Őszinte leszek, készítettem Én is cserepeslemezes fedést anno. Nem is akármilyet. Volt szépen beszellőzés, kiszellőzés, lécezés kiosztva ahogy kell és még sorolhatnám. De ha egy jó minőségű cserepeslemezt veszel alapul egy jó minőségű fóliával és kiegészítőkkel... Nem jössz ki olcsóbban mint bármely cserépfedéssel amely ráadásul moduláris, bármikor szétszedhető, javítható, alakítható.
Ez a történet egyik fele. A másik fele pedig az (és ez sokaknak tudom, hogy fájni fog), hogy ma Magyarországon egy egész iparág épült ezzel a szegényebb réteg tovább sarcolására. Gyártják az alufólia vastagságú lemezt, hozzá nem értő emberek szinte fel tapossák a helyére, tetőfedési irányelvekhez köze sincs... De olcsó. És csak akkor ázik be amikor esik. Vagy ha most éppen nem akkor majd pár hét múlva.
Véleményem szerint el lehetne ez a termék is magának a piacon, lefedhetne egy olyan szegmenst ahol a például a súlykülönbség a lényeg. Például egy Lindab cserepeslemez a hozzá tartozó kiegészítőkkel. De ez sosem lesz olcsó.
És a kérdésedre visszakanyarodva:
Rengeteg helyen voltam, tömérdek ember sirámait hallgattam végig ezzel kapcsolatban. Hidd el, nagy átlagban nem az lesz a baj, hogy hangos az eső rajta.
És a végére: Vannak szakemberek akik jó minőségű munkát készítenek jó minőségű lemezből. De ez kb. minden huszadik vagy ötvenedik... Képzett tetőfedők akik egy emberöltőre szeretnének tetőt készíteni, általában elutasítják ezt a terméket.
Cserepeslemezzel van vkinek gyakorlati tapasztalata tetőteres házon?
Agyalok h ezzel kéne újrafedni, de kicsit tartok a zajtól.. Annyit tudok, hogy teraszon qrvára zajosabb mint egy cserépfedés.. Akár esőben, akár egy ráeső faágnál.. De egy szigetelt tetőtérbe vajon mennyire megy ez át?
Van egy fa-, mindenes tárolóm aminek most cseréljük a tetejét, trapézlemez kerül rá. Az lenne a kérdésem hogy a léceket, szarufákat lekenhetem-e ezekkel a régi konzerválókkal, legalább elfogynának, érne-e valamit, vagy már ezek ennyi idősen döglöttek és felesleges velük dolgozni?
Az egyszerűbb, alap kivitelt vettem végül, 249 ft volt métere.
A ház 94ben épült, akkor még nem voltak ilyenek, se ellenléc, se páraáteresztő fólia, terv szerint PVC fólia van kívül-belül. A cserepezés egyébként jó, szal nem akarom szétszedetni az egész tetőt, millióim sincsenek most erre..
Ezt a madárfésüt pedig az ereszoldal deszka tetejére tudjuk fogatni, dobozolt eresz van.
Van nyest is amúgy... VAgy legalábbis vmi nehezebb állatka..
Köszönöm ezt a hosszas monológot az első sor cserép síkba emeléséről.
Egyébként egyről beszélünk, csak teljesen más megközelítésből. Te erről a termékünkről beszélsz:
Én pedig arról, hogy ha már ereszvonal rekonstrukció jön szóba akkor az készüljön el normálisan. Az elmúlt 20+ évben sokezer m2 fedést bontottunk és építettünk. A tapasztalatom az, hogy ahol ilyen hibák vannak, ott van disznóság még bőséggel.
Ilyen esetekben úgy gondolom, hogy rendkívül sokat tud segíteni a tető hőháztartásán az, hogy ha az optimális kéményhatás érdekében elkezdenénk megközelíteni a minimális 200 cm²/m-es eresz beszellőző keresztmetszetet. De lehetne ezt még folytatni, írhatnék hosszú monológokat, de fölösleges. Tetőfedőt kell felkeresni és Ő tudni fogja mi a dolga.
Emellett persze szívesen folytatok veled vagy bárkivel szakmai diskurzust/vitát, de azon a szinten azért lépjünk túl, hogy az első sor cserép elejét meg kell a többihez képest emelni :)
Köszönöm, hogy elolvastad és további minden jót kívánok Neked!
már dehogynem kiemel. pont a fésűk alatti rácsos résszel.
amig nem lehetett ilyet kapni, addig a legalsó léc vagy 5/5 vagy élére állított 3/5cm volt. mert a legalsó cserép alól hiányzik a következő cserép teteje, h kiemelje az alját. és az 5cm-es lécmagasság adta azt a +2cm-t.
neki meglévő tetője van.. és nem írta, h bénán leesőnek néz ki az alsó sor, szóval azon emelni már nem kellene, mert az fog majd bajt okozni..
Nem egy új építésről van szó, hanem meglévő tetőről. nem emelünk pluszban, csak a réseket kell lezárni bogár+mókus ellen.
ha nem is pont konkrétan ez a fésű, mert ez a fésű kiemeli a cserepet az alsó fix rácsos résszel, és ezzel elrontja a korábbi cserépsíkodat.
létezik olyan, ami egyszerűbb kialakítású, és az alja olyan sík, amit oldalról/felülről tudsz felszegelni a lécre, de nem emeli ki a síkot. utólag neked ez a jó.
de aki építéskor kihagyta... azt szépen heréld ki :)
A magas oldalon hogyan vágjuk el a szarufát? Függőlegesen, vagy önmagára merőlegesen? Mert ugye a rászegezett deszka is úgy fog állni, ahogy a szarufa végződik.
Ilyen oromszegély lemezeket vettem, akkor elől felül is ezt raknám fel. De ilyen lemezhez talán jobban illeszkedne a merőlegesen levágott szarufa - illetve a rászegelt deszka (ami persze nem függőleges, de merőleges a tetősíkra). Ennél a megoldásnál a szarufa alsó sarkát kissé veri az eső - esetleg csapjunk le belőle? Vagy maradhat?
A helyedben az oromdeszkát azonos magassággal átfordítanám a magas oldalra is. Onnantól meg már egyszerű a képlet. Műhelyben (szinte) bármilyen profilt lehajtunk/lehajtanak amit csak szeretnél :)
Mondjuk azt nem értettem meg, hogy a homlokdeszkán túlnyúló tetősík esetén miként illik ide a falszegély-bádog. De mivel nem fog túlnyúlni a tetősík a deszkán(!), ez most nem is érdekes - jöhet az L alakú lemez. (Akár a belinkelt példány:-))
Ha az elejére homlokdeszkát is tervezel, akkor arra szinte bármelyik L alakú profil jó, feltéve, ha a tető síkja nem lóg túl a deszkán, mert akkor falszegély-bádog kell.
"sepregetsz? megőrültél? belehalsz az azbesztporba!"
Azért tedd hozzá, hogy ezen a ponton azért többszörösen is csúsztatva van a történet és egy linket is tegyünk mellé ami ide vezet -> (=
Szegény kérdezőt halálra rémítitek. Mint a minden buszmegálló és utcasarok árnyékából könyörtelenül támadó telített zsírsavak és egyéb koleszterinnel dúsított gyilkosok :)
Nyilván, az azbesztes pala nem játék. De nem is kell ennyire túlgondolni. A helyén kell kezelni és ennyi.
XVI. kerületben volt egy felmérésem ahol a család, gyerekekkel együtt tördelte le a melléképület paláit és taposták egy beton alapba. Na, ott azért bennem is eltört valami, de ez már tényleg az a tipikus két szeggel konnektorba nyalós eset...
Még az merült fel bennem, hogy krizotil típusú azbesztet mutattak ki a porban. Semmilyen szigetelés nincs a házon. Létezik, hogy az födémben, betonban van azbeszt, és nem csak a palában?
Tény hogy az azbesztszál ha bekerül a tüdőbe,ha sok , előbb utóbb tüdőrákot okoz. Ez a veszély amúgy első sorban a velük foglakozókat érinti, az azbeszt bányászokat, az azbeszt feldogozókat,stb.
Jellemző, hogy Bp. a Rákóczi -Kerepesi úton a házak fedése kb. 20%- ban még mindig azbesztpala fedésű ( egyszer kb 45 házig számoltam majd ráuntam.
A két bemutatott pala jellemzően a leggyengébb, főleg az a szürke szabványpala.
Az embert több száz veszély fenyegeti... egy ebből a pala.
képet nem néztem, de 99%, hogy azbesztos. mert az azbeszt nélkülinek az ára többszöröse az azbesztosénak és akkor már a cserép olcsóbb lett volna amikor építették. és talán hullámos azbesztmenteset nem is gyártottak (de ebben nem vagyok biztos).
sepregetsz? megőrültél? belehalsz az azbesztporba! speciális egész alakos, egyszer használatos védőruhában szokták bontani a profik, de a minimum az arcmaszk és az azonnali hajmosásos zuhany és ruhakidobás, ha magadnak csinálod.. ne dobáld, ne törd, ne porolj!
ha már porlik, akkor annak már annyi. csak rosszabb lesz. óvatosan maszkban szedd le az egészet és befogadja a területi vesz.hulladék lerakó. valamelyik cserépgyártó korábban akciózott is, h ad védőzsákot, ha nála veszel cserepet.
nem játék.. szomszédokat, kertet is elfertőzheted az azbeszttel.
Ugyanis sokat mozgok ebben a helyiségben, és olvastam kutatásokat, hogy az azbeszt bizony porlad és baromi káros. Csináltam egy söprést a földről, ebből a helyiségből, illetve egy másikból is, ami tuti azbeszt pala, az ez a négyzet alakú. Elküldtem vizsgálatra a két helyiségből összesepert port, krizotil típusú azbesztet tartalmazott. Azbeszt szigetelésem nincs, szóval a palából kellett kiporladjon a több évtized alatt. Csak abba vagyok bizonytalan, hogy hátha csak a négyzet palából hullott ki, és a hullámtető nem azbesztes.
Egy 6.5x10m alapterületű beton placc fölé szeretnék tetőt csináltatni, cserepeslemez fedéssel, beton tartólábakkal. A terület 6.5x7m-es része kocsibeállóként is lenne használva, ide ha lehet, nem tennék tartóoszlopot a külső "falak" síkján kívül.
Milyen tetőkialakításban érdemes gondolkodnom, ha minél olcsóbban szeretném megoldani a dolgot? Gondolom a féltető, a 7m hosszú gerendák miatt nem lenne túl ideális. Talán egy asszimetrikus nyeregtető lenne megoldás?
Az alap külső széle 40cm széles vasalt sávalapot kapott és van egy 50x50-es vasalt beton "tuskó" is az egyik széltől 7m-re, kb. így:
Szerintetek ezekre a lehetséges alátámasztási pontokra illeszthető egy asszimetrikus nyeregtető, 10m-es I gerenda, meg ilyen olcsóságok nélkül?
igen, a cserepeslemez nem terheli jobban, mint a meglévő pala. a cserép (kerámia/beton) viszont nehezebb.
hullámpala nem szokott beázni, de lehet h az már egy második fedés, és korábban cserép alatt már elázott. ezt csak bentről látod.
az hogy mit használsz, részben vallás kérdése.. és hogy a helyi előírás mit enged. a mostanitól minden szebb lesz. nekem a legautentikusabb bontott cseréppel lenne (próbálj kétfülest szerezni, ne egyfülest).. de nem az én házam
Ja, pécs körül. ez saccra 21m2 az egy tetőoldal. Elvileg ugye cserepeslemez lenne jó, mert azt biztos elbírja a szerkezet. De a cserép mintha olcsóbb lenne valamivel m2-re. Szal ha mégis cserélni kéne a szarufákat is, akkor már inkább cserép mi?
Sztetek ennek a kis háznak (kb 30m2) mennyibe lenne a tetohejazat cseréje? Tehát pala lebontása elszállítása, fóliázás, lecezes, új hejalas(mondjuk cserepes lemez), megnyujtani kicsit a kilogasokat, lamberiazas ahol kell, ereszcsatorna.. induljunk ki abból hogy a tetőszerkezet jó.
Illetve az sem mindegy, hogy milyen technikával "lemezeltek" a srácok :)
Sok helyen látom, hogy csak odaillesztik a táblalemezt és tele lövik gumis csavarokkal.
Mi például úgy készítjük az ilyeneket, hogy sehol sem látsz kötőelemet. Omegalemezes megoldással vagy simán bekorcoljuk, mintha a tetőn lemezfedés lenne.
Ezek ugye sokkal idő és szerszámigényesebb folyamatok, így jóval drágábbak is.
Ez pl egy omegalemezes munkám volt:
Szeretem csinálni, de elég drága, így kevesen rendelik. Rengeteg helyszíni munka van vele, mire összeáll.
Azért pontosabban kellene tudni, hogy mennyi fát festettek, hány rétegben, mennyi felületet bádogoztak, milyen anyagokkal, stb. És ugye az sem mindegy, hogy tanyán, vagy elit környéken van-e a kégli :)
Üdv! Csak egy kérdés, egyik szomszéd most csináltatott oromzatot, konkrétan fémlemez került az oromdeszkára, tetőszegély lemezek is cserélve, ereszcsatornák cserélve (7-8m hossz a ház), oromzatból 3 van, mert szinteltolásos a ház, ezenkívül lambériák, faanyagok lazúrozva (ereszaljak), illetve még egy külső fogópár(?) gerenda lett cserélve az oromnál, reális erre az 1.9 milla anyag és munkadíj? Én lehaltam amikor meghallottam..
nem vakoltra gondoltam vízelvezetésre, hanem egy hajlított fémcsíkra (aluminiumból/bádogból). ennek szintén kültéri tömítés kell a felső sávjában. ekkor 2 helyen is létrejön a vízelvezetés.. vagyis az egyik csak jó lesz már :)
a régit kapard ki.. mert bár a bádoghoz jó a tapadása, de nem tudjuk h bírja-e pl. az UV-t
Hogy mivel lett kinyomva, nem tudom, nem én csináltam, csak kb annak látszik.
Köszi a tippet, megnézem.
Egyelőre nem találok embert rá.
A régi tömítést el kell távolítani, ugye?
Illetve a "vízvetőt" miből csináljam, a Tetőmesterrel vagy esetleg a homlokzati szilikonos vakolatból? Még van egy fél vödör. És jó is, tavaly használtam javításra.
"sziloplaszttal van kinyomva" ebből milliónyi termékfajta létezik, de nem mind alkalmas oda.
kis tubusban, próbáld pl. ezzel:
Mester Tetőmester vízzáró tömítő (fém, tégla=vakolat, kültéri).
ha nagyon sok víz jön le a kéményoldalon, és nem bízol a mostani szigetelésben sem, akkor töltsd ki a mostani rést, és építs fölé egy kis vízvetőt, ami elvezeti/eltartja a sok vizet ettől a bádoglemez/vakolat résztől.
csak a szilikonos tubusra ráírt időben dolgozz: pl. száraz felületen.
erre talán még érvényes a kivitelező jótállása is. nem lehetne ott problémád.
biztos hogy ott folyik be a víz? nem az egész kémény/tető csomópont van hibásan megépítve?
szakmai segítséget kérnék. Egy 2015-ben épült ház kéményének a bádog és a kémény közötti rés(z) vízszigetelését szeretném hosszabb távon megoldani. A kémény szilikonos dörzsölt felület, mint a homlokzaton, a bádog ehhez van illesztve, a rés pedig sziloplaszttal van kinyomva. Ez időről-időre elenged és csak a beázásból vesszük észre a problémát.
Nincs véletlenül erre valami végleges vagy legalább hosszabb távú megoldás? Pl olyan ragasztó a szilikon helyett, ami ellenáll a napnak legalább 10 évig? Vagy ha hornyot vágnék a bádog felső éle mentén a kéménybe és abba lenne beleeresztve egy újracsinált bádogozás?
Nagyon köszönöm a segítséget. :-) Hát igen...a falakat nem szeretném szétszedni, de úgy tudom abban van párazáró fólia gyárilag. A tetőszellőzést a tetőfólia felett egy, a cserepeslemezre ragasztott gerincszellőző szalaggal gondoltam biztosítani, a fólia alatt pedig a két oromfalba építenék be két szellőző rácsot. Ez így jó lehet?
A párazárásra így szerinted belülről a mennyezetre ragasztott fólia, vagy kivülről a födémre (a közetgyapot alá) fektetett fólia lenne alkalmasabb? Köszönöm szépen a kontaktot is, abban az irányba is elindulok.
A párazárás egy jó ötlet, de igazán jó akkor lenne, ha a falszerkezetekben is megjelenne és felületfolytonos lenne. Gondolom a teljes házat szétszedni nem opció :)
A tetősíkra egyébként nem szükséges páraáteresztő fólia, hisz hidegtetőről beszélünk. Ide egy nagy hőállóságú fóliára lesz szükség, emelt átszellőztetett réteggel és ami nagyon fontos:
A nyeregtető felső részén biztosítani kell a levegő szabad áramlását egy fóliasapkán keresztül. Ugyanúgy kell szabad utat adni a levegőnek ezesetben a fólia felett, mint alatta. Ezt sok módon el lehet érni, de a helyedben felvenném a kapcsolatot a Lindab termékek nagy tudorával, Péter Balázzsal aki segít minden részletet a helyére tenni. ITT éred el.
Egy kis Erdért faházra szeretnék Lindab cserepeslemezt raktni, és felmerült bennem pár kérdés, amiben bizonytalan vagyok. Ezeknek a faházaknak a mennyezete kb. 10 cm vastag funér panelekből áll, amiben valamilyen eps szigetelés van. Erre felülre (a padlástérben) szeretnék 2x10 cm kőzetgyapotot teríteni. A tetőtér egyébként üres lesz. Hova és milyen fóliát javasoltok, hogy a pára ne okozzon problémát? Magamtól arra jutottam, hogy teszek 1 réteg párazáró fóliát a fafödém és a közetgyapot közé, és 1 réteg páraáteresztő fóliát a szarufákra, az ellenlécek alá. Jó ez így szerintetek? A párazáró fóliában bizonytalan vagyok...úgy olvastam, hogy ez (az általam kigondolt helyen) akkor alkalmazható, ha az alatta lévő "födém" hőszigetelési képessége sokkal gyengébb, mint a felette lévőé. Vagy lehet jobban járnék, ha inkább belülről tennék fel egy hőtükrös fóliát és gipszkartont? Előre is köszönöm.
Nem tudom, hogy neked aktuális-e még, de ha neked nem is, más erre tévedőnek még jól jöhet :)
Tehát, ha az Én feladatom lenne a feladat megoldása, akkor ezeket a variánsokat javasolnám számodra:
A lapostetős részen a fedés sajnos minden korrekt formulában bontós, mert nagy valószínűséggel nincs kialakítva a megfelelő szellőző keresztmetszet.
