Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Ha tényleg nem szükséges a kitérők digitális vezérlése és fizikai kapcsolós módon szeretnéd őket vezérelni, akkor a legegyszerűbb megoldás szerintem az amit én csináltam. Nálam Tillig 86112 felszín alatti állítómű van, ami azért tetszett meg, mert a működtetéséhez elég a 16 V AC. Van állítható végálláskapcsolója és van benne visszajelentés. A kapcsolópultban csak maga a kétállású kapcsoló, a visszajelző ledek és a hozzájuk tartozó előtét ellenállások vannak, na meg a vezetékezés. Ilyet szerintem készen sehol sem kapsz, ezt mindenki magának készíti el, de hát pont ez az egyik szépsége ennek a "szakmának".
Természetesen más gyártású állítómű is jó lehet, ami tudja a fent említett funkciókat.
Digitális szervódekóderek ide valóban nem lesznek jók. Azt őszintén szólva nem tudom, kapható-e készen olyan elektronika, ami egy kapcsoló állásának megfelelően vagy nyomógombok alapján mozgat két végállás között egy szervót (építeni persze bármit lehet). Én a helyedben szervó helyett MTB váltóhajtóművet (https://digitools.hu/termek/mtb-mp1/) használnék, azt a klasszikus elektromágneses hajtóművekkel azonos módon be lehet kötni kapcsolópultba, de mégis motoros állítást ad és szívpolarizáláshoz is van plusz váltóérintkezője.
A terep asztalunkat úgy akarjuk meg oldani, hogy a váltók kapcsolósak legyenek a mozdonyok meg digitálisan működjenek.
Eddig minden digitális az asztalon Z21-el vezérelve. De most azt akarom, hogy a váltókat kapcsolókkal használni/kapcsolni. A mozdonyokat meg mint eddig digitálisan kellene, hogy ugyan úgy hangosak stb. legyenek.
Eddig a roco ágyazatos sinjeink voltak és azokhoz a váltokban a roco 42624, de ezt untuk meg, hogy azokat a tabletről irányítjuk. Ezeken túl adtunk és áttértünk a PIKO A sínre és azokhoz vettünk váltókat.
Na és most itt a kérdés!? :)
Hogyan legyenek a váltók. Mert nem tudom, hogy hagyományos rc szervót, hogy kell vagy mi kell hozzá, hogy a kapcsolókkal állítsuk a váltókat? Mert ha ezeketkől valamelyiket használnám https://trainmodules.com/products/73735?lang=hu vagy https://digitools.hu/termek/digiservo-4xx/ akkor ezekhez nem lehet ugye a billenő kapcsolókat vagy nyomógombokat rakni mert ezek csak dcc. És ebben szeretném a segítségeteket. Szerintem nekem egy hagyományos kapcsoló tábla bekötési rajz kellene 12 váltó tehát akkor 12db szervóval s az azokhoz szükséges kapcsolókkal.
Hogy hívják magyarul vagy angolul ezt a nyitható vágányzárat (a sínek között egy 90 fokos ívben lévő íves sínen gördíthető) és hol találhatok ilyenről jobb képet?
Szia A belépő kategóriás, ugyanakkor jól használható festékszórók kb 10ezer körűl mennek. Fontos hogy belső keveréses, két funkciós legyen tehát a levegő és festék is külön szabályozható. 0.3mm dűzni univerzális, jól használható mindenre. Mindegy milyen márkanév van ráírva, mind kínai, de ettől még egész jól működnek.
Egy jó kompresszor viszont ugyanúgy fontos, a szép eredmény érdekében. Legyen puffer tartálya hogy fix nyomást tudja tartani, pára leválasztó és persze nyomás szabályzó. Ez már drágább sajnos, de egyszer kell megvenni és sok éven át használható. Illetve megkíméled magad sok szenvedéstől a különböző sűrített levegős tartályokkal.
Aztán ezen felül sok kiegészítő nameg festék, amire a többszörösét el lehet költeni.
Sziasztok!Terepépítésben kezdő modellező vagyok!Épületek festéséhez esetleg vasúti járművek koszolásához milyen air brush pisztolyt vagy szettet ajánlanátok amelyik megbízható és jól lehet vele dolgozni valamint jó áron van!Előre is köszönöm ha valaki segítene!üdv:László
Ebből csak az derül ki, hogy ez is csak váltakozó feszültségről (gondolom ~16 V, de lehet ~12 V is lég neki) üzemeltethető, mint az újabb 180629 cikkszámú szinkron motor.
Itt is annyit írnak, hogy nagyon kis teljesítményű volt (felülről a negyedik hozzászólás).
Ha le tudsz mondani az eredeti motorról, a legjobb és legolcsóbb megoldás a kicsi kínai egyenfeszültségű hajtóműves motor, mert ennek a fordulatszámát tudod szabályozni a feszültséggel (akár egy kicsi olcsó kínai step-down konverterrel) és be tudod úgy állítani a forgást, hogy neked "szemre" a legjobb legyen. Nekem egy Faller körhintám van 180629 cikkszámú motorral. Adnak hozzá fogaskerék átépítő szettet, így az eredeti fordulatszámot a negyedére lehet redukálni. Szerintem egyik sem élethű, az egyik túl gyors, a másik túl lassú, szóval át fogom építeni hajtóműves motorra.
Szeretném megkérdezni, hogy ezek a régi motorok javíthatóak?
Sikerült szereznem egy régi Faller b230 vizimalom-fűrészüzemet, ahol a fűrész működik, de a vizlapátkerék sajnos nem forog. Szeretném működésre bírni, és végre először valamit alkotni. (hiányzó alkatrészek pótlása, festés, patinázás...)
Még sosem láttam ilyen megoldást, a tengelyen van egy bordázott fém kör, alatta valami kefe két oldalt - és maga ez nagyon lassan forog, csak ahhoz gyenge, hogy a lapátot is meghajtsa - konkrétan elforog a meghajtandó tengelyen.
Próbáltam fellelni eredeti fotókat, de nem igazán láttam semmi olyat ami hiányozna. Van egy kis vizimalom is, annál ugyan ez a helyzet.
Én Kobalt szervómotorokat használok, szintén PECO vágányzattal. Én kivettem a rugókat, számomra illózióromboló volt ahogyan a beépített rugó "átcsapja" a nyelvet.
Rugóval erósen reteszel a váltó, élethűség szempontjából kompromisszum - együtt lehet vele élni.
Az N -es Peco kitérőknél én egyből kivettem az említett rugót, mert Tillig motoros állítóművet használok hozzá. Az tökéletesen pozícióban tartja a csúcssíneket. Feltételezem, hogy az MTB is hasonlóan működik, mivel a mozgatást és az előfeszítést egy kis acélszál biztosítja, ami az állítómű tartozéka.
Amennyiben bent hagyod, valószínűleg tudja majd mozgatni a rugót az állítómű, de akkor ez egy ponton hirtelen fog bekövetkezni és egyáltalán nem lesz élethű az állítás.
Ha kiveszed a rugót, akkor neked kell megoldani, hogy a csúcssínek ne másszanak le a váltóról... Ez talán elég nyomós érv, hogy benn hagyd őket :) Visszarakni is piszok nehéz a rugót.
A váltok működtetését az "MTB" motoros állítóműveire bíznám.
Kérdésem : Van-e valakinek személyes tapasztalata arról, hogy a "Peco" váltó reteszelő rugóját el kell-e távolítani akkor , ha az említett "MTB" hajtóművet alkalmaznám, tekintettel arra, hogy a hajtűmű a kívánt helyzetben fixálja-e a váltónyelvét , illetve , ha meg kell tartani a reteszelő rugót, akkor van-e a motornak elég ereje átállítani a váltót.
Köszönöm, hogy elolvastátok a kérdésemet, előre is köszönöm az érdemi válaszokat !
Egy kis update erről az épületről. Összeállítottam a falakat, a világítás bekötve.
Berendeztem a garázst, az összeállítás után garázsajtón keresztül nem tudtam volna ezt megtenni - A Zsiga köré épül a ház :)
A felső szinten is elkészült a berendezett helyiség, Viessmann mozgó (szégyentelen) minijelenettel.
Míg a többin igen, az itteni ablakokon nem lesz üveg, így külső szemlélőként a ritka szövésű függönyökön belátni. A függönyök ablaküvegek hiányában félrehajthatóak vagy akár el is húzhatóak. A karnisokat drótból hajlítottam, a szigetelést a végeken meghagyva. Így a ragasztás egyszerűbb, tartósabb. A padlózat a lézervágott elemek megmaradt keretéből készült.
Alap esetben a szoba távolabbi sarka van megvilágítva. A minijelenet bekapcsolásakor közvetlenül az ágy felett elhelyezett LED világítani kezd, így teljessé és világossá téve az élményt... :)
Csak azért kérdeztem, mert ha szűrkére "vakolod," ajánlatos lenne egy azonos színnel aláfestened. Ugyan is akkor könnyebben takar a rászórt homok, még ha utólag festve is lesz.
