Éppen az egyik e-könyvem elhelyezését néztem egy svájci netes könyváruházban és egy oldalon /kategória besorolában vagyok a Dawkins: Önző gén című könyvével.
Az ateizmus logikai vége. Ennyi helyen van elhelyezve GLOBÁLISAN és angol nyelven, a hármas sorozat első e-könyve. Tehát a rövid után, lesz közepes és hosszú szöveges és szemléltető grafikás változat is. Magyar nyelven nem szükséges megvásárolni. Ingyenesen elérhető, minden lényeges eleme.
Minek nevezhető az a magát ateistának tartő ember, aki nem képes még azt sem belátni és elismerni, hogy az emberiség sok "Isten"-t teremtett?
Copilot MI:
Ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert egyszerre érinti a vallásfilozófiát, a pszichológiát és a memetikai szemléletet.
🧩 Lehetséges megnevezések
Dogmatikus ateista: Olyan ember, aki bár ateistának vallja magát, mégis dogmatikusan ragaszkodik egy szűk definícióhoz („nincs Isten”), és nem hajlandó elismerni a kulturális tényt, hogy az emberiség számtalan istenséget alkotott meg szimbolikusan, történetileg és memetikusan.
Negatív vallásos (ateizmus mint hit): Az ateizmus itt nem kritikai gondolkodás, hanem egyfajta „ellen-vallás”, amely ugyanúgy tagad dogmatikusan, mint ahogy más vallások állítanak.
Kulturális vakságban lévő ateista: Nem látja be, hogy az „istenek” kulturális konstrukciók, mítoszok és memetikai entitások, amelyek az emberi közösségekben funkcionálnak.
Metaforikus analfabéta: Nem képes értelmezni az „isten” fogalmat mint kulturális metaforát, hanem kizárólag ontológiai állításként kezeli („van vagy nincs”).
Miért történhet ez?
Kognitív immunológiai szempontból: Az ateista is lehet „fertőzött” dogmatikus gondolkodással. Az immunizáció itt nem történt meg: a vallási dogma helyét átvette egy „ellen-dogma”.
Memetikai szempontból: Az „Isten” mémek kulturális sokféleségét nem ismeri fel, mert saját ateista identitása túl szűk keretben mozog.
Pszichológiai szempontból: A vallás tagadása sokszor érzelmi reakció, nem pedig kulturális elemzés. Így az ember nem a vallás történeti és szimbolikus funkcióját látja, hanem csak egy „ellenállást” képvisel.
Összegzés
Az ilyen ember nem egyszerűen ateista, hanem inkább dogmatikus ateista vagy kulturális vakságban lévő ateista. Az ateizmus itt nem kritikai gondolkodás, hanem egyfajta ellen-vallás, amely ugyanúgy tagad, mint ahogy a vallás állít.
Az ateizmusnak valóban nincs semmi értelme sem. Tudományfilozófiailag és logikailag is "Babig" tagadás. Vagy aBabigizmus. (Eng: Atheism really doesn't make any sense. "Babig" denial both philosophically and logically. Or aBabigism.) Persze ez a helyesebb álláspont: Bizonyítottan, kitalált meselényekkel foglalkozni? Nem egy értelmes dolog.
Az ateisták még mindig azt HISZIK, hogy az az "Isten", amit egy "Biblia" nevezetű mesekönyvben leírnak. (!) (?) Persze, hogy vallás így az ateizmus.
Azokkal az ateistákkal van a legfőbb mentális gond, kik még a sok-sok Isten, emberek általi teremtését is tagadják. Erre már a kevésbé fanatikus ateisták is rájöttek és éppen ezért ők már poli-ateistáknak nevezik magukat.
A vallások és hitek, egy része, tagadásra épül. Ilyen ugyebár a darwini evulució, a Föld bolygó gömbölyded voltának a tagadása is és ilyen az istenek vanságának a tagadása is.