Vagy kapna a szerkezet egy 16cm PIR szarufa feletti szigetelést (átvezetve szépen manzárd jelleg törésén is a lapostetőre, vagy 10cm PIR és a szarufák közébe pedig 15cm szálas szigetelés. A hőszigeteléshez ebben a hozzászólásomban csak annyit fűznék, hogy a termikus burok hézag és szakadásmentes kialakítása rendkívül fontos. Ezt mindenféle töréseken és töréseknél teljes rendszert váltó hőszigeteléseknél nem egyszerű kialakítani. Tehát valahogy úgy próbáld ezt kezelni, hogy a PIR az ereszvonalnál találkozzon a homlokzati hőszigetelő rendszerrel, fent pedig (ha már így alakult) a belülre került falszigeteléssel.
Amiért még fontos a teljes héjalás bontása, az a páratechnika. Ugye, belső oldalon párazárás/fékezés, külső oldalon egy átöblítő réteggel kiegészített páraáteresztésnek kell helyet kapnia. Belülről indulva a párazárástól az átöblített/átszellőztetett légrétegig folyamatosan csökkenő párazáró képességű termékeket kell beépíteni.
És a lényeg pontosan ezért a hőszigetelés két oldalán lesz. Nem akarok ezekről litániát írni, de a lényeg pontosan ott található. Ha van esetleg konkrét kérdés, igyekszem megválaszolni.
Egyébként a Bramac idei online elméleti oktatása elég komoly videós anyagokkal és a elég erősen képzett gyakorlati szakemberekkel mutatja be a hőszigetelés-párazárás-páraáteresztés témáját. Itt tudjátok megnézni, ha érdekel valakit: www.bmiakademia.hu
Egyébként ezt az egészet el lehet készíteni akár úgy is, hogy a belső oldalon lévő gipszkarton, lambéria vagy egyéb borítás érintetlen maradjon. Magyarán éled az életed a megszokott ütemben , közben a tetőhéjalás és annak komplett hőszigetelése kicserélődik a fejed felett ;) És ennek több szakszerű, páratechnológiailag helyes módozata is van!
(részlet az oktatóanyagból)
Ha a tető témában (tetőfedés/bádogozás/ácsmunka/tető hőszigetelés/tetőablak) további kérdésed lenne, vagy van olyan téma amit szeretnél ha jobban kibontanánk, jelezd bátran és igyekszem jóval sűrűbben rendelkezésre állni :)
munkavédelmi öv (pontosabb nevet nem tudok). de szerintem ez már rég nem engedélyezett. kicsúszol és kifordulsz belőle.
kicsit "régi" beállított képnek tűnik németajkú területen (templomstílus) : se munkavédelmi bakancs, se rendes beülő, sodrott kenderkötél egy 8-as menetes szárra ráakasztva.. egyedül egy kész rendszer alapcsavarjait feszítgeti???
olyan mint a bikinis lányok fényképe egy sportautóra hajolva
közeli tüzépen, falu reklámújságában, goole-on keress tetőfedőket.
többtől is kérj ajánlatot, h kb. belődd az árakat. írásban szerződj, és legyen benne, h a "munkavédelmi előírások betartásáért kizárólag a vállalkozó felel".
Sziasztok! Új vagyok itt, és előre is köszönök minden ötletet és hozzászólást.
Van egy beépített tetőterű magastetős házunk. Már így vettük. A tetőtér hőszigetelését szeretném javítani, kiegészíteni. Nem konkrétan a hőszigetelés témában írok ide, ahogy hamarosan kiderül.
Nem klasszikus magastető, mert a kb. 35 fokos ferdetető nem csúcsban/gerincben ér véget, hanem egy bitumenes lapostetőben (pár fok lejtése van a nyíl irányában):
Hátul telekhatáron lévő oromfalban ér véget, jobbra másik ház szintén ferdetetővel, köztük ferde bádogozott orom (szürke csík), ami kb. 20 cm-rel magasabb.
A beépítés most így néz ki:
Balról a hátsó oromfal, belülről szigetelve; jobbra a lakótér a jobboldali háromszögig.
A tető kb. 30 éves, 1993-as Jamina hullámos cserepek, 7,5*15-ös szarufák, köztük 15 cm üveggyapot.
Az egyik lehetőség nyilván belülről, szarufa alatt újabb réteg kőzetgyapottal szigetelni. Az egyik szoba viszont elég keskeny (2,60), ebből 15 centit nem szívesen vennék el (értem, 10 centi PIR is lehetne). Plusz mindenhol szép a belső burkolat.
Egy másik út lehetne a szarufák feletti szigetelés, amivel a héjalás lenne 10..15 cm-rel vastagabb (PIR/kőzetgyapot, sőt, kicsit magasabb szellőzőrés) aminek viszont a lapostető jelenlegi szintje szab gátat. Amihez nem szívesen nyúlnék, ezt magasítani elég nagy kiadás lenne, ráadásul tavaly kapott új fedőréteget.
Mennyire beteg ötlet lenne, ha a ferdetető nagy részén meglenne a magasítás, és a lapostető előtti részen alacsonyabb szögben érné el a lapostetőt? Szóval lenne benne egy törés, ld a szaggatott vonalat:
És akkor szigetelés így nézne ki:
(citromsárga a kőzetgyapot, zöld kőzetgyapot vagy PIR)
És hát az ominózus törés a tetőben (sajna nem sikerült képet):
A kék függőleges rész egy bádogozás, ami valahol csak 5 cm magas, valahol 15 cm... Ott felfelé nem igazán tudok terjeszkedni.
Szóval műszakilag OK lehet ez a törés? A jelenlegi cserép 20 fokig simán alkalmazható, fólia mindenképpen kerülne alá. De nem feltétlenül ragaszkodom ezekhez a cserepekhez, a jég miatt már sok helyen lepattogott a máz... Ráadásul eléggé fűti nyáron a tetőteret (kevés a szigetelés, csak 3,5 cm a légrés, mondjuk ezeken most tudnék javítani). Felőlem lehet lemeztető is (bár így megtörve még nem láttam), vagy akár csak a felső, alacsonyabb dőlésszögű szakasz valami más héjalás...
Van erre ötletetek? Vagy hülyeség az egész (műszakilag/pénzügyileg), és maradjak a belső kiegészítő szigetelésnél? Szarufa közé fújt PUR-ban nem bízom, plusz eléggé hőhidas maradna.
Nyilván a tetősíkablakokat is cserélném, bármelyik oldalról szigetelek. És nem hátrány, ha 30 év után új tetőfólia van fent.
Üdv! Mi is eléggé szélviharos helyen lakunk, emiatt nem sima lemezt választottam hanem Gerard lemezt. Ezt direkt viharállóra tervezték, a garanciában van is viharra vonatkozó rész. Elég drága, de jobban néz ki és nem is zajos. Kőpor réteg van rajta, nem kopog az esőben. Síkpala volt a tetőn korábban, ahhoz képest sokkal halkabb.
Üdvözlettem ! Nagy szükségem volna hozzáértő szakik tanácsárra, tető felújítás csere előtt álok a hullámpalát szeretném ki váltani cserép lemez tetőre. Elégé viharos részen lakok,és az volna a kérdésem várhatok e 40-50évet a lindab lemeztől ,illetve van e olyan tető amelyiken legaláb 25 éve fent van . Gondolom 35év után a festés le kopik rólla az uv miatt . Ezután menyire elenáló ,és hogy bírja a viharokat ?
Épülő családi házunkhoz most kezdtem el tárgyalni a tetőfedővel. Terrán Zenit betoncserepet szerettünk volna, de az volt a mester javaslata, hogy a sima helyett válasszunk inkább hullámos cserepet, mivel az tartósabb. Állítólag már az építés közben is többször törik a sima, de utána is kevésbé tartós. Ki találkozott már ezzel a jelenséggel? Valós a félelem?
Oké, nem arról van szó hogy egy deka levegő nem jut be. Hogyha visszaolvastál, én leírtam azt is hogy kintivel azonos a páratartalom télen is a padláson, azt is leírtam hogy párazárva van a födém és körbe van ragasztva párazáró ragasztóval.
Innentől fogva hogyha nem kap plusz párát beltérből a padlás, nem lehetne baj. De ahogy írtam is, nálunk a teregetés páramennyisége az felfele vándorolt, hiszen közvetlenül a padlásfeljáró ajtaja alatt (régi faredőny) teregettünk, szó szerint a mennyezet alatt közvetlenül. Valószínűleg gőzkabin effektus lehetett, nem volt elegendő a szellőzés.
Azóta beszereztem egy szárítógépet, a szarufákat le fogom kezelni, meglátjuk mi lesz jövő télen. A fólia átlapolásokba 2 centis XPS-t tettem középen bevágva, 1 centit eltart a fóliából, valaki szerint kevés, nem tudom, a huzatot biztos fokozom ezzel is valamilyen mértékben.
Visszatérve a padláson való teregetésre, igen, nálunk kisvárosban is a társas házakban a mai napig a padláson teregetnek, keresztanyáméknál is, ráadásul ott is párazáró a tetőfólia.
Nem kell csodálkozni hogy nincs probléma, betonpárkányos épület, a betonpárkányban akár 3-4 centis rések vannak, ott akkora huzat van hogy pofán vág a szél, hogyha kint épp hogy csak mozog a levegő, a padláson sokszorosa, de komolyan.
Így volt ez nálunk is családi háznál egészen addig míg le lett szigetelve a homlokzat és a betonpárkány is, mindjárt megszűnt az eresz mentén beszellőzés.
....a páratechnikust hogy amúgy egy padlástérnek van-e szüksége szellőzésre? Tehát a tartószerkezetnek, és azt mondta hogy nincs szüksége, tehát ha le van fojtva egy tető, attól nem gombásodhat. "
Az ürge kókler a javából. Minden padlástérnek intenzív szellőzésre van szüksége.
Ez már az eleink is tudták jó 150 éve is.
" innentől fogva én szerintem nem probléma hogy az eredzmentén / ez nagy valószínűséggel eresz mentén lenne / nincs beszellőzés a padlás fele, hanem csak a héjazat és fólia között szellőzik. "
Ez a baj. jó nagy és jósok nyílásnak kell lenni az ereszmentén. És akkor a padlás átszellőzik.
" Nem tudom hogy ez a heti 2-3 ruhateregetés mennyire tett be a tetőnek,... ? ha jól szellőzik a padlás bírni kell.
Már a nagy poéta az Atilla kiskölyök korában azon siránkozott , hogy a Mama nem viszi a padlásra teregetni. Ez úgy 1910 körül lehetett.
A mezőgazdasággal foglalkozó gazdák is felvitték a friss terményeiket-- gabona, kukorica és ott szárították.
Ja aztán ezt később a 'igazhitűek ' lesöpörték.
A nagy városokban is, még úri környezetben is szokás volt a padláson való szárítás. Ma már nem mert közben lopósak lettek az emberek.
Most egy olyanfajta megoldást találtam ki hogy a legalsó fóliaátlapolásba teszek XPS-ből kivágott csíkokat, 2 centis XPS, anyagvastagság felénél bevágtam, tehát 1 centit tart el a fóliából így és 3 helyre tettem egy szarufaköz esetén mert elég jól ki van feszítve a fólia.
Igazából jó az a szellőzőgyűrű is, csak a Bramac szerint 16db-ra lenne szükség első körben, most az olyan 20-22 ezer forint, illetve munkadíj. Így meg nagyjából 1-2 tábla 2 centis XPS-ből megleszek.
Első körben csak pár szarufaközbe tettem be ezeket az "ékeket", hogy lássam mennyit is ér ez így, tehát hogy elég-e az 1 centi eltartás, vagy jobb volna 4 centis XPS-t vágni és akkor az 2 centit tartana el.
Túlságosan sem akarom elnyomni a fóliát mert a héjazatnak is ki kell szellőznie hogy ne melegítse még jobban fel a padlást.
Én a padlásfeljáró helységben teregettem ki a mosott ruhákat, a padlásfeljárón csak egy régi fa redőnyléc takaró van, ez egy az egyben felengedte a párát.
Heti 2-3 mosás, nagyjából mosásonként 5l vízzel lehet számolni ami pára formájában felkerült a padlásra.
Épp tegnap hozta meg a futár a szárítógépet, a padlásfeljárónak megcsinálom rendesen az ajtaját, párazáróra lesz majd kialakítva felülről, hogy a lakásból ne húzza fel a meleg-párás levegőt télen.
Sajnos így jártam, remélem a következő tél kedvezőbben fog alakulni és megszűnnek a problémák.
Érdekes, a Bramac páratechnikusát megkérdeztem hogy amúgy egy nem lakott padlástérnek szüksége van-e szellőztetésre, és azt mondta hogy nem, konkrétan hogyha párazárva van a födém akkor a tetőfának nincs szüksége arra hogy szellőzzön abban az esetben hogyha nem kerül fel a padlásra +pára a lakótérből.
Trapézlemez szerelésben kérnék segítséget. T18 as trapézlemezt vásároltam, amit szeretnék felszerelni a tetőre.
A lemez két szélén eltérő szélességű "bakhátak" vannak Egyik 2,5 cm a másik csak 1,5.. Azt szeretném tudni, hogy melyik verzióban kell párosítan amikor egymásra illesztem a két lemezt fektetésnél..
Szélest a széles bakháttal vagy fordítva a szélest a keskenyebbel?
Beszéltem én már mindenkivel is, de nem teljesen állt még össze a kép.
Bramac-rendszermester által felújított tetőm van, Merito Plus héjazat, Veltitech 120 fólia, 5x5 ellenléc, cseppentőlemez és minden úgy ahogy a nagykönyvben van. Novemberben leszigeteltem a födémet, 30 centi kőzetgyapot ment rá. Nálam betonpárkány van, a tető széleinél üveggyapottal töltöttem ki a teret, a betonpárkány amúgyis óriási hőhíd. Dörken párazáró fólia ment a födémre, összes rendszer ragasztót megvettem, látta több szakmabeli a munkám, azt mondták teljesen jó lett a párazárás és a szigetelés is.
A probléma viszont az lenne hogy, több szarufán gomba foltok jelentek meg, fehér pici pöttyök, felületi gomba, kézzel letörölhető. Itt az a kérdés hogy miért lett ez?
Beszéltem páratechnikussal, igazából rengeteg mindenkivel. A padlásra felkerült novemberben 16 szál 4 méteres palló amik nagyon fülledtek voltak, járófelület vázat építettem ebből. De, van aki szerint emiatt lett páratöbblet és ez csapódott ki a szarufákon. A tetőgerincnél nyitva van az a sapka, tehát a pára tudna ott távozni. A cseppentőlemez alatt a betonpárkány nagyon egyenletlen volt, nem is kellett világítás, annyi fény jött be azokom az óriási hézagokom, padláson mindig szélvihar volt, de a homlokzat szigetelve lett, fel lett tolva a cseppentőlemezig a szigetelés, így nincs hézag és levegő sem. Mivel a tető széleit kitöltöttem üveggyapottal a hőhíd elkerülése érdekében, így nincs meg a kétszeres átszellőztetés, ami elvileg párazáró fóliánál kellene.
Na de, többek tanácsára mértem kinti és benti páratartalmat, mikor kint volt -6 fok akkor a padláson -2 fok és nem volt különbség páratartalomban sem. Tehát mondhatni hogy a fóliaátlapolásoknál jön be annyi levegő hogy az kiszellőztesse a padlást. Nálam a fólián sosem gyöngyözött a pára, tehát ilyen sose fordult elő. Viszont ahogy mondom is begombásodott jó pár szarufa.
A történetem azért érdekes mert a födém párazárva lett úgy ahogy kell, innentől fogva én szerintem nem probléma hogy az eredzmentén nincs beszellőzés a padlás fele, hanem csak a héjazat és fólia között szellőzik. Egy nagy hibám van, a ruha teregetés a padlásfeljáróban történik nálunk, heti 2-3 mosás, gyakorlatilag a padlásfeljáró ajtaja alatt teregetünk, ez a pára biztos a padlásra száll. De nekem mondtak olyant is hogy nyitva a tetőgerinc ezért a kisebb nyomásrlve szerint az a tetőgerincen távozik az a pára. Páratechnikus szerint szellőzőgyűrűt kell beépíteni, de azt nem akarok mert nem arról van szó hogy szétrohadt a tető hanem csak jó pár szarufán lettek
gomba foltok. Nem tudom hogy ez a heti 2-3 ruhateregetés mennyire tett be a tetőnek, de most azon gondolkodom hogy szárítógépet vegyek, és talán ez megoldja a problémám.
Kérdeztem a páratechnikust hogy amúgy egy padlástérnek van-e szüksége szellőzésre? Tehát a tartószerkezetnek, és azt mondta hogy nincs szüksége, tehát ha le van fojtva egy tető, attól nem gombásodhat. Ez egy 50 éves tartószerkezet, a faanyagok nincsenek lekezelve.
Eljutottunk oda, hogy ősszel bejelentettem a hibát a gyártónak . Azzal nem is nagyon vitatkozott, hogy ezt cserélni fogják. A képviselő az ellenléc hiányát hozta fel a hiba okának. Azóta a csere cserepet le is szállították.
Az otthon felújítási programban szeretnénk kicserélni. El is vállalta egy ács szakember a cserét, de most visszakozni akar, mert szerinte ő mint ács nem cserélheti le a cserepet, csak tetőfedő csinálhatná. Így lehet ez?
17 éve vannak Gerard tetőim, igaz, ez még Új-Zéland-i gyártás, de hibátlan, és a 25 év teljes, utána az 50. évig folyamatosan csökkenő garancia sem rossz. Némi szerszámozottsággal és gyakorlattal kisebb felületek sk is kivitelezhetők, én legalábbis egy faházat befedtem, miután a téglaházat megcsinálta a profi. Ő megmutatott mindent, elmondta, mire figyeljek, meg neten is volt komplett útmutató.
Tetőcsere előtt állok, eldöntöttem, hogy cserepes lemezt fogok felrakni.
Végeredményben kényszerből, mert nagyon kicsik a tetők lejtése. csak hogy pontos legyek van egy lapostetős házam és aránylag sok lett mellé építve. Garázs, mellékhelyiségek stb. amik féltetős megoldással lettek fedve. összesen kb. 200 nm-nyi területet kellene fednem.
Rengeteget nézegettem a interneten és személyesen is néztem cserepeslemezeket. Természetesen ahol kérdeztem mindenhol az "ő termékük a legjobb a többi pedig átverés" tisztelet a kivételnek, voltak korrekt értékesítők is!
Tehát a kérdésem az volna milyen márkájú cserepes lemezt vegyek, melyik az a gyártó amely tényleg időtálló terméket gyárt?
Esetleg valaki nem tudna egy egyszerű választ adni, hogy egy függesztőműves 2állószékes tetőnél a mellszorító gerenda megemelhető-e a jobb tetőtérbeépítés miatt? 30-50 cm-rel kellene, hogy kb a székszelemen magasságába kerüljön. Képet mellékeltem az aktuális tetőről is.
