Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak
Néha egy magelektron megunja az egészet, és kilép az atommagból, ez a negatív béta bomlás. Igen itt a példa: Lítium8
Hol látsz te itt neutrínót? A tülekedés közben leszorul egy elektron a nanocső széléről mert túl sokan vannak a megelektronok. Nincs itt semmilyen neutrínó, képzelődsz.
Az elektron meg soha nem alakul pozitronná mert az egy másik anyagösszetétel.
Néha egy magelektron megunja az egészet, és kilép az atommagból, ez a negatív béta bomlás. (Még visz magával egy antineutrinót is, kíséretnek.)
De ha előtte meghasonlik önmagával (mondjuk elege van a sok hamburgerből), akkor előbb pozitronná alakul, és úgy távozik, ez a pozitív béta bomlás (a pozitron kísérője ilyenkor egy sima neutrínó).
De ha a neutronok kerülnek többségbe, akkor miért is bomlik az atommag ?
Az atommagban nincsenek neutronok, így nem is kerülhetnek többségbe. Az atommagban kötő, magelektronok vannak.
Az atommagban nincsen külön kategóriájú erős kölcsönhatás. Az erős kötést a szoros közelségbe kerülő proton - elektron tóruszok közötti elektromágneses kölcsönhatás adja.
Tehát többségbe kerülhetnek a protonok, egy példa Li5:
vagy többségbe kerülhetnek a magelektronok, egy példa Li8:
Annyit tudok, hogy első közelítésben a választ a Weizsäcker féle félempirikus formula felé kell keresni. Ez egy olyan képlet, amely szerint
- nagyobb az atommagfelület gyengébb kötést jelent,
- több proton gyengébb kötést jelent (ahogy ezt említetted is),
- a proton vagy neutrontöbblet gyengébb kötést jelent,
- protonok és/vagy neutronok számának párossága erősebb kötést jelent.
Tehát az én "bővebb magyarázatom" szerint akkor éri meg bétabomlani, ha összességében a kötés erősödik, azaz ha az atommag a párosságnövekedéssel többet nyer, mint amennyit a protonszám növekedéssel veszt.
Van egy idealis proton- neutron arany, ezt az atommagok mar tobb tiz milliard evvel a magfizika feltalalasa elott feltalaltak. Ztan mindenfele magon beluli erokkel meg reszecskepalyakkal meg is lehet magyarazni mit is akarnak az atommagok.
Az atommagban az erőskölcsönhatás játszik szerepet . Ez jóval erősebb mint a protonok közti elektromos mező, de sokkal kissebb távolságon hat . Ezért a kis távolságon való erőskölcsönhatásos hatás miat a nagyobb atommagok szétesnek .
"Az alacsonyabb rendszamu izotopok igy szeretnek bomlani"
Furcsa ízlésük van.
Miért akarnak többen lenni a protonok? Ezzel a módszerrel ugyanis növekszik a mag pozitív töltése, nagyobb lesz a potenciális energia.
Itt valami bővebb magyarázat kellene. Például olyasmi, hogy a magányos neutronok elbomlanak - és amelyiknek a magban sokáig nincs tánc partnere, az kénytelen protonná alakulni.
Azert, hogy tobben legyenek a protonok, egy kis beta bomlas, eggyl tobb proton, eggyel kevesebb neutron es kozelebb az egyensuly. Az alacsonyabb rendszamu izotopok igy szeretnek bomlani, az alfabomlast meghagyjak a nagyobb rendszamuaknak.
"Alfa-részecske pedig egy stabbilabb egység a nukleonhalmazok közt ."
Ez még önmagában nem indok.
(Például az okos ember egy stabilabb képződmény. Mégsem születik mindenki okosnak. És az sem igaz, hogy a buták halva születnek. Elnézést a morbid hasonlat miatt.)
Az atommagban a protonok és a neutronok egy arányos egyensúlyban vannak . Ha ettől eltérés van, akkor az atommag bomlik . Az érthető, hogy ha ez az arány a protonok javára mozdul el, akkor a protonok egymás közti taszítása okozza az atomag bomlását . De ha a neutronok kerülnek többségbe, akkor miért is bomlik az atommag ?