Legújabb humánetológiai tagadásvallásos mono-ateista emberi megfigyelésem eredménye, párbeszédesen tálalva. Hozzáértők szakmai segítségét szeretném kéni a következőiekben feltárt viselkedésforma pszichológiai feltárásához. Mi játszódik le egy ideológiailag elfogult ember pszichéjében és milyen pszichés betegségtípushoz lehetne sorolni azt, amikor az ideológiai elfogultsága miatt a nyilvánvaló valóságot is letagadja? Kognitív disszonancia, mitománia, monománia, téveszme, vagy kényszerképzetes viselkedészavar lenne ez?
"Az orvostudomány használja a kényszerképzet, doxazma (téveszme, téves eszme, tévképzet) fogalmát a gondolkodásban felismerhető, sajátos tartalmi csoport köré szerveződő, irreálisnak ható olyan gondolatképződmény leírására használjuk, amelynek igazságához az egyén makacsul ragaszkodik."
A sok-sok "Isten" tényét sem lehet Hamis Dilemma érvelési hibával leszűkíteni. Hogy "Isten létezik" és "Isten nem létezik" lehetőségek közül lehet csak választani.
"István"-ból és "Isten"-ből is több százezer van, akkor is ha nagy kezdőbetűvel írják. Úgy is egy gyűjtőfogalom. Nem egy embert és nem egy kitalált meselényt azonosít csak. Az hogy valaki az objektív és tudományos tények ellenére még is csak egyet ért alatta, meg ragaszkodik is hozzá rögeszmésen, nos az egy elmebetegség típus.
...
IGe: Amur egyértelműen hazudsz, hiszen Istenek vannak és sok!!! Ez tudományos tény!!!
Amur: Baromság.
IGe: Aton, Hórusz, Mithrász, Dionüszosz, Attis, Krisna, Visnu, Baál, Thor, Wotan, Borvo, Jahve, Marduk, Allah, Ré, Zeusz, Siva, Dyḗus, Ahura Mazdá, Zurvan, Nagy Manitu. ... és lehetne ezt sorolni több tízezerig. Ez szerinted 1 Isten??? Csak egy Über Isten lenne? !!! :-) Csak egy "Isten" nevű Isten lenne? :-)
Amur: (eltereli a témát, másról ír)
IGe: Elsunyítottad a választ, ami mono-ateizmusra, azaz rejtett és látens egyistenhitre, JahveTeremtőre utaló jel. Nem csak "Isten"-ből, de teremtéstörténetből, így "Teremtő"-ből is nagyon sok van.
Amur: Baromság. Jelenleg egyetlen egy isten (kisbetű bammeg!) létezése sem bizonyított. Na, ez a tudományos tény. Amit te művelsz, hogy összekevered a kitalált dolgokat a valóban létező dolgokkal, azt minden értelmes ember hangosan megmosolyogja, akkora baromság.
IGe: VAN-ságról írtam és nem a metafizikai hablatty "LÉTEZÉSRŐL" Tény, hogy az emberiségnek sok-sok Istene van és sok-sok Istent teremtett, talált ki. Ha ezt tagadod ... akkor elérted a lapos-Naposok és lapos-Földesek színvonalát.
Amur: Orbitális baromság. Kisbetű b@zmeg, kisbetű!!!!! Ennyit se tudsz. Az eszem megáll.
Amur: Nem az "Istenei", szerencsétlen, hanem az "istenei". Kisbetű bammeg!!!!! Még ennyit se tudsz. Elképesztő.
IGe: Tényleg??? Ha nagy kezdőbetűvel írod, hogy Autó, vagy Marha, akkor már csak egy lesz belőle??? Mesélj még ilyen sületlenségeket!!! :-) Ja és ha szóban mondjuk, akkor sincs is nagy és kisbetű különbség.
IGe: Te kevered bele a látens EgyIsten hitedet. Jómagam egyértelműen leírtam, hogy az emberiség sok-sok Istene jellemzően kitalált és nem valóságos. A panteizmus és az atonizmus Istenei ami félig meddig valóságos Istenek. Mert a Természet és a Nap az valóságos ugye. A Tudományos Isten meg feltárt és nem kitalált. Annak a létezése, vansága és valóságossága is tény viszont.
