, ott már a magszár jött volna.
Örülnék ha Edit megírná a nevét, mert vetnék, méghozzá szakaszosan.
A tépősaláta sehogy nem fejesedik. Sűrűsödnek a levelei ha sok van, de nem borulnak össze kicsit se. Van a tépő és van a fejes saláta.
Ha jól emlékszem, akkor Én is Edittől kaptam, és fejesedik! Sajnálom, hogy még mindig nincs fotós gépem, mert lekapnám neked, hogy milyen szépek lettek.
Ezért írtam, hogy nem olyan fajta mint az Én tépőm, mert az nem fejesedik, habár lehet ha azt is szétültetném akkor az is fejesedne? Lehet nyáron kipróbálom, ha lesz még helyem.
Nem, eddig nem volt keserű, elég sokat ültettem, 3 helyen volt, és már régóta szedem, de eddig egy sem volt keserű.
Lehet a magszárba szökkenése az oka, mert most ami még van, mind elindult felfele!
Judit
Nekem 3 őszi salátám van/volt, ma vettem ki az utolsó jégsalátát, Ő igazán roppanós finom, a római egy megoldás, de nekem annyira nem jön be, de egyfélének megteszi,
és tépő salátát kaptam, azt is ősszel ültettem el, nagyon sűrűn, és idén szétpalántáztam 15 darabot, de nagyon gyorsan befejesedtek, biztos köszönhető az elmúlt időszak esőzéseinek.
Ennek a tépőnek nem tudom a nevét, de nem olyan tépő mint ami nekem van, viszont finom, fejes változata kifejezetten gyenge, ízletes.
Tavasszal ültettem vörös mizunát, talán még két hét kell neki, és az is jó lesz, de az főként csak színesítésre jó, és ami nálunk a nagy kedvenc az a tölgylevelű, nagyon gyenge, de csak tavasszal szoktam ültetni, viszont arra gondoltam, lehet ősszel még több félével fogok kísérletezni. Talán mind átvészeli a telet, és akkor már kora tavasztól, főleg ha sikerülne takarnom (mert idén egyik sem volt), még előbb teremne. A retkeknél is azt figyeltem meg, hogy az idén ültetett KORAI (többféle) szabados szép sorban elindult magba. Az őszi ültetés jobb, vagy a március végi 22.-ei már szedhető, és magba sem ment! De a februáriak nyögvenyelősen fejesednek, sőt inkább magszárba mennek (homokon, és kevés vizet kaptak ((tőlem)).
A salátákra visszakanyarodva, nekem nem szokott keserű lenni, csak az endívia, de az meg talán olyan fajta is!
Nem tudom, talán olyan fajta. Nálunk amíg csak levélrózsa, nem szokott keserű lenni, csak mikor már nagyon magas a szára. Mikor csak kezd felmagzani, a szára a legfinomabb, aztán megfásodik és a fölső szárlevelek már keserűek.
Persze nem is vagyunk egyformán érzékenyek, ha csak kicsit kesernyés, az még nem zavar, és az néha előfordul az öregebb példányoknál, de ezeknek már nő a szára.
A Niki paradicsomok annyira fölnyurgultak, tegnap kiültettem őket. Reggel 6 fok volt, állítólag a parik 1-2 fok körül is bírják a gyűrődést. Remélem átvészelik ezeket a hideg hajnalokat!
Mióta lett napelem, én is lelkiismeret furdalás nélkül fűtök.
Mi eredetileg nem akartunk fóliát, de miután szeptember végén lefagyott a paprika, mégiscsak csináltunk. Nekünk is van szúnyoghálós ajtónk, elsősorban a tavasszal benne lévő retek és újhagyma miatt. Anélkül kukacos lesz.
Az üvegház elsősorban palántanevelésre van, aztán nyáron kígyóuborkát, díszuborkát és Achimeneseket tartok benne.
Én üvegházat nem elsősorban azért építettem kettőt is + egy fóliaház összesen 48 nm. hogy korábban szüreteljek, hanem azért mert a szabadföldi növényeimet minden évben megették a poloskák és egyéb kártevők. "Amber" polikarbonát (6mm-es) üvegházat hermetikusan le tudom zárni úgy, hogy nyáron ha negyon meleg van a végeit kinyitom és szúnyoghálóval teljesen lezárom, így egészséges kártevő mentes növények szépen teremnek. Természetesen nem hátrány ha korán tudok szüretelni és elektromos fűtést is alkalmazok amikor kell. Napelem rendszer okán az áram nem probléma.
Az üvegházban jellemzöen nem szeretnek a növények, föként az odaültetettek. Palántanevelésre is csak mérsékelten alkalmas, mert fütetlen; nagyon rövid az az idö, amikor már ki lehet tenni, de még nem lehet kiültetni. Ráadásul a polc miatt, amin a palánták vannak, csak kézzel lehet locsolni, amíg bent vannak. Az idén ráadásul csigák is elrejtöztek odabent és megmászva a polcot´és minden akadályt lerágták az amúgy is nagyon lassan fejlödö paprikát.
Hozzánk 17-re még 3 fokos hajnalt írnak nem túl sok felhővel. Persze addig még változhat, de nem kapkodok. Szerencsére az üvegházba és a fóliába minden befér, ha szűkösen is.
A paradicsomok szét vannak rakva zöldséges rekeszekbe. 24 félliteres pohár fér egy rekeszbe, felváltva pakolom üres poharakkal, 12 palánta és 12 üres, így nem nyúlnak meg. Szorosan egymás mellé nem lehet, akkor beárnyékolják egymást.
Most jól jön, hogy a tököket későn vetettem, azok is bőven kihúzzák a jó időig. A cukkini is még csak szikleveles.