A Terrán felületkezeléséről nem tudok nyilatkozni, de a BRAMAC-éról igen.
Jelenleg 3 vonal van, a Merito Plus, a Protector és a Star. Ebben a sorrendben.
A Merito Plus a belépő szint. Ezen van két réteg festék az egyébként is színes alaptesten. Az egyik felkerül még képlékeny állapotában, a második meg szilárdabb állapotában. Ennél a felületkezelésnél idővel a szín fakulása előfordulhat (10-20 év). Felülete picit porózusabb mint a társaié. (Nem árulhatok el nagy titkot, de ez a vonal a közeljövőben változni fog.)
Ezután jön a Protector. Ez tulajdonképpen ugyanaz mint a Merito Plus, csak kap egy vastagabb lakk réteget ami sokkal simábbá és ellenállóbbá teszi a felületet. Emellett negatív töltésűvé teszi a cserepet ami ezáltal jobban taszítja majd a piszkot.
A Star felületképzés pedig egy szendvics szerkezet jelent ami által az amúgy is erős cserép még masszívabbá válik. Ennek a felülete még simább és sokkal fényesebb mint az előzők. Ez a prémium kategória a BRAMAC családban.
Emellett még mellékszálon jön például a Thermo Protector. Ami a sötétebb cserepeknél elérhető. Ez azért lényeges, mert a sötétebb cserepek a világosabb társaihoz képest ~20%-al jobban át tudnak forrósodni és ezzel nagy hőterhelésnek teszik ki maguk alatt a fóliát és a szigetelést is. Ez a Thermo Protector vonal azt tudja, hogy a cserép csak annyira hevüljön fel mint világosabb társai.
Nyilván méröki nyelven meg mikrobiológusként ebben jobban el lehet merülni, de nekem mint ácsnak és neked mint végfelhasználónak ennyi nagy valószínűséggel ennyi elég.
Remélem tudtam segíteni és ha még kérdés merülne fel, állok szíves rendelkezésedre!
Szerintetek mennyit jelent, mikor egy tetőcserép márka és típus mellett fel van tűntetve egy extra képesség, mint pl resistor, protector, thermo protector? Mindenképpen betoncserepet választok majd, elsősorban BRAMAC Római Protector és TERRÁN Synus resistor cserepekkel szemezem, de nem tudom, mennyit nyerek valójában azzal, ha mondjuk egy "sima" cserép helyett megfizetném az extra képességűt?
Ezek vajon x éven belül (>5 év) elveszítik tulajdonságaikat, vagy lehet, hogy tényleg 20 évre is biztosítják a leírtakat?
Ha valaki hozzáértőbb ezügyben, szívesen veszem a véleményét! :)
Az én hódfarkú cseréptetőm 90 éves, és még egyben van. Persze kell néha karbantartás, az elfárdt, elpattant cserepet pótolni, (még van az eredetiből 200 db tartalék) biztos, ami biztos a padlás felőli oldalt két éve bekentem gumiszerű szigetelő anyaggal(baromi nagy meló volt, de megérte)
Látni olyan palatetőt a környékemen, melyet 30 évvel ezelőtt selejtes(de nagyon olcsó) palából készítettek. Tíz év elég volt, hogy kiderüljön, át kell rakni az egészet. A tulaj nem akarja, állandóan javítja(már csak dacból is)
Ami katasztrófa lehet, az a jégverés. Szerencsére a 88 év alatt megúsztuk. Nálam kb. 1500 pala van a tetőn, ha a jég csak a harmadát szétveri a kár totál.
Az ajánlott linken semmi sincs a mellébeszélésen kívül.
A képek se érnek sokat.
Csacsog a vízcsendesítőről, habár azt is rosszul mondja. A vízcsendesítő a víz gyors folyásának a csendesítésére szolgál, hogy í víz a csatorna helyett a falra follyon és áztassa a falat.
A festés és az előtte való mosás sokat nem ér.
Ami ér valamit az az újra fedés.
Lehet eltávolítással és lehet rá a használt palára - fémmel vagy bitumenes lemezzel.
Na ekkor kell az előzetes tisztítás.
Magáról a pala fedésről.
Először is műpala a helyes megnevezés.
Kb. 120 éves az elterjedése, nálunk inkább 100 év.
Kezdetekben kitűnő palát gyártottak, úgy 1940 -ig.
40 -től 48 -ig semmit, aztán 10 -15 évig szar selejtet. Az oka a rövid szálú azbeszt használata. Úgy 65 -től újra jót.
tehát a az 55 - 70 éves pala tetők a nagyon rosszak.
Pl. az enyém készült 1932 -ben - 88 éves és kitűnő. Azért kb. 100 db pala ott tartaléknak, javításra. De évente 1 - 1 db.- nál több nem kell.
Rosszak lehetnek még az 1930 előtt, tehát legalább 90 éves tetők a mohásodás miatt.
Nekünk beázás után kijött egy cég, és belülről lekenték a palát valami vízszigetelő ragasztóval sok pénzért. Na, a legközelebbi nagy esőnél ugyanúgy beázott.
Nyomoztam én is ezután, arra jutottam, hogy a tisztításkor a nagy víznyomástól a pala még jobban meggyengül, porózusabbá válik, kvázi a lukakat eltömő koszt szedik le róla, amit a festék nem pótol. Aztán látok mifelénk átfestett palatetőt, hát másfél évig szép volt, utána rémes. A mi 40 éves palatetőnkre rá a tetejére fém cserepeslemezt tervezek.
Megköszönném ha rákérdeznél ha beszélsz vele, nem tervezem egyelőre beépíteni, talán majd 10 év múlva, és ezzel a módszerrel ha esetleg működőképes, akkor magam is meg tudnám csinálni és nem kéne visszabontani a cserepezést
Más:
Fa szerkezetre hogyan érdemes lapostetőt/teraszt csinálni? Mérete 1,5x5m-es (a rövidebb oldala lejt) jelenleg annyira van kész,hogy 80 centinként vannak 7,5x15cm-es födémgerendék 5,8%-os lejtésben.
Erre menne OSB lap,rá bitumenes kellősítő után öntapadós bitumenes alátétlemez, erre öntapadós palaörleményes zárólemez (Mapei Elastoflex SA P, és Elastoflex SA P MINERAL).
Mennyire szakszerű ez így, vajon mennyire lenne tartós, mi a véleményetek? Bármilyen tanácsot szívesen fogadok
Később szeretném megcsinálni terasznak, tehát hogy járható legyen, ezt hogy lenne érdemes, beton járólap, WPC teraszburkolat?
Sziasztok! Az a helyzet állt elő, hogy a felújítási munkák alatt a terasz cserepes lemeze behorpadt. Most hagyjuk azt, hogy a szaki miért nem tudta hová kell lépni. Szerencsére vissza lehetett nagyjából nyomni a helyére. Viszont egy-két helyen jó lenne vhogy összefogatni, hogy viharos esőben ne ázzon a kis résen a terasz. Cserélni nem akarom mert már be van építve a vége a szigeteléssel. Mit tudnátok ajánlani? Van valami spéci anyás csavar ehhez mondjuk gumi tömítéssel? Sziló? És persze hogyan? Mert már a majsztróra nem bíznám. Köszi.
Ma voltam Pécsett pár voltam és megkérdeztem pár szakembert is.
Azt mondták nem teljesen hülyeség amiről beszélek ,mert volt aki találkozott már olyan esettel bontáskor, hogy bizony el volt rohadva a léc a csavar alatt . Inkább a csavar feje és az alátét fém részénél ott ahol fém a fémmel találkozik nagyobb az esélye a beszivárgásnak beázásnak mint a gumi és a fém találkozásánál.
Az 5-8 évet azért írtam, mert az adott körülmények között az már egy jó érték. Nem ismerek olyan technikát, vagy módszert, amivel 40 évre meg lehetne oldani a trapézlemezbe fúrt lyukak vízszigetelését.
A sziló se tömít a bádogoknál, erre is van bőven tapasztalat.
Ha a megfelelő anyagot keresed a gumi helyett az a butyl szalag, az bírja a hideget meleget. Viszont gyári megoldásban nem láttam még csavar alá, csak szalagban.
Kb meddig nem fog átereszteni 3évig 5 évig 15 évig , van erről tapasztalata már valakinek vagy csak a gyártó azt mondta? Sorozat gyártás előtt tesztelték kitették 10 évig napra esőbe hóba fagyba , mert itt lehet a lemezen +60fok télen meg -25 fok is én azért egy kicsit szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban hogy ez a gumitömítés tömít +60 fokban is és tömít -25 fokban is 20 éven keresztül.Az űrrepülőgép is egy gumitömítés miatt roppant fel mert utólag kiderült hogy melegben jól tömített csak hidegben elkeményedett és szivárgott .
Kb meddig nem fog átereszteni 3évig 5 évig 15 évig , van erről tapasztalata már valakinek vagy csak a gyártó azt mondta? Sorozat gyártás előtt tesztelték kitették 10 évig napra esőbe hóba fagyba , mert itt lehet a lemezen +60fok télen meg -25 fok is én azért egy kicsit szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban hogy ez a gumitömítés tömít +60 fokban is és tömít -25 fokban is 20 éven keresztül.
Több száz alátét között biztos van gyártási selejt is és biztosan van olyan amelyik nem teljesen merőleges és vagy túl lett húzva vagy nem lett megfelelően meghúzva ezek a hibák mindenkinél előfordulhatnak. Láttam sok olyan videót ahol a csavar által kihajtott fémlemez reszelékre simán ráhúzták a gumi alátétet .
1 doboz 2000ft-os sziloplaszt és fél napos munka nem a világ de akkor nyugodtabban alszom.
Azt olvastam ,hogy ecetsavas sziloplasztot ne használjak mert az megmarja idővel a trapézlemezt .
Szia! T18-as trapézlemez lett felcsavarozva EPDM gumitömítésű alátéttel egy alacsony lejtésszögű tetőre melyen alul deszka azon pedig zsindely van , a zsindely 22 év után pár helyen elkezdett átengedni ezért lett rátéve a lemez . A csavar alátét gumitömítését szeretném körbekenni sziloplaszttal, hogy ott biztosan ne tudjon lassú olvadás esetén a víz beszivárogni.
EPDM tömítéssel rendelkező alátétet milyen sziloplaszttal szabad körbekenni hogy lapos tető esetén se tudjon a víz beszivárogni . A tető északi oldalon van ezért ha télen ráesik a hó akkor elég sokáig akár hónapokig is lassan olvad el rajta , ezért szeretném a csavarfejet és a tömítést "megerősíteni " biztonságosabbá tenni.
Cserépfedés választása esetén a beépített tető szerkezetének megerősítését is tartalmazza a közelítőleg azonos költségarány? Ha nem, az milyen nagyságrendet képvisel?
Rossz elméleti síkon semmiképp nem lehet, mert maga a PIR szarufák feletti szigetelés is hasonló.
Szerintem a pára áramlással lehet egyébként probléma. Ugye a páraáteresztő fóliák akkor működnek, ha a szálas szigetelő hozzájuk ér. Kapillárisan segítik a pára távozását.
Az ökölszabály szerint a lakótérből kifele minden irányban a páraáteresztő képességnek nőnie kellene. Itt is elakadna az xps.
De egyébként van egy mindent (is) tudó BACHL területi képviselőm és az ilyen már-már szőrszál hasogató dolgokat Tőle szoktam megkérdezni. Ha szükséges és még maradt kérdésed, akkor megkérdem szívesen.
Köszi, sejtettem hogy visszabontanás nélkül nem igazán lehet hogy normálisan megcsinálni . Amúgy ha a szálas hőszigetelés helyett XPS lenne a szarufák közt az páratechnikailag miért nem működőképes? Tudom hogy nem szoktak ilyet, de azt leszámítva hogy drágább , és nem lehet olyan pontosan beszabni mint a gyapotot, mi problémát okozhatna, rohadni, vizesedni nem tud, mi a kizáró ok ilyen célra történő használatának?
Szerintetek mi a legjobb megoldás, ha egy olyan tetőt szeretnék beépíteni, amit eredetileg beépítetlennek terveztek tetőfóliázás szempontjából? Egy 45°-os nyeregtetőről van szó,15cm-es szarufák,rajta ellenlécnek bramac léc, ez fogatja le a sárga tetőfóliát, amit pár helyen már levágtam bizonyos okok miatt, tehát vehetjük, úgy hogy nincs semmilyen fólia. Tisztában vagyok a rétegrendekkel, ahol a sárga volt oda páraáteresztő kéne, a majdani szigetelés felé, és itt kezdődik ugye a probléma, van-e valami megoldás azon kívül, hogy visszabontom a tetőt felülről az újrafóliázáshoz?
Pest megyében együtt dolgozunk egy Prefa által ajánlott bádogossal. Mi elkészítjük a szerkezetet, héjazati rétegrendeket egészen a Prefa alá érkező Bauder-ig és onnan Ő fejezi be.
Ha a pala 72' előtti gyártású akkor azbesztes. Van partnerünk annak ártalmatlanítására is.
Szeptemberi kezdés nagyon necces de ha a területünkön van és nem a legolcsóbb kivitelezőt keresed akkor állunk szíves rendelkezésedre :)
Szegezésnél az alapszabály szerint a kötőelem hosszát a rögzítendő anyag vastagságának minimum 2,5x-esében határozzuk meg. Nyilván van eltérés, de ebből ki lehet indulni.
A szegek vastagsága nem releváns, azok a hosszukkal egyenes arányosan nőnek.
Ez nálad 2,5 x 25mm = 62,5mm , tehát 65-ös szeg elég számodra.
" ... cserét terveztünk idén szeptemberre, ... " Ez az most pont júl vége van. Részemről júl 20 .-a után kezdődött a kivitelezők felkutatása.
Gondoltam nagy naívan , hogy jó ha valakinek már szeptemberre is van munkája. Hát nem. Akikkel eddig összeakadtam, azok mind holnapután jönnének. Ok. legfeljebb nem csináltatom meg.
Még szerencse , hogy a tetőimet sk. javítom.... ha már tetőfedés a topik.
Van pala tetőm kétféle is és van cseréptetőm is . Sőt akad műanyag tetőm is.
Hasonló problémával küzdök én pedig a vizes vonalon.
Lenne egy nem kis munka... úgy 350 eft 450 eft közötti. Eddig egy kerületi hirdető újságból vettem ki 7 -8 címet és mindegyikre ugyanaz a telefonos hirdetés felvevő reagált.
Mindenki fél- max egynapos munkát szeretne, napi 100 eft ért. Ha ennél komolyabb a munka, kitérnek előle.
És még hirdetik, hogy munkanélküliség ... mély szegénység, nyomor van.
Héjazat cserét terveztünk idén szeptemberre, a nyeregtetőnkön a palát és cserepet szeretnénk korcolt lemeztetőre (pl prefa tetőre) cserélni, és szigetelni.
Az ácsot a múlt héten otthagyták a melósai, le kellett hogy mondjon minket.
Tud valaki megbízható kivitelezőt ajánlani?
A google keresés alapján olyan mintha az összes honlapot ugyanaz a személy csinálta volna, 0 céginfó, Béla tetőfedő, és 1 mobilszám. Nem túl bizalomkeltő.
Ez szuper. Értem én, de mégsem szeretik azt a munkát.
Ettől függetlenül ha az eredeti árajánlatban hagyományos lemezből hajtott megoldás volt, szóval naiv megrendelőként nekem mindegy kéne legyen a megvalósulás, csak kellő minőségben legyen fenn a helyén a végén.
Ám a "bwk ecowaflex" az az itt emlegetett szuperjó wakaflex vagy valami alternatív termék ami kb ugyanaz tudhatja?
Szerintem nem elég. Minimum egy teljes hullámhegy átfedésnek lennie kell, ha ott eső éri, akkor ne tudjon a víz a fedő lemez mögé bejutni. De nézd meg a termék alkalmazástechnikai útmutatóját.
Ahogy a fotón látszódott, annyira van kész. Az utolsó pár sor Gerard hiányzik az eresz felett kb.
Szóval ez már nem nagyon enged változtatást ott. Csak eredetileg mi hagyományos bádogozást képzeltünk oda, az árajánlat is arra volt. De ez legyen a legnagyobb baj...
A szakemberek ácsok és tetőfedők, mind a szerkezetet ők építették, mint a Gerard fedést ők rakták fel. Ámde még az ereszt is, ami meg hagyományosan gondolom bádogos munka. Csak lehet a lemezek hajtogatását nem szívlelhetik annyira...
Hmm, akkor ahogy kiveszem szavaitokból a szakma megosztott ezen ragasztós kéményszegély pótlás tekintetében. Tehát akár jó is lehet. Az más kérdés, hogy nem szép, legalábbis számomra kevésbé mutatós, mint a hagyományos szegély. Beszélünk majd a mesterekkel, bár nem tudom, hogy a tető jelen készültségében lehet-e ezen még módosítani.
Amiről Te beszélsz az az előregyátott. Én úgy gondolom, hogy minden kémény egyedi és megérdemli minimum azt az odafigyelést, hogy az ő méretére gyártunk a helyszínen szegélyt :)
Nem nagy dolog... 2db stéhfalzos falszegély, egy kémény eleje és egy hátulja. Akár jégékkel vagy ívesen is... Helyszínen megy pik-pakk... fölé körben egy viharléc és kész is.
Más világ mint amiről írsz.
És kérlek ne javítsd ki ha írok valamit. Ezt igenis hajtani kell ;-)
De azért egy kéményszegélyt fent a tetőn ülve a térdemen is meghajtok.
Nem hajlítani kell azt, hanem méretre vágni és felszerelni. Mármint a hagyományost.
Mondjuk annyiban csak ül a dolog, hogy némi hajlítás azért elkel. A felső és az alsó elemeket kell igazítani a tető hajlás szögéhez. Mert az változó. A rengeteg tetőim között akad 30, 30 valahány fokos és van 45 fokos is. Na ez az útobbi jó meredek !
Vannak speciális bádogos szerkezetek a kéményekhez. Bádogosok rakják fel. Van oldal- felső és alsó elem, ezeket műhelyben speciális célgépekkel gyártják. A bádogos a helyszínen méretre vág és rögzít. Ez szegelés és korcolás.
Az általad bemutatott már a modern technika, Hol jó , hol nem.
Ajjaj, ez nem hangzik jól. Sajnos így naív magánépíttetőként ma nem egyszerű az élet... most nem lehet egész nap nézni, hogy mit csinálnak a szakik, főleg, hogy nem is érek ehhez kellőképpen.
Beszélni kell akkor a szakikkal erről.
Ez Gerard fedés, nem tudom az mennyiben komplikál...
Ha nagyon szeretnéd, meg tudom mutatni, hogy pár év alatt miként válik el a cseréptől és ázik vissza. Igazából sajnáltam a dolgot, mert olcsó volt és gyors. De sajnos nem vagyok annyira menő, hogy ekkora bakot lőjjek a munkáimon.
