A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Alul a főzőfej van. Szerintem a Silvia felépítése teljesen tipikus, mondhatni adja magát, a Solis is nyilván alapjában éppen ilyen, az én kis Saecóm is meg sok tucat hasonló konstrukció. (Még nem nézted meg a Solisodat?)
Viszont a Saecóm (és gondolom minden hasonló gép is) a kávéfőzéshez a vizet föntről vételezi egy főzőfejből fölágaskodó csövön keresztül. Éppenilyen érdekes az, miként fogadja a bojler a bejövő vizet. Ha rosszul akkor az egyből bejuthana a csövön keresztül a főzőfejbe teljesen elrontva a kávét. Ehelyett a Saecó a főzés közben bejövő hideg vizet oldalt és lefelé a forró kazán oldal mellett áramoltatja, ami ezután még át kell törjön az időközben bekapcsolt fűtőszál spiráljai között, és ezután éri el a fűtőspirál belső, fölső, központi részén tátogató csővéget ami a fejbe vezeti. (Eddigre kb. ki is ment a dupla.) De még ez a csővég is a régi öntvénykazánban egyik irányba enyhén meg van hajlítva, vagyis az áramló víz egy meghatározott pontjáról vételez, nem csak úgy akárhonnan. Az újabb lemezkazánoknál ilyen csővég hajítás már nincs, szívjad ecsém ahol éred, ennyit a technikai fejlődésről.
Vagyis műszakilag egyszerű, majdhogynem primitív szerkezet egy főző belülről, de azért ki van találva mi hogyan áramoljon benne ahhoz, hogy jó kávé legyen a végeredmény, + az egyszerű szerkezetet is érdemes minőségi anyagokból építeni valamint bőkezűen méretezni.
Sziasztok! Elnézést mindenkitől, utoljára hozom fel a témát: Úgy tűnik a Mazzer Minim csütörtökön érkezik, és egy kollága, akit érdekelt volna a második daráló, visszalépett. Szerintem 50ezer pénz nem sok érte, ha valakit érdekel, este 8-ig jelezze, utána vissza kell írnom a tulajnak, hogy 1 vagy 2 gépet hozzon. Ha kell, számla (ÁFA rádobásával) megoldható!! Tehát aki teheti, le tudja írni a gépet - én ezt teszem.
Mondjuk értem is meg nem is. OK, hogy nem önti el a víz, ha felül van, meg hogy igy a "hulladékhővel" lehet csészét melegíteni, de nekem akkor is az lenne a természetes, ha egy bojlert vagy bentről, középről, vagy lentről melegítenének.
Az sok ! :) El sem hiszem hogy ennyi, annyira sok.
A fűtőszál ugye alul van, ezért elég érdekesnek tartom az alul ennyivel hidegebbet, hiszen fűtés közben ott melegebbnek kéne lenni. Ha nem fűtési szakaszban van, akkor is sok, mert hogy hül le ennyire az alja, ha a bojler anyaga elég jól melegíti !?
Megaztán a Balaton felső tíz centije a meleg, alatta a következő mondjuk 40 centi hűvösebb, aztán megy szépen lefelé. De a bojlerben a víz önmagában 10 centi magas, az alja és a teteje között nem lehet nagy hőmérséklet különbség. Plusz ha a bojler anyaga átmelegszik és képes a benyomott vizet felmelegíteni (itt jön a bronz és alu előnye) és nem kell a fűtőszálra "várni", akkor a hőstabilitással nincs gond.
Ok, kösz! Vélhetőleg nem előre iszom a medve bőrére, mert a QM még darabokban.. :) Levelemet olvastad? Mi lehet ez a csatlakozó amit bejelöltem a rajzon?
Szerintem a Venus hőstabilitásával nem lehet baj, inkább a lomha szabályozással. Valamihez viszonyítanod kéne a csapolás kezdését. (fűtés vége után 5-10mp, ilyesmi)
A Gaggiák a fürgébb hőfokszabályozásuk miatt tűnnek stabilabbnak.
"és a csapolás ideje alatt ez nem is nagyon változik"
Köszönöm, ebben bíztam:-) A többit meg bízzuk a PID-re.
nohab!