Ma éjjel is nagyon hideg volt még éjszaka, nálunk 17.-étől mutatja a javulást. Nappal viszont nagyon kellemes.
Nálam a dinnyék és második vetés uborkák vannak pohárban, a cukkinik hatalmasak és nőnek a termések is. 5-6 centis a legnagyobb. Úgy tűnik, a paradicsomot nem érdekli az éjszakai 2-3 fok, fejlődnek szépen, virágoznak, már karóztam őket.
Már nem dilemmázok, de azért erősen vissza kell fognom magam, hogy ne ültessek, mert az uborkák, a tökök, a padlizsánok mind kifele a földbe kéredzkednek, nagyon nem jó nekik már a cserépben. Pár darab paradicsom van csak ami kifele menne, a többség még bőven maradhat 1-2 hétig! Megszoktam már, hogy április vége előtt mindent kiültetek, még jó, hogy idén nem egyszerre ültettem, és 80 paradicsom még csak fejlődő fázisban tart!
Nálunk 3/4 6-kor +1 fokot mutatott a ház melletti, kb. 2,5 m magasan lévő hőmérő. A kert aljában, ahol a paradicsomok fele lesz, valószínűleg fagyott. Van ott földieper is, azt este letakartam fátyolfóliával.
Nemsokára körülnézek kint, lefagyott-e valami. A szőlőt, diót, eperfát féltem, még várható 2 hasonló hajnal.
Már kiültettem a héten pár paprikát, meg paradicsomot, de olyanokat, amik ha megfagynak sem kár, mert sikerült idén is túltermelnem, és annyi palántám van, hogy lehet helyem nem lesz annyi.
Viszont az este mindent behordtam, még azokat is amiket eddig nem! Már este 8-9 között 8 fok volt, és hideg szél fújt, ezért úgy döntöttem, hogy nem kockáztatok.
Szerintem felénk nem lesz fagy, mert bár hajnalban nem néztem, de 7-kor már 8 fok volt, így nem hiszem, hogy 5-nél hidegebb lett volna. Ahol régen laktam, 2 fokkal minden reggel hidegebb van,
kíváncsi leszek a régi szomszédnak a fóliából 2 napos szoktatás után kiültetett palántáival mit tesz ez a friss levegő?
Reggel óta picit javult az előrejelzés, holnapra már nem, 2, hanem 3 fokot írnak, hétfőre és keddre is. Ha ebből levonok hármat, ahogy itt derült hajnal esetén várható, az már fagy.
De a 3 fok se túl kedvező. Szerencsére így is van időzítve minden, kibírnak még pohárban legalább egy hetet.
Az az előnye a Florimo virágföldnek, hogy könnyű, nem olyan nagy dolog este bepakolni a fóliába és reggel vissza.
Egyébként viszont az idei Florimo nagyon sovány, nem fejlődnek úgy a palánták a szokásos Wuxal adag mellett sem, mint kellene, az alsó levelek sárgásak. Most duplázom a tápoldatot. Az állaga elfogadható, nincs tele kemény fadarabokkal, mint a tavalyelőtti. A rózsabogaraknak nagyon tetszik, néhány edényt már feltúrtak az üvegházban a betévedő bogarak. Tavaly is így volt, mikor kiborítottam az Achimeneseket, néhány cserépben kövér pajorokat találtam. A növényekben nem tettek kárt, de a túrásnak azért nem nagyon örülök.
A lótetű kártétele elég egyértelmű szokott lenni. Rojtosra csócsálja szét a szárat, ami elé kerül; ilyen gombabetegségnél nincsen. Gyakran az is látszik, hogy ott a járata.
Nekem egy kukorica esett áldozatul a napokban. A pótlást egy kivágott aljú műanyag pohárba ültettem (majd később eltávolítom), hogy ha újra arra jár, eltérítse.
Káposztafélék palántáit légylárvák is tönkre szokták tenni, szétrágják a gyökér és a szár találkozásánál. Nálunk gyakran előfordul, ezért pl. a leveles kel palántákat az üvegházban vagy a fóliában nevelem, akkor nem férnek hozzá. De még így is tönkremegy egy részük, kiültetés után megtalálják.
Nálunk a hagymát hagymalegyek teszik tönkre, de peronoszpórás is lehet. Hálóval takarva meg szokott maradni.
De volt már a hagymán rágás is, azt lehet, hogy lótücskök csinálták. Szerencsére nálunk ez nem jelentős, bár lótücskök vannak. Talán találnak elég állati eredetű táplálékot, azt jobban szeretik. (A túrót pl. imádják, fogságban tartott állatnál tapasztaltam. Kapott almát, salátát, egyebeket, de ha adtam túrót, csak azt ette.)
Biztos h. a lótetű a bűnös? Nekem is nagyon sok van, már harmincvalahány paradicsomból hatot kirágtak. De hagymát nem szoktak. Viszont néhány éve volt egy év, amikor a hagymáim sorra mentek tönkre. Én is rájuk gyanakodtam, de utóbb rá kellett jönnöm, h. kivételesen nem ők voltak a bűnösök, hanem valami gombabetegség. Folyamatosan hervadtak, mire ki lehetett szedni a hagymát, kb a harmada maradt meg.