Egyébként garancia miatt kerestem a gyártót ahol már a "portás" szinten biztosítottak affelől, hogy hibásan lett beépítve és nincs gari. Látatlanban elmondták, hogy beépítéskor túl hideg/túl meleg/túl párás/túl poros/túl zsíros ( a megfelelő aláhúzandó) volt a felület........
Innen már el tudod dönteni, hogy neked megfelel-e vagy sem :)
Köszönöm a tippet! Valóban, egy faléc mellett megpróbáltam először egy fűrészlappal, majd egy nagy recés késsel elvágni. A recés kés nagyon szépen vitte.
Polikarbonátnak lenne értelme, de az (nem)kicsit többe kerül. HA nem akarsz többet szánni rá, akkor ja, vedd azt, amit kinéztél.Azon elgondolkodnék esetleg, hogy nem az egészet fedni átlátszóval , hanem kombinálni 1:1 vagy 1:2 arányban.. A fényáteresztő lemez alatt ugye tud meleg lenni nyáron.
Műanyag előtetőkről szeretnék kérdezni. A jég most verte szitára a kb. 30 négyzetméter műanyag tetőnket.
OBI-ban vásárolt átlátszó trapézlemez volt. 5-6 év után megette az UV, majd elkezdett töredezni, csak idő kérdése volt, hogy mikor kapja szét egy jégeső.
Ez a tető kb. 2.500 Ft / nm volt, ennyit fizet a biztosító is, szeretnék ezen az áron belül maradni.
Néztem nagyon sok szinusz és trapéz tető gyártót, de vagy irreálisan drágák (4-5.000 Ft / nm), vagy olyan feltételekhez kötik a jégverés állóságot, hogy igazából képtelenség azt a jégverés garanciát érvényesíteni a jövőben.
Ti mit csinálnátok?
Én azon gondolkodom, hogy felrakok ugyanolyan tetőt, mint volt, és ha 5 évente elveri a jég, akkor majd állja a biztosító.
Esetleg létezik valami UV álló lakk, amivel érdemes lefújni felrakás előtt?
Vagy van tuti tippetek tetőre?
Legszívesebben bitumenes hullámlemezt tennék fel, de a család nem szeretne sötét teraszon üldögélni.
Nem az anyagköltségen van a hangsúly, nem múlik azon semmi.
Ámde a mesterek hajlandósága alacsony az extra megoldásra. Szóval lehet marad így. Amúgy a Gerardon linitált az is, hogy mekkora lehet a kiszellőző keresztmetszet a kúpnál. Gyárilag 2cm távtartót ajánlanak oda :-)
Látom, hogy nálad is ki kellett szintezni a koszorúhoz képest a talpszelement. Sajnos ilyen nálunk is lett a lejtés miatt...
Elhasználtam a kimaradt, sérült hajópadlót is, és eleve ilyen vastagra vágattam a tüzépessel lécet. Kimaradt, méreten aluli anyagból megcsinálta.
Mondom, nem létkérdés de nekem szimpatikusabb, már csak a koszzsák miatt is.
Nem tudom mennyibe volt, de a tetőcserét tudom, 2.5MFt terv helyett 4.5MFt-ba :-( ennyit drágult a 2 év alatt minden mire belevágtunk, pedig nem pazaroltunk).
Szóval pár 10-100 ezer Ft-on nem szoktam szarozni ha azon múlik hogy jó legyen.
Szerintem nagyon nem okés, bár nálam is így akarták meggányolni.
Lesz így a fóliában ráadásul egy lépcső amin megáll majd a szutyok.
Nálam hisztizett az ács hogy nem akarja belefaragni a szarufába a lambériát ezért rákerült a szarufára a lambéria/hajópadló (18mm asszem) mint nálad, ellenben utána hosszában rakattam a szarufára lambéria vastagságú lécet (én gyalultam nekik) kvázi megvastagítva a szarufát végig.
Mivel befújt szigetelés lett így nem zavart hogy 17cm lett a szarufa vastagság.
Vmi ilyesmi, de nem is ez a lényeg, hanem ahogy írtam, jókora légrés van alatta, tehát semmit nem szigetel.. Talán nyáron a nap ellen ér vmit. Mondjuk, ha télen nem használják, akkor végülis mind1..
A szomszéd szendvicspanelt rak a tetőjére, de a következő módon: cserepek le, meglevő cseréplécekre keresztben stafnizás, és arra megy a szendvicspanel. Jól gondolom, hogy ennek így semmi értelme hőszigetelésileg? Nem is értem, minek egyáltaln hőszigetelés, amikor télen nem használják (hétvégi ház). Sztem jobban járt volna cserepeslemezzel akkor már. Mondjuk, lehet, h ehhez ingyen jutott hozzá valahol, nem tudom..
Köszönöm szépen a részletezést! Értem amit írsz, valóban esdig eléggé úgy gondoltam, hogy na ez az impregnált fa örök élet plisz egy nap :D De eszerint akkor 5 évente meg kéne ujjítani. Hát az valóban nem kivitelezhető.
No de az eddigi tetőszerkezet 40 évig okés volt, most a tűzeset miatt kell ujraépíteni, nem azért, mert a fa tönkrement. Mondjuk az anyagot kilopták belőle, de nem szakadt össze, max a kelleténél nagyobb lehajlásai lehettek, de azt sem észleltük :-)
Ám milyen bogarak támadják ? Szuvakon kívül is vannak veszélyes jószágok?
A fenyő meglepően tartós tud lenni ha nem ázik és nem eszik meg a bogarak. Nem a padláson szokott vele gond lenni, inkább a tetőtérben vagy a könnyűszerkezetben ahol el van rejtve szem elől. Amúgy szerintem az impregnálás csak placebó. Eleve csak öt év védelmet ígér, de ha ázik annyit sem bír, ha nem akkor meg sose megy tönkre. Még a padláson sem fogsz veszerrel permetezi öt évente, olyan szerkezetben ami nem hozzáférhető meg soha.
Eszerint az is lehet, hogy a lenti 90-ben épült kisház teteje kezelt fából van, csak nincs színezve az anyag? Semmi baja ugyanis... Mondjuk lehet csak azért mert jó a fedés és nem ázott :-) Gyanítom hogy 90-ben letojták a kezelést. De itt legalább minden hozzáférhető és le lehet fújnk, kenni
Köszi! Száradás után egy ilyennel megkínáljuk. De az még a jövő szele, most abból épül majd, ami a fatelepről jön, impregnált, de nedves friss fából, mást nagyon úgyse lehet. Utólag amikor kész nagyon sok helye nem lesz elérhető sajnos, de a padláson kilátszódnak majd a gerendák. A fogópárok alatt viszont tetőtér beépítés lesz.
Hmm, a permetező nem rossz. Ennek tocsognia kell hogy hatása is legyen gondolom. Kis ecsetelgetés nem érne sokat. Amúgy ez a "gyári" (bár nem papírozott) impregnálás is zöld a legtöbb helyen, lehet az is valami rezes anyag...
A friss tetőnek az anyagát impregnálva kérem a telepről, aztán majd sok év múlva ha már száraz lesz nekiesek így, sprickolással.
Illetve van egy kis könnyűszerkezetes házikó az udvaron, annak 30 éves a teteje, száraz és hibátlan, az lehet egy ilyen lepermetezést megér. De a falát megbontom majd, hogy az milyen állapotban van belülről, mielőtt nagyobb munkákba kezdenék vele... Ki tudja mit rejt a betonyp.
Gondolom szárított épületfa az meg aranyárban vagy épp reménytelen a beszerzése.
A semminél azért csak többet ér a tüzépes bemártás. Max amikor majd idősebb lesz és tényleg kiszárad akkor utólag már az összeépített szerkezetetnek neki lehet esni házilag tán. Jobbat nem tudok akkor...
Mikor haverom építkezett, azt találtuk ki hogy háti permetezővel töményre kevert rezes oldatot fújtunk rá. Azért a réz megáll a fán, gombaölő és baktériumölő hatása van. A semminél biztosan több. Akár a helyén is lefújhatod motoros háti permetezővel. Összerakás előtt macerásabb, de alaposabb munka.
A "sima" fatelepes faimpregnálásnál sokkal jobbat nem lehet átlag építéshez beszerezni nem?
Olvasgattam a témában, hogy a friss nedves fák (az épületfa amit simán venni lehet az ilyen gondolom) azért nem tökéletesen impregnálhatóak, illetve, hogy ez az impregnálás nem ilyen "jegyzőkönyves". Gondolom ez a szárított fa ilyen-olyan jegyzőkönyves impregnálása nem családi házas építésekhez való keményen feláras dolog, nemde? A házi kenegetésnél a fatelepes "úsztatás" azért tuti jobb... még ha nem is adnak róla papírt.
Sziasztok!Kis parasztházunk tornác menyezet fölötti része bitumenes hullámlemezzel van fedve.Trapéz lemezre szeretném cserélni,de nem tudom eldönteni, hogy szükséges-e hátoldalán filcel rendelni a lemezt.Vagy a filc nélkülin sem fog a padlásra káros mennyiségű kondenz víz folyni.A padlás végeit téglafal zárja le.A ház cserép tetője felé viszont nyitott..A válaszokat előre is köszönöm.
" Akkor a konkrét kérdésem: Egy szakember munkadíja naponta 75.000 Ft? " az nem munkadíj, hanem vállakozási díj. Sok minden benne van, pl. biztosítás, gépköltségek stb.
8,5 x 4 m autóbeállóra építettem féltetőt. Korcolt bádogfedést terveztem rá, megkaptam az első ajánlatot:
- 8,5 m csatorna, egy lefolyóval, lemez fedés, mindez színezett alu lemezzel, anyagköltség 400.000 Ft, munkadíj 310.000 Ft.
Vettem egy mély levegőt és feltettem a kérdést magamnak. Ez ennyibe kerül???
Nyilván az anyag árra nem tudok mit mondani annyi-amennyi. Még egy ajánlat megmutatja, hogy mibe kerül. De! Egyszerű munkának látom a fedést (egy "sima" téglalapra kell a lemezeket feltenni). Két embernek talán kétnapos munka.
Akkor a konkrét kérdésem: Egy szakember munkadíja naponta 75.000 Ft?
Húsz munkanappal ez havi 1,5 millió. Több, mint 4.000 Euro!
Hát igen, ez azért nehéz, mert nincs olyan hogy ugaynazon a tetőn valaki kipróbálná mind a kettőt egymás után :) A másik bevonat, ami protecor, az is felesleges lehet?
Valószínűleg nem méregeti senki sem a különbséget, csak a gyártó, valamilyen( ki tudja milyen) körülmények között. Szerintem a bevonat szart sem ér, vagy legalábbis nem fogod a difit észrevenni.
Sziasztok! Úgy nez ki Bramac Duna cserepet valasztok. A kerdes mar mar szert, hogy a thermo bevonat teljesen felesleges penzkidobas? Vajon miert csak az antracit/sotet barna cserepeket emelik ki? A sotet szin gondolom jobban szivja a meleget.
Miért nem nézel palát? 3000 körül van, már azbesztmentes. Inkább pala mint valami nevenincs bádog. A sima lemezfedés ráadásul hohadt hangos is, ha emiatt alá kell rakni valamit, az is költség. Egy új palafedés azért nagyságrendekkel szebb fedés mint a mostani hullámos bitumen.
Cserepet vettem tavaly egy akciós időszakban. Aztán amikor jöttek a tetőfedők, akkor mondták, hogy ez a tető nem erre a súlyra lett megépítve. Most a tervezőmmel is kommunikáltam, aki 20 évvel ezelőtt megtervezte a könnyűszerkezetes házamat és ő is azt mondta, hogy ez nem bírja el a cserepet, gyakorlatilag új tetőszerkezetet kellene építeni, amihez sem kedvem, sem pénzem nincs. Marad a cserepeslemez fedés. Most bitumenes hullámlemez van rajta, a cserepeslemez nem sokkal nehezebb ennél.
Milyen márkákat, gyártmányokat vegyek figyelembe, ami ár/érték arányban jó? Gerard-ot nem akarok, az nekem túl drága. Br. 2500-3000 Ft / nm között ha van jó, arra vevő lennék.
Vegyél normál lefolyóbilincsből olyat,amelyiknél a szár menetesen kapcsolódik a bilincshez.Eredeti szár ki, helyére megfelelő horganyzott csavar, némi fúrás-szerelés és kész.
Talpas bilincset keresek (most interneten éppen), mert itt Szombathelyen nem kapható egyik bádogosnál sem. Zártszelvényhez akarom rögzíteni a függőleges csatornát.
Azt mondták a bádogos boltban, hogy camping talpas bilincs a neve. Ő azt is mondta, hogy a nagyobb átmérőhöz létezik ilyen, de a kisebbik átmérőhöz nincs.
Pontosan mi a neve, és kapható-e a kisebbik átmérőjű csatornához is?
Szeretnék tanácsot kárni, hogy milyen tetőfedés mellett döntsek. A tető klasszikus sátortető. Meredekségét tekintve semmiképp nem lapos, lesz tetőtér beépítés is. Ami fontos, hogy költséghatékony legyen, de ha lehet szeretnék szürke színt. Ezt nem tudom mennyire nagy igény. Amit nem látok át, az a mai piacon lévő termékek árának euro érzékenysége, a lécezés sűrűsége, munkaköltsége.
Így Budapest környékén elsőre a Fadep* Fatelepet találtam a legolcsóbbnak (nehogy reklám legyen vagy ilyesmi kicsillagoztam az utolsó betűt). Kérdés, hogy valakinek van-e az őáltaluk adott faanyag minőségével tapasztalata, ajánlott/nem annyira ajánlott kategória netán?
Lehet, hogy faanyagbeszerzéssel rossz topik a sima építős toipik, így itt tenném fel a kérdést.
Budapest környékén volna általatok ajánlott fatelep? Komplett tetőszerkezet újraépítés volna. Nem tudom, hogy van-e nagy minőség különbség az anyagban vagy netán az impregnálás minőségében a telepek között... Vagy elég az árat nézni...
Hozzáértésem a végigtelefonálás/ár nézés szintig van max. Ha kb. mindenhol ugyanaz vár, akkor az elég lehet.
Csoport tagok közül van akinek konkrét tapasztalata van a Terrán Climacontrol tetőcserepekkel? Megéri azt a felárat, amivel több? Valóban kevesebb hőt enged át?
Májusban lesz komplett tetőcsere és eddig a Terrán Zenit a befutó, az ácsom is ez mellett voksol.
Akkor megvizsgálom, hogy milyen opciók vannak még az átfúrós megoldásokkal. Persze semmiképp sem volna haszontalan ez. Valamilyet mindenképpen kell. A kéményre rögzítős felejtős akkor.
A saválló tényleg azért lenne fura, mert a rozsdamentes acélokat nem szívlelik annyira a leírás alapján.
Ha jobban belegondolunk a Lindab lemezt pl. csak is úgy tudják rögziteni, hogy át fúrják a lemezeket vagy is ha jól tudom előre ki van alakitva a furat helye gyárilag.
De ha rosszul rögzitik nem úgy húzzák meg a tömítést stb onnantól kezdve ugyanúgy beázhat.
Én is csak ezt a 2db képet es leírást találtam a neten.
Szerintem saválló lehet ez indokolja a magas árat.
Kéményhez semmi esetre se rögzitsd, nem is tudnád szerintem.
Valahol el kell oszlania a súlynak is, ezért is kell a lécezésre rögziteni az alsó teherviselő elemet.
A nem szabványos elemnél gondolok itt a kémény szegélynél.
Ott megengedett nem gerard, hanem pl lindab lemezt is rakni szegélynek.
Amúgy csak nálunk idegenek ezek a kiegészítők.
Németországba kb minden családi házon lehet ilyet látni.
Komplett járda rendszer ami az ereszcsatornától indul a kéményig.
Régi és új házon is egyaránt.
Nem hülyeség ha jobban belegondolunk főleg régi kéményeknél nem, ahol idővel az időjárás tönkre teszi a kémény közti fugákat.
Vagy ha utolag bélelni akarsz kényelmesen hozzá férsz a kéményhez.
Ha pedig felső szinten laksz mennyivel kulturáltabb fentről tisztitani a kéményt, nem pedig összepiszkitani a lakótért.
Amúgy itt egy referencia kép, gerard hivatalos oldalán találtam.
A kilépő anyagáról lett netán további információd? Kicsit sokkolt engem is a 60k-s ára. Vlaami alternatíva lehet nem ártana. A gyári megoldás kifúrná a tetőt, ez annyira nem zsír, bár értem, hogy tömíteni gumialátétekkel, de meddig él egy olyan gumitömítés vajon (értem én, hogy "gyári", de akkor is). Nincs valami simán kéményre rögzíthető megoldás? Vagy olyat nem szabad? Nekünk nagyon közel volna a nyílás a tetőn a kéményhez.
Ahogy nézem a leírást amúgy még horganyzott acéllemez felhasználását is megengedi a tetőn a leírás. Tehát talán a kiegészítők is lehetnek olyanok.
A rozsdamentes és a réz, amit nagyon tilt. (Gerard kivitelezési katalógus)
Mondjuk érthető is mert elég messzi vannak egymástól elektródpotenciál alapján. (wikipedia)
*Amit találtam a Gerard tetőjárdáról, kilépőről, aszerint horgany, bár ez nem tuti. Random webáruház (euroof) és csak a színéhez írja nem az anyagához.
A lehozás okés lesz így, az alu hajtható levezető tartóval, ez mind a három nagy gyárnak van. A kúpcserépen való rögzítést kell kiagyalni. Abóbl nincs alumínium elem. Se a felfogó rögzítőből.
A napelemtartó tök szuper ötlet. Ámde azért az ára egész nagy. Nekünk ebből 12 db kéne.
Ahogy nézem ugyanúgy a két "cseréplemez" találkozásához ül be a fura formájával a napelemtartó. Gondolom egy szarufára rakott ellenlécbe kell belehajtani azt éppen.
Ámde ugyanezt meglehet a formálható alumínium levezető tartóval is csinálni, amit az egyik villámhárító rendszer gyártó kínál. Egész korrekt.
Ha lejtés irányba hoznád le, akkor a gerard napelem rögzítő elemeket venném. Arra kell kitalálni valami szigetelt közdarabot, amiben a villámhárító fut. A napelemrögzítő nyilván kompatibilis, valami szigetelt toldó kell.
Most látom, az előttem szóló is ugyanazt ajánlotta.
Végülis akár az is járható út. Vagy akár az oromdeszkánál a lehajtott lemezhez lehetne odafogatni ilyen fúrás nélküli csippentős megoldással, ami lemeztetők korcolásához volt alapból kitalálva. Vagy ott ugye el lehet rejteni a víz hatásai elől, ami nem árt azért ilyen fém találkozásoknál.