"Ennek építészetileg van pontos neve, most nem ugrik be." Úgy hívják hogy lábazat.:-)
Valószínűleg ugyanaz mint a raktárépületnél. Ez a világos szürke jól megy a barna ablakkeretekhez. Az épület alján, tehát az oldalfalak alsó részén lesz beton imitáció körbe az épületen. Ennek építészetileg van pontos neve, most nem ugrik be. Az betonszürke, némi töredezettséggel. Ennek a körvonala látható berajzolva a fotón is, az oldalfal alsó részén. Jelenleg a belsőkön dolgozom, a garázs, a szoba illetve a világítás, kültéri lámpák. Ezek mind a struktúrából adódóan a váz összeállítása előtt lesznek felszerelve.
Nem ez gyárilag nem ilyen. Fehér alapozóval le van már kenve, hogy ne szívja a nedvességet és deformálódjon véletlenül amikor felviszem a mestertapaszt és a homokot. Na ez például az egyik ok amiért nem szeretem, a műanyag kiteknél nincs ilyen gond.
Nevetséges, hogy gyárilag a külső vakolat és a téglaimitáció egy lapra van kinyomtatva amit fel kéne felragasztani. A reklámfotó alapján nem ezt várná az ember. ...amint írtam, a váz maga jó, de elég sok mindent magamnak kell elkészítenem.
Egyébként mint technológiát nem vetem el teljesen, az asztalom hídja is lézervágott. Gyárilag nagyon jó színnel és meglepően nagy teherbírással.
Nagyon jó fotók! A 4. fotóra azt hittem igazi - jó néha a szabadban fotózni ezeket. :)
Ugyan használtam szitát a homokhoz, de a finomszűrő tippel élni fogok. Visszatérve az állomásépületemre, valóban az egyik ok amiért nem építem be, az a tető. Itt azzal kísérleteztem, hogy hogyan tudnám ezt elkészíteni én. A fotón látható, hogy a cserepek egyenként lettek kivágva papírból, majd festve barna és narancs festékkel. Sajnos az eredmény az lett, hogy némelyik mintha el akarna repülni. Aztán ezt próbáltam javítani több kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel. Valamennyit javítottam rajta, de nem az igazi.
A másik ok, hogy a gyári belső papírt használtam az ablakok mögé. A H0 szerintem van annyira nagy lépték, hogy kivilágítás esetén ha már belátni az ablakokon legyen némi belső tér is kidolgozva. Itt persze nem kell túlzásokba esni, de legalább amennyire látható. Nyilván az adott terepasztal mérete is meghatározó, illetve az, hogy a szemlélőtől milyen távolságra kerül egy ilyen épület az asztalon.
Amin most dolgozom ott például elkészítem a kivilágított helyiségeket belülről is. Sokat dob rajta, pláne, hogy a kiegészítő épület gyártók már komplett berendezéseket (konyha, szoba, parketta, járólap) is kínálnak.
A hétvégén kitapétáztam a felső szintet, és a belső ablakkereteket is elkészítettem. Ez Busch, lézervágott. Nem nagyon szeretek vele dolgozni, de ahova szánom formailag és méretileg csak ez felelt meg. Meglátjuk milyen lesz...
Szerintem nem rossz. A tetőcserép az ami nekem nem tetszik. Ha a homokszemcse finomabb lenne, akkor te is meglennél vele elégedve.:-) Válogattam párképet, amin jól látszik hogy a homokszemcsék nálam finomabbak, és bármilyen színűre festhetők.
Sima faragasztót vittem fel a felületre és arra szórtam a homokot több rétegben. Gondoltam én is kilátszódó téglákra, de a fal gyári lécezése miatt ezt elvetettem. Mivel a váz teljesen sima volt, nem dolgoztam alá fatapasszal.
Ezt az állomásépületet jó pár éve készítettem, ami végül nem lett és lesz beépítve - valahogy nem vagyok vele kibékülve. De némi tapasztalatnak jó volt. Itt fatapasszal alá is dolgoztam, illetve némi omladozó vakolat is lett. Ez is KIBRI alap.
Nagyon jóllátod. Előtte áthúztam mestertapasszal, ez jó lett volna a te modellednél is. Nálam az elképzelés az volt, hogy látszanak ki a téglák és ezért, csak egyszer szórtam meg játszótérihomokkal, aztán festve. De próbáld meg, sokkal finomabb szűrővel és csak egyszer szórd meg. Én is utólag festettem, fehér, oldószeres matt festékkel. A te modelledet, jól összekellett volna csiszolni, mestertapasszal kiegyenlíteni, aláfesteni fehérrel, és utána megszórni finom homokkal. Nekem van most egy teaszűrőm, azon alig alig megy át a homok azt használom. Mivel ragasztottad a homokot, vizes-vagy oldószeres ragasztóval?
Igen, homokkal szórtam be, finoman több rétegben. Száradás után festettem, illetve matt lakkot is kapott. A maszkolást/visszamosást kipróbálom a következőnél. Köszi:)
Az általad készített vakolat hogyan készült? Így fotón fatapasznak nézem, különböző rétegekben felkenve.
Szia. Jólett. Gondolom, hogy homokot használtál a vakoláshoz. Mindössze csak egy észrevételem van. Az ajtók és ablakok körül és a sarkok "szőrösek". Ezt úgy tudod elkerülni, hogy az ablakkeretet és az ajtókeretet, körbemaszkolod és a vakolat száradása előtt, visszaveszed és az éleket, egy vizes ecsettel elmosod. Az általam vakolt épület is egy kibri termék.
Ha már épületek, akkor had osszam meg én is a pár napja elkészült raktárépületem fotóit.
Alapnak ezt a Faller 120152-es kitet használtam.
Számomra roppant illúzió romboló ahogyan ezek az épületek alap esetben sterilek, "fénylenek". Ezért az átalakítás nem is volt kérdés számomra.
Ez lett belőle:
A vakolatot én készítettem, minden elem külön festve és antikolva lett. A rakodórész és lépcsők töredezett beton imitációt kaptak, a gyári fröccsentett rúd helyett mérethelyes láncot használtam a híddaruhoz.
2db LED-et építettem be a mennyezetbe, ezért a belső teret is elkészítettem, de csak annyira amennyire külső szemlélőként a világítás miatt látható.
Alul helyet kapott egy M6x40mm csavar, amivel kényelmesen az asztalhoz rögzíthető.
Van pár dolog amit így utólag visszagondolva talán máshogyan csináltam volna. Sok minden kihozható ezekből, de egy matt lakkal mindenképp érdemes bevonni őket még akkor is ha csak nyersen összepattintja őket az ember.
Néha szétszedem - összerakom, szállítani is szoktam, még mindig egyben vannak a modulok.
Én röntgenasszisztensként dolgozom, ismerem az EÜ helyzetét. Eléggé levan terhelve, hosszú a váró lista mindenre is. Nagyon sok a rosszállapotú
elhanyagolt, túlsúlyos stb beteg, tele civilizációs nyavalyákkal. Ezért írtam a Mikinek, sok múllik az életmódon, mert ránk már nem biztos, hogy jut kapacitás ha lebetegszünk. Egyébként a párommal sokszor a magánrendeléseket szoktuk igénybe venni, hogy ne kelljen annyit várni, pedig a kórházban dolgozunk mind a ketten.
Egyébként szép és nagyon hangulatos épület, egy kicsi festés és antikolás nagyot dobhatna rajta, kár lett volna, ha a kukában landol, most már csak meg kell találja a gazdáját:)
Üdv! Előljáróban annyit, hogy nagy csodálója vagyok munkásságodnak, ezért is merek hozzászólni az építési alapanyagok kérdéséhez. Magam szerény asztalának az alapja OSB, és immár 25. éve bírja a gyűrődést. / Még ebben a hónapban megnézhető az Indán, mert törlik az összes(!) oda feltett fotót / Igaz, száraz temperált helyiségben építettem, és tartom jelenleg is. Természetesen mindenki véleményét tiszteletben tartom.
Ha nem veszed rossznéven, az egészségügyben tett megjegyzésedhez pedig csak annyit, hogy civilben baleseti sebész vagyok (voltam... nyugdíj...)és igen sok életet is sikerült megmentenem :-))
Köszönöm, a lyukra gondoltam, sajnos ez az összerakási útmutatóban nem derült ki egyértelműen, mert pont az az elem mindig takarásban volt ábrázolva.
De sikerült szétszedni és újra összerakni! Köszönöm! Ez volt az első épület, amit teljes egészében a Faller lasercut ragasztójával ragasztottam össze, és ez a ragasztó lassabban köt, sőt rugalmas is marad, és szerintem könnyebben tudtam szétszedni. Mindenesestre még egyszer köszi a tanácsot.
Most is előfordul néhány gyártónál, pl. Auhagen, de legalánn megadják, hogy pl. 1:100 H0/TT.
Ha a hibára a torony oldalán levő lyukra gondolsz, akkor azzal nincs gond. Annak alul kell lennie, hogy az épületbe helyezett világítás pl. egy izzó átvilágítson a torony részbe is, tehát fordítva raktad össze. Óvatosan szedd szét és fordítsd át 180°-kal.
