"A 750V feletti szigetelés előírása a fogy mérő utáni első mért szakaszra áll. (többek között)"
Én nem írtam felettiről. De a 750 V-osról igen, melyet az MSZ EN 50525-2-31:2011 Általános alkalmazású vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, hőre lágyuló PVC szigeteléssel szabvány tárgyal.
Ebben van az, hogy Cables for fixed wiring - H07... Nem pedig az, hogy első mért szakaszra.
"Vakolat alatt mehet olyan vezető, amely kettős szigeteléssel rendelkezik és gyárilag alkalmas rá."
Meg a szabvány szerint. Az MT meg nem.
"Itt van az mbcu, ami szintén 750V alatti"
Csakhogy annak a köpenyére is van villamos követelmény. Az MT köpenyére meg nincs.
A vakolat vegyi összetétele és az MT kábel köpenyének vegyi összetétele is teheti , az egymásra ráhatás végett , hogy tiltják . Nem vagyok kémikus , de én erre gondolok .
Rendben èrthetö. Csak azt nem èrtem hogy a szabvány alkotója mièrt így döntött. Sok külömbsèg nincs köztük tömör rèz illetve sodrott.De jó lenne tudni hogy mièrt nem lehet erre lennèk kiváncsi 😄
A h05vv-f iskettős szigetelésű és mégsem lehet vakolat alatt szerelni?? Ez nekem kétértelmű.Szerintem az mm falkábel sem rendelkezik akkora szigeteléssel mint az MT.
Nincs tiltva a 750V alatti kábelszerű vezeték. A H05vv-f felhasználásási utasítása nem teszi lehetővé.
A 750V feletti szigetelés előírása a fogy mérő utáni első mért szakaszra áll. (többek között)
Vakolat alatt mehet olyan vezető, amely kettős szigeteléssel rendelkezik és gyárilag alkalmas rá.
Itt van az mbcu, ami szintén 750V alatti:
YM-J kábel alkalmazhatósága, felépítése és általános adatai az alábbiak:
Alkalmazás Beltérben rögzített állapotban. Kültéren vagy földbe csak védőcsőbe húzva napsugárzástól védve kell fektetni. Betonba, vagy vakolat alá is fektethető. Többnyire ipari vagy nagy objektumok kábelezésére használatos, de lakóépületek kábelezésénél is használatos. Ipari területen azaz műszaki létesítményekben, de ide tartoznak a bevásárló központok is ahol kábeltálcákra teszik ezen kábeleket. A tömör réz vezető miatt csak rögzítve használható, flexibilis használata nem megengedett.
Kb 20 éve változott meg a szabvány szövege, most felhasználási javaslat a címe, és igen, az MT szerepe benne fénymásoló, porszívó, stb. csatlakozóvezetéke. Állandó elhelyezésre, épület berendezésére 750 V-os vezetéket javasolnak, az MT meg max 500.
A cializmusban volt 1000 V-os MT is, régen mások voltak a lehetőségek.
" Beltéren és kültéren (minimálisan időjárásálló, de védőcsőbe kell helyezni. Fontos: földben nem szabad szabadon elhelyezni), falban vakolat alatt, védőcsőbe vagy kábelcsatornába húzva rögzített szereléssel, világítási körök, dugalj körök betáplálásához vagy vezérlő kábelként akár nyirkos helységben is használható. "
Sziasztok! Tanács kellene mert eddig mindenki mást mond ès így nem tudom hogy lehet-e vagy nem. 3x2.5 Mt kábelt lehet vèdőcső nèlkül vakolat alá rakni??
Én minimális esélyt látok arra, hogy 10+ perc működés után ne a szívattyú ázzon be, mint a kötésessel legyen valami baj, de igen, kb. ennyi. Lehet elmélkedni, hogy 1 szál rézdrót kicsit kilóg, terhelés függvényében melegszik és pont csinál valami kis káoszt amikor vetemedik, de kevésbé reális, mint az, hogy valami a szívattyúban nem bírja. Ki kell próbálni, mint minden és körbejárni.