Alapvetően a lejtés irányába lehozás a gond Gerard nyeregtetőnél, de csak van rá nem csak cseréphez jó rögzítőelem is.
Ahol én gondolnám a lehetséges rögzítést Gerardnál azok ezek a helyek (méterenként van nekünk előírva a rögzítés éppen):
-ahol két Gerard sor találkozik és ráfednek egymásra
-talán az oromszegély élére csiptetni valahogyan (erre amúgy nem feltétlenül lesznek jók azon elemek, amik korcolt tetők korcolt részébe kapaszkodnak sajnos, szóval ez nem nagyon okés)
-Illetve a lehajtott oromszegély és a cserepeslemez közép be lehet fogatni talán a levezető-huzal rögzítójét:
A kúpcseréphez rögzítés nagyon profi, ugyanezek jók a Gerard-hoz is szerintem, csak az anyagra kell vigyázni.
Azért aggódok ezen, mert nem sok Gerard tetőre raknak villám hárítót és nem lenne jó ha csak úgy nekiesnének a villámhárító kivitelezők a tetőnek. Illetve a rögzítőket a tető építésnél lenne talán a legjobb elhelyezni, ami a hónapban megtörténik még.
Ha az oromfalra rögzítenénk a levezetőt az azért elég csúnya lehetne, persze látni kéne, hogy mégis hogy volna ez. Persze szélsőséges esetben marad az.
Ma azért ahogy néztem a nagy gyártóknak van mindenféle rögzítési megoldásuk, fúrásmentes kivitellel is. Fém, hullámlemez tetőkhöz meg ilyenek. Szóval valahogy ki lehet legózni talán. Majd a kivitelezőkkel beszélünk erről.
Ezt tanusíthatom, hogy a bedugott dolgokat kinyírja ilyenkor a villám, de nekünk nem volt védelem. Mondjuk az alap védelmek, azok másodlagos hatás ellen védenek, valószínűleg ezt nem védte volna ki egyik sem.
Ámde a lényeg, hogy az akksiról menő laptop nem nyúlt ki, pedig lehetett volna olyan térerősség a pillanatban, hogy az is kinyúlik. Szóval az egyszem tuti megoldás, mait amúgy javarészt használtunk is, hogy ki kell húzni viharban a dolgokat. De azt akkor is, ha van védelmed a 230V-os hálózatodon szerintem, mert mindent az sem bír. Illetve a még megfizethető védelmek csodát nem tudnak ilyen közvetlen becsapós esetben szerintem, lehet, hogy semmi sem tud.
A másodlagos hatások ellen amúgy szintén nem ártana védelem amúgy sem a 230V-ra meg az egyéb hálózatokra.
Ugyanakkor ha az összes elektromos cuccot megfőzi a lakásban akkor okoz ~huszonötöd akkora kárt, mint amit a leégés okozott nekünk. Illetve kisebb lelki traumát okoz egy kukázandó TV, mint egy ujjáépítendő ház, valamint a biztosítóval sem jó egy évig vitázni ilyen olyan szakikkal felvértezve, hogy mennyi is az annyi ilyen összegeknél (mert nagyon nagy a tét), míg egy TV-nél az ember legyint vagy legalábbis lazábban áll hozzá a "csatázáshoz".
Én ezután villámhárító hívő lettem őszintén, szóval nem teljesen objektív a hozzáállásom.
Szerintem megoldható lenne úgy, hogy a tűzfalakra elöl hátul fel lenne fúrva "L" alakú tartókonzol, aminek a szára a tető fölé nyúlik kikerülve a tetőt. Ezt kötné össze a villámhárító kábel, esetleg a kéménynél lehetne egy harmadik tartókonzol. Így nem érhetne hozzá a villámhárító a fém tetőhöz. Kicsit furán nézne ki de inkább ez mint mégegy villámcsapás.
Láttam olyan megoldást ahol a két csúcsfalba volt rögzítve a karó, a tetőhöz nem ért hozzá, a kettő közt huzal vagy köracél kifeszítve, és mindkét oldalon levezető a földbe. Inkább a palatető miatt volt így kialakítva, hogy ne kelljen fúrkálni, de nálad is jó lehet. Amúgy csak utcáról láttam közelebbi infóm nincs hogy milyen anyagokat használtak, lehet amit a vasboltban találtak. Amikor elkezdtem utánaolvasni hogy a levezetett villám induktivítása milyen károkat okozhat a belső hálózatban, és hogy hány védelmi szintre lenne szükség emiatt, beleértve az utp és kábeltévé hálózatot, inkább hagytam a fenébe és kötöttem biztosítást.
120 m2 a teljes felülete. 9m felett van az orom csúcsa. Magas, és az is erősen játszik a kockázatszámításban.
A Gerard álláspontja szerint alumínium elemeket szabad a tetőre rakni (lehet, hogy a tetőjárda is full alu?). Valahogy talán össze lehet legózni, hogy minden villámhárítórendszer rögzítő elem, ami a tetőre menjen alu legyen. Nem egyszerű annyira. Gyakorlatilag pl a rozsdamentes acél dolgok is önmagukban "rozsdamentesek". Más fémekkel érintkezve, vizes helyzetben bizony korrodálhatnak azok is galvánkorrózió miatt. Az ereszünk is alu, meg a rögzítői is azok lesznek.
A réz sokmindennek az ellensége. Mindenféle az életben gyakran használt fémmel nincs jóban.
Elég durva időszak volt, a nagy mák, hogy volt hol lakni ezalatt szerencsére. Meg főleg az, hogy maradandó baja nem lett senkinek, bár mindenkit megviselt durván ez.
Villámhárító mindenképp ajánlott, de anyagköltség olyan 300k, kivitelezési ajánlat még nincs. Persze ez mindenkinek más a rizikóvizsgálat alapján megítélt módszerrel, meg adott helyzetre, geometriára hogy lehet megoldani.
Hmm, az érdekes volna, hogyha rozsdamentes acél. Elvileg galvánkorróziós okokból nem nagyon támogatják a rozsdamentes kiegészítőket. Hogy a gyakorlatban mi a helyzet az más. Javítsatok ki, ha tévedek.
Ez van a kivitelezési, alkalmazási kisokosban.
Mondjuk ezt a nemszabványos dolgokra írják, lehet hogy okosan meg van oldva a szabvány kilépőnél, hogy ne legyen korrózió.
Nekünk megy az egyalás azon, hogy a villámhárító dolgai azok hogy ne okozzanak galvánkorróziót majd.
Köszi a választ! Ez jó ötlet. Ha van annyi extra anyag, ami amúgy hulladék lenne, akkor adják hozzá túlnyúlásnak, ahova befér. De külön ezért egy már szigetelt házon nem érdemes pénzt kiadni (jövőbeli még extra sziugetelésnek), mert jelenleg anyagilag nem megtérülő egy jól kinéző, 20 éves 5cm EPSt újraszigetelni a jobb eredményért, mert 40 év a megtérülése kb.
Köszi! A nagy nyomor jó része a biztosítóval már a hátunk mögött van. Már haladgat az építkezés is valamilyen szinten. Most jön a tető.
Egyesek vélni látták a héjazat egy részén a becsapást utólagosan szemlélve. Már ha igazuk van, akkor amúgy a kéménynek relatív közeléban van ez, de a héjazatot érte. De úgy szét van égve az egész egy jó részen (máshol meg amúgy épp "nagyjából", de ettől függetlenül az egész ujjáépítendő. Tartalék Gerard az lesz.), hogy én erre nem esküdnék meg, de néhány szemrevételező szaki így akarta látni.
Akkor érdemes mindenképpen nyújtani, ha az anyag pont úgy adja ki. A Gerard lemezek hossza nálam frankón kiadta, ha rövidebb lenne a tető akkor is ennyi lemez fogyott volna csak több lett volna a hulladék. Így gyakorlatilag ingyen lett nagyobb tetőm, az eredeti árajánlatba belefért ez a növelés. Ha összeadnám akkor kb. 3-4 négyzetméterrel nagyobb a tető, de extra nyag mindössze az a széles deszka. A többi hulladék lett volna.
Jó legyen a tető, ne az aggasszon hogy néz ki. Előbb utóbb tuti növeled a szigetelést, maga a lehetőség értéknövelő tényező.
Sajnos ez nem kicsi kár, hanem katasztrofális. A fél ház leégett, a maradékot meg a tűzoltók szétáztatták. Volt egy kiadós jogi hercehurca, de nagyjából megtéríti a biztosító a végén.
Az emelet a nulláról lesz ujjáépítve, alul meg elég komoly javítások vannak.
Szóval most azt kutatom, hogy mit hogyan kéne visszaépíteni, mi a célszerű, hogy jobb legyen legalább mint volt.
Jó ötlet mindenképpen, meglátjuk, hogy itt hogy lesz ez.
Jelenleg 5cm EPS van a házon, nagyon nem hiszem, hogy több kerülne a közeljövőben. Ámde magát a túlnyúlást a tetőn lehetne erre az opcióra felkészíteni azért. Csak akkor meg lehet bénán nézne ki jelenleg, pl 55cm túlnyúlással, hogy "mi lenne ha a jövőben mégis kerülne több EPS"
Hátul kb. 40 cm, elöl inkább 50. Hátul kisebb volt eredetileg, de egy széles deszkányival kijjebb hoztuk. Azért mert ha lesz nikecellezés, akkor is meglegyen 25-30 cm túlnyúlás.
A lemez alja élhajlítva lett. Egyrész merevség miatt, másrész ez vízorr, a deszára nem tud ráfolyni a víz.
Igen, belecsapott, de ilyenből az egész országban volt kettő a Gerard hazai pályafutása alatt. Szabvány EN rizikószámítás nem tekinti extra rizikónak a fém tető borítást, szóval a tudomány szerint nem feltétlen a fém borítás tehet a villám becsapódásáról (mondjuk, ha EPH-ba be van kötve az azért más sztori lehet, de ez nem volt, kissé szabálytalanul gondolom, de ezt kihagytuk anno. De annak a rizikójáról is inkább valami szakit kéne kérdezni.).
Elég magas helyen vagyunk.... meg ki tudja még mi okozta ezt a nyomort. Erősen kétséges, hogy a fém tetőnek köze van bármennyire is ehhez.
Mindegy. Gerard megy vissza is, elégedettek voltunk vele. Illetve nem ideális a térdfal kialakításunk szerkezetileg, ezért még a tető önsúlyon is kicsit igyekszünk csökkenteni, bár az csak egy része a teljes terhelésnek persze. Így hát valami könnyű fedés kell és ez a legkulturáltabb könnyű fedés. Ja meg a cserepek manapság elég alják, ahogy láttam. A szomszédnak is szanaszét repedt a vadi új egy éven belül, azt inkább kihagynánk. Betoncserép meg brutál nehéz volna, jobb nem rizikózni.
Villámhárító nélkül úgyse nagyon éreznénk magunkat jól, annak a védett övezetében meg mindegy milyen tető van, szóval marad a fém.
Köszönöm szépen a választ és a képet. Szerencsére az a Gerard-nál alapból a rendszer része, anélkül nem is lenne garancia azt hiszem. Így az mindenképpen lemezzel lesz fedve.
Köszönöm szépen a válaszod! Ez a ck-lap csak egy kósza ötlet volt, elég meredek valóban. Annyira nem kell, hogy olcsó legyen, csak helyén legyen az ára, már ha lehet ilyet mondani. Nem "teszkós" kell legyen. Még a fahatású vagy egyszínű fémlemez is felmerült a fejemben, az is lehet elég meredek :D
Az a baj, hogy kinti fa dolgokkal, kerti tető lábaival azért meggyűlt már a karbantartási baj korábban. Szóval még a jó árnál végezetül talán fontosabb a minimális karbantartás.
Eddig amúgy látszó/csüngő eresz volt a házon, csak az egész tetőt újra kell építeni, szóval a legoptimálisabb megoldás kéne. Ha ez a hagyományos fa, csak top szerrel (ez a Milesi, amit említettél akár) kezelve, akkor az is lehet befutó persze.
Ck lap az eresz alján azért elég necces... Az eresz kiképzése inkább esztétikai kérdés. Egyébként a dobozolt olcsóbb tud lenni és könnyebb karbantartani is.
De a kutya szerintem nem itt van elásva. Ha elfogadsz egy jó tanácsot akkor a felületet a Milesi termékeivel kezeled.
Ha így tetted fel a kérdést, hogy melyik az olcsóbb és már ck lapot is oda tennél csak olcsó legyen... Akkor ez első ránézésre nem a Te terméked lesz, de hosszú távon egy magas esztétikai érték mellett biztosan ez a nyerő.
Az ereszkialakítások közül a látszó csüngő vagy a dobozolt volna a preferáltabb hagyományos nyeregtetőnél? Cél a gondozás minimalizálása meg a gazdaságosság. A dobozolt talán egyszerűbben festhető nem? Illetve mondjuk ha betonyp a dobozolás, akkor lehet egész gondozásmentes is. Mi a véleményetek erről?
Lehet nem érdemes, de a fa nem drágább a fémnél. Mi a fenének zártszelvényre költeni ha ott a jó öreg fa? Én amiatt aggódnék hogy a csavarok körül nem-e rohad ki a tető. Nyilván az nem baj ha fém a fémre, de itt le a földig fém. Mondjuk a beton rossz vezető ha betontuskókra kerül. Onnan jutott ez eszembe hogy a Suzuki Balenók rohadnak így el. Más két fém összetétele benne és az egyik elfogy.
a tartószerkezet és a teető fémjét elválasztanám fával, nehogy galvánelemként kezdjen el viselkedni. Fém tető, fém tartó, fém lemezcsavar....folyik ott az áram, valami elrohadhat.
Adott egy 20 lábas konténer és egy mellé térkő burkolattal készített síkfelület.
Le szeretném fedni az egészet, bruttó méretek: 755x650cm, hosszírányú nyeregtető, 10-20fok lejtéssel.
Fémszerkezete szeretnék készíteni alája.
Milyen keresztmetszetű "szarufák" tartók kellenek alája, miből legyen a kereszt tartóFém profil, vagy fa stafni.
A tetőnek csak felülről kell védenie tehát szabadon kiszellőzhet, illetev hosszirányban köszepes erősségű szél is érheti, így nem szeretnék alátenni fóliát.
A konténer világos zöld színű, a tőle 15m-re álló lakóház konyakszínű, égetett cserép fedéssel.
Logikus.értem is amit mondasz,de nem tartom valószínűnek hogy akkor a munkadíj a felére csökkenne.Hisz Te magad is irreálisnak tartod a munkadíjat,nem?Itt ez a legnagyobb bibi:(
no, megnéztem a régi levelezést. 1,5 milla az anyag, egy milla a munka áfásan. A tetőd nagyobb, kicsit kacifántosabb viszont nincs palalevétel, extra szigetelés. ezért soknak gondolom.
Jusson eszedbe hogy a tetőablak síkja magasabban lesz mintha most építenéd be. hiszen a légrés, plusz lécezés a gerard hullámossága miatt 15-20 centivel vastagabb lesz a tető. Annyival lesz felljebb a tetőablak síkja annál, mintha most építenéd be. Azt gondold hozzá a belmagassághoz.
Mi is gondoltunk a síkban elhelyezett ablak cserére, csak akkor meg nagyon kicsi lesz a belmagasság a szobák azon részén ahol most a kétszárnyas ablak van.
De most tulajdonképpen nem is ez a legnagyobb gond,hanem a m.díj összege,ami leginkább elvette a kedvem.
Nem áll tőlem távol a kétkezi munka,épp most végeztem a fürdőszoba felújítással.Fürdőkád ki,helyette falazás,wc helyiség kialakítás,annak a vízvezeték szerelése,lefolyócsövek kiépítése,zuhanykabinbeállítás stb.Ha hiszed ha nem,magam falaztam,üvegtéglát építettem,ajtókat cseréltem,csempéztem,járólapoztam,villanyt szereltem,festettem meszeltem.Akkor ezért a mesterek mit kértek volna?
mi lenne ha a kutyaól helyére berakatnál egy szép nagy tetőablakot? Drága az ablak, de a körülötte levő munka egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lenne.
A palabontás gyorsan megy ám, a mienket egy nap alatt leszedték. Nem hagysz időzített bombát a házban. A régi pala lécezését nem szedettem le, úgy is rá lehetett fektetni a 10 cm pallót.
Így hogy sem pala leszedés, sem plusz szigetelés nem lesz sokallom az árat.
Itt volt a szaki megnézte,méregetett és annak alapján adott árajánlatot.
Nem tételeset.Anyagár:1.45mill+munkadíj 1.9.Vagyis 3.35 mill.
Palabontás nélkül,tehát a palára menne lécezés,fóliázás csatorna,egyebek.A kutyaól ablaka új,de ki kell venni,hiszen meg kell emelni.
No mindegy,ekkora összegre nem számítottam,tekintve hogy az ismerősök körében is érdeklődtem ott a munkadíj bőven 1M alatt volt hasonló tető nagysággal,és Lindabbal.
Tulajdonképpen a tetővel "csupán" annyi a gondom,hogy a kutyaól néha beázik.Azért mondom hogy néha,mert érdekes módon van amikor hatalmas esőzéskor néhány csepp,de van mikor semmi,van mikor csöpög.
Arra is gondoltam hogy max. a kutyaólat csináltatom,palát leszedném én magam,elszállíttatnám(az sem kis pénz tudom)és úgy menne egy szürke cserepeslemez.
Mindenesetre nem kapkodom el,kérek árajánlatot,mert ezek szerint marha nagy az árkülönbség.
plusz gerenda, 4db, 10 x 10 - 5 m.. anyag : 32 eft ..... munkadíj - 15 eft,
plusz 10 cm szigetelés kőzetgyapotból - 120m2 ....... x e ft ...... munkadíj .... y eft
. Ellenléc anyag fm és munkadíj
, fólia, 140 m munkadíj ..... z eft légrés,
lécezés
gerard fel,
új csatorna. tokkal vonóval 2,5 milla., akkor neked legalább 4 milli ft lesz ha nem több. Tehát tételes költégvetés beárazva. ilyen kiugorhat az irreáli összeg..
Ennek a munkának ha alapos legalább 20 tételes költségvetés kell.
Amúgy mindenki annyiért dolgozik amennyiért akar, csak ha túloz nem kap megbízást !
És a bontott palával mi lesz ? Az ingyen elviszik ?
A kutyaólas tetőtéri ablak is specialitás kell oda még némi bádogozás, sőt bádogozás más helyre is kell /het /.
Ekkora munka mondjuk 5 milla , megérdemelne egy tételes költségvetést. Amiben van anyag minőség , anyag ár, anyag mennyiség na és munkadíj.
Talán egy terv se ártana !!
Ja lehet hogy a bontás nélkült úgy érted , hogy rá a cs. lemez a palára ??