Mielőtt kidobom a kukába, gondoltam, megosztom, mint intő példa. (Ebayről rendeltem kb 1 éve, a szekrényben porosodott, nem néztem meg azonnal, itt hibáztam, nem tudom visszaküldeni.)
Az egy dolog, hogy nem igazán H0 méret, de ezt valaki korábban jól láthatóan jelölte is a dobozon.
Gondoltam, nem baj, összerakom, mert tetszett a textúrája, majd eladom.
De így, gyártási hibásan nem fogom! Minden elemet felhasználtam, és nem volt hiányos semmi, minden darab mevolt a csomagban. De hogy ez ilyen...?
Értem én! De lehet, hogy a rétegeltlemezt kiraktad az esőre. :)) Csak vicc volt. De azért gyúrok, most hogy már nyugtíjas vagyok, nem szeretnék elpuhulni. Ép most amikor a nyakamba "szakadt" egy OSB- ből épített terepasztal. :-D
Ez egy nagyon szép mérés volt! Nem tudom mennyit dolgoztál rajta, de ezek a mérlegek is 1-5g pontossággal mérnek.
Az a vicc, hogy a kettő termék között nem a sűrűség a különbség, ezt rosszul tudta Jelző topiktárs.
Csak kiragadtam, néhány értéket, a tényszerűségért.
RÉTEGELT LEMEZ, (nyír) sűrűsége 720 kg/m3
OSB: 580-720 kg/m3
A kettő között a nagy különbség a szakítószilárdságban van. Mivel az osb NEM rendes rétegelt, csak irányított szálirányú nyesedékes, ragasztott, kvázi hulladékanyag, addig a rétegelt lemez igazi mestermunka. Pont ezért sokkal drágább is!
Szakítószilárdságban kb. a fele az OSB a rétegelt lemeznek, ezért az utóbbi retteneten ellenálló a nyíróerőknek.
És itt jön a művészet, a "kiemelkedő tehetség" (ezt most olvastam valahol - gratula!! :). Azaz megfelelően összeállítva, az OSB is képes ekkora vázszerkezeteket szépen együtt tartani, hiszen nem hegyeket kell elviselnie, és vonatokat megtartani... azaz mégis, csak sokkal kisebb méretben :)
Az OSB akkor lesz dögnehéz, ha ugyanazokat a paramétereket várjuk tőle, mint egy rétegelt lemeztől. Ebben az esetben mindenből kétszer annyi kell, így lesz nehéz.... de itt jön a művészet, és a kihívás, amit Te igenis szeretsz!
(amúgy nagyon sajnálom szegény modulokat, hogy kinn kellett vacogniuk a februári -10fokban. Remélem túlélik.)
Én is valahogy így érzek. A letűnt korok hangulatát idézi és csodálom a technikai fejlődés formáit. A sokszínű formagazdagság és részlet amit ebből a korból szeretek. Talán ebből is látszik, hogy nem vagyok szakmabeli.
mikor ezeket a modulokat meglátom, mindig pillangók kerülnek a hasamba... biztos bennem valami nem jó, de egy EP2től "modernebb" MÁV témájú asztal semmit nem mozdít meg bennem... ellenben ez...(L)
Csináltam még egy kísérletet. Tatarozzuk a felsőszintet a házon, így ezt a modulrendszert kiraktam néhány hónapra a teraszra, hadd barátkozzon a reggeli köddel.
Ezt a másikat meg a garázsba.
Majd tavasszal megnézzük mit bír az OSB szerkezet. :-)
Opcionális. Ha kivágod akkor viszont érdemes a szélső vágányokhoz csatlakoztatni, hogy biztos legyen az áram ellátás. Kékkel jelöltem. Ha meg így hagyod akkor is jónak kell lennie, átállás közben váltja a polaritast és zárlat elméletileg nem lehetséges.
Láttál te már digitális füstöt? :) (nem - senki sem látott.)
miben más a digitális és az analóg
alapvetően semmiben, ugyanazt a "füstolajat" (normálHexán) melegíti fel. Bővebben: a teljesítmény matekban van köztük különbség. Az úgymond digitális, az magasabb feszültségen alacsonyabb amperral megy.
Van-e különbség a 4.5-6V, 10-16V és a 16-22V
Nincs, mindegyik ugyanúgy okádja a füstöt, ha adott feszültség határon belül használod. Alatta alig füstöl, a feszültség határ felet pedig ő is elfüstöl....
Peco polarizált váltónál (SL-E95) a két ponton el kell vágni a vezetéket és a váltószívre kötött "csupasz" vezetéketet kell rákötni a dekóder szívpolarizáló (Digiservo 4HP) pontjára?
Terepasztalra, pontosabban t-trak modulra szeretnék füstgenerátort tenni. Mivel be lesz építve a modulba (nem mozdonyba) ezért a méret nem nagyon számít. Látom itt: https://vasutmodell.com/elektronika-digitalis-vezerles/fustgeneratorok-fustolajok hogy nemcsak, hogy különböző feszültségű de még analóg és digitális is van. A feszültséget még értem, de miben más a digitális és az analóg? Van valakinek tapasztalata ezekkel? Mire kell figyelni mielőtt megveszem? Van-e különbség a 4.5-6V, 10-16V és a 16-22V között abból a szempontból, hogy mennyi füstöt generálnak?
Már egy ideje foglalkoztat a Tillig Elite angolváltójának bekötése, hogy ne okozzon problémát.
A szivrész polarizációja elég triviális, viszont a többi rész nekem nem volt túl meggyőző. Bár látszólag jó a gyári megoldás, van esély zárlatra, ha nem eléggé pontosak a kerekek nyomtávjai vagy valami régi bumszlibb a kialakításuk.
A lényeg, hogy biztosabbra akartam menni, ami annyit tesz, hogy a belső részek nem polarizálva vannak, hanem "üresben", azaz bizonyos állásban nincsenek bekötve sehová, így ha hozzáérne valamelyik kerék, nem okoz zárlatot.
Ezen a képen jelöltem be, hogy melyik pozicióban milyen polaritás alatt kell lenni a különböző sínrészeknek.
Ami barna, az nincs áram alatt, azaz üres...
Ehhez viszont a gyári bekötésen vátoztatni kellet. A szív részek maradtak, de az összekötött részeket el kellett választani. Fontos, hogy a kitérő széle felé eső részen kell elvágni az érintkezőket (pirossal karikázva), hogy legyen elég fül a forrasztáshoz (kékkel karikázva).
A két szélső síneket viszont összeforrasztottam, mert azoknál mindig marad az azonos polaritás.
Nem is értem, hogy gyárilag miért nem így tervezték meg....
És akkor a hozzá való kapcsolási rajz. Kicsit talán kaotikus, de Paint-ben terveztem. Végig is szimuláltam a kapcsolásokat és működik.
A két felső kapcsoló, ami a szíveket is polarizálja, az az MTB MP1 szervó saját kapcsolója. A többit 2-2 tolókapcsolóval oldottam meg. Értelem szerűen mind kétáramkörös on/on kivitel.
Kb ez lesz a koncepció:
Egy kérdés van, hogy a szervó át tudja -e kapcsolni a váltóval együtt a két tolókapcsolót!
Jövőhéten kísérletezek vele, ha nem működik, akkor más kapcsoló után kell néznem....
Remélem hasznos lesz valakinek ez a szösszenet....
Ja, ami fontos az egészben, bár a vonatokat digitálisan vezérlem, a pályát manuálisan akarom. Első körben ezt is mechanikusan terveztem, de súl sok a váltó és igazából nincs ötletem egy megbízható váltóállító "karra", amivel átállítom és pozícióban is marad.
1:10 környékét nézd. az a valóság, nem a számítógépes grafika. a wikit pedig hagyjuk.. eleve külön kellett volna szednie a különféle OSB-k tulajdonságait, nem pedig összeollózni innen-onnan. ha holnap átírom a wikit (mert bárki megteheti), akkor meg tudlak győzni? a "réteges" építőanyag nem attól réteges, h a fanyesedék 10cm vastagságban van rászórva, hanem hogy különböző előre kész lapokat ragasztasz/sajtolsz/hegesztesz/csavarozol/szegecselsz össze.
mutass egy valós képet egy OSB lapról, ahol a nyesedékek merőlegesek egymásra. nincs ilyen. nem ilyen a technológia.
ha én 5 kanál porcukrot szórok a sütire, attól az nem 5 réteg porcukor. csak 1.
én nem írok többet az OSB-ről. mert felesleges.
terepasztalt pedig mindenből lehet építeni.. akár 3d nyomtani is. mindnek megvan az előnye/hátránya.
Pont ezt akartam írni, hogy az OSB lapra lehet építkezni (vagy bármilyen bútorlapra), de azzal számolni kell, hogy dög nehéz lesz.
A másik hátránya, a rétegelt lemezzel szemben, hogy nehéz vele dolgozni. Vágni, fúrni, csavarozni bele sokkal nehezebb. És az emelkedők/lejtők átmenetét is sokkal nehezebb megcsinálni OSB-n.