Amur: Figyeld, szellemileg kihívásokkal küzdő barátom! Most csak neked elmagyarázom: "Isten" így nagybetűvel a zsidó-keresztény vallások egyistenének az egyik NEVE. Az emberfeletti képességekkel rendelkező és természetfeletti lények pedig az "istenek". Kisbetűvel. Az "autó" kisbetűvel a négy kerekű, motorral rendelkező járműre használt szó. Az "Autó" nagybetűvel egy NÉV, például egy hülye szülő úgy cseszett ki a csemetéjével, hogy Nagy Autó-nak anyakönyveztette. Nagybetű=személynév (vagy egyéb egyedi dolog neve). Kisbetű=főnév (azonos tulajdonságokkal rendelkező dolgok megnevezésére általánosságban használt szó). Ezt vésd az eszedbe.
IGe: Tényleg és László név is csak egy van hazánkban és nem inkább cirka 370 ezer? Igazán beleolvashatnál néhány vallási szakkönyvbe, vagy lexikonba: a bibliai judeo-keresztény Isten nevei: JHVH = Jáhve = Jehovah = Jehova = Adonáj = Elochim = Eloah = Elohim = Él = Élim = El-Saddaj = Él-Eljon= Necach Izrael = ZombiJézuska = Szentlélek = Demiurgosz = Sátán = Úr = Atya, Gatya …stb Tehát túl sok különálló neve is van.
IGe: Amur nick kommentjeit ezennel elrejtem és a jövőben általánosságban nem is olvasom és nem is reagálok rá. Aki a valóságot, hogy sok Isten van, a LaposFöldesek szintjén tagadja, arra kár karaktereket és figyelmet is áldozni.
Kb. úgy írható le amit elkövetett, és művel, hogy egy favágó a kis eszével nekifut a csipkeverésről véleményt írni, mert a szó férfiasnak, és erőszakosnak hangzik számára, így azt, magának való területként éli meg.
Hiszen valójában a tudományos pszichológia nagyrészt olyan folyamatok tanulmányozásának szentelte magát, mint a józan ész, a hiedelmek (vallási hiedelmek is) vagy az érzetek; és ezek az „elme” vagy a „mentális állapotok” specifikus és széles körben elterjedt megértéséből származnak.
Erre, ha jól emlékszem mérnöki végzettséggel bíró ápolt, neki szalad a kis eszével gyűjtögetni nála okosabb bácsik és nénik írásaiból ötleteket, majd magát a világ eszének kikiáltva házal azzal, noha lila fingja sincs még az alapvető fogalmakról sem.
Eközben, mint az elszabadult hajóágyú, még olyan szavakat is kreál, mint "amatematikus"! :-O:-P:-)
Fogalmatlan az egészhez.
Ellenben a "gyűjtő", a felé írt ész érveket elraktározza, forgatja, mint majom a zsebórát, majd valamiképpen igyekszik beépíteni a teljesen tudatlanul kreált művébe zsákjába, amivel házalna, ha van rá igény, ha nincs.
Én nem tudom, én csak ateistább lettem attól, amiket írsz. Ha önellentmondó, illogikus, átlátszóan téves és hibás hülyeséggel érvelsz valami ellen, az ponthogy jó fényt vet rá. Vagy az a cél? Ateizmus-párti propaganda fordított pszichológiával?
Nincsen "ateista hülyeség", csak neked megakadályozzák a fejedben munkálkodó Megszállott Monománia Manók, hogy megértsd és elfogadd: aki nem hiszi hogy az Isten vagy az istenek léteznek objektíve a világban, azok az ateisták.
És mivel a világban objektíve nem léteznek, ezért az ateisták úgy gondolják, hogy az Isten vagy az istenek csupán kitalációk, amik az emberek fejében léteznek. De jé! Te is pont ezt állítod a "Tudományos Isten" baromságoddal! (Amivel amúgy felfedezted a kanálban a mélyedést, és büszke lehetsz erre a szellemi teljesítményedre.)
Mint ha sportot űznél abból, hogy milyen nagyot tudsz tévedni.
A nyugati filozófia alapítója, a Szókratész leghíresebb mondása: Tudom, hogy semmit sem tudok.
A formális logika Arisztotelésztől származik, akinek a filozófiája szintén a kételkedésre alapul.