A végén kapnod kell tőlük garancialevelet a gyártótól a tetőre! Ezt mindenképpen kérd el! Érdemes egy anyagfelmérést készíttetni velük, ezzel felhívni a gerard képviselőt és csináljon neked az anyagra egy kalkulációt. nekem büdösnek tűnik a dolog, nehogy elvesszen a gyári garancia.
nekem 110 nm palatető volt, pala le, plusz gerenda, plusz 10 cm szigetelés kőzetgyapotból. Ellenléc, fólia, légrés, lécezés gerard fel, új csatorna. tokkal vonóval 2,5 milla. innen nézve sokallom a munkadíjadat. A tetőm előző év nyári. Most hogy beállt a gazdaság, sokallom.
Olvasgatva a leírásokat, mind a Performance, mind az Extreme bírja a 120-fokot. Csak a Standard-hoz nincs ilyen írva.
Ámde egyik sem hőtükrös. Szóval ha az ács hőtükröset (páraáteresztő hőtükrös speci cucc) ajánlott, akkor az bizony nem Gerard termék és óvakodni kellene a beépítésétől, nehogy veszélyeztesse a garanciát.
Ezt én úgy oldottam meg hogy ami nem déli lejtésű tetőrész volt ott az olcsóbb gerard fóliát vettem. A déli lejtésű részre meg az extrémet. Így nem drágult jelentősen az anyagár, de nyugodt vagyok hogy nem ég szét a lemez alatt a fólia. Nekem antracit színű Milano tető van, a sötét szín miatt elég forró lehet a lemez.
nekem a kivitelezőm azt mondta h vegyük meg, elfér -én is Tondachot választottam, én szeretem. már több régebbi ingatlan újítottunk ezzel- nekem tökéletesen bevált.
Köszi, csak természetes. Ilyen Gerard-minősített szakemberek jönnek majd, szóval az remélhetőleg elég jó. Ilyen fémtetők alá másnak is a speci hőtükrös, ámde páraáteresztő fóliát ajánlották a mesterek? Majd a Gerard véleményét is kikérem erről, ha a nagy anyagbeszerzés megindul.
Ez jól hangzik, hogy normális árról van szó. Lényeges az is, hogy megbízható legyen a szakember és a csapat akik csinálnák rendesek, szóval az még felárat is megérne.
Érzésre 120nm tetőfelület, sima nyeregtető, 53 fokos dőlésszöggel, 6,6m fesztávval, Gerard-al borítva teljes elbontás (szerkezet is) és újraépítés anyag és munka együtt 3,5M Forint költséggel az teljesen reális a jelen helyzetet tekintve nem? Ahogy olvasgatom a topicot nagyjából okésnak tűnik, ajánlott mester csinálná, ami plusz szintén.
Üdv. Nemtudom menynire ,,szakértők,, az itteni válaszolók, de attól felteszem a kérdésem.
Házam melett van egy különálló kis műhely, azt szeretném egybehozni a házzal. Ide lapostető jöhet csak szóba, tetőfedő lemezzel. Mi a legkisebb esés, amit kell csinálni? 6-7 fok megteszi, vagy lehet még annál is kisebb?
Valamikor nyáron le szeretném cserélni a 70-es években rakott egyszerű sátortetőmről a héjazatot .
Nézegetem a cserépárakat , mindenütt 15-40 % akció van . Érdemes , most koratavasszal megvenni a cserepet , vagy ezek az akciók csak parasztvakítások , ezek az árak lesznek egész évben .
A régi szerkezet miatt a Tondach nagyméretű könnyű cserepeivel szemezgetek . Elég jó árban vannak
Kb. 20ezerre jön ki egy ember, igen. Nekem. Plusz ezen felül még van rengeteg költség.
Nem értem 4-5.000,-/m2 körül hogy tudnak a konkurensek tokkal-vonóval, bontással, bádogozással, fedéssel és mindennel együtt BECSÜLETES munkát kivitelezni.
Mondjuk alapvető probléma, hogy sok szaki fejében az sem teljesen kiforrott, hogy egyáltalán mit is takar egy becsületesen elkészített tető.
Gyűrik a zsákfóliát a csatiba, kiegészítőkből egy darab sem, bádogokon szegek átverve és még sorolohatnám.
Nagyon nehéz lehet megrendelő oldalon lenni, hiszen nem tudjátok mit is kellene elvárni és mi is lenne a jó. (Sokan mondják, hogy már annak is örültek, hogy valakit végre le tudtak akasztani)
Sajnos az sem igaz, hogy a drága kivitelező feltétlenül jó is. De alapvetésként az eddigi 15 éves rutinom alatt azt tapasztaltam, hogy az olcsók kivétel nélkül mindig késöbb lesznek drágák.
Szummázva, nem a napi 2o.ooo,- / fő a sok. Hanem ha 5 év múlva kihívsz egy képzett/becsületes kivitelezőt akinek minimum 3o-35.ooo,-ot fizetsz ki kb emberenként naponta, na az lesz a drága. A kettő együtt ;)
Azt javaslom itt is és a potenciális megrendelőimnek is, hogy ha nincs meg a kellő keret egy becsületes munkához, akkor inkább várjuk meg azt amíg összegyűlik, vagy bontsuk traktusokra, de a műszaki tartalomból sose engedjünk.
Szia, meg tudnád adni nekem a kiviteleződ elérhetőségét? Budapesti házon egy kisebb (kb. 125nm2-es) tetővel szeretnénk ugyanezt a kört megfutni, de eddig ennél jobb ajánlatot nem láttam :(. Köszönöm.
Nálam 110 nm nyeregtető pala le, léc maradt. A gerendákra 10 cm gerenda, közé kőzetgyapot szigetelés. Fólia, hosszléc. keresztléc arra Gerard tető, új tetőkibúvó, kéménygallér, új csatorna munkadíja 700 e. mindenestől 2,5 milla. A palát még nem adtam le. melóban szűk 3 hét. A régi cserepet ne tedd vissza, előbb utóbb újra áztatja a tetőlécet. Az tuti nem véletlenül rohadt el.
20ezer/fő naponta a három embernek. Kb. én is igy számoltam és sokalltam, de úgy tűnik ma ez a normális. Végül is pár éve kőműves vállalkozó komálósom 10ezret fizetett a kőművesének naponta alkalmiban. Ma meg kevesebb a szakember
Néztem a plafonomat, nem hittem a szememnek, beázási folt. Körbenéztem a tetőt és volt egy cserépléc törés
A szerencse hogy helyi hirdetési oldalon ez a fickó hirdette magát és másnap ki is jött, kijavitotta 10ezerért. Ez szól amellett hogy nem akarok mástol is ajánlatot kérni, max. alkudozom majd :)
Azt nem szeretem amikor több melót vállalnak be és ingáznak ide-oda.
A lényeg, hogy akkor ilyen pénzzel és idővel kell számolnom
A mi 146 nm-es tetőnket a mester 2 segédjével kb. 12 - 14 munkanap alatt "tudta" le.
Ez majdnem 4 naptári hét volt, mert néha el kellett menniük máshová, egy-két nap meg a nagy szél miatt nem tudtak dolgozni, de néha szombaton is dolgoztak, néha meg a sógorommal mi is besegítettünk nekik.
(Viszonylag jól dolgoztak, bár eleinte nem akartak a "vízszintes", a "függőleges", meg a "merőleges" fogalmával különösebben törődni, mondván, hogy ők a meglévő tetőt újítják fel. Aztán a sógorommal megértettük velük, hogy meglévő szarufák esetén is fontos és lehet az új fogópárokat vízszintezni, meg a cserépléceket vízszintbe rakni (ami a beépítendő tetőablakok miatt volt lényeges), onnantól tényleg jól dolgoztak. Szerintem igénytelen kivitelező nincs, csak igénytelen megrendelő, aki eltűri az igénytelen munkát.)
Én már nem a jövő generációjának javittatnám ki, csak ne ázzon be, ne törjön a cserépléc
Nincs tetőablak, nincs kémény, ne tegyen új ereszt/vápát
A tető egy részére ahol javitotta, erős 20m2-re mondott "kapásbol" 200ezret
Tudom nem arányosan több a 120m2 munkadíja, de akkor is ...
Úgy tűnik nem érdemes két lépcsőben csináltatni, mert többe jönne ki
Mi a franc ebben ennyi pénz? 120m2. Mennyi idő alatt csinálja meg, mennyit akar kaszálni naponta?
Vagy ne igy számoljam?
Áh a hülye én voltam, mert sok házat megnéztem, volt ahova statikust is hívtam, aztán elfogyott a cérnám keresgélni, menni nézni, ebbe meg legyen végre vége "beleugrottam"
Olyan gondom van, hogy egy pincénél kellene tetőt javítanom és ott nincs villany. Cserepeket kellene elvágni, milyen kézi módszerrel lehetne, ezt megoldani.
Csak megerősíteni tudom. Samu Róbert http://expresstetofedes.hu/tel:+36706208871. Ad egy jónak tűnő árat és menet közben hozzátesz iszonyúan túlárazott dolgokat. Nagyon kell vele vigyázni, mert azok közé tartozik, akik lehúzásra szakosodtak. Az olyan dolgokat, amit mindenki tud, mint ereszcsatorna, cseppentőlemez, hófogó még beleírja az ajánlatba, de a szegélylemezeket, meg egy csomó mindent már nem. Ezeket iszonyú árakon akarja a végén elszámolni. Nem hajlandó végösszeget mondani az elején. A végén pedig jön a hisztéria, cigánykodás, fenyegetőzés, ordibálás, balhé. Konkrétan kétszer annyit kér a végén, mint amit az ember az ajánlat szerint kiszámol.
A bisnode-ban vörösen villog az ember, szinte semmi hivatalos jövedelme nincsen. NAGY ÍVBEN KERÜLENDŐ! NE BÍZZÁTOK MEG SEMMIVEL!
En irtam a cikket.
Es az elso bekezdesben benne van, hogy csak a legelterjedtebb fedeseket vettem sorra, a konlegesekkkel majd egyszer foglalkozom.
Van Gerardal fedett hazam, ismerem az anyagot es jonak is tartom. De az nem cserepeslemez, hanem mar kombinalt anyag. Es az ara miatt nem igazan elterjedt, pedig jo cucc
Ez pl. Olyan aminek ugyan az a léckiosztása?
http://www.tondach-shop.hu/tondach-keramia-tetocserepek/tondach-huzott-keramia-tetocserepek/tondach-hornyolt-tetocserepek/tondach-csornai-hornyolt-ivesvagasu-teglavoros-tetocserep-21x40.php
Samu Róbert tel:+36706208871 az ember aki csinálja, a végén 2x annyi, mert ez+az nem volt benne, és félreértettem, mert nem 3500 métere hanem 3800, ami 90 méternél nem mindegy.
Készítettem egy skiccet, remélem érthető lesz, painttel készült :)
Szarufának 70-72 centit számoltam, a lécezésnek kb. 57-et. Szarufa elég az 5x10, vagy kell mindenképpen a 7,5x15 oda is?
Nyitott lesz a beálló, később is max falak lesznek egy garázsajtóval, tehát szigeteletlen lesz, fólia kell a trapézlemez alá? Van, aki szerint kell, van, aki szerint nem.
80-as években épült kis hajlásszögű (kb. 7°) tetővel kapcsolatban szeretnék tanácsokat kérni.
A tél végeztével teljes tetőcsere lesz+ födémszigetelés stb.
Az emeleten jelenleg az összes helyiség beázik a födém és a kémény mellett az oldalfalon lévő homlokzat vakolat is kezdi ledobni magát.
Jelenleg a ház lakatlan és mint már írtam legkésőbb tavasszal indul a teljes felújítás de nem szeretném, hogy egész télen ázzon a födém. Próbálok minnél hamarabb mester embert szerezni, de amíg jó idő van szeretnék utána járni mit lehet ezzel ideiglenes kezdeni, tanácsokat gyűjteni.
A hullámpala illesztések közti minimális moha okozhat beázást? Vagy esetlen a régi 35 éves rögzítés (szeg+valamilyen alátét) körül is befolyhat a víz? Bármilyen ideiglenes szigetelési megoldás érdekelne amelyik egy telet kibír.
Kocsibeálló fölé féltetőt szeretnék csinálni. A betonozott rész 3,5x7,5m. 720cm lesz fedve, egyik fele festett trapézlemez, másik fele polikarbonát trapézlemez lesz. Az egyik oldalon a házfalra lesz rögzítve, a menetes szár kiállások a betonfödémbe vannak belerakva, ide 7,5x15-ös szarufa megy. A másik oldalra 4db 12x12-es gerenda és ugyanekkora szelemen kerül kb. 3,3m-re. A tető lejtése 16° körül lesz. A szarufák méretére és távolságára lennék kiváncsi. Tudnátok ebben segíteni? A lemezelés léctávolságát 60cm-re tervezem.
Legközelebb a két deszka minimum 2db palló legyen. Ezt hevederezésnek hívjuk és ennek is megvannak a saját szabályai a hevederek hosszát, rögzítésük típusát tekintve.
De szerintem elkanyarodtunk a kérdéstől amire választ adtam.
Én azért írok ide (már egyre-egyre ritkábban), hogy az a laikus akinek segítségre van a témában szüksége az itt rátalálhasson a válaszra. És nem azért, hogy (ne sértődj meg) valakivel szakmai vitát folytassak aki valószínűleg nem is szakma közeli.
Így arra kérlek, hogy ezt a részt engedjük el békésen. Rendben?
Ha pedig ennyire érdeklődsz a szakma iránt és szeretnél picit belekóstolni, jelentkezz közénk, viszonylag sokszor van felvétel :)
"2.)Ha eltörik egy tetőléc vagy pala... vagy neadjisten egy szarufa alatta. Ami a megemelkedett páraterheléstől simán megesehet... " a pára terheléstől nem törik el semmi. Csak a lecsapódó párából keletkező nedvességtől..... elkorhad !!
Az viszont már régen rossz. De nedvesség kerülhet a tetőszerkezetbe a héjalás sérülése miatt is. Szintén korhadás az eredménye.
törött , de inkább csak túlterhelt szarúfát első körben nem cserélünk. Ott hagyjuk és kétoldalt deszkával erősítjük. Mint a törött lábat !
" Lehet alulról is javítani akár szarufát akár lécet !"
Nem akarok nagyon mélyen bele menni. De nem csak gondolom hanem csinálom is :)
1,) Egy jól kivitelezett lemezfedést ezzel azért ne keverj össze.
2,) Szarufát azért ne cserélgess alulról. Aki tudja, hogy miért az már lassan megél belőle...
3,) Veszélyes hulladékra: azbesztes palát le lehet adni. Drága, de le lehet... A bitumenes zsindelyt szintén le lehet. Na és a kettőt egybe sütve? Gondolkodj...
4,) Van pala javításra szakember. Tetőfedőnek hívják. A szakmában ezek alap mozzanatok.
5,) Miért ne kerülhetne egy pala tetőre napelem? A napokban voltam egy palatetőt megnézni ami 20 éves manzárd szerkezeten van és cseréltetni akarták. Holott csak lecsúszott pár db pala. A fedésben a laikus a mohás tetőt látta, Én meg adok a fedésnek még 20évet minimum... Tehát javítottuk és nagynyomású mosóval le lesz takarítva. Miért ne kaphatna napelemet?
Régen is voltak pl. lemez fedések. Ott sem párásodott be az alatta lévő tér. Persze a padlást jól ki kell szellőztetni.
a 2. re .
Lehet alulról is javítani akár szarufát akár lécet !
a 3 .-ra veszélyes az a bitumenessel és a nélkül is.
"10el elosztod kb minden évben ki tudsz hívni egy szakit aki a sérült palákat-lécezést javítja-frissíti." nem állja meg a helyét az hogy erre lenne szakember. De az sk. javítás megoldható.... csak ne legyen az illető szédűlős !!
Azt azért meg kell jegyezni , hogy aki ilyen pala fedéssel rendelkezik az napelembe nem gondolkodhat.
nekem 8 fokos lindab lemez van (toldás nélkül, teljes hosszban) egy bazinagy garázson (100+m2), tökéletes. A lényeg hogy ne legyen hosszirányban toldva a lemez, menjen az aljától a tetejéig.
Tovább megáll rajta a hó mint egy nagyobb lejtésű tetőn de ki nem tojja le, majd elolvad.
szóval simán jó az,nem tudom milyen hosszú tetőfedő anyag kellene oda, lehet a hullámpala is kiadja, az is tökéletes.
Nem kell ezen nagyon aggódni szertintem, főleg hogy nem lakóépület lesz
Ha megnézed a korcolt lemezfedés honlapját, akkor ott sem ajánlják a korcolt lemezt 6 fokosnál kisebb lejtésű tetőkre, pedig ez a korcolt lemez aztán tényleg 100 %-osan vízzáró felületet biztosít.
Méterenként 10 cm-nél (10 %-osnál) kisebb lejtésű tetőket nem ajánlott csinálni.
Ilyen kis lejtésnél szerintem az a fontos hogy a tető anyaga folytonos legyen, ne legyenek illesztések. Ahol illesztés van, ott egy hóolvadásnál tuti befolyik a víz.
Zircen láttam egy szerszámos tetejét szendvicspanelból. Az alu borítás örök darab, egyben megvan a hőszigetelés is. Most már van több szín amiből választhatsz. Nem olcsó, de minimális alátámasztás kell neki mert maga a szerkezet egész merev. Ha nem túl nagy a felület a drága anyagár kompenzálja a munkát, egyéb járulékos anyag költséget.
Köszönöm szépen a hozzászólásokat lehet akkor mégsem csináltatom meg ezzel a módszerrel, ha ennyire negatívak a tapasztalatok. Cserepeslemez lesz akkor a másik alternatíva, amit meg fogok nézni és erre fogok árajánlatot kérni.
" Ami a megemelkedett páraterheléstől simán megesehet.. "
A pára terhelés levezethető a tökéletes - alapos átszellőztetéssel.
A fának amúgy nem a pára az ellensége hanem a nedvesség.
Ennyi erővel a faszerkezetű emeletközi vagy záró födémekért is aggódhatnák... mint ahogy ha tartósan nedvesség éri azok is tönkre mennek.
"egy új villamos betápkábel vagy kéményseprő járda vagy villámhárító vagy bármi?"
Kell annyira előre látónak lenni hogy ezeket előbb elkészíttetjük.
"Esetleg napelem?" csóró ember napelemet nem telepíttet az ilyen tetőre.
"Drága is."
Ezzel egyet értek !!
Hogy mégis miért fanyalodnak erre a megoldásra az emberek ?
Mert vannak szar és még szarabb palák.
A dicsőséges korban a 49 és 62 -63 között gyártott palák. Ekkor az un. rövidszálú azbesztet alkalmazták , ezeknek a paláknak az élettartalma 20 - 25 év, az semmi.
A palákat, a műpalát tömegesen úgy a 20 -as évektől alkalmazzák. Kezdetekben a hosszúszálú azbeszttel gyártották.
