A cipő szó első dokumentált adata a XVI. sz. végéről való. A szó maga a fél évszázaddal korábbról adatolható cipellő főnév szóösszerántással egyszerűsödött formája. A cipellő viszont elvonás a XIV. sz. végén felbukkanó cipellős egy fajta lábbeli szóból. Ez utóbbi vélhetőleg a középkori latin zipellus ~ zepellus egy fajta lábbeli hangrendileg kiegyenlített változata, amely a mai észak-olasz nyelvjárási zoppel fapapucs szó előzményének latinosodásával állt elő. A szó átvétele a ruhadarab magyarországi megjelenésével párhuzamosan történt.
A cipó szó köznévként a XV. sz. legelején bukkan elő. Személynévként a XIII. sz. elejéről is van adata mint Cepou, azonban nem igazolható, hogy ez utóbbi tényleg azonos-e a közszóval, vagy csak hangalaki egybeesésről van szó. A szót az olaszból származtatják. Az előzmény az olasz zeppo teljes, egész, teletömött szó lenne. Arra, hogy ennek az olasz szónak korábban lehetett <cipó formájú, egész/kerek> darab jelentése, utal az, hogy létezik a kicsinyítő képzős olasz nyelvjárási zeppola (farsangi) fánk szó, valamint ennek az előzménye a magyarországi latinságba is átkerült mint zippula lepény, lángos.
Azaz a fenti esetben hasonló hangalakú, de eltérő eredetűszavakról van szó, és nem az a helyzet, mint a nyír <hajat, szőrzetet, sűrű növényi hajtást, bolyhot> levág ige esetén, amely történetileg mély és magas hangrendű illeszkedést is mutat, vö. a mai nyíró melléknévi igenév mellett a korábbi alternatív változatot foglalkozásnévként megőrző Nyírő családnevet. Ez utóbbi miatt is vannak olyan vélemények, amely szerint nem is volt mély hangrendű i a magyarban, hanem az itt tapasztalható antiharmonikus illeszkedés másodlagos, vö. Kis Tamás cikkét: http://mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/velari.pdf
A gyak ige első előfordulása 1138-ból való személynévi származékban, közszóként (igeként) legkorábban a 1416. utánra datált Bécsi kódexből mutatták ki. A kezdeti jelentése szúr, döf, és a XVI. sz. harmadik harmadában jelenik meg a mai nyelvjárásokban egyedüli (férfi) nemi aktust végez, közösül értelem. A XVI. sz. végéről való a gyaka főnévi származéka karó jelentésben (amely eredetileg a gyakó melléknévi igenév alakváltozata lehetett).
NB. A mai nyelvjárásokban az ige ikessé lett: gyakik. Ez adalék ahhoz, hogy amit a másik topikban írtam a baszik ige kapcsán, hogy annak az ikessége is azt jelzik, hogy a jelentés nem aktív cselekvést takar, hanem fiziológiai-ösztönszerű cselekedetet. Itt is valójában az ikesedés a szúr, döf > közösül jelentésváltozás következménye. A magyar baszik azokban kezdettől fogva ikes, így nincs okunk annak a feltételezésére, hogy a magyarban valaha is élő volt a török forrásának, a bas- igének aktív nyom, szorít, tapos stb. jelentése.
Abban az etimológiai irodalom egyetért, hogy alapnyelvi örökségről van szó, de több etimológiát is javasoltak. A biztosabbnak látszó szerint ugorkori szó, amelynek a mai obi-ugor megfelelői: vogul jē̮kₒ- [jɤ:kʷ] átszúr, (el)töm, tömköd és osztják joγi̮- [joγɯ] üt, ver, vés, váj, kopog, jăχəs- szúr, bök, döf szálka a torokban, ujjban. Az ezek alapján rekonstruált ugor forma: *jᴕkkɜ- szúr, bök, döf (ahol ᴕ: ismeretlen színezetű magas hangrendű magánhangzó, ɜ: ismeretlen színezetű és hangrendű magánhangzó).
A fonetikailag kevésbé biztos alternatív magyarázat a finn tokkaa- szúr, bök, döf, (fel)csipked, csipeget igével, valamint a zürjén és a cseremisz megfelelőivel veti össze finnugor *δᴕkkɜ- szúr, bök, döf, lök alapalakot rekonstruálva (ahol δ: palatalizált zöngés fogréshang). Még az is lehet, teszem hozz, hogy a kettő egy, és a finnugor *δᴕkkɜ- az ugor elődnyelvjárásaiban lett *jᴕkkɜ- alakú.