Van egy 750 w búvárszivattyúm. A villanyórától kb. 35 méternyi távolság választja el a szivattyút. Korábban 25 méter 2.5 mm2 tömör réz ment a dugaljig ahová a vezérlése van bekötve. A vezérlésben egy kondi van meg egy kapcsoló, onnét még kb. 10 méter 5 x 1.5 sodrott rézkábel futott a szivattyúig és ezen a szakaszon volt(van) egy gyantával vízhatlanított forrasztott toldás.
Már tavaly is időnként leverte a fi relét huzamosabb használat után.
Idén annyi változás történt, hogy ezt a vezérlő dobozt a szivattyútól távolabbra helyeztem át így most kb. 20 méter 2.5 mm2 tömör+ onnan 15 méter 5 x1.5 mm2 sodrott réz kábel van és az utóbbi 15 méteren most már összesen 2 db vízhatlanított, forrasztott kötés van.
Idén viszont már 10-15 perc után leveri a fi relét, sőt van hogy 10 percet sem bír ki.
A szivattyú vacakolhat, vagy a kábelezés lehet így alkalmatlanabb?
Bármit is akarsz később kezdeni a lakáselosztó korszerűsítésével vagy átrendezésével, először magadnak írd össze, hogy mi van egy kismegszakítón (áramkörön). Nem kell hozzá más, mint egy fázisceruza, és kb. egy órányi türelem. Neked is hasznos, meg a későbbi szerelőnek is jól fog jönni a tervezésnél, csoportosításnál.
Elkezded egyesével lekapcsolni a kismegszakítókat, és mindegyiknél részletesen felírod, honnan ment el az áram, pl. folyosó dugaljak + folyosó ajtó fölötti lámpa + WC lámpa. Előtte kapcsold fel mindenhol a lámpát, aztán egyenként nézd végig a fáziscerkával a dugaljakat. Időbe telik, de rá fogsz jönni hogy van benne logika, pl. egy főfalon végig minden helyiségben ugyanaz az áramkör, vagy egy helyiség egy áramkör, vagy a fal két oldala egy áramkör, stb.
Érdemes egy word doksiban megszerkeszteni hogy átlátható legyen. Én a családiakat kinyomtattam, belamináltattam és betettem a villanyóraszekrénybe, vagy fölakasztottam a lakáselosztó mellé, hogy mindig kéznél legyen. Jobb helyeken amúgy a villanyszerelő feliratozni szokta a kismegszakítókat, de azon nem biztos hogy eligazodsz, főleg ha nem ugyanazt értitek pl. a kisszoba, első szoba, utcai szoba, meg a hasonló elnevezéseken.
Egyenként kapcsolsz egy kismegszakítót a fő kismegszakító mellé . Így végig tudod ellenőrizni , hogy melyik mit véd .
Igen , egy dugaljkörön , ahol simán lehet akár 6 dugalj is , ott azért már van hibalehetőség vastagon ( kötések lazulása ) . Ezért írtam , hogy jól kell megválasztani a kismegszakító típusát ( B , C ) és áramerősségét 6A -10A -stb .
Ezzel azt feltételezed, hogy egy körben vannak mondjuk a világítások, egy másikban meg a dugaljak, stb. De erről fogalmam sincs hogy így van e, nincs kapcsolási rajzom (sajnos).
Mondjuk valahogy biztos ki lehetne mérni, de azért jó sok dugalj van mindenfelé. Ezen agyalok még.
" a kismegszakítókat is lecserélném az áramkörnek megfelelő értékűre "
A kismegszakítóknak a kiinduló vezetékeket kell megbízhatóan védeniük túláram és zárlat ellen elsősorban . Egy világítás áramkörnek minek a C16A ? A dugaljak esetében ugyanaz a kérdés . Miért nem elegendő a " B " osztály ?