Üdv. Ez így igaz ahogy leírtad, mindig ugratjuk egymást.:-) De, Zsolt olyan nagy művész, hogy az OSB lapból is tud rétegeltlap minőségű terepasztalt építeni. Én maradnék a rétegelt lemeznél, véleményem szerint könnyebben formálható és nem olyan nehéz. De hát ezt döntse el mindenki maga. A most épülő asztalomhoz volt itthon OSB, nehéz is lett az asztal. De elkezdtem gyúrni mint Zsolt barátom.:-)
amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. én egy árva szót nem szóltam máshoz, csak a kérdezőhöz. de ha belémkötnek, akkor nyilván - közözködő stílusában - válaszolok.
Ám ha te a brudermaister vagy, akkor stílusról ne egyeztessünk kérlek :):):)
Szerintem itt a legnagyobb probléma a stilusoddal van, már az elejétől kezdve, függetlenül a kérdésről. Tudnál esetleg egy kicsit finomítani a kommunikációdon?
Esetleg még ezt nézd meg, úgy kb az 50. másodperctől a 65. másodpercig, jó látható a gyártásnál a merőleges szálirány a mégiscsak létező rétegek között.
Segítsük! Én ezt tettem. Te meg engem oktatsz, bár én nem kértem tanácsot. Ezt kötözködésnek érzem. Aki épített asztalt pontosan tudja, hogy miről beszélek, egyedül te találsz egy OSB-s megoldást és ezzel segítesz. Persze, lehet abból is csinálni, meg ping-pong asztalt is lehet betonból, de nem az az ideális. De ha neked más a tapasztalatod, írd meg, csak ne nekem hanem a kérdezőnek.
Nem fogok fenyőt használni. Az használt fenyőt, aki először kérdezett. Neki írtam, hogy kezelje le. Az OSB sem rétegelt, hanem nyesedékes - de ezt már az előbb precízen leírták. Bizonyára nem tudod ki az a Kisfaludy topiktárs, ezért írod, amit írtál. Ő volt ez első, aki bebizonyította, hogy ügyesen merevítve, OSB anyagból is lehet (Gödöllői kiállításon is nívós) asztalt építeni.
Ezen viccelődtek Jelzővel, hogy Kisfaludy nem épít terepasztalt, mert OSB-ből nem lehet. Sajnálom, hogy ezek a történetek feledésbe merültek, igaz már régen volt, de Te sem ma kezdted!
Pont azon ment vita, hogy az OSB nem rétegelt, és ezért jobban fog vetemedni... szerencsére az OSB nem olvasta ezt a hitvitát, mert a Topiktársunk terepasztalai a mai napig megvannak.
"Természetesen ezt is OSB-ből csinálom, mert azt mondják abból nem lehet. Szeretem a kihívásokat. :-D Na jó, azért mert lényegesen olcsóbb mint a rétegelt lap, és nálam nem vízszintes asztallapként végzi, hanem vázszerkezetként. Nincs gond vele, igaz csak 15 éve használom, mi lesz 100 év múlva még nem tudom."
OSB több(!) rétegből áll, - nem: az OSB egymásra dobált nyesedékből áll. nincs réteg, szórt anyag van!
rétegek száliránya egymásra merőleges - nem: van egy kijelölt főirány, és attól kötelezően eltérő ferde irányok, vegyesen. Merőlegesen a rétegelt-ragasztott táblák vannak.
Csakhogy az OSB több(!) rétegből áll, és a rétegek száliránya egymásra merőleges, így áll össze, és ennek célja éppen a vetemedés elkerülése/csökkentése. Az, hogy egy réteg nagyrészt(!) egyirányú szálakból áll, azt biztosítja, hogy a gyártás során a minőség viszonylag állandó legyen, ne forduljon elő az a szerencsétlen eset, hogy 2 egymásra rakott réteg is egyező szálirányú.
Ezzel együtt én is a rétegeltet tartom jobbnak, csak valaki felhozta az OSB-t mint ellenpéldát, én meg írtam, hogy az nagyon nem ellenpélda :)
De szerintem kezdünk messzire kerülni a terepasztalépítéstől.
az OSB-ben "O" az orientált- irányítottat jelenti, ezért jellemzően csak 1 irányba teherviselő (fanyesedék, ami ragasztóban úszik.). nagyon érzékeny az élein a nedvességre.
a rétegelt-ragasztott sokkal erősebb és terhelési irány-mentes építőlemez (igazi falemezekből, nyomás alatt összeragasztva)
Egy korábban elkezdett, majd később megrekedt stádiumban lévő asztalom esetén(1.7x2.8) is szomorúan konstatáltam, hogy átlóban nem lett elég merev. ha ilyen nagyot építenék legközelebb, biztosan tennék átlóban is.
Az osb-nek e szempontból pont ugyanaz a lényege mint a rétegeltnek: összevissza szálirányú. Mitől lenne ez az ellenkezője?? De te csak használj fenyőt, az neked jobb lesz.
Üdv. Tudom hogy már késő, mert a faanyag le van szabva, de okulásul a következő asztal építéséhez.:) Az ilyen kisméretű asztaloknál érdemes a merevítést andrásolni, akkor bár melyik sarkát emeled meg az asztal együtt mozog,/nem nyaklik./ De ha már így kereszt merevítést használsz, érdemes lenne összecsapolni. Nem nagy munka és sokkal stabilabb lenne a merevítés.
A képeken összevan csapolva. A beeresztés amit a kollegák írtak az OK.
A megfelelő merevítés elengedhetetlen, ez biztos. Nekem ami bevált a faszerkezet kezelésére az a lenolajkence és a háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keveréke. (A szagát ki lehet bírni, de érdemes jól szellőző helyiségben használni.) Szobahőmésékleten is gyorsan megszárad és a fafelület nem lesz ragadós. Aztán igény szerint akár át is lehet festeni.
Jó ez. Egy valami a vázzal kapcsolatban: minden fát kezelni kell, hogy a külső, változó páratartalomnak jobban ellenálljon!!! valamilyen lenolajjal, vagy xilamon favédő akármivel be kell festeni.
Szia, ez valameddig jó, szerencsés esetben akár sok évig, de a fenyő a páratartalom és hőmérséklet változása miatt csavarodni/deformálódni fog, ami magával viheti a vékonyka 6 mm-es rétegelt lemezt és vele együtt a vágányzatot.
Szerintem: A merevítést érdemes 12 mm-es nyír rétegeltből csinálni (12 mm x 150-200 mm), ugyanígy a felső lapot is, bár nem telibe fedni, csak ott ahol van pálya. A merevítést fél méterenként keresztbe/hosszába egész anyagokból, nem toldozva. Alapozni vékony lazúrral.
Ami nem tétegelt az görbül, nem jó, csak szerencse kérdése, hogy megússza-e a pálya. A rétegelt nem görbül mert a szálirányok eltérőek, kioltják egymást (még konkrét nedvesség hatására sem).
(mindez nem a nagy igazságok könyvéből való, csak szerintem kategória :) )
Olyan akril festéket válassz ami azért beszívódik mint pl egy vastag lazúr mert arra könnyebb lesz dolgozni utána. Bár a parafa réteg már magában is víz taszító valamennyire. Akril zománc festéket például kerülném mert arra nem jó ragasztani festeni utána.
Illetve jók a dekor boltban kapható föld színű akrilok is.
Ezen én is sokat dilemmáztam, mivel a kellően merev, de mégis könnyű megoldást kerestem.
Amit végül mi csináltunk az a 2 cm x 6 cm-es borovifenyő léc létraváz, 3 helyen megmerevítve és arra 6 mm-es nyír rétegelt lemez.
Az egész asztal 100 cm x 165 cm lett.
Kézben fogva, nem atom merev, a helyére rakva tökéletes. A végleges helyén, egy hosszú és egy rövid oldalán végig a falon lévő lécre van támasztva, középen egy láb és a nem feltámasztott sarokban egy szekrényre rakva kellően stabil. Nem csinálnám most sem máshogyan.
Csatoltam képeket, hogy könnyebb legyen elképzelni.
Szia! Szerintem a mai vízbázisú festékek megállják a helyüket mindenhol. Ha én most ott tartanék, ahol Ti, szerintem így csinálnám. De vannak itt nagyon tapasztalt építők, ők tudják a tutit!
Régen jelentkeztünk, ídőközben eljutottunk a terepasztallal az alábbi állapotba. (A fiammal építjük ;-) )
6x2 cm-es borovi létraváz alapra, 6 mm-es nyír rétegelt lemezből elkészült a terepasztal alapja.
Erre ragasztottunk 4 mm parafát zajcsillapításnak és biztonsági rétegnek, ha később lebontanánk egy-egy tereprészletet. (Csak kivágjuk a parafát és egy üressel helyettesítenénk).
A sínt rögzítés nélkül felraktuk próbaüzemre, hogy az esetleges sín és váltóhibákat még most kiszűrjük. Mivel hibamentesnek ítéltük, így folyatatódhat az építés.