Hasonlóképpen jártam a karfiollal is. Itt is automatikusan a lótetűre gyanakodtam a sorra hervadó palánták miatt, de aztán itt is kiderült, h. egy olyan gombabetegség támadta meg a föld alatti szárát, amit akár a nem elég érett komposzt is okozhat. Tegnap kiültettem egy sor karfiolt. Nem tettem alájuk komposztot (bár most van 2 éves is), és nagyon vigyáztam az ültetési mélységre. Kíváncsi vagyok az eredményre. Ja és tettem melléjük Arvalint, bár annyira nem bízom a hatásosságában. De azért próbálkozom. :)
Nekem fátyolfólia alatt van a főzőhagyma. Fogalmam sincs mit csinál, majd vagy 2hét múlva bontom le. Azt látom hogy rettenet nagy gaz van bent. Vettem kicsit később fwhér dughagymát. Az nem került a többihez. Ki is nőtt szépen, aztán a lótetvek kirágták. Kevesebb mint fele van meg, de naponta találok fonnyadót.
Ma lefátyolfóliáztam a paprikák egy részét. Elmegyünk pár napra, nem szeretnék lefagyott paprikákra hazaérni.
Felénk nem volt sok eső, de legalább ez a kevés szépen beszivárgott a kő kemény földbe, és végre annyira fel tudtam lazítani a talajt, hogy a maradék hagymákat el tudtam ültetni.
Kíváncsi leszek mi lesz belőle, mert még így nem ültettem, hogy nem volt felrotálva a talaj, és májusba sem ültettem még főzőhagymát, mert márciusban, vagy legkésőbb áprilisban eddig mindig a földbe került!
Most talán bő egy hónap lesz a két hagyma ültetése között, mert kora tavasszal a virágos kertbe ültettem pár sort, azokat már lehetne enni. Ez is egy jó teszt, hogymit fog ugyan az a növény 1 hónap különbséggel produkálni, mert gondolom egyszerre fog kikerülni a földből (amikor már elszárad a szára).
Már nem emlékszem ki kérdezte, hogy mitől megy magszárba a hagyma.
Felénk azt mondják, hogy vagy nagyon pici hagymát kell ültetni, vagy hőkezeltet. Ha olcsón van hagyma, akkor általában az nem hőkezelt.
Most a lilát 2.8oo- ft-ért, a vöröset 2.6oo- ft-ért vettem a gazdaboltban, de ezek aránylag nagyobbak voltak, de hőkezeltek. A zöldségesnél 1.600- ft-ért volt, de az nagyon apró.
A lidlibe vettem fehéret, vöröset, és lilát, mert tavaly is bevált a fehér, elég nagy lett, azt savanyítottam a karfiollal. A vöröset, és a lilát a diófa alá ültettem, nem is lett belőle semmi,
mert arra nem gondoltam, hogy a fa ha belevelesedik, árnyékba borítja a kerítést, ahová ültettem, de idén azért pár darabot újhagymának sikerült belőle elfogyasztani.
Azt szeretném kérdezni, hogy valaki ültetett már díszkukoricát csemege kukorica mellé?
Ugyanis olyan kevés helyem marad, hogy nem tudom elkülöníteni a kukoricákat, így arra gondoltam, hogy mi van ha egymás mellé ültetném?
Nem akarok magot hagyni belőlük, így talán nem lenne gond, vagy már az idei termésnél elolthatják egymást?
Annyira felborzoltad, hogy késztetést érzek a gyüjtésére és a csigapöri ismételt készitésére.És abszolut köze van a kerthez, mert a jo pörkölthöz a so és a borson kivül minden a kertben terem.
Na hát most végig futott a hideg a hátamon. Soha nem enném meg. Közben eszembe jutott, hogy gyerekkoromban felvásárolták az étkezési csigát. Szatyrokkal mentünk a temetőbe csigát szedni és pénzt kaptunk érte.
Lehet most borzolni fogom a kedélyeket, de a nagy barna házas remek étel alapanyag! Ahol régen laktunk nagyon sok fű volt, és egyszer gyűjtöttünk nagy barna házast, bár sok meló volt vele, de olyan remek zúzapörkölt hasonmás készült belőle, hogy azóta is emlegetjük! :)
Nálam is iszonyú kárt tesznek a csigák, de szerencsére ezek nagy barna házas csigák, akik elég jól láthatók-gyüjthetök. Én ilyen biologiai hókusz-pokuszra egy fillért se szánnék, de annyi bio-kertészetet megengedek magamnak, hogy legalább ezek ellen megrpróbálok mechanikai úton védekezni: az idén már nagyon korán rengetegen voltak, de konzekvens reggeli gyüjtéssel kb. 10 nap alatt jelentéktelen mennyiségüre csökkentek. Minthogy biztos nem sikerült 100 %-ban összegyüjteni, nem tudha tom persze, mennyire lesz tartós a hatás. De amíg nem végeztem, iszonyú kárt tettek: április végén kitettem a palántákat az üvegház erre szolgáló polcára (kb. 120 cm magas), de nem vettem észre, hogy maradt bent csiga. Az üvegen fölmászott, onnan át a polcra, be a tálcába, föl a tejfölös poháron és onnan falta föl a néhány hetes palántákat. Pont a paprikát, ami olyan lassan fejlödik. Tavaly kicsit fejletlenül ültettem ki a paradicsomokat; némelyik egy éjszaka leforgása alatt elfogyott. Szerencsére a paradicsom igen szívós növény; beföttes üveggel letakarva a többség hamar rendbejött, de ez nagy macera, mert napközben nem maradhat rajtuk az üveg, mert megfönek alatta.
Meztelen csigákkal viszonylag kevés dolgom van, de lehet, hogy csak azért mert éjszaka nemigen keresgélem öket. Itt szerencsére csak a szép fekete-szürkemintás változat él. akiröl már azt is hallottam, hogy tulajdonképpen dögvö/ragadozó életmódot folytat. Bizonyítékot még nem találtam rá.
A nemastar használata előtt mindenféle szert kipróbáltam, még hatásosnak is tűntek, mert csökkent a populáció.