Én arra is emlékezni vélek, hogy Vén Resu a PID beszerelés után egyenletesebb kávé minőségről írt, + arról, hogy 92C körül lehet a legfinomabb édes ízeket kihozni a darálmányból, amit megintcsak a PID garantál.
Mégis a víznél tapasztalunk, pl. hőfok szerinti rétegződést.
Pontosan így van a Silvia bojlerében is. Amikor a bojler teteje 109°C-os, akkor jön ki belőle ~93°C-os víz és a csapolás ideje alatt ez nem is nagyon változik, függetlenül attól, hogy a fűtés bekapcsol vagy nem. Ahhoz, hogy ezeknél a gépeknél a fűtéssel érdemben javítani tudjunk a hőstablitáson, brutális teljesítménytartalék és nagyon gyors hőmérő és szabályzás kellene. Egyébként a rétegződés biztosan nem lineáris, úgyhogy az alsó rétegekben kevésbé változik a hőmérséklet, mint a bojler tetején, nem beszélve arról, hogy a fűtőbetét is felül van.
Még valami. SiD régebben azt írta a Gaggiákban ipari minőségű OPV van. Ha ez a háklisságával rákényszeríti a használóját a fokozott odafigyelésre az már önmagában is javíthatja a kávék színvonalát.
"Én meg a Venusra vagyok kíváncsi, mert egyre inkább úgy érzem - nehéz ezt pláne most beismerni - . hogy a Gaggia Baby jobb kávét ad(ott)."
Ez kissé meglepő. Csak nem igazuk lenne a gágogistáknak:-)))
Én azt gyanítom (remélem) a Silvia-Venus csak az indítási hőfok tekintetében marad el a GC-től, remélem a csapolás hőstabilitása már ugyanolyan jó, netán jobb. Az előbbi hibát szokták PID-del orvosolni. Az persze + pont a Gágoginak, hogy az tuning nélkül helyből tudja ezt.
Viszont ha a PID elkel a Silviába akkor a Venusba sem árthat. (És amilyen olcsón sikerült beszerezned a Venusodat még azzal együtt is vastagon belül vagy a bestbuy kategóriában;-)
Én mint egykor mérnökként végző azt gondolom, hogy az OPV főzi a kávét. Ez persze túlzás, de mivel a pumpának egy adott jelleggörbéje van, nagyon kevéssé valószínű, hogy pont arra a görbére illeszkedik az optimális szentháromságot, azaz csak úgy jöhet létre a kívánt eredmény, hogy a pumpa tolja a vizet, mint süket a csengőt, az OPV meg elviszi a felesleget. Ha nem így lenne, akkor a duplához nem lenne elég vízszállítás és/vagy a szimplához túl sok lenne.
Szóval egy pont amellett, hogy minden főzésnél dolgoznia KELL.
A fajhők tekintetében sincs vita. Mégis a víznél tapasztalunk, pl. hőfok szerinti rétegződést. Hiába van sok víz a Balatonban, mégis a teteje meleg, lejjebb dermesztő hideg tud lenni. Ugyanez kávéfőző bojlerben hogyan alakul?
Szóval kellenének valódi adatok, csodálkoznék ha Te még nem mártál volna ilyesmit:-)
Jó lenne tisztázni a fogalmakat, mert egy kicsit keveritek őket. Én a hőstabilitáson azt értem, hogy a főzési folyamat alatt mennyire állandó a víz hőmérséklete. A termosztátnak (vagy PID-nek) meg inkább a pontos indítási hőmérsékletnél van szerepe, ezek (termosztát és PID) számottevően már nem befolyásolják a hőstabilitást, illetve ha hatással lennének rá, akkor nem hőstabil a szerkezet. Egyébként meg a réz jobb hővezető mint az aluminium és bár az alumíniumnak nagyobb a fajhője, ugyanolyan térfogat mellett, a réz több hőt tud tárolni és ez a hőstabilitás szempontjából döntő lehet. Természetesen a víz fajhője messze magasabb a fémekénél, ezért nagyobb térfogatú bojler jobb hőstabilitást eredményez.