Azt tervezzük, hogy a parafát víz alapú akrilfestékel alapoznánk a későbbi terepépítéshez és erre rögzítenénk a szakaszolt sín (analóg szakaszolt sínünk lesz).
Meg tudnátok erősíteni, hogy ez a víz alapú akril festék alapozás jó ötlet / irány?
A terepépítést így tervezzük: Az festékkel alapozott rétegre menne a higított faragasztó, arra homok, majd erre ismét egy ragasztóréteg után a fű.
Domborzat esetében: XPS lapból kifaragjuk az alapot, majd glettel kiképezzük a felületet. Ezt akril festékkel alapozzuk erre jön a faragasztó homok és/vagy fű.
Jól gondoljuk? Minden tanácsot, javaslatot szívesen fogadunk.
Ahogy most utánaolvastam, amikor a 80-as években több játékgyártással foglalkozó keletnémet vállalatot egyesítettek, akkor Kombinat Spielwaren Sonneberg lett a cég elnevezése és PIKO volt a gyűjtőnév.
Na ezt neveztem eddig számomra ismeretlen részletnek, mert a katalógusomon Modellbahn van, míg a mosógépemen Spielwaren. :-)
"a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot,"
Vasútmodell: végignézve régi katalógusaimat, nekem nem rémlik, hogy endékás korban Spelwaren lett volna. A katalógusokon is Modellbahn van.
Ettől függetlenül lehetnek számomra ismeretlen részletek.
Az tény, hogy annak idején vasútmodellen kívül egyéb játékot is gyártottak, például a társasjátékokra és autókra Piko Speilwaren volt írva hasonló kinézettel, mint a Piko Modellbahn.
Egy picit aprólékos lesz flexiből, de több váltó miatt olcsóbb lesz flexiből megoldani egy kartonlapból kivágott sablon mellett nagyon szépen kihajtható lett. Köszönöm a segítő válaszokat!
Igen valóban nem 12 fok de az a 0.75 simán elvész a terepasztalon főleg amikor szigetelő sinpapuccsal van összerakva, ami miatt amúgy is torzul a geometria. Nekem nem okozott komolyabb törést az ívben.
Streamline-ban nincs kimondottan ellen darab csak flexi, de a settrack ugyanúgy összekapcsolható a code 100-al amiből az st-238 vagy 227 megfelelő ellendarabnak.
Van gyáruk Kínában. Akkkor alapították, amikor már nem kellett a Kínai Népköztársaságnak többségi tulajdonosnak lennie. Így aztán a minőségi gondok is nagyjából elkerülik az ott készülő PIKO termékeket.
DE!
A privatizáció keretében úgy kapták meg a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot, hogy gyártásnak is kell maradnia Sonneberg-ben.
Ez egy név és tulajdonos váltás volt a két németország egyesülésekor. Addig simán PIKO volt. A minőséget sokkal inkább jellemezte a kínába elvitt gyártás. De ha jól tudom már nem ott gyártatnak.
A lila részt tudom, hogy polarizálni kell, ezért rajzoltam stilszerüen lilára (piros+kék).
Csodálom a naivságod a szabványbetartásban. Akkor az általad említett Piko sínrendszerrel sem kellene, hogy probléma legyen. Meg ugye említhetném az ACME Gigant panelját stb.
Szóval én azért annyira nem bíznék a gyártók szabványbetartásaiban.
Nem használok még - de sokkal kevesebb bajt írnak róla mint a PIKO sínanyagáról.
2,05 sínkorona magasságú a profil. Így, alábbi Soraidnak nincs értelme, mert ami elfut ezen a sínprofilon az már nem az 1970-es évek modelljei:
a zöldel bekarikázott részen nem okozhat ez olykor zárlatot?
Neked polarizálni a két lila rész kell, ha szeretnéd a folyamatos áramellátást. A lila részeket az ellenkező oldali csúcssíneket mozgató motor állítóművéhez kell a polarizálást bekötni. Vagy hagyod azt a 3 cm-t, és nem kötsz rá semmit...
Használ valaki intenzíven Tillig Elite angolváltót?
Mik a tapasztalatok, megbízhatóan működik?
Most kezdek nekiállni az építésnek és mielőtt fixre tenném, jó lenne üzembiztossá tudn. Elkezdtem vizsgálni villamos szempontból és vannak aggályaim. A képen lemodelleztem a "villamosrajzát".
A zöld nyilakkal jelölt részek fixen vannak bekötve a megfelelő polaritásra, de a zöldel bekarikázott részen nem okozhat ez olykor zárlatot? Elég kicsi a táv közöttük, egy nem "pontos" kerék (rossz nyomtáv, kerék geometria...) nem tud egyszerre mindkettőhöz hozzáérni?
Erősen gondolkodok a gyári bekötésük bontásán és ezek polarizálásán vagyis inkáb a ki/be "kapcsolhatásukon" a megfelelő irányváltásnál.
4 vagy 2 darab új piko ágyazatos sínhez való hosszú síncsavar. Ez ugyan nem fog tudni polarizációt váltani, de jól fogja rögzíteni a szervót :) A polarizációt meg oldja meg az elektronika.
Sziasztok, Tervezett már valaki servohoz 3d nyomtatott felfogatást? Esetleg olyat, amihez lehetne végállás kapcsolót is rögzíteni a szívpolarizáció miatt.
martisz, köszönöm a segítséget, sajnálom, hogy poszter, de valahol sejtettem.
Tyapa, igen, az alin én is megtaláltam ezeket. Szerettem volna az asztal egy részén mai, modern irodaházas részt, amik most nőnek ki a közép-európai nagyvárosokban, pl. Bécs Hbf környéke. Szóba jöhet még 1-2, egyedi épületkészítéssel foglalkozó csapat, de egy egyedi épület mindig jóval drágább, kevésbé pénztárca barát...
Nem tudom, melyik topicba illik, de hátha kapok segítséget. Itt a Vollmer H0 parkolóháza. A háttérben, a kép bal oldalán van egy modern irodaház, az esti képeken még világít is. Nem tudjátok, az modell, és kapni is lehet(ett)? Lehet, hogy montázs, de abból indulok ki, hogy a modellgyártók a bemutató képeken szeretik a környezetben használni a saját vagy partnereik termékét, idegen tárgyak még véletlenül sincsenek rajta. Én most ebből indulok ki. Köszi.
Elgondolkodtam a válaszodon, hogy melyik lehet a jobb: vágányrögzítésre
a, parafa csíkot használjak - könyvkötő ragasztót ajánlottak hozzá, mert az "gumis" -, vagy
b, szivacsos kétoldalas ragasztót, ami két oldala között van úgy egy-két milliméter vastag szivacsréteg (és úúúgy ragad, hogy fel nem lehetett szedni a padlóról, mikor egyszer oda ragasztottunk valamit).
Sziasztok, elérkeztem a vágányzat rögzítéséhez. Viszont van némi dilemmám. 12mm nyír rétegelt lemez az alap, 2mm-es parafa a vágányok alatt. Még csikó koromban jártam úgy, hogy parafa ragasztóval ragasztottam a parafát és emiatt kő kemény lett. Tehát mintha ott sem lett volna. Mit használjak? Gondoltam, hogy csak a parafa csík két szélét rögzítem ragasztással, és utána a vágányzatot szöggel/csavarral oldom meg.
A kédés pedig, hogy a szög/csavar nem képez fix összekötést a vágány és az asztallap között? Nem képez hidat, ami átadja a rezgést?
Eltelt az egy hét....és elmúlt a ragasztás is - pedig az elején, milyen erős volt! Sajnos a tytan ragacs nem alkalmas polifoam ragasztására! Úgy gondolom, ez így a történet vége.
(A másik, a fóliaragasztó azóta is tart, ott az egyik oldalnak nedvszívónak kell lennie.)
Viszont (mínuszolók hajrá :)! Találtam egy kontakt ragasztót, amit Jelző is ajánlott. Építőiparban is használható - azaz erős ragacsnak tűnik.
Ez elméletileg mindent ragaszt - ami itt fontos lehet. Még nem volt időm kipróbálni, de ez a polifoamot/xps-t is ragaszt. Ha lesz időm kipróbálom, beszámolok róla.
Köszi! Tudod, alapvetően türelmes ember vagyok. Elkészítek belőle egy szintet az asztalon, aztán meglátjuk évek múlva is ragadni fog-e? A tytan ügyfélszolgálat annyit írt, hogy ezekkel a felületekkel alapból gond szokott lenni, ezért simán ráírják, és nem is vizsgálják, hogy tapad-e hozzá....
Szia. Persze, így otthon hobby szinten lehet használni bármit. De azért én arra a munkára nem adnék garanciát, ahol már az elején a legkisebb probléma is felmerül. Mert hogy 1-2 év múlva hogy viselkedik az anyag, azt nem lehet tudni, talán azért nem ajánlja a gyártó sem. Egy próbát azért meg ér.:-)
Benzinnel hiba nélkül elenged :) - ezt írtam annó hibának a Fleischmann motor rögzítésénél, mert ott találkozhat olajjal a ragasztó
MesTTer, készülök, mielőtt itt elhozakodom az ötleteimmel. A benzin nem bántja a polifoamot. Vízzel pedig feljön a sínágyazat. Azaz minden réteg visszabontható.