Viszont a következő évben hasonlóan sok féreg volt a kertemben, mindent megrágtak elpusztítottak.
Akkor csak palántázva maradt meg nálam az uborka is, ha vetettem akkor a kis csíranövényeknek néhány napon belül elszakadt a gyökérzete, kipusztult. A jellegzetes járatok egyértelműen azonosították a tetteseket.
A biofegyver bevetése óta nem találkoztam lótetű károsítással. Azt is el tudom képzelni, hogy a fonalférgek továbbra is jelen vannak a talajban, de ez csak feltételezés.
A szememet meg kellett dörzsölni, nem hittem el hogy te vagy az?😀 egy egyszerű módszer: ásót kb 5 centinként leszúrni, csak lazítani, nem forgatni. Mellette egy ásónyomot rádobni, lesz egy kis árok, egy laza bakhát.
Sajnos én ebben nem vagyok még elég tapasztalt/ügyes, és persze a réteg sem elég vastag még, mert összel egy hiba miatt (nem ástam föl elötte) elölröl kellett kezdeni az egészet. A veteményesben több probléma is van, az egyik legfontosabb a forráshiány: bár idöközben szert tettem megbízható szalma- és ágdarálék forrásra, a szerves réteg elöállítása komoly kihívás maradt, annak ellenére, hogy a kertet szerves hulladék gyakorlatilag már nem hagyja el. Fü nálam alig van, azt is inkább rajta szoktam hagyni nyírás után. Komposztból évente nagyjából egy 1x1m-es tároló telik meg (persze összességében több, de mint hogy nem egyszerre keletkezik, közben összeesik, a végére nagyjából ennyi marad.) Szerves rétegnek egyrészt az összel fölszedett növények darálékát használom, másrészt az elözö évi félérett komposztot hordom szét, de még ez se elég. Így azonban szép, érett, szitált komposztnak valóm sose marad, pedig az nagyon jó anyag, akár szobanövények talajához keverve is. Régebben, amig még minden évben ástam, volt egy forrásom, akik házhoz hoztak marhatrágyát, de azóta csak a gombatrágya maradt, ám az is több volt a semminél. Mostanra azonban nagyon drága lett a szállítasa és csak egész kocsival hajlandók hozni, amit se fölhasználni, de tárolni nem tudok. Marad az, hogy majd magam megyek érte; és annyi lesz, ami egyszerre befér.
A másik probléma (csak a veteményben) maga a veteményezés-ültetés. Tavaly amikor ásás nélkül akartam vetni, nagyon elrontottam; kökemény maradt a takarás alatt a talaj és alig kelt valami. Az idén már sokkal jobb volt a helyzet; jó porhanyós volt a talaj, de az apró magú vetemény mégis alig kelt; valószínüleg nem tudtak áthatolni a takaráson. Hogy miért kel a borsó is foghíjasan, azt nem tudom. Ami nagyon szereti a rendszert, az a hagyma, de hát neki könnyü áthatolni a rétegeken. Az ültetés is nehezen megy: ez a félrekotrás- visszakotrás mindig rosszul sikerül, és akárhogy vigyázok, az lesz a vége, hogy összekeverednek, részben mégis föld alá kerülnek a rétegek.
az évelöágyásoknak viszont határozottan jót tesz az új rendszer, bár a szölöben fölütötte a fejét valami makacs, tarackoló gyom, amit gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani, nem elég porhanyós és mély a takarás ahhoz, hogy laza maradjopn alatta a talaj és könnyü legyen kihúzni. A többi részen talán egy nagyon kicsit kevesebb a gyom.
Az üvegházban kőrbe a fal mellett hagymát ültettem azzal a szándékkal, hogy elriassza a kártevőket. Hát jól elriasztotta, szedtem ki párat és találtam olyanokat ami meg volt rágva a föld allatti részén. Próbáltam rá keresni mi lehet az ami a hagymát is megeszi de nem mentem sokra. Most fogom kipalántálni a paprikákat és tartok tőle, hogy az még jobban fog neki izleni.Lótetű vagy csiga nem lehet mert az ki van irtva.
Van saláta is csak elfelejtettem írni, és az ősszel duggatott hagyma már túl erős rostozatú, csak duzzogva eszem. megjártam vele, magszárat hoznak, hiába töröm ki, csak nő tovább. lehet hogy ételbe se lesz jó? Eddig még megettük.
Lehet hogy itt melegebbek voltam mint nálad vagy hamarabb kiültettem.
Uborkából már nő a másodvetés, és még párszor vetek néhány szemet nehogy úgy járjak mint tavaly.
Az erdei szamóca az új helyén úgy beindult, kordába se lehet majd tartani. :)
Mi most újhagymát, újfokhagymát és salátát tudunk enni és kevés retket. A retek sűrű maradt, nem nőtt meg rendesen. A saláta viszont szép.
Az uborkám még kicsi, a paradicsomok közül a sárga körtén kinyílt egy virág, a Botkertin, Mexikói mézen és a Goldkronén látszanak a bimbók. Egy paprikapalánta virágzik (Szintetikus cecei), pár cecein van bimbó, a többin még nincs.
A galambbegy saláta virágzik, levelet még lehet róla szedni, de már jobb a fejes saláta.
Idén nagyon nem is siettettem a dolgokat, nincsenek nagyon korán vetett palánták, csak a Gynostemma, de azzal nem lakunk jól, egyébként is csak a magok csíraképességét teszteltem (azok egyébként szépek). A cukkini és a tökök még csak most csíráznak.
Ősszel én se egyesével fogon vetni a retket, mert 2 éve nem működik. Majd szórom, aztán ritkítom ha lesz mit. Most tavasszal se lett csak pár szál, annak meg nem tettem fel a hálót mert már az is a végét járja. Így nem is lett retkem.