Ezek élettartalma ? mennyi ? Utazz egyszer busszal az Asztóriától a Keletit érintve az Őrs vezér térig és számold meg hány pal fedés van. Sok.
Ja nekem az egyik házamon szintén pala van . Barna, un. rombusz a fedés 1932 ben készült. Bizonyos előre jelzés szerint van még 25 év benne, ha nem több.
tzartaléknak volt valamikor 100 db. de el barkácsoltam. van még 50 db vész tartaléknak és vagy 8 - 10 kúp, de évente nincs egy db. sem amit cserélni kellene. 54 éve használom a házat talán 10 db. pala lett azóta cserélve. Az elején. kettő ve 3 db. kúp a szél levitte , most fenn 1 db. kúp, de oda már nem akaródzik felmenni.
A javítás ? Hát a szabályos rejtett szegelésses ne,hezen megy ezért nem is vállalják. nem is kell abból nagy ügyet csinálni kifúrni a lécnél oda szegelni és kész. Vagy saválló szeggel , vagy a szeget befesteni, de hát kilátja hogy fenn mi van ?
Egy a lényeg, a tető ne ázzon be. Az én 87 éves palatetőmnél az esztétika harmadlagos szempont.
Vissza a fanyalodásra !
van egy csóró akinek atetője szürke rövidszálú palával készült a dicsőséges szociálizmus ban 1960 -ban vagy 55 .-ben.
Va vagy 12 törött , így beázik a tető. Túl van már a harmadik vagy 4, javíttatáson, senki sem vállalja, mert 3 -at cserél, erre kettő megint eltörik.
A legjobban arra figyelj, hogy még a gondolatát is elűzöd magadtól.
Okai:
1.)Berohad alatta a padlástér mivel párazárást kap. Ami addig szellőzött az utána dunsztban lesz. Gondolom nem kell részleteznem, hogy ez nem lenni jó dolog :)
2.)Ha eltörik egy tetőléc vagy pala... vagy neadjisten egy szarufa alatta. Ami a megemelkedett páraterheléstől simán megesehet... Akkor miként férsz majd hozzá javítani? Esetleg napelem? Vagy egy új villamos betápkábel vagy kéményseprő járda vagy villámhárító vagy bármi?
3.)Az megvan, hogy ez egy veszélyes hulladék? Ha a palád emellett még azbesztes is akkor egyelőre még nem született meg az az ember aki ezt legálisan le tudja majd neked bontani.
4.)Drága is. Egy picit hozzáteszel és cserépfedésed lesz. Ami moduláris szerkezet. Vagyis végtelenszer szétszedhető és összerakható + szellőztethető, stb.. De ha nincs pénzed hozzátenni egy kicsit -> a "vulkanizálás" árát ha 10el elosztod kb minden évben ki tudsz hívni egy szakit aki a sérült palákat-lécezést javítja-frissíti.
Összegezve: ez a palára kátrány gányolás a szakma szégyene és a kispénzű emberek nettó kirablása. Egyáltalán nem ajánlom.
Hamar elkezd felfesleni az illesztések mentén, a kémény körül is sok gányolást láttam. Később még az is gondot okozhat hogy ha le akarod cserélni a tetőt, hogy szedjed szét a palát és a bitumenes zsindelyt. Haverom ebben a dilemmában van, vett egy ilyen házat, ezen agyal hogyan szedje szét. kommunális hulladékba nem mehet a pala miatt, a palát átveszik-e ha tele van bitumennel? Egyáltalán hogy szedje szét? A garanciáról: jellemzően kis cégek csinálják ezt, mire érvényesítenéd a garit addigra lehet Ausztriában mosogat.
Még sosem láttam ebből olyat ami kiállta volna az idő próbáját. Nincs más megoldás? Szerintem a palára fémlemez tető is sokkal jobb. Arra mindenképp figelj oda miként oldják meg a pára elvezetését a bitumen alól. legyen benne sok kiszellőző mert elrohadhat a tető faanyaga a beszoruló nedvességtől.
Pl. figyelni kell már szerződés kötéskor, hogy a meglévő palatetőt mennyire tisztítják meg. Nem elég csak leseperni hanem magasnyomású vízzel kell tisztítani. Vagy pl. az alsó éleket beszegik e.
Most zajlik a tetőfedők egyesületének soros konferenciája. Talán az 5. Mindegy. Egy egyesületi vezetőt interjúvoltak meg. beszélt a szakma gondjairól, nehézségeiről, főleg a szakember hiányról
Sok mindenben igaza volt főleg a riporter hülye vagy naiv kérdéseire volt nehéz válaszolni.
végül a magastető felé orientálódott a beszélgetés -annak ellenére, hogy a meginterjúvolt többször állította, hogy a lapos tető dominál - ez nem igaz, lehet terjed, de a dominálástól messze vanű
Végül csak afedésről volt szó. Volt azért érdekes megállapítása az ürgének. Mondta, hogy a természetes pala, a kőpala is szóba jöhet. ha jól emlékszem lakossági építkezésre fókuszáltak a beszélők.
Tehát természetes pala Mo. -on magán építtettőknek. ne már. talán a csányi úr szóba jöhet.
NÁLUNK CSAK NEHÁNY KÖZÉPÜLETEN TALÁLHATÓ , RITKÁN.
Sziasztok. Creaton Balance cserép van a házamon, egy db cserepet szeretnék kicserélni, mert a parabola tartó oszlopra már nincs szükségem. A többi cserép enged anyit, hogy egyet kivegyek és betegyek egy másikat helyére?
Terrán Rundo típusú betoncserepem van és a csendesítő szakaszon észrevettem hogy páron el van törve a vízelvezető horony és emaitt a tetőfólián csöpög az esővíz. Nem bírják ezek a rálépést? És vajon hogyan lehetne átnézni hogy vajon hány törött ilyen van még fent? Bentről a fólia megakadályozza hogy lássam... Köszi
Gratula! Ahogy mondják nincs lehetetlen csak tehetetlen.
Úgy hozta a sors hogy nálunk is sokat mi dolgoztunk az ács helyett, mert senki se akar dolgozni, vergődni régi házzal. Az új ház építés egyszerűbb, több a lóvé benne.
Ja, enyém is 180 nm. A déli oldal nem olyan lejtős, ott tudtam mászkálni nagyjából, igaz párszor benéztem a szarufát, félreléptem és derékig eltűntem a tetőn.
No mindenen túl vagyok. Hétfőn feleségemmel nekikezdtünk. Család és szomszédok is nyilatkozták, hogy nokedlik vagyunk mi ehhez. Hát nem. Nem nagy cucc mindenki beszaratott mekkora meló. Lófaszt! Semmi az egész. 2-3 ezer cserép megvolt nejemmel KETTEN!!! egy nap alatt. Reggel 8-tól megállás nélkül este 7-ig. Ja, gyerekekért bementem az oviba addig abbahagytam. Én informatikus vagyok, és ő is irodista féleség. Hétfőn ügye kész voltunk, és keddre esőt mondott. Vettem nagy hatalmas fóliát, és elkezdtem szétteríteni, igen ám, csak ez olyan ház, ami polgári ház volt, megvan az eredeti szaru, és arra ültették rá a kibővített rész szaruját, plusz szék izével vagy minek nevezik megtámasztották. tehát 3 helyen vagdostam a szarunál a nejlont. De megérte, mert nagy zuhé volt, megóvta a vályogot. Másnap reggel felmosórongyal és vödörrel kimeregettem, mire jöttek az ácsok kész voltam. Szerda csütörtök egy 5 tagú banda nekiesett, és pénteken már raktuk a lemezt. Minden műveletnél én voltam saját magam segédmunkása, mondjuk ezzel így voltam minden felújításnál. Szóval ma amíg az esőben szarrá nem áztunk, majdnem eljutottunk a teljes tető lefedéséhez, és övő hétre már csak minimális munka lesz. Viszont ha már ilyen jól ment minden, bevállaltam egy padlás szigetelés is, azt egyedül fogom megcsinálni.
A leszedeés folyamata: kezdtem a kúppal, majd áthajoltam pár sorért az északi oldalra, majd a tetőn sétálgatva kezemben vagy 10 cseréppel hordtam nejemnek, aki dobta. Közben jött boldog boldogtalan az utcában hogy neki mennyire kell ez a szar cserép, így kénytelen voltam lehordani létrán vagy 4-500 darabot. Fokozatosan szedtem le mindkét oldaláról a tetőnek a cserepet, hogy el ne menjen egyik oldara sem a túlterheléstől. Ennyi. A nejlonozás este 7-től kilencig tartott, akkor már mondjuk fáradt voltam, és káromkodtam a tetőn.
Szóval nem mi voltunk nokedlik ahogy több ismerős is jósolta, hanem ez az egész meló.
Ezt a munkát szerintem gondold át, hogy nekiállsz e a nejeddel. Nem 3-4 cserép cseréjét kell megoldanod. Nagy és veszélyes is a munka amit tervezel.
Leírom nálunk, hogy csinálták a szakemberek. Nyereg tetőnk van, ezen cseréltettük a lécezést, cserepeket, plusz kapott fóliát és betoldották az ereszt. A bontás előtt, mivel nem voltak fogópárok, azokat beszerelték. Lentről felfelé kezdtek el bontani. Mindig annyit szedtek le egyszerre, hogy a tetőfóliát fel tudják végig tenni vízszintesen, megszakítás nélkül. Ha az egyik oldalon visszafóliázták, átmentek a másikra. Estére soha nem hagyták úgy a tetőt, hogy legalább a fólia ne védje. Ennek ellenére volt minimális ázás. Szerencsére észrevettem időben és vödrökkel sikerült elkerülni a lakótér beázását.
Használtatok már Biocombot zsindelyre? Mi a tapasztalat?
Egyre több zuzmó és mohaféle borítja be a tető északi oldalát nálam. Négy-öt éve Rézoxikloridot fújtam rá (lemosópermet), kb az egyharmadát levitte. Érdekes, hogy a diófámról teljesen leszedte a zuzmót a Rézoxiklorid (kétszer fújtam rá).
Ők miért nem szedik le? cserépnél az nem baj ha csak az egyik felét szeded? Nehogy megroggyanjon a tető az egyenetlen terheléstől. Ha jól tudom fokozatosan kell könnyíteni mindkét oldalról. ha úgy nézzük akár fel is rakhatnád a cserepet:)
A leszedett lécek egy részéből andráskereszteket ütnék a gerendák belső oldalára, akkor tán megállnának. Lefeszítenék nég öt lécet, felütném a túloldalra majd utána szedném csak le az összeset. persze ha a belső oldalon szigetelés vagy borítás van akkor ez nem megy.
Nem kevés ideig tartott egy ács-tetőfedő kombót találnom, mire meg ezek összehangoltak az munkára rámondott ámentől eltelt fél év. Szóval az lett mondva, szedjem le, ha kész szóljak. Tehát le kell szednem mind. Örülök hogy egyáltalán elvállalták. Azt is mondta hogy a léceket szedjem le, de azt sajnos nem fogom tudni, mert félek összedől a szaru, meg akkor nem tudom fóliázni. Több részletben fogom fóliázni, de csak akkor, ha jósol esőt. Vagy nem tudom. Azt sem hogy fogom csinálni. Én is arra gondoltam, hogy egy 30 kilós zacskóval nem jó dolog táncolni a tetőn, több részletben fogom felrakni.
Sajnos nincs más választási lehetőségem, a szakember hiány pedig sok dologra rákényszeríti az embert. Informatikus vagyok, de nekiesek otthon a kocsinak is, meg megtanultam vakolni, meg csomó mindent szerelni.
Nálunk az ács hozott fóliát arra az esetre, ha esne az eső amikor már le van szedve a régi cserép és nem lenne még felszögezve a páraátersztő fólia, de szerencsére nem volt rá szükség.
Ha ti magatok akarjátok felrakni a fóliát, akkor mindenképpen azt javaslom, hogy két darabból rakjátok fel, létezik ugyan 12 méter széles agrofólia, de egy 12 x 13 méteres fóliadarabbal a tetőn birkózni nem egyszerű dolog.
Szia. Mi tavaly cseréltünk tetőt nyár közepén, ácsok csinálták a bontást is. Nálunk a tető egyik felének a felét (nyeregtető) szedték le egy nap, be lett erősítve, majd még az nap visszafóliázva, lécezve. Akkora esőket kaptunk széllel, hogy csak na, nem áztunk be. De ez bramac fólia volt. Ha nincs szerencséd az időjárással, nagyon rá lehet faragni... Lefóliázod valami gagyi fóliával, 3 napig esik fúj, aztán merheted a vizet..Lehet nem szedném le a tetőt egészéről a cserepet egyszerre...
Én tetőfelújítás előtt állok, már minden időpont és anyag nálam van. Én szedem le egyedül (nejemmel) a cserepet. Tető 13X4,5 m és 13X7,5 m. A kérdésem az lenne, hogy ez több napos művelet plusz a lécezés is majd az ácsnak. Néztem ilyen agrofóliát amit rászögelek mondjuk éjszakára. Ezt szerintetek hogy vegyem meg, egyben? Vagy a két tetőfélre külön rakjam fel? Nyeregtetős a ház. Nem tudom, érthető e ahogyan leírtam. Tehát egyben borítsam az egész tetőre, vagy külön szögeljem fel a két felére külön külön.
Nálunk is átázott egy részen, ezért 12 éve cseréltük a lécezést ahol kellett és kapott fóliát. A gond az volt, hogy régen gondolom spórolásból, nagyobb léctávval rakták az előírtnál ezért ázott. Utána megszűnt a probléma. Most mikor bontották egy kicsit a tetol színe megváltozott, de a léceknek nem volt baja.
Most szedtünk le hasonló cserepeket, jók voltak mégis valahogy átáztak. 15 éve átválogatva és letisztítva lettek felrakva az akkor vadonatúj lécezésre és fóliára.
Nem voltak töröttek és nem voltak deformáltak. Mégis átáztak valahogy. Megdöbbentem, hogy több helyen a lécek elkorhadtak azóta. Le kellett szedni a léceket és újat rakni a helyükre de szinte mindenhol. Ezeket a régi cserepeket ki kell dobni, nem szabad újra fölrakni. Lehet, hogy a fólia is közrejátszott mert nem tudott átszellőzni
Egyik sem zajos esőben, kis önsúly gerardnál pl. 7kg/m2.
A legfontosabb a kivitelezés, tehat jó ácsot kell felkérni a munkára ezen ne spórolj.
Eleinte Lindab lemezbe gondolkodtam, de a fent említett másik 2 márka megbizhatósága miatt tettem le végül a voksom a gerardnál.
Vízet nem vesz fel mint a hagyományos kerámia cserép.
Ha jól van kivitelezve semmilyen vihar nem kezdi ki.
A milyen vele dolgozni kérdésre időigényesebb vele dolgozni mint pl. egy lindabbal. Mert ugye itt a lemezt felülről rakod lefele, más a lécezés,távolság stb.
Nekem a régi Békéscsabai fos cserepet elkapkodták, az összes 40 éves szuvas szarufát elvitték, még pénzt is adtak érte.
Ólnak, gazdasági épületnek tökéletes.
Mint ahogyan a pala is, semmi gondot nem okoz míg a tetőn van. Amikor elkezded törögetni akkor kezdődik a baj.
Azbeszttartalmú hullámpala esetében kilónként kb. 100 Ft-ot kell fizetni ártalmatlanítási díj címén. Azon a tetőn van vagy 100 négyzetméter pala ami négyzetméterenként kb. 15 kg súlyú. Tehát 100 x 15 x 100, azaz ~150 eFt-ot fizethetne a konténer árán felül a pala elszállításáért, persze ha nem az erdő mellé dobja ki a palát.
A házunk tetőszerkezete elbírna egy kis felújítást. A tervünk a következő: cserép le, léc le(leginkább a léc a problémás), szarufa padlóval történő erősítése vagy egyenítése, nincs különösebb problémája egyiknek sem. Raknánk fel tetőfóliát, cseppentőlemezt, új lécezést, a cserepet (soproni nagyobb részben) mosás után visszaraknánk. Láttam pár helyen, hogy a kúpcserép valamelyik mostani gyártó terméke, gerinclécre szegezve vagy csavarozva. A tervem nekem is ez lenne, feltételezem ugyanúgy menne a dolog, mint új cserép esetén. Melyik kúpcserép lenne megfelelő, illetve milyen kúpalátét lenne megfelelő?
Ti milyen bádogot választottatok? Nálunk színes alumínium lesz.
Nálunk nagyjából 50fm-t kellett volna bádogozni. E nélkül is jóval többe, 200 000ft-ba került a bádog mint nálatok, igaz sokkal több mindent is kellett venni, mint amit írtál. Csak a nagyobb tételek: Csatorna 25fm 33 000ft, 12fm lefolyó 15 000ft, 28db csatorna vas 21 000ft, 25fm cseppentő lemez 18 000ft, 2db kéményszegély 15 000ft, 2db tetőkibúvó 30 000ft, eresz szegély 4m2 16 000ft, fedési anyag 4m2 22 000ft és még jó pár "apróság".
Nyilván lejött volna a bádogozásra eső munkadíjból mondjuk a fele (mondjuk 25 eFt, ami a bádog hajlítására és felrakására esett), de a többi 25 eFt mindenképpen kellett az ereszcsatorna és lefolyók felszerelésére.
Hogy az 1400 alapcseréphez képest 160 db plusz szegélycserép felrakásának mennyi lett volna a plusz munkadíja, azt nem tudom, de valószínűleg több lett volna, mint 25 eFt.
Szóval összességében szerintem a munkadíjban nem lett volna különbség a két megoldás munkadíja között (de lényegi eltérés biztosan nem lett volna).
Na, mi nem vettünk szegélycserepet, hanem bádog lett a tető szélén lévő deszkákra hajtva. 140 eFt-ba került az összes bádog (a 4 x 16 méter formára hajtogatott bádog, 2 x 11 méter ereszcsatorna és 2 x 3 méter eresz lefolyócső). A bádogozásra eső munkadíj kb. 50 eFt volt.
Ha szegélycserepet vettünk volna, akkor kellett volna (4 x 1600)/40, azaz 160 db, ami 1500 Ft-os darabárral számolva (Tondach Twist XXL cserép árak) 240 ezer Ft-ba került volna.
Szóval csak a szegélycserép 50 eFt-al többe került volna, mint a tetőre való összes bádog és munkadíj.
Úgy tűnik megvannak a beázás okai. A két legjobban ázó szarufánál lyukas a fólia több helyen. Szerintetek cseréltessem ki ott, vagy elég, hogy ha megszáradt rendesen, egy jó erős ragasztószalaggal leragasztani a hibás részt?
Amiért szinte mindegyik ázik, hogy a gerincnél túllógatták a fóliát, amit nem rögzítettek le rendesen. Ezt a szél visszafújta és a szarufák végei kilátszódnak.