A kérdésedre válaszolva, minden ragasztót az alkalmazási területén lehet használni
Szavaidból azt veszem ki, hogy a tytan kaucsuk-oldószeres ragasztót annyira nem ajánlod a polifoam használatához mivel az alkalmazási leirata ezt nem ajánlja? Úgy néztem a ragasztó csak a külső felületet oldja, a kettő polifoam össz magassága nem változik, nem esik össze, a rugalmassága megmarad. Nagyon erősen összeragadnak - a második, lenti ragasztós fotón is látszik, hogy csak tépni lehet őket.
Közben készíttettem egy osb/polifoam/polifoam/sínalj ragasztást a tytan classic ragaccsal. Itt sem lehet roncsolás mentsen szétszedni őket. Nagyon hajlok az alkalmazása felé, de ha ezt egy tapasztalt szakember nem ajánlja, akkor még kétszer meggondolom, mit tegyek.
Szia. A vizesbázisu ragasztóknál feltétel, hogy mind a két felület kellő nedvszívó hatású legyen. Pl. Tapétát erősen fellehet ragasztani fára, gipszkartonra, ezt jól írtad. Ezért nem lehet üvegfelületre, sem műanyagra, mert itt az egyik feltétel nincs meg. Az oldószeres az másdolog. Az többnyire úgy működik, hogy megmarja a felületet szinte ráolvad. Ezt megfigyeltem Patex ragasztóknál. Azért ragadt le neked a Titán, mert a felületet megolvasztotta és úgy mondanám, hogy rásült. A kérdésedre válaszolva, minden ragasztót az alkalmazási területén lehet használni és ha terepasztal építés egyes szakaszához érve, csak oldószeres a jó akkor én is használnám. Jut eszembe, esetleg a két felület egymásra ragasztásához, esetleg ragasztó spray?
Elsősorban festő, és ragasztásban jártas Topikársakat szeretnék megszólítani! (Igen, Jelző-re is komolyan gondolok :)
Polifoam ragasztással kapcsolatos élményeimet szeretném bemutatni, tőlem megszokott fura megoldásokkal. A polifoam 3mm-es 1m széles tekercsben kapható 400Ft körüli áron. Ideálisan csendes, hangcsillapítást tesz lehetővé.....de a ragasztása az valami kriminális. Mivel PE, így a legtöbb ragasztó nem ragasztja.
- A "forró takony" hőpisztolyos ragasztó jól fogja, de ezzel hosszabb felületet egyenletesen ragasztani nem lehet, mert az eleje már meghűl - erről nincs is kép.
- Mester fóliaragacs. Ez kifejezetten PE/PP-hez van, de nedvszívónak kell lennie a másik felületnek.
Kék nyíllal jelöltem az OSB/PE felületet. Itt eltépődött a polifoam, azaz a ragasztás erős, de a két polifoam között nem kötött meg a ragacs. A leírás alapján működött, mivel a két felület egyike sem nedvszívó. A PE+síntalpfa rögzítés megfelelő (erről nincs kép).
-Ami meglepett, és tulajdonképpen ezért írtam: az a Tytan kaucsuk ragacs. A leírás alapján PE-t NEM ragaszt.
Zöld nyilakkal jelöltem a kettő Polifoam réteget. Piros nyíllal jelöltem a OSB/Polifoam találkozást, ahol a polifoam szakadt, azaz a ragasztás erős. Kék nyíllal jelöltem a két polifoam réteget, ahol a fölső polifoam szakad, azaz a ragasztás erős. Azaz nem nedvszívó rétegek között is jól működik a ragasztó.
Azt nem értem, ha a rá van írva, hogy nem ragasztja, akkor mégis miért ragad ennyire jól össze??? A polifoam cellát nem roncsolja a Tytan ragasztó, mert a magasság, és a rugalmasság is megmarad (az xps-t szépen elolvasztja, ahogy a leírásban is szerepel.)
Az a kérdésem, ha ennyire jók a tytan+polifoam próbaragasztási tapasztalatok, akkor lehet-e ezt alkalmazni a terepasztal építésben?
Köszönöm szépen a válaszokat. Igazából a fő vágányzat a code 100. Csak sikerült szinte semmi pénzért beszerezzek 16db code 83-as kitérőt. A tervem az, hogy az árnyék tárolót építem meg belőle. Régi modellem nincs egyáltalán. Ha meg esetleg valami felülne a talpfa imitációra, pár kerékcsere még nem a világ vége.
Kivéve ha egy mozdony nem megy el rajta. Letesztelem a járműállományom, de szerintem nagy bajom nem lesz vele.
Igaza van Csíkos Mesternek, ha régebbi holmikat is futtatsz a pályán, akkor nem igazán jó a 2,1 mm-es sínmagasság. Azt is vedd figyelembe, hogy a Peco Code 83-as sín tapfái sűrűbbek mint az európaiak, ha jól emlékszem az amerikaiakra hasonlítanak.
A Tillig standard és a Piko sínek gyakorlatilag egyforma magasak, a sínpapucsaikat is lehet használni oda-vissza.
Sokak szerint a 2,1 mm-es símagasság hajaz legjobban az igazi vasúti pályára, de szerintem nagyon jól néz ki a 2,5 mm magasság is.
A 2,1 mm-esből a Roco sínjeit, 2,5 mm-esből a Peco code 100-at ajánlom (velük van igazán tapasztalatom műszakilag), de ha akarod, akár variálhatod is kedveredre a síneket, a megfelelő sínpapucsokkal szinte minden megoldható.........
Amennyiben a holmik ára is számít, akkor az még külön szempont is lehet. (Jelentős különbség van az árban az egyes gyártók között, de a síngeometria is legtöbbször eltérő...............)
Javaslom számold ki, hogy a megtervezett pályát melyik gyártó termékeiből lenne célszerűbb, vagy akár gazdaságosabb kialakítani.
Ha variálod a sínrendszereket, akkor azért arra figyelj, hogy egy-egy egységet (pl. vasútállomás, teherpályaudvar, stb.) lehetőleg egy fajtából építsd, de a rejtett tárolópályaudvar, mivel nincs szem előtt, akár épülhet többféléből is.
A legfontosabb mindig az, hogy a pálya műszakilag alkalmas legyen arra, hogy a vonatok és vagonok rendben fussanak rajta.
Ha nagyon régi modelleket használsz, egykori NDK-s PIKO modellek (nem mind!), vagy ősi Fleischmann, akkor valóban nem ajánlott a 2,1mm (2,07mm) sínprofil magasság, mert túl nagy nyomkarima leér a talpfa imitációkig.
Ebben az esetben valóban a 2,5mm-s vágánymezőket kell alkalmazni. Tillig H0 Standard (ex. Pilz), PIKO A-Gleis, vagy a PECO ennek megfelelő változata.
Sziasztok, Peco code 83-as rendszerből szeretnék pályát építeni. Viszont a VMC-t felhívtam, mire azt a választ kaptam, hogy jobb ha elfelejtem, mert a sínkorona magasság 2.1mm és emiatt előfordulhat, hogy mozdonyok, vagonok nem tudnak elfutni a pályán. Kérdezem én, roco is 2.1mm-el dolgozik, tillig elite 2.07mm. Akkor miért lenne rossz a Peco 2.1mm?
Èrdeklődnèk, hogy saját átèpìtèsű Faller Car System teherautó esetèn, ha 2,4 voltos akku telepet használok, mekkora ellenállást èrdemes a motorra kötni.
Nekem hosszabból Roco 6- és 8-tengelyesem és egy Mechano 6-tengelyes Boeing villamosom van.
Próbálni csak a kb. 41 mm tengelytávú kéttengelyeseimet szoktam a kis sugarú mintákon. A hasonló tengelytávú Reko-Wagennél 180 mm minimális ívet ír a gyártó Halling.
Attól, mert elmegy egy szűk íven - és örülük neki, hogy áttoltam - még nem biztos, hogy "forgalomban" is jót tenne neki a szűk ív. Vagy a pályának nem tenne jót.
Köszi az infót, nekem GT6-os Rivarossikhoz kell az ív, de most nézem a gyár oldalán, "hivatalosan" R=356,5mm a legkisebb bejárható ívsugara, amit azért kötve hiszek. A Tillig Luna R=204-essel megpróbálkozok. :)
Ebben két dolog s közrejátszhat. Egyrészt lehet az adott mozdony hibája is, pl, van valahol egy sorja, ami miatt kicsit megakad a forgóváz elfordulás közben, másrészt lehet vágányfektetési hiba is, hogy pl. az a 420 mm nem annyi, hanem van benne egy kis törés valahol, és egy adott ponton emiatt kisebb az ívsugár. Mi már találkoztunk ilyennel 600 mm-esnek mondott ívnél...