Fun fact, hogy a mai Nevetlenfalu (ma Ukrajna) azért lett nevetlen, mert korábbi Gyakfalva nevének használatát annak vulgárisnak érzett előtagja miatt kerülték. Jóllehet az előtag nem a szóban forgó igéből, hanem a diák ~ deák tanult ember, írnok szóból származott. A névadás alapja az, hogy egy írnok birtokáról volt szó, vö. hasonlóhoz a német Schreibersdorf településneveket mint Buglóc (korábba Írófalu is, ma Ausztria) és Göbölfalva (korábban Buglóc, ma Szlovákia).
Sziasztok! Régi szó, már nem használjuk: "gyakni" Mit tudtok erről, az eredetéről, jelentéséről? Én a Báthory Erzsébet ügyében történt nyomozás kihallgatási jegyzőkönyveiben olvastam ezt a szót. Valamiféle bántásként, kínzásként értelmezem.
A tudományt ne keverd a hittel. A tudomány nem hit és nem vélemény. Minden hasonlat sántít, a levegőnél nehezebb tárgyak repülhetése és a szavak eredete két teljesen külön kérdés, semmi párhuzam nincs közöttük.
Amit te tudományosan megalapozottnak hiszel, az sokszor a legmesszebb áll a valós tudástól.
Lásd a levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek esetét többek közt. Oszt csak repülnek már pilóta nélkül is. Akkor hogy van ez?))
A nyelv is ilyen sajnos, nem mai jelenség hogy rátelepszik a politika, a komcsi korban született meg nem egy úgynevezett "szláv" besorolású szavunk, be kellett nyalni keresztcsontig a ruszkiknak és megrendelésre bizonyos "nyelvészek" ezt összedobták, ez azért kurvára távol áll a "tudományosan megalapozott"-tól.
Mondjuk ez még az osztrákoktól kezdődött, érdekes egy 200 éves könyvből még találkozok a valósággal is, szép lassan az újabb kutatásokból is, csak kicsit lassan halad a sztori, elvégre papíron már szabad az ország vagy jó 30 éve...
Senki sem kíváncsi a gondolatkísérleteidre, agymenéseidre, itt a szavak _tudományosan megalapozott_ eredetére vagyunk kíváncsiak olyanoktól, akik értenek hozzá.
Te láthatóan nem értesz hozzá, nyissál magadnak egy blogot, sokan fogják olvasni, nyilván.
Szavak eredete a "magyarul ez" rovatban. Hol a probléma itt?... A vasutas topikban írjam?...
A nyelv igen is logikus, legalább is amit a legjobban ismerek a magyar az bizonyosan. De feltételezem máshol sem pusztán a katyvasz van, a szóképzésnek értelme van és nem véletlenszerűen összetákolt betűk halmaza. Egy betű és hangok, de már sokszor az az egy betű is utal valamire.
Kötött mássalhangzó párosok, már gyakran ezeknek is értelmük mint az "szt" ami elé egy magánhangzót teszünk akkor rengeteg szavunkban ad értelmet az osztásra. Le sem lehet tagadni, bár akit nem a valóság érdekel hanem vallásosan hisz a dogmákban az nem lát benne logikát, mert gyanítom nem is akar.
Anno a francia tudományos akadémia simán leszögezte hogy a levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek)) "Tudósok" mondták ezt ki, fizikusok és alig több mint 100 éve. Láthatjuk hol tart ez a projekt)) Ennyit a dogmákról.
Amúgy sem értem az alapelvet: Egy szavak értelmét kutató helyen miért kéne korlátolt, előre leszögezett és vitathatatlannak kikiáltott elveket követni. Ez így akkor dogma ami nem az igazságról szól, hanem önkényes
>> a nád milyen?... hengeresen üreges szárú. Pont mint a nadrág micsoda véletlenek <<
Ez az, ami ezen a fórumon egyáltalán nem minősül legitimnek. Az itteni alaptézis szerint a nyelv nem logikai konstrukció, az érvelésnek ezért nem a logikus volton kell alapulnia, mert az az axiomatikus tudományokat leszámíva merőben szubjektív kategória, adott esetben én pl. semmi logikusat nem látok abban, amit leírtál. A Magyarulezen sokkal inkább a Lyell-elv, a nyelvi tapasztalat alapján lehet és kell érvelni.
Emiatt ismételten és határozottan kérem, hogy ezzel a vonallal költözzetek át az Alternatív fórumcsoportra.
A nadrág az angol drag szóból jön, szláv közvetítéssel: na-= rá, drag=húz. Ilyen egyszerű. (Csak hogy én is mondjak valami egetverő baromságot, ha már szétoffoljuk a topikot)
Amikről te írsz, az nem értelmezése a szavaknak, hanem erőlködés...
Próbálod bele erőltetni a szavak értelmét az elképzeléseidbe, de ezek nem igazak...
Az asztal szó nem st gyökből ered, és nem csak ételt adunk róla, ez egyszerű ostobaság...