Nekem még sose nőtt meg egy hónap alatt szedhetőre a retek.
A leggyorsabb talán a kis sárga, gömbölyű Zlata volt, az elég megbízhatóan meg is nőtt. A Szentesi óriás vaj nálam nem vált be, az mindig apró maradt.
A Húsvéti rózsa valamivel lassabb, az szerintem nem számít hónaposnak.
Lehet, hogy mindegyik jobban fejlődne, ha ritkán vetném, de nem merem, mert akkor lehet, hogy nem marad semmi. Ki kellene időben ritkítani, csak az valahogy mindig elmarad, nehéz úgy időzíteni, hogy amit meghagyok, azt már a csigák se egyék ki.
Nálam nincs sok zöldterület, főleg a veteményesek mellett, így a hagyományos házas csiga nem szokott mászkálni, csak a földből előbújó kártevők tudnak garázdálkodni.
Illetve madarak, mert abból viszont elég sokféle van, mert egy kisebb arborétummal lakom szembe!
Érdekességként megemlítem a húsvéti retektermesztési tapasztalataimat!
Sima hónapos retket, húsvéti rózsát, és francia reggelit ültettem ládába, hogy mint minden évben milyen jó lesz majd húsvétra!
Ez idáig csak hónapost szoktam ültetni, de idén úgy gondoltam kipróbálok más fajtákat is.
A sima hónapos pontosan húsvét utáni héten kezdett el szedhetővé válni, a francia, és a húsvéti rózsa sajnos csak zöldtrágyának lett alkalmas, mert talán 2 hibát is vétettem?
Az első, hogy nem a láda pereméig raktam meg földdel az edényt, így hiába vittem rögtön ki, amikor elkezdett bújni megnyurgult, és eldőlt, majd amikor úgy döntöttem, hogy feltöltöm földdel a peremig,
már talán késő volt. Így azzal csak a munka volt, de a termést nem tudtuk használni, habár a levelek jók lettek volna salátába, de idén 3 féle salátám van, jég, tépő, és római, + még a sok zöld, és piros mángold, meg a sóska, így tobzódhatok a leveles salátafélékben, nem voltam rákényszerülve a reteklevélre.
A piacon vásároltam húsvétra retket, és amikor megemlítettem, hogy az Én balkonosomnak kell még egy hét, akkor az eladó azt mondta ez sem hónapos, hanem kettő, ilyen még nem volt neki, hogy két hónapig nevelje a hónapos retket, de nem akart nőni, holott fóliába volt neki!
Ebben az esős időben azért nézd meg időnként, nagyon megindultak a csigák. Sötétedés után is érdemes, egy pici növényt egy-két harapással ki lehet végezni. Később már nem számít olyan sokat, jut is, marad is.
Felhasználható: Valamennyi szabadföldi és hajtatott zöldségnövényben, dísznövényben, gyepen, legelőn vakondtücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) és vetési bagolylepke (Agrotis segetum) ellen, valamint gyepen és legelőn lószúnyog (Tipula paludosa) ellen."
Nemastar nem jó csigára. Lótücsök meg bagolylepke lárvák ellen van.
Csiga ellen a nemaslug volt, de megszűnt. Most Nemafence néven elkezdték újra gyártani.
Korlátozott, csak egyes meztelencsigafajokra hat. A spanyolra pont igen, de a hazai szürkére nem tudom...17000 HUF egy adag, amit be kell osztani csapdázással, mert egyébként kb 100 m2-re lenne elég.
Artist a gazda boltban vásárlok, Most is vettem és locsolom ki. Lótetüre elég hatásos csak be kell tartani a technológiát.
Nam 100 % -os de nem tudok jobbat. Internetes rendelés zsákba macska. Felkutatsz olyan gazda boltot ahol tartják, viszel hűtőtáskát, hazaviszed és ha nem használod fel 24 órán belül beteszed a mélyhűtőbe.
régebbi valami mérget tartalmazott, és nem igazán kímélte a csigatetem zabálókat, mint pl a sünöket is.
A mostani azt hiszem valami vasvegyületet, ami miatt a csigák befejezik a táplálkozást és éhenhalának. Nem tudom, de szerintem ez melegvérűek számára nem olyan veszélyes. Legalábbis így hirdetik.
A sörcsapda nagyon jó de csak akkor megy bele ha arra jár, tehát túl sűrűn kellene kirakni a sör pedig nem a legolcsóbb. Csináltam, de az uborkát jobban szerették mint a sört. A csigairtó granulátum is jó, de az utóbbi években kevésbé hatékony.
A kertből elegem lett, a csiga, büdösbogár, stb a hócipő tele. Van egy 8x2m terasz, azt leárnyékolva, rovarháló, a csigák ellen egy keret gipszkarton u profilból műtrágyával feltöltve. Balkonkertészkedés, paradicsom, paprika, uborka, ami a családnak kell. A kert meg szőlő, gyümölcsös, de ott is inkább ellenállókra lecserélni, minél kevesebb permetezés.
De túl azon, hogy a hűtésével rettentő macerás, nagyon drága, ha megnézed azt, hogy egy adag as'szem 100m2-re van kikalkulálva, és pár hétig hatásos.
Mi történik utána? Ugyanúgy visszatelepülnek.
Ha meg pár hét nyugit szeretnék több száz négyzetméteren, az abszolút nem megérős. Horror költségre jön ki. Akkor inkább ültetek olyan csalinövényt, amiért nem kár... ha meg lezabálnak pár értékeset is, hát így jártam.
Rajtam ne gazdagodjon meg a biokiskert... (pláne, hogy megszívattak múltkor lejárat előtti szerrel.. és higgyek a meg nem szakadó hűtési láncukba...ja...)