Többfajta flexi egyméteres szálam is van, ha jól emlékszem, akkor mindegyikből sikerült 15-16-20 cm sugarú ívet hajtani, hogy kipróbáljam a minimális ívet egy utcasarokhoz kéttengelyes villamosok számára.
Mivel burkolni terveztem a vágányutat (kockakő, vagy egyéb), ezért nem foglalkoztam vele, hogy a talpfák egymást érik, de nem kellett kivennem belőle talpfát a legkisebb sugárhoz sem.
A következő megoldandó feladat egy hasonló kissugarú kitérő, de erre Váltógyártónak van megoldása.
Anno a Rivarossi csinált 20x20 cm-es lapokra egyenest, 90 fokos 10 cm sugarú ívet és kitérőt, ezen a saját kéttengelyesei elmentek.
Kedves Kolléga, ne sarkítsunk ennyire! Emlékszem az utóbbi jónéhány hónapban is volt hirdetés, hogy a 420-as íven nem megy el a mozdony, ezért eladó.
Azaz van olyan mozdony, ami a ráírt minimális ívsugarat sem tudja bejárni...
Nyilván ami alatt van az eleve reménytelen. Nagy mozdonyok nagy asztal, kis mozdonyok, kis asztal... (ugyanígy van ez fociban is, ahogy annó Hofi is elmondta, de sajnos modellezőtársaink csak nem akarják ezt elhinni) :)
egy kérdésem lenne: Peco Streamline R1 (R=371,5mm). Alagútban szeretném használni, mert ronda, de a kicsi sugár miatt jó lenne, de a kédés az, hogy pl: a ACME V63, vagy a "problémás mozdonyok" elfutnak-e rajta.
Villamoshálózathoz (H0) kissugarú íves síneket keresek. A Tillig LUNA családban van R=204-es sugarú. Ekkora, vagy ennél kisebb sugarú ívet senki más nem gyárt? Köszönöm!
A legalsó két terméket gyurmához (Knetmasse) ajánlják, valamint írják, hogy minden nyomóhengert teszteltek a gyurmával.
Így nem csak styrodurba nyomható vele minta, hanem gyurmába is.
Szerintem a habba nyomáshoz nagyobb erőkifejtés kell, mint gyurmához, így könnyebben félreugorhat a minta. A gyurmás jobban is javítható, akár "felülaszfaltozással", akár kivésés után friss gyurmából ismételt kirakással, vagy külön kockakő gyártással és beragasztással.
Remálem, hogy az október végi bécsi Modellbaun megint kint lesz az Austromodell, mert akkor rá lehet kérdezni a henger és a gyurma együttésésére (nem látom még a listában) és meg is lehet tapizni.
Szeretném megkérdezni, van-e valakinek tapasztalata a Viessmann Car Motion rendszerrel. Azon belül is konkrètan: mennyire alkalmazható olyan pályán ami Faller Car System -re kèszült. Pèldául nálam a vasùti átjáròknál, egy asztal alatti szervó motorra szerelt mágnes a STOP mágnes (a szervò motor karja felemelkedve az ùtfelület szintje alá emeli a mágnest ezzel megállìtja az járművet, majd leengedve a mágnest a jármű ùjra megindul).
Ez a megoldás működik-e a Viessmann rendszerrel is?
Styrodurba nem tudom van-e ilyen vékony, de depron lemez elképzelhető, bár azt is inkább 3mm-est láttam. Esetleg a zajcsökkentő padló alátétek közül van olyan, ami 2mm-es vastagságú és xps anyagú, csak mostanában simát nehezen találni és sokszor mintával vannak ellátva.
Ha találnék valakit, aki jó minőségű 3D nyomtatásban tudna készíteni ilyen hengert/nyomó lemezt, akkor még lehet kintről sem kellene rendelni.
Ehhez láttam járdanyomó hengert is, a DAS levegőre keményedő modellgyurma itthon is kapható.
Egy kiállításon élóben néztem, ahogy hengerelték, én pont a villamosos henger miatt figyeltem fel rá.
Lassan és egyenletes nyomással kell hengerelni, mert egyébként hullámos lesz. Talán használható külön zsírpapíron kis utcadarabokhoz is (mint sütés előtt a tésztanyújtás és darabolás), ha meg kiszárad beilleszthető a helyre.
Még nem vettem, de ha felveti valaki mindig újra elgondolkodom. :-)
A másik megoldás hasonló módszerrel, de habkartonba mintát nyomó szerkezet az Austromodelltől (Stempelrollen).
Ezt legutoljára Bécsben az 2023-as októberi Modellbaun (idén 10.25+26+27-én lesz) szemlélhettem meg útgyártás és járdanyomás közben.
Ennél a vékony, 1-2 mm-es styrodur lap beszerzési forását nem ismerem idehaza.
AK Texture termékekre én is gondoltam, kísérleteztem is velük ezen a gyakorló diorámán.
A: AK8015 Dry Ground
B: AK8021 Light Earth
C: AK8018 Dark Earth
D: Sima homok :)
Textura szempontjából szerintem nagyon jók, függetlenül attól, hogy nagyobb 1:32 méretarányhoz vannak kitalálva. Teljesen megfelelnek akár a H0 építési nagysághoz. A színvilág viszont nem annyira jó szerintem a vasút modellezéséhez - ezek inkább háborús diorámákhoz készülnek.
Véleményem szerint a sima homok a legjobb - és a legolcsóbb :)
A beton tekintetében attól függ mit szeretnél. Ha sima betonozott utat, mint pl az általam berakott fotón, az gipsz simára csiszolva majd egyszerűen alapozóval lefestve. Ha világosabb beton a cél, arra szerintem tökéletes az AK8014:
Jól formázható, száradás után faragható pl jól lehet töredezettséget, repedéseket imitálni és antikolható. Viszont nem csiszolható, mert akkor a texturát elveszíti. Tehát teljesen simára kell kenni felvitelkor.
vastag XPS lapon lesz. parafa a sin alatt és erre jön a töltéshez a zúzalék kő.
A vágyánok közé szeretnék valamilyen talaj féleséget ami csak itt ott lesz (statikus) füves.
Ehhez mit javasoltok? Gondoltam AK Earth texture vagy valami hasonló felkenhető cuccra. Vagy esetleg van valami jobb megoldás?
Illetve további kérdés még egy aszfaltozott udvar is lenne, itt a sínek melletti / közötti aszfalt részt mivel érdemes megcsinálni? Karton lapos / furnér lapos megoldásokat láttam.
Igen élőben a kövek kötésben vannak lerakva, én sem láttam olyat ami ne így lenne:
Ez egy kompromisszum magammal... :)
Ha ragaszkodtam volna az élethűséghez, az durván a kövek egyenkénti kifaragását jelentette volna soronként. Az 3x3mm méretben igen időigényes és a kövek letörését is okozhatta volna. Használhattam volna pl Faller, Noch vagy más gyártó termékét, viszont ott az út megsüllyedését és a töredezést nehéz imitálni. Az utóbbi a faragás természetes velejárója. Festeni természetesen lehet azokat is.
Nem nagyon emlékszem olyan kockakő burkolatra, ahol ne kötésben lennének a kövek, kicsit szokatlan nekem az összkép. (tudom, hogy sokkal munkásabb úgy megcsinálni)
Igen, megvártam amíg teljesen megszárad a csiszolás miatt. A faragás elött lehet picit nedvesíteni, hogy ne pattanjon le az apró kőmintázat.
A hengeres megoldást végül azért vetettem el, mert az a gyanúm, hogy az anyagot a mintázat élein és sarkaiban felkapja és egy fordulatot megtéve már nem fog szép kőeffektet hagyni. Képen egész jónak tűnik és lehet alaptalan a teóriám, minden esetre én bizalmatlan vagyok a reklámfotókkal.
Ha esetleg kipróbálod írd meg a tapasztalataidat egy-két fotóval!
Tetszik, de sztem ez is elég pepecselős. Illetve a hengeses megoldásban az tetszik, hogy ha helyenként jobban benyomod a még puha gipszet/gyurmaszerű anyagot, akkor huplis, süppedős is lehet az alap, ami a valóságban is így van.
Amúgy a gipszet megvártad, míg megszárad, úgy faragtad? A levegőre keményedő modellezőpaszta még gyurmázható állapotában szerintem könnyebben megmunkálható.
Én is nézegettem ezt korábban, de szerintem macerás a használata. Inkább úgy voltam vele, hogy megpróbálom magam elkészíteni a kockaköveket.
Gipszel bekentem az út nyomvonalát amit lecsiszoltam. Nem túl simára, egy kockaköves út legyen egy picit egyenletlen.
Ezután egyszerűen berajzoltam a mintázatot:
...majd fém vonalzó mellett kifaragtam a köveket:
Festésnek szürke színnel telibekentem, ez megadta főképpen az illesztések színét és némi alapot a kockaköveknek.
Ezután világos szürkével átkentem a kövek felületét, vigyázva, hogy a kövek közé ne menjen.