A különféle szakmák szakkifejezései rogyásik teltek német szavakkal pl. a szűcs szakma, a csőszerelő szakma, a szobafestő szakma... sorolhatnám még...
A wcpapír hogyan Magyar szó? A plafon? Szőnyeg? kosár?
Hány szót írhatnék ami nem Magyar, hanem bekebelezett magyarosított szavak...
Virág? Kaspó, cserép?
Meséld már el ezek miképpen magyarok? Miképpen Magyar a Magyar szavunk? Miképpen Magyar a miképpen?
Ne betűkapcsolatokat nevezz gyöknek, st gyök... ez baromság, ilyen nincs... A baromság szavunk lehet a barom gyökből, amit mondjuk a szarvasmarhára mondhatunk, de akkor mi a szarvasmarha gyöke? Vagy mi a szarv? A szarvasnak mi a gyöke? Szar?
Téves, nem rövid gyököt ragozok itt összevissza és gyártok belőle immár magyaros szót, hanem pont fordítva: akár hosszabb szavakat is logikusan le lehet bontani gyökökre magyarul érthetően elemeire.
Sosem állítottam hogy nincsenek jövevényszavaink, ilyenek mindenkinél vannak, de korántsem annyi mint amennyit oda sorolnak. Eleve az őseink írásáról sok ezer éves leletek kerülnek elő folyamatosan, akkor bizonyosan nem csak mutogattak és csak brekegtek össze- vissza és várták a szlávokat és latinokat hogy nevezzék már el a sokszor ő általuk feltalált dolgokat. Viccnek jó lenne max. ez.
Mert itt a "nadrág" ugye: Kezdjük azzal, hogy ezt az ősi lovas népek találták ki, és hát az őseink bizony ide tartoznak ez tán nem vitás. Akkor bizonyára el is nevezték és Európa tőlük ismerte meg a ruhadarabot, mert ők akkoriban még hol szoknya, tunika, tóga, lepel féle cuccokban tolták, és ez nem magyarkodás hanem az igazság maga. A szlávok már nadrágban látták az őseink. De a szó amúgy pofonegyszerű: 2. szótag RÁ és RAGad szavakból, a korábbi ruházathoz képest ez szinte rád ragad. A NÁD szóból indulhatott hiszen a nád milyen?... hengeresen üreges szárú. Pont mint a nadrág micsoda véletlenek)) A pióca régibb nadály neve is a nádból ered, a nádas helyeket szereti. Színtiszta magyarul épített szavak. De akinek ezek után is ez szláv én ráhagyom))
Az asztalon meg ételt osztol. Nem véletlen a neve. Az "Szt" gyök megannyi szavunkban ad értelmet az osztásra. Ha egy szomorú embernek adsz (osztol) némi vigasságot akkor vígasztalsz, ha nagyon megsértetted, akkor engedményeket osztol, nem engosztolsz mert úgy hülyén hangzik, engesztelsz de itt is megvan az osztás értelmű gyök. Aki hírt oszt meg az híresztel. A kereszt szó is ilyen, egy körbe rajzolva körösztó, ezek nem puszta véletlenek, logika van a nyelvben. Valami zseni találta ki ezt.
Közösség megosztása: bomlaSZTás Halaszt szóban is ott az értelem. Nyilván nem halakat osztogatunk))
De időben valami teendőt későbbi időre osztunk. Értelme ismét. Pásztor is osztja a legelőterületet. A pázsiton.
Sokan csak azt nézik hogy ha egy szavunk hasonlít egy másik nyelv szavára akkor csak is egy dolog lehetséges, hogy mi vettük át és fel se tételezik hogy akár fordítva is lehet, vagy van egy ősibb közös nyelvi vonatkozás. Pedig tény hogy az ősi írásunk a rovásnak már jó néhány évezredes a múltja, a felbukkanó leletek nem hazudnak, márpedig aki tud írni annak mondatai és szavai kell hogy legyenek...
Kérem, az alternatív etimológiákkal vonuljanak át az Alternatív elméletek fórumcsoportra. A Magyarulezen az alcíme szerint a tárgyalás "Simonyi Zsigmond, Gombocz Zoltán, Pais Dezső, Antal László, Papp Ferenc nyomdokain" folyik.
Meglátásom szerint a Magyar nyelv rogyásig tele van idegen szavakkal, amelyek ragjaink és toldalékaink hálójában "váltak magyarrá" De valójában a Magyar nyelv nem a szavakban testesül meg, hanem a nyelvtani struktúrájában... Emiatt lehetséges az, hogy gyakorlatilag bekebelez bármely nyelvből szavakat úgy, hogy gyakorlatilag saját szavai nincsenek is...