Pedig biztosan minicsigák csinálják. Nálam is van, a kiültetett paprikák levelét kilyukasztgatták. Pár éve rengeteg volt, akkor minden második paprika belsejében ott ültek, dobhattam ki. A következő télen minden nap gyűjtögettem, deszkákat tettem ki, mindent felemeltem, eleinte napi 50-et is begyűjtöttem. Tavaszra volt hogy csak 4-5 darab jutott naponta. Tavaly nyáron már alig voltak, most úgy tűnik több van. Nem tűntek el, de ezzel a mennyiséggel már együtt tudok élni. Egyedül az üvegház az ahol zavaró, ott folytatni kellett volna a gyüjtögetést.
Nagyon nem örülnék, ha éjjelente felzabálnák a területet, mert elég sűrűn van beültetve. Tépősaláta, hagyma, zeller, karalábé, petrezselyem, és azok között esélytelen a vadászat.
Talán ha ásott sörcsapdát kreálnék? Van ez irányú tapasztalatod?
Ezzel le is írtad, hogy miért nem veszek. Tavaly kerestem volna, de nem találtam olyan boltot a városban ahol tartják. Kockázatos, tönkremegy. Lehet, hogy idén van, majd megnézem. De a folyamatos nedvesen tartás itt a homokon elképzelhetetlen napi 2-3 locsolás nélkül. Mulcs alatt igen, de akkor hogy juttatom ki, dolgozom be?
Minden kertbarátnak ajánlom a lótetű és egyéb kártevők ellen artis biológiai készítményt fagyasztott állapotban tárolják, majd a megvásárolt készítményt langyos vízbe bekeverve legalább 6-8 óráig időnkénti kevergetés mellett, majd locsoló kannával ki kell juttatni nem belocsolni csak a felületet gyors mozdulattal átlocsolni és utána a talajba bedolgozni. Arra kell ügyelni, hogy a talaj mindig nedves legyen, a kártevők az elszaporodott fonálféreggel találkozva megfertőződnek és pár hét alatt elpusztulnak. Két hónap elteltével a műveletet meg kell ismételni, meztelen csigákra is hat de arra nemastar a legalkalmasabb amit szintén hűtve kell tárolni. Arra kell ügyelni a vásárlásnál, hogy garantált helyről vegyétek, mert ha nem szakszerűen hűtve tárolja a kereskedő és az felmelegszik utána hiába hűtik le a biológiai fonálférgek alpusztulnak és nem és semmit. Interneten utána lehet nézni én is úgy tettem.
Meztelen csiga szokott ilyet csinálni, éjjel lehet őket meglátni a leveleken úgy éjfél körül. Nappal elbújnak a föld alá kisebb lyukakat hagyva maguk után. Én tavaly az üvegházban szedegettem őket éjszakánként majd tárgyalás nélkül sorra kivégeztem a kis bűnözőket, az idén eddig még egyet sem láttam. Most szépen fejlődnek a növényeim.
Nekem meg a zeller gyökerét rágta le valami. Remélem a többit békén hagyja, a zeller az, amit nem nevelek, veszem a piacon. A kiültetett póréhagymákat is tizedeli valami, már odáig jutottam, hogy betettem cserépbe még magot. Egy paprikán és sok hagymám is áldozatul esett. Vagy pajor vagy lótetű. Sok a lyuk a kertben, mérgezni nem akarok, legfeljebb pár csapda lehet.
Pár napja kiültettem a zellereket, és egy palántát szinte teljesen megevett valami, illetve nem teljesen, csak a leveleket, a szárak meredeznek az égfele,
az biztos vastag volt a kedvesnek, hogy a vasvilla állna bele a gondolatába amikor ilyet tesz egy zsenge zeller palántával :(
Nem elég a földalatti alagútfúró, most még valami új szerzemény is garázdálkodik?
Én a kedvező időjárásra fogtam hogy gyönyörűen fejlődnek a palántáim, kiültetést követően éppen most mintha meg is ugrottak volna. De az is lehet hogy az Amalgerol teszi a dolgát. Hát ezt ígérték, akkor legyen is így! Kicsit tartok a közelgő hidegfonttól, nehogy vihart hozzon.
és akkor sem ha a vakond alatta készít járatot. Hányszor jártam már úgy hogy a növények gyökere levegőben lógott és csodálkoztam hiába hordom rá a drága vizet csak fonnyad.
Palánták kiültetése a növénynek mindig sokkot okoz, kb. egy másfél hét kell amig klimatizálódik és növekedésnek indulnak. Előbb a gyökereknek kell megindulni csak utána a szára és levele.
Én amikor úgy gondolom hogy a palánták már a nagyobb pohárban is kiélték a földet, tápoldatozok. Régebben beöntöztem, idén mivel van Amalgerolom, a tápoldatot azzal együtt spricceltem rájuk. Azt a meglepetést! Nem csak hogy erős palánták lettek, de kiültetésnél még ilyen sűrű, nagy gyökérzetet nem láttam. Mindig Florimo általánost használok. Szinte föld nem is volt a poharakban csak gyökér.
Csak a paradicsomot 3 kivételével, mert ők utóvetés és még kicsik, a cukkinit, uborkát és a sütőtököt ültettem ki. Már csak 2 szál chili és és 7 tigrisdinnye várakozik pohárban. Utóbbi helyét bőszen túrja a vakond, így esélytelen kirakni, ez a probléma még megoldásra vár.
Nekem is megfoltosodtak a kiültetett paradicsom palántáim polikarbonát üvegházban, de nem a naptól. Csináltam egy hülyeséget, vízben feloldottam egy marék nitrogén műtrágyát és azzal meglocsoltam eléggé megbarnult, de már kezd helyre jönni.