A régi szarufákat elvágták nagyjából a fal vastagságának felénél és úgy toldották meg, hogy mellécsavaroztak egy pallót, ezek a toldások csak azért vannak, hogy az ereszt kijjebb tudják engedni a szigetelés miatt. Ott ahol el lett vágva csöpög le a víz és folyna vissza a padlásra, ha nem fognám fel edényben. Ahogy látom jóval feljebb is vizesek, tehát a végén csak lecsöpög. Nekem az a gyanús, hogy fent a gerincnél kaphatja a vizet, mert ott még nincs megcsinálva látszólag, csak eléggé ideiglenesen. Ami viszont ennek ellentmond az, hogy a lenti vége teljesen vizes, feljebb viszont csak a teteje, ahol az ellenléc van.
Hú, ezt fejtsd ki jobban, esetleg képet is tegyél fel. Palásra=padlásra gondom, de a szarufák lenti végei gondolom az eresznél vannak. Fenn, a gerincnél ázik?
Nem tudod követni a nyomokat?
Ez így nagyon zavaros.
Nézd meg nem-e kilyukasztották a fóliát a tűzőgéppel vagy ilyesmi. Nem szabadna egyáltalán beáznia, hisz azért van. Nálam is ázott meg cserép nélkül a fólia, jól is jött mert megtaláltam az elbaszásokat és javítottam.
kellene egy kis segítség SOS-be. A nyeregtetőnk feléről le van szedve a cserép és a tetősök lefóliázták, hogy ne ázzon. Szinte az összes szarufa végéről csöpög a palásra a víz. Amelyiken a legelőször észrevettem onnan már kb. 40 liter vizet kiöntöttem a vödörből, két nap alatt.
Lehet ennek az az oka, hogy a gerincnél nincs még rendesen megcsinálva és ott utat talál magának a víz? Netán a fólia lehet a ludas, ami COROTOP Classic 130 páraáteresztõ tetőfólia. Vagy szakszerűtlen a kivitelezés?
http://expresstetofedes.hu őket ismeri valaki? Dízájnos a weboldal, de semmi info, meg adatvédelmi szabályzat...
Balaton délnyugati részén akarok hullámpalás nyeregtetőt cseréltetni cserepeslemezre. Kb 100-110 m2 a tető. Kitől érdemes árajánlatot kérni? A csere nem egetverően sürgős, az ár inkább szempont mint a kivitelezés dátuma.
Igazság szerint leszedetném a palát , de a már említett cég ajánlotta , hogy a hullámpalára is mehet rá a cserepeslemez. Ez mennyire stabil megoldás? Gondolok itt a rögzitésre, mert láttam már trapézlemez féltetőt amit egyben lefújt a szél a nem megfelelő rögzités miatt. A palának baja nincs, inkább esztétikainak mondanám a tetőcserét, vagyis ha járható a ráépítés akkor azzal is együtt tudnék élni.
Sziasztok! 85 nm déli tájolású 14 fokban lejtő sík tetőhöz, mely elvileg teljesen napelemmel lesz lefedve ti milyen,melyik tetőrendszert, szerkezetet, cserepet, borítást ajánlanátok?
Ahogy kiggyo is írta a rendszerelemek dobták meg az árát. Ha csak a sima cserepet nézzük, az összesen 580 000ft, de kúp és szellőzőcserép mindenképp kell, ezek 220 000ft-ba kerültek. Az egyéb kötelező kiegészítők hófogó, fésű, kúpalátét, szellőzőszalag, fólia 170 000-et tettek ki. A szállítás 130 000-be került, ha visszaviszem a raklapokat 45 000-et még visszakapok. Ami nem lett volna kötelező, de mindenhol azt olvastuk és hallottuk, hogy sokkal időtállóbb és kisebb a hibalehetőség, az a szegélycserép és a félnyeregtető cserép ezek húzósak voltak, összes 450 000-be kerültek. Illetve nekünk sokkal jobban is tetszenek az így készült tetők. Azt pontosan nem tudom mennyi lett volna ha körbe bádogoztatunk, de a tetős azt mondta, hogy nagyjából 2-300 000ft lenne az anyag és a munkadíj.
Annyira nem elvetemült ár az, attól függ hogy mennyi rendszerelemet rakott bele, milyen cserepet választott. Nekem 215m2 tető Bramac cuccai 1.3MFt-ban álltak meg, szigorúan a síkcserép nem volt 500eFt (olcsó, reviva cserép volt). A szellőzők, szegély cserepek, fólia, tücsök-bogár dobta meg, mondjuk mindenből normálisat vettem, nem volt gányolás. Mondjuk szerintem a cserép m2 ára nyomott, mert azon tudsz hasonlítani, a kiegészítőkön keresnek.
A faanyag szintén 1 Misi volt, a munkadíj szintén. L alakú nyereg tető kádárkocka+melléképületen.
Nálunk eresz toldás minden oldalon, fogó párok szerelése, lambériázás, fóliázás, lécezés, bádogozás és új cserép van folyamatban. A tető 210m2, ennek egy része nyeregtető és van hozzá egy toldás, ami félnyereg.
Az alábbi tételek vannak nagy vonalakban:
Terrán cserép és a hozzá tartozó rendszer tartozékok, kiegészítők, szállítás 1,5 millió
Faanyag 470 000.-
Bádogos anyag színes alu 200 000.-
Konténer, csavar, szeg, festék, egyéb "apróságok" 160 000.-
Munkadíj 1,5 millió
Összesen ~3,8 milló.
Ezek közül egyedül a cserepeken tudtunk volna valamennyit spórolni, ha olcsóbbat veszünk és nem vesszük meg hozzá a szegélycserepeket hanem bádogoztatunk. De úgy voltunk vele, hogy ha a teljes összeget nézzük az a 100, talán 200 000ft spórolás a teljes összeghez viszonyítva nem éri meg a kompromisszumot.
A középszelemen valóban lemaradt a rajzról, az ács azért szorgalmazta hogy jobban egy vonalba tartsa a tetőt.
A talpszelemennél és a legtöbb helyen buzi nagy szögek és lapos fejű torx állványcsavarok lettek.
Köszi a képeket, jól néz ki, jó robosztusnak tűnik. A két derékszelemen nem szerepel a rajzodon, nem volt elég merev nélküle a tető és menet közben raktátok be?
A szarufa és a talpszelemen kapcsolatot hogy oldottátok meg? Én a fakötést egyszerű horgolással a rögzítést tányérfejű csavarral gondolom.
Nem tudom mennyire látszik de a közép és a taréjszelemen is bele van faragva áthatásban a fogópárakba és a kakasülőbe jsm ugyanígy az oszlopok is. Ez sokat merevít a szerkezeten.
A régi állószék megszüntetésre került, az volt a cél mert be akarom építeni.
A szarufák 10x15-ösek, és elég nagy az alátámasztás nélküli rész a magas belmagasság miatt. Behajlás nincs gyakorlatilag, nagyon jó lett a szerkezet, mondjuk túl is van biztosítva.
Torokgerendával még erősebb lesz, de így is brutál.
Majd keresek pár képet.
1 éves a tető, volt már nagy hó, de ez még nem 40 év tapasztalat.
Köszi. Én a féloldalas terheléstől tartok, neked jól viseli a tető féloldalas hó és szélterhet, mennyire mozdul meg a szerkezet ilyen esetben, valamint a szarufák mennyire hajlanak le? 7,5x15 vagy 10x15-ös a szarufa? (a képről nekem nem egyértelmű)
Az állószék nálad bele esik a fogópár síkjába, ha igen akkor ki van rögzítve hozzá?
Látom te a fogópáros megoldást választottad, én a torokgerendásat és a gáncsfás hevederpáros megoldással tervezem megcsinálni, remélem jó lesz.
Hasonló cipőben járás miatt érdekelne és szeretném, hogy ha megosztanád, hogy a statikusnak milyen véleménye volt az oszlopokkal gyámolított torokgerendás fedélszékről és ha megépült a tető akkor neked milyen tapasztalataid voltak vele, elég stabil?
Volt nálam minta belőle, a kőporos szórás nem engedi a lemezt berezegni. Ha rákopogtatsz olyan hangja van mintha egy falapot kopogtatnál. Püföltem próbából sima cserepeslemezt, annak rettenet fémes döreje volt. tapintásra a külső felület olyan mint a betoncserép. Láttam pár tetőt belőle, jól néz ki. Egyedül a tetők széle nem tetszik, arra szeretnék valami fényes bádogcsíkos megoldást. A bádognak itt nem lenne vízelvezető szerepe, csak díszítő funkciója lenne.
OSB lapból készült tetőre akarok zsindely boritást. Úgy hallottam, hogy az alátét lemez elég fontos. Most a házikóhoz adtak ilyen zsindelymintás bitumenlemez tekercset "GARDENTOP" márkájút, mint alátétlemezt, ez jó lehet? Nem baj, hogy felül rajta van a zsindelyminta? Illetve láttam Bauhausba "zsindelyalátét" felirat alatt könnyü bituline bitumentekercset, ez jó lehet? Nehem gyanúsnak tünik, mert homokkal vagy kőporral meg van hintve, ez nem tudom hogy OSB lapra odatapad e?
110 négyzetméter, pala leszedéssel hulladék elhelyezéssel bruttó 3 millió körül lesz. Kap a tető + 10 cm kőzetgyapot szigetelést a gerendákon kívülre, páraáteresztő fóliát, kiszellőztetést.
gerard tető lesz. Nem olcsó, nem kopog, sok átfedés van a lemezek között. Láttam pár öregebb tetőt belőle, szerencsére jól "patinásodik" olyan lesz mint a betoncserépfedés.
Hallottatok olyanról, hogy önkormányzat tiltja a cserepeslemezt? Törökbálint cseréljük le a régi azbesztes palát cserepeslemezre, de ezt találtuk:
"IV. Fejezet Településképi követelmények 12. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények 16.§ (1) Hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés nem alkalmazható. (2) Lakó-, üdülőépület esetében nem alkalmazható: a) gerendákból összeálló homlokzat b) tetőfedésként cserepeslemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, c) a homlokzaton hullámlemez burkolat, d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,"
Nálunk a nyáron lesz tetőfelújítás, kőszórt cserepeslemezből. Amelyiket kiválasztottam annak olyan a felerősítése hogy lépcsőzetesen rakják fel a tetőlécekre és alulról van felerősítve a lécre. Az alsó-oldalsó oldalára a lécnek. Mivel a víz nem tud felfelé folyni, kicsi a beázás lehetősége sérülés esetén.
Teljes tetőhélyazat-csere előtt állok. Elhívtam egy kivitelezőt, vállalkozó, aki volt kollégám veje és ő csinálta az apósának a cserepes lemez fedést. Amúgy Terrán-kivitelező is, azt a rendszert is csinálja, illetve szerintem főleg azt, cserepes lemezt kevesebbet.
Kérdeztem tőle: cserép vagy lemez. Két dolgot mondott a lemez ellen. Az egyik a horpadás lehetősége, ami gondolom a kivitelezés, illetve a későbbi karbantartás esetén lehet veszélyes. Második dolog a csavarok melletti beázás lehetősége: nagyjából 5 évet mondott, ami után újra kell csavarozni a lemezeket, mert a csavar alatti tömítés elöregszik és ereszteni kezd, ekkor a cserépléc bán(hat)ja.
Ha cserép, akkor meg kell erősíteni a főtetőt egy székállással, meg gerinc szelement is be kell építeni. A ház könnyűszerkezetes. A Terrán cserepek között a legkönnyebb is 40 kg/nm.
Ha cserép, melyik az, ami legkevésbé ázik át? (csili-vili mázast nem szeretnék, mattot akarok.) Szerinte sajnos ingadozó az agyagcserepek minősége (tartósság, átázás), a betoncserép (Terrán) ezért jobb (saját lovát dicséri, vagy tényleg?)
Napelem esetén szerinte jobb a cserép, mert ott a cserép között kivezetett tartóra megy a napelem-keret, nem kell fúrni, mint a lemeznél, ami újabb beázási lehetőség.
Mi a véleményetek az aggályokat illetően?
Ha lemez, mi az az ársáv, ami ár/értékben jó? Esetleg márka/gyártmány? (ez utóbbi privátban, ne reklámozzunk :), bár láttam itt linkeket konkrét márkákra... )
ha szóba került a bitumenes hullámlemez, akkor talán megoldás az azbesztmentes hullámpala. Azért jobban néz ki mint az a hullámlemez, nem kopog nagyon az esőben, tuti nem ázik át.
Tisztelt Tagtársak!
A házon ki szeretném cserélni a cserepeket.
Jelenleg hódfarku van 1892 óta és gyakorlatilag törés mentes, de csúnya.
Kinek milyen tapasztalata van a jelenleg kapható hódfarku cserepekről.
Értem, hogy nem ajánlják épület fedéshez,de ez nem egy komoly épület, kerékpárokat, szerszámokat meg ilyesmit tárolnék benne, de amúgy már kezdek a bitumenes hullámlemez felé hajlani. Nálad, milyen régiek és hogy bírják az előtetőn?
Bitumenes hullámlemezből is van jobb féle minőség http://www.abh-system.hu/termekek/tetofedo_anyagok/onduline A simánál(base) 5 év vízzárósági garanciát ír, az erősebbnél (classic) 15 évet, és az is csak 1600/m2 körül van. Most e felé hajlok, ez a jobbféle már csak nem lehet olyan szar egy melléképületnek nem? Persze lebeszélhető vagyok erről is :)
Másik alternatíva a trapézlemez, csak az meg idegesítően kopog esőben, ez a tároló meg pont a hálószoba melletti ablaknál van. Bitumenes hullámlemez esetleg? Tudom hogy ez se egy komoly tetőfedő anyag de ahhoz képest ezt látni lakóházakon is, ez meg csak egy kamra lesz:)
Ha javasolhatok, engedd el. Egy kalap ... nem jó dolog :)
Anno szereltem belőle párszáz m2-t, de már jóideje nem vállalok. Az oka a következő:
Megeszi az UV pár éven belül, bemattul, rideggé válik és elkezd úgy törni mint a ropi. Ez már nem az mint azok a békebeli sárga/zöld üvegszálas műanyag lemezek.
Többieknek pedig elnézését kérem, szoktam olvasni a topicot, de rengeteg a melóm és nincs időm sajnos litániákat írni, átgondolatlan macskakaparásokat pedig nem akarok.
Azt amit te 1/2 eltolásnak nevezel az a negyedes. Gondolj bele, egy cserépen 2 hullám van. Ha fél cseréppel tolod el a sorokat akkor pontosan egymás alá kerülnek a hullámok.
Egy egysoros téglából épült fatárolónak szeretném lecserélni a tetejét, így néz ki az épület oldalnézetből:
:
Egy ilyen féltető kerülne rá, poliészter hullámlemezből vagy valami hasonló olcsó anyagból. Kérdésem, hogy kell-e talpszelement tenni rá, vagy elég így, ahogy a képen rajzoltam, a szarufa mehet a csupasz falra, egy ilyen egyszerű épületnél? Ha kell öntök rá koszorút, vagy ha teszek talpszelement akkor nem kell koszorú? Vagy ti hogy oldanátok meg?
"Ami inkább érdekes és sokan benézik, hogy a Rundót és a Revivát nem 1/2 és nem 1/1 eltolással hanem 1/4-3/4-el rakjuk. Ez nem is gondolnád milyen fontos, erre tessék odafigyelni majd."
Kérlek ezt fejtsd ki! Pont ilyen cserepet készülök venni és mindenhol 1/2-es eltolással látom, még a Terrán honlapján is :-/ Most én nézem be ezt vagy sem? Kérlek küldj képet hogy a Rundo-nak hogyan kellene állnia és miért lényeges az 1/4-3/4 kiosztás?
Továbbá mekkora súly lehet most egy 1963-ban épített, akkori cseréppel rendelkező házon 1m2-en? Azért kérdezem, mert a gerendák 80-85 cm-ként vannak és nincsenek rossz állapotban. Erre vajon mehet egy betoncserép, pl Rundo a maga 48 kg/m2-vel?
Csabibácsi illetve aki ért hozzá várom véleményét, elkezdtem olvasni a topicot, és a lemezcseréppel kapcsolatban több kérdés is felmerült bennem. Fém tető révén a villámnak csodálatos nem? A nyáron 10 hazzal arréb az utcánkban csapott a villám a házba nekik villámhárítójuk volt a tető cserepes de így is kigyulladt. Nyáron milyen hőmérsékletre tud felhevülni? Az sem egy utolsó szempont. A rögzítése gondolom spec szög aminek gumírozott nagy alátéte van a vízszigetelés végett. Ott a napon azon a forróságon meddig bírja? Szerintem nem sokáig... a jégesőt hogy bírja a festése meg az a 0.6os vastagság? Olyan lesz mint a jégkáros autók teteje?
eleve a gerendát , szarufát le kell porolni , takaritani a kezelés előtt. az is meló. utána bekenni akár kétszer. nyáron nem lehet 50 fokos tető alatt. az anyag drága mint MINDEN.
ittvan 3500 ft 7 dl szúölö aztán ez kb 4-5méternyi vastag gerenda és beszívja.
Tudom, hogy szívja mint állat a drága anyagot / azért is kérdezősködök :-) /.
Nem vészes a helyzet egyébként csak megelőzésre törekszem mert nem hiszem, hogy tetőfelújítást tudok csinálni a közeljövőben. Régi a szerkezet de stabil.
az hogy milyen bogár (szú, cincér stb) van a fában és mi kell ellene az egy külön tudomány, ennek utána kell nézni.
Nagyon kell ez a permetezés? veszélyes, és pazarló és szar. :-) főleg kispénzből.
ahol látszik a fagerendán hogy benne a bogár le kell bárdolni a sérült részt és jól beecsetelni vegyszerrel. akár többször is. fárasztó de ez van. én így csináltam,
úgy beszívja a fa a méregdrága anyagot mint a franc.
Régi tetőm van, ami szerencsére nem ázik ,és a gerendák is jó állapotban vannak,viszont a cseréplécek nedvesek, gondolom a bent ragadt pára miatt. (Pedig nincs tetőfólia). Olyan kérdésem lenne, hogy lehetne megcsinálni, hogy legyen szellőzés? Gondolom ehhez a régi fajtához nem lehet ilyen szellőző cserepet kapni.
Ajánlásokat szeretnék kérni tőletek tetőfedéssel foglalkozó szakira aki jól végzi a dolgát és megfizethető áron, helyileg Gyálon lenne a ház nyeregtetős és eljött az idő a felújításnak vagy cserének ezt majd a szakember eldönti, hogy melyik az indokolt. Másik kérdés, tetőcserénél van valamilyen bevett időszak amikor ajánlatos ezt a műveletet elkezdeni vagy csak annyi a kitétel, hogy az ember sem fagyjon meg atetőn és ne legyen eső?
szelemen magasságába kerüljön. Képet mellékeltem az aktuális tetőről is.
Szia