Legyen itt néhány példa: pulóver, kardigán, cipő, zokni, nadrág...
És folytathatnám a sort, a teljes Magyar szókészleten keresztül...
Értem én ezt a magyarkodást, és a mondvacsinált hazafiságot a nyelven keresztül... De ez egyszerűen nem igaz...
Már a sör, az asztal, az erősítő szavak sem magyarok...
És bele olvastam egy előző tanulmányba... Háttttt... Amihez ennyi magyarázat és diktátum kell, biztosan hazugság...
Az FTC női kézilabda topik 204620 számú írására reagálok amit Jamaika2 felhasználó tett közzé.
Ugyanis hangyányit eltértünk az ottani tárgytól.)) Tehát:
"Aki a neveken lovagol, annak ismét Árpád nevéből az árpa szó török eredetű, apja Álmos neve török"
Kezdjük az árpa szóval: a törököknél arpa, nálunk árpa a szó és nincs rá bizonyíték hogy ki használta ezt a szót előbb, ugyanúgy átvehették a törökök is tőlünk mint fordítva. A magyarok ősei a hunok is termesztettek árpát, tehát ők is elnevezhették így. Viszont a szó elején lévő ÁR gyök igen gyakori a magyarban, nem csak a szó elején. Az árpa ÁRszerű kalásza szúrós, szélben a gabonamező hullámzóan ÁRamlik, azaz mint oly gyakran itt is van értelme és logikája a szóképzésnek magyarul és nem pusztán véletlenszerű az indulás, nem olyan biztos az hogy ezt nem a törökök (t)örökölték, de mindketten megőrizhettük egy ősibb forrásból és akkor senki sem átvette, talán csak őrizte.
Az Árpád névre van vagy egy tucat verzió a magyar és külföldi elméletekből. Közülük az egyik , hogy az árpa
kicsinyítős formája. Na most ez egy felvetés, egy ötletelés mert nincs alátámasztva ez semmivel sem. Valakik gondoltak egyet és bedobtak egy ilyen amúgy teljesen hihetőnek látszó feltételezést. De ez olyan hogy vagy így van vagy máshogy, ezt teljes bizonyossággal nem tudni. Egy biztos, az első híres Árpád a mi emberünk. Ja és: Bibliában már van Arpád nevű hely, törökökről nem igen tesznek itt említést))
Álmos török? Na neee. AL gyök: lenti, valami alá, stb. Alom, ha ott elalszol, forogsz kettőt akkor már is almos leszel és aztán álmodsz is. Ébredsz, még kicsit ÁLMOSan is megállapítható hogy itt kurvára minden magyarul történt, hacsak nem véget nem érő török sorozatokról álmodtál.)) Nem mellesleg a krónikáink frankón leírják hogy miért kapta a későbbi vezér a nevét, nem tudom miért nem lehet ezt elhinni és eltörökösíteni az egészet. Rüya és uykulu még csak nem is egymásból képezve van. A magyar szó meg az alapoktól felépíthető logikusan és teljesen egyértelműen. De ha neked ez török...
A sztyeppe szó annyira török hogy náluk ez "bozkir", még betű egyezés sincsen. Mondjuk ezt lehet mi is vettük valahonnét, na nem mintha nem lenne más szavunk a jelenségre: rét, mező, puszta, róna, stb.
Tehén: TEjet ad és TEHer elé fogták, könnyen és logikusan építhető a nyelvünkön, túl sok a "véletlen"
Eke: törökül "pulluk" , hogy vettük át ezt és csináltunk abból ekét?)) magyarul az ÉK szóból keletkezett ami beAKAd a talajba. ÉKEzel, a cucc elé eker, majd később már ökör kerül. Tiszta és világos itt minden))...
Ui. Az eszmefuttatásod első részéhez jelzem, hogy évekkel ezelőtt a nyelvi topokon szét lettek választva, és a nyelvészeti tudományos megközelítéstől elszakadó spekulációk át lettek irányítva az Alternatív fórumcsoportba. Ezt azért említem, mert az anagrammák irodalmi eszközök, amelyekkel a nyelvfejlődés nem él. Így etimológiai eszmefuttatásokban csak az alternatív fórumokra való bejegyzésekben van helye.
Ha a közvetlen átadó nyelv, nyelvjárás nem mutatható ki, (mert pl. nyomtalanul kihalt), egy közeli nyelv hasonló jelentésfejlődése igazolhat. A latinban pl.:
Ha nincs "levéltári" adat, akkor az ilyesmi puszta szofizma. Szeretném jelezni, hogy amit írtál, az csupa feltételezésre épülő feltételezés, aminek nincs egyetlen verifikálható, illetve falszifikálható eleme sem. Már pedig ez utóbbi a tudományosan értelmezhető érvrendszer kötelező eleme.