Nektek nem égett meg a sok paradicsompalánta, hétfő-kedd? Óriási napvihar volt, napkitörés, üvegfal mögött megszinesedtek a paradicsom palánták levelei, egy ki is dőlt, de a többi se fejlődik.
Sajnos, a YouTube (is) tele van fals információkkal, és aki nem ért hozzá, nehezen választja el az ocsút az értékestől.
A paprikában nem tudok semmiféle hatóanyagról, ami mérgező lenne a rovarokra. A kapszaicin pedig, ami nekünk égő érzést okoz olyan helyeken, ahol hőreceptorok vannak, nem vízben, hanem lipidekben, vagy alkoholban oldódik jól. Szóval ez a hivatkozott video szerintem a kattintásvadászat egyik válfaja.
Igen! Megértelek, én is kerülöm a vegyszereket csak akkor használok ha már nagyon muszáj. A tőzeglégy lárvákat viszont csak egyszer kell kiirtani, azok csak akkor terjednek ha kintről bevisszük az üvegházba pl. zsákos földdel. Jó a tisztán bio termelés de akkor mindig ott kell lenni főleg résen.
Egyszer próbálkozta bolti paradicsomból magszedéssel, nem jut eszembe a neve. Első évben rendben volt olyan volt mint az eredeti, de én nem szedtem meg a magját hanem az eredetileg szedetteket vetettem el a következő évben. Na az aztán egy csoda volt. Óriási növény, vaskos ágak, kevés, de ehetetlenül rágós termés. Ezt megismételtem még egy évben hasonló eredménnyel. Ma már tudom, hogy ha sikerül jó termést produkáló növényt nevelni, akkor annak a magját kell megszedni és idővel rögzülnek a tulajdonságai.
Viszont kaptam vagy 8 éve az egyik lányomtól olyan bolti koktélparadicsomot amit azóta is vetek az eredeti szedésből és mindig ugyanolyan. Az nem hibrid volt ezek szerint.
A Manó nálunk a többivel egyszerre indítva és nevelve korán érett, persze a méretéhez képest, az apró koktélok azért megelőzik. Viszont nem ízlett, úgyhogy nem ültetek. Korainak ott vannak a koktélok, meg tudjuk várni a finom nagyobbakat.
A manó nagy csalódás volt nekem is. Korán termett mert a szobában neveltem, melegben naponta kihordtam, végig cserepes volt. Millió volt rajta, azt hiszem képet is hoztam akkor. De nem finom!!!
A trágya is lehet hunyó, ha nagyon friss, esetleg túl sok...
Tavaly a barátnőm bár már 7o fele hajt, de nem jutott az eszébe (holott mint írom nem mai csirke, és egész életébe "földművelt"), hogy a komposzttal, főként az Ő tyúktrágyával vegyített cuccával,
csínján kell bánni! Mentem hozzá, és mondja, nézzem meg a palántáit mert szerinte megfagytak! Mondom neki: "-hol? hiszen nem is volt fagy!". kérdeztem, hogy hogyan ültették? Erre Ő
1 gödörbe egy fangli komposztot kapáltak be, és arra ültették a 20 centis palántákat. Erre mondtam neki, hogy nem kell a fagyot okolni, Ők voltak a hunyók! Egy gyenge növénynek nincs szüksége extra adag tápanyagra, Én most a savóval való locsolásra faragtam rá, mert szín savóval meglocsoltam a nagyobb, és a kisebb palántákat is. A pici paprikák, amik még 1o centi körül voltak, szó szerint megégtek, alig maradt rajtuk épp levél, a paradicsomokat amik már a 15-2o centi közé sorolhatók, nem viselte meg annyira.
A zuckerinóra kíváncsi leszek, mert nem gyári mag, hanem fogott. Akitől kaptam azt mondta, hogy Ő szokta hagyni. Már jártam így más maggal is, hogy bár F1-nek volt írva, mégis fajtaazonos lett. Most sejtelmem sincs milyen a gyári zucker mag termése, így csak a növény viselkedésén tudom megfigyelni, meg a termésen, hogy mit fog produkálni, mert volt már olyanom is, hogy egy bolti vett friss mini san marzanóból ültettem, és 12 bokron 6 fajta, csak nagy paradicsom lett, na akkor derült ki, hogy a bolti valószínű F1-es volt.
A pikkely miatt majd írok levelet, mert van rá jó gyógymódom! :)
A Manót én is hanyagolom. Viszont a drága Zuccherino palántákkal megjártam. Betegek. Pedig biztosan virágozna már, elvetettem február elején. Talán kinövi de korai nem lesz, az biztos.
Nem tudom mi bajuk, azt mondták rájuk, hogy gyomírtó miatt van. Azt nem használunk, de hozattunk trágyát egy teherautónyit, kaptunk sok füvet, lombot úgyhogy lehet hogy azok a hunyók.
Tegnap mindenesetre elvetettem a maradék 3 magot belőle, még beérhet. Akárhogy számolom 6 vagy 7 mag volt a zacskóban nem 5.
Amúgy üdv a klubban. Szintén pikkelysömörös vagyok vagy 50 éve.
Köszi, de vegyszermentes vagyok, mert bár felszívódó, meg gyorsan lebomló, meg "mittudoménmitígérnek", nem hiszek benne, hogy pár nap alatt, 1-2 hét alatt elillan a növényből a méreg, vagy az ártalmas szint alá csökken, és mivel a pikkelysömör nálam nagy úr, amit tudok elkerülök, ezért termelek saját növényeket, hogy tudjam mi az amit Én raktam bele, bár a levegőbe így is bármi lehet, de szerencsére egy olyan környékre költöztem ahol fiatalok élnek, és a kertet nagy ívben kerülik, nem, hogy művelnék, vagy permetezzenek, a füvet is némelyik csak elvétve nyírja.