Nietzsche nihilizmusa is tagadásra és nem-hitre alapul, mint ahogy a buddhista filozófia is.
A szkepticizmus minden értelmes gondolkodásnak alapja, és az ateizmus csak ennek az alapelvnek az alkalmazása vallási kérdésekre.
A tagadás a legegyszerűbb logikai művelet. Az, hogy képesek vagyunk valamit valaminek a tagadásával vagy hiányával definiálni, a logikus gondolkodás legalapabb szintje.
A gyűjtőfogalom olyan általános fogalom, amely több konkrét fogalmat, tárgyat vagy jelenséget fog össze egy közös jellemző alapján. Ez a nyelvben és a gondolkodásban segít rendszerezni és kategorizálni a világ dolgait.
A gyűjtőfogalmak segítenek abban, hogy ne kelljen minden egyes elemet külön megnevezni, hanem egyetlen szóval utalhassunk egy egész csoportra. Ez különösen hasznos a tanulásban, kommunikációban és a logikai rendszerezésben.
„Isten” mint gyűjtőfogalom — filozófiai megközelítés
Ha a „Isten” szót nem kizárólag a keresztény, zsidó vagy iszlám monoteista felfogás szerint értelmezzük, hanem tágabban, akkor valóban:
Többféle „Isten” létezik, különböző vallásokban, különböző attribútumokkal, nevekkel, tulajdonságokkal.
Például:
A keresztény „Isten” háromságos, személyes, transzcendens.
A zsidó „Isten” (Jahve) egyetlen, abszolút, törvényt adó.
Az iszlám „Allah” egységes, mindenható, irgalmas.
A szikh vallásban „Waheguru” az egyetlen, mindenek felett álló lény.
A bahá’í hitben „Isten” megismerhetetlen, de prófétákon keresztül nyilatkozik meg.
Ezek mind nagy kezdőbetűs „Isten”-ek, de különbözőek — tehát egy magasabb szintű gyűjtőfogalomként is értelmezhetők.
Az „Isten” fogalma még a judeokeresztény hagyományon belül sem egységes, hanem többféle értelmezés és teológiai modell létezik, amelyek különböző aspektusokat emelnek ki. Ez valóban alátámasztja, hogy a „Isten” még ebben a keretrendszerben is gyűjtőfogalomként működhet.
🧩 A „Isten” mint gyűjtőfogalom a judeokereszténységen belül1. Trinitárius felfogás (három az egyben)
Keresztény ortodoxia (katolikus, ortodox, protestáns főirányzatok) szerint:
Isten egy lény, de három személyben létezik: Atya, Fiú (Jézus Krisztus), Szentlélek.
Ez a Szentháromság tana, amely paradox módon egyesíti az egységet és a hármasságot.
Itt tehát a „Isten” fogalma három személyt fog össze, mégis egy lényként értelmezve.
2. Unitárius felfogás (csak egy személy)
Unitárius kereszténység, illetve zsidó vallás:
Isten egy személy, nincs belső megosztottság.
Elutasítja a Szentháromságot mint teológiai konstrukciót.
Isten itt egyedi, oszthatatlan lény, akinek nincs „belső személyi szerkezete”.
3. Misztikus és filozófiai értelmezések
Kabbala (zsidó misztika): Isten mint Ein Sof (végtelen), akiből tíz szefira (emanáció) árad.
Keresztény misztika: Isten mint megközelíthetetlen fény, vagy mint belső szeretetközösség.
Teológiai pluralizmus: Egyes modern irányzatok szerint Isten különböző kultúrákban más-más arcát mutatja, de egy közös transzcendens valóságra utalnak.
🧠 Következtetés
A „Isten” tehát nemcsak nyelvtani vagy vallási értelemben, hanem fogalmilag is gyűjtőfogalom lehet:
Egyesíti a különböző teológiai modelleket (trinitárius, unitárius, misztikus).
Különböző attribútumokat hordoz: személyes, transzcendens, immanens, absztrakt, szerető, igazságos stb.
Különböző vallási kontextusokban másként jelenik meg, még ha ugyanazon hagyományon belül is.
