Csak arra utaltam, hogy a függőség szenvedésnyomása nélkül sem permanens méznyalás az élet, nekem is, mint bárkinek, megvannak a mindennapi kis nyomoraim, szorongásaim, kételyeim.
Igen, nagyon jó. Hosszú ez a tél, és a lelkiállapotom sem mindig könnyű, de rengeteg feladatom van: fellépések, heti három-négy jógaóra, kötetem jelenik meg. Mindezt biztosan nem tudnám így kézben tartani, ha innék.
Azért érzed most ezt a reménytelenséget, mert a Tramadol rendesen belenyúl a hormonrendszeredbe is. SNRI-típusú antidepresszánsként működik, ami mellett a szervezet természetes boldogsághormon-termelése visszaesik. Idő kell, amíg ez újra helyreáll. Légy türelmes magaddal.
Közben úgy látszik, nem számolja tovább az utolsó kijózanodásom óta eltelt éveket az index fórum. Ezt is megértem, hogy a józan nickem (is) veterán lett :)
Amikor kratomoztam, és abba kellett hagyni (vagyis már elegem volt az egészből) én is átéltem a reménytelenséget, hogy ennek az elvonásnak sosem lesz vége. De vége lett! Hetekig tartott, de vége lett. Tudom, hogy nem ugyanarról a szerről beszélünk. De minden elvonás elmúlik egyszer, nem tart örökké, hónapokig sem tart. Max pár hét. Te is tudod, hogy nincs más út, mint kibekkelni, próbáld magad megerősíteni lélekben, és nekivágni. Múltkor már kibírtad egy hétig, annál rosszabb nem lesz később sem, és minden egyes nappal közelebb kerülsz a szabadsághoz.
A remény az( volt), hogy majd a 250 mg / nap adagnál nem lesznek olyan erősek az elvonási tünetek. De megint tűpontos amit írtál, ez semmire nem elég, folyik az orrom, szenvedek, fájnak az izmaim,hiányzik a nyugalom, a jó közérzet.. Ez egy ördögi kör,mert legalább 1000-1200 mg kellene most naponta. Elkeserítő belegondolni, hogy ez egy több hónapos időtartam lesz, mire a szer nélküli stabil közérzet visszatér. Próbálok frontinnal, meg antidepresszánssal jobban lenni,nem ér semmit.
És nálad mi az indok? Nyilván hamarabb szabadulnak tőled, ha felírják, semmi más. Nem fájdalomra kapod, hanem a függőséged kielégítésére, hogy ne nyaggasd őket. De ennek így sosem lesz vége. Ez a napi 250 mg... ez meg olyan, mintha az alkoholistának adnának mindennap három sört, hogy akkor majd abbahagyja. Egyrészt nem hagyja abba, másrészt nem lesz elég a három sör, ha tényleg alkoholista.
Én elhiszem, hogy erős az opiátfüggőség. Te meg azt hidd el végre, hogy senki más nem fog helyetted leszokni róla. Az addiktológia lesz*rja, hogy mi van veled, nekik mindig kényelmes lesz felírni bármit is.
Rosszabb, megint írattam tegnapelőtt egy gyenge pillanatomban. De most az addiktológián megmondták,hogy nincs több ilyen íratás más forrásból,látják az EESZT-ben a felírásokat.
Ha nem tartom magam a tervhez,nem írnak többet. Értékelem, hogy próbálsz segíteni, köszönöm. Nagyon erős az ópiát függőség,hidd el. Ha beveszed,elhiteti veled,hogy minden rendben van az életben, jókedvű vagy,optimista, egy hamis jóllétbe menekít. De egyre több kell,írtam a 25-30 kapszulát, egyszer csak leállhat a légzésed, ezért nagyon veszélyes.
Megint visszaestem, ez már tragikomikus. Az a szerencsém, hogy egyből behívtak az addiktológiára, ahol még foglalkoznak velem,én már kib.. tam volna magamat.
Nehéz az ópiáttól szabadulni,most néhány hétig napi 250 mg tramadolt-ot kell szednem,aztán megbeszéljük. Ha nem tudom tartani,mehetek,amerre akarok. Az csak 5 kapszula, de állítólag így lehet leszokni a legtöbb eséllyel.
@Cassiopeia: Sajnálom az ismerősödet, az alkohol nagyon pusztító sajnos.
Igen, akkor mostantól ne legyen nálad Tramadol, mert mindig jöhet egy pillanat ami mindent felülír és ismerjük a folytatást. A gyógyszert nehezebb beszerezni az alkoholnál, tehát ha be is kattansz egy pillanatra akkor is lesz időd lenyugodni, átgondolni hogy biztosan jó ötlet e?
Ne legyen nálad se recept, se gyógyszer, nincs már szükséged rá. Ezzel véded magad.
További jobbulást kivánok és tudd, hogy az idő most már neked dolgozik, hajrá!
Köszi,jobban, egy hete nincs tramadol, már tarthatatlan volt az egész, a végén már 25-30 kapszula ment naponta,éreztem, hogy nem bírom tovább,volt olyan este, hogy azt hittem ennyi volt.
Aztán összeszedtem minden erőmet, és kiszenvedtem az első hetet. Picit több frontint azért szedtem,segítségként, illetve szedek még mindig.