A végén a felületet kékesszürkével bemostam, ami megtörte a homogén egységes színt, némileg megkopott útfelületet adva.
Annyi kompromisszumot elkövettem, hogy a gyorsabb haladás érdekében a kövek nem kötésben lettek kifaragva. Nehéznek találtam 3x3mm méretben, a szemem sem a régi, úgyhogy az eredmény ilyen "háló" szerkezetű lett.
Nálam az egyik dioráma polc így készül(t). Fent a felújítás előtti Csajági-alagút (vagy mi is a pontos neve), ez volt az inspiráló, és a készítés. Persze, hogy nem profi, de kvázi elsőnek megfelel. Hiányzik a növényzet, meg az élet belőle. Méret 77x7 cm (vitrinpolc), méretarány TT.
Kicsit talán amatőr kérdés következik, egy keskeny polcasztalon szeretném nagyjából síkban felölteni a terepet a vágányok körül kb 3-4 mm magasságban, ezt milyen anyagból érdemes csinálni?
Természetesen lefekvés után állt össze a kép, hogy a hagyományos kisméretű tömör tégla (pl. a homlokzati burkoló) nagyságából adódóan (25x12x6,5 cm) nem 15, hanem csak 12 cm-rel kell számolni az ablak és a házsarok közötti számításnál.
Így a kb 4,5 tégla x 12 cm + 5x1 cm hézag = 59 cm-t ad ki a 67,5 helyett.
A többi feltételezésemmel egyetértek, a kor meghatározó modulja a 30 cm többszöröse, így az ablakoknál a 30/60/90/120/150, a csempénél a 15 cm, a konyhabútornál meg szontén a 30-45-60-90-105 sarok és 120 cm széles és 60 cm mély elemek.
A belső fotó alapján a 15x15 cm csempeméretből is a 270 cm adódik 3 ablakra, tehát az ablakonkénti 90 cm szélesség helyes.
Az ablak alatti parapetmagasság 7*15=105 cm
Az épület hosszánál a 9 db pillérközön kívül +52,5 cm téglafal (az ablakkretettől számítva 4,5 tégla, azaz 67,5 cm van a sarokig.
A szintmagasság 24*7,5 cm+150 cm ablak, tehát ablaktetőtől ablaktetőig 3,30 m. Ez tehát a földszinti padlószinttől egy belmagasság + egy födémvastagság az emeleti padló szintjéig. Jó saccra 3,0 m lehet a belmagasság és 30 cm a födémvastagság.
105 parapet + 150 ablak = 255, így a saccolt 3,0 méteres belmagassághoz kell még 45 cm az ablak felett, ami egy másik kép szerint simán megvan.
Hol van az épület? Csak a jobb minőségű fotó és részlet miatt kérdezem.
Ha megszámoljuk a téglákat, akkor széltében 15 c-rel, magasságilag 7,5 cm-rel számolva kijön a nagysága.
Egy ablak 60+90=150 cm magas, 90 cm széles. (ez akkoriban járatos ablakméret volt)
A pillérek közötti távolság 3 ablakonként szerintem 3 méter, azaz 3*90+30-as pillérméret (tengelytől-tengelyig 15+90+90+90+15)
9 db pillérköz + a szélső tömör fal az épület hossza. Homályos a kép felbontása így saccra a 9*3m fix az előzőek szerint + egy kicsi tömör fal a végén, saccra 50 cm alatt.
Én inkább a hőszigetelő habot javaslom, egy vékony réteggel is több mindent tudsz kezdeni, mint csak egy parafával. Rengeteg minden elrejthető benne, ki lehet faragni belőle árkokat, domborzati elemeket is.
Egy új asztal építésébe kezdek bele. Tanulva az első hibájából, az egész felületet vékony, finomszemcsés parafával szeretzném beburkolni. Egyrészt zajcsillapítás végett (bár leragasztóznám az egészet, de valamicskét számít), másrészt azért, hogy az utcákon lévő CarSystem (Viessmann lesz talán) szükséges elemeit könnyebben be tudjam marni az út kopórétege alá.vAnnyira finomszemcséset keresek, hogy ha lefestem az útfestéket, akkor ne maradjon rücskös.
De nem találok ilyen finomszemcsés lapot, csak a szokásosat. Esetleg beszerzési forrást tudtok ajánlani? Köszönöm!
Ha már rajzok, vágányzáró sorompóról van esetleg valahol hozzáférhető méretezett rajz? Úgy emlékeztem, hogy a Posch-modell csinál TT-ben is, de tévedtem, szóval jó eséllyel magamnak kell legyártanom
Na, csak egy hónap kellett hozzá, hogy eljussak valami rendesen használható állapotig és lehessen végre tili-tolizni. Az asztalos munkát nem ér bántani, ez csak egy kis egyszerű polc-terepasztal (tereppolc?), amin a Timesaverhez vagy az Inglenookhoz hasonló tolatós feladványokat lehet játszani. A vágányhálózat végül saját találmány bonyolultságban valahol a kettő között, de a körüljárási lehetőség/kényszer az eddigi próbák alapján tényleg sokkal érdekesebbé teszi a játékot (ezúton is köszönöm az érintett topiktársnak a sok évvel ezelőtti javaslatot). Ami már most látszik, hogy a feladat nehézségét lehet variálni azzal, hogy melyik vágányra hány kocsit rendel az ember, ehhez még játszok vele egy sort, hogy kitapasztaljam.
A környezet értelemszerűen valamilyen iparvágány különböző kis raktárakkal, rakodókkal, telepekkel, ahova az egyes kocsikat célba kell juttatni. A képzeletbeli állomáshoz a bal sarokban csatlakozik a vágány, itt majd egy vágányzáró sorompó lesz ütközőbak helyett.
A váltók alatt saját gyártású kézi állítóművek vannak, majd az asztal széléről vonórudakkal lehet őket állítani.
Hadd osszak meg veled (is) egy bevált módszert. Természetesen nem ez az egyedüli üdvözítő megoldás erre. A faanyagot be kell ereszteni lenolajkence és háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keverékével, majd ezt követően több rétegben - az egyes rétegek között annak száradása után azt finom átcsiszolva - festeni esetleg, amennyiben a fa eredeti állapotát szeretnéd megtartani, akkor lakkozni. Ehhez lehet használni fára alkalmas zománcfestéket, csónaklakkot, nitrolakkot selyemfényű, matt vagy épp fényes kivitelben ízlés szerint.
Én ezt a pályatervet 1988-ben megépítettem. Akkor még a Váci utca,a Kálvin tér, a Jószef körút, meg a Deák tér voltak a fő beszerzési források. A két játékboltnak voltak kis zugai ahol vasútmodelleket és kiegészítőket árusítottak. Megtörtént,hogy éppen akkor érkeztek Vero féle alpesi fenyők az üzletbe. Mind a 15 csomagot megvettem.Mutatós darabok voltak,nagy gyökérzettel és forgatható törzzsel.Régen volt.
Segítségeteket kérem, hogy a MÁV vasútállomásokon a térvilágítás oszlopainak mi a szabványos távolsága az űrszelvénytől illetve egymástól? Volt érdemi változás a '60-as évekhez képest?
"Aztán jött az index.fórum, elolvastam, túlgondoltam, bazibonyolult izét építettem"
De pont ezt írtam, hogy nem kötelező túlgondolni meg bazibonyolult izét építeni, az egy lehetőség. Nálam ez úgy nézett ki, hogy karácsonykor kicsomagoltam a digit kezdőkészletet és hamarosan ott körözött a vonat. Amikor (talán egy-másfél évvel később) kaptam még egy mozdonyt, csak föltettem a pályára a másik mellé és ment az is rögtön, még örültem is, hogy milyen finoman gyorsul és lassul, ha átállítgatom a CV3-4-et. Meg ugyanúgy ragasztgattam mellé Faller meg Auhagen épületeket, mint ahogy egy analóg terepasztalon csináltam volna, anyámmal még hegyet is építettünk papírmaséból, pont nem rég dobtam ki a maradványait a régi terepasztal alatt összegyűlt egyéb hulladékokkal együtt.
A fórumon persze, hogy a bonyolult, felnőtteknek szóló dolgok építése folyik, mert többnyire felnőttek írnak a fórumba (bár én éppenséggel tizenévesen is itt rontottam már a levegőt).
Szerintem nem rossz. A tetőcserép az ami nekem nem tetszik. Ha a homokszemcse finomabb lenne, akkor te is meglennél vele elégedve.:-) Válogattam párképet, amin jól látszik hogy a homokszemcsék nálam finomabbak, és bármilyen színűre festhetők.
Szia. Jólett. Gondolom, hogy homokot használtál a vakoláshoz. Mindössze csak egy észrevételem van. Az ajtók és ablakok körül és a sarkok "szőrösek". Ezt úgy tudod elkerülni, hogy az ablakkeretet és az ajtókeretet, körbemaszkolod és a vakolat száradása előtt, visszaveszed és az éleket, egy vizes ecsettel elmosod. Az általam vakolt épület is egy kibri termék.