Nekem a vásárolt zsákos föld tele volt tőzeglégy lárvával, amit későn vettem észre, a kiültetett üvegházi uborka palántákat jól elintézték. Egy kanna vízbe bekevertem Karate Zeon permetezőszert, azt kilocsoltam és láss csodát a palántáim életre keltek. Lehetne Mospilánnal is de ez 3 nap alatt lebomlik és nem jut be a növénybe, mint a felszívódó szerek.
Te locsolod? Mert Én nem, és felénk eső is csak a héten volt egy kevés, lehet a szárazság miatt szökik "szárba"? Egyébként nálam a tavalyi már hatalmas bokor, és az is mind hozza a magot. Eddig sosem hagytam meg, minden évben újat ültettem,
így nem tudom, hogy mitévő legyek a magszárba fordulókkal, mert pl. a petrezselyemnél a magszára ellenére is 3 évig szépen hozta a leveleket,
holott a szomszédok mind azt mondták, hogy dobjam ki, mert ha magba megy már utána nem lesz értékelhető levele, de majdnem tövig visszavágtam,
Tavaly tavasszal vetettük, ahol túl sűrű volt át is palántáztuk. Egyenlőre semmi szárba menés, tegnap volt belőle spenót, finomabb mint spenótból, a tikok megőrülnek érte.
Délután 2-3-ig napon van a hagyma, utána már nem éri a nap, de mivel balkonban van napi szinten locsolom!
A fahamu nem rossz ötlet, mivel a kerti hagymákat is mindig hamuzom, hogy ez miért nem jutott az eszembe, köszi az ötletet! :)
Alibá, sárga lapom nincs, a fahamu nem jó a bolhára? Mert a karalábé kukacosodására pl tökéletes, igaz itt utána már csak az a kérdés, hogy a kínai kell hogy bírja a fahamut?
Annak idején Il(+ valami szám is volt a nevében) azt tanácsolta, tartsuk folyamatosan nedvesen a talajt. Mondjuk ezt a káposztafélék egyébként sem veszik rossz néven.
Nálam mintha működött volna, de csak nyáron szoktak megjelenni, ilyenkor még eddig nem jelentettek komoly problémát.
Az erőd UV-t én is tapasztaltam, nálam a palánták nem, de a Tetrapanax érzékelte. Még konténeres, de régen kint van.
A kiültetett kísérleti paradicsom alatt mára végig ment a vakond. Jó vastag járatot csinált, a gyökerek levegőben lógtak. Kiszedtem. Ugyanott lesz, mert ott tudom majd elvezetni. Helyébe most a puska került. Már sokkal kevesebb vakondom van, de még borzolják az idegeimet. Pontosan ott ment végig felszínközeli túrással, ahol a tigris dinnyék támrendszere van. Hidegfront után ki kéne ültetni, de így hogy???
Én is kitettem a túlnyúlt uborkákat meg pár darab paradicsomot.
Az üvegházba kitett paradicsomjakmnak valami baja van, hozzáédtők szerint gyomírtószermaradvány. Mivel azt nem hasznàlok, csak a hozatott trágya lehet a hunyó. Úgyhogy most trágya nélkül fogok kiültetni. Eddig más vetemény nem kapta, csak ezek. A fák, rózsák, egyebeken nem látszik hogy érzékenyek lennének rá.
Jó egy hét múlva tervezem a kiültetést, de nézem az előrejelzést.
Lassan egy hónapja szoktatom a palántákat, egy hete be sem hozom. Tegnap mégis megégett néhol. Erős volt az uv.
Jön a hidegfront. Nekem ki kellett ültetni ma az első pár szál ubit mert nem fértek a pohárba. A cukkinit is ki kell. A febr. 1-n vetett próba paradicsomot is kiültettem, mert már virágrügyes. Vagy megfáznak hétvégén vagy nem.
Erősen fontolgatom. Most néztem máshol is az előrejelzést, nagy mennyiséget egyik napon se látok. Holnap döntök a bab sorsáról, lehet hogy vetek. De néhány nap múlva ismét lehűlés jön.
Realistát meg jól lebeszéltem. Remélem ő is nézi mit ígérnek aztán vet ha nem jön nagy eső.
Nekem már fulladt be bab vetés után kapott több napos esőben. Szerintem úgy érezheti magát a túl vizes földben a mag, mintha napokig egy pohár vízben lenne. Egyébként nem értek hozzá, de csak azért várok még hogy megtudjam, tényleg jön-e 5 napos eső. Ha hétfőn mást mutatnak, akkor vetek. Drága volt a magom, most vigyázok rá. :)
Hétfőig a föld sokat szikkadhat, a hőmérséklet valóban kedvező. Én a több napos eső elé nem akarok vetni. Figyelem én is, hátha visszamondják a csapadékot.
Nem tudom milyen távol élsz Kenesétől. Én világosi vagyok. Akkora eső volt hogy én biztosan nem vetek semmit mostanában. Ráadásul az időkép is keddtől szombatig ismét esőt jósol. Ha most elvetném a babot, a sok esőtől biztos befulladna.
Legfeljebb hétfő reggel is nézzél rá az időképre, hátha jobbak lesznek a kilátások.
Ide már csak egy kis csepergés jutott. Annak is örültünk persze, de reggel még 15 milli esőt ígértek kiegyeztem volna a felével, lett 4. A konyhakerti hordóm ami a garázsról kapja a vizet, csak félig van vízzel.
