Keresés

Csak sajnos, az a baj, hogy "ősrobbanást szenvedő szupernagy fekete lyuk szétrobbanása közben" senkinek sem lesz lehetősége kimutatni a gravitonok "c-négyzet sebességét", meg a legközelebbi Nagy Reccs alkalmával sem, ha az a másodperc törtrésze alatt fog bekövetkezni:))

Örülök, hogy megnyugodtál:)) Szóval, még nincs veszve a Nobel-díjad:))

Köszi, ez hasznos volt, meg egy kicsit meg is nyugtattál.

 

Maradhatunk annyiban, hogy van egy csomó neutrínó (0.3%), tekinthetjük fénysebességűnek és vannak a hasonló áthatolóképességű gravitonok kb 200 -szor annyian mint a neutrínók, sebességük c négyzet.

 

A szupernovákat a neutrínók vetik szét, az ősrobbanás szuperfekete lyukat pedig a gravitonok.

 

Igen, a neutrínó és antineutrínó a leptontöltésen kívül az ún. "helicitással" is jellemezhető, és ezt kísérletileg ki is mutatták, de neutrínóból 3-féle is létezik: az elektronneutrínó, amely pl. béta-bomláskor keletkezik, a müonneutrínó, amely olyan folyamatokban keletkezik, amelyekben müonok vesznek részt, és a tau-neutrínó, amely a tau-nehézleptonnal kapcsolatos. Ez utóbbit azért fedezték fel sokkal később, mint a másik kettőt, mert a tau-neutrínó "útközben" átalakul elektron- vagy müonneutrínóvá. A tau-neutrínó helicitását Horváth Dezső mérte meg még amikor működött a CERN-ben a LEP (Large Electron-Positron collider), és negatív pionok hadronos bomlásakor keletkeztek tau-neutrínók az Ő kísérletében. A helicitás azt jelenti, hogy "jobb csavar" vagy "bal csavar": ha jól emkékszem, a neutrínó csak "bal csavar", az antineutrínó pedig csak "jobb csavar" formájában fordul elő a természetben. De nem hiszem, hogy azonosak lennének a gravitonokkal. A szupernóvarobbanással kapcsolatban amit írtál, az a Gamow-féle URCA-folyamat: ez valóban a neutrínókkal kapcsolatos. De a neutrínók NEM tekerednek egymás köré úgy, mint a DNS láncok, mert neutrínó és antineutrínó nem is tekeredhetne egymás köré, és mindegyikből csak 1-féle helicitású létezik...... Tehát nincs veszve a gravitonokkal kapcsolatos elméleted, egyébként is, ha jól emlékszem, a neutrínók mint leptonok a fermionok közé tartoznak, ezért a spinjük sem lehet semmiképpen sem 2, hanem feles spinűeknek kell lenniük, a graviton spinje pedig 2, tehát a graviton a bozonok közé tartozik: közvetítő részecske...... Legújabb kutatások szerint a neutrínónak -1/2 hipertöltése is van, a gravitonnak az meg semmiképpen nem lehet!

Oooops, a neutrínó is helix ? Ne ijesztgess! A legnagyobb félelmem az, ha a neutrínó azonos lenne a gravitonnal. Mindkettőből sok van, egyik részecskét sem érezzük (érzékeljük) közvetlenül, vagy csak nagyon nehezen, mindkettő könnyedén áthatol az anyagon és a neutrínók vetik szét a szupernovát mintha csak gravitonok lennének. A baj csak az, hogy a neutrínók fénysebességűnek tűnnek (Sn1987a), a graviton meg c négyzet. Nem örülnék ha a két részecske azonos lenne :((

 

A kérdéseid többi részére a YY fotonmodell ad választ.

 

Astrojan, honnét tudod, hogy "a gravitonból létezik graviton A és graviton B, és hogy azok úgy csavarodnak egymás köré, mint a DNS láncai"? Hiszen még ki sem mutatta senki a gravitonokat! Ezt úgy érted talán, hogy "a gravitonoknak is helicitásuk van, mint a neutrínónak"? És ezt miből gondolod? És azt honnét tudod, hogy melyik részecske tartalmaz graviton A-t és melyik graviton B-t plusz az elektromos töltését? Miben különbözik egymástól a graviton A és a graviton B?

ezt nyilván viccnek szántad, most nem is reagálnék rá, csak erre az egy apró részletre, ami fontosabb, mint látszik:

"igaz is lehetne"

ez a megközelítés különbözteti meg a tudományt a fantazmagóriától. a tudományt az érdekli, hogy mi van, és nem pedig az, hogy mi lehetne. a mi lehetne azok birodalma, akik álmodozni szeretnek, amivel semmi baj nincsen önmagában. a baj akkor van, ha valakinek gond a kettőt megkülönböztetni.

Ha Astrojan a kvarkokat is beépítené valamiképpen az atommodelljébe, akkor valóban "igaz is lehetne, ami színes", hiszen a kvarkok "színesek", erről szól a kvantumszíndinamika:)) (persze, a kvantumszíndinamikában NEM szó szerint kell érteni a "színeket", illetve a "zamatokat":))

Teljesen igazad van: Éppen nemrég mondta Forgácsné Dr. Dajka Emese, amikor a csillagok állapotegyenleteire került volna sor a következőket:
"Én most nem fogok itt egyenleteket felírni, mert a fizikai leírás a lényeg. Az persze, egy dolog, hogy ha valaki rendelkezik megfelelő matematikai előképzettséggel, az annak alapján is sok mindent el tud mondani, ha csak az egyenleteket látja.":))

hát ez igen meggyőző volt! régi bölcsesség, hogy ami szines, az csakis igaz lehet!

Fe atommag: a vas56 atommagot egy 8 alfarészecskéből (pep pep) álló külső gyűrűben (abroncs) lévő 6-os Deutérium gyűrű (pep) és 4 db Trícium atommag (pepep) alkotja. Az atommag lapos, diszkosz alakú